Bojár Gábor a milliárdosok vagyonadójáról: Nekem megérte! | 24.hu
- Kik és miről: Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója a 24.hu stúdióbeszélgetésén a kormányváltás utáni gazdaságról, a vagyonadóról, a NER örökségéről és a magyar vállalkozói kultúráról beszélt.
- Vagyonadó: Bojár védi a 2027-től bevezetett adót — neki durván annyiba kerül, mint egy 35%-os felső jövedelemadósáv, évi kb. 4–500 millió forintot jelentene.
- Degresszív adórendszer: a magyar rendszer a gazdagoknak kedvezett — a forgalmi adók és a plafonos szocó miatt „a szegények teljes jövedelmét terheli, a gazdagokét csak töredékét".
- Kritikusi válaszok: a tőkeelhurkolás félelmét elutasítja (a nyugat-európai és USA-adók ennél is magasabbak); a startupoknál viszont valódi problémát lát, és levonhatóságot vagy halasztást javasol.
- Állami támogatás: a Graphisoft épp azért lett sikeres, mert soha nem kapott támogatást — így a vevők pénzéből kellett megélnie; az állam inkább oktatásba és stabil szabályozásba fektessen.
- NER és TISZA: a „nemzeti bajnokokat" nem tartja valós piaci sikereknek; a TISZA gazdaságpolitikájánál jelzi: úgy látja, az állam domináns piaci szerepét megtartanák — ezt rossz jelnek véli.
- Oktatás: a hanyatlása szerinte 50 éve tart, mert a politikust az újraválasztás méri, a 4 évnél hosszabb befektetés nem „látszik"; az oktatás az állam legjobban megtérülő befektetése.
- Euró: a bevezetés Magyarországnak is jó lenne — a csatlakozási feltételek fegyelmet szabnak, és transzparensebb gazdaságot eredményezhetnek.
- Forbes-lista: az első tízben már vannak valódi teljesítményből gazdagodottak, de a lista nagyobb része szerint nem saját érdemből került oda.
„Nem ennek ellenére értük el, hanem éppen ezért, mert hogy semmiféle támogatást nem kaptunk az államtól." – Bojár Gábor
Részletes összefoglaló megjelenítése
A 24.hu stúdióbeszélgetésének vendége Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója, akivel a műsorvezető a kormányváltás utáni gazdasági helyzetről, a milliárdosok vagyonadójáról, a NER üzleti örökségéről és a magyar vállalkozói kultúráról beszélgetett. A beszélgetést tegeződéses hangnemben bonyolították le.
A vagyonadó: „Nekem megérte"
Bojár Gábor kezdettől fogva megvédte a 2027-től bevezetésre kerülő vagyonadót, és erről véleménycikket is írt a HVG-ben. Alapérvű az volt, hogy a leggazdagabbaknak is az a legfontosabb, hogy a társadalom békés legyen, és hogy az Európai Unióban nálunk van majdnem a legmagasabb vagyoni különbség a felső és alsó 10% között.
„Kezdettől fogva megvédem. Úgy érzem, nekünk... egy békésebb társadalomra van szükségünk. Nekünk a leggazdagabbaknak a legfontosabb, hogy a társadalom békés legyen." – Bojár Gábor *
Saját vagyonadóját kiszámolta: nagyjából annyit fog fizetni, mintha a jelenlegi 15% helyett egy 35%-os felső jövedelemadó-sáv lenne. A számolás szerint a vagyona nagy része jövedelemtermelő cégekben és 6–8%-os hozamot hozó befektetésekben van; a 15%-os szja mintegy 1%-ot visz el a hozamból, a vagyonadó további 1%-ot, ami a jövedelemre vetítve 20%-os többletterhet jelent. A műsorvezető felvetésére, hogy a tavalyi Forbes-listán 51 milliárdos vagyon szerepel mellette, elismerte: az ennek 1%-a kb. 4–500 millió forint évente.
„Annyiba kerül nekem durván, mintha a jelenlegi 15% személyjövedelemadó helyett lenne egy felső sáv, és ott én 35%-ot fizetnék." – Bojár Gábor *
Elmondta: milliárdos ismerőseitől „megkapták", hogy megőrült, miközben kiszámoltatta vele, mennyibe kerül neki az adó. Válasza az volt, hogy mindenki természetesen a saját érdekét nézi, de néha a társadalom érdekét is nézni kell. Az 5%-os közcélú felajánlási lehetőséget üdvözölte: korábban folyó jövedelme kb. 10%-át fordította közcélú támogatásokra (többek között Iványi Gáborékat, színházakat, de politikai pártokat is), ám a 20%-kal magasabb adóteher után már kevesebbre fog telni.
