A leggazdagabb magyarok érdeklődtek a Sziget Fesztivál iránt | 24.hu
- A főváros esetleges csődje közvetlenül nem érinti a Sziget területbérleti szerződését, de a fővárosi cégek működésképtelensége komoly fennakadásokat okozhat a tömegközlekedésben és az infrastruktúrában.
- A Sziget Zrt. tulajdonosi köre kilenc stratégiai partnercéggel bővült, akik tőkeemeléssel, mintegy 30%-os részesedést szerezve finanszírozzák a 2026-ra tervezett 1,5 milliárd forintos veszteséget.
- Gerendai Károly minden külső, köztük NER-közeli befektetői ajánlatot visszautasított, mert a jelenlegi pénzügyi helyzetben nem tartotta tisztességesnek befektetésként ajánlani a Szigetet.
- A fesztivál a hatnapos helyett öt teljes értékű napos lett, és a felszabaduló forrásokat fejlesztésekre csoportosították át, hogy 2027-re elérjék a nullszaldós működést.
- A választások óta Gerendai a normalizálódás esélyét látja, és a legfontosabbnak azt tartja, hogy újra a teljesítmény és a jobb ár-érték arány számítson a politikai kapcsolatok helyett.
- A kétszeres Michelin-csillagos Platán Gourmet étterem bezárt, mert a séf távozásával megszűnt a minőségi garancia, és a fine dining szegmensben a fizetőképes kereslet is csökkent.
- A jegyértékesítés időarányosan elmarad a tervektől, és a bevezetett félárú diákjegy egyelőre nem hozott mennyiségi növekedést a fiatalok körében.
- A forint erősödése miatt a Sziget idején dinamikusan árazó szállások és repülőjegyek drágulnak, ami a fesztivál által generált turisztikai többletbevételt a látogatókra terheli.
- A globális fesztiválpiac küzd a megváltozott generációs igényekkel és a fellépői költségek drasztikus növekedésével, ezért a Szigetnek jobban kell kommunikálnia a komplex élmény értékét egy szólókoncerttel szemben.
„én most befektetésként nem merem ajánlani senkinek a szigetet. ugyanis azt gondolom, hogy a nagy kérdés az, hogy egyáltalán újra önfenntartóvá tehető-e” – Gerendai Károly
Részletes összefoglaló megjelenítése
A főváros esetleges csődje és a Sziget Fesztivál kapcsolata
Az adás rögzítésének napján Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette, hogy a főváros nem tudja teljesíteni a soron következő adókötelezettségét, így könnyen csődbe fordulhat. Gerendai Károly elmondta, hogy bár a Szigetnek nincs közvetlen támogatási kapcsolata a fővárossal, egy esetleges csőd – különösen ha a fővárosi cégek működésképtelenné válnának – komoly fennakadásokat okozhatna a tömegközlekedéstől az infrastruktúrán át a kertészeti munkákig. A 10 évre kötött területbérleti szerződést közvetlenül valószínűleg nem érintené, mivel abban a Sziget fizet a fővárosnak, nem fordítva. A diákoknak szóló félárú bérletkonstrukcióban a BKK és MÁV applikációján keresztüli vásárlás kapcsán sem a főváros a konkrét szerződő fél. Gerendai abban bízik, hogy a főpolgármester a „farkast kiáltva” az új kormányzat figyelmét akarja felhívni a probléma sürgősségére, és pozitív választ fog kapni.
„De én azért abban bízom, hogy itt inkább arról a helyzetről van szó, hogy a főpolgármester úr azért, hogy mondjam, farkast kiállt, merthogy egyébként úgy érzi, hogy most talán már az új kormányzat jobban odafigyel majd ezekre a a kérésekre” – Gerendai Károly *
A Szigetnek vannak személyes kapcsolatai a fővárossal, akár a főpolgármesterrel, akár a különböző frakciókkal, így egy esetleges probléma esetén nemcsak levélben, hanem telefonon vagy személyesen is tudnak egyeztetni.
A tulajdonosi struktúra átalakítása és a tőkeemelés
Gerendai Károly tavaly ősszel lépett vissza a Sziget tulajdonosaként. A májusi tőkeemelés a tervek szerint lezárult: a Sziget Zrt. tulajdonosi köre kibővült kilenc stratégiai partnercéggel, amelyek 1,25% és 5% közötti tulajdonrészt szereztek, összesen mintegy 30%-os részesedést adva. Ezek a cégek korábban is a Sziget legfontosabb alvállalkozói és partnerei voltak. Az ő tőkeemelésük finanszírozza a 2026-os év tervezett veszteségeit.
A cég 2025-ben 2,8 milliárd forintos veszteséggel zárt, amelyet a korábbi tulajdonos magára vállalt. A 2026-os üzleti tervben is tudatosan 1,5 milliárd forintos EBITDA mínusz szerepel. Gerendai elmondta, hogy nem a költségvetés radikális lefaragásával próbálkoznak, mert az „végérvényesen kicsinálta volna a Szigetet”. Ehelyett a meglévő költségvetést strukturálták át: a hatnapos fesztivál helyett idén öt teljes értékű nap lesz, és az így felszabaduló forrásokat fejlesztésekre csoportosították át. A cél, hogy 2027-re elérjék a nulla körüli eredményt, és utána a Sziget újra önfenntartóvá váljon, sőt akár termelni is kezdjen.
„azt gondolom, hogy ez mind kell ahhoz, hogy egyáltalán esélyt kapjon arra a sziget, hogy a 27-es évben már ez egy minimális veszteség legyen, vagy akár a nullához közelítsünk” – Gerendai Károly *
A visszautasított befektetői ajánlatok és a „NER-kapcsolat”
Gerendai több megkeresést is kapott pénzügyi befektetőktől, akik a leggazdagabb magyarok top 100-as vagy 150-es listáján is szerepelnek. Ő azonban minden ilyen ajánlatot udvariasan visszautasított, mert úgy ítélte meg, hogy a Sziget jelenlegi pénzügyi helyzetében nem tisztességes befektetésként ajánlani.
„én most befektetésként nem merem ajánlani senkinek a szigetet. ugyanis azt gondolom, hogy a nagy kérdés az, hogy egyáltalán újra önfenntartóvá tehető-e, de az, hogy ebben olyan hozam is legyen, ami mondjuk egy befektető számára értelmezhető megtérülés egy befektetésre, olyat én nem látok most őszintén.” – Gerendai Károly *
Csányi Sándor például üzent, hogy ha segítségre van szükség, keresse, ám érdemi tárgyalásokig nem jutottak el. A klasszikus értelemben vett, szorosan a NER-hez (Nemzeti Együttműködés Rendszere) köthető vállalkozók közül senki nem jelentkezett befektetőként. Olyan vállalkozó viszont volt kettő is, akik ugyan együttműködnek ezzel a körrel, de alapvetően a politikától független, nagyvállalkozók voltak a megkeresők között. A döntés alapja kizárólag szakmai és pénzügyi megfontolás volt, nem politikai szimpátia. Az új tulajdonostársak éppen azok a stratégiai partnerek lettek, akiknek nem csak osztalékalapon, hanem alvállalkozói munkájukon keresztül is érdekük a Sziget fennmaradása.
A magyarországi politikai és gazdasági normalizálódás kérdése
Gerendai szerint a választás óta eltelt időben az üzleti életben és a privát szférában is érzékelhető a normalizálódás esélye, bár még nagyon friss a helyzet. A legfontosabbnak azt tartja, hogy újra a teljesítmény és a jobb ár-érték arány számítson, ne pedig a politikai kapcsolatok és lojalitás.
„az esély mindenképpen megvan, hogy normalizálódjon, és amiben a legfontosabb az, hogy újra valamennyire a teljesítmény számítson, és ne önmagában a kapcsolatok, vagy a politikai lojalitás.” – Gerendai Károly *
Arra a kérdésre, hogy a NER 16 éve több kárt okozott-e, mint hasznot, Gerendai árnyalt választ adott. Szerinte nehéz a mérleg két serpenyőjét összevetni, hiszen biztosak a hátrányok is, de vannak előnyök is. A legnagyobb problémának azonban azt tartja, hogy a lakosság jelentős része úgy szocializálódott, hogy majd más oldja meg a problémáit. A vállalkozói rétegben pedig a versenyszellem épült le minimálisra, mert sokan már nem hittek abban, hogy érdemes versenyhelyzetekben részt venni.
