24.hu 46:37

Ősszel lesz még egy választás? – László Csaba a Dellában | 24.hu

hőségriasztásklímaváltozásgazdaságenergiaeuróbevezetésközélet
Irányultság: CentristaKötődés: Független
Ősszel lesz még egy választás? – László Csaba a Dellában | 24.hu
tl;dr
  • Az extrém hőség miatt áramfogyasztási korlátozások léptek életbe, a paksi atomerőmű leállítása 50 milliárdos közvetlen és akár 5-10-szeres közvetett kiesést okozhat.
  • A vendéglátást és turizmust is sújtja a hőség, a Balatonnál is kevesebb a tömeg, ami a fogyasztáson és áfabevételeken keresztül érezteti hatását.
  • A mezőgazdaságban óriási károk várhatók, a kukorica nagy részét "kinyírja" a hőség, és a biztosítási szektort is elképesztő kártérítések terhelik.
  • Az idei GDP-növekedés az 1,5%-ot is alig érheti el, a hőség összesített hatása több száz milliárd forintos kiesést és több tized százalékpontos csökkenést okozhat.
  • Az EU-s források érdemi növekedési hatása idén még nem várható, mert főleg már megvalósult projektek utófinanszírozását jelentik.
  • A klímaváltozás miatt a termelési struktúrát újra kell gondolni, az akkumulátorgyárakra alapozott stratégia fenntarthatósága víz- és áramhiány miatt kérdéses.
  • A vízközműhálózat rendkívül rossz állapotú, a magyar édesvíz 40%-a elfolyik, mert a víz alacsony ára nem teszi lehetővé a karbantartást.

    „Szerintem most jutottunk el a lényeghez, hogy a termelési struktúrát is újra kell gondolni... okos döntés volt, vagy nem volt okos döntés például az akugyárakra alapozni a magyar gazdaságot" *

  • A klímavédelmi beruházások elképesztő összegeket igényelnek, ami kétségessé teheti a 2030-as euróbevezetési célt, ráadásul 2030 választási év lesz.
  • László Csaba szerint az EU lazíthat a fiskális szabályokon a klímavédelem miatt, de az eurózóna-csatlakozás feltételeinek lazítása gyakorlatilag kizárt.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A rendkívüli hőség gazdasági hatásai

A hőség közvetlen és közvetett következményei

  • Az extrém hőség miatt áramfogyasztási korlátozásokat rendeltek el, részben önkéntes alapon (több mint 300 cég csatlakozott), részben kötelező jelleggel, amit a kormány kilátásba helyezett, ha nem javul a helyzet.
  • A paksi atomerőmű teljes leállítása is felmerült, ami önmagában 50 milliárd forintos kiesést jelenthet, de a közvetett hatások ennek akár 5-10-szeresét is elérhetik.
  • A vendéglátás és a turizmus is megsínyli a hőséget, hiszen az emberek kevesebbet tartózkodnak az utcákon, kevesebbet vásárolnak, ami a fogyasztáson és az áfabevételeken keresztül is érezteti hatását. A Balaton partján is érezhetően kevesebb a tömeg.

„Van egy normál hatása ennek a helyzetnek. Hát szerintem, hogyha valaki így kimegy az utcákra, akkor azt érzi, hogy például sokkal kevesebb ember van az utcákon, mert óvatatlanul ülnek otthon, főleg aki teheti a légkondizott lakásába." – László Csaba *

  • A MOL például leállította az autómosóit, hogy ne pazarolják az ivóvizet. Bár a nagyvállalatok túlélik ezt, a kisebb családi vállalkozások számára ez komoly bevételkiesést jelenthet.

A mezőgazdaság helyzete

  • A második negyedévi GDP már elmaradt a várakozásoktól, és a mezőgazdaság teljesítménye is romlott. A hőség várhatóan "kinyírja" a kukorica nagy részét Magyarországon, és más növénytermesztési ágazatokban is óriási károkat okoz. A hétvégére várt eső valószínűleg már nem menti meg a termést.
  • A mezőgazdasági károk tovább gyűrűznek a biztosítási szektorba is, hiszen elképesztő összegű károkat kell majd a biztosítóknak megtéríteniük.

GDP-növekedési kilátások

  • A piaci várakozások 1,5-2% körüli idei GDP-növekedést vetítenek előre, de a hőség miatt az 1,5% elérése is kifejezetten jó eredménynek számítana.
  • László Csaba becslése szerint a hőség és a kapcsolódó intézkedések összesített hatása több tized százalékponttal csökkentheti az éves GDP-t, ami számszerűsítve több száz milliárd forintos kiesést jelenthet.

Az EU-s források hatása az idei növekedésre

  • Az EU-s pénzek elvileg augusztus végétől indulhatnának el, de ezek java része már megvalósult projektek utófinanszírozását jelenti, így érdemi növekedési hatásuk idén még nem várható, inkább jövő év közepétől érezhető. A források csökkentik a kamatnyomást és az állampapírpiaci keresletet, de ez nem növekedési hatás.

Klímaváltozás és gazdasági alkalmazkodás

A hőség mint figyelmeztető jel

  • A jelenlegi extrém időjárás nem egyszeri esemény, hanem a klímaváltozás következménye, ami várhatóan jövőre is megismétlődik, sőt rosszabb lehet. A magyar társadalomnak és gazdaságnak olyan kihívásokkal kell szembenéznie, amelyekre nem 10-20 év múlva, hanem már most fel kell készülni.
  • A termelési struktúrát is újra kell gondolni, mert a gyárak a jelenlegi formájukban nem tudnak működni a vízhiány és az áramkorlátozások miatt. Különösen az akkumulátorgyárakra alapozott gazdasági stratégia fenntarthatósága kérdőjelezhető meg, hiszen ezekhez nincs elegendő áram, víz és valószínűleg munkaerő sem.

„Szerintem most jutottunk el a lényeghez, hogy a termelési struktúrát is újra kell gondolni, tehát a eddig megismert formájában nem fognak tűnni tudni működni a gyáraink. És itt fog majd kiütközni, hogy okos döntés volt, vagy nem volt okos döntés például az akugyárakra alapozni a magyar gazdaságot a következő 5-10 évben, mikor már most beköszöntetett az elképesztő vízhiány." *

Budapest példája és a vízközművek problémája

  • Budapesten a belvárosi "betondzsungel" 4-6 fokkal melegebb, mint a Duna túloldala. A szivacsváros-koncepció vagy a betonfeltörés és növényesítés hosszú, akár ötéves projektek lennének, nem gyorsan megvalósítható beruházások.
  • A magyar vízi közműhálózat rendkívül rossz állapotban van, a magyar édesvíz 40%-a elfolyik a csatornahálózatból. Ennek egyik oka, hogy a víz ára hosszú ideje nem változott, ami alacsony szinten tartása nem teszi lehetővé a hálózat karbantartását és fejlesztését.

„Az, hogy nagyon-nagyon alacsony áron adunk... nagyon fontos lenne, hogy egy picit piaci alapúvá tegyük mondjuk a vízárat... akkor például meg tudják oldani, hogy azt a rengeteg helyet, ahol elszivárog a víz a csatornahálózatból, hogy azt valahogy megfogják" *

A rezsicsökkentés és a piaci árazás szerepe

  • A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsa, hogy mindennek annyi legyen az ára, amennyibe ténylegesen kerül. Ez vonatkozik az üzemanyagokra, a vízre és más alapvető szolgáltatásokra is.
  • Az ír példát említve: ott ingyen volt a víz, de a klímaváltozás miatt felmerült a fizetőssé tétel, ami politikai vitát váltott ki. Magyarországon fizetünk a vízért, de az ár nem fedezi a valós költségeket.

Költségvetési kihívások és az euróbevezetés

A klímavédelem forrásigénye

  • A vízközműhálózat, az öntözőrendszerek korszerűsítése és az ország vízmegtartó képességének kiépítése elképesztő összegeket igényel. Ezek a beruházások akkor is terhelni fogják az állami költségvetést, ha részben uniós forrásokból vagy piaci alapon finanszírozzák őket.
  • A klímaváltozás elleni védekezés olyan tétel a költségvetésben, amellyel a Tisza-kormány áprilisban még nem kalkulálhatott ilyen élesen.

Az euróbevezetés 2030-as céljának akadályai

  • A klímavédelemre fordítandó többletforrások kétségessé tehetik, hogy 2030-ra 3% alá lehessen vinni az államháztartás hiányát, ami az euróbevezetés egyik alapfeltétele.
  • Politikai kockázat: 2030 választási év lesz Magyarországon. László Csaba saját tapasztalatából (2004-es javaslat a 2008-as euróbevezetésre, amit a miniszterelnök 2010-re tolt el, hogy ne választási évben kelljen teljesíteni a maastrichti feltételeket) azt a következtetést vonja le, hogy egy választási évben nehéz lesz elég fontosnak tartani az eurózóna-csatlakozási folyamatot a 3% alatti hiánycél teljesítéséhez.
  • A nemzetközi energiaárak alakulása is kockázati tényező, különösen az iráni háború miatt, ami az olajárakat felfelé tolta, szemben a korábbi várakozásokkal (Trump venezuelai olajkínálat-növelésének reményével).

