24.hu 1:02:40

Rendszerváltást a kormányzati kommunikációban! – Reklámpiaci vezetők a jövőről | 24.hu

propagandakorrupcióbalásy gyulaközpénzmédiaközélet
Irányultság: CentristaKötődés: Független
Rendszerváltást a kormányzati kommunikációban! – Reklámpiaci vezetők a jövőről | 24.hu
tl;dr
  • A beszélgetés Balásy Gyula nyilvános interjúja kapcsán a kormányzati kommunikáció és a reklámpiac torzulásait elemzi Gulyás János és Marosi Gergő részvételével.
  • A médiaügynökségek normál esetben hatékonyságra optimalizálnak, de a NER-közeli cégek a közpénzt lojalitás alapján, a hatalom túlélését biztosító médiumokhoz irányították.
  • Az állami hirdetések listaáron, fix időpontra vásároltak, ami 6-8-szoros túlárazást eredményezett a kereskedelmi piacon megszokott elérésalapú vásárláshoz képest.
  • A Newland/Lounge csoport a reklámügynökségi piac 40-50%-át uralta, és a cégcsoportból 92 milliárd forint osztalékot vettek ki, ami egy nagy piaci ügynökség 15 évnyi árbevételének felel meg.
  • A túlárazás a rendezvényeknél és kreatív munkáknál is megjelent: az óradíjakat rögzítették, de a feladatra elszámolt munkaórák számát nem ellenőrizték.
  • Piaci cégeknél is érvényesült a megfelelési kényszer, a szakemberek traumaként élték meg, hogy muszájból kellett a NER-közeli ügynökségekkel dolgozniuk.
  • A 2026-os választási vereség oka a hiányzó erős mesternarratíva és a sikertelen napi content-háború volt, amit a platformok politikai hirdetési tiltásai is nehezítettek.
  • Balásy interjújából fájóan hiányzott a bocsánatkérés, és a 90%-os alvállalkozói állítás „gonosz csúsztatás” volt, mert a piaci ügynökségek nagy része nem nekik dolgozott.
  • A cégcsoport 80 milliárdos értékét a vendégek nulla körülire becsülik, mert az állami ügyfelek elpárolognak, a szakmai csapat pedig a zárolt számlák miatt szétesik.
  • A szakma előtt álló dilemma, hogyan viszonyuljon a rendszerben kompromisszumot kötő kollégákhoz; a megbocsátáshoz először szembenézésre és bocsánatkérésre van szükség.
Részletes összefoglaló megjelenítése

Bevezetés: a beszélgetés apropója és résztvevői

A 24.hu élő műsorának témája a kormányzati kommunikáció és a magyar reklámpiac helyzete, különös tekintettel Balásy Gyula (a Newland Média és a Lounge Group ügyvezető-tulajdonosa) hétfői önkéntes „kanosszajárására”, vagyis nyilvános interjújára. A műsorvezető két vendéget köszönt: Gulyás Jánost, a Magyar Reklámszövetség alelnökét, aki a közelmúltig a WeMakeMaker médiaügynökség ügyvezetője volt, valamint Marosi Gergőt, a Mó kreatív kreatív igazgatóját, aki a héten már a 24.hu-n és a Telexben is megszólalt a témában. A beszélgetés célja, hogy új szempontokat hozzon a diskurzusba, és a szakma belső nézőpontjából világítsa meg a történteket.

Mi az a médiaügynökség és hogyan torzult a szerepe?

A médiaügynökség normál működése

A műsorvezető egy alapvető kérdéssel indít: magyarázza el Gulyás János, hogy mi is az a médiaügynökség, hiszen a Balásy-féle cégcsoport kapcsán százmilliárdok repkednek a levegőben. Gulyás János elmondja, hogy egy médiaügynökség alapvetően azt határozza meg, hogy egy adott reklámot hol kell közzétenni a legjobb hatás elérése érdekében, majd leszervezi ennek a kereskedelmi részét, felveszi a kapcsolatot a médiumokkal, és intézi az összes adminisztratív és kereskedelmi feladatot.

„Egy médiagynökség azt csinálja, hogy megmondja a megbízóinak, hogy hol kell egy adott reklámot közzétenni ahhoz, hogy a legjobb hatást tudja az elérni. És utána a médiaügynökség leszervezi ennek a kereskedelmi részét, felveszi a kapcsolatot a médiumokkal, megmondja, hogy mikor szeretné, hogy lemenjen az adott médiumban a reklám, és utána ennek az összes adminisztratív és kereskedelmi részét is intézi.” – Gulyás János *

A rendszer torzulása: nem hatékonyságra, hanem lojalitásra optimalizáltak

Gulyás János hangsúlyozza, hogy egy kereskedelmi médiaügynökség a megbízó céljai szerint dönti el, hova kerüljön a reklám. Ebben az esetben azonban elsősorban az történt, hogy a közpénzeket olyan médiumokhoz irányították, amelyekről a hatalom úgy gondolta, hogy fontos, hogy pénzt kapjanak a túléléshez. A cél nem a teljes magyar lakosság lefedése volt, hanem annak a szűkebb körnek az elérése, amely többséget biztosít a Fidesznek.

„Ebben az esetben viszont azért az is történt, sőt megmerem kockáztatni, hogy elsősorban az történt, hogy ezek a pénzek, ezek a közpénzek, ezek olyan médiumokhoz jussanak el, azoknak a médiumoknak legyenek kifizetve hirdetések, akikről azt gondolta a hatalom, hogy fontos, hogy kapjanak pénzt, hogy abból meg tudjanak élni.” – Gulyás János *

Marosi Gergő hozzáteszi, hogy ez a logika még a saját szempontjukból is hibás volt: az üzenetek nagy része olyan médiumokba ment, amelyeket eleve olyanok fogyasztottak, akik már meg voltak győzve. Ezt egy kereskedelmi példával világítja meg: aki már megvette az autót, annak felesleges tovább hirdetni ugyanazt a modellt.

„Ők rontották el alapvetően? Akkor is elrontott valamit, hiszen ezek az üzeneteknek egy nagyon nagy része olyan médiumokba ment el, már ugye azokat akiket eleve olyanok fogyasztottak, akik már meg voltak győzve.” – Marosi Gergő *

A túlárazás mechanizmusa: listaár versus elérésalapú vásárlás

Hogyan fizetett az állam sokszoros árat ugyanazért az elérésért?

Gulyás János részletesen elmagyarázza a két alapvető kereskedelmi logika közti különbséget. A kereskedelmi cégek (autógyártók, üdítőital-gyártók) elérést vásárolnak: addig megy a reklám, amíg el nem ér x millió kontaktust. Ezzel szemben az állami hirdetések esetében listaár alapon, fix időpontra vásároltak reklámidőt, ami azt jelentette, hogy ugyanannyi ember elérése akár hat-nyolcszor annyiba került.

„Az összes kereskedelmi cég, autógyártók, üdítőitalártók satöbbik, amikor megjelennek a kereskedelmi tévébe, ők tulajdonképpen elérést vesznek. Ez a kereskedelmi valuta. [...] Van egy másik fajta kereskedelmi logika, amikor meg azt mondjuk, hogy ezen a tév csatornán 20 óra 32 perckor le fog menni egy 30 másodperces reklám. Ezt a reklámidőt fizesd ki. [...] És ilyenkor listaár alapon, listaár mínusz kedvezmény alapon fizetett az állam, ami azt jelentette, hogy így hatx hétzer nyolcszor annyiba került ugyanannyi ember elérése.” – Gulyás János *

Gulyás János egy konkrét példát is említ: volt egy kereskedelmi ügyfelük, amelyet megvásárolt az állam, és a következő negyedévben már az ő terveik szerint, de hétszer annyiért kellett vásárolnia ugyanazt a médiamegjelenést.

Az óriásplakátok esete és a listaár problémája

A műsorvezető felidézi a mémesedett óriásplakátokat, ahol egymás mellett 12 ugyanolyan plakát volt látható. Gulyás János megerősíti, hogy a listaár egy fontos fogalom, és általában véve nehéz felmérni, hogy a teljes reklámpiac mekkora részét kontrollálta a Newland Média, mert a listaárból a piaci szereplők jelentős kedvezményeket kapnak, így az adatok torzak.

A Newland/Lounge csoport piaci súlya

Mekkora szeletet hasítottak ki a piacból?

Gulyás János becslése szerint a médiában megjelenő reklámköltések 15-20%-a lehetett az a szint, amit a Newland kezelt. Marosi Gergő azonban egy friss, a Feed ügynökség által publikált vizualizációra hivatkozik, amely szerint a reklámügynökségi és médiaügynökségi piac 40-50%-át uralták a NER-közeli ügynökségek.

„Pont most jött ki egy nagyon jó site erről, amit a Feed ügynökség rakott ki publikussá [...] amiben pont a reklámügynökségi halmaznak mutatta be nagyon szépen ábrázolva azt, hogy hány százaléka volt az, amit a Lounge, vagy az egyéb neres ügynökségek birtokoltak. [...] az alapján így látszik, hogy így inkább a 40 vagy 50%-a az egésznek az, ami általuk volt uralva a teljes piacnak.” – Marosi Gergő *

Marosi Gergő hangsúlyozza, hogy a rajtuk keresztül átfolyó összegek alapján messze a legnagyobb piaci szereplők voltak, de a ténylegesen megjelent reklámok aránya sokkal kisebb volt, mint a beáramló pénzösszeg – különösen a televíziós piacon.

A profitráta és az osztalék mértéke

Gulyás János „egészen szürreálisnak” nevezi a profitrátát, amivel dolgoztak. Marosi Gergő konkrét számot is említ: a cégcsoportból 92 milliárd forintot vettek ki osztalékba. Ennek érzékeltetésére elmondja, hogy egy viszonylag nagy, piaci alapon működő magyar ügynökségnek ez körülbelül 15 évnyi árbevétele – nem a profitja, hanem a teljes árbevétele.

„Ez a 92 milliárd osztalék, ez azt jelenti, hogy mondjuk egy magyar piacon, piaci alapon működő viszonylag nagy méretű ügynökségnek ez a 15 évnyi árbevétele, tehát nem az osztalék, nem a profit, hanem ez egy tényleg egy nagy piaci ügynökség kb. 15 évnyi árbevétele ez az összeg, amit ő kivett osztalékba.” – Marosi Gergő *

A 15%-os jutalékszabály és a bónuszvisszatérítés tilalma

Gulyás János elmagyarázza, hogy a Newlandre született egy külön szabályozás, amely szerint a rajtuk átfolyó pénz 15%-a lehetett a jutalékuk – ami ránézésre gáláns összeg. Ezzel egy időben megszületett az a szabály is, hogy a médiatulajdonosok nem ösztönözhetik utólagos bónuszvisszatérítéssel a médiaügynökségeket, hogy nagyobb forgalmat tereljenek hozzájuk, illetve ha adnak ilyet, azt vissza kell adni a megbízónak. Gulyás János szerint a 15% a magyar piacon – amely régiós összehasonlításban is olcsó – nem volt elrugaszkodott, de a kérdés az, hogy ebből hogyan jött ki ekkora osztalék. A válasz részben az, hogy a cégcsoportban rendezvényügynökség, gyártócég és más entitások is voltak, amelyek hasonló túlárazásokkal dolgoztak.

A túlárazás további dimenziói: rendezvények és óradíjak

A műsorvezető felidézi az NKOH (Nemzeti Kommunikációs Hivatal) szerepét, amely központi állami szervezetként írt ki tendereket, és ezeket rendre a Balásy-féle cégcsoport nyerte meg. A rendszer úgy működött, hogy a tenderekben rögzítettek bizonyos óradíjakat (például egy grafikus óradíját), de azt nem szabályozták, hogy hány munkaórát számolnak el egy-egy feladatra. Így a számlázott összeg a munkaórák és az óradíj szorzata lett, és mivel a munkaórák számát nem ellenőrizték, bármit lehetett mondani.

A műsorvezető egy konkrét példát is említ a Lakmusz által betekintett szerződésekből: egy levelet, amelyet a leköszönő miniszterelnök küldött, és amelynek megírására nyolc art direktori munkaórát és három account direktori munkaórát számoltak fel – ami ránézésre túlzónak tűnik.

