Aszódi Attila: Katasztrófahelyzet van Magyarországon | 24.hu
- A Paks II. beruházást a kormány felülvizsgálja; az ötös blokk építése épp csak elkezdődött, a hatosnál még munkagödör készül, miközben a szerződés szerinti határidő már 2025–2026 lenne
- A miniszterelnök a költségkeret 23-24 milliárd euróra duplázódásáról beszélt, de a szakértő szerint a fővállalkozói szerződésben továbbra is az eredeti, fix 12,5 milliárd eurós ár szerepel
- A rekord alacsony (-140 cm-es) dunai vízállás miatt a meglévő szivattyús hűtőrendszer működésképtelenné vált; a szakértő már 2018-ban kérte a nedves hűtőtornyos áttervezést, de a miniszter akkor elutasította azt
„Én azt képviseltem 2018 nyarán, hogy újra kell tervezni a hűtőrendszert. (...) Most, ami történt az elmúlt két hétben, ez egyértelműen megdöntötte.” – Aszódi Attila
„Én nem tudok arról, hogy 24 milliárd eurót itt szándékozna bármelyik fél is ezért a szerződésért elkérni.” – Aszódi Attila - A paksi blokkok leterhelése azonnali importkényszert és drágább áramot eredményez; a naperőművi kapacitás már meghaladja a 8000 MW-ot, de tárolók híján napközben negatív áron exportálunk, este drágán importálunk
- A szakértő a lakossági fogyasztói szokások átalakítását és egy differenciált, időalapú tarifarendszer bevezetését sürgeti a hálózati csúcsok enyhítése érdekében
Részletes összefoglaló megjelenítése
Paks II. beruházás felülvizsgálata: késedelem, költségvita és a leállítás lehetősége
A beszélgetés központi témája a Paks II. atomerőmű-beruházás körül kialakult bizonytalan helyzet, amelyet Magyar Péter miniszterelnök legutóbbi kormányszóvivői tájékoztatóján tett kijelentései indítottak el. A miniszterelnök bejelentette, hogy felülvizsgálják a beruházást, és utalt rá: nem biztos, hogy a projekt megvalósul. Aszódi Attila szerint bár az új blokkok kapacitására szükség van, a döntéshez elengedhetetlen a szerződéses és pénzügyi háttér átvilágítása.
- Súlyos késések: A szerződés szerint a blokkoknak már 2025–2026-ban üzemelniük kellene. Ehelyett jelenleg az ötös blokki építkezés éppen csak megkezdődött, a hatosnál még a munkagödör kialakítása zajlik. A 16 hónapos uniós vizsgálat (stand steel) okozott igazolt késést, de ez sem indokolja az évekre rúgó csúszást.
- Állítólagos költségduplázódás: Magyar Péter arról beszélt, hogy a beruházás költségkerete a duplájára, 23-24 milliárd euróra emelkedett. Aszódi Attila 2019 óta nem lát belső dokumentumokat, de úgy tudja, a fővállalkozói szerződésben továbbra is az eredeti, 12,5 milliárd euró körüli összeg szerepel. Szerinte az orosz fél szeretne árat emelni a piaci folyamatokra hivatkozva, de a duplázás nem tűnik reálisnak. Ugyanakkor hangsúlyozta: ha a miniszterelnök ilyenről beszél, akkor vélhetően kapott erre utaló üzeneteket.
- Fix áras szerződés dilemmája: Az eredeti megállapodás rögzített árú, kulcsra kész szerződés volt, amely az orosz hitel 80 százalékos finanszírozásával jött létre. Aszódi emlékeztetett: Orbán Viktor és Lázár János korábban mindig úgy nyilatkoztak, hogy az orosz fél fix áron, fix határidővel vállalta a kivitelezést – jogilag rendkívül nehéz lenne az áremelést indokolni.
„Ha a Roszatom továbbra is lassan halad, akkor nem szabad tovább menni, tehát világosnak kell lenni. ... ha ebben jelentős kockázat van, vagy az orosz fél azt mondja, hogy ezt ő nem tudja vállalni egy idő alatt, akkor sajnos nem érdemes bele több pénzt tenni.” – Aszódi Attila *
„Én nem tudok arról, hogy 24 milliárd eurót itt szándékozna bármelyik fél is ezért a szerződésért elkérni.” – Aszódi Attila *
- A vendég szerint egy 24 milliárd eurós ár mellett már „nagyon jelentősen előtérbe kerülhetnek az alternatívák”. Jelenleg még csak gödrök vannak, így elvileg más technológia bevezetése is szóba jöhet – igaz, komoly tervezési és dokumentációs munka már elkészült.
Környezeti kockázatok: a Duna alacsony vízállása és a hűtőrendszer csődje
Aszódi Attila már 2018-ban komoly vitába keveredett Süli János akkori miniszterrel, mert szakértőként azt javasolta: a klímaváltozás miatt át kellene tervezni a hűtőrendszert. A miniszter akkor nemet mondott.
- Rekord alacsony vízállás: 2018 októberében -97 cm volt a paksi vízmérce legalacsonyabb értéke, 2026 augusztusában pedig -140 cm. Ez 43 cm-es további csökkenést, a 2018-as szinthez képest összesen mintegy 70 cm-es vízszintcsökkenést jelent. A rekord azért is drámai, mert korábban a kis víz és a meleg nem egyszerre jelentkezett, most viszont együtt állnak fenn.
- Miért baj ez?: A Paks 1 szivattyúi bizonyos vízállás alatt nem tudják kiemelni a vizet; a múlt heti krízis idején a vízszint a szívómagasság alá csökkent. Emellett a víz hőmérséklete is kritikus (29,9°C), ami a hűtővíz minőségét és a kibocsátási hőmérsékleti korlátokat is veszélyezteti. A Duna vízhozama is történelmi mélypontra, 700 köbméter/másodperc körüli szintre esett (korábban 800 alá ritkán ment), ami azért lényeges, mert a tankönyvi ajánlás szerint a folyó vízhozamának legfeljebb egyharmadát szabad hűtésre használni. Paks 1 és 2 együttes hűtővízigénye meghaladja ezt a határt.
„Én azt képviseltem 2018 nyarán, hogy újra kell tervezni a hűtőrendszert. Akkor a miniszternek az volt a döntése, hogy nem, nem nyúlunk a hűtőrendszerhez. ... Na most ez a helyzet ezt az egészet teljesen összedöntötte. Szerintem már 2018-ban összedöntötte, de most, ami történt az elmúlt héten, vagy az elmúlt két hétben, ez egyértelműen megdöntötte.” – Aszódi Attila *
- Hiányzó csapadék: Az elmúlt másfél évben mintegy 300 mm csapadék hiányzik négyzetméterenként a Duna vízgyűjtő területéről. A téli hó elmaradása, a tavaszi-nyári aszály a Dunát és a hazai tavakat is katasztrófahelyzetbe sodorta (Velencei-tó csaknem kiszáradt, Balatonból 60 cm víz hiányzik, kisebb folyók – például a Zagyva, Tarna – eltűntek).
Megoldási javaslat: nedves hűtőtornyok
Aszódi szerint a Paks 2-t mindenképpen át kellene tervezni nedves hűtőtornyos rendszerre. Ez a megoldás ugyan kissé csökkentené a villamos teljesítményt, de függetlenítené az erőművet a Duna vízállásától és hőmérsékletétől, mivel csupán másodpercenként 5-6 köbméter vizet igényel (szemben a jelenlegi 132 köbméteres igénnyel). A Paks 1 esetében a vízállás megemelése és kiegészítő hűtőcellák nyári használata jelenthetné a járható utat – ezen dolgoztak is az elmúlt másfél évben.
„Tehát világos, hogy Paks 2 ezzel a technológiával nem lesz üzemeltethető, szivattyús technológiával nem. De Paks egy esetében is fölvetődik a kérdés...” *
Az energetikai rendszer törékenysége és az importfüggőség
A műsorvezető felidézte, hogy a kormány már 2018-ban kapott egy tájékoztatást, amely figyelmeztetett az alacsony vízállás okozta kockázatokra – Magyar Péter is erre hivatkozott. Aszódi Attila megerősítette: ő maga akkor több írásos jelentést küldött Süli Jánosnak és Gulyás Gergelynek.
- Az atomerőmű kiesésének következményei: Mivel az atomerőmű adja a hazai villamosenergia-ellátás gerincét, a blokkok leterhelése vagy leállítása azonnal importkényszert szül, ami drágább áramot jelent. Ráadásul a környező országok is túlterheltek a nagy meleg és a légkondicionálási igény miatt, így nem garantálható a folyamatos import sem. Ezért a kormány joggal kérte a lakosságot és az ipart a fogyasztás visszafogására.
