24.hu 40:18

Végül neki lett igaza - megszólalt az Orbán Viktor által meghurcolt elemző | 24.hu

gazdaságinflációforintmnbkormányváltásközélet
Irányultság: CentristaKötődés: Független
Végül neki lett igaza - megszólalt az Orbán Viktor által meghurcolt elemző | 24.hu
tl;dr
  • Egy korábbi banki háttérbeszélgetésen a KNH elemzője a TISZA Párt várható győzelmét és a forint ebből következő erősödését jósolta, amit azóta a piaci folyamatok visszaigazoltak.

    „Szerintem az a főtanulság, hogy azért a szakmai oldalt, ha képviseli az ember, akkor azért az idővel kifizetődő” – Német Dávid

  • A forint erősödését a kormányváltás mellett a 2030-as eurózóna-csatlakozási cél és Varga Mihály jegybankelnök inflációletörő, erős forintot támogató politikája is hajtja.
  • A jelenlegi, 350 körüli euróárfolyam enyhén túlértékelt a becsült 370–375-ös egyensúlyi szinthez képest, de a gyors, másfél év alatti 60 forintos erősödés üteme nagyobb problémát jelent a vállalatok alkalmazkodóképességének.
  • Az erős forint az exportőrök mellett a hazai termelőket is sújtja az olcsóbb importon keresztül, és a külföldi vendégéjszakák számának csökkenésével a turizmus teljesítményét is visszaveti.
  • Egy potenciális negatív forgatókönyv szerint a globális kockázatok (vámháborúk, német autóipari gondok) és az erős forint kombinációja a nagy exportőröknél leépítésekhez vezethet, bár összeomlásszerű válság jelei nem látszanak.
  • A magyar munkaerőpiac a demográfiai csökkenés miatt rugalmas, így a vállalatok a jó szakemberek megtartására törekszenek, de a szűkülő profitmarzsok nyomán tartós stagnálás esetén racionalizálásra és leépítésekre kerülhet sor.
  • Az MNB a vártnak megfelelően 25 bázisponttal 6%-ra csökkentette az alapkamatot, és határozottan elköteleződött a kamatcsökkentési ciklus mellett, miközben drasztikusan, 3,8%-ról 1,8%-ra szállította le inflációs prognózisát.
  • Az elemző az év végéig már nem vár további kamatcsökkentést a 9%-os reálbér-növekedés inflációs kockázata és a világpiaci élelmiszerár-tendenciák miatt, ahol a hazai alacsony inflációt részben átmeneti és egyszeri tényezők magyarázzák.
  • Az árstoppok kivezetésének inflációs hatását Varga Mihály nullára becsüli, míg az elemző óvatosabb, szerinte 1% alatti vagy körüli lehet, de a pontos hatás csak a kivezetés után látszik majd.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A tavaly őszi elemzés és politikai következményei, az utólagos igazolás tanulságai

A beszélgetés apropóját az adta, hogy Német Dávid, a KNH vezető elemzője 2025 őszén, egy hagyományos, rendszeres banki háttérbeszélgetésen a választási esélyek piaci árazásáról nyilatkozott. Az elemző akkor, körülbelül fél évvel a 2026-os választások előtt elmondta: a piac a TISZA Párt győzelmére számít, ami a forint jelentős erősödéséhez és az állampapír-hozamok – különösen a 10 éves kötvényhozam – számottevő csökkenéséhez vezethet. Az akkori kormányfő, Orbán Viktor nyilvánosan támadta az elemzőt és a KNH-t is, azonban a piaci folyamatok utóbb igazolták Német Dávid szavait: a forint valóban erősödött, a hozamok pedig drasztikusan csökkentek.

Az elemző szerint a történet fő tanulsága, hogy hosszú távon a szakmaiság képviselete kifizetődő, beosztásából adódóan közvetlenül érzékeli a külföldi befektetők hangulatát és reakcióit, és ezeket próbálja számszerűsíteni, illetve előrejelzéssé formálni. Ebben a munkában komoly tétje is van annak, hogy mennyire találja el a piaci trendeket, hiszen a kereskedő kollégák bizalma és saját reputációja is ezen múlik. A külső nyomás ellenére személyét vagy munkavégzését semmilyen retorzió nem érte.

„Szerintem az a főtanulság, hogy azért a szakmai oldalt, ha képviseli az ember, akkor azért az idővel kifizetődő” – Német Dávid *

A forinterősödés okai és az úgynevezett „TISZA-bet" fenntarthatósága

Mi áll a forint erősödése mögött?

A piaci optimizmus nem csupán a kormányváltásnak szól, hanem a kormány által megfogalmazott, konkrét és viszonylag közeli, 2030-as eurózóna-csatlakozási célkitűzésnek is. Ez különbözteti meg az új irányvonalat a korábbi kormány euróval kapcsolatos, távolságtartó politikájától, és a változás mértéke magyarázza a piaci reagálás intenzitását is.

A piac egy csatlakozó ország klasszikus pályáját kezdi el beárazni:
- további működőtőke-beáramlás az eurócsatlakozást megelőző években;
- stabilabb árfolyamkörnyezet az ERM-2 mechanizmusba lépés miatt;
- a maastrichti kritériumok (költségvetési egyensúly, alacsony infláció) teljesítésének kényszere.

Ugyanakkor a forinterősödés nem csak a választásokhoz köthető: a folyamat már 2025 márciusában, Varga Mihály jegybankelnöki kinevezésével megkezdődött. Az új jegybanki vezetés a korábbiaknál sokkal határozottabban állt ki a pozitív reálkamat fenntartása és az infláció árfolyamcsatornán keresztüli letörése mellett, ami már önmagában beindította a forint erősödését.

„A Varga Mihály vezette jegybank, ők már akár forint erősödést is mondtak, hogy szükség van arra, hogy legyőzzék az inflációt, hiszen az egyik legfontosabb csatorna, amin keresztül ma Magyarországon hatni lehetett az inflációra, az az árfolyam csatorna volt.” – Német Dávid *

A korábbi, Matolcsy György-féle jegybanki időszakban ezzel szemben a forint leértékelődése hallgatólagosan elfogadott, sőt bizonyos mértékig gazdaságpolitikai eszköz is volt: a magas bérnövekedés mellett az exportőrök versenyképességét a gyengébb forinttal próbálták megőrizni.

Mennyi van még az erősödésben, és mi törheti meg?

Az elemző szerint a jelenlegi 350 forint körüli euróárfolyam már valamelyest túlértékelt, az általa számított egyensúlyi árfolyam inkább 370–375 forint körül mozog. Ez a túlértékeltség azonban még nem drasztikus mértékű, a gazdaság számára kezelhető. A valódi problémát a változás dinamikája jelenti: másfél év alatt 410-ről 350-ig erősödött a forint, amihez a vállalatok – még fedezeti ügyletek mellett is – nehezen tudnak alkalmazkodni. Egy további 20–30 forintos erősödés viszont már rendkívül súlyosan érintené a magyar gazdaságot, beleértve a hazai piacra termelő vállalkozásokat is, ahol az olcsó import komoly versenynyomást jelent.

Az erős forint hatása: export, hazai cégek és turizmus

A beszélgetés során az elemző hangsúlyozta, hogy az erős forint hatása nem korlátozódik az exportőrökre – bár ők a dinamikus árfolyamváltozás miatt joggal aggódnak –, hanem a belföldi piacra termelő kis- és középvállalkozások is érzik. Az olcsóbbá váló importárukkal szemben nehéz versenyben maradni, főleg a növekvő bér- és egyéb költségek mellett.

