Vízpara: nem az utolsó órában, hanem az utolsó percben vagyunk | 24.hu

[00:00:00]Látsz-e olyan folyamatokat az Alföldön élők esetében, hogy egyfajta belső migráció is elindulhat, hogyha ez a ez a folyamat nem áll meg, nem változik?

[00:00:09]Gondolok itt arra, hogy itt miután élhetetlenné válik, elsivatosodik a elsivattagosodik az Alföld, ezért sok sok száz vagy akár 1000 több 1zer család is fölhagyhat a gazdálkodó életterében és az ország más része költözük, hogy ez ez abszolút bekövetkezhet.

[00:00:27]részben technikai műszaki kérdés, hogy most akkor a folyókon valójában kialakítunk-e akár a mederben meg tározó készséget, kapacitást, vagy az árvízi vizeket megfogjuk és és és ár árvízapasztó nagy tározókat, amik egyébként körülvett valamilyen művelés alatt álló területek, amik ha és amennyiben ez a nagy árvíz és a nagy árvíz apasztás bekövetkezik, ugye az ottani termény részben elpusztul, attól fügyéppen termesztenek rajta.

[00:01:05]De ez ez egy szintén egy szabályozási kérdés, tehát szintén a közgázon, de erre a témára készült egy másik kiváló még menthető lenne megfelelő szabályozással.

[00:01:22]Ez a Della, a 24.hu gazdasági podcastja, ahol minden a pénz körül forog.

[00:01:28]Üdvözlöm önöket!

[00:01:28]Bakev Zoltán vagyok a 24.hu gazdasági podcast műsorának, a Dellának a házigazdája.

[00:01:37]Mai vendégem Dr.

[00:01:37]Kovács Károly, a Magyar Szennyvíz Technikai Szövetség elnöke, víz vízipari szakember, vállalkozó, szakértő.

[00:01:45]Vele fogok beszélgetni.

[00:01:48]Találják ki, hogy miről?

[00:01:50]Hát nyilván erről a borzasztó asszályhelyzetről, klímahelyzetről, vízhiányos magyar gazdaságról.

[00:01:58]Az adást június 30-án rögzítjük a délutáni órákban, és arra kérném önöket, hogy ha még nem tették volna, akkor iratkozzanak föl a 24.hu YouTube csatornájára.

[00:02:11]No, Károly a bő egy évben már beszélgettünk egy másik műsorban arról, amiről most is fogunk.

[00:02:20]már akkor is egészen tragikus képet festettél le.

[00:02:22]Nemcsak a magyar, hanem a globális, tehát a a világ egészére kiterjedően a a vízkészletekhez való hozzáférésről, a a vizeink állapotáról és arról, hogy ez milyen pórs jövőt rajzol föl Elibénk.

[00:02:44]Ahogy most az elmúlt napok híreit nézem, ha lehet, még rosszabb a helyzet.

[00:02:47]Tehát korábbi nyarakon is szembe jöttek ezek a hírek, hogy vízkorlátozás bevezetésére volt szükség egyes településeken, de most rajokban jönnek ezek a ezek a hírek.

[00:02:59]Mekkora a baj?

[00:02:59]Utolsó órában vagy utolsó percben járunk?

[00:03:06]Hát a a vízhiánnyynyal vagy most konkrétan ugye akár a települési vízhasználat korlátozássával kapcsolatosan alapvetően kapásból ketté lehet bontani a dolgokat.

[00:03:17]Az egyik az, hogy egyáltalán van-e vízkészlet, és ez globálisan is megjelenő probléma.

[00:03:21]Ennek az időbenisége is egy külön ügy, hogy ugye vannak szakaszok, amikor túl sok van, akkor amikor túl túl kevés.

[00:03:29]A nagyon borús történet az egyébként szintén még a víznél maradva a víz minőségével kapcsolatos.

[00:03:37]óriási a vizek szennyezésének, szennyezettségének a növekedése.

[00:03:45]Az akár és ez kiterjed akár az óceánokra is, tehát nem csak a felszíni vizek, amiket akár némi szennyvíz minőségi vagy szennyvíztisztítási programokkal átmennehet javítani mondjuk a Duna vizét is időközben.

[00:03:57]Ugye itt a főváros is tisztítja, meg fönt is, fönti szakaszokon is.

[00:04:02]Tehát átméletileg úgy tűnik, hogy hogy úgy rendeződik.

[00:04:04]viszont a felszín alatti vizeinket részben a mezőgazdaság, részben a részben akár a települési kibocsátások mélységében és folyamatában szennyezik, és ezeknek a helyreállítása, illetve az alka hely használhatóvá tételnek az alkalmaz az al alkalmassátelnek a feltételei és a nehézségei külön problémát jelentenek, de ez a vízkészlettel kapcsolatos.

[00:04:28]A víz vízellátó infrastruktúrának az állapota az viszont már nagyon is 24 órában jár.

[00:04:38]Tehát hogyha most a perceket, órákat számoljuk az energia és közműszabályozási hivatal hivatalos tájékoztatója szerint is a mintegy 60000 km-t kitevő vízellátó vezetékhálózatnak a 80%-a kritikus, illetve fokozottan kritikus állapotban van.

[00:04:57]Tehát a 60-as70-es években megépült hálózatok a tervezett élettartamuknak a végén járnak.

[00:05:07]És ezeknek a különböző anyagai, részben acél, műanyag és a teljes hálózatnak mintegy az 50%-át kitevő rész az viszont az csementetből épült még annak idején.

[00:05:18]És bár ez most közvetlen lakossági vagy fogyasztói egészségkockázatot nem hordoz magában, viszont egyértelmű, hogy az élettartam a végét járja.

[00:05:29]Ez kimutatható részben a üzemeltetői statisztikákból is, tehát a csőtörések számának a folyamatos és azot esetben exponenciális emelkedéséből a lakossági érzékelés is.

[00:05:41]26-ban, 20-ban végeztünk egy 5000-es mintán egy nagy társalmi kutatást, amikor is több egyéb kérdés mellett például a csőtörések volt-e a közvetlen környezetében az elmúlt évben csőtörés, akkor nagyjából 40%, most 26-ban 60% fölötti lakossági vissza csatolást tapasztalunk és ez részben megmutatkozik a hálózati vízveszteségekben is.

[00:06:08]Tehát a kiter az valószám, hogy a ivóvíz negyed, de elfolyjuk a elfolyik aedett hálózat egy átlagos ez egy átlagosan valós szám.

[00:06:21]Budapesten jobb a helyzet, itt ilyen 16-17% környékén áll ez a bizonyos hálózati vízöszteség mértéke.

