A Tisza-kormányon múlhat a kétszámjegyű minimálbér-emelés | 24.hu
- A 2027-re tervezett 14%-os minimálbér-emelés nem tartható, mert a feltételként szabott évi ~4%-os GDP-növekedés helyett csak ~1% valósult meg, így a bérpályát módosítani kell.
- Perlusz László (VOSZ) kizártnak tartja a kétszámjegyű bruttó emelést, de a Tisza-kormány által ígért SZJA-csökkentéssel (15%-ról 9%-ra) a nettó növekedés elérheti a két számjegyet.
- A munkaadói oldal üdvözli az adócsökkentési tervet, mert az állami segítség a legkisebb keresetűeket támogatja anélkül, hogy tönkretenné a vállalkozásokat; a szochó további csökkentésére nincs mozgástér a magas költségvetési hiány miatt.
- A VOSZ-barométer rekordmagas, 63%-os optimizmust mutat az új kormány iránt, miközben a beruházási alindex mélyponton van – a bizalom forrása a kiszámíthatóság és az őszintébb kormányzati kommunikáció ígérete.
- A vállalkozások számára a bizonytalanság a legnagyobb ellenség; a kiszámítható gazdaságpolitika még rossz helyzetben is lehetővé teszi az alkalmazkodást, míg a kiszámíthatatlanság megbénítja őket.
- A klímaváltozás és az energiaellátás problémája egyre hangsúlyosabb a cégeknél: a VOSZ felmérésében a klímaváltozást említők aránya 2-3%-ról 8-12%-ra nőtt, és a szervezet energiaauditokkal, közös beszerzéssel, valamint energiaközösségek szervezésével segíti a tagjait.
- A VOSZ támogatja a 2030-as évek elejére kitűzött euróbevezetési céldátumot, mert az kiszámítható árfolyampályát és monetáris fegyelmet jelez, de óvatosságra int, mivel a korábbi céldátumok mindig kitolódtak.
- A Széchenyi-kártya program kamattámogatásának csökkentése (3%-ról közel duplájára) nem okozott drámai visszaesést, mert a beruházási hiteleknél megmaradt a fix 3%, és a program ereje nem csak az olcsó hitelben, hanem a vállalkozók bankképessé tételében rejlik.
- Az új Tisza-kormány első konzultációs fórumán a VOSZ nyitott fülekre talált; ígéretet kaptak jobb adathozzáférésre, ami csökkentheti a vitákat a termelékenységi mutatókról és a bérmegállapodások feltételeiről.
„A két számjegyűt én jelen tudásom alapján kizártnak tartom.” – Perlusz László a 2027-es bruttó minimálbér-emelésről
Részletes összefoglaló megjelenítése
A beszélgetés alapadatai
- Műsor: Della – a 24.hu gazdasági podcastja
- Műsorvezető: Bakaev Zoltán
- Vendég: Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára
- Felvétel időpontja: július 18., a beszélgetés témája a minimálbér-tárgyalások, a kormányváltás utáni gazdasági helyzet és a vállalkozói hangulat
- A felvétel idején már az új Tisza-kormány van hatalmon, a 2026-os gazdasági folyamatokról és a 2027-es bérpályáról folyik a diskurzus
A 2027-re rögzített 14%-os minimálbér-emelés és a munkaadói álláspont
A beszélgetés egyik központi témája az a korábbi bérmegállapodás, amely 2027-re 14%-os minimálbér-emelést rögzített. A műsorvezető felidézte, hogy Perlusz László a hírekben úgy nyilatkozott, hogy ez a pont várhatóan nem lesz tartható. A műsorvezető ezt először „felelőtlen” kijelentésként idézte, amit a vendég korrigált:
„Én szerintem inkább felelősnek mondanám a ezt a megnyilatkozást.” – Perlusz László *
Perlusz szerint a bérmegállapodás alapelve az volt, hogy dinamikus gazdasági növekedésből és vállalati termelékenység-növekedésből részesüljön a társadalom, elsősorban a munkavállalók. A megállapodás feltételrendszeréhez számok is tartoztak:
- 2025-ben a gazdaságnak 3,4%-kal kellett volna nőnie
- 2026-ban 4,1%-kal
- 2027-ben 4,3%-kal
Ez átlagosan évi 4% körüli növekedést jelentett volna három éven át. Ezzel szemben:
„Nagyából az 15öde fog teljesülni éves átlagban olyan 1% alatti gazdasági növekedés.” *
Vagyis a vendég szerint a tényleges növekedés éves átlagban 1% alatt, vagy csak alig afelett alakul. A 2026-os évre az elemzők másfél–2%-ot mondanak, de a becslés inkább a másfél százalékhoz konvergál. Perlusz hozzátette: saját várakozása szerint az éves átlag valamivel 1% felett lehet, de semmiképpen nem 4%.
A bérmegállapodás logikája szerint a bérpályát a gazdasági pályához kellett volna illeszteni. Mivel a gazdasági növekedési pálya alapjaiban töredékesen teljesül, a bérpályát is módosítani kell. Emlékeztetett a korábbi lépésekre:
- Az első évben, 2025-ben 9%-kal emelték a minimálbért, a garantált bérminimumot pedig 7%-kal
- 2026-ra a tervezett 13% helyett 11% lett a minimálbér-emelés, a bérminimumé 7%
- A 2027-re tervezett 14% pedig Perlusz szerint biztosan nem fog teljesülni
A műsorvezető rákérdezett, hogy a két számjegyű emelés kizárható-e. Perlusz válasza:
„A két számjegyűt én jelent tudásom alapján kizártnak tartom.” *
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ősszel kezdődnek majd a bértárgyalások, tehát a folyamat még nyitott.
Az adócsökkentés szerepe: nettóban lehet kétszámjegyű a növekedés
A műsorvezető fontos tényezőt hozott be: a Tisza-kormány beígért egy adócsökkentést a minimálbéreseknél. Ennek lényege:
- A jelenleg egységes 15%-os szja a minimálbéresek körében 9%-ra csökkenne
- A kedvezmény egészen a medián bérig valamilyen skálázással érvényesülne
- Tavaszi számítások szerint ez havi 17–20 ezer forintot jelenthetne az érintetteknél
A műsorvezető szerint ez mozgásteret adhat ahhoz, hogy alacsonyabb bruttó minimálbér-emelés mellett is érdemben javuljon a nettó kereset.
Perlusz ezt a gazdasági kormányzat nagyon komoly vállalásának nevezte, amelyet a munkaadói oldal üdvözöl. Érvelése szerint a munkavállalóknak nem a bruttó bér számít, hanem az, hogy mennyi kerül végül a zsebükbe. Ha a legkisebb keresetűek állami támogatást kapnak, akkor egy még mindig feszes, de tartható bérmegállapodás születhet, amely:
- a legkisebb keresetűeket jobban segíti, mint a magasabb keresetűeket
- nem teszi tönkre a vállalkozásokat
A konkrét adócsomagról nyár végén, ősz elején lehet többet tudni, amikor Kármán András pénzügyminiszter benyújtja az adócsomagot és a 2026-os költségvetés felülvizsgálatát.
A műsorvezető rákérdezett, hogy ez érv lehet-e a munkaadók kezében a bértárgyalásokon, vagyis el lehet-e mondani, hogy az adócsökkentéssel együtt már kétszámjegyű tartományba kerülhet a tényleges nettó növekedés. Perlusz megerősítette:
„Igen, hát akkor a nettó az lehet két számjegyű, mert ugye lesz valamilyen béremelés, amiben megállapodunk, ami reálisnak tűnik, és ahhoz még hozzájön egy állami segítség, hogy a legkisebb keresetűeknek csökken az szja-ja, akkor az reál értékben akár két számjegyű is lehet.” *
A munkaadói járulékcsökkentés múltja és a jelenlegi mozgástér
A műsorvezető felidézte, hogy a munkaadói oldal korábban is próbálta a munkaadói adó- és járulékterhek csökkentéséhez kötni a minimálbér-emelést. Az előző, 2017 és 2022 közötti bérmegállapodás konkrétan a szociális hozzájárulási adóra épült. Ennek mechanizmusa:
- 2016-ban a szociális hozzájárulási adó 27% volt
- A megállapodás szerint ha a reálkereseti mutató 5 százalékponttal emelkedett, az állam 2 százalékponttal csökkentette a szochót
- Ezt nagyjából tartották is, még a 2020-as Covid-év ellenére is
- A szochó így 27%-ról 13%-ra csökkent, miközben a bérek és a minimálbér jelentősen nőttek
A mostani, 2025–2027-es bérmegállapodásban viszont nincs benne járulékcsökkentés. Az előző kormányzat 13% alá már nem tudott menni a szochóval. A munkaadói oldal próbálta beemelni ezt a szempontot:
„Sőt, benne is van szoft, egy ilyen szoft mondat azért benne van, hogy a kormányzat folyamatosan vizsgálja a közterhek csökkentésének a lehetőségét, és amennyiben erre lehetőséget lát, akkor ezt meglépi.” *
Perlusz szerint ha az szja-csökkentés megvalósul, az jogfolytonos folytatása lehet a megállapodásnak, mert a munkaadói oldal szerződésnek tekinti a bérmegállapodást. Az állami lépések így a bérfelzárkóztatást is támogathatják.
Két számjegyű emelés: mennyiben múlik a Tisza-kormányon?
A műsorvezető feltette a kérdést, hogy akkor a Tisza-kormányon múlik-e, hogy kétszámjegyű legyen a minimálbér-emelés. Perlusz nevetve válaszolta:
„Nyilván sok múlik rajta is, de ő az egyik szereplő ebbe a három oldalba.” *
A bérmegállapodást háromoldalú megállapodásnak nevezte: a kormány, a munkaadók és a munkavállalók alkotják. Megjegyezte, hogy a kormányok ezt eddig is komolyan vették, és szerinte a Tisza-kormány is komolyan fogja venni.
Jogi szempontból a Versenszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma konzultatív testület, a kormánynak nincs vétójoga. Ugyanakkor a gyakorlatban az eddigi kormány is tartotta magát ahhoz, hogy ha a munkaadók és munkavállalók megállapodnak, azt szentesíti. Emellett a kormány mindig próbál nyomást gyakorolni, de nemcsak nyomás van, hanem gyakran tesz is annak érdekében, hogy a célok teljesüljenek, és mindenki kevésbé legyen elégedetlen.
Az szja-csökkentést Perlusz szerint új útként lengette be a Tisza-kormány, sőt:
„Én remélem, hogy konkrétan kampányígéret volt, tehát több is, mint belengetés.” *
A műsorvezető azonban a költségvetési helyzetre is felhívta a figyelmet: minden intézkedés nélkül meghaladná a 8%-ot a hiány, ezért várhatóan nincs mozgástér más adócsökkentésre, például a szochónál. Perlusz ezzel egyetértett:
„Én is úgy gondolom, hogy az szja mellett egy szochóhoz hozzányúlni nehéz.” *
Hozzátette: az áfához sem nyúlnak szélesebb körben, legfeljebb néhány kampányígéret erejéig, például a tűzifánál, és ott is korlátozottan. Ennek oka, hogy az áfa a legnagyobb bevétel, és egy keresletvezérelt növekedésnél az is marad. Jelentős adócsökkentésre ebben a helyzetben nincs lehetőség, ugyanakkor adókonszolidáció, adónemek összevonása, egyszerűsítés és optimalizáció benne lehet a pakliban.
Minimálbér-felzárkózás az uniós átlaghoz: intenzív program vagy folyamatos lemaradás?
A műsorvezető jelezte, hogy a munkavállalói oldal gyakran hivatkozik arra, hogy a magyar minimálbér mennyire leszakadt az uniós átlagtól, nem is beszélve a topországokról, ezért intenzív felzárkóztatási programra lenne szükség. Ebben korábban konszenzus mutatkozott a kormány, a munkaadók és a munkavállalók között.
Perlusz szerint ezt a felzárkóztatást folytatják. Számokat is hozott:
- A munkatermelékenység 2010 és 2024 között, saját emlékezete szerint, 30–35% körül nőtt
- A minimálbér ugyanebben az időszakban több mint három és félszeresére, körülbelül 350–360%-kal nőtt
Állítása szerint tehát a bérfelzárkóztatás folyamatosan működött az elmúlt 16 évben és az elmúlt három évben is. A bérek és a minimálbér által felfelé tolt átlagbér jobban emelkednek, mint amit a termelékenység vagy a gazdasági növekedés indokolna.
A műsorvezető ugyanakkor felvetette: ez azt mutatja, hogy feszített a bérfejlesztési program, de nem azt, hogy valóban történik-e felzárkózás az uniós átlaghoz, mert a többi ország is emeli a minimálbérét. Érdemi előrelépés nem látszik, annak ellenére, hogy 10%-ot megközelítő vagy meghaladó béremelések is voltak. Perlusz ezt megerősítette:
„Igen, ezt így kell, hogy ezt valóban így van. Tehát az alsó vagy az utolsó között vagyunk.” *
Hangsúlyozta, hogy nem szereti az euróra átszámítást, mert azt rendszerint gyenge árfolyamon szokták elvégezni. Példaként említette, hogy amikor 350 forint volt az euró, akkor senki nem számolgatott így. Helyette vásárlóerő-paritásos összehasonlítást tart értelmesnek. E szerint is az utolsó országok között van Magyarország, nagyjából a negyedik, ötödik, hatodik helyen hátulról.
Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy van felzárkózás: az életszínvonal növekszik. A 2017–2022-es ötéves bérmegállapodás időszakában a minimálbér meghaladta a KSH létminimumát, míg korábban alacsonyabb volt annál.
Termelékenység, osztrák cél és a vállalkozói kultúra kérdése
A műsorvezető felvetette: ha a termelékenységben sincs érdemi javulás, akkor miből fizessék ki a béremeléseket. Perlusz szerint:
„Hát ugye termelékenységben is ott vagyunk, tehát termelékenységben sem javulunk. Javul a termelékenységünk, csak a többi ország is javul, némelyik még jobban is.” *
Az előző kormányzati ciklusban Ausztriát tűzték ki célul a termelékenységben és a gazdasági fejlettségben, de Ausztria azóta távolodott, és Magyarország semmiképpen nem közeledett hozzá.
A beszélgetés itt a gazdaságszervezés hibáira terelődött. Perlusz szerint nem egyértelmű, hogy a mindenkori kormányzat hibája-e, hogy a magyar vállalkozói kör lassabban és rosszabbul reagál a kihívásokra. Szerinte ez összetett ügy:
„Mondom, erről sokszor szoktunk beszélni. Mi is nyilván másképp látjuk, mások másképp látják. De hát a vállalkozói körnek is modernizálódnia kell.” *
A vállalkozóknak szerinte fel kell ülniük a mesterséges intelligencia vonatára, optimalizálniuk kell az energiafelhasználást, és nem arra várni, hogy a kormányzat olcsóbbá tegye az energiát. Arra is szükség van, hogy a vállalkozó kilépjen a komfortzónájából. Ez egyben vállalkozói kultúra kérdése is, amin sokat kell dolgozni. Összegzése szerint:
„Hogy kinek milyen felelőssége vagy hibája van, azt én nem tudnám így megmondani, de mindenkinek van egy kis sara ebben.” *
Klímaváltozás, energia és a vállalkozói alkalmazkodás
A műsorvezető arról kérdezte Perluszt, hogy a tagvállalatok körében mennyire van jelen a klímaváltozás kihívása, különös tekintettel a vízfelhasználásra, az energiahozzáférésre és az időszakos fogyasztáskorlátozásra. Szerinte ez a legélesebb kérdés lehet a következő időszakban.
Perlusz szerint a következő évtizedeknek valóban ez lesz az egyik nagy kihívása. Látják a rendkívüli aszályt és a paksi energiaproblémákat. A magyar vállalkozókat sokan lenézik, mondván, hogy nem versenyképesek és nem nyitottak, de a tapasztalat árnyaltabb:
- A KKV-k, különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások, minél kisebbek, annál kevésbé nyitottak az újdonságokra
- Nehezen tudják megvalósítani a generációváltást
- Nehezebben nyúlnak az új módszerekhez és a mesterséges intelligenciához
- Ha azonban helyzetbe hozzák őket, vagy rádöbbennek, hogy kell, sokkal rugalmasabbak, mint egy nagyvállalat
A VOSZ-nak van egy négy éve indított VOSZ-barométer nevű hangulatindexe. Ennek kérdéssorában szabadszavas válaszok is vannak arról, mi fékezi vagy veszélyezteti leginkább az ország gazdaságát, a vállalkozást vagy az iparágat. A klímaváltozás említése korábban a válaszadók 2–3%-ánál jelent meg, és már az is meglepő volt, hogy bekerült az első tíz tényező közé. Mostanra:
„Már az 8-12% az utóbbi időben. Tehát ez egyre feljebb növekszik.” *
Ez Perlusz szerint azt mutatja, hogy leesik a tantusz a vállalkozásoknál: nekik is alkalmazkodniuk kell, és talán tenniük is valamit.
A VOSZ energiaösszefogása
A paksi atomerőmű teljes leállításának időszakában a nagyvállalatok közül száz vállalta, hogy csúcsidőben visszafogja teljesítményét. A VOSZ ekkor energiaösszefogást hirdetett, de más megközelítéssel:
- Nem azt kérték a cégektől, hogy a csúcsidőszaki teljesítményt feltétlenül csökkentsék
- Hanem azt, hogy milyen energiamegtakarítást tudnak elérni, tehát a kilowattórára koncentráltak
- Kérdőívet tettek közzé a Facebookon és a megyei hálózataikon
- Első lépésben egy levélben tudományosan megalapozott javaslatokat küldtek: például a klíma lekapcsolása, a standby üzemmódok kikapcsolása záráskor, ha a cég nem 0–24-ben működik
Az eredményt Perlusz nagyon kellemes meglepetésnek nevezte:
- Az első három és fél napban 300 vállalkozás jelentkezett
- Másfél hét alatt 1000 vállalkozás töltötte ki a kérdőívet és tett konkrét vállalásokat
- Ez 2–300 MW megtakarítást érhet el
A vállalkozások például:
- a klíma lekapcsolásával körülbelül 60%-os megtakarítást érhetnek el
- minden harmadik vagy negyedik cég átszervezte bizonyos gépek működését a csúcsidőszakról más időszakra – ez nem feltétlenül megtakarítás, hanem a terhelés kiegyensúlyozása
Amit a VOSZ kínál: az energiaaudittól az energiaközösségekig
Perlusz hangsúlyozta, hogy a VOSZ nemcsak tanácsokat ad, hanem konkrét segítséget is:
- Ingyenes energiaaudit: aki kitölti a kérdőívet, az ingyenes auditot kap. Ennek piaci értéke 60–80 ezer forint. Az első audit során a cég elküldi az energiaszámláit, amelyeket egy erre szakosodott vállalkozás adatbázison, energetikai mérnökökkel vagy program segítségével elemez, és megmondja, hol lehet megtakarítani.
- Közös energiabeszerzés: ha a cég már megtette az első lépéseket, csatlakozhat egy közös beszerzési pulthoz, ahol a VOSZ összegyűjti az igényeket, és úgy keresi meg az energiakereskedőket.
- Okosmérők: a harmadik lépésben okosmérőket helyeznek el a vállalkozásoknál.
- Energiaközösségek, energiaszövetkezetek: ezt a jogszabályi keretet a VOSZ az elmúlt időszakban már megteremtette, de még nem jöttek létre. Ez azoknak a cégeknek lenne megoldás, amelyek például bérelt ingatlanban vagy irodában működnek, és nem tudnak a saját tetőre napelemet telepíteni. Közös földterületet vennének, ki-ki annyi napelemet vásárolna, amennyi a felhasználásához kell, és 10 évig kontrollált áron lehetne a napenergiát élvezni, úgy, hogy a vállalkozó tulajdonos is a szövetkezetben.
Perlusz szerint az első lépések a nehezek; ha néhányan megcsinálják, egyre többen követik őket.
A napelem mellett a földhő használata is egyre inkább terjed. A Tisza-kormány pedig – hál’ istennek – úgy látszik, felszabadítja a szélenergiával való gazdálkodást, bár ez még kisebb mértékben elterjedt.
A VOSZ-barométer: rekordhangulat, mélyponton lévő beruházások
A műsorvezető felidézte, hogy évekkel ezelőtt a VOSZ-barométerben az árszínvonal és a munkaerőhiány szerepelt az első három kritikus tényező között. Az Orbán-kormányzás utolsó évében azonban már a kiszámíthatóság, a jogbiztonság és a hangulati elemek kerültek előtérbe. Szerinte ez azt jelezte, hogy nem volt meg az összhang a gazdasági irányítás és a gazdasági szektor között.
Perlusz megerősítette, hogy már készült Barométer az új kormány időszakára is, a második negyedévben, április közepe táján. Az eredmények:
„A hangulatindex az, ha jól emlékszem a számra, 63%, és sosem volt még ilyen magasan az elmúlt három és fél vagy négy év mióta elindult ez.” *
Tehát nagyon optimista a vállalkozói hangulat. Ugyanakkor a beruházási alindex:
„Az például még a mélypontot ért el, tehát nem tudták végrehajtani a beruházásaikat, nehezen tudnak beruházni.” *
Ez egy érdekes kettősség: a helyzet nehéz, a beruházások mélyponton vannak, mégis nagyon pozitív a várakozás. Perlusz szerint nagy várakozás van az új kormányzat felé, és remélik, hogy ennek nagy része teljesülni fog.
A műsorvezető megkérdezte, hogy ez inkább abból fakad-e, hogy az előzőnél csak jobb jöhet, vagy van valamilyen ténybeli meggyőződés. Perlusz szerint az első hónapban még nagyon ténybeli meggyőződés nem lehet. Maximum annyi, hogy olvasták, hallották, mi volt a Tisza választási programjában. Nem hiszi, hogy mindenki végigolvasta volna azt a 200 plusz oldalt, de sok információ átment, mert a Tisza-párt nagyon jól használta a közösségi médiát. A vállalkozások igényeivel sok minden találkozik, ezért optimisták. Emellett valószínűleg benne van az is, hogy a korábbiaknál vélhetően jobb jön, bár erre nem tettek fel kutatást.
A gazdaságpolitika mint probléma a korábbi negyedévekben bekerült az első háromba a vállalkozások szerint. Ezt a VOSZ óvatosan kommunikálta. Mostanra ez visszaszorult a hatodik–hetedik helyre. A vállalkozások bíznak abban, hogy:
„Az új seprő jól seper.” *
Bíznak továbbá a forrásokhoz való hozzáférésben, a pályázatokban és az érkező uniós forrásokban, amelyek ha az idei GDP-ben nem is, de a következő éviben látszani fognak.
Perlusz arra számít, hogy a következő Barométer publikálásakor megmarad a bizalom, bár akkora növekedésre már nem feltétlenül számít. A vállalkozásokkal beszélgetve továbbra is optimizmust érzékel, például az energiaösszefogásban való részvétel is ezt mutatja. Szerinte ez több, mint vágy.
Kormányzati intézkedések és a mégis erős bizalom ellentmondása
A műsorvezető ezek után tényeket sorolt, amelyek ellentmondanak az erős bizalomnak:
- Széchenyi-program: a Tisza-kormány hozzányúlt a kamattámogatott hitelkonstrukciókhoz. A fix 3%-os kamatnál elmozdulás történt buboralapú kamatelszámolás felé, így a hitelek költsége növekedett vagy növekszik.
- Ipari termelés: a KSH szerint nyár elején az ipari termelés közel 10%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, de ha a munkanaphatást kiszűrik, már csak 4% marad.
- Ipari értékesítés: az exportnál látszik elindulás, növekedés, de a belföldi értékesítés stagnál vagy inkább romlik az egy évvel korábbihoz képest. Ez leginkább a VOSZ-tagvállalatokat érinti.
- Erős forint: az importoldalon olcsóbbá teszi a beszerzéseket, de kiszorítja a belföldi beszállítókat, mert bizonyos esetekben olcsóbb importálni, mint belföldi szereplőtől vásárolni.
A műsorvezető szerint ezeket összerakva kevésbé érthető az erős bizalmi index. Perlusz egyetértett, hogy valóban érdekes kettősségről van szó: a beruházások mélyponton, a bizalom a maximumán. Az erős forint hatása sem egyértelműen rossz, például a belső építészet bizonyos ügyeiben segíthet, de az építőanyag-termelőket sújtja, ahogy mindenkit, aki exportál.
A műsorvezető megkérdezte, hogy az első negyedév milyen erős volt. Perlusz pontosított:
„Sőt, már az első két negyedév is erős volt. De hát az első két negyedévben még nincs benne, már ott is negatív példa a mezőgazdaságnak a hatása, de még nincs benne ez a nyári aszály, nincs benne a Paksnak a gyengülése.” *
Tehát nagyon komoly viharfelhők vannak a magyar gazdaság fölött. A vállalkozásokat egyelőre a bizalom és a szívük hajtja, de Perlusz nem hiszi, hogy a hangulatindex tovább növekszik; szerinte inkább stagnálni fog. Ősszel és télen pedig:
„Eljöhet az igazság órája, amikor szembesülni kell a jövő évben ezekkel a negatívumokkal.” *
A mérleg másik serpenyőjében ugyanakkor ott vannak az uniós támogatások és az őszintébb hang, ahogy a Tisza-kormány az állapotokról beszél. Ez sokkal őszintébbnek tűnik, mint az Orbán-kormány alatt.
Kiszámíthatóság: a vállalkozások legnagyobb ellensége
Perlusz kifejtette, hogy a VOSZ-barométerben a vállalkozásokat leginkább zavaró tényezők között a bizonytalanság állt az első helyen, a gazdaságpolitika pedig a harmadikon. Egy vállalkozó a biztos rosszat is be tudja árazni, arra fel lehet készülni, lehet másik üzletágat nyitni, vagy átcsoportosítani a tőkét. Ha azonban a dolgok kiszámíthatatlanul alakulnak, az árazhatatlan. Ilyenkor:
„Mindenki visszabújik a csiga házába.” *
A kiszámíthatatlanság volt a legnagyobb ellenség az elmúlt negyedévekben. Ha viszont a Tisza-kormányra jellemző nyíltság és egyenes beszéd megmarad, akkor a vállalkozásoknak megmarad egy vállalható optimizmusa, mert bármilyen rossz is a helyzet, legalább látják, merre mennek, és ahhoz tudnak alkalmazkodni.