A degresszív magyar adórendszer
Bojár részletesen kifejtette, hogy a magyar adórendszer a gazdagok javára degresszív volt:
- Az adóteher nagy része forgalmi (ÁFA, fogyasztási adók), amiben a szegények jövedelmük jóval nagyobb hányadát fizetik be, mert gyakorlatilag minden pénzüket fogyasztásra költik, míg a gazdagok befektetnek és jelentős részt külföldön költenek.
- A szociális hozzájárulást (szocó) adóként hajtják be, mégis plafonja van a tőkejövedelmek után – a hivatalos érv, hogy „ez biztosítás és nem adó", szerinte nem állja meg a helyét. A szocó ráadásul nominálisan is több, mint a személyi jövedelemadó.
- Mindez azt jelenti, hogy „a szegényeknek a teljes jövedelmüket terheli, nekünk meg csak egy töredékét".
„Hát persze, hogy élveztük... de hát azért a lelkünk mélyén kellett, hogy érezzük, hogy ez igazságtalan." – Bojár Gábor *
Megemlítette, hogy Kármán András is arra hivatkozott: a bevétel az államé, a vagyonadót tehát az igazságosabb rendszer részeként értelmezendő.
Tőkeelhurkolás, külföldi verseny, startupok
A vagyonadó kritikusaitól elhangzó félelmekre Bojár a következőket válaszolta:
- Tőkeelhurkolás: nem a tőkének, hanem a tőkésnek kellene „elmenekülnie" – azaz letelepedni egy másik országban. A jó életkörülményekkel rendelkező országokban azonban ennél durvább adórendszerek vannak: lánya az Egyesült Államokban, fia Spanyolországban, ő pedig sok időt tölt Franciaországban – mindhárom helyen több adót fizetnének, mint a magyar vagyonadóval együtt. Kivitt vagyon után is járna az adó.
- Külföldi tulajdonosok előnye: a hazai tulajdonosok nem hátrányba kerülnek, csupán egy jelenlegi előnyüket vesztik el – eddig a külföldi tőketulajdonosokat otthon magasabb adó sújtotta, mint a magyarokat.
- Startupok: tényleges problémának látja, hogy a gyorsan növő, még nem nyereséges cégek nem tudnak kivenni pénzt. Szerinte a növekedésre fordított befektetéseket lehetne levonni a vagyonadóból, vagy halasztást engedni, amikor a cég nyereséges lesz.
- Pozitív hatás: aki vagyona jelentős részét magánrepülőben, jachtban, luxusvillában tartja, annál nehezebben fog kijönni az adó – ezért érdemes lesz a vagyont értékteremtő vállalkozásokban tartani, ami a gazdasági növekedést szolgálja. A maga példája: hajót vett egyszer, de túl sok pénzt viszott el a tartása, ezért helyette bérel.
Társadalmi felelősségvállalás vagy igazságosság?
A műsorban elhangzott egy bejátszás az előző miniszterelnöktől, Orbán Viktorról, aki szerint a gazdagoktól három dolgot lehet elvárni: törvénybetartást, adófizetést és munkahelyteremtést, ő maga pedig nem foglalkozik a gazdagokkal, hanem „a szegényekkel meg a középosztállyal". Bojár szerint ennél több elvárható: felelősségviselés a társadalomért – de vitatkozik a vagyonadó elnevezésével kapcsolatban is.
„Nem, a vagyonadó a társadalmi igazságosság része. A társadalmi felelősségvállalásnak 1000 módja van... amit önként adunk. A vagyonadót azt nem önként adjuk, az az adórendszer része." – Bojár Gábor *
A társadalmi felelősségvállalás tényleges módjai szerinte: tisztességes üzleti magatartás (pl. környezetszennyezéssel nem „spórolva" profit nem termelni), művészet- és oktatástámogatás. A korábbi elvárás – „csak fizessék be az adójukat" – akkor nem volt komoly, amikor Magyarország a gazdagok számára adóparadicsom volt. Reméli, hogy ha a milliárdosok „büszkén befizetik" a vagyonadót, a bérleti adóra morogók kevésbé fognak morogni – bár hozzáteszi, nem ért a társadalomlélektanhoz. Arra a kérdésre, hogy a kb. 15 000 érintett megadóztatása elegendő-e a társadalmi békéhez, vagy inkább progresszív, többkulcsos adórendszer kellene, azt felelte: a kampányban Magyar Péter megígérte, hogy nem emel jövedelemadót, és hogy lesz vagyonadó – „nyilván ez volt a jobb választási kampány szempontjából".