„2030, mit ad Isten? Szintén választási év lesz jó eséllyel Magyarországon. Tehát én például ebben látok egy politikai kockázatot, hogy egy választási évben lesz-e elég fontos az eurózóna csatlakozási folyamat ahhoz, hogy abban az évben 3% alá vigyék az államháztartási hiányt." – László Csaba *

Megtakarítási lehetőségek a költségvetésben

  • Az Orbán-kormány utolsó éveiben már voltak kényszerű takarékossági intézkedések (pl. Lázár János félévente projekteket húzott ki az Excel-táblájából), így a korábban becsültnél kisebbek lehetnek a megtakarítási lehetőségek. Van azonban még tér a spórolásra, például a kommunikációs költségeken 100 milliárdot is meg lehetne takarítani.
  • A Tisza programjában a takarékosságon, a "lopás megszüntetésén", a vagyonadón és az EU-pénzeken kívül nem sok konkrét többletforrást hozó tétel szerepel, ami minden pártprogramra jellemző.

Az uniós fiskális szabályok lazításának esélye

  • László Csaba szerint van esély arra, hogy az EU a klímavédelmi kiadások miatt lazít a fiskális szabályokon, de ezzel nem ért egyet, mert az többletkiadáshoz és inflációhoz vezetne, amit az EKB kamatemeléssel ellensúlyozna.
  • Az eurózóna csatlakozás feltételeinek lazítását ugyanakkor gyakorlatilag kizártnak tartja. Példaként említi, hogy a litvánokat annak idején 0,2%-os inflációs eltérés miatt nem engedték be az euróövezetbe, tehát nem valószínű, hogy mások könnyebben bejuthatnak.

A Fidesz reményei a gazdasági romlásra

Orbán Viktor "jóslata" és a politikai reményár

Teljes átirat megjelenítése

[00:00:03]őszintén szólva, tehát egy megnyert választás után ilyen gyors adócsökkentéseket csinálni.

[00:00:07]Most mondanám, hogyha én nagyon cinikus vagyok, hogy akkor ősszel lesz még egy választás, és arra készülünk, de nem tudok róla, hogy ősszel lenne egy újabb választás.

[00:00:18]Tehát, hogy én biztos, hogy nem ezekkel kezdtem volna.

[00:00:20]Ugye mondom ezt én, aki ugye a 100 napos programot csináltam, ugye itt sok függ attól, hogyha megígértek valamit rövid távra, akkor azért azt gondolom, hogy egy kormány, hogyha a bizalmat fenn akarja tartani, akkor legalább a legfontosabb ígéreteit betartja.

[00:00:34]Tehát itt a költségvetés meg a politikai hitelesség az két külön történet.

[00:00:40]Én is megcsináltam azt, hogy a politikai hitelességért költöttünk pénzt a 100 napos programra.

[00:00:47]Mondjuk akkor más, mert akkor még legalább volt egy önkormányzati választás az össze.

[00:00:50]Tehát lehetett azt mondani úgymond a politikai logika alapján, de közben a költségvetés nem szerint működik.

[00:01:02]Ez a Della, a 24.hu gazdasági podcastja, ahol minden a pénz körül forog.

[00:01:07]Üdvözlöm önöket.

[00:01:07]Bakaev Zoltán vagyok, a Della podcast házigazdája.

[00:01:10]A Della ugye a 24.hu gazdasági podcast műsora.

[00:01:13]A mai vendégem László Csaba volt pénzügyminiszter.

[00:01:18]Üdvözöllek a stúdióban.

[00:01:21]Jó napot kívánok.

[00:01:21]Köszönöm a meghívás.

[00:01:22]Egyetemi tanár.

[00:01:22]Ezt azért talán még tegyük címzetes egyetemi tanárokat.

[00:01:24]És akkor még lehetne hosszosan sorolni.

[00:01:27]Az adást pedig augusztus 3-án vesszük föl 11 óra magasságába.

[00:01:34]Pont abban az idősá 40 fok van kint.

[00:01:37]hogy teljesen közszolgálati legyen a műsor, és pont abban az időságban rögzítjük az adást, amikor a a Sándor Palotában Magyar Péter éppen sajtótájékoztatott tart, tehát az ott bejelentettekre értelemszerűen itt és most nem fogunk tudni kitérni.

[00:01:50]Továbbá azt kérném önöktől, hogyha még nem tették, akkor iratkozzanak föl a 24.hu YouTube csatornájára.

[00:02:00]Ugye a hőség szolgáltatja az apropóját ennek a mai tájékoztatónak is a Sándor palotában.

[00:02:06]És én is ezzel kezdeném veled ezt a következő 40 perces beszélgetést.

[00:02:11]Nyilván alapvetően gazdasági államháztartalási költségvetési fiskális monetáris ügyekről fogunk most beszélgetni, de talán van egy aspektusa ennek a mostani rendkívüli helyzetnek ami ami ami kevesebb figyelmet kap egyelőre.

[00:02:27]Ez pedig a gazdasági hatása a a extrém hőség miatt részben elrendelt.

[00:02:36]Áramfogyasztási korlátozásnak részben pedig önkéntes alapon vállalt.

[00:02:38]Ugye azt tudjuk, hogy több mint 300 cég már önkéntes alapon ezt fölvállalta, és további több 100 fog majd hozzájuk állítólag csatlakozni.

[00:02:47]De hogyha nem javul a helyzet a következő napokban, akkor ezt kötelezővé is teheti a kormány.

[00:02:54]Ezt ugye kilátásba is helyezték.

[00:02:55]Most ott tartunk, hogy az a kérdés, hogy teljesen le kell-e állítani a paksi atomerőművet, vagy sem.

[00:02:59]Tehát tényleg én már reggel azt olvastam, hogy ma f:30-kor vége.

[00:03:05]Aha.

[00:03:05]A most még a hírek arról szóltak, hogy talán még egy blok tud működni, de hát meglátjuk majd, hogy mi fog történni.

[00:03:10]A lényeg az, hogy hosszú napokra nem hetekre elnyúló krízishelyzet alakult ki Magyarországon, ami vastagon érinti az áramfelhasználás, áramfogyasztást is.

[00:03:19]No de ugye ez azt jelenti, hogy ez teljesítményben is meg fog majd mutatkozni a magyar iparban, tehát nyilvánvalóan kevesebb energiát használnak föl, az azt jelenti, hogy kevesebb lesz a produktum is.

[00:03:31]Ilyen időkben nyilván nem ez az elsődleges szempont, de mégis most arra kérnélek, hogy hogy ezt vizsgáljuk meg, ezt a kérdést, hogy milyen hatást gyakorolhatt az idei gazdasági pályánkra ez a hőség hőséghelyzet, vagy nem tudom milyenre a megfelelő leírás különös tekintettel arra, hogy amúgy is nehéz nyomon követni, hogy pontosan hogy alakul idén a GDP-n.

[00:03:54]Ö kezdjük akkor először nem a állami intézkedésekkel, mert ugye az egy dolog, hogy most leáll a paks, meg ez leáll, az leáll, amaz leáll, de hogy van egy normál hatása ennek a helyzetnek.

[00:04:06]Hát szerintem, hogyha valaki így kimegy az utcákra, akkor azt érzi, hogy például sokkal kevesebb ember van az utcákon, mert óvatatlanul ülnek otthon, főleg aki teheti a légkondizott lakásába.

[00:04:15]Ha meg nem légkondizott, akkor azért.

[00:04:18]Tehát szerintem ez látszik a vendéglátásba, ugye a második negyedévi GDP az már rosszabb lett, mint a várakozás.

[00:04:25]És az egyik negatív megjegyzés az az volt, ugye még a részletes adatok nem voltak meg, hogy a mezőgazdaság teljesítménye.

[00:04:35]Tehát ebben még nincs benne a július meg az augusztus, de már a második negyed évben látszott, hogy a mezőgazdaság rosszabbul fog teljesíteni, mint tavaly.

[00:04:44]Én olyan agrárközgazdászként végeztem, ezt nem mindig szokták rólam tudni, ami nem jelent azt, hogy agrárszakértőnek merném magam mondani, de hogy ez a hőség szerintem kinyírja a kukorica nagy részét Magyarországon, abban egészen biztos vagyok.

[00:04:59]Tehát például a mezőgazdaságban, vendéglátásban, turizmusban, mert egyszer amikor az emberek nem mennek ki az utcára, akkor nem mennek be fagyit venni, nem mennek be nem tudom én.