A vendéglátóipar talán az egyik legkevésbé érintett ágazat volt a NER térnyerésében, mivel az sok kis szereplőből áll. Komolyabb torzulásokat az építőiparban, a mezőgazdaságban és más szakterületeken látott.
A Platán Gourmet étterem bezárása és a fine dining helyzete
A kétszeres Michelin-csillagos Platán Gourmet fine dining éttermet nem lehetett gazdaságosan fenntartani. Ez azonban Gerendai szerint nem általánosítható a teljes magyar vendéglátásra: egy speciális, az ország egyik legjobb éttermének számító helyről van szó, amely eleve egyfajta „misszióként” és presztízsberuházásként működött, állandó veszteséggel. A tulajdonosok tudatosan vállalták ezt az anyagi áldozatot, részben a séf, Pesti István zsenialitásában bízva.
Amikor a séf bejelentette, hogy más irányba szeretne továbbmenni, megszűnt a szakmai garancia a minőség fenntartására, így a további veszteség finanszírozását értelmetlennek látták. A Platán komplexum többi része (szállás, wellness, bisztró, pékség, cukrászda) tovább működik, a fine dining részleg pedig a jövőben alkalmi eseményekre koncentráló helyszínné alakul át.
A fine dining szegmensben általános probléma, hogy a fizetőképes kereslet nemhogy bővült, de csökkent az elmúlt években, részben a turisták összetételének változása, részben a hazai vásárlóerő csökkenése miatt.
Gerendai elárulta, hogy vendéglátóipari portfóliójában még több veszteséges hely is van, de ezeket a nyereségesek (például a Kádár étterem) együttesen segíthetik.
A Sziget Fesztivál 2026-os kilátásai és a jegyértékesítés
A Sziget augusztusban kezdődik, és Gerendai az előkészületeket egy 10-es skálán 6-osra értékelte saját vágyaihoz képest, míg jövőre is csak 8-as szintet remél. Aki kilátogat, az már érzékelni fogja a pozitív irányú változásokat. A fesztivál költségvetése 14,8 milliárd forint.
A jegyértékesítés kapcsán időarányosan kissé elmaradnak a tervektől. A bérleteladások a tervezett 85%-ánál tartanak, a napijegyeké 35%-on, de ez utóbbiakat mindig is később vásárolják meg. Meglepő tapasztalat, hogy a bevezetett félárú diákjegyből – amely a legolcsóbb bérlettípus, és amelynek az ára menetközben nem emelkedik – egyelőre annyi fogy, mint korábban a fiatalok által vásárolt normál jegyekből. Ez lehet, hogy az utolsó pillanatra halogatás eredménye, de az is lehet, hogy mégsem hoz jelentős mennyiségi növekedést. Szokatlan, hogy a péntek-szombat napok elmaradnak a tervektől, míg a hétfő-kedd jobban áll.
A magyar közönség visszahódítása és a nemzetközi piac kihívásai
A Sziget határozott lépéseket tett a magyar közönség visszaszerzése érdekében: lesz újra magyar nagyszínpad, és a hazai kommunikációban az őszi „balhé” is ingyenreklámot jelentett. A magyar piac önmagában azonban továbbra sem tudja eltartani a rendezvényt, mivel az ország méreteihez képest a Sziget túl nagy: a második legnagyobb hazai fesztivál költségvetése csupán 15%-a a Szigetének. A siker kulcsa a nemzetközi közönség. A korábbi tulajdonosi stratégia azonban abba az irányba vitte a Szigetet, hogy kezdett hasonlítani más nyugat-európai fesztiválokra, ami téves irány volt, mert egy angol vagy holland fiatal nem utazik Budapestre azért, ami otthon is elérhető. Most az a feladat, hogy újra megerősítsék: miben más és jobb a Sziget.
„nekünk azt kell most újra megerősítenünk, hogy miben vagyunk mások, miben vagyunk jobbak, többek, mint a versenytársaink. miért érdemes akár ugyanazokat a zenekarokat inkább itt megnézni, mint akiket megnézhetnének otthon is.” – Gerendai Károly *
A forint erősödése és a „méltánytalansági kör”
Február óta a forint több mint 10%-ot erősödött az euróval szemben, ami megdrágította a Szigetet a külföldiek számára. A fesztivál eurós bevételei és kiadásai nagyjából egyensúlyban vannak, így közvetlen árfolyamkockázat nincs. A valódi probléma az, hogy Budapesten a Sziget idején dinamikusan árazó szolgáltatások (szállások, repülőjegyek) a megnövekedett kereslet miatt automatikusan drágulnak, ami a látogatók összköltségét jelentősen megnöveli. Ez egy abszurd helyzetet teremt, ahol a Sziget generálja a turisztikai többletbevételeket, de a szolgáltatók ezt a „méltányos” kedvezmények helyett emelt árakon érvényesítik a fesztiválon, annak fellépőin és a látogatóin is. Gerendai ezt ironikusan „méltánytalansági körnek” nevezte.
„azért az egy elég vicces helyzet, amikor tulajdonképpen nekem köszönhetik valahol azt a többletbevételt, amit utána rajtam akarnak érvényesíteni” – Gerendai Károly *
A globális fesztiválpiac problémái és a változó generációs igények
A fesztiválpiac világszinten is nehézségekkel küzd. Ennek egyik oka, hogy a felnövő új generációk szórakozási szokásai eltérőek: kevésbé jellemző rájuk a 0-24 órás bulizás, inkább a wellbeing, a pihenés és a chillezés felé fordulnak. A Sziget ezért fejleszti pihenőzónáit és a feltöltődést szolgáló programjait.
A másik súlyos probléma, hogy a fellépők költségei elképesztően megnőttek, miközben a szólókoncertek felé tolódott el a piac. A zenekarok egyedi látványvilággal, komplex show-műsorokkal dolgoznak, amit egy fesztiválon fix színpadon nehezebb megvalósítani. Ráadásul egy nagy nemzetközi szólókoncert jegye nagyjából annyiba kerül, mint egy fesztiválbérlet, ezért a fesztiváloknak jobban kell kommunikálniuk, hogy az általuk nyújtott élmény (közösség, nyaralás, kultúra) mennyivel több egyetlen koncertnél.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- Nincs ilyen szakasz.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:01]Itt lehet tudni ezekről a bizonyos üzleti befektető jelöltekről, akiknek aztán a az ajánlatát visszautasítottad, ők egyébként a top 100 meg 150 kiadványokban szereplő üzletemberek?
[00:00:14]Igen, azt hiszem talán mindegyikük szerepel benne, de egyébként vannak, akik akár a élbolyban, vannak akik lejjebb.
[00:00:23]Csak akkor mondom, szórópróbűen Csányi Sándor például köztük volt.
[00:00:27]Ő személyesen nem, de volt az ő részéről is üzenet, hogy beszéljünk, hogyha csak vele már odáig nem jutottunk el, hogy hogy egyébként hogy tehát ő azt üzente, hogyha segítségre van szükség, akkor keresse.
[00:00:40]Ugye itt a top 10-es kategóriában mostanában azért jellemzően nhez köthető vállalkozások voltak felelhetőek.
[00:00:44]Ebben a körben kell gondolkoznunk a sziget potenciális vagy lehetséges megmentői között, akik végül nem kerültek szóba?
[00:00:52]Nem, tehát olyan, aki aki mondjuk ma milyen klasszikus értelemben, de neres vállalkozóként van számon tartva, olyan egyáltalán nem volt olyan, akinek van olyan vállalkozása, amiben együttműködik ezzel a körrel.
[00:01:06]Olyan volt kettő is, de de voltak olyanok, akik meg abszolút ettől a politikától független klasszikus nagy vállalkozók.
[00:01:19]Ez a Della, a 24.hu gazdasági podcastja, ahol minden a pénz körül forog.
[00:01:24]Üdvözlöm önöket.
[00:01:24]Ez a Della24.hu gazdasági podcast műsorra.
[00:01:27]Bakaev Zoltán vagyok, műsorvezető, mai vendégem Gerendai Károly vállalkozó, üzletember, a sziget régi, illetve új tulajdonosa.
