24.hu 1:06:03

Túlél a fideszes média központi „kényszerüzenetek” nélkül?  | 24.hu

indexfideszes médiamegafonolimpiagyermekvédelemközélet
Irányultság: CentristaKötődés: Független
Túlél a fideszes média központi „kényszerüzenetek” nélkül?  | 24.hu
tl;dr
  • A 24.hu 3harmad adásának résztvevői Bite Dániel, Jankovics Márton és Bászegi Rebeka; fő témák: Index-vezetés, fideszes média jövője, Megafon, olimpia 2036, gyermekvédelem.
  • Hont András lett az Index vezérigazgatója (főszerkesztői szerep is felmerült); az Indexet várhatóan a Tiszával szemben pozicionálják, nem a Fidesz mellett.

„Az 500 millió forint közpénzzel kitömött propagandista Hont András lett a milliárdnyi közpénzzel kitömött propagandalap, az Index főszerkesztője.” – Magyar Péter

  • A „mozaik jobboldal” üres hívószó: amíg a rendszer kudarca kimondhatatlan tabu, a sokszínűség csak patyomkin-pluralizmus; a sajtófüggetlenség a központtól való függetlenséget jelenti.
  • Bencsik–Velkovics-beszélgetés: a jobboldali média központi üzenetekre és állami hirdetésekre épült; a források elapadva vált láthatóvá a lemaradás, generációk nőttek a rendszerbe.
  • A Megafont Mészáros Lőrinc 2022 óta 4,5 milliárd forinttal támogatta; jogilag legális, de állami megbízásokból hízlalt cég profitja a hatalomfenntartást szolgálja.
  • Magyarország hat ország mellett jelezte 2036-os olimpiai szándékát; a lakosság kétharmada támogatja, a Tisza álláspontja tisztázatlan, népszavazást ígértek, München a fő versenytárs.
  • A 2015-ös, eltitkolt PWC olimpiai megvalósíthatósági tanulmány megszerzőit üldözték; ma is érvényes tanulság: társadalmi vita nélkül olimpia nem rendezhető.
  • A friss gyermekvédelmi jelentés kapcsán: a felelősök megnevezése mellett rendszerszintű, hosszú távú átalakítás kell — a „sprint” helyett a „maraton” szemlélet ígérkezik hatékonyabbnak.
  • 24-események: a filmklub-sorozat folytatódik; október 14-én a 24 Extra második születésnapja az Akváriumban Kemény Dénes, Győri Boldizsár és Török Gábor részvételével.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A 24.hu politikai újságíróinak kibeszélő műsora, a 3harmad ezen adásának házigazdái Bite Dániel, Jankovics Márton és Bászegi Rebeka (a harmadik név írását az átirat alapján nem lehet ellenőrizni). A fő témák: Hont András index.hu-vezérigazgatói kinevezése és a fideszes média jövője a központi „kényszerüzenetek” nélkül, a Megafon Mészáros Lőrinc-féle finanszírozása és az elszámoltatás kérdése, a 2036-os olimpia rendezésének kilátásai, a friss gyermekvédelmi jelentés, valamint személyes történetek a „rózsaszín farok” szegmensben.

Hont András az Index élén: mit jelez a kinevezés?

  • A hét médiaszínpadi hír: Hont András – az Öt nevű, YouTube-alapú médivállalkozás mögött álló újságíró-vállalkozó – átveszi az index.hu vezérigazgatói feladatait. Magyar Péter miniszterelnök már szeptemberben arról beszélt, hogy Hont a vezérigazgatói szerep mellett a főszerkesztői feladatokat is átveheti. A kinevezést a miniszterelnök így kommentelte:

„Az 500 millió forint közpénzzel kitömött propagandista Hont András lett a milliárdnyi közpénzzel kitömött propagandalap, az Index főszerkesztője – Orbán személyes utasítása alapján.” – Magyar Péter miniszterelnök *

  • Az emlegetett 500 millió forint az az összeg, amelyről tavasszal derült ki, hogy tavaly titokzatos forrásokból az Öt mögötti cég számlájára került. Hont András kitartóan állítja, hogy ebben közpénz egy fillér sincs, viszont a támogató vállalkozókat nem nevezi meg.
  • A beszélgetés kiemeli: az Öt sikere – leginkább a Schiffer Andrással futó beszélgetések – magyarázhatja, miért mozdul el a rendszer ebbe az irányba. Hont András szerepéről az Indexben „nem csak Magyar Péter hallott, és nem csak egy hónappal ezelőtt”; a miniszterelnök általában szereti ezeket elsőként hangosan kimondani, ám a sajtótájékoztatón más szabályok érvényesek, mint egy újságnál, ahol igazolható, bizonyítható dolgok jelennek meg.
  • Történelmi kontextus: az Index bekebelezése hat évvel ezelőtt történt, és egy jó ideig úgy tűnt, másfajta forgatókönyv érvényesül, mint az Origo megszerzése után; Hont András személye a fideszes körökben is megosztó volt. Az akkori, D. Szabó Szabolcs vezette szerkesztőséget „kivégezték”, a távozókból lett a Telex – ami sikeres projekt lett –, de az Index erős látogatottsággal, mintha mi sem történt volna, ott maradt. A kampányban az Index egyértelműen propagandacélokra szolgált (címszavakban: a városháza-ügy, a „macskaadó”).
  • A besorolás szerint Hont Andrásra és az Ötre nem a „fideszes” a jó jelző:

„Hont Andrással meg az Öttel kapcsolatban szerintem nem a fideszes a jó jelző, hanem az, hogy Tisza-kritikus vagy Tisza-ellenes.” *

  • Várhatóan erősen kormánykritikus irányt visznek majd – ez az Indexnek nem lesz idegen, bár az elmúlt hónapok tartalma meglehetősen kilúgozott volt: olvasható hírek jelentek meg, de nem futott ott folyamatosan, minden erejével fideszes propaganda. A döntéshozók (akiknek a kiléte nem tisztázott; erősen kétlik, hogy ez Vaszily Miklós lenne egy személyben) abban látnak fantáziát, hogy az Indexet a Tiszával szemben pozicionálják, nem pedig a Fidesz mellett, ahogyan az elmúlt évtizedek fideszes sajtója tette.
  • Vaszily Miklós alakja emlékeztetőül: „a három termék tönkretételében is nagyon erős szerepet vállalt, ugye az Origo, Index, TV2” –

„Ez másnak egy életre is elég lenne, hogy tönkretegye – neki azért egy bő évtized alatt sikerült.” *

  • Nyitva marad a kérdés, meddig lesz tulajdonos, és meddig lehet egyszerre a TV2 vezérigazgatója és az Index tulajdonosa.
  • Bite Dániel értékelése szerint a kampányban az Index a korábbi kormány kommunikációs gépezetének sokkal szofisztikáltabban használt eszköze volt, mint a „hitelesség tekintetében teljesen bedarált” Origo vagy más platformok; ha a választási eredmény volt a sikerkritérium, akkor nem sikeres, de pozícióit megőrizte, ebben a Fidesz-médiavilág legsikeresebb „átvett” terméke. A kulcskérdés, hogy a pártkommunikációval hézagmentesen összenövő kampányok továbbra is ilyen látványosan fognak-e megjelenni – ez egyértelmű jelzés lenne arra, hogy a rendszert nem gondolták újra.

A „mozaik jobboldal”: hívószó, központi kényszerüzenetek, Patyomkin-pluralizmus

  • A „mozaik jobboldal” kifejezést Békés Márton dobta be a jobboldali médianyilvánosságra értve, és sietve tisztázta is, hogy nem párt politikai terminus. A műsor egyik résztvevője szerint ez pontosan olyan hívószó, mint a „digitális honfoglalás” volt: egyfajta ellenzéki verziójú, „corporate bullshit” buzzword, amely mögé nem világos, hogy lehet-e valódi tartalmat tenni:

„Amíg ez a mozaik bármilyen sokszínű kis elemekből is rakódik össze, de mindig Orbán Viktor képét kell kiraknia, addig ez egy politikai rezervátum.” *

  • A fundamentális tabu: amíg ebből a „változatosnak, energikusnak és újszerűnek feltüntetni próbált nyilvánosságból” nem mondja ki senki, hogy az orbáni politika – címszavakban: a korrupció, minden központosítása, az egyéni és kisközösségi autonómiák bedarálása révén – kudarcot vallott, addig a rendszer szépsége csak „patyomkin-pluralizmus”. Ugyanígy nem megkérdőjelezhető jelenleg az a narratíva sem, hogy „az orbáni 16 év politikája egy siker volt, ami áskálódások és szerencsétlen együttállások miatt sajnos vereséget szenvedett”.
  • A „polgári” szellemiség kapcsán: a polgáriság lényege, hogy „polgár nincsen autonómia nélkül” – vagyis az, hogy valaki saját álláspontot tud kialakítani, nem pedig azt, hogy a központból megmondják neki, mit kell mondania. A digitális polgári körökben a hangsúly a „digitális”-on volt; a központi szuverenitás hívószója pedig végső soron Orbán Viktor személyes politikai szuverenitását jelentette, ezen keresztül az országét – nem pedig azt, hogy azon belül más autonómiák is létezhetnek. Amikor ritkán történt eltérés (mint Márki-Zay Péter első hódmezővásárhelyi győzelme után), gyorsan visszakoztak mindenki.
  • A NER egyik legfárasztóbb mediavitája az volt, hogy „létezik-e független sajtó”: a függetlenség nem világnézeti semlegességet jelent, hanem függetlenséget a politikai központtól:

„Nincs olyan, hogy megkapsz a központból egy üzenetet, és azt kell mondanod, pedig te valójában mást gondolsz. Ennyit jelent a sajtó függetlensége.” *

  • Amíg alapvető aktákat nem lehet kinyitni – „az ilyen hatvanpusztai és egyéb környéken elásott aktákat” –, addig ez egy „fékezett habzású autonómia”. A NER-ben folyó hasonló beszélgetések legfeljebb odáig jutottak, hogy „a túloldalon is mindenki ugyanazt az igényt szolgálja, de legalább megvan a szabadságuk, hogy a saját módjukon mondják el” – példaként Bogár Lászlót és Schiffer Andrást említve, akik „legalább érdekesen mondják el”, és ott van a nézettségük.

A Bencsik–Velkovics-beszélgetés tanulságai

  • Bencsik András a HírTV-n beszélgetett Velkovics Vilmossal, a Demokrata főszerkesztőjével. Elhangzott: a választási kampányban központi üzeneteket kaptak a jobboldali médiumok, amelyeket Bencsik utólag károsnak ítél; a jobboldali média ez miatt „elkényelmesedett”, mert állami hirdetésekből stabilizálta magát, és ezeknek a forrásoknak megszűnésével nyilvánvalóvá vált, mennyire le vannak maradva az általuk „baloldalinak” nevezett lapok elérési számai mögött. A Telex és a Partizán 1%-os bevételeire irigyelten hivatkoznak, miközben:

„10 000 forintot se küldött… egyik jobboldali oligarcha sem a Demokrata működtetésére” – miközben a kispénzű nyugdíjas olvasók a többszörösét hajlandók most beletenni, hogy az állami források elapadtak.

  • A következtetés: „nagyon, nagyon világos”, hogy ez a rendszer addig működött, amíg a Fidesz hatalmon volt.

„Mészáros Lőrincnek még mindig több tucatnyi évig el tudná látni anyagi lehetőségekkel a jobboldali sajtót, és mégsem teszi.” *

