Nagy Márton egy lúzer volt? – Surányi György a Dellában | 24.hu
- Nagy Márton szakmai teljesítményét Surányi György élesen bírálta, mert négy évből négyszer rosszul jelezte előre a gazdasági növekedést, és a politikai elvárásokat szolgálta ki.
- Az új kormány a kommunikáltnál sokkal rosszabb költségvetési állapotokat talált; a valós hiány 6,8% körül alakulhat, és számos rejtett tételt keresnek.
- Surányi párhuzamot vont 2002-vel, és figyelmeztetett, hogy a most feltárt hiányokat a korábbi évekre kell visszakönyvelni, hogy a piac ne az új kormányt büntesse.
- Az árstoppok és védett árak azonnali kivezetését javasolja, mert a fokozatos kivezetés magasan tartja az inflációs várakozásokat, míg egy egyszeri lépést az MNB könnyebben átnézhetne.
- Az extraadókat károsnak tartja, de a MOL és az MVM extraprofit-adóját, valamint a bankok windfall profitjának adóját indokolhatónak véli, a bankadóval ellentétben.
- Adórendszeri javaslatai között szerepel az alacsony keresetűek adójóváírása és egy kétkulcsos felső szja-sáv, de ellenzi a vagyonadót és a nagy összegű TBSZ-számlák adómentességét.
- A nyugdíjrendszerben differenciált emelést sürget: a legszegényebbeknél akár 50%-os emelést is indokoltnak tart, de a 13-14. havi nyugdíjat a magas jövedelműeknél nem.
- A forint 360-as árfolyamát túl erősnek tartja, és 380 körüli euróárfolyamot látna ideálisnak, amit hiteles költségvetési pályával és EU-s források beáramlásával lehetne elérni.
- Az euróbevezetés mellett érvel, mert az EU-tagságot véglegesítené, és az önálló magyar monetáris politika az elmúlt 25 évben szerinte több kárt okozott, mint hasznot.
- Az MNB korábbi vezetését súlyos hibákért bírálta, kiemelve a 3200 milliárdos veszteséget és az aranyvásárlást, amit „horribilis pénzveszteségnek” nevezett.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Nagy Márton megítélése és a politikai kiszolgálás
A beszélgetés egyik visszatérő témája Nagy Márton, a távozó Orbán-kormány gazdasági miniszterének szakmai teljesítménye volt. Surányi György határozott véleményt fogalmazott meg:
„Nem tarthatom tehetségesnek azt, aki négyből négyszer az előjelét nem találja el a gazdasági növekedésnek." – Surányi György *
Surányi szerint Nagy Márton nem „lúzer" volt, hanem olyan személy, aki mindenáron eleget akart tenni a politika elvárásainak, félretéve saját szakmai felkészültségét, tudását és meggyőződését. Egyetlen cél vezérelte: kiszolgálni a politikai elvárásokat. Példaként említette, hogy 2025-re 2,5%-os növekedést várt, ezzel szemben 0,4% lett a tényleges növekedés, ami azonnal 1%-kal növelte a költségvetési hiányt a bázis megváltozása miatt.
A költségvetés valós állapota és a 2002-es párhuzam
Rejtett hiányok és csontvázak
Surányi György részletesen beszélt arról, hogy a Magyar Péter vezette új kormány a költségvetés átvételekor az előzetesen kommunikáltnál sokkal rosszabb állapotokat talált. Az eredetileg 5%-osra tervezett idei hiány a valóságban inkább 6,8% körül alakul. A pénzügyminiszter, Kármán András stábja jelenleg is keresi a be nem tervezett, rejtett tételeket.
Surányi párhuzamot vont a 2002-es kormányváltással, amikor a Medgyessy-kormány hasonló helyzetbe került. Akkor a GDP 2,2-2,3%-ának megfelelő „csontvázak" kerültek elő. A hiba szerinte nem a rendezés vagy a büntetőfeljelentés elmaradása volt, hanem hogy ezeket a veszteségeket – melyek korábbi években halmozódtak fel – az adott évre könyvelték, ahelyett hogy visszakönyvelték volna a megelőző időszakra. Ez azt eredményezte, hogy 2002 sokkal rosszabbnak, 2001 pedig sokkal jobbnak tűnt a valóságosnál. A két év között 4-4,5%-os különbség mutatkozott a deficitben, miközben valójában azonos volt a hiány mértéke.
„Ez ugye azért nagyon fontos, mert a piacoknak egészen más indikációt ad egy 8-9% körüli deficit, mint hogyha az 6, hat 6 és fél lett volna." – Surányi György *
Hol lehetnek rejtett tételek?
Surányi több konkrét területet is megnevezett, ahol jelentős eltitkolt hiányok lehetnek:
- Önkormányzatok: súlyos hiányok halmozódtak fel, a főváros már tavaly is rövid lejáratú hitelekkel finanszírozta működését
- Szolidaritási járulék: az elvonás mértéke és indokoltsága megkérdőjelezhető
- Fővárosi tömegközlekedés: az állami hozzájárulás jelentősen csökkent a korábbi évekhez képest
- Magyar Fejlesztési Bank: mérlegében lehetnek rejtett tételek
- Eximbank: szintén tartalmazhat eltitkolt veszteségeket
- Közüzemek: a víz-csatornahálózat évek óta súlyosan alulfinanszírozott, óriási veszteségekkel működik, elmaradt beruházásokkal – ezek mind implicit államadósságok
Surányi hangsúlyozta: nem lenne bölcs dolog, ha az új kormány a saját költségvetésébe vonná be ezeket a tételeket a korábbi évekre történő visszakönyvelés helyett. Ez a piac számára is kulcsfontosságú, mert ellenkező esetben az új kormány szenvedheti el a piac büntetését olyan döntésekért, amelyek a korábbi kormányt terhelik.
Büntetőjogi felelősségre vonás lehetősége
Magyar Péter miniszterelnök kilátásba helyezte a büntetőjogi felelősségre vonás lehetőségét a költségvetési tervezéssel kapcsolatban. Surányi szerint ennek jogi megítéléséhez nem ért, de tény, hogy többször előfordult már, hogy a költségvetés sokkal rosszabb állapotban volt, mint amit a hivatalos számok mutattak.
Az árstoppok és extraadók kérdése
Az árrésstop és védett árak azonnali kivezetése mellett érvelt
Surányi György határozott álláspontja szerint az árstoppokat, a védett árakat és hasonló intézkedéseket azonnal ki kellene vezetni. Ezt három fő érvvel támasztotta alá:
- Politikai okok: minél később szabadul meg ezektől a kormány, annál inkább magára húzza ezek kedvezőtlen társadalmi és piaci megítélését
- Inflációs várakozások: a fokozatos kivezetés indokolatlanul magasan tartja az inflációs várakozásokat – ez gazdaságpszichológiai hatás, a tények ugyanazok lennének, de a megítélés egészen más
- Monetáris politikai előny: ha egy lépésben szabadulnak meg ezektől, az egy egzogén tényező által kiváltott egyszeri inflációs ugrás lenne, ami a maginflációt nem feltétlenül befolyásolja. Így az MNB könnyebben átnézhet egy ilyen külső sokkot, és a kamatdöntéseinél a maginfláció alacsonyabb szintjéhez kalibrálhatja az irányadó kamatot, ami pozitív hatással lenne a gazdaságra
Extraadók: differenciált megközelítés
Surányi szerint az extraadók „eleve egy téves és nagyon káros eszköz a magyar gazdaságpolitikában". Kifejtette, hogy ezekre azért volt szükség, mert az előző kormány fenntarthatatlan jövedelemadó-rezsimet alakított ki:
- Az ország fele nem fizet személyi jövedelemadót – ez fenntarthatatlan
- A társasági adó 9%-os, függetlenül a nyereség mértékétől
- A vállalkozásokat terhelő összes adó (társasági adó + iparűzési adó + extraadók) a profit 25-28%-át teszi ki, ami kifejezetten magas elvonás
Két különadót azonban indokolhatónak tart:
- MOL és MVM extraprofit-adója: az orosz olaj és gáz korábban olcsóbban érkezett, ennek különbözetét vonták el – ez közgazdaságilag indokolt. Hozzátette: amíg a MOL 200 milliárdos osztalékot fizet, addig nem fogadja el azt az érvet, hogy emiatt nem tudtak volna intenzívebben diverzifikálni
- Bankszektor extraprofit-adója: az MNB korábbi vezetésének hibáiból óriási túllikviditás keletkezett, amit 0%-os kamattal nyomtak a rendszerbe, most pedig 6,25-6,5%-os kamattal szívják vissza – ez „windfall profit", amit „befogott orral, de el lehet fogadni"
Ezzel szemben a bankadót „már réges-rég ki kellett volna vezetni, merthogy annak semmilyen alapja nincs, kifejezetten káros a hatása".