[00:05:09]Látjuk a képeket a Balaton partjáról, hogy a Balatonparton is nincs akkor a tömeg.

[00:05:13]Tehát szerintem önmagában a hőség, és akkor ez itt már az egész globális felmelegedésről beszélünk, ennek van egy olyan hatása, ami részben a fogyasztásra, de egy csomó ágazatnál hát azért feltételezem, hogy az építőiparba se ilyenkor tudják a legnagyobb tempót diktálni, mert déli 12-kor 40 fokba biztos nem tudják olyan gyorsan rakni a kőművesek a téglát.

[00:05:35]Most nyilván ez nem feltétlenül ma már ez a legfontosabb, de egy csomó ágazatban önmagában ki van mutatva, hogyha hőség van, akkor kisebb lesz a teljesítmény.

[00:05:47]Sőt, nemrég olvastam róla, megint brit tudósok, hogy még ha valaki légkondizott irodában ül, de egyébként kint hőség van, még akkor is kimutatható a teljesítménycsökkenés.

[00:05:58]Tehát, hogy ennek önmagában van, és erre jönnek rá azok az intézkedések.

[00:06:00]Az igaz, hogy Pakson az 50 milliárd önmagában az a leállás, amiről még nem tudjuk, hogy mennyi ideig fog tartani, ez nyilván egy előzetes becslés.

[00:06:10]Ennek szerintem legalább az 5 6 7 8 10szerese a közvetett hatása.

[00:06:14]Ugye egy csomó cég bejelentette, ugye jöttek is, hogy MOL TVK-tól kezdve, és lehet ennek egy olyan része, hogyha mondjuk augusztus közepén így is, úgy is csináltak volna egy karbantartást, hogy most azt két héttel előrébb hozzák, vagy nem, ennek valószínűleg nincs jelentősége.

[00:06:32]De nekem az a gyanom, hogy azok a cégek, akik most kényszerűségből visszafogják az áramot, hogy egyébként működjön az ország, tehát ennek ez a természetes rendje, hát ők nem azért fogyasztották eddig az áramot, mert elmebetegek voltak, és direkt minél több pénzt akartak áramra költeni, mert ez valamiért kellett az ő üzletükre, tehát ennek valamilyen hatása lesz.

[00:06:54]Most mondok egy apró példát, de ez jól érthető, hogyha jól értem, a Moll leállította az autómosóit, hogy ne pazarolják a vizet.

[00:07:02]Tehát itt még csak nem is a az áramól van elsősorban szó.

[00:07:08]Ezzel is csak egyet lehet érteni.

[00:07:08]Tehát szerintem most nem az a legfontosabb, hogy tényleg a az autómosásra pazaroljuk az ivóvizet.

[00:07:14]Tehát szerintem minden autómosót le kéne állítani.

[00:07:16]A MOL ezt simán túl fogja élni.

[00:07:19]Ha valakinek egy darab autómosója van, és neki ez a családi biznisze, hát ott azért ez már sokkal fájdalmasabb.

[00:07:25]De hogyha én mondjuk ebben a két hétben nem mosatom le az autót, és egyébként két hetente szoktam autót mosatni, akkor ki fog maradni egy autómosás, és az hiányozni fog a GDP-ből, az hiányozni fog a fogyasztásból, hiányozni fog az Áfabevételből és az autómóban lévő embereket is, nem tudom, hogyha ilyen teljesítménybérben fizették, ők kevesebbet fognak kapni, és rengeteg ilyen közvetett hatás van, ami részben önmagában a a hőség, részben meg önmagában az árammal meg a vízzel kapcsolatos egyébként teljesen észszerű és szükségszerű intézkedések hoznak.

[00:08:01]Én szerintem ez több tized lesz az éves GDP-ben.

[00:08:06]Most belegondolsz, hogy 50 milliárd a paks, és azt mondom, hogy mondjuk egy olyan pár száz milliárd, ha mindent összeadsz, hát az már önmagában olyan 450 500 milliárdos%-a a GDP-nek.

[00:08:19]Az szerintem simán lehet.

[00:08:22]Igen.

[00:08:22]Ugye most a várakozások úgy szórnak, hogy másfél kötő 2% körüli idei GDP növekedést vár a piac.

[00:08:30]Akkor ez azt jelenti, hogyha hogyha másfél meglesz, akkor annak már örülhetünk kríz egyértelmű.

[00:08:35]Tehát főleg a mostani helyzet fényében, a másfélnek szerintem kifejezetten örülhetünk.

[00:08:40]A mezőgazdaságnak szerintem kifejezetten rossz éve lesz most már.

[00:08:45]Most már szerintem nem tud annyi eső esni.

[00:08:47]Ugye hétvégén talán jön valami eső.

[00:08:48]Ez szerintem a kukoricát már nem fogja megmenteni.

[00:08:53]És hát nyilván egy többi növénytermesztési ágazatban is ez óriási problé a kert kultúrában és ez tovább gyűrűzik nyilván a biztosítási szektorba, hiszen elképesztő összegű károkat kell majd megint gondolom teljesíteni a biztosítási piacnak.

[00:09:09]Összességében akkor ez az év ez és még egy dolog, azért azt látni kell, ugye elvileg ugye augusztus végéig teljesítjük a szupermérföldköveket az EU felé, a jogállamisági meg az egyéb dolgokban.

[00:09:21]Ugye onnantól kezdve elvileg elindulhatnak az EU pénzek, de az már nem fog tudni úgy, ennek egy nagyon kis része fog tudni már olyan hatást gyakorolni, ami az idei GDP-re is számít.

[00:09:33]Tehát most gondoljuk bele, lesz négy hónap, elindulnak a pénzek, mire abból valós projekt lesz, új projekt, hát az szerintem inkább jövő év közepen.

[00:09:43]Ráadásul java rész már megvalósult projektek utó finanszírozásáról.

[00:09:47]Igazából finanszírozási segítség.

[00:09:49]Nyilván csökkenti a kamatot, csökkenti a nyomást, a keresletet, az állampapírpiacot.

[00:09:53]Ez hat állampapír piaci ho növekedési hatása szerintem idén ennek még nem.

[00:10:01]Mit jelent ez?

[00:10:03]vonatkoz egyrészt alacsonyabb lesz a bázis másrésztát ez elvileg segíthet egy nagyobb növekedés kimutatásáb másrészt pedig a tényleges folyamatok azok azok azt jelzik hogy sokkal nehezebb lesz akár egy 2%-ot meghaladó növekedés jövőre elérni ugye ez mindig egy nehéz dolog hogyha megnézzük a rendszerváltása óta a magyar GDP alakulását akkor mondjuk egy Covid visszapattanást leszámítva nem nagyon látunk olyat hogy egy 1%-os vagy egy f%-os növeked éső 3-4%-ra ugrunk.

[00:10:32]Tehát ez is olyan, mint egy rendes futó.

[00:10:35]Tehát hogy amikor elkezd valaki mondjuk a 400 mre, akkor az elején lassan, aztán elkezd gyorsulni, és utána tud egy magasabb tempót tartani.

[00:10:43]A gazdaság se jön, hogy egyik pillanatra a másikra tud nagyot ugrani.

[00:10:47]És azért ha belegondolunk, hogy mondjuk 25%-kal csökken nagyjából a beruházás így három-négy év alatt, szóval itt azért a beruházásoknak meg kell indulni.

[00:10:55]Tehát én azt gondolom, hogyha 2-3% közé be lehet vinni mondjuk ilyen 2730 átlagába, azt szerintem a pénzügyminiszter azonnal aláírná, de én biztos.

[00:11:07]És ugye ennek tovább gyűrűző hatásai is vannak még részben az államadósságmutatónál is fontos, hogy mekkora a nominális GDP, tehát hogy sikerül-e kimutatni a szá-os GDP arányos csökkenést, vagy nem sikerül kimutatni.

[00:11:21]De ami talán még fontosabb, hogy a ez a mostani helyzet is rávilágít arra, hogy abban a formában, ahogy mi megismertük és működtettük a gazdaságot, az a gazdasági szerkezet az valószínűleg nem fönntartható hosszú távon.

[00:11:34]Tehát olyan alkalmazkodási minden fönntartható, csak kérdés, hogy milyen olyan alkalmazkodási kényszert fog jelenteni a klímaváltozás és sokkal hamarabb toppan be az életükbe.

[00:11:43]Én emlékszem az elmúlt, most már lassan négy évvel csináljuk a dellát és volt néhány vendégem, akik klíma kutatással foglalkoztak és amikor arról beszéltek, hogy milyen kilátásaink vannak, akkor a 5, 10, 15, 20 éves, mondhatjuk, középtávra kitekintve lehetett ezeket értelmezni.

[00:12:03]Ehhez képest itt és most már szembesülünk ezekkel a hatásokkal.