[00:06:31]Vidéki területeken vannak ennél magasabb, akár 40-50%-ot is elérő hálózatok.

[00:06:42]Ugye neked rálátásod van a globális problémákra is.

[00:06:45]magad is tagja vagy vagy voltál nem tudom pontosan például Afrikát érintő ágazati szövetség mi működésnek, hogy ebből kiindulva, amikor az a kérdésem, hogy mekkora a baj, hogyha kicsit kitekintünk saját országhatárainkon kívül, akkor világszinten mi mondható el?

[00:07:08]Mert a két dolog az való nyilvánvalóan egymásra épül.

[00:07:12]Hogyha hogyha nálunk probléma van és probléma van a világ számos más pontján is, akkor az olyan folyamatokat tud elindítani, itt gondolok például a migrációra, ami teljesen átrajzolja a a globális térképet, hogy ilyen értelemben milyen tapasztalatokat szereztél például afrikai útjaid során.

[00:07:31]Említettem, hogy ágazati vállalkozó vagy, tehát üzleteket is bonyolítottál.

[00:07:37]ebben a térségben közvetlen információid vannak arra, hogy milyen állapotok uralkodnak, akár Ázsia, akár Afrika vízben szegény vagy víztisztítási technológiában szegény térségeivel.

[00:07:50]Igen.

[00:07:50]A hát a a a globális probléma és a szennyezésre egy pillantra visszakanyarodva tekintetében a globálisan képződő használt, elhasznált vizek, szennyezett vizeknek a pusztán 20%-a az, ami valamilyen szintű tisztításra kerül.

[00:08:10]A 80% az teljesen tisztítva, minden további tisztítás nélkül kerül részben a felszín alatti vizekbe, pöcegödrökbe, szikasztó mezőkön keresztül, vagy a felszínvizekbe, vagy és jut el az óceánokig.

[00:08:26]Tehát gyakorlatilag a a teljes globális vízkészletet egyre fokozódó mértékben szennyezzük.

[00:08:33]És itt mondjuk a vízhez való hozzáférésnek ugye ez a mennyiségi része, mikor van, mikor nincs, de milyen minőségben.

[00:08:45]És ez részben a klímaváltozással összefüggő, de elsődlegesen a népesség szaporodásával, szaporulattal.

[00:08:55]A a klímaváltozásnak is vannak jelentős hatásai, de de az, hogy egyrészt a népesség szám és ennek a népességnek a víz igénye a mindennapi élet szükségleteihez és aztán az ehhez kapcsolódóan a mezőgazdasági termelés, az ipari termelés, ami szintén kibocsátóként szintén tisztítatlan szennyvizekkel jelenik meg, ami már egyébként a nemcsak a vizek szennyezettségét, hanem adott esetben tisztítatlan szenny vizekkel öntöznek mezőgazdasági területeket, akár nehéz fémekkel szennyezett tisztítatlan vizekkel, és ez már az élelmiszerláncokban is megjelenik.

[00:09:31]Na hát Afrikára konkrétan, és amit itt említettél olyan megkeresések értek el bennünket egyébként privát beruházók részéről, tehát mindenféle állami garanciák nélküli beruházás.

[00:09:47]milliós lakosú városok nulla közcsatornával.

[00:09:50]Tehát a vízvezetékhálózat az az még valamilyen szinten vagy megmaradt még a a gyarmati időkből és vagy bővült menet közben, de a csatornahálózat gyakorlatilag nulla szinten van jelen.

[00:10:08]Mondom még egyszer milliós városokban.

[00:10:12]Tehát ugye ez közegészségügyi probléma és ez abszolút közegészségügyi probléma is.

[00:10:16]Ugye a a bevezetett vizekkel megképződik a szennyvíz, és ezt jellemzően hát nem jellemző, hogy zártározókba tároznák, hanem próbálják helyben elszikasztani valamilyen szikasztómedencében, de azért az időnként megtelik.

[00:10:30]És akkor jönnek a szippantós autósok, akik mondjuk egy milliós városra, mondjuk 100 szippantós autós tudja kiszolgálni a a a az érintett részben, lakossági részben, meg közületi meg ipari meg egyéb kibocsátókat, és ürítik teljesen rendezetlenül a szippantmányt a lehető legelső alkalommal, patakba, folyóba, tóba vagy erdőszélen.

[00:10:57]Rettenetes rettenetes képek.

[00:11:00]Ez azt jelenti, hogy a élhetlenné válik a környezet.

[00:11:03]A környezet.

[00:11:03]Így van.

[00:11:03]és egy gánában az ottani szilárdhulladékfeldolgozást nagyjából országos szinten lefedő társaság keresett meg bennünket azzal, hogy ezt a műszóval, szakmai műszóval lév folyékony hulladékot, tehát ez a szipantmány folykony hulladék, hogy ő a szilárd hulladék kezelés mellé a telepeihez, tehát a szilárd hulladék kezelőkhöz szippantott szennyvíz tisztisztítókat is, és hogy miet tudnánk-e.

[00:11:35]És ugye a 90-es évek elején még, amikor a szennybíz hálózatok és a tisztítók fejlesztési programja indult, akkor akkor voltak olyan hazai projektek is, ahol és ezekben mi már akkor is részt vettünk több mint 200 hazai szennyvíztelepet, a 800 valamennyiből, azt mi terveztük, illetve valósítottuk meg.

[00:11:59]a ahol az agglomerációba tartozó kisebb települések, ahol nem volt csatornahálózat, de a szippantmány ugye ott is megképződött, hogy akkor olyan telepeket terveztünk, ahol volt szippantott szennyvízfogadó is, és annak az előtisztítása és a a csatornán beérkező szennyvízekkel közös tisztításra.

[00:12:17]Szóval a lényeg az, hogy azt azt mondtuk, hogy meg tudjuk csinál csinálni a bocs muszáj vagyok közben vágni, hogy van arra vonkozóan felmérés, hogy a föld lakosságának hány százaléka él olyan helyen, ahol ezek a problémák akuttan vannak, élnek jelen közegészségügyi élelmiszerbiztonsági egyéb szempontból.

[00:12:42]Hát a a, hogy úgy mondjam, ennek a jó indikátora az ENS globális célkitűzés, a 2015 és 2030-ra kitűzött úgynevezett fenntarthatósági célok, amelyek azt fogalmazták meg, hogy mindenkihez jusson el az egészséges ivóvíz, és mindenki férjen hozzá megfelelő szanitációhoz.

[00:13:08]És igazából ezt a szanitációt direkt használom most így, mert annak idején elő első körben nem is gondolkodtunk el, hogy mit érthetnek alatta.

[00:13:17]szinte automatikusan, legalábbis a magunk számára úgy fordítottuk le, hogy hát valamilyen szennyvíz, csatorna, elvezetés, tisztítás is legyen.