[00:01:38]Üdvözöllek a stúdióban.
[00:01:39]Helló!
[00:01:39]Ugye tegeződhetünk már ennyi alkalom után.
[00:01:42]Így van.
[00:01:42]Így van.
[00:01:42]Korábban is tegeződtünk.
[00:01:43]Az adást június segíts nekem.
[00:01:46]Hányadika van ma?
[00:01:49]Húha!
[00:01:49]Most gyorsan kéne.
[00:01:49]Június 9-én rögzítjük 3 órakor délután 3 órakor.
[00:01:52]És arra kérném önöket, hogy ha még nem tették volna, akkor iratkozzanak föl a 24.hu YouTube csatornájára.
[00:02:03]Károly, a az adás rögzítése előtt nem sokkal szólalt meg Karácsony Gergely főpolgármester egy önkormányzati konferencián.
[00:02:11]Mindjárt ki fog derülni, hogy a sziget szempontjából ez érdekes vagy nem érdekes megszólalás volt.
[00:02:17]Arról beszélt, hogy a főváros nem tudja teljesíteni a jövő heti soron következő adó kötelezettségét.
[00:02:25]Tehát könnyen csődbe fordulhat.
[00:02:28]Amennyiben a pénzügyminisztérium, az új kormány pénzügyminisztériuma nem ad további haladékot a fővárosnak erre a az adónemre, vagy erre a a az ókötelezettségre.
[00:02:41]Engem most az a aspektusa érdekel ennek a bejelentésnek, hogy egy esetleges fővárosi csődt, Budapest csőye bármilyen módon befolyásolhatja-e a sziget megrendezését.
[00:02:52]Ha jól tudom, akkor nincs már közvetlen támogatás a főváros és a sziget között, de mondjuk vannak különböző konstrukciók, diákjegyek, amibe a tömegközlekedés használata is benne van.
[00:03:04]Tehát, hogy ti ez ügyben próbáltok tájékozódni, van-e esetleg információtok arról, hogy mi történne egy olyan esetben, hogyha ez a csődbe állna?
[00:03:15]Az az igazság, hogy nem tudom pontosan, hogy mit jelentett be főpolgármester úr, ezért így nehéz megmondani, de önmagában a fővárosnak, ha mondjuk tényleges csőthelyzet állna be, és ez azt jelentené, hogy mondjuk adott esetben a fővárosi cégek is valamilyen módon működésképtelenné válnának, az nekünk is okozhatna nyilván komoly problémát, hiszen a tömegközlekedéstől az infrastruktúráig, a kertészeti munkáktól, a nem tudom, a sok minden mindenig vannak, amiket fővárosi cégek látnak el a sziget kapcsán.
[00:03:49]Úgyhogy ez okozhat ilyenfajta fennakadást magát.
[00:03:51]A fővárossal kötött területbérleti szerződésünket ez nem hiszem, hogy konkrétan érinté, hiszen ott egyrészt az egy 10 évre kötött szerződés, és abban ugye mi fizetünk a fővárosnak, nem ő nekünk.
[00:04:03]Tehát ilyen értelemben ott nincs szó róla, hogy akkor ettől mondjuk mi elesnénk valamilyen bevételektől.
[00:04:11]Abban a konstrukcióban, amit meg ennek a bérleti szerződésnek kapcsán kitárgyaltunk, hogy a diákoknak féláron kedvezményes bérleteket árusítunk, ott megint csak azt gondolom, hogy a főváros nem konkrét szereplő, tehát hogy ott nem arról van szó, hogy ők adják ki ezeket a jegyeket, vagy valamilyen módon.
[00:04:27]velük ebben konkrét dolgunk van, amit mi adjuk ezt a kedvezményt a diákoknak, csak annyi, hogy ezt a a BKK jegy applikációján keresztül, illetve azt hiszem a MÁV applikáción keresztül is azok, akik diákbérlettel rendelkeznek, azok vehetik igénybe ezt a kedvezményes jegyet.
[00:04:46]Úgyhogy ott nem tudom, hogy ez okozna-e valami fönnakadást, de közvetlen veszélyt nem jelent, nem fenyeget a sziget megrendezésére azon a módon jelent veszélyt, hogyha mondjuk összeomlik valamiért a főváros működése és ne adj isten nincs tömegközlekedés, vagy nincs szemételszállítás, vagy nincs, nem tudom, azért azok okozhatnának nekünk is problémát, de azért remélem, hogy ilyenről nincs szó.
[00:05:08]Nektek egyébként van közvetlen forró drótotok a fővároshoz, amin keresztül gyorsan lehet rendezni az ilyen vitás kérdéseket?
[00:05:17]Hát mit nevezünk közvetlen forró drótnak?
[00:05:18]Nyilván van személyes kapcsolatunk akár főpolgármester úrral, akár a kollégáival, akár a különböző frakciókkal, hiszen volt számos egyeztetés akár az elmúlt években, akár amióta én visszajöttem most a ugye a Konkrét sziget közterületfoglalási vita kapcsán.
[00:05:34]Tehát ilyen értelemben valószínűleg, hogyha van egy ilyen konkrét probléma, akkor akkor megpróbálnánk őket nem csak levélben megkeresni és tájékoztatást kérni, hanem akár telefonon vagy személyesen is.
[00:05:47]De én azért abban bízom, hogy itt inkább arról a helyzetről van szó, hogy a főpolgármester úr azért, hogy mondjam, farkast kiállt, merthogy egyébként úgy érzi, hogy most talán már az új kormányzat jobban odafigyel majd ezekre a a kérésekre, vagy erre a segítség felhívásra, és remélem, hogy erre kap is majd valamilyen pozitív választ.
[00:06:13]Ugye elég viharos éveken van túl a szigetfesztivál.
[00:06:15]ö megtörtént tavaly ősszel a tulajdonosváltás, visszaléptél tulajdonképpen a a biznisbe.
[00:06:20]Ö legutóbbi nyilatkozataidban szó volt arról, hogy május végi határidővel esedékes a szigetet megrendező cégben a tőkeemelés, amelyben tulajdonos társaid, az alvállalkozók, akik a sziget lét nem létrehozás, megrendezésében közreműködőek, ez rendben zárult-e határidőre?
[00:06:41]Igen, szerencsére megtörtént az ezzel kapcsolatos, hogy mondjam, mind a szerződések aláírása, mind a törzőke befizetése a partnerek részéről.
[00:06:52]Úgyhogy most már kibővült a sziget cégnek a tulajdonosi köre ezzel a kilenc céggel, akik gyakorlatilag másfél vagy 1,25 és 5% közötti tulajdonrészt szereztek a a Sziget Zrt.
[00:07:10]És ezáltal most már gyakorlatilag van összesen 30%-nyi tulajdonostársunk a a cégben, és ez ezek a tehát gyakorlatilag a legfontosabb partnerei gyakorlatilag az a szigetrendezvénynek olyan nagy alvállalkozói vagy partnerei, akik eleddig is egy stratégiai együttműködésünk volt, ők segítettek most abban, hogy az idei évben azt, amit még tervezett veszteségek, azt tudjuk finanszírozni.
[00:07:37]az ő tőkeemelésük által.
[00:07:41]A nem tudom milyen időtávú üzleti tervál rendelkezésre.
[00:07:46]Öt éves táblatban hogy látod a sziget profitabilitását?
[00:07:50]Hát most öt éves táblatban még egy kicsit bizonytalan, hogy hogy bármit merjek így mondani.
[00:07:54]Én azt gondolom, hogy most egyelőre a 26-os és a 27-es év az, ameddig így alapvetően a tervezésben előre tudtunk gondolkodni, mert magunknak azt tűztük ki, hogy a 27-es évben el kéne érjük azt, hogy alapvetően a sziget átfordul abba, hogy újra önfenntartó lehet.
[00:08:10]Tehát azt tudtuk, hiszen ugye ez a sajtóban is megjelent tavaly még 2,8 milliárd Ft veszteséggel zárta a cég az évet, és ezt még szerencsére a a korábbi tulajdonos ugye magára vállalta a tavalyi év veszteségeit.