A turizmus is érintett: a forint erősödésével a magyarok számára a külföldi utazás, nyaralás vált olcsóbbá, miközben a külföldi turistáknak Magyarország drágább lett. Az elemző szerint ez már az elmúlt hónapokban is látszik a vendégéjszakák számának enyhe visszaeséséből, és a nyári szezon adatai is izgalmas kérdésként vetik fel, hogy a tavalyi évhez képest jobb vagy rosszabb teljesítményt ér-e el a szektor. A műsorvezető ehhez hozzátette: Gerendai Károly, a Sziget tulajdonosa korábban arról beszélt a podcastben, hogy a külföldi jegyértékesítéseknél a vártnál szerényebb érdeklődést tapasztalnak, amit részben a forintárfolyam hatásának tulajdonítanak.

Egy potenciális negatív forgatókönyv vizsgálata: politikai narratíva vagy reális veszély?

A műsorvezető felvázolt egy, a Fidesz-közeli körökből érkező worst-case szcenáriót: a nemzetközi környezet romlása (elszálló olajárak, vámháborúk) az erős forinttal kombinálva már a közeljövőben 5–10%-os leépítéseket indíthat el a nagy exportőröknél, ami a belső keresletet, a hangulatindexeket és a makroszámokat egyaránt rontaná.

Német Dávid megerősítette, hogy a globális kockázatok (vámháborúk lehetséges kiújulása július 24-e után, kínai lassulás, emelkedő szállítási költségek, mesterséges intelligencia tőkeigénye miatt dráguló források, amerikai hozamemelkedés, stabilitási kockázatok a kriptopénzpiacokon) valósak, és a magyar nyitott gazdaság sérülékeny ezekkel szemben. Saját növekedési prognózisa ezért is alacsonyabb a Magyar Nemzeti Bank által várt 3%-nál: az idei évre inkább 2,5% körüli GDP-bővülést vár, jövőre pedig 2,5%-ot.

Ugyanakkor jelenleg nem látszik összeomlásszerű válság jele, az Egyesült Államokban például továbbra is erős a munkaerőpiac és a növekedés, ami miatt a Fed inkább a kamatemelésen gondolkodik.

„Azt látjuk, hogy a német gazdaság pesszimista. És ez részben az autóiparnak köszönhető, hiszen sok kihívással néz szembe. (...) És ez Magyarországnak nyilvánvalóan nem kedvez.” – Német Dávid *

A magyar munkaerőpiac az elmúlt évek válságai során meglepően ellenálló volt. Ezt több tényező is magyarázza:
- Kedvezőtlen demográfiai trendek (évente 30–40 ezer fővel csökken a munkaképes korú lakosság), így a foglalkoztatottak száma elbocsátások nélkül is csökken.
- A külföldi munkavállalók számának stagnálása, a nyitott álláshelyek számának csökkenése.
- A munkaadók óvatossága, akik a jó szakemberek megtartását preferálják, hátha jön a fellendülés.

A profitmarzsok ugyanakkor az utóbbi időben szűkültek, és ha a stagnáló gazdasági környezet tartós marad, racionalizálásra, átszervezésekre és létszámleépítésre kényszerülhetnek a cégek. Ha a fellendülés mérsékelt ütemben ugyan, de beindul, ezek a lépések valószínűleg elkerülhetők. A hosszabb távú munkaerőhiányt a termelékenység javításával, gépesítéssel, racionalizálással, mesterséges intelligencia alkalmazásával vagy akár szabályozott vendégmunkás-programmal lehetne kezelni. Ez utóbbi kérdésben az elemző szerint a TISZA-kormány álláspontja is változhat, ha a munkaerőhiány a növekedés gátjává válik.

A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi kamatdöntése és a monetáris politika iránya

A monetáris tanács a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal 6%-ra csökkentette az alapkamatot, és további kamatcsökkentéseket jelzett előre júliusra és augusztusra. A döntés nem okozott meglepetést, a piaci konszenzus és az árazások is ezt tükrözték.

Két meglepő elem azonban volt:
1. A jegybank a korábban megszokott óvatossággal szemben ezúttal határozottan elköteleződött a kamatcsökkentési ciklus mellett.
2. Drasztikusan, 3,8%-ról 1,8%-ra csökkentette az éves átlagos inflációs prognózisát. Ez a mértékű módosítás az elemző szerint jelentősen meghaladja a piaci elemzői konszenzus változtatásának mértékét (ők 2,3–2,4% körülire teszik az inflációt).

Az inflációs prognózis lefelé módosításának okai között az erős forint, és a jegybank elnöke, Varga Mihály által említett élelmiszerárak szerepeltek.

„Ami a nagy meglepetés faktor volt, (...) hogy ennyire elköteleződött a kamatcsökkentési ciklus mellett a Magyar Nemzeti Bank. (...) Most meg a 3,8-ot levitte 1,8%-ra. Tehát óriási javítást hajtott rajta végre.” – Német Dávid *

Német Dávid egyetért azzal, hogy júliusban és augusztusban további 25-25 bázispontos csökkentés jöhet, így az alapkamat szeptemberre 5,5%-ra süllyedhet. Szerinte a szeptemberi inflációs jelentés lesz a kulcsfontosságú mérföldkő annak megítélésében, hogy a keresletoldali infláció megjelenik-e a 9%-os reálbér-növekedés hatására. Úgy véli, az év hátralévő részében már valószínűleg nem lesz további kamatcsökkentés, és 2027-ben indulhat újra a ciklus, akkor akár 5% alá is csökkenhet az alapkamat.

Inflációs kilátások, az élelmiszerárak mozgatórugói és az árstoppok kivezetése

Az elemző kevésbé optimista az inflációt illetően, mint a jegybank. A magas, 9%-os reálbér-növekedés szerinte inflációs nyomást generálhat a fogyasztáson és a költségeken keresztül. Az élelmiszerárak kapcsán egyetért a műsorvezetővel, hogy a világpiaci folyamatok nem mutatnak egyértelmű csökkenő trendet, sőt bizonyos területeken emelkedés látszik. A hazai alacsonyabb inflációt átmeneti, részben egyszeri tényezők okozzák:
- Az erős forint importárakat mérséklő hatása.
- Néhány termékcsoportban (tej, sertés) kialakult túltermelési válság, ami miatt az árak a termelési költségek alá süllyedtek.
- A hatósági árak árstoppok továbbra is érvényben lévő korlátozó hatása.

„Magyarországon és itt infláció szempontjából nagyon sok mindennel most szembegyünk a világgal. (...) Ehhez képest Magyarországon még mindig negatív rekordokat, tehát mindig a várakozásokhoz képest alacsonyabb infláció alakul ki.” – Német Dávid *

Az üzemanyagok védett árának kivezetésével és az árstoppok hatásával kapcsolatban az elemző a jegybanki álláspontnál óvatosabb. Varga Mihály jegybankelnök szerint az árstoppok kivezetése nem fogja emelni az inflációt. Német Dávid ugyan elfogadja, hogy a korábban becsült 2,5%-os hatásnál ma már jóval kisebb, valószínűleg 1% alatti vagy körüli lehet a hatás, de azt, hogy pontosan nulla lenne, nem jelentené ki. A valós piaci reakciók majd a kivezetés után lesznek láthatók.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „a sankai konténerindex”: A szövegkörnyezet alapján egy konténeres szállítási költségeket mérő nemzetközi indexről van szó, feltehetően a Shanghai Containerized Freight Index (SCFI) torzult alakja. A pontos név a hanganyag nélkül nem rekonstruálható teljes biztonsággal.

  • „a Varga Mihály harmadik tényezőként, ami befolyással volt az inflációs várakozásukra márciushoz képest, az élelmiszerárakat említett”: A mondat elején a „harmadik tényező” nem kapcsolódik nyelvtanilag. Feltételezhető, hogy a jegybankelnök három tényezőt sorolt fel az inflációs prognózis csökkentése mögött, és ennek harmadik elemeként nevezte meg az élelmiszerárakat.

  • „tehát alapvetően ugye mint magánember egy erős árfolyam mellett hirtelen olcsóbbá válik a külső élet”: A „külső élet” kifejezés feltehetően a külföldi életre, utazásra, nyaralásra utal, amit a következő mondatban meg is erősít a szöveg.

