Csökkenhet az MNB meghatározó tulajdona a Budapesti Értéktőzsdében | 24.hu

[00:00:01]Szerinted melyik volna a kívánatosabb a tőzsde szempontjából?

[00:00:03]Maradjon a mostani, vagy csökken a jegyklajdon rész?

[00:00:07]alapvetően nagyon erős és támogató háttérnek gondolom a Magyar Nemzeti Bank domináns tulajdonosi támogatását és hátterét, de azt is gondolom, és erre erre vannak külső LKB-s utalások is, hogy piaci szempontból egy valamennyire más struktúra az vagy kicsit piacibb struktúra az az támogatóbb lehet, ami azt jelenti, hogy megmaradna az 50% feletti tulajdonés vagy egy banknak akár.

[00:00:41]És kik léphetnek be a ebbe a térbe?

[00:00:41]Kik lehetnek, akik átveszik ezt a tulajdon?

[00:00:47]Ezt mi lenne az optimális a tüzsde szempontjából?

[00:00:50]Nyilván olyan piaci befektetők, akik érdekeltek egy erős tőkepiacban, akár külföldi tulajdonos szóba jött?

[00:00:59]Én személy szerint preferálnám a magyarokat.

[00:01:06]Ez a Della, a 24.hu gazdasági podcastja, ahol minden a pénz körül forog.

[00:01:11]Üdvözlöm a Della nézőit, hallgatóit, követőit.

[00:01:14]Bakalev Zoltán vagyok a 24.h gazdasági podcast műsorának a házigazdája.

[00:01:21]Mai vendégem Tót Tibor, a budapesti értéktőzsde vezérigazgatója.

[00:01:23]Üdvözöllek a stúdióban.

[00:01:27]Köszönöm szépen a meghívást.

[00:01:27]Én is üdvözlök mindenkit.

[00:01:29]Az adást május 11-én délután két óra magasságában rögzítjük.

[00:01:35]És arra kérném önöket, hogyha még nem tették volna ennyebben ennye, akkor iratkozzanak föl a 24.hu YouTube csatornájára.

[00:01:44]A felvétel rögzítése előtt néhány órával hallgatta meg a parlament illetékes bizottsága a Kapitány Istvánt, az új kormány gazdasági és energiaügyi miniszterét.

[00:01:57]Azért említem ezt az eseményt, mert ott elhangzott a miniszter részéről, hogy ő nem látja még elérkezettnek az idejét annak, hogy kivezessék az áréspot, illetve és ez még jobban érintheti egyébként a a tőzsdét és a tőzsdén forgó cégeket a különböző különadókat.

[00:02:17]Mit gondolsz erről a bejelentésről?

[00:02:17]Kábé erre számítottatok, és hogyan érintheti ez a magyar tőzsde érintett cégeinek az értékelését?

[00:02:27]Azt gondolom, hogy ezek a bejelentéseket, amit ma a miniszter úr tett, az nyilván az egy középtávú jövőképnek az egyes elemei, és nyilván reflektál a fiskális helyzetére a költségvetésnek, de azt gondolom, hogy a tőzsde egy olyan transzparens terület, ahol a befektetőknek első körben és legfontosabb az a teljes kép és a hosszú kilátások megítélése.

[00:02:59]A különadók az egy szegmense ennek a teljesítménynek azt látjuk, hogy a múltban is, az elmúlt években is voltak különadók, és ennek ellenére azok a cégek, akik érintettek a különadóval kapcsolatban, a tőzsdén mégis szárnyaltak.

[00:03:16]Tehát akkor azért azt láthatjuk, hogy különadótól függetlenül az alaptevékenység az, ami igazán meghatározza egy cég értékeltségét.

[00:03:28]És tényleg a legnagyobb cégek, de hát a BX Index önmagában megmutatja ezeknek a cégeknek a teljesítményét.

[00:03:32]Olyan szárnyalást mutatott be az elmúlt években, csak tavalyi évben 40%-ot emelkedett a box.

[00:03:39]Idén körülbelül 20%-nál tartunk, pedig még csak májust írunk, de az elmúlt három év mindegyikében 30% feletti növekedést, hogy külön különadók ide vagy oda, a lényeg az a cégek tényleges teljesítménye.

[00:03:56]És ha már a miniszter úr beszédéről ejtettünk egy szót, azért szerintem ő mondott mást is.

[00:04:01]Például azt is hangsúlyozta, hogy az országnak unikornisokra lenne szüksége.

[00:04:10]Nekem leginkább ez ütötte meg a fejemet, vagy a fülemet, bocsánat, mert hogyha unikorn unikornisokra van szükségünk, és hát miért ne lenne, ahogy látjuk a világgazdaságban, hol vannak a legtöbb unikorn is az Egyesült Államokban és Kínában, tehát a világ leggyorsabban növekvő és legerősebb gazdaságaiban, ott azt látjuk, hogy ezeket az unikornisokat a tőzsdén keresztül finanszírozzák és támogatják.

[00:04:39]Tehát ha azt mondjuk, hogy unikornisokra van szüksége ennek az országnak, akkor azt is mondjuk, hogy még erősebb tőzsdére van szüksége az országnak.

[00:04:48]Magyarország a megítélésed szerint jelenleg unikornisok nélküli ország.

[00:04:55]Én azt gondolom, hogy nagyon sok unikornissal nem rendelkezünk.

[00:04:57]Tehát amit amit tényleg a világgazdaságban számot tevő unikorn is olyat azért az egy kezem is sok, hogy meg tudjam számolni őket, de tényleg az a fajta gazdaság, ami technológiai fejlődés, innováció és a gyors növekedés süt cégeket jellemez, olyanból viszonylag kevés van a gazdaságban sajnos.