  • A összevetés a pénzhatékonyságról: az Ötbe bedobált 500 millió forint valószínűleg hatékonyabban hasznosult annál a 10–20 milliárdnál, amellyel a MediaWorks gazdálkodott egy évben – amelynek bevétele nagyrészt állami pénz volt –, és ennek az eredménye a sorozatos lapbezárás és leépítés.
  • Bencsik bocsánatkérést vár Rácz Ágoston Sámueltől, „merthogy olyan adatokkal szolgált a fideszes közvéleménynek, ami abba az illúzióba ringatta őket, hogy itt nincsen probléma”, valamint Deák Dánieltől is, mert a különböző drónképek szintén megtévesztőek voltak. A műsorban felvetődött dilemma: ha a cél – a Fidesz hatalomban tartása – változatlan marad, le lehet-e választani róla az ilyen „mellékhatásokat”?
  • Bencsik árnyalt megítélése: évtizedek óta következetesen moszkovita álláspontot képvisel a legtöbb kérdésben, ugyanakkor ő az, aki nem ment be a KESMÁ-ba, és a „legendás sajtóklubból” is Menczer Tamás után kiszorult, amiért kritizálta egy kicsit is a fideszes politikust. Körülbelül 70 éves lehet, és a valós probléma, hogy újságírógenerációk nőttek bele a központi irányelvek rendszerébe – akiknek a nyomát sem látták annak, hogy másként is lehet. (Példaként említették a digitális polgári körök egész napos élő közvetítéseit, amelyekben arról beszéltek: „visznek majd minket Ukrajnába”, ha a Tisza nyer.)
  • Újratermelés hiánya: a jobboldali nyilvánosság 16 éve alatt teremteni keveset sikerült – elfoglalták az Origót és az Indexet (a márkaértékük miatt a magyar online sajtó két piacvezető orgánumát), bezárták a Népszabadságot, de nulláról nem épültek termékek. Korábban is copy-paste logika működött: ha a 444 menő, csináljanak 888-at („mert az kétszer annyira trendi”), majd a Patriótát a Partizán mintájára.
  • A Megafon előzményei: a Direkt36 cikke alapján Mészáros Lőrinc 2022 óta 4,5 milliárd forinttal támogatta a Megafont; a Facebook politikai hirdetések tilalma után a történet gyakorlatilag kifutott. A Megafon nem organikus építkezés volt („az nem fölépítés, hogy belerakod a pénzt, amíg van”), de arcképző műhelyként működött, és több „arc” a mai nyilvánosságban is megmaradt. A 2022-es sikerben való szerepük esetleges, de az innováció döntően pénzügyi jellegű volt: ha valaki 100 milliókat tud a Facebook-oldalak futtatására költeni, az jó eséllyel felfut – amíg a pénz megvan.
  • Elszámoltatás: jogilag a kérdés aligha megkérdőjelezhető, hogy Mészáros Lőrincnek joga van így költeni; a probléma a láncolat: „van egy cég, amelyet állami megbízások, állami közbeszerzések hízlalnak hatalmasra, majd a profitjának egy nem jelentéktelen részét visszaforgatja olyan propagandatermékekbe, amelyeknek az egyetlen célja az, hogy ez a politikai erő hatalmon maradjon.” Ha a Fidesz és a Megafon közé egyenlőségjel tehető, akkor a tiltott pártfinanszírozás kapcsán jogilag is vizsgálódhatnak. Korábban arról is volt hír, hogy Mészáros cégeiből milliárdos nagyságrendű pénz ment a digitális demokrácia fejlesztési ügynökséghez – ahogy a beszélő emlékszik, a digitális polgári körök működtetője, amelyek kívülről tisztán kampányrendezvényeknek tűntek. Miután Mészáros megszerezte a MediaWorksöt, a többi jobboldali médiatulajdonossal „egy napon eszmélve” a lapokat alapítványba szervezték, és onnantól a milliárdjai tőle független médiavállalkozások támogatására mentek.
  • A morális vonatkozásról vicces felismerés is elhangzott: amikor az „erkölcs és Mészáros Lőrinc” egy mondatban szerepel, „jobban föl kellett volna készülnöm – ezt a mondatot, amelyet e két szóval be lehetne fejezni, nem látom.”
  • Az Index-kinevezés szakmai olvasata: Magyarországon nem divat újságírókat vezérigazgatói pozícióba tenni, így „a szakmának ez nagy siker” – ám a lelkesedést a konkrét ügy gátolja. A lényeg nem az, hogy a mostani vezetést (Németh Balázst) leváltsák, hanem hogy olyan emberek kerülhetnek be, akik láthatóan, meglehetősen ingerülten kritizálják a jelenlegi kormányt. Schiffer Andrást például nem lehet kritikátlan orbánistának mondani: gazdaságpolitikai és gazdaságstratégiai kérdésekben élesen bírálta az előző kormányt is. A mögöttes szándék: „próbáljuk ki ezt is” – adjuk oda valakinek, aki nem a központból működik, de politikai szándékai nagyjából egybevágnak a legnagyobb ellenzéki pártéval.
  • A jövő mozaikja: már hallani, hogy Gulyás István is feltűnt az Öt platformján (a körülíró jelző az átiratban torz), és nem nehéz elképzelni, hogy a Mandiner-árvák közül sokan bele fognak férni ebbe a képbe – az Index lehet ennek a patchworknek a hátországa. Ez nem tér el attól a szándéktól, ami hat éve az Index végét jelentette: a „Gergényi-tervként” elhíresült elképzelés szerint nem is kell igazi Index, csak egy szűk newsroom, a tartalom kiszervezve (a véleményrovatot már az Öt szállítja), mellette egy gyűjtőoldal – „minek a gyűjtőoldala? A kormánykritikus újságíróknak és hajótörötteknek.”
  • Stratégiai keret: a ciklus legelején tartanak, a Fidesznek 2030 előtt nincs esélye visszatérni, ezért:

„…nem biztos, hogy csak arra kell összpontosítani, hogy hogyan dicsérjük a Fideszt, hanem bőven elég az, ha valaki beletesz egy-két évet abba, hogy hogyan amortizálja a Tiszát.” *

  • A pénzügyi realitás: az Index és a Blikk az, ami látható mennyiségű olvasót ér el, ezért pénzügyileg még működtethető; minden más elesett, és kérdés, hogy a MediaWorksből marad-e bármi. Léteznek pici, ígéretes kezdeményezések is (különböző politikai hátterűekkel, az előző 16 évre reflektálva beszélgető projektek), de ezek szerinek pici ahhoz, hogy 10 milliárdokon mérjük a rendszer fenntartásának költségeit.

Olimpia 2036: bejelentkezés, közvélemény, politikai frontvonalak

  • A héten kiderült: Magyarország hat másik ország mellett jelezte rendezési szándékát a 2036-os nyári olimpiára. A Medián-felmérés szerint a lakosság kétharmada támogatja a rendezést: a válaszadók 31%-a teljes mértékben, 33%-uk inkább pozitívan.
  • A kormány maga egyelőre nem foglalt állást, pedig a szerepe megkerülhetetlen. Amit lehet tudni: a MOB teljes mellszélességgel mögötte van, Karácsony Gergely pedig támogatja – ő 2016-ban is, akkor az egyedüli baloldali politikusként, jó ötletnek és fejlesztési lehetőségnek tartotta. Vitézy Dávid erősen támogatta a korábbi projekteket, és Fürjes Balázzsal együtt dolgozott a Budapest Fejlesztési Központban, az olimpiai pályázat érdekében is.
  • A fő kérdés, hogy Magyar Péter mit gondol és mikor nyilvánul meg. Ő 2024 tavaszán, még korai szakaszában az aktuális politikai helyzettől függően a Momentumot éppen az olimpia miatt bűnösnek bélyegezte, mert „nemzeti ügy ellen kampányoltak” – és azóta álláspontjai sokat változtak. Számításba jön az is, hogy 2036-ra a miniszterelnöki megbízatást nyolc évre maximalizáló szabály miatt Magyar Péter már két éve nem lehetne hivatalban.
  • A Tisza dilemma: a téma a köztudatban erősen „összefideszeződött” – ahogy egy hasonlat fogalmaz: ahogyan Mérő Vera „össze-Gáborozott” az Árulókban. Ugyanakkor a Tiszának vannak sikeres szimbólum-visszafoglalásai (a magyar zászló, a nemzeti szimbólumok jelentős része), és Magyar Péterben látszik hajlandóság arra, hogy ezt is visszafoglalja: a Fidesz csak beszélt róla, csak ellopni akarta a pénzt; egy évtizedes, az ország sorsát meghatározó sikertörténet lehetne, ha nem stadionokra költik, hanem a város, sőt a tágabb régió fejlesztésére (közlekedés, ingatlanok, olimpiai faluból kollégiumi negyed).
  • Ugyanakkor a Tisza-tábor megosztott lehet: a régi ellenzéki pártok támogatói közül sokakban beleégett a 2017-es NOlimpia-kampány tapasztalata – nem hazátlanságból, hanem mert annyi minden nem működik az országban, hogy ezt nem lehet priorizálni, főleg hogy első jelentkezésre a rendezést nem garantálja senki. A szokásos ellenvélemény:

„…előbb rendezzünk meg egy keddet meg egy szerdát, mielőtt olimpiát rendeznénk, először legyenek működő CT-k a fővárosi kórházakban, és utána beszéljünk erről.” *

  • Fontos: az ügy nem a Fidesz–Tisza törésvonal mentén képződik. Példaként a foci-válogatott: most, hogy nincs NER-korszak, a két ukrajnai meccs – a pályán elszabadult indulatok ellenére – tiszta sporteseményként értelmeződött, hadüzenetek nélkül.
  • A követendő Tisza-stratégia nem az „összetiszázás”, hanem az alkotmányozáshoz hasonló nemzeti projektmodell: minden párt és társadalmi csoport bevonása, mert egy olimpiát is csak konszenzussal lehet tartós jótéteményekkel megrendezni. Ígéretként már elhangzott, hogy népszavazás lesz a témáról – akkor majd oldalt kell választani, a Fidesznek is döntenie kell: a kormány mellé vagy elé helyezkedik-e.
  • Kockázatok: soha nem volt olyan olimpia, amely eleve vállalta volna a veszteséget:

„Nem hiszem, hogy volt olyan olimpiai rendezés, aminél azt tették le az elején, hogy ez ilyen veszteséges lesz, meg ekkora évtizedes csúszás lesz benne, meg ennyire értelmetlen, felhasználhatatlan infrastruktúrákat építünk… mind úgy indult, hogy gyönyörűen festett a papíron.” *

  • Ha a fejlesztések menet közben „hiábavaló nemzeti hiúsági projektként” tűnnek fel, az csapdahelyzet, amiből kiszállni nehéz, és évről évre nő a kockázat. Konkrét dilemma a szállodahiány: a budapesti BL-döntőn is több 100 ezer forintos éjszakai Airbnb-árak voltak, és jelenlegi szállodai és Airbnb-kapacitással 200 ezer ember elszállásolása sem megoldható, miközben egyre több kerület tiltja az Airbnb-t – „innentől már csak egy ugrás Tiborcz István”, hiszen könnyű összekötni, kié a szállodai kapacitás jelentős része.
  • Az infrastruktúra másik oldala: „MVM Dóm van, Puskás Aréna már van, atlétikai stadion már van, Duna Aréna már van – a várost kéne körbeépíteni a stadionok köré.” Ugyanakkor a teniszversenyeket vinnék az országon kívülre, mert teniszközpont 16 évnyi Orbán-kormány alatt, Lázár János teniszszövetségi elnöksége ellenére sem épült – ami a beszélő szerint felháborító.
  • Nemzetközi esélyek: a NOB korábban 70% körüli támogatottságot szeretett volna, amit egyre nehezebb volt leszállítani; a legutóbbi két olimpia „csomagban” kelt (ezért beszélnek 2036–2040-ről). A NOB az emberi léptékű olimpiák felé mozdult el, de a pályázók között van India (hatalmas piac, az infrastruktúrában máshol tartó ország) és a Közel-Kelet is, ahol nincs szállodahiány, és a NOB a télen, fedett stadionokban megrendezendő, esetleg low budget olimpia felé is mozdulhat. Európa egésze ebben a mezőnyben gazdaságilag és lélekszámban is jelentéktelen; ott van viszont München: ha a kérdés, hogy Közép-Európában Németország vagy Magyarország rendezzen, akkor felmerül, hogy a '36-os évfordulót (Berlin 100 éve) adják-e el Németországnak – Athén sem kaphatta meg 100 évvel az első olimpia után. Ha nem, Magyarország marad egyedüli európai pályázó, „és ennyire nem teljesen reménytelen”.
  • Mindazonáltal „nagyon messze vagyunk tőle”: nincs még megépült társadalmi akarat, a téma „el sem érte az ingerküszöbet”, sokan kapnak a fejükhöz, hogy a NER 16 éve után még mindig az asztalon van. A 2024-es pályázatot készítők erősen hittek abban, hogy Budapest megkaphatta volna.
  • Történeti emlék: a kérdés nem tízéves dilemma. Az egyik résztvevő első médiaszólalása a 2000-es évek közepére datálható: egyetemistaként, a Károlyi-kertben olvasgatva kérdezte meg tőle a közrádió, hogy kell-e Budapesten olimpiát rendezni. A budapesti olimpiai mozgalom (BOM) a 2000-es évek közepén aktív volt, és akkoriban nem fideszes projekt volt, hanem az akkori baloldalhoz kötődő emberek kitörési lehetőségének gondolták. A 2015–16-os pályázat után a NOlimpia népszavazási kezdeményezés sikere, az aláírásgyűjtés elvitte a kormányt, illetve Tarlós Istvánt, hogy visszalépjen – ez egy évtizedre levette a témát a nyílt politikai területről, Budapest esélyein és presztízsén is nyomot hagyott, miközben a MOB a háttérben tovább ambicionálta.

Rózsaszín farok: a titkos olimpiai megvalósíthatósági tanulmány

  • A „rózsaszín farok” szegmensben az egyik résztvevő elmesélte: 2015-ben Pető Péterrel sok munkát tettek abba, hogy megszerezzék és nyilvánosságra hozzák az olimpiai megvalósíthatósági tanulmányt, amelyet a Price Waterhouse Coopers készített, és amelynek feladata a Budapest alkalmasságának bizonyítása volt. Még ez az eltitkolt dokumentum is komoly kockázatokat mutatott – a korrupciós kockázatokról nem is beszélve –, és több mint 1000 oldalon részletezte, milyen hidakat, sportinfrastruktúrát és közlekedésfejlesztéseket kellene építeni.
  • Ezért támadták őket: hazátlanoknak, nemzetietlennek, államgyilkosnak nevezték őket – „azt egy barátom is szokta emlegetni velem kapcsolatban emiatt” –, miközben a résztvevők szívesen látnának Budapesten olimpiát.
  • A legnagyobb tanulság ma is érvényes: „nem lehet titokban olimpiát rendezni, nem lehet mindent eltitkolva, nem lehet a társadalmi vitát megspórolva ezt a kérdést felvetni.” Most arról beszélnek, hogy a folyamat népszavazással záruljon, és olyan újságírókkal is beszélnek, akikkel több mint tíz éve egyáltalán nem álltak szóba. Az eltitkolás iróniáját egy poén zárta: elképzelte „egy titokban megrendezett olimpiát, amit csak utólag árulnak el a társadalomnak, valamilyen science fiction keretében”.