  • „csak a pénztárca is számít, hogy ki mit engedhet meg magának”: A mondat szintaktikailag nem teljesen gördülékeny, de az értelem világos: a turisztikai döntésekben az anyagi lehetőségek is szerepet játszanak.

Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]előbb az import felől értékelted a forint árfolyam alakulását, de nézzük meg az export oldalát is.

[00:00:04]Egyre több az aggódó hang, hogy túl erős már a forint hoztod ezt a véleményt.

[00:00:13]Próbálunk mi is egyensúly járfolyamokat számolni.

[00:00:14]Ezeket ezek mindig mozognak.

[00:00:17]Ugye fög attól, hogy milyen a termelékenység, az egy munkaórára vetetett termelékenységváltozás, milyen a magyar inflációs környezet, az eurozónához képest, milyen a folyófizetési mérleg, tehát nagyon sok minden befolyásolja az egyensúly árfolyam alakulását.

[00:00:32]Itt ami nagy problémát okoz, az a megint csak a dinamikája a forintősödésnek, az, hogy egy év alatt 410 Ft környékéről, vagy másfél év alatt 410 Ft környékéről 350-ig erősödött az árfolyam.

[00:00:45]Ez egy olyan nagy változás volt a hazai gazdasági szereplők életében, amire nem készültek föl.

[00:00:59]Ez a Della, a 24.hu gazdasági podcastja, ahol minden a pénz körül forog.

[00:01:04]Üdvözlöm önöket.

[00:01:04]Ez a Della24.hu gazdasági podcast műsora.

[00:01:07]Bakev Zoltán vagyok, a műsor vezetője.

[00:01:09]Mai vendégem Német Dávid, a KNH vezető elemzője.

[00:01:16]Üdvözöllek a stúdióban.

[00:01:17]Szervusz.

[00:01:17]Üdvözlöm a kedves hallgatókat.

[00:01:20]Az adás június 24-én rögzítjük a délutáni órákban egy nappal vagyunk túl a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának esedékes kamaddöntő ülés.

[00:01:29]De mielőtt elkezdenénk ezt és más témáinkat is kitárgyalni, arra kérném önöket, hogy ha még nem tették, akkor iratkozzanak föl a 24.hu YouTube csatornájára.

[00:01:44]Szóval Dávid a nem a jegybankkal fogom kezdeni, hanem egy tavaly őszi történettel.

[00:01:51]Volt nektek egy tájékoztatótok, egy jellemzői tájékoztató, hagyományos, rendszeres, megszokott módon megtartva, ahol én föltettem neked egy kérdést arra vonatkozóan, hogy te hogy látod, akkor nyilvánvalóan előtte voltunk még az áprilési választásoknak szűk fél évvel, hogy te hogy látod, a piac akkor és ott éppen milyen kimeneteleket áraz?

[00:02:15]a választási eredményt illetően, és te eléggé karakál módon fogalmaztál, talán kicsit bátrabban is, mint ahogy egyébként ez megszokott elemzői körökben.

[00:02:27]Közölted akkor, hogy a a Tiszapárt győzelmére olyan otcok vannak, amik a forint jelentős erősödéséhez vezetnek.

[00:02:33]A az állampapírhozamok, államkötvényhozamok jelles mondjuk a 10 éves kötvényhozam jelentős csökkenéséhez.

[00:02:43]vázoltál egy egy lehetséges forgatókönyvet, és ebből egy elképesztő politikai cirkusz lett.

[00:02:47]Még maga az akkori miniszterelnök Orbán Viktor is reagált téged is támadva az intézményt, amelyet képviseltél, vagy képvisel ezt a KNH-t is támadva a az élet utóbb téged igazolt már ami a piaci reakciókat illeti.

[00:03:02]A választási eredményt ismerjük azt is, hogy hogy a forint nagyon jelentősen erősödött a kötvényhoz, amis oly mértékben csökkent.

[00:03:10]Én ma megint ránéztem a 10 éves kötvényhozamra, valami 70 bázispontra vagyunk az amerikai 10 éves kötvényhozamtól, ami egy elképzelhetetlen közelségnek tűnt akár még pár évvel ezelőtt is.

[00:03:21]Hogy számodra ebből az egész történetből mi a tanulság?

[00:03:30]Hát szerintem az a főtanulság, hogy azért a szakmai oldalt, ha képviseli az ember, akkor azért az idővel kifizetődő, hiszen azt látjuk, hogy hogy végül is amit akkor lehetett kiolvasni a piaci mozgásokból, és én azért ugye közel ülök a a piahoz, hogy úgy nézzük, eleve bent ülök a Treasuryben, a dealing roomban, ahol traderek folyamatosan kereskednek a kötvénypiacon, devizapiacon.

[00:03:53]érezzük a külföldnek az impulzusait, hogy ők milyen hírekre hogyan reagálnak, mik a nézeteik, és ezeket próbálom mindig számszerűsíteni is, hogy akkor ez hogyan tud esetleg majd lecsapódni az árfolyamban, a hoamokban.

[00:04:10]És azért úgy látszódik, hogy hogy ezeket az információkat viszonylag jól sikerült kiolvasni az akkori piaci körülmények közül, vagy körülményekből.

[00:04:17]Úgyhogy alapvetően én továbbra is arra törekszem, mint akkor, hogy ezt a szakmaiságot megpróbáljam megőrizni.

[00:04:23]A legjobb tudásom szerint ezt lefordítani a árfolyamra, hozamokra, köznyelvre, gazdaságra.

[00:04:32]És hát reméljük, hogy többször lesz igazam, mint nem lesz igazam.

[00:04:37]Ugye ez fontos mércém is, amikor alapvetően azért próbálok segíteni a a trader kollégáknak is, hogy ne csak egy-két napban, hanem egy-két hónapra és előre tudjunk látni, milyen kockázatok jöhetnek be a képbe, amik jelentősebben mozgatják a árfolyamokat, hozamokat.

[00:04:54]És ezzel próbálom segíteni a munkájukat.

[00:04:57]Ők akkor fognak szeretni engem alapvetően, hogyha többször van igazam, mert akkor lehet ezekkel a pozíciókal keresni, hogyha félrevezetem őket és nincs igazam, akkor nyilván nem fognak szeretni.

[00:05:11]Úgyhogy én nekem az a az egyik főüzenete, hogy a szakmaiságot azt érdemes megtartani és próbálni ugye minél inkább körültekintően eljárni az elemzésekben.

[00:05:23]Rád személyesen nehezedett nyomás a munkádat illetően ebben az időszakban?

[00:05:28]Nem, nemet semmilyen nyomás.

[00:05:31]A ugye ismerjük a választás eredményét, látjuk a piac reakcióját, mint azt említettem volt.

[00:05:36]Nyilván a mindenkori árfolyam ott tartózkodik, ahol a piac piac akkor és ott éppen jónak találja.

[00:05:46]De szerinted ez a ez a hurá optimizmus, ez az úgynevezett tiszabet, ez meddig fog kitartani?

[00:05:52]Van-e még ebben tartalék?

[00:05:56]És melyek lehetnek azok az intézkedések, amelyek esetleg megfordíthatják a piacérrték ítéletét?

[00:06:03]Ez egy picit azért túlmutat már egy szimpla ilyen Tisza beten, hiszen itt a főüzenet az a eurozónához való csatlakozás, és azok a tapasztalatok a múltból, hogy milyen pályát fut be egy csatlakozó ország, akár árfolyamszintben, hozamkörnyezetben, milyen működőtőkebeáramlás következhet be az Eurozóna csatlakozás előtti és akörüli években.

[00:06:27]hogyan alakul az inflációs pálya, milyen feltételeket kell teljesíteni oda hozzá, hogy ott vannak a masrikti kritériumok, a költségvetésnek a egyensúlyának a helyreállítása, az alacsony inflációs környezet, és ráadásul egy európai mechanizmus árfolyamrendszerbe be kell lépni.

