Franciaország lángokban, de Magyar Péter szívében is ég a migrációellenes tűz | 24.hu
- A 24.hu podcastjában Kern Zsolt és Pál Zsombor beszélget Jean Paomero francia íróval a franciaországi zavargásokról, majd magyar–uniós migrációs és pénzügyi ügyekről.
- A francia zavargásokról: nincs etnikai színezet, a résztvevők sokszínűek; a civilizáció-összeomlás narratíva túlzás, Franciaország jobb állapotban van, mint Németország vagy Nagy-Britannia.
- Párhuzam az USA 2020-es eseményeivel: ott is összetett, nem tisztán etnikai konfliktus volt; előrelépés, hogy egy arab nevű jelölt szenátornak indulhat.
- Magyar Péter migrációellenes kirohanása Kern szerint nemcsak taktika: a TISZA a medián szavazóhoz közel álló, kemény migrációellenes vonalat képvisel, hogy a Fidesz ne előzhesse meg.
- Az EU-csúcson megegyeztek, hogy a tömeges migráció államokon kívül bűnszervezetek által is instrumentalizálható – de a pull-faktorokról (pl. spanyol amnesztia) nem született megállapodás a szuverenitás miatt.
- A napi 1 milliós eurós bírság állománya közelíti az 1 milliárd eurót; a megoldás kulcsa a migrációs paktum implementálása lehet, év végéig cél a megegyezés.
- Az Európai Parlament a Bizottság ellen perli a 10 milliárd euró feloldását; a főtanácsnoki vélemény a parlamentnek ad igazat, de a végső ítélet még nem döntött.
- További fejlemények: fél milliárd euró a gyermekvédelmi törvényhez kötve még vitatott; a helyreállítási alapból év végére 10 milliárd euró érkezhet, ami inflációs aggályokat vet fel.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A műsor kerete
A 24.hu podcastja („Ez a földosztás") ezúttal Kern Zsolttal és Pál Zsomborral készült. A teljes adás a 24 extra csúcscsomag előfizetőinek érhető el, de az eleje mindenki számára megtekinthető. Az elején Franciaország zavargásairól beszélgetnek, vendégük Jean Paomero magyarországi francia író és zeneipari szakember, akinek írását a napokban közli a lap. A további témák: az uniós csúcs, Trump és az amerikai félidős választások, valamint a magyar–uniós migrációs vita.
Franciaországi zavargások – civilizáció vége?
- A beszélgetés nyitányaként a vendég (Jean Paomero) álláspontját ismertetik: párt nélküli baloldali álláspontból úgy véli, ami Franciaországban történik, az a makronizmus vége – a sárga mellényes tüntetők követeléseit Macron soha nem kezelte, „csak megmentette a covid attól, hogy kezelnie kelljen".
- A hétvégi eseményeknek nincs etnikai színezete: az érintett csalódott százezrek ugyanolyan etnikailag sokszínűek, mint Franciaország maga – benne harmadik generációs bevándorlókkal és „kaukázusi hátterű" franciákkal.
- Kern Zsolt elismeri, hogy nem Franciaország-szakértő, de alapvető szimpátiát érez a franciák iránt – bár francofón középiskolába járt, ami eredetileg ellenszenvet keltett benne a francia kultúrával szemben, ezt azután győzte le, hogy franciákkal kezdett együtt dolgozni. Szerinte a francia kultúra „robusztusabb, mint amilyennek az ilyen ügyekből kinéz".
- Párhuzamot von az Egyesült Államokkal: 2020-ban, a George Floyd megölése után „teljes ugyanez" történt – óriási társadalmi engedetlenség, járvány, gazdasági problémák, az első Trump-korszak vége. Az etnikai színezetű bemutatásnak volt némi igazságtartalma (a rabolásoknak volt etnikai megoszlása), de a videókon látszik, hogy a „nem franciának" tekintett fiatalok mindkét oldalon ott vannak – fehérek és arabok együtt rabolnak ki boltokat, és ugyanígy összetett összetételben védik a boltokat is.
- Szerinte ez mindig „durva leegyszerűsítése nagyon összetett problémáknak", és a civilizáció-összeomlás narratíva túlzás: „Ezek sokkal erősebb kultúrák és társadalmak."
„Ezt Magyarországról a Franciaország ismerete nélkül nem tekintesz franciának, azok mind a két oldalon ott vannak." – Kern Zsolt *
- Az USA-ban az etnikai feszültségek más síkra terelődtek: ma már kevésbé a feketék elleni elnyomásról, inkább a latinokkal és spanyolokkal szembeni ellenérzésekről szól a második Trump-korszak, „migrációellenesség címszó alatt". Ugyanakkor előrelépésnek tartja, hogy egy Abdul Rahman Elsajad nevű ember sok eséllyel indul szenátornak – olyan szintű előrelépés ez, mint amikor Barack Obama elnöknek indult.
- Kern szerint Franciaország jobb állapotban van, mint Németország, vagy Nagy-Britannia – amelyet „a legkiugróbb példának" tart –, és ezek a nemzetek „messze túl fognak élni gyakorlatilag mindent, ami történik velük a közeljövőben".
Magyar Péter migrációellenes kirohanása és a TISZA külpolitikája
- Apropó: Magyar Péter bejegyzése, miszerint „láttuk, mi történt Franciaországban, ezért dolog a migráció", valamint a bejelentés, hogy hamarosan dűlőre jut a napi 1 millió eurós uniós bírság ügye.
- Kern szerint nem tudja, hogy Magyar Péter személyesen komolyan gondolja-e, de „inkább tűnik igennek", hiszen sokáig Fideszben szocializálódott, és régóta egyenes dolgokat mond.
- Fontosabb azonban, hogy ez nem a migrációellenességről szól: a TISZA-nak a külpolitika részben ez a lényege – a kemény migrációellenesség sokszor úgy hangzik, mintha Orbán Viktor szólna, „olyan mintha nem is cseréltünk volna ott semmit".
- A TISZA egy része ezt civilizációs harcnak tekinti – nem a szó hagyományos értelmében, hanem abban, hogy keresik a választ arra, hogyan kell az illiberális politikai mozgalmakkal felvenni a harcot. A módszer: a medián szavazó elképzeléseihez sokkal közelebb álló politikai valóságról beszélni, hogy az illiberális hatalom ne tudjon ott támadni.
- Kern a TISZA-kormányt populista kormánynak nevezi – akárcsak az Orbán-kormányt volt, „csak máshogy".
„Azt szoktam mondani nekik, hogy semmi, mert egyébként tök más a helyzet." – Kern Zsolt, arról, mit lehet a TISZA győzelméből Németországra vagy Franciaországra következtetni *
- Nagy ívű értelmezés: 2020 óta, a covid óta tart az establishment- és hatalmon lévő pártok elleni lázadás az egész világon – minden hatalmon lévő párt vagy kikap, vagy jelentős támogatottságot veszít, vagy óriási ellenszéllel dolgozik. Ez is benne volt a TISZA győzelmében. „Nem feltétlenül abban hisznek, akit támogatnak, hanem abban nem hisznek, ami hatalmon van."
- A nem populista erők belekényelmesedtek olyan álláspontokba, amelyek távol állnak a medián szavazótól. Európa ebben a kérdésben „nagyon jobbra ment" a bevándorlás ügyében.