[00:08:26]És innentől ugye mi az idei évre készítettünk egy olyan tervet, amiben még a tervben is másfél milliárdos ebitaminusz van, és még az is mondjuk úgy, hogy kérdés, hogy ezt legalább tudjuk-e ezt a tervet hozni, de ez azért volt, hogy nagyon tudatosan egy veszteséggel terveztünk, és nem azon törtük a fejünket, hogy hogyan lehet akkor most ennyit lehúzni a költségvetésből, mert azzal azt gondolom, hogy végérvényesen kicsináltuk volna a szigetet, hogyha most egyszerűen annyit teszünk, hogy egy sokkal rosszabb szigetet szervezünk, mert mi lenne lenne az, amiért akkor legközelebb is el akarjanak akár még többen jönni, hanem most azt néztük meg a kollégákkal, hogy hogyan lehet egyrészt a meglévő költségvetést úgy átstruktúrálni, hogy mik azok az elemek, amik mondjuk kevésbé fájnak, ha akár elhagyjuk.
[00:09:10]Ilyen például az, hogy ugye a hat nap helyett öt teljes értékű nap lesz csak a szigeten, és ezzel tudtunk ugye valamennyit nyilván a programköltségeken is, a technikai költségeken is, a személyi költségeken is spórolni, de ezeket a látható összeg, amit ezen tud hát nyilván a itt azért összességében ugye egy 14,8 milliárdos költségvetésről beszélünk és ebben a költségvetésben tudtunk gyakorlatilag ebben találni egy ilyen nagyjából 10%-nyi olyan tételt, amit az egyik oldalról mondjuk úgy, hogy átcsoportosítani tudtunk, mert hogy ezzel nem ment lejjebb az összköltségvetésünk, hanem egyszerűen fejlesztésekre tudtunk, olyan fejlesztésekre átforgatni, amitől azt gondolom, hogy esélyt kap a sziget arra, hogy újra jobb legyen, jobban érezzék ott magukat az emberek és többen akarjanak a legközelebb jönni.
[00:10:02]És mivel még emellett is volt még nagyjából másfél milliárd Ftnyi olyan, aminek meg nem találtuk meg ezt a fajta átcsoporthosítható fedezetét, ezért számoltunk azzal, hogy még idén ennyi veszteséggel fogunk tudni működni várhatóan.
[00:10:18]De azt gondolom, hogy ez mind kell ahhoz, hogy egyáltalán esélyt kapjon arra a sziget, hogy a 27-es évben már ez egy minimális veszteség legyen, vagy akár a nullához közelítsünk, és akkor van esély arra, hogy mondjuk utána végre megint egy olyan pályára álljon a rendezvény, hogy részben önfenntartó lehet, részben akár elkezd valamennyit visszatermelni.
[00:10:39]Igen, mert hogy arra vagyok kíváncsi, hogy mi volt a vonzó ajánlat a tulajdonostársak számára.
[00:10:42]Az nyilván nem, hogy idén veszteségvőrö pedig null szó adó, tehát hogy perspektívikusan kellett, hogy valamilyen profit is megjelenjen a horizonton.
[00:10:52]Igazából nem véletlenül ők lettek a tulajdonostársak, hiszen kaptam megkereséseket akár pénzügyi befektetők oldaláról is, hogy érdekelné őket a sziget, mint esetleg potenciális befektetés.
[00:11:04]És ezeket a megkereséseket mind ududvariasan én pont azért utasítottam el, mert őszintén elmondtam mindenkinek, hogy amit én most látok a sziget előtt álló kihívásokból, az alapján én most befektetésként nem merem ajánlani senkinek a szigetet.
[00:11:17]ugyanis azt gondolom, hogy a nagy kérdés az, hogy egyáltalán újra önfenntartóvá tehető-e, de az, hogy ebben olyan hozam is legyen, ami mondjuk egy befektető számára értelmezhető megtérülés egy befektetésre, olyat én nem látok most őszintén.
[00:11:32]Ezért akiket megkerestem, azok pont azok a szereplők voltak, akiknek nem csak akkor van érdeke abban, hogy legyen sziget, hogyha majd esetleg hoz valamilyen osztalék ágon is megtérülést az ő vállalkozásaiknak, hanem ők azok, akik ugye a legnagyobb alvállalkozói egyébként a szigetnek, és ha nincs sziget, akkor elesnek ettől a megbízástól és annak a valamilyen profittartalmától, hiszen jellemzően minden vállalkozó valamilyen profittartalommal szolgáltat a szigetek a sziget Tehát ők abban, hogy egyáltalán legyen sziget, abban is érdekeltek, nem csak abban, hogy majd nyereséggon visszakapjanak valamit a pénzükből.
[00:12:09]Attól még persze nyilván mindenki azt szeretné látni, hogy előbb-utóbb lesz akár ennek valamilyen be megtérülése a befektetésének is, de már azzal, ha van sziget és továbbra is ők ott nagy alvállalkozóként működni tudnak, akkor azzal már valamilyen megtérülésük lesz.
[00:12:26]Mit lehet tudni ezekről a bizonyos üzleti befektető jelöltekről, akiknek aztán a az ajánlatát visszautasítottad, ők egyébként a top 100 meg 150 kiadványokban szereplő üzletemberek?
[00:12:40]Igen, azt hiszem talán mindegyikük szerepelt benne, de egyébként vannak, akik akár a élbolyban, vannak akik lejjebb.
[00:12:48]Csak akkor mondom, szórópróbűen Csányi Sándor például köztük volt.
[00:12:53]Ő személyesen nem, de volt az ő részéről is üzenet, hogy beszéljünk, hogyha csak vele már odáig nem jutottunk el, hogy hogy egyébként hogy tehát ő azt üzente, hogyha segítségre van szükség, akkor keresse.
[00:13:05]Ugye itt a top 10-es kategóriában mostanában azért jellemzően nhez köthető vállalkozások voltak felelhetőek.
[00:13:09]Ebben a körben kell gondolkoznunk a sziget potenciális vagy lehetséges megmentői között, akik végül nem kerültek szóba?
[00:13:17]Nem, tehát olyan, aki aki mondjuk ma milyen klasszikus értelemben neres vállalkozóként van számon tartva, olyan egyáltalán nem volt olyan, akinek van olyan vállalkozása, amiben együttműködik ezzel a körrel.
[00:13:32]Olyan volt kettő is, de de voltak olyanok, akik meg abszolút ettől a politikától független klasszikus nagy vállalkozók.
[00:13:39]Úgyhogy én én de ebben tényleg nem azon az alapon, hogy most kire szavaz, vagy ki kivel szimpatizál, nem egyszerűen azon az alapon, hogy nem nem gondoltam ezt egyszerűen most egy tisztességes ajánlatnak befektetésre ajánlani a szigetet, amikor én magam sem hiszem, hogy klasszikus befektetőként hajlandó lettem volna befektetni, akkor úgy elég nehéz rábeszélni valak gondolom, hogy az egy teljesen normális elvárás egy befektetőtől, hogy ő egyébként akkor fektet be valahova, hogyha hogyha azt utána visszaláthatja akár kamatokkal azt a pénzt.
[00:14:12]Én most őszintén volt a szigetnek olyan időszaka, amikor ezt mertem volna ajánlani.
[00:14:18]Volt olyan, amikor ugye egy komoly tőkealap meg is vásárolta tőlünk először a többségi, aztán a maradék tulajdon részét is a szigetnek.
[00:14:25]De az, amit én most az elmúlt éveket tanulmányozva pénzügyileg láttam, az alapján most tényleg itt olyan mértékű veszteségek voltak, hogy már azt is egy kifejezetten komoly teljesítménynek gondolom, hogyha ezt sikerül ledolgoznunk.
[00:14:39]azért áruld el nekünk, hogy ezek az üzleti befektetők és az ő ajánlatuk az mondjuk egy nagyságrenddel komolyabb tőkeinjekciót jelentett volna.
[00:14:48]Nem jutottunk el oda, hogy érdemben erről beszélünk.
[00:14:50]Tehát én én én én azt tulajdonképpen viszonylag hamar felmértem és kitettem az asztalra, hogy én úgy látom, hogy erre a k milliárd Ftos tőkeinjekcióra van most szükség a túléléshez.
[00:15:01]És én most úgy árasztam be ezeket a tulajdórészeket, hogy ennyiven Igazából meg se hallgattad ezeket az ajánlatokat.