[00:13:24]Nos, ehhez képest időközben én 2000 mindegy, két-három éve vagyok a az afrikai víz, és 23-ban lett a valamikori 40 éven keresztül víz szövetségből, víz és szanitációs szövetség.

[00:13:43]Tehát egyáltalán ezt a szanitációt, ezt most egy pár évvel ezelőtt emelték mellé a víz ellátás témaköre mellé szakmai és itt jelenti.

[00:13:55]És ez ott bizony azt jelenti, hogy úgy fordítják le, hogy a víz az élet, a szanitáció pedig a méltóság, az emberi méltóság.

[00:14:03]És ez most egy picit nagyon magyarra lefordítva, ez a zárható ajtót jelenti, tehát ez a klozetet jelenti, hogy valamit magamra tudjak húzni, hogy körülöttem tehát ne nézzenek, ne támadjanak meg, tehát legyen egy zárt helység, ahol egy illemhely, ahol a dolgomat el tudom végezni, hogy ez most egy pottyantós.

[00:14:22]Uram bocsánat.

[00:14:24]Ezek a feltételek is hiányoznak.

[00:14:25]Ezek is hiányoznak.

[00:14:25]És akkor ebben az értelemben igen.

[00:14:27]A nagyjából 2 milliárd emberre tehető azoknak a száma, akiknek nincs megfelelő ivóvízhez való hozzáférése, és 2,5 milliárdra pedig azoké, akiknek ez a bizonyos klozet sem adatik meg.

[00:14:42]A szennybíz képzés és képződés és a 80% tisztítatlan.

[00:14:49]Ezt ezt e ezt meg már említettem.

[00:14:52]És egy nagyon tragikus hír van.

[00:14:52]Ö és ez már a nemzetközi szervezet szintjén is megfogalmazódott, hogy tudnék az a célkitűzés, amit 2015-től majd 30-ra elérünk valahova, ettől nemhogy ehhez közelednénk, hanem fokozatosan távolodunk, ha a számosságát nézzük azoknak az embereknek a földön, akik nem jutnak hozzá egészséges ivóvízhez, és nem jutnak hozzá ehhez a bizonyos klozethez, ehhez A eh ez az emberi méltóság és mi akadályozza a célok elérésé?

[00:15:29]A számos az a számossági probléma az abból adódik, hogy gyorsabban nő a lakosság száma.

[00:15:33]Jelenleg ugye Afrikában 1,2 milliárd, 1,3 milliárd ember él.

[00:15:40]2050-re 2,s5 milliárd emberre prognosztizálható.

[00:15:46]Az átlagos életkorok.

[00:15:46]Ö a a korfa az egy teljesen alulról szélesen felfelé ívelő és a a reprodukciós számok, tehát a az egyfőre jutó vagy az egy nőre jutó népesség szaporulatnak is a mértéke még mindig mindig a a kettő fölött van messz.

[00:16:07]Ez így nekem úgy hangzik, mint egy időzett bomba.

[00:16:09]Tehát vagy súlyos járványok és akint látjuk is, hogy Afrikából egyre másra robbannak és járványok.

[00:16:16]De összességében összességében igen.

[00:16:19]Tehát vannak vannak komoly megbetegedések, vannak ebből a közegészségügyi problémák.

[00:16:24]érzékelhető egyébként, és ezt például különböző szervezetekkel együttműködve Gánában a Gána második, harmadik legnagyobb, negyedik legnagyobb városában építettünk meg ilyen tisztító telepeket, mondom teljesen privát beruházás keretében.

[00:16:39]És ez mondjuk egy mondjuk finanszírozás szempontjából egy egy olyan példaértékű valami, ami ami ami kvázi megerősíteni azt a szándékot, amit egyébként az Európai Unió, a a az ENS, a világ bank, az összes európai fejlesztésű, afrikai összes regionális fejlesztési bankok hirdetnek, hogy a magántőke bevonása, tehát a privát tőke bevonás a az infrastruktúra finanszírozásban.

[00:17:13]Ezzel kapcsolatban alapveten és ez részben hazai vonatkozásban is abszolút így van és Európában is.

[00:17:18]A világon és mindenütt a víz közmű infrastruktúra a legeslees legdrágább.

[00:17:28]Es globális előrejelzések szerint városi infrastruktúra fejlesztési igények víziközmű úthálózat energiaellátórendszerek fejlesztési költségeit 1000 milliárdokba, tehát trilliókban mérve következő 25 évre nem mondom az iratlan számokat, tehát 1000 még egyszer 1000 özer milliárdok, dollár milliárdok lennének szükségesek, ami engem meglepett.

[00:18:01]És aztán azóta mindenkit is, akinek ezt így előadom, mert hogy a vízi közmű önmagában több, mint az összes többi együtt véve.

[00:18:10]Tehát hogy merthogy egyébként 1 köbméter víz az 1 tonna áru és azt azt nem lehet digitálisan közvetíteni ahhoz egy komoly infrastruktúra.

[00:18:23]Az nem drótolja.

[00:18:24]Az nem drótolja, vagy akár drót nélküli hálózaton nem lehet átjuttatni.

[00:18:30]És az bekerül a föld alá, a csatornahálózat, gravitzációs csatornázat 3-45 m mélységbe, az az út alatt van.

[00:18:36]Vonatkozik ez akár Budapest vagy a hazai infrastruktúrára is.

[00:18:38]A ha azt kell felújítani, az úthálózatunknak nem jutunk hozzá egy 50 éves felújítási ciklusához.

[00:18:47]Tehát 50 éven belül, mondjuk például a budapesti úthálózat nagyjából 6000 km körülbelül ugyanennyi vízérelték valamivel kevesebb csatornahálózattal, de nagyjából ugyanennyi.

[00:18:57]Az úthálózatból nem jutunk hozzá 50-60 km, tehát 1%-nyi rekonstrukcióhoz.

[00:19:05]Na ha ehhez képest, hogyha az infrastrukt a a föld alattit akarnánk megújítani, ami egyébként már időközben ütközik a a gáz, a villamosenergia, a távközlés és a mindenfélének is az egyéb közműveivel, és bent van az út alatt, és azt föl kéne törni, ahhoz le kéne menni, majd pedig újra helyreállítani.

[00:19:27]Tehát ez mondom egyszer egyrészt a legdrágább, másrészt pedig a szinte ha nem megfelelően tervezett és ütemezett, akkor a megvalósíthatatlan kategóriába tartozik.

[00:19:39]És ez ebben a restanciában szenved egész Európa.