[00:12:08]Az, hogy konkrét vízkivételi problémák vannak az országban, hogy az árammal spórolni kell, hogy nem jutunk hozzá a vízhez.

[00:12:15]Most általánosítok, de ez az irány.

[00:12:17]Ez azt jelzi, hogy a magyar társadalom és a magyar gazdaság egy olyan kihívás előtt áll, amire nem meg 10 meg 20 év múlva kell választani, hanem már jövőre is.

[00:12:27]Tehát ami most van, ez jövőre is meg fog ismétlődni.

[00:12:30]Szerintem rosszabb lesz.

[00:12:30]És a helyzet az, hogyha elkezdődik egy nagyon gyors alkalmazkodás, akkor is akár lehet, hogy 5-10 éves távlatban lehet elérni olyan eredményeket, amiután azt lehet mondani, hogy az akkori még rosszabb helyzetben talán tudjuk a mostani szintet tartani.

[00:12:48]Tehát hogyha most tételezzük fel Budapesten elköltenek arra 200 milliárdot, hogy ilyen szivacsváros legyen, meg megtartsuk a vizet, meg tök sokkal több növényzet legyen.

[00:12:57]Hát tegnap este moziban voltunk, 11 körül indultunk haza.

[00:13:03]A belvárosban, 33 fok volt, mire hazaértünk budai részre, ez 25 perc volt, 27.

[00:13:07]Tehát azért ez nagyon nagy különbség.

[00:13:10]Itt lát, hogy például a belvárosban a betondsungel 4-5 hat fokkal magasabb van, mint mondjuk a Dunának a túloldalán.

[00:13:19]Igen.

[00:13:19]És amire még ki akartam lyukadni, hogy ami most történik, az az a kormány politikájára is kőkeményel hatással lesz.

[00:13:28]Tehát bármit gondolt Magyar Péter kormánya 2030-ig a költségvetés rendberakása, racionalizálása, a költségvetési főbb kiadási tételek át újragondolása, bejött egy olyan tétel, a klímaválság, elleni elleni felkészülés és küzdelem, amivel szerintem áprilisban még nem kalkulálhattak, hogy ennyire élesen lesz jelen.

[00:13:48]Lehet, hogy a háttérben az okosabbak erről gondolkoztak, de most azt látjuk, hogy a hogy a a kormány kész, helyzet elé van állítva.

[00:13:56]magyarul a következő évek költségvetésében ez egy rendkívüli és azt se bánnám, hogyha egy elkülönített tétel lenne a klímára való klímaváltozásra való felkészülés.

[00:14:06]Hát önmagában, hogy van egy olyan minisztérium, ami ezzel foglalkozik és erre koncentrál, ott egyébként ezeket a pénzeket majd látni kell.

[00:14:12]Ez szerintem egy ilyen mínusz egyedik lépés abban, hogy valami elinduljon.

[00:14:16]Én azért tartom egy picit még rosszabbnak a helyzetet, mert itt amikor elke, tehát ez tipikusan nem az a dolog, hogy most akkor 100 milliárdot az általános tartalékból, bár valószínűleg nincs annyi, hirtelen kiutalunk és akkor jövő héten ezt elköltöttük és mindenki jól járt.

[00:14:33]Ezzel mondjuk lehet egy családi pótlékot meg lehet két hét alatt emelni, és akkor az a pénz az ott van az embereknél.

[00:14:39]Itt szerintem ki kell találni a koncepciót, terveket kell csinálni, engedélyeket kell csinálni.

[00:14:46]Tehát az, hogy mondjuk Budapesten, nem tudom én feltörjenek 5 kmnyi betont, és annak a helyére füvet meg fákat, meg bobrkokat, meg valamifajta olyan öntözést, ami fenntartható, csináljanak, az szerintem egy öt éves projekt.

[00:15:00]Tehát itt nem az a kérdés, hogy holnap ad-e erre a kormány 100 milliárdot, vagy az, hogy amikor látunk ilyen civil projekteket, lehet ilyen videókat látni, hogy Szeged mellett például hogyan vezették be a vizet egy olyan régi szikes tóba, és ott most kezd valami vizes élőhely létrejönni, ott például azt minimális pénzből megoldották.

[00:15:20]De hogyha például homokhátságra akarnak vizet vinni, az lehet, hogy egy 100 milliárdos projekt, és mondjuk négy év múlva indul el a víz, mert addig kell tervezni meg építeni.

[00:15:32]Tehát, hogy ezek nem ilyen egy-két napos történetek szerintem.

[00:15:35]Igen, de a és szerintem most jutottunk el a lényekhez, hogy a hogy a termelési struktúrát is újra kell gondolni, tehát a eddig megismert formájában nem fognak tűnni tudni működni a gyáraink.

[00:15:44]És itt fog majd kiütközni, hogy okos döntés volt, vagy nem volt okos döntés például az akugyárakra alapozni a magyar gazdaságot a következő 5-10 évben, mikor már most beköszöntetett az elképesztő vízhiány.

[00:15:58]Tehát miközben azt látjuk, hogy Magyar Péter kormányának fókuszában az euróbevezetés áll, ez lenne az iránytű, ez mutatná meg az utat 2030-ig.

[00:16:07]Úgy néz ki, nagyon homar újra kell gondolni a terveket, és egy sokkal sürgetőbb problémára kell majd választ találni a költségvetés keresztő.

[00:16:14]Még egy nagyon fontos probléma, és ez most lehet, hogy bután hangzik egy költségvetési embertől, de szerintem ez lehet, hogy még fontosabb, mert hogy például magyar vízi közmű hálózat olyan állapotban van, amilyen az annak köszönhető többen, hogy tizenvalahány éve mondjuk a víznek nem változott az ára és néha ilyen teljesen abszurd árakat mondanak, hogy nem tudom én mennyiért kapjuk az ivóvizet, és egyébként mennyiért vesszük mondjuk a palackos vizet, és mennyibe kerül valójában a víz.

[00:16:43]Tehát én tudom, hogy a közgazdasági tankönyvek nem túl népszerűek, de a keresletkínálat, tehát az, hogy nagyon-nagyon alacsony áron adunk, van olyan ország, azzem az íreknél volt ebből bari, egy jó barátom mondta, hogy ott ingyen volt a víz, és hát ugye ott is nyáron kezd fogyni a víz, mert ott se esik elég eső, és felvetette a kormány, jó lenne, hogyha az írek is fizetnének a vízért.

[00:17:05]Na ez ott elbukott.

[00:17:07]Tehát az, hogy a politika meg az, hogy hogyan és most ez lehet, hogy Írországban ez a nagy megszorítási vita volt, hogy úristen, fizetni kell a vízért.

[00:17:16]Na nálunk ez nem kérdés, hogy fizetni kell a vízért, de hogy mennyit fizetünk a vízért, és mennyi lesz azok, mennyi pénze lesz azoknak a cégeknek, akik egyébként az egész hálózatért felelnek.

[00:17:27]És amikor azt mondják, hogy 40%-a mondjuk a magyar édes víznek elfolyik a csatornaálózatból, akkor lehet, hogy nem az a megoldás, hogy adunk még 100 milliárdot valamire, hanem lehet, hogyha egy picit piaci alapúvá tesszük mondjuk a vízárat, és én azt gondolom, hogy ez nem a legfont, tehát ettől nem fognak azért az emberek a hajléktalan létbe kerülni, akkor például meg tudják oldani, hogy azt a rengeteg helyet, ahol elszivárog a víz a csatornahálózatból, hogy azt valahogy hogy megfogják, és mondjuk ne 40, hanem csak 10% fjon el, és akkor lehet, hogy 10-15 évvel később kerülünk egy olyan szituációba, mint most.

[00:18:06]Szóval ez a rezsicsökkentés az, hogy mindennek annyi legyen az ára, amennyibe ténylegesen kerül, és ez vonatkozik szerintem az üzemanyagba, az egész klímadolognak egyébként az az egyik kulcsa.

[00:18:18]Amikor azt mondják, hogy Donald Trump az egyik legző a legzöldebb elnök, szerintem ő nem olyan büszke erre, de ezen szoktak poénkodni.

[00:18:24]Az kizárólag azért van, mert az iráni háborúval annyira sikerült felemelni az olajárat, hogy most már nincs olyan fosszilis üzemanyagra épülő energiaprojekt Amerikában, amelyik jobb megtérülést tudna mutatni, mint bármilyen megújuló.

[00:18:43]Tehát egyszerűen azzal, hogy feltolták az olajárát, ezzel gyakorlatilag kinyírták az olajos meg a gázos erőműveket, és ezzel csináltak nem állt a szándékukban, ami nem volt a szándékuk, mert ugye az volt, hogy drill baby drill, tehát fúrjatok meg, legyen több minnél olaj meg gáztervelés.