Adórendszer-átalakítási javaslatok
Személyi jövedelemadó
Surányi egyetért a TISZA azon tervével, hogy egy bizonyos jövedelemszintig visszaállítanák az adójóváírást – ez célzott beavatkozás az alacsony keresetűek helyzetének javítására. Ugyanakkor több elemet kritizált:
- 25 év alattiak adómentessége: ezzel nem ért egyet
- Családi adókedvezmény duplájára emelése: ezzel sem ért egyet, helyette a családi pótlék erőteljes emelését támogatja, de a kettő együtt nem fér bele a költségvetésbe
- Gyermekes anyák életfogytig tartó adókedvezménye: árnyaltan kell kezelni, a három-négy gyerekeseknél helyes irány lehet, de mindenkire kiterjeszteni nem indokolt
- Egyedülálló szülők: esetükben indokoltnak tartaná az adókedvezményt
A 15%-os egykulcsos adórendszerrel kapcsolatban kifejtette: nem akarja visszahozni a 2009 előtti rendszert, ahol az átlagkeresetnél már 36% volt a marginális kulcs. Helyette egy kétkulcsos felső sávot javasol:
- Az átlagkereset kétszeresénél (kb. 1,5 millió Ft) 20%
- Az átlagkereset háromszorosánál (kb. 2,3-2,4 millió Ft) 25%
„Tehát nem 36-ot, nem az átlagnál, hanem az átlag kétszeresénél és háromszorosánál." – Surányi György *
Vagyonadó helyett más megoldások
Surányi kifejezetten károsnak tartja a vagyonadót, különösen ha az üzletrészeket is bevonják:
- Egy kapitalista gazdaságban nem a befektetett eszközöket, tőkét kell adóztatni, hanem a jövedelmet, a profitot
- A külföldieket nem lehet vagyonadóval sújtani, így a magyar vállalkozók hátrányba kerülnének
- Az ingatlanárak az elmúlt 15 évben négyszer-ötszörösükre emelkedtek Magyarországon (Európában átlagosan duplázódtak), de ennek adóztatása sem lenne észszerű
Ugyanakkor vannak területek, ahol az igazságos vagyon- és jövedelemadóztatás megállná a helyét. Példaként említette a tartós befektetési számlák (TBSZ) adómentességét: nem normális, hogy több száz milliós vagy milliárdos megtakarítások is adómentesek. Javaslata szerint be kellene vezetni egy plafont, ami alatt az átlagcsaládok megtakarításai (pl. 10 millió Ft) adómentesek maradnának, de a nagy összegek már adóznának.
Konzultáció hiánya
Surányi elmondta, hogy semmilyen hivatalos vagy félhivatalos kapcsolatfelvétel nem történt vele a TISZA párt gazdaságpolitikusai részéről – sem Kármán András, sem Kapitány István, sem Magyar Péter nem kereste meg. Hozzátette: szívesen megosztaná velük a gondolatait.
Nyugdíjrendszer és szociális kérdések
Differenciált nyugdíjemelés szükségessége
Surányi teljes mértékben egyetért az alacsony nyugdíjak rendezésével, de differenciált megközelítést javasol:
- Aki 30 évet vagy többet dolgozott, 10-15 éve ment nyugdíjba, egyedül él és 100-150 ezer Ft körüli nyugdíja van – az ilyen esetekben nagyon jelentős, akár 50%-os emelésre lenne szükség (hat havi nyugdíjnak megfelelő kiegészítés)
- A 13-14. havi nyugdíj fenntartását nem tartja indokoltnak a magas nyugdíjaknál – „én arra emlékszem, hogy 12 havi járulékot fizettem, úgyhogy semmiféle gazdasági alapja nincs annak, hogy 13-14 havi nyugdíjat kapjak"
- 400-500 ezer Ft fölött már nem indokolt a szolidaritási alapon történő támogatás
„Összesen 15 havi nyugdíj kifizetésére nincs fedezet a költségvetésben." – Surányi György *
A 13-14. havi nyugdíjat inkább szociális szempontból juttatott szolidaritási hozzájárulásnak kellene nevezni, hogy az alacsony nyugdíjasoknak ne kelljen a hónap végén választaniuk a gyógyszer, a gázszámla és a kenyér között.
A TISZA és Surányi korábbi összemosása
Surányi felidézte, hogy az előző kormány alatt a kormányközeli média összefüggésbe hozta őt a TISZA párttal, kiforgatva az állításait. Egy alkalommal a Mandineren lehetőséget kapott, hogy elmondja: amit képvisel, az a célzott, alacsony nyugdíjasoknak nyújtandó sokkal nagyvonalúbb támogatás, nem pedig az, amit a kormánypárti sajtó állított.
Költségvetési tervezés és a tavaszi benyújtás kritikája
A TISZA-kormány visszaállítja a költségvetés őszi benyújtását. Surányi szerint az Orbán-kormány érvelése – miszerint a korai költségvetéssel időt hagynak a piacnak a felkészülésre – „minden alapot nélkülözött". Ennek okai:
- Mire november-decemberben frissítették a költségvetést, már januárban kiderült, hogy a frissített verzió sem igaz
- Az üzleti világ nem a tavaszi költségvetés alapján készül a következő évre
- Decemberben fogalma sem volt a kormánynak, hogy az adott év hol végződik
- A tavaszi költségvetés-készítés „teljesen voluntarista, átgondolatlan, teljesen értelmetlen" volt
Piaci bizalom és a forint árfolyama
Pozitív piaci fogadtatás
Surányi „óvatos optimizmussal" figyeli a folyamatokat. A piac anonim szereplői bizalommal tekintenek a következő hónapok, évek elé:
- A hozamgörbében legalább 100-150 bázispontos kamatkockázati prémiumot árazott ki a piac
- A forint árfolyama is pozitív várakozásokat tükröz
A túl erős forint problémája
A 360 Ft/eurós árfolyamot Surányi túl erősnek tartja. A reáleffektív árfolyam egy év alatt 12%-kal értékelődött fel, miközben a magyar gazdaság termelékenység-növekedési üteme a nullához közelít. Az ideális árfolyamot 380 körülire tenné.
A túl erős forint nem csak az exportőröknek kedvezőtlen, hanem importoldalon a magyar KKV-kat is nehéz helyzetbe hozza, mert az olcsó import kiszoríthatja őket a piacról.
„Fontosnak tartom, hogy az MNB új vezetése szakított ezzel a megközelítéssel. Ugyanakkor azonban vigyázni kell, hogy ne essünk át a ló túlsó oldalára." – Surányi György *
Hogyan lehet elmozdítani az árfolyamot?
Surányi szerint a következő tényezők segíthetnek:
- Az elfojtott inflációs tényezők megszüntetése
- Hiteles költségvetési pálya felrajzolása
- Az EU-s pénzek dinamikus visszaáramlása a gazdaságba
- A jegybank mozgásterének növekedése a kamatcsökkentésre
- A kamatkülönbözet mérséklődése a forintkamat és a devizakamat között
Ha ezek megvalósulnak, és az infláció stabilan a jegybanki célsávban (2-4%) van, akkor két év múlva elképzelhető egy 4-4,5%-os irányadó kamat.
A Csányik és Hernádik alkalmazkodása
Surányi nem lát jeleit komoly feszültségeknek a topmenedzserek és az új kormány között. Nincs erről információja, de nem gondolja, hogy komoly feszültségek húzódnának – „ezt követeli meg a piaci érdek is".
Államháztartási reformok és strukturális kérdések
Az államháztartás válságos állapota
Surányi szerint „az államháztartás romokban van". Az egyes alrendszerek – egészségügy, oktatás, szociálpolitika, kutatás-fejlesztés, digitalizáció, mesterséges intelligencia, önkormányzatok, közlekedés (MÁV, BKV) – mind válságban vagy válságközeli helyzetben vannak.
Reform kontra megszorítás
Az elmúlt 20 évben lényegében nem történt strukturális reform Magyarországon. Surányi hangsúlyozta: a reform nem megszorítást jelent, és nem jövedelemkivonást az egyes területekről. Vannak azonban területek, ahonnan ki lehet és ki kell vonni forrásokat:
- Gazdaságfejlesztési támogatások: „a gazdaság visszafejlesztés legjobb útja" – fölöslegesen, észszerűtlenül túlárazva, nem tiszta pályán nyomtak be pénzeket
- Kormánypropaganda: innen is ki kell szedni a pénzt
- Közigazgatás: 240-250 milliárdos éves költségvetése drámaian túlfűtött – 2010-ben ez reálárakon 70 milliárd volt mai áron, most 220-240 milliárd
Ezeket a forrásokat kell átcsoportosítani a válságos területekre.
Fiskális-monetáris összhang
Surányi szerint az elmúlt 25 évben, de 2002 óta biztosan nem volt példa harmonikus együttműködésre a fiskális és a monetáris politika irányítói között. Most úgy tűnik, hogy a kapcsolatfelvétel nem egyszeri találkozás, hanem folyamatos párbeszéd kezdete. Ha ez megvalósul, akkor a fiskális, monetáris és jövedelempolitika együttműködése organikus, fenntartható, egyensúlyőrző növekedést eredményezhet.
Az euróbevezetés kérdése
A TISZA ambiciózus programja
A TISZA párt 2030-ig ígéri teljesíteni az euróbevezetés feltételeit, és az azt követő években megtörténhetne a csatlakozás. Surányi korábban nem támogatta a minél előbbi belépést, mert a teljes bankunió, tőkepiaci unió és fiskális unió nélkül a szabályrendszer mesterséges és ellentmondásos.