[00:19:41]Az Amerikai Egyesült Államok, ott is tanulmányok vannak arról, hogy a 80- 100 évvel ezelőtt megvalósított infrastruktúra a végét járja.

[00:19:50]És ott is például a akár a finanszírozás szempontjából, hogy ebben ez azért érdekes, amit mondasz, mert miközben a nemzetközi szervezetekben, mondjuk az ENS-ben, de máshol is, alapvetően arról folyik a diskurzus, ha jól értem, hogy hogyan lehet a harmadik világot technológiailag fölzárkóztatni.

[00:20:11]Most ezt általános értelemen értem a fejlő fejlett világhoz.

[00:20:14]Közben itt kiderül, hogy olyan alapvető szintű hiányosságok vannak, például a szívóvíz rendelkezésre állását illetően, ami viszont ott marasztalja a középkori állapotok között ezeket a térségeket.

[00:20:30]Tehát valószínűleg nem a technológiai főzálkoztatás lenne a legelső és a legsürgetőbb, hanem az alapvető infrastruktúra biztosítása ezeknek az embereknek a milliárd számra, ha jól értek.

[00:20:39]Igen, a alapvetően igen.

[00:20:42]Technológia szempontjából egyébként a egyebek mellett a Kereskedel és Iparkamara szubszaharai Afrika tagozatának is, illetve a régiós bizottságának vagyok az elnöke.

[00:20:59]És ebben a tisztségemben gyakran tehát akár odautazva, akár pedig fogadóként találkozom különböző országok, afrikai országok kereskedelmi iparkamoráinak a delegációival és és mondjuk Nigéria az egyik vagy ha nem épp a legnagyobb ország 200 milliós lakossal delegációja mezőgazdasági alkalmazásra mobiltelefonról ö vezérelt drón technológia iránt érdeklődött fiatalabb delegáció fiatalabb tagjai.

[00:21:35]Zárójelben megjegyzem, hogy éppen előtte beszéltünk a vizes témákról mé vízellátottság és hát a szám amit ott a delegáció vezetője közölt, hogy a lakosság 30%-a jut vezetékes vízhez megfelő mondjuk úgy megfelelő.

[00:21:53]De egyébként ez ez önmagában nem jelenti azt, hogy iható, mert egyébként nem 24 órás rendelkezésre állással folyamatos túlnyomással, hanem hanem időszakos ellátás, ami azt jelenti, hogy a a szennyezett talajból a talajvíz az bejut a vezetékbe.

[00:22:08]Tehát ott senkinek eszébe nem jut a csapról direkt inni.

[00:22:13]megjegyzem Magyarországon is, csak minden tehát háromból kettő ember, bizonyos felmérések szerint csak minden második ember nyúlod a a csaphoz és fogyasztja direkt be a a az ivóvizet valamilyen valamilyen misztikusok miatt, mert egyébként Magyarországon vagy Európában egyébként abszolút fogyasztható lenne.

[00:22:35]Nos, ott nem, de a lényeg az, hogy tehát elhangzott az, hogy 30%-ának van vízházó hozzáférése.

[00:22:41]És amikor ez az igény, ez a mobilról vezérelt izé á van egyébként ilyen hazai dróntechnológia, tehát én nekem így kapásból a fejemben volt, de nem bírtam ki meg nem kérdezni azt, hogy és akkor tessék mondani, mennyi mobil előfizetés van Nigériában és Nigériában 140 millió.

[00:23:04]Tehát a lakosság 70%-ának van mobil hozzáférése, míg csak 30%-ának van ivóvízhez, vagy mindegy, vezetékes vízhez való hozzáférése.

[00:23:15]Zárójelben megjegyzem itt az előzőekhez visszakanyarodva, hogy a víz közmű infrastruktúra a legeslees legdrágább, mindközül, és összességében az összes többit is egyetve.

[00:23:25]Ugyanakkor a legeslekevesebbet fizetjük érte.

[00:23:27]2012-es statisztikai adat statisztikai hivatali adatfeldolgozás szerint a távközlés a hűt a a a fűtésre közlekedésre és a víziközmű szolgáltatásra ki költött háztartási kiadások jövedelem deilisenként tehát a legszegényebbektől a leg vagy legalm magasabb jövedelmektől legzegény meg a a csöbbiedelmiekig az ilyen hár 2,54% körül mozgott, míg az összes többi az egyébként 5 6 7 8%-okat tesz ki.

[00:24:08]Viszont a lakossági érzékelés kicsit paradox módon, mert hogy arra is rákérdeztünk, hogy mit gondol, hogy melyikért ad ki legtöbbet, a közel 50% a első helyre tette a vízzi közműszolgáltatóst, pedig az az összes között a legarancsonyabb.

[00:24:28]Tehát van egy ilyen kicsit ilyen félreértelmezett túl sokat mondjuk azt, hogy ez egy kincs.

[00:24:32]És ha egy kincs, akkor nyilván az a legdrágább.

[00:24:36]Igen, csak éppen nem vagyunk hajlandók érte fizetni, míg egyébként ez az érték, ez mostanra 1% alá ment vissza.

[00:24:41]Tehát a legkevesebb, a legdrágább infrastruktúra és szolgáltatás a legkevesébbi, legkevésbé anyagilag megbecsülöt.

[00:24:50]És egy olyan kérdést tettünk föl magyar víz és szennyvíztechnikai szövetségként is, meg Hungary Water Partnershipként is vettünk részt a 2023-as New Yorkban tartott Tens vizes konferencián.

[00:25:06]Ez egy félidős a ennek a fenntarthatósági célkitűzéses időszaknak egy értékelése volt, ahol egyébként olyan hazai megoldásokkal is megjelentünk és minősítést kaptunk ENS az ENS honlapján vannak fön részben ezek a szippantott szennyvíztisztítós megoldásaink, mint egyébként bankolható, hiszen privát beruházás keretében.

[00:25:27]És ha mást nem, legalább az a 3 l, amit megiszik, hogy az egészséges legyen, mert egyébként valóban hullanak emberek, mint a legyek.

[00:25:33]Tehát vannak ott helyi partnereink, akik akik egy üzleti út után hazatérve valamelyik gyerek elhalálozott, senki nem tudja, hogy mibe című.

[00:25:45]Tehát tehát igenis vannak vannak problémák.

[00:25:47]Na a lényeg a lényeg, hogy ezen a bizonyos Enzes fórumon ott egy delegáció tagjaira gondolsz, hogy ők Igen, igen, igen, igen, igen.

[00:25:56]Hazatértek a külföldi afrikai útokról.

[00:25:58]Nem, nem.

[00:26:00]Afrikából, tehát afrikaiak elutaztak valahova, és mire hazaért, addigra a gyerek hopp, eltűnt.