- Magyarország energiaportfóliója: A napenergia-kapacitás már meghaladja a 8000 MW-ot, miközben a csúcsfogyasztás nem éri el a 8000 MW-ot. Ennek ellenére a megújulók – tárolók híján – nem oldják meg az ellátásbiztonságot. A szélenergia fejlesztése évek óta parkolópályán van, a kapacitás mindössze 330 MW; a kormány mostani uniós megállapodása nyomán tervezik a felfutását.
- Időbeliség és szűk keresztmetszetek: Aszódi hangsúlyozta, hogy a villamos energia értékét az időbeliség is nagyban befolyásolja. Napközben negatív áron exportálunk, mert túl sok a napenergia, este viszont drágán importálunk. Évente kb. 2000 órában (az év negyedében) egyszerre van szélcsend és nincs napsütés, ezért zsinórtermelő, karbonsemleges kapacitásokra – atomerőműre – mindenképpen szükség van.
„Én, ha rajtam múlna, én nem építenék további naperőműveket, mert egyszerűen már most is valójában napközben negatív áron exportálunk, este meg elképesztően magas áron importálunk.” – Aszódi Attila *
Tárolók szerepe
A tárolókapacitások bővítése kulcsfontosságú, de ezek csak órákra képesek időeltolást végezni; napok, hetek vagy akár szezonok közötti áthidalásra nem alkalmasak. Ezért atomerőművi alapra és rugalmas megoldásokra egyaránt szükség van.
Lakossági alkalmazkodás és a tarifarendszer átalakítása
A műsorvezető felvetette, hogy a jövőben várhatóan 40-45 fokos hőség hetekig tarthat, ami felkészületlenül éri a háztartási gépeket, épületgépészeteket és az infrastruktúrát. Aszódi szerint a mindennapi szokásainkon is változtatnunk kell.
- Légkondicionálás energiatudatosan: Ahelyett, hogy este, a kritikus csúcsidőszakban kapcsolnánk be a légkondicionálót, napközben érdemes hűteni, amikor napenergia-túltermelés van. A napközbeni 25-26 fokra hűtött lakás este is kellemes marad, így elkerülhető a legrosszabb gyakorlat, hogy hazaérve a 30 fokos lakást a legnagyobb fokozaton kezdjük hűteni.
- Nagyfogyasztók időzítése: A vízforraló, sütő, mosógép, mosogatógép és különösen az autótöltés időzítése is fontos. Az autótöltést érdemes napközben, hétvégén vagy késő éjszakára programozni, elkerülve az esti 6-9 óra közötti sávot.
- Tarifarendszer és rezsicsökkentés: Aszódi egy differenciált tarifarendszer bevezetését sürgette, amely pénzügyileg ösztönözné a lakosságot az együttműködésre. Elismerte, hogy vannak szociálisan rászoruló rétegek, ahol indokolt a támogatás, de a rezsicsökkentést nem általánosan, hanem célzottan kellene megtartani. A korábbi kéttarifás rendszer bevezetésekor is sokan reagáltak pozitívan, ami azt mutatja: a lakossági energiatudatosság fejleszthető.
„...a villamosenergiának nem csak egy értéke van, hogy 1 kWóra mennyibe kerül, hanem ennek az időbeliségének is van egy nagyon komoly pénzügyi értéke, és a rendszer üzemeltetése szempontjából is van egy műszaki biztonsági értéke.” – Aszódi Attila *
Klímaváltozás: egy új komfortzóna kialakítása
A beszélgetés végén Aszódi arra biztatta a hallgatókat, hogy ne lemondásként éljék meg a változásokat, hanem alakítsanak ki új szokásokat. Példaként említette, hogy ő maga sem vett zakót, és feltűrte az ingujját a műsorban, demonstrálva ezzel az öltözködési alkalmazkodást. Saját otthonukban eddig nem volt légkondicionáló, de a tartós nyári 28-29 fokos belső hőmérséklet miatt most tervezik a beszerelését, ami mutatja, hogy még a jó hőszigetelésű épületekben is szükségessé válhat a gépi hűtés.
Lopások és átvilágítás
A miniszterelnök „óriási lopások Paks körül” kijelentésére Aszódi nem tudott konkrétumokkal szolgálni, mivel 2019 óta nem lát rá a folyamatokra. Mint mondta, a korrupciót, ha valóban megtörtént, a bűncselekmény kategóriába tartozik, amit elítél – de részleteket csak az átvilágítás hozhat. Az interjú során megerősítette: éppen ezeknek a kérdéseknek a tisztázását szolgálhatja a kormány által bejelentett felülvizsgálat.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „zagva valga” – Valószínűleg a „Zagyva, Tarna” folyók neve, de az automatikus leiratozás torzította. Pontos alak nem rekonstruálható teljes bizonyossággal.
- „expoi folyamaton átmentünk” – A szövegkörnyezet alapján feltehetőleg az „engedélyezési folyamat” kifejezés rontott változata, de az „expoi” szó nem tisztázható egyértelműen.
- „szoft dolgokról beszélünk” – A „soft” (puha, nem hivatalos) értesülésekre utalhat, de az automatikus leirat hibája miatt pontosabb nem adható meg.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:01]Akkor 2018-ban azért vesztem össze nagyon komolyan Süli János miniszterrel, mert azt mondtam neki, hogy nem lehet elmenni amellett, amit a természet [zene] produkált.
[00:00:12]Már az a 30 majdnem 30 cm-es vízszíncsökkenés nagyon drasztikus volt, és ugye megdőlt az a korábbi tapasztalat, hogy a kis víz [zene] és a meleg állapot nem egyszerre jelentkezik, mert már a nyáron is megdőlt a a kis vízrekord.
[00:00:28]nagyon nagy melegnél.
[00:00:28]Én azt képviseltem 2018 [zene] nyarán, hogy újra kell tervezni a hűtőrendszert.
[00:00:35]Akkor a miniszternek az volt a döntése, hogy nem, nem gyúlunk a hűtőrendszerhez.
[00:00:39]Ez most már engedélyeztetve van, az expoi folyamaton átmentünk, a nemzetközi konzultációkat lefolytattuk, nem nyúlunk hozzá a hűtőrendszerhez.
[00:00:46]Na most [zene] ez a ez a helyzet, ezt az egészet teljesen összedöntötte.
[00:00:50]Szerintem már 2018-ban összedöntötte, de most, ami történt az elmúlt héten, [zene] vagy az elmúlt két hétben, ez egyértelműen megdöntötte.
[00:00:56]És ugye az a én én bennem azért van nagyon-nagyon rossz érzés a következő hetekre, hónapokra vonatkozóan, mert a 2018-ra élesen emlékszem, [zene] és akkor csak kezdődött a probléma július-agugusztusban, és az igazi nagy probléma októberben volt.
[00:01:16][zene] Ez a Della.
[00:01:20]A 24.hu gazdasági [zene] podcastja, ahol minden a pénz körül forog.
[00:01:24]Üdvözlöm önöket, Bakaev Zoltán vagyok, a Della podcast házigazdája.
[00:01:27]A Della ugyebár a [zene] 24.hu gazdasági podcast műsora.
[00:01:32]Mai vendégem Aszódi Attila, a budapesti Műszaki Egyetem Természettudományi Karának Dékánja.
[00:01:40]Üdvözöllek a stúdióban.
[00:01:41]Szervusz Zoltán.
[00:01:41]Szervusz.
[00:01:41]Üdvözöllek.
[00:01:44]Az adást augusztus 11-én rögzítjük, késő délelőtti órákban.
[00:01:48]Minden órának jelentősége van.
[00:01:51]És arra kérném önöket, hogyha még nem tették volna, akkor iratkozzanak föl a 24.hu YouTube csatornájára.
[00:02:00]Attila hetek óta szétfő az ember agya és valami hasonlóban volt részünk már június vége felé is.
[00:02:05]Az emlékenyben.
[00:02:08]Azért él egy ennél még rosszabb periódusból, amikor 2022 táján egy teljes hónapig alig lehetett létezni az országban.
[00:02:17]De amiért ezt szóba hozom, hogy klímakutató, klímatudósok szerint ez még egy áldott állapot ahhoz képest, ami a következő években, évtizedekben vár ránk.
[00:02:28]Tehát eléggé bajós a kilátás.
[00:02:31]Erről fogunk majd sokat beszélni, nyilván értelemszerűen energetikai összefüggésben, hogyan bírja a magyar energetikai hálózat, mit lehet ilyen helyzetben pakstól várni.