[00:18:59]És ehhez képest az iráni háborúval ezeket jó, ezek most jól keresnek, de valójában például nagyon sokakat lábon lőtt azzal, és mondjuk a sima, tehát célerőműves meg naperőműves projektek sokkal hatékonyabbak, meg nyilván az aksis kapacitások, és ezek mennek most Amerikába, és nem a az olajos meg a gázos erőművek.

[00:19:19]Ahogy én látom, mi itt most kulcskérdés, az az, hogy az az elképesztő mennyiségű forrásigény, ami a vízközműhálózat korszerűsítésére, az öntözőrendszere korszerűsítésére, az ország vízmegtartó képességének kiépítésére, korszerűsítésére kell, még ha részben piaci alapon is tudják ezt finanszírozni, szóba jöhetnek az uniós pénzek is természetesen, akkor is egy olyan terhet fog tenni az állami költségvetésre, ami meglátásom szerint kétségessé teheti, hogy 2030-ra 3% alá tudjuk levinni az államháztartás hiányát, ami az egyik alapfeltétele az euró bevezetésének.

[00:19:56]Te mit gondolsz erről?

[00:19:58]Én azt gondolom, hogy egy kockázatot elmondtál, és még van legalább 5, hat hét nyolc hasonló méretű kockázat, ami ami szerintem nagyon nagy kérdés, hogy tényleg 2030-ra sikerül a másri feltételeket teljesíteni.

[00:20:10]Én mondok egy másik kockázatot, amit egyébként saját magam éltem meg 2004-ben.

[00:20:19]Ugye én nekem az volt a javaslatom, és ezt elfogadta a kormány, hogy 2008-ban vezessük be az eurót.

[00:20:24]ma már jókat mosolygunk, amihez azt kell, hogy 2006-ban teljesítsük a másrikti feltételeket.

[00:20:30]És amikor én távoztam a kormányból, már első nap nekem akkor megmondta a miniszterelnök, aztán végül is ez mindenféle okok miatt csak később került bejelentésre, hogy ő 2010-re eltolja az eurozóna csatlakozás dátumát.

[00:20:45]nem tette hozzá, de hát nem volt nehéz kiolvasni belőle, hogy ő nem akarta, hogy választás évben akarjunk mászrichti feltételeket teljesíteni.

[00:20:52]És 2030, mit ad Isten?

[00:20:55]Szintén választási év lesz jó eséllyel Magyarországon.

[00:20:57]Tehát én például ezzek egy politikai kockázatot, hogy egy választási évben lesz-e elég fontos az eurozóna csatlakozási folyamat ahhoz, hogy abban az évben 3% alá vigyék az államháztatási hiányt.

[00:21:12]Tehát ez például egy nagyon komoly politikai kockázat.

[00:21:13]Amit mondtál például az akkumulátorgyárakkal, tehát ezek is szerintem nagyon komoly bajai lesznek még a magyar költségvetésnek, mert ezekhez nincs elegendő áram, nincsen elegendő víz, valószínűleg nincsen elegendő munkaerő.

[00:21:28]Tehát hogy hogyan tudjuk majd például ezt a fajta iparszerkezetet fenntartani, mert ezek itt vannak, ezek már megépültek, tehát valamilyen módon a vizet oda kell majd vinni.

[00:21:35]Aztán ugye most felmerült, én ebbe végképp nem szólnék bele, mert nem érték hozzá, hogy hát mi lenne, hogyha tennénk egy-két vízlépcsőt a Dunára, meg még egy-két vízlépcsőt a Tiszára, hogy most ez egy reális javaslat, én nem tudom, de hogy azok 100 milliárdos tételek, az biztos.

[00:21:56]Itt hallottam nála többek között Raskó Gyöttől, hogy ugye vannak, akik már teljesen átalakítják a mezőgazdasági termelési technológiájukat, és mondjuk az a fajta szántás, amit mi a történelemkönyvekben tanultunk, hogy hogyan lett egyre fejlettebb az európai mezőgazdaság, azt tulajdonképpen úgy ahogy van, ki kell dobnia a kukába, hogy ezzel is meg tudjuk tartani a vizet.

[00:22:16]És rengeteg apró dolog van.

[00:22:18]Szerintem a nemzetközi helyzetben se egyszerű.

[00:22:25]Szóval az, hogy mondjuk az energiaárak maradnak-e tartósan a 100 dollár, vagy a 80 vagy a 60 dollár környékén, ezt szerintem ember nem tudja megmondani.

[00:22:35]Mindig visszahallgatom az előző beszélgetésünket.

[00:22:37]Utoljára arról beszélgettünk, hogy a miniszterelnöknek az volt a meglátása, hogy azzal, hogy Venezuelát átvette Trump, ezzel meg fog nőni az olajkínálat a piacon, és eljön az olaj Kánaán, mert iszony olcsó lesz az olaj.

[00:22:51]Ez egyébként akkor ez egy teljesen érvényes megfejtés lehetett.

[00:22:56]Tehát a nagy befektetési balkok elemzőinek a többsége is szerintem ugyanezt mondta.

[00:23:00]Mi történt?

[00:23:00]Trap megtámadta iránt.

[00:23:02]Olajárak nem le, hanem fel.

[00:23:04]Tehát nem tudjuk.

[00:23:05]A béke nagy barátja megtámadta.

[00:23:05]Irent.

[00:23:08]Mindjárt fogunk beszélni Orbán Viktor vízióiról.

[00:23:10]Ö de még egy kérdés erejéig vagy felvetés erejéig maradjunk a a hőség témánál, hogy az is nehézséget okoz, hogy többlet pénz a költségvetésben erre a programra nyilván nem fog rendelkezésre állni a következő időszakban.

[00:23:25]Tehát valami más területről kell majd a pénzeket átcsoportosítani.

[00:23:31]Miközben látjuk, hogy például a kötöttpályás közlekedés fejlesztése is prioritást élvez a kormány politikájában.

[00:23:35]oda és több 1000 milliárd Ftot terveznek költeni.

[00:23:40]Az a kérdés, hogy melyik újjukat harapják?

[00:23:44]Minden költségvetésnél ez a kérdés.

[00:23:45]Tehát ebben önmagában nincsen meglepetés.

[00:23:47]A probléma inkább az, hogy az elmúlt tizenvalahány évben nagyon fontos területek szerintem lettek lerohasztva.

[00:23:56]Szerintem némelyik esetben mind szinte tudatosan.

[00:23:58]Tehát azt gondolom, hogy az minden összehasonlítás azt mutatja, hogy Magyarország kifejezetten keveset költ egészségügyre.

[00:24:09]Én azt gondolom, hogy ebbe ez nagyon egyértelmű.

[00:24:11]Nagyon érdekes egyébként így az oktatásnál, mert ott nem látszanak ennyire a számokból a problémák, tehát ott valahol az EU átlag körül van, de ott például én azt gondolom, hogy statisztikai problémák vannak ezekkel a kekvákkal meg egyebekkel.

[00:24:27]Tehát én nem vagyok abban biztos, hogy ott azok a statisztikai számok nagyon jók, főleg a felső oktatásnál, amit lehet ma jelenleg látni, de az oktatás egy másik ilyen terület.

[00:24:38]Ott van az egész klímatörténet, ott van az egész közlekedési történet, ott van a kultúra, az lehet, hogy jóval kisebb tétel, de gyakorlatilag ha végignézzük minden ágazat, ugye valaki elolvasta a Tisza programját, mert ugye ők csináltak hosszú idő óta programot, mert ahhoz már el voltunk szokva, hogy választásuk előtt pártprogramokat kelljen olvasni.

[00:24:59]Most ezt újból ezt a sportot lehetett folytatni.

[00:25:03]Én elolvastam.

[00:25:03]Hát abba azon kívül, hogy úgy általában takarékoskodni fogunk, meg azon kívül, hogy megszüntetjük a lopást, meg azon kívül, hogy bevezetjük a vagyonadót.

[00:25:16]Én más olyat, ami többletforrást hozna a költségvet.

[00:25:19]Ja, EU pénz.

[00:25:19]Tehát ezeken kívül én nem nagyon láttam olyat ebbe, és ez egyébként minden pártprogramban a világon igaz, hogy na akkor itt spórolunk, ott spórolunk, abot spórolunk, mert mindenhol az volt, hogy minden nagyon jó lesz, mindenre több pénzt fogunk költeni.

[00:25:33]De most a költségvetésben az biztos, hogy nem lehet mindenhol mindenre többet költeni.

[00:25:39]Nyilván takarékossággal, a lopás megszüntetésével, egy hatékonyabb működéssel lehet megtakarításokat.

[00:25:44]Tehát szerintem lesznek komoly megtakarítások, de valószínűleg már ezek is kisebbek lesznek annál, amit két-három évvel ezelőtt lehetett becsülni, mert egyszer kényszer már az Orbán kormányt is egy csomó takarékosságra rákényszerítette.