[00:05:24]És mivel a gazdaság finanszírozási oldalról alapvetően a klasszikus finanszírozási modellekre, tehát a bank és a bank rendszer által finanszírozott cégekre fókuszál, és a bankrendszer az pont, amelyik az ilyen innovatív biztosítók, biztosíték nélküli a semmiből érkező, de nagyon gyorsan növekvő cégeket nem tudja, vagy nagyon nehezen tudja finanszírozni.

[00:05:50]Pontosan ezt a célt szolgálja a tőzsde, ahol a befektetők ki vannak éhezve az ilyen típusú történetekre.

[00:05:59]Ilyenből kellene sokkal több.

[00:06:02]Tehát akkor ezt is kihallod ebből, amit kapitány miniszter mondott, hogy ez a tőzsdét is talán meg fogja kicsit emelni, fókuszba fogja inkább helyezni a korábbi évekhez képest.

[00:06:10]Én nagyon bízom benne, bár a választási kampányban konkrét tervigígéret igazából egyik pártés részéről sem hangzott el a tőzsdével kapcsolatban, de ettől függetlenül azt gondolom, hogy a tőzsde lehet a gazdaságnak az egyik motorja, mint ahogy ezt látjuk a fejlettebb gazdaságokban.

[00:06:30]És hogyha visszanézünk a saját történelmünkben is, a tőzsdének a tényleges aranykora az a magyar gazdaságtörténetben az 1900-as évektől kezdődően, amikor szárnyalt a magyar gazdaság, akkor a magyar tőzsde is szárnyalt, mert a kettő kéz a kézben szorosan működött együtt.

[00:06:49]Abban az időszakban a magyar tőzsde Európa legerősebb vagy egyik legerősebb tőzsdéje volt a bécsi, a berlini és a párizsi tőzsdék mellett a budapesti tőzsde volt, amelyik mértékadó volt.

[00:07:00]Én azt gondolom, hogy ma is ezt látjuk a világban, hogy a leginnovatívabb, leggyorsabban növekvő gazdaságokban nagyon erős a tőzsde.

[00:07:10]Úgyhogy szerintem ez egy közös érdek bármelyik kormányzattal is, hogy ha növekedést szeretnénk, akkor segítsük a tőkepiacot is.

[00:07:20]Visszatérve a különadókra, te azt mondtad, hogy valójában a a a cégek értékeltségén ez nem annyira látszott meg az elmúlt időszakban, ezzel együtt is folyamatosan nőtt a cégek árfolyama.

[00:07:35]Ugyanakkor én meg azt láttam, hogy aki bárki megszólalt a nagy cégek közül ebben a témában a választások előtt tulajdonképpen egységben azon a véleményen voltak, hogy ezzel az adóintézkedéssel a lehető leghamarabb kell valamit kezdenie a következő kormánynak.

[00:07:54]Hogyha innen nézzük ezt a kérdést, hogy a gazdasági miniszter mai bejelentése legalábbis egy átmeneti időre azért azért fönntartja a a különadóztatást, akkor ez a cégek szempontjából közvetlenül hogyan csapódhat le?

[00:08:13]Én azt gondolom, hogy nyilván cégvezetőként én is ezt mondanám.

[00:08:14]Ez egy közvetlen, direkt és fájó hatás a cégek számára.

[00:08:19]Viszont ha egy kicsit kilépünk ebből a szerepből és mondjuk az ország gazdaságát vagy fiskális helyzetét nézzük, akkor azt hiszem, ha az összkép vagy a vagy vagy a végeredmény azért mégis csak az, hogy ezeknek a cégeknek is alapvető érdekük, hogy a költségvetés egyensúlya és az ország makro helyzete, illetve külső befektetők által történő értékeltsége legyen szó itt mondjuk a legnagyobb ö érték ítéletet mondó cégekről vagy intézményekről, azok hogyan értékelik a magyar gazdaság és költségvetés helyzetét.

[00:09:01]Szerintem ilyen szempontból is, tehát hogyha a cégek szempontjából is nézem, az az első elsődleges és legfontosabb szempont, hogy az a konvergencia, amit a költségvetés oldaláról és stabilitás, amit egy kormánynak biztosítania kell, az adott legyen.

[00:09:18]Ugye ezt te ismered belülről, hiszen dolgoztál az államigazgatásban, három évig voltál a pénzügyminisztériumban Varga Mihály irányítása alatt a makrogazdaságért és a nemzetközi ügyekért felelős államtitkár.

[00:09:35]Erre majd még vissza fogunk néhány szó erejéig térni, de a a BT áprilisiú forgalmi jelentésében én azt olvastam, azt a jellemzést fogalmaztátok meg, hogy az országgyűlési választásokat követően ismét lendületet vett a B.

[00:09:51]Szerintem nagyjából szó szerint idéztem ezt a részt.

[00:09:56]Ez arra utal, hogy egyértelmű összefüggős van a mostani BT száguldás és a választás eredménye között.

[00:10:06]Ha ez így szerepelt a közleményünkben, akkor úgy pontosítaná pontosítanék, hogy még erősebb lendületet vett a B, hiszen azért azt látjuk, mint ismét lendületet vett az fogalm.

[00:10:16]Igen.

[00:10:16]Tehát, hogy az azért nagyon világosan látszódott, hogy a választ választást követő napon azon a hétfőn 13-án olyan mértékű forgalom volt a tőzsdén, ez közel 130 milliárd Ft, ami mondjuk a budapesti értéktőzsde történetének top 10 legerősebb napjában van benne, és egy nagyon erős növekedést is produkált ezen a napon a a tőzsde, és elérte majdnem a 1400-es BX index értéket.

[00:10:47]Tehát az látszódott, hogy egy erős optimizmus jellemezte utána a piacokat.