Gyermekvédelem: a jelentés és a rendszerszintű szemlélet

  • A héten nyilvánosságra került a legfrissebb gyermekvédelmi jelentés, és a hozzá kapcsolódó sajtótájékoztató részben meghallgatásra került a műsor készítése során. A résztvevők szerint Gyurkó Szilvia államtitkár kommunikációjában – a konkrét, megterhelő esetektől függetlenül – van valami előremutató: hangsúlyosan elhangzik, hogy

„…nem lehet felejtésre jóvátételt és megbékélést építeni.” *

  • Vagyis: a felelős pozícióban lévő, feladataikat elmulasztó szereplőket meg kell nevezni, ezeket nem lehet „szőnyeg alá söpörni”, de nem szabad itt megállni, mert az évtizedek óta halmazódó rendszerszintű problémák csak a rendszer lassú, rigorózus és kitartó átalakításával javíthatók – a javítóintézetben vagy nevelőszülőknél élő, kiszolgáltatott gyerekek helyzetén. Fontos elv, hogy a téma „ne rekedjen meg a politikai felhasználás szintjén”.
  • Ebből a műsor általános dilemmát vezet le a mai politikáról: a „sprint” – a napi kommunikációs csaták, amelyeket Magyar Péter és a Tisza derékhada jól nyer meg – versus a „maraton”, a hosszú táv, ahol kitartás, elszántság, aprólékos munka és konfliktusvállalás kell, akár az adott rendszeren belül, hiszen az átalakítás érdeksérelmekkel jár (a rendszer szereplői természetesen a fizetésemelést leszámítva nem szeretik az átalakításokat). Nem tudni, sikerül-e, de a gyermekvédelem – a kegyelmi ügy miatt is kiemelt terület – mellett az oktatás és más területek szempontjából is „reménytelinek” tartják a következetes, rendszerszintű szemléletet.

24.hu-események és filmklub

  • A 24.hu filmklub-sorozatának legutóbb eseményén a Spotlight című filmet vetítették – amely a gyermekvédelemhez is erősen kötődik –, a vetítés előtt Pető Péter beszélt a saját, az újságíráshoz fűződő élményeiről, utalva arra is, hogy a fenti olimpiai tanulmány „titkos iratait” a műsor egyik résztvevőjével közösen szerezték meg.
  • A fél év további programjai: a „Megáll az idő” vetítése, illetve egy másik, címében az átirat alapján nem rekonstruálható alkalom Miklóssal és Nagy Józsival.
  • Október 14-én, a jövő héten a 24 Extra második születésnapját ünnepli az Akváriumban: Kele János interjút készít Kemény Dénessel, Nagy Józsi Győri Boldizsár haditudósítóval beszélget, a hivatalos program élő beszélgetéssel zárul Török Gáborral és Pető Péterrel. A jegyek még korlátozott számban elérhetők.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Bászegi Rebeka”: a harmadik műsorvezető nevének pontos írását az átirat alapján nem lehet ellenőrizni.
  • „Siffer/Silfer András”: a kontextus alapján (gazdaságpolitikai kritikus, aki élesen bírálta az előző kormányt, és beszélgetésekben szerepel az Ötön) valószínűleg Schiffer Andrásról van szó, de az átirat alakja eltérően torzult.
  • „Gerényi-tervként elhíresült elképzelés”: az Index 2020-as átstrukturálására utaló név az átiratban torzult, a pontos alak nem rekonstruálható.
  • „a közévéből kiabrudalt Gulyás István”: a körülírás értelmezhetetlen; Gulyás István személyének pontos azonosítása bizonytalan, csak az derül ki, hogy feltűnt az Ötön.
  • „digitális demokrácia fejlesztési ügynökség”: a szervezet pontos neve bizonytalan (a beszélő maga is jelezte: „ha jól emlékszem, így hívták”).
  • A Medián-kutatás utáni hasonlat („ahogy Mérő Vera össze-Gáborozódott az árulókban”) valószínűleg az Árulók című műsorra utal, de a mondat részben torz.
  • A MediaWorks bevételeire utaló mondatrész („a zárbevételnél jóval nagyobb”) értelmezhetetlen, csak a lényeg (jelentős állami pénzarány) rekonstruálható.
  • Magyar Péter 2024-es Momentum-megnevezése („bűnben fogad pártnak”) torzult, a pontos szófordulat nem állapítható meg.
  • A filmklub-program második filmjének címe („az Enih Nagyergány Miklósal és Nagy Józsival”) nem rekonstruálható.
  • További torz, csak részben rekonstruálható kifejezések: „kilógozott tartalom” (valószínűleg „kilúgozott”), „azokon a flekkeken”, a „Velkovics még nem tart a szorzótábla ezen részénél” metafora, valamint az Index 2020-as szellemiségére utaló töredék („ami még az új péteri”).
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Één az is egy nagyon tanulságos része ennek a Bencsik interjúnak, ahol arról beszél, hogy 10000 Ft-ot se küldött egyébként egyik jobboldali oligarha sem.

[00:00:07]Nagyon nagyon világos az a helyzet, hogy ez addig működött így, amíg amíg a Fidesz hatalman volt.

[00:00:12]Ugye Mészáros Tőrincnek még mindig [zene] több tucatnyi évig el tudná még látni anyagi lehetőségekkel a jobboldali sajtót, és mégsem teszi.

[00:00:17]más döntések születtek azzal kapcsolatban, hogyan kell működtetni ezt, hogy nem volt hatékony [zene] az eddigi rendszer, hogy ebben bármilyen tere az autonómiának lesz-e.

[00:00:26]Vagy vagy csak annyi történik, amit a [zene] Marci mond, hogy technikai értelemben lesz változás.

[00:00:31]És az kell az a mondás, hogy sokkal kevesebb pénzből a hatékonytalan dolgokat elengedve [zene] kell ugyanazt a központi akaratot szolgálni, az nyilván ki fog derülni.

[00:00:40]Erős érvek szólnak mellette, hogy ez fog történni, csak kisebb gázt advan.

[00:00:49]Ez a 3harmad, a mi választásunk, a 24.hu politikai újságíróinak kibeszélő műsora.

[00:00:57]Bita, Dániel, Jankovics Márton és Bászegi Rebeka a mai háromadban, amit szokás szerint azzal indítunk, hogy továbbra is bíztatunk mindenkit arra, hogy ha még nem tettétek meg, akkor iratkozzatok fel a 24.hu YouTube csatornájára, illetve hogyha módotokban áll, akkor csatlakozzatok a 24 extra előfizetőihez is.

[00:01:12]A 3harmad napirend után adásában a nézői kérdésekre válaszolunk, így hogyha van bármilyen kérdésetek, felvetésetek, akkor küldjétek el a 3harmadkukac24.hu email címre, hogy ezekre is válaszolhassunk.

[00:01:25]Valamint még egy információt szeretnék elmondani, hogy jövő héten, azaz október 14-én második születésnapját ünnepli a 24 Extra az akváriumban.

[00:01:36]Lesz Kele János interjú Kemény Dénesel.

[00:01:38]Nagy Józsi beszélget majd Győri Boldizsár haditudósítóval.

[00:01:40]A hivatalos programot pedig majd egy élő töröküléssel zárjuk Török Gáborral és Pető Péterrel.

[00:01:46]Jegyek pedig még korlátozott számban elérhetők, és ezt el fogjuk helyezni a leírásban a linket, amin keresztül meg tudjátok tenni a beszerzést.

[00:01:58]Hontandrás veszi át az index.hu vezérigazgatói feladatait.

[00:02:00]Magyar Péter már szeptemberben beszélt arról, hogy nem is a vezérigazgatói feladatokat, de a főszerkesztői feladatokat átveheti az öt YouTube csatornája mögött álló Hond András.

[00:02:15]És a mostani kinevezést a miniszterelnök úgy kommentelte, hogy az 500 millió Ft közpénzzel kitömött propagandista Hár András lett a milliárdnyi közpénzzel kitömöt propagandalap az indexfőszerkesztője Orbán személyes utás utasítása alapján.

[00:02:30]Ö, na most nyilván ez az 500 millió Ftos közpénz itt, amire utal a miniszterelnök, ez az a pénz, amit így idén tavasszal kiderült, hogy tavaly valamilyen úton, módon odakerült az öt mögött álló cég számlájára titokzatos forrásokból.

[00:02:44]És hát van egy ilyen furcsa helyzet ezzel kapcsolatban, hogy az index bekebelezése után egy jó ideig úgy tűnt, hogy itt egy picit másfajta forgatókönyv fog érvényesülni, mint mondjuk az origó megszerzését követően.

[00:02:55]És hát maga Hont András személye is még a fideszes körökben is megosztóbb.

[00:02:59]Tehát, hogy egy picit ez az ilyen árnyalatok nem teljesen egyértelmeg, hogy hova lehet helyezni az Indexet és Hont Andrást, de hogy mégis milyen képrajzolódik ki számotokra ezáltal a döntés által a [torokköszörülés] fideszes média jövőjéről, jelenéről egyáltalán odasoroljátok-e őket?

[00:03:20]Általában igyekszünk kerülni szerintem, hogy kollégákról meg riválisakról beszéljünk, de ez nyilván egy olyan téma, amit nem nagyon lehet megkerülni több okból sem, nyilván azért sem, mert egyébként elvezet a politikához, a pártpolitikához is.

[00:03:31]Ugye azt jegyezzük meg a korrektség kedvéért, hogy bár nem tudjuk, hogy az 500 millió Ftnak mi a forrása, azt Hont András kitartónan állítja, hogy ebben közpénz egy fillér sincsen.

[00:03:39]Igaz, nem nevezi meg azokat a vállalkozókat, akik támogatják az ötöt.

[00:03:43]És egyébként az öt talán mondhatom azt, hogy sikere az alapvetően el is vezet ahhoz, hogy lássunk valamiféle magyarázatot arra, hogy miért ebbe az irányba mozdul el.

[00:03:59]Hát ezekben a percekben még azt lehet mondani, hogy Vaszili Miklós.

[00:04:01]Ugye azért azt, hogy Hont Andrásnak szerepe lesz az indexben, azt nem csak Magyar Péter hallotta, és nem csak egy hónappal ezelőtt.

[00:04:08]Általában ő az, aki ezeket szereti először hangosan kimondani másra sikerkritérium, nyilván, mint egy újságnak.

[00:04:14]Tehát újságban azért igazolható, bizonyítható dolgok szoktak megjelenni.

[00:04:19]Ezt egy miniszterelnöki sajtótájékoztatónra más szabályok vonatkoznak.

[00:04:26]De azt szerintem, és beszéltük előzetesen, hogy majd talán érintünk például egy Bencsik András interjút is.

[00:04:34]Szerintem egy valószínűleg egy létező fölismerés, hogy az ötnek vannak olyan termékei, leginkább egyébként a Siffer Andrással futó beszélgetések, amikre van közönség.

[00:04:49]ami az indexzel történt az elmúlt hát hat évben, ugye hat évvel ezelőtt volt a az átállítása, az egyébként minden szempontból szerintem rettenetes, tehát az is, ahogyan a D Szabolcs vezette szerkesztőséget kivégezték, illetve hát ahogy Szabolcs eltávolítása miatt föl kellett állni mindenkinek, és abból lett nyilván a Telex, ami egy nagyon sikeres projekt, de hát mégis csak azt látjuk, hogy ott maradt egy index erősn nézettséggel, erős látogatottsággal mintha mi sem történt volna Kistózással, márhogy a számokat tekintve, miközben hát nagyon nagyon is sok minden történt.

[00:05:25]Láttuk azt, hogy a kampányban hogyan volt teljesen egyértelműen propaganda kampánycélokra fölhasználva ugye a leg ismertebb ügyeket, csak címszavakban ugye a városháza ügy vagy a iszaadó, hát macskaadó az igen, az talán az talán még súlyosabb azoknak, akik ilyen állatokkal bírnak.

[00:05:45]És akkor utána meg nem tudom, biztosan voltak olyanok, akik abban reménykedtek, hogy valamiféle konszolidáció jön, de hát azt megtanultuk szerintem azért a Fidesz kormányzása idején is, hogy ez a szó ez legfeljebb ilyen irónikusan kerülhet elő akkor, hogyha a Fideszről és a médiáról van szó.

[00:06:03]Vaszili Miklós azért a három termék tönkretételében is nagyon erős szerepet vállalt, ugye az Origo Index TV2.

[00:06:12]Ez másnak egy életre is elég lenne, hogy tönkretegye neki azért ez egy bő évtied alatt sikerült.

[00:06:16]Nyilván az a kérdés is ott van, hogy meddig lesz ő tulajdonos, meddig lesz egyszerre ott a TV2 vezérigazgatójaként és az index tulajdonosaként, illetve hát az index mögötti cég tulajdonosaként.

[00:06:26]És nyilván, hogy a kérdésre is megpróbáljak rákanyarodni, Hont Andrással meg az öttel kapcsolatban szerintem nem a fideszes a jó jelző hanem az, hogy a Tiszakritikus vagy Tiszaellenes.

[00:06:42]És hogy talán amit várni lehet ez ügyben, az leginkább ez, hogy ők egy erősen kormánykritikus irányt fognak vinni.

[00:06:49]Ez az indextől azért nem lesz idegen, bár egy meglehetősen kilógozott tartalom volt ott az elmúlt hónapokban.

[00:06:56]nagyon, hogy mondjam olvashatók voltak ott hírek, de azért összességében nyilván nem a a Fideszes propaganda folytonnan minden erővel.

[00:07:02]És szerintem ez az irány is inkább azt mutatja, hogy a akik ebben az ügyben döntést hoztak, mondom erősen kétlem, hogy ez Vas Vasili Miklós lenne egy szemében, azok abban látnak fantáziát, hogy a Tiszával szemben kell pozicionálni az indexet, és nem úgy a Fidesz mellett, ahogyan egyébként ezt az elmúlt évtizedekben a fideszes sajtó tette.

[00:07:25]Arról majd még úgy is beszélünk.

[00:07:28]Igen.

[00:07:28]Hát szerintem az lesz majd egy érdekes kérdés, hogy ahogy Dani is mondta, azért az úgy a kampány időszakban nagyon erősen látszott, hogy ez egy az index egy sokkal szofisztikáltabban felhasznált eszköz volt ebben a kommunikációs gépezetben, ami az akkori kormány rendelkezésére állt, de bizonyos pontokon teljesen egyértelműen kiviláglott az, hogy mégis csak egy eszköz, egy politikai kommunikációs eszköz, csak nem azon a módon, mint ahogy mondjuk az egyéb termékek akár ez szintén átállított, és most már azt mondhatjuk, hogy többnyire a hitelesség tekintetében teljesen bedarált origó vagy vagy egyéb egyéb platformok.