- A migrációellenesség tehát a TISZA számára stratégiai kérdés: tudják, hogy a legtöbb magyar így gondolkodik, és nem akarják, hogy a Fidesz beelőzze őket ezen a téren. Kern szerint Magyar Péter ezt valóban helyes migrációs politikának is tartja.
A migráció mint politikai fegyver az EU-ban
- A múlt heti EU-csúcson nagy vita volt a migrációról, amelyet utólag többen méltatlannak neveztek az Európai Tanács színvonalához – mert páran politikai szlogenet mondtak. Frederiksen dán miniszterelnök, egy meggyengült baloldali, Magyar Péternél is hangsúlyosabban állt bele a migrációellenességbe; a baloldalak látják, hogy ezen az ügyön lovagolva akarja a jobb oldal „kivégezni" őket.
- Tusk nagyjából ugyanúgy gondolkodik, mint Magyar Péter. A spanyol miniszterelnök viszont ennek az ellentétét képviselte – ezért volt óriási balhé a Ceuta körüli tömeges bevándorlás ügyében.
- A csúcs lényegi eredménye: megegyeztek abban, hogy a tömeges migráció eszközként, fegyverként instrumentalizálható. Eddig az volt az álláspont, hogy ezt csak államok tehetik (pl. Oroszország a lengyel határon – a lengyelek ezért jogilag szabálytalan módon, de egy ellenséges állam elleni speciális helyzetre hivatkozva lezárták a határt). Most az állítás az, hogy szervezett bűnözői csoportok is képesek rá – a Ceuta-ügy hivatalos magyarázata szerint nem a marokkói államnak, hanem bűnszervezeteknek volt köze hozzá.
- Ebből az következne, hogy valamit kezdeni kell a „pull-faktorokkal" (behúzó tényezőkkel). Ceutában 50 000 menedékkérő nem magától jelent meg: volt egy bírósági döntés, majd egy törvénymódosítás, amely amnesztiát adott volna a tengeren érkező illegális bevándorlóknak – „ez egy tök egyértelmű pull-faktor".
- Csakhogy ez Spanyolország belpolitikája, és amint az EU beleszólna a tagállamok migrációs szabályozásába, az megsértené a szuverenitás azon részét, amelyet nem közösen gyakorolnak az Unióval. Ezért nem tudtak megegyezni – Kern szerint ez egyben egy „megálló" a föderális Európa felé vezető úton is.
A napi 1 millió eurós bírság
- A bírság alapja egy 2020-as bírósági ítélet: az Orbán-kormány hatályon kívül helyezte az uniós bevándorlási rendszert, megsértve a lojális együttműködés elvét – a hozzánk érkező bevándorlók terhét a szomszédokra hárította. Négy évvel később, az ítélet be nem tartása miatt kb. 200 millió eurós bírság, majd napi 1 millió euró következett.
- A bírságállomány lassan eléri az 1 milliárd eurót – „azért rengeteg pénz". Összehasonlításként: a következő hétéves költségvetési ciklusban 1–2 milliárd eurós követelések szerepelnek az agendán, a teljes boríték (kohéziós források, agrártámogatások, helyreállítási alap együtt) 31 milliárd euró. Ezen felül 2 milliárd eurót vesztettünk el a reformok elmaradása miatt.
- Mivel nem jött érdemi uniós pénz Magyarországra, a bírságot az utóbbi hónapokban levonni sem tudták. Az Orbán-kormány a bírság után csak annyit tett, hogy felfogadott egy nagy nevű brit ügyvédi irodát – Kern szerint értelmetlen lépés, hiszen „egy bírósági ítéletet szeretnél beperelni".
A migrációs paktum és a megoldás keresése
- Az uniós migrációs rendszert időközben lecserélték: elfogadták a migrációs paktumot – kb. 10 nagy törvénymódosításból álló csomag, rendelet jellegű, tehát kötelezően bevezetendő, különben újabb bírság jár.
- Kern szerint a paktum a gyakorlatban nem különbözik érdemben attól, ahogy a magyar határvédelem eddig is működött. A leglényegesebb különbség: a paktum jogi fikciót teremt – aki a határon kér menedéket, az „effektíve nem lépett be az EU területére", így sokkal gyorsabb rendszerben ítélhetők el az ügyek. „A gyakorlatban tényleg ugyanaz a két dolog."
- A Fidesz politikai problémája: régóta beszél arról, hogy „Magyar Péter paktumot fog kötni Brüsszellel" – a név tökéletesen ráillik a narratívára, még ha nem is ezt jelenti.
- A kormány értelmezése (amiről Kern a miniszterelnökkel folytatott sajtótájékoztatói vitában is beszélt): az ítélet azt követeli, hogy legalább rövid időre – mondjuk egy napra – vissza kell vezetni a Dublini rendszert (a lazább, paktum előtti szabályokat), és csak utána implementálhatják a paktumot. Kern szerint „ez hülyeségnek hangzik", bár más forrásokból melegítő véleményeket is hallott.
- A cél: olyan jogszabályi támogatást találni a tagállamok és a parlament között, amely alapján a bíróság elfogadja, hogy a paktum implementálása megfelel az ítéletnek. Kern fejében óriási kérdés, hogy egy bíróság egyáltalán így működik-e, de komoly politikai munka folyik, hogy év végéig megállapodás szülessen.
- Az évvégi határidő azért is kézenfekvő, mert a tömeges bevándorlás okozta különleges jogrendet nem fél évre, hanem csak négy hónapra hosszabbították meg – jelezve, hogy év végéig le akarják zárni az ügyet. Előrehaladás azonban nem látszik, miközben a jövő évi költségvetésben jelentős megtakarítást számolnak ezzel: 160–170 milliárd forintnyit, „csak abból, hogy nem fizetjük tovább" a még megoldatlan bírságot.
Az Európai Parlament kontra Bizottság per – a 10 milliárd euró
- 2023 végén a Bizottság elérhetővé tette Magyarország számára a 10 milliárd eurót a hétéves költségvetésből – pontosabban: az egészet elérhetővé tette, de csak 10 milliárd nem volt más által blokkolva. Azért, mert Magyarország teljesített egy négy mérföldkőből álló igazságügyi reformcsomagot (a bírák érdekvédelmi szervezetének erősítése stb.).
- Két részletszabály egészen a decemberi EU-csúcs előtti napig nem lett kihirdetve a Magyar Közlönyben – a kihirdetés napjától hivatalos a jogszabály. Ez aznap volt, amikor Orbánt „kiküldték kávézni", miközben a többiek megszavazták Ukrajna EU-csatlakozási kérelmét.
- Az Európai Parlament nagy része úgy értelmezte: paktum született Orbán és az EU között – a 10 milliárd volt a vételár. Kern szerint Orbán tudatosan úgy csinált, mintha paktum lett volna, mert politikai kommunikációs szempontból jobb volt „megvett embernek" látszani, mint annak, aki teljesítette a Bizottság követeléseit – pedig az utóbbi áll közelebb az igazsághoz.
- Az Európai Parlament ezért beperelte a Bizottságot – intézmények közötti vita arról, kinek van beleszólása az EU-pénzek költésébe és a szerződések betartásába. A parlament testületként indította a pert (a pártcsaládok elnökei és a parlamenti elnök szavaznak az indítványról).