[00:06:48]Ugye ez az ERM2 rendszer, ami már önmagában egy stabilabb árfolyamkörnyezetet feltételez.

[00:06:52]Úgyhogy ezek mind elkezdtek beépülni a várakozásokba, és nyilván azt fogja befolyásolni, hogy ezen az úton, ami eltart mondjuk ugye a kormányzat legfrissebb előrejelzései szerint ugye 2030-ra tervezik teljesíteni az összes ilyen kritériumot, tehát amíg ezen az úton halad előre a magyar gazdaság, sikerül-e ezen a ezen a előrejelzett vonalon megmaradni, vagy lesznek kisebb-nagyobb kilengések?

[00:07:22]Ugye ezek lehetnek hazai vagy külső események is, de hát hogyha itt nagyon rövid távra tekintünk, az egyik ilyen mérföldkő, mindenki nagyon kíváncsi már a 2026-os pótköltségvetésre, hogy milyen hiánnyal számol most a kormány 2026-ra.

[00:07:41]És ezután meg legalább ilyen kíváncsi lesz majd a piac arra, hogy 202-re, illetve a középtávú költségvetési kitekintésben milyen konszolidációs pályát jelöl ki majd a kormányzat, de erről majd csak az ősszel, inkább október-november folyamán fog információhoz jutni a piac, de ezek hazai szinten nagyon meghatározó események lesznek, és befolyásolják, hogy a hogy például a piaci reakciók azok ezen az optimista úton haladnak tovább.

[00:08:09]és még inkább árazzák majd az euró csatlakozást, vagy inkább egy megtorpanás lesz, akár egy kiábrándulás, és felmerül annak a kockázata, hogy csak később tudja majd esetleg Magyarország teljesíteni ezeket a kriténiumokat.

[00:08:24]Ugye a magyar sztori, amit nagyon megvett a piac, ez kilóg a közép-európai államok pozíciójából, ha úgy tetszik.

[00:08:34]sokkal nagyobb léptékű volt a hozamjavulás, a a az árfolyam erősödése, mint akár más országok esetében, és nem el szoktunk hozzá.

[00:08:44]Általában mi szoktunk a sor végén kullogni, most pedig a tényleg él lovasok vagyunk ilyen tekintetben, hogy ez pusztán magyarázható az euróbevezetésre tett ígérettel.

[00:08:53]azért teszem föl ezt a kérdést, mert hogy ezzel nem vagyunk egyedülállóak, tehát más országok is kisebb nagyobb lelkesedéssel, de azért tolják maguk előtt ezt a az opciót, hogy az eurót majd bevezetik.

[00:09:05]Vannak országok, amelyek távolságtartóbbak, nem tudom, Lengyelország, Csehország sorolható ide, de itt a környékünkön is azért miközben mi itt a magunk gondjaival voltunk elfoglalva, közben azért egy sorország, tehát most már Bulgária is belépett ebbe a ebbe a körbe, hogy pusztán az euróbevezetés elegendő muníció ehhez a sztorhoz, vagy itt a piac azt is díjazza és árazza, hogy egy komoly kockázat szűn meg, ami nem csak Magyarország, de az Európai Unió egységét tekintve is sokáig fennállt.

[00:09:42]Nyilván Orbán Viktor kormányzására gondolok.

[00:09:44]Itt szerintem azért ennyire egyrészt nagyon látványos ez a változás, mert a előző kormány kimondottan nem Európárti volt.

[00:09:51]Ők ugye nagyon távoli jövőre helyezték kilátásba, csak hogy majd valamikor Magyarország az eurozónához csatlakozik, és leginkább a felzárkózás felzárkózottsági szinttől függött az, hogy majd Magyarország mikor csatlakozik.

[00:10:06]És ehhez képest most meg egy nagyon kézzelf fogható távolságban lévő határidőt határozott meg a mostani kormányzat.

[00:10:13]Tehát a változás mértéke az nagyon nagy mértékű, és emiatt nyilván a piaci reakció is sokkal nagyobb mértékű.

[00:10:23]Ugye a azért nehéz összehasonlítani a régiós más országokkal, akik eddig csatlakoztak az elmúlt egy-két évben, mert teljesen más rendszerben működtek.

[00:10:32]Ugye egy horvát az már eleve eléggé euró alapon működött.

[00:10:36]Az elmúlt években is egy bulgárgazdaság az eleve az euróhoz volt kötve.

[00:10:41]Tehát hogy hogy ott ilyen fajta mozgásokat nyilván nem lehetett látni, nem is lehetett várni, hiszen mások voltak az alapok, ahonnan indultak.

[00:10:50]És ez az egész Fint erősödési sztori, azért ez nem csak a választás előtt indult el, hanem már 2025 elején egy március magasságában, amikor Varga Mihály jegybank elnökké lépett elő, és egyértelműen a jegybank egy sokkal szigorúbb állásfoglalást fogalmazott meg, és már akkor mondták, hogy fontos a pozitív rákamatnak a fönntartása, amit ma a mai napig a tegnapi sajtótá tájékoztatón is hangoztattak, hogy továbbra is fenn kell tartani egy pozitív reálkamatot Magyarország esetében, mert ugye az inflációt le kell győzni.

[00:11:27]És ez a fordulat, ez a nagyon erőteljes, szigorú hangvétel, ez már elindított egy fort erősödést.

[00:11:32]Az, hogy utána a dinamikája az erősödésnek az még begyorsult, ugye az már a választási eseményekhez, illetve azzal kapcsolatos várakozásokhoz volt köthető.

[00:11:44]Sőt, bocsás már csak a pozitív reálkamatot.

[00:11:47]Világ Barnabás volt a vendégem 2023-24 környékén, még bőven a Matolcsi érában.

[00:11:52]Már akkor ezt helyezték a fókuszba.

[00:11:54]Igen, már akkor megjelentek ezek a ezek az üzenetek, és erre abban volt változás, hogy előtte azért a jegybank nem állt annyira karakán ki, mondjuk a forintstabilitás mellett.

[00:12:04]Már szóba került, hogy azért a nagyon gyors leértékelődés az nem jó.

[00:12:08]De a Varga Mihály vezette jegybank, ők már akár forint erősödést is mondtak, hogy szükség van arra, hogy legyőzzék az inflációt, hiszen az egyik legfontosabb csatorna, amin keresztül ma Magyarországon hatni lehetett az inflációra, az az árfolyam csatorna volt.

[00:12:28]Nincs árfolyam célja egy rögzítsük a stabilitás a a kulcszó ebben a helyzetben, de nem volt ellenére egyb egy erősödő forinttal az minden importmék alapanyagnak a költsége az lefelé tud jönni és ezáltal csökkenteni tudja a hazai járaknak az emelkedési dinamikáját.

[00:12:46]És ez azért egy jelentős különbség volt, míg a korábbi időszakban azért nem volt soha ez kimondva, de az, hogy leértékelődik az árfolyam, az egy elfogadott jelenség volt.

[00:12:58]Már már részben egy gazdaságpolitikai elem is volt, hogy hogy van Magyarországon egy magas bérdinamika növekedés.

[00:13:06]Ög az exporttőröknek, a nagy cégeknek lehetett azzal kedvezni, hogy közben egy picit a forint árfolyam leértékelődik, és akkor így az Euróban kifejezett áremelkedés dinamika az sokkal inkább kezelhető volt.

[00:13:21]És ezzel a rendszerrel egy picit fölszámolt a az elmúlt az előbb az import felől értékelt a forint árfolyam alakulását, de nézzük meg az export oldalát is.

[00:13:31]Egyre több az aggódó hang, hogy túl erős már a forint hoztod ezt a véleményt.

[00:13:40]Próbálunk mi is egyensúly járfolyamokat számolni.