Az utóbbi években azonban két okból megváltozott az álláspontja:
- EU-tagság biztosítása: ha belépünk a monetáris unióba, többet soha nem lehet felvetni, hogy Magyarország kimaradhat az EU-ból – „ez mindennél fontosabb". Ebből a szempontból egyetért Orbán Viktorral, csak ellentétes előjellel: a volt miniszterelnök azért nem akart belépni, mert akkor nem lehet kijönni az EU-ból
- Az önálló monetáris politika kudarca: 25 éven keresztül az MNB vezetése (beleértve a Simor- és Járai-korszakot is) visszaélt az önálló monetáris politika lehetőségeivel, és sokkal több kárt okozott, mint ami abból származna, hogy az európai monetáris unió működési kerete sem ellentmondásmentes
„Sokkal több kárt okozott a magyar gazdaságnak, mint ami abból lenne káros, hogy az Európai monetáris Uniónak is hát finoman szólva nem ellentmondásmentes a működési kerete." – Surányi György *
A Matolcsy-korszak botrányai
A Simon András-ügy
Surányi elfogadhatatlannak és felháborítónak nevezte, hogy az MNB korábbi vezetése nyomást próbált gyakorolni az Erste Bank magyarországi vezetésére, hogy Simon Andrást – aki az Erste bécsi anyabankjában töltött be felügyelőbizottsági tagságot – távozásra bírják. A történtek szerint Radomán Lászlót (az Erste magyarországi vezetőjét) behívták az MNB-be egy „levegőtlen, ablak nélküli helyiségbe", és ott próbálták „megdolgozni".
Surányi hozzátette: nem csak Simon Andrással tették ezt, hanem Király Júliával is, és lehet, hogy másokkal is, csak még nem beszélnek róla. Ez szerinte „példa nélküli" és jól jellemzi Matolcsy György egész munkásságát.
A 3200 milliárdos MNB-veszteség
Surányi felhívta a figyelmet két, szerinte keveset tárgyalt ügyre:
-
A 3200 milliárd Ft-os veszteség: fedezetlen kamatpozíciót vállalt be az MNB, ami súlyos szakmai hiba volt, és súlyosan hozzájárult az Európa-rekorder 26%-os infláció létrejöttéhez. „Ezt az egész ország fizeti, fizette és fizeti a mai napig."
-
Az aranyvásárlás: az MNB 6 milliárd dollár értékben vásárolt aranyat, ami Surányi szerint „horribilis pénzveszteség". Az arany nem fizet kamatot, így 10 év alatt nagyjából 1000 milliárd Ft-ot bukott a jegybank. Az árfolyamnyereség nem realizált, az aranyat nem lehet felhasználni – Magyarországon tárolják, így fizetni sem lehet vele, és körülbelül két hét importját fedezné, ha felhasználható lenne.
„Haszna semmi, ára, költsége pedig az egekben." – Surányi György az aranyvásárlásról *
Surányi hangsúlyozta: ami családi szinten észszerű (a megtakarítások 10-25%-át aranyban tartani), az makroszinten, egy jegybank esetében totálisan irracionális. Ráadásul az arany árfolyama nagyon volatilis – három hónapja 5500 dollár volt unciánként, most 4500, tehát 20%-kal kevesebbet ér. Hozzátette: ha most eladnák, lehetne azt mondani, hogy szerencsés spekuláció volt, de amíg nem adják el, csak a költsége van.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- Nincs ilyen szakasz.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Mártont egy lúernek tartod, vagy egy tehetséges embernek, aki nem értett a politikai nyelvét.
[00:00:07]Nem tarthatom tehetségesnek azt, aki négyből négyszer az előjelét nem találja el a gazdasági növekedésnek.
[00:00:12]Én azt gondolom, hogy nem lóer volt, hanem minden áron eleget akar tenni a politika elvárásainak, félretéve saját szakmai felkészültségét, tudását, meggyőződését.
[00:00:28]egyetlen cél vezérelte, hogy kiszolgálja a politika elvárásait.
[00:00:36]Ez a Della, a 24.hu gazdasági podcastja, ahol minden a pénz körül forog.
[00:00:41]Üdvözlöm a Dello nézőit, hallgatóit.
[00:00:44]Bakajev Zoltán vagyok, a 24.hu gazdasági podcast műsorának házigazdája.
[00:00:47]Mai vendégem Surányi György a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke.
[00:00:53]Üdvözöllek a stúdióban.
[00:00:56]Köszönöm a meghívást.
[00:00:58]Az adást május segíts nekem.
[00:00:58]Hányadika van ma?
[00:01:02]19.
[00:01:02]Köszönöm szépen.
[00:01:02]19-én 11 óra magasságában rögzítjük.
[00:01:05]És arra kérném önöket, hogyha még nem tették volna, akkor regisztráljanak a 24.hu YouTube felületén oldalán.
[00:01:16]No, a hát annyi mindenről kellene beszélnünk, hogy szerintem szűkös lesz az a az előttünk álló 40 perc, de kezdjük talán azzal kicsit a költségvetés felől, mert azért a Magyar Nemzeti Bank politikáját nagy bértékben meghatározza, hogy az állam hogyan és mire költi el a az adóforintokat.
[00:01:32]Mármint, hogy a piac megítélése szempontjából ezek nagyon fontos információk.
[00:01:36]Itt felvetődött a mi nap, hogy Magyar Péter miniszterelnök részéről, hogy egyáltalán nem olyan állapotban van a magyar költségvetés, ahogy azt tudni lehetett a kormányváltás előtt.
[00:01:49]És itt nem csak a hiány nagyságára vonatkozóan vannak eltérő becslések, hanem a költségvetésen belül is rejtett, be nem tervezett tételeket keresgélnek most a Kármán András stábjában.
[00:02:03]És Magyar Péter azt is kilátásba helyezte, hogy itt büntetőjogi felelősségre vonás is szükséges lehet.
[00:02:11]De lehet ezt értelmezni költségvetési tervezés esetében?
[00:02:13]Van ennek bármilyen bünteti jogi relevanciája?
[00:02:17]Valószínű, hogy ehhez a joghoz nálam sokkal jobban ért kellene kérdezni.
[00:02:24]olyan már volt többször is, hogy nagyon jelentősen rosszabb állapotban volt a költségvetés, mint amit a hivatalos számok mutattak.
[00:02:36]És hát nagyon jó lenne elkerülni azt a egyébként szakmai szempontból komoly hibát, amit 2002-ben a meg egyesi kormány elkövetett, mert amikor átvették a terepet egyébként a távozó Fidesz kormánytól, akkor kiderült, hogy nagyjából a GDP 2,2 2,3%-ának megfelelő olyan csontvázak jelentek meg, amelyeket rendezni kellett.
[00:03:00]A hiba nem az volt, hogy rendezték ezeket, és talán az sem, hogy nem tettek büntetőfeljelentést, hanem az, hogy ezek a veszteségek, ezek a csontvázak nem az adott évben keletkeztek, hanem a megelőző időszakban felhalmozott veszteségek voltak.
[00:03:19]Ezzel szemben ahelyett, hogy visszakönyvelték volna az előző évekre, az adott évre könyvelték, ami ugye azt jelentette, hogy sokkal rosszabbnak tűnt a 2002-es év, mint a valóság, és sokkal jobbnak tűnt 2001, mint a valóság.
[00:03:33]A két év között nagyjából 4% 4,5%-os különbség volt.
[00:03:40]Ennyivel volt nagyobb a deficit 2002-ben, mint 2001-ben.
[00:03:42]Valójában pedig azonos volt a két év hiánya.
[00:03:46]Ez ugye azért nagyon fontos, mert a piacoknak egészen más indikációt ad egy 8-9% körüli deficit, mintogyha az 6, hat 6 és fél lett volna.
[00:03:57]Másodszor nem mutatja be a tényleges örökséget, hogy mit hagyott a az előző kormány az utódra, és egészen más az a mozgástér, amit így a a bejövő új kormány tulajdonképpen használni tud.
[00:04:12]Úgy fogalmaztál, hogy jó lenne elkerülni ezt látod jeleit annak, hogy ez hasonló folyamatok játszódhatnak most le mind 2002 környékén a költségvetésnél?
[00:04:24]Azt gondolom, így kívülről nézve van néhány tétel, amit mondanék.
[00:04:27]Egészen biztos, hogy az önkormányzatoknál nagyon súlyos hiányok halmozódtak fel, amelyeket például a főváros esetében már tavaly is rövid lejáratú hitelekkel finanszírozott.
[00:04:40]Ugye van ez a szolidaritási járulék, amit elvonnak, aminek a hozzájárulása, ami aminek a indokoltsága, a mértéke legalábbis megkérdőjelezhető.
[00:04:53]Emellett nyilvánvaló például főváros esetében, hogy a tömegközlekedéshez a magyar állam jóval kevésbé járul hozzá, mint a korábbi években.
[00:05:00]Nyilván ezt valahogy rendezni kell.
[00:05:05]Biztos, hogy vannak ilyen tételek a Magyar Fejlesztési Bank mérlegében.
[00:05:09]Biztos, hogy vannak ilyen tételek az Exzin bank mérlegében.
