Megkezdődik Mészáros Lőrinc kiszorítása az építőiparból - Vitézy Dávid a Dellában | 24.hu
- Vitézy Dávid közlekedési miniszter a 24.hu Dellá podcastjának vendége; feljelentést tett Dorner Lajos „skúlós" posztja miatt, amit három közszereplő elleni halálos fenyegetésnek tekint.
- Az idei hiány 7–7,5% közötti lesz; a 2026-os költségvetés „a valóságtól elszakadó" számokat tartalmazott, 2027-ben 5% körüli hiány a cél, a piaci bizalom pedig javult.
- Az M6-os koncessziós szerződést teljesen felülvizsgálták: a Mkif-megállapodást érvénytelennek tekintik, így 11 évre 105 milliárd forintot takarítanak meg.
- Több mint 90 híd és több megye úthálózatának 70%-a kritikus állapotú; a tárcamozgástér 2027-ben kb. 100 milliárddal nő, főleg uniós forrásokból.
- A vasútra mintegy 5 milliárd euró uniós pénz jut; a Budapest–Belgrád vonal tesztje sikeres volt, a hatósági döntés október közepén várható.
„Egy állam ilyen célt nem tud deklarálni." – Vitézy Dávid a Mészáros–Szíjj-kérdésről
- A kiszorítás szabálytalanságokon keresztül történhet: a következő hetekben is lépnek, domináns cégek eltűnhetnek – de a közbeszerzési törvény korlátozza őket, és „szűzlányok nincsenek" a magyar építőiparban.
- A reklámszabályozás francia mintát követ: belvárosban csak közfunkciót (megállót, padot, WC-t) finanszírozó reklám maradhat; jelentős piaci átalakulás várható.
- Az árstop kivezetése három-öt hónapos távlatban reális, de a kormány még nem döntött; bevezetése óta is itt volt Európa legmagasabb élelmiszer-árnövekedése.
- A főváros 120 milliárdot kap az egységes parkolásért és a regionális közlekedésszervezésért; a BKK fölé közös fővárosi–állami igazgatóság kerül, Bodor Ádám maradhat.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A 24.hu Dellá gazdasági podcastjának vendége Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, a beszélgetést a műsor házigazdája vezeti. Az adás október 6-án készült.
A skúló-ügy és feljelentés
A beszélgetés egy meglepő témával indul: Dorner Lajos (VEKE) a főváros–kormány megállapodás kapcsán olyan posztot tett közzé, amely arra célzott, hogy Vitézynek, Karácsony Gergelynek és Magyar Péternek egy-egy „skúlót" (golyót a homlokukba) kellene kapniuk. Vitézy bejelentette, hogy feljelentést tett a központi nyomozó főügyészségen, két okból:
- „Az egyik ok az, hogy azért itt mégis csak egy halálos fenyegetésről van szó, és nem csak velem szemben, hanem másik két közszereplővel, a miniszterelnökkel és Budapest főpolgármesterével szemben."
- „Másrészről, hogy nem egy random kommentelő tette, hanem egy olyan közszereplő, aki azért rendszeresen a sajtóban nyilatkozik, és szakértőként tűnik föl."
Vitézy elmondta: Dornerrel több mint 20 éve dolgoztak együtt egy civil mozgalomban, de a konfliktusuk a BKK-vezérré válásakor (2010) kezdődött, mert nem tartotta helyesnek, hogy civil harcostársait hirtelen közfunkcióba emelje. Szerinte „ilyen fokú indulat nem következett" a korábbi kapcsolatból, és több mint egy évtizede nem is beszéltek. Úgy értékeli, az ügy „inkább az internetes agresszió kategóriájába esik", de a biztonsági kockázatokat vizsgálni kell.
Költségvetés és hiánypálya
- Az idei évben el kell fogadni a jövő évi költségvetést; az előkészítést Kármán András pénzügyminiszter fogja össze, a szaktárcákkal egyeztetve.
- Vitézy kritizálta az Orbán-korszak „teljesen felülrőlvezérelt" költségvetés-tervezését: a 2026-os költségvetést „úgy fogadta el az előző országgyűlés, hogy abban a valóságtól teljesen elszakadt számok voltak". Konkrét tételeket (autópálya-számlák, Budapest–Belgrád vonal kiadásai) egyszerűen kivettek, „csak azért, hogy szebbnek tűnjön a hiány".
- Példa: a MÁV idei béremelése, amelyet még a választás előtt végrehajtottak, nem szerepelt a költségvetésben, így „egyszerűen elfogy a pénz év végére" – ezt a pótköltségvetés havária keretéből kell kezelni.
- Az idei hiány 7 és 7,5% közötti lesz (uniós pénzek hazahozatala nélkül 8,3% lett volna); a hivatalos célszám 7,5%.
- A kormányváltás után javult a piaci bizalom: a kamatszintek „a lengyel szint alá vagy környékére" kerültek, ami jelentős tehercsökkenés az államadósság finanszírozásában.
- A 2027-es költségvetésnél az ambíció, hogy a hiány az 5% (vagy 5,5%) felé közelítsen: „azon dolgozunk, hogy az öthöz legyen közelebb." A pontos főszámok október utolsó hetében nyilvánosságra kerülhetnek, a parlament decemberben, az ünnepek előtt fogadhatja el.
- A kormányüléseken Magyar Péter a Tisza-program vállalásainak minél előbbi teljesítését képviseli, miközben a hiánypályát is tartani kell.
M6-os koncesszió felülvizsgálata
Vitézy bejelentette: tegnap este aláírták az M6-os autópálya koncessziós szerződés teljes felülvizsgálatát. A Lázár János, Mészáros Lőrinc és Szíjj László Mkif nevű koncesszori megállapodást „nem tekintjük érvényesnek" – helyette a 2004-es szerződésű, korábbi üzemeltetőt bízzák meg. Eredmény: „149 milliárd Ft helyett 44 milliárd Ftból működheti 11 éven át az autópályát" – vagyis 105 milliárd forint megtakarítás egy évtizedre.
Úthálózat és hídfelújítási program
- Vannak megyék, ahol az országos úthálózat 70%-a kritikusan rossz állapotban van; a jelenlegi felújítási ütem mellett „150 év alatt jutunk el ugyanannak az útnak a felújítására", miközben 20–30 évente kellene.
- Az idei 20 milliárd forint országos közúthálózati felújítási keret „semmire nem elég".
- Több mint 90 híd áll olyan állapotban, hogy sebességkorlátozások, sávszűkítések működnek (pl. Debrecenbe már nem tud átmenni a busz).
- A Magyar Közútnál saját gépkapacitást növelnek, hogy kisebb felújításokat közbeszerzés nélkül, saját erővel végezhessenek – ez árösszehasonlítási mozgásteret is ad.
- A falu programból az alsóbbrendű utakat újították fel, „a gerintét adó egy- és két számjegyű főúthálózat felújítására nulla ment az elmúlt években".
- A tárcája mozgástere 2027-ben kb. 100 milliárddal nő, főleg uniós pénzeknek köszönhetően.
Nagy beruházások
- Mohácsi híd: a műszaki tartalmat racionalizálták; visszavonták a Duna Aszfalt 98%-os előlegét (vissza is fizette). A választás előtt Lázár János 76 milliárdos többletet rendelt az alföldi szakaszra, kétszer egyről kétszer kettő sávra bővítve, „úgy, hogy ennek semmilyen forgalmi előrejelzés szerint nem volt értelme". Így is kb. 100 milliárd forintba kerül jövőre.
- M49-es autópálya: Mátészalkától az észak-erdélyi határátkelőig épül; az első fele elkészül, a második (Körösszegcsanádtól Csengerig) korai szakaszban van – a határmenti szakasz hiánya nem lenne szerencsés, mert a túloldalon építik.
- M1-es: „bármi is történik az autópálya-koncesszióval, az M1-est félbehagyni nem lehet" – jövőre folytatni kell.
Vasút
- A hazahozott 16 milliárd eurós uniós forrásból kb. 5 milliárd euró a vasútra jut – „ez egy nagyon jelentős munka, hogy új járműtendereket kiírjunk a HÉV-re, az Intercitykre", valamint nagy fejlesztések a Szeged, Debrecen, Miskolc, Győr, Pécs felé vezető fővonalakon.
- Budapest–Belgrád vonal: október 3-án éjjel sikeres volt a vonatbefolyásoló rendszer nagy tesztje. A hatósági döntés október közepéig várható; utána két ütemben indítanák a forgalmat – először belföldi személyforgalom néhány héten belül (óvatosságból 100 km/h-s menetrenddel), majd, ha minden rendben, decemberi menetrendváltáskor 160 km/h és a nemzetközi személyszállítás. Vitézy kérte, hogy ezt feltételes módban idézzék.
Mészáros Lőrinc és Szíjj László kiszorítása az építőiparból
A podcast címéhez vezető kulcsrész. Vitézy szerint az állam nem deklarálhatja, hogy kiszorítja őket:
„Én azt gondolom, hogy egy állam ilyen célt nem tud deklarálni. Azt tudja deklarálni, hogy aki szabálytalanságot követett el, aki nem tartotta be a közbeszerzési szabályokat, ott föllép és ott érvényesíti akár azokat a jogkövetkezményeket is, amik akár a jövőbeni közbeszerzésekből való kizárást jelentik." *
„Van a korábbi kormányhoz kötődő építőipari szereplők között olyan, ahol már látunk olyan súlyos szabálytalanságra utaló gyanút korábbi közbeszerzésben, ami kapcsán a következő hetekben lépni fogunk." *
Szerinte a szabálytalanságok „Magyarország nemzetgazdasági érdekeit megsértve", uniós források elvesztéséhez vezető veszéllyel történtek több nagy projektben. A következmény: „lesznek olyan helyzetek, ahol a korábban domináns piacvezető cégek eltűnnek, vagy visszaszorulnak" – mind a mély-, mind a magasépítésben.
Fontos árnyalások:
- A Fidesz-propaganda állítása, hogy „most már csak külföldiek nyernek", nem igaz; a külföldi nagyok (Strabag, Swietelsky, Colas) a NER 16 évében is jelen voltak, sokszor Mészáros vagy Szíjj alvállalkozójaként – „és így jutott az a fővállalkozói profit, amivel aztán mondjuk a megafont lehetett finanszírozni".
- „Szűzlányok nincsenek a magyar építőiparban": aki túlélt 16 évet, „találkozott Mészáros Lőrinccel és Szíjj Lászlóval a munkájának egy pontján" – nem lehet mindenkit kizárni.
- A közbeszerzési törvény megköti a mozgásteret: nem választhatják a drágább ajánlatot, még ha morálisan kikezdhetetlenebbnek is tartják azt.
- A MÁV-s tender kapcsán mindkét irányból kritikát kapott: a Mészáros-közeli cég nyertesét még Lázár idején hirdették ki, majd a Swietelsky nyert – de a döntést a közbeszerzési döntőbizottság („gyakorlatilag egy bíróság") hozta, nem a MÁV.
Köztéri reklámszabályozás
- A törvény nem módosul, de a kormányrendelet még nem jelent meg, ezért a szabályozás „nem tekinthető késznek".
- A szigorítás célja a gyűlöletkeltő politikai propaganda korlátozása, a városképi/tájképi túlterhelés csökkentése, és a „műanyagplakáterdő" megszüntetése – „az a párt, aminek a legtöbb plakátja volt, az be se jutott a parlamentbe".
- Jelentős szerkezeti átalakulás várható a piacon: lesznek cégek, amelyek tevékenységét (pl. épületek reklámhálóval való lefedése) nem tudják folytatni.
- A francia mintájú szabály: belvárosban csak akkor lehet reklám, ha közfunkciót finanszíroz (buszmegálló-tető, köztéri WC, pad) – „a reklám önmagában állva ne szennyezze a vizuális környezetünket".
- A digitális reklámoknál marad tere az innovációnak, de visszafogott fényerejű, nem villódzó felületekkel.
Árstopok
A kormány az elmúlt két hétben nem tárgyalt róla, de a miniszterelnök utalt a kivezetésre. Vitézy szempontjai:
- Az árstop mellékhatása, hogy „ösztönzi azt, hogy végül külföldi termékek kerüljenek a magyar polcokra" (pl. importált olcsó alma).
- Az árstop nem 30 éves vívmány: „éppen a legnagyobb inflációs időszakokban nem volt árstop Magyarországon" – egy évvel ezelőtt vezette be a Fidesz-kormány, és ennek ellenére itt volt Európa legmagasabb élelmiszer-árnövekedése.
- A kivezetés reális időtávja szerinte „három-négy-öt hónapos távlatban"; a kormány még nem hozott döntést, a gazdasági és agrártárca vizsgálja.
A főváros–kormány megállapodás
Háttér és tárgyalások
A főváros csődközelben volt (lejáró inkasszók, októberig kitolva). A nyári hónapokban Vitézyt az uniós pénzek hazahozatala kötötte le; nyár végén, ősz elején indultak a tárgyalások. „Nagyon nem kellett erről egymást győzködni" – a rendszerszintű átalakítások (egységes parkolás, regionális közlekedésszervezés) mindkét fél programjában benne voltak már 2024-ben is.
A 120 milliárd forint
- A támogatás előfeltétele volt a két intézkedés; a 120 milliárd a szolidaritási hozzájárulás befizetését fedezi, ami viszont felszabadítja a fővárosnak járó, eddig beszámított normatív támogatásokat (pl. a BKK 12 milliárdos támogatása, idősotthonok, színházak) – így valójában a főváros „a 144-nél van".
- A főváros 144 milliárdot tartott volna jogosnak; a különbözetről jogszabályi keretek között lemondott (peren kívüli megállapodás).
Szolidaritási hozzájárulás jövője
2027-ben csökkentett mértékben marad: „meg fogja haladni várhatóan a 10 milliárd forintot." Távlatosan valamilyen kiegyenlítő mechanizmusnak maradnia kell, mert az iparűzési adó „nem az önkormányzatok kiadásait követi le, hanem a gazdaság alakulását" – ezt Karácsony Gergely sem vitatja; a probléma az volt, hogy Budapest nettó adófizetővé vált.
Parkolás egységesítése
- A kerületi parkolásrendszer 2012-ben jött létre Rogán Antal, Láng Zsolt és más fideszesek javaslatára Tarlós Istvánnal szemben – eredménye egy széttöredezett, hatékonytalan rendszer (külön ügyfélszolgálatok, zónahatárok, inkompatibilis rendszerek).
- Az egységes üzemeltetés megtakarítást hoz; a parkolási profit egy útalapba menne, ami kerületi utakat is finanszíroz.
- Vitézy a fővárosi utak mentén 97%-os költségarányról beszélt, míg a kerületek kb. 50%-ról – „ilyen az, amikor valaki mást mond a nyilvánosságban, és mást mond, amikor el kell számolni a pénzzel". A júliusi adatok szerint a nagy belvárosi kerületekben a bevétel 70–80–90%-a megy működésre, még az automatákat leszerelő kerületekben is – a főpolgármester szerint ez „nonszensz".
- A BKK egyetlen szoftverrel megoldhatja a fizetést; a kerületi munkatársak munkahelyének megtartására törekednek.
Regionális közlekedésszervezés és a BKK
- Vitézy 2010 óta foglalkozik a témával (BKK-vezetőként); a Budapesti Közlekedési Szövetséget 2004 körül az akkori kormány hozta létre, de a Demski-féle városvezetés és a szocialista közlekedési tárca soha nem állapodott meg. Völner Pállal is tárgyaltak akkoriban, de a kormány nem volt meggyőzhető.
- A probléma: a városhatáron átlépve állami feladat lesz a megrendelés – ugyanazon a Budakeszi úton kék és sárga busz közlekedik, „tök más tarifarendszer van rajtuk". Az agglomerációban más jegy kell a HÉV-re, más a volános járatokra.
- A központi régióban él az ország kb. fele, a GDP fele itt termelődik, mégis „harmadannyi buszos közszolgáltatást biztosítunk egy főre vetítve, mint a 16. kerületben".
- Új irányítás: fővárosi és állami delegáltakból álló igazgatóság (fele-fele arányban), ők választják a vezérigazgatót. A jelenlegi vezérigazgató, Bodor Ádám hivatalban marad, ha az igazgatóság elégedett a munkájával. Vitézy: „a BKK Magyarország legjobban felkészült ilyen közlekedésszervezője" – nem személycserékért szállnak be, hanem a tudás agglomerációra terjesztéséért.
- Díjak: az átalakítás önmagában nem indokol emelést; cél az egységes agglomerációs díjszabás (30 és 90 perces jegyek érvényessége a MÁV-járatokon Budapesten belül is). Az országbérlet értékes struktúra, de Vitézy nem vállalta, hogy az ára örökre változatlan marad – a megállapodás erre nem terjed ki.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- Több név ASR-torzulással szerepel az átiratban és kontextusból javítottam: „Vitézi Dávid" → Vitézy Dávid; „Kármál András" → Kármán András; „Nagy Márton" („Nagy Mártont"); „Szászló Mkif" → Szíjj László Mkif; „Szé László" → Szíjj László; „Mészaros Lilinc" → Mészáros Lőrinc; „Sweeterski/Sweet ki" → Swietelsky; „Kolasz" → Colas; „Dorner Lajos" (VEKE-vezető, kontextusból); „Wölner Pál" → Völner Pál; „Tarló/Tarlos István" → Tarlós István; „Demski" (2004-es városvezetés, bizonytalan); „Bodar Ádám" (BKK-vezérigazgató, bizonytalan keresztnév); „Bakaev Zoltán" (műsorvezető neve bizonytalan).
- A „megafont" kifejezés kontextusból értelmezett (Mészáros-közeli cég), az átiratban torzítva szerepelhet.
- A 2004-es „Budapesti Közlekedési Szövetség" (BKSZ) létrehozásának pontos részletei az átiratban töredékesen szerepelnek.
- Több útszám- és helynév (pl. „87-es", „68-as", „Körítófülpös", „Mátés Szalkát") torzított alakban szerepel; a legvalószínűbb helyes alakokat használtam (87-es út, 68-as út, Körösszegcsanád, Mátészalka), de nem minden esetben ellenőrizhető egyértelműen.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Ki lehet szorítani a piacról Mészáros Lőrincöt és vagy Szé Lászlót és egyáltalán cél, hogy kiszorítsák [zene] őket.
[00:00:07]Én azt gondolom, hogy egy állam ilyen célt nem tud deklarálni.
[00:00:08]Azt tudja deklarálni, hogy aki szabálytalanságot követett el, aki nem tartotta be a közbeszerzési szabályokat, ott föllép és ott érvényesíti akár azokat a azokat a jogkövetkezményeket is, amik akár a jövőbeni közbeszerzésekből való kizárást [zene] jelentik.
[00:00:25]Én azt tudom mondani, hogy van az korábbi kormányhoz kötődő építőipari szereplők között olyan, ahol már látunk olyan súlyos szabálytalanságra utaló gyanú korábbi közbeszerzésben, ami kapcsán a következő hetekben lépni fogunk.
[00:00:44][zene] Ez a Della, a 24.hu gazdasági podcastja, ahol minden a pénz körül forog.
[00:00:50]Üdvözlöm önöket, Bakaev Zoltán vagyok, a Della podcast házigazdája, Adella 24.hu tú gazdasági podcast [zene] műsora.
[00:00:55]Mai vendégem Vitézi Dávid, beruházási és közlekedési miniszter.
[00:01:00]Üdvözlöm a stúdióban.
[00:01:03]Köszönöm a meghívást.
[00:01:04]Október 6-án vesszük föl az adást, és arra kérném önöket, hogyha még nem tették volna, akkor iratkozzanak föl a 24.hu YouTube csatornájára.
[00:01:15]a egy hatalmas tárca az ő né rengeteg feladattal, teendővel.
[00:01:19]De most mégis arra kérném, hogy kicsit mással kezdjük ezt a beszélgetést.
[00:01:26]Tudja ön, hogy mi az a skúló?
[00:01:30]Nem tudtam, de most kénytelen voltam utánanézni.
[00:01:31]Igen, mert volt egy tippem, hogy a korára való tekintettel már nem volt soratona.
[00:01:38]Én meg voltam, én tudom mi az a skúló.
[00:01:40]Ugye itt arra gondolok, hogy a Dorner Lajos a Veke egy nagyon furcsa posztot tett közzé a főváros és a a kormány megállapodásának őrvén.
[00:01:50]Arra célzott, vagy hát nem is nagyon célzott, szó minden értelmében arra célzott, hogy ön önnek, Karácsony Gergelynek és Magyar Péternek egy-egy skúlót kellene adni.
[00:02:02]Ugye a skúló az a golyó.
[00:02:02]Én a fejünkbe ráadásul a muskaagolyónak a egy ilyen slengesített elnevezése.
[00:02:06]Igen.
[00:02:06]A homlokkutkuk közepébe.
[00:02:08]Ö mivel magyarázható ez az indulat?
[00:02:12]Ez a a ez a megállapodás?
[00:02:15]Ez okozója lehetett-e ennek a ellemi erejű fölháborodásnak?
[00:02:17]Én azt nem elemezném, hogy hogy kinek pontosan mi játszódik lafjebben, mikor egy ilyet leír.
[00:02:24]Nyilván közszereplőként ahhoz teljesen hozzá vagyok szokva, hogy a kommentmezőkben gyakorlatilag bármit el kell viselni, és hogy mondjam, milyen a demokrácia.
[00:02:34]Itt két okból, amikor megkérdezte a Telex, hogy ebbe léptünk-e, hiszen náluk történt ez a megszólalás az ő kommentcsávjukban, akkor két okból döntöttem úgy, hogy hogy végül feljelentést teszek a központi nyomozó főügyességén.
[00:02:49]Az egyik ok az, hogy azért itt mégis csak egy halálos fenyegetésről van szó, és nem csak velem szemben, hanem másik két közszereplővel, a miniszterelnökel és Budapest főpolgármesterével szemben.
[00:02:59]Tehát ez túlmegy azon a a ponton, amit mindenképpen el kell tűrni.
[00:03:03]Másrészről, hogy nem egy random kommentelő tette, hanem még, hanem egy olyan közszereplő, aki azért rendszeresen a sajtóban nyilatkozik, és szakértőként tűnik föl.
[00:03:13]És azt gondolom, hogy azért ez túlmegy a szakmai véleménynyilvánítás határai, nem is kicsit, hogyha valaki ilyet kíván.
[00:03:20]Nyilván én ismerem a az illetőt nagyon régről.
[00:03:24]Az, hogy pontosan az ilyen fokú indulatok honnan erednek, ezt ezt már én sem tudom megmagyarázni, vagy erre nehéz épesző magyarázatot találni.
[00:03:30]Ez nem következik a korábbi kapcsolataikból?
[00:03:36]Nem azt gondolom, hogy ilyen fokú indulat nem következett, már csak azért is, mert jó pár éve, szerintem több mint egy évtizedde nem is beszéltünk egymással.
[00:03:43]Ugye nagyon-nagyon régen, ez most már több mint 20 éve volt, mi abban a civil mozgalomban dolgoztunk együtt, ahol én is kezdtem a szakmai pályafutásom.
[00:03:54]És amikor én a BKK vezérigazgatója lettem 2010-ben, akkor szerintem a mi személyes konfliktusunk abból eredt, hogy én nem gondoltam azt helyesnek, hogy mindenkit a korábbi civil harcostársaim közül hirtelen akkor valamilyen köz funkcióba, nem tudom hozzak vagy emeljek.
[00:04:08]Őben volt ambíció.
[00:04:12]Én ide [torokköszörülés] datálom vissza ezt a ezt a viszonyt, de én nem hogy mjam, én én nem szoktam róla írni, nem szoktam róla nyilatkozni.
[00:04:17]Tehát nem tudom, 15 éve ő a nyilvánosságban leírja rólam a legkülönbözőbb negatív véleményeit.
[00:04:22]Ez szíve joga van.
[00:04:25]De nyilván én nem szoktam ezt a kesztyűt felvenni.
[00:04:26]És most sem gondolom, hogy megtettem volna, de nyilván tényleg egy halálos fenyegetés, vagy fejbe lövéssel fenyegetése Magyarország miniszterelnökének, Budapestő polgármesterének az az már az a szint, ahol azt gondolom, hogy a hatóságoknak van dolga, mert ez messze messze messze túlmutat azon, amit egy közszereplőnek tűrnie kell.
[00:04:42]illetve hát ennek nyilván mint minden ilyen esetben azért meg kell vizsgálni a valós biztonsági kockázatait, bár azt gondolom, hogy ez inkább egy inkább az internetes agresszió kategóriájába esik ez a történet.
[00:04:53]Akkor ha jól értem, megtette ezt a feljelentést múlt időben fejezhetjük ezt.
[00:04:57]Igen.
[00:04:58]A ő, mint a kormány tagja, nyilvánvalóan ott is ül a kormány ülésein.
[00:05:00]Van egy sor olyan téma, ami egyrészt nagy közérdeklődésre tart számot, másrészt pedig határidősen ketyeg.
[00:05:08]Gondolok itt a 202-es költségvetésről, a középtávú költségvetésű koncepcióra, vagy akár arra is, hogy Magyar Péter miniszterelnök a napokban legalábbis utalt arra, hogy el fog jönni az ideje annak, hogy az árésstoppokat kivezessék.
[00:05:27]Ez ugye magyarázható az infláció alacsony voltával is ebben az időszakban.
[00:05:30]Tehát a a kormányüléseken hol tartanak ezek az ügyek, mikor várhatóak ez ez ügyben bejelentések, akár a költségbesztés, akár az ár és stoppok esetében, de mondjuk ide osztottam az üzemanyagárakat is, mert ott történt egy intézkedés ugye a a 5000 Ft-os kifizetésekkel, de mi van akkor, hogyha hogyha tovább emelkednek az üzemanyagárak, erre milyen válaszlépésekkel készül a kormány?
[00:05:53]Ugye a költségvetés kapcsán nagyon világos a pálya.
[00:05:57]Az idei évben el kell fogadni a meghatározott menetrendben a jövő évi költségvetést.
[00:06:00]A kormány ennek az előkészületeit végzi.
[00:06:02]Nyilván a pénzügyminisztérium Kármál András pénzügyminiszter az, aki ezt a munkát összefogja egyeztet a tárcákkal, meghallgatja több pénzt igénylő közlekedési minisztereket és egyéb szakminisztereket és az ő érveiket.
[00:06:17]És nyilván ezeket a vitákat, mint egy jól működő kormányzat folytatjuk.
[00:06:20]egyébként nagyon érdekes az, hogy az elmúlt években mennyire központosodott már a kormányzás az Orbán kormányok vége felé, hogy gyakorlatilag a tárcák bevonása abban, hogy a költségvetést tervezzék, ez szinte teljesen elmaradt.
[00:06:33]És most az derül ki, ahogy a szaktárcák is készülnek fel egy ilyen helyzetre, meg a pénzügyminisztérium is készíti elő, hogy valójában az, hogy ne egy teljesen felülrőlvezérelt költségvetés tervezés legyen, hanem hanem a valós igények mérlegelésén, szakpolitikai mérlegelésén alapuló, ez teljesen kikopott a magyar költségvetéstervezésből.
[00:06:51]És ennek látjuk is az eredményét.
[00:06:52]Tehát a 2026-os költségvetést úgy fogadta el az előző országgyűlés, hogy abban a valóságtól teljesen elszakadt számok voltak sok szempontból.
[00:07:00]És most nem csak a nagy gazdasági növekedési prognózisokra vagy vagy inflációs számokra gondolok, amik miatt Nagy Mártont joggal kritizálta a közvélemény sokszor, hanem az olyan sorokban is, amikről tök világos kötelezettségvállalás volt ry autópálya megépítésének az idei számlái vagy a Budapest Belgrádnak az idei számlái, vagy az autópályakonzornak a különböző kiadásai, ezeket egyszerűen kivették a költségvetésből, csak azért, hogy szebbnek tűnjen a hiány.
[00:07:23]Tehát ez egy teljesen felülrőlvezérelt tervezési metódus volt, ami ugye azt eredményezte, hogy a tárcák pontosan tudták, én is egy ilyen tárcat örököltem, hogy a költségvetés nem a valóságon alapul, és ezért nem is lehet komolyan venni, és az élet és a költségvetés teljesen elvált egymástól, ami azért végeredményben egy nyilván a választók és a piacok megtévesztésére irányult.
[00:07:40]Nem hiszem, hogy nagyon sikerült egyébként ez a megtévesztés az Orbánkormánynak.
[00:07:44]Ö és most például mi is azon szembesültünk, hogy a MÁVnak az idei béremelése, ami megtörtént már még az előző ciklusban, tehát még a választási idő választás előtti kampányidőszakban egy egy béremelés végre hajtásra került.
[00:08:01]Természetesen ez nem szerepelt az idei költségvetésben egyáltalán, és ennek a fedezete nincs meg.
[00:08:05]És most az idei év végére elfogy az a pénz, ami a MÁVnak idén van, és nem tudja ki, tehát egyszerűen elfogy a pénz év végére.
[00:08:10]Most ezt nyilván kezelnünk kell.
[00:08:12]Ö tehát egy ilyen helyzetből kell új, de nem maradt pénz a béremelés egész évre vonatkozó végrehajtására?
[00:08:21]Nem, hogy nem maradt, hát így ez megtörtént, mert ugye megemelt béreket fizeti a MÁV most már év eleje óta, csak egyszer az év végére elfogy a pénze, mert nem volt meg a fedezete.
[00:08:28]Most ezt utólag a 2026-os pótköltségvetésnek van egy ilyen kerete, ami pont az ilyen ilyen elrejtett tételek rendezésére vonatkozik.
[00:08:37]Havária keret.
[00:08:37]Igen, igen.
[00:08:40]Ebből kell valahogy ezt kezelnünk.
[00:08:40]Ö mert nyilván az nem cél, hogy az ilyen típusú működési kiadásokat áttoljuk a jövő évre, mert az megint nem a transzparens költségvetési gazdálkodásról szólna.
[00:08:48]Tehát a pénzügyminiszter és a kormány most ezt az értékelést végzi.
[00:08:52]Nyilván, hogy mondjam, nem árulok el talán műhelytitkot, ha azt mondom, hogy a beszélgetéseknek a legnagyobb része az úgy zajlik, hogy nyilván miniszterelnök úr minden ponton azt képviseli, hogy a Tisza programjából a lehető legtöbbet teljesíteni kell, és nyilván az egy sokszor hosszútávú, meg az ciklus egészére vonatkozó program, de nyilván minél több vállalását a Tiszának minél előbb szeretné teljesíteni Magyar Péter és nyilván másik oldalról meg a költségvetés egyensúlyát folyamatosan neki is, a kormánynak is, és persze a pénzügyminiszternek figyelnie kell, mert az a bizalom, amit a amit a kamatszinteken jelenleg látunk, ami a kormányváltás után bekövetkezett, amit nyilván egyrészt az árfolyam javulása vagy a forint erősödése is okoz, részben az, hogy a piacok felől, Magyarországot finanszírozó különböző szereplők felől van egy olyan típusú bizalom, hogy gyakorlatilag a kamatszintek és a magyar államadósság finanszírozása a lengyel szint alá vagy környékére és gyakorlatilag, hogy mondjam, a a az eurofinanszírozáshoz lényegesen közelebb került mint korábban volt.
[00:09:53]Ez valójában egy jelentős tehercsökkenést jelent a költségvetésnek, hiszen az államadósságot finanszírozni sokkal kevesebbe kerül, meg általában a magyar gazdaságnak is segít egy ilyen kamatkörnyezet, de erre vigyázni kell.
[00:10:04]Ehhez nyilvánvalóan föl kell tudnunk vázolni azt a költségvetési pályát, ami az Orbán kormánytól megörökölt, hát ugye 8%-ról induló, most már azért 7%-ra ledolgozott, de még mindig brutálisan magas hiánypályát csökkenti.
[00:10:16]Tehát ezt a két szempontot kell gyakorátja, hogy idén 7%-os lesz a hiány?
[00:10:19]Hát ugye 7 és fél és hét között Igen, igen.
[00:10:23]Valahol 7 és 7 é, fél között meglátjuk, hogy mi lesz a pontos szám.
[00:10:25]Azt gondolom, hogy a 7 é, félhez közelebb, de a nyolcól ugye azért távolodunk lefelé.
[00:10:29]Ugye ha nem tudtuk volna hazahozni az uniós pénzeket, vagy nem az összeset, akkor 8,3 lett volna.
[00:10:36]Most a hivatalos célszám 7, fél.
[00:10:36]És nyilván az, hogy ebből a havária keretekből mennyit kell felhasználni, erről folyamatosan tárgyalunk, ettől függ, hogy mi lesz a pontos végső szám.
[00:10:45]Az az fontos, hogy kiemelte a a bizalmat, a piac bizalmát.
[00:10:47]Ezt valóban meg kell őrizni.
[00:10:51]És a piac felől érkező véleményekből az rajzolódik ki, hogy ezt leginkább úgy lehet megőrizni, hogyha jövőre egy intenzív hiánycsökkentés történik az államháztartásban, látnak-e már főszámokat, amelyek mentén folyik a 27-es költségvetés tervezése?
[00:11:04]Fölteszem a kérdésemet.
[00:11:07]A én úgy számoltam, hogy az öt kötőel 5,5% között isából kellene lennie ahhoz a a hiánynak jövőre, hogy azt már a piac előrelépésnek tekints.
[00:11:18]Mondani, hogy biztos, hogy érdem bele kell jönni erről a mai 7-7, és fél közötti szintről.
[00:11:21]Ez tarthatatlan ebben a formában.
[00:11:23]Ez ez a magyar gazdaságnak nem tesz jót.
[00:11:25]Ez ez a gazdasági növekedést ellhetetleníti.
[00:11:27]Ö és ezt a azt a bizalmat, amit az új kormány kapott, öt erodálná, hogyha ez így maradna, hogy pontosan ö milyen költségvetési javaslattól fog élni a pénzügyminiszter, azt egyrészt nem is tisztem így, hogy mondjam, spoilerezni és megelőlegezni, meg még szerintem azért ezek az optimalizálások, hogy hol van ennek a reális szintje, ezek még zajlanak, a kormány még több körben fogja tárgyalni a 2027-es költségvetést.
[00:11:51]És alapvetően tényleg ez a két szempont az, amit amit össze kell egyeztetni, és amiről minzélgetés a végén valójában ide tart vissza, hogy milyen ütemben [torokköszörülés] és pontosan hogyan tudjuk a tiszavállalásoknak, a teljes ciklusra szóló vállalásoknak minél több részét [torokköszörülés] és milyen ütemben minél előbb megvalósítani, és ugyanakkor, hogy tudjuk a hiánypályával ezt a bizalmat fenntartani.
[00:12:14]Nem önmagában itt a a bizalom a a nagyon fontos dolog, de nem önmagában a bizalomról szól lesz, hanem arról, hogy a magyar gazdaság növekedési feltételeit minél inkább megteremtsük, hiszen ez a kamatszint sokkal inkább lehetővé teszi a korábbihoz képest azt, hogy a magyar gazdaság ugye egyben meghiteles legyen a gazdaságpolitikai pálya.
[00:12:30]Tehát azért az sem mellées szempont.
[00:12:33]Ez a munka zajlik minden tárca és a pénzügyminisztérium között is pontosan.
[00:12:36]Én el, hogy most nyilván beszélek a saját házam tájáról, ne másokról.
[00:12:38]Én nyilván mindig behivatkozom azt, hogy akkor pontosan mennyi útfelújításra meg a vasútnál mennyi költésre lenne szükség.
[00:12:44]most az uniós pénzeken túl is.
[00:12:46]És nyilván ugyanakkor én is pontosan értem azt, hogy nem lehet mindent egyszerre, mert ezt a hiánypályát tartani kell.
[00:12:51]És ilyenkor azért nyilván oda mindig visszajutunk, hogy a tárcák felé az az elvárás, hogy még egyszer és mindig újra és újra nézzük meg, hogy hol tudunk spórolni az az abból a pazarlásból, amit megörököltünk a az előző kormánytól.
[00:13:02]Én ma jelentettem be, tegnap este történt meg az aláírása annak például, hogy az M6-os autópálya koncessziós szerződésének a teljes felülvizsgálata megtörtént.
[00:13:11]Ugye ezt Lázár János, Mészáros Lőrinc és Szászló Mkif nevű koncesszorára bízta volna.
[00:13:15]Mi úgy döntöttünk, hogy a a velük kötött megállapodást nem tekintjük érvényesnek.
[00:13:21]Erre van is alapunk.
[00:13:21]És helyette a régi eddigi koncesszort, aki egyébként végig a NER 16 évben is működtette, de ugye ez egy korábbi szerződés 2004-es.
[00:13:30]Őket bízzuk meg azzal, hogy működtessék tovább.
[00:13:32]És ez azt jelenti, hogy 149 milliárd Ft helyett 44 milliárd Ftból működheti 11 éven át az autópályát ez a az üzemeltető.
[00:13:41]Tehát csak ezzel az egy döntéssel, jó, nyilván egy évtized alatt, de 105 milliárd Ftot spóroltunk, azért ez egy évre lebontva is azért jelentős tétel.
[00:13:49]Tehát fogunk még beszélni a rád koncessziókról.
[00:13:52]Csak azt akarom mondani, hogy nekünk most nyilván az is a dolgunk, hogy amellett, hogy nyilván mint minden rendes szaktárca kérünk a pénzügy miniszterériumtól forrásokat, mindent megnézünk, hogy hol lehet levagdosni ezeket a típusú túlköltéseket, túlárazásokat a MÁV takarítási működésén keresztül az informatikán át az autópályakonziói bezárólag nyilván éppen mennyivel nőhet az ön tárcájának a mozgástere 2027-ben?
[00:14:16]100 milliárdos nagyságrendről beszélünk.
[00:14:18]100 milliárdos nagyságrágrendben fog nőni, de ez alapvetően az uniós pénzeknek köszönhető.
[00:14:20]Tehát itt az érdemi mozgástérnövekedés.
[00:14:22]Nyilván az utak terén kell még sokat beszélgetnünk, hogy hogy tudjuk a a kriminális útállapotokat javítani a magyar vidéken.
[00:14:30]Tényleg olyan mértékig hagyták magára a a magyar úthálózatot, hogy talán jól leírja a helyzetet.
[00:14:34]Most nem akarok ugrálni a témák között, de az amennyit a főváros fog költeni tudni az a az utakra ennek a parkolási díj átrendezésnek köszönhetően, az körülbelül annyi lesz 2027 második felétől évente, mint amennyit jelenleg az egész országos magyar közút hálózatra költünk.
[00:14:51]És nyilván az az nincs rendben, azt is nevelni kell jelentős mértékben.
[00:14:54]Tehát itt itt itt kell még a költségvetésben megtalálni a mozgásteret.
[00:14:59]A vasút területén azért ami nekünk egy nagy lehetőséget ad, az az, hogy hazahoztuk az uniós pénzeket.
[00:15:04]Abból a 16 milliárd euróból, amit a különböző alapokba, uniós forrásból újra elérhetővé tettünk Magyarország számára, egy nagyon jelentős összeg a vasútra áll rendelkezésre.
[00:15:15]Ez egy 5 milliárd euró körüli összeg, hogyha mindent egybe veszünk.
[00:15:19]És ennek a felhasználását, a költését, a projektek indítását gyakorlatilag el tudjuk indítani.
[00:15:24]Ennek most már nincsen ilyen típusú feltétele, hogy ne lenne meg a forrás.
[00:15:27]Nyilván ez egy nagyon jelentős munka, hogy új járműtendereket kíérjünk a Hévre, az Intercitykre, elindítsunk nagy vasútfejlesztési beruházásokat a fővonalakon Szeged, Debrecen, Miskolc, Győr, Pécs felé vezető fővonalakon van, ahol tervezés, de többnyire már építési munkákat.
[00:15:43]Tehát nekünk most arról szól a következő fél évünk, hogy sorba ezeket a nagy tendereket kiírjuk és elkezdjük az uniós pénzek felhasználását.
[00:15:49]És ez azért ad egy olyan jelentős többletberuházási mozgástöret a vasút életében, ami gyakorlatilag évtizedek óta nem látott fejlődési pályára tudja állítani a magyar vasútat.
[00:16:00]Az úthálózatnál mi élvez majd prioritás jövőre a karbantartás, vagy a bővítése a hálózatnak?
[00:16:06]Ö alapvetően a megörökölt projektek esetében jelentős forrásokat, 100 milliárdos nagyrendű forrásokat fogunk fejlesztésre is költeni.
[00:16:14]Ebből talán a három legnagyobb tétel, amit kiemelnék, az a Mohácsi híd, ahol ugye a a műszaki tartalmat racionalizáltuk és az alföldi szakaszon, ahol a választások előtt néhány nappal Lázár János ráemelt egy figyelemre mélító 76 milliárdos összeget, és ezek kétszer egyről kétszer kettőre sávra bővítette a a ezt az 51-es útig tartó szakaszt, úgy, hogy ennek semmilyen forgalmi előrejelzés szerint nem volt értelme.
[00:16:37]Ezt vissza vettük a 98%-os előleget is visszavettük.
[00:16:40]Ezt már vissza is fizette a Dunaaszfalt.
[00:16:42]Ö tehát itt történt egy racionalizálás a projektnél, de így is 100 milliárd Ft körüli összegbe kerül jövőre a mohácsi híd folytatása, de ezt ma már csak torzóként lehetne ottgyni, és ezt nyilván nem szeretnénk, ha ezt nem folytatnánk.
[00:16:54]Az M49-es autópályaépítése folytatódik.
[00:16:56]Ennek ugye a az erdélyi hat északerdélyi határátmenetig tartó szakaszát Mátés Szalkáttól építjük.
[00:17:05]Ennek az első fele gyakorlatilag elkészül, de a második fele Körítófülpöstől Csengerig ennek az építése még még korai szakaszban van.
[00:17:10]Ez is egy sok 10 milliárd Ftos költség lesz.
[00:17:15]Ez is azon a műszaki ponton van, ahol egyrészt nem is lehetne ebből visszajönni.
[00:17:18]Másrészt a Szatmár németitől a román magyar határig tartó szakaszt a túloldalon építik, tehát vagy éppen kezdik építeni.
[00:17:24]Tehát azért azt gondolom nem lenne szerencsés, hogyha pont a határmenti szakasz Magyarországon hiányozna végül, de ez egy jelentős költségvetési terhet jelent.
[00:17:31]És nyilván bármi is történik az autópálya koncesszióval, az M1-est félbehagyni nem lehet.
[00:17:37]Tehát, hogy az egy olyan beruházás, amit most hogy milyen konstrukcióban pontosan ebben még tárgyalások zajlanak, de a jövő évben biztosan folytatni kell.
[00:17:42]Ezek így együtt önmagában a fejlesztési büdzsét egyébként kiterhelik annyira, hogy valójában anélkül, hogy új projektek indulnának el, ez még így is egy nagyobb volumenű fejlesztés lesz, mint az idei évben jövőre, mert egyszerűen nagyobb volumenre kapcsol az építés.
[00:17:55]Ezen a három nagy projektnél.
[00:17:58]Nyilván még sok kicsi, de ez a három igazán nagy, ami ami ilyen 10 és 100 milliárdos nagyságrendben terheli a költségvetést.
[00:18:06]És azt szeretnénk, és ezen dolgozunk, hogy ennek mi a pontos mértéke, erről még tárgyalunk a költségvetés készítése kapcsán, hogy az ut a meglévő országos közúthálózatra lényegesen több pénzt tudjunk költeni.
[00:18:15]Én most ide a stúdióba a Magyar Közút székházából jöttem, ahol találkoztam a cég teljes menedzsmentjével és az összes megyei igazgatóval, és végigbeszéltük megyéről megyére, hogy hol vannak a legkritikusabb pontok, hol mi mibe kell előrelépni, hol vannak elakadások és és egy ilyen nagy lehetőleg az egész ciklusra szóló programmal készülünk.
[00:18:33]Azt érdemes látni, hogy vannak olyan megyéink, ahol a teljes útháló, országos úthálózatnak a 70%-a van kritikusan rossz állapotban, 70%-a.
[00:18:43]Vannak olyan megyéink, ahol a jelenlegi felújítási ütem mellett, amennyit az elmúlt három évben költött rá a magyar állam, 150 év alatt jutunk el ugyanannak az útnak a felújítására, miközben 20-30 év után kisebb forgalmunál 30, a nagyobb forgalmú országos közutaknál 20 évente kellene felújítást végezni.
[00:19:01]Tehát ebből látszik, hogy ilyen heted, nyolcad, tized annyit megyé válogatja költünk erre, mint amennyi indokolt lenne, vagy amennyit a szlovénok vagy a románok költenek jelenleg.
[00:19:10]Most Ausztriát hagyjuk is, mert az nem is összehasonítható, mert gyakorlatilag.
[00:19:12]Tehát itt nekünk változtatni kell, de nyilván ennek a költségvetés mozg mozgástér szab határt.
[00:19:18]Azt biztos, hogy érdemben előre fogunk lépni.
[00:19:20]Az idei évben 20 milliárd Ft volt az országos közúthálózat felújítására.
[00:19:25]Ez semmire nem elég.
[00:19:25]Ebből érdemben kell előrelépnünk.
[00:19:27]És amit még kiemelnék, az az, hogy van az országos közúthálózaton több mint 90 darab olyan híd, amiknek egy része nem feltétlenül nagyon látványos, de mint a láncit, hogy mindenki ismeri, hanem egy országos közúton, amikor a kettős körröst keresztezi, vagy egy vasútvonalat keresztező híd, de mégis ezek olyanok, ahol sebességkorlátozások vannak, ahol mondjuk Debrecenbe nem tud átmenni már a busz, olyan állapotok vannak, ahol le kell szűkíteni a kétszer egy csávos egy sávra is váltakozó forgalom van, mert így lehet biztonságosan működtetni.
[00:19:55]Tehát ezek azért egy magára büszke európai országban nem tartható állapotok.
[00:19:59]Tehát szeretnénk egy hídfelújítási programot is elindítani.
[00:20:03]ennek, hogy pontosan mennyi esik a jövő évre.
[00:20:05]Ezen most dolgozunk, de valójában minket nem is az segít igazán, hogyha a jövő évi költségvetésünk ről van csak megállapodás, és az mondjuk nagyon sok, hanem az, hogyha van egy három-négy éves programra egy megállapodásunk a pénzügyminisztériummal, ezen dolgozunk és nyilvánvalóan megvan erre a Tiszak kormány politikai szándéka, csak pontos összegeket nem mondanék még, hiszen a közbeszerzések időigénye miatt egy mi nem örököltünk meg lefolytatott közbeszerzéseket, nincsenek megkötött szerződések a Magyar Közútnál.
[00:20:31]Tehát nekünk valójában munk érdemi nagy volumenváltást a mostani munkákhoz képest igazán jövő tavasztól, nyártól van esélyünk elkezdeni.
[00:20:39]Tehát itt ebben ezen dolgozunk nagy erőkkel.
[00:20:43]Mindenképpen el kell azt érnünk, hogy azok az útállapotok, amik ma egészen nagy forgalmat bonyolító és kiemelt főutakon vannak, akár egy 87-esen, akár egy hatos úton Pécst-től délnyugatra, akár az 51-esnek számos szakaszán, akár a 68-ason, de tudok nagyon sok példát mondani, országszerte látszik ez.
[00:20:58]ezen változtassunk.
[00:21:01]Gyakorlatilag a magyar falup programból meg bizonyos uniós pénzekből az előző kormány, ha költött is országos közútálózatról, az jellemzően a falvak közötti negy négy-öt számjegyű alsóbb rendű utaknak a felújítására ment, mert ezekre voltak célzott programok.
[00:21:18]Gyakorlatilag az országos hálózat gerintét adó egy és két személyű nagy főút hálózatnak a felújítására nulla ment az elmúlt években.
[00:21:24]Tehát ezt szinte a az ilyen kátyúzáson és min nem a legszerencsésebb a mobilitás szempontjából tás mobilitás szempontjából.
[00:21:33]Azt muszáj megkérdeznem, hogy kik fogják ezt a munkát elvégezni.
[00:21:36]azért teszem föl ezt a kérdést, mert ahogy a politikai mezőben ugye zajlik már a tisztítótűz a viszonyok felszámolása, illetve átrendezése, hasonló igény fogalmazódik meg bizonyos szereplők részéről a a versenyszektorban, a piacon, a gazdasági szektorban, hogy azok a cégek, amelyek a NER alatt építettek ki betonbiztos pozíciókat, és lényegében egy-egy ágazatnál monopol helyzetbe kerültek, és az építő iparban például látjuk azt, hogy kik azok, akik nélkül, vagy akiket megkerülve nem lehet nagy beruházást ma Magyarországon végrehajtani, hogy ez gondolkozik-e a kormány ennek a helyzetnek a valamilyen típusú felszámolásán, ami még nem jelent drasztikus beavatkozást a piaci viszonyokban, mégis segít kicsit átrendezni azt.
[00:22:26]Igen, például éppen annak érdekében, hogy erősebb összehasonlítási alapjaink legyenek és legyenek saját képességeink, például a Magyar Közutnán most arról is tárgyaltunk épp ma reggel is, hogy hogyan tudjuk a saját gépkapacitást úgy növelni, hogyha ha nem tudunk megfelelő partnereket találni adott esetben, akkor legyen saját kivitelezési képessége is a Magyar Közútnak.
[00:22:49]Ez nyilván nem volt meg mindent, meg nagy felújításokat azért nem fogunk tudni így megoldani, de szeretnénk érdemben növelni azt a saját gépes kapacitást, amivel tudunk kisebb útfelújításokat végrehajtani közbeszerzés nélkül saját erővel.
[00:22:58]A MÁVnál is egyébként ezt csináljuk.
[00:23:00]Idén nyáron számos olyan felújítás zajlott, most éppen a gyöngyörösi vonalon készült ez el, ahol a MÁV FKG saját dolgozókkal, saját gépekkel végezte ezt el.
[00:23:09]Itt is az igazság, hogy a nagy uniós projektekre ez nem jó.
[00:23:12]azt nem tudjuk így megcsinálni, de azért a kisebb felújításokra ez arra is jó, hogy tudunk egy ilyen összehasonlítási árösszhasonlítási mozgást teröret kapni, hogy ha nálunk ennyibe kerül, akkor mennyi mennyi a reális piaci ár.
[00:23:22]A kérdés, hogy honnan lehet a gépparkot bővíteni, honnan tudják bővíteni?
[00:23:28]Ezt vásároljuk vagy béreljük.
[00:23:28]Ezek ezek nem a kivitelezőktől érkeznek, hanem ezek európai piacon érthető gépek.
[00:23:37]De alapvetően valóban az a helyzet, hogy ugye két irányból kapunk támadást és hogy ez a munka velejárója, de azért ezt fontos látni, hogy egyik oldalról nyilván a Fidesz és mindenféle propaganda szereplőik folyamatosan próbálják azt a látszatot kelteni, hogy itt most már csak külföldiek nyernek, ami egyébként nem igaz.
[00:23:57]Tehát hogyha megnézzük ebben a ciklusban, mit tudom én kubacsi hitfelújítását is a egy magyar középvállalat nyerte el számos esetben kisebb kivitelezési tendereken, közepes magyar cégek nyernek, de az való igaz, és ez egyébként nem volt másképp az elmúlt 16 évben sem, hogy azért a magyar kivitelezői és építari szektor jelentős szereplői, azok között találunk külföldi cégeket.
[00:24:18]Nyilván a Sweeterski vagy a Strabag vagy a Kolasz talán a legismertebbek ezek közül például az útépítésben.
[00:24:24]Mi, hogy mondjam egy közbeszerzésen nem kívánjuk a semmiképpen, hogy ők nyerjenek csak és a magyar szereplők ne jussanak munkához, de azt se fogjuk csinálni, hogy őket kizárjuk.
[00:24:35]Egyébként nem is lehetne Európai Unios szabályok szerint, vagy azt mondjuk, hogy ha ők olcsóbbak, akkor majd mi egy sokkal drágábbat pofára valaki mást kiválasztunk.
[00:24:41]Ez is egyébként törvényellenes lenne.
[00:24:42]És miőtt valaki azt gondolja, hogy ezek a szereplők, nem tudom, most születtek, azért a helyzet az, hogy ezek a nagy külföldi tulajdonú vállalatok azért a NER 16 évében is, és ezért pedig szerintem van, aki kritizálja is őket, azért sokszor elég jól túléltek, csak lehet, hogy éppen Mészáros Lőrinc vagy Szászló alvállalkozójaként jelentek meg és nem a frontban.
[00:25:01]És így aztán jutott az a fővállalkozói profit, amivel aztán mondjuk a megafont lehetett finanszírozni, mint ahogy az elmúlt ki lehet szorítani a piacról Mészáros Lőrincöt és vagy Szé Lászlót és egyáltalán cél-e, hogy kiszorítsák őket.
[00:25:15]Én azt gondolom, hogy egy állam ilyen célt nem tud deklarálni.
[00:25:16]azt tudja deklarálni, hogy aki szabálytalanságot követett el, aki nem tartotta be a közbeszerzési szabályokat, ott föllép és ott érvényesíti akár azokat a azokat a jogkövetkezményeket is, amik akár a jövőbeni közbeszerzésekből való kizárást jelentik.
[00:25:33]Én azt tudom mondani, hogy van az korábbi kormányhoz kötődő építőipari szereplők között olyan, ahol már látunk olyan súlyos szabálytalanságra utaló gyanú korábbi közbeszerzésben, ami kapcsán a következő hetekben lépni fogunk, és aminek lehet olyan következménye, hogy akár nagy építőipari szereplők ezek közül arra tekintettel, nem azért, mert nekünk nem szimpatikusak, mert a ilyet nem lehet és nem is fogunk csinálni, hanem azért, mert korábban egyébként Magyarország nemzetgazdasági érdekeit megsértve és Ezáltal az Európai Uniós forrásokat veszélyeztetve, sőt azt okozván, hogy el elessünk uniós forrásoktól, mert van ilyen veszély több nagy projektben, összejátszottak, szabálytalanságokat követtek el, akkor ott fel fog lépni a kormány.
[00:26:17]Ezzel együtt ők a NER emblematikus figurái, akiket előbb említettem.
[00:26:20]Igen.
[00:26:23]És ezzel együtt azt tudom mondani, hogy nyilván nekünk az az érdekünk, hogy azért az a magyar tulajdonú jellemzően közepes építőipari cégek, mert az előbb felsoroltakon kívül nagyok azért nincsenek magyar tulajdonban, de hogy azért a közepes cégek, akiket szintén lehet kritizálni azért, hogy most akkor hol és mikor és kinek dolgoztak be, kapjanak lehetőségeket és úgy írjunk ki tendereket, hogy ne csak a legnagyobbak, amik aztán hogyha a NER szereplői nincsenek, otthok már csak külföldiek lehetnek, ne csak ők jussanak lehetőséghez.
[00:26:51]De ebbe tényleg hany ez azt jelenti, hogy kisebb egységekre bontják adott esetben a beruházás kivitelezés a referenciákat nem a legszigorúbbra állítjuk be, hogy most éppen zajlott egy ilyen vita, hogy mennyiben és hogyan érdemes aszfaltkeverő telep távolságot, szállítási távolságot előírni, ami azért vannak aszfaltkeverői sok cégnek, de való igaz, hogy azok a szintén a legnagyobbak kezében vannak.
[00:27:13]Hát igen, a kapacitás ott van Mészvárosnál meg Szélnél.
[00:27:14]Hogyan lehet ezt így ezt a csob árnyalnám ezt, mert itt azért valójában a kapacitás egy nagyon jelentős része a külföldieknél van.
[00:27:20]Ühüm Strabagn Sweeterskinél Kolasználnál és vannak a Ner nagy szereplőinél.
[00:27:25]Szerintem az is egy fals beállítás, amikor valaki azt mondja, hogy csak a NER szimbolikus szereplőinél vannak ezek a kapacitások.
[00:27:31]Ez nem igaz.
[00:27:31]Most ez ki örül, ki nem, azt mindenkinek a véleményére bízom, de nem igaz.
[00:27:34]A külföldiek nagyon jelentősen itt vannak.
[00:27:37]Való igaz az, hogy a NER ők inkább bedolgoztak sokszor a NER nagy cégek alá, de azért volt arra is példa, még a hármas metró felújítását Tarlos István, tehát a Fidesz városvezetése idején a Süterski nyerte el közvetlenül.
[00:27:47]Tehát azért ők nagy szerződéseket megkaptak közvetlenül is, de ezzel együtt valóban sokszor alvállalkozóként jelentek meg, de jelentős kapacitásaik vannak.
[00:27:57]És van egy közepes méretű magyar cégvilág, amikre szintén például 24.hu is leírta az egyik ilyen cégről, hogy hát a nerdnek dolgozott, és most micsoda dolog, hogy a Tiszakormány idején is megnyert egy pályázatot, de akik a mi tudásunk szerint nem kötődnek ilyen módon olyan direktben, mint ahogy az ön által említett szereplők.
[00:28:17]De nyilvánvalóan én erre mondtam azt, hogy azért, hogy mondjam, szűzlányok nincsenek a magyar építőiparban, tehát az út és vasútépítés terén, ahol gyakorlatilag csak közpénzből zajlottak beruházások, minden szereplő, aki az elmúlt 16 évet valamilyen módon túlélt ebben az országban, legyen az külföldi tulajdonú, vagy legyen az magyar középvállalat, hogy mondjam, találkozott Mészaros Lilincel és Szí Lászlóval a munkájának egy pontján.
[00:28:37]Én azt gondolom, hogy ez a magyar építőiparnak, a magyar gazdaságnak nem egy járható út, ha azt mondjuk, hogy aki valaha együtt dolgozott ezekkel a szereplőkkel, a nem is lehet jogszerűen ilyet csinálni, de most csak így elméleti szinten mondom, hogyha ezt most akkor azt mondjuk, hogy mindenkit kizárunk, akkor tényleg nem marad senki, aki tud hát végképp vasútat, de utat se nagyon építeni.
[00:28:54]Itt abban kell egy árnyalt megközelítést tennünk, hogy akik akik elvettek a közösből, akik túláraztak, akik közbeszerzési szabályokat megsértettek, ott ott garantálnunk el azt, hogy ezt ne tehessék meg újra.
[00:29:06]És ennek akár olyan következménye is lehet, hogy egyes cégek, akiket ma ismerünk, lehet, hogy három-négy év múlva már nem fognak, vagy akár két év múlva sem ilyen közbeszeréseket megnyerni.
[00:29:16]És és azt is elő kell mozdítanunk, hogy bár nyilván a külföldi tulajdonú nagy építőipari cégek itt voltak az elmúlt 16 évben is Magyarországon, még ha most úgy is tesz a Fidesz, mintogyha ez nem így lett volna, meg itt voltak előtte is, de azt azért el kéne kerülni, hogy ők teljesen domináns szerepbe kerüljenek a magyar építőiparban.
[00:29:29]És ehhez pedig nyilván az is fontos, hogy azok a közepes szereplők, akik lehet, hogy sokak személyben szintén szákát jelentenek, de nem direktben a NER leágazásai voltak, kapjanak lehetőségeket.
[00:29:44]És ilyen szempontból az én tárcám nem egy egyszerű hely, mert bármit csinálunk, nyilván mindig kritika fog minket érni.
[00:29:50]Én eznek tudatában vállaltam ezt el, tehát nincs ezzel semmi gond.
[00:29:53]És azért az is úgy van, hogy ha mi kibontunk egy tendert, és az látszik, hogy most az előbb felsorolt szereplőket nem is nevesítem, de az egyik a nerhez kötődött, a másik a külföldi, a harmadik egy közepes magyar vállalkozás, és van köztük egy ársorrend.
[00:30:10]Most nem is mondom, hogy milyen ársorrend, akkor azért, és mindenki szabályosan beadott minden papírt, megvan a referenciája, akkor én azért, mert az egyiket vagy másikat akár jobbnak, felkészültebbnek tartom, vagy vagy morálisan kikezdhetetlennek tartom, nem választhatom a drágábbat.
[00:30:24]Tehát a közbeszerzési törvény, ami ilyen szempontból az Európai Uniós közbeszerzési szabályokon alapul, azért nagyon megköti azt a mozgásteret hogy mit tudunk tenni.
[00:30:33]Most például az történt, ezt ennek megkaptam mindkét végét a kritikai izébe.
[00:30:37]Az egyik, hogy miért nyer a Mészároshoz kötődő, az még egyébként a Lázár idején lett kihirdetve.
[00:30:42]Tehát nem is mi hirdettük ki, de megkaptuk ezért.
[00:30:43]Utána meg, hogy miért nyer a külföldi mondták a fideszesek, amikor a Sweet ki nyert.
[00:30:49]Mégis ez ugyanaz a tender, csak megtámadták egymást a közbeszerzési döntőbizottságon.
[00:30:52]És valójában azt, hogy kinyeri a tendert, nem mi döntöttük el, nem a MÁV, hanem a döntőbiztosok, a közbeszerzési döntőbizottság, ami gyakorlatilag egy bíróság, döntötte azt el, hogy végül kit hirdet ki nyertesnek, és kit zár ki, és onnantól kezdve az minket köt.
[00:31:04]Tehát a összefoglalhatom mindezt úgy, hogy megkezdődik mészáróség kiszorítása az építőiparból.
[00:31:11]Én azt gondolom, hogy az a típusú preferencia irántuk, ami az elmúlt éveket jellemezte, az megszűnt.
[00:31:14]És én úgy látom sok olyan cégét ennek a csoportnak, hogy ők ha nincsen mögöttük hátszél, és nincsenek preferálva, akkor pedig nem versenyképesek.
[00:31:26]Ez pedig ahhoz fog vezetni, hogy szerintem mind a magas, mind a mély építésben lesznek olyan helyzetek, ahol a korábban domináns piacvezető cégek eltűnnek, vagy visszaszorulnak, legyen szó vasútépítésről, vagy legyen szó magas építésről is.
[00:31:39]Valami hasonló helyezet van a köztéri reklámpiacon is, ugye késznek, vérlegesnek tekinti a szabályok módosítását.
[00:31:49]Sokan panaszkodnak arra, hogy vagy a legnagyobbak maradnak továbbra is a piacon, vagy azok, akik egyébként a Nhez szintén be voltak kötve csak ezen a részpiacon.
[00:31:58]A szabályozást azért nem tekintem késznek, mert a kormányendőt még nem jelent meg.
[00:32:01]a törvény, igen, azt nem tervezzük módosítani.
[00:32:02]Önmagában a törvény egy nagyon jelentős szigorítást behoz, és ennek azért amellett, hogy a NER nem ner tengelyen vizsgáljuk ezt a kérdést, van egy és vizsgálni is kell, de van egy nagyon jelentős plusz rétege, vagy több is.
[00:32:16]Az egyik az az, hogy általánosságban a gyűlöletkeltő propagandát, politikai propagandát jelentősen korlátozza a köztereinken.
[00:32:27]másrészről a városképit, a városképi, illetve tájképi túlterhelést jelentősen csökkenteni hivatott.
[00:32:33]Ha Ausztriába vezetünk egy külterületi úton, az, hogy sorba óriás plakátok állnak az út mentén, ez egyszerűen nem nem része annak a látképnek, ahogy ahogy a tájat látjuk, és ahogy amikor azt érezzük, hogy átmentünk a határon, és hirtelen más a vizuális környezet, annak sok eleme van egyébként, amit érdemes vizsgálni mindegyiket külön, de ugye úgy érezzük rögtön, hogy átléptük hegyes halomnál a határt.
[00:32:59]Annak az egyik része, hogy a mindent elöntő reklámzaj korlátozó van.
[00:33:01]És egyébként ez már Cseországban is így van.
[00:33:04]Tehát itt volt egy kifejez.
[00:33:05]Akárhányszor megyek Ausztriából, mindig a helyi politikai választásokkal van tele, mert ott gyakran politikai plakátok vannak, de ugye az ilyen speciális, bár mi most e nem kicsi plakátokról beszélünk.
[00:33:14]Igen, most ezt is korlátozni fogjuk Magyarországon, hogy ez a műanyagplakáterdő, ami most tavasszal volt, és ugye látszik, hogy valójában ez a választók preferenciáját olyan nagyon nem befolyásolja, mert hát az a párt, aminek a legtöbb plakátja volt, az be seott a parlamentbe.
[00:33:30]Úgyhogy én szerintem itt is és végtelen mennyiségű műanyagszemétet generáltak ezek.
[00:33:34]Ö még néhány hete is sétáltam a felső rakparton Budán és azt láttam, hogy a most ugye igencsak aszályos helyzetben a Duna kiszáradt medvrén vagy a a Medrénnek a kiszáradt szélén vagy peremén sorban ott álltak Dobreev Klára plakátjai még mindig amik valahogy a a szélbe fújt az alsó rakpartról vagy a felső rakpartról.
[00:33:53]Tehát én ezt alapvetően egy teljesen felesleges szennyezésnek gondolom és a parlament is így szabályozta.
[00:33:57]Ezben a kérdésem az, hogy a kis és közepes magyar vállalatok, vállalkozások a reklámpiacon ők túl fogják élni ezt a jogszabálymódosítást.
[00:34:07]Egy nagyon jelentős szerkezeti átalakítást fog ez hozni.
[00:34:08]Biztos lesznek olyanok, akiknek van néhány olyan óriás plakátjuk, néhány tucat óriás plakátjuk városias helyeken, amit be fog tiltani ez a szabályozás.
[00:34:15]vagy azok a cégek, amik mondjuk abból élnek, hogy és ebben is vannak közepes cégek, nem csak nagyokkal, hogy épülethálókkal történt épületeket lefednek, mintogyha ott valamilyen építkezés zajlana, és a városképünk úgy néz ki, ahogy Budapesten alig tud egy régi régi épületekre egy fotót csinálni valaki, hogy nincs benne egy samponreklám.
[00:34:30]Ezek között lesznek olyan cégek szerintem, amik ebből a szabályozásból ezt a tevékenységet így nem tudják folytatni.
[00:34:35]Viszont akarunk azért ablakokat nyitni arra, hogy maradjon tere az innovációnak és a vállalkozásnak.
[00:34:40]Tehát például a digitális reklámok terén lesz a szabályozásban azért olyan megengedő pont, de itt is igyekszünk előírni azt, hogy ne ilyen villódzó lett falak jelenjenek meg, hanem visszafogott fényerejű, lassan mozgó, a a járókelőket nem zavaró, vizuálisan nem agresszív reklámhordozók [torokköszörülés] jelenjenek meg.
[00:34:57]Ö és és valóban van a szabályzásnak egy olyan része, ami amit mi a francia szabályozásból vettünk át, ami azt mondja, hogy köztéren városi történeti városi meg belvárosias környezetben, tehát intenzív lakóvezetekben csak utcaúton lehet reklám, ahol van közhaszna ennek.
[00:35:14]Tehát ahol ez a reklám azért kell, mert ezt teszi lehetővé, [torokköszörülés] hogy tető legyen a fejünk fölött a buszmegállóban.
[00:35:19]Azt teszi lehetővé, hogy mondjuk legyen köztéri WC.
[00:35:23]Ilyen még nem nagyon van, de sok helyen Európában ez létezik, hogy a közteri VC-ket a rajtuk lévő reklámok finanszírozzák, hogy ott legyen egy pad, hogy legyen valamilyen közfunkció, tehát a reklám önmagában állva ne szennyezze a vizuális környezetünket, akkor lehessen reklám, hogyha az valamilyen többlet hozzáadott városi értéket hordoz.
[00:35:37]Ez egy franciáktól indul, de sok más európai országban azóta létező szabályozás.
[00:35:42]Ezt ültettük most át a magyar jogbal.
[00:35:43]Tehát nyilvánvalóan a például a buszmegállókban látható reklámfelületek azok megmaradnak.
[00:35:51]És ez nyilván, hogy mondjam, hadd kanyarodjak vissza a költségvetéshez.
[00:35:57]Azt azt meg fogom kérdezni, hogy mai tudásuk szerint az öthöz vagy a 6%-hoz lesz közelebb a jövő évi hiány?
[00:36:04]Hát egyért azon dolgozunk, hogy az öthöz legyen közelebb.
[00:36:06]Hogy mi a pontos szám, és mit fog előterjeszteni a pénzügyminiszter?
[00:36:10]Ezt most ezt most hagyná előlegezzem meg, de az ambíció világosan ez.
[00:36:15]Mikor tervezi a kormány elfogadni a költségvetést, mikor tervezik benyújtani a parlamenthez?
[00:36:20]költségvetési tanács jön először oda szerintem október utolsó hetében el kell úgy jusson ahhoz, hogy decemberben az ünnepek előtt még a parlament el tudja fogadni.
[00:36:29]Tehát azt gondolom, hogy a költségvetés főszámai, hiszen a költségvetési tanácsnak benyújtott dokumentumok azért a sajtó bizonyos részeiben elég hamar kikötnek.
[00:36:37]Nem akarok olyat mondani, ez pénzügyminiszteren múlik elsődlegesen, és nem az nem akarok más miniszter hatásében beszélni, de azért én azt gondolom, hogy október utolsó hetében már ezek a kerzámok ismertek lesznek a nyilvánosság előtt.
[00:36:49]áréspokról elhangzott valami érdemi a legutóbbi kormányüléseken 2027-ben tervezik kivezetni a kormány az áréspokat.
[00:36:56]Most nem tárgyaltunk erről az elmúlt két hétben, de azt tudom, hogy hogy és ugye erre utalt is a miniszterelnök a nyilvános beszédében, hogy a az él a magyar élelmiszer termelők részéről, a magyar agrárium részéről azért rendszeresen felmerül az, hogy az áréslapnak van egy olyan mellékhatása, hogy sokszor önmagában ez ösztönzi azt, hogy végül külföldi termékek kerüljenek a magyar polcokra, mert egyszerűen az árés kikényszeríti azt, hogy a létező legolcsó sóbb nem tudom almát importálják végül a magyar kiskereskedelmi láncot meg egyéb zöldség és gyümölcstermékeket.
[00:37:35]Tehát, hogy itt nyilvánvalóan egy sok rétű kérdés van.
[00:37:36]Azért nem hogy mondom, ez ez nem egy olyan dolog, ami a magyar demokráciával egy idős és valami 30 éves vívmány.
[00:37:44]Éppen a legnagyobb inflációs időszakokban nem volt árisop Magyarországon.
[00:37:48]Ezt egy évvel ezelőtt vezette be az akkori Fidesz kormány, mikor már egyébként Jócskán túl voltunk Európa messze legmagan meg volt, tehát azért voltak előzmények és annak ellenére itt volt a legmagasabb élelmiszerár növekedés Magyarországon.
[00:38:03]De valamiért most szóba hozta magyar kéz.
[00:38:04]Mert mint minden intézkedés esetében azt kell megnézni, hogy mi az ami legjobban szolgálja a magyar családok érdekét és a magyar gazdaság benne a magyar agrárium érdekét, mert a végernyben azért az a fontos, hogy a magyar gazdaság ezt a mai, hogy mondjam, beragadt állapotából most most a kedvező a gazdasági környezet, most alacsony az infláció, hogy ezt ki lehessen vezetni komolyabb problémák nélkül.
[00:38:24]Tehát ez három, négy- öt hónapos távlatban, gondolom ilyen reálisnak ez egy jó megközelítés.
[00:38:30]Kesztő úr, hogyha a vasúti menetrendről kérdezné az agrárminisztert, és ő egy ilyen kérdésben válaszolna, én meglepve nézném, úgyhogy most nem szeretnék abba a helyzetbe kerülni sem, mint a kormány egyik tagját kérdeztem önt, aki esetleg erről rendelkezik információval.
[00:38:44]Igyekeztem a szempontjainkat elmondani, és nyilván utalt erá a miniszterelnök is, a kormány még döntést ebben a kérdésben nem hozott, de alapvetően a magyar agrárium felől és a magyar termelők piaci visszaszorulása elleni fellépés szempontjából is vizsgálja ezt a kérdést, mind a gazdasági tárca, mind az agárok.
[00:39:01]Akkor térjünk rá a főváros kötött megállapodásra.
[00:39:03]Ebben a nagycsomag ez tényleg egy nagy csomag.
[00:39:07]Igen.
[00:39:07]A rengeteg minden van benne.
[00:39:07]Mi az önzáadott értéke ebben a csomagban?
[00:39:12]Hát remélem például az, hogy létrejött.
[00:39:14]Elég sok beszélgetésünk volt a fővárossal ennek az előkészítésére.
[00:39:18]Azért ha megnézi a főpolgármester nyilatkozata, itt még a nyári hónapokban is arról beszélt sokszor Karácsony Gergely, hogy nincs érdemi kapcsolattal, nem indultak el a tárgyalások, és aztán valamikor nyár végén tudott tudtunk oda eljutni, hogy azt a mandátumot a kormánytól megkapta a pénzügyminiszter, és megkaptam én, hogy közösen tárgyaljuk a fővárossal, de nyilván az látszott, hogy a pálya fenntarthatatlan.
[00:39:36]Amint a Tisza kormány hivatalba lépett és voltak lejáró inkasszók, akkor ugye azt októberig kitoltuk, tehát adtunk egy kis levegőt a fővárosnak is, meg saját magunknak is, hogy legyen idő ezt feldolgozni.
[00:39:49]Az én minden létező munka és szellemi kapacitásomat az uniós pénzek hazahozatala azért lekötte a nyári hónapokban egészen augusztus végéig.
[00:39:57]Tehát azt kértem a főpolgármestertől is, hogy adjon a kormánynak időt.
[00:40:00]Egyébként neki is érdekel, hiszen Budapest is nyertese az uniós pénzek hazahozatalának.
[00:40:06]És ott itt is a számos beruházás tud elindulni emelletty az ország minden táján.
[00:40:11]És ha ez megvan, és úgy látjuk, hogy ez rendben van, akkor üljünk asztalhoz.
[00:40:13]Ez nagyjából így is történt, tehát valamikor nyár végén ősz elején kezdtük el a tárgyalásokat és és azzal ültünk asztalhoz.
[00:40:22]És egyébként nagyon nem kellett erről egymást győzködni, hogyha most egy újkormányzati ciklusban ekkora, hogy mondjam, már már a kupac nagyobb, mint a szőnyeg, ami megpróbálták besöpörni.
[00:40:32]egy ilyen helyzetben van a főváros, és tényleg akut csődhelyzet jön ősszel, akkor ne csak megpróbáljunk túlélni egy-két hónapot, mert akkor újra kezdődik az egész, és megy ez a végtelen szenvedés tovább, hanem próbáljunk meg olyan rendszerszintű átalakításokat hozni, amik egyrészt a főváros pénzügyi stabilitását szolgálják, másrészt megoldanak évtizedek óta megoldatlan kérdéseket, mint az egységes budapesti parkolási rendszer, vagy éppen az, hogy regionális közlekedésszervezés legyen, és a a hévek, az agglomeráció és a öö az ön ötlete volt a parkolási rendszer átalakítása és a regionális közlekedésszervezés.
[00:41:07]Ez egyik sem olyan dolog, ami új ötlet lenne, és magamnak vindikálnám.
[00:41:12]A regionális közlekedésszervezésről én 2010-ben már beszéltem, amikor a békáket létrehoztuk, sőt előtte is még amikor civil aktivista voltam, amit ugye felidéztünk itt az műsor elején.
[00:41:22]Tehát ez egy nagyon régi terv volt, de de ezt sem mi találtuk ki.
[00:41:25]Tehát a BKS-zt ezzel a céllal, ez a budapesti Közlekedési Szövetség, ezt 2004 körül hozza létre az akkori szocialista kormány, hogy ez legyen, csak aztán nem valósul meg.
[00:41:35]Tehát évekig megy az létre is jön egy intézmény, asszem 10 ember dolgozott, nagyon tiszteletre méltató szakemberek.
[00:41:41]Tehát végül a Demski féle városvezetés és a mindenkori szocialista szabaddemokrata közlekedési tárca végül soha nem tudott megállapodni abban, hogy ez létrejöjjön.
[00:41:48]Úgyhogy ez végül nem valósult meg.
[00:41:49]10-ben, amikor Tarlóst megválasztották, volt ilyen ambíciók.
[00:41:50]A békákát mi alapvetően így akartuk létrehozni már akkor, ugye én akkor ennek az első vezérigazgatója voltam, de a kormányt akkoriban nem lehetett meggyőzni erről.
[00:41:59]A ma már másról emlékezetes Wölner Pál volt a közlekedési államtitkár, még vele is tárgyaltunk.
[00:42:05]Nem nem sikerült a kormányt arról meggyőzni akkor, hogy hogy hogy ő is tegyen bele ebbe hatáskört is.
[00:42:12]Mondjon le hatáskörről, mondjon le forrásról, ugyanezt tegye meg a főváros, és lássuk azt be, hogy az 1+1, itt nem kettő, hanem három.
[00:42:18]Tehát ha mindenki kicsit lead a saját politikai egójából, hatásköréből, önálló döntési jogosítványából, akkor a kettő együtt egyszerűen jobb lesz.
[00:42:28]Igen.
[00:42:28]Ezek az intézkedések előfeltételei voltak annak, hogy a kormány 120 milliárd Fttal megsegítse a főváros.
[00:42:35]Igen, együtt mentek, de nem kellett erről egymást nagyon győzködnünk.
[00:42:36]És csak azzal akarom folytatni, hogy aztán 2019-ben ez a karácsonyprogramnak, amivel megválasztották, hogy főpolgármesternek is része volt ez az erre a regionális BKK, és azt hiszem, hogy volt erre nekem még akkoriban is valamennyi ráhatásom, hogy ez így alakult és aztán amikor mi egymással ellen indultunk Karácsony Gergely, akkor mindkettőnk programjában benne volt 2024-ben.
[00:42:54]Tehát ezért mondom, hogy nagyon nekünk egymást erről nem kellett meggyőzni.
[00:42:57]És szerintem ez valóban azt mutatja, hogy volt egy olyan pillanat most, amit mind a ketten értettünk, hogy ez egy történelmi pillanat, ha úgy tetszik.
[00:43:03]Most nem akarok túl nagy szavakat használni, de mégis csak közlekedéspolitikára értve és fővárosra azért ezt gondol azt gondolom, hogy ez mi értelme odaadni 120 milliárdot, hogy aztán visszafizessék az államháztartásba, mert van egy jogszabály, ami a szolidaritási hozzárulás befizetését jelenleg előírja, ebben a mértékben írja elő.
[00:43:20]Ezt most az idei évben nem tudjuk már módosítani.
[00:43:23]Ez a költségvetési pályába nem is férne bele.
[00:43:27]És ahhoz, hogy azt be tudja fizetni a főváros, ahhoz erre a támogatásra szükség van.
[00:43:31]És van még itt egy nagyon fontos dolog.
[00:43:32]hogy valójában ebben van direkt támogatás is.
[00:43:35]Ezáltal még még ebbe a 90-ben is.
[00:43:38]Ugyanis úgy működött ez eddig és úgy működött volna idén is, hogy a szolidaritási hozzáárulás meg nem fizetése miatt a fővárosnak járó normatív támogatásokat akár az idős ellátásban, akár a BKK esetében beszámítja az állam, és egyszerűen nem fizeti ki, mert levonja az adótartozást, vagy a hozzáulás tartozásból.
[00:43:54]Így a főváros mondjuk évek óta nem kapta meg a Békákárral járó 12 milliárdos támogatást, vagy az idős otthonok vagy színházak vagy egyéb olyan intézmények támogatását, amit az állam egyébként támogat.
[00:44:06]Tehát mi azáltal, hogy most kvázi, ahogy ön mondta, kifizetjük helyettük a szolidaritási hozzárulást ezzel a támogatással, most ezt lehet így fordítani, nem ez hivatalosan nem ez történik, de ha ezt így összevezeti, azért az azt is jelenti, hogy viszont a normatívát megkapják pluszba, amit egyébként levont volna a kormány ebből.
[00:44:20]Tehát, hogy ez valójában szabadít fel több igazából a főváros 144 milliárd Ftot szeretett volna.
[00:44:26]Ennyit tartott volna jogosnak visszaszerezni ebből a hozzájárulásból.
[00:44:30]Lemondhat-a az önkormányzat a különbözetről?
[00:44:35]Hát peren ki ez gyakorlat nem így hívjuk, mert ez nyilván egy más jogi intézmény, mint egy egyszerű ilyen, hogy mondjam, egy egy egy olyan per, amikor valaki az elmaradt bérleti díjat pereli a a bérlőjén, de mégis csak itt valójában politikai értelemben egy peren kívüli megállapodás történt.
[00:44:50]De a jogszabályok azt lehetővé teszik, hogy lemondjon egy jogos igényéről az önkormányzat.
[00:44:54]Hát azt lehetővé teszik, hogy megállapodjon egy ilyen helyzetben.
[00:44:55]Már csak azért is, mert még egyszer mondom, a 120-at nem szabad így önmagában nézni, mert a 120 fölszabadít normatív támogatásokat, amiket nem kapta meg a főváros.
[00:45:03]Tehát valójában ő a 144-nél van.
[00:45:06]Azt már megkérdeztem öntől a tájékoztatón is, hogy látszik-e, hogy mi lesz a a hozzájárulásnak a jövője.
[00:45:13]Azt nagyjából kiderült, hogy 202-ben még része lesz a költségvetésnek egy csökkentett mértékben.
[00:45:18]Belemehetünk, hogy mekkora ez a mérték, de úgy se fogja most nekem ezt elmondani.
[00:45:23][horkantás] Annyit mondtam egy másik műsorban, hogy meg fogja haladni várhatóan a 10 milliárd Ftot.
[00:45:28]Úgyhogy ezt itt is elmondom szívesen.
[00:45:30]Mi a főváost érinti?
[00:45:33]Mármint, hogy annyival csökken, annyival fog csökkenni az összege, de hogy hogy távlatosan része marad az államháztartásnak egy olyan típusú elvonás, ami a segíti az esélyek kiegyenlítését a települések között.
[00:45:46]Szerintem valamilyen ilyen intézménynek meg kell maradnia.
[00:45:48]És valójában ezt például a főpolgármester se vitatja.
[00:45:52]elmondat a sajtótájékoztatón és elmondta magán az FKT ülésén is, hogy ő valójában nem azt vitatja, hogy egy ilyen típusú kiegyenlítő mechanizmusnak van helye, hiszen a helyip iparűzési adó az nem egy úgy mond egy elég speciális adó, nem?
[00:46:04]Ami valójában nem az önkormányzatok kiadásait vagy feladatait követi le, hanem a gazdaság alakulását követi.
[00:46:09]Tehát és ugye egy meglehetősen igazságtalan adó helyi sz finanszást van rengeteg.
[00:46:15]Igen.
[00:46:15]És Budapesten nyilván, hogy mondjam, sokkal több telephely van, meg nagy országos cégek telephelyei is vannak.
[00:46:21]Tehát, hogy nyilván az, hogy ebben legyen valamiféle kiegyenítő mecchanizmus, ez ezzel a legtöbb önkormányzat útommal egyetért a főpolgármester biztosan.
[00:46:28]Az ő problémája mindvégig az volt, meg az enyém is, sokszor elmondtam ezt fővárosi képviselőként, hogy gyakorlatilag ez elért egy olyan progresszív mértéket, vagy egy olyan módon emelkedett ez meg Budapest esetében, hogy ez már egyrészt veszélyeztette a működést, másrészről több volt az elvonás, mint a támogatás, tehát valójában tényleg egy nettó adófizetővé változott a főváras.
[00:46:47]Most valójában ezt korrigálja ez a megállapodás hosszú távon.
[00:46:52]Parkolásról és BKK-ról beszélünk.
[00:46:55]parkolás esetében mit fog hozni ez a változás, beléphetnek-e új fizetős zónák, mi a terv a parkolási díjak megállapításával?
[00:47:06]Mondjuk ez inkább a fővárosnak a hatás a a BK esetében viszont közös közlekedésszervező jön létre.
[00:47:11]Itt is hasonló a kérdésem.
[00:47:13]Egyrészt mi a terv a mostani vezetésével a BKK-nak?
[00:47:15]Ők viszik-e tovább a a ezt a kibővített céget?
[00:47:21]És itt válható-e például léttételek változtatása.
[00:47:26]Ez jó sok kérdés volt.
[00:47:26]Kezdjük a parkolással.
[00:47:27]Tehát először is a parkolás terén ez nem egy szintén valami rendszerváltáskori vívmány, hogy ezt a kerületek működtetik.
[00:47:34]Rogán Antal, akkori ötödik kerületi polgármester és országgyűlési képviselő 2012-ben javasolta Láng Zsolttal, aki akkoriban második kerület fideszes polgármestere volt és szintén országgyűlési képviselő és több más fővárosi fideszes vezetővel közösen, hogy Tarló Istvántól vegyék el teljes körűen a parkolás működtetését és legyen ez a kerületek privilégiuma még a fővárosi területeken is.
[00:47:58]Ez létrehozott egy nagyon széttörzett rendszert, ahol minden kerületnek saját parkolás ellenőrzése van, saját informatikai rendszere van, saját automata hálózata volt, az most már ugye azért kevésbé van, de az egész nem egy hatékonyan működő rendszer kerületi szinten.
[00:48:13]Kerülethatárok között az az ügyfelek, az autósok is azt látják, hogyha v rossz oldalon állnak meg, akkor megbüntetik őket, mert ha vérül a kerülethatáron van az utca, külön ügyfélszolgálatokat tart fön mindenki, és ha a hetedik kedben megbüntettek valakit, akkor nem mehet be a hatodik kötti ügyfélszolgálatra elintézni.
[00:48:28]Tehát, hogy ez egy nem egy mi is álltunk már zónahatár mellett egy másik zónába, és az automata meg jóval messze volt.
[00:48:34]Igen.
[00:48:34]Tehát, hogy ez nem egy hatékony működő rendszer.
[00:48:35]Ennek az egységes üzemeltetése az önmagában is hoz megtakarítást, és ugye azt jelenti, hogy a parkolási díjbevételeknek a a jövedelme az az utakra tud menni.
[00:48:43]Mi azt alapvetően egy helyes elképzelésnek gondoltuk, amit a főpolgármesteretére javasolt, hogy a parkolásból származó profit, hogyha úgy tetszik, az egy útalapba menjen, ami kerületi utakat is finanszíroz.
[00:48:57]sikerül tisztázni a kerületi polgármesterekkel, hogy miért eltérő számítások vannak a a parkolási rendszer üzemeltetésének hasznosulásából.
[00:49:06]Ön 97%-os költségarányról beszélt, ők meg azt mondják, hogy 50%-kal ezt megoldotta.
[00:49:12]Hát ugye ilyen az, amikor valaki mást mond a a nyilvánosságban is mást mond, amikor el kell számolni a pénzzel.
[00:49:16]Tehát most én nem akarok megbántani senkit, de amit a kerületek most itt mondanak és tesznek, az ugye nincs egymással összhangban.
[00:49:23]Tehát, hogy vegyük nem is akarok egy kerületet se bántani, de most csak elvontam, mondom, az a kerület, amelyik 97%-os költséghányadott val be a fővárosnak, az épp majd nyilatkozott a polgármestere egy interjúban, hogy assiszem 50 valahány%-ot mond a hogy annyi a költségszint.
[00:49:40]Na most ugye ilyen nincs.
[00:49:43]Hát ő azt mondja, hogy a fővárosi utak mentén üzemeltetett parkolóautomatáknál magasabb ez a költségy.
[00:49:47]Hát ezt ne ne tőlem kérdezzük.
[00:49:49]Igen.
[00:49:49]Hát ugye mi erre a magyarázat?
[00:49:51]Tehát itt az történt most akkor beszéljünk nyíltan.
[00:49:52]hogy a kerületek a főváros pénzét is elvitték, és azt mondták, hogy a főváros fele rosszabb számokat mutatnak be, mint amit egyébként a saját választóik felé most érvelésként elmondanak.
[00:50:03]Ez azért nem egy szabály.
[00:50:05]Ez egy jogi, ez egy ez Igen, igen.
[00:50:06]Ez egy jogi eset és akkor nagyon finoman fogalmazott, de nem én leszek az, aki ezt itt most vizsgálja.
[00:50:11]De hát azért mégis csak az van, hogy hogy azok a számok, azok köziteles adatok, amiket ők a fővárosnak beadtak.
[00:50:17]és a főpolgármester ezeket mutatta be nekünk is, meg az FKT-nak, hogy itt bizony az látszik, hogy nagy belvárosi kerületekben, amik egyébként iparűzési adóban is, meg közhatalmi bevételekben a legjobban álló kerületeim ma Budapestnek amúgy.
[00:50:32]És még van parkolásuk is.
[00:50:32]Ott az látszik, hogy a parkolási bevételeknek a 7080-90%-a elmegy a rendszer működtetésére úgy, hogy ezek július adatok, amiket bemutattak nekünk.
[00:50:41]Tehát ezek már dimelés utáni, mert pont július 1jén volt parkolási DML Budapesten és július 1je utániak a tekintetben is, hogy már nem kell automatákat működtetni.
[00:50:49]És olyan kerületekben, amik leszerelték az automatákat is, még mindig az van kimutatva, hogy a bevétel 70-80%-a elmegy a működtetésre.
[00:50:56]És erre mondta azt a főpolgármester, hogy hát ez egy nonszens.
[00:50:59]Egyrészt a főváros itt meg van károsítva, másrészt ha ezt ilyen rosszul csinálják a kerületek, akkor a főváros egységesen ezt meg fogja oldani.
[00:51:03]És k és csak gondoljunk bele, hogy most ahhoz, hogy a főváros ezt át tudja venni, éppen most zajlik, amikor itt vagyok egy tárgyalás már a a nemzeti mobil fizetés izért és a BKK között, hogy mi valószínűleg egy szoftverrel vagy hát a BKK egy darab szoftverrel meg tudja ezt oldani, míg a kerületekben ez tizen sokféle szerződés, tehát nincs is szükség az eddig használt infrastruktúrára.
[00:51:28]a kerületek.
[00:51:30]Nyilván a kollégák közül, akik ezt végzik, akikre nincs szüksége a kerületeknek más feladatokhoz, ott nyilván fog a a főváros valamilyen módon megpróbálni segíteni, én azt gondolom, abban, hogy senki ne veszítse el a munkahelyét.
[00:51:41]Azért nagyon sok munkakörben Budapesten munkaerőhiány van.
[00:51:44]Tehát nyilván a, hogy mondjam, a a munkaerőre azért érzékenyen és figyelemmel kell ezt végrehajtani.
[00:51:48]Ez nyilván a főváros feladata elsődlegesen, de az informatikai beszállítók, informatikai eszközök, automaták terén lesz-e változás a zónákban, ahogy föl van osztva Budapest és lesz-e djemelés?
[00:52:00]Ez a fővárosi közgyűlés hatáskore, de eddig is az volt, tehát önmagában ettől ez nem fog megváltozni.
[00:52:05]BKK.
[00:52:05]BKK.
[00:52:05]Na most a BKK esetében ugye arról beszélünk, csak hogy ezt mindenki értse, hogy itt mi a lényeg.
[00:52:09]Ma a BKK, a főváros közlekedésszervezője, az ötös boost ő rendeli meg.
[00:52:14]Ez mit jelent?
[00:52:14]Ő mondja meg, hogy mennyi a tarifa.
[00:52:16]Már amennyire megmondja, mert ugye vár megye bérlet miatt, vagy megyebérlet miatt azért valójában az állam is beleszól ebbe.
[00:52:23]Az egyébként egy jó konstrukció, mint felhasználó mondom, a vár megye bér meg az országbérlet nyilván egy integrációt létrehozott, a menetrendet megmondja és megrendeli ezt a szolgáltatást, vagy a saját cégüktől, a BKV-tól vagy egy magáncégtől adott esetben kilométerdíjalapon.
[00:52:37]Amint elgyjuk a városhatárt, vagy amint egy járat elhagyja a városhatárt, ez rögtön állami feladat lesz, és a közlekedési miniszter dolga a megrendelés, ami azt jelenti, hogyha ön Budapestről utazik a Szélkálmántéren és fölszáll egy kék buszra, és azzal elmegy a a Hűvölgyi úton, az BKK-s busz.
[00:52:50]Ha ő a Budakeszi úton megy és Budapesten belülutazik a mondjuk a korányi intézet felé, vagy abba az irányba, akkor meg egy állami busz van, amit ugyanúgy kék busz, ugyanúgy jó rá bérled, de azt meg a miniszter rendeli, meg a MÁVtól, mert ugye a Volánbusz utódjaként a MÁV üzemelteti.
[00:53:08]Ha ön fölszáll a a villamos budai vonó villamosról és elutazik a Óbudára a Margit híttól, akkor a BKK villamos utazik és a főváros rendeli, meg a főváros szervezi.
[00:53:17]De ha a Hévre száll fel, és eljön mondjuk innen a stúdiótól nem lesze a kolosi térrig szentendrei hévvel, azt pedig az állam rendeli meg, a miniszter rendeli meg és a mi érdekkörünkben a MÁV működteti tök más finanszírozási és szervezési rendszerben.
[00:53:31]Ennek semmi értelme nincs egyszerűen így.
[00:53:32]Nyilván kicsibe sincs sok értelme mondjuk a Tremtrain és a szegedi villamosok kapcsán, de az egy az 10 10zel 15 kisebb lépték.
[00:53:38]De Budapest esetében ez ugye ahhoz vezet, hogy más jegy kell az agglomerációban egyikre meg másikra, hogy különböző rendszereket fejlesztünk, hogy sokszor az applikációk, az utastájékoztatás nem átjárható az állami és a fővárosi rendszerek között, hogy még ilyen történeti okokból mondjuk, ha már az előbb ezt hoztam, példának a budakeszű úton jár kék busz meg sárga busz, mind a kettőt a miniszter rendeli, meg mind a kettő máv busz vagy volánbusz, de mivel az egyik régen valaha fővárosi volt és ezért kék, a másik réges régóta volános és azért sárga vagy fehér, ezért tök más tarifarendszer van rajtuk, miközben ugyanúgy az egyik zsábékra megy, a másik Budakeszre.
[00:54:13]Tehát az egész egy ilyen történeti inkonzisztenciákkal terhelt rendszer.
[00:54:18]És közben meg a a valós célt elveszítjük szem előtt, hogy itt vagyunk a központi régióba, ahol az ország körülbelül egmada él ma már, és brutális dugók vannak, a magyar GDP-nek a fele itt termelődik, és ehhez képest képtelenek vagyunk sokszor versenyképes tömegközlekedést adni és érden mondjuk harmadannyi buszos közszolgáltatást biztosítunk egy főre vetítve, mint a 16.
[00:54:41]kerületben, mert ez a háttere a döntésnek.
[00:54:43]Akkor térjünk rá a kérdésre, hogy mi lesz a BKK mostani vezetésével, és változnak-e a dételek majd a a BKK-nál egy teljesen új irányítási rendszert fogunk létrehozni, ami azt jelenti, hogy egy olyan igazgatóság létrehozása a tervünk a szindikátusi szerződésben, ami most dolgozunk, hogy egy egy felfele fővárosi és állami delegáltakból álló igazgatóság jöjjön létre.
[00:55:04]Szerintem ezek mind új igazgatósági tagok lesznek.
[00:55:08]Felét a főváros fogja delegálni, felét a minisztérium.
[00:55:12]ők fogják megválasztani a vezérigazgatót.
[00:55:15]Alapvetően a jelenlegi vezérigazgató, Bodar Ádám, nemrég nevezte ki a főpolgármester, ő hivatalban marad, és hogyha az igazgatóság úgy ítéli meg, hogy elégedett a munkájával, akkor maradhat.
[00:55:24]Ha az igazgatóság úgy ítéli meg, hogy váltani szeretne, akkor erre meglesz a joga.
[00:55:26]Én nem gondolom, hogy ez most egy ezzel indulna ez az átalakulás.
[00:55:31]Ezt semmiképp nem gondolom.
[00:55:31]Én azt gondolom, hogy a Békek-nak egy alapvetően jó szakmai vezetése van.
[00:55:34]még ha voltak is felkvitáim néha fővárosi képviselőként, és én azt gondolom, hogy mi állami oldalról nem vezetőket akarunk ott váltani, és nem azért nem azért szállunk be, hogy most akkor beleszóljunk ezekbe a személyi döntésekbe minden ponton, hanem alapvetően azért, hogy az a szakmai tudás, szervezési képesség, intézményi felkészültség, ami a BKK-ban megvan.
[00:55:55]Ezt mint volt vezérigazgatója is mondom a cégnek, vagy hát első vezérigazgatója, de ugye azóta eltelt 10 év, volt sok kritikám a BKK kapcsán az elmúlt években, de azért kétségtelen tény az, és ezt mondom úgy, hogy az állami rendszerért én felelek, hogy a BKK Magyarország legjobban felkészült ilyen közlekedésszervezője.
[00:56:13]Tehát az, hogy akár utastájékoztatásban, rendkívüli zavarhelyzetek kezelésében most dolgoznak, ugye ez főpolgármesterrel közös javaslatunk volt a bankkártyás csippantós rendszer kiterjesztésén minden járatra.
[00:56:22]Ha ez a tudásszint és ez a szervezési képesség kiterjed az agglomeráció buszhálózatára, kiterjed a hévre, ami ott volt ugye 10 éve csak aztán átvette az állam, attól szerintem jobb lesz a szolgáltatás és az állam költséghatékonyabb is lesz.
[00:56:36]Igen.
[00:56:36]És az állam, ezt akartam pont mondani, hogy az állam által elköltött adófizetői forintok is jobban hasznosulnak.
[00:56:41]Mi ebből erre mondtam az elején, nem csinálunk ego kérdést.
[00:56:42]Tehát engem az, hogy innentől kezdve akkor ezért kvázi akkor önmagában az átalakítás nem indokolná a díjak emelését.
[00:56:51]Nem, az átalakítás nem indokol ilyesmit.
[00:56:53]Amúgy van tervben ilyesmi.
[00:56:55]Ugye a helyzet az úgy fest most, hogy nagyon eltérőek a díjszerkezetek a bérletektől eltekintve.
[00:57:00]Ott szerintem kell csinálni egy egységesítést.
[00:57:01]Én nagyon örülnék, hogyha eljutnánk oda, hogy a 30 és 90 perces jegyek érvényesek lennének a mávonatain és az állami eddig állami járatokon Budapesten belül, de ez inkább egy plusz lehetőség megteremtése.
[00:57:14]Az agglomerációban szerintem egységesítenünk kell a díjakat.
[00:57:15]Ez lehet, hogy van, ahol jegyármelés, van, ahol csökkenés.
[00:57:19]Ezt szerintem ez kiegyenti egymást, de hogy egyféle legyen, ne az legyen, hogy más a Héven, más a sárga volánon, más a kék volánon, más a MÁvon a a tarifaszint, meg nincsenek ezek egyes egységesítve.
[00:57:29]Tehát, hogy ez egy itt ezt valószínűleg egy alapra kell hozni, hogy az utasoknak ne kelljen ezen gondolkodni, meg készpénzzel jegyet venni, mert nem nincs benne az applikációban.
[00:57:36]Tehát ezt biztos, hogy meg kell tennünk.
[00:57:37]A bérletek kapcsán ott alapvetően azt gondolom, hogy az országbérlet egy értékes struktúra.
[00:57:42]Most mióta ezt bevezették néhány éve, ugye három évvel ezelőtt azóta volt 23 vagy 25% infláció.
[00:57:51]Tehát én most olyan állítást önnek nem fogok tenni, ez örökre pontosan ez az árszint marad.
[00:57:54]A megállapodás olyasmire, hogy most változzon, ennek az árszintje nem terjed ki.
[00:57:57]Tehát ilyen része nincs a megállapodásunk.
[00:58:00]Utolsó kérdésem, mikor indulhat el a személyforgalom a Budapest Belgrád vasútvonalon?
[00:58:06]Bizakodó vagyok ebben.
[00:58:06]Október 3-án éjjel, azaz most a mögöttünk hagyott hétvégén éjjel volt egy nagy tesztje a Budapest Belgrád vasútvonal vonatbefolyásoló rendszerének.
[00:58:15]Ugye ez az utolsó elem, ami még nincs kész, vagy nincs átvéve, inkább így mondom, mert kész van, csak a tesztelései zajlottak.
[00:58:25]Ez egy eredményes teszt volt, tehát vasútbiztonsági szempontból semmilyen olyan kockázatos pontot nem azonosítottak a szereplők, és ezér itt sok szereplő van.
[00:58:31]Ott volt a kivitelező, ugye a kínai szállító.
[00:58:33]Ott volt a lebonyolító mérnök, ami ami vagy a MÁV megbízásából eljáró magyar mérnökszervezet.
[00:58:38]Ott volt a MÁV maga a pályműködtető és a biztosító berendezési szervek.
[00:58:43]Ott volt a Magyartbiztonsági hatóság, aki a minisztérium részeként végzi a munkáját.
[00:58:47]És a tűv, mint független minősítő szervezet, illetve még van még egy uniós független minősítő szervezet, tehát hogy mondjam, résztvevők nagy száma és felelős hatósági szereplők nagy száma vett részt.
[00:58:59]Mindenkinek a véleményet meghallgattam, és mindenki azt mondta, hogy ez rendben van.
[00:59:04]Ezt még most már le kell írniuk, tehát hogy én ezt akkor hiszem el felelős miniszterként, hogyha ez egy megfelelő hatósági döntésben testet ölt.
[00:59:09]Ez várhatóan október közepéig megtörténik.
[00:59:13]Ha ez október közepéig megtörténik, akkor most azt tervezzük, hogy két ütemben vesszük fel a forgalmat.
[00:59:18]Először csak a belföldi személyforgalmat néhány héten belül.
[00:59:24]Most nem akarnék még pontos dátumot mondani, a aminél olyan menetrendet csinálunk, hogy ugyan mehetnek a vonatok 160-nal, de ha bármi miatt a vonatbefolyásoló rendszerre baj történik, akkor akkor a 100-as sebességgel is kijön, ami ugye vonatbefolyásoló nélkül elér használható sebesség.
[00:59:41]Ez inkább egy ilyen óvatosság, hogy ha val bármi baj lenne, ne boruljon rögtön össze a menetrend.
[00:59:46]Reméljük, nem lesz.
[00:59:46]Most a baj alatt nem biztonsági bajt értek, de hogyha mégis egy tök [torokköszörülés] új rendszer, ha a beüzemelése kapcsán bármi van, akkor ez ne okozzon gondot.
[00:59:54]És hogyha ez az időszak is jól lemegy, akkor azt gondolom, hogy még az idei évben, ugye decemberben van mindig menetrendváltás, tudunk oda eljutni, hogy egy 160-as menetrendet elérjünk, és a nemzetközi személyszállítás is beinduljon.
[01:00:05]De ezt még feltételes módban mondtam, és kérem, ha bárki idézi ezt az interjút is, így kezelje ezt, mert nyilvánvalóan először látnunk kell leírva hatósági döntéssel, hogy akkor ez utasbiztonsági, vasútbiztonsági szempontból rendben van, most erre utalnak a tesztek eredményei, és akkor utána fogjuk tudni az ütemezett elindításnak ezt a két dátumát meghatározni, de nagyjából szerintem érthető volt, hogy mire készülünk.
[01:00:28]Iézi Dávid, köszönöm a beszélgetést.
[01:00:30]Köszönöm szépen.