[00:15:08]Érdemben nem.
[00:15:08]Tehát volt olyan, akivel nem csak egyszer beszéltem telefonon, hanem mondjuk le is ültem vele, de ott is csak azért, mert mert azt gondoltam, hogy hogy kíváncsi vagyok az ő gondolkodására ebből a szempontból, hogy mik lennének az elvárásai, egyáltalán mennyire akarna beleszólni a a dolgokba.
[00:15:27]És már a második beszélgetésen úgy álltunk föl, hogy nagyon köszönöm, de de úgy látom, hogy most nem fogunk tudni ebben érdemben egyszerűen azért tovább haladni, mert mert nem érzem a az én portékámat olyannak, amit most ebben a helyzetben jó szívvel ajánlanék.
[00:15:43]Ha már a NER szóba került, akkor tegyünk egy oldalvágást politika felé.
[00:15:45]Hogy látod?
[00:15:47]Normalizálódtak a viszonyok Magyarországon a választás óta?
[00:15:53]Hát azért azt mind akár az üzleti életben, akár a privát szőrában azt gondolom, hogy normalizálódnak.
[00:15:59]Még azért múlti időben még nem beszélnék erről, hiszen még egyelőre nagyon friss ez a helyzet, és még nagyon sok mindenről szerintem senkinek fogalma sincs, hogy mi lesz, hogy lesz.
[00:16:10]De de azt gondolom, hogy az esély mindenképpen megvan, hogy normalizálódjon, és amiben a legfontosabb az, hogy újra valamennyire a teljesítmény számítson, és ne önmagában a kapcsolatok, vagy a politikai lojalitás.
[00:16:24]Mertogy azt gondolom, hogy egy piacgazdaságban erre van szükség, hogy végre megint valamennyire abból lehessen kiindulni, hogy ki az, aki jobb árértékarányban tud valamit teljesíteni, és nem abban, hogy egyébként ki az, aki közelebb van a tűzhöz.
[00:16:37]Hogy látod, az üzleti, ha csak az üzleti életre fókuszálunk, akkor a NeR 16 éve az több kárt okozott, mint amennyi hasznot hozott.
[00:16:46]Hát ezt az a baj, hogy nagyon nehéz, mert a mérlegnek nem ugyanaz a típusú kétserpenyője van, hiszen biztosan van számos előny is, ami történt közben ebben az országban.
[00:16:57]És ezzel párhuzamosan meg van számos hátrány, amit elszenvedtünk.
[00:17:01]Az, hogy ezeket össze lehet-e mérni, szerintem nagyon nehezen lehet ezeket.
[00:17:04]Tehát én abból tudok csak kiindulni, hogy ugye egyrészt már visszamenőleg ezt nem fogjuk tudni helyrehozni, de hogy mi minden lehetett volna, akkor azt gondolom, hogy akkor itt sajnos sok minden van, amiben jogosan lehetünk elégedetlenek az elmúlt 16 évvel.
[00:17:20]Ö, hogyha meg abból indulok ki, hogy de hát lehetett volna ennél rosszabb is, mert lehetett volna itt is háború, vagy itt is, nem tudom, akkor meg nyilván e ehhez képest hova teszed ezt a a mércét, vagy a utóbbiak inkább a külső tényező közé sorolható, aki meg az én kérdésem inkább arra vonatkozik, hogy mondjuk versenyképesség vagy innovációs szándékok felől közelítve, a a vállalkozói kreativitás felől közelítve, mennyire volt ez egy ilyen bénító állapot, amit a ner létrehozott a maga nagyon zárt rendszerével.
[00:17:57]Ugye legtöbben azt mondják erre a piacra, hogy hogy egyszerűen a legnagyobb probléma az volt, hogy a vállalkozó kedvet szegényegében az mindaz, amit a NER jelentett ebben az időszakban.
[00:18:07]Önnél azt inkább nagyobb problémának tartom, hogy hogy ezzel párhuzamosan a a lakosság, mert azért nagyon sokan nem vállalkoznak, és egyszerűen nem ez az ő világuk, vagy nem ebben gondolkodnak, de az, hogy egyáltalán a lakosságnak egy jelentős része az úgy szocializálódott az elmúlt most már két évtizedben gyakorlatilag, hogy hogy majd valaki más oldja meg a problémáinkat, és nem nekünk kell szembenézni a problémákkal.
[00:18:34]Én ezt tartom talán a legnagyobb hibának.
[00:18:37]Az, hogy ezen belül egyébként a vállalkozói rétegnél meg azt a fajta versenyszellemet sikerült minimálisra leépíteni, és azt a tehát, hogy egyszerűen már nem is hittek emberek abban, hogy érdemes bizonyos versenyhelyzetekben részt venni, mert úgyse nekik áll a zászló.
[00:18:54]Ez azt gondolom, hogy megint egy más típusú és és ugyanolyan fontos probléma.
[00:19:00]Ennek a vendéglátásban, fesztiválpiacon láttad nyomát, ugye ezeken a területeken otthonosan mozogsz?
[00:19:04]Én azt gondolom, hogy hogy még talán az egyik legkevésbé ezt a a az megszenvedő ágazat az mondjuk a vendéglátás volt, mert hogy az az túl kis szereplőkből állt ahhoz, hogy itt nagy befolyással lehessen lenni erre a piacra, mondjuk a önmagában a politikai kapcsolatok alapján.
[00:19:22]De azért itt is láttunk erre vonatkozóan nyilván olyan szereplőket megjelenni, akik egy picit mondjuk azt, hogy feléjük lehetett a pálya, és ezáltal könnyebben tudtak a az adott nehézségekkel, hiszen ez egyébként is egy nagyon olyan időszak volt az elmúlt mondjuk öt-h év, amikor a covid óta mindig volt valami, ami az ág is húzta ezt az ágazatot.
[00:19:43]Ö de mondjuk én nem itt látom azt, hogy hogy itt volt igazán szembeötlő a NER tér nyerése, hanem inkább azért a más területeken.
[00:19:52]A turizmusban már inkább vannak más olyan területek, ahol ez jobban érzékelhető volt, hogy ott ott elment egy picit a a, hogy mondjam, a a ez a fékek és ellensúlyok egy irányba.
[00:20:06]Ö de azt gondolnám, hogy ha úgy általában a gazdaságot nézzük, akkor azért vannak olyan más ennél sokkal jelentősebb szakterületek az építőiptól, a mit tudom én a a különböző olyan területekig, akár a mezőgazdaság vagy egyéb, ahol sokkal jelentősebb volt ebből a szempontból a az a vízfej, vagy az, ami ott kialakult a ner kapcsolati tőke kap alapján.
[00:20:34]Most csapongani fogok, és vendéglátásról kezdtünk el beszélni.
[00:20:36]vissza fogunk kanyarodni a a fesztiválhoz, szigetfesztiválhoz, de a magyar vendéglátás állapotát mutatja az, hogy a platán éttermedet be kell zárni, át kell alakítani, át kell strukturálni, majd ezt elmondod, hogy mi a lemegött.
[00:20:53]Ugye ez egy magasra jegyzett étterem, misl csillagos étterem.
[00:20:56]Nem jött a hír, hogy változtatásokra van szükség.
[00:21:00]Tehát itt lényegében minden tünetét megmutatja, ami a magyar vendéglátásra jellemző, vagy máshol aktívat?
[00:21:08]Hát a Platán Gurménál azért nem általánosítanék a magyar vendéglátás állapotára, mert ez egy nagyon speciális kétlencsillagos, tényleg ma az országban egyértelműen az egyik legjobb, hanem a legjobb étteremről beszélünk.
[00:21:21]Ö azért itt inkább arról a problémáról érdemes beszélni, hogy egyszerűen ezt a minőséget az látszik, hogy még a vidéki Magyarországon egyszerűen képtelenségüzletileg is sikeresen működtetni, mert nincs rá akkora kereslet, illetve azokkal a költségekkel, amivel ez jár, alapanyag, személyzet, egyéb költségekkel, és közben azzal a korlátozott működési móddal, hogy itt nagyon korlátozott számú vendéget tudunk egyszerre ilyen magas színvonalon kiszolgálni.