[00:05:11]Biztos, hogy a a közüzemeknél is van ilyen.
[00:05:14]Ugye mindenki tudja, hogy évek óta súlyosan alulinvesztált a vízcsatornahálózat, amelyek óriási veszteséggel működnek és elmaradt beruházások találhatók, amelyek mind-mind implicit államadósságok, amelyeket előbb-utóbb rendezni kell, de hát nem volna nagyon bölcs, hogyha az új kormány a saját költségvetésébe vonná ezt be, és nem tenné vissza a korábbi évekre.
[00:05:43]Igen, csak ez elsőre úgy hallatszik, mint egy könyveléstechnikai megoldás, miközben a folyókiadásokat nyilván másképp érinti ez a helyzet.
[00:05:53]A folyókiadásokat egyformán érinti, de de tudni kell, hogy mi az, amit tényleg a múltból hozunk magunkkal, mi a a fair, a tiszta, a valóskép.
[00:06:05]Ezt a piac számára is gondol.
[00:06:05]piac számára ez rendkívül fontos, mert egyébként a bejövő kormány szenvedheti el a piac büntetését olyan olyan döntésekért, olyan elhalasztott és be nem vallott hiányokért, ami a korábbi kormányt vagy kormányokat terheli.
[00:06:26]A költségvetés idei hiányát 5%-ra emelték még a az Orbán kormány alatt.
[00:06:32]Aztán az átadás átvételi konzultációk során kiderült, hogy ez inkább közelebb áll a héthez.
[00:06:37]6,8%-ról beszélnek.
[00:06:37]Itt szerinted meg fog állni az a mutató?
[00:06:43]Nem szeretnék jósolni ahhoz, hogy ez itt meg tudjon állni, ha ha 6,8, az a kérdés megint, hogy ebben a 6,8-ban mekkora az a tétel, ami nem ebben az évben keletkezett, de pénzügyileg ebben az évben rendezik.
[00:06:58]És mi az, amit ebből vissza lehet, vissza kellene könyvelni az elmúlt időszakra?
[00:07:03]Ha ezt meg lehet csinálni és megteszik, akkor akkor lehetséges, hogy itt megáll.
[00:07:09]Hozzá kell tennem, hogy azért számos ígérete van az új kormánynak.
[00:07:16]Bízom abban, hogy ezeket az ígéreteket nem egy lépésben kívánják végrehajtani.
[00:07:21]Megint visszautalnék a megyesi kormányra, ami annak következtéhetően, hogy egy lépésben hajtotta végre, és nem nyúlt hozzá semmi egyébhez.
[00:07:28]Ö ennek az lett a következménye, hogy egy négy éves vesszőfutás majd az összödi beszéd majd a Fidesz kétharmada követ 100 napos programra az elsősorban él rendezése volt akkor.
[00:07:43]Igen.
[00:07:43]az fontos lenne, hogy hogy azokat az ígéreteket, amelyeket vállalt a kormány, az új kormány, ezeket részben annak függvényében kezdjenek hozzá a teljesítéshez, ahogy világosan látják, hogy mekkora a mozgástér az adott évben, de semmiképpen nem egyszerre, hanem három-négy részletbe kellene ezeket megvalósítani.
[00:08:05]Innen nézve logikus döntés, hogy meghagyják átmeneti időre az árrés stoppot, a különadókat, tehát azokat az intézkedéseket, amelyeket egyébként kritizáltak a Tiszapárt ellenzékben, de most kormányon úgy tűnik, hogy meg nem határozott időre, de prolongálják ezeket a az intézkedéseket.
[00:08:28]Ebben elég határozott álláspont van.
[00:08:28]Ö úgy vélem, hogy ezeket az stopppokat, a védett árat, ezeket azonnal ki kéne vezetni több okból is.
[00:08:38]Egyrészt politikai okokból is kifejezetten hogyha minél később szabadul meg ettől a kormány, annál inkább magára húzza ezeknek a kedvezőtlen társadalmi megítélését, piaci megítélését.
[00:08:54]Másrészt, ha ehhez képest még fokozatosan is akarják kivezetni, akkor ez azt jelenti, hogy egy nagyon komoly súlyos inflációs várakozást építenek be a rendszerbe.
[00:09:04]Ahelyett, hogy egy lépésben megválnánk ezektől az elhúzott kivezetése az inflációs várakozásokat indokolatlanul magasan tartja.
[00:09:15]Ez ez gazdaságpszichológia.
[00:09:19]Nem, nem a tények ugyanazok akkor is, ha négy részletben vezetik ki a mondjuk a kereskedelmi árést, vagy a az árstoppot, a kereskedelmi ad kiskereskedelmi adót, vagy az árstoppot, de de ennek mégis egészen más a a tényleges inflációs hatása.
[00:09:34]Végezetül pedig azért is nagyon káros, hogyha ezt benne hagyják, mert ha egy lépésben megszabadulnak tőle, akkor ez egy úgynevezett egzogén tényező által kiváltott egyszeri inflációs ugrás lenne, ami a maginflációt nem feltétlenül kell, hogy befolyásolja, aminek viszont az a következménye, hogyha a maginfláció nem ugrik meg párhuzamosan, akkor a Magyar Nemzeti Bank sokkal könnyebben mondhatja azt, hogy átnéz egy ilyen külső sokk és a kamat döntéseinél a maginfláció viszonylag alacsony szintjéhez kalibrálja az irányadókamatot.
[00:10:11]Ennek pedig nagyon komoly pozitív hatása tud lenni a gazdaságra, hogyha előbb lehet és indokolt a kamatok csökkentése.
[00:10:22]Hát ez monetári szempontból is egy hasznosabb megoldás lenne.
[00:10:24]És akkor mi a helyzet az extraadókkal ezek megtartása?
[00:10:29]Az szükségszerű a költségvetés állapota szempontjából?
[00:10:31]Ugye akkor pedig a piac felül már régóta kritizálják ezeket az intézkedéseket.
[00:10:35]Ö az extraadoknak az extraadok eleve egy téves és nagyon káros eszköz a magyar gazdaságpolitikában.
[00:10:47]Ezekre azért volt szükség, mert az előző kormány a jövedelemadóknál, a személyjövedelemadónál és a társasági adónál olyan rezsimet vitt, ami fenntarthatatlan.
[00:10:59]Ö hagyd mondjak erről két mondatot.
[00:10:59]Az egy a világon nem létezik, hogy személyjövedelem adott, ma már az ország fele nem fizet.
[00:11:09]Ez fenntarthatatlan.
[00:11:11]Olyan sincs, hogy 9%-os a társasági adó, független attól, hogy 2 10 vagy 100 vagy 1000 milliárd Ft nyeresége van valakinek.
[00:11:19]Ennek az is a következménye egyébként, hogy nem igaz, hogy alacsony Magyarországon a a vállalkozásokat terhelő adó, mert a vállal a társasági adó mellett van az iparűzési adó, ami megint nagyjából 8-9% társasági adó mértékének felel meg.
[00:11:34]És vannak az extraadók, amelyek másfélszer annyi összeget vonnak el a gazdaságból, mint a társasági adó.
[00:11:42]Tehát összesen ami sújtja a vállalkozásokat ilyen típusú adó, az nagyjából a a profitnak a 25-28%-a, ami már kifejezetten magas elvonásnak számít.
[00:11:54]Szóval ezektől meg kéne szabadulni, de ha valaki átmond, B-t is kell mondani.
[00:11:59]Hozzá kellene nyúlni a személy jövedelemadórendszerhez is, és a társasági adórendszeréhez is.
[00:12:03]Na most ami a adott pillanatot jelenti a a szektoradóknál, van két olyan tétel, ami nem jó, hogy van, de valószínű, hogy elkerülhetetlen egy jó darabig.
[00:12:20]És amíg a helyzet ilyen, addig azoknak a kivezetése kérdéses, vagy az ésszerűséggel kérdéses.
[00:12:30]Ez a két ilyen különadó, az egyik, amit eddig fizetett a MOL, illetve assassiszem az MVM is, ami abból fakadt, hogy ol eddig olcsóbban jött be az orosz oj orosz gáz, és ennek a különbözetét elvonták ezzel az adóval.
[00:12:44]Ez közgazdaságilag indokolt.
[00:12:46]Ugyanígy indokolt az extra profit adó, amit a bankszektorra vetettek ki.
[00:12:52]Ugyanis a Magyar Nemzeti Bank korábbi vezetésének épületes hibáiból olyan túllikviditást nyomott be a rendszerbe, több 1000 milliárd Ftot 0%-os kamattal, amit aztán kénytelen kiszívni a rendszerből, és erre 6,5% 6,25%-ot fizet.
[00:13:12]Itt megint egy talált profit van, egy windfall profit van.
[00:13:15]Ha azt elvonják, azt befogott orral, de el lehet fogadni.
[00:13:20]Szemben például a bankadóval, amit már régesrég ki kellett volna vezetni, merthogy az annak semmilyen alapja nincs, kifejezetten káros a hatása és rossz, de ugyanígy van több más ilyen adó, amelyeket ha a költségvetés helyzete megengedi, ki kellene vezetni.