„...és ha ez közgazdaságilag netán rosszabb, akkor is azt mondom, hogy nekem megérte, mert megérte, hogy sikerült elsöpörnie ezt az egyébként még a létező legszörnyűbb vagyonadónál is sokkal nagyobb gazdasági károkat okozó rendszert." – Bojár Gábor *
A NER „nemzeti bajnokai" és az állami pénz árnyoldala
A NER deklarált célja a nemzeti bajnokok létrehozása volt, de Bojár nem tud róla, hogy ez sikerült volna: az ilyen vállalatok óriási állami támogatással és tőkebefektetéssel működtek, és nem valódi piaci sikereket értek el. Ezzel szemben a rendszerváltás körüli időszakból legalább 8–10 olyan informatikai startupot ismer, amely a nemzetközi piacon sikeres lett – a Graphisoft mellett példákat említett (a prezi és további cégek neve az átiratban torzul).
A Graphisoft sikerének titkát éppen abban látja, hogy semmilyen állami támogatást nem kaptak:
„Nem ennek ellenére értük el, hanem éppen ezért, mert hogy semmiféle támogatást nem kaptunk az államtól, ezért kénytelenek voltunk a vevőink pénzéből megélni." – Bojár Gábor *
Szerinte egy terméket „két igényes szülő hoz létre": aki előállítja, és aki használja. Az állam, ha adja a pénzt, nem használja a terméket – legjobb esetben egy becsületes zsűri dönt róla. Mesélt egy francia konkurensről is, akit éppen azért tudtak legyőzni, mert túl sok pénzt kapott a francia államtól, és ehhez szokott hozzá, nem a vevőkhöz. Szerinte vannak történetei arról, hogy jobb sorsra érdemes vállalkozások haltak meg, mert az állam túl sok pénzt adott nekik.
Mi az állam dolga a vállalkozókkal?
Bojár szerint az állam három területen segíthet leginkább:
- Oktatás: jól képzett, kreatív munkaerő többet ér, mint a pénz.
- Stabil, kiszámítható üzleti környezet: nincsenek visszamenőleges törvények, transzparens adórendszer, amely nem változik évről évre – az adóadminisztrációra költött pénz ugyanis biztosan kidobott pénz.
- A piac minél nagyobb részének meghagyása a magánszektornak.
Kritikát fogalmazott meg a vagyonadó mostani rendelete felé is: annyira túlszabályozott és bonyolult, hogy ő maga – akinek tudnia kéne, hogyan számolja ki – csak „bambán nézte" a bevallási útmutatót. Szerinte minimum 20 000 érintett lehet (akik ráadásul nem is tudják, hogy érintettek-e), és nem lesz elég szakértő, aki kitudja tölteni a vagyonbevallásokat és ellenőrizni őket – a NAV egyébként is túlterhelt lesz a vagyonvisszaszerzési kampány miatt.
Az oktatás 50 éves hanyatlása
Bojár szerint az oktatás hanyatlása legalább 50 éve tart – már a Kádár-rendszer utolsó éveiben is érezhető volt. A Graphisoft korai sikerét annak köszönhette, hogy 20–25 évvel korábban felvett munkatársai még Klebelsberg Kuno-féle rendszerben képzett tanároktól kapták az oktatásukat. Elmesélt egy esetet egy Magyarország által delegált, oktatásért felelős uniós biztossal, aki egy zártkörű beszélgetésen őszintén azt mondta: a politikust egyetlen dolgon mérik, az újraválasztáson, és az oktatásba fektetett pénz négy év múlva nem látszik – ezért ez „beépített" a demokráciába.
„Ismerek néhány országot, amik demokratikusak, és mégis ezen túl tudtak lépni: Finnország, Észtország, skandináv országok, és ha nem annyira demokratikus országok: Kína vagy Szingapúr... kicsit hosszabb távon gondolkodó államférfiakra van szükségünk." – Bojár Gábor *
Kihangsúlyozta: azok az országok mutatják a leglátványosabb gazdasági növekedést, ahol a legtöbbet költik oktatásra – az állam számára ez a legjobban megtérülő befektetés.
A magyar tehetség és a „genetikus" alkalmazkodóképesség
Bojár jelenleg egy olyan oktatási intézményt vezet, amely elsősorban amerikai diákoknak ad számítástechnikai oktatást, üzleti ismeretekkel kombinálva. A magyar diákok díjmentesen vehetnek részt benne, és a top 50 amerikai egyetemről érkező hallgatókkal is kibírják a versenyt – gyakran később közösen alapítanak vállalkozást az Egyesült Államokban.
„Bennünk van az a találékonyság, ami a vállalkozói sikerhez vezet... Nekünk ezt az 1100 évet úgy kellett végigélnünk, hogy mindig valamilyen idegen hatalom megszállt minket... ebben nekünk meg kellett tanulni túlélni." – Bojár Gábor *
Ezt a történelmi túlélőképességet – mongolok, törökök, németek, oroszok megszállása után – az üzleti világ értékének nevezte. A műsorvezető az Otlik Géza „Iskola a határon" című könyvére utalt, amelyben a Mohács 400. évfordulóján elhangzik: hol vannak már az oszmánok, hol a Habsburgok, és mi még mindig itt vagyunk.