Kormányzati versus állami kommunikáció: a piaci igazodási kényszer

Állami cégek és a Media Dynamics szerepe

A műsorvezető fontos distinkciót tesz: amikor kormányzati kommunikációról beszélünk, valójában állami kommunikációról van szó, hiszen a keretszerződésbe olyan állami cégek is beletartoztak, mint a Magyar Turizmus, a Szerencsejáték Zrt. vagy az MVM. Emellett felmerül a piaci szereplők önkéntes igazodása is: a cégcsoporthoz tartozott egy Media Dynamics nevű médiaügynökség, amely piaci ügyfeleket szolgált ki. A kérdés az, hogy ezek a piaci cégek szakmai okokból választották-e őket, vagy más szempontok is közrejátszottak.

Megfelelési kényszer, direkt nyomás és önjelölt közvetítők

Marosi Gergő elmondja, hogy a percepciója szerint – és néhány konkrét esetben információi szerint is – voltak furcsa egybeesések: például amikor egy cég a Media Dynamics mellett döntött, utána a GVH visszavont egy több száz milliós büntetést. Hozzáteszi, hogy abban biztos, hogy a döntéshozók azt gondolták, van összefüggés.

Gulyás János megerősíti, hogy a piacon érzékelhető volt a megfelelési kényszer: voltak ügyfelek, akik azt mondták, hogy bár tudják, hogy nem hatékony, de „jobb a békesség”, ezért költenek bizonyos médiumokban is. Emellett voltak önjelölt közvetítők is, akik azzal házaltak, hogy ők el tudnak intézni dolgokat a politikai döntéshozóknál – és bár lehet, hogy ebből semmi nem volt igaz, néhány tízmillió forintot így is kerestek.

„Voltak olyan piaci szereplők, mi így hívtuk egy idő után, hogy van az egész piac, meg azok belül van a piacpiac, ami az igazi. Piac-piaci szereplők, akik így elhitték, és ezért hoztak egy döntést, és mondjuk azt gondolták, hogy emiatt kapnak ők majd egy piros pontot a legfelsőbb politikai vezetésnél, de közben erről szó sem volt.” – Gulyás János *

A szakma traumája

Gulyás János hangsúlyozza, hogy a piac-piaci szereplők védelmében el kell mondania: nem ismer olyan embert, aki örült volna annak, hogy ezekkel a cégekkel kell dolgoznia. A szakemberek iszonyú traumaként élték meg ezt a kényszert, és rengeteg energiát, munkaórát és idegsejtet emésztett fel, hogy megpróbálják úgy sakkozni a dolgokat, hogy a piaci ügynökségekkel csinálják azt, ami igazán fontos, és csak a muszájból dolgozzanak a NER-közeli szereplőkkel.

„Én csak olyan szókat hallottam, ahol ezt ilyen iszonyú traumaként élték meg, és nem önként hajtották így ebbe az igába a fejüket.” – Gulyás János *

A propaganda működése és a 2026-os választási vereség okai

Fókuszcsoportok és üzenettesztelés

A műsorvezető kérdésére, hogy mennyire bevett gyakorlat 6-10 fős fókuszcsoportokon tesztelni plakátokat és üzeneteket, Marosi Gergő elmondja, hogy a fókuszcsoportos kutatás létező dolog a piacon is – több csoporttal, különböző demográfiai összetétellel dolgoznak, és ez hasznos input lehet egy döntéshez. Ugyanakkor szerinte nem jó csak erre alapozni.

Mi romlott el az utolsó egy évben?

A műsorvezető rákérdez, hogy ha a propaganda korábban sikeres volt, mi romlott el az utolsó egy évben. Marosi Gergő szerint a korábbi sikerek titka az volt, hogy mindig volt egy erős mesternarratíva (migránsellenesség 2015-ben, háború-béke kérdése 2022-ben), amely alá az egész kampányt fegyelmezetten besorolták. 2026-ra azonban ez hiányzott: az ukrán háború négy év után már nem volt annyira riasztó, és a „minden napot meg kell nyerni” logikával belementek egy napi content-háborúba, ami elhibázott döntés volt.

„Szerintem egész egyszerűen amúgy nem volt ilyen nagyon erős mesterarratíva, mert persze nyilván az ukránozást próbálták ennek tenni, de egyszerűen négy év elteltével már ez nem volt annyira riasztó, mint 2022-ben.” – Marosi Gergő *

Marosi Gergő hozzáteszi, hogy a tartalomfogyasztási szokások változása és a platformok (YouTube, Meta) politikai hirdetési tiltása miatt stratégiailag érthető volt a váltás, de a napi adok-kapok tartalomcunami egyszerűen nem működött olyan hatékonysággal, mint az elmúlt 10-15 évben.

A Balásy-interjú kritikája: a 90%-os alvállalkozói állítás és a bocsánatkérés hiánya

A „gonosz csúsztatás” az alvállalkozókról

A műsorvezető felidézi Balásy Gyula azon állítását, hogy a piac 90%-a alvállalkozóként dolgozott alájuk. Marosi Gergő ezt „gonosz csúsztatásnak” nevezi: ha alvállalkozónak minősül minden médium, akitől médiafelületet vásároltak, akkor technikailag lehet ezt állítani, de ez nem jelenti azt, hogy a reklámszakma egésze nekik dolgozott volna. A piaci ügynökségek nagy része nem kért ebből, és megpróbált piaci alapon, fair versenyben élni és túlélni.

„Ez a gonosz csúsztatás. Tehát hogy tulajdonképpen egy ilyen piaci nagy koalíciót képek, aminek szervező azt próbálta sugárni az interjúban, hogy amúgy a reklámszakmának ők munkát adtak és hogy ami egyszerűen nem igaz.” – Marosi Gergő *

A bocsánatkérés hiánya

Marosi Gergő kiemeli, hogy az interjúból fájóan hiányzott a bocsánatkérés és az elnézéskérés. Szerinte a szembenézés nagyon fontos lenne, és bár hisz abban, hogy egy bizonyos idő után van lehetőség a megbocsátásra, ehhez először bocsánatot kell kérni.

„Ez a Balázsi interjúból is azért egy eléggé fájó hiánypont volt, ugye hát nem nem annyira hangzott el a bocsánatkérés meg az elnézéskérés.” – Marosi Gergő *

A 80 milliárdos „ajándék” és a cégcsoport valós értéke

A műsorvezető megkérdezi, hogy amikor Balásy Gyula azt mondta, hogy a 80 milliárd forint értékű cégcsoportot átnyújtaná a magyar államnak, a vendégek mennyire árazták ezt át fejben. Marosi Gergő szerint egy ügynökség értékét az ügyfelei és a szakmai csapata adják. Mivel az ügyfelek 90%-a állami vagy államközeli, ez a kör el fog párologni, így az érték egyik tényezője nagyjából nulla lesz. A szakmai csapat minőségéről nincsenek meggyőződve, és mivel a zárolt számlákról nem kapnak fizetést, a csapat sem marad együtt. Így a két „nulla” összege is nulla körüli. Gulyás János hozzáteszi, hogy a cégcsoportban vannak eszközök (rendezvénytechnikai eszközök, gyártócég kamerái stb.), amelyek érhetnek pár milliárdot, de a 80 milliárdtól ez nagyon messze van.

„Tehát nyilván innentől kezdve szerintem annak a két nullának az összege az ugyan nagyjából a nullához közelít.” – Marosi Gergő *

A szakma dilemmája: ki dolgozott a rendszernek és hogyan tovább?

Hol húzódik a határ?

A műsorvezető felteszi a kérdést, hogy a vendégek hol húznák meg a határt: mely embereket vennének fel, és kikkel nem beszélgetnének. Marosi Gergő szerint ez egy nagyon nagy dilemma a szakma előtt, és még ők sem tudtak erről közös döntést hozni. Szerinte mindenkinek, aki az elmúlt 16 évben Magyarországon élt, végig kell gondolnia ezt – először saját magával és a barátaival kapcsolatban.

„Én tényleg csak azt kívánom mindenkinek, hogy először saját maga magának és a barátaival gondolja ezt végig. Mert tényleg ez egy fontos szempont, hogy ki hol milyen, kisebb, nagyobb mondjuk itt szépen kompromisszumot kötött, cinkosságot, mini aljasságot.” – Marosi Gergő *

Gulyás János egy személyes példát is hoz: volt kollégája, aki sírva mesélte neki, hogy elmegy a NER-közeli céghez dolgozni, mert egyedül neveli a gyerekét, beteg az anyukája, és kétszer akkora fizetést ajánlottak neki. Szerinte az is számít, hogy valaki mit csinál ott: más dolog Magyarország számára klassz imázsfilmeket készíteni, és más dolog kitalálni, hogy a nagymama melyik szótól fog a legjobban félni.

„És nyilván utána az is egy kérdés, hogy ott mit csinálsz? Mert hogyha mondjuk erről az irodalomról beszélünk és csinálsz Magyarország számára klassz imás filmeket az egy dolog. Ha pedig te találod ki azt, hogy a nagymamám melyik szótól fog a legjobban félni, akkor meg az egy másik dolog.” – Gulyás János *

Hogyan lehetne jól csinálni az állami kommunikációt?

Az állami kommunikáció nem ördögtől való

Gulyás János és Marosi Gergő egyaránt hangsúlyozzák, hogy azzal, hogy az állam kommunikál, semmi baj nincs – egy normális országban ez teljesen megszokott és jó dolog. Sőt, sok szakmabeli álommelónak gondolná, hogy ilyen projekteken dolgozhasson. A probléma az, hogy az elmúlt években ez milyen célt szolgált: lopást és propagandát.

Példa a jó gyakorlatra

Marosi Gergő egy konkrét példát hoz: ha az új kormány azt mondaná, hogy fontos az emberek egészsége, és indítana egy kampányt a több mozgásért, azt nem úgy kellene csinálni, hogy kiraknak 12.000 óriásplakátot „Mozdulj, magyar!” felirattal. Helyette ki kellene találni egy kreatív mechanizmust – például hogy aki rendszeresen mozog, az kevesebb TB-járulékot fizet –, és erre építeni a kampányt.

„Arra, hogy mozdulj magyar és ki van plakátolva, arra nem. És most ez egy most most akkor elmondtad azt, hogy hogyan működik jól a jó kommunikáció, ha kereskedelmi, ha nem kereskedelmi, tehát ilyet lehetne csinálni, és ez tök jó lenne.” – a műsorvezető összegzése *

Transzparencia és önszabályozás

Gulyás János elmondja, hogy a szakmának is fontos, hogy önszabályozó módon ajánlásokat tudjon tenni. Például meg lehetne valósítani, hogy egy állami hirdető minden évben közzéteszi, hol, mire, mennyit költött; az ügynökség is közzéteszi, mennyi megbízást kapott; és a médiatulajdonosok is közzéteszik, mennyit kaptak. Így követhető lenne a közpénzek útja.

A Magyar Reklámszövetség létrehozott egy reklámetikai kódexet, amelyből a politikai hirdetések eddig ki voltak zárva. Gulyás János szerint ezt nyugodtan ki lehetne terjeszteni rájuk is, és akkor etikailag vizsgálhatók lennének a politikai hirdetések.

A reklám rehabilitálása

Marosi Gergő szerint az egyik legnagyobb bűne ennek az egész rendszernek, hogy az emberek elkezdték a reklámmal azonosítani a rájuk zúduló propagandát. Pedig a reklám önmagában jó dolog – a jó ügyeknek is kell reklám. A szakma feladata a következő időszakban az lesz, hogy megmutassa: a reklám nem arról szól, hogy valamit letugnak a torkodon, hanem arról, hogy kreatív módokon adjanak át üzeneteket, amelyek viselkedésváltozást érnek el.

„A reklám az nem arról szól, hogy valamit így letugnáljunk a torkodon, hanem az arról szól, hogy olyan izgi, atipikus, kreatív módokon adjunk át üzeneteket, amiknek valamilyen hatása van arra, hogy az embereknek a viselkedése megváltozzon.” – Marosi Gergő *

Nemzeti hirdetőintézet vagy piaci verseny?

A műsorvezető felveti, hogy miért ne lehetne egy nemzeti hirdetőintézet, amely kiváltaná az ügynökségeket. Marosi Gergő szerint ez papíron jól hangzik, de a valóságban borzasztó nagy hülyeség lenne – olyan, mintha az állam központi bolthálózatot üzemeltetne, amit már kipróbáltunk, és nem működött. Gulyás János hozzáteszi, hogy a változatosság a kreativitás fontos eleme, és nem szerencsés, ha valaki csak egy dologban dolgozik. Szerinte az lenne az ideális, ha az államnak lenne egy kontrolling jellegű szervezeti egysége, amely ellenőrzi a költések hatékonyságát, de a kommunikációs feladatok az adott szervezeteknél maradnának, és a piaci ügynökségekkel versenyeztetve valósulnának meg.