[00:13:39]esetében tényleg elképesztő különbségről beszélhetünk, ami a profit oldalon jelent volna meg, hogyha le nem fölözi ezt az államt.
[00:13:47]Ugyanakkor az talán fölvethető, hogyha ez a Molnál marad, akkor olyan beruházások valósulhattak volna meg sokkal gyorsabban, mint ahogy most megvalósulnak, ami például a az energetik energiaellátási diverzifikációt szolgálta volna.
[00:13:59]Ez egy nem egy jó megközelítés?
[00:14:04]kellene látnom a Mall profit felosztását, de ami 200 milliárdos osztalékot fizet ki, addig én erre nem vagyok vevő.
[00:14:12]Tehát azt gondolom, hogy amíg ilyen szintű osztalékkifizetés van, egyáltalán nem gondolom, hogy azért nem tudottam intenzívebben a diverzifikáció felé ellépni, mert nem volt elégséges a nyeresége.
[00:14:29]Szerintem ez nem így van.
[00:14:29]Egyébként pedig, hogy pozitív dolgot is mondjak, úgy gondolom, hogy a MOL lényegesen jobban felkészült a diverzifikációra, mint ahogy az a köznapi beszédből kiderül, vagy a mindenki által elérhető információkból kiderül.
[00:14:45]Ö azt gondolom, hogy inkább az motiválja a MOLt és a MOL vezetését, hogy amíg lehet, addig maximálisan használják és éljenek azzal a lehetőséggel, amivel még valamennyivel több profitot tudnak ebből a helyzetből kisajtolni.
[00:15:05]Szükségesnek nevezted a személyi jövedelemadórendszer átalakítását.
[00:15:07]Az irány, a mód, ahogy a Tisza hozzátervez nyúlni, tehát egy bizonyos jövedelem szintig visszaállítaná az adó jóváírást.
[00:15:17]Ez az irány, amit te helyesnek tartott?
[00:15:20]Ö ezzel teljesen egyetértek.
[00:15:20]Ö ez egy célzott célzott jellegű beavatkozás.
[00:15:27]Azoknak a helyzetét javítja, akik valóban alacsony keresettel bírnak.
[00:15:34]Viszont ez még kevesebb bevételt hagy a költségvetés.
[00:15:35]Igen, ezzel szemben nem értek egyet a 25 év alattiak adómentességével.
[00:15:41]Nem értek egyet azzal, hogy duplájára emelte a családi adókedvezményt ez a kormány, mert azzal meg egyetértek, hogy a családi pótlékot kell nagyon erősen megemelni, de a kettő együtt kiüti egymást, nem bírja el a költségvetés.
[00:15:55]Nem értek egyet azzal, hogy a gyermekes anyák életfotig tartó módon adókedvezményt kapnak.
[00:16:01]Nyilván itt is árnyaltan kell kezelni a három-négy gyerekeseknél.
[00:16:06]Ez valószínűleg egy helyes irány és jó irány, hogy mindenkire ki kell ezt terjeszteni, azt nem értem.
[00:16:13]Miközben például a gyerekét egyedülnevelő, vagy gyerekeit egyedülnevelőknél azt gondolom, hogy kéne adókedvezményt adni a akár az édesapja, akár az édesanyját, inkább az édesanya szokta nevelni.
[00:16:27]Tehát és hát a másik, amiről beszélni kell, az se egy normális dolog, hogy 15% a maximális adókulcs.
[00:16:38]Azt az adórendszert Isten őriz visszahozni, ami 2009 előtt volt, amikor már az átlagkeresetnél 36% volt a marginális kulcs.
[00:16:47]De azt gondolom, hogy egy olyan felső két kulcsot be lehetne vezetni, ami az átlagkereset kétszeresél, mondjuk 155él millió Ftnál 20%-ot a fölött 20%-ot adózna, és mondjuk a háromszorosánál, tehát ilyen 2,3 2,4 milliónál pedig 25%-ot, tehát sem tehát nem 36-ot, nem nem az átlagnál, hanem az átlag kétszeresénél és háromszorosánál.
[00:17:14]Én szerintem ezt kellene.
[00:17:17]Ez az én szememben például meg a a határsaságadó emelése is sokkal életszerűbb, mint a vagyonadónak a bevezet.
[00:17:27]Erre akartam rákérdezni, hogy akkor mit gondolsz a vagyonadóról?
[00:17:32]Kifejezetten károsnak gondolom, hogyha az üzletrészeket is bevonják ebbe.
[00:17:34]Nem beszélve arról, hogy nem olyan egyszerű az üzletrész értékelése, de ez egy kapitalista gazdaságban kifejezetten ha az üzletrészeket így adóztatják.
[00:17:48]Tessék megadóztatni normálisan a jövedelmét, a profitját, de ne de ne a befektetett eszközöket, tőkét vagyont, mert ez káros a gazdaságnak.
[00:18:01]Ráadásul itt komoly problémák vannak azzal, hogy a külföldieket nem lehet ezzel adóztatni, és akkor hátrányba kerül a magyar vállalkozó, ami egy nem nem kíván abszolút nem kívánatos.
[00:18:12]Ö a többi résznél pedig azt gondolom, hogy hogy azt is figyelembe kell venni, hogy ma a vagyonoknak egy elég jelentős része abból adódik, hogy a megelőző kormány egy kifejezetten súlyosan káros politikát folytatotta az ingatlanoknál a a lakások, házak esetében.
[00:18:37]Ö négy-ötzörösére emelkedett az ingatlanárindex.
[00:18:40]Az elmúlt 15 évben Európában kiugróan a legmagasabb.
[00:18:46]Európában körülbelül duplázódtak az ingatlanárak, miközben nálunk négy-ötzszörösre emelkedtek.
[00:18:49]Nos, ezt adóztatni nem gondolom megint, hogy nagyon nagyon észerű volna.
[00:18:55]Öakkor vannak olyan területek megint, amik ahol a az igazságos vagyon és jövedelem adóztatás az az szerintem megállna a helyét.
[00:19:08]Mondok egy példát.
[00:19:08]Ö, az megint nem egy normális dolog, hogy több 100 milliós vagy több milliárdos pénzügyi megtakarításokat, ha tartós betéti számlán tartja valaki, akkor adómentes.
[00:19:22]Megint az fontos, hogy az átlag család, akinek van egy klió esetleg 10 millió Ft megtakarítása, az legyen adómentes annak, ha tartós betéti számlán tartja, de a 100 milliós, vagy több 100 milliós, vagy több milliárdos, vagy több 10 milliárdos megtakarítás is adómentes legyen, az az szerintem hát a TVS-nél behoznál egy egy plafont, egy összegy plafont.
[00:19:46]abszolút ami abban a mindezeket ami az adózással vonatkozó gondolatod volt alkalmad megosztani a Tisza pártgazdaság politikusaival Kármán Andrással Kapitány Istvánnal vagy akár Magyar Péterről?
[00:20:02]Nem nem is keresték veled kapcsolatban a konzultációs lehetőséget.
[00:20:06]Nem nem volt semmilyen hivatalos vagy félvatalos kapcsolatfelvétel.
[00:20:11]Ezt ősszel is elmondtam, amikor fals módon ezt előhozták.
[00:20:16]szívesen megosztom velük, hogyha igénytok például, hátha eljut hozzájuk.
[00:20:21]maradva még itt a bevételi és kiadási tételeknél ugye úgy fogalmaztad meg, hogy úgy fogalmaztál, hogy az lenne a szerencsés, hogyha ezeket a tervezett intézkedéseket porítaná az évek között a Tiszapár, tehát nem egyszerre egy költségvetésen éven belül döntene ezekről a ezeknek a bevezetéséről, hanem széthúzva több évre van széthúzva az egészet.
[00:20:46]Mit gondolsz arról, hogy már idén elkezdődik a nyugdíjak rendezése?
[00:20:55]csupa olyan kérdést érintünk, ami nyilvánvalóan gyökeresen eltér attól, amit a távozókormány csinált, és gyökeresen különbözik attól, amit az új kormány meghirdetett.
[00:21:10]Mármint, hogy a saját véleményem gyökeresen különbözik.
[00:21:11]A nyugdíjak tekintetében teljes mértékben egyetértek azzal, hogy az alacsony nyugdíjakat rendezni kell.
[00:21:20]megfelelő kondíciók mellett.
[00:21:23]Tehát például aki dolgozott 30 évet vagy többet, elment nyugdíjba 10-15 évvel ezelőtt, tehát életkor szerint is, pláne ha egyedül egyedül van a háztartásban, és van 100-1000 Ft nyugdíja, akkor ezeket nagyon jelentősen meg kell emelni, ami azt jelenti, hogy ebből a szempontból az én fejemben az nem elég, hogy 13-14 havi nyugdíjat kapnak, vagy a Tiszapárt nagyjából szintén egy egy havi nyugdíjnak megfelelő összeggel kívánja korrigálni ezeket az ellentmondásokat.
[00:22:00]Ebben a ebből a szempontbó a Tiszapárt megközelítése az közel áll az én lelkemhez vagy megközelítésemhez, de az, hogy ő is fenntartsa a 13-14 havi nyugdíjat, az azt gondolom, hogy hogy egyrészt a költségvetést nem bírja el.