Egy kisvállalkozás – márpedig a vállalkozások többsége mikro-, kis- vagy középvállalkozás – sokkal rugalmasabb tud lenni, mint egy nagyvállalat, amikor telephelyet kell váltani, vagy módosítani kell a termelésen, szolgáltatáson. Csak bíznia kell benne, hogy amire számít, az be is következik.
Euróbevezetés: cél 2030 körül, de csínján kell bánni
A műsorvezető felvetette, hogy a VOSZ teljes mellszélességgel kiáll az euróbevezetési program mellett, amelynek célja, hogy 2030-ra teljesítsék a feltételeket, majd egy-két évvel később bevezessék az eurót. Kérdése azért is releváns, mert a kis- és középvállalkozások jelentős része belföldi piacra termel, forintban számol el, így közvetlen kapcsolata az euróval jelenleg nincs.
Perlusz először a VOSZ 2010-es álláspontját idézte fel: akkor, szintén kormányváltáskor, a hatpontos követelésükben az szerepelt, hogy „euró, de nem minden áron”. A szervezet akkor úgy határozott, hogy az eurót akkor érdemes bevezetni, ha Magyarország eléri az uniós fejlettség 80%-át. Alatta azért veszélyes, mert le kell mondani az önálló kamat- és árfolyampolitikáról.
Példaként hozta, hogy az euróbevezetés nem szavatolja automatikusan az alacsony inflációt:
„Lehet látni Észtországban is olyan ugyanolyan erős infláció volt, mint nálunk 23-ban, ilyen 20%-ot, 15 és 20% közötti infláció, pedig ott euróval fizetnek.” *
Annyi előnye biztos van, hogy ott az államadósság nem nő meg annyira, mert az államkötvényekért nem kell 15–20%-os kamatot fizetni.
Az euró bevezetésével csínján kell bánni, mert az ország lemond az önálló kamat- és árfolyampolitikáról, vagyis az export árfolyamon keresztüli támogatásáról. Magyarországon évtizedekig a forint gyengítése volt a módi az export támogatására.
Ugyanakkor hallott olyan nagyvállalat-vezetőt, aki szerint a folyamatos leértékelési pálya elkényelmesítette a magyar exportáló vállalati kört, mert évről évre számíthatott a forint gyengülésére. Most viszont erősödött a forint, méghozzá túl gyorsan:
„Tehát egy 390-ről 350 és 360 közé belső forint-euró árfolyam. Főleg, hogy ez néhány hét alatt vagy egy-két hónap alatt történt meg, és azóta stabilizálódott.” *
Erre nem lehet felkészülni. Hosszú távon azonban nem folyamatos leértékelésre, hanem kiszámítható árfolyampályára van szükség. A Tisza programjában is szerepelt, és a VOSZ ezt maximálisan támogatja, hogy a 2030-as évek elejére vezessék be az eurót. Ez azért is fontos, mert a hitelminősítőknek és a befektetőknek is üzenet: Magyarország integrálódik Európába, és ezt komolyan gondolja.
Fel kellene azonban rajzolni egy olyan árfolyampályát, amellyel a vállalkozók számolni tudnak:
- Ha 360, 370 vagy 380 forintos euróárfolyam lesz, mind a hármat be tudják árazni
- A szerződéseket középtávon, hosszú távon vállalható módon tudják tárgyalni
- Egy szerződéses rendszert egy hónap alatt nem lehet megváltoztatni
A legnagyobb probléma nem is az árfolyam nagysága, hanem a hirtelen változékonysága. Ha 360-ról valamilyen probléma folytán visszaugrana 380–390-re vagy 400-as magasságba, az ugyanolyan problémát okozna, mert szétzilálja a tervezést.
A műsorvezető hozzátette: nagy különbség van aközött, hogy csak hitegetjük magunkat az euróval, vagy elköteleződünk, márpedig a kormány most 2030-as céldátumot tűzött ki. Ez önmagában is köti az árfolyamot, mert az euró bevezetése előtt be kell lépni az ERM-2 rendszerbe, ahol az árfolyamnak egy sávon belül kell maradnia. Ez kiszámíthatóbb pályát feltételez. Az euróbevezetés tehát indikátor és iránymutatás a gazdaság és a devizapiac számára is. A jegybanknak is az lesz a dolga, hogy monetáris eszközeivel segítse a célt, például az inflációs cél újbóli megállapításával.
Perlusz egyetértett:
„Így van. És ez jót is tett egyébként magának az árfolyamnak is, tehát vissza is hatott erre.” *
Az árfolyam tehát nem azért erős, mert a gazdaság masszív lábakon áll, hanem mert van ez az elköteleződés. Ugyanakkor óvatosságra intett: a rendszerváltás óta már volt néhány céldátum, és azok folyamatosan kitolódtak; mindig öt évre voltunk az uniós beéréstől. Ennek ellenére nagyon örül az új céldátumnak, mert az elmúlt 10 évben nem volt semmilyen céldátum, így remény sem volt. Most újra felcsillant a remény egy szigorú monetáris politika és az euróbevezetés iránt, de ehhez fiskális fegyelem is kell. A következő évek mutatják meg, hogy a gazdaságpolitika tartja-e magát ehhez. Ez nem lesz könnyű a 8% irányába haladó költségvetési hiány mellett.
A Széchenyi-kártya program árazásának fogadtatása
A műsorvezető arról kérdezte Perluszt, hogyan fogadták a cégek a Széchenyi-kártya és a kapcsolódó hiteltermékek árazásának változását. Perlusz elismerte:
„Hát gondolhatod, hogy nem örültek annak, hogy egy 3% az majdnem duplázódott ugye ez a folyószámla típusú hiteleknél.” *
Ugyanakkor nagy felzúdulás sem volt, és nem mondható, hogy az igény a felére vagy töredékére esett. Az új kondíciókkal felvett hitelekben és az állományokban némi visszaesés érzékelhető, de ez nem tragikus. Ennek oka, hogy egy folyószámla típusú hitelnél csak annyi kamatot kell fizetni, amennyi tőkét ténylegesen igénybe vesz a vállalkozó. Ha nem használja ki a teljes keretet, jobban tervezi a cash flow-ját, akkor kisebb a pótlólagos teher.
A Széchenyi-kártya programban a kamattámogatás nagyon fontos elem, főleg magas kamatkörnyezetben. A magyar kamatszint most csökken, és remélhetőleg ez megmarad. A kamatelőny és a támogatási előny továbbra is fontos, de a program lényege nem csak az olcsó hitel. Amikor 6, 7, 8% az alapkamat, akkor persze ez a legfontosabb, de volt olyan időszak is, amikor 1% volt az alapkamat hosszú évekig, és a program akkor is működött.
A Széchenyi-kártya további erőssége, hogy:
- a vállalkozó itt vállalkozói szervezetekkel tud beszélni
- egy KAVOSZ kapcsolódik be, ahová kamarai és VOSZ-tagok is mehetnek
- nem egy bankkal kell egyeztetni, hanem egy étlapról ki lehet választani a legjobb bankot, és ahhoz menni hitelért
- egy mikro- és kisvállalkozó itt válik sokszor bankképessé, versenyképessé
- itt kell átgondolni az üzleti tervet és papírra vetni
- itt kell rendbe rakni a mérleget, mert ez a belépő szint
- a hitelt nem az állam, nem a KAVOSZ, nem a VOSZ vagy a kamara adja, hanem kereskedelmi bank, de a szervezetek előkészítik a hitelaktát, megtanítják a vállalkozót, hogy menjen a könyvelőhöz, rendezze a saját tőkét, és gondolja át az üzleti tervet
Perlusz szerint ez a program nagy erőssége, és örül, hogy továbbra is működik. A kamattámogatások csökkentek, de folyószámlahitelre 3%-ot adni egy masszív, szufficites költségvetésnél tartható; a jelenlegi költségvetési állapotnál viszont fenntarthatatlan. Szívére téve a kezét ezt a munkaadói oldal is elismeri.
A másik oldal viszont nagyon fontos: a beruházási típusú hiteleknél megmaradt a fix 3%. Ma is fel lehet venni fix 3%-on beruházási hitelt. Egy energiahatékonysági fejlesztésnél pedig még jobb feltételek is lehetnek. Fontos, hogy megmaradjon a kamatelőny, az ösztönzés, és az a hálózat, amelyben a vállalkozói szövetségek előkészítő munkát végeznek, és így mennek a vállalkozók a kereskedelmi bankokhoz. Ez a rendszer szerinte majdnem 25 éve jól működik.
Alapkamat: két és fél év távlatában közelít az 5%-hoz
A műsorvezető felidézte, hogy 2024 februárjában Perlusz azt mondta, jó lenne, ha arra a nyárra már 5%-ra lemenne az alapkamat. Ehhez képest most 5,75%-nál járnak, és várhatóan ismét vág a monetáris tanács, így 2026 nyarán nagyjából 5,5%-on állhatnak. Vagyis két és fél év távlatában lassan közelítenek az 5%-hoz.
A VOSZ mint érdekképviselet: múlt és várakozások az új kormány alatt
Az utolsó kérdés arra vonatkozott, hogy mennyire lehet komolyan venni a VOSZ-t mint érdekképviseleti szervezetet: volt-e érdemi ráhatásuk a Fidesz-kormány alatt, és várnak-e változást az új kormány alatt.
Perlusz a VOSZ küldetését idézte fel:
„A VOSZ az egy olyan szervezet, és ezt talán először Demján Sándor mondta ki, hogy ő ez sem nem kormánypárti, sem nem ellenzéki, hanem ő a gazdaság meg a vállalkozások pártján van.” *
Ezért minden kormánnyal együtt kell működniük. Az Orbán-kormánnyal is együtt kellett működniük, és nagyon fontos volt, hogy ott maradjanak a tárgyalóasztalnál, és a nullához képest érjenek el eredményeket. Ha nincsenek ott, semmit sem tudnak elérni.
Perlusz tapasztalata szerint nagyon sok mindent el tudtak érni. Nehéz felsorolni, az éves jelentéseikben benne van, de példaként említette:
- rengeteg adminisztrációcsökkentést értek el
- fontos volt, hogy a korábbi nemzetgazdasági miniszter által magas nyomású gazdaságnak nevezett környezet olyan nyomást gyakorolt, hogy nem voltak tömeges csődök, bár volt lemorzsolódás, és felgyorsult a cégszelekció
- a legnagyobb költségtételt jelentő béreket mindig jobban kellett emelni, mint a termelékenységet, amit nem bírt mindenki, de a gazdaság nem remegett bele, sőt hozzájárult a termelékenységbővüléshez
- el tudták érni például az energiaközösségek, energiaszövetkezetek jogszabályi kereteit
Az új kormányról szólva Perlusz optimista:
„Én azt gondolom, hogy egy ilyen nyíltsággal és ilyen őszinteséggel induló kormány, mint a Tisza-kormány, itt talán nagyobb, nyitottabb fülekre találunk, és talán őszintébben lehet beszélni, és talán többet el is tudunk érni.” *
Ezt nem „gyógyíthatatlan idealizmusnak” tartja, hanem konkrét tapasztalatra alapozza. Egy-két héttel a beszélgetés előtt összehívták a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát. Új miniszterrel, új államtitkárokkal. A fő üzenet az volt, hogy:
- nem akarnak semmit szétrombolni
- nem akarják újragombolni az egészet úgy, hogy a régi nem jó, hanem valami teljesen mást csinálnának
- szóba álltak a munkaadókkal és a munkavállalói szervezetekkel
- azt kérték, hogy gondolják át maguk, mit lehetne jobban vagy hatékonyabban csinálni
- felvetették, hogy jöhetnek-e új szereplők, és hány új szereplő jöjjön; jelenleg három munkaadói és három munkavállalói szervezet van, és kérdés, érdemes-e bővíteni, mert túlduzzasztva nem lesz tárgyalóképes a fórum
- ígéretet kaptak arra, hogy szeptember elején folytatják, addig pedig kétoldalú megbeszélések lesznek
Perlusz kitért egy érdekes részletre: az egyik államtitkár korábban egy szakszervezeti konföderáció elnöke volt. Ennek ellenére nem az volt az első megnyilvánulása, hogy a munkaadók hangja nem érdekli, hanem a megközelítés jó volt.
A bérmegállapodásról szó volt a fórumon, de bértárgyalás még nem kezdődött. A kormány képviselői elmondták, hogy az eddigi megállapodások egyik problémája az volt, hogy nem voltak megbízható adatbázisok, vagy az adatokat nagyon késve kapták meg a felek. Ígéretet tettek – anélkül, hogy követelték volna –, hogy sokkal teljesebb körűen és nyitottabban bocsátják rendelkezésre az adatokat. Így lehet majd új megállapodást kötni vagy módosítani.