Zárógondolatok: bizakodás és tanulságok

A beszélgetés végén a műsorvezető arra kéri a vendégeket, hogy mondják el, milyen érzésekkel és tanulságokkal zárják a hetet.

Gulyás János bizakodó és optimista. Szerinte jó, hogy erről van beszélgetés, még ha furcsa is, hogy pont a reklámszektorral kezdődött. Bízik benne, hogy más szektorokban is hasonlóan felszínre kerülnek a csontvázak, és elindulnak a beszélgetések. Bízik a teljesítményalapú, fair piaci verseny visszatérésében és abban, hogy az állami kommunikáció a társadalmat szolgálja majd.

Marosi Gergő legnagyobb tanulsága, hogy az emberek nagyon hajlamosak másokat megítélni, miközben saját magukkal való szembenézést megússzák. Ugyanakkor elképesztő öröm és energia van benne, mert azt látja, hogy az ország kezd jobbá lenni: jobbak a beszélgetések, jobbak a témák, és nyíltabban lehet beszélni. Szerinte az elmúlt 16-20 év azt erősítette fel, ami mindannyiunkban rossz, de most ennek az ellenkezőjét látja: minden azt erősíti, hogy a jó váljon dominánssá.

„Én kicsit azt látom, hogy az elmúlt 16-20 akárhány év az azt erősítette fel mindannyiunkba, ami mindannyiunkban benne van, a kicsit rosszat. És társadalmi szinten ez kapott egy tök nagy hangsúlyt. És én most ennek pont az ellentét látom, hogy mindegyikünkben benne van a jó, kibe egy kicsit éppen több, éppen kevesebb, de mindenkiben ott van. És most azt látom, hogy minden azt erősíti, hogy ez a jobb tudjon dominánsá válni.” – Marosi Gergő *

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „a kedvenc redit törömet fogja meg megidézni a magyarázz el úgy mint egy öt évesnek” – a műsorvezető egy Reddit-mémre utal („Explain Like I'm Five”), az ASR a „Reddit-thread” kifejezést torzította.
  • „a mosság kezet menj ki az utcára bannereknek” – valószínűleg a „moss kezet, menj ki az utcára” típusú COVID-bannerekre utal, az ASR értelmezhetetlen szótöredéket produkált.
  • „egy básánypárán átnyújtaná” – valószínűleg „egy batyuval átnyújtaná” vagy hasonló kifejezés lehetett, az ASR torzította.
  • „az arcoda válaszoltál” – értelmezhetetlen szakasz, valószínűleg „arra te válaszoltál” vagy hasonló lehetett.
  • „a hét alámtarzó gyerek” – valószínűleg „a hét alá tartozó gyerek” vagy hasonló kifejezés, az ASR torzította.
Teljes átirat megjelenítése

[00:04:34]Most 24.

[00:04:34]Fontos hír, gyors reakció.

[00:04:38]Élőben a 24.hun-n.

[00:04:43]Ez a most 24 itt a 24.h-n illetve a YouTube-on.

[00:04:45]Köszöntöm azokat, akik élőben nézek minket, meg azokat is, akik a nap folyamán, vagy a hétvége folyamán fogják visszanézni ezt a beszélgetést.

[00:04:53]Apropónk a hét egyik legfőbb eseménye Balázsi Gyula a Newland médiával is fémezett láncs csoport ügyvezetőjének tulajdonosának hétfői önkéntes kanosszajárása és annak kapcsán a egyrészt a kormányzati kommunikációról másrészt általában a kommunikációiparról a Magyar Reklám szakmának a kihívásairól fogunk beszélgetni vendégeinkkel egyrészt Gulyás Jánossal akit köszöntök a Magyar Reklámszövetség alelnökével és egészen a közelmúltig a Wemmaker nevű mé média ügynökségnek az ügyvezetével, másrészt Marosi Gergővel, a Mó kreatív kreatív igazgatójával, aki a héten már a 24.hu hasábjain is megszólalt, aztán a Telexben is szerepelt már egy olyan interjúban, aminek a kérdéseit itt igyekszünk nem megismételni, hanem új szempontokat hozni ehhez a diskurzushoz.

[00:05:38]És mintogy te már sokat beszéltél ezen a héten, ezért Jánoshoz fordulok az első kérdésem, mert egy kicsit így a kedvenc redit törömet fogja meg megidézni a magyarázz el úgy mint egy öt évesnek, hogy egyáltalán micsoda az a média ügynökség.

[00:05:51]Azért kérdezem ezt, mert hogy Balázs Györ és a cégcsoportja kapcsán 100 milliárdok repkednek a levegőben, hogy mennyi pénzt folyattak át rajta, költettek el vele Rogán Antalék, aminek egy pici urkarésze a bocsánat hívjuk ezt kreatív tevékenységnek, amikor gonoszó kizárólag kék zsírkrétával paketokat rajzolnak.

[00:06:11]És egy nagyon nagy része az, amikor hirdetési felületeket vásárol egy cég különböző helyeken is majd beszélünk arról, hogy milyen helyeken, de hogy miért van erre szükség, miért nem azt csinálja Rogánantól, hogy bemegy a magyar nemzetbe és azt mondja, hogy szeretnék venni egy egész oldalt.

[00:06:26]Hát ez szerintem ez egy nagyon fontos kérdés, és lehet, hogy erről nem beszéltünk még eleget ennek a témának a kapcsán.

[00:06:31]Egy médiagynökség azt csinálja, hogy megmondja a megbízóinak, hogy hol kell egy adott reklámot közzétenni ahhoz, hogy a legjobb hatást tudja az elérni.

[00:06:42]És utána a médiaügynökség leszervezi ennek a kereskedelmi részét, felveszi a kapcsolatot a médiumokkal, megmondja, hogy mikor szeretné, hogy lemenjen az adott médiumbar a reklám, és utána ennek az összes adminisztratív és kereskedelmi részét is intézi.

[00:06:56]És ebből a szempontból nagyon fontos, hogy ezek a sok-soker milliárdok, amik itt röpködnek, hogy ezek mire mentek el.

[00:07:03]És ezt egy nagyon fontos látni, hogy például egy médiaügynökség, és ez a médiaügynökség abban nagyon nagy szerepet játszik, hogy merre fele menjenek el ezek a médiaköltések.

[00:07:15]Egy kereskedelmi médiaügynökség aszerint dönti el, hogy a megbízó célja szempontjából mi a legfontosabb, hogyan tudja ott elérni a céljait.

[00:07:25]Ebben az esetben viszont azért az is történt, sőt megmerem kockáztatni, hogy elsősorban az történt, hogy ezek a pénzek, ezek a közpénzek, ezek olyan médiumokhoz jussanak el, azoknak a médiumoknak legyenek kifizetve hirdetések, akikről azt gondolta a hatalom, hogy fontos, hogy kapjanak pénzt, hogy abból meg tudjanak élni.

[00:07:51]És akkor itt egyből el is ágazhatnánk, de akkor abba az irányba ugrok bele a közepébe, hogy amennyiben egyébként olyan módon, ahogy a Fidesz kormányzott négy cikluson keresztül alapvetően klappolt volna a gazdaság, föltaláltak volna egy újabb ellenségképet, mert Ukrajnát már nagyon régóta használták volna.

[00:08:08]az a köre a médiának, ahova a Newland erőszeretettel öntötte be a pénzt, amivel ugyanem a teljes magyar lakosságot próbálták lefedni, hanem annak egy olyan részét, ami többséget biztosít a Fidesznek.

[00:08:19]Egyébként ebből a kitekert médiatervezői logikából amúgy rendben lettek volna, vagy vagy az is volt, hogy ha ha minden csoda jó lett volna, akkor is az lett volna, hogy kellett volna valójában más szereplőknél is pénzt költeniük.

[00:08:32]Puszán az, hogy elérjék a győzelmet, ami még egyszer ismétlem, egy kitekert szempont.

[00:08:35]Igen, ez egy eléggé kitekert szempont, merthogy tulajdonképpen mire optimalizálódik ez az egész pénzköltés arra, hogy a közvéleményt miről informálják.

[00:08:48]Most hogyha abból a szempontból nézzük a dolgot, hogy amit mondom, szerintem elég perverz eleve, hogy sok morális dolgot fogadta volna a saját kérdésfelvetésem, de az a kérdés, hogy ha választást akartak volna nyerni, akkor elrontottál valamit a Newiden, vagy nem?

[00:09:04]Ők rontották el alapvető?

[00:09:05]akkor is elrontott valamit, hiszen ezek az üzeneteknek egy nagyon nagy része olyan médiumokba ment el, már ugye azokat akiket eleve olyanok fogyasztottak, akik már meg voltak győzve.

[00:09:21]Tehát ez egy ilyen alapvető kérdés egy kereskedelmi kommunikációban, hogy aki már Coca-Colát iszik biztosan, annak nem kell elmagyarázni, hogy az a legjobb üdítő.

[00:09:33]Most ezt persze egy kicsit ilyen hülyén egyszerűsítettem, de hogy aki mondjuk már egy valamilyen autómárkát vezet és megvette múlt héten az autót, azt igyekszem nem elérni azzal, hogy vegyen egy ilyen autót, mert az fölösleges pénzkidobás.

[00:09:47]Tehát ilyen szempontból is.

[00:09:49]Viszont ha már arról beszélünk ezekről a az árakról, meg hogy mekkora súlya volt ennek az állami költésnek az egész történetben.

[00:09:58]Igen, egy ilyen fontos szempont, ami egy kicsit ilyen szakmainak tűnik, de érdemes aláhúzni.

[00:10:05]Az, hogy ennyi pénz ment el, ez nem azt jelenti, hogy ennyi, megint hülyén mondom, kiló reklám jelent meg ebből, merthogy alapvetően ezek a médiumok túlárazták az ő áraikat.

[00:10:16]És a tév ez erre egy ilyen nagyon-nagyon jó ilyen terület, ahol ezt lehet látni.

[00:10:24]Az összes kereskedelmi cég, autógyártók, üdítőitalártók satöbbik, amikor megjelennek a kereskedelmi tévébe, ők tulajdonképpen elérést vesznek.

[00:10:36]Ez a kereskedelmi valuta.

[00:10:38]Addig megy egy reklám a tévébe, ameddig el nem ér x millió kontaktust, x millió embert.

[00:10:47]Ezt fizeti ki a megbízó, a hirdető.

[00:10:50]Van egy másik fajta kereskedelmi logika, amikor meg azt mondjuk, hogy ezen a tév csatornán 20 óra 32 perckor le fog menni egy 30 másodperces reklám.

[00:11:02]Ezt a reklámidőt fizesd ki.

[00:11:05]Az egész kereskedelmi piac használja.

[00:11:09]Jellemzően nem használja.

[00:11:11]Nyilván vannak kivételek, mondjuk egy BL döntő vagy akárm, de jellemzően nem ezt használja.

[00:11:15]kivétel ez alól az állami vagy államhoz kapcsolódó hirdetések, ahogy ez meg volt szervezve.

[00:11:24]És ilyenkor listaár alapon, listaár mínusz kedvezmény alapon fizetett az állam, ami azt jelentette, hogy így hatx hétzer nyolcszor annyiba került ugyanannyi ember elérése mintogyha úgy lett volna vásárolva ez a médiafelület, mint ahogy minden más kereskedelmi hirdető vásárol.

[00:11:45]Tehát amikor ennyi pénzt beleöntöttek a televíziós piacba, az nem azt jelentette, hogy ennyivel több reklám ment le, hanem az, hogy ennyivel drágábban fizették ki.

[00:11:57]És nekünk volt egy olyan kereskedelmi ügyfelünk, amit megvett az állam, és a következő periódusban, következő negyed évben már másként kellett vásárolnia.

[00:12:12]még azokkal a tervekkel mentek, amiket mi készítettünk nekik.

[00:12:14]És ugye hívott az ügyfél, és azt mondta, hogy figyelj, ugyanazt csináljuk, mint amit ti javasoltatok, de hétszer annyiba kerül.

[00:12:23]Ja, ugye erre az észnélküliségre szerintem egy nagyon jó példa, ugye amik ugye mémesedtek is, ugye az óriás plakátok, hogy amikor egymás mellett van 12 ugyanabból 10 men.