[00:26:04]Aha.

[00:26:07]Tehát meghalt.

[00:26:08]Tehát ugye itt ha itthon ilyet nem nagyon el se tudjuk képzelni, hogy ilyen történikor kvázi benne van a pakliban.

[00:26:15]Na de amire ki akarok térni kérdésfelvetés szintjén, és akkor menjünk tovább a következő kérdésre, hogy azt tettük föl, hogy hajlandó lennéle-e legalább annyit fizetni a vízért, mint a telekommunikációért, mint a mobil dologért.

[00:26:30]És a választodoknak egyébként a több mint 90% azt mondta, hogy igen, egyébként nem tudják, hogy háromszor ötször annyit fizetnek a mobil telefon, de legalább a hajlandóság megvan, de legalább elgondolkodnak rajta.

[00:26:45]Tehát ilyen típusú mondjuk társadalmi kommunikációt is próbálunk.

[00:26:50]Gondolom azokon a településeken élők, akik most bekerültek a hírekbe azzal, hogy nincs ívó víz, biztos, hogy megfizetnék ennek az árát.

[00:26:56]hogyha egész garantálni egészen biztos vagyok benne észelátás bocsán még egy kérdés Afrikáról, aztán hazajövünk, ígérem, hogy említetted ezt a public privats partnership alapú együttműködést az állam és a magántők együttműködéséből.

[00:27:13]Ez itthon is tesztelve lett több-kevesebb sikerrel.

[00:27:14]Ö de hogy nemrég volt egy hír arról, hogy kül a az Orbán kormány alatti külgyminisztériumhoz kötődő egyik nerhez kötődő, szintén kötődő üzletember, Benkő Szilárd érdekeltsége vett részt Ruandában egy víztelep létrehozásában.

[00:27:35]Az ha jól emlékszem, egy 15 milliárd Ft-os biznisz volt.

[00:27:37]És hogy ezt a sajtó úgy tállalta, mint egy ilyen gyanús, furcsa ügylet.

[00:27:42]Te, mint aki elég jól ismered a ezt az iparágat, mit tudsz erről a sztoriról?

[00:27:48]Valóban büdös olyan értelemben, hogy valamilyen fajta nem tiszta ügy húzódik meg mögötte, és egyáltalán az ilyen típusú együttműködésekhez ti iparági szereplők milyen könnyen tudtatok annoó hozzáférni?

[00:28:06]A hát a a a konkrét projektet projektről egyébként éppen Ruandában mértesültem, vagy vagy hallottam, vagy vagy szembesültem, vagy szereztem róla tudomást.

[00:28:24]Ott volt az nemzetközi Vízügyi Szövetségnek és az Afrikai Vízügyi Szövetségnek egy nagy konferenciája, és és a a az ottani projekt előkészítését, illetve már a megvalósítását, végrehajtásában közreműködők.

[00:28:39]Egyébként nem tudom, tehát én az említett úriembernek a nevével igazából a hírekből találkoztam első első körben vagy először az iparákban nem is a neve ezek szerint.

[00:28:53]Az az ő nem nem tehát én nem találkoztam az ő nevével.

[00:28:57]Viszont azok a partnerek, akik ott munkákban részt vesznek, tehát a a munka, akikre hárul, ők részben itthoni részben pedig más nemzetközi projektekben kellő szakmai felkészültséggel rendelkeznek.

[00:29:13]a magyar víziparnak itt ilyen nem tudom 200 éves múltra visszatekintő eredményeire való tekintettel a magyar vízgyűjt tudományos kutatóintézet egy nemzetközi szinten rendkívül magas szinten jegyzett a masses korábbi elnöke az a nemzetközi az Iva az intern voltinek volt az elnöke jóm az európai szövetségnek voltam 15-17-es időszakban elnöke töltöttem be ezt a pozíciót.

[00:29:46]Tehát tehát tehát a magyar magyar mérnökök Észak-Afrika, Marokkó, Algéria számos városának, számos régiójának a vízellátását akár hegyek közötti vízvisszatartás, víztározó projektek tervezésé megvalósításában vettek részt.

[00:30:04]Tehát a lényeg az, hogy a hírünk megvan, erre lehet támaszkodni.

[00:30:08]Maga a projekt az pedig kötött segélyhitel keretében valósult meg, amiről én annyit tudok, de ennek nem jártam tételesen utána, hogy a a megfelelő, tehát a a fejlődő világnak megfelelő fejlettségi szint alatti régiói vagy országai irányába nyújtható olyan támogatási forma, amit akár az Európai Uniód ordinál egyébként most is futnak ott koordináltan is ilyen nagy léptékű nagy valumenű projektek előkészítései illetve tagországok ha amennyiben ők de erről a konkrét üzleti lehetőségről ti tudtatok arról nem de tehát amikor ennek a pályázati időszaka zajlott konkrétan ha jól tudom akkor maga a és jellemzően egyébként ezt a külföldi állam írja ki tehát a kedvezmény ő dönti el azt hogy nek szüksége van-e erre vagy más valamire Tehát ez lehet mit tudom én, akár kórház vagy más, nem tudom, mindegy.

[00:31:14]Tehát valamilyen beruházás.

[00:31:16]Ennek kedvezményes hitelfeltételei vannak, nem tudom, kamatmentesség, hosszabb távú visszafizetési kötelezettségek.

[00:31:25]Ezek jellemzően egyébként államközi megállapodással támogatott, vagy az alapján létre.

[00:31:31]Akkor ti erről nem tudtatok, de mi hozzánk kezdeni?

[00:31:33]Nem tudták.

[00:31:33]Na jöjjünk akkor haza jövőre.

[00:31:36]Leszívóvíz.

[00:31:38]Magyarországon vagy arra arra kell számolnunk, hogy még több településre lesz szükségünk változás.

[00:31:44]Bizonyára bizonyára lesz leszívóvíz, tehát valamennyi lesz, ha más nem, akkor lajtos jó hír lajtó, ha más nem, akkor lajtos kocsiból.

[00:31:52]De vissza viccet félretéve ö egyrészt tehát komoly problémák vannak nem csak az infrastruktúra állapotával a csőtörések a az élettartam lejárta és a többi és a többi hanem magával a vízkészletekkel is egyrészt a mezőgazdasági termelés kapcsán ugye itt a a vízjárás a a csapadéknak a víz visszatartása a ö terén komoly nagyon-nagyon komoly évtizedes adott esetben több évtizedes múltra visszatekintő restanciáink vannak.