- A főtanácsnoki vélemény már kijött: a parlamentnek ad igazat, vagyis a Bizottság jogellenesen szabadította fel a saját maga által korlátozott pénzeket. A főtanácsnoki indítvány az esetek 90%-ában egyezik a végső ítélettel – de 10%-ban nem.
- Három kimenet lehetséges: a Bizottságnak újra kell tárgyalnia a blokkolást; a jövőre nézve széles körben dönthet; vagy nem történik semmi. Valószínűtlen, hogy a pénzek automatikusan blokkolva maradnának, és valószínű, hogy a bíróság figyelembe veszi, hogy a befagyasztáskor hivatkozott feltételek időközben megoldódtak (a 17 jogállami mérföldkő elfogadása).
További uniós pénzügyi fejlemények
- Ugyanezzel a horizontális feljogosító feltételek mechanizmussal további fél milliárd euró van blokkolva, ami a gyermekvédelmi törvény módosításához kötődik – a törvényt múlt héten elfogadták, a magyar kormány szerint teljesítették, a Bizottság háttérinformációk szerint egyelőre nem így látja. Ebben még lesz vita.
- A helyreállítási alapot Kern információi szerint november 20-án hagyják jóvá hivatalosan, és év végére egy nagy utalásként 10 milliárd euró érkezik Magyarországra. „Ez egyrészt tök jó, másrészt aggódom az inflatórikus hatása miatt."
- Összességében az uniós kényszerítések terén „már csak piszkos ügyekről" beszélünk – a nagy ügyek megoldódtak. Az adás zárásakor a műsorvezető humorosan megjegyzi, hogy az előző tíz percet havi hírlevél-alapanyagként hasznosítja, mert „metaforikusan túlmutató hasonlóságokat" lát a lánya elköltős zsebpénze és az uniós pénzek feltételes feloldása között.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- A vendég neve az átiratban „Jean Paomero" alakban szerepel – a helyes írásmód nem rekonstruálható biztosan.
- Több helyen torzultak nevek és fogalmak: „Matette Frederiksen" (valószínűleg Mette Frederiksen), „Tuszk" (Tusk), „Abdul Rahman Elsajad" (bizonytalan), „makronizmus", „börszínre" (valószínűleg „bőrszínre"), „pófaktor"/„pullaktorok" (pull-faktor), „dsihadista" (dzsihadista), „ablonci bánit" (bizonytalan szerzőnév, valószínúlag egy válasz.hu-s szerző).
- A nyitó monológ eleje (a „brutális vereség" és „félidő" kontextusa) az amerikai félidős választásokra utalhat, de a szöveg töredékessége miatt a pontos hivatkozási tárgy nem rekonstruálható egyértelműen.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Szerintem [zene] ez inkább egy nagyon nagyon önös és nagyon utolsó pillanatban meghozott ilyen ilyen próbálkozás [zene] arra, hogy hogy valamilyen módon csökkentse azt a azt a brutális vereséget, mert egyébként tényleg nagyon durva.
[00:00:12][zene] Én én ugye mondom egy ideje, hogy szerintem ebből elég nagy bukás lesz félidőben, de nem hallgatnak rád.
[00:00:19]De nem hallgatnak rám.
[00:00:19]És mi lett belőle?
[00:00:20]Ugyanaz van, mint április 12-e előtt [zene] Magyarországon.
[00:00:22]Mindenki retteg, hogy félremérik valamilyen módon, és mégse lesz akkora győzelem.
[00:00:27]Traumák azok mindenkiben ugyanúgy működnek.
[00:00:30]Azért az látszik tényleg, hogy olyan helyeken kell harcolnia Donald Trumpnak, ahol amúgy nem kéne harcolnia.
[00:00:34]Szerintem ez ez már a választásokról szól ez az egész árulás.
[00:00:39]És az ukránok nyilván azért nem fognak semmit tenni, mert abban bíznak, hogy utána egy olyan kongresszus lesz, ami sokkal aktívabban fog [zene] fogja majd a kezét a a kormányzatnak abban, hogy mit csinál.
[00:00:58]Ez a földosztás, a 24 extra podcastja a világról Magyarország felől nézve.
[00:01:01]Kern Zsolttal és Pál [zene] Zsomborral.
[00:01:06]Köszöntjük a nézőket és a hallgatókat egyaránt.
[00:01:09]A mai adásban szó lesz arról, hogy mi történt és mi nem történt múlt héten Brüsszelben.
[00:01:12]Az uniós csúcson, illetve arról, hogy az amerikai félidős választások előtt Donald Trump elkezdi bombázni Ukrajnát, vagy csak a halálba szívatja őket.
[00:01:20]Ezt teljes egészében a 24 extra csúcs csomagjának előfizetői tekinthetik meg, illetve hallgathatják meg, de az adás elejét mindenki számára hozzáférhetővé tesszük, ahol Franciaországról fogunk beszélni, és az ottani zavargásokról, vandalizmusról, népfelkelésről, mi lesz a polgárháborúról.
[00:01:37]polgárháborúról és arról, hogy ez a nyugat-európai civilizáció végét jelenti-e, vagy csak a franciáét, vagy kizárólag Emmanuel Macron egyébként sosem annyira nagyon dicsőséges uralkodásának az egyértelmű végét.
[00:01:48]Ebben az adásban vendégünk volt korábban Jean Paomero magyar régóta Magyarországon élő francia író és egyébként tartalomipari szakember, zeneipari szakember, akinek egy írását közölni is fogjuk majd a napokban.
[00:02:05]Ezt röviden spoilerezem és teaserezem ezen a ponton.
[00:02:09]Ö egyébként egy vállaltan mondhatjuk, hogy én úgy értem, hogy párt nélküli baloldali alapi állásból azt írja, hogy ő a mellettérve, hogy ez a makronizmusnak a vége, amit látunk, hogy igazából az történt, hogy a sárga mellényes tüntetők hullámának a követelései soha nem kezelte el Manuel Macron, csak megmentette a covid attól, hogy kezelnie kelljen.
[00:02:33]is, hogy amit a hétvégén látni lehetett a Franciaországból érkező híradásokból, annak semmiféle etnikai színezete nincsen, mert hogy az ebben érintett csalódott százezrek ugyanúgy etnikailag sokszínű sokszínűek, mint ahogy Franciaország maga az.
[00:02:48]És ebben vannak többedik generációs bevándorlók, ugyanúgy mint kaukázusi, vagy hogy hívjuk ezt magyar nyelven hátterül franciák.
[00:02:56]Mennyire értesz egyet az ő olvasatával?
[00:02:59]Hát az, hogy a francia társadalom problémá mennyire érték egyet, az talán nem is annyira kérdés, mert én bevallottan nem vagyok akkora szakértője Franciaországnak azért.
[00:03:08]Úgyhogy megpróbálok majd visszatérni egy ponton a az eredeti koncepciónkhoz és megnézni Magyarország felől [horkantás] ennek az egésznek a jelentőségét.
[00:03:17]meg meg ugye az európai nézőpont az az inkább közelebb áll hozzám, aki egy ezzel részben vitatkozó ésországhoz valóban értő cikket akar olvasni még az olvassa el majd az ablonci bánitnak is, aki amúgy is mindig kiváló a cikkét a válaszon, ami részben egyébként ezt is fölhozza problémaként, de több másikat is.
[00:03:40]Tehát ő egy ilyen három rétegű problémáról ír Franciaország kapcsán.