[00:12:31]Tehát hogy ez az ez szerintem egy viszonylag ismert példája ennek, amik amikről ugye sok fotó van, hogy ennek aztán tényleg semmi értelme nincsen.

[00:12:40]Hát nem tudja odatenni más a a rendkívül től erős ellenzéki szereplők közül.

[00:12:43]a listár is egy fontos fogalom, és általában véve is az van a amennyiben jó a az átlátásom, hogy nehéz fölmérni, hogy mekkora része volt számszerűen, összegszerűen kifejezve a teljes reklámpiacnak az, amit a Newland média kezelt, és hogy ebből effektíven mennyi volt az, amiből tényleg hirdetéseket vettek, és nem épültek fel random igatlanok Tihanyban.

[00:13:10]És azért nem segít ugye a listár, mertogy a a piaci költőknek valójában a költéseit és azt is csak egy addig amíg szolgáltattak adatotárról, addig is csak listáron ismerjük, de a listárból jellemzően akik piaci alapon vásárolnak reklámot, azok jelentős kedvezményt kapnak.

[00:13:24]Tehát ez egy torzadat.

[00:13:25]Neked mi a legjobb meglátásod, hogy mekkora részét kontrollálták ők az összes magyar reklámköltésnek?

[00:13:34]A médiában megjelenő reklámköltéseknek én azt gondolom, hogy egy valahogy ilyen 15-20%-a volt körülbelül az a szint, ami így beállt.

[00:13:50]Hogyha a nyúlendet vagy most már kinyitok Gergő felé is a hozzájétt tartozó kreatív meg PR ügynökségi szereplőket el kéne helyezni a piacon, ők méretben, létszámban, árbevételben mekkora spillerek voltak?

[00:14:03]Pont most jött ki egy nagyon jó site erről, amit a a Feed ügynökség rakott ki publikussá most tegnap, vagy tegnapelőt, este, már nem tudom, amiben pont a reklámügynökségi halmaznak mutatta be nagyon szépen ábrázolva azt, hogy hogy hány százaléka volt az, amit a a vagy a lánzs, vagy az egyéb neres ügynökségek birtokoltak.

[00:14:27]nagyon látványosan vizualizálták az egész dolgot, bedarancsárgázták azokat az ügynökségeket, amik ugye odatartoznak, és az alapján így látszik, hogy így inkább így a 40 vagy 50%-a az egésznek az, ami ami ami ő általuk volt uralva a teljes piacnak, a reklámügynökségi piacnak és a médiagynökségi piac területén is.

[00:14:49]Tehát az az árbevétel a rajtuk keresztül átfolyó összegek, amiket ugye médiavásárlásra fordítottak, az alapján messze a legnagyobb piaci szereplők voltak.

[00:14:59]És ugyanúgy itt is akkor el kell hozzátenni, hogy amennyi reklám megvalósult ebből az nem volt arányba azzal, mint amennyi pénz bement oda.

[00:15:13]Tehát hogyha mondjuk azt nézzük, hogy a televíziós reklámoknak a hány százaléka most ez fektíven megjelent reklám reklámblokban látható reklám az sokkal kevesebb volt, mint az az összeg ami így vándorolt be bizonyos televíziók felé.

[00:15:31]és nyereségtermelőképességben.

[00:15:33]Hát én egy nagyon-nagyon rossz üzletember voltam.

[00:15:34]Ez alapján ez látható.

[00:15:39]Tehát egészen szűrreális.

[00:15:39]Tehát egészen szűrreális az a profit ráta, amivel ők dolgoztak.

[00:15:47]És nagyon mennyi?

[00:15:50]Hát én most nem emlékszem fejbőle ezekre a számokra, de hogyha ugye körülbelül így a periódusba 92 milliárd Ftot vett ki osztalékba.

[00:15:59]osztalékba vettek ki ennyit.

[00:15:59]ö ugye egy körülbelül 1 egés akárhány milliárdos nem 1000 akárhány milliárdos forgalomhoz, tehát mondjuk, hogy így a bevétel arányosan 10-15%-os profit rátával működni az egészen el mondok egy példát, hogy ez a 92 milliárd osztalék, ez azt jelenti, hogy mondjuk egy magyar piacon, piaci alapon működő viszonylag nagy méretű ügynökségnek ez a 15 évnyi árbevétele, tehát nem az osztalék, nem a profit, hanem ez egy tényleg egy nagy piaci ügynökség kb.

[00:16:35]15 évnyi árbevétele ez az összeg, amit ő kivett osztalékba.

[00:16:41]Csak, hogy így az arányokat így próbáljam valahogy így elhelyezni.

[00:16:48]És [horkantás] ennek egyébként mi a klasszikusan, idealisztikusan vagy piaci módon, hogyan hogyan működik egy médiai az elképzése?

[00:16:55]A New Júland esetében ugye rájuk születt egy külön szabályozás, hogy lényegében a rajtuk átfolyatott pénznek a 15%-a volt a jutalékuk, ami egy hát gálásnak mondható összeg ránézésre.

[00:17:05]Ez a szabályozás, bárk bármit megveszek 15% jutelékért.

[00:17:12]Ugye ez egy kicsit komplexebb kérdéskör, mert hogyha tehát egyrészt nem rájuk vonatkozott, lehet, hogy miattuk jött, de ez a lett a szabály, tehát a piacon mindenkinek kötelezően ennyit kell a munkáért felszámolnia.

[00:17:28]Ugyanakkor ezzel egy időben és akkor nem akarok a technikai részletekbe bemenni, de az a szabály is megszületett, hogy a médiatulajdonosok nem ösztönözhetik úgy a médiaügynökséget, hogy odavigyék a pénzt, hogy utólagos bónuszvisszatérítést adnak azért, merthogy nagyobb forgalmat ter oda valaki, illetve ha adnak ilyet, azt vissza kell adni a megbízó számára.

[00:17:56]Tehát, hogy összességében az, hogy mekkora összegből dolgozik egy médiaügynökség úgy, hogy csak az egyedüli bevételi forrása, hogy a megbízó fizet a munkáért.

[00:18:15]ból a szempontból ez a 15% a magyar piacon, és ez megint egy magyar sajátosság, ez egyáltalán nem volt ilyen nagyon a földtől elrugaszkodott dolog.

[00:18:26]És azért mondom, hogy magyar sajátosság, mert Magyarországon nagyon olcsó a média összehasonlítva más EU-s országokkal képest.

[00:18:35]Mindegyik területen.

[00:18:37]Mindegyik területen.

[00:18:37]Igen.

[00:18:37]Ez egy ez egy furcsa sajátossága a piacnak.

[00:18:39]De nem csak Nyugat-Európához képest, hanem közép-Európához képest.

[00:18:43]Cse piac az az az a TV reklámok az ott jóval drágább.

[00:18:49]Tehát hogy ilyen tehát nem azzal, hogy most persze Svédország mit mint tudom én, hanem hanem régiós szinten is ez van, hogyha jól mondom.

[00:18:56]Abszolút nagyon jól mondod.

[00:18:56]Tehát tulajdonképpen itt a kérdés az az, hogy valamilyen módon ki van fizetve a média ügynökségnek a munkája, de ugye az a munkájára vonatkozik.

[00:19:08]Ö nagyon sok költség van ezzel.

[00:19:11]Ö ez egy tudomány, rengeteg kutatás kell hozzá, szoft kell hozzá, szakember kell hozzá, és aztán utána keletkezik valamennyi profit, attól függően, hogy ki hogyan gazdálkodott.

[00:19:23]És ez sem egészen érthető egyébként ebbe a ebbe a lángos történetben, hogy ez akkor hogyan jött ki egy ekkora osztalék, hogyha egyébként itt szabályozva volt az, hogy mennyi lehetett az árrés, tehát ugye amiből még kifizetni vol, ugye ez a cégcsoportra vonatkozik, tehát ugye abban volt ugye rendezvényügynökség, gyártó, nem tudom, tehát hogy gondolom a többi is azért ehhez hozzáadott, és gondolom a rendezvényügynökségi cég a cégcsoporton belül ott Ott ott ott gondolom szintén hasonló túlárazásokra voltak ugye óriási megbízások ugye az összes állami rendezvénynek a lebonyolítása.

[00:20:03]Tehát gondolom azért az nagy részben hozzájárult ehhez nem csak a média ügynökségi rész.

[00:20:08]Abszolút.

[00:20:08]És hát ugye az egész, ahogy az NKOH ugye volt egy központi állami szervezet, ami kiírt tendert, ugye ezeket nyerte meg a Balási féle cél cégcsoport.

[00:20:22]ő ilyen általában kérdezett árakat és mondjuk óradíjak alapján, tehát hogyha valaki adott egy óradíjat ebbe egy ilyen tenderb, hogy az elkövetkezendő években egy grafikusnak az óradíja ennyi.

[00:20:34]És utána jön egy konkrét kérés, hogy nem tudom, hogy meg kell tervezni egy szórólapot, mondok valamit, de ugye annak a költsége az egy szorzat.

[00:20:43]Ugye ott vannak a mun ráfordított munkaórák és az óradíj.

[00:20:48]És hogyha egy tender csak azt szabályozza le, hogy a szorzatnak az egyik tagja mennyi, de [nevetés] és akkor utána, hogyha nem kérdezik meg, nem merik megkérdezni, ez egy ez egy teljesen transzparens rendszerben is egyébként elég nehéz volna, de hát ott amikor a maga a rendszer nem arra van kitalálva, hogy transzparens legyen, meg innentől kezdve bármit lehetett mondani.

[00:21:15]Igen.

[00:21:15]Azt hiszem, hogy a néigi részeként működő lakmusz által betekintett szerődésekből láttam például egy levelet, amit a legköszönő miniszterelnök úr küldött.

[00:21:25]Nem is tudom pontosan megmondani milyen célcsoportnak.

[00:21:28]Volt egy fejléce, vastag betűs volt az eleje.

[00:21:30]Utána volt négy bekezdés és volt egy aláírás és arra nyolc árdektori munkaóra, valamint három ökkent direktori munkaóra volt kiszemlátve.

[00:21:39]És azért úgy nézett ki, hogy a nyolc órával elég sok mehetett a kávézással ránézésre.

[00:21:46]Alapvetően úgy emlegetjük ezen a héten ezt az egész umboldát, hogy kormányzati kommunikációról van szó, de fontos szerintem érteni azt, hogy amikor azt mondjuk, hogy kormányzat, akkor igazából államit értünk alatta, tehát hogy ebbe a az óriási keretszerződésbe, amiben a Newland és a csatolt részeik szerződéseib leestek benne, voltak olyan állami cégek, mint mondjuk a bárhogy is hívják éppen a magyar turizmust, a szerencsejáték Zrt.

[00:22:07]Az MVM és mások.

[00:22:10]És arról még kevesebb szó esett, hogy ahogy általában ez ilyen autoriterség felé hajló rendszerekben ez lenni szokott.

[00:22:18]Van egy önkéntes igazodás a olyan piaci szereplők részéről is, akiknek erős, mondjuk így a kitettsége a szabályozói befolyás feléhez.

[00:22:26]Hogyan nézett ki ezen a piacon a De évben?

[00:22:29]Hát ennek a cégcsoportnak volt erre egy megoldása.

[00:22:34]Ugye van egy másik cég, ami itt nem nevesült ez a Media Dynamics, ami egy piaci cégek kiszolgálására létrejött médiaügynökség volt piaci ügyfelekkel.

[00:22:51]És hát felmerül a kérdés, hogy vajon ezek a piaci cégek miért ezt az ügynökséget választották?

[00:23:02]azért, mertogy szakmailag a legjobbak voltak és a legjobb árértékarányú szolgáltatást adtak, vagy esetleg volt ott másik szempont is.

[00:23:10]Ö és hát elég sok [horkantás] pletyka van a piacon arról, hogy itt elég sok más szempont is volt, hogyha egy nagy élelmiszerlánc dolgozik ezzel a médiaügynökséggel, akkor talán ő kicsit könnyebben kap engedélyeket, hogy a városzéleken nyisson egy új boltot, vagy ebből bocsánat, ebből mennyi volt igaz?

[00:23:39]Tehát mennyi volt a a beijedés vagy reménykedés és mennyi volt a direkt befenyítés vagy megmondása annak, hogy figyelj, hogyha a MD Dynamicrel vásároljátok meg a nem tudom random bulvárlatnak a hátsó oldalát az egész oldal szórólappal, akkor akkor működni fog ez a vásárostényi üzlet.