[00:32:31]Ö az egyik dolog az az, hogy hogy hogy ö ugye a a klímavázatozással összefüggésben az Alpokba visszahúzódnak a gleccserek, nem lesz a nyáron elolvadjon és adott esetben táplálja a Dunát, vagy a másik oldalon a mit tudom én a Tiszát, mondjuk ott nem nincsenek, vagy nem is voltak, legalábbis a közelmúltban már nem voltak glecserek, de a lényeg az, hogy a a hogy a víz volumen is csökken.

[00:32:58]A másik dolog az, hogy a a vizet ahogy kitermeljük az nem pótlódik vissza.

[00:33:08]Tehát mi az elmúlt évek évtized a leg az akadémiai telepési igazák bizottság akadémia ülésére volt meghívott államtitkár itt az előző kormányzati időszakban és az ő prezentációjában első helyen szerepelt a települési csapadéküztől való milbbi elvezetése.

[00:33:30]Most ehhez képest a világ az abszolút és a szakmai diskurzus az arról szól, hogy úgynevezett szivacsváros jelleggel, tehát mindent is tartsunk ott.

[00:33:41]Az én szülőfalumban konkrétan amikor behozták a vezetékes vizet, akkor a korábban szárazpincék a megjelent a víz, merthogy napi 200 l/ fő mennyiséggel bejött a víz, az ott elszikkadt és és egy vízdomb alakult ki.

[00:34:02]Megjött a csatorna, megépültek a a felszíni vízelvezetők, mindent is kivezettünk, most pedig kiszáradtak a kutak.

[00:34:09]Tehát amikor most arról beszélünk, hogy az elmúlt szintén statisztikai adatsor ár lett tekint rendelkezésre, hogy mondjuk a korábbi 200-220 l/ fő per nap fogyasztásból lejutottunk körülbelül 100 l/ főig.

[00:34:26]Most újra 115 l/ fő irányába emel kezdtünk emelkedni.

[00:34:30]És amikor ezt analizáltuk, akkor az egyik ok nyilván az volt, hogy a vízára megint csak eltűnt a a a családi kassza látóköréből egy korábbi 3%-ról.

[00:34:41]Most 0,8%.

[00:34:45]Ennyi az átlag.

[00:34:45]Tehát a családi költségvetésnek a 0,8%-át fordítjuk rá.

[00:34:51]Ö és ugyanakkor pedig a normál háztartási meg plusz adott esetben locsolási víz igényeken túlmutatóan hűtővízként is használják.

[00:35:01]Tehát a útburkolatokat, a par benti burkoltfeleteket, a nem tudom, a kőfalakat, teraszokat locsoljuk azért, hogy mert mert 1 l víz az egyébként 0,7 kWóra önak az elforralása egy forralóedénybe körülbelül ennyi energiát fogyaszt.

[00:35:25]Tehát hogy egy vízforralót így beindítunk és ez egy köbméterre vetítve 700 kW.

[00:35:29]Most ugyanez, hogyha a vizet hagyjuk elpárolgni, akkor ennyi hőt van el a környezetéből.

[00:35:35]Tehát tehát ennek egy nagyon komoly hűtőhatása van, és ez ismét használati cél vagy használati irány megjelent.

[00:35:44]Ö és ebből hogyha és amennyiben ezt csapadékvízből tudnánk kiváltani, és a csapadékvízzel kapcsolatban, mint alternatív vízforrás, egy 100 nmes lakóépületnek a tetejére nagyjából éves szinten ugyanannyi víz és csapadékvíz esik le, mint amennyi abban az ingatlanban a az ottlakóknak az éves vízfogyasztása.

[00:36:10]Tehát abszolút összemérhető volumenekről van szó, és hogyha ennek egy részét tudnánk használni erre arra, amarra, akkor az ez a csapadékvízt tisztítá tisztítás után használható lenne ivóvízrő is.

[00:36:21]Hát a az ivó odáig el se jutunk, ugyanis odáig se jutunk el, hogy egyáltalán betárazzuk, vagy be elszikasszuk.

[00:36:31]Tehát, hogy legalább a legalább az udvarunknak a a alatti talajvízszintet, hiszen például a az elsivatagosodással kapcsolatos kérdés, az úgy jelenik meg a mondjuk a homoksátság meg az Alföld különböző, de már nem csak az Alföld különböző régióiban, hogy ameddig a talajvízszint ott van a felszín közelében, annak a talajpára, tartalma az a felszíni növényzetet képes eltartani.

[00:36:57]De ahogy ez a talajvízszint elkezd süllyedni, és most meg már 10 meg mínusz1, tehát 10 10 mnél is alacsonyabb szintről, tehát a terepszint, talajszint alatti vízszintekről beszélünk, annak már nincs ilyen kipárolgása.

[00:37:09]És ez ez a víz ez onnan hiányzik, és ezt egyébként folyamatosan ráadásul termeljük ki.

[00:37:14]0 Ft vízkészlet használati járulék, tehát köbméterenként 0 Ft-ot a mezőgazdasági felhasználás az Magyarországon 0 Fttal jár.

[00:37:25]Megjegyzem, hogy az ipari vízfelhasználás is, az ipari célú is ugyanannyi használati díjat fizet, mint ami a lakossági vízellátás.

[00:37:33]Tehát, hogy ezt differenciálni kéne, mint ahogy volt egyébként 2010 előtt.

[00:37:37]2010-ben az ipari célú felhasználásnak 18 Ft volt a vízkészlethasználati járuléka és 4 Ft volt a a lakossági ivóvízellátási célú használatnak a ez a vízkészlet, tehát hogy egyáltalán kiveszem a a felszín alól.

[00:37:54]Ö ezt az előző kormányzati időszakban megszüntették és ugyanúgy 4 Ft-ra állt be.

[00:38:01]Tehát az, hogy az ipari cégek sem, ha csak valami nagyon szigorkodó meg nagyon az adott környezetben tényleg élhetetlen és hozzáférhetetlen vízkészletről olyan szinten hozzáférhetetlen, hogy nincs is honnan kivenni, legalábbis átmenetileg se.

[00:38:20]És hogyha nincs ilyen szabályozás, akkor akkor akkor minden további nélkül észre se veszi.

[00:38:25]Szerinted van annak van arra fogadó készség a lakosság részéről, hogy korlátozzák a saját vízfelhasználásukat, amikor a ágazati miniszter kéri er őket?

[00:38:37]Hát a a a szolidaritásnak az érzése nem veszett ki a magyar társadalomból.

[00:38:42]Azt gondolom, hogy ennek van és lehet pillanatnyi hatása.

[00:38:47]Hosszútávon ez biztos, hogy nem menti meg sem a vízkészleteinket, mármint a jövő nemzedékének a vízkészleteit, sem pedig az infrastruktúránkat.