Perlusz szerint a bérmegállapodás elvileg gazdasági növekedésen és termelékenységbővülésen alapulna, de a termelékenységre nem találtak megbízható adatot, amelyet mindkét fél elfogadott volna. Ezért is lenne jó, ha egy új megállapodásban olyan termelékenységi adatok lennének, amelyeket a munkaadói és munkavállalói oldal is elfogad, mert így:
„Kevesebb lenne utána a vita, hogy mennyivel nőjön a minimálbér.” *
Zárás
A beszélgetés végén a műsorvezető megköszönte Perlusz Lászlónak a részvételt, és ezzel az adás lezárult. A diskurzus középpontjában végig a 2027-es bérpálya feltételrendszere, az adócsökkentés és a járulékcsökkentés lehetőségei, a vállalkozói hangulat, az energia- és klímaalkalmazkodás, valamint az euróbevezetés és a VOSZ érdekképviseleti szerepe állt.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „két szemegyű” / „két szemegyő” – többször előforduló, ASR által torzított alak; a kontextus alapján „két számjegyű”.
- „az 1dese fog teljesülni, vagy nagyjából az 15öde fog teljesülni” – a mondat értelme a szövegkörnyezetből rekonstruálható: a gazdasági növekedési feltétel csak töredékesen teljesül.
- „galantár bérminimot” – valószínűleg „garantált bérminimumot”.
- „Tát, hogyha megnézzük” – torz mondatkezdet, feltehetően „tehát, hogyha megnézzük”.
- „szuficites költségvetésnél” – valószínűleg „szufficites költségvetésnél”.
- „buboralapú kamatelszámolás” – a kamatszámítás új alapjára utal, de az eredeti kifejezés így bizonytalan; valószínűleg valamilyen referenciakamathoz kötött (pl. BUBOR-alapú) elszámolás.
- „terelékensységben / termelékensység / munkatermelékenység” – a beszélgetés során többször, többféle írásmóddal előforduló szó, értelemszerűen „termelékenység”.
- „Reálá bérben is egyébként sok sok sok öt 5-10 volt olyan éve, ahol a 10z közelített” – a mondat pontosan nehezen rekonstruálható, de tartalmilag arra utal, hogy több évben 5–10%-os, illetve 10%-ot közelítő reálbér-növekedés volt.
- „Voss” / „VOZ” / „VOSZ” / „WS” – a szervezet nevének többféle rövidítése szerepel; a helyes alak VOSZ.
- „Damián Sándor” – az átiratban így szerepel, feltehetően Demján Sándorról van szó, de az átirat torz alakja alapján jelölöm bizonytalannak.
- „a kavoszk kapcsolódik be” és „nem is a kavosz adja meg” – valószínűleg a KAVOSZ szervezetre utal.
- „tűzifára satöbbi” – „tűzifára, s a többi” értelemben.
- „2026-os költségvetés felülvizsgálatával” – a műsor felvétele júliusban van, így a kontextus alapján ez rekonstruálható, de az átiratban „26-os” alak szerepel.
- „a 2017 és 22 között volt” – értelemszerűen 2017 és 2022 közötti bérmegállapodás.
- „az utolsó, ami amikor bezárják a céget” – valószínűleg arra utal, hogy a nap utolsó zárásakor lekapcsolják a standby fogyasztókat.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Ez egy érv lesz a kezetekben a bértárgyalások folyamán, hogyha figyelembe vesszük még az adócsökkentés is, akkor [horkantás] már esetleg el tud mozdulni a két szemegyű tartományban a tényleges növekedés, még úgy is, hogyha egyébként annál alacsonyabb minimálbér, bruttó minimálbéremelésről állapodtok meg.
[00:00:18]Igen, hát [zene] akkor a nettó az lehet két számjegyű, mert ugye lesz valamilyen béremelés, amiben megállapodunk, ami reálisnak tűnik, és a ahhoz még hozzájön egy egy állami segítség, hogy a legkisebb keresetőeknek csökken az SI-ja, akkor az reál értékben akár két szemegyő is lehet.
[00:00:36][zene] Ez a Della, a 24.hu gazdasági podcastja, ahol minden a pénz körül forog.
[00:00:45]Üdvözlöm önöket.
[00:00:45]Bakaev Zoltán vagyok, a Della Podcast házigazdája, a Della24.hu gazdasági podcast műsora.
[00:00:50]Mai vendégem Perlusz László, a vállalkozók és munkáltatók országos szövetségének főtitkára.
[00:00:57]Üdvözöllek a stúdióban.
[00:01:00]Szervusz!
[00:01:00]Üdvözöllek!
[00:01:00][horkantás] Az adást július 18-án vesszük föl, valamikor egy óra magasságában.
[00:01:06]És arra kérném önöket, hogyha még nem tették volna, bizonyára nagyon kevesen vannak már csak ilyenek, akkor iratkozzanak föl a 24.hu YouTube csatornájára.
[00:01:20]Lacia, te mostzal szerepelsz a hírekben az elmúlt napokban, hogy volt egy, nem is tudom felelőtlen kijelentésed, mely szerintem nem lesz tartható a a bérmegállapodásnak azon pontja, amely 2027-re egy 14%-os minimálbér emelést rögzített.
[00:01:38]Ugye azt tudni kell, hogy ennek a megállapodásnak a kitételei arra vonatkoznak, egyes kitételei meghatározzák, hogy milyen feltételrendszer mellett következhet be ez a minimálbéremelés.
[00:01:51]Teljesen kizártnak tartod mai tudásod szerint, hogy két számjegyű tartományba kerüljön az emelés őre?
[00:01:57]Igen.
[00:01:57]Én szerintem inkább felelősnek mondanám a a ezt a megnyilatkozást.
[00:02:00]Ugye arra épült ez a bérmegállapodás, azzal kezdődik, hogy a dinamikus gazdasági növekedésből és a vállalati termelékenység növekedésből részesüljön a társadalom minél nagyobb rétege.
[00:02:13]Természetesen itt elsősorban a munkavállalókra gondoltak.
[00:02:14]Tehát hogyha erősen nő a gazdaság és és a term munkatermelékenység is pörög, akkor azt ne tartsák meg a tőketulajdonosok, hanem hanem osszák szét, nőjön a a bérány satöbbi.
[00:02:27]Ugye ez azt jelentette a számok nyelvén, hogyha jól emlékszem a számokra, ugye a gazdasági növekedés az 3,4%-kal kellett volna nőjön 2025-ben.
[00:02:35]Idén 4,1-el és jövőre pedig 4,3%-kal kellett volna nőjön a gazdasági növekedést.
[00:02:42]Tehát átlagosan olyan 4% körüli gazdasági növekedés kellett volna legyen ebben a három évben.
[00:02:47]Tát, hogyha megnézzük, akkor ennek az 1dese fog teljesülni, vagy nagyjából az 15öde fog teljesülni éves átlagban olyan 1% alatti gazdasági növekedés.
[00:02:55]Tehát épphogy épphogy némely némelyi évben plusz nullára fog kijönni ebben az évben még reményked mostani évre másfél kötőjel 2%-ot mondanak az elemzők.
[00:03:05]Most már inkább a másfélhez konvergál ez a becslés.
[00:03:08]Így van.
[00:03:08]Mondjuk fölötti benne van a pakliban az magasabb lesz szerintem az éves átlagos az 1%ál.
[00:03:18]Igen.
[00:03:18]Igen.
[00:03:18]Akkor má% lesz oké, de nem 4%.
[00:03:20]Na most most innentől kezdve az a az a bér ugye ez egy ez egy növekedési pálya.
[00:03:26]Ehhez kell illeszteni egy bérpályát, bérfelzárkóztatási vagy egy bérezési pály bérpolitikai pályát.
[00:03:30]Ugye az ehhez a pálya, hogyha ez a pálya nem egy pici korrekcióról beszélünk, hanem ez alapjaiban töredéke fog teljesülni, nyilvánvalóan a bérpályát is ehhez kell kell módosítani.
[00:03:42]Tehát az eredetileg ugye 9%-kal megemeltük az első évben a minimálbért, 7%-kal a galantár bérminimot 2025-ben.
[00:03:49]Ugye idére 11 és 7% lett a 13 helyett.
[00:03:53]Hát jövőre a 14 az biztos nem fog teljesülni.
[00:03:56]Még kérdésem mutat, hogy lehet-e, vagy kizártnak tartod, hogy két számj együ legyen?
[00:04:02]Hát a két számjegyűt én jelent jelent tudásom alapján kizártnak tartom.
[00:04:07]Van itt egy szempont, egy tényező, amiről kevesebb szó esik, mikor a minimálbéremelésről folyik a diskurzus.
[00:04:13]Ugye ez egy nyitott dolog, tehát ősszel kezdődnek majd a a bértárgyalások.
[00:04:17]Most már akkor tisztáztad a munkaadói oldalnak pontosabban a Vossnak a a pozícióját, de ugye a Tiszakormány beígért egy adócsökkentést a minimáleseknél.
[00:04:27]A mostani egységesen 15%-os eszéja az az ő körükben 9%-ra csökkenne, és egészen a medián bérig itt valamilyen skálázással, de ugye ezt majd figyelembe vennék, tehát alacsonyabb lenne az adóterhelése a minimálbéreseknek.
[00:04:41]Ez önmagában tavaszi számítások szerint olyan havi 17 kötőel 20000 Ft-ot tudna jelenteni, ha jól emlékszem a számokra, de hogy ez önmagában tulajdonképpen megteremti a mozgásterét annak, hogy egy [horkantás] alacsonyabb minimálbér megállapodás szülessen, hiszen a adótörvényeken keresztül már megtört a nettó oldala megtörténik egy javulás.
[00:05:07]Igen, ez a gazdasági kormányzatnak egy nagyon komoly vállalása.
[00:05:10]Mi is örülünk neki, mert ez azt jelenti, hogy a hogy a gazdasági szereplők azért közelebb fognak állni a realitásokhoz, végén a bértárgyalásoknál, hiszen nem az nem az számít a munkavállalóknak, hogy hogy mennyi a bruttó bér, hanem hogy mennyi csőr végül a zsebükbe.
[00:05:24]És ilyen oldalról, hogyha kapnak egy ilyen támogatást, főleg a legkisebb kereshetőek, akkor ezt így maximálisan üdvözöljük, és valóban így így egy tényleg egy tartható, még mindig feszes, mint ahogy az elmúlt 15-20 évben végig feszes volt ez a ez a ez a bérmegállapodás, ugye ez a bérpálya, hiszen hiszen a reál bér mindig sokkal jobban nőtt, mint a mint a reál gazdaság, de mégis tarthatónak látszik akkor egy olyan béremelés, amely amely valóban a legkisebb keresetőeket jobban ban segíti, mint a magasabb keresetőeket, és nem teszi tönkrevállalkozásokat.
[00:05:59]Erről a tudásunk valamikor nyár végén ősz elején lesz, amikor Kármán András pénzügyminiszter benyújtja az adócsomagot is párhuzamosan a 26-os költségvetés felülvizsgálatával.
[00:06:08]De akkor ez egy érv lesz a kezetekben, a bértárgyalások folyamán, hogyha figyelembe vesszük még az adócsökkentés is, akkor már esetleg el tud mozdulni a két szemegyű tartományban a tényleges növekedés, még úgy is, hogyha egyébként annál alacsonyabb minimálbér, bruttó minimálbéremelésről állapodtok meg.
[00:06:30]Igen, hát akkor a nettó az lehet két számjegyű, mert ugye lesz valamilyen béremelés, amiben megállapodunk, ami reálisnak tűnik, és a ahhoz még hozzájön egy egy seg egy állami segítség, hogy a legkisebb keresetőeknek csökken az SI-ja, akkor az reál értékben akár két szemegyő is lehet.
[00:06:47]Korábban a munkaadói oldalról a minimálbír emelést megpróbáltátok a munkaadói adó és járulékterhek csökkentéséhez kötni több-kevesebb sikerrel.
[00:06:58]Ez most is napirendel lesz.
[00:07:01]Az előző bér bérmegállapodás ugye az 2017 és 22 között volt.
[00:07:03]Az erre épült.
[00:07:05]Ugye ott konkrétan a szociális hozzárosi adórra épült.
[00:07:07]Hogyha emlékszel te is meg sokan emlékeznek.
[00:07:09]27% volt akkoriban 2016-ban a szociális hozzáírási adó.
[00:07:12]És ugye az volt a megállapodásban, hogy amennyiben a reálkereseti mutató 5% ponttal emelkedik, ugye ez most jó közelítés azt jelenti, hogy a reál keresetek 5%-kal emelkednek, akkor az állam hajlandó volt 2% ponttal csökkenteni a szociális hozzájárásadót.
[00:07:30]És ez 17 és 22 között ehhez nagyjából tartottuk is magunkat, még úgy is, hogy benne volt a 2020-as Covid.
[00:07:34]De összességében tartottuk magunkat minden mindkét fél és jelentősen nőttek a bérek, jelentősen nőtt a minimálbér, és a szociális hozzási adó pedig 27%-ra ugye 13%-ra csökkent.
[00:07:46]Most ez az új bérmegállapodásban nincs benne.
[00:07:49]Nem láttak konkrétan nem lát nem tudott vállalni a kormányzat, az előző kormányzat 25 2627-re csökkentést, tehát szó csökkentést, a 13-ról nem tudott most már lejjebb menni.
[00:08:01]Bár ti próbáltátok beem.
[00:08:04]Így van.
[00:08:04]Sőt, benne is van szoft, egy ilyen szoft mondat azért benne van, hogy a kormányzat folyamatosan vizsgálja a közter csökkentésének a lehetőségét, és amennyiben erre lehetőséget lát, akkor ezt meglépi.