[00:10:53]De a választásoktól függetlenül azt kell, hogy mondjam, hogy a bxsszal és a tőzsdei cégekkel kapcsolatban kicsit azt érzem, hogy mi három éve folyamatosan az élet napos oldalán vagyunk, merthogy van-e ez a folyamatos felértékelődés és optimizmus a magyar cégek kapcsán, hiszen 24-ben is, 25-ben is, illetve pontosabban 23-ban is, tehát három egymást követő évben 30% száz fölötti emelkedést produkált a tőzsde.

[00:11:26]Tehát van egy nagyon erős emelkedő trend, és a választások utáni napok erre még egy még még ráerősítettek.

[00:11:36]Ugye a tőzsdei kereskedés egy diszkrét szakma olyan értelemben, hogy nem nagyon szoktak az abban résztvevők egyértelmű politikai állásfoglalásokat tenni, legalábbis a nyilvánosság felé.

[00:11:47]Most mégis arra kérlek, hogy így három-négy héttel a választások után kicsit avass be minket abba, hogy egyébként milyen volt a hangulat a kereskedők között a választás megelőzően.

[00:11:56]Körülbelül ezt a kifutását várták-e a választásnak, és esetleg egy új esélyt látnak a gazdaság megújulása szempontjából kormányváltásban.

[00:12:08]Nehéz erre konkrétan válaszolni.

[00:12:10]Egyrészt, mert továbbra is diszkrét szakma a miénk, másrészt pedig a kereskedés az ma már elektronikus formában zajlik.

[00:12:16]Tehát így a kereskedőkkel van network, igen, de a találkozások az elmúlt egy-két hétben azért korlátozottak.

[00:12:25]Én azt azt látom a piacon is, hogy ugyanolyan megosztottak voltak a várakozások, mint mint valamennyire azért egy kicsit az ország is ilyen szempontból.

[00:12:36]Ö de a jövővel kapcsolatban meg mindig mindenki optimista, úgyhogy én is alapvetően optimista természetű vagyok, és abban bízom, hogy hogy a tőkepiac és a tőzsde szempontjából olyan új impulzusokat kap a a budapesti értéktőzsde és ezáltal a tőkepiac, ami ezt a lendületet, ami az elmúlt három évünkben megvolt, azt még tovább erősíthetjük.

[00:13:04]Ennek egyik eleme, amit említettem, akár lehet az innováció fókusz, az unikornisok egyébként lehet egy másik olyan fókusz, amiben amiben nagyon szeretnénk egy előrelépést látni, az az állami cégekkel kapcsolatos IP-okk, tehát kibocsátások.

[00:13:25]Tavaly ünnepeltük a az OTP-nek és a MOLnak is a 30.

[00:13:28]évfordulóját a tőzsdén.

[00:13:31]mind a két cég a teljes menedzsmenttel képviseltette magát a ceremónián és azt gondolom mind a két cég esetében az a az a tanulsága az ő történetüknek a tőzsdére lépésük nem csak a cégek szempontjából az egyik legnagyobb sikersztori, hanem a magyar gazdaság szempontjából is egy óriási sikertörténet.

[00:13:53]Tehát azáltal, hogy ezeket a cégeket a tőzsdére vitte az állam, nem veszített, hanem összességében nyert.

[00:14:00]Nem csak az állam, nem csak ezek a cégek, hanem az egész ország is.

[00:14:04]És hát tavaly volt a novemberben az MBH banknak egy rábocsátása, amik nagyságrendek 70 milliárd Ft-os rábocsátás volt.

[00:14:14]Ez az elmúlt 25 év legnagyobb tőkepiaci tranzakciója, ami olyan szempontból szomorú, hogy ennél sokkal nagyobb tranzakciók is lehetnének a tőzsdén.

[00:14:25]olyan szempontból viszont nagyon jó hír, hogy az látszódott, hogy főleg nem nem csak lakossági oldalon, mert intézményi oldalon is, de hogy a lakosság részéről milyen óriási kereslet van egy-egy ilyen történet iránt.

[00:14:40]Úgyhogy én abban bízom, hogy az új kormány ebben meglátja azt a lehetőséget, hogy a lakossági megtakarításokat felhasználni akár ezeken a kibocsátásokon is, ezáltal is segítve a tudatosabb pénzügyi döntések meghozatalában a a lakosságot.

[00:14:55]Másrészt pedig, ha már euro bevezetésről beszélünk, vagy eurozóna iránti konvergenciáról, akkor azt gondolom, hogy az egyik leghatékonyabb út az lehet, hogy azokat az állami cégeket, mint például az MVM vagy a Budapest Airport, vagy sorolhatnám, azokat elérhetővé tesszük a magyar lakossági és intézményi befektetők számára is.

[00:15:23]És ezekkel a kibocsátásokkal például tudjuk javítani azokat a makro mutatóinkat, amik a mári kritériumokhoz kellen, teljesítéséhez kellenek, és ahhoz, hogy ha ez a kormány deklarál célja, akkor tényleg előbb-utóbb az eurozónához tudjunk csatlakozni.

[00:15:47]Ugye az, hogy bővítsük a tőzsdén keresztül az állami cégek körét, ez nem egy újkeletű gondolat.

[00:15:52]Az MVM esetében már korábban is egyébként asztalon volt ez a téma.

[00:15:57]Mi okozta, vagy mi volt annak az oka, hogy nem haladt ez az ügy?

[00:16:03]Mi alapvetően a tőzsdén a cégekkel vagyunk kapcsolatban.

[00:16:06]Tehát a korábbi években is mi az MVM menedzsmentjével tartottuk a tőzsde tőzsdei bevezetés kapcsán a kapcsolatot.

[00:16:16]Mi azt az információt kaptuk az MVM menedzsmentjétől, hogy az MVM teljes mértékben készen áll a tőzsdére érkezés, tőzsdére jövetel kapcsán.

[00:16:29]Úgyhogy a döntés az az nem a cég, hanem kormányzati szinten született meg.