[00:23:56]Erről nekem nyilvánvalóan semmi fajta fogalmam nincsen.

[00:23:58]Azt azért mi a percepción?

[00:24:00]Hát a percepcióm az az, hogy és van egy-két ügyben azért konkrét információm is, meg ilyen furcsa egybeesések, hogy amikor megszületik a döntés, hogy ő lesz a partner, azután mégis visszavonja a egy adott büntetést, mondjuk a GVH néhány száz millióról az adott cég irányába, ami addig ott lógott fölöttük.

[00:24:31]És hát, hogy akkor most van-e összefüggés, vagy nincs összefüggés, a jó ég tudja, abban biztos vagyok, hogy a a döntéshozók azt gondolták, hogy van.

[00:24:42]És ugye ez is egy érdekes kérdés, és az egész Nel rendszerben ez a ez sokszor azért tettem volt érhető, hogy volt, amikor direkt nyomás volt, és megmond meg lett mondva, hogy ha ezt csinálod, akkor baj lesz, ha meg ezt csinálod, akkor meg jó lesz.

[00:24:57]És volt olyan is, amikor meg így egy ilyen igazodási kényszer volt akár olyan ügyfeleknél, akik mondjuk nálunk voltak, és ők azt mondták, hogy hát nem tudom, de azért jó lenne.

[00:25:09]Tudom, hogy nem annyira a cél szempontjából nem annyira hatékony, hogyha itt is költünk valamennyi pénzt.

[00:25:15]Nem baj, de azért költsünk, mert jobb a békesség, akkor talán nem fognak kikezdeni minket.

[00:25:22]Ennak milyen nagyságránya összességében?

[00:25:25]Hát ezen most nem gondolkoztam közben sem, meg most sem, mert volt jobb dolgom is.

[00:25:30]De de ezen érzékelhető volt, és és nagyon sokszor félrevitte a a ilyen beszélgetéseket, meg a szakmaiságot.

[00:25:45]És ugye tényleg nem lehet ilyen környezetben igazán profin dolgozni.

[00:25:46]Ez a legszont tényleg az egészben, tehát hogy ez a ez a félelemben élés, ez a rettegésben élés, tehát hogy hogy hogy hogy attól félni, hogy jaj, bármikor bármit egy nap alatt parancszóra elvehetnek, tényleg.

[00:25:59]Tehát, hogy és én se tudom pontosan ugye nyilván azt, hogy itt most mennyi volt a direkt nyomásgyakorlás és mennyi pedig ez az inkább ilyen megfelelési kényszer ezekben az ügyekben.

[00:26:07]De hát olyan szempontból meg tök mindegy, hogy ebben az ilyen toxikus közegben kellett létezni ezeknek a ezeknek a szakmai folyamatoknak, ami nyilván teljes nonszerens.

[00:26:16]meg bocsánat, azért még egy dolgot hadd tegyek hozzá így a közelmúltunkból, hogy direktnyomás, megfelelési kényszer, illetve önjelölt közvetítők, kalandorok akik saját, tehát azt mondják, hogy hát figyelj szerintem ezt kéne csinálni, mert nekem azt mondta az a politikai és vele jóban vagyok azzal a döntéshozóval, és egyébként lehet, hogy ebből semmi nem volt igaz.

[00:26:45]Igaz, de így sikerült neki maga felé terelni valami kis területen egyfajta bevételt.

[00:26:52]Tehát, hogy voltak ilyen szereplők is, akik azzal házaltak, hogy ők el tudnak intézni ezt meg azt.

[00:27:00]És akkor voltak olyan piacpiaci szereplők, mi így hívtuk egy idő után, hogy van az egész piac, meg azok belül van a piacpiac, ami az igazi.

[00:27:09]piac-piaci szereplők, akik így elhitték, és ezért hoztak egy döntést, és mondjuk azt gondolták, hogy emiatt kapnak ők majd egy piros pontot a legfelsőbb politikai vezetésnél, de közben erről szó sem volt, de ott néhány 10 millió Fttal jól járt a az ember, aki úgy tett, minthogyha elintézett volna valamit.

[00:27:29]Mondjuk a piac piaci szereplők védelmében, akik ugye a szakmai szintet képviselték, és nem feltétlen ugye a CEO tulajdonos, én ott nem ismerek olyan embert, aki örült volna annak, hogy hogy hogy velük kell dolgozni.

[00:27:40]Tehát, hogy azért azt tényleg el akarom mondani az öviddelemben, hogy én csak olyan szókat hallottam, ahol ezt ilyen iszonyú traumaként élték meg, és és nem önként hajtották így ebbe az igába a fejüket.

[00:27:52]Na de ez hogy nézett ki a médián túli területeken?

[00:27:54]Mennyi volt az, akik neki jött egy direkt input, hogy velük kéne dolgozni, vagy azt gondolták, hogy mindenkinek jobb lenne, hogyha velük dolgozának?

[00:28:01]Mondom, nyilván nekem is konkrét információim nincsenek, ugye nyilván ilyen hírek meg pletykák meg ilyenek vannak.

[00:28:06]Én ezér olyanról nem tudok, ahol a szakmai csapat maga önként választotta volna azt, hogy fú, ők milyen jó szakmaianyagot raktak le, és akkor irány velük.

[00:28:13]Tehát azért ilyen ilyen történeteket én nem hallottam, olyanokat hallottam, hogy hát muszájból van ez ugye, vagy azért, mert ugye valamilyen állami cégről van szó, akiket ugye soroltál, azok, vagy valamilyen olyan piaci cég, akinek volt olyan kitettsége, ami ami nyilván az állam tudott úgy befolyásolni, hogy ez nekük ugye nyilván káros legyen, vagy rossz legyen, vagy veszteség érje őket, és akkor meghoztak egy ilyen döntést.

[00:28:33]mondom, én olyan ró nem tudok, aki ennek örült és igazából én csak olyan információkat tudok, hogy akik ilyen helyzetben kényszerültek, utána abba raktak rengeteg órát és energiát, hogy hogyan szabaduljanak meg ebből, hogy hogyan próbálják meg azt megcsinálni, hogy jó, velük is muszáj valamit, de azért a piaci ügynökségekkel próbálom csinálni azt, ami igazán fontos, és igazából erre ment el elképesztő sok tényleg energia, munkaóra, idegsejt, hogy ezek az emberek ezt próbálják így sakkozni, hogy hogyan tudják azért mégis csak úgy csinálni a dolgaikat, hogy hogy azért inkább a piaci megoldások felé mozduljanak, mert hát nyilván szakmailag is azok voltak a, hogy mondjam, a jobb minőségű megoldások.

[00:29:11]Ebben a bizonyos hétfői kontrollos interjúban Balázsi Gyula arról beszélt, hogy ők lényegen egyrészt parancsot teljesítettek, másrészt csak lefoglalták a médiát annak, amit kaptak valahonnan, amiről nem tudjuk pontosan, hogy micsoda.

[00:29:22]Ehhez képest mondjuk a már említett lakmuszos híratbekintésekből az derül ki, hogy ilyen meglepően kis létszámú egyébként ilyen 6-10 fős fókuszcsoportokon teszteltek egy csomó mindent.

[00:29:31]hogy egy plakáton legyen mondjuk bomba, vagy ne legyen bomba, hogy egy üzenet jól cseng, vagy nem cseng jól, az mennyire bevett piacpiaci vagy akár szakmai gyakorlat, hogy koncepciókat tesztelnek, hogy koncepciókat tesztelnek, de hogy olyan szinten, hogy hogy lényegében fölteszik hat vagy 10 embernek a véleményére azt, hogy valami csússzun egy egész országnak, vagy nem.

[00:29:56]ami ezt bevegy gyakorlat.

[00:29:56]Ugye egy fókuszcsoport az általában 6-10 ember, ugye ez egy ez egy ilyen személyes megkérdezés, ülnek egy asztalnál, mint még itt, csak ugye vannak még páran, csak ilyenből nem egy szokott lenni, hanem több.

[00:30:04]Tehát ilyenkor ez úgy néz ki, hogy több ilyen csoport van.

[00:30:06]És akkor nyilván ezt így megpróbálják úgy lefedni, hogy akkor budapesti, vidéki, idősebb, fiatalabb van egy ilyen csoportban, és akkor ilyen csoportból csinálnak többet, hogy akkor mit tudom én, csinálnak egyet, csinálnak párat Budapesten, csinálnak egyet Nyugat-magyarországon, Keltmagyarországon, és akkor van mondjuk 8-10 ilyen csoport, és akkor abból már a kutatóc az már meg tud valami olyan ismeget állapítani, amik amik akár hasznos visszajelzések lehetnek.

[00:30:27]hogy ez a piacon is be gyakorlat.

[00:30:29]Tehát, hogy nekünk is van több olyan ügyfelünk, ahol az van, hogy mondjuk a tényleg a legnagyobb kampányaiknál, vagy mondjuk egy tendernél a végén úgy döntenek két két megmaradt ötlet meg koncepció közül, hogy arra végeznek kutatást.

[00:30:42]És akkor ott igen, ami amilyen visszajelzések jönnek az ilyen ilyen adott esetben vagy fókuszcsoportos, vagy vagy nagyobb mintás kutatásokból, az alapján az egy döntést támogató input.

[00:30:52]Nyilván szerintem nem jó csak ez alapján dönteni, de nyilván lehet ebben olyan információ, ami a végén hasznos lehet egy döntéshez.

[00:30:59]Szóval ez amúgy egy létező dolog egyébként a piacon is, hogy bizonyos reklámkoncepciókat vagy kreatív koncepciókat, azokat megkutatnak.

[00:31:07]Nem tudom, hogy a kérdésed arra vonatkozott-e, hogy túl keveset kutattak.

[00:31:12]Nem hiszem, hogy túl keveset kutattak.

[00:31:14]Nem arról híres és és azért most azért lássuk be, hogy pont ha ezekről a főbb üzenetekről van szó egészen mondjuk az elmúlt egy évig, sz ezt azért rossz ezt kimondani, de hogy ezt elég sikeresen csinálták, tehát nem tudom mennyi kutatás előzte meg azt, hogy milyen módon lehet és kiket bántani különböző kommunikációba, de sajnos ez ez a propaganda, ez működött, és ez a tudati kútmérgezés ez működött, és valahogy ki tudták azt tapintani, hogy mik azok a pontok, amiket hogyha nyomogatnak a magyar közvéleménybe, akkor olyan eredmény jön ki, amit ők szeretnének.

[00:32:02]Függetlenül attól, hogy egyébként ez mekkora óriási károkat okoz utána mindenkinek és mindenkib és ennek az egész országnak.

[00:32:12]Elsőre még rájönstellem arccal tudtam immorális kérdéseket föltenni.

[00:32:14]Most már egy kicsit fészkerődök a széken már, amikor ezt kérdezem, de az utolsó egy évben mi romlott el ebben a a fókuszcs csoportjaikban, az üzenet meghatározásaikban, hogy hogyan festették magukat a sarokban, vagy szerintem úgy magukat a térkép.

[00:32:32]Egy hülyen hangzik, hog arról beszélünk, hogy amúgy mi az, ami működött korábban, de ami működött nekik korábban, az az hogy mindig volt egy olyan mesterarratíva, ami alá az egész kampányt valahogy így így fegyelmezetten egy üzenetrendszerbe í besorolták, ugye akár a anno ugye a migráns ellenesség ugye 22-ben, amikor ugye a háború még ugye tényleg friss volt, mert ugye februárban tört ki a háború, és ugye a választások április elején voltak, akkor ugye a háború béke kérdése.

[00:32:56]És most szerintem egész egyszerűen amúgy nem volt ilyen nagyon erős mesterarratíva, mert persze nyilván az ukránozást próbálták ennek tenni, de egyszerűen négy év elteltével már ez nem volt annyira riasztó, mint 2022-ben, amikor tényleg egy hónappal vagy két hónappal előtte tört ki, és ugye ezt töször is elmondták, ugye megpróbáltak arra átállni emiatt, hogy ez a minden napot meg kell nyerni, és belementek ebbe a napi adókkapokba, ebbe a napi ilyen content háborúba, ami szerintem egyébként egy elhibázott döntés volt, mert hát amennyi sár ömlik rájuk teljesen jogosan azáltal, hogy amúgy miket műveltek ugye itt az elmúlt években, abból szerintem nem lehetett egy ilyen szinten jól kijönni.