[00:03:48]Igazából azt szerintem tök érdekes, hogy ebből mi és hogyan érint minket, meg meg mi és hogyan érinti Európát.
[00:03:53]Ugy a nekem azért van egy alapvető szimpátiám Franciaországgal, úgy általában is.
[00:04:00]És ez nagyjából, tehát ez régen nem volt így egyébként.
[00:04:03]Én egy visszak francofón középiskolába jártam és ez alapvető ellenszemvet ébresztett bennem a francia kultúrával szemben, de ezt akkor győztem le, amikor elkezdtem egyébként franciákkal dolgozni, meg együttműködni dolgokban.
[00:04:17]És szép lassan rájöttem, hogy egyébként a francia kultúra és Franciaország az azért egy fokal robusztusabb, mint amilyennek az ilyen ügyekből kinéz.
[00:04:26]És erre egy másik példát hoznék föl az Egyesült Államokra, ami szerintem ebben a szempontból nagyon hasonló, hogy azért most azt látjuk, hogy ÉK-fanciaország, arról beszélünk, hogy ez a francia kultúra vége 2020-ban a covid elején a George Floyd megölése után ugyanez történt az Egyesült Államokban.
[00:04:43]Teljesen ugyanez.
[00:04:43]Tehát óriási társadalmi engedetlenség.
[00:04:49]a járványereje, gazdasági problémák, a ugye ez a Trumpkorszak vége volt.
[00:04:56]Az első Trumpkorszak vége volt.
[00:04:56]Tehát egy csomó ilyen iszonyú feszültség kitört az emberekből.
[00:05:05]etnikai szín az egyik oldal etnikai színezetű tüntetéseknek meg ilyen ilyen garázdálkodásnak mutatta be az egészet, amiben volt és némi igazság annyiban, hogy hogy volt egyébként etnikai leosztása annak, hogy hogyan és kik lootoltak meg meg raboltak, ahogy részben Franciaországban is van.
[00:05:24]De hát most megnézed egy alapvető videót, akkor azt látod, hogy [horkantás] egy csomószor azok, akiket Magyarországról a Franciaország ismerete nélkül nem tekintesz franciának, azok mind a két oldalon ott vannak.
[00:05:35]Tehát, hogy a fehérek fehér tőz, nem tudom, aixel együtt harcoló fiatalokkal együtt rabolják ki a boltokat, és a másik oldalon ugyanezek az ugyanezet nélkülyi összetételben próbálják megakadályozni azt, hogy elvigyék a termékeiket meg meg ilyenek.
[00:05:55]Szóval ez egy durva leegyszerűsítése valójában mindig egy csomó nagyon összetett problémának.
[00:06:02]És ezért az Egyesült Államok áll még most is.
[00:06:04]Sőt, hogyha azt nézzük, akkor egyébként a az etnikai problémák, ha nem is lettek jobbak sok szempontból, bizonyos szempontból egyébként jobbak lettek, de hogy másik síkra terelődtek.
[00:06:16]Most például kevésbé a feketék elleni elnyomásról van szó.
[00:06:20]inkább a második Temkorszok az inkább a latinokkal és spanyolkóakkal szemben [horkantás] szembeni ellenérzésekről szól tulajdonképpen ugyanúgy migrációellenesség címszat, amit mondjuk a feketékre kevésbé lehet mondani az Egyesült Államokban, mert hát hogyha az migráció is volt, akkor semmiképpen nem önkéntes.
[00:06:38][sóhajtás] És de de hogy tehát, hogy mégis eljutottunk oda, hogy mondjuk egy Abdul Rahman Elsajad nevű ember indul mségemben tök sok esélyel szenátornak, ami ami egy olyan szintű előrelépés egyébként, mint egy Barack Hussein Obama volt, aki elnöknek indult.
[00:06:57]Szóval, hogy egy csomó szempontból ez ez rendesebb.
[00:06:58]Ezért mondanám azt, hogy nem tehát, hogy ilyen civilizációk végéről meg összeomlásról beszélni, azért túlzás lenne.
[00:07:04]Ezek sokkal erősebb kultúrák és társadalmak.
[00:07:10]Én a franciákra mélyen azt hiszem, hogy erősebb.
[00:07:12]Tehát, hogy még minden jelentős problémákkal együtt is azt gondolom egyébként, hogy Franciaország jobb állapotban van, mint Németország, vagy vagy Nagy-Britannia egyébként, ami szerintem talán a legkiugróbb példa az egészből.
[00:07:23]És azok is egyébként olyan nemzetek, amik messze túl fognak élni gyakorlatilag mindent, ami történik velük a a közeljövőben.
[00:07:29]Hogyha visszatérünk a műsornak a premisszájához, és egyrészt Magyar Péternek a ahhoz a bejegyzéséhez, hogy láttuk, mi történt Franciaországban, ezért dolog a migráció.
[00:07:42]leegyszerűsítettem, illetve ahhoz a szerintem már ma hangzott el az állítás, de lehet, hogy még hétfői, hogy a hamarosan dűlőre jut Magyarországon és az Unió az ügyben, hogy a napi 1 millió eurós büntetés a határítés körüli polémiák miatt az ne érintsen minket a továbbiakban és abból is lehessen rendőrfizetéseket emelni.
[00:08:03]tudsz-e ide vonalat húzni, illetve hogyan tennéd szóval, hogy Magyar Péter szavait kontextusbó visszamegyünk az eredeti koncepció és mindezt magyar szempontból nézzük meg.
[00:08:11]Ö az, hogy ezt Magyar Péter komolyan gondolja személyesen, azt nem tudom, inkább tűnik igennek erre a válasz, mint nem.
[00:08:20]Ö nagyon sokáig Fideszben szocializálódott és nagyon egyenes dolgokat mond erről nagyon régóta.
[00:08:27][zihálás] De ez valójában nem erről szól, tehát nem nem a migrációellenességről szól ez a fajta kirohanás.
[00:08:32]Ugye múlt héten volt egy EU csúcs, amiről majd mosszabban is beszélhetünk.
[00:08:37]Most csak egy részét ragadjuk ki ennek az egésznek.
[00:08:41]Ö azért az, ami nekem lejött abból, hogy a Tisza hogy gondolkodik a külpolitikáról, ők nekik abban nagyon mélyen benne van az, hogy ez a típusú ilyen kemény migrációellenesség, amiről én korábban írtam is, hogy konkrétan Orbán Viktornak hangzik egy csomószor tőle Magyar Péter.
[00:08:56]Tehát olyan mintogyha nem is cseréltünk volna odra semmit.
[00:09:00]Ö Tisztának legalább egy része ezt egy civilizációs harcnak tekinti, és nem a civilizációs harc eddig használat értelmében, hanem abban, hogy a választ keresik arra, hogy hogyan kell a az illiberális politikai mozgalmakkal fölvenni a harcot.
[00:09:20]És annak része az is, hogy egyébként a a nemi liberális erők nem populistának egyébként ezt a kormányt nem nevezném, mert szerintem ez ez egy elég populista kormány, mint a Tisza kormány, ahogy papurista volt az Orbán kormány is, csak máshogy de hogy ők azt gondolják, hogy a az illerális részeket le lehet úgy vágni, hogy egyébként a medián szavazó elképzeléseihez sokkal közelebb álló politikai valóságról beszélsz hangsúlyozottan, már csak azért is, hogy azokon a részeken ne tudjon az [horkantás] il liberális hatalom támadni.