[00:26:00]Tehát amikor az volt, hogy Lázár János fél évente az Excel táblájába kihúzott, nem tudom én, 500 projektet, ez azt jelenti, hogy már ők is jóval keresebbet költöttek egy csomó dologra, tehát nem feltétlenül van akkora megtakarítási lehetőség, de nyilván a meg lehet 100 milliárdot spórolni, nem tudom én, ilyen kommunikációs őrületeken, tehát vannak azért nagy tételek, de ahhoz képest, hogy mekkora kihívások vannak egy oktatás, egészségügy, klíma, közlekedés, hogy csak négy nagyon nagyon masszív területet mondjak.

[00:26:30]Hát én nagyon remélem, hogy ezt sikerül összehozni, de ez nagyon nem lesz egyszerű.

[00:26:37]Igen, de pont erről beszélek, hogy az által említett területek, egészségügyi oktatás ismertek voltak a problémák, tehát nyilván a a hangsúly is a Tisza kormány költségvetési politikájában ezekre került.

[00:26:47]És de most kiderült, hogy a klímára, a klímaelleni védekezésre sokkal nagyobb nagyságrendben kell majd pénzeket költeni, mint eddig gondolták.

[00:26:55]És ez jelent jelenik most meg új tételként.

[00:26:57]De hadd térjek vissza arra, hogy fölvezetted a saját válaszodat, hogy néha szándékosságot is éreztél abban, hogy elsorvasztanak egy-egy területet.

[00:27:05]Az egészségügyben mi lehetett a cél már azon túl, hogy a magán egészségügy felé tereljék az embereket, ami egy elég közkeletű vé vélekedés, de azért nem ennyire magától értetődő.

[00:27:16]Most én nem azt mondom, tehát elég sok rosszat fel tudok tételezni politikusokról.

[00:27:21]Nem, ez ezzel nem azt akarom mondani, hogy direkt az volt a feladata az egészségügyi államtitkárnak, hogy legyen minél rosszabb az egészségügy.

[00:27:27]Neki azt mondták, hogy az adott körülmények között próbáld meg a lehető legjobbat kihozni belőle.

[00:27:32]Nagyon érdekes egyébként, mert ugye miután Pinteres Sándorra bízták ezt az egészet, ő mint egy rendes fegyelmezett rendőr, ő azokat a módszereket alkalmazta, amik szerintem ott nem működtek.

[00:27:44]De ez tehát, hogy lehet kamera, meg lehet beléptetőrendszer, meg mindenféle munkaügyi szabályuk, hogy ki mikor hol gyógyíthat, dolgozhat.

[00:27:52]Tehát ezek szerintem lehet, hogy önmagukba jól megszervezett dolgok voltak, de a valós problémával nem tudtak mit kezdeni.

[00:28:03]Nekem az az érzésem, hogy ha végignézzük, hogy hány igazán sikeres egészségügyi reform volt a világban, akkor nagyon keveset fogunk találni.

[00:28:13]Tehát az, hogy az egészségbiztosítás privatizációja vagy állami módja, egyébként pont a Fidesznek is volt olyan időszaka, amikor ők a sokbiztosítós, egészségbiztosítói modell mellett kaldoskodtak.

[00:28:23]Ez nagyon-nagyon régen volt, tehát legtöbben meg se születtek hallgatóink közül, amikor ők még ezt mondták.

[00:28:29]Tehát nekem az az érzésem, hogy ők ezt kicsit reménytelen területnek gondolták.

[00:28:34]Ebben például Bill Clinton, aki egy nagyon sikeres amerikai elnök volt, konkrétan a feleségére bízta annak idején az egészségügyi reformot Amerikából, és megbukott, és rengeteg helyen láttunk egészségügyi reform kezdeményezéseket, és ezeknek a nagy része bukottnak minősül utólag.

[00:28:51]Tehát én azt gondolom, hogy az volt az érzésük, hogy ebben nem érdemes túl sok energiát és túl sok pénzt beletolni, mert úgy se tudjuk úgy megcsinálni, hogy ez sikertörténet legyen.

[00:29:03]Meg valamiért több pénzt akartak stadionra költeni.

[00:29:08]Ennek tudjuk nagyjából az okát, ami azért elég nehezen magyarázható a józanész alapján, de szerintem kicsit reménytelennek gondolták az egészségügyet, és ezért sem pénzben, sem erőforrásban nem költöttek rá annyit, mert ez úgy is reménytelen.

[00:29:24]Az már egy árulékos haszon, hogy mondjuk a magánegészségügyi az meg mondjuk tud fejlődni.

[00:29:32]Ugye a beszélgetésünk oda kezd konkludálni, hogy a a hőség az lényegében felégeti elégeti az euró terveinket, mármint hogy a bevezetését 2030 környékére.

[00:29:41]De szerintem azért az, hogy most 40 fok van kint, ennek két hét múlva vége lesz és szeptemberben figyeld meg, hogy már nem az lesz a, hogy mondjam, a napi narratíva, hanem az éppen akkori helyzet lesz.

[00:29:57]Lehet, hogy az egészségügy előbb beszéltük meg, hogy a jövő nyár az még brutálisabb lesz, a rákövetkező még brutálisabb lesz.

[00:30:02]Felős kormánynak erre ugye készülnie kell.

[00:30:07]Igen, de jövő júniusban figyeld meg, hogy megint csodálkozni fogunk, hogy jé, megint itt a forróság és megint a média tele lesz azzal, hogy hőkupola.

[00:30:12]Tehát nekem van olyan ismerősöm, aki meghallja a hőkupola szót, és konkrétan kihűtése van tőle.

[00:30:20]Passot le kell állítani, az szerintem egy utolsó utáni vészjelzés.

[00:30:21]De arra akartam kijukadni, hogy azt elképzelhetőnek tartod, hogy miután ez nem csak minket érint, hanem Európa egészét ez a helyzet, ezért az Európai Unió és az eurozóna közössége is át fogja gondolni a taggá válás feltételeit, és valamifajta könnyítés fog beépíteni, ha a kiadások mondjuk a klímavédelmi célokat szolgálják, a többletkiadások önmagában az, hogy a fiskális szabályokat esetleg emiatt fogják lazítani, erre Erre látok igét, erre ennek van esélye.

[00:30:56]Őszintén szó én ezzel nem nagyon értek egyet, mert vagy van egy fiskális politika, amivel próbáljuk a dolgokat rendbe tartani, és akkor átrendezzük a prioritásokat, akár adó, akár kiadási oldalról.

[00:31:07]De az, hogy most azért költünk többet, mert tényleg klíma van, vagy védekezés van, vagy valamit, tehát ez ebből előbb-utóbb infláció lesz.

[00:31:14]Akkor meg ha infláció lesz, akkor muszáj lesz emelni a kamatot az ECB-nek, és a végén visszajutunk a kiindulópontra.

[00:31:21]Tehát szerintem ez nem egy jó megoldás, de az EU simán benne van, hogy ezt fogja csinálni.

[00:31:27]Én egy dologra nem nagyon látok esélyt, és bárkivel, akivel eddig beszéltem, és ért hozzá, meg akár jobban belelátott ezekbe a folyamatokba, hogy az Eurozóna csatlakozás folyamat feltételein, hogy lazítanának, azt én nagyon nehezen tudom elképzelni.

[00:31:42]Én gyakorlatilag kizártnak tartom.

[00:31:44]Tehát volt olyan, amikor a litvánok azt hiszem valami 0,2%-kal bukták az inflációs célt, ami egyébként kifejezetten rosszul van a másrikti feltételek között megfogalmazva, mert hogy nem is az eurozó tagokra vonatkozik, hanem bármilyen EU tag, tehát hogy ott még van egy hiba is a feltétel rendszerben.

[00:32:03]Azem két tized híján minden megvolt.

[00:32:06]Nem engedték be őket az Euróba.

[00:32:12]Tehát azt mondani, hogy bárki más könnyebben megy be, mint azok, akik korábban, én ennek nem nagyon látom, hogy erre lenne fogadó készség.

[00:32:19]Nem is nagyon hallok ilyen hangokat, hogy ezt bárki felvetné.

[00:32:24]Térjünk akkor rá Orbán Viktor jóslatára.

[00:32:27]Hetek óta lehet tudni, hogy a Fidesz most azt a politikát próbálja követni, hogy abban bíznak, hogy hogy romlani fog a gazdasági helyzet.

[00:32:36]részben a globális gazdaság alakulása miatt, részben pedig a belföldi folyamatok miatt, és előáll egy olyan állapot, amikor a Tiszakormány egyébként egész magas támogatottsággal az elkezd apadni.