A verseny elfojtása az állami szférában
A versenyszellem hiányát konkrét példával illusztrálta: a Graphisoft épületeinek felújításánál dolgozó, kiváló kőfaragó vállalkozó magától értetődően mondta, hogy állami tulajdonú épületekre „olyat nekünk nem adnak". Az állami közbeszerzések legfeljebb a legolcsóbb megoldásról szólnak, pedig a legjobb ritkán a legolcsóbb.
„Tehát annál inkább tud versenyképes gazdaság kialakulni, minél kevésbé nyomja rá magát a piacra az állam." – Bojár Gábor *
Szerinte nem elég, hogy az állam tisztességes közbeszerzéseket csináljon – kevesebb közbeszerzést kellene kiadnia. Aki kizárólag abban jeleskedik, hogy állami megrendeléseket tud megszerezni, azt „nem tartom igazi vállalkozónak" – ezt járadékhozó befektetésnek nevezte.
Mészáros cégeinek kizárása és a TISZA gazdaságpolitikája
A vasútépítési beruházásokból kizárt Mészáros Lőrinc-cégek ügyében Bojár óvatos volt: nem mert hozzászólni, „elvileg lehet jó hatással", de idő kell hozzá. A NER-vállalkozásoknál a haszonlefölözés holding szinten fent történt, és a bedolgozók, alvállalkozók – akikhez a pénznek csak töredéke ment el – talán jobb munkát végezhetnek, ha a „járadékhozó réteget" megszüntetik.
A külföldi nagyvállalatok (pl. a korábban démonizált Strabag) térnyerésének lehetőségére azt mondta: a piacon nem feltétlen a tőkeerő dönt. Példaként említette a McDonald'sszal sikeresen versenyző magyar burgeres vállalkozást, amely New Yorkban, a Union Square-en nyitott üzletet, ahol ott áll a sor. (A cég neve az átiratban nem rekonstruálható egyértelműen.)
A TISZA kormányzatának gazdaságpolitikájáról elmondta: nem tartozik a gazdasági tanácsadók közé, „már csak azért sem, mert én egy másik generációt képviselek, mint amire ők támaszkodni szeretnének, és igazuk van". Ugyanakkor jeleket lát arra, hogy meg akarják tartani az állam domináns szerepét a piacon – és ezt nem tartja jónak, bár „csak jeleket lát". Ha az EU-s források a KKV-khoz fognak eljutni, az szerinte csak úgy jó, ha oktatásba megy; a direkt állami támogatásokról való leszokásnak még nem látja a jeleit.
„Az ingyen pénz az többet árt, mint az... Hátha meghallgatják; ha nem, nem. Lehet, hogy nincs igazam." – Bojár Gábor *
Megjegyezte: bár barátai vitatkoznak a „nagyon-nagyon piacpárti" álláspontjával (pl. tőkeigényes területeken, mint a gyógyszerfejlesztés, szükséges lehet állami támogatás), ő látja, hogy Nyugaton is a nagy gyógyszergyárak felvásárolják a kis molekulafejlesztéseket, tehát ott is működik a piac. Egy másik gondja a kapitalizmussal: túl sok a megtérülést kereső tőke, több, mint amennyi megtérülést biztosító vállalkozás van – ez is dezorientálja a vállalkozókat, hiszen a befektetői tőkét könnyebb megszerezni, mint vevőt.
Az euró bevezetése
Az euró bevezetéséről – amely a TISZA programjában is szerepelt – azt mondta: az európai gazdaság egészére jó hatással lenne, hogy legyen egy transzparens közös valuta, Magyarország pedig ma is az európai gazdaság része. Barátját, Surányit idézte, aki sokszor kritizálta az eurót, de most már úgy véli: „kimaradni belőle rosszabb, mint bemenni." Azért működik nehézkesen, mert egységes monetáris politika nem működhet egységes fiskális politika nélkül – kellene egy európai „pénzügyminisztérium", ami még nincs. A csatlakozási feltételek teljesítése pedig azért is jó, mert fegyelmet szab a gazdaságra.
„Lehet a magyar gazdaság sikerességének a mérője, hogy ha mondjuk 8–10 év múlva euróval tudunk fizetni a boltokban?" – a műsorvezető kérdése; Bojár válasza: „Lehet, hogy igen. Ha tudjuk teljesíteni, akkor valószínűleg egy transzparensebb és jobb gazdaságunk lesz." *
A Forbes-lista és a jövő
Az újra kiadott Forbes 100-as gazdaglistát (amely a 2025-ös adatokat tükrözi, és amelyen Mészáros Lőrinc továbbra is az első helyen áll) Bojár szerint is figyeli: „Hogyne érdekelne." A lista egy részén olyan vállalkozókat lát, akikhez örömmel méreti magát – az első tízben már van olyan, aki valódi szellemi és egyéni teljesítménnyel, globális értékelődéssel (egy amerikai befektető kisebbségi részesedés-vásárlása révén) érte el sikerét; „le a kalapot". A lista nagyobbik része viszont szerinte nem a saját teljesítményével került oda – de reméli, hogy ez a jövőben változni fog.