[00:21:50]Ezzel eddig is ez egy ilyen, hogy mondjam, inkább misszió volt, hogy egy ilyen dolgot finanszírozni próbáltunk, mert azt gondoltuk, hogy ott van közben az a fajta szakmai presztízs, az a büszkeség, amit látunk a szakmai eredményekben.
[00:22:07]Csak egyszer csak jött egy olyan helyzet, hogy az a sérfak jó része volt, hogy vidékre vigyétek le ezt a hát az, hogy egyáltalán próbáljunk egy ilyen helyet fenntartani és működtetni.
[00:22:17]Tehát, hogy ez ez már az első pillanatban gyakorlatilag, amikor mi beszálltunk ebbe a helybe, mert nem mi indítottuk el ezt a helyet, hanem ott Platán egy vállalkozó pár de alapvetően mi amikor beszálltunk, akkor már azért szálltunk be, merthogy ők elénk tárták a ennek a finanszírozási működési problémáit, és azt mondtuk, hogy megpróbálunk ezen is javítani, de egyébként vállaljuk azt, hogy itt éves szinten sok 10 millióm, aztán a végén már ezt is meghaladó mértékű veszteséget akár vállalunk ennek a működtetése kapcsán, és azt reméljük, hogy szépen lassan majd sikerül javítani ezeken a számokon, de ennek a tudatában vágtunk bele.
[00:22:58]Tehát én azt gondolom, hogy itt az egy félreértés, hogyha ezt általánosítjuk, mert azért az az nem normális szerintem, hogy egy vállalkozásb valaki eleve úgy fog bele, hogy tudja, hogy az veszteséges lesz és azt kell finanszírozza.
[00:23:08]Ez sokkal inkább egy ilyen szakmai presztízs kérdés volt, de ennek az egésznek az alapja az Pesti István sé volt, aki befektettük tulajdonképpen mind a ketten ezt a pénzt, mert úgy gondoltuk, hogy ő tényleg egy olyan zseniális séf, akinek a tudásába érdemes befektetni.
[00:23:24]És akkor, amikor aztán István bejelentette, hogy ő bedobja a törhög között idézőjelben, és és valami más irányba szeretned menni tovább, akkor volt az a pont, amikor azt mondtuk, hogy ha még a a szakmai garanciák sincsenek meg arra, hogy ezt a minőséget fenn tudjuk tartani, akkor úgy nincs értelme egyébként csak a veszteségeket eléget hol fogja folytatni azt kutható.
[00:23:48]Hát még nem jelentette be konkrétan, hogy most mik a tervei, csak az, hogy most a nyáron pihenni szeretne valamennyit, és majd az ősztől valamilyen új utakra lépni.
[00:23:56]Úgyhogy most még azért nem tudok az ő nevében erről nyilatkozni.
[00:24:00]Erről őt kell mond, de igazából a fizetőképes kereslet hiánya is egy tünet, de igen, de hát hogy visszatérjek, hogy a vendéglátásban általánosságban is van egy probléma a fizetőképes kereslet hiányával, de ez a bizonyos fine dining világ, ami és annak is ez a csúcs kategóriája, ez a két mistlencsillagos étterem, ez ez tényleg egy azon belül is egy egy ilyen elefántcsontorony lett gyakorlatilag a gasztronómiában, ami egy tényleg szűk igényszintet szolgál ki.
[00:24:25]És egyszerűen ez látszik, hogy erre ma Magyarországon az elmúlt években nemhogy bőhült volna a kereslet, hanem inkább csökkent.
[00:24:35]Részben a turisták összetétele sem olyan volt az elmúlt évben, ami így azt mutatta volna, hogy egyre inkább egy ilyen igényesebb, tehetősebb turistaréteg jön.
[00:24:44]Részben meg a hazai vásárlóerő is inkább azt gondolom, hogy csökkent mint sem nőtt volna.
[00:24:48]Úgyhogy ez ennek az étteremnek nyilván extrán fájt, de az azt mindettől függetlenül általánosságban is ki lehet jelenteni, hogy a vendéglátásnak kifejezetten nehéz évei vannak, és ennek az egyik fő okozója az az, hogy egyszerűen nem nő, hanem inkább csökken az elmúlt években a kereszt.
[00:25:07]A platán helyén mi a terv?
[00:25:09]Hát maga a platán komplexum az sok mindenből áll, nem csak egy fine dining étteremből.
[00:25:14]Ott szállástól, velneszig, bistrótól, pékségig, cukrádától sok minden van.
[00:25:19]Ezek folytatják a működésüket.
[00:25:20]A Fineeding étterem pedig egy ilyen alkalmilag kinyitó, inkább eseményekre koncentráló dolog lesz innentől fogva, de az összes többi része az szerencsére azért valamennyire stabilan tudott eddig is működni, és azt folytatják tovább az alapítók.
[00:25:36]Van olyan, van olyan érdekeltséged a vendéglátóiparban, amire hasonló sors?
[00:25:41]Hát nagyon remélem, hogy nincs, de ez az igazság, hogyha most azt nézem meg, hogy külön-külön a mostani helyeink közül mi az, ami már önfenntartó, vagy akár pozitív eredménnyel tud zárni, és mi az, ami negatív, akkor még több olyan hely is van sajnos, ami még veszteséget termel.
[00:25:56]Azt remélem, hogy összességében egymást, merthogy itt azért egy olyan portfólióról van szó, ahol az egyik tudja egy picit segíteni a másikat azzal, hogyha ez nyereséget termel, az meg veszteséget akkor kipótolja az ottani hiányokat.
[00:26:09]És nagyon remélem, hogy hogy így ebben a formában ez az egész portfólió most már fönntartható marad, de még azért mindig nem mernék ebbe nyugodt szívvel ilyen kijelentést tenni, mert mert vannak olyan pontok, ahol még folyik el a pénz.
[00:26:23]Gondolom nem a Kádár kezded ezt a profitjer.
[00:26:27]Nem, de a Kádár legalább egy önfenntartó sikeres vállalkozás.
[00:26:29]Más kérdés, hogy nyilván a méretei miatt nem tud egy akkora siker lenni, ami mondjuk keresztfinanszírozni tud más vállalkozást is.
[00:26:38]Na térjünk vissza akkor a Szigetfesztiválra.
[00:26:41]Szinte napraosan két hónap múlva kezdődik.
[00:26:43]Hogy álltok mondjuk egy 10-es kálán?
[00:26:49]Attól függ, miben.
[00:26:49]Tehát a, hogyha a az én vágyaimat, álmaimat mondom, hogy mi hova szeretnék eljutni, akkor ott mondjuk azt gondolom a 10-es skálán a hatosnál tartunk, és azt gondolom, hogy még jövőre is csak a nyolcasnál fogunk tartani valószínűleg mert nem lehet egy csomó mindent egyik pillanatral a másikra meglépni, de elindultunk egy olyan úton, ami szerintem jó irányba mutat, és én azt gondolom, hogy aki kijön majd az idei szigetre, az már látni és érzékelni fog.
[00:27:20]fogja ezeket a változásokat.
[00:27:22]Ö, hogyha a az üzleti oldalát nézem, akkor ugye azt mondtam is, hogy már eleve most azért egy jelentős mínusszal tervezünk, és még ott se vagyok nyugodt, hogy legalább ezeket a terveket biztosan fogjuk tudni hozni, hiszen időarányosan tudom csak összehasonlítani az eladásokat a korábbi évekkel, csak hogy itt most egyrészt három hónap késéssel indultunk, másrészt meg azért közben vannak olyan dolgok, ahol nem tudom az almát az almával összehasonlítani.
[00:27:48]Például van ez a félárú diákjegy modell, ami eddig nem volt.
[00:27:51]És ami nekem a legmegdöbbentőbb, az az, hogy ez ugye a legolcsóbb bérlettípus, mégis nem az van, hogy ebből fogy a legtöbb.
[00:27:58]Tehát azt gondoltam, hogy na ez az, amivel majd tényleg szélesíteni tudjuk a jegyvásárlók körét, hogy hát féláron vehetnek a diákok jegyet, akkor ebből biztos sokkal többet fogunk eladni ebből a jegytípusból.
[00:28:10]Egyelőre azt látom, hogy kábé annyi fogy, mint korábban a fiatalok, amennyi jegyet vettek.