[00:32:52]Most már látjuk a legújabb felmérésekben, hogy tetőzött a Tisza támogatottsága, sőt néhány százalék ponttal hibahatáron belül kicsit kívül, de elkezdett csökkenni ez a mutató, hogy valóban azt látjuk-e, hogy a hogy a gazdasági tényszerűség és valóság az megjelenik ezekben a mutatókban.

[00:33:10]És te látsz olyan veszélyt, amit a egyébként a Fidesz folyamatosan kommunikál, hogy félkötőjel egy éven belül itt sokkal rosszabbra tudnak fordulni a dolgok.

[00:33:19]Netán ezt árazzák már a piacok is a 10 éves magyar államkötvény hozamában.

[00:33:27]Ö én azt gondolom, hogy ugye a politikában azt szoknánk mondani, hogy reményt árulnak a szereplők.

[00:33:31]Ők most azt a reményt látják, hogy sokkal rosszabb lesz, és hátha akkor minket majd újból megszeretnek és visszahívnak.

[00:33:39]Én azt gondolom, hogy ez nem egy reális.

[00:33:41]Ugye van egy része a dolognak, az, hogy most Donald Trump még kit támad meg mennyi ideig, és ettől az olajárak meg a gázárak hova mennek a világba.

[00:33:48]Ez gyakorlatilag kiszámíthatatlan.

[00:33:53]Tehát, hogy azt mondani, hogy nem lesz energiakrízis a világban f:30- két-három éven belül.

[00:33:58]Ezt nem lehet mondani, mert nem látjuk a jövőt.

[00:33:59]Tehát, hogy ma is most éppen tárgyalnak, de a múlt héten lőttek, azelőtt megint tárgyaltak.

[00:34:03]Tehát ez a része, ez szerintem kiszámíthatatlan.

[00:34:08]Ezt Orbán Viktor se tudja, Magyar Péter se tudja, és én se tudom, hogy most pontosan mi lesz a nemzetközi energiaárakkal.

[00:34:15]Nyilván, hogyha egy nagyon tartós energiaár kialakulna a világba, az biztos, hogy Magyarországnak nem tenne jót, miután nagy részét importáljuk, egy jelentős részét az energiának.

[00:34:25]Hozzáteszem, hogy Magyarországnak, mint országnak is az egyik legfontosabb feladat, és egyébként pont erről nem beszéltünk eddig, az az energiaalkalmazkodás.

[00:34:34]Ez részben összefügg a klímával, meg részben azzal, hogy most már sokszor megtanulhattuk azt, hogy valahol valaki máshol elkezd lövöldözni, és mi fizetjük az árát.

[00:34:46]Tehát az, hogy például a kínaiak vagy egyes afrikai országok óriási sebességgel mennek az elektromos autózással, meg a napelemes energiatermelés, meg a szélenergia irányában, az részben azért van, mert elegük van abban, hogy a közelkeleten valami történik, és őnekik hirtelen felmegy az energiaszámlájuk a duplára.

[00:35:06]Ez Magyarországról is igaz.

[00:35:06]Tehát szerintem Magyarországon, hogy most ez mennyire az állam feladata, és ebben mennyire inkább az államnak segítő szerepe van, meg EU pénzekkel rásegítő szerepe, ezt nagyon nehéz megmondani, de Magyarországnak egy energiaalkalmazkodást is kell a következő években csinálni.

[00:35:22]Ez részben a közlekedésre, ez részben az energiatermelésre, mert hogyha jön a következő energiaválság, minél kevésbé legyünk kiszolgáltatva.

[00:35:31]Szóval ez szerintem mind, de ezt nem tudjuk.

[00:35:34]Az, hogy úgy általában magyar gazdasági helyzet miért romlana tovább az eddigi egyébként nagyon nem jó helyzethez képest, ennek viszont nem látom az okait.

[00:35:43]Azért az uniós pénzek mindenképpen be fognak jönni.

[00:35:48]Az, hogy lejjebb ment a kamatszint Magyarországon, még egy picit most visszaugrott, annak a nagy része egyébként nemzetközi összefüggéseknek köszönhető, főleg itt az Iránnal kapcsolatos bizonytalanságoknak, de hogy mondjuk a magyar 10 éves állampír 107%-ról mondjuk most ilyen 5,5% környékén van, ez nagyjából a teljes kamatszintre egyébként igaz.

[00:36:11]Tehát ez azt jelenti, hogy a magyar vállalkozók is olcsóbban kapják a hiteleket.

[00:36:15]Tehát ez önmagában egy könnyebbséget jelent.

[00:36:18]Aztán lehet, hogy ez még lemegy ötre, négy és félre.

[00:36:22]Itt sok függ attól, hogy tényleg a az eurozónás csatlakozáshoz hogyan tudja majd az ország menedzselni.

[00:36:30]Amit lehet hallani, külföldi befektetők részéről sokkal nagyobb a bizalom, sokkal több az érdeklődés.

[00:36:34]Most különböző helyekről ezt lehet hallani.

[00:36:38]Nyilván mire ezekről tőkebefektetés beruházás lesz, az f:30 egy másfél két év is lehet.

[00:36:45]Én nem látom okát annak, hogy itt valami nagy gazdasági összomlás jöjjön.

[00:36:47]Nyilván a nemzetközi dolgokat nem látjuk.

[00:36:50]Arra nincsen feltétlenül ráhatásunk.

[00:36:52]Ugye ezt láttuk a covidnál, láttuk 22-be, láttuk tulajdonképpen most idén tavasszal, de ezeket a tényezőket leszámítva, én nem gondolom, most eljött a Kánoán és jön a tartós 7%-os gazdasági növekedés a következő 25 évre, de az, hogy még ennél jóval rosszabb legyen, mint ami most van, én ennek nem látom az okát.

[00:37:13]Ez egy ilyen vágyvezérelt reményárulás a politikai piacon.

[00:37:20]Mit gondolsz a költségvetésről, költségvetési politikáról?

[00:37:22]kevés a konkrétum.

[00:37:24]Augusztus végére ígérik az idei költségvetés korrekcióját és október közepére a 27-es költségvetést, illetve a középtávú kitekintést.

[00:37:32]Amit látunk egyelőre vagy tudunk, az néhány adóintézkedés.

[00:37:37]Itt áfacsökkentés volt, ugye a vényköteles gyógyszerek esetében a tüzifánál ezt már bejelentették.

[00:37:44]Ezekkel a lépésekkel kezdtél volna te is helyükbő?

[00:37:48]Én őszintén szólva, tehát egy megnyert választás után ilyen gyors adócsökkentéseket csinálni.

[00:37:53]Most mondanám, hogyha én nagyon cinikus vagyok, hogy akkor ősszel lesz még egy választás, és arra készülünk, de nem tudok róla, hogy ősszel lenne egy újabb választás.

[00:38:04]Tehát, hogy én biztos, hogy nem ezekkel kezdtem volna.

[00:38:06]Hozzáteszem, ugye mondom ezt én, aki ugye a 100 napos programot csináltam, ugye itt sok függ attól, hogyha megígértek valamit rövid távra, akkor azért azt gondolom, hogy egy kormány, hogyha a bizalmat fenn akarja tartani, akkor legalább a legfontosabb ígéreteit betartja.

[00:38:21]Tehát itt a költségvetés meg a politikai hitelesség az két külön történet.

[00:38:26]Én is megcsináltam azt, hogy a politikai hitelességért költöttünk pénzt a 100 napos programra.

[00:38:34]Úgy mondjuk akkor más, mert akkor még legalább volt egy önkormányzati választás az össze.

[00:38:37]Tehát lehetett azt mondani úgymond a politikai logika alapján, de közben a költségvetés nem eszerint működik.

[00:38:45]Mai fejeddel is megcsinálnod azt a kétszer 100 napot?

[00:38:48]Én azt gondolom, az első 100-at azt biztos, hogy megcsináltam volna.

[00:38:52]Valószínűleg jobban szét csúsztattam volna, és szerintem más területek voltak, ahol igazából elszálltunk.

[00:38:57]Tehát nem az első 100 napon múlt az egész.

[00:39:01]Itt azért kaptál kemény kritikákat, hogy nepel mai napig kapok.

[00:39:03]Tehát, hogy ezzel nincsen probléma.

[00:39:05]Valószínűleg jobban széthúztam volna, de hát nincs már mai eszem, tehát hogy az akkori volt.

[00:39:11]Nyilván utólag már okosabb az ember.

[00:39:14]Lehet azért ezekből a te terved volt, vagy csak végrehajtottad?

[00:39:18]Hát az közös volt, tehát az még a kampányban került kidolgozásra.

[00:39:23]Hozzáteszem egyébként, hogy ugye itt főleg a közalkalmazotti béremelés meg 13.