[00:16:38]Mi bízunk abban, hogy a jövőben ez egy másfajta döntés lesz és és zöld jelzést kap az NBM.

[00:16:44]Itt megint visszatérek arra, hogy te már dolgoztál az államigazgatásban, tehát ismered a logikáját ennek a rendszernek.

[00:16:49]Mi nem született meg az a kormányzati akarat?

[00:16:55]Mi az, ami blokkolhatta ezt?

[00:16:57]Miközben most is arról beszélsz, hogy mennyit tudna segíteni egyébként a finanszírozás szempontjából is a az állami kötelezettségek teljesítése és irányodó mutatók teljesítése szempontjából egy ilyen bevezetés?

[00:17:11]A döntésben nem voltam benne, és nem tudom a pontos okot.

[00:17:14]Egyetlen egy dolgot látok ilyen szempontból.

[00:17:17]Nyilván az egy tőzsdei bevezetés szempontjából is érzékeny téma, hogy az MVM-men keresztül működik a rezsi támogatás rendszere, ami nyilván nem az a módszer, ami és nem az a támogatási forma, amit amit a piaci befektetők elsősorban keresnek, de ennek ellenére a rezsi támogatás rendszere ellenére is az MVM menedzsmentje és a befektetőknek is egy jelentős köre úgy érezte, hogy még ezzel a háttérrel is az MVM egy attraktív célpont lehet, ha tőzsdére érkezik.

[00:17:59]Most tulajdonképpen azt fogalmaztad meg, hogy nem volt elég transzparens az MV működésre a rezsi támogatás?

[00:18:06]Nem, nem, nem ezt mondtam, hanem azt, hogy volt egy speciális elem, ami nem piaci elem, hanem egy kormányzati támogatási rendszernek egy fundamentális eleme, és ez önmagában nem piaci árakat biztosít a lakosság részére.

[00:18:22]Ez nyilván egy olyan elem az MVM működési modelljében, ami nem feltétlenül összehasonlítható más külföldi hasonló cégek működési modell.

[00:18:34]azt is jelenti, hogy akkor lépett az MVM a magyar tőzsére, hogyha a rezicsökkentési rendszert megváltoztatják, kivezetik, átalakítja.

[00:18:41]Nem, pont pont ezt próbáltam elmondani, hogy az MVM menedzsmentje által is deklaráltan úgy gondolják, hogy mivel a bevételeik döntő többsége az piaci típusú és piaci alapú bevétel, így a rezsitámogatás rendszerének fenntartása mellett is úgy érzik, hogy tőzsdére tőzsde képes a cég a jelenlegi állapotában és formájában.

[00:19:10]Az öt éves stratégiában, ha jól emlékszem, abban szerepelt 2021 és 25 közötti időszakkra vonatkozó öt éves stratégiában.

[00:19:19]A kockázatok között említettétek a szabályozás ami sebezhetővé teszi a magyar igazgatási rendszert, és ezen keresztül a pénzpiaci igazgatási rendszert is.

[00:19:33]Mondom még egyszer, ez egy hangsúlyos elem volt a a kockátok között az állami szabályozás.

[00:19:37]Ebben úgy teszem föl a kérdést, hogy hogyan értékelném mondjuk az elmúlt négy vagy nyolc évet ebből a ebben a tekintetben.

[00:19:47]A magyar pénzügyi rendszer szabályozása, kiszámíthatósága az az mennyire segítette azt, hogy egy igazán jól működő piac működjön Magyarországon?

[00:19:57]Én most, mint a budapesti értéktőzsde vezérigazgatójeként nem nem lehetek elégedetlen, mert bármilyen intézkedések is történtek az elmúlt években, mi azt látjuk, hogy a tőkepiac az töretlenül tudott fejlődni, és tényleg minden várakozást meghaladó mértékben tudott növekedni.

[00:20:19]Ez a tőzsdén lévő cégek erejét mutatja, és ezeket a kockázatokat, amikre az előbb itt említést tettél, nem is jelenítettük meg az új stratégiában, a amit most áprilisban hagyott jóvá a közgyűlés.

[00:20:39]Úgyhogy én azt látom, hogy annak ellenére, hogy az elmúlt éveink hihetetlenül erősek voltak, én azt gondolom, hogy a kilátásaink még még még attraktívabbak.

[00:20:54]Pusztán Kapitány István, ma elhangzott szavaira hagyatkozva fogalmazod meg a reményedet, hogy a magyar tőzsde egy új aranykorszak előtt állhat.

[00:21:02]Talán túzó ez a kifejezés, de most fogalmazzunk így.

[00:21:07]Vagy folyik bármilyen konkrét egyeztetés az úr újkormány és a a tőzsde vezetése között e tekintetben nemcsak a miniszter úr kijelentései adják ezt az optimizmust, hanem alapvetően ténylegesen, amit a beszélgetésünk legelején mondtam, a tőzsdö teljesítményének az alapja a tőzsdén lévő cégek teljesítménye.

[00:21:31]Mi azt látjuk, hogy a tőzsdén lévő cégek olyan teljesítményt nyújtanak, és olyan kilátásokkal rendelkeznek, amik megalapozzák ezt az optimizmust.

[00:21:38]És so teszik fel azt a kérdést nekem, hogy az elmúlt évek szárnyalását 30-40%-os éves növekedések után, hogy még merjenek-e bevásárolni.

[00:21:54]És akkor mi mindig azt mondjuk, hogy ez a növekedés, amit az elmúlt években tapasztaltunk, alapvetően csak azt tükrözi le, hogy ezek a cégek mennyit fejlődtek, és mennyit javult az ő nyereségességük, de értékeltségi szinten ugye van ez a klasszikus Pere típusú mutató, amivel összehasonlítjuk egy cég vagy tőzsdének az értékeltségét.