[00:09:51]Egy csomószor kérdezik tőlem egyébként külföldön is, hogy mi az, amit a Tisza győzelméből le lehet vonni következtetésként mondjuk Németországra meg Franciaországra.
[00:10:02]És azt szoktam mondani nekik, hogy semmi, mert egyébként tök más a helyzet, már csak azért is.
[00:10:08]És itt itt talán egy ilyen nagy ívet lehet minden között vonni, amitől ma beszélünk, mert szerintem még mindig tart ez az establishment és hatalmon lévő pártok elleni lázadás az egész világon.
[00:10:19]Tehát ez gyakorlatilag a 2020-as évek erejétől kezdődött az a covid óta, minden hatalomban lévő párt egy ponton vagy kikap, vagy elveszíti a támogatottságnak jelentős részét, vagy óriási ellenszéllel szemben kell dolgoznia.
[00:10:33]És részben ez is benne volt abban, hogy a Tisza ekkorát tudott nyerni Magyarországon.
[00:10:39]Volt egy alapvetően a hatalmon lévőkkel szembeni érzés az egész világon, az Egyesült Államokban is látszik.
[00:10:46]Most erről is fogunk később beszélni.
[00:10:47]Európa jelentős részén látszik.
[00:10:49]Ez látszik Franciaországban is, ez látszik Németországban is.
[00:10:51]Tehát, hogy nem feltétlenül az, hogy abban hisznek, akit támogatnak, hanem abban nem hisznek, ami hatalmon van.
[00:10:57][horkantás] És ez tök nehezen lefordítható erre.
[00:10:58]A nem populista erők viszont egy csomószor belekényelmesedtek olyan álláspontokba, amik egyébként távol vannak attól, amit egy a medián szavazó gondol.
[00:11:07]Tehát, hogy az, aki középen van a a szavazók között, és akik tehát a medián szavazók körül van a legnagyobb szavazói csoport általában, és valamilyen közelségből ők gondolják a legtöbben a a azt vagy hasonló dolgokat, mint amiket ő képvisel.
[00:11:21]És az tökre látszik, hogy Európa ebben nagyon jobbra ment a bevándorlásban.
[00:11:29]Nagyon sok problémát látnak ezzel az európaiak, ha nem is úgy szeretnék kezelni, mint az Egyesült Államokban.
[00:11:33]Egyébként az Egyesült Államokban is tök hasonló volt a dolog.
[00:11:35]Ott is nagyon sok problémát láttak ezzel kapcsolatban.
[00:11:38]Az, hogy a probléma konkrétan mi volt, és hogy arra a problémára mondjuk a Trumpkormányzat milyen választ ad, vagy a németek, magyarok, bárki más milyen választ, az már egy másik kérdés.
[00:11:46]Azt egy csomószor nehéz összeegyeztetni, de hogy nem akarják azt, hogy a medián szavazók számára népszerű témákat ne határozottan képviseljék, és emiatt az ellenzék, aki most Magyarországon a Fidesz, vagy a mi hazánk, meg tudja őket erőzni azon a téren.
[00:12:00]Tehát a migráció a tömeges migráció elkerülése az egy tök fontos ügy ennek a kormánynak.
[00:12:06]Azért, mert tudják, hogy a legtöbb magyar ember így gondolkodik, és hogy ne tudja őket beelőzni ezen túl a Fidesz.
[00:12:12]Tehát bármit is gondolanak ők egyébként helyes migrációs ügynek.
[00:12:16]És nekem úgy néz ki, hogy ezt is gondolja egyébként Magyar Péter helyes migrációs politikának.
[00:12:22]nagyon hangosan és nagyon a Fideszre utalóan fogják képviselni a saját migrációs államp álláspontjukat, azért, mert ezt egy globális versenyként látják az illberális erőkkel szemben, hogy ennek valójában mi köze van a migráció, ez nyilván hülyeség az egész.
[00:12:40]Tehát most milyen migráció egyébként a Franciaországban már csak a francia gyarmati kultúrából adódóan is vannak három- négy generációs franciák, akik tényleg nem is integrálódtak igazán a francia többségét, tehát nem érzik magukkénak Franciaországot, viszont semmilyen módon nem kötődnek a saját hazájukhoz, és pont az ilyen embereknek adnak a azok a a az ilyen vallási csoportok, amik egy nagyon egyszerű ilyen globális dsihadista iszlámot hirdetnek, valamilyen ilyen bázist arra, hogy végre valamihez kapcsolódónak [horkantás] érezhessék magukat.
[00:13:13]És ugyanezek azok, akiknek egyébként tét nélküli dolognak tűnik a a lootolás.
[00:13:18]Szóval, hogy hogy ez egy durva leegyszerűsítése a a migrációra fogni ezt, hiszen nem most engedték be ezeket az embereket.
[00:13:24]Tehát tényleg nem az van, hogy hogy lazák voltak a migrációs szabályok, hanem az van, hogy ezek az emberek vagy jóval korábban jött ide a családjuk több generációval ezelőtt, vagy pedig olyan területeken nőttek föl, amiket ahova eleve Franciaország ment.
[00:13:37]Tehát nem ők jöttek oda.
[00:13:41]És ezt Magyarországra ráfogni, tehát nyilván itt teljesen más a helyzet.
[00:13:43]Ugye Európa kereti felének nem voltak gyarmatai jelentősek semmiképpen, ezért nálunk ebből a szempontból mindig is más volt a helyzet.
[00:13:54]Ráadásul már az Orbánkormány nulla migrációs politikája is valahol egy vicc volt.
[00:13:58]Tehát a ameddig Magyarország két leggazdagabb, vagy ugye a leggazdagabb környéki lakosát rahimkolovoknak hívják, ameddig nem rendelhetsz úgy Budapesten ételt, hogy azt jó eséllyel ne angolul beszélve kelljen átvenned, a addig tök fölösleges arról beszélni, hogy itt nulla a migránsok száma nulla meg ilyesmi, mert itt a migráció valójában nem a külföldre bevándorló emberekre utal, hanem börszínre és egy bizonyos típusú börszínre utalt a Fidesznél.
[00:14:26]És az a baj, hogy egyébként ezzel a narratívával is kicsit erre látszik utalni, hogy ennek a valódi politikához milyen köze van, az már másik kérdés.
[00:14:34]A EU csúcson elég nagy vita lett egyébként a migrációból.
[00:14:42]Utólag többen úgy írták le, hogy méltatlan volt ez az európai tanács színvonalához.
[00:14:47]És leginkább azért volt méltatlan, mert páran, akik egyébként a saját, hogy is mondjam, politikai identudásukat szeretnék újjáépíteni, vagy valamilyen más irányba fölépíteni, azok politikai szloganeket mondtak.
[00:14:58]Tehát mondjuk a Matette Frederiksen, aki egy baloldali miniszterelnök, de egy meggyengült baloldali miniszterelnök, ő Magyar Péternél sokkal hangsúlyosabban állt bele a migrációenességbe, és eddig is jellemző volt egyébként a a Dumble oldalra, hogy beleálltak a a migrációellenbe, de hogy ott is látják, hogy ez egyébként egy egy civilizációs politikai harc az ellen, hogy a hogy ezen az ügy lovagolva tudják kivégezni gyakorlatilag a bal oldalt a a jobb jobb oldalról.