[00:22:16]Ez egészen nyilvánvaló.
[00:22:16]Másrészt pedig a magas nyugdíjaknál egyáltalán nem indokolt a 13.
[00:22:22]havi sem.
[00:22:22]Tehát én arra emlékszem, hogy 12 havi járulékot fizettem, úgyhogy semmiféle gazdasági alapja nincs annak, hogy 13-14 havi nyugdíjat kapjak, tehát hogy a magam nevében beszéljek.
[00:22:37]Ezzel szemben az, aki azáltal, hogy kés, hogy régen ment nyugdíjba, és ennek következtében leszakadt a nyugdíja nagyon jelentősen az átlagkeresetektől, vagy a mediánkeresetektől, ott viszont nem egy vagy két havi nyugdíjnak megfelelő összeget, hanem akár 50%-os emelést, tehát hat havi nyugdíjnak megfelelő kiegészítést is kellene adni.
[00:23:01]Úgyhogy azt gondolom, hogy összesen 15 havi nyugdíj kifizetésére nincs fedezet a költségvetésben.
[00:23:09]Lehet, hogy 1314-re, a 13-14re van, de ezt nem nyugdíj, de ezt nem 13 vagy 14.
[00:23:14]havi nyugdíjnak kellene nevezni, hanem szociális szempontból juttatott szolidaritási hozzájárulásnak ahhoz, hogy honfitársainknak ne kelljen a hónap végén azon töprengenni, vagy attól szenvedni, hogy a gázszámlát fizetik ki, vagy a gyógyszert veszi meg, vagy éppen kenyeret vásárol.
[00:23:38]Emlékszem, hogy ez a mondásod nagyot ment az előző kormány alatt.
[00:23:39]a kormányhoz közálló média nagyon felkapta, és akkor hoztak téged összefüggésbe, ugye a Tiszával.
[00:23:46]Direkt de egyébként arról a szintről kaptál üzenetet ezekkel a megjegyzésekkel kapcsolatban, vagy csak fölhasználták ezeket az állításokat a kampányokban?
[00:23:54]egy alkalommal módot adtak arra, hogy a Mandineren elmondjam, hogy amit ők mondanak, az a teljes kifordítása annak, amit én képviselek, mert amit én képviselek, az az, hogy célzottan az egyedülálló, vagy nem egyedülálló, de alacsony nyugdíjat nyugdíjban részesülőknek sokkal nagyobb vonalú támogatást kellene adni.
[00:24:19]És a magas jövö magas nyugdíjasoknak nem tudom, hogy szól lehet meghúzni, de 4-500000 Ftnál már biztosan aki a fölött van, az már biztosan magasnak számít.
[00:24:33]Ezeken a helyeken azt gondolom, hogy viszont nincs helye annak, hogy hogy szolidaritásból az adófizetők támogassák.
[00:24:43]Még egy kérdés a költségvetésről.
[00:24:45]A Tiszakormány visszaállítja az őszi benyújtását a költségvetésnek.
[00:24:47]Van ennek egyébként jelentősége.
[00:24:50]Kérdezem ezt azért, mert a az Orbán kormány mindig arra hivatkozott, hogy a korai költségvetéssel elég időt akarnak hagyni a piacnak, hogy fölkészüljenek a következő évi fiskális folyamatok.
[00:25:04]Próbálok udvariasan fogalmazni.
[00:25:07]Ö az Orbánkormánynak ez az érvelése, ez minden alapot nélkülözött, annál is kevésbé, mert nemhogy ősszel, de már jan ősszel, ősszel már nem volt érvényes, amit mondtak, de amikor november-decemberben frissítették a következő évi költségvetést, akkor kiderült, hogy már januárban a frissített költségvetés sem igaz.
[00:25:32]Tehát szó nincs arról, hogy az üzleti világ, a piacok a tavasszal benyújtott költségvetésnek megfelelően készülnének a következő üzleti évre.
[00:25:44]Untig elég, hogyha ezt ősszel csinálják.
[00:25:47]Annál is inkább, mert tavasszal fogalma, nem hogy tavasszal, decemberben fogalma nem volt a távozó kormánynak arról, hogy az az év hol végződik.
[00:25:54]Ennek például az a következménye, hogy tavaly ugye azt mondta a gazdasági miniszter novemberben, hogy 2,5% növekedést vár 2025-re.
[00:26:05]Ezzel szemben 0,4 lett a növekedés, ami azt jelenti, hogy a költségvetés szempontjából azonnal a bázis megváltozása miatt 1%-kal megnőtt a deficit.
[00:26:15]A annak következtében pedig, hogy decemberben, novemberben azzal számoltak, hogy idén 2,5é3% lesz a növekedés.
[00:26:23]Ezzel szemben jó, ha 1-5% lesz.
[00:26:27]Ez újabb 1%-ot ad hozzá a költségvetési hiányhoz.
[00:26:29]Tehát teljesen voluntarista, átgondolatlan, teljesen értelmetlen volt a tavas tavaszi költségvetés készítés.
[00:26:39]Hagy már egy lúernek tartod, vagy egy tehetséges embernek, aki nem értett a politikai elvét?
[00:26:45]Nem tarthatom tehetségesnek azt, aki négyből négyszer az előjelét nem találja el a gazdasági növekedésnek.
[00:26:50]Én azt gondolom, hogy nem lóer volt, hanem minden áron eleget akar tenni a politika elvárásainak, félretéve saját szakmai felkészültségét, tudását, meggyőződését egyetlen cél vezérelte, hogy kiszolgálja a politika elvárásait.
[00:27:11]Ma már szóba került a mó, és érdekel a véleményed arról, hogy itt volt egy aggodalom a választások előtt, hogyha a Tisza nyer, akkor nehéz lesz meggyőzni a magyar gazdaság vezetőit arról, hogy teljes mellszélességgel támogassák majd az új kormánynak a gazdaságpolitikáját.
[00:27:29]Közismerten jó viszonyba álltak ezek az emberek Orbán Viktorral és köreivel.
[00:27:34]Hogy látod, hogy végül ez egy zökkenőmentes átállás a piac szempontjából?
[00:27:41]Egyelőre egyelőre óvatos optimizmussal figyelem a a folyamatokat.
[00:27:49]Nyilvánvaló, ha például a hozamgörbét nézzük, akkor legalább 100-150 bázispontoté% kamatkockázati prémiumot kiárazott a piac, ami azt mutatja, hogy a piac anonim szereplői bizalommal tekintenek az elkövetkező hónapok évek elé.
[00:28:09]A forint árfolyamának az alakulása úgyzintén azt mutatja, hogy hogy a piaci várakozás az pozitív, talán túl pozitív is, merthogy a forint árfolyama azért a magyar gazdaság versenyképességének szempontjából túlzottan felértékelődött.
[00:28:27]Az mai napon 360 Ft euró.
[00:28:31]Ezt akkor már túl erősnek gondolod.
[00:28:33]Igen, ez nyilván ez azt jelenti, hogy a reálffektív árfolyam mondjuk egy év horizontján 12%-kal fölértékelődött, miközben a magyar gazdaság termelékenység növekedési üteme a nullához közelít.
[00:28:47]Tehát azt gondolom, hogy ez ez nem ennek a ez a szint ez nem kívánatos.
[00:28:56]Félreértés nem kívánatos a 400 fölötti sem.
[00:29:01]A kettő között van nyilvánvalóan valamilyen 380 körül.
[00:29:05]nagyjából ezen a szinten azt gondolom, hogy rendben lenne, és nem is csak arról van szó, hogy az exportöknek ez nem kedvező, mert mindig ezt az oldalt hangsúlyozzák, hanem importoldalon a magyar KKV-kat, ha ez tartósan így marad, a magyar KKV-kat nagyon nehéz helyzetbe hozza, mert olyan olcsó lesz az import, ami a piacon kiütüti őket, nem fogják tudni fölvenni a versenyt ezzel.
[00:29:32]Most nyilvánvalóan ugye én nagyon hosszú éveken keresztül kritizáltam az MNB előbb korábbi vezetésének a forint folytonos leértékelődését támogató politikáját, ami rendkívül káros volt.
[00:29:46]Fontosnak tartom, hogy az MNB újvezetése szakított ezzel a megközelítéssel.
[00:29:55]Ugyanakkor azonban vigyázni kell, hogy ne essünk át a ló túlsó oldalára.
[00:29:56]Ugye most az anomin befektetőkről beszéltel, de én igazából arra voltam kiválcsió, hogy a Csányik, Hernádik, ők képesek alkalmazkodni erre ehhez az új helyzethez.
[00:30:08]jelenthet-e bármilyen kockázatot a magyar gazdaság szempontjából, hogy hogyha itt ne adj isten politikai alapú szembefeszülések alakulnak ki a vezető, tehát a topmenedzserek és a kormány között, ami aztán visszaütet akár például az árfolyamokban is.
[00:30:25]Látsz-e erre bármilyen jelet, megnyugtatót vagy nyugtalanítót?
[00:30:31]Nincs információm erről, de nem gondolom, hogy itt komoly feszültségek húzódnának.
[00:30:38]Ezt követeli meg a piaci érdek is.