[00:02:39]Itt ugye természeti adottságok is nehezítik már a működési feltételeket.
[00:02:46]Kezdjük is talán Pakssal, hogy miközben mindenki azon aggódott, hogy bírja-e majd a terhelést az egyes egység, az egyes számú egység, és hát láttuk, hogy nem annyira bírta.
[00:02:58]A közben a közben a kettes építésével kapcsolatban is felmerültek újabb aggályok.
[00:03:03]Elvileg ennek a két blokknak már most működnie kellene a 14-es szerződés alapján.
[00:03:07]egy de van két gödrünk, ennyit tudunk erről elmondani.
[00:03:13]Beszéltünk már a beruházásról arról, hogy az oroszok mit tudnak teljesíteni és mit nem tudnak teljesíteni.
[00:03:18]De most Magyar Péter miniszterelnök a legutóbbi kormányszóvivői tájékoztatóján hát utalt arra, hogy nem biztos, hogy meglesz ez a Paks 2 beruházás.
[00:03:27]Arról beszélt, hogy felülvizsgálják ezt a beruházást.
[00:03:31]Rengeteg a kérdés.
[00:03:31]Most őt fogom idézni.
[00:03:33]Rengeteg a a kérdés.
[00:03:33]Óriási lopások vannak Pakson.
[00:03:36]Erre majd külön térjünk ki, hogy mire gondolhatott a a miniszterelnök.
[00:03:40]Tehát több mint utalt arra, hogy ha rajta múlna ezt a beruházást leállítják.
[00:03:44]Egyrészt mit tudsz te erről ennek a hátteréről, és mint szakma belén mennyire tartanád helyes döntésnek, hogyha ez ez a döntés születne?
[00:03:55]Ott kezdem, hogy arra a kapacitásra, amit a PAS 2 képvisel, mindenképpen szükség van.
[00:03:59]Egy kettő maguk ezek a VVR 1200 blokkok ezek korszerű biztonságos technológiát képviselnek, tehát abszolút megállják a helyüket a a piacon.
[00:04:07]Három láthatóan hatalmas késés jött össze ebben a projektben.
[00:04:13]Nagyon jól mondod, jelenleg a a az ötös blokknak is és a hatos blokknak is már működnie kellene, hiszen az volt a szerződés szerinti eredeti vállalás, hogy 2025-ben és 2026-ban ezek a blokkok már üzemi gépként működnek.
[00:04:26]Az kétségtelen, hogy volt egy 16 hónapos EU vizsgálat, ami alatt nem lehet építkezni.
[00:04:31]Tehát igazolt hiányzás vagy igazolt késés 16 hónapnyi van.
[00:04:37]Még azt is el lehet ismerni, hogy a 16 hónapos Stand Steel az EU vizsgálat idejére való leállás igényelt többletidőt.
[00:04:46]Tehát ilyenkor szokott lenni demobilizálás és aztán mobilizás, mobilizálásra időkeret.
[00:04:51]De hogyha ezeket mind figyelembe veszem, akkor sem indokolható az, hogy 2026-ban tulajdonképpen a az ötös blokki építkezés épphogy elkezdődött, a hatos blokk pedig még a munkagödör mélyítés szakaszában van.
[00:05:06]Hogy mit lehet tenni?
[00:05:09]Ezt azután lehet megmondani, hogyha az az átvilágítás, amit a miniszterelnök említett, ez ez megtörténik.
[00:05:13]Én 2019-ig voltam a projektben.
[00:05:19]2019 januárja óta a papírokat nem látom.
[00:05:22]ö a szerződéses helyzetet nem tudom, nem tudom mennyiben változtatták meg a szerződéseket.
[00:05:26][zihálás] Tehát mindenképpen egy egy átvilágítás szükséges ahhoz, hogy meg lehessen mondani, hogy jogilag mi a helyzet, műszakilag mekkora mozgástér van, pénzügyileg mekkora mozgástér van, hiszen nyilvánvalóan vannak olyan munkák, amelyeket már megrendeltek, az úgynevezett hosszúgy gyártási idejű berendezések, például a reaktortartályok, gőzfejlesztők, vagy a turbináknak a megrendelése megtörtént.
[00:05:50]Tehát ezek olyan anyagi kitettségek, amelyeket figyelembe véve lehet eldönteni, hogy hogy mit érdemes csinálni magával a a rosszatom által építendő két darab blokkal.
[00:06:00]De még egyszer mondom, hogy megént te ebben a kérdésben elfogult vagy?
[00:06:03]Pakíra én olyan értelemben elfogult vagyok, hogy szerintem erre a két 2400 MWnyi kapacitásra szüksége van az országnak.
[00:06:13]Atomerőműre, új atomerőmű blokkokra szüksége van a az országnak.
[00:06:16]Még egyszer mondom, hogy szerintem a technológia, amit a Rosszatom szállítani tud, az az abszolút világszínvonaló és alkalmas arra, hogy a következő 80 évre Magyarország igényeit kielégítse.
[00:06:29]De hogyha a Roszatom továbbra is lassan halad, akkor akkor nem szabad tovább menni, tehát világosnak kell lenni.
[00:06:37]Ha most tovább megyünk, akkor ütemterv szerint el kell jutni a a működő blokkokhoz, mondjuk nyolc év múlva.
[00:06:48]hogyha ebben jelentős kockázat van, vagy az orosz fél azt mondja, hogy ezt ő nem tudja vállalni egy idő alatt, akkor sajnos nem érdemes bele több pénzt tenni.
[00:06:56]Tehát ez egy nagyon-nagyon fekete-fehér döntési helyzet.
[00:06:59]De de meg kell vizsgálni a részleteket ahhoz, hogy ezt a döntést meg lehessen hozni.
[00:07:06]Hát ismerve a geopolitikai feltételeket, nem valószínű, hogy az oroszok fel tudják gyorsítani ezt a beruházást.
[00:07:14]Ugye azt kell látni, hogy itt nagyon sok alvállalkozó van eddig is a a talajszilárdítást, a munkagödör kialakítását, most az első betonozást és a az alaplemez készítését, azt valójában nem orosz cégek végzik.
[00:07:24]Az oroszok felügyelik ezt a munkát, de alapvetően ezt európai cégek végzik.
[00:07:28]A turbina Európában készül.
[00:07:31]Tehát van egy csomó dolog, tulajdonképpen a beruházásnak több mint 50%-a az európai cégtől jön.
[00:07:39]És egy egyébként az egész Európai Uniónak érdeke az, hogy a villamosenergia rendszerébe belépjenek még zsinótermelő karbonsemlekes kapacitások.
[00:07:46]Tehát ilyen értelemben még egyszer mondom, hogy hogy nincsen kétségem, hogy erre szükség van.
[00:07:52]Láthatóan egyébként a mostani erősen szankcionált rendszerben is tud a dolog működni, hiszen hiszen történtek nagyon fontos lépések.
[00:08:01][horkantás] De én alapvetően azt kérdezem, hogy hogy az oroszfél elkötelezettsége, hajlandósága az az megvan-e arra, hogy hogy tényleg végigvigye ezt a projektet, mert képessége megvan rá.
[00:08:21]Mondom a két legsúlyosabb állítását a miniszterelnöknek.
[00:08:22]Egyrészt az az állítása, hogy megduplázódott a költségkerete ennek a beruházásnak.
[00:08:26]Ugye 12,5 milliárd euró volt az induláskori ár.
[00:08:32]Ezek szerint valahol 23-24 milliárd eurónál járhatunk most, ami beker belekerülne ez a beruházás mostani tudásunk és mostani árak mellett.
[00:08:42]Másrészt őt fogom megint idézni, hogy a a Paks 2 tervezésekor és hát a kivitelezés során sem vették figyelembe azokat a környezeti változásokat, amelyek mondjuk a hűtési rendszer esetében garanciát adnának arra, hogy extrém alacsony vízállásnál is tudjon működni Paks 2.
[00:09:03]Szerintem ez két olyan feltétel, amelyre ha nem tudnak egyértelmű és meggyőző jó választ adni a felek, akkor el kell engedni ezt a beruházást.
[00:09:12]Te hogy látod, ezek mennyire lehetnek hiteles állítások?
[00:09:17]Elképesztően fontos dolgokat ftatsz, és akkor ezeket vegyük már végig részletesen, mert szerintem ez itt a lényeg.
[00:09:22]Tehát egyrésől emlékez kélek vissza arra, hogy a magyar-orosz államközi szerződés, ami a finanszírozást biztosítja a hitelszerződést, az arról szól, hogy az orosz fél 10 milliárd eurónyi hitelt biztosít Magyarország számára a beruházás megvalósítására, ami a a beruházás 80%-át kell, hogy finanszírozza.