[00:39:29]havi nyugdíj azért valaki akkor megnézte, hogy a közalkalmazottak bére ugye az általános bérszinthez képest hogyan viszonyult, azért azon nagyon sokat nem lehetett vitatkozni, hogy az szükséges volt, hogy most az két-három évre lehet, hogy jobban jártunk volna, hogyha széthúzzuk, de hogy azt nem lehet megcsinálni, hogy az állam a saját alkalmazottait olyan szinten fizeti, amiből nem lehet megélni.

[00:39:53]Tehát szerintem ezt egy normális állam nem teheti meg.

[00:39:55]Nyilván lehet vitatkozni, hogy most némelyik intézkedésre az mennyire volt szükséges, vagy mennyire nem.

[00:40:00]De én azt gondolom, hogy az bizonyos olyan feszültségeket próbált kezelni, amik valós feszültségek voltak.

[00:40:07]És most utólag persze már könnyű, de ha megnézzük, hogy akkor mennyi volt az átlagbér, meg mennyi volt a közalkalmazotti bér, és ezt honnan hová vittük, akkor ezzel senki nem mondhatja azt, hogy a közalkalmazottak hirtelen mindenki vett egy új Audit meg Mercedes-t, és mindenki nem tudom én, vett egy új lakást a rózsadombon, tehát itt nem ilyen nagyságrendekről volt szó.

[00:40:28]Ami viszont a költségvetésre illetően, én például azt most nem értem, hogy miért foglalkoznak ennyit a 26-os költségvetéssel.

[00:40:33]Megmondom, miért.

[00:40:33]Az egyik az, hogy egy aparátus van a pénzügyminisztériumban.

[00:40:38]Tehát, hogy mindaz az energia, ami elmegy a 26-os költségvetés módosítására, annyival kevesebb jut a 2730-ra.

[00:40:45]És szerintem az az igazán kulcskérdés, hogy ott mi lesz.

[00:40:51]Kettő, azzal, hogyha mondjuk szeptember közepén elfogadnak egy új idei költségvetési törvényt, az azt jelenti, hogy lesz három és fél hónapjuk.

[00:40:58]Tehát három és fél hónapra csinálni egy költségvetést, szerintem ennek nem igazán van sok értelme, de ennek van egy politikai kockázata, hogyha attól a számtól, amit mondjuk szeptember közepén elfogad a parlament, attól 5 Fttal jobbra vagy balra eltér majd a költségvetés, és nyilván itt a szószaladás, a kockázat, akkor azt a azt a politikai felelősséget már magára úzta az új kormány.

[00:41:23]Tehát most nyilván menedzselni kell a 26-ot, mindent meg kell fogni, amit lehet.

[00:41:28]Tehát félreértés ne essék.

[00:41:30]Én nem azt mondom, hogy ne spóroljanak meg mindent az idei költségvetésből, amit lehet, de az a maczer, amivel egy költségvetés előkészítése, elfogadása jár, az egy extra erőfeszítés, és szerintem egy olyan politikai kockázat, hogyha tényleg csak 100 milliárdal túlfutnak évvégén ahhoz képest, amit szeptemberben mondanak, azért már nem lehet majd az Orbán kormányt hibáztatni.

[00:41:53]És ebbe mondom, ez lehet, hogy cinikus viszont ha nincs ez az elfogadott költségvetés, ha 26 lesz annyi, amennyi, és azt mondják, hogy ez mind az előző kormánynak köszönhető és menet közben egyébként tényleg minden fillért már most meg kell fogni, amit lehet, mert az kell, mint egy falat kenyér.

[00:42:09]Ar szó, hogy föl kell tárni, hogy hol tart a költségvetés 26 közepén, hogy megalapozzák a 22-es költségvetést és csak egy vé és csak a végjáték ennek a leírása egy egy törvénymódosításban.

[00:42:21]Hát, hogy mondjam, alak idején még 899-92-ben én csináltam a kollégáimmal közösen az államáztartási törvény előkészítését, és mi ilyen nagyon fiatal, lelkes, hogy mondjam, demokrataként beleírtuk, hogyha valami eltérés van egy meghatározott mértékben a költségvetést, akkor pótköltségvetést kell csinálni.

[00:42:38]Aztán mikor a 90-es évek közepén meg már én voltam felelős vezetőként a PM-be, akkor kiderült, hogy ez egy óriási macera.

[00:42:46]És tulajdonképpen onnantól van, hogy sose készültek pótköltségvetések, mert ez ez egy komoly macera.

[00:42:53]Az, hogy fel kell tárni, hogy mi van a költségvetésben, hát ez nem kérdés.

[00:42:57]Hát ez zajlik, gondolom.

[00:42:59]Hát ez hetek, hónapok óta a választások után ez másnap elkezdődött.

[00:43:04]Meg nyilván amit lehetett már előtte próbáltak csinálni, de az egy külön macera, hogy te csinálsz egy törvényjavaslatot, azt rengeteg emberrel egyeztetni kell, tehát annak van egy külön erőforrás igénye, ami most nem erre megy, de mondom, van egy politikai kockázat, hogy magukra húzták az idei költségvetés felelősségét és szerintem bot csinálta politikai szakértőként, szerintem ez fölösleges, de ez nem egy drámai kérdés.

[00:43:29]Tehát őszintén szóvennél van 500 fontosabb dolog magad.

[00:43:32]Végül egy kis krem linológiára foglak kérni.

[00:43:36]Hogy látod a Magyar Péter kormányát?

[00:43:36]Ki ott az erős ember Magyar Péter mögött?

[00:43:41]Ki az, aki igazából irányt szabnak a a kormány működésének?

[00:43:44]Nyilván meghatározó Magyar Péter súlya, de mindig van a miniszterelnök mögött valaki, aki a kormányon belül mégis a a legfontosabb ügyekben, döntésekben exponálja magát.

[00:43:58]Hát szerintem ez egyértelműen Ruf Bálint jelenleg.

[00:44:01]Ez azért fura, mert nem vagyok benne biztos, én nem ismerem őt személyesen, hogy mondjuk ő ambicionálja azt, hogy ő mondja meg, hogy mennyit költsünk oktatásra, vagy egészségügyre, vagy klímára, vagy energiaátmenetre, vagy egyebekre, de amennyire így a és ez nem túl transzparens, tehát hogy így elég sok pletyka meg sajtóhír, de én ez alapján azt rakom össze, hogy Ruf Bálint és csapata a jóváhagyása nélkül egy bizonyos szint fölött ma nem lehet senkit kinevezni a magyar közigazg gatásban vezetőnek, vagy a magyar állami szférában, ami azt jelenti, ugye itt lehet ilyen pletykákat hallani, hogy miniszterek akartak államtitkárokat kineveztetni, és ezt tulajdonképpen megvétózták ott egy csapat.

[00:44:45]Szerintem az nem túl szerencsés, hogy ez nem igazán transzparens ez a folyamat, de ez ez egy dolog.

[00:44:49]De most gondoljunk bele, hogy az az ember, aki vagy azt nálad hallottam másfél héttel ezelőtt a Vindis Lászlótól, hogy tán két minisztériumot leszámítva nincs SMS-e az új minisztériumoknak, mert hát mindenig aztán azokat is ott hagyják jóvá.

[00:45:06]Na most ez azt jelenti, hogy bizonyos minisztériumok hát nem tudnak még mindig teljes sebességgel menni.

[00:45:13]Tehát olyanokat hallok, hogy vannak főosztályvezetők, akik úgy főosztály vezetnek, hogy nincsen meg konkrétan kinevezve.

[00:45:18]Most csak zárójelben mondom, hogy akkor milyen email címről, meg milyen számítógépről meg mihez, hogyan férnek hozzá, de hogy ez egy létező dolog.

[00:45:27]Tehát, hogy tehát én azt gondolom, hogy ebben a tekintetben valószínűleg Ruf Bálint az egyik legerősebb ember most a kormányban, mert láthatóan ezek a döntések rajta állnak vagy buknak.

[00:45:38]Ez von a pénzügyi döntésekről is.

[00:45:41]Nem tudom, hogy van vagy átételesen vonatkozik erreő.

[00:45:42]Hát önmagában azzal, hogyha valaki ilyen szinten a személyzeti politikán meg a a struktúra, a kormányzati struktúra meghatározásán keresztül, az egy nagyon komoly befolyás, hogy most ő ambicionálja-e, vagy akarja-e, vagy tudja-e, vagy szeretné-e, vagy kell-e neki mondjuk a költségvetési arányok kialakításába belefolyni, nem tudom, de hogyha ő mond valamit valahol, arra valószínűleg a pénzügyminisztertől kezdve minden más miniszter nagyobb figyelemmel hallgat, mint mondjuk esetleg egy másik kormánytag, mert ő neki láthatóan olyan befolyása van, hogy ő nagyon komolyan tud blokkolni működéssel kapcsolatos döntéseket.

[00:46:27]László Csaba, köszönöm a beszélgetést.

[00:46:29]Köszönöm szépen.