[00:08:14]Ezt azt is lehet mondani, hogyha ez az S csökkentés meglesz, akkor ez tulajdonképpen ebben a megállapodásnak, hogyha jogf jogfolytonos a kormányzati oldal, vagy az állami oldal, mert miért?
[00:08:23]Mert mi annak tekintjük, hogy ez egy szerződés.
[00:08:27]Hogyha úgy vesszük egy megállapodás, hogyha hogyha ez erre ezen az erre az útra lépnek, akkor ez támogatni fogja ezt a bérfelzárkóztatást.
[00:08:35]Akkor mondhatjuk, hogy a Tisza kormányon múlik, hogy két számjegyű lesz a minimálelés.
[00:08:39][nevetés] Nyilvánom belőldezte sok igen igen sok sok mint sok múlik rajta is, de ő az egyik szereplő ebbe a három oldalba.
[00:08:46]Ezt egyébként eddig is komolyan vették a kormányok, és szerintem ő is komolyan fogja, Tisza kormány is komolyan fogja venni, hogy ez egy háromoldalú megállapodás.
[00:08:52]Sőt ugye a Dejure, tehát a jogszabály erejénél fogva nincsen vétójoga.
[00:08:58]Ez egy ez egy konzultatív fórum.
[00:09:00]Ez a versenyszféle és a kormány állandó konzultációs fóruma.
[00:09:03]De factó, tehát a gyakorlatban viszont az eddigi kormányzat is tartotta magát ahhoz, hogyha meg tudunk állapodni a munkaadók és munkavállalók, akkor ő ezt szentesíti.
[00:09:11]illetve hogyha valahol nagyon meg akkor nyomást mindig próbál gyakorolni.
[00:09:14]Mindig van egy nyomás persze, hogy ő hogy mi az, amit ő szeretne, de nem csak nyomás van, hanem azért sokszor meg is próbál tenni valamit az annak az érdekében, hogy hogy a hogy a célok teljesüljenek, hogy mindenki azért elégedettnek érezze magát, vagy kevésbé elégedetlennek.
[00:09:28]És például ez az SZ csökkentés, ez egy ilyen új új út lehet, amit a TZ a kormány belengedett, és én remélem, hogy konkrétan kampányígéret volt, tehát több is, mint belengetés.
[00:09:38]Ugyanakkor ismerve a költségvetés helyzetét, hogy idén minden intézkedés nélkül meghaladná a 8%-ot a hiány, ebből azért az következik, hogy nem igen marad mozgástér más adóoldali csökkentésre.
[00:09:54]Gondolok a szót szóra például.
[00:09:54]Tehát ezzel a követeléssel azért most elő fogtok állni, vagy belátjátok, hogy most erre nincsen tér?
[00:10:01]Még mond nem kerül nem kezdődtek el a tárgyalások, de én is úgy gondolom, hogy az SIA mellett egy szószóhoz hozzányúlni nehéz nehéz.
[00:10:06]Én is úgy ítélem meg, bár nyilván nem az én oldalam, hogy nem nem a mi oldalunkon van a kormányzati felelősség.
[00:10:11]Az áfához nyilván azért nem nyúlnak szélesebb körben, csak tényleg néhány, ami szintén kampányígéret volt, gondolok itt a tűzifára satöbbi, csak korlátozott körben, mert azért a legnagyobb legnagyobb bevétel, főleg egy ilyen keresletvezérelt növekedésnél, és ez még így fog maradni sokáig, az áf bevétel lesz.
[00:10:28]Tehát ott sem látok lehetőséget a csökkentésre.
[00:10:30]ilyen kisebb adó, tehát az adó konszolidációt, vagy ebből a nagyon sok adónemből néhánynak a megszüntetése, összevezetése azért az benne lehet a benne lehet a pakliban adó egyszerűsítés, optimalizáció, de jelentős adócsökkentés nyilván ebben a helyzetben nem lehetséges.
[00:10:46]azzal egyetért ez alapvetően a munkavállalói oldalnak szokott lenni a a szempontja, hogy oly mértékben van leszakadva az uniós átlagtól, nem is beszélve a topp országokról a magyar minimálbér, hogy itt egy intenzív felzárkóztatási programra van szükség.
[00:11:03]Ebben mintha egyébként lett volna konszenzus az elmúlt időszakban a kormány, a munkaoldó és a munkavállalói oldal között, tehát hogy e témakör mentén is zajlottak a vértárgyalások.
[00:11:14]Ez lehet most is az egyik irányadó szempont.
[00:11:18]Én azt mondom, hogy ezt folytatjuk, hiszen megnéztük 10 évre visszamenőleg, hogy hogyan nőtt például a munkatermelékenység Magyarországon.
[00:11:24]És az elmúlt 2010 és 24 között, hogyha jól emlékszem az adatra, akkor a munkatermelékenység olyan 60-70%-kal nőtt körülbelül.
[00:11:34][sóhajtás][zihálás] Nem rosszul mondom, 30-35% körül nőtt a munkatermelékenység.
[00:11:39]És ehhez képest a mondjuk például a minimálbér vagy a bérek, általában az minimálbért nevezzük, arról szoktunk beszélni, az több mint 3árom és,s fél szeresére nőtt, tehát az 350 vagy 360%-kal nőtt ebben az időszakban.
[00:11:53]Tehát ez a bérfelzárkóztatás az folyamatosan működik.
[00:11:58]Az elmúlt 16 évben is működött, meg az elmúlt három évben is működött.
[00:12:02]Tehát még egyszer evvel azt akarom mondani, hogy jobban emelkednek a bérek, a minimálbér is és a minimálbér által felduzzasztott vagy felfelé tolt átlagbér is, mint amit a munkatermelékenység vagy a gazdasági növekedés indokolna.
[00:12:18]Igen, de ez azt mutatja meg, hogy mennyire kifeszített ez a bér fejlesztési program, de azt nem, hogy valóban megtörténik-e a felzárkózás az uniós átlaghoz, mert velünk párhuzamosan a többi ország is emeli a minimálbérét.
[00:12:31]Ebben nem látni egyébként érdemi előrelépés, még úgy sem, hogy valóban 10%-ot meghaladó vagy azt közelítő véremelések történtek az elmúlt időszakban.
[00:12:41]Így van.
[00:12:41]Realá bérben is egyébként sok sok sok öt 5-10 volt olyan éve, ahol a 10z közegített még reálbérbe is, de ilyen ez a 3-5%-os reábér növekedés vagy afölötti arra akarok kijukadni, hogy miközben valóban erejüket megfeszítve próbálnak a vállalkozások vagy azoknak egy csoportja a megállapodáshoz tartania magát, aközben nem látjuk a felát, akkor közben maradunk a az alsó ötödben Európai Unióban a minimál szintjét, illetően Igen, ezt így kell, hogy ezt ezt ezt ezt Ö ezt valóban így van.
[00:13:10]Tehát az alsó vagy a az utolsó között vagyunk.
[00:13:13]Ugye nem euró én nem szeretem azt, hogy euróra átszámítjuk.
[00:13:18]Mindig egy lehetőleg egy egy jó gyenge árfolyamon szokták átszámítani.
[00:13:22]Most érted mikor mikor 350 Ft volt az euró, akkor senki nem számította át, mert akkor javítottunk a pozícióinkon, de van egy ilyen vásárlóerőparításos ilyen képzett valuta az EU-ban.
[00:13:31]És hogyha abban megnézzük, akkor is ott a az utolsó tehát akkor mit tudom én a negyedik, ötödik, hatodik ország vagyunk hátulról vásárlóerőben a minimálbért vagy egyáltalán a béreket tekintve.
[00:13:41]De azért azért azt hangsúlyoznám, hogy igen, fejlődünk, van felzárkózás [horkantás] azért az életszínvonal növekszik, azért a a 2017-22-es öt éves bérmegállapodásban az akkor még ugye számított a keres a a központ központi statisztikai hivatal létminimumot, azért ebben a ebben az időszakban meghaladta minimálbí a létminimumot.
[00:14:07]Ez korábbi évakban ugye alacsonyabb volt, mint a létminimum.
[00:14:11]Tehát azért nem lehet azt mondani, hogy nincsen felzárkózás vagy felzárkóztatás.
[00:14:15]Az biztos, hogy összességében a versenyben nagyjából tartjuk ezeket a ezeket a nem túl biztató helyeket a bérezésben.
[00:14:23]Na de akkor megmondom, de miből fizessük ki?
[00:14:25]Hát ugye termelékensységben is ott vagyunk, tehát termelékensységben sem javulunk.
[00:14:28]javul a tervelékenységünk, csak a csak a többi ország is javul, némelyik még jobban is.
[00:14:35]Ugye az előző kormányzati ciklusban azt tűzték ki a Magyarország elé, hogy a termelékenységben vagy gazdasági fejlettségbe Ausztriát tűztük ki célul.
[00:14:44]Hát Ausztria távolodott tőlünk azóta, de de semmiképpen nem közeledtünk hozzá.
[00:14:48]azt akartam mondani a gazdaságszervezés hibája, tehát a kor mindenkori kormányzat hibája, hogy a magyar vállalkozói kör sokkal lassabban reagál ezekre a és rosszabbul reagál ezekre a kihívásokra, mint kellene.
[00:15:02]Én szerintem ez egy összetett feladat lenne, vagy egy összetett ügy.
[00:15:06]Biztos van a gazdaságpolitikának is, a mindenkori gazdaságpolitikának hibája, vagy az elmúltnak is volt hibája.
[00:15:12]Mondom, erről sokszor szoktunk beszélni.
[00:15:14]Mi is nyilván másképp látjuk, mások másképp látják.
[00:15:16]De hát a vállalkozói körnek is modernizálódnia kell.
[00:15:21]Neki is fel kell ülni erre a erre például az a a mesterséges intelligenciának a vonatjára.
[00:15:25]Neki is el kell menni abba az irányba, hogy megtakarítja és optimalizálja az energia felhasználását.
[00:15:30]nem arra vár, hogy a kormányzat majd majd olcsóbbá teszi az energiát, hanem optimalizálnia kell és ki kell lépjen.
[00:15:37]Úgymond a vállalkozó mint gazdaságszervező, vagy mint a vállalat tulajdonosa, nekik is ki kell lépni a komfortzónájukból, és valami más, valami újat tenni.
[00:15:46]Nyilván ez egyébként egy vállalkozói kultúra kérdése is.
[00:15:50]Ezen nagyon sokat kell dolgozni.
[00:15:52]hogy kinek milyen milyen felelőssége vagy hibája van, azt én nem tudnám így megmondani, de de mindenkinek van egy kis van egy kis sara ebben.
[00:16:01]Azt hogy látjátok a tagvállalatok körében, hogy mennyire vannak tisztában azzal a kihívással, amit a klímaváltozás jelent.
[00:16:08]Gondolok itt elsősorban a vízfelhasználásra és az energiához való hozzáférésre és adott esetben időszaki fogyasztás korlátozásra.
[00:16:16]Ezek alapvető módon fogják majd befolyásolni a következő időszakban a a gazdaság működését.
[00:16:22]Mennyire élesen van jelen ez a téma a vállalkozói közbeszédben?
[00:16:29]Vannak-e látsz-e stratégiákat erre kidolgozni, vagy a VOZ tud-e ebben bármit segíteni?
[00:16:34]Mert én azt hiszem, hogy tényleg ez lesz a legélesebb kérdés majd.
[00:16:38]Így van.
[00:16:38]néhány éven a következő évtizednek vagy évtizedeknek nyilván ez lesz nagy kihívása és már most ez a kihívás ugye látjuk a az aszály rendkívüli aszályt meg a paksi energiaproblémákat azt kell mondjam hogy a magyar vállalkozókat mindenki vagy nagyon sokan szeretnének lenyintani hogy át ők nem versenyképesek ők ezek nem nyitottak azt az a tapasztalat hogy a a a főleg a KKV tehát a mikro kis és középvállalkozások minél kisebb annál kevésbé nyitott ezekre az újdonságokra annál kevésbé szeret kilépni a komfortzónából szoktam mondani, nehezen tudják megvalósítani a generációváltást satöbbi.
[00:17:12]Nehezen akarnak újabb módszereket felvenni a régiekhez képest, nehezebben nyúlnak az mesterséges intelligenciához, de hogyha helyzet van, hogyha helyzetbe hozzuk őket, vagy ők rádöbbennek, hogy kell, akkor viszont sokkal rugalmasabbak tudnak lenni, mint egy nagy vállalat.
[00:17:29]hogy mondjak néni számot is.
[00:17:29]Ugye van egy van egy négy éve elindított Vos Barométer nevű hangulatindexünk, és annak vannak ugye vannak olyan kérdései, hogy ilyen ezek szabadszavasak is, tehát hogy sorolja föl, mi mik azok a tényezők, amik mondjuk az ország gazdaságát legjobban fékezik, vagy veszélyeztetik, vagy az ön vállalkozását, vagy az iparágát veszélyeztetik.
[00:17:49]És akkor nem olyan régen még ilyen a válaszadó 2-3%-a vá válaszolta azt, hogy amikor bejött, hogy a klímaváltozása, már is meglepő volt, hogy az első 10-ben ez benne volt, de most már az 8 10-12% az utóbbi időben.