A záró kérdésre, hogy a kormányváltáson túl milyen nagy folyamat (MI, Európa versenyképessége, Kína térnyerése) határozza meg a magyar gazdaság jövőjét, Bojár óvakodott válaszolni: az MI óriási felfordulást okoz, de egyetlen reménye a magyar alkalmazkodóképesség – „talán az AI-hoz is jobban fogunk tudni alkalmazkodni, mint mások", mert ez a történelmük nyomán „genetikus tulajdonságuk" lett.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Én ősze András vagyok" – a műsorvezető neve az átiratban torzult formában szerepel; a helyes alak (valószínűleg Ősze András) nem erősíthető meg egyértelműen az átiratból.
- „Graffisoft", „Craffisoft", „grafisz park" – a cég neve többféle torz alakban jelenik meg; legvalószínűbb helyes alak: Graphisoft, illetve Graphisoft Park.
- „a prezit, említhetném a Logma, meg még jó néhány a trezorit" – az informatikai startup-cégek nevei értelmezhetetlenül torzultak (valószínűleg Prezi, LogMeIn, Trezorit?), de nem rekonstruálhatók biztosan.
- „Clébersbe Kunoféle rendszerben" – valószínűleg „Klebelsberg Kuno-féle rendszerben", bizonytalan.
- „Simon Burger, úgy hívják, Amerikába nyitott belőle üzletet... a Union Squareen van az üzletük" – a magyar burgeres vállalkozás neve torzulhat; a pontos név az átiratból nem biztosra rekonstruálható.
- „az ÉBOyban" – a mondatfájl („milyen nevek szerepelnek majd mondjuk az ÉBOyban?") kontextusa alapján valószínűleg időbeli utalás („a jövőben"/„a listában"), de nem rekonstruálható egyértelműen.
- „Otlik Géza iskola a határon" – valószínűleg Ottlik Géza „Iskolám a határon" című könyve; a szerző- és címalak bizonytalan.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:02]A választási kampányában Magyar Péter megígérte, hogy nem emel jövedelemadót, és megígérte, hogy lesz vagyonadó.
[00:00:08]Hogy ez gazdaságpolitikailag melyik a hasznosabb, melyik a kevésbé hasznos, ez egy másik kérdés.
[00:00:13]De nagy valószínűséggel ehhez értett Magyar Péter, mert elért egy hatalmas győzelmet, hogy a választási kampány szempontjából melyik volt a jobb.
[00:00:22]Nyilván ez volt a jobb választási kampány szempontjából, és ha ez közgazdaságilag netá rosszabb, akkor is azt mondom, hogy nekem megérte, mert [zene] mert megérte, hogy sikerült elsöpörnie ezt az egyébként még a létező legszörnyűbb vagyonadónál is sokkal nagyobb gazdasági károkat okozó rendszert.
[00:00:45]A politikai eseményeken túl a gazdaságban is zajlott az élet a kormányváltás óta.
[00:00:49][zene] 2027-től jön a milliárdosok vagyonadója.
[00:00:53]Mészáros Lőrinc cégeit kizárták a vasútépítési beruházásokból, és vezetőszáron vitték [zene] el korrupció gyanúja miatt Magyarország egyik leggazdagabb vállalkozóját.
[00:01:01]Adódik a kérdés, milyen hatással volt a NER bukása az üzleti életre?
[00:01:05]Élénkülhet-e a gazdaság az Orbánrendszer végével?
[00:01:10][zene] Visszatérhet-e a valódi verseny?
[00:01:12]És lehet-e a vagyonadóval egy békésebb, igazságosabb társadalmat építeni?
[00:01:14][zene] Többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ a 24.hu stúdiójában.
[00:01:21][zene] Én ősze András vagyok.
[00:01:21]Vendégem pedig Bojár Gábor, a Graffisoft alapítója.
[00:01:25]Köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunat.
[00:01:27]Meg köszönöm, hogy meghívtatok.
[00:01:27]A nézők kedvére elmondom, hogy megegyeztünk az adás előtt, hogy tegeződni fogunk, úgyhogy ebben a hangnemben fog zajlani a beszélgetés.
[00:01:35]Egyből egy aktualitással kezdenék.
[00:01:37]Egy véleménycikket is írtál a HVG-n, amiben megvédted a vagyonadót.
[00:01:42]Kezdettől fogva megvédem.
[00:01:42]Úgy érzem, nekünk, ahogy be bevezetésből említetted, hogy egy békésebb társadalomra van szükségünk.