[00:08:08]És ebben az értelemben most az [nevetés] nyilván, ha kritérium a választási eredmény volt, akkor nem nevezhető sikeresnek, de mégis csak az index mint pozícióinak megőrzése a legsikeresebb terméke is ilyen módon hát ilyen átvett terméke ennek a fideszes médiavilágnak.

[00:08:29]És szerintem az lesz a kérdés, tehát ez, hogy ezek a típusú ilyen a párt kommunikációs üzeneteivel hézagmentesen összenövő sajtó kampányok majd továbbra is ilyen látványosan meg fognak-e jelenni, mert akkor az egy egyértelmű jelzés lesz arra, hogy akkor ilyen szempontból ez továbbra is tehát nem nem lett újra gondolva ez a dolog, hanem egy szofisztikáltabb módon tényleg, de eszközként, politikai eszközként használódik.

[00:09:06]egyébként ilyen értelemben, hogyha nem tudom, hogy most már én kitítanám picit a kérdéskört erre a és visszatérnék, az már itt a műsorban is általatok vagy megvitatott mozaik jobboldal kifejezése, amiről ugye időközben tisztázódott, hogy ez nem párt politikai terminus technikus, hanem a jobboldali médiyanyilvánosságra értette Békés Merton, aki bedobta ezt a szót.

[00:09:29]ő sietve igyekezett tisztázni.

[00:09:33]És szerintem egyébként ez az egész nagyon jól rávilágít a a Fidesz és a sajtó meg egyáltalán a nyilvánosság kapcsolatában rejlő ilyen belső ellentmondásra, hogy nekem erről a mozaik jobb oldalról őszintén szólva az jutott eszembe, hogy ez pontosan ugyanolyan hívószó, mint a digitális honfoglalás volt még a annak akkor, amikor kormányon volt a Fidesz, csak ez ennek most egy ilyen ellenzéki verziója.

[00:10:04]ami kicsit ezeket az ilyen corporate bullshit buzwöket idézi nekem, és nem világos számomra, hogy van-e mögötte, vagy lehet-e mögé tenni valódi valódi tartalmat, ami ezt így megtölti, mert mert amíg ez a mozaik bármilyen sokszínű kis elemekből is rakódik össze, de mindig Orbán Viktor képét kell kiraknia, és jelenleg még ezt látjuk, és kérdés, hogy ezt ebből ki fog-e tudni lépni, addig ez egy politikai rezervátum.

[00:10:31]belül marad, amit teljes mértékben Orbán Viktor jelenleg mérgezőnek tűnő politikai öröksége ural, és egyszerűen nem nem tud innen kiszabadulni.

[00:10:42]Tehát magyarán amíg senki ebből nem, tehát ebből a most nagyon változatosnak feltüntetni próbált és energikusnak és újszerűnek feltüntetek feltüntetni próbált nyilvánosságból nem mond ki olyan alapvető dolgokat, amik a társadalom többségének jelenleg érzékelésében vannak, hogy Orbán Viktor mit jelentett a magyar politikába, és mit jelent a magyar politikába, és az a fajta orbáni politika az hogyan és miért Mi éért vallott kudarcot.

[00:11:13]Most címszavakban ugye a korrupció meg a teljes központosítása mindennek és és és bedarálása mindenféle egyéni autonómiáknak vagy kisközösségi autonómiáknak.

[00:11:28]Addig szerintem ez tényleg mindig Orbán Viktor képét kell kirakni, és addig ez csak egy ilyen nagyon jól hangzó, vagy egyesek számára jól hangzó címke, ami valójában semmiféle valódi sokszínűséget nem tud hozni.

[00:11:41]Szóval nekem itt ez az alapvető dilemma.

[00:11:43]Meglátjuk, hogy ebből még minden bizonnyal az index a leg ö áll a legközelebb ahhoz, hogy azt az érzetet keltse, hogy valóban nem egy központi akaratot formál meg, legalábbis sokak számára, vagy vagy nem azt közvetít, hanem tényleg a mind aktuális hatalommal szemben kritikusan igyekszik tájékoztatni.

[00:12:08]De nyilván erről is megoszlannak erősen a vélemények.

[00:12:10]De de ennek az egész, ahogy ilyen médiazisztémának a hihetetlen sokszínűsége számomra most még eléggé ilyen patyomkint pluralizmusnak tűnik jelenleg, amíg ez a nagy tabu meg nincs döntve.

[00:12:26]Ugye azért van egy-két ember, aki próbálja döntögetni a tabukat, többek között a már említett Bencsik András, aki ugye hírtvén beszélgetett a Demokrata főszerkesztőjeként Vkovics Vilmossal.

[00:12:37]Itt beszéltek arról, hogy a választási kampányban központi üzeneteket kapott a jobboldali média, és hogy ezeket Bencsik egyébként károsnak ítéli.

[00:12:47]utólag a jobboldali média elkényelmesedette emiatt szerinte, vagyis hát amiatt, hogy állami hirdetésekből stabilizálta magát, illetve arról is beszélt, hogy ezeknek, vagy hát beszéltek, hogy ezeknek a forrásoknak a megszűnésével nyilvánossá vált, hogy mennyire le vannak maradva a baloldali általuk baloldalinak nevezett újságoknak a elérési számai mellett.

[00:13:07]Ö és hát a témához egy picit az előzőhöz kapcsolódva, hogy itt is az a kérdés merül fel, hogy ezek az üzenetek, amiket elvileg átvettek, ezek ugye nem saját vélemények voltak, vagy hát legalábbis folyamatosan formálniuk kellett.

[00:13:26]Ha azt nézzük, hogy a mostani indexes kinevezésnél vajon mi lehet az elvárás abból a tekintetből, hogy mennyire kell saját üzeneteket gyártani majd, akkor hogy látjátok, mi történik most éppen egyébként?

[00:13:42]Kiesnek ezek a központi üzenetek a jövőben majd, vagy egyszerűen csak most nincsen amúgy központ, ahonnan érkeznek az üzenetek, de hogy a rendszert magát még nem akarják átállítani?

[00:13:52]Hát hogy a rendszert magát az a töménytelen mennyiségű pénz mozgatta, ami nem áll rendelkezésre.

[00:13:59]És ilyen értelemben nyilván azt lehet mondani, hogy az az 500 millió Ft, amit valakik beletettek az ötbe, az valószínűleg egy hatékonyabban fölhasznált 500 millió Ft annál a 10 és 20 milliárd közötti összegnél, amit amivel mondjuk a MediaWorks egy évben gazdálkodott.

[00:14:20]Nem is véletlen, hogy annak a márhogy állami pénz, mert ugye a zárbevételnél jóval nagyobb.

[00:14:25]Ö tehát, hogy és annak a megtérülését, meg annak a jelenlegi helyzetét látjuk a sorozatos lapbezárásokkal, leépítésekkel és így tovább.

[00:14:35]Tehát én azt gondolom, hogy ezek a felismerések, amik egyébként azért eléggé egyszer egyek bár a két résztvevő közül azért Bencsik András számára voltak inkább egyszer egyek, Velkovic ugye most mintha nem teljesen tartana még a szorzótáblának ennél a részénél.

[00:14:49]Ö azért az ezek létező problémák.

[00:14:56]Tehát amikor arról beszélnek, hogy na hát a Telex meg a Partizán milyen sok SZ 1%-ot kap, a mi termékeink mögött meg ilyen támogatás nincsen, ezt mi nem építettük föl.

[00:15:05]Hát persze, hogy nem építették föl, nem voltak rászorulva.

[00:15:10]abszurd lett volna nyilván a világ összes közpénzével kitömölt médiumok számára adományokat vagy támogatásokat gyűjteni, de hát ez ennek az eredett eredője az pontosan az, hogy ugyanazt az uniformizált tartalmat kapták mindenhol.

[00:15:26]E tekintetben nyilván sejthető, hogy vannak kritikáim mondjuk Hont Andrással vagy az Öttel kapcsolatban.

[00:15:31]Ő rájuk ezt valóban nem lehet mondani.

[00:15:33]Tehát ők a saját módjukon lesznek Tisza elemenesek.

[00:15:40]Szerintem ezt meg lehet nekik adni.

[00:15:43]viccelődni akarnék, akkor azt is mondhatnám, hogy egyébként a szakmának ez nagy siker, mert Magyarországon aztán végképp nem divat az, hogy újságírókat vezérigazgatói pozícióba helyeznének, és ilyen tapasztalt média szakemberek kerülnének fontos pénzügyileg is döntő pozícióba, de azért gátat szabok ennek a lelkesedésemnek a konkrét ügy kapcsán, tehát hogy itt legalább valamiféle irányt szerintem lehet látni, és ez nem ez nem azt, hogy föl kell mondani a hatályos, most éppen nem is tudom kit, Német Balázst, hanem Nem azt, hogy vannak olyan emberek, akik láthatóan meglehetősen ingerülten kritizálják a jelenlegi kormányt, de mondjuk Siffer Andrással kapcsolatban azt azért nem lehet elmondani, hogy ő nem tudom kritikátlan orbánista lenne, vagy azt mondaná el, amit egyébként a Fidesz központ mond.

[00:16:25]hiszen rengeteg témában, gazdaságpolitikában, gazdaságstratégiában egyébként nagyon élesen bírálta az előző kormányt is.

[00:16:34]Tehát, hogy itt szerintem van egy olyan háttér, vagy egy olyan mögöttes szándék, hogy hogy akkor próbáljuk ki ezt is.

[00:16:41]ö hogy valakinek odaadjuk, aki kevésbé vagy egyáltalán nem a központból működik, de azért nagyjából a szándékait olyannak ítélhetjük, amik egyébként politikailag nyilván egybevágnak a jelenlegi legnagyobb ellenzéki pártéval.

[00:16:59]És persze meglátjuk, hogy a mozaik, mint hogy szerintem itt ez egy jó analógia, milyen darabokból majd áll majd össze.

[00:17:06]Talán mintha tegnap lehetett volna már azt hallani, hogy a közévéből kiabrudalt Gulyás István is ezen a platformon már, hogy akkor még az ötön igen fog majd föltűnni.

[00:17:15]Nyilván nem nehéz azt képzelni, hogy a mandiner árvák közül azért sokan bele fognak férni ebbe a mozai képbe, és hogy akkor ez a patchwork, ez ennek a az index lehet majd a hátországa, hogy egy teljes képzavarba lavírozzam bele magamat, ami meg ugye nem független, vagy nem tér el attól a szándéktól, ami hat évvel ezelőtt az akkori index végét jelentette.

[00:17:37]Ugye ez a gerényi tervként elhíresült elképzelés volt, ami arról szólt, hogy tulajdonképpen nem is kell, hogy legyen index, vagy csak egy nagyon szűk newsroom értelemben kell.

[00:17:45]És egyébként szervezzük ki a tartalmat.

[00:17:48]Ezt ugye a véleményrovat esetében meg is tették.

[00:17:51]Oda már az öt szállítja a tartalmat és mellette legyen egy ilyen gyűjtőoldal.

[00:17:56]Most nyilván könnyű megmondani, hogy minek a gyűjtőala a kormánykritikus nem tudom újságíróknak és hajótöröttöknek.

[00:18:05]Hajótörötteknek.

[00:18:09]Igen, ezzel egy számomra továbbra is kérdés tényleg, amit az előbb felvetettem, hogy ez a amíg ez a mozaikosodás csak és kizárólag a nyilvánosságra van értve, és az a nyilvánosság továbbra is függő helyzetbe van téve egy politikai párttól, és a párton belül és ilyen értelemben azon a politikai véleményközösségen belül nem jelenhetnek meg olyan vélemények, amik azt a fundamentumot, hogy itt alapvetően az orbáni 16 év politikája az egy siker volt, ami ilyen-olyan áskálódások és szerencsétlen együttállások miatt sajnos vereséget szenvedett egy választáson, addig legalábbis a jelenlegi helyzetből nehezen látszik az, hogy ez ez ez ez odavezethet, hogy é hogy valóban ilyen autonóm módon és egyszerre közben meg mégis politikailag a Fidesz számára kamat atoztathatóan kialakuljon egy ilyen hát ugye ha visszagondolunk arra, hogy mi volt a mi volt annak idején ugye nagyon sokáig a tényleg a vagy hát volt a Fidesz Érának egy olyan korszaka, amikor ilyen egy az egyben másolásokban gondolkodtak, hogy ha van a 444 és az menő meg trendi, akkor csináljuk meg a 888-at, mert az nyilván kétszer annyira trendi, meg menő, meg nem tudom milyen lesz.

[00:19:28]és hogy ez a típusú ez a típusú másolás akkor is nagyon hamar kiderült, hogy nem működik, aztán létrehozták a patriótát ugye a Partizán mintájára.

[00:19:42]Tehát akkor tényleg egy az egyben ilyen copy pastel működtek ezek a dolgok.

[00:19:45]Bocsá ezt ezt a tök fontos mondod, mert az előbb én is akartam ehhez rácsatlakozni.

[00:19:48]Ráadásul ugye a fő probléma, amit utaltam, hogy csúnya történet az egész index, hogy valójában teremteni azért nem nagyon sok mindent sikerült az elmúlt 16 év jobboldali nyilvánosságában.

[00:19:56]Tehát elfoglalni sikerült például az origót, például az indexet, bezárni sikerült például a Népszabadságot.

[00:20:04]Ö de hogy egyébként ezekben a helyzetekben mégis csak az történt, hogy a magyar internet, magyar online sajtó két legfontosabb orgánumát azért alapvetően a brend értéke miatt megszerezték, majd az egyiket azt a nevetségesség határáig és azon túl tönkretették, a másikat pedig úgy tudták átállítani, hogy annak egyébként a látogatottsága megmaradt, de az eredeti szellemiségéből, ami nyilván még a az új péteri, abból körülbelül semmi nem maradt.