[00:18:03]Tehát ez egyre feljebb növekszik.
[00:18:03]És azt azt mondom, hogy tehát megtöbbszöröződik annak a az az a figyelem, amire a KKV körben, ugye főleg KKV-k töltik ezt ki negyed évről negyed évre.
[00:18:13]Tehát egyre jobban fogékonyak és egyre inkább leesik a tantusz, úgyhogy úgy mondjam, a vállalkozásoknak a a tekintetben, hogy őnekik is kell alkalmazkodni, meg talán tenni is valamit.
[00:18:23]Ugye sokan mondják, hogy jó, de mit tud tenni egy kisvállalkozás?
[00:18:26]Hát most is ugye amikor volt a volt ez a katasztrofális helyzet, vagy majdnem katasztrofális helyzet, hogy le kellett állítani teljesen a paksi atomerőművet, ugye akkor is a nagy vállalatok, 100 nagy vállalkozás vállalta, hogy a csúcsidőben a teljesítményét visszafogja.
[00:18:41]Ugye már csúcside az az volt a nagyobb nagyobb probléma.
[00:18:45]Mi [horkantás] is közé tettünk egy energiaösszefogást, és a azt mondtuk, hogy a saját vállalatainknak van benne nagy is persze, de főleg KKV-k azért többnyire, mintogy a gazdaságban is főleg KKV-k vannak, hogy lépjél be te is ebbe az energiaösszefogásba és ne is a mi nem azt kérdeztük tőlük, csináltunk egy kérdőívet, közzétettük Facebookon, a a megyei hálózatainkon is közétettük, hogy hogy ne azt vállald, hogy a csúcsidőszakba a teljesítményedet meg csökkented, hanem milyen Milyen energia megtakarítást tudsz?
[00:19:16]Tehát nem a kilattra, hanem a kilow órára koncentráltunk, hogy tudsz energiaakarítást tenni.
[00:19:20]És milyen módszerekkel írtunk nekik egy első levelet, amiben az benne volt, hogy milyen mi mit javaslunk ugye tudományosan utánaanézve, hogy hogyan lehet csökkenteni, nem tudom, kapcsold le a klímát, kapcsold le a a standby üzemmódokat, amikor az utolsó amikor bezárod a éjerre azt a azt a céget, hogyha egyetlen bezár és nem 024-es a cég satöbbi, satöbbi.
[00:19:42]És az első három és fél napban 300 vállalkozás jelentkezett.
[00:19:48]Most másfél héten vagyunk túl, és 1000 vállalkozás konkrétan kitöltötte a kérdőívet, konkrétan tett vállalásokat, és ez ilyen 2-300 MWA megtakarítást tud elérni.
[00:19:58]És azt mondták, tehát ők nem csak a nem csak, hogy a csúcsidői csúcsidőben lekapcsolják és máshol visszakapcsolják azt a teljesítményt, hogy mennyi megtakarítást tudnak ilyesmivel elérni.
[00:20:11]Például a klíma lekapcsolásával körülbelül 60%.
[00:20:12]Ezzel amit mondtam, ami eszembe jutott most, hogy a hogy a a az utolsó, ami amikor bezárják a céget, akkor a standby üzemmódokról lekapcsolják a fogyasztókat, azzal minden harmadik vagy negyedik cég, akkor átszervezték a bizonyos gépeknek a a működését a csúcsidőszakról más.
[00:20:28]Tehát volt ilyen áthelyezés is, hogy az az nyilván nem megtakarítás, hanem csak egy időszaki egy kicsit egyensú kiegyensúlyozottabban használják az energiát.
[00:20:38]Tehát én azt kell azt kell, hogy mondjam, hogy ez nagyon kellemes meglepetés, hogy most már az ország összes megyében most már 1000 vállalkozás van másfél hét alatt.
[00:20:45]Kis vállalkozások, akik bődületes energiát saját bevallás szerint, de ez általában azért jó szokott lenni és működni szokott, megtakarítanak.
[00:20:53]A telephelly rendelkező vállalkozásoknál elterjedt a napelem telepítése.
[00:21:01]Egyre inkább elterjed.
[00:21:01]Igen.
[00:21:01]El egyre inkább minden nem csak a napelem, hanem a földhő is.
[00:21:04]Most nem tudom, most figyelj a a ez a a Tisza kormány hál istennek úgy látszik, hogy felszabadítja a szélenergiával való gazdálkodás.
[00:21:10]Az nem tudom, hogy mennyire terjed még el, az még azért kisebb, de de napelemben most már nagyon sokan gondolkoznak kis térségekben és vidéken és kisebb, nagyobb cégek is.
[00:21:20]És amit még akartam mondani, hogy Voss mit tud tenni, ugye azt mondta, tehát most nem csak mindig [torokköszörülés] nem csak okoskodik és elmondja, hogy ezt hogy csináld és töltsd ki a vállalást meg a kérdőívet.
[00:21:30]Azt mondtuk, hogy aki kitölti a kérdőívet, az kap egy egy energiaauditot ingyen.
[00:21:33]Van egy olyan vállalkozásunk, vagy vállalkozáscsoport, aki ezzel foglalkozik.
[00:21:37]Ugye ennek a piaci értéke 60-80000 Ft állítólag egy ilyen energiaauditnak.
[00:21:41]És az első audit az arról szól, hogy a cég, hogyha elküldi a energia számláit ennek a vállalkozásnak, akkor ők átfutatják egy egy adatbázison, egy egy megnézik a a nem tudom a energetikai mérnökök, vagy vagy egy egy programot is igénybe vesznek erre, és azt mondják, hogy te ezeken ennél és ennél a pontnál tudnál megtakarítani első körben, hogyha erre erre ez ezt megteszi a cég, vagy meglépi, akkor második körben azt mondják, hogy jó, de hogyha részt akarsz venni egy közös energiabesz szerzésbe, akkor gyere hozzánk, jelentkezz be, mondd ezt, hogy milyen milyen energiát mennyi elektromos energiát akarsz felhasználni.
[00:22:18]Mi összegyűjtjük egy púlba, és úgy keressük meg az energiakereskedőket.
[00:22:22]A harmadik körben okosmérőket tudunk elhelyezni a te vállalkozásodnál, cégednél, és akkor tovább tudsz lépni.
[00:22:29]És a negyedik körben, amire még amire egyébként a Voss megteremtette az elmúlt időszakban a jogszabályi kereteket, csak még nem jöttek létre, hozzunk létre energia közösségeket, energiaszövetkezetet.
[00:22:39]Pont az olyan cégeknél, akik mondjuk bérelt ingatlanba, irodában vannak, és nem tudják a saját tetejükre kitenni a mondjuk a napelemet, akkor vegyünk egy közös földterületet, abba vegyél meg valamennyi napelemet, amennyi neked kell a felhasználásodhoz, és akkor 10 évig kontrollált áron a egyébként te is tulajdonos vagy abszurdum ebbe a szövetkezetbe a a napenergiádért naenergiádat tudod lételezni.
[00:23:04]Tehát ilyen komplex megoldások kellenek, olyan segítségek kellenek a KKV-knak, amikben tudnak előrelépni.
[00:23:10]És úgy látom, hogy az első lépések a nehezek.
[00:23:12]Ha néhányan megcsinálják az első lépést, utána egyre többen fognak jönni, ha látják a ha látják a jó megoldásokat.
[00:23:19]Pontosan.
[00:23:19]Említetted a vos barométert?
[00:23:22]Én arra emlékszem, hogy a még mondjuk pár évvel ezelőtt valóban a az árszínvonal szerepelt az első háromban a legkritikusabb dolgok között, vagy a munkaerőhiány.
[00:23:34]Ugye az Orbán kormányzás vége felé az utolsó évében már a kiszámíthatóság, a jogbiztonság, tehát nem [horkantás] makrogazdasági mutatók, hanem hanem hangulati elemek és és jobbiztonsági problémák kerültek erő erő előtérbe.
[00:23:53]Érzékeltet vén, hogy valami nem stimmel, tehát nincs meg az összhanga a gazdasági irányítás és a gazdasági szektor között.
[00:24:01]Ebben látsz-e bármilyen elmozdulást?
[00:24:01]Ö mostanában az új kormány alatt egyáltalán készült-e Barom Méteretek már az új kormány időszakára esően?
[00:24:11]Igen.
[00:24:11]Ahogy a második negyed év az azért most már ott a ott azzem, hogy pont április közepe felé volt a az adatfelvétel.
[00:24:19]Így van.
[00:24:19]És azt kell elmondjam, hogy a hangulatindex az olyan az azzem, hogyha jól emlékszem a számra 63% és sosem volt még ilyen magasan az elmúlt három és fél vagy négy év mióta elindult ez.
[00:24:28]Tehát most van egy nagyon optimista hangulat a vállalkozásoknál.
[00:24:32]Ugyanakkor például a beruházási alindex, te is ott voltál ezen a ezen a bemutatón, mindig eljössz.
[00:24:40]Köszönjük szépen.
[00:24:40]A beruházásal index az például az még az meg a mélypontot ért el, tehát nem tudták végrehajtani a beruházásaikat, nehezen tudnak beruházni, tehát a helyzet nagyon nehéz, rossz, és mégis egy nagyon pozitív várakozás van a vállalkozói körben.
[00:24:53]Ezt tudom mondani.
[00:24:55][horkantás] A má tehát tehát ez a ez az új kormányzat felé egy nagy várakozás van.
[00:25:02]És reméljük, hogy hogy ennek a ennek a nagy része ez teljesülni is fog.
[00:25:05]A másik ez abból az indíttatásból, hogy az előzőnél csak jobb jöhet, vagy van valamilyen ténybeli meggyőződésetek?
[00:25:13]Hát azért az első hónapban még még nagyon ténybeli nem lehet.
[00:25:15]Maximum az, hogy olvasták vagy tudják, vagy hallották, hogy mi mit mi van a mi volt a Tisza a választási programjában.
[00:25:20]Nem hiszem, hogy ezt végigolvasta mindenki azt a 200 plusz oldalt, de de azért nagyon sok információ átment.
[00:25:27]A közösségi médiát nagyon jól használta ez az új kormányzati később kormányzati szereplő, tehát a a Tiszapárt.
[00:25:34]Úgyhogy a a vállalkozások igényeivel nagyon sok minden találkozik, úgy látszik, és és ezért optimisták.
[00:25:42]Nyilván van benne egy olyan is, hogy a hogy hogy a az eddigieknél, a korábbiaknál vélhetően jobb jöhet, vagy jobb jön.
[00:25:52]Valószínűleg ilyen is lehet.
[00:25:52]Erre nem tettünk fel kutatást.
[00:25:54]Az biztos, hogy van egy ilyen, hogy a hogy például milyen gazdas milyen problémák vannak az ország gazdaságával kapcsolatban.
[00:25:59]És a gazdaságpolitika, mint mint fogalom, ez azért az utóbbi negyed években, hogyha emlékszel, ez megjelent azért elég erőteljesen.
[00:26:09]Nyilván ezt óvatosan kommunikáltuk, de elmondtuk, az első háromba sokszor bekerült.
[00:26:13]Most már azért ez visszaszorult a hatodik, hetedik helyre.
[00:26:16]Tehát tehát tehát bíznak a abban, hogy az új seprő jól seper, bíznak abban, hogy valóban a forrásokhoz való hozzáférésben, a pályázatokban ugye jönnek az EU-s források, azért az azért az jelentősen fog, ha nem is az idei GDP-be, de a következő évi GDP-be látszani kell.
[00:26:34]Arra számít az, hogy a következő barométer publikálásakor még nagyobb lehet a bizalom.
[00:26:42]Én arra számítok, hogy a bizalom megmarad.
[00:26:43]Nem tudom, hogy ilyen mértékű növekedés lehet-e, de én szerintem még mindig tart a bizalom, ahogy beszélgetünk a vállalkozásokkal, ahogy optimisták, ahogy részt vettek például ebbe az energiaösszefogásba.
[00:26:51]Tehát nem ez a szkeptikus legyintek, hogy úgy sem lesz jobb, úgy is ez van, ehhez kell hozzászokni, hanem még mindig van ez a ez az újdonság iránti vágy, és és én szerintem ez több is, mint vágy.
[00:27:02]És akkor ezzel szemben tudjuk azt, és ezek tényszerű dolgok, hogy egyrészt ugye a a Tisza kormány hozzányúlt a különböző kamattámogatott hitelkonstrukciókhoz, bár Széchenyi program, egyes elemei, a fix 3%-os kamatnál volt egy elmozdulás buboralapú kamatelszámolása.
[00:27:23]Mindenképpen növekedett a költsége, vagy növekszik a költsége ezeknek a hiteleknek.
[00:27:27]És azt is látjuk a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb mutatóiból, hogy bár elsőre nagyon impozánsnak néz ki az ipari termelés növekedése a nyár elején, majdnem 10% a tavalyi hasonló évhez képest, de itt a munkanaphatást, hogyha kivesszük, tehát kettővelő munkanap van, akkor máris 4%-ról beszélünk.
[00:27:47]Na, ami nekem a leginkább feltűnő volt, és ez szerintem a VOST és a tagvállalatait igazából érinti, az a ipari értékesítés, hogy az exportnál látszik egy egy egy elindulás, egy növekedés, de a belföldi értékesítés egy évvel ezelőtthöz képest a stagnál, vagy inkább, hogy romlik.