[00:28:14]De ez az egyetlen olyan jegytípusunk, aminek nem emelkedik menetközben az ára, hanem az utolsó pillanatig ugyanannyiért lehet majd kapni.
[00:28:23]Tehát az is megtörténhet, hogy a végén ebből lényegesen többet fogunk eladni, de az utolsó pillanatra hagyják az emberek.
[00:28:29]Meg az is megtörténhet, hogy mégsem fogunk ettől lényegesen több jegyet eladni.
[00:28:33]Erre most nem tudom megmondani a választ.
[00:28:35]Erről augusztus 10-e után egyébként hogy látok idő arányosan a jegyes bérleti értékesítéssel?
[00:28:43]Hát nagyjából egy picit alatta vagyunk a terveknek, de nagyjából a tervek környékén.
[00:28:48]Pont ez a jegytípus, amiből mi többet terveztünk, és ebben van egy jelentős elmaradásunk, illetve a a napi jegyeknél még nehéz megint csak azért összeazni, mert az mindig azért valamennyire az adott programtól függ, hogy most arra a napra milyen sztárok vannak és kirem.
[00:29:05]Tehát van olyan nap, amire kifejezetten jól állunk, van olyan nap, amire nem olyan jól állunk, de ebben még a következő időszakban is lehetnek változások, mert például nekem az egy ilyen fura dolog, hogy a péntek, szombat, ami normálisan azt gondolnám, hogy a két legerősebb nap a bulizás szempontjából, vagy a szórakozás szempontjából, az most egyelőre el van maradva a a terveinktől, míg mondjuk a kettzera, amik gyengébb napok kéne legyenek, azok meg jobban állnak, mint a terv, hogy ez mondjuk az üzleti tervhez viszonyítva, vagy darabszámot tekintve mit jelent, hogy álltok a jegyértékesítésekkelől?
[00:29:39]Hát most még százalékosan azt tudom mondani, hogy mondjuk a bérleteladásoknál, ahol nagyjából azért az a trend, hogy hogy május vége, június közepe az, ameddig még az emberek terveznek akár 1, eg,7-es programmal is előtte előre, és akár ide utaznak külföldről.
[00:29:55]Ott mondjuk a nagyjából az ilyen 85%-ánál tartunk a terveknek.
[00:30:01]A napi ott még csak a 35%-án áll a terveknek, de azt mindig is később vették meg.
[00:30:08]Itt inkább nekem az a kérdés, hogy ebben a hátralevő időszakban még a maradék 15% el fog-e fogyni-e a bérletekből, vagy nem?
[00:30:19]Amikor korábban beszélgettünk, akkor akkor arról is szó esett, hogy nagyon külföldi túlsúlyos lett a látogatókör.
[00:30:27]Ennek különböző okai voltak.
[00:30:27]magyar fizetőképes kereslet nyilvánvalóan ebben van-e bármi fordulat?
[00:30:35]Mert én azt vettem ki akkor a szavaidból, hogy szeretnél kicsit a magyar közönség felé pozicionálni.
[00:30:42]Igen, hát ebben tettünk is azért azt gondolom, hogy elég határozott lépéseket.
[00:30:45]Egyrészt lesz újra magyar nagyszínpad, meg ezon túl is a hazai kommunikációban azt gondolom, hogy könnyebben tudtunk nyilván határozottabban elérni a célcsoportjainkat, mint mondjuk külföldön, ahol azért ez sokkal kevésbé volt hír, hogy egyáltalán veszélyben van a sziget és mi lesz vele.
[00:31:01]Itt azért kaptunk ennek kapcsán idézőjelben egy ilyen ingyen reklámot, amikor ugye volt ez a balhé, hogy lesz, nem lesz sziget, azért akkor az sokak számára fölhívta a figyelmet arra, hogy egyáltalán van sziget.
[00:31:18]É úátom ebben jól á magadás jobbak egébként mint az elmúlt években.
[00:31:22]Amit még nem sikerült megerősítenünk és azért a szigetnek a hogy mondjam a sikerének valahol mégis csak a nemzetközi eladások azért a kulcsa, mert a magyar piac az attól még akkor amekkora.
[00:31:34]Tehát hogy így is a legtöbb magyar a szigetre jön el a fesztiválok közül.
[00:31:38]Csak ez nem tartja el önmagában a szigetet, bármennyire sok magyar jön, mert egyszerűen az ország méreteihez képest túl nagy a sziget mérete.
[00:31:47]Tehát azért azt látni kell, hogy mondjuk a sziget után következő második legnagyobb fesztivál, aminek már alapvetően magyarok a közönsége, az nagyjából a ilyen 15% a költségvetésében, a sziget költségvetésének, tehát hogy ez 85%-kal nagyobb, mint a második legnagyobb rendezvény.
[00:32:06]És azért ezt nem lehet azt remélni, hogy ennyivel nagyobb rendezvényt csak a magyar piac el tud tartani.
[00:32:13]Úgyhogy ott az igazi kihívás az az, hogy a külföldiek felé tudjuk-e újra megerősíteni a sziget pozícióit, mert az a stratégia, amit mondjuk az elmúlt években a korábbi tulajdonos követett, az az inkább sajnos azt szolgálta, hogy egy picit hasonlóbb legyen a sziget, mint a más nyugat-európai vagy a világ más fesztiváljai, ami lehet, hogy egy olyan piacon, ahol a helyi piacról él, meg egy fesztivál jól működik, de egy olyan helyen, ahol ahol nemzetközi közönségre van szükség.
[00:32:43]Ott az a baj, hogy egy angol vagy egy holland vagy egy német fiatal nem fog feltétlenül azért eljönni Budapestre, hogyha azt látja, hogy ez is olyan, mint a német vagy a holland, vagy az angol fesztiválok, mert akkor azt otthon is meg tudja nézni.
[00:32:57]Ezért nekünk azt kell most újra megerősítenünk, hogy miben vagyunk mások, miben vagyunk jobbak, többek, mint a versenytársaink.
[00:33:03]miért érdemes akár ugyanazokat a zenekarokat inkább itt megnézni, mint akiket megnézhetnének otthon is.
[00:33:09]És most ez a fajta fejlesztés zajlik alapvetően a szigetnél, hogy minden elemével azt próbáljuk most végiggondolni, hogy mitől tudunk újra jobbak, másbak lenni, mint a versenytársaink, és ezt hogy tudjuk elmagyarázni a közönségünknek.
[00:33:25]Ugye ősszel volt ez a bizonyos cirkusz, amit már említettél, és nagyjából a télre sikerült véglegesíteni, hogy akkor lesz sziget.
[00:33:35]Arra vagyok kíváncsi, hogy február óta bő 10%-ot erősödött a forint az euróval szemben.
[00:33:41]Feltételezem, hogy ez az értékesítés oldalán a külföldre eladott bérletek és jegyek esetében ez ez érinti az üzleti terveiteket.
[00:33:49]Valóban van-e ilyen lecsapódása és olyat olyat láttok-e, hogy miután az árfolyamváltozás miatt megdrágult a sziget a külföldiek számára, ez befolyásolja-e a vásárlást?
[00:34:04]Hát valamennyire biztosan sajnos erre most még nincsenek ilyen konkrét kutatási adataink, hogy ez konkrétan de azt azt, hogy hogy a külföldön nem sikerült olyan ütemben erősödnünk, mint amit reméltünk, ennek azt gondolom, hogy lehet ez is oka.
[00:34:17]Nyilván ez is sok összetevős kérdés, mert szerencsére tehát az, amitől a legtöbben féltenek minket, és amit így sokan kérdezgetnek, hogy hú, most ez az erős forint, ez most mennyire okoz nektek problémát?
[00:34:30]Erre azt tudom mondani, hogy önmagában a bevételek, kiadások tekintetében szerencsére nekünk körülbelül ugyanannyi euró bevételünk van, mint amennyi euró kiadásunk.
[00:34:43]Ezért ott igazából azon a ponton nincs jelentős kockázatunk.
[00:34:49]Ami a probléma az tehát a Igen.
[00:34:49]Tehát ellépő gázsia meg hát nyilván sok igen olyan külföldi szolgáltató van, amit Euróban kell fizetnünk, de de nagyjából a bevételeink ezt fedezik a a az euróbevételek, az euró kiadásokat.