[00:33:36]Tehát az és persze értem azt is, hogy hogy nyilván megadott az embereknek a tartalomfogyasztási szokása is, amire ugye muszáj volt reagálni, meg nyilván ugye azáltal is, hogy ugye nem lehetett már ugye csak azzal, hogy milliárdokat rászórunk ugye a YouTube-ra meg a meg a metára ugye leuralni azt, hogy hogy ugye mik jönnek szembe, mert ugye azokat ugye tiltva lettek, ezért értem, hogy kellett váltani ilyen szempontból stratégailag.

[00:33:55]De szerintem az, hogy nem volt egy ilyen erős mesternarratíva, és hogy belementek az ilyen napi politikai adók kapokba, tartalom tartalmi adok kapokba, ilyen tartalomcunamiba, az egyszerűen így nem működött olyan hatékonysággal, mint az elmúlt 10x évben.

[00:34:11]Ebben a hétfői Balázsi Gyulaféle Szem Pillarbektetésben elhangzott egy olyan számem emlékeim szerint, hogy a piac 90%-a alájuk dolgozott alvállalkozóként, ami nyilvánvalóan a a média kreatívab és a rendezvény területre eltérő mértékben vonatkozik.

[00:34:24]Ö az arcoda válaszoltál.

[00:34:24]És arra a kérdés, hogy reális-e ez a szám, de hogy arról én azért mást rebegtetek itt a a szememmel.

[00:34:36]De csak tegyük tisztább a dolgokat.

[00:34:40]Ha alvállalkozónak minősül egy médiaügynökség szempontjából mindazon szereplő, akitől ő médiafelületet vásárolt, akkor a magyar média lendképben szerintem nagyon kevés olyan szereplő van, akitől soha semmit nem vásárolt a lounge, de azt azért ne hívjuk a vállalkozónak.

[00:35:04]Tehát az, hogy a hogy számlamo volt, mert egyszer most tételezzük megyek egy turizmus hirdetés, hogyha megjelent a 24-en, vagy megjelent nem jelent meg, de egyébként a héten írtam erről egy véleményt, bocsánat, most nem tudom, hogy hányszor jelent meg, meg nem is akarok én senkit bántani, csak azt mondom, hogy innentől kezdve, hogy egy teljesen legitim hirdetés valamilyen médium megjelenik és onnantól kezdve persze technikailag mondhatjuk, hogy alvállalkozó, hiszen volt számlaforgal Nem gondolt abb az interjúba.

[00:35:36]Hát ez a gonosz csúsztatás.

[00:35:36]Tehát hogy tulajdonképpen egy ilyen piaci nagy koalíciót képek, aminek szervező azt próbálta sugárni az interjúban, hogy amúgy a reklámszakmának ők munkát adtak és hogy ami egyszerűen nem igazett hazugság azért itt egy nagyon persze nyilván amennyi munkamennyiséget kaptak azt nyilván erőforrásban biztos, hogy ők nem tudták egyedül megoldani és voltak amiket kiszerveztek alvállalkozóknak.

[00:35:59]Tehát azért itt a piaci ügynökségek nagy része az ebből nem kért.

[00:36:00]Ők nekik nem hallott meg a gerincük.

[00:36:03]Szóval itt azért a tényleg a a szakmavédelmén azt tudom mondani, hogy ez itt nagyon sok olyan ügynökség volt, aki ebbe a játékba nem ment bele, nem vett részt, a közelébe se ment, és és megpróbált ezekben az időkben tényleg a piaci ügyfelekből és piaci alapon és teljesítmény alapon és egy fairverseny szerint élni és túlélni.

[00:36:21]Engem ez inkább ez volt egyik olyan pont, ami nyilván személyesen így leginkább felidegesített ebben a az interjúban a mellett a másik 22 mellett, ami még szintén fölvitte a pulzusomat.

[00:36:32]Csak végigmondom a lábjegyzetemet, bocsánat, hogy a azon a ponton, amik ebben az értelmezésben, amikor a magyar médiának egy jelentős része, aki előtte meg útvonalom meg szólítva, velük szerződve, mégis képbe került, az a covid idején volt, amikor ha kicsit kiléphetek a kérdezői szerepemből, amikor a a médiafoglalásuknak az álságos gyakorlata kiderült amiatt, hogy tényleges országos elérést szerettek volna foglalni a a mosság kezet menj ki az utcára bannereknek, és akkor hirtelen olyan felületeken jelent meg ezek a hirdetések, ahol előtte meg utána se járt.

[00:37:03]Aha.

[00:37:04]Egyébként bocsánat, hogy ezt felhozod, mert szerintem ez megint egy ilyen tök fontos dolog, hogy önmagában az, hogy állam kommunikál, az egyáltalán nem egy rossz dolog.

[00:37:13]És én nekem ez így egy fontos amit így szívesen elmondok mindenkinek minden alkalommal, hogy most a fürdővízzel együtt ne öntsük ki a gyereket.

[00:37:24]Fog erre fogunk kifutni a végén.

[00:37:24]És lassan akkor akkor el is engedhetjük a közvetlen apropót, Balázs Gyulaék csoportját.

[00:37:33]Arra még megnézem az arcotokat, hogy mit mondtok.

[00:37:35]Ugye amikor hallottátok, hogy hétfon azt mondja, hogy ezt a 80 milliárd Ft értékű cégcsoportot, akkor ő most egy básánypárán átnyújtaná magyar államnak, akkor azt fejben mennyire árasztátok át?

[00:37:43]Hát nyilván nem tudom meglepíteni egy cégcsoportnak az értékét, de ezért azt gondolom, hogy egy ügynökségnek, hogy most nagyon egyszerűen akarok fogalmazni, akkor az értéke az az, hogy ugye milyen ügyfelei vannak, és azok ugye milyen szakmai nívót képviselnek, illetve hogy milyen csapata van, milyen emberei vannak, és ott milyen szaktudás van.

[00:38:01]Na most ugye, hogyha az ő ügyfeleinek tényleg a 90x%-a az ugye vagy állami, vagy ugye állam, tehát hogy közvetetten állami, tehát ugye valamilyen állami cég, akkor az ugye nyilván az el fog párologni az a az az ügyfélcsoport.

[00:38:14]Tehát ugye nyilván a a képletből az egyik tényező az ugye nagyjából nulla lesz.

[00:38:17]És a másik tényező, hogy ott meg ugye milyen szakmai csapat volt, arról nincsenek információk.

[00:38:21]Arról én nem vagyok arról meggyőzőve, hogy ők amúgy olyan top szakmai kvalitást képviseltek, ahogy ő ezt állítja.

[00:38:25]Tehát mivel az emberek ugye nem nagyon kapnak fizetést a zárolt számlákról, ezért az se gondolom, hogy az a csapat olyan nagyon együtt maradna.

[00:38:32]Tehát nyilván innentől kezdve szerintem annak a két nullának az összege az ugyan nagyjából a nullához közelít.

[00:38:36]Nyilván mivel az a cégcsoportban nagyon sok elem volt, ott azért vannak eszetek, mert nyilván a rendezvény cégben gondolom van lámpa lett fal, hogy most tényleg a legegyszerűbbeket mondjanak.

[00:38:46]Ja, de a legegyszerűbek, de azok nagyon sokat érnek, és akkor ott, tehát ott azért biztos, hogy van egy-két van érték és és meg a meg van ugye volt egy gyár ártóc is ugye a a cégcsoportban, ahol meg tényleg kamerától kezdve eszközöken át is gondolom vannak ilyen jellegű tárgyak, az azért ér pár milliárdot.

[00:39:01]Én is pont ezt akartam mondani, de azért attól a 80 milliárdtól, amit ő állított, ez szerintem ez nagyon messze van.

[00:39:09]Abszolút.

[00:39:11]Mászóba kerültek az emberek.

[00:39:13]húzol, húztok valahol egy vonalat, hogy ami alatt dolgozó embereket fölvennétek, és ami fölött azt mondjátok, hogyha ez a szívben van, akkor ne beszélgessünk.

[00:39:21]Szerintem ez egy tök nagy dilemma a szakma előtt.

[00:39:22]Nyilván én nem tudok most az egész szakma nevében nyilatkozni.

[00:39:28]Ezt majd a piac eldönti, hogy hogy hogy azért is fogalmaztanak személyesen.

[00:39:32]Ö nem tudom, mi is még erről nem nem vannak nyilván erről beszélgetések.

[00:39:35]Ki ebbe radikálisabb, ki ebbe kevésbé radikális.

[00:39:39]Még mi se mi sem tudtunk erről úgy leülni.

[00:39:43]és közös döntést hozni.

[00:39:46]De ez ez tök tök tök hát ez hülye szó lesz, hogy izgalmas dilemma, de ez egy nagyon nagyon érdekes dilemma.

[00:39:51]És megjegyzem, szerintem ez egy olyan dolog, amit mindenkinek, aki az elmúlt 16 évben Magyarországon élt, végig kell gondolnia.

[00:39:59]És én tényleg csak azt kívánom mindenkinek, hogy először saját maga magának és a barátaival gondolja ezt végig.

[00:40:10]Mert tényleg ez egy fontos szempont, hogy ki hol milyen, kisebb, nagyobb mondjuk itt szépen kompromisszumot kötött, cinkosságot, mini aljasságot és és nagyon kevés olyan ember van de hála Istennek vannak is, őket tegyük meg példaképnék, akik soha nem tettek meg.

[00:40:31]Ö, szóval először mindenki saját magát nézze végig, és utána kezdjen el másoknál is gondolkodni.

[00:40:40]Nekem volt olyan kollégám, aki elment és odament és sírt nekem, és azt mondta, hogy figyelj, én itt szeretnék maradni, van a hitelem, beteg az anyukám.

[00:40:51]És kétszer akkora fizetést egyedül nevelem.

[00:40:54]Most tényleg tényleg így volt, hogy egyedül nevelem a gyerekemet.

[00:40:56]Ö és ö és egyszerűen nem tudom nem tudok nemet mondani, pedig azt szeretnék.

[00:41:06]És nyilván utána az is egy kérdés, hogy ott mit csinálsz?

[00:41:08]Mert hogyha mondjuk erről az irodalomról beszélünk és csinálsz Magyarország számára klassz imás filmeket az egy dolog.

[00:41:16]Ha pedig te találod ki azt, hogy ö ö hogy a nagymamám melyik szótól fog a legjobban félni, igen.

[00:41:25]Akkor meg az egy másik dolog.

[00:41:27]Tehát ez mind ilyen egyedien, de én csak tényleg azt mondom, hogy ez kicsit ilyen keresztény fog hangzani tőlem, de hogy mielőtt ítélünk, tényleg nézzük meg, hogy magunk magunk előtt ö hogyan tudunk ebből a történetből kijönni, és aztán utána egyedileg nézzük meg mindenkinél, hogy mi volt.

[00:41:48]És én azt nagyon-nagyon kívánom, meg megjegyzem azok is, akik esetleg részt vettek valami nagyon nehezen elfogadható dologba, hogyha ők utána idejönnek hozzád és elmondják neked meg a nézőknek a szemébe nézve, hogy ezt végiggondoltam, nincs mentségem, a magyarázataimmal nem foglalkozom, de most mindenkitől bocsánatot kérek.

[00:42:14]Nagyon fontos.

[00:42:14]És ez a Balázsi interjúból is azért egy eléggé fájó hiánypont volt, ugye hát nem nem annyira hangzott el a bocsánatkérés meg az elnézéskérés.

[00:42:21]Tehát ez a szembenézés szerintem nagyon fontos, hogy tehát hogy én én is nagyon sokat gondolkozom ezen, nem csak most, hanem már amúgy az elmúlt években is, hogy hogy itt mi a megoldás.

[00:42:31]És amúgy biztos, hogy egy ponton ahhoz, hogy egy normális ország legyen, így valahogy be kell temetni ezeket az árkokat.

[00:42:35]És én amúgy abban is hiszek, hogy egy bizonyos idő után azért van lehetőség a megbocsátásra.

[00:42:40]Csak mondjuk ahhoz először lehet, hogy bocsánatot kell kérni.

[00:42:44]Szerintem ezek nagyon-nagyon fontos alapelvek.

[00:42:50]Itt mondom, hogy a 24.hu elsősorban írásos felületein egyébként rajz zajlik egy vita arról, hogy a amiben éltünk, az egy ilyen megfurcsított demokrácia volt-e, vagy autokrácia, zárt vagy nyílt autokrácia, választási autokrácia satöbbi.

[00:43:04]És ez a vita majd a következő napokban fog az első nyugdópontjára eljutni.