[00:28:03]És szerintem ez igazából érinti a a Vosshoz tartozó cégeket.
[00:28:09]Tehát miközben a bizalom ezek szerint jelen van, ez nyilván abból is adódik, hogy minden kormányváltásnál megadják a a bizalmi tőkét az új kormánynak, részben pedig nyilván tapasztalatok is magyarázzák ezt a dolgot.
[00:28:25]Aözben az intézkedések szintjén, meg a piac kilátásai szintjén azt látjuk, hogy azért nem annyira kedvező még a helyzet.
[00:28:31]És akkor még ide sorolom az erős forintot is, mert bár ez importoldal ugye olcsóbbá teszi a beszerzéseket, de ugyanakkor ezzel kiszorítja a belföldi beszállítókat.
[00:28:45]Tehát bizonyos bizonyos esetekben olcsóbbá válik importálni bizonyos javakat.
[00:28:49]Nincsen a belföldi piaci szereplőktől megvásárolni.
[00:28:51]Ha ezt így összerakom, azért talán kevésbé érthető ez a ez az erős bizalmi index.
[00:28:56]Igen, pont erre erre mondtam, hogy ez egy valóban egy érdekes kettősség, hogy amíg a beruházások a mélypontjukat ér el, a bizalom az a maximá maximumát ért el a barométerbe.
[00:29:08]Valóban van egy ilyen várakozás.
[00:29:09]Az is igaz igen, hogy a hogy az erős forint annak nem egyértelműen rossz a hatása, vagy nyilván az építőiparnak belső építészet egy-két olyan ügyben tud még még jól is segíteni is, de az építőanyag termelőket például sújtja.
[00:29:23]Mindenkit súlyt, aki exportál.
[00:29:25][horkantás] Említetted azt, hogy az első negyed év az mennyire erős volt?
[00:29:28]Sőt, már az első két negyed év is erős volt.
[00:29:29]De hát az első két negyed évben még nincs benne már ott is negatív példa a mezőgazdaságnak a hatása, de még nincs benne ez a nyári asszány, nincs benne a Paksnak a a gyengülése.
[00:29:38]Tehát nagyon komoly viharfelhők vannak a magyar gazdaság fölött.
[00:29:44]A vállalkozások egyelőre még a vállalkozásokat a, hogy is mondjam, a bizalom a meg a meg a szívük hajtja, hogy ilyen jó ö jól áll jól állnak a változások, vagy a vagy a jövő elé.
[00:29:56]De ezért mondtam azt, hogy én nem hiszem, hogy a hogy a ez a bizalmi vagy ez a ez a hangulatindex ez tovább fog növekedni.
[00:30:03]Én még azt mondom, hogy hogy talán stagnálni fog.
[00:30:05]Ősszel télen pedig eljöhet az igazság órája, amikor amikor szembesülni kell meg a jövő évben ezekkel a negatívumokkal.
[00:30:15]És igen, volna a mérleg másik serpenyőben az uniós támogatások hazavzottal, amit emítettél.
[00:30:18]Még tulajdonképpen az őszinte beszéde, ahogy a Tiszakormány az állapotainkról megnyilvánul.
[00:30:25]Tehát azért ez egy sokkal őszintébb hangnak tűnik, mint az Orbán kormány alatt.
[00:30:29]Igen.
[00:30:29]Kérdezted azt is, hogy miért mi zavarja leginkább a vállalkozásokat?
[00:30:31]És valóban, ahogy mondtad, persze ott van a ott volt a a gazdaságpolitika a harmadik helyen, de az első helyen a bizonytalanság volt.
[00:30:39]Tehát egy vállalkozó a biztos rosszat, tehát a azt amikor valamilyen csökkenésre számít, valamilyen visszaesésre számít, de hogyha azt tudja kalkulálni, akkor azt be lehet árazni, arra lehet készülni, lehet egy olyan ágát nyitni a vállalkozásnak, amihez kikerüli, vagy egy másik vállalkozásba áttenni a tőkét, hogyha össze-vissza alakulnak a dolgok úgy, hogy egyszerűen nem lehet látni előre, az árazhatatlan.
[00:31:02]És akkor le akkor következik az be, hogy mindenki vissza visszabújik a a csiga házába.
[00:31:09]Tehát a kiszámíthatatlanság a leg legnagyobb ellenségünk az elmúlt negyed években, ugye a vos barométerben mindig az állt az első helyen.
[00:31:15]És amit most mondasz valóban, hogyha ez a nyíltság és ez az egyenes beszéd, ami szokott lenni a vagy amit most megszoktunk a a kormány első az új kormány első néhány hónapjában, hogyha ez megmarad, akkor a vállalkozásoknak mégis csak megmarad egy egy vállalható optimizmusa, mert bármilyen rossz is a helyzet, legalább látom, hogy merrefelé megyek, és ahhoz tudok alkalmazkodni.
[00:31:36]Még egyszer mondom, egy kis kisvállalkozás, tehát a vállalkozások többsége, egy mikro kis középvállalkozása, az sokkal rugalmasabb tud lenni, mint egy nagy vállalat, amikor az át kell tegye a telephelyét, vagy vagy módosítania kell a a termelésén, vagy a szolgáltatásán.
[00:31:49]Egy kicsit az meg fogja tudni tenni, csak bízzon abban, hogy amire számít, az az be fog következni.
[00:31:55]Ha már az eurót is szóba hoztuk az előbb, teljes mszélességgel kiálltok a az euróbevezetési program mellett, ugye ennek az a célja, hogy 2030-ra teljesítsük a feltételekhez, és onnan számított egy-két év múlva pedig bevezessük az eurót.
[00:32:10]Kérdezem ezt azért, mert azért a a [horkantás] kis és közbállalkozások egy jelentős része a belföldi piacra termel, értékesít.
[00:32:16]Tehát igazából direkt kapcsolata az euróval jelenleg nincsen.
[00:32:22]Minden forintban számul el költségei is, forint alapon keletkeznek és a bevételei is.
[00:32:28][horkantás] Hogy mi a viszonyulásotok a az euró bevezetéséhöz?
[00:32:34][sóhajtás] Ugye 2010-ben azt mondtuk a WOS hat pontjánál, ugye amikor szintén egy kormányváltás volt a hogy euró, de nem minden áron, tehát hogy el kell érnie az az Európai Uniós fejlettség, azt hiszem, hogy 80%-át határoztuk akkor meg közösen nagyjából az akkori kormányzati aspiránsokkal, hogy ha eléri ezt a fejlettséget Magyarország, akkor érdemes bevezetni az EROT.
[00:32:58]alatta viszont azért veszélyes bevezetni, mert akkor az önálló kamat és árfolyamolitikról lemondunk.
[00:33:03]Ugye lehet látni önmagában az euróvezetés azért az nem nem biztosítja azt, vagy nem nem szavatolja, hogy mondjuk nem szalad el az infláció.
[00:33:14]Lehet látni Észtországban is olyan ugyanolyan erős infláció volt, mint nálunk 23-ban ilyen 20%-ot 15 és 20% közötti infláció, pedig ott pedig ott euróval euróval fizetnek, euróval fizető eszköz.
[00:33:27]Tehát azért van nem ez nem automatikus, hogy nem nincs infláció, vagy megakasztja az inflációt.
[00:33:32]Az biztos, hogy ott az államadósság az nem nő meg annyira, mert az azokért, az államkötvényekért nem kellett 15-20%-okat fizetni.
[00:33:37]De még egyszer mondom, azért az euró bevezetésével csínyán kell bánni, nagyon jól alá kell támasztani, mert azzal az ország alapvetően az mégis csak lemond az önálló kamat és árfolyampolitikáról, magyarul az export támogatásáról.
[00:33:51]Nem lehet belenyúlni, hogy egy Fint erősítésé vagy gyeng jellemzően ugye Magyarországon a gyengítés volt a a módi úgymond évtizedekig, hogy azzal lehet támogatni egy exportot.
[00:34:03]Másrészről viszont azért hallottam olyan vállalkozást, de ez nagy vállalkozásnak a vezetője, aki azt mondta, hogy ezzel el is kényelmesedett a magyar vállalati kör, amelyik exportál, mert folyamatosan számíthatott arra, hogy úgyis a leértékelési pályán van a forint.
[00:34:18]Tehát, hogy évről évre gyengült a forint, és nem erősödött, mint most.
[00:34:22]Evvel.
[00:34:22]Nem azt akarom mondani, hogy ez most ez egy jó pálya, mert túl gyorsan történt.
[00:34:26]Tehát egy 390 erről 350 és 60 közé belső fort euró árfolyam.
[00:34:34]Főleg, hogy hogy ez néhány hét alatt vagy egy-két hónap egy hónap alatt történt meg, és azóta stabilizálódott.
[00:34:39]erre nem lehet felkészülni, de hosszú távon továbbra is arra van szükség, nem a folyamatos leértékelésre, hanem egy olyan árfolyam pályára van szükség, ami mondjuk azt mondja a kormányzat, hogy egyébként szintén benne volt ez a a Tiszak programjában, és ezt maximálisan ezt tényleg támogatjuk, hogy a 30-as évek elejére, jó lenne megmondani, hogy 30 31 32, de mondjuk a 30-as évek elejére Magyarország be akarja vezetni a forintot.
[00:35:03]Ez azért is fontos, vagy az euród, bocsánat, ez azért is fontos, mert ugye a a hitelminősítőknek meg a beruházó, befektetőknek is ez egy üzenet, hogy igen, integrálódunk Európába, újra integrálódunk és azt komolyan vesszük.
[00:35:15]De fel kéne rajzolni addig egy olyan árfolyam pályát, amivel a vállalkozók számolni tudnak.
[00:35:19]És hogyha ez 360 vagy 370 vagy 380, akkor mind a hármat be tudják árazni, le tudják a szerződéseiket úgy tárgyalni, hogy ez középtávon, hosszú távon vállalható legyen.
[00:35:32]Egy szerződéses rendszert egy hónap alatt nem lehet megváltoztatni.
[00:35:36]Tehát itt is visszajön az, amit az előbb kérdeztél.
[00:35:37]A legnagyobb probléma nem is az árfolyam nagysága, hanem annak a hirtelen változékonysága.
[00:35:41]És most, hogyha 360-ról véletlenül valamilyen nem tudom probléma folytán visszaugrik 38090-es meg a 400-as magasságokba, ugyanolyan problémát fog okozni.
[00:35:53]Tehát ez szétzilája az.
[00:35:54]Igen.
[00:35:54]Ugye az a különbség aközött, hogyha csak hitegetjük magunkat az Euró bevezetésével, de valójában nem törekszünk arra, és aközött, hogyha elköteleződünk, és ugye most ez történt a kormány részéről, tehát 2030-as céldátumot tűzött ki maga elé, hogy ez önmagában köt köti valamilyen szinten az árfolyamat, a máshogy nem úgy, hogy mielőtt bevezetnénk az eurót, be kell lépnünk az úgynevezett RM2 rendszerbe, ahol már egy sávon belül kell maradni a az árfolyamnak.
[00:36:23]Tehát on már az már egy kiszámíthatóbb pályát feltételez.
[00:36:25]Tehát ilyen értelemben az euró bevezetése önmagában egy indikátor, egy iránymutatás a a gazdaság egésze számára is, de tulajdonképpen a devizapiac számára is, hogy előbb-utóbb meg kell találni azt az értéket, amilyen árfolyamon meg megkíséreljük bevezetni majd a az eurót.
[00:36:44]És a ma a Nemzeti Bank dolga is az lesz ebben az esetben, hogy a maga monetáris eszközeivel hozzájáruljon ennek a célnak a teljesítéséhe.
[00:36:52]lesz például az inflációs cél újbói megállapításával.
[00:36:56]Tehát én azt gondolom legalábbis, hogy az euróbevezetés az önmagában segít a a abban, hogy hogy kordában tartsa az árfolyamat.
[00:37:04]Így van.
[00:37:04]És ez jót is tett egyébként magának az árfolyamra is, tehát vissza is hatott erre.
[00:37:07]Tehát nem nem azért ilyen erős az árfolyam, mert a gazdaság olyan masszív lábakon áll Magyarországon, hanem azért, mert van ez az elköteleződés.
[00:37:15]Ugyanakkor láttunk már ilyet.
[00:37:17]Tehát azért az a rendszerváltás óta azért volt már néhány céldátum és azok a céldátumok folyamatosan kitolódtak.
[00:37:22]Tehát az elmú mindig öt évre voltunk az Európai Uniós beérésől, ahogy mondod, ahogy mondod.
[00:37:26]Tehát én nagyon örülök ennek és továbbra is bízunk benne.
[00:37:29]És úgy látom, hogy a vállalkozók is bíznak benne, mert mert az elmúlt hát az elmúlt 10 évben biztos nem volt céldátum.
[00:37:35]Talán az elején még volt, de de az elmúlt évtizedben nem volt ilyen céldátum sem.
[00:37:39]Tehát ott nem volt remény sem arra.
[00:37:41]Most újra fölcsillant a remény, hogy igen, lesz egy szigorú monetáris politika.