[00:22:16]Még mindig azt látjuk, hogy a budapesti értéktőzdén forgó részvények még mindig egy nagyon jelentős diszkonttal forognak, mondjuk a nyugat-európai vagy az amerikai cégekhez képest.

[00:22:31]Tehát hogyha ezt az árazási sémát vesszük alapul, akkor azt látjuk, hogy a budapesti értéktözdén lévő cégek még mindig nagyon olcsók.

[00:22:41]A fontosabb, de nem csak a fontosabb, hanem a közepes cégek is nagyon jól teljesítenek.

[00:22:45]Úgyhogy alapvetően ez adja az alapját az optimizmusnak.

[00:22:49]Minden egyéb, amit esetleges pluszba jön, akár kormányzati intézkedés, aminek a részleteit még nem ismerjük, az az csak egy plusz lehet ezenfelül.

[00:23:00]Hát akból magyar tőzsdei boomnak részben a választási eredménye az oka, másrészt pedig a az alulértékeltség, ami még mindig teret nyit eszegek számára, hogy javítsák az árfolyamukat.

[00:23:15]Az alulértékeltség az az szinte változatlan.

[00:23:17]Tehát ez a nyolcas pépere, amin forognak a magyar részvények, ez ez ez inkább a kilátásokat erősíti.

[00:23:24]Amit az elmúlt három évben láttunk, az pont az, hogy az értékeltsége nem változott a tőzsdének, hanem a tőzsdei cégek teljesítménye javult olyan szinten, hogy ezt tükrözte le a piac.

[00:23:37]Az még nincs benne ebben a növekedésben, hogy a a magyar részvények értékeltségét húzzuk fel a nyugat-európai cégek értékeltségének akárcsak a közelébe is.

[00:23:51]Miért nem történik ez meg?

[00:23:54]Ezt nyilván mi nekünk erre maximum típjeink lehetnek, de alapvetően ezt a be alapvetően ezt a befektetők döntik el.

[00:24:05]Nyilván számos olyan külső, belső és egyéb értékelést tesznek meg, amit amit ami alapján a döntéseiket meghozzák.

[00:24:15]Ők lehetnek politikai kockázatok.

[00:24:17]Én azt mint megfontolás.

[00:24:19]Nyilván ez az egyik megfontolása a befektetőknek, de alapvetően mi azt láttuk az elmúlt években, hogy ez az óriási növekedés, amin a Booksindex és a részvényeink túl vannak, az azok alapvetően összhangban vannak a többi közép-európai ország növekedésével.

[00:24:37]Tehát mi nem láttunk olyan kilógást a a rendszerből, ami amin ami egy külön politikai kockázatot árazna Magyarországgal kapcsolatban, hogyha összevetjük a lengyel, a szlovák vagy a vagy a román tőzsdék növekedési ütemével.

[00:24:56]Sőt, inkább ebben egy sztorit látunk.

[00:24:59]Ö azt gondoljuk, hogy azt, hogy a befektetők egyre több pénzt és egyre több kitettséget helyeznek ebben a régióban, az inkább azt jelenti, hogy látják a potenciált ezekben az országokban, hogy itt egy nagyobb növekedési sztori létezik, mint Nyugat-Európában, és akár azt is próbálják megtenni tétként, hogy ha egyszer végetér a szomszédunkban zajló orosz-ukrán háború, akkor ez az a régió az, amely majd az elkövetkezendő békéből és újjaépítésből talán a legnagyobb lehetőségeket remélheti.

[00:25:41]Úgyhogy én nem csak a múltra vonatkozó, hanem a jövőre vonatkozóan és azt gondolom, hogy nem nem csak Magyarország, hanem ez a régió is nagyon pozitív kilátásokat tud felmutatni.

[00:25:54]Ez jelent mondjuk belátható időn belül egy 150000 160000 pontos indexen akár, de nyilván eb ilyet jósolni nem tudunk, mert nem tudjuk kiszám kiszámítani a gazdasági környezetet.

[00:26:10]A választások után már ezt a 140000-es booksindexet is súroltuk.

[00:26:18]Ha a saját kis kisitűségembe gondolok bele, hogy tavaly júliusban ünnepeltük a 100zres BX Indexet, és akkor azt hittük, hogy ez egy olyan csúcs, amin amit amit sokáig fogunk ünnepelni, és utána sorozatba jöttek a 110000, a 1200, a 130000, most a 1400et várjuk.

[00:26:39]a 150000 egyáltalán nem elérhetetlen.

[00:26:45]A visszatérnék még az előző kérdésemre arra, hogy folyik-e bármilyen konzultáció a tőzsd és az új kormány között a tőzsde fejlesztését, illetően ténylegesen sor kerültek ilyen egyeztetésekre, és kaptatok-e bármilyen ígéretet arra, hogy például meg fogják vizsgálni az állami cégek tőzsre tőzsére vitelének a lehetőség?

[00:27:06]Az új magyar kormány még ma alakult meg, úgyhogy még konkrét tárgyalások nem voltak, de a t előkészítő egyeztetések azért a tőzsdének a leg nagyobb tulajdonosa a Magyar Nemzeti Bank.

[00:27:18]Ö, és a Magyar Nemzeti Bank már ez publikus információ folytatott, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Varga Mihály úr folytatott előzetes tárgyalást az új pénz pénzügyminiszter úrral, és ennek folyamányaként természetesen mi, mint tőzsde, is szeretnénk a közeljövőben aktív tárgyalásokat kezdeni az új kormányzattal.

[00:27:44]ezen a tárgyaláson téma volt az őzsde, amit Kármán András és Varga Mihaj folytatott.

[00:27:52]Ezt nem tudom megerősíteni, nem voltam ott.

[00:27:57]Világos.

[00:27:59]Előbb említetted az eurót, az euro bevezetését.

[00:28:03]Ez a tőzsde szempontjából mit jelent?

[00:28:05]Milyen változás?