[00:39:00]A azt két típusú szolidaritást mértünk egyébként 5000-es mintán mértársalomkutatás keretében vagy a víz szenvíztnikai szövegség ugye a víz értékével vízműveks szolgáltatás tap minden példá nem tudom több mint 100 kérdést tettünk föl egyebek mellett azt hogy és egy nagyon fontos információ a minél kisebb a település annál rögtön az okot is mondom mert ebből írtam a PhD-mat a közgázon a vagyonértékelések adatainak az elemzéséből, hogy tudnék egy-egy településen mennyibe kerül és mennyibe kerülne a felújítása a vízvezetékhálózatnak kutastól mindenestől meg a csatorna szennyvíztisztító és a többi.

[00:39:45]És itt több mint 700 települést vizsgálva a 100 fő alattiaktól a 100000 fő fölöttiékig egy ilyen kilenc különböző csoport és a az egy főre jutó vezeték hossz a minél kisebb a település annál magasabb a fővárosban ez nagyjából 4 m folyóter per fő kisebb településen ez akár 40 m vagy a fölötti per fő na most ennek a pótlása mégha kisebb is az átmérő, de hát ahhoz is le kell ásni, ahhoz is azutat fel kell bontani és a többi.

[00:40:24]Szóval a lényeg az, hogy az egyfőjutó pótlási értékek, tehát hogyha most fel kellene újítani, az kistelepüléseken az ötszöröse, hatszorosa a nagyobb települések.

[00:40:34]Most az, hogy ott fizetőképességben mi van, milyen rendelkezésre, az egy dolog.

[00:40:37]A lényeg az, hogy van egy horizontális szolidaritási készség, akár a mint ahogy a tavalyi évben bevezetésre került a nem lakossági felhasználókra, egy egységes, országosan egységes és megemelt, bár volt, ahol ez aelés az egységesség miatt csökkenést jelentett, de mindegy.

[00:40:55]A lényeg az, hogy egy egységes vízdíj.

[00:40:59]Ugyanígy a lakosságban is megvan a fogadókészség arra, hogy hogy a kisebb települések számára még a megfizethető és és egyébként fenntartható vízellátáshoz szerepet vállaljanak.

[00:41:13]És a jövő generációja iránti szolidaritás és felelősségváros is megvan, amelyben azt kérdeztük, hogy a többet is kéne- rá költeni, nyitottak lennének-e arra, vagy hagyjuk a jövőre?

[00:41:27]Nem 2020-ban 80% fölött, most 26-ban visszamérve 90% fölött az volt a válasz, hogy nem álljunk bele, csináljuk, mert egyébként ez csak egyre rosszabb lesz.

[00:41:39]És a szolidaritásnak van még egy eleme nevezetesen az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők irányába.

[00:41:46]A az, amit a főváros most javasolt, hogy hogy lépcsőzetes, progresszív vízdíj legyen, az alapszükségek mértékéig egy alacsonyabb díj, és az afölött pedig progresszívan.

[00:42:01]Ez is abszolút azt gondolom, hogy egy nemzetközi kitekintésben is egy széles körben alkalmazott, és egyébként egy jól működő rendszer, hiszen igen, a vízhez való hozzáférés még még tehát tehát egyszerűen ez a mi ez a minimum szolidaritás izé, hogy hogy hozzáférjenek az emberek, tehát hogy legyen adott.

[00:42:22]Ugye adásunk előtt nem sokkal jelentette be Magyar Péter miniszterelnök, hogy a kormány egy minek nevezzem vízprogramot indít, ami érinti a hálózatot, tehát annak a felújítását.

[00:42:36]Ő maga is említette, hogy a a víz negyede az elfolylik, ez elfol elfolyik ezen keresztül, illetve a vízmegtartási képességet kell jelentősen javítani.

[00:42:48]Ugye a konkrétum konkrétumok még nincsenek.

[00:42:50]Ezek általánosában megfogalmazott célkitűzések.

[00:42:54]Én úgy tudom, hogy tiébként tárgyaltatok a kormányzattal ilyen ügyekben.

[00:42:57]Ott mi hangzott el ezzel kapcsolatban, és mennyire tartod célravezetőnek ezt a szándékot?

[00:43:06]Hát ez ez részben célravezető, de mindenek előtt abszolút szükségszerű, hogy ebbe az irányba mozduljunk el.

[00:43:14]Igen.

[00:43:14]Megkerestük a az illetékes minisztérium az élő környezetért minisztérium illetékes államtitkárett, aki a klíma klíma és víz klíma nem tudom pontosan, klímaváltozás és vízgazdálkodás.

[00:43:33]A szak helyettes államtitkárra még nincs meg.

[00:43:40]De az előzetes egyeztetés alapján minden tekintetben a tapasztalatainkat, ismereteink, a korábbi ajánlásainkat, akár társadunk kutatási eredményeinket bemutattuk és föajánlottuk abban való készségünket, hogy ebbe közre működjünk.

[00:43:58]egy olyan elemmel is kiegészítve, hogyha eddig a lakossági felmérésről beszéltem, akkor azt is tudom mondani, hogy egyébként partnerségben részben az önkormati szövetségkel, részben a az ipari fenntarthatósági, nemzetközi a a fenntartansági világtanács, üzleti világtanács hazai képviselővel, akik egyébként a GDP több mint 50%-át, hainak is több mint 50%-át teszik ki.

[00:44:23]ennek tagja is vagyunk, meg partnerségben is.

[00:44:28]Készítettünk felméréseket, hogy vajon az ipar látja-e, érzékeli-e a a egyrészt az árát?

[00:44:33]Hát azt nem.

[00:44:33]Tehát abszolút elenyésző, nem nem is látszik meg, tehát még csak az apró betűs részbe se.

[00:44:41]A kockázatot azt viszont érzékeli, egyrészt a hozzáférés, tehát hogy lesz-e vízkészlet, másrészt pedig a az az ellátózat, amin keresztül ők hais amennyiben nem saját kutat fúrnak, ez majd egy külön történet, akkor a hozzáférésnek a biztonságát, az ellátásbiztonsági kockázatot, azt viszont érzékelik, tehát mindenképpen készek lennének többet is fizetni.

[00:45:09]Legalábbis elvi hozzáállás mindenképpen ez.

[00:45:11]zárój teszem, hogy például ha most a vízkészletekről lesz-e csapadék, biztos lesz.

[00:45:17]Tehát azt a a a klímaerőrejelzések is azt mondják, hogy összességében nem lesz kevesebb.

[00:45:27]Az eloszlása az szélsőségesebb, koncentráltabb adott esetben a a villámárvizekig terjedően, ami szintén egy plusz kockázat.

[00:45:35]És ennek például az európai uniós fórumokkal együttműködésünk semm keretében, sok mindennek is vagyok, voltam és vagyok tagja.