[00:15:31]Tuszk egyébként nagyjából ugyanúgy ugyanazon a minten gondolkodik, mint mint Magyar.
[00:15:34]Tehát van egy csomó olyan politikai szereplő az EU-ban, akiknek ez látványosan ügye van olyan is egyébként, akinek az ellentéte az ügye, bár sokkal kevesebb.
[00:15:43]Tehát mondjuk a spanyol miniszterelnök ö ő ennek mindig kábé az ellentét képviselte, és ezért volt óriási balhé a a Ceutai ömeges bevándorlásból.
[00:15:57]A, hogyha már szakmai részről is beszélni akarunk, akkor egyébként az szerintem tök érdekes, hogy a mostani EU csúcson igazából arról volt vita és eredmény nélküli vita nagyjából, hogy egyrészt megegyeztek abban, hogy a tömeges migráció az egy eszközként használható dolog, egy fegyver, tehát instrumentalizálható.
[00:16:18]Ez eddig is megvolt, de eddig az volt az álláspont, hogy a tömeges migrációt instrumentalizálni csak államok tudják.
[00:16:23]Tehát például Oroszország az EU keleti határainál, ahol egyébként most is olyan jogi helyzet van, hogy a a lengyelek effektív lezárták a határt és olyan módon, ami egyébként nem felel meg az Európai Unió határvédelmi bevándorlási törvények.
[00:16:37]És mégis egy speciális helyzetre hivatkozva tehették ezt meg, mert azt mondták, hogy itt van egy velünk ellenséges állam, amelyik instrumentalizálja a tömeges bevándorást azért, hogy az európai társadalmakat, munktársadalmi koherenciát megtörje.
[00:16:55]Ö most az állítás ceutánál azzal volt, hogy ezt nem csak államok tudják megtenni, hanem hanem szervezett bűnözői csoportok is, mert hogy ez a a közös EUs álláspont most a Ceutai ügyről az az, hogy ahhoz nem a marokkói államnak volt köze, hanem ahhoz szervezett bűnözői csoportoknak volt köze.
[00:17:10][horkantás] Ebből eredne egy olyan következtetés, hogy akkor ezzel valamit kezdeni kell.
[00:17:17]Ebben viszont nem tudtak megegyezni, és azért nem tudtak megegyezni, mertogy itt megpróbált azonosítani úgynevezett pullaktorokat, amik behúzzák a tömeges migrációt.
[00:17:27]hogy Ceutában ugye több ilyen volt, tehát hogy ott nem magától jött pont akkor 50000 menedékkérő a spanyoloknak a Afrikában fekvő enklávéjába, enklávé városába, hanem volt egy bírósági döntés, majd utána egy törvénymódosítás, aminek következtében a illegális bevándorlók tengeren keresztül érkező része az valamilyen módon amnesztiát kaphatott volna.
[00:17:51]Ez egy tök egyértelmű pófaktor.
[00:17:53]Viszont az van, hogy ez meg Spanyolország belpolitikája.
[00:17:54]Tehát amint elkezdünk beleszólni ezekbe a pófaktorokba, mit tesznek más országok, mondjuk spanyolok, németek, franciák, olaszok vagy magyarok a migrációval kapcsolatban, ami behúzhat tömeges migrációt.
[00:18:09]És ugye, hogyha már az Európai Unió területén vannak, akkor onnantól a mozgás szabad, tehát valamennyire érinti a többi országokat is.
[00:18:15]Viszont ennek a megállításához bele kell szólnunk abba, ami az ő belpolitikájuk és az ő saját kompetenciájuk.
[00:18:20]Ö, és innentől megsérti a szuveren, az országok szuverenitásának azt a részét, amelyet nem közösen gyakorolnak az Európai Unióval.
[00:18:28]És ezért egy iszonyú bonyolult dolog ez, hogy hogyan lehet beleszólni abba, hogy mások milyen módon próbálják a a bevándorlást kezelni, hogy az minket is érintsen.
[00:18:41]Nyilván egy a föderális Európa felévezető úton ez is egy álláspont egyébként, vagy egy ilyen megálló, amikor rájövünk arra, hogy ezt nehéz így szabályozni, hogy egyébként részben szuverén államok közösen gyakorolnak bizonyos jogokat meg törvényeket.
[00:18:55]Szóval ez egy tök bonyolultt feladat.
[00:18:58]nem is állapodtak meg egyébként abban, hogy mi az, amit ezzel kapcsolatban lehet csinálni a a a többi országnál.
[00:19:09]Minket személyesen ez azért érint sajátosan, ugye van ez az 1 millió Ftos napi bírság, amit fizetünk.
[00:19:15]Hát még ha 1 millió Ft lenne, de 1 millió eurós.
[00:19:18]1 millió eurós.
[00:19:18]Igazad van.
[00:19:18]Szóval van ez a napi 1 millió eurós bírság, amit azért fizetünk, mert 2020-ban született egy bírósági ítélet, hogy az Orbán kormány az effektív hatályon kívül helyezte az EU-s bevándorlási rendszert, amivel megsértette a lojáris együttműködést a többi országgal szemben.
[00:19:41]Tehát itt a bírósági intézkedés alapja az az volt, hogy azzal, hogy mi nem tesszük lehetővé normális bevándorlást, azzal a az amúgy hozzánkérkező bevándorlók terhét azt a szomszédos országokra helyezzük, amivel nem járunk el korrekten velük szemben, hanem az lenne a korrekt, hogyha ugyanazokat a szabályokat alkalmazva bírálnánk el a menekülteket mindenhol.
[00:20:03]Erre négy évvel később a bíróság, mint nem tartotta be az Orbánkor ezt az ítéletet, kiszabott egy elég masszív bírságot.
[00:20:10]Tehát azt hiszem elevés 200 millió euróban indultunk és azóta folyamatosan napi 1 millió euró bírság.
[00:20:17]Itt már az 1 milliárd eurónál tartunk lassan, ami azért rengeteg pénz, tehát tényleg rengeteg pénz.
[00:20:25]Igen, csak hogy nagyságrendileg érzékeltessük, amiről a következő hét éves költségvetés kapcsán van, ott ilyen egy-2 milliárd eurós ö követelések vagy vágyálmok szerepelnek az agendán, arra a hét évre elosztva.
[00:20:36]Tehát, hogy hát plusz egy-két milliárdos azért az egy a mostani.
[00:20:40]Igen, igen.
[00:20:40]Nem, tehát hogy nem az a kalap, hanem hogy azon ez a akkora részen megy a vita.
[00:20:45]Ja, tehát a teljes boríték, ami a következő hét évben nekünk járni fog, az 31 milliárd eurónál tart most.
[00:20:53]Ha belevesszük a tehát ez a 30 milliárd euró, ez igazából most a kohéziós források, agrár támogatások a hét éves költségvetésből plusz a helyreállítási alap együtt.
[00:21:06]Tehát, hogy egy még még ez egyébként nagyobb és jelentősen, mint a mostani hét éves költségvetés.
[00:21:10]És ebből 1 milliárd euró az azért tényleg durva.
[00:21:13]Eddig egyébként 2 milliárd eurot vesztettünk el azért, mert az Orbán kormány nem oldotta meg időben a a azokat a reformokat, amiket a bizottság kért a pénzek feloldásáért.