[00:20:30]Ö de nem azt látjuk, hogy bármit egyébként a nulláról, de nem is a nulláról, legalább a első meg a második szintről próbáltak volna fölépíteni, hanem a két piacvezető terméket állították a saját szolgálatukba.

[00:20:42]Kétes értékű, de a megafont felépítették egyébként, amiről majd még fogunk maz.

[00:20:46]Na jó, csak hogy igen, csak hogy a megafont mekkora mennyire volt mennyire tekinthető organikus építkezésnek az ami megalát, hogy az nem fölépítés, hogy belerakod a pénzt, amíg van és addig működik, és amíg nincs, az másnap meg.

[00:20:57]Igen.

[00:20:57]Meg meg ugye meg ugye ne felejtsük el, hogy onnantól, hogy a Facebook letiltotta a politikai hirdetéseket, onnantól azért az a megafont történet gyakorlatilag érthető és nem is akarom a megafont védeni.

[00:21:06]Csak abból a szempontból mondtam én mégis egy saját szempontukból valamennyire pozitív példaként, hogy szerintem az egy ilyen pre mozaik jobb oldal volt abban az értelemben, hogy egy ilyen furcsán furcsán intézményesült hálóként működött, amiben tulajdonképpen arcokat neveltek ki.

[00:21:22]És ha megnézzük, akkor viszont az arcok közül többen vannak, akik megmaradtak a mostani nyilvánosságban is, sőt van olyan, aki most még ebben a mostani helyzetben is, és akkor nem feltétlenül feltételeznem, hogy mindenki egyébként a támogatók által, de hogy valamilyen formában a felszínen tud maradni.

[00:21:37]Igen, de abban az értelemben valóban ez a mozaikosodás meglehetett, hogy különböző céghálók meg szervezeti struktúrák a akkor még átlátható módon most már ennek egyre nagyobb részeire látunk át, mondjuk, hogy honnan jöttek, milyen mészáros cégektől azok a pénzek, amik mondjuk sejthetőek voltak akkor is.

[00:21:55]Tehát, hogy ezek azért egy ilyen politika és hozzákötődő gazdasági szereplők és média csoportok körforgása az most már egyre bizonyítottabban és átláthatóbban kirajzolódik, hogy hogy működött ez.

[00:22:12]akkor se volt túl nagy titok vagy ilyen sejtelmek szintjén, legalábbis semmiképpen sem, de hogy abban az értelemben a megafon nyilván semmire semennyire nem volt mozaikos, ha ezt bármennyire is arra értjük, hogy hogy ennek vannak ilyen autonóm szellemi műhelyei.

[00:22:27]Nyilván azért sok mindennel lehet vádolni a megafont, de azzal, hogy autonóm szellemi műhely lett volna nem nagyon.

[00:22:32]És szerintem egyébként ez meg visszavezett oda is, hogy említettem, hogy a digitális honfoglalásra emlékeztet engem kicsit ez a mozaik jobb oldal kifejezés és mintha az is lenne, hogy így a NER 16 éve alatt, vagy a ha még hosszabbra kivetjük, mondjuk így a Fidesz elmúlt 20 éve alatt egyre ilyen technicizáltabbak lettek ezek a kifejezések, ezek a hívószavak.

[00:22:52]Ugye a polgári Magyarország, ami még mindig elhangzik itt ott a partonalon, az a ami régen a legnagyobb hívószó volt, jól lett digitális polgári kör, de ebbe sokkal hangsúlyosabb volt a digitális, mint a polgári kör.

[00:23:06]És ugye a a polgáriságnak a lényege az, hogy polgár nincsen autonómia nélkül.

[00:23:13]Tehát ez pont arról szól, hogy magabíró valaki, hogy ki tudja alakítani a saját álláspontját, ha val kötődhet egy adott közösséghez, de akkor azért, mert ő úgy gondolja, nem pedig azért, mert a központból megmondták neki, hogy csak ezt mondhatja, és majd utólag, mikor ez nem vezetett sikerre, akkor mint Bencsik András hát kesereg egy picit azon, hogy milyen milyen rossz volt ezt megélni, hogy a központból jöttek ezek a Sületlen ostoba, vagy hogy nevezi ő köz üzenetek, és ukránozni kellett, mikor annyi más értékes dolgot is lehetett volna mondani abban a műsor időben vagy azokon a flekkeken leírni.

[00:23:45]Tehát, hogy ez ez egyrészt ott van tényleg továbbra is ez, hogy a Fidesz ragaszkodik ehhez, hogy ők a polgári szellemiségnek az őrzői, miközben ugye ez az egyre központosítottabb kommunikációs gépezet ráépült erre, és minden lokális autonómiát politikailag is, meg a nyilvánosságban is felszívott magába.

[00:24:10]Ez a központi szuverenitás, ugye ez lett a legnagyobb hívószó, ami valójában itt a műsorban is sokszor beszéltünk róla, hogy azért erős a gyanú, hogy ez végsősoron Orbán Viktor, mint a Magyarországot megjelenítő Orbán Viktor saját politikai szuverenitását jelentette és ezen keresztül a teljes országét, de semmiképpen sem azt, hogy ezen belül lehetnének más típusú autonómiák vagy szuverenitások, akik ahol egy mondjuk egy jobboldali médiaműhely az elmondhatja, hogy mi a baja azzal, amit mondjuk ééppen a Fidesz kormány csinál.

[00:24:41]Ilyeneket azért nem nagyon láttunk, vagy ha történt ilyen, akkor abból egész biztos, hogy gyors meg a kulpázások és visszakozások lettek, mert néha történt ilyen, mint Márkizaj Péter Hódmezővásárhelyi győzelm, első győzelme után emlékszem, hogy felmerültek hasonló gondolatok, de nagyon gyorsan visszakozott belőle mindenki, és mindenhol ezt láttuk, hogy nem lehet tartósan eltérni és más irányba gondolkodni.

[00:25:06]Ezért is volt valószínűleg ugye szerintem az egyik legfárasztóbb vitája volt az ilyen médnyanyilvánosságról szóló beszélgetéseknek a nerben.

[00:25:13]Az, hogy létezik-e független sajtó vagy nem létezik.

[00:25:17]És akkor állandóan ezt kellett bizonyatni, hogy mit, hogy a függetlenség nem azt jelenti, hogy bármiféle világnézettől vagy gondolatoktól vagy értékrendektől független valaki, aki médiában szerepel, hanem a politikai központból érkezik.

[00:25:31]Tehát pontosan ettől független, amiről Bencsik András beszélt ebben a mostani podcastban, hogy nem nincs olyan, hogy megkapsz a központból egy üzenetet, és azt kell mondanod, pedig te valójában mást gondolsz.

[00:25:41]Ennyit jelent a sajtó függetlensége.

[00:25:43]És amíg ez nincsen meg, és én úgy látom, hogy ez még jelenleg nem bizonyított, hogy ez megvan, mert nem lehet bizonyos alapvető dolgokról alapvető aktákat kinyitni az ilyen 60 pusztai és egyéb környéken elásott aktákat.

[00:25:59]ebben a nyilvánosságtérben, addig addig addig ez egy fékezett habzású autonómia, és meglátjuk, hogy mennyire jut.

[00:26:10]És még ebben a műsorban is csak odáig jutnak el valójában, hogy hát persze a túloldalon is mindenki ugyanazt az igényt szolgálja, de legalább megvan a szabadságuk abban, hogy ezt a saját módukon mondják el.

[00:26:18]És akkor ugye erre elő erre kerül elő példaként nem tudom Bogár László meg Silfer András, hogy ők akkor legalább érdekesen mondják el azt, mert hogy és akkor ott van nézettség.

[00:26:27]És ez szerintem azért fontos, mert nyilván a ciklus legesleges legelején tartunk még mindig semmiféle esélye nem lehet a Fidesznek arra, hogy 2030 előtt ebből bármilyen módon visszatérjen a hatalomba.

[00:26:41]Tehát lehet azt gondolni, hogy most itt valójában nem biztos, hogy csak arra kell összpontosítani, hogy hogyan dicsérjük a Fideszt, hanem bőven elég az, hogyha valaki beletesz egy-két évet abba, hogy hogyan amortizálja a Tiszát, ami szerintem nem egy logikátlan ötlet.

[00:26:58]Ja, nyilván itt a, hogyha már eljutottunk a függetlenségig, akkor az egy érdekes hozzáállás Bencsik András részéről is, hogy ő tulajdonképpen a sikerkritériumnak azt tartotta volna, hogy marad-e a Fidesz kormány, vagy nem marad.

[00:27:10]F nyilván ennek ennek a logikának logika szerint azonosítja egyébként most a hibásokat is.

[00:27:15]És ugye például felhozta, hogy bocsánatkérés néhány nappal korábban felhozta, hogy bocsánatkérést várna ugye Rázágoston Sámueltől, merthogy olyan adatokkal szolgált a fideszes közvéleménynek, ami abba az illúzióba ringatta őket, hogy itt nincsen probléma.

[00:27:30]De még Deák Dánieltől is bocsánatkérést várt, merthogy ugye azok a különböző drónképek szintén megzavarták.

[00:27:36]Csak, hogy ugye itt az a kérdés, hogy igazából a valamennyire a saját működésük lényegét kéri rajtuk számon azt, hogy egy célja volt az ő munkásságuknak, hogy a Fideszt hatalomban tartsák, és ezért különböző eszközöket alkalmaztak.

[00:27:52]Meg lehet-e úgy újulni, vagy van-e bármilyen olyan mód erre, hogy kigyomláljuk az egyiket, és megmarad a másik?

[00:28:00]Tehát, hogyha a célt nem változtatják meg, akkor el lehet-e ezeket a mellékhatásokat vetkőzni magukról, hogy körbe-körbe mennek?

[00:28:10]Hát ez izgalmas kérdés.

[00:28:10]Egyébként Bencsik Andráshoz majd nagyon láthatjátok megengedő kedvemben vagyok.

[00:28:15]Azt is el kell mondani, hogy azért ő az, aki ugyan évtizedek óta következetesen moszkovit álláspontot képvisel a lehető legtöbb kérdésbe.

[00:28:21]De például ő az, aki nem ment be a Kesmába.

[00:28:23]Nyilván most el is mondja azt, hogy most töredékpénzből kell majd ugyanazt csinálni, amit eddig, de hogy legalább ő például a maga módján valamiféle nagyon minimális, tehát 1%-nyi, de mégis a a fölsorolt szereplőkhez képest autonómabb őrületet képviselt.

[00:28:40]Ugye még a legendás sajtóklubból is sikerült magát kidiltatni a Mencer Tamás által, amiért kritizálni, merte ott a kicsiét a fideszes politikusnak, de nem, hát nyilván itt egy évtizedek, és egyébként ez a Fidesz média esetében nem is csak 16 éves, hanem valójában sokkal hosszabb probléma, hogy időről időre van egy ilyen ráébredés, hogy akkor lehet, hogy nem kéne ezt ennyire központosítottan csinálni, csak nincs olyan minta, akire rá lehetne mutatni, hogy ők nem ebből a kotából énekeltek és és jól működnek.

[00:29:12]És most nem tudom pontosan hány éves Bencsék András, de hát valahol 70 környékén járhat.

[00:29:19]Tehát, hogy az meg a másik probléma szerintem, hogy belenőttek újságíró generációk ott abba, hogy a a nyomát sem látták annak, hogy egyébként nem központi irányelveknek kéne megfelelni, hogy hogy a saját gondolatainkat is elmondhatjuk, hogy nem kell ott ülni a digitális polgári körök gyűlésén, és onnan egész napos élő közvetítésben elmondani, hogy egyébként visznek majd minket Ukrajnába, hogyha a Tiszanyer.

[00:29:44]Nyilván van egy-két kezdeményezés, ahol vannak arra utaló jelek, hogy most lekerültek ezek a békók, és akkor lehet beszélgetni.

[00:29:51]Ugye a ez a különös projekt például ilyen, ahol láthatóan különböző politikai hátterű emberekkel próbálnak beszélgetni valamiféle a előző 16 évre reflektív módon, de hát ezek nagyon pici szerelek ahhoz képest, hogy arról beszélünk, hogy itt nem milliárdok, hanem 10 milliárdok mentek el annak a szisztémának a fönntartására, ami egyébként teljesen életképtelenné vált.

[00:30:16]Ö és nyilván az index meg vele együtt a blik meg az, ami mivel látható mennyiségű olvasót ér el valamilyen módon a pénzügyileg egy egy működtethető dolog lehet, és minden más meg elesett.

[00:30:33]Most nyilván a Mediaworksből valamit sikerül-e fönntartani, meg valami ilyen nyomok megmaradnak-e belőle, az az egy másik kérdés.

[00:30:42]Tehát, hogy itt itt tehát, hogy szerint sem az utánpótlásnak nem látom nagyon a az esélyét, hogy itt kikből kéne kinőni, mert ez volt, amit mondtál.

[00:30:51]Tehát a megafon persze bizonyos értelemben egy jól működő dolog volt.

[00:30:56]Nem a 26-os választás, hanem a megelőző évek, vagy akár 22.

[00:31:00]a 22-esnél egyébként jobb baloldalon vagy Fidesztől függő Fidesztől független oldalon is el volt mesélve az a rész, hogy egyébként volt szerepük valamennyire abba a választási győzelemben.

[00:31:10]Absol abszolút.

[00:31:10]Csak ugye ott is az innováció valójában az döntően [horkantás] pénzügyi jellegű volt.

[00:31:14]Tehát, hogy persze ha az ha bele tudsz tenni 100 milliókat abba, hogy fölfuttasd valakinek a Facebook oldalát, akkor az ha nem teljesen hülye, vagy teljesen alkalmatlan, akkor egyébként jó eséllyel föl fog futni, csak amint azok a 100 milliók nincsenek ott, akkor meg meg az lesz a kérdés, hogy ez működtethető-e.