[00:09:41]Ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen minden egyes számla, ami a fővállalkozó és a pak 2 között keletkezik, annak a 80%-át az orosz hitelből, 20%-át pedig magyar forrásból kell kifizetni.
[00:09:52]Az orosz hitelkeret 10 milliárd euró ami azt jelenti, hogy ha hozzáteszed a 20%-ot, akkor a a teljes projekt költségvetés az 12,5 milliárd euró lehetne.
[00:10:02]A szerződés nem erről szól.
[00:10:05]a szerződés ennél egy kisebb összegről szól, mert volt némi némi némi tartalék ebben a ebben a rendszerben.
[00:10:12]Tehát ténylegesen a fővállalkozói szerződésben nem ez a 12,5 milliárd szerepel, hanem egy valamennyivel kevesebb.
[00:10:19]Kettes mondás, hogy én nem tudok arról, hogy ez a duplájára változott volna.
[00:10:25]Én úgy értem, de még egyszer mondom, hogy 2019 óta nem láttam a papírokat, [horkantás] de én úgy értem a jelenlegi helyzetet, hogy valójában a a szerződésben továbbra is az az összeg szerepel, amiben annak idején 2014-ben megegyeztek a a felek.
[00:10:40]Tehát ebben a pillanatban a projektnek a [horkantás] a bekerülése, vagy hát a a két két blok építésének a bekerülési költsége az 12 milliárd euró környékén van.
[00:10:53]Az az lehet, hogy az orosz fél küldött olyan üzeneteket a kormány felé, hogy ő meg akarja emelni az árat.
[00:10:57]Egyébként én nem hallottam olyat, mert ez majd hallomás, amiről most beszélek, egy nagyon-nagyon szoft dolgokról beszélünk ebben a pillanatban.
[00:11:04]É én nem hallottam olyat, hogy a a költségedetnek a duplájáról lenne lenne szó.
[00:11:10]Véletően a piaci folyamatokra hivatkozva az orosz fél szeretne állat árat emelni, de nem hiszem, hogy ez a a dupláján reális lehetne.
[00:11:20]Hogy a PAS 2 Zrt.
[00:11:25]Azt én mondom még egyszer, nem tudom.
[00:11:27]Nyilván ez szükséges ahhoz ehhez [torokköszörülés] ennek a tisztázására szükség van arra, hogy a hogy ez az átvilágítás megtörténjen ezen a ponton.
[00:11:35]Aztán majd tovább megyünk, hadd idézzem föl az előző kormány néhány tagját, Orbán Viktort és Lázár Jánost.
[00:11:41]akik az erre vonatkozó kérdésre mindig úgy feleltek, hogy az oroszok kulcsra kész, átadásra szerződtek, rögzített áron.
[00:11:48]Tehát, hogy nem, ezek szerint nem lehet elismertetni a magyar fél felé a költségnövekedést.
[00:11:55]Egyértelműen fixzáras, fix határidős kulcsak szerződés született.
[00:11:59]ö mire alapozva szeretne az orosz fél árat emelni, hogyha szeretne, ha szeretne.
[00:12:09]Ezt még egyszer nem tudom megmondani, mert mert nem látom a a papírokat, de ha miniszterelnök áremelkedésről beszél, akkor vélhetően ő felé olyan üzeneket juttattak el, hogy van, de ha ez igaz, akkor szabad megépíteni megépíteni Paksót mondjuk 24 milliárd euróért?
[00:12:25]Na hát a én azt gondolom, hogy 24 milliárdért nem nyilván meg kell nézni a piacon, hogy ebben a pillanatban mikor mennyiért, mennyi idő alatt tud valaki alternatívát kínálni.
[00:12:39]A 24 milliárd az egy olyan nagyon nagy összeg, hogy ott nagyon jelentősen előtérbe kerülhetnek a az alternatívák.
[00:12:48]De még egyszer mondom, én nem tudok arról, hogy 24 milliárd eurót itt szándékozna bármelyik fél is.
[00:12:54]Ezért a szerződésért elkérni, és igazad van, fixáras szerződés készül, tehát nagyon nehéz lesz jogilag, műszakilag indokolni azt, hogy miért kellene a az árakon emelni még akkor is, hogyha eltelt eltehet, ahol most tart a kivitelezés, ott még szóba jöhet bármilyen más technológia.
[00:13:15]Még csak gödrök vannak.
[00:13:17][zihálás] Nyilván tervezéstől kell újra kezdeni az egész.
[00:13:20]Ugye tehát így van.
[00:13:20]Tehát rettentően lényeges az, hogy nagyon [torokköszörülés] sok tervezési és dokumentációs munka elkészült.
[00:13:25]Tehát itt ki nagyon jelentős kiadások történtek.
[00:13:30]És az, hogy megvannak a tervek, azért az egy nagyon komoly előrelépés ahhoz képest, mintogyha ha nem lennének tervek.
[00:13:37]Na most egyébként szerintem az a kérdés szervesen kapcsolódik a a második kérdésedhez.
[00:13:42]És akkor beszéljünk egy kicsit még a hűtésről.
[00:13:43]Jó, mert mert hogy ez szerintem egy lényeges elem.
[00:13:47]Szóval nagyon az a nagyon nagy meleg, amire te utalsz szerintem az 2018.
[00:13:51]2018-ban történt az, hogy nyáron egy nagyon hasonló forgatókönyv zajlott le, mint most.
[00:14:00]Nagy meleg volt, nagyon kevés víz jött a Dunán, és már augusztusban megdőlt a korábbi legkisebb vízállásra vonatkozó rekord Budapesten és a Paksi Szelvényben egyaránt.
[00:14:12]De a máig érvényes, legalacsonyabb vízállás az az október legvégén, október 27-én, 2018 október 27-én állt be.
[00:14:19]Tehát a az a -97 cm a paksi vízmércén, ami most volt a vonatkoztatási alap, az tehát 2018 október végén következett be.
[00:14:32]Tehát volt egy nagyon száraz és nagyon meleg nyár, egy száraz ősz, és aztán utána ez kulminált abban, hogy megdőlt nagyjából 30 cm-rel ment lejjebb a legkisebb vízállás a Paksi Szelvényben akkor 2018-ban.
[00:14:46]Na most a jelenlegi helyzetnek a drámaisága abban van, hogy az elmúlt héten a a minimum szint az a ugye mondtam az előbb -97 cm a a paksi vízmércén 2018.
[00:14:58]október 25-én és a múlt héten -140 cm volt a legalacsonyabb vízállás.
[00:15:07]Az azt jelenti, hogy 43 cm-rel ment lejjebb a legkisebb vízállás a proxi szelvényben.
[00:15:13]Ez a kettő, a 2018-as meg a 2026-os csökkenés az 70 cm döbbenetesen nagy vízálláscsökkenés.
[00:15:25]Én megmondom őszintén, akkor 2018-ban azért vesztem össze nagyon komolyan Süli János miniszterrel, mert azt mondtam neki, hogy nem lehet elmenni amellett, amit a természet produkált.
[00:15:41]Már az a 30 majdnem 30 cm-es vízszíncsökkenés nagyon drasztikus volt.
[00:15:47]És ugye megdőlt az a korábbi tapasztalat, hogy a kis víz és a meleg állapot nem egyszerre jelentkezik, mert már a nyáron is megdőlt a a kis vízrekord nagyon nagy melegnél.
[00:15:55]Én azt képviseltem 2018 nyarán, hogy újra kell tervezni a hűtőrendszert.
[00:16:01]Akkor a miniszternek az volt a döntése, hogy nem, nem gyúlunk a hűtőrendszerhez.
[00:16:05]Az most már engedélyeztetve van, az expoi folyamaton átmentünk, a nemzetközi konzultációkat lefolytattuk, nem nyúlunk hozzá a hűtőrendszerhez.
[00:16:13]Na most ez a ez a helyzet ezt az egészet teljesen összedöntötte.
[00:16:17]Szerintem már 2018-ban összedöntötte, de most ami történt az elmúlt héten, vagy az elmúlt két hétben, ez egyértelműen megdöntötte.
[00:16:25]És ugye az a én én bennem azért van nagyon-nagyon rossz érzés a következő hetekre, hónapokra vonatkozóan, mert a 2018-ra élesen emlékszem, és akkor csak kezdődött a probléma július-agugusztusban, és az igazi nagy probléma októberben volt.