[00:21:21]Bocsánat, a tanács, tehát a többi tagállam kérte ezeket igazából, de hogy ez is, ez a plusz 1 milliárd euró, ez is egy nagyon jelentős tétel.
[00:21:29]Ö, ráadásul levonni se nagyon tudták az utóbbi hónapokban, hiszen nem jött érdemben EUs pénz Magyarországra, tehát ezt még inkasszózni se tudták.
[00:21:37]Majd meglátjuk egyébként, hogy mondjuk a következő időszakban mosty feloldották hozzáférést ezekhez a pénzekhez milyen milyen inkasszók mennek majd a felénktartó pénzekből.
[00:21:49]De a lényeg az, hogy hogy ez egy tök durva bírság volt, amivel azután se kezdett semmit az Orbán kormány azon túl, hogy felfogadtak egy nagy nevű brit ügyvédiirodát és azt mondták, hogy hát majd akkor perelnek meg meg meg jogi segítséget keresnek.
[00:22:07]Értelmezhetetlen dolog volt már akkor is, hiszen ez az Európai Urió bíróságának egy ítélete.
[00:22:10]Tehát, hogy a egy bírósági ítéletet szeretnél beperelni konkrétan.
[00:22:15]Valamilyen módon egyébként lehet ilyen joggézet, hogy hogyan lehet inkasszozni, meg hogyan nem lehet inkasszozni, de hát a a nagy lényeget tekintve ez egy teljesen értelmetlen dolog volt, de közben az Európai Unió migrációs rendszere megváltozott.
[00:22:28]a elfogadták a migrációs paktum szabályrendszerét, amit azért hívunk paktumnak, mert egy többet kábé 10 nagy törvénymódosításban összeálló csomag ö ez egy rendelet, nem egy irányelv.
[00:22:45]Tehát, hogy ezt ezt nem valamilyen módon implementálni kell, hanem ezt orrószóra be kell vezetni kötelezően.
[00:22:49]Ha nem vezetjük be, akkor erre is bírság jön.
[00:22:53]egyébként viszont a az, amit a migrációs paktum megkövetel tőlünk a gyakorlatban, én ott nem látok érdemi különbséget aközött, ahogy az előző migrációs szabályokat be nem tartó magyar határvédelem működik, meg ahogy a migráci paktum működne.
[00:23:07]Tehát ennek a a leglényegébb pontja az egyébként az volt, hogy nem lehetett a magyar határon menedékkérelmet leadni.
[00:23:14]Sőt, Magyarország területén se nagyon lehetett menedékkérelmet leadni.
[00:23:17]Tehát automatikusan visszatolták azokat, akik bejutottak az országba, hogy az első szomszédos biztonságos országban működő nagykövetségünkön kérjenek meredékjogot.
[00:23:28]Most ezt a például a migrációs paktum úgy úgy orvosolja, hogy létrehoz egy jogi fikciót arról, hogy akik a a határon kérnek meredékokat, az azok az az ő értelmezésük szerint effektív nem léptek be az Európai Unió területére, hogy jogilag úgy csinálunk, mintha nem lennének itt.
[00:23:44]És ezért teljesen más szabályokkal lehet elbírálni egy sokkal gyorsabb rendszerben.
[00:23:47]Ez egyébként a gyakorlatban tényleg ugyanaz a két dolog.
[00:23:50]Vagy hát az én értelmezésem szerint ugyanaz.
[00:23:53]Ö a magyar kormány azért nem gondolja megoldhatónak ezt a problémát olyan egyszerűen, hogy akkor egyszerűen csak bevezetjük a migrációs paktumot, amiben ugye politikai veszély van, hiszen a Fidesz nagyon régóta beszél arról, hogy migrációval kapcsolatban paktumot fog kötni Magyar Péter Brüsszellel.
[00:24:09]Na, erre tényleg tökéletes ez a név, még ha nem is ezt jelenti, mert ők úgy értelmezik, hogy nem a migránt, tehát hogy a bírósági ítélet az azt követeli meg és erről volt is egy sajtótájékoztatón egy vitám a miniszterelnökkel, hogy ő az ő értelmezésükben azt követé meg az ítélet, hogy legalább egy rövid időre mondjuk egy napra visszavezessék a Dublini rendszert, ami az előző, tehát a migrációs paktum elfogadása előtti rendszer volt, tehát a lazább migrációs szabályokat, és utána implementálhatják a migrációs paktumot.
[00:24:39]Nekem ez hülyeségnek hangzik.
[00:24:44]Az ő szakmai értelmezésük az az nagyjából ez.
[00:24:47]Máshonnan azért hallottam az enyém melegbecsengő véleményeket arra, hogy itt mi történik, de lényeg az, hogy keresnek valamilyen olyan támogatást a tagállamok és a parlament között is, ahol el tudnak fogadni bármilyen olyan jogszabálycsomagot, nem tudom, ami segítene egyből a szigorú szabályokat implementálni, vagy így elfogadtatni a bírósággal azt, hogy az, amit mi csináltunk, hogyha mondjuk implementáljuk a a migrációs paktumot, amit kell, tehát nem az nem egy v egy ha, hanem amikor implementáljuk a migrációs paktumot, az effektív megfel a a bíróságnak.
[00:25:19]Most az én fejemen egyébként óriási kérdés az, hogy akkor tehát, hogy egy bíróság az egyszerűen nem így működik, hogyha megváltoztak a jogó, megváltozott azóta a jogrendszer, akkor azért a bíróságban van egy van a tehát hogy hogy szerintem a logikája alapján is van egy olyan rugalmasság, hogy ezt ezt figyelembe tudja venni, de hát ők így értelmezik és ezen tök komoly politikai munka van valamilyen módon, hogy találjanak egy megjegyezést az év végéig erről.
[00:25:43]Az évvégi határidőt azt azért tudjuk, mertogy a tömeges bevándorlás okozta különleges jogrend, az nem fél évre, hanem csak négy hónapra lett meghosszabbítva a magyarék által, és pont azzal, hogy akkor ezt évvégéig lezárjuk ezt az ügyet, amit egyébként tényleg nagyon le kéne zárni, mert elképesztően sok pénzünkbe kerül, de de ebben nem látszik előrehaladás most, tehát vagy én legalábbis nem láttam előrehaladást, miközben egyébként a jövő évi költségvetésben a ma kiadott számok szerintem megtakarítások terén jelentősen számolnak ezzel.
[00:26:16]Tehát nem tudom ott 16070 milliárd Ftnyi megtakarítást várnak jövő évre, csak abból, hogy hogy nem fizetjük tovább.
[00:26:24]A az egyébként még nem megoldott migrációs pakton miatti bírságot.
[00:26:29]Ezenkívül van egy olyan bírósági ügy, ami elvileg nem érintene minket feltétlenül, de hogy itt az Európai Parlament beperelte az Európai Bizottságot.
[00:26:39]2023 végén az Európai Bizottság úgy döntött, hogy felold mag vagy elérhetővé tesz Magyarország számára 10 milliárd eurót a hét éves költségvetésből.
[00:26:49]Ez egy kicsit furább van mindig elmagyarázve, tehát valójában nem 10 milliárd eurót tett elérhetővé, hanem az egészet elérhetővé tette, de csak 10 milliárd euró volt, ami nem volt valami más által blokkolva ebből az egészből.