[00:13:41]Ezeket ezek mindig mozognak.

[00:13:44]Ugye fög attól, hogy milyen a termelékenység, az egy munkaórára vetetett termelékenységváltozás, milyen a magyar inflációs környezet, az eurozónához képest, milyen a folyófizetési mérleg, tehát nagyon sok minden befolyásolja az egyensúly árfolyam alakulását.

[00:14:00]Itt ami nagy problémát okoz, az a megint csak a dinamikája a forintterősödésnek.

[00:14:05]Az, hogy egy év alatt 410 Ft környékéről, vagy másfél év alatt 410 Ft környékéről 350-ig erősödött az árfolyam.

[00:14:13]Ez egy olyan nagy változás volt a hazai gazdasági szereplők életében, amire nem készültek föl.

[00:14:22]Persze vannak fedezeti lehetőségek, hogy árfolyam szinteket berögzítenek.

[00:14:29]jövőbeni eladásokra, de hát sose lehetett tudni, hogy milyen külső kör kockázatok esnek be, gyengülhet-e még a forint.

[00:14:37]Tehát soha senki nem fog teljes mértékben lefedezni euró kitettséget.

[00:14:41]Egy részét fedezi, de egy része az nyitott marad, és ezáltal fut valamilyen álfolyamkockázatot.

[00:14:45]És ez az erősödés, ez sokkal dinamikusabb volt, mint azért bárki számított rá mondjuk ezelőtt egy évvel.

[00:14:52]És ehhez ilyen gyorsan alkalmazkodni nehéz.

[00:14:54]Tehát itt inkább a dinamikája az, ami szerintem sokkoló volt, és ami nagy kihívások elé állítja mondjuk az exportőröket.

[00:15:01]Maga a szint, hogy mennyire túlértékelt a forint.

[00:15:07]Valószínűleg egy picit túlértékelt.

[00:15:07]Én sokkal inkább ilyen 370 75 környékére tenném az egyensúly árfolyamat, de ez nem egy ilyen drasztikus túlértékeltségi szint.

[00:15:17]Tehát ehhez még azért azt gondolom, hogy fog tudni alkalmazkodni a magyar gazdaság.

[00:15:21]viszont, hogyha innen még egy másik 20-30 Ft-ot erősödne az árfolyam, az már tényleg nagyon komoly kihívások elé állítaná.

[00:15:29]És ugye itt azért általában az exportőrök kerülnek sor szóba, de én szeretem megemlíteni a a magyar cégeket, akik a magyar piacra termelnek, mert nekik meg óriási versenyt jelent az import, és azáltal, hogy nagyon olcsóvá válik az import, mert erős az árfolyam, ez nekik is egy nehezített terepet jelent, hogy a növekvő bérek mellett meg a növegvők költségek mellett még mindig versenyképesek maradjanak a magyar piacon.

[00:15:55]Tehát ebben az esetben már nem csak feltétlen exportőri kérdés az, hogy nekik hogy hat az árfolyam, hanem a hazai piacra termelő magyar vállalkozások számára is.

[00:16:05]Valóban így van.

[00:16:05]Nemrég volt vendégem Surányi György korábbi jegybank elnökül is erre hívta föl a figyelmet, hogy a ez a forint, az erős forint az valóban a hazai kis és középvállalkozásoknál is le tud csapódni ilyen módon, hogy a versenyképességüket rontja.

[00:16:22]Ö sőt egyébként még ha szabad hozzátenni a a még a turizmusunkat is befolyásolja, tehát alapvetően ugye mint magánember egy erős árfolyam mellett hirtelen olcsóbbá válik a külső élet.

[00:16:33]Tehát tavalyhoz képest olcsóbban lehet elmenni a környező országokba, mondjuk nyaralni, és ugye most pont a nyaralási szezon előtt vagyunk, miközben a külföldi turistáknak meg drágább lesz Magyarország, tehát a relatív pozíciója a régión belül ezáltal Magyarországnak változik.

[00:16:53]Nyilván ettől még jöhetnek Magyarországra, mert vannak látványosságok, meg megéri ide jönni, csak azért a pénztárca is számít, hogy ki mit engedhet meg magának.

[00:17:01]És ezáltal amit így az elmúlt egy-két hónapban már azér egy picit szerintem lehet érezni a turisztikai számokba, hogy az eltöltött vendégéjszakák száma azért nem nő már, hanem picit inkább elmarad a tavalyi évi színtől.

[00:17:15]Úgyhogy ez is egy nagyon izgalmas kérdés lesz, hogy itt a július augusztusi időszakban a tavalyi évi turizmusszezonhoz képest egy jobb évet tud zárni a magyar gazdaság, vagy egy rosszabbat?

[00:17:26]Ezen a ponton pedig egy másik vendégem mondását kell beidézzem.

[00:17:29]Gerendai Károly a sziget tulajdonosa volt itt nem is olyan régen egy pár hete, és ő meg arról beszélt, hogy a külföldi jegyértékesítéseiknél látják.

[00:17:38]Még nem pontosan beazonosítottan, de feltételezzik, hogy a forintárfolyam alakulása is nyomott hagyott azon, vagy hagy azon, hogy a vártnál kicsit szerényebb a az érdeklődés.

[00:17:49]Ez volt mondjuk pár héttel ezelőtt valóban.

[00:17:51]Beszéljünk kicsit a worst case szárióról.

[00:17:55]Azért gondolom ezt fontosnak, hogy beszéljünk erről, mert mostanában beszéltem Orbán Viktor egyik tanácsadójával, egy közeli első körös tanácsadóval, meg ahogy figyelem a NER után itt maradt jobboldali sajtó mozgását és érdeklődését, itt most épül vagy próbálnak egy sztorit fölépíteni arra, hogy hogy egy fél fél egy éven belül itt elég rosszra tudnak majd fordulni a dolgok.

[00:18:24]Tehát erre én úgy látom, most egy politikai forgatókönyvet próbálnak fölépíteni, úgy abból kiindulva, hogy a nemzetközi gazdasági környezet romlani fog, az olajárak el fognak szállni, és ez mindezt megfejeli az erős forint.

[00:18:39]Ez sokkal hamarabb, mint sokan gondolnák, heteken vagy hónapokon belül oda fog vezetni, hogy a nagy exportáló cégeknél, itt ilyen számokat hallottam, egy 5-10%-os leépítésre fog sor kerülni.

[00:18:50]Ez nyilván megyazna egy romló lakossági és piaci céges hang bizalmi hangulatnak is, és nyilván a makroszámokon is előbb-utóbb nyomot hagyna.

[00:19:06]Tehát kialakulna egy a mostani sokkal rosszabb gazdasági állapot.

[00:19:07]Te látod-e ezt a kifutási lehetőséget a a a piac a gazdaság felől nézve?

[00:19:14]Én alapvetően egyébként a pesszimistábbak közé tartozom így a elemzői körökben.

[00:19:22]Például a jegybank az idei évre k%-os növekedést prognosztizál.

[00:19:26]Én inkább a más5%-hoz közelebbit látok az idei évre és pont ezeket a külső kockázatokat azért én is érzékelem vagy látom.

[00:19:36]Bár az tagadhatatlan, hogy az elmúlt egy másfél hétnek az iráni konfliktus körül kialakult egyessége, az most javított az energiapiaci szinteken, mármint árszinteken.

[00:19:53]Meglátjuk, hogy a az ellátási láncok is szépen elkezdenek-e helyreállni, illetve azért itt a fémek piacán is egy áremelkedés volt az elmúlt fél évben, hogy az is elkezd rendeződni.

[00:20:03]Egyelőre még mindig az látszódott, hogy a szállítási költségek inkább nőttek.

[00:20:09]Például a konténer index, a sankai konténerindex az is fölfelé mozdult el, ami a szállítási költségek emelkedését mutatja.