[00:16:42]Az azért nagyon érdekes, amit mondasz, mert Magyar Péter pont egy 18-as tájékoztatásra utalt, amit a kormány kapott, és amiben nyilvánvalóvá tették a jelentés készítői, hogy milyen nehéz helyzetben van a magyar energetikai rendszer.
[00:16:56]Többek között Paksra esetében is már akkor figyelemeztettek arra, hogy a az alacsony vízállás miatt ez komoly problémákat fog okozni.
[00:17:02]Lehet, hogy a két dolog ugyanaz, amiről most beszélünk.
[00:17:05]Tehát lehet a te beszámolód [torokköszörülés] és amire a miniszterelnök ún én akkor több írásos jelentést küldtem be a rendszerbe.
[00:17:15]Süli Jánost is tájékoztattam, Gulyás Gergelyt is tájékoztattam küldtem jelentést erről.
[00:17:21]Lehet, hogy ezeket találták meg az archívumban?
[00:17:23]Lehet, nem tudom.
[00:17:23]Az a az egyértelmű, hogy hogy már a 18-as állapot egy egy nagyon kiélezett helyzet volt.
[00:17:31]Na most a azért az hozzátartozik az igazsághoz, hogy Duna különböző paraméterei alapján különböző kezelést kell keresni, mert ugye mindig mondom, három dologról kell beszélni.
[00:17:46]A vízhozamról, tehát hogy hány köbméter/ másodperces vízforgalom jön a a Dunán, hogy milyen a hőmérséklete a víznek.
[00:17:54]és hogy milyen a vízállás, milyen magasan van a víz a a mederben, hiszen ez befolyásolja, hogy a szivattyúk ki tudják-e emelni a vizet.
[00:18:04]Most a ugye a Pas 2-ben az egészen egyértelmű volt, hogy ha egy 100 éves trendet veszek figyelembe, mivel a paksi szelvényben az egész magyar szakaszon valójában folyamatosan csökken a vízállás változatlan vízforgalom mellett is, mert mélyül a meder, hogyha nem jön hordalék a hegyekből, mert megfogják a a az osztrák meg a német vízlépcsők, de innen meg megy lefelé a a hordalék a lentebbi szakaszokra.
[00:18:28]Szóval, hogy van egy folyamatos nagyjából egy kötőjel 15 cm/ éves sebességű merményülés, ezért változatlan vízforgalom mellett is egyre alacsonyabb vízállásokat láttunk már akkor.
[00:18:40]Tehát világos volt, hogyha egy 100 éves időtartamra méretezel egy erőművet, akkor ezt az egy másfél éves egy más5él mteres 100 éves vízszint csökkenést, ezt figyelembe kell venni.
[00:18:51]És ezt így is tették.
[00:18:51]Tehát az oroszok úgy tervezték meg a PAS 2 vízkivételi művét, hogy egyrészről a hideg vízcsatornát 2 mrel mélyítik, és az egész szivattyú telepet 2 mrel alacsonyabb vízállásra méretezik.
[00:19:02]Tehát ez öteszek egy nagyon hülye kérdés.
[00:19:05]Nem lett volna megoldás a meder feltöltése Paks környékén és azzel megemelni a Dunaszintjét?
[00:19:13]A a kérdés nem hülye, hanem kifejezetten jogos.
[00:19:16]Ö, és itt szerintem ez az egyik opció, ami a rendelkezésünkre áll, mert valójában a magyar szakaszról leszalad a víz, és nem tartja meg semmi a vízállást.
[00:19:27]a mostani létesítmény védelme szempontjából és az üzem fenntartáa, az üzem folytonosságának a fenntartása szempontjából a legjobb az lenne, hogyha a mederben egy magasabb szintet lehetne tartani, mert akkor igazándiból a mostani szivattyúk is minden további nélkül ki tudnák emelni a vizét.
[00:19:47]Szeretném hangsúlyozni, hogy Pars 2 mrel mélyebbre lett tervezve a vízkivételi mű, de azt is rögzíteni kell, hogy az elmúlt hetekben a fejfájást igazándiból a Paks egy szempontjából, a blokkok leterhelése szempontjából az okozta, hogy annyira lecsökkent a vízszint a mederben, hogy egyszerűen a szivattyúk már nem tudták kiemelni a vizet, mert a szivattyúknak a a a szívó magassága alá csökk gyakorlatilag a a vízszint hozzátartozik a a az igazsághoz vagy a lényeghez, hogy ez az alacsony vízállás most elsősorban azért keletkezett, mert rekord kis mennyiségű víz jön a Dunán.
[00:20:32]700 köbm/ másodperc körüli vízforgalmak voltak az elmúlt 10 napban, miközben korábban 800 km/ alá nem igazán ment a vízhozam.
[00:20:43]Tehát van egy rendkívüli szárazság a Dunavízgyűjtő területén.
[00:20:47]Tulajdonképpen egész Európában már a télen nem hullott megfelelő mennyiségű hó a hegyekben.
[00:20:52]Az nem tudott elolvadni, mert nem volt ott, nem jött le a az Alpokból.
[00:20:57]És a tavaszon és a nyáron is rendkívül kevés csapadék volt a a Dunavízgyűjtőteretén.
[00:21:02]Látok különböző elemzéseket.
[00:21:04]Ezek nagyjából azt mondják, hogy ilyen 300 mm csapadék hiányzik az elmúlt másfél évre visszanézve.
[00:21:12]négyzetméterenként a Dunavízgyűjtőterületéről óriási mennyiségű csapadék hiányzik.
[00:21:15]Úgyhogy ez okozza igazándiból most a kihívást, a az alacsony vízállás, de ugye meg megbeszéltük, hogy most ez egy alacsony vízhozammal is társult, és ez az alacsony vízhozam, és akkor most megint visszatérek egy kicsit a pars 2-re, azért okoz kihívást, mert a a tankönyvek azt mondják, hogyha egy egy folyót használsz egy erőműnek a hűtésére, akkor ne vegyél ki több vizet, mint a vízfolyásnak az 1egyharmada.
[00:21:45]És hogyha figyelembe veszed a paks egyet, ami nagyjából 100 kbm, 105 kbm/ másodpercnyi vízet igényel, meg a pasőt, ami 132 kbm/ másodpercnyi vizet igényel.
[00:21:58]Ezt a kettőt, ha összeadod, akkor a a 700 kbm/ másodperc, ami most jelentkezett, ennek ennek a harmadánál már több a 100 meg a 132, vagy a 105 meg a 132.
[00:22:12]Tehát igazándiból a jelenlegi helyzet egyértelműen arra hívja fel szerintem a figyelmet, hogy a PAS 2-t át kellene tervezni, amit én 2018-ban már mondtam a minisztereknek, hogy át kellene tervezni nedves hűtőtoronyra és így minden további nélkül függetleníteni lehetne tulajdonképpen a Duna vízállásától, mert a nedves hűtőtoronyhoz nagyjából 5-6 köbm vizet kell kivenni másodpercenként, és azt azt nagyon könnyű akár olyan hatásfokkal működik, mint a szivaty Ö [torokköszörülés] jogos a felvetés.
[00:22:46]A a nedves hűtőtoronynak a termikus hatásfoka kicsit kisebb, tehát egy picivel több hőenergia benn marad a rendszerbe.
[00:22:56]Kicsit kevesebb lesz a villamoseljesítmény.
[00:22:58]Viszont függetleníted magad a Duna hőmies életétől és és vízállásától.
[00:23:01]ugyanis a ha majd a vízállásnak a kérdés tisztázódik vagy rendeződik, akkor igazándiból még beleütjük az orrunkat egy egy újabb problémába, mégpedig a vízhőmérsékletnek a problémájába.
[00:23:17]Az elmúlt napokban, a múlt hétnek a második felében volt olyan állapot, hogy 29,9°ok volt a a paksi vízmércénél a a hőmérséklet.
[00:23:27]És lehet, hogy van pár tized foknyi hibája annak a mérésnek, de még akkor is 29°ok fölötti érték.
[00:23:32]Ezt nehéz hűtővíznek nevezni.
[00:23:36]Ezt nehéz hűtővíznek [torokköszörülés] nevezni, merthogy korlátozva van az is, hogy milyen hőmérsékleten bocsáthatod ki.
[00:23:40]Tehát a a probléma nagyon-nagyon komoly és ugye lehetne azt mondani, hogy ez egyedi eset és bízzunk abban, hogy nem jön elő még egyszer.
[00:23:49]Na de hát 2018-ban már megtörtént, tehát hogy most nyolc éven belül előjött ez a probléma még egyszer, és mindannyian érzékeljük, hogy hogy hát Budapesten is sokkal nehezebb létezni us közepétől szeptember közepéig évek óta nagyon nehéz itt a városban, mert rendkívül meleg van.