[00:31:33]És akkor, hogyha már eljutottunk a megafonig, akkor ugye volt szintén a héten friss információ, amit azért ahogy már említetted Marci, lehetett sejteni, hogy hogy Mészáros Lőrinc például részben ő az a személy, aki állt a megafon mögött, és 4,5 milliárd Fttal támogatta a Megafont 2022 óta a Direkt 36 cikke alapján.

[00:31:58]Ezzel kapcsolatban igazából én azt kérdezném, hogy bármiféle elszámoltatás a médiapiacon az megvalósulhat-e?

[00:32:08]Hogy látjátok?

[00:32:09]Hát itt nem a médiapiaca kérdés szerintem, tehát hogy neki joga van erre költeni, hogyha ezt a karakon tehát, hogy nem nem itt van a probléma, hanem azzal a láncolattal van probléma.

[00:32:18]Ez nagyon sok esetben úgy van, hogy így jogilag valójában szinte megkérdőjelezhetetlen, hogy ezt megtehette, és hogy ez rendben volt, ahogy történtek a dolgok.

[00:32:26]mégis szerintem a média különböző szakaszaiban történő átalakításában azért így nem tudom morálisan meg így erköltség egy csomó emberben felmerül az, hogy itt esetleg nem úgy történtek a dolgok, ahogy ez helyes volt, vagy ahogy kellett vol, amikor mondod, hogy ilyen feladványokat adsz, hogy a az erkölcsöt és Mészáros Törincet egy mondatba szerepeltessük, akkor jobban föl kellett volna készülnem.

[00:32:49]Tehát ezt ezt nem látom még ezt a mondatot, amelyiket ebből a két szónak a felhasználásával be lehetne fejezni.

[00:32:55]De ogy abból a szempontból mondom, hogy íy nyilván a kormánynak rengeteg olyan területen kell majd intézkedéseket hoznia, ahol egyébként összefeszül ez a két érdek, hogy jogilag nehezen kérdőre vonhatók, viszont a társadalomban van egy erős igény arra, hogy itt legyen valamilyen igazságszolgáltatás valamilyen formában.

[00:33:12]Úgyhogy ebből a szempontból kérdezem, hogy egyébként a média lehet-e ennek terepe?

[00:33:15]Hogy látjátok?

[00:33:15]Hát akkor a a terepe az valamelyes lehet, de itt szerintem az a láncolat vagy az a kör az érdekes.

[00:33:22]Tehát, hogy van egy cég, amelyiket állami megbízások, állami közbeszerzések hízlalnak hatalmasra, majd az a profitjának egy nem jelentéktelen részét visszaforgatja olyan propaganda termermékekbe, amelyeknek az egyetlen célja az, hogy ez a politikai erő hatalmon maradjon.

[00:33:37]Azt gondolom, hogy mondjuk a tiltott pártfinanszírozás kapcsán lehet itt bőven vizsgálódni, amennyiben a megafon kapcsán beszélünk.

[00:33:46]Tehát persze és ez egyébként nem csak a megafonra terjedt ki, ugye korábban volt még arról is hír, hogy ugyanígy més lörin cégeiből milliárdos nagyságrend ment a digitális demokrácia fejlesztési ügynökséghez, ha jól emlékszem, így hívták azt a ugye digitális polgári köröket, amik meg nettó kampányrendezvényeknek tűntek kívülről ránézve.

[00:34:07]Mindezt ugye úgy, hogy elvileg Mészáros Linx volt az, aki miután megszerezte a Mediaworksöt, utána egyik napról a másikra minden más média, jobboldali médiaulajdonossal egy napon eszmélve lemondott az egészről, hogy egy alapítványba szervezzék, és onnantól kezdve nem a saját üzleti vállalkozására fordította a milliárdokat, hanem tőle független médiavállalkozások támogatására.

[00:34:28]Tehát ezért mondom, hogy itt az erkölcs vagy a gazdasági racionalitás, ezek értelmezhetetlen szavak ebben a mondatban, illetve a gazdasági racionalitás annyiban nem, hogy amíg én a felelősségre vonás szempontjából beszéltem erről, nem a az elkövetés oldalról.

[00:34:43]Hát ott nyilván az a fontos kérdés, hogy hogy egyenlőség lehet jel lehet-e egyenlőség jelet lehet-e tenni a Fidesz és a megafon közé, mert abban az esetben nyilván a pártfinanszírozás kapcsán lehet kérdéseket föltenni akár jogi értelemben is.

[00:35:02]egyébként az is egy nagyon tanulságos része ennek a benchik interjúnak, ahol arról beszél, hogy 10000 Ft-ot se küldött egyébként egyik jobboldali oligarha sem a demokrata működtetésére, miközben egyébként nem tudom, kispénzü nyugdíjas olvasóik ennek többszörösét is hajlandók most beletenni, amikor azt látják, hogy az állami források elapadnak.

[00:35:19]Tehát nagyon nagyon világos az a helyzet, hogy ez addig működött így, amíg amíg a Fidesz hatalman volt.

[00:35:28]Ugye Mészáros Törincnek még mindig hát nem tudom több tucatnyi évig el tudná még látni anyagi lehetőségekkel a jobboldali sajtót, és mégsem teszi.

[00:35:37]Tehát nyilván van egy politikai helyzet, amiben más döntések születtek azzal kapcsolatből, hogyan kell működtetni ezt, hogy nem volt hatékony az eddigi rendszer, hogy ebben bármilyen tere az autonómiámnak lesz-em, vagy vagy csak annyi történik, amit a Marci mond, hogy technikai értelemben lesz változás, és az kell az a mondás, hogy sokkal kevesebb pénzből a hatékonytalan dolgokat elengedve kell ugyanazt a központi akaratot szolgálni, az nyilván ki fog derülni.

[00:36:03]Erős érvek szólnak mellette, hogy ez fog történni, csak kisebb gázt adva.

[00:36:11]Olimpia.

[00:36:11]A héten kiderült, hogy Magyarország hat másik ország mellett jelezte rendezési szándékát a 2036-os nyári olimpiára.

[00:36:18]Majd érkezett egy medián felmérés is, amiből az derül ki, hogy a lakosság kétharmagadal támogatja az olimpia rendezést.

[00:36:25]Pontosan a válaszadók 31%-a teljes mértékben, 33%-uk pedig inkább pozitívan.

[00:36:33]Ez az olimpia kérdéskör, ez sok szempontból terhelt a magyar politikában.

[00:36:38]Elég, hogyha a 2017-es Momentumos Nolimpia kampányra gondolunk, akiknek tulajdonképpen a karrierjük csúcspontja is ez volt egyben, de hogy mégis csak be tudtak akkor robbanni egy még ereje teljében lévő nerben ezzel a kérdéssel.

[00:36:55]Viszonylag meglepő, hogy most a főváros is támogatja Karácsony Gergely.

[00:36:58]Az első pillanaton támogattam a talán egyetlen nemzéki politikusként, de hogy úgy tűnik már, hogy akkora nemzéki na igen, pont erre mennék.

[00:37:07]Ez lenne a kérdés, hogy igazából mi rajzolódik ki most az erőviszonyokból, kik vannak a pro és kik vannak a kontraoldalon, mert szerintem ezt viszonylag nehéz átlátni.

[00:37:18]Hát ez egy nagyon izgalmas kérdés, merthogy egyelőre azért a kormány maga nem nagyon foglalt ebben az ügyben az állást, márpedig megkerülhetetlen az ő szerepék.

[00:37:30]Ugye amit lehet tudni az az, hogy a mob teljes mellélességen mögötte van.

[00:37:37]Ez nem meglepő.

[00:37:37]Ö, és tulajdonképpen az sem meglepő, hogy Karácsony Gergely támogatja, hiszen ő valóban a 2016-os időszakban is akkori egyedüli baloldali politikusként azt mondta, hogy ő alapvetően ezt inkább egy jó ötletnek tartja és fejlesztési lehetőségnek.

[00:37:49]És amit lehet tudni, az ugye az, hogy Vitézi Dávid erősen támogatta a korábbi projekteket és ugye Főries Balázsal, aki a magyar nobtag együtt dolgoztak a Budapest fejlesztési Központban, és egyébként nyilván az olimpiai pályázat érdekében is.

[00:38:07]Itt szerintem a fő kérdés nyilván az lesz, hogy Magyar Péter ebben az ügyben mit gondol és mikor nyilvánul meg, hogy őt sikerül-e meggyőzni, mert hogy szerintem az egész mögött ugye az a nagy kérdés van, hogy elmagyarázható-e a Tisza mögött álló választótábornak, hogy mi változott, hiszen ők úgy tudják, hogy az olimpiaarendezés az a sportbolond Orbán Viktor ilyen lázálma, amit egyébként ez a medián ö kutatás részben árnyal anélkül, hogy ebben különösebb erőforrást tett volna eddig a Tisza, hogy bármilyen módon megpróbálja elmagyarázni, hogy jó-e az olimpia vagy sem.

[00:38:47]Nyilván lekerülhettek azok a békók, amik arról szóltak volna, hogy a korrupció miatt nem szabad olimpiát rendezni, mert egyébként az utolsó félidért is el fogják lopni ebből a pályázatból is, és ahhoz képest nagyon sokba kerül.

[00:39:00]Persze rengeteg ért fölhozható szokásos mondatok előbb rendezzünk meg egy keddet meg egy szerdát, mielőtt olimpiát rendeznénk, először legyenek működő CT-k a fővárosi kórházakban, és utána beszéljünk erről.

[00:39:10]De emellett mindig oda volt téve a másik oldal is, hogy olyan fejlesztéseket lehet megcsinálni, és ma már nem elsősorban sportfejlesztéseket, mert azok jelentős része megvalósult, hanem közlekedésfejlesztést, ingatlanfejlesztést, lakóépületek, tehát hogy kollégiumi negyed, mármint hogy először olimpiai falu, aztán adott esetben kollégiumi negyed meg lehet csinálni.

[00:39:28]Csak, hogy Magyarországon ez nagyon összefort ez a téma azzal, hogy a tehát a Fidesz sportin infrastruktúra fejlesztési programjával, és azzal kapcsolatban azért szerintem még nagyon nagy munkát kéne beletenni, hogy ez ez tényleg egy ilyen nagy közös cél lehessen, amit így politikai táboroktól átívelően bárki magáénak vallhat.

[00:39:49]Ez ezzel egyébként a világban is elég erősen küzdenek, nem véletlenül lett ugye a legutóbbi két olimpia csomagban odaítélve.

[00:40:00]És ezért beszélünk most már ugye a 2036-os majd 40-es rendezésről, mert hogy nem a szokásos kilenc év, hanem hanem jóval több telt el a ugye a Brisbaneek ítélt olimpia esetében.

[00:40:14]Tehát, hogy szerintem nehéz kijelölni ilyen értelemben a frontvonalakat, mert a legnagyobb szereplő vagy legfontosabb szereplő a kormány egyelőre határozott állításokat nem tesz róla.

[00:40:22]De egy dolgot behoznék, ami nyilván nem a kormány álláspontja, csak a magy Magyar Péternek volt korábban ezzel kapcsolatban álláspontja még a 2024 tavaszán, ha jól emlékszem, am tehát még elég korai szakasza volt ez az ő berobbanásának.

[00:40:38]Akkor egy interjúban kérdezték a Momentumról, és ő bűnben fogad pártnak nevezte a Momentumot, pontosan olimpia kampány miatt, mertogy ezt ön nemzeti ügy ellen kampányoltak.

[00:40:47]Nyilván egyébként Magyar Péter álláspontjai is sokat változtak sok tekintetben is azóta az éppen aktuális politikai helyzettől függően.

[00:41:01]De ha csak így visszanézzük tényleg azt, akkor és azt feltételezzük, hogy az az ő amúgy alapvető még akkor hogy mondjam, formálódó, de már politikusi világképének a része volt, hogy az olimpiai szervezés az egy nemzeti ügy, és azt megfúrni az egy nemzeti bűn ebben az értelemben.

[00:41:22]Meglátjuk, hogy ehhez ez ez majd most felbukkan-e, amikor a kormánynak valóban ezt az óriási stratégiai döntést kell majd meghozni.

[00:41:31]És ez nyilván teljesen máshogy néz ki kormányról, amikor ennek a felelősségével bír valaki meg a kockázataival, vagy pedig nem, de mindenesetre ez azért ott van az ő az ő portfóliójában.

[00:41:44]Nekem beugrott egy személyes emlék is arról, én nem tudom, nem néztem most vissza, hogy mikor vetődött fel Magyarországon a rendszerváltás után először, hogy olimpiát kell-e rendeznünk, de hogy ez nem egy 10 éves dilemma, azt biztosan tudom, mert nekem az első megszólalásom a médiában messze azelőtt, hogy hogy újságírói pályára adtam volna a fejemet, az valamikor a 2000-es évek közepén még ilyen első éves egyetemista bölcsészkari hallgatóként volt, amikor a Károly kedben olvasgattam, és teljesen váratlanul odalép lépett hozzám, mert közrádió egyik riportere egy mikrofont dugott az orrom alá, és megkérdezte, hogy utcaembereit kérdezik arról, hogy kellem Budapesten olimpiát rendezni, és mit gondolok erről?

[00:42:23]És én ott hadováltam valamit össze-evissza.

[00:42:25]Valószínűleg ilyen egyfelől másfelől dolgokat kezdtem mondani, mert nem volt határozott álláspontom az ügyben.

[00:42:32]Sőt, hát de és nem emlékszem, hogy akkor ez egy kon komoly kezdeményezés vagy közvita tárgyát képezte-e, akkor ez gondolom a Gyurcsány korszak vagy Gyurcsány kormány időszaka lehetett, de mindenesetre a közrádió erről érdeklődött a Károly Kben.

[00:42:46]Szerintem az Orbán, első Orbánkormány vége felé, ez mint egy ilyen lehetséges stratégiai irány, mint ugye a magyar nagyság megmutatásának egy ilyen lehetséges módja.