[00:30:41]Gondolom persze, hogy a mindenkori kormánnyal jó jóban kell lennie a topmenedzsereknek.
[00:30:44]Ugye Kármán András pénzügyminiszter fogalmazott úgy, hogy a kockázatok csökkentésének hatását ő szívesebben látná az államadósság finanszírozás mérséklődésében, mints sem a forintárfolyam erősödésében.
[00:30:59]Ugye erről beszéltünk az elmúlt néhány percben.
[00:31:02]A kormány mit tud tenni annak érdekében, hogy ez a forgatókönyv következzék be?
[00:31:09]ne a forint erősödésén keresztül jelenjen meg a az ország megítélésének a javulása, hanem a adósságfinanszírozáson keresztül.
[00:31:18]Ugye itt szokásos tételeket el lehet mondani.
[00:31:21]kiszámíthatóság, jogbiztonság, tulajdonbiztonság, a mikromenedzselésnek a megszüntetése, a adórendszer stabilitása, a verseny feltételeinek az erősítése, a közbeszerzések tisztaságának a megvalósítása, a korrupció radikális visszaszorítása, a úgynevezett gazdaságfejlesztési támogatásoknak, az ingyen pénzek osztogatásának a radikális visszavágás ása, mert ugye ez azzal jár, hogy romlik a versenyképesség, zombi vállalatok túlélnek, nincs termelékenységnövekedés.
[00:31:59]Tehát ezek mind ugyanakkor nagyon fontosak a a mennyiségi indikátorok is ahhoz, hogy a kormány ne tehát ne csak a finanszírozási költségeken keresztül tudjon megtakarítani, vagy hogy azon keresztül tudjon elsősorban ahhoz az kell, hogy a a államháztartást rendbe tegyék.
[00:32:21]Jelenleg az államháztartás romokban van.
[00:32:23]az államháztartás egyes alrendszerei, a gazdaság egésze hál isten a a az államháztartás alrendszerei válságban vagy válságközeli helyzetben vannak.
[00:32:34]Az egészségügy, az oktatás, a szociálpolitika, a kutatásfejlesztés, a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, az önkormányzatok, a közlekedés a MÁV-tól a BKV-ig és az egyéb dolgokig.
[00:32:51]Tehát ezek a területek mindegyike válság vagy válságközeli helyzetben van.
[00:32:58]Ahhoz egyrészt ahhoz, hogy ezek javuljanak, reformokat kell végrehajtani.
[00:33:02]Az elmúlt 20 évben lényegében nem történt strukturális reform Magyarországon.
[00:33:06]Ez a minőségi oldala.
[00:33:10]Azt hiszem két szitok szóval alakult ki az elmúlt 30 évben a magyar gazdaságpolitikában a reform és a megszorítás.
[00:33:18]Amit egyébként vastagon alkalmazott az Orbán kormány, már nem a reformot, hanem a megszorítást az elmúlt négy év szintiszta konzekvens megszorítás minden területen, de esetleg erre majd visszatérhetünk, de de a reform a azok ennek kapcsán az új kormányminiszterei biztató dolgokat tártak a közvélemény elé, de a reformok mellett Ett lényegesen több pénzre is van szüksége ezeken a területeken.
[00:33:50]Tehát amit én nagyon fontosnak tartok, hogy a reform nem megszorítást jelent.
[00:33:54]A reform nem azt jelenti, hogy jövedelmet kell kivonni az egyes területekről.
[00:33:59]Számos olyan terület van, ahonnan ahova kevesebbet kell adni.
[00:34:03]Ilyen például ez a bizonyos gazdaságfejlesztés, amire én elég cinikusan azt szoktam mondani, ez a gazdaság visszafejlesztés legjobb útja, mert fölöslegesen észerűtlenül túlárazva, helyenként nem is tisztán tiszta pályán nyomtak be pénzeket.
[00:34:19]Nyilvánvaló a kormánypropagandából ki kell szedni a pénzt.
[00:34:25]Nyilvánvaló, hogy a közigazgatásnak a 240-250 milliárdos éves költségvetése drámaian túl túlfűtött.
[00:34:37]Tehát Reál árakon 2010-ben ez a 240 ez 70 milliárd volt mai árakon, és ez ment fel 220-240 milliárdra.
[00:34:46]Tehát vannak helyek, ahonnan lehet és kell jövedelmet kivonni.
[00:34:48]Ezeket kell átcsoportosítani ö az említett területekre.
[00:34:54]Tehát azzal tudja a kormány ezt elérni, hogyha a költségvetést rendbe teszi, ha egy hiteles programot, pályát rajzol föl arra, hogy az államháztartás jelenlegi hiányszintjét hogy lehet egy elfogadható mértékre visszavenni.
[00:35:12]És ebben az esetben a jegybank is sokkal könnyebben képes a saját eszközeivel segíteni azt, hogy a hogy a hogy ne egyoldalon az árfolyam felértékelődésén keresztül biztosítsa az árstabilitást.
[00:35:29]Erre akartam kilyukadni, hogy ez a bizonyos kármán mondat, amit én is idéztem, ez ez tartalmazott üzenetet a jegybank számára is, hogy ideje van a kamatcsökkentéseknek.
[00:35:39]Én ebben az tekintetben is óvatosan optimista vagyok.
[00:35:42]Lényegében az elmúlt 25 évben, de 2002 óta biztosan nem tapasztaltam olyat, hogy harmonikus együttműködés lenne a fiskális és a monetáris politika irányítói között.
[00:35:55]Ha ez nincs meg, akkor garantáltan nem lehet fenntartható növekedést ezen belül árstabilitást elő árstabilitást elérni.
[00:36:09]Úgy tűnik, hogy most ez a kapcsolatfelvétel nem egy egyszeri találkozás, hanem egy folyamatos párbeszédnek a kezdete.
[00:36:15]Ennek következtében nagyon remélem, hogy hogy egymást támogatva, egymást segítve a fiskális, monetáris és persze a jövedelempolitika, ami szintén fontos, úgy tud együttműködni, hogy az tényleg egy organikus, fenntartható egyensúlyőrző.
[00:36:34]És hát egy-két év múlva talán a jelenleg láthatóan gyorsabb növekedést eredményez.
[00:36:41]Hogyan lehet elmozdítani a jelenlegi 360 Ft-os szintről az euroár folyamát az általad és kívánatosnak mondott 380 felé, hogy ez ne sértse a biz piaci bizalmat.
[00:36:53]Nyilvánvalóan, hogyha hogyha azokat a ha én azt hiszem, hogy azokat az elemeket, amelyeket úgy lehet jellemezni, hogy elfojtott infláció, ha ezektől megválik a gazdaságpolitika egyfelől egy hiteles költségvetési pályát rajzol föl másfelől, sikerül elérni, hogy az Európai Uniós pénzek dinamikusan elkezdjenek visszaállni.
[00:37:21]amlani a gazdaságba, akkor azt gondolom, hogy a jegybanknak a mozgástere megnő abban, hogy az infláció veszélyeztetése nélkül az árstabilitás fenntartása mellett mérsékelje a kamatszintet.
[00:37:36]Ha a kamatszint mérséklődik, akkor a kamatkülönbözet a forintkamat és a devizakamat között mérséklődik, akkor az a forint árfolyamát fokozatosan el tudja vinni egy olyan szintre, ami a belföldi gazdálkodóknak is elfogadható, és már az még és az exportőröknek pedig már egy olyan szintet ad, ami mellett eredményesen tudnak működni.
[00:38:03]Ha ez a forgatókönyv valósul meg, akkor a jelenlegi 6,25%-os alap két év múlva hol lehet?
[00:38:13]Ugye nagyon sok minden függ attól is, ami tőlünk független, tehát hogy a világgazdaságban milyen folyamatok vannak, hogy lesz-e egy komolyabb árhullám Európában a hormoziszoros mellékban lévő háború mellékhatásaként, hogyha egy rendezett helyzetet vizionálunk mondjuk két év múlva, és az infláció mondjuk Magyarországon a jegybank célértéke célsávjában van stabil.
[00:38:41]stabilan.
[00:38:41]Tehát a kettő kötően 4%-os sávban van, akkor elképzelhető egy ilyen 4-4,5%os irányadókamat.
[00:38:51]Beszéljünk egy kicsit az euróról.
[00:38:51]Van egy ambiciózus programja a Tiszapártnak.
[00:38:56]2030-ig ígérik teljesíteni a az Euró bevezetésének a feltételeit, és az azt követő egy-két-három évben pedig megtörténhetne maga az Euróvezetése.
[00:39:06]Mennyire látod ezt hiteles pályának, és milyen árfolyamon lenne majd célszerű csatlakozni az eurozónához?
[00:39:13]Nagyon a távoli jövőről beszélünk ilyen értelemben?
[00:39:15]Ö az árfolyam a kívánatos árfolyamszintről nem szeretnék nyilatkozni, mert fogalmam sincs, őszintén szólva.
[00:39:24]a ami a folyamatot illeti, amennyiben az euróhoz való csatlakozás egyfajta horgonyt jelent a gazdaságpolitika alrendszereinek, a költségvetési politikának, a jövedelemppolitikának és a monetáris politikának, akkor ez akkor három négy öt év alatt megteremthetőek a belépésnek a feltételei.