[00:01:48]Nekünk a leggazdagabbmaknak a legfontosabb, hogy a társadalom békés legyen.
[00:01:52]Na most azokkal a hatalmas vagyoni különbségekkel, amik kialakultak az Orbán rendszer idején, de lehető korábban is, hát azokkal nehéz fenntartani a társadalmi békét.
[00:02:01]Azért, hogy az Európai Unióban nálunk van majdnem a legmagasabb vagyoni különbség a felső 10% és az alsó 10% között, hát ezért egy normál elkölcsi érzékű ember azt mondja, hogy az azért nem oké.
[00:02:14]Amikor még a választási kampány idején, amikor az először hangzott el, már akkor is kifejeztem, hogy tulajdonképpen én ezzel egyetértek.
[00:02:19]Rengeteg barátom jött nekem, hogy megőrültél, már kiszámoltat, hog ez neked miő fog kerülni.
[00:02:25]Kiszámoltam, megmondom.
[00:02:25]Annyiba kerül nekem durván, mintogyha a jelenlegi 15% személyjövedelemadó helyett lenne egy fölső sáv, és ott én 35%-ot fizetnék.
[00:02:36]Körülbelül akkor lennék nagyjából ugyanott, ahol a vagyonadóval leszek.
[00:02:38]És mondjuk fejlett országokban egy 35%-os felső adó adókulcs az egyáltalán nem sok.
[00:02:45]Nekem egyébként azért jön ki ennyi, és nem biztos, hogy mindenkinek kijön ugyanez az arány.
[00:02:50]Azért jön ki ennyi, mert a a vagyonom nagy része az jövedelemtermelő cégekben van, és tehát saját vállalkozásomban, vagy amit amit nem saját vállalkozásba tettem, azt olyan befektetésekben, amik azért olyan tőke arányosan olyan 6-7 esetleg 8% hozzamot is tudnak hozni.
[00:03:06]Na most abból körülbelül 1%-ot elvisz a 15%-os személyjövedelemadó.
[00:03:15]A vagyonadó elvisz ugye a tőké arányában további 1%-ot, akkor marad öt.
[00:03:18]Hát az 5%-ot v visz el.
[00:03:21]Hát az mondom az a töké az az a jövedelemre vetítve azt jelenti, az 1% a jövedelemre vetítve 20%-os többletadót jelent.
[00:03:29]Tehát mondom, mintha 15 helyett 35-öt fizetnék.
[00:03:32]Ezt ki kell tudni bírni.
[00:03:35]És ezt nagyságrendileg el lehet mondani, hogy ez mennyi.
[00:03:37]Én a tavalyi Forbes listát néztem meg.
[00:03:38]Azon egy ilyen 51 milliárdos vagyon volt neked feltüntetve.
[00:03:43]Akkor ennek az 1%-a az egy ilyen 4-500 millió Ft körülbelül.
[00:03:48]Igen.
[00:03:48]Lesz benne hát mondom egy része egyébként ennek ingatlan, tehát olyan ingatlanban, ahol van használok.
[00:03:55]Tehát befektetési célú ingatlanom n kivéve a grafisz parkot, ami az egész egy ingatlan.
[00:04:00]De hát az az jövedelemhozó, jövedelem termelő befektetés.
[00:04:05][horkantás] Igen, körülbelül a számok nagyjából stimmelnek.
[00:04:08]Azt is írtad ebben a ebben a véleménycikkben, hogy megkaptad érintettől, milliárdosoktól, hogy te megőrültél.
[00:04:15]Igen, persze megkaptam.
[00:04:15]Hát mindenki természetes, hogy elsősorban a saját érdekeit nézi, de hát azért kellene néha nézni annak a társadalomnak is az érdekeit, amelynek tagjai vagyunk.
[00:04:22]És a ennek a társadalomnak nem érdeke, hogy ezek a hatalmas vagyoni különbségek így alakuljanak és tovább nőjenek, mert ezek folyamatosan nőnek.
[00:04:30]Tehát ennek valamiennek a növekedésnek a fékezése az nekünk is érdekünk.
[00:04:35]És hát ez ehhez talán segít.
[00:04:38]Szerintem ez egy nagyon érdekes kérdés, hogy az üzleti életben mennyire gyakori ez az elvi alapú, vagy ez a szociális alapú megközelítés, amit te mondasz, vagy inkább gazdasági, racionális érdek játszanak nagyobb szerepet, mert gondolom senki nem szereti azt, hogyha 4-500 millió Ftot minden évben elves vesznek tőle, vagy ezt be kell adni a közösbe.
[00:05:00]Hű, az én családom se örül neki, és én se örülünk neki, de azt mondom, hogy azt mondom, hogy ennyi bele kell, hogy férjen.
[00:05:04]Gondoljunk arra, hogy eddig egy eddig eddig egy nagyon nagyon nagyon minket preferáló adórendszerben éltünk, aminek a hasznait élveztünk.