[00:27:01]Ezért ezt azért tették, mert mi teljesítettünk egy négy mérföldkőbé álló reformcsomagot, a az igazságügyi reformot, ahol a bírák által alkotott érdekvédelmi csoportot erősítettük, meg volt egy csomó plusz kitétel benne, hogy hogy miket kell elfogadni.
[00:27:18]És ekkor körül volt egy tök durva politikai kavarás.
[00:27:20]A magyar kormány nagy részét ennek az igazségügyi reformságnak elfogadta, de volt két részletszabály, ami egészen a decemberi EU csúcs előtti napig nem lett elfogadva és nem lett kihirdetve a magyar közlönyben.
[00:27:32]A bizottság is úgy kezeli ezt, hogy meg ahogy egyébként a magyar jogrendben is van, hogy a magyar közlembben kihirdetéstől hivatalos valami.
[00:27:39]Ö az egy nappal az EU csúcs előtt jött, és ez volt az az EU csúcs, ahol Orbánt kiküldték kávézni, miközben a többiek megszavazták Ukrajna EU-s csatlakozási kérelmét.
[00:27:53]Az Európai Parlament nagy része ezt úgy kezelte, hogy itt született egy paktum Ukrajnáról, Orbánék és az EU között.
[00:28:02]Máig egyébként ez nagyjából az ilyen kolokviális elképzelés arról, hogy hogy itt mi volt, hogy az Orbán azért volt hajnó kimenni kávézni, mert cserébe meg kap hozzáférést kapott a 10 milliárd euróhoz.
[00:28:12]Szerintem Orbán Viktor csinált itt úgy, mintogyha ez lett volna a paktum, mert sokkal jobb volt neki úgy csinálni, mint akit meg kellett venni azért, hogy támogassa Ukrajinát, mint úgy csinálni, mint aki teljesített mindent, amit a bizottság kért, azért, hogy hozzáférhessen a pénzekhez.
[00:28:27]Tehát neki a politikai kommunikáció szempontjából ez jobb volt, miközben szerintem az utóbbi van közelebb az igazsághoz, már csak azért is, ahogy történtek a dolgok.
[00:28:36]Az Európai Parlament perelt ez egy intézmények közötti vita tulajdonképpen, ami messzebb vezet, mint amit most gondolnánk, mert hogy arról is szól, hogy kinek van beleszólása abba, hogy hogy költik el az EU-s pénzeket, meg meg mi hogy tartják be az EU-s szerződéseket.
[00:28:54]Ugye, hogy mos ennek a terepe a bizottság, a bizottság a szerződések őre.
[00:28:57]Az Európai Parlament viszont nagyobb ilyen hozzáférést szeretne ahhoz, hogy mi történik.
[00:29:05]És ez is egy ilyen per, ezért sevonták vissza ezt a pert.
[00:29:10]Ezt kollektíven, mint intézmény indította az Európai Parlament, ami egyébként fun factnek csak úgy történik, hogy van az elnököknek egy egy testülete, minden pártcsaládnak az elnöke, plusz a parlament elnöke összeül, és ők szavaznak.
[00:29:24]erről, hogy testürűretként indítsak valamit.
[00:29:26]Itt a főtanácsnoki indítvány vagy a főtanásnoki vélemény már kijött, ami az esetek 90%-ában ugyanaz, mint a végső eredmény, de ez azt jelenti, hogy a 10%-ában nem.
[00:29:36]Tehát, hogy ez változhat.
[00:29:38]Ők igazat adtak a parlamentnek.
[00:29:40]Tehát, hogy a főtanácsnaki vélemény szerint a bizottság ne jogellenesen szabadította föl az egyébként saját maga által korlátozott pénzeket.
[00:29:50]ez a horizontális feljogosító feltételek nevű kiváló eszközzel lett lettek blokkolva ezek a pénzek.
[00:29:58]És hogyha ez is lesz az ítélet, akkor igazából nem tudjuk biztos, hogy mi fog történni.
[00:30:04]Három opció van attól függően, hogy a bíróság hogy dönt.
[00:30:07]Dönthet úgy, hogy hogy újra kell tárgyalnia a bizottságnak azt, hogy hogyan, hogy ezeket a pénzeket blokkolja el.
[00:30:17]dönthet úgy is egyébként, hogy a jövőben.
[00:30:18]Tehát igazából így egész széles tárgyháza van annak, hogy hogy dönthet meg döntheti úgy is, hogy nem történik semmi.
[00:30:23]Az valószínűtlen, hogy ezek a pénzek automatikusan blokkolva lennének a jövőre nézve is.
[00:30:26]És az is valószínű, hogy egyébként a a bíróság az ítéletnél figyelembe fogja venni, hogy egyébként azok a feltételek, amelyre hivatkoztak akkor, amikor ezt a pénzt befagyasztották eredetileg, azok mostanra megoldódtak, hiszen elfogadták azt a 17 mérföldkövet, amit a jogállami mechanizmus vagy feltételességi mechanizmussal befogyasztottak.
[00:30:45]Tehát ez az egyik, röviden elmondom, az egyik ügy van ugyanezzel a mechanizmussal blokkot még fél milliárd euró, amire a gyermekvédelmi törvény módosítását elfogadták múlt héten.
[00:30:58]És a bizot, tehát a magyar kormány szerint ezt mi teljesítettük, hogy ezt feloldják.
[00:31:02]A bizottság egyelőre nem úgy látja, hogy ezt teljesítettük.
[00:31:06]Legalábbis a háttérből ezt hallom.
[00:31:07]Úgyhogy itt még lesz egy kis vita, de ez is a pénzekhez való hozzászólás hozzáférésről szól.
[00:31:10]Egyébként ezen túl majdnem minden megoldódott, míg a elértási alapot nem adták, nem hagyták hivatalosan jóvá.
[00:31:17]Én úgy tudom, hogy november 20-án fogják hivatalosan jóvá hagyni, és akkor év végére egy egy nagy utalással érkezik 10 milliárd euró Magyarországra, ami egyébként egyrészt tök jó, másrészt aggódom az inflatórikus hatása miatt, de majd meglátjuk, hogy ez egész pontosan hogy fog történni.
[00:31:32]Sz egyébként ez tök jól megy.
[00:31:34]Most már csak ilyen piszcsári ügyekről beszélünk, amikor amikor EU kényszerítkedésekről beszélünk.
[00:31:41]Beszéljünk valami érdekesről.
[00:31:43]Mindenképp tegyünk így.
[00:31:43]Az előző 10 percet majd visszahallgatom és fenyegetőleg belőle nyolc.
[00:31:49]Nem fenyegetőleg közlöm, hogy heti hírlevél alapanyagként fogom hasznosítani, mert hogy van látok metaforikusan túlmutató hasonlóságokat aközött, hogy a lányomnak van az elrakós zsebpénze és az elköltős zsebpénze, és hogy az elköltőst milyen feltételekkel kaphatja meg és mire költheti el.
[00:32:04]És ez kiterjed-e az M3-ason található az én kutakon vásárolható perscukorkákra, vagy nem terjed ki?
[00:32:13]És péntekig azonosítom, hogy ki a főtanácsnok ebben a konstrukcióban.
[00:32:20]Na de beszéljünk akkor a hét éves költségvetésnek a további vozatairól is, és mindezzel a 24 extra csúcscsomagjának előfizetőit fogjuk megörvendeztetni a cikkben megtalálta gomb ahhoz, hogy valaki csatlakozzon az ő körükhöz.