[00:28:05]Egyrészt a fölkészülés az euró bevezetésére, máspedig a tényleges bevezetése.

[00:28:09]Ez mit jelentene a Magyar Tőzsde szempontjából?

[00:28:13]Én alapvetően azt gondolom, hogy ez inkább egy lehetőség, főleg a befektetői oldal szempontjából egy olyan kockázat esne, egy árfolyamkockázat esne ki a rendszerből, ami ami biztosan segítené a külföldi befektetők még erősebb jelenlét.

[00:28:35]Most is azt látjuk, hogy nagyon dominánsan vannak jelen a külföldi befektetők, és tényleg megtalálják még a kispiacokon is azokat a lehetőségeket, amiben ők pozitív kilátásokat látnak.

[00:28:49]De biztos vagyok benne, hogy egy eurós konvergenciaút az az tovább erősítené ezt a folyamatot.

[00:28:59]A Magyar Nemzeti Bank a meghatározó tulajdonosa a tőzsdének több mint 81%-os tulajdonrésszel rendelkezik.

[00:29:05]Már a 2020-as évek elején megfogalmazódott az a gondolat vagy stratégia, inkább annak nevezhetjük, hogy ezt majd fokozatosan fogja csökkenteni a Nemzeti Bank.

[00:29:19]Mi most azt látjuk, hogy ugyanott van ez a tulajdonosi szint, mint mint korábban volt.

[00:29:22]Mikor kezdődik el ez a folyamat?

[00:29:26]Mi blokkolta eddig?

[00:29:26]Van-e erre szándékkészség, napirenden van-e a jegybanki tulajdonrész csökkentése?

[00:29:30]És hogyan történhet ez a folyamat?

[00:29:36]Aha.

[00:29:36]Én a igazából az elmúlt egy évről tudok nyilatkozni, hiszen én is körülbelül egy éve vagyok ebben a pozícióban, és a legfontosabb 82%-os tulajdonosunk, a Magyar Nemzeti Bank új elnöke, Varga Mihály úr is tavaly március óta.

[00:29:53]Úgyhogy ebben az időszakban a mi oldalunkon megtörtént az a kulcsfontosságú előrelépés, hogy megal megalkottuk az új stratégiánkat.

[00:30:03]Egyébként pont ideálisan tavalyi évvel tavalyi év végén járt le a budapesti értéktőzsde előző öt éves stratégiája, és az igazgatóságunk és a közgyűlés most idén év elején hagyta jóvá az új hároméves stratégiát.

[00:30:20]És ennek kapcsán nyilván nagyon szoros és intenzív tárgyalásokat folytattunk a legfontosabb tulajdonosunkkal, a nemzeti Bankkal.

[00:30:29]És azt gondolom, hogy ennek a stratégiának az elfogadása, ami most április végén a közgyűlésen történt meg, a következő lépése lesz az, hogy a stratégiát konkrét akciótervé alakítjuk, hogy mi következik ebből és hogyan.

[00:30:45]Ezek a tárgyalások zajlanak most házon belül is, és ezek a tárgyalások fognak folyni a nemzeti bankal, én azt gondolom, az elkövetkezendő időszakban.

[00:30:59]És ezeknek a beszélgetéseknek az eredménye dönti majd el, hogy ebben a tulajdonosi struktúrában és felállásban lesznek-e változások, és hogyha igen, akkor milyenek?

[00:31:12]Mert a Magyar Nemzeti Bank ebbéri szándékai egyelőre nem világosak.

[00:31:19]Ebben még nem született döntés, miközben már a előző öt éves stratégiában is szerepelt ez, mint egy kívánatos folyamat, egy olyan stratégiába, amikor már a a Nemzeti Bank volt a meghatározó tulajdonosa a tőzsdének.

[00:31:32]Igen, csak az előző öt éves stratégiát nem ez a vezetés hagyta jóvá.

[00:31:39]Tehát még nem tudják, hogy Varga Mihály vezetése alatt milyen álláspontot képvisel ebben a kérdésben.

[00:31:44]Erről intenzív tárgyalások zajlanak, de amíg nem születik döntés nyilván addig én nem tudok el.

[00:31:49]Az sem kizelt, hogy három év múlva, amikor ez a stratégia kifut, még mindig több mint 81%-a lesz a jegy banknak.

[00:31:56]Semelyik alternatívát nem tudom kizárni, de alapvetően szerinted melyik volna a kívánatosabb a tőzsde szempontjából?

[00:32:05]Én alapvető maradjon a mostani, vagy csökken a jegy banktulajdon rész?

[00:32:07]Alapvetően nagyon erős és támogató háttérnek gondolom a Magyar Nemzeti Bank domináns tulajdonosi támogatását és hátterét, de azt is gondolom, és erre erre vannak külső LKB-s utalások is, hogy piaci szempontból egy valamennyire más struktúra az vagy kicsit piac struktúra az az támogatóbb lehet, ami azt jelenti, hogy megmaradna az 50% feletti tulajdonés jeg egy banknak akár.

[00:32:47]És kik léphetnek be a ebbe a térbe?

[00:32:47]Kik lehetnek, akik átveszik ezt a tulajdon?

[00:32:52]Ezt mi lenne az optimális a tüzsde szempontjából?

[00:32:55]Nyilván olyan piaci befektetők, akik érdekeltek egy erős tőkepiacban, akár külföldi tulajdonos is szóba jött.

[00:33:05]Én személy szerint preferálnám a magyarokat.

[00:33:08]Magyarokat.

[00:33:08]A akkor most kicsit haddérek rá a te karrieredre.

[00:33:10]Említettük már, hogy három éven keresztül voltál államtitkár a pénzügyminisztérium.

[00:33:14]Az hiszem ez 2020-22 közötti időszakra tehető, de 2224, bocsánat, elnézést.

[00:33:23]22-24 közötti időszakra tehető.