[00:35:02]Ami az igazi probléma, az inkább az, hogy a közönségnek, hogyha most megnézi azt, hogy mennyibe kerül mondjuk adott esetben az itt tartózkodás, a szállás, a fogyasztás, a repülőjegy, a nem tudom, a sok-sok minden, amit a a ott már azért inkább érződik az, hogy elszálltak ezek az árak ahhoz képest, amit korábban láttak.
[00:35:24]És az, ami eddig kifejezetten jellemző volt a szigetre, hogy ez egy árértékben egy kifejezetten olcsó jó árértékű rendezvény, a az most kevésbé látszik a onnan nézve.
[00:35:37]Ö és ez nyilván valamennyi embert akár elgondolkodtathat, de amit én ennél is inkább veszélynek vagy problémának látok, az az, hogy hogy valójában a sziget egy ilyen fura ördögi körbe került, hogy ugye attól, hogy a sziget idejére megnő a turisták száma jelentősen Budapesten, ettől ugye az történik, hogy a kereslet a szállásokon, a repülőtársaságoknál, az egyéb ilyen helyeken magasabb ebben az időszakban, és ezek mind dinamikusan árazó olyan cégek, akiknél ha nagy a kereslet, akkor automatikusan emelik az árakat apropójábis szobá és hát ugye most az az a eléggé abszurd helyzet van, hogy hogy nekünk is, akik tulajdonképpen valamilyen módon generáljuk azt, hogy emiatt többletbevétele van a turizmus ágazat szereplőinek ebben az időszakban, nekünk is minden drágább, tehát nekünk is drágább szállást vagy repülőjegyet vásárolni, vagy bármit a fellépőknek, közreműködőknek, így tovább.
[00:36:32]És hogy hát én egy picit ilyen méltatlakkodva ezt úgy szoktam is mondani egy-egy ilyen megbeszélésre, hogy azért az egy elég vicces helyzet, amikor tulajdonképpen nekem köszönhetik valahol azt a többletbevételt, amit utána rajtam akarnak érvényesíteni, vagy hát részben rajtam nyilván nem csak mi fizetünk, ezért többet, hanem a látogatóink is.
[00:36:51]De hogy vagy sajnos azt a fajta méltányos hozzáállást kevésbé tapasztalom, hogy ilyenkor nekünk legalább valami kedvezménnyel adják ezeket az egy fajta üzenet és akkor ha jól értem kifelé.
[00:37:03]A nagyon érdekes írásokat találtam a BBC honlapján a elsősorban a brit fesztiválpiacról aminek a lényege az ott is komolyan befolyásolja a fesztiválok iránti keresletet, hogy hogy baromira megdrágultak ezek a ezek a rendezvények.
[00:37:19]A ott azzal a magyarázattal szolgáltak erre, hogy a covid alatt nagyon sok jó szakember tűnt el az iparákból.
[00:37:27]Ez mondom a a brit fesztiválpiacról beszélek, és a másik pedig a Brexit és annak a mindenféle utolatása.
[00:37:33]Na, amiről te beszéltél árfolyam kapcsán, hogy megdrágul a a hazai fesztiválpiac, ugyanez nem árfolyamoldalról, de költségoldalról meglátszik a britteknél, és bőven-bőven az infláció felett emelkedtek az ottani árak.
[00:37:48]Tehát köhögni látszik az ottani piac.
[00:37:49]Ez egyébként egy általános tendencia.
[00:37:53]Hát sajnos ez világszinten is látszik, hogy a fesztiválpiac az utóbbi időben azért nem dübörög.
[00:37:58]Tehát vannak rendezvények, amik még tartják magukat, és még mindig vannak akár új rendezvények, amik be tudnak törni erre a piacra valami új koncepcióval, vagy valamilyen egyedi ötlettel, de de jellemzően általánosságban az egész iparágnak problémái vannak.
[00:38:14]Ez több okból is magyarázható.
[00:38:16]A az egyik legfontosabb az az, hogy valójában a most fölnövő új generációknak a a szórakozási szokásai, igényei is eléggé mások, mint a korábbi generációknak.
[00:38:31]Tehát ez a ez a pörgős, 24 órán keresztül bulizunk, nem tudom féle fesztivál, életérzés, ez ma sokkal kevésbé működik a mai fiataloknak, mint a korábbi fiataloknak.
[00:38:46]ők sokkal inkább már ebben a wellbeing jegyében abban gondolkodnak, hogy egy kicsit persze szeretünk szórakozni is, de közben wellnessezni is szeretnénk, meg chillezni is szeretnénk, meg ezt is szeretnénk, amire nyilván a fesztiváloknak is újra kell gondolni azt, hogy akkor az ő kínálattuk az erre hogyan ad választ.
[00:39:02]Mi igyekszünk ebben is egyébként most fejlesztésekben gondolkodni, hogy hogyan lehet megteremteni akár ezeket a pihenőzónákat, azokat a a kikapcsolódást szolgáló vagy feltöltődést szolgáló programhelyszíneket, vagy egyáltalán helyszíneket, vagy olyan szolgáltatásokat fejleszteni, ami jobban ezt a fajta igényt is kiszolgálja.
[00:39:22]De ez az egyik típusú probléma, hogy egyszerűen a fesztiválok az emberek fejében nem arról szólnak, hogy egy ilyen egészséges egyensúlya a szórakozásnak és a pihenésnek, hanem az inkább ez az ereszdelam típusú szórakozás volt.
[00:39:36]És ezt ezt most és ezt most egy picit újra kell gondolni, vagy pozicionálni.
[00:39:41]A másik, ami nagyon nagy probléma, az megint csak igazából nagyjából a covid óta látható ennyire szembeütlően, az az, hogy elképesztően megdrágultak a fellépők és egyszerűen a a szólókoncertek irányába mozdultak el.
[00:39:56]Tehát sokkal több pénzt tudnak keresni a szólókoncertjeikkel egyrészt, másrészt meg sokkal egyedib, komplexebb sókat tudnak adni, merthogy ma már az is nagyon számít, hogy valaki a a szórako tehát azt a másfél órát, azt csak egyszerűen meghallgatom a számait, vagy közben olyan színpadkép van, olyan látványvilág, olyan egyedi extrák, amiket egy fesztiválon sokkal nehezebb megvalósítani, hiszen ott van egy fix színpad, amin egymás után játszanak a zenekarok.
[00:40:21]Nem az van, hogy minden arról az egy zenekarról szól.
[00:40:23]ö és az ő egyedi technikája van, az ő egyedi látványképe van, és így tovább.
[00:40:31]Úgyhogy ez ezekkel is foglalkoznunk kell, hogy mit lehet ezekkel a kihívásokkal tenni.
[00:40:35]És sajnos mondom azzal, hogy hogy a zenekarok szívesebben mennek ma szóló koncertekre, mind anyagi, mind egyéb művészeti megfontolásból.
[00:40:43]Ez azt is eredményezi, hogy nagyon sok ilyen nagy szólókoncert van, ahol elköltik az emberek a pénzüket, és már kevésbé jut a fesztiválokra.
[00:40:51]Főleg úgy, hogyha azt látják, hogy nekik akár ugyanolyan szórakozásélményt ad egy másfél órás koncert, mint egy fesztivált.
[00:40:57]Úgyhogy itt is azért tartom nagyon fontosnak, hogy mi azt megerősítsük, hogy mennyivel több mindent tud adni a pénzedér az a fesztivál, hogy ez lesze nem csak egy másfél órás élmény, hanem ez tényleg egy olyan közösségi élmény is, nyaralásélmény is, és egy csomó minden más kultúra és egyéb ami amitől ez ez nem is összemérhető igazából azzal, mert valójában egy nagy nyugati koncertre is már, vagy egy nemzetközi sztárnak a koncertjére ugyanannyiba kerül a jegy, mint egy fesztiválra, de mégse össze összehasonlítható, amit kapsz ugyanazért a pénzért.
[00:41:30]És ezt valahogy jobban meg kell értetnünk, nem csak nekünk, hanem általában a fesztiváloknak egyébként, mert úgy látom, hogy itt volt egy ilyen eltolódás az élő szóló koncertek irányába ebben a műfajban.
[00:41:43]Gerendai Károly, köszönöm a beszélgetést.
[00:41:45]Én is köszönöm.