[00:20:17]Úgyhogy úgyhogy alapvetően még mindig látszódnak szerintem ilyen globális kockázatok, és nagyon sokféle globális kockázat van.

[00:20:24]Itt legtöbbször az energia kerül szóba, hiszen 2022-ben Magyarország átélt egy komoly energiaválságot, egy negatív folyófizetési mérleggel, magas inflációval, belső fogyasztással, minden negatív következményével gyengülő árfolyammal, de ez az energiakockázat csak egy a sok közül.

[00:20:43]Én például érdekelődre figyelem majd, hogy mi lesz a vámarifákkal, hiszen Donald Trump által bevezetett vámok az július 24-én lejárnak.

[00:20:54]Ugye ez egy fél éves idő intervallumra tudta csak bevezetni.

[00:21:00]És elindultak már, vagy folyamatban vannak a tárgyalások, hogy mi lesz a 10%-os vám eltörlése után.

[00:21:07]Ez újra elindíthat egy ilyen vámháborús környezetet, ami azért Magyarország számára sose kedvező, hiszen egy kis nyitott gazdaságról beszélünk, aki az exportpiacon szeretne érvényesülni.

[00:21:18]Tehát ez a a vámháborúk azok sose kedveznek egy ilyen nyitott gazdaság számára.

[00:21:22]De hát ott vannak például a kínai lassulás körüli problémák, hogy a belső kereslete az nagyon visszafogott, próbál dömpingárral megjelenni a világon.

[00:21:33]Itt az EU és Kína között is a feszültség az nő.

[00:21:36]Ugye nem véletlen, hogy július 1jével bevezetnek a kis alacsony értékű termékekre plusz vámot.

[00:21:44]Ez is különböző kockázatokat hordoz magában.

[00:21:47]Eléri-e például az autóipart a akkumulátorgyártást, ami Magyarországon ugye kiemelkedő üzletág, tehát ez is egy fertőzési csatorna lehetőség.

[00:21:58]De ott vannak például az óriási beruházások a világban, amit az a mesterséges intelligencia igényel.

[00:22:04]Ugye ez a sok-sok tőke követelmény, tőke igény, ez hajtja fölfelé a költségét a tőkének.

[00:22:12]Tehát egyre drágább a hitelezés, egyre drágább a forrás.

[00:22:15]Látjuk azt, hogy az amerikai 10 éves hozamok is fölfelé mozdultak az elmúlt időszakban.

[00:22:20]A német kamatismák 103% környékén van.

[00:22:22]Tehát ezek a emelkedő költségek, ezek is be tudnak gyűrűzni Magyarországra.

[00:22:30]Ott beszélhetünk akár a kriptitális pénzvilágról, hogy ha jön egy piaci hangulatromlás, lehet ez akár a mesterséges intelligenciából való kiábrándulás, hogy ott elindul egy eladási hullám a tőzsdéken, majd átragad ez a kriptopiacra.

[00:22:49]Ezen belül ami kimondottan fontos, hogy ezek a stable coinok, amik mögött állampapírok helyezkednek el, például amerikai állampapírok, hogyha ott az emberek elkezdik eladni ezeket a stable coinokat, akkor el kell kezdeni likvidálni az állampapírokat is mögle.

[00:23:08]Az meg megint egy eladási hullám a világon.

[00:23:10]És hát Magyarországon azért sokszor láttuk, amikor a kockázatkerülés az az növekszik, akkor a forint az gyengül, a hozamaink azok pedig felfelé tudnak elmozdulni.

[00:23:19]Szóval rengeteg kockázat van, és akkor az ingatlanpiaci kockázatról meg úgy érzem napestig tudnád sorolni a kockázati faktorokat.

[00:23:28]Mindig mindig mindig vannak kockázatok.

[00:23:29]Nyilván ezeket de hogy ennek a kifutása az lehet az, amiről én beszéltem a a Orbán Viktor köreihez tartozó források alapján.

[00:23:39]Nyilván szélsőséges esetben, hogyha elindul egy elbocsátási hullám, akkor a belső kereslet is somlik, az visszafogja a növekedést.

[00:23:48]És itt ugye Németország, Magyarország számára nagyon fontos.

[00:23:50]Ott a bizalmi indexek nem biztatóak.

[00:23:52]Sajnos azt látjuk, hogy hogy az elmúlt öt évnek az átlaga az jóval elmarad a az előtte lévő 15 év átlagától.

[00:24:02]Tehát alapvetően a német gazdaság pesszimista.

[00:24:06]És ez részben az autóiparnak köszönhető, hiszen sok kihívással néz szembe, de hát más területeken is azért nehézségekkel néz szembe.

[00:24:14]És ez Magyarországnak nyilvánvalóan nem kedvez.

[00:24:18]Úgyhogy, úgyhogy hát én már ennek a valószínűségét építettem be egy picit, hogy pesszimistább vagyok, mint a mint a piaci konszenzus.

[00:24:27]De egyelőre a jó hír, hogy nem látszódik az, hogy itt egy összeomlásszerű válság jöjjön.

[00:24:32]Például Amerikában az elmúlt hetekben pont kedvező adatok jöttek ki a munkaerőpiac erősebb a növekedés, a stabil.

[00:24:40]Ö pont ezért nem is nagyon kerül szóba a fedni, hogy kamatot kelljen csökkenteni, hanem inkább azon gondolkodnak, hogy kamatot kell emelni, mert dübörög a gazdaság, közben az infláció az 3% fölött van, tehát inkább hűteni kell a gazdaságot, úgyhogy nem mindenhol csak rossz adatotok vannak, de valóban kockázatotokat is lehet látni.

[00:24:59]Egyelőre inkább az látszódik, hogy egy ilyen alacsonyabb eurozónás növekedés körvonalazódik, ami valahol a fé% körül alakul, és ez az exportpiacaink szempontjából nem jó.

[00:25:11]és ez egy picit visszafogja a magyar gazdaság teljesítményét is, de egyelőre tényleg nem a a recesszió meg a válság a szárió az, ami Igen.

[00:25:20]Tehát nyilvánvalóan mindenkit elsősorban az érdekel, hogy az állása megmarad és a fizetése megmarad.

[00:25:28]Az elmúlt hat évben, amikor egyik válságból bugdácsoltunk a másikba, covid, pénzügyi válság, szuperinfláció, az unióval folytatott sörteink következményei.

[00:25:42]És mégis azt tapasztaltuk, hozzáteszem, hogy szerintem meglepetésként, hogy a munkaerőpiac az viszonylag stabil tudott maradni.

[00:25:50]Tehát más korábbi esetekben hevesebben reagált ilyen szituációkra a munkaerőpiac.

[00:25:57]hamarabb kilengett az inga, megindult a munkanélküliség.

[00:26:01]Ez most nem nem történt meg.

[00:26:01]Ugye erre azt mondják a a szakértők, hogy miután feszes állapotában találta a munkaerőpiacot ez a néhány válság, a munkaadókétszer is meggondolták, hogy az ott maradt jó minőségű munkaerőtől megváljanak-e, mert sokkal nehezebb utóbb majd őket pótolni.

[00:26:18]De hogy amirőt most fölvázoltál külső és belső körülmények, ezek vezethetnek-e oda, hogy előbb magad is említetted, hogy megindul a munkaerő elbocsájtása, és ez elérhet egy olyan szintet, öt kötőel 10%-os szintet bizonyos vállalatcsoportoknál, bizonyos ágazatokban, ami valóban a a piaci bizalom adott esetben megrendüléséhez is vezethet.

[00:26:47]még egy gondolatra, hogy miért nem ütött meg ütötte meg a munkaerőpiacot annyira a mostani elmúlt három-négy évnek a stagnálása vagy éppen gazdasági visszaesése.

[00:26:57]Ugye fontos az, hogy a a demográfiánk az nagyon rossz.

[00:26:59]Ugye a munkaképesk korú lakosság az őteljesen csökken 30-40000 fővel évente.