[00:24:08]Átalakult a klíma, észre kell venni, hogy a klímaváltozásunk nem csak beszélünk, hanem megtörténik.
[00:24:14]Most történik velünk.
[00:24:16]És tulajdonképpen egy egy elképesztően nehéz egy én azt mondom, hogy az ami ma van Magyarországon a a Dunával kapcsolatban vagy a vizekkel kapcsolatban, az tulajdonképpen egy katasztrófahelyzet.
[00:24:26]Hát most gondold meg, a Velencei tó majdnem kiszáradt, a Balatonból hiányzik 60 cmnyi víz, a déli partonél kmt sétálhat, kisfolyóink eltűntek, zagyva valga.
[00:24:38]Tehát tehát olyan mennyiségű csapadék hiányzik, ami tulajdonképpen valójában egy katasztrófahelyzet.
[00:24:43]Tehát világos, hogy Paks 2 ezzel a technológiával nem lesz üzemeltethető, szivattyús technológiával nem.
[00:24:49]De Paks egy esetében is fölvetődik a kérdés, hogyha ez egy tendencia és egyre kevesebb és egyre melegebb víz folyik le a Dunán évről évre, akkor a szivattyús megoldás ott se fog működni.
[00:25:02]Azt mondom, hogy a a Paks egy esetében, hogyha tudunk emelni a vízálláson valamennyit, nem kell nagyon sokat, de hogyha fel tudjuk emelni arra a szintre nagyjából, mint ami 2018 októberében, ami legalacsonyabb vízállás volt, ha ide fel lehet emelni a a vízet a a mederben, és építünk kiegészítő hűtést erre a június közepétől szeptember közepéig terjedő időszakra, akkor a paksegy minden tovább áb nélkül, tehát igényel pótólagos beruházást.
[00:25:34]Igényel pótólagos beruházást.
[00:25:34]Egyébként ezen elkezdtünk dolgozni, tehát az elmúlt másfél évben intenzív műhelymunka zajlott olyan koncepcióknak a kidolgozásán, aminek az a lényege, hogy pont ebben a három hónapban, ebben a nyári időszakban legyenek úgynevezett kiegészítő hűtőcellák, amelyek a vizet vissza tudják hűteni arra a hőmérsékletre, hogy minden gond nélkül a Dunába vissza lehessen bocsátani a vizet.
[00:25:59]a hőmérsékleti határértékeknek a megsértése nélkül, mivel a a paks egy-egy létező létesítmény, nyilván valamilyen pótlólagos beavatkozásra van szükség, ezek a hűtőcellák ezt ezt a feladatot el tudják látni, de a a paskettő esetén még egyszer figyelembe véve ezt a nagyon alacsony vízhuzamot is, én azt gondolom, hogy hogy egy teljesen más ez a nedvesőtornyos megoldás az, ami kihúz bennünket a slamasztikából.
[00:26:28]És ez azért is nagyon lényeges, és bocsáss meg, de hát ezt hadsúlyozzam.
[00:26:34]Tehát láthatóan a politika teljesen helyesen felismerte, hogy a az energiarendszer biztonsága az veszélybe került.
[00:26:42]Nagyon nehéz időszakon mentünk keresztül, és még nem vagyunk a nehezén túl.
[00:26:48]Szerintem, ahogy mondtam, még még most jön jön alacsony vizes időszak, tehát simán lehet, hogy újra vissza kell terhelni a az erőművet, akár teljesen le is kellet állítani, hogyha ilyen hosszú lesz ez a ez a ez az aszályos időszak.
[00:27:02]És ez mivel a paksató merőmű a gerincét adja a hazai villamosenergiaellátásnak, a paksnak a kiesése egy óriási nagy probléma gazdaságilag, merthogy importból kell beszerezni a a az áramot, ami több kerül.
[00:27:15]jelentős többletkiadásokat eredményez, de a könnybeli országok is ki vannak feszítve a nagy meleg miatt, a a megnövekedett légkondicionálsi igény miatt.
[00:27:23]Tehát egyáltalán nem lehetünk abban biztosak, hogy a következő hetekben folyamatosan meglesz az importáram, amire nekünk szükségünk van.
[00:27:35]Tehát teljesen jogos volt az, hogy a lakosságot és az ipart arra kérte a kormány, hogy vegye vissza a a fogyasztását, és minden további nélkül lehetséges az, hogy augusztusz, szeptember vagy akár még október időszakában is lesznek olyan periódusok, amikor ilyen típusú ön megtartóztatásra szükség lesz.
[00:27:56]Most jön a második számú hülye kérdésem.
[00:27:59]A abból, amit elmondtál, nekem egy olyan energia rendszerképe rajzolódik föl, amiben számos pontján vzik a az ötlet.
[00:28:09]Októbertől májusig Paksi atomerő jelenteni a gerincét az energiaellátásnak.
[00:28:15]A közösszes hónapokban pedig a napenergia és szélenergia tudná biztosítani megfelelő tárolókapacitások kialakításával.
[00:28:24]Egyáltalán leállítható-e három hónapra egy atomerőmű?
[00:28:26]Ez a egyik gyenge pontja szerintem ennek a felvet, vagy négy hónapra az atomerőmű működésre.
[00:28:30]És hogy tud-e annyi energikát betáplálni a nap és szélenergia rendszer.
[00:28:35]Még egyszer mondom, ez csakis úgy képzelhető el, hogyha vannak tárolók, aksik ami amik el tudják tárolni a a megtermelt energiát.
[00:28:44]Tehát mennyire képtelenség ez az ötlet?
[00:28:47]Én ugye azt szoktam mondani a hallgatóknak is, hogy nincsen hülye kérdés.
[00:28:49]Tehát minden kérdés okos, ha felmerül benned, akkor akkor azt érdemes megbeszélni.
[00:28:55]hogyha megcsináljuk azokat a beavatkozásokat, amiket az előbb mondtam, kiegészítő hűtés a Paks egy esetében, megfelelő vízállás biztosítás a a Dunában, akkor a Paks egy folyamatosan rendelkezésre fog tudni állni.
[00:29:09]Ha a Paks 2-t áttervezzük nedvesütőtornyos sütésre, akkor az minden további nélkül zsinorban fog tudni termelni.
[00:29:16]Sőt, hát igazándiból a PAS 2-vel kapcsolatban az is elvárás, hogy rugalmasabb legyen, hogy ezeket a terhelésváltozásokat segítsen a villamosenergiarendszernek kiegyenlíteni nagyobb mértékben, mint amerre amennyire a paksegyenre képes.
[00:29:32]Tehát úgy mondanám a úgy fogalmaznám át a a kijelentésedet vagy a kérdésedet, hogy a mind a paks egy mind a paks kettő kell a nyáron is.
[00:29:42]Tehát ott ha ezeket az átalakításokat végrehajtjuk, akkor ők fognak tudni a májustól októberig terjedő időszakban is minden további nélkül termelni.
[00:29:51]Hogy mi kell még a villamosenergiarendszerbe?
[00:29:59]Napenergia.
[00:29:59]Kezdjük a naenergiával.
[00:30:00]lapenergiában gyakorlatilag mára fajlagosan világelsők lettünk, tehát több mint 8000 MWi kapacitás van a villamosenergiarendszerünkben, napenergiakapacitás, úgy, hogy a villamosenergiarendszerünknek a csúcsigénye nem éri el a 8000 MW-ot.
[00:30:14]Tehát igazándiból egy hűvösebb napsütötte tavaszi napon 100% napközben 100%-ban tudná a az igényeket fedezni a napenergia, de délután, ahogy megy le a nap, ennek az intenzitása folyamatosan csökken, és este meg egyáltalán nem áll rendelkezésre.
[00:30:32]Ezt látjuk most is, hogyha ha megnézed a Mavirnak az oldalán ezt az adatpublikációs felületet, akkor láthatod, hogy hogy az elmúlt 10 napban éjszakánként kéthada a villanynak importból jött.
[00:30:45]1ad jött a még működő paksi egy turbinából lignitből a Mátraaljáról meg gázturbinás elővegből, mert nincs még elégséges kapacitás a tároló.
[00:30:57]Nincsen, nincsen elégséges kapacitás.
[00:30:57]És nagyon lényeges a tárolókkal kapcsolatban érteni, hogy minél több tároló van a rendszerben, nyilván annál jobb.
[00:31:06]És ez a akkumulátoros technológia tényleg sokat fejlődött az elmúlt időszakban.