[00:05:12]Ebből a ebből a társadalmi szempontból talán túl nagy haszomból valamennyi társadalmi felelősségvállás címen vissza tudtam adni.
[00:05:20]Valószínűleg ez most csökkenni fog, hogy mennyit tudok társadalomfelősségreállássra fordítani, de hát érzem, tehát a jelenlegi rendszer az nem, hogy nem volt progresszív, ami egy normál társadalomban azért elvárható, hát a progresszív adórendszer azt jelenti, hogy a vagyonosabbak, a jobban keresők, azok arányaiban jobban járulnak hozzá a közterviseléshez, mint mint mint a szegényebbek.
[00:05:39]Ez ez normál társadal mi társadalmi rendszerekben így van.
[00:05:44]Nálunk az ellenkezője valósult meg.
[00:05:46]a rágyaiban sokkal kevésbé járulunk hozzá.
[00:05:47]És nem csak arról, amitől amiről a vagyonadó megtervezői Kármán András is először mondta, hogy hát ugye a bevétel az állami, tehát a az adóteher nagy része az forgalmi, tehát na ÁFA és és a tehát a fogyasztási adó és a fogyasztási adóban jövedelmüknek sokkal nagyobb hányadával vesznek részt a szegények, hiszen gyakorlatilag minden jövedelmüket kénytelenek fogyasztásra költeni.
[00:06:12]Míg mi gazdagabbak, jóval kisebb hányadát fordítjuk, mert mi befektetünk tovább a nagyon nagy részét külföldön költjük el, hát azért utazunk.
[00:06:21]Szóval ez azért ez azért tehát ilyen módon azon keresztül is az adórendszer tulajdonképpen degresszív, de volt egy másik része is, hogy az adón kívül adó módjára hajtják be a a szociális hozzáárulást, hogy mondják?
[00:06:37]Socót.
[00:06:37]Igen.
[00:06:37]És a a tőkejövedelmek után a szocónak van egy plafonja.
[00:06:44]Hát azzal az érvvel van egy plafonja, hogy hogy hát ez azért biztosítás és nem adó.
[00:06:49]Dehogy nem.
[00:06:49]Hát adóként hajtják be.
[00:06:51]Akkor érzésünk szerint ez adó.
[00:06:51]Na most ez azt jelenti, hogy a szó a szegényeknek a teljes jövedelmüket terheli, nekünk meg csak egy töredékét.
[00:06:59]Hát és a szocó ráadásul még több is, mint a mint a személy jövedelemadó.
[00:07:03]Tehát nominálisan is degresszív az adórendszer a gazdagok javára.
[00:07:09]Hát ennek persze, hogy élveztük.
[00:07:11]Tehát én is én nem én nem nem vagyok, hogy mondjam, mit mondják, nem vagyok önkínzó, vagy [nevetés] hát persze, hogy élveztük, de hát azért a lelkünk mélyén kellett, hogy érezzük, hogy ez igazságtalan.
[00:07:21]És lehet, hogy először mindenki felháborodik, amikor kiszámolja, hogy hány száz milliót, vagy netán milliárdot kell befizetnie, de én arra gondolok, hogy a vállalkozók nagyobbik része talán egy idő után a lelke mélyére néz és elismeri, hogy ami eddig volt, az azért nem volt igazságos.
[00:07:37]Most kijött egy részletszabályozás is a vagyonadóval kapcsolatban, ami azt foglalja magában, hogy 5%-át a vagyonadónak fel lehet ajánlani közcélokra.
[00:07:45]Te ugye a vagyon jelentős részét ajánlottad fel fel már ilyen célokra.
[00:07:52]Jövedelmem jelentő.
[00:07:53]Jövedelmedet, igen, bocsánat.
[00:07:53]Iványi Gáborékat támogattad, [torokköszörülés] színházakat, de egyébként támogattál politikai pártokat is.
[00:08:01]Hogyan állsz ehhez a kérdéshez?
[00:08:02]Hát természetesen örülök annak az 5% lehetőségeknek lehetőségnek.
[00:08:04]Én eddig nagyjából a jövedelmem, a folyó jövedelmem 10%-át fordítottam ilyen ilyen támogatásokra, tehát közcélú támogatásokra.
[00:08:15]Hát most a jövedelmem 20%-kal magasabb, 20% ponttal magasabb adót fog fizetni.
[00:08:20]Hát nem lesz ennyi, amin tudok tölteni.
[00:08:23]Ezen ezen valamit talán segít, hogy a vagyonadóból viszont öt arra megy.
[00:08:27]K az kevesebb számoljunk, hogyha a vagyonadóra költött pénzből annak az 5%-át költhetem el, akkor az ugye 1% lesz, mert az a jövedelmem 20%-a, tehát 1% lesz.