[00:27:08]Tehát gyakorlatilag lehetett úgy csökkenteni a foglalkoztatottak számát, hogy nem kellett elbocsátani, és a foglalkoztatottak száma azért szépen csordogált lefelé az elmúlt időszakban.

[00:27:18]Eközben pedig mondjuk a 2010-es évek második felében nőtt a külföldi munkavállalók száma, az elmúlt pár évben pedig az stagnált.

[00:27:26]Tehát nem volt egy további növekedés ezen a fronton sem.

[00:27:30]illetve ugye ami amit szintén látunk, hogy az alulfoglalkoztatottaknak a köre az növekszik, illetve a ledolgozott munkaórák száma csökken.

[00:27:37]Tehát ez azt mutatja, amit említettél, hogy nem merik elbocsájtani sok esetben a munkáltatók, a munkavállalót, merthogy mivel, hogyha jön egy fellendülés, akkor hogy fog megint találni jó minőségű munkaerőt majd erre várnak hat éve.

[00:27:51]Igen, hát erre várnak egy ideje.

[00:27:53]Viszont van egy olyan jelenség, hogy eközben a profit marzsuk az az elmúlt egy másfél évben azért jelentősen elkezdett szűkülni.

[00:28:00]És hogyha a régiós összevetésben nézzük, akkor sokáig Magyarországon magasabb volt a profitmazs, és most egy kicsit alácsúszott a régiós átlagnak.

[00:28:09]Tehát pont ezért a veszély, hogyha folytatódik ez a stagnálós gazdasági környezet, akkor egy idő után hozzá kell nyúlni a racionalizáláshoz, tehát akár létszám leépítéshez.

[00:28:22]És ebből jön ez, hogy hogy elképzelhető, hogy átszervezésekre sor kell, hogy kerüljön, ha nem jön a gazdasági élénkülés.

[00:28:28]De ahogy említettem, azért idén már-os növekedést várok jövőre egyébként, meg 2,5%-ost.

[00:28:35]Ez viszont azért ad rá reményt, hogy nem kell tömeges elbocsátásokra számítani, hanem ez már annyira rövid idő, hogy hogy át tudja vészelni a vállalati szegmens.

[00:28:46]És egyébként még egy fontos elem volt, hogy miért nem nőtt a munkanélküliség annyira, mert rengeteg nyitott álláshely volt korábban, amit nem tudtak betölteni, és először ezek a nyitott álláshelyek megszűntek.

[00:28:59]És ezzel is egyensúlyabb is egyensúlyabb pozícióba került a a munkaerőpiac.

[00:29:02]Aztán majd lehet, hogy megint jön három év múlva, amikor még nagyon sok nyitott álláshely lesz, és az lesz a probléma, hogy hogyan tudjuk betölteni, meg honnan ezeket a nyitott állás helyeket, hiszen a demográfiánk az nem fog változni.

[00:29:15]Akkor honnan tudjuk betölni?

[00:29:17]Hát itt lehet majd ami amit már részben láttunk 2017 és 20 között, hogy hogy a termelékenységre jobban rá kell feküdni.

[00:29:25]Ugye ez azt jelenti, hogy hatékonyabban kell kihasználni a munkaerőt, gépesíteni kell a folyamatokat racionalizálni, a párhuzamos folyamatokat megszüntetni.

[00:29:34]Hát millió lehetőség van, és cégenként ez változik.

[00:29:37]A vendégmunkásokat azért nem említetted, mert láthatóan nincsen meg rá a politikai akarata Tiszakormány részéről se.

[00:29:44]Ez ez még abszolút változhat.

[00:29:44]Meg hogyha hogyha ez egy növekedési korláttá válik a magyar gazdaság számára, akkor azt is meg kell vizsgálni, hogy hogy akár külföldi munkavállalókkal kell megsegíteni a gazdasági növekedést.

[00:29:59]Azért itt is vannak szerintem nemzetközi szinten jó szabályozási lehetőségek, hogy hogyan lehet ezt viszonylag menedzselt módon lebonyolítani, hogy a munkaerőt ütemezve hogyan engedik be az adott gazdaságba, és tényleg olyat, amire szüksége is van a gazdaságnak.

[00:30:14]hogy ez majd amikor megint szűkös munkaerőpiaci helyzet alakul ki, akkor ez egy mérlegelés kérdése lesz, hogy melyik a jobb megoldás, melyik a hatékonyabb megoldás lehet-e akár gépesítéssel, mesterséges intelligencia alkalmazásával vagy máshogy pótolni a munkaerőt, vagy vannak olyan területek, ahol a az embert valahonnan be kell szerezni.

[00:30:37]Lehet ez persze Magyarorsz külföldön élő magyar állampolgár is, aki hazajön, de lehet akár más európai uniós országból érkező, vagy harmadik világból érkező.

[00:30:46]Na hát akkor most, hogy sorba vettük a globális piaci kockázatokat, a belső piaci nehézségeket, mindezek és szóba került már a Fed, meg az Európai Központi Bank, és utóbbi emelt egyébként a kamatán, hogy mindezek fényében időszerű volt a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának tegnapi döntése, hogy 25 bázisponttal 6%-ra csökkentették a kamatot és kilátásba helyezték tulajdonképpen rögzít éék, hogy ugyanilyen lépések fognak történni júliusban meg augusztusban is.

[00:31:21]A 25 bázispontos vágás az gyakorlatilag így óriási meglepetés lett volna, ha nem lépik meg.

[00:31:27]Ugye a piac is beárasztta így a kamat hozamszintekbe, sőt a hozamszintek azok akár ennél nagyobb vágást is már elképzelhetőnek láttak.

[00:31:34]A piaci elemzői konszenzus az is 25 bázis pontos vágás volt, tehát gyakorlatilag minden adott volt ahhoz, hogy hogy kamatot csökkentsen.

[00:31:46]Ami a nagy meglepetés faktor volt, ugye két dolog, hogy ennyire elköteleződött a kamatcsökkentési ciklus mellett a Magyar Nemzeti Bank.

[00:31:53]Ezelőtt sokkal óvatosabb volt, akár ha a februári kamat csökkentésre gondolunk, amikor 6,5%-ról 6,25-re vágta le a jegybank az alapkamatot, akkor nem köteleződött el ilyen egyértelműen a kamatcsökkentések mellett, ami később egyébként be is igazolódott, hiszen márciusban megjött ez az iráni konfliktus, meg az energiaáremelkedés.

[00:32:15]Most úgy látszik, hogy sokkal biztosabb jövőképet lát a Magyar Nemzeti Bank, és emiatt jobban el tudott mellette köteleződni.

[00:32:23]És ami ennek az alapját adta, és ez a másik nagy meglepetés, azt tudtuk, hogy csökkenni fog az inflációs prognózissa, hiszen a 3,81% egyébként akkor sokkoló volt márciusban pont az ellenkező irányban, mert az a mi prognózisunk egyébként ilyen 3 3,1% körül volt akkor az idei éves átlagos inflációra.

[00:32:45]És a jegybank meg kijött egy 3,8%-kal.

[00:32:48]Most meg a 3,8-ot levitte 1,8%-ra.

[00:32:52]Tehát óriási javítást hajtott rajta végre.

[00:32:55]Nekünk most ilyen 2,3 2,4 az éves átlagos inflációs prognózisunk, tehát mi is csökkentettük, de messze nem akkora a különbség a két változtatás között, mint a Magyar Nemzeti Bank esetében.

[00:33:08]És természetesen az erős forint az egyik elem, ami miatt lehetett lejjebb hozni a a az inflációt.

[00:33:16]Viszont az olajárban én nem látom azt a óriási változást.

[00:33:20]Persze egy picit kedvezőbb a kép, mint éppen márciusban volt, de a határidős árak azért nem annyival kerültek lejjebb, mint korábban.