[00:42:59]Ez fölvetődött, és utána ugye a a budapesti olimpiai mozgalom, a bom az az kimondottan aktív volt már a 2000-es évek közepén.

[00:43:04]Most konkrét dátumra én sem emlékszem, de hogy így 2005678 környékén ez ugye nem nem egy fideszes projekt volt, hanem olyan emberek, akik egyébként inkább az akkori baloldalhoz vagy az akkori kormányzópártokhoz kötöttek is egyébként ezt egy ilyen kitörési lehetőségnek gondolták.

[00:43:26]Nyilván maga az olimpia rendezés mikéntje is elég sokat változott.

[00:43:30]Egyébként még a legutóbbi pályázathoz, mármint amikor a magyar pályázat fölvetődött, ott 2015-16 környékén is elég sokat változott.

[00:43:38]A világban nagyon sok helyen szembesültek azzal, hogy valójában a társadalmi támogatottság nincs meg.

[00:43:46]Emögött ugye a NOB korábban azt szerette, hogyha nem egyszerű többsége van az olimpiaendezésnek, hanem nagy 70% környéki támogatottságot reméltek azokban az országokban, vagy azoktól a városoktól ahova megítélték, de hát ezeket egyre nehezebb volt leszállítani, és szerintem a a NER Fidesz kormányai alatt vált ez egy annyira erősen átpolitizált kérdésé, ahol nem csak a Momentum tudott ebből politikai tőkét kovácsolni, hanem nem, hanem nagyon sokan helyezkedtek arra az álláspontra, hogy és ezért mindent meg is tett a a az akkori szervezőbizottság meg az akkori felelősök, hogy valójában az egész egy ilyen titkolt, kockázatos dolognak tűnjön.

[00:44:30]részben ezzel elkezdtem ellönni a rózsaszín farkamat, úgyhogy majd vissza vissza egy kicsit vissza visszörgetem a dolgat, mert ő szerintem az egy érdekes kérdés, hogy nyilván ebből mindenképpen politikai kérdés lesz abból a szempontból is, hogy most is talán elhangzott már ígéretként, hogy népszavazás lesz a témáról, akkor ott oldalt kell majd választani akár.

[00:44:50]Az is egy érdekes kérdés lesz, hogy a Fidesz ebben az esetben, főleg akkor, hogyha a kormány mondjuk támogatja az olimpia rendezését, akkor vele szemben vagy a kormány mellé fogja elhelyezkedni?

[00:45:03]Tehát, hogy bocs gondoljunk bele, hogy ugye ezt 2036-ról beszélünk, akkor Magyar Péter már nem lehet miniszterelnök két éve, hiszen olyan szabályt hoztak, amely nyolc évben maximalizálja is egy probléma, bár ez nyilván egy nagyon távolabb probléma.

[00:45:15]Igen, az első körben még közelebbi az, hogy hogy ha lesz népszavazás, ha nem lesz, de h hogy hogyha kinyílik ez a ez a téma és elindul erről a vita, akkor azért mind a két oldalnak szembe kell nézni kihívásokra.

[00:45:24]És nyilván kormány részéről arra azzal, amit már egy picit itt pecegettünk, hogy azért erősen a Fidesz által tematizált téma ez a köztudatban.

[00:45:33]Tehát, hogy mennyire fideszeződött össze az olimpia, ahogy Mérővera össze von Gáborozódott az ár árulókban.

[00:45:39]Le lehet-e ezt még szedni róla?

[00:45:41]Szerintem a Tiszának azért e tekintetben elég sok sikertörténete van, ahol összefidesz fideszeződött dolgokat próbál meg magyar zászló magyar konkrétan magyar zászló vagy a nemzeti szimbólumok jelentős része.

[00:45:52]Hát én ebben Magyar Péterben abszolút látnék hajlandóságot, hogy ezeket visszafoglalja, ezeket a szimbolikus dolgokat, és azt mondja, hogy igen, a Fidesz csak beszélt róla, a Fidesz csak ellopni akarta, a Fidesz csak keresni akart rajta, de egyébként egy évtizedes vagy a Magyarország sorsát évtizedekre meghatározó sikertörténet lehet akkor, hogyha ezt a pénzt nem ellopjuk, nem stadionokra költjük, mert azt már megtettük, hanem a város fejlesztésére, sőt a tágabb régió fejlesztésére.

[00:46:20]Ön én ezt nem gondolnám egyébként ilyen szempontból megnyerhetetlennek mindenképpen.

[00:46:25]De az biztos, hogy sokan leszakadnának egyébként a a régi ellenzéki pártok korábbi támogatói közül, akik most a Tiszta mögött vannak.

[00:46:35]Szerintem bennük nagyon erősen beleégett az, hogy hogy itt valami olyan dolog készült, amit amit sikerült megakadályozni, és és nem azért, mert ők hazárulók lennének, vagy nemzetietlenek lennének, hanem egyszerűen tényleg azt látják, hogy az országban annyi minden nem működik, hogy nem lehet azt priorizálni hogy majd 2036-ban vagy 40-ben, mert ugye azért arra sincsen soha garancia, hogy első jelentkezésre meg is kapjuk, legyen majd itt Itt egy jó sportesemény két hétig.

[00:47:07]És persze tehát, hogy tényleg az van, hogy hogy biztos, hogy meg lehetne csinálni olyan közlekedés fejlesztéseket, olyan lakúgy fejlesztéseket, amiket egyébként olimpia nélkül nem, és nyilvánvalóan vitéziék, fürjes ezzel fognak érvelni.

[00:47:19]De ennyiben meg szerintem azért a a 10 évvel ezelőtti történetem meg nem nem olyan könnyű túllendülni.

[00:47:25]Tehát, hogy én biztos, hogy a Tisza Tiszatábor megosztott lenne ebben.

[00:47:28]Nem tudom milyen arányban.

[00:47:31]azt talán még ebben a medián kutatás sem egészen rajzolja föl, mert nem mindegy, hogy a kérdések pontosan hogyan vannak megfogalmazva, és a kockázatokra vagy a lehetőségre próbálják meg a figyelmet ráirányítani, de mindenképp egy olyan ügy, szerintem, ami nem a nem a Fidesz Tisza törésvonal mentén képződik.

[00:47:50]Abszolút egyetértek ezzel, és én sem abban látom ebbe a főkockázatot, hogy annyira összefideszeződött lenne az olimp olimpiaendezés szándéka vagy gondolata.

[00:48:01]Érdemes megnézni.

[00:48:01]Szerintem akár a magyar válogatott, foci válogatott is egy jó példa erre, hogy most nem zajlanak a meccsek.

[00:48:07]Nem erről én nem nagyon láttam erről szót, hogy akkor ez most még mindig Orbán Viktor személyes projektület ez a fociapat.

[00:48:14]De akkor pedig ugye most nemrég játszottunk két meccset Ukrajnában.

[00:48:19]Képzeljük el, hogy mi van, hogyha ez még mindig a NER korszakába zajlik.

[00:48:22]Mondjuk mennyire más lett volna ezeknek a mérkőzéseknek tényleg a sajtó vízhangja vagy a politikai kommunikációs vízhangja.

[00:48:29]Főleg úgy, hogy még azért elég heves indulatok is elszabadultak a pályán, de mégsem az volt, hogy akkor itt most hadüzenetek röpködnek, vagy ilyesmi, hanem sikerült sporteseményként értelmezni továbbra is.

[00:48:40]És szerintem ha a Tisza bele is áll majd ebbe, majd meglátjuk, beleállna, akkor éppen ezért azt gondolom, hogy nem is az lenne számára a követendő stratégia, hogy összetiszázza akkor ezt az egészet, hanem valamilyen olyan típusú projektként, nemzeti projektként próbálja feltüntetni, mint amilyen mondjuk az alkotmányozás, amiről ugye hangsúlyozottan azt mondja, hogy be kell vonni minden pártot, minden társadalmi csoportot, mert csak akkor lehet tartós és sikeres, hogyha így történik.

[00:49:09]Nem is gondolom, hogy ez puszta szlogán lenne, mert azt gondolom, hogy egy olimpiát is valóban csak úgy lehet, minimális sikerkritériumokkal legyenek azok akármik is megrendezni úgy, hogy annak tartós jótéteményei legyenek a városban és az országban, hogyha emögött konszenzus van, mert ez egy nagyon hosszútávú, rettenetesen összetett projekt, ami elképesztő sok ponton csúszhat félre.

[00:49:31]Ö és ahogy ezt láttuk azért bizonyos olimpia rendezések esetében, tehát és és szerintem pontosan inkább ez jelenti, amire már Dani is utalt a fő kockázatot, nem az, hogy most ezt akkor egy Fidesz Tiszatengelyen mérlegelik meg.

[00:49:47]Szerintem ilyen szempontból a Fidesz azért azt nehezen látom, hogy elkezdi az olimpiaendezés vágya miatt ostarozni hirtelen teljes erőből a a kormányt, hanem inkább az az érzület, ami azért meglehet sokakban, főleg, hogyha nem úgy történnek ezek a fejlesztések, mert szerintem ilyenkor mindig gyönyörű számításokat lehet, meg hatást tanulmányokat lehet tenni az asztalra.

[00:50:10]Nem hiszem, hogy volt olyan olimpiaarendezés, aminél azt tették le az elején, hogy ez ilyen veszteséges lesz, meg olyan veszteséges lesz, meg ekkora évtizedes csúszás lesz majd benne, meg ennyire értelmetlen, felhasználhatatlan infrastruktúrákat építünk, amiket utána nem vakargatjuk csak a fejünket, hogy mire kéne használni, hanem mindegyik úgy indult, hogy gyönyörűen festett a a papíron.

[00:50:28]Azt kell nagyon végiggondolni, hogy ezt legalább bizonyos vállalható százalékban reálisnak gondolja a politika, mert onnantól elindul egy óra, hogyha hogyha ez valóban komolyaná válik, és abból már nagyon nehéz kiszállni, és onnantól viszont napról napra, évről évre, talán nem napról napra, de évről évre növekszik a kockázat, ha ezek nem valósulnak meg, és nem érzik úgy az emberek, hogy ezeknek tényleg azon a két héten túlmutató ö ö pozitívumai lehetnek.

[00:51:02]Ráadásul elképesztő dilemmek vannak a háttérben, hogyha belegyünk az olimpia részleteibe, ugye a már most előkerült az, hogy miből van a legnagyobb hiány Budapesten ahhoz, hogy olimpiát rendezzünk szállodai szobákból.

[00:51:13]Ez már ugye a BL döntőn is kiderült, ahol ahol horrorisztikus, viszonylag könnyű összekötni, hogy egyébként ki az, aki azokat a szállodai szobákat birtokolja, amik vannak í és hogyha most választani kéne arra, hogy egyébként mit építsünk, mire van szükség Budapesten, akkor azt mondanánk-e, hogy még négy meg öt csillagos szállodákra lesz szükség.

[00:51:31]Ö miközben a BL döntőn is kiderült ugye, hogy hogy brutális, tehát hogy ilyen több 100000 Ft-os éjszakánkénti Airbnb árak voltak arra az egyetlen napra, mert az a az ideérkező most nyilván nem csak annyian jöttek, akiknek volt jegyük a stadionban, mert azért a városban is voltak még jó néhány tzren, de hogy adott esetben még nem tudom 200000 ember elszállásolása sem megoldott ma Budapesten jelenlegi szállodai kapacitás mellett, meg Airbnb kapacitás mellett, amit ráadásul ugye éppen egyre több kerület kezd el betiltani, hogy mondjuk ilyen dilemmákkal lehet majd szembenézni.

[00:52:02]És persze innentől akkor már csak egy ugrás Tiborc István.

[00:52:05]Tehát, hogyha ha jó lenne, hogyha bele tudnánk menni annak a valódi, nem most a következő években, annak a valódi dilemmájában, hogy pontosan mi az olimpia már, hogy mi kell hozzá, mi hiányzik hozzá a városból, és érdemes-e arra költeni, vagy vagy nem, tényleg kórházakra kell költeni, és ha valamire, akkor a kórházakra nem lehet az olimpia örvény költeni, hogy hogy erről lehet-e valami értelmes vita, mert hogy tényleg egy olimpiaarendezés, főleg egy Magyarország méret ország számára több 10 éves kérdéseket dönt el.

[00:52:40]Nyilván London Páris esetében ez nem ennyire egyértelmű, főleg nem Nagy Britannia és Franciaország esetében, de egy két milliós város esetében, hogy hogy 1000 milliárdokat, de 10000 milliárdokat mire költsön el, azért az a az nem csak a Nemzeti büszkeség kérdése.

[00:52:57]Ez egy picit a zárókérdéshez is vezet, hogy egyébként mennyire reális.

[00:52:59]Tehát azért, hogyha átnézzük, akkor nem Magyarország méretű országok szoktak olimpiát tervezni, és mielőtt itt nagyon sok olyan dilemmát fel tudunk vetni, hogy mi lenne akkor, hogyha meg kéne rendezni, de hogy valójában kérd, tehát hogy reális esély van-e arra, hogy odakerülhetnénk, hogy ezen dilemmázni kelljen.

[00:53:22]Én ennyire nem vagyok járatos az olimpiai szervezés infrastruktúrális feltételére, úgyhogy ezt átengedem szívesen a Daninak.

[00:53:27]Én, hogy szerintem valóban én inkább még csak rácsatlakozva ezek ezek a típusú kockázatok azok, amik mielőtt tehát, hogy érthető a kormány kivárása és hezitálása ezen a téren, mert ez nem egy pillanatnyi közvéleménykutatás fogja eldönteni, hogy ennek mi lesz a valós politikai megítélése, akár csak a következő pár évben, hogyha tehát a még még csak nem is utólag, hanem hanem már menet közben még messze akár ebben a ciklusban, hogyha ez komoly komolyra fordulna, de a következőben mindenképpen ennek óriási politikai kockázata lehetnek, ha ha azok az infrastruktúrális fejlesztések ilyen hiába való nemzeti hiúsági projekté maszkírozódnak, vagy annak tűnnek fel a szavazók szemébe elsőre, akkor az onnantól egy olyan csapdahelyzet, amiből képtelenség kiszabadulni.