[00:43:09]Pont azért, hogy utána az elszámoltatás bűnbocsánat kérdés körére evezzünk át.

[00:43:14]Úgyhogy ez egyáltalán nem csak a kommunikációipart.

[00:43:17]Ez az egész ország szektorban.

[00:43:19]Ez ez egy ez most egy följövő dilemma.

[00:43:23]Hogy visszatereljük a szakmai vizekre a moralitás talajáról a beszélgetést.

[00:43:28]Kicsit kanyarodjunk vissza a az állami érdekeltségű, de a piacpiacon mozgó cégekre, mint a a turizmus amáv szerencsejáték.

[00:43:38]Az MVM-et nem sorolom ide, mert mintogy Monopol szolgáltató.

[00:43:40]Igazából szerintem minden egyes forint, amit hirdetések költenek, az egy elégett forint.

[00:43:45]De hát ezzel vitatkoznék most, hogyha ő azt mondaná, hogy mennyivel lenne kisebb a számla, hogyha nem tudom én becsuknád az ablakot most, vagy úgy szellőztetnél.

[00:43:55]Tehát, hogy azért neki is lehetnének olyan üzenetei, ami a ő biznisét és az embereket egyszerre tudják ér átvezett a kérdés a kérdésemre valil, mert hogy ez altruisztikus, hogy az MVM hirdessen nekem arról, hogy hogyan les lehetne kisebb a villanyszámlám, miközben ők valamennyire abban érdekeltek, hogy nagy legyen, hogyha meg akarják tartani az állásukat.

[00:44:14]Na de hogy 16 év alatt, aminek a az utóbi 10 évét kell csak Balázsi Gyulájhoz kötnöm, de előtte is voltak egyébként nem ennyire durván.

[00:44:24]Ühüm.

[00:44:25]De hasonló struktúrájú, csoportosuló, eltérített állami költések.

[00:44:28]Egy csomót változott körülöttünk az, hogy hogyan kommunikálunk, honnan szerzünk információkat, milyen feletteket használunk.

[00:44:34]Ezekre a vállalatokra gondolva, és mondtam a konkrétakat gondolatok másikakra is, mik azok, amiket amellett, hogy túlárazva vásároltak hirdetési felületeket, milyen dolgok vannak, ha jutnak eszetek be ilyenek, amiket már megcsinálhattak volna közös tulajdonú vállalataink, amit ugye a tág értelemben reklám vagy ügyfélkiszolgálás alatt értünk, de nem történt meg, már csak menedzselték a napi az tök fontos el is hangzott ez a mondat, hogy amúgy azzal, hogy az állam kommunikál, vagy hogy bizonyos állami cégek kommunikálnak, azzal semmi baj baj nincsen.

[00:45:05]Sőt, ez egy normális országban egy teljesen megszokott és jó dolog.

[00:45:09]Sőt, tovább megyek, szerintem egy csomó szakmabeli amúgy egy normális országban kábé álommelónak gondolná azt, hogy ilyen dolgokon lehessen ö dolgozni, meg ilyen dolgokon lehessen melózni.

[00:45:18]Tehát ez ez ez tök oké.

[00:45:22]És ugye értelmes lenne, tehát sőt szerintem kivzetten állami vagy a kormányzati kommunikációnak is lenne értelme, hogyha az azt a célt szolgálja, hogy mondjuk társadalomjobbító hatása legyen, vagy valamilyen viselkedésváltozást indítson a társadalomban olyan fontos kérdésekben, amikről azt gondoljuk, hogy így jobb lesz a magyar embereknek.

[00:45:35]Tehát szerintem ez ez tök fontos az állami cégeknél is nyilván, ahol ahol ahol az indokolt, ott is ez ez ez tök oké.

[00:45:40]Tehát hogyha most megkérdeznénk a kreatív szakmában embereket, hogy ki dolgozna szívesen mondjuk országás kampányban, szerintem a 80% azt mondaná, hogy hogy állom meló lenne.

[00:45:49]Tehát, hogy ez ez tök oké.

[00:45:51]Csak ugye az a kérdés, hogy ez ugye milyen célt szolgált az elmúlt x évben, mert nyilván az úgy nem.

[00:45:56]Tehát hogy nyilván az egyik része az a lopás volt, hogy azt már kitárgyaltuk, a másik része a propaganda.

[00:46:01]De most mondok egy példát, hogy hogyha mondjuk a új kormány azt mondaná, hogy fontos, hogy a a magyar emberek egészségesebbek legyenek, mert nyilván akkor ugye kevésbé nagy terhet róla ugye az egészségügyi rendszerre, és azt mondanák, hogy akkor indítanak egy kampányt arra, hogy mondjuk többet mozogjanak az emberek, mert akkor véletően egészségesebb lesznek, akkor nyilván az egy tök jó ügy, tök fontos.

[00:46:23]Azt nem úgy kéne csinálni, hogy akkor kirakok 12000 óriás plakátot a az országban, és ráírom, hogy izé mozdulj magyar, és akkor rajta van egy kisfiú, egy apuka, egy nagypapam meg egy anyuka, és akkor futnak, mert ennek semmi értelme nincsen.

[00:46:34]De hogyha lenne egy ilyen program, és azt mondanánk, hogy rá akarom venni az embereket, hogy hogy többet mozogjanak, akkor lehet, hogy mondjuk ki kéne találni valami kreatív megoldást, ami nem oldáspakátok izé burjánzása, hanem az mondjuk, hogy aki tesz az egészségért és aki mozog, az mondjuk a TBJbe kevesebbet kell, hogy befizessen.

[00:46:50]ki akkor elkitálok egy mechanizmust, hogy ezt hogyan tudjuk ugye ellenőrizni, hogy a hiteles legyen, hogy ki az, aki mondjuk így tényleg mozog, tényleg sportol, és akkor utána már erre kell kampányt építeni, mert ez már izgi.

[00:47:01]Erre felkapod a fejed, ennek van hatása, hogy mi van, kevesebb tévét tévét-t fizetek, hogyha én amúgy rendszeresen mozgok.

[00:47:06]Arra, hogy mozdulj magyar és ki van plakátolva, arra nem.

[00:47:10]És most ez egy most most akkor elmondtad azt, hogy hogyan működik jól a jó kommunikáció, ha kereskedelmi, ha nem kereskedelmi, tehát ilyet lehetne csinálni, és ez tök jó lenne.

[00:47:22]Sőt kéne is egyébként még megint egy ilyen kis lábjegyzet, az hogy az állam a legnagyobb szereplő egy reklámpiacon, az teljesen jól működő ö piacgazdaságokban [horkantás] és demokráciákban is így van.

[00:47:38]Mertogy annyi ügy van és annyi dolog van, ami összeadva mind van persze több be kerül meg több érték, mint mondjuk egy izé levportgyártó cég egyedül vagy akármi.

[00:47:51]Persze persze ez azt is jelenti egyébként, hogy nagyságrendileg oké volt mindaz, ami történt az elmúlt 10 vagy 16 évben.

[00:47:57]Hát egyáltalán nem.

[00:47:57]Tehát hogy vissza visszakanyarodunk.

[00:48:00]Tehát az például az, hogy a legnagyobb szerep, hogy a fele harmada nem nem csak hát, hogy azt mondom, hogy egyszerre lehet igaz, hogy a legnagyobb szereplő miközben az egész piac százalékából hát persze, hogy nem 15-20% tehát az az eg még akkor is leg tehát hogy a merthogy annyi fajta kereskedelmi szereplő van amúgy különben.

[00:48:27]És akkor az, hogy persze, tehát ez lehetne jobb is, kellett volna is, csomó olyan téma volt, amire lehetett volna ilyen módon értelmesen kommunikálni, de azért most először tegyük rendbe tényleg az alapokat.

[00:48:42]Például és ez erre folyik szakmai munka különböző szakmai műhelyekben, és szerintem a szakmának is nagyon fontos, hogy önszabályozó módon saját ötleteket, ajánlásokat tudjon a társadalom elé vinni.

[00:48:54]Ö pont azért, hogy ne legyen az, hogy azért, mert volt egy borzasztó rossz, borzasztó korrupt, borzasztó szakmaiatlan, és egyébként mindenki számára káros gyakorlat, ezért ne öntsük ki a a fürdővízzel együtt a gyereket is.

[00:49:12]De például az tényleg miért?

[00:49:12]Tehát meg lehetne azt valósítani, hogy egy állami vagy államhoz kapcsolódó hirdető minden évben közzéteszi, hogy hol, mire, mennyit költött.

[00:49:23]Egy utána mindenki, aki ebbe az értékláncba részt vett, mondjuk ügynökség, szintén közzéteszi, hogy ő mennyit megbízást kapott állam.

[00:49:32]És utána a médiatulajdonosok is közzéteszik, hogy erre a projektre én ebben az évben ennyit kaptam.

[00:49:42]Onnantól kezdve már tényleg lehetne látni, hogy a közpénz hogyan költődik el és mire.

[00:49:49]És utólag meg is lehetne nézni azt, hogy hogy mi az eredménye, volt-e hatékonytalanság az egész folyamatban.

[00:50:00]Tehát, hogy ilyesmit lehetne.

[00:50:00]A másik ugye a szakma közösen létrehozott egy reklámetikai kódexet amit az aláíró szervezetek magukra nézvést kötelezőnek gondolnak, amibe most tényleg ilyen nagyon aminek a fogyhirdetések nem volt a része.

[00:50:16]Bocsánat.

[00:50:16]Tehát várjál.

[00:50:16]Tehát ugye egyszer nagyon egyszerűeket mondok, hogy nem lehet hazudni, [nevetés] mit tudom én.

[00:50:22]Tehát, hogy ilyen dolgok le vannak írva.

[00:50:24]És ugye ő a ez a kódex azt mondta, hogy a politikai hirdetések az ő hatályan kívül vannak, de mégis a legutóbbi felülvizsgálatnál, assassiszem három évvel ezelőtt volt, 23-ban talán a Magyar Reklámszövetség felkért minden szervezetet és gazdálkodó gazdálkodó szervezetet, vagy egyéb szervezetet, hogy tanulmányozza és adott esetben csatlakozzon.

[00:50:52]Ugye ez nem volt elég hangosan mondva, hogy egyébként mi arra gondolunk, hogy miért ne csatlakozhatnának hozzá politikai szereplők.

[00:51:03]De például tehát ez itt van.

[00:51:03]Most nyugodtan lehetne hogy ezt kiterjeszteni arra.

[00:51:11]Persze.

[00:51:11]És akkor onnantól kezdve lehet etikailag vizsgálni.

[00:51:13]Ugye pont az MRS még talán 2017-ben nem tudom, hogy melyik ilyen kék hátterű plakátnál ugye kaptunk bejelentést, hogy ez vajon etikus-e.

[00:51:23]És akkor mi azt mondtuk, hogy egyébként nem, de sajnos nem tudjuk vizsgálni, merthogy politikailag ugye a reklámetikai kódex erre a fajta kó egy ilyen tök nagy bűn ennek az egésznek, hogy a hogy a emberek ezt amit rájuk zúdult propaganda, ezt ugye elkezdték valahogy így a reklámmal azonosítani, amit amit tök nagy gond.

[00:51:47]Tehát a reklám önmagában egy jó dolog, hisz a jó ügyeknek is kell reklám.

[00:51:48]És és az, hogy ezt így ezt így ez így összevosolodott az az óriási baj, és nekünk szerintem az is a szerepünk és a felelősségünk a következő időszakban, hogy megmutassuk, hogy igazából a reklám miről szól.

[00:51:59]A reklám az nem arról szól, hogy valamit így letugnáljunk a torkodon, hanem az arról szól, hogy olyan izgi, atipikus, kreatív módokon adjunk át üzeneteket, amiknek valamilyen hatása van arra, hogy az embereknek a viselkedése megváltozzon.

[00:52:10]És ez egy csomószor ugye nyilván arra is változik, hogyha valamilyen jó ügyet akarunk szolgálni.

[00:52:14]Szóval szerintem ez egy tök nagy feladat a szakma előtt, hogy ezt így bizonyítsuk, hogy nem nem ez az, ami ami ami amit ezalatt értünk.

[00:52:20]A másik meg az, hogy tényleg egyszerűen nem kell feltálni a spanyol vz, tehát hogy azt kell megcsinálni az állami szereplőknek is a hirdetési piacán, ami amúgy a piaciacon működik, tiszta teljesítményalapú fairpiaci verseny.