[00:45:48]Például most zajlik egy olyan gazdasági jellemzés, hogy az Európai Uniónak azon most változtatott direktíváját, szigorodott direktíváját, hogy tudnék a a településekről a vizekkel, csapadék és szennyvizekkel kibocsátott szennyezésnek a az 50%-a az a csapadékos eseményekhez kapcsolódik, tehát amit a útburkolatokról, egyéb feletekről lemos, plusz ami a csatornába belép, és nem tud eljutni és megfelőt tisztítást kapni, merthogy túlfolyókon keresztül, mert a rendszer, a kapacitások nem bírják, az átemelők, a tisztítók a szennyvízzel együtt keverten kikerül az élővizekbe, és ennek az 50%-nak a 2%-ra történő visszaszorítása egy kitűzött cél, és ennek a gazdasági elemzése zajlik, hogy ezt mi hogyan lehet hatékonyabban megoldani.

[00:46:40]úgy, hogy egyre nagyobb átmérőket építünk, meg nagyobb átemelőket, meg tisztítókat, vagy és akkor már most tudom jelezni azt, hogy a részeredmények alapján és szakértői számítások alapján a helyben való visszatartása a legköltséghatékonyabb minden egyéb plusz hozadékával, klimatikus hatásával, a vízkészlet helyben tartása, megőrzésével és mindennel is, aminek viszont Viszont az lenne az áloga, hogy ebben az érintetteket, a lakosságot, a a közületeket, bevásárlóközpontok, hát elképedve nézem azt, hogy ott vannak 1000 nmes lapostetőkkel, burkolt felületekkel, és egyébként nincs helyben tartás, nincs szikkasztás, kivéve és tisztelet a kivételeknek és aki és ahol pedig nincs, jellemzően nem fizet semmit a csapadékvíz elvezeté sem holott egyébként mondjuk például Németországban is mondjuk ilyen típusú reformok is szóba jöhetnének a német kelet-nyugat-német egyesítés kor követően a nyugat-Netországban már évtizedek óta alkalmazott gyakorlatot Kelet-Netországba is bevezetve, hogy tudnélik a csapadékvíz elvezetés az egy külön költség tételemként jelenik meg.

[00:48:05]Nem a vízfogyasztás alapján számlázott csatornadíjban.

[00:48:10]Jároly a azzal kezdtük a beszélgetést, hogy a 24 órában vagyunk vagy a percekben, nem is tudjuk pontosan.

[00:48:18]Igen.

[00:48:18]Utolsó perce.

[00:48:19]Látsz-e látsz-e olyan folyamatokat a az Alföldön élők esetében, visszautalva arra, amiről előbb is beszéltél, a vízmegtartási képességekről, hogy egyfajta belső migráció is elindulhat, hogyha ez a ez a folyamat nem áll meg, nem változik.

[00:48:36]gondolok itt arra, hogy itt miután élhetetlenné válik, elsivatosodik a elsivattagosodik az Alföld, ezért sok sok száz vagy akár 1000 több 1zer család is fölhagyhat a gazdálkodó életében és az ország más része költözük, hogy ez ez abszolút bekövetkezhet.

[00:48:55]Itt a például a kisállattartással kapcsolatban találkoztam a közelmúltban egy olyan megfogalmazással, miszerint egyáltalán a takarmánynak a megtermesztése, tehát a akár a a széna termesztés, vagy a szén, tehát a a kaszálásnak, a klasszikus kaszálásnak a lehetősége is kezd elvészni, tehát egyszerűen hozzáférhetetlenné válik a a a ami a pedig a vízmegtartással kapcsolatos és ez szintén részben technikai műszaki kérdés, hogy most akkor a folyókon valójában kialakítunk-e akár a mederben meg tározó készséget, kapacitást, vagy az árvízi vizeket megfogjuk és és és ár árvízapasztó nagy tározókat, amik egyébként körülvett valamilyen művelés alatt álló területek.

[00:49:56]amíg ha és amennyiben ez a nagy árvíz és a nagy árvíz apasztás bekövetkezik, ugye az ottani termény részben elpusztul, attól fügéppen termesztenek rajta.

[00:50:03]Ö de ez ez egy szintén egy szabályozási kérdés.

[00:50:10]Tehát szintén a közgázon erre a témára készült egy másik kiválóhető még a helyzet menthető lenne megfelelő szabályozással és megfelelő hozzáállással és differenciált vízkészlethasználattal differenciált hozzáféréssel és a szolgáltatási áraknak is bizonyos differenciálásával.

[00:50:30]is az előbb említett, amit mondtam, tehát tehát az önmagában, hogy hogy ó, hát tartsuk vissza a csapadigat, ez így önmagában nem fog működni.

[00:50:39]Tehát hogyha ehhez nem járulnak gazdasági motiváló elemek, akkor ez nem fog működni.

[00:50:47]a a az ESG, ugye itt részben a taxonómia, ennek az Európai Uniós tak platformnak a oszlopos tagjaként, egyetlen keleturópai mindegy, közép-európai tagjaként tapasztaltam meg, hogy hogy a különböző ágazatok miképp harcolnak, lobbiznak, egyebek egyebek mellett, mondjuk például a mikroműanyagokkal kapcsolatban, vagy az úthálózatokról öjövő csapadékvíz ö hát a a az Európai Unió területén a második legnagyobb mikrom kibocsátó az a gumiabroncs kopásból eredően a a szállítmányozás a közlekedés a közlekedési ipar tehát az útburkolatokról több mint 500000 tonna per év de amit akartam mondani hogy hogy hogy a itt a erre a bizonyos csapadékvízre tehát amíg amíg nem jelenik meg költségként az elvezetésnek a költsége, márpedig egyébként jelentős költség tartozik ehhez, vagy amíg az infrastruktúra költsége legalábbis a megfizett, akik meg tudják fizetni, és akkor legyen ez a közületek meg az ipar meg az egyebek, vagy a magas jövedelmiek, és ez a bizonyos, amíg nem jelent, nem tudjuk azt, hogy mennyi be kell kerül, mennyi az annyi infrastruktúrástól, mindenestől, hanem jóval ezalatt vagyunk, és ezen hozzáférhető a víz bárki számára, addig nem lesz megtérülés.

[00:52:21]És amíg nincs megtérülés, a magán személy, vagy a magán érdekeltségű iparvállalati vagy egyéb beruházó nem fogja meglépni azt, amit meg kéne lépem.

[00:52:33]Dr.

[00:52:33]Kovács Károly, köszönöm a beszélgetést.

[00:52:36]Én köszönöm a lehetőséget.

[00:52:38]Egészségünkre.