[00:33:24]Ö mit gondolsz?

[00:33:24]A kormányváltás érintheti a te pozíciódat is a tőzsde vezérigazgatójaként.

[00:33:37]Nem terhes múlt-e az, hogy te 22-24 között államtitkár voltál a pénzügyminisztériumban?

[00:33:43]Ezt szerintem nem nekem kell feltenni ezt a kérdést.

[00:33:46]Egyébként meg azt gondolom, hogy tehát a budapesti értéktőzsde jelenleg a Nemzeti Bank 82%-os tulajdonában van.

[00:33:54]Ennek megfelelően az ezzel kapcsolatos döntéseket jelenleg a főtulajdonosunk hozza meg.

[00:34:03]Minden döntést, nyilatkozatot tudsz vállalni abból az időszakból?

[00:34:07]Abszolút.

[00:34:08]A találtam egy interjút veled 2023 nyarán, ott arról beszéltél, hogy 24-re a 4%-os gazdasági növekedés az egy elérhető terv.

[00:34:16]Ugye ismerjük ennek a a sorsát.

[00:34:21]több éven keresztül sem sikerült 0% környékéről elmozdítani a növekedést.

[00:34:26]Igazából most arra vagyok kíváncsi, hogy ez szakmai meggyőződésből született állítás volt, vagy volt valamilyen politikai utasítás, hogy ezt az álláspontot kell tüzönv keresztül képviselni.

[00:34:37]Ezt például tudod-e vállalni?

[00:34:40]Nem, soha nem volt politikai utasítás.

[00:34:44]A alapvetően én azt gondolom, hogy a pénzügyminisztériumban a piacon így a legjobb makroelemzőkkel dolgoztunk.

[00:34:54]De alapvetően azt az optimizmust, ami ezt támogatta, az azok a az FDI, tehát azok a direkt külföldi beruházás volumenek, amiket akár a kínai autógyártók, akkumulátorygyártók, akár más külföldi befektetések indukáltak.

[00:35:17]Tehát ezek a 10-20 milliárd eurós direkt tőkebefektetések, amik az országba érkeztek, és olyan gyárakat, mint például a BMW vagy a BYD hoztak létre, ezek nyilván akkor generáltak egy olyan optimizmust, amely arra azt mondatta velünk, hogyha ezek az új kapacitások elindulnak, ez mondjuk kiegészítve a hazai fogyasztás növekedésével ezek elérhetővé tesznek reálisan egy 4%-os növekedést.

[00:35:53]az, hogy az európai autóipar és az európai gazdaság milyen dinamikát és fordulatot vett, és hogy ezek a gyárak is mondjuk a kapacitásaik milyen csúszást szenvedtek a kiépítés során, vagy a kapacitásokat mennyire vették vissza, amikor elindult a gyártás az Európai Gazdasági helyzet fényében.

[00:36:19]Nyilván ezt előre nem lehetett megbecsülni és látni, de akkor nyilván volt egy ilyen fajta optimizmus, hogy 4% tehát ez egy optimista szenárió volt, ha jól értem.

[00:36:30]Ehhez képest voltak más kalkulációk is a minisztériumon belül, B és C pályák.

[00:36:36]Mindig több pályát készítettünk el, de az optimistát kommunikálták kifelé.

[00:36:41]Hát most ezt nem tudom melyik kommunikáció volt, amikor 4%-ot mondtam, és azt se tudom, hogy ezt pontosan melyik nyilatkozatom, amit Ühüm.

[00:36:46]amiről most beszélünk, azt azért azt pontosabban kellene így meghatározni.

[00:36:55]Viss visszatérve a tőzsdére, ott voltam a konferenciátokon, a Bétleg konferencián és Gálán is egyben, ott egy nagyon érdekes prezentációt mutattál be, ami arról egyrészt megmutatta, hogy a magyar tőzsde a régiós versenytársakhoz képest hol helyezkedik el a versenyben.

[00:37:13]Erről mondjál nekünk majd légys szíves néhány szót.

[00:37:14]A másik érdekes ábra pedig arról szólt, hogy a a lakosságnál körülbelül 20000 milliárd Ftnyi nem vagy alig kamatozó ez pénzeszköz van, és ugye ezt valahogy be kéne vagy be lehetne csatornázni a tőzsdére.

[00:37:29]Ennek érdekében az új stratégia milyen koncepciót fogalmaz meg?

[00:37:33]Igen, hadd kezdjem ezzel az utóbbival, mert ez nekem is így a tehát én világéletemben pénzügyekkel foglalkoztam, mert gimnáziumban elhatároztam, hogy hogy hogy pénzzel szeretnék foglalkozni, és a a kidobott pénz és az elvesztegetett pénz a legnagyobb szívfájdalmam.

[00:37:52]És hát nem is 20000, hanem 25000 milliárdról beszélünk már.

[00:38:00]Csak, hogy így perspektívába helyezzük.

[00:38:02]Ma a lakosság megtakarításának az összolumene az 1200 milliárd Ft.

[00:38:05]Ebből van 25000 milliárd, amelyik nem kamatozik semmilyen formában.

[00:38:13]Tehát vagy készpénzben tartjuk a zsebünkben, vagy bankszámlán, de látraszóló bankszámlán.

[00:38:22]Tehát ott áll napokat, heteket, hónapokat, és semmilyen befektetést nem teszünk mögé.

[00:38:28]Ez a 25000 milliárd, ez óriási pénz, tehát hogy ezt fel sem tudjuk fogni, mert mindenki csak a saját pénzével foglalkozik, hogy ez ott áll a számlán, és hogy körülbelül a GDP 3%-on most így gyorszámítás körülbelül.

[00:38:45]Igen, de sokszoros ez a 25000 milliárd annak a pénznek, amit eddig a magyar lakossági befektetők a tőzsdére befektettek.