[00:33:30]Úgyhogy, úgyhogy szerintem azért még vannak továbbra is inflációs kockázatok, különösen figyelembe véve, hogy a reál bérnövekedés Magyarországon most 9%.

[00:33:41]Ez azért azt sugalja, hogy jöhet ebből még inflációs nyomás a fogyasztáson, illetve a költségeken keresztül.

[00:33:46]Úgyhogy ezért is vagyok én valószínűleg pesszimistább, mint a Magyar Nemzeti Bank, hogy ebből egy kicsit több inflációs hatást vélek felfedezni ugye az év végére, jövő év elejére.

[00:33:59]Úgyhogy ezek az üzenetek így összességében egy nagyon szigorú hangvételű jegybankból átfordult egy egy meglepően laza hangvételű jegybankba.

[00:34:11]Mindamellett, hogy természetesen melléették, amennyiben az adatok ezt indokoltá eszik, akkor fogják ezeket a lépéseket meg is tenni, mármint a 25 bázispontos komatcsökkentéseket.

[00:34:23]Én amúgy erre abszolút látok reális esélyt, hogy a következő két alkalommal még csökkentsék az alapkamatot, és akkor 5,5%-ra jusson szeptemberre.

[00:34:29]Viszont ahogy ők is jelezték, hogy szeptemberi inflációs jelentés az fontos lesz.

[00:34:34]Én is azt gondolom, hogy akkor egy picit tisztább képet látunk a erről a keresletoldali inflációról, hogy megjelenik-e Magyarországon, vagy nem jelenik meg.

[00:34:46]Én inkább arra számítanák, hogy a utána az év hátralevő részében már nincs kamatcsökkentés, és 27-ben indul el majd újra a kamatcsökkentési ciklus, és akkor pedig meg már 5% alá be fogják tudni vágni az alapkamatnak a mértékét.

[00:35:00]A Varga Mihály harmadik tényezőként, ami befolyással volt az inflációs várakozásukra márciushoz képest, az élelmiszerárakat említett.

[00:35:13]Te erről mit gondolsz, hogy valóban visszaköszönnek-e a statisztikában ezek a folyamatok?

[00:35:20]Mennyire stabilak ezek a folyamatok?

[00:35:22]És a világpiaci árakból visszafejthetően ezek fönntartható folyamatok?

[00:35:26]Tehát én a globális élelmiszeráraknál, agráraknál, ott nem látom ezt a csökkenést, megmondom őszintén, ott inkább az elmúlt hónapokban egy pici emelkedő trendet véltem felfedni.

[00:35:43]Nagy kérdés, hogy milyen lesz a globális termés az idei évben.

[00:35:46]Itt ezért vannak nagyon nagy piacok, az USA itt Európában mondjuk az ukránpiac vagy egy spanyol piac, hogy milyen lesz az időjárás.

[00:35:55]Ö és sokan ugye attól tartanak, hogy nagyon forró nyár lesz, száraznyár lesz.

[00:35:59]Ez akkor nem feltétlen kedvez majd a a az élelmiszerek árának.

[00:36:07]Emellett ott volt korábban, hogy a műtrágya ára is felszaladt ugye a a hormóziszoros lezárása miatt, illetve a emelkedő gázárak miatt.

[00:36:13]Szóval azért vannak olyan tételek, amik az agrárszektorra rá tudnak nehezedni.

[00:36:17]De valóban Magyarországon és itt infláció szempontjából nagyon sok mindennel most szembegyünk a világgal.

[00:36:26]Tehát míg Európában gyorsult az infláció, Amerikában gyorsult az infláció, távolkeleten különösen magas inflációt látunk sok helyen, most nem Kínában, mert ott alacsony, de de mondjuk egy tájföldön vagy egy Fülöpszigeteken ott magas infláció van.

[00:36:42]Ehhez képest Magyarországon még mindig negatív rekordokat, tehát mindig a várakozásokhoz képest alacsonyabb infláció alakul ki.

[00:36:47]És ez részben egyébként tényleg Magyarországon az élelmiszerárak miatt van.

[00:36:50]Ott csökkenés volt az elmúlt év azonos időszakához képest, de ebben a erős forintnak is nagy szerepe van, illetve néhány terméknek, mint például, hogy a tejben egy túltermelési válság alakult ki, és ezért sokszor már a a bekerülési költség alatt kell eladni a tej tejet a a termelőknek, hogy ugyanez igaz a sertéságazatra.

[00:37:12]Szóval ezek ilyen egyszeri tételeknek tűnnek nekem.

[00:37:18]És inkább innen fölfelé mutató kockázatok, akkor ezek inkább belső piaci zavarokra vezethetők vissza.

[00:37:25]Részben részben belső piaci zavar is van benne, de részben mondom ez a nagyon erős árfolyam, ami ami megjelent a magyar élelmiszerpiacon.

[00:37:34]Illetve hát azért az árés stopping köz hatékonyság javulás, nem a termelékenység javulás.

[00:37:40]Én nem gondolnám, hogy most egyik pillanatra a másikra ekkora lett volna a hatékonyságjavulás meg termelékenységvulás.

[00:37:46]Öze fokozatosan vannak javulások, de most így egy évvel ezelőtthöz képest én nem látom ezt a fajta javulást a a számokban még egyelőre.

[00:37:55]Úgyhogy ezek tényleg, ahogy említettem inkább árfolyamhatás, illetve ilyen egyedi tényezők, amik most nagyon lefelé húzták a az élelmiszerárakat, de az árés intézkedés, árés top intézkedés is közéig tartozik, hiszen az is limitálja azt, hogy hova tudnak fölszaladni.

[00:38:11]Van egyetértesz, hogy egy bankal ugye tegnap vagy tegnapelőtt született döntés a védettár kivezetéséről az üzemanyagok esetében.

[00:38:21]És részben erre reagálva mondta azt Varga Mihály egybank elnök a keddi tájékoztatóján, hogy a jegybank szerint a az árstoppok a a lefolytott árazás kivezetése az jelen tudásuk szerint nem növelni az inflációt.

[00:38:37]Hát itt kíváncsi leszek majd az inflációs jelentésre, hogy hogyan bontják ezt föl.

[00:38:44]Ugye ez majd a holnapi nap folyamán jelenik meg.

[00:38:48]Az már régóta csütörtökön, bocsánat, csütörtökön jelenik meg.

[00:38:55]Az már régóta téma, hogy ugye az elején, amikor bevezették, akkor a jegybank számútt egy ilyen más5él%-os hatással az inflációra, hogy annyival hozta lefelé, de hogy elég hosszú idő eltelt, és hogy széles a termékpaletta ezekben a az eladói boltokban, és hogy kiegyenlítődtek már ezek a hatások.

[00:39:18]Tehát hogyha kivezetik, akkor valószínűleg már nincs akkora hatása, mintogyha két hónap múlva vezették volna ki.

[00:39:25]Hát a, hogy mondják, ugye a az evés vagy a puding probálja az evést.

[00:39:29]Tehát amikor kivezetik és utána megnézzük, hogy valóban milyen reakciók vannak az árazásban, akkor fogjuk ezt pontosan meglátni.

[00:39:37]Én is azt gondolom, hogy a másik-nál biztos, hogy sokkal kisebb a hatás, hiszen tényleg pozitív folyamatok zajlottak le magyar szemszögből az élelmiszerpiacon.

[00:39:47]Úgyhogy mindenképpen 1% alatti, lehet, hogy 1% körüli.

[00:39:50]Az, hogy nulla, ezt ezt így nem tudnám kijelenteni, de mondom majd meglátjuk, hogy a hogy egyrészt az inflációs jelentésben ezt hogyan dekódolják, illetve hogyha tényleg megtörténik ez a kivezetés, akkor a tényleges piaci reakciók hogyan fognak lezajlani.

[00:40:08]Német Dávid, köszönöm a beszélgetést.

[00:40:10]Köszönöm szépen a lehetőséget.