[00:31:10]A tároló valójában egy ilyen időeltolást csinál.
[00:31:15]napközben betárolod a naenergia egy részét, és azt pár órával később, amikor lemegy a nap, akkor azt kiveszed, de nem tudsz vele napokon, sok napon keresztül, vagy egyik hétről a másikra, vagy adott esetben egyik szezonból a másikba nem tudsz villamosenergiát átvinni.
[00:31:30]A szélenergia Magyarországon egy ilyen, hogy mondjam, üldözött vagy nem támogatott kategóriába tartozott.
[00:31:38]330 MW-nyi kapacitásunk van széenergiából.
[00:31:44]Nagyon régóta ez nem változott.
[00:31:44]Most az Európai Bizottsággal történt megállapodás alapján a kormány ezt szeretné felfuttatni.
[00:31:50]Nyilván jelentősen több szélenergia kapacitás befér a magyar villamosenergiarendszerbe, de érzékelni kell, hogy önmagában a napi és a szélenergia nem fogja megoldani az összes problémánkat.
[00:32:06]A az az egyértelmű, hogy van, hogy úgy úgy fúj a szél, hogy nem süt a nap.
[00:32:10]Ez ez tök jó.
[00:32:14]nyáron, napközben tipikusan Magyarországon nem nagyon fúj a szél.
[00:32:19]Tehát Magyarországon is és a könnyibeli országokban is, egész Európában alapvetően a tavaszi és az őszi időszak az, amikor sokat fúj a szél, és ezek a nagynyári melegek hát pontosan azért elviselhetetlenek nagyon sok esetben, merthogy egyáltalán nincsen levegőmozgás, nem fúj a szél a nagy nyári melegben nagyon sok esetben.
[00:32:36]És ugye nekünk Magyarországon külön problémát okoz, hogy a kárpátmedence, ugye a nagy hegyek körbevesznek bennünket, és azok a nagy áramlatokat nagyon sok esetben visszafogják.
[00:32:46]Ö, mi kiszámoltuk a magyar adatokkal az elmúlt 40 évi 40 évnyi adatsort feldolgoztuk.
[00:32:57]Az látszik, hogy Magyarországon 2000 olyan óra van évente, ugye 8760 óra van egy évben, tehát az év negyedében egyszerre van szélcsend, és nem süt a nap.
[00:33:10]Tehát 2000 órát kell legalább figyelembe venned úgy, hogy sem a naenergia, sem a szélenergia nem fog a rendelkezésre állni.
[00:33:18]Emiatt kell egy sokkal diverzebb villamosenergiarendszert megvalósítani.
[00:33:23]Tehát összefoglalva kell tároló, minél több tároló van, annál rugalmasabbak vagyunk.
[00:33:28]Belefér a rendszerbe több szélenergia, mint ami jelenleg van.
[00:33:33]Én, ha rajtam múlna, én nem építenék további naperőműveket, mert egyszerűen már most is valójában napközben negatív áron exportálunk, este meg elképesztően magas áron importálunk.
[00:33:46]Tehát e ezt a ezt a kiegyenlítést a napközbeni és az esti órák között kellene inkább a beruházásokkal ösztönözni, tehát több tároló rugalmasság és és nukleáris kell a a gerinc a villamos energiarendszer gerincébe.
[00:34:03]Mármint, hogy a lakossági ágon támogatnát a további kapacitásbővítést vagy az iparban, ahol egyébként a nagységek majdnem mindegyike saját naperőmű parkal rendelkezik.
[00:34:14]Ö megmondom őszintén, én nekem elképesztően pozitív élménye az, hogy mennyi háztartás mozdult rá az energetikára.
[00:34:22]Tehát az önmagában, hogy 330-3400 háztetőn van naperőmű, és emberek elgondolkodtak ezen, és odafigyelnek a a saját naperőműknek a a működtetésére.
[00:34:35]Ez egy olyan példaértékű energiatudatosságot mutat a számomra, amivel mindenképpen érdemes élni.
[00:34:43]Szerintem a lakosság még inkább bevonható ezekbe az energetikai kérdésekbe.
[00:34:48]És ez még egyszer hangsúlyozom, rendkívül fontos, mert valójában a mindennapi döntéseinken, mikor mosunk, mikor mosogatunk, satöbbi, dől el egy csomó minden.
[00:34:58]Tehát a lakosság együttműködésére nagyon nagy szükség van, és az egy jó előjel, hogy sokan építettek napelemet.
[00:35:05]Hogyha az energiatudatosság továbbfejlesztését segíti az, hogy további lakossági napelem és akkumulátorpjektek valósulnak meg, akkor akkor én ezt hagynám.
[00:35:20]Az az ipari napelem egyébként hatékonyabb, de az energiatudosságunkat nem befolyásolja.
[00:35:27]Én azt gondolom, hogy a leglényegesebb az lenne, hogy egy olyan álrendszer, egy olyan tarifarendszer alakuljon ki, ami készteti arra az embereket, hogy involválódjanak a mindennapokban ezekbe a kérdésekbe, mert láthatóan, még egyszer mondom, az emberek hajlandóak együttműködni.
[00:35:45]Most volt olyan nap, hogy 500 meg 700 MW-tal volt kisebb a csúcs, mint ahogy egyébként lehetett volna.
[00:35:52]Tehát igenis az emberek rezonál az időzára nyilván nem fognak hetekig vagy hónapokig alkalmazkodni.
[00:35:56]Igen, de ugyanakkor meg gondold emlékezz vissza egy kicsit, mi is beszélgettünk erről korában, hogy amikor a amikor a a rezsicsökkentésnek a csökkentése megtörtént, ugye egy tulajdonképpen egy ilyen kéttarifás rendszer került bevezetésre, arra is reagáltak az emberek, tehát ott ott nagyon sokan megmozdultak, és mind a gáz, mind a villamosenergiafogyasztás tekintetében tettek komoly lépéseket.
[00:36:20]Tehát én azt gondolom, hogy ha már ez szóba osztod, van helye a reziscsökkentésnek ebben a megváltozott helyzetben, az energiaxben?
[00:36:27]Szerintem Magyarországon nem megkerülhető az, hogy vannak olyan rétegek, akiknek szociális okokból segíteni kell az energiaszámlát kiegyenlíteni.
[00:36:40][horkantás] De de nyilvánvalóan erre nem mindenki szorul rá.
[00:36:43]És még egyszer hangsúlyozom, egy jó tarifarendszer az rendkívül motiváló tudna lenni abban, hogy a lakosság tényleg működjön együtt a kormányzattal, a mavírral, az egész villamosenergiarendszerrel.
[00:36:55]Tehát én a rezsicsökkentést inkább úgy konfigurálnám át, hogy tényleg ahol ahol szociális okokból kell, ott segítsünk.
[00:37:06]Ö, de ahol pedig van erre kapacitás és van erre készség, ott meg vonjuk már bele a lakosságot a az energiagazdálkodásba.
[00:37:14]Amikor azt mondja Magyar Péter, hogy óriási lopások voltak Pakson, akkor vajon mire gondolhat, és az állítás összefüggésben állhat-e azzal, hogy a nyár közepén váltás volt Paks 2 élén Jákli Gergely vezérigazgatottságodi Attilavá váltott?
[00:37:31]korábban is egy csomószor felmerült az, hogy hogy a hogy a a korrupció az az mint mint mint lehetőség fennáll ezeknél a projekteknél.
[00:37:40]És én akkor is azt mondtam, hogy hogy a korrupció bűncselekmény mérségesen elítélem.
[00:37:47]Most is ezt mondom, én nem láttam rá ezekre a folyamatokra, nem tudom, hogy hogy milyen visszaélések történhettek, hogyha hogyha ez felmerül, de hát gondolom, hogy erre fog válaszolni a többek között az az átvilágítás, ami történni fog.
[00:38:02]Beszéljünk még arról, amit már a beszélgetés elején jeleztem, hogy hogyan tudunk a hétköznapjainkban, a hétköznapi rutinokkal rutinokban alkalmazkodni ehhez a megváltozó klímához.
[00:38:17]Hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy 40-45 fok lesz nyáron heteken keresztül, ami jelzem napon 50-55 fokot fog jelenteni.
[00:38:26]Tehát ugye árnyékban mérjék hivatalosan a hőmérsékletet.
[00:38:27]ezen a napon, ahol az időnk jelentős részét azért töltjük, ez 50 plusz lesz majd a következő években, hanem még rosszabb.