[00:08:37]Hát de akkor fen fenntartod valamilyen formában ezt a ezt a közcélokra ad nyilván sokkal szerényebb formában tudom fenntartani, mint eddig.
[00:08:47]Mondom, az a 20% azért hiányozni fog.
[00:08:49]De mennyire gyakori, hogy valaki így gondolkodik?
[00:08:53]Gondolom szoktatok beszélgetni vállalkozókkal, akik hasonlóan Azt mondtad a kérdést, hogy hogy a Ner után Ner nerről fogunk beszélgetni.
[00:09:04]Neres vállalkozókkal soha nem beszélgettem, úgyhogy fogalmam sincs, hogy hogy gondolkod, de akkor az ön ön vagy a te baráti körödben, bocsánat, abba azért abban is volt, aki azt mondja, hogy na ne, hát ez azért túl sok, de volt, aki azt mondta, gyerekek nem sz nem örülünk neki, de azért el kell fogadni, ez normális.
[00:09:17]volt ilyen, nem akarok neveket mondani, van olyan, de a baráti köröm zöme egyébként nem érintett, tehát én nem feltétlenban a felső 1000erben barátkozom, akiket ez érint, vagy 10000 mondjuk.
[00:09:28]De de ismerek olyan milliárdos vállalkozót, aki azt mondta, hogy hát sajnos ez oké, ezt el kell fogadnunk.
[00:09:38]akik kritizálják a vagyonadót, azt szokták mondani, hogy az a veszélye, hogy akár elmenekülhet a tőke, a külföldi tőkeulajdonosok azok előnybe kerülnek hát a magyar vállalkozókkal szemben, vagy akár a gazdasági növekedést is visszafoghatja, vagy még azt is felrolják, hogy hogy nem nem is hoz annyit a költségvetésbe igazából gondolsz.
[00:10:00]Mind ez mind, de ha külföldi tőke elmenekül, hova?
[00:10:02]Ugyanis ezért én ismerek néhány adórendszert, tehát olyan ugyanis nem a nem a tőkének kell elmenekülni, hanem a tőkésnek.
[00:10:08]Tehát tehát ahhoz, hogy ahhoz, hogy a vagyonadó rá ne vonatkozzon, ahhoz neki magának kell innen elköltözni, és egy más országá állampolgáraként vagy állandó letelep egyébként kérd meg választ.
[00:10:21]Egy más országot kell választani állandólaghelyül.
[00:10:22]Na most azért hát azért, hogyha egy jó országot akar választani, ahol jó élni, azokban az országokban, ahol jó élni, ott azért ennél durvább adórendszerek vannak.
[00:10:32]Tehát hova megy?
[00:10:32]Tehát összességében azért hát a lányom Amerikában él sokkal több adót fizet, mint mint mint fizetne itt vagyonadóval együtt.
[00:10:39]Vagy én sokkal több adót fizetnék, ha Amerikába telepednék le, mint amennyit Magyarországon fizetek.
[00:10:45]Sok időt töltök Franciaországban.
[00:10:47]Ott is ott is sokkal több adót v de sokkal több adót fizetnék, ha ott ha ott lennék adóaly.
[00:10:54]Spanyolországban a fiam most ott van, ott is sokkal többet fizetne.
[00:10:56]Tehát azért tudom, azért a jó országokban azért ennél magasabb adóterhek vannak.
[00:11:02]Szóval én nem tartok attól, hogy el fognak költözni az emberek.
[00:11:04]Azt ha pedig kivisszük a vagyonukat, az attól az még vagyonadó elik.
[00:11:08]Hát lehet, hogy mondjuk könnyebb csalni, de ne ebből induljunk ki.
[00:11:13]És például a hazai tulajdonosok hátrányba kerülhetnek a külföldiekkel szemben?
[00:11:17]Hát megmondom, hogy miért nem nem kerülnek hátrányba, hanem egy jelenlegi előnyüket esetleg elvesztik, hiszen eddig a külföldi tőketulajdonosokat otthon magasabb adó sújtotta [nevetés] a vállalkozások után, mint a magyar tőketulajdonosokat itthon.
[00:11:33]Ebből az előnyből fognak veszíteni, de hátrányba nem kerülnek, mert nem nagyon vannak olyan tőketulajdonosok Magyarországon, akik otthon ennél kevesebb adót fizetnek majd, mint nálunk.
[00:11:42]és a gazdasági növekedés visszaesésétől nem nem tartasz például azoknál a startup vállalkozóknál, akik még a növekedésnek az első fázisában vannak, még még nem tudnák esetleg, tehát a cégük ér milliárd fölött, de azért, mert gyorsan nő éppen azért gyorsan nő, de még nem tudnak kivenni mondjuk 100 millió cég.
[00:12:01]Í van, így van.
[00:12:01]Hát azzal valamit kellene kezdeni, azt