[00:37:44]Nyilván ehhez fiskális is kell, és lesz egy lesz egy euróba vezetés, de majd a következő évek fogják megmutatni, hogy valóban ehhez tudja-e tartani magát [torokköszörülés] a gazdaságpolitika.
[00:37:54]Nem lesz könnyű most a 8% irányába haladó költségvetési hiány mellett ez nehéz lesz.
[00:38:01]Laci, arról még beszéljünk, hogy milyen volt a fogadtatás az előbb említett intézkedésnek, ami a Széchenyi kártya és az ahhoz kapcsoló kapcsolódó hiteltermékek árazását illeti, hogy fogadták a a cégek ezt?
[00:38:13]Hát gondolatod, hogy nem örültek annak, hogy egy 3% az majdnem majdnem duplázódott ugye ez a folyószáml típusú hiteleknél.
[00:38:20]Ugyanakkor nem volt olyan [torokköszörülés] nagy felzúdulás sem, vagy vagy azt se mondhatnám, hogy mondjuk a felére esett az igény, vagy a töredékére esett.
[00:38:30]Valamennyi visszaesést érzékelünk ezekben az első hónapokban, de nem, hogy is mondjam, ez nem lehet, nem volt ilyen földindulás szerint.
[00:38:37]Ezek már az új kondíció szerint fölvet.
[00:38:38]Igen, igen, igen, igen.
[00:38:40][torokköszörülés] Tehát a az új kondíció szerint fölvett hitelekben, meg az állományokban nem volt van egy némi visszaesés, de nem tragikus ez a visszaesés.
[00:38:47]Azért azért is, mert ugye egy folyószámla hittelnek, hogy 3%-on vagy 6%-on ketyeg, az az nem az nyilván nem mindegy, és megnő a terhe, de azért egy folyószámmalla típusú hitelnél ugye annyi azután kell a kell fiz kamatot fizetni, amennyi tőkét igénybe vesz belőle a a vállalkozó.
[00:39:04]Tehát hogyha nem veszi az egészet igénybe csak egy részét, a a casflóját jobban tervezi satöbbi, akkor ennek kevesebb kevesebb a pótólagos terhe.
[00:39:14]Tehát igazán ez még egyelőre nem jelentett nagy nagy túlzottan nagy problémát.
[00:39:20]A fontossága, tehát a Széchenyi kártya programnak azért egy nagyon fontos eleme nyilván a kamattámogatás, főleg a magas kamatok időszakában, de hogy csökken a kamatszint Magyarországon és azért csökken a kamatszint most is, és reméljük, hogy ez a ez megmarad a jövőben is.
[00:39:34]Ez a ez a ez a kamatelőny és a támogatási előny fontos lesz továbbra is, de de maga a hálózat, az, hogy a itt vállalkozói szervezetekkel lehet beszélni, az, hogy egy kavoszk kapcsolódik be, ahol egyébként a kamarából a kamarai tagok meg a vosz tagok is tudnak menni, ahol nem egy egy bankkal kell egyeztetni, hanem hanem ott van egy egy étlap, és a legjobb bankot ki lehet választani, amely amelyhez utána elmegyek hitelért.
[00:40:02]Ö amikor ugye azt is el kell mondjuk, hogy a szécsi kártya programban nem csak az a lényeg, és nem az a fő lényeg, hogy most kapunk olcsóbb olcsóbb a hitelkamatláb.
[00:40:10]Még egyszer mondom, amikor 6 78% az alapkamat, akkor persze ez a ez az ez a legfontosabb, de amikor de volt már olyan is, hogy 1% volt az alapkamat meg 1% most hosszú évekig és és mégis csak ment a Széchenykártya program.
[00:40:24]Mert az is fontos, hogy egy vállalkozó, főleg egy mikro kisvállalkozó itt válik sokszor bankképessé, versenyképessé, úgy is mondhatnám.
[00:40:32]Hát először itt kell átgondolja az üzleti tervét és leír és papírra vesse.
[00:40:36]Itt kell egy kicsit rendbe rakja a mérlegét azért, mert erről a a belépő szint, mert ez a belépő szint, mert itt ez itt egy hitelről van szó.
[00:40:43]És ezt a hitelt nem az állam adja meg, nem is a kavosz adja meg, nem a vosz adja meg a kamara, azt egy kereskedelmi bank adja.
[00:40:48]Csak mi előkészítjük azt a hitelaktát, megbeszéljük vele, megtanítjuk úgymond, hogy hogy mit kell tegyen, menjen a könyvelőhez és azt az saját tőkét azt rendezze, kicsit jobban nézzen ki az a mérleg, figyeljen jobban oda, írja le a gondolja át az üzleti tervét.
[00:41:02]Tehát ez ez a nagy [torokköszörülés] erőssége a Széchenykártyaprogramnak.
[00:41:05]Én azért örülök egyébként neki, hogy egyébként ez továbbra is megy ez a Széchenykártya program.
[00:41:10]Csökkentek sajnos a a kamattámogatások, de azért egy folyószámmal hitelre 3%-ot adni.
[00:41:14]Mi még egyszer mondom, nagyon örültünk neki.
[00:41:18]Egy masszív, erős, szuficites költségvetésnél ez nyilvánvalóan tartható.
[00:41:22]Ez ennél a költségvetési állapotnál nyilván fenntarthatatlan.
[00:41:25]Tehát hogyha szívünkre tesszük a kezünket, akkor ezt azt kell, hogy mondjuk, hogy hogy oké, ez benne volt a pakliba, de azért ami nagyon fontos ennek a másik oldala, hogy azért a beruházási típusú hiteleknél megmaradt a 3%.
[00:41:35]Fix 3%-on lehet ma is felvenni beruházás hitelt.
[00:41:38]Sőt mondjuk egy energia hatékonysági fejlesztésnél ennél még jobbak is vannak, vagy lehetnek.
[00:41:43]Ez a fontos, hogy ez megmaradjon.
[00:41:46]megmaradjon egy kamatelőny, megmaradjon egy ösztönözés és megmaradjon az a hálózat, ami a vállalkozói szövetségek, vállalkozói szervezetek, előkészítő munkája, versenyképesség tétele, és úgy menjünk a kereskedelmi bankokhoz.
[00:41:58]Szerintem ez egy jól működő rendszer immár majdnem 25 évben csak egy gondolat arra, amit ugye alapkamatról is beszéltünk, hogy hol tart.
[00:42:05]És megkerestem 2024 februárjában voltál nálam vendég a Dellában, akkor azt mondtad, hogy jó lenne, hogyha arra a nyárra már 5%-ra lemenne az alapkamat szintje.
[00:42:16]Most 575-nél vagyunk, véletően most majd vágni fog a monetáris tanács.
[00:42:20]Tehát mondjuk 5, félen fogunk állni 2026 nyarán.
[00:42:23]Tehát két és fél év tárlatában lassan közelítünk ehhez az 5%-hoz.
[00:42:26]Igen.
[00:42:29]Utolsó kérdésem, Laci, szerinted mennyire lehet komolyan venni a VOZ, mint érdekképviseleti [horkantás] funkcióval rendelkező tömörülést, szervezetet?
[00:42:39]Gondolok itt arra, hogy a Fidesz kormány alatt te hogy érzékelted, hogy volt érdemi ráhatásotok a a gazdaságpolitikai döntésekre, és ebben vártok bármilyen változást az új kormány alatt?
[00:42:52]A WS az egy olyan szervezet, és ezt talán először Damián Sándor mondta ki, hogy ő ez sem nem kormánypárti, sem nem ellenzéki, hanem ő a gazdaság meg a vállalkozások pártján van.
[00:43:02]Tehát hogyha tehát minden kormánnyal nekünk együtt kell működni.
[00:43:05]Ez a küldetésünk.
[00:43:09]A az Orbánkormánnyal is együtt kellett működjünk, és az nagyon fontos volt, hogy ott maradjunk a a tárgyalóasztalnál, és és a nullához képest érjünk el eredményeket.
[00:43:16]Hogy ha nem vagyunk ott, akkor nem tudunk semmit elérni.
[00:43:20]Nekem az a tapasztalatom, hogy nagyon sok mindent el tudtunk érni.
[00:43:22]Nyilván ezt nehéz felsorolni, az éves jelentéseinkben benne van, de rengeteg adminisztráció csökkentést nagyon fontos volt az, hogy azért ezt a ezt a [torokköszörülés] hogy is mondjam, hogy is hívta volt nemzetgazdasági miniszter ezt a gazdaságot, nem túlfűthet gazdaságnak, hanem magas nyomású gazdaság, h a magas nyomású gazdaság azért mégis csak olyan nyomást gyakorolt, hogy a hogy nem voltak tömeges csődök, volt lemorzsolódás, felgyorsította a cég evolúciót.
[00:43:48]Ez a ez, hogy mindig jobban kellett a leg legnagyobb költségtételt jelentő béreket mindig jobban kellett emelni, mint a termelékenységet.
[00:43:56]Ezt nem mind nem mindenki bírja, de ez nem remegett bele azért a gazdaság, azért ez hozzájárult egy termelékenység bővüléshez.
[00:44:02]Tehát nagyon sok mindent el lehetett és el tudtunk érni.
[00:44:06]Azért át tudtuk verni azt, hogy legyenek energiaközösségek, energiaszövetkezetek.
[00:44:11]Nagyon sok mindent ott voltunk a tárgyal, aztán is megpróbáltunk elérni.
[00:44:14]Én azt gondolom, hogy egy ilyen nyíltsággal és ilyen őszinteséggel induló kormány, mint a Tiszakormány, itt talán nagyobb nagyobb, hogy is nyitottabb fülekre találunk, és talán őszintében lehet beszélni, és talán többet el is tudunk érni.
[00:44:29]Tehát én optimista vagyok.
[00:44:31]Miért?
[00:44:31]Miért mondom ez nem csak ez egy ilyen nem egy gyógyíthatatlan idealista megszólalása, hanem hanem például ugye összehívásra került egy hete vagy két hete a versenyszfére és a kormány állandó konzultációs fóruma.
[00:44:43]Új miniszter, új államtitkárok, mindenki újabban a minisztériumban, és azt mondták, és az volt az fő üzenet, hogy ők nem akarnak semmit szétrombolni, nem akarják újra gombolni ezt az egészet úgy, ahogy ők akar, ahogy hogy hogy egy a régi nem jó, és az és csinálnak valami teljesen mást, hanem szóba álltak a résztvevőkkel, munkaadókkal, munkavállalói szervezetekkel, és azt mondták, hogy gondoljátok át saját magatok, hogy mi az, amit jobban lehetne csinálni, mi az, amit amit hatékonyabban el tudnátok érni.
[00:45:12]Ö jöhetnek-e új szereplők, mert hány új szereplő jöjjön?
[00:45:14]Ugye most három munkaadói, három munkavállói szervezet van.
[00:45:18]Érdemes-e ezt tovább bővíteni?
[00:45:18]Mert ugye, hogy ugye nem nem lesz tárgyalóképes, hogyha ezt túl túlduzzasztjuk.
[00:45:24]Ö és ami ígéretet kaptunk, az az, hogy szeptember elején újra folytatjuk.
[00:45:30]Ö addig addig legyenek kétoldalú megbeszélések is.
[00:45:33]És próbáljuk tovább vinni ezt a versenyszfére és a kormány állandó konzultációs fórumát, mert erre szükség van, a bértárgyalásokra szükség van, és a gazdaság hangjára, a munkaadói oldalra és a munkavállalói oldalra is szükség van.
[00:45:47]Az egyik államtitkár az a a az az előző egy államtitkár helyettes az a az az egyik munkaadói, vagy bocsánat munkavállalói, tehát szakszervezeti konföderációnak az elnöke volt korábban.
[00:45:58]És mégsem az volt az első megnyilvánulása, hogy itt most aztán a munkaadóknak a gazőkéseknek a az a hangját ezek nem érdekli nem érdekli, hanem csak a munkavállalói, hanem hanem jó a jó a megközelítés.
[00:46:09]Például elmondták azt, szóba került a bérmegállapodás, de de nem kezdődött még el a bértárgyalás.
[00:46:14]És akkor elmondták, [horkantás] hogy igen, az is volt a probléma az eddigi megállapodásokban, hogy nem voltak megbízható adatbázisok.
[00:46:22]Ha voltak adatok, akkor azt nagyon késve kapták meg a felek, és ígéretet tettek arra anélkül, hogy követeltük volna, hogy ezek az adatokat ők sokkal teljesebb körűen, nyitottság, amit említettél, őszinteség, sokkal teljesebb körűen a rendelkezésünkre bocsátják és úgy fogunk tudni mondjuk új megállapodást kötni, vagy meg vagy módosítani a megállapodást.
[00:46:39]Ugye elmondtam, hogy terát, hogy gazdasági növekedésen, termelékensység bővülésen alapulna a ez a bérmegállapodás, de a termelékenységre nem tudtunk találni olyan adatot, ami megbízható volt, amit elfogadtak a felek.
[00:46:51]Milyen jó lenne, hogyha egy új megállapodásban lennének termelékenységi adatok, amit elfogad a munkaadói, munkavállalói oldal, kevesebb lenne utána a vita, hogy mennyivel nőjön a minimálér.
[00:47:01]Perlusz László, köszönöm a beszélgetést.
[00:47:03]Köszönöm, Zoli.