[00:52:37]Tehát nem kell itt új módszereket kitalálni.

[00:52:39]Hát meg kell csinálni azt, ami amit amúgy csinál egy bank, vagy egy telkó cég, vagy egy vagy egy levessportgyártó.

[00:52:46]Ha már az atipikus kreativitásnál tartunk, ami eredményeket ér el egyébként 12 ugyanolyan óriás plakát egymás mellett is atipikusnak mondható.

[00:52:54]Világviszalatban is eredményt ért el, hiszen elveszítették a választásokat azok, akik ezt jó ötletnek gondolták.

[00:53:00]Próbáltam értelmezni, hogy mit jelent az, hogy az állam kegyében ajánlja Balázsi Gyula a cégcsoportját, és ennek egy lehetséges értelmezése az és föltehető kérdés, hogy sokat piac piat hoztatok, de föl tudom tenni a föl fogom tenni a kérdést, hogy miért ne lehetne ez egy hivatal, tehát miért kell ügynökségeket közbeatni?

[00:53:15]Ugye hirdetőknek is olyan volt olyan korszaka, amikor nem ügynökségekkel dolgoztak, hanem saját kreatív csapatot, médiafoglaló csapatot csináltak a az adott vállalaton belül.

[00:53:24]Nike mondjuk miért ne lehetne az, hogy van egy nemzeti hirdetőintézet, aminek mondjuk különbord borzasztó nevet adtam, majd egy jobbat kell kitalálni, hogyha ez volna a gondolat.

[00:53:34]De hogy szerintetek ez működhetne?

[00:53:36]Lehetne-e azon signnifikáns pénzt megfogni?

[00:53:40]És átfordíthatom ezt a kérdést abba is, hogy azok a kreatívok, akik boldogok lennének attól, hogy ország imázson dolgoznak, azok kiégnének-e abban, hogyha csak ország imázson dolgozhatnak, és emiatt levesporon is kell dolgoztatni őket, vagy ez egy lehetséges struktúra volna papíron lehetséges struktúra.

[00:53:52]Szerintem azért nehéz, mert ez ugye rengeteg dolog.

[00:53:58]Tehát ugye nyilván nem annyi, mint most, ugye ezt beszéltük is, de így is valószínűleg az állam tényleg egy normális piacon, ilyen normális gazdaságban is amúgy egy a legnagyobb költő.

[00:54:06]Tehát, hogy az erre felhúzni egy csapatot, az amúgy iszonyatos mennyiségű lenne.

[00:54:10]Akkor már szerintem ésszerűbb azt mondani, hogy helló, a piacon van amúgy 101 ügynökség, aki ezt kiválóan meg tudja csinálni, akkor miért ne az legyen, hogy akkor akkor nekik adunk esélyt arra, hogy ezt egy fair versenyben elnyerjék.

[00:54:20]Ez az egyik.

[00:54:20]A másik, amit még te is mondasz, hogy hogy a változatosság az a kreativitásnak egy tök fontos eleme.

[00:54:26]Én nagyon nem szeretem azt, hogyha valaki csak egy dologba dolgozik, pont azért, mert mert mert akkor az az a kiégés meg satöbbi.

[00:54:33]Nyilván itt is ugye több dolog van, tehát hogyha ez mindent oda koncentrálnak, akkor akár ezt meg is lehetne oldani, de érdekes kísérlet lenne, papíron jól hangzik, szerintem a valóságba kevésbé működne jól.

[00:54:43]Borzasztó nagy hülyeség volna.

[00:54:43]És ha ugyanezt mondod te is Gergő, csak sokkal udvariasabban fogalmazol.

[00:54:50]ö nagyon sok miatt ez nem működne.

[00:54:54]Ö és nem véletlen, hogy bizonyos dolgokba nem tudom én mondjuk vasúti szolgáltatás ott valóban az állami tulajdon az nagyon fontos.

[00:55:07]Bizonyos dolgokban meg a legnagyobb hülyeség, mert most ugyanezzel az alapon mondhatnánk azt is, hogy tulajdonképpen az embereknek szükségük van tejtre meg kenyérre, tehát akkor legyen egy központi állami bolthálózat.

[00:55:19]Ezt kipróbáltok.

[00:55:21]Be done, és annyira jól nem működött.

[00:55:24]Pontosan ugyanez ebből a szempontból.

[00:55:27]Tehát hogyha különböző entitások vannak, akik különbözőkben jók, különböző időkben jók különbözőben, tehát lehet, hogy mondjuk ott ülnének ebben a hivatalba a legjobb szakemberek, csak éppen le vannak terhelve valamivel, és akkor kéne megcsinálni valami mást, és akkor utána amúgy azt szerintem nem volna energiájuk arra.

[00:55:46]Ami az jó móz lenne, hogy amúgy ott vannak olyan szakemberek, tehát hogyha ők az ügyféloldal ebbe, akik akik akik ugye ügyfélszerepben ezeket a feladatokat meghatározzák, a stratégiát kialakítják, és utána nyilván az alapján adnak feladatot, és akkor úgy nézni, az amúgy szerintem már eggyel jobb, mint az, hogy az egész ott van.

[00:56:06]Igen, csak ugye most megint, tehát végülis van egy NKOH nemzeti kommunikációs hát ez még nem ezt a célt szolgálta.

[00:56:12]Hát de arra a kommunikációs beszerzésekre győle Igen.

[00:56:18]De arra, hogy ők egy szakmai csapat is legyen, akik utána azt megítélik, hogy igen, csak ez a szakmai csapat, ez miért nem a turizmusban van, az SZRT-ben van, a MÁVba, a múzeumi hatóság, azok az ügyek.

[00:56:29]CG a cégeknél szerintem ott van, én most a pure államira gondoltam, nyilván nem a nem a állami cégekre, hát ott a kormányzatira.

[00:56:36]nevezzük bár, hogy kormányzati vagy a nem, mert ugye ez is egy érdekes, tehát ezér fontos betenni ezt a distinkciót, hogy vannak kormányzati kommunikációs feladatok, vannak olyan feladatok, amik a kormányzathoz kapcsolódó szervezeteknek a feladatai, és aztán vannak állami többségi tulajdonú cégek, amiknek vannak kommunikációs feladatai.

[00:56:58]Én az első kettőre gondoltam, nem a harmadikra.

[00:57:00]Hát persze mindenkinek egy saját marketing csapattal, meg saját kommunikál csapat azt csinálják.

[00:57:03]Tehát én inkább én azt gondolom, hogy az államnak kéne lennie egy olyan kicsi kontrolling jellegű szervezeti egységének, ami meg tudja nézni, miután minden publikus rá tud nézni arra, hogy mennyire hatékonyan költődnek el pénzek mindenféle szempontból, azoknál a helyeknél, akiknek egyébként feladatok ott vannak, tehát mit tudom én, aki a múzeumokkal foglalkozik, mint múzeumok, és neki akkor lesz része egy olyan feladata is, hogy minél többen lássák azokat a kiállításokat, amiket csinálnak.

[00:57:40]Szerintem a kommunikációnak ott kell laknia, mert ők értik igazából.

[00:57:45][horkantás] És utána meg kell egy ellenőrző hatóság, aki megnézi, hogy egyébként ezt hogy csináljátok, és kell a szakma, és kell a közvélemény, vagy a köztársaság lakói, akik egyébként megnézhetik, hogy mi milyen hatékonysággal és sikerrel, milyen célok mentén valósult meg, és ebbe beleszólnak.

[00:58:04]De ehhez az kell, hogy legyen alapinformáció.

[00:58:13]A szakemberi kilépőkrédókat elmondtátok, mint állampolgárokat aggódó.

[00:58:17]Ez ezt talán elmondható mind a kettőtökről, már nyilvánosan is elmondható mind a kettőtökről, hogy aggódhatok az utóbbi időszakban a haza sorsa iránt.

[00:58:28]És hát érintettek is vagytok ezen a piac piacon.

[00:58:31]Van-e olyan tanulság, amit nem vettünk elő az elmúlt mintegy 50 percben, illetve azt is mondjátok el kérlek, hogy ezen a héten alapvetően elégettséget éreztek, dühöt éreztek, vagy még a traumafeldolgozás, hogy köztes fázisában vagytok is.

[00:58:46]Én egyébként bizakodó vagyok, meg meg optimist vagyok.

[00:58:48]Szerintem jó, hogy erről van beszélgetés.

[00:58:53]Nyilván az kicsit fura, hogy ez pont a mi szektorunkkal meg a mi iparágunkal kezdődött, mert nyilvánvalóan az összes többi szektornak megvoltak a saját ilyen szereplői.

[00:59:02]És én most abban bízom, hogy akkor a következő héten majd egy másik szektornál borul ugyanígy a Billy, és akkor ott is elindulnak ezek a beszélgetések, mert kikerülnek ezek a csontvázak.

[00:59:10]Én azért nagyon bízom abban, hogy itt most tényleg van egy lehetőség arra, hogy ezt az egészet újra gondoljuk.

[00:59:14]Nagyon bízom abban, hogy végre újra teljesítményalapú piaci fair verseny tud lenni.

[00:59:19]Nagyon bízom abba, hogy az egész struktúra meg amikről beszélgettünk, hogy milyen lesz az állami kommunikáció, az tud egy olyan irányt venni, ami tényleg a társadalmat szolgálja, és nem pedig így így így kihasználja.

[00:59:29]Szóval én nagyon bizakodó vagyok.

[00:59:31]Ez a hét ilyen szempontból egy tanulságos hét volt, és és hát lesz meló, az biztos.

[00:59:38]Nekem a legnagyobb tanulság az, amit egy kicsit érintettük, hogy ilyen helyzetekben mindenki nagyon szívesen ítél, megítél mindenkit.

[00:59:46]Ö nekem egy kicsit így a reakciókból a hétre az volt a tanulság, hogy én annyira boldog volnék, hogyha mindenki magával is elvégezné azt a munkát mint amit elvégzett úgy általában.

[01:00:01]És akkor ez igaz a más iparági szektorokra és a többi és a többi.

[01:00:10]Tehát ez volt a tanulság, hogy nagyon hajlamosak vagyunk megúszni saját magunkkal való találkozást ilyen helyzetekben, mert olyan jó, hogy nálunk vannak sokkal nagyobb idióták meg becstelenek, meg nem tudom én micsodák.

[01:00:24]És ez az egyik.

[01:00:27]A másik része a válasznak a másik kérdésre, én bennem elképesztő öröm és energia van, hogy azt látom, hogy ez az ország ez ugye jó, kezd jó jobbá lenni a beszélgetések, jobbak a témák, amikről beszélgetünk, hát basszus, tök jó, hogy ilyen dolgokról így beszélgetünk ilyen nyíltsággal.

[01:00:52]És én kicsit azt látom, hogy az elmúlt 16-20 akárhány év az azt erősítette fel mindannyiunkba, ami mindannyiunkban benne van, a kicsit rosszat.

[01:01:08]Üüm, és társadalmi szinten ez kapott egy tök nagy hangsúlyt.

[01:01:11]És én most ennek pont az ellentét látom, hogy mindegyikünkben benne van a jó, kibe egy kicsit éppen több, éppen kevesebb, de mindenkiben ott van.

[01:01:21]És most azt látom, hogy minden azt erősíti, hogy ez a jobb tudjon dominánsá válni.

[01:01:28]Úgyhogy én elképesztően happy vagyok ezek ezeknek a beszélgetéseknek, és én tökre bízom ebbe az országba.

[01:01:35]és a hét alámtarzó gyerek.

[01:01:39]Most már egy unokámmal együtt van bennem egy tök nagy bizalom, hogy ez itt tud jó lenni, és csak rajtunk múlik, hogy jól jó lesz-e.

[01:01:50]Úgy érzem, hogy egy kicsit már el is rugaszkodtunk talán a kommunikációparttól, de nem vitatkoznék a végszóval.

[01:01:54]János és Gergő, köszönöm szépen, hogy jöttetek.

[01:01:57]Nézőinknek pedig köszönöm szépen a figyelmet.

[01:01:58]Amennyiben hasonló ilyen vagy másmilyen témájú beszélgetésekre vagytok volnátok volnának kíváncsiak, akkor javaslom, hogy iratkozzatok.

[01:02:07]Iratkozzanak fel a 24.hu YouTube csatornájára.

[01:02:09]És még egyszer köszönjük, hogy velünk tartottak.

[01:02:11]Köszönjük szépen.

[01:02:13]Köszönöm.

[01:02:13]Köszönjük.