[00:38:56]Mint tavaly volt a budapesti értéktőzsde 35 éves, akkor mi csináltunk egy visszatekintést az elmúlt 35 évre, hogy honnan indult a Books Index, 1000 pontról, hova jutott, 100000 pontra, hogy ez milyen hozamot biztosít a befektetőknek éves szinten.

[00:39:14]És akkor kiszámoltuk, hogy a 35 év alatt ez körülbelül 14%-os éves hozamnak felel meg.

[00:39:21]És nyilván tudjuk, hogy a tőzsde az nem egyenes vonalú egyenletes mozgást mutat be, hanem ebben vannak ciklusok.

[00:39:28]De ha vannak megtakarításaink, amiket így hosszú távra be tudunk fektetni, akkor hosszú távon ez egy átlagos 14%.

[00:39:39]Most ezt a 25000 milliárdnak csak a 20%-át, ha az 5000 milliárd bejött volna a tőzsdére, és odafektetnénk be annak a pénzünknek a 20%-át, amit nem használunk, az 14%-os hozamot hozott volna éves szinten.

[00:39:59]A 25000 milliárdról ne ne is számítsuk, ne is számoljuk ki.

[00:40:03]Mi kiszámoltuk egyébként, hogy hány 1000er milliárd Ft-ot nem keresett meg a lakosság, de hogy nyilván ez egy óriási probléma, de inkább fogjuk meg úgy, hogy óriási lehetőség.

[00:40:17]És például ez az egyik olyan téma, amit szerintem az új kormányzattal, hogyha ha leülünk és tárgyalunk, akkor át kell gondolni, hogy hogyan tudjuk ezt a tőkét, ezt a pénzt mobilizálni.

[00:40:31]A kérdés második fele kapcsán pedig a budapesti értéktőzsde pozíciója a régióban és versenyképessége.

[00:40:38]Ott egyébként számomra is egy kicsit pozitív meglepetés, hogy a rendszerváltó országok közül messze a budapesti értéktőzsde a második legerősebb a versenytársakat tekintve.

[00:40:53]Így természetesen több mutatót lehetne vizsgálni, hogy hány cég szerepel a tőzsdé, mi a tőzsdei kapitalizáció, de szerintem egy tőzsdének az igazi erejét a likviditása mutatja meg.

[00:41:07]Ha van egy tőzsdének likviditása, az azt jelenti, hogy vannak befektetők, akik szeretnék a pénzüket itt befektetni.

[00:41:15]Ha vannak befektetők, akkor jönnek a kibocsátók, mert tudják, hogy el tudják adni a papírjaikat.

[00:41:23]És hát tőzsdei likviditásban Varsó megelőz minket, nyilván az kiemelkedik a régióból, de a tavalyi átlagos 17 milliárdos napi forgalmunkkal mi pedig messze kiemelkedünk és második pozícióban vagyunk, leelőzve a prágai és a bukaresdi tőzsdéket is.

[00:41:45]És amíg mi körülbelül közel 50 millió 47 millió eurós napi átlagforgalmat tudtunk produkálni a tőzsdén, amit számomra igazán döbbenetes, hogy az olyan országok, mint a már eurozónatak, Horvátország, az ágrábi tőzsde, ami 47 millió eurónkhoz képest körülbelül tud 2 millió euró napi forgalmat, de ugyanez igaz Szlovéniára és Jubjanára.

[00:42:16]ra vagy Szófiára.

[00:42:21]Úgyhogy ez egy szerintem ez egy óriási eredménye az elmúlt 35 évnek, és erre szerintem kell szabad és kell is építkeznünk a jövőbe, hogy kihasználjuk ezt a régiós második pozíciónkat és még jobban erősítsük.

[00:42:36]zárókérdésem, mit tud tenni a kormány annak érdekében, hogy ezek a lakossági pénzek, amiket rosszul vagy sehogy se kötnek le, ezek elinduljanak a tőzsde fölül?

[00:42:50]Mi több ilyen ötlettel készülünk, és nyilván nem szeretnénk itt most hosszan belemenni azokkba az ötletekbe, amiket mi majd a kormányzat szereplőivel szeretnénk megbeszélni, de nyilván az egyik nagyon fontos és hangsúlyos és könnyen megugorható lépés a a magyar értékpapírokra vonatkozó tranzakciós illeték eltörlése.

[00:43:12]Mi azt láttuk, hogy onnantól kezdve, hogy ez bevezetésre került, a magyar befektetőknek az érdeklődése a magyar piac iránt csökkent.

[00:43:23]hiszen ha olyan illetéket vezetünk be, ami csak magyar papírokra vonatkozik, és külföldi papírokra pedig nem, akkor egyértelműen tereljük a befektetéseinket a külföldi papírok irányába a magyar papírokkal szemben.

[00:43:43]Szerintem ez pont nem az az irány, ami ami helyes és szeretnénk követni.

[00:43:49]És ez nem csak a tőzsdének, hanem a teljes tőkepiacnak, azt hiszem a legfontosabb kérése az új kormány felé.

[00:43:56]Mi úgy látjuk és úgy számoltuk, hogy ez a ez a tétel abszolút nem reprezentál jelentős költségbe vetési bevételt, inkább szimbolikus.

[00:44:10]Öakkor a tőkepiac szempontjából pedig nagyon-nagyon fontos, úgyhogy ez egy ilyen potenciális lépés, de ugyanígy említhetném is, ez egy sokkal komplexebb és átfogóbb a nyugdíj és az önkéntes és magánnyugdíj rendszernek a reformját, a hosszútávú megtakarításoknak a az erőteljesebb támogatását és ezáltal hosszútávú megtakarításokból mintá adókedvezményekkel akár megtámogatva.

[00:44:46]Tóth Tibor, köszönöm a beszélgetést.

[00:44:48]Én is nagyon köszönöm.