[00:38:38]És én úgy látom, teljesen saját tapasztalásom, neked mondtam már a műsor előtt is, hogy nálunk nekünk egy turbós kazánunk van, és egyszerűen folyamatosan leveri magát, mert olyan meleg levegő szívbe a gyújtáshoz, ami nem tud leérni ehhez a égés térhez, mert mert könnyű, mert meleg.
[00:38:54]Ö, és erre csak az a megoldás, hogy valahogy hűvösebb levegőt kell bejuttatni a kazánba.
[00:39:02]Ez a technológia nem alkalmas arra, hogy lakásban 30-35 fokban működjön.
[00:39:04]És szerintem számos más háztartási gép, de akár más gépészetek is, közművek is ki vannak téve abb annak, hogy hogy a kinti 45-50 fokhoz nem vannak applikálva, nem erre vannak kitalálva.
[00:39:18]Tehát, hogy ez ez hoz majd olyan változást, hogy teljesen újra kell gondolnunk egyrészt az energia energetikai struktúránkat és a hétköznapi életünket támogató infrastruktúrát.
[00:39:31]Rengeteg dologban kell változtatni.
[00:39:31]Én ugye amikor megérkeztem, mondtam neked, hogy szándékosan nem hoztam zakót és szándékosan felhajtottam a az ingujamat, hogy mutassam a itt a itt a műsorban is, hogy hogy kövessük le az öltözködésünkkel is a a helyzetet, ne öltözzük túl.
[00:39:50]ezt a nagy meleget, mert akkor jobban fogunk légkondicionálni, és sokkal több energiát fog igényelni.
[00:39:54]Tehát ezeket a berögződéseket vagy szokásokat, ezeket át kell alakítani ehhez a ehhez a helyzethez, és mindenkit erre erre biztatok.
[00:40:02]De tehát nagyon jól kérdezed a mindennapokban rengeteg mindent meg kell változtatni.
[00:40:10]Nekünk az otthonunkban mi amikor a ebbe a házba költöztünk, akkor az volt az első, hogy egy nagyon komoly hőszigetelést tettünk fel.
[00:40:17]jók a nyilászárók, leszigeteltük a födémet, tehát hogy egy jó hőszigetelésű épületben lakunk, de nálunk is 28-29°okig felmegy a a hőmérséklet.
[00:40:29]Most jutottunk el oda, hogy muszáj lesz valamilyen légkondicionál megoldást kialakítani.
[00:40:36]Jelenleg nincsen légkondicionál a lakásban.
[00:40:37]Ö de muszáj lesz ezt kialakítani, mert látom, tehát ha júniustól szeptemberig három hónapon keresztül van ez az állapot, abban egyszerűen nem tudsz aludni.
[00:40:47]Hát ugye a legrosszabbak most az elmúlt két hét volt, amikor éjszaka és 25 fok van.
[00:40:50]Hát akkor nem nem lehet aludni.
[00:40:52]Tehát ez biztos, hogy a a az épületek energetikájába beavatkozást igényel.
[00:41:01]Hogyha azt kérdezed, hogy egyébként a mindennapokban mit mi mindent lehet tenni, [torokköszörülés] akkor engem engem sokat sokan kérdeznek arról, hogy például a ahol van légkondícion, azt hogy érdemes használni?
[00:41:12]Most egy kicsit erről beszéljünk, mert szerintem ez lényeges, hogy megint értsük meg azt, hogy a magyar villamosenergiarendszer jelenleg napközben termelés túl súlyos, tehát tulajdonképpen túl sok nap energia van, és nagyon sok esetben negatív áron exportálunk.
[00:41:32]Az esti órákban pedig a villanynak a kétharmada, vagy sok esetben még annál is nagyobb része nagyon drága importból jön.
[00:41:38]Tehát hogyha azt kell megérteni, hogy a villamosenergiának nem csak egy nem csak egy értéke van, hogy 1 kwóra mennyibe kerül, hanem ennek az időbeliségének is van egy nagyon komoly pénzügyi értéke, és a rendszer üzemeltetése szempontjából is van egy műszaki [horkantás] biztonsági értéke.
[00:41:57]Úgyhogy muszáj odafigyelnünk a profil, ahogy ahogy fogyasztunk.
[00:42:03]érdemes napközben fogyasztani és a kifejezetten az esti órákra a kormány nagyon helyesen mondta, hogy az esti este 5:00 és és 10 óra közötti időszak ezenből is az este 6: és 9 óra közötti időszak a legkritikusabb, mert akkor növekszik meg a hát akkor érnek haza az emberek a munká.
[00:42:21]Így van.
[00:42:21]Tehát a légkondicionálót megoldani visszatérve has akinek van légkondicionálja és igényli a ház, hogy hogy hűtve legyen, napközben hűtsön, akkor is, ha nincsen otthon, kapcsolja be napközbenre, állítson be 25 fokot vagy 26 fokot, menjen a légkondi napközben, amikor naenergia túltermelés van tulajdonképpen, vagy túlkapacitás van, és este, amikor hazaérünk, vagy az időzőt át állítsuk be úgy, hogy hogy este ne menjen a légkondicion, hogyha napközben hűtünk, Akkor a a levegő, a falak, a bútorok azok mind 25-26 fokosak lesznek, és kellemes időbe írunk haza.
[00:42:57]Ha napközben nem hűtünk, hazaérünk a 30 fokos lakásba, és pont ebben a kritikus időszakban bekapcsoljuk a a légkondit, feltekerjük a leg legerősebb fokozatra, akkor teszünk a legrosszabbat a villamosenergiarendszerrel.
[00:43:11]Tehát még egyszer hangsúlyozom, az időbeliségben óriási nagy jelentőség és nagy pénzügyi érték van.
[00:43:17]És egyébként ezért lenne jó egy jó tarifarendszer, mert akkor a a lakosság a pénzen keresztül lenne motiválva [horkantás] arra, hogy együttműködjön a villamosenergiarendszernek a a az időbeli megfelelő rendezésével.
[00:43:30]És ugyanígy a nagy fogyasztók, ugye mi a nagy fogyasztó?
[00:43:32]Nem a lámpa a nagy fogyasztó.
[00:43:33]Ma már a ledes fényforrások néhány wattos villamosenergiaigényűek, tehát hogy az az elhanyagolható.
[00:43:39]A nagy fogyasztó a mindig a melegítés.
[00:43:43]Tehát a vízforraló az 2 kW, 3 kW, amikor teavizet forralunk, egy sütő az az szintén két 3 kW.
[00:43:55]A mosógép, mosogatógép szintén ilyen 2 kW körüli teljesítményt igényel akkor, amikor éppen melegíti fel a a vizet.
[00:44:03]Szóval ezek a a nagy fogyasztók a légkondicionáló mellett ezeket célszerű akkor használni, még egyszer mondom, amikor a villamosenergiarendszer dúzkál a forrásokban, nem pedig szűkülettel szenvedés és és importálni kell.
[00:44:17]És ugyanígy a az autókt töltése, az autótöltés az egy az egy nagyságrendel nagyobb.
[00:44:22]egy egy sima töltő az 11 kW-os, vagy mondjuk egy egy háztartásban, de lehet ma már 22 kW-os töltőt is telepíteni.
[00:44:30]Ugye érzékeljük a 22 kW az tízszer annyi, mint egy vízforraló.
[00:44:36]A legrosszabb az, hogyha valaki a munkából hazaérve este 7:00-kor elindítja a a az autótöltést.
[00:44:41]Tehát az autót azt hétvégén lenne jó tölteni napközben, mert eleve hétvégén 1000-1500 MWtal alacsonyabb az igény a villamosenergiarendszerben.
[00:44:55]Tehát napközben és hétvégén a legjobb tölteni az autót, de hogyha mit tudom én valaki ilyen plugin hibriddel jár és napi töltést igényel, akkor is inkább éjszaka, késő éjszaka érdemes azt bekapcsolni, úgy időzíteni a töltést, vagy vagy napközben, amikor amikor tényleg az árak a rendszerszintjén sokkal alacsonyabbért.
[00:45:15]De egy biztos ki kell lépnünk a komfortzónánkból másképpen úgy nem tudunk élni, mint mint eddig.
[00:45:21]igazad van, de úgy úgy úgy fogalmaznék, hogy hogy egy új komfortzón kell kialakítani, hiszen ezek azért mondjuk az, hogy átütemezed a fogyasztást, az végülis nem azt jelenti, hogy hogy mondj le róla.
[00:45:31]Tehát ugye nem azt akarjuk, hogy megszokásainkat íg így van.
[00:45:32]A [torokköszörülés] megszokásokat egy új megszokásra kell cserél Attila, köszönöm a beszélget.
[00:45:38]Én is köszönöm.