[00:39:51]Ö hozzá kell tennem, hogy azok közé tartozom, akik nagyon hosszú ideig nem nem azt képviselték, hogy minél előbb célszerű belépni a monetáris unióba.
[00:40:00]Nem azért, mintha nem gondolnám azt, hogy az Európa az egyik legfontosabb és legelőremutatóbb innovációja az Európai Uniónak, hanem azért, mert mert a amíg nincs Teljes Bankunió, Tőkepiaci Unió, fiskális unió, addig olyan szabályrendszert kell alkotni, ami hát legyünk őszinték mesterséges és számtalan ellentmondással bír.
[00:40:29]Ugyanakkor az elmúlt években én is azokhoz csatlakoztam, akik azt mondják, hogy kívánatos lenne a belépés két okból.
[00:40:40]A márhogy az én álláspontomat két tényező befolyásolja.
[00:40:43]Az egyik, hogyha belépünk az Európai monetáris Unióba, akkor többet soha nem lehet fölvetni azt a kérdést, hogy Magyarország kimaradhat az Európai Unióból, és ez mindennél fontosabb.
[00:40:57]Ebből a szempontból.
[00:40:59]egyetértek Orbán Viktorral, csak épp ellentétes előjellelő azért nem akart belépni többek között a monetáris Unióba, mert akkor nem lehet kijönni az Európai Unióból.
[00:41:07]Nekem ez a legfontosabb érvem a monetáris uniós tagság mellett.
[00:41:13]A másik érvem pedig sajnos az, hogy az elmúlt egymás egy másfél évet leszámítva tehát az új vezetése a jegybanknak azt gondolom, hogy alapvetően jól végzi a dolgát.
[00:41:27]Az a véleményem, hogy 25 éven keresztül a magyar nemzeti bank vezetése visszaélt az önálló monetáris politika lehetőségeivel, és még annál is több kárt okozta.
[00:41:39]25 évre visszamenőle beleértve a Simor korszakot és a Járai korszakot is.
[00:41:44]Így van.
[00:41:44]Így van.
[00:41:44]Így van.
[00:41:44]Ö sokkal több kárt okozott a magyar gazdaságnak, mint ami abból lenne káros, hogy az Európai monetáris Uniónak is hát finoman szólva nem ellentmondásmentes a a működési kerete.
[00:42:00]Lényegében a műsorödönk végére értünk, de egy ügyről még mindenképpen akarok veled beszélgetni, és ez az előző jegybankivezetés időszakát, Matócsi György időszakát érinti.
[00:42:09]Bizonyára hallottál arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank egy ilyen vád hangzott el, hogy nyomást próbált gyakorolni a magyarországi Erzebank vezetésére, hogy intézkedjenek, hogy a az Erzte Bécsi anyankjában felügyelő bizottsági tagságot betöltő előbb említett Simon Andrást távozásra bírják.
[00:42:34]És a Simon Andrási interpretáció szerint ez úgy történt, hogy Radomán élásítyot behívták a Magyar Nemzeti Bankba egy levegőtlen ablak nélküli helyiségbe, és ott próbálták őt megdolgozni, és azt látjuk, hogy a folyamat vége valóban az lett, hogy Simon András távozott a vécsi any anyacégtől.
[00:42:53]Mit gondolsz erről az ügyről?
[00:42:58]És ez, ha elfogadjuk, hogy ez így történt és igaz, ez találkozik-e azzal a tudásoddal, amit egyébként gondolsz arról a korszakáról a Magyar Nemzeti Banknak?
[00:43:12]Amennyiben így történt, és nincs okunk feltételezni, hogy nem így történt, akkor ez elfogadhatatlan és felháborító megjegyzni.
[00:43:21]Nem csak Simor Andrással tették ezt, hanem Király Júliával ugyanígy.
[00:43:25]Ö, szóval ez lehet, hogy másokor is megtették, csak még nem beszélnek.
[00:43:32]Ö nem tudom, tehát nincs információm erről.
[00:43:39]Ez példaélküli azt gondolom jól jellemzi Matolcsi György egész munkásságát.
[00:43:46]Nem vagy nem vagyok meglepve azon, hogy hogy ezek a ezek a csontvázak is kiesnek a szekrényből.
[00:43:58]De hát mondjuk a a legnagyobbról meg nem szoktak beszélni két dologról.
[00:44:03]Az egyik a 3200 milliárd Ftos vesztesége a Nemzeti Banknak, ami súlyos szakmai hibának a következménye.
[00:44:13]Fedezetlen kamatpozíciót vállaltak be, és súlyosan hozzájárult az Európa rekorder 26%-os infláció létrejöttéhez.
[00:44:23]Ezt az egész ország fizeti, fizette és fizeti a mai napig.
[00:44:29]A másik pedig, amiről szintén nem szoktak beszélni, illetve tapsikolni szoktak, sajnos úgy látom, hogy Varga Mihály is, ez az aranyvásárlás.
[00:44:37]Az aranyvásárláson horbilis pénzt veszít a Magyar Nemzeti Bank és a magyar adófizető, mert az, hogy egyrészt a a jegybank az nem egy szerencsejáték vállalkozás.
[00:44:50]Az, hogy megnőtt az arany árfolyama, az az akár Nvidia részvényeket is vehetett volna a Nemzeti Bank, annak még jobban megnőtt az árfolyama, és akkor még boldogabbak lehetnénk, de ez nem a jegybank dolga.
[00:45:01]De az az árfolyamnyereség, az egy nem realizált árfolyamnyereség.
[00:45:05]Tehát nézhetjük az aranytömböket és örülhetünk, hogy milyen sokat ér.
[00:45:10]Csak felhasználni nem lehet semmire.
[00:45:14]Amíg el nem adjuk.
[00:45:16]Viszont az, hogy az aranyba tett 6 milliárd dollárt a Magyar Nemzeti Bank, azt jelenti, hogy 6 milliárd dollár után évente nem kapunk kamatot, merthogy az egy nem az egy kamatot nem fizető aktív a jegybank mérlegében.
[00:45:30]De ez azt jelenti, hogy 10 év alatt nagyjából 1000 milliárd Ft-ot bukott a Nemzeti Bank azon, hogy aranyat vásárolt.
[00:45:40]Haszna semmi ára, költsége pedig az egekben.
[00:45:43]Erre az MMB válassza, hogy más nemzeti bankok is fölépítették a maguk aranytartalékát.
[00:45:51]Nem állnak egyedül.
[00:45:51]Rendkívül irracionális döntés volt a többiek részéről is.
[00:45:54]Semmire nem használható.
[00:45:58]Amit szoktak mondani, hogy vészhelyzetben ez milyen jó.
[00:45:59]Szeretném hangsúlyozni, körülbelül két hét importját fedezné, ha fölhasználható lenne, de nem felhasználható, mert itt Magyarországon tárolják ezt az aranyat, úgy ezzel fizetni nem lehet.
[00:46:14]csereeszközként nem tudják használni.
[00:46:17]Úgyhogy ez, hogy mondjam, a gazdaságtörténetben sokszor és sok helyen történtek mélységesen irracionális döntések.
[00:46:25]Ezek egyike az, amikor arrait használnak fel.
[00:46:31]Még egy mondatot szeretnék ehhez hozzátenni.
[00:46:33]Ez nem megy szembe azzal, hogy egy család szempontjából, ha van 100 megtakarítása, akkor az abszolút észerű, hogy annak 10 20-25%-át esetleg aranyban tartja, de ami egy család szintjén észszerű, természetes, racionális, okos döntés, az a makróban egy jegybank szintjén totálisan irracionális.
[00:46:58]És ugye tudja tartani befektetési alapban is, ami aranyra építi a pozícióját.
[00:47:02]Tehát az eg az meg egy liquid dolog a családz.
[00:47:06]Igen, igen, igen, igen, igen.
[00:47:06]Tehát a tehát nem egészen más a mikroszintű észszerűség.
[00:47:13]Az megvan, az rendben van, az indokolt, makros szinten ez csak veszteséget okoz, addig és ameddig nem adja el a Magyar Nemzeti Bank.
[00:47:22]Ha most eladná, akkor lehetne azt mondani, hogy hát spekuláltak, nem dolga a jegybanknak, hogy spekuláljon, de bejött a spekuláció.
[00:47:31]az ellenkezője is történhetne, de bejött.
[00:47:35]És akkor azt lehet mondani, hogy oké, ez egy ilyen szempontból szerencsés dolog volt, de ha nem adja el, akkor csak a költsége van.
[00:47:43]Hozzá kell tennem egyébként azt is, hogy az arány árfolyama persze nagyon volatilis ugrál le föl.
[00:47:50]Három hónappal ezelőtt 5500 dollár volt egy uncia, most 4500.
[00:47:55]Tehát ehhez képest a az az arany, amit bámulnak, nézegetnek, 20%-kal kevesebbet ér három hónap viszonylatában.
[00:48:06]Lehet, hogy három hónap múlva visszamegy az 5500-ra, de lehet, hogy leesik 3500-ra.
[00:48:15]Surányyi György, köszönöm a beszélgetést.