[00:54:18]Szerintem szerintem esélyekről nagyon nehéz beszélni abban a fázisban, ahol most vagyunk.

[00:54:25]Akik a 24-es pályázatot készítették elő, azok nagyon erősen hittek abban, hogy Budapest azt megkaphatta volna.

[00:54:34]hogy ezt Párizs győzelme végülől átámasztja-e, abban nem vagyok teljesen biztos, de ugye elindult a Nobban akkoriban ez a gondolkodás, hogy ilyen emberi léptékű olimpiákat kéne csinálni mondjuk az olyanok után, mint a Pekingi.

[00:54:48]Ehhez képest most ugye a pályázók között látjuk Indiát, amelyiknél más típusú kérdések vetődnek föl.

[00:54:59]Nyilván egy elképesztő piac tehát hogy elképesztő mennyiségű ember, de nyilván egy infrastruktúrális felettségében nagyon máshol tartó ö ország, mint mondjuk a Közelkelet, ott ugye szintén van pályázó.

[00:55:18]Európa egésze nyilván nagyon sok szempontból jelentéktelen itt kell már, hogy gazdaságilag és lélekszámát tekintve is.

[00:55:29]Ugyanakkor ott van ugye München mint pályázó, ami nyilván, hogyha az a kérdés, hogy közép-Európában a Németország vagy Magyarország Németország rendezett olimpiá egyik sem volt olyan jó emlékű.

[00:55:41]Hát, hogy ráadásul ugye a másik kérdés bejön ugye, hogy Athén nem kaphatta meg 100 évvel az első olimpia után.

[00:55:47]Akkor mondjuk a 36% évfordulóját Németországnak adod- el?

[00:55:52]És ha nem, akkor tulajdonképpen Magyarország itt marad egyedül, mint európai pályázó, és ennyire nem teljesen reménytelen.

[00:55:58]Ö de tehát szerintem az hát én nem gondolom teljesen esélytelennek egyébként a rendezést de azt is gondolom, hogy hogy a tekintetben nagyon messze vagyunk tőle és hogyha minthogyha az azért felelősök is azt gondolták volna, hogy picit messzebb vagyunk tőle, hogy valójában most jött ki az első kutatás, hogy most kezdünk el- arról beszélni, hogy akkor legyen-e népszavazás.

[00:56:28]Én nem látom még azt a azt az igazán megépült társadalmi akaratot, ami egyébként ehhez kellene.

[00:56:33]Szerintem még el se érte az ingerküszöbet igazán.

[00:56:37]Hát mert szerintem sokan még most kapnak a fejükhoz, hogy ez ez a NER 16 éve után még az asztalon van ez a kérdés.

[00:56:41]Miközben az asztalon van.

[00:56:41]Hát nem tegnap jutott eszébe sem Fűri Balázsnak, sem Karácsony Gergelyynek, hogy ezzel foglalkozni kéne.

[00:56:48]Ez inkább egy jegel téma volt szerintem részben pont azért az ő oldalukról, mert egyébként hogyha ez megint összekötődik a Fidesszel, az Orbán kormánnyal, az aligha használt volna ennek az ügynek.

[00:57:00]Ez világossá vált ugye a olimpia kapcsán, ahol ugye még csak népszavazás sem kellett, egyszerűen népszavazási kezdeményezés sikere, illetve hát az aláírásgyűjtés elvitte oda a kormányt, illetve Tarlósi Istvánt, mintogy akkor ugye Budapest volt a pályázó, hogy visszalépjen az egésztől.

[00:57:17]Tehát ez meg egy olyan roncsolódást okozott ennek a az ügynek és egyébként szerintem Budapest esélyeinek is, meg presztízsének is, amik amik úgy azért egy évtizedre ezt nagyjából levették a a nyílt politikai terepről, de szerintem az világos, hogy a a háttérben akár a MOB ambicionálta ezt, és nincs olyan nagyon nagy tülekedés, legalábbis a fejlett már amennyire Magyarországot ide soroljuk fejlett világban.

[00:57:46]Tehát, hogy azt látjuk tényleg, hogy India látja most először elérkezettnek az időt arra, hogy hogy beadja ezt a pályázatot, vagy hogy vagy hogy azt gondolják a közelkeletten, hogy akkor lehetne ott is rendezni futball VB után olimpiát is, amik meg ugye egész más lehetőségek és ilyen szempontból meg a NOB értékválasztása is nyilván, hogy a télen fedett futball és atlétikus stadionokban megrendezendő olimpia felé megy el, mert ott egyébként szállodai szabákból sem lesz hiány, vagy megpróbálja ezt a ilyen értelemben valószínűleg low budget irányba vinni, mint amit Magyarország mondjuk a közelkelethez képest jelent, vagy tehát dohához képest.

[00:58:28]Rózsaszín farok.

[00:58:29]Na hát nekem olimpiás, úgyhogy akkor megérzem ezt a gondolot ráfűzheted.

[00:58:33]Tehát mi ugye a 2015-ben a Petőpetvel nagyon sok munkát tettünk abba, hogy megszerezzük és nyilvánossá tegyük az olimpia megvalósíthatósági tanulmányát, ami pont olyan volt, mint ahogy a Marci leírta.

[00:58:46]ugye a Price Waterhouse Coopers nevű tanácsadó cég készítette, és nyilván az volt a feladatuk, hogy bebizonyítsák, hogy Budapest alkalmas egy olimpia rendezésre és ez megérné.

[00:58:56]És még ebből az egyébként eltitkolt pályázatból is azért nagyon komoly kockázatok rajzolódtak ki.

[00:59:07]A korrupciós kockázatokat nem is különösebben említve.

[00:59:11]És akkor minket nagyon sokan támadtak azzal nyilván, hogy hogy mi is hazátlanok vagyunk, meg nézzettlen meg államgyilkosok.

[00:59:18]Azt egy barátom is szokta emlegetni velem kapcsolatban emiatt.

[00:59:21]Miközben hát azért a Pető sport iránti rajongását azt nehéz lenne elvittatni, és azért összességében azt hiszem, hogy én is inkább vagyok sportrajongó, mint nem.

[00:59:31]És nyilván egy nagyon dolog lenne, hogyha egyébként Budapesten lehetne olimpiát rendezni.

[00:59:37]Bár már most felháborodottságnak adott adok hangot azzal kapcsolatban, hogy ha jól értem, akkor egyedül a teniszversenyeket vinnék lényegében Budapesten vagy Magyarországon kívülre, mert ugye tenész központot nem sikerült építeni 16 évnyi Orbán kormány alatt meg Lázár János teniszelnöksége ellenére sem.

[00:59:53]Na és hogy most ehhez képest azért azt látom, hogy ugyanazok a szereplők vannak benne jelentős részben, mintogyha a tekintetben valamit tanultak volna, hogy nem lehet titokban olimpiát rendezni, nem lehet mindent eltitkolva olimpiát rendezni, nem lehet a társadalmi vitát megspórolva egyáltalán ezt a kérdést fölvetni.

[01:00:11]Tehát, hogy most arról beszélünk, hogy majd adott esetben a az olimpiai bizizottság is azt gondolja, hogy ennek egy valamilyen módon egy népszavazás kell, hogy a vége legyen, hogy illetve szóbálnak azokkal az újságírókkal, akikkel egyébként most hány éve volt ez?

[01:00:26]Több mint 10 évvel egyáltalán nem álltak szóba, sőt hát tehát, hogy nem tudtuk megszerezni ezt a tanulmányt nagyon hosszú ideig és hát utána sem köszönélsel szereztük meg.

[01:00:40]Az egy annyira visszajogtató dolog volt, tehát hogy tényleg egy ország évtizedeit meghatározó döntésről azt gondolták, hogy meg lehet úgy csinálni, hogy ezt tényleg a kormányülésen döntik el, és és egy ilyen, nem tudom, néhány tucatoldalas összefoglalót raknak ki róla, miközben készült egy olyan tanulmány, amint mondom, szerintem azért nagyon erősen a megrendelő igényeket tükrözte, de azért mégis 1000er-nél több oldalon részletezte azt, hogy akkor milyen hidat kell építeni.

[01:01:11]Milyen sportinfrastruktúrát, milyen létesítményeket kell építeni, milyen közlekedésfejlesztéseket kell megcsinálni.

[01:01:15]Hát ha akarjuk, vagy akarja bárki, akkor ezekről kell beszélni, mert egyébként tényleg MVM dom van, meg Puskás stadion már van, meg atlétikai stadion már van, meg Duna Aréna már van.

[01:01:28]A várost kéne körépíteni a a stadionok köré.

[01:01:32]Így elképzeltem közben egy titokban megrendezett olimpiát, amit csak utólag árulnak el a társadalomnak, hogy ez igazából már le is zajlott, de ezt majd valamilyen science fiction keretébe.

[01:01:40]Én gyermekvédelmi most ezt a legfrissebb jelentés kapcsán, ami ezen a héten volt, és azzal kapcsolatos sajtot tájékoztatót, nem mondom, hogy az egészet végighallgattam, de egy bizonyos részét meghallgattam.

[01:01:56]Ahogy Gyurkó Szilvia beszél erről az egész ügyről, meg a jelentésben is az a szemlélet, ami megjelenik most függetlenül a konkrét feltárt eléggé megterhelő esetektől, az a abban szerintem van valami előremutató, merthogy nagyon hangsúlyosan és nagyon sokszor elhangzik, hogy bár nem lehet felejtésre jóvátételt és megbékélést építeni, tehát felelősöket, akik felelős pozícióban voltak és adott eset esetben nem látták el megfelelően a feladatukat, ezekben a dolgokban meg kell nevezni, és ezeket nem lehet szőnyeg alásöpörni, de hogy itt nem állhat meg a dolog, mert ekkora évtizedek óta halmazódó rendszerszintű problémákat csak a rendszer lassú és rigorózus és kitartó átalakításával lehet javítani azoknak a helyzetén, akik ugye most időről időre bekerülnek a politikai nyilvánosságba, a gyerekek, a a a akik a javítóintézetbe vagy nevelő családoknál nevelődnek.

[01:02:58]Szóval ezek a kiszolgáltatott és szerencsétlen sorsú [zihálás] gyerekek.

[01:03:03]és hogy ne rakedjen meg, ne rekedjen meg ez az egész téma a politikai felhasználás szintjén.

[01:03:08]Én úgy látom, hogy erre van egy nagyon tudatos kommunikáció, legalábbis Gyurkó Szilvia részéről, ami ami ami szerintem egy nagyon fontos, és nem csak a gyermekvédelem területén, hanem bármilyen területen beszélünk, oktatásról, egészségügyről, bármiről, hogy hogy hogy az egy alapvető dilemmája a mai politikának, hogy van ez a rövidtáv, a sprintáv, amiben látjuk, hogy egyébként nyilván Magyar Péter egy nagyon erős szereplő, meg a Tisza derékhada is jól teljesít benne, hogy a napi szintű kommunikációs csatákat megnyerjék, vagy ők tematizálják, de ami igazán számít, és ami igazán változhat, az a hosszú táv.

[01:03:49]És ott pedig már nem mindig ö van meg az a vagy fenntartható az a figyelem, amiből politikai haszon kisajtolható, hanem ott kitartás és elszántság és aprólékos munka és konfliktusok vállalása kell hozzá akár azon az adott rendszeren belül, amit éppen átalakítanak, hiszen azért semelyik rendszer szereplői, nagy rendszers szereplői nem szeretik maradéktalanul.

[01:04:17]Nyilván amikor fizetést emelnek, azt szeretni szokták, de egy csomó típusú átalakítás érdeksérelmekkel jár.

[01:04:24]Szóval ezek szerintem rettentően nehéz feladatok.

[01:04:27]nem tudjuk, hogy hogy fognak sikerülni akár most a gyerekvédelem területén, ami nyilván ilyen szempontból kiemelté vált, már csak a kegyelmi ügy miatt is, akár a többi oktatás és egyéb ilyen csak hosszú távon megváltoztatható vagy javítható területen, de az a nagyon tudatos kommunikáció, ami Gyurkó Szévi államtitkártól következetesen elhangzik, hogy ő mindig kiemeli, hogy ezt rendszerszinten kell nézni, és csak ott lehet javítani a helyzeten.

[01:04:57]Az szerintem az szerintem reményteli.

[01:05:02]Ehhez képest én egy kicsit reklámszerűbb leszek, de tényleg nem a reklám miatt.

[01:05:06]viszont visszacsatulok akkor a te rózsaszín farkadhoz, merthogy ott ugye arról volt szó, hogy a Petivel közösen titkos iratokat szereztetek meg, és hát a héten volt egy filmklub eseményünk, ahol a Spotlight című filmet néztük meg, és előtte pont Pető Péter beszélte a saját és az újságíráshoz való élményeiről a film kapcsán, és ez egy sorozatnak a része.

[01:05:28]Ebben a fél évben még jön a És egyébként a spotlight azért a gyerekvédelemhez is erősen kötődik.

[01:05:36]Abszolút.

[01:05:36]Szóval valóban és eztem besem jutod, de tényleg így mind a kettőtől közrá lehet csatlakoztatni és ebben a fél évben még jön a megáll az idő, illetve az Enih Nagyergány Miklósal és Nagy Józsival.

[01:05:47]Úgyhogy gyertek mozizni 24.hu-s eseményekre, mert tök jó filmeket nézünk és jókat lehet beszélgetni.

[01:05:54]Köszönjük a figyelmet.

[01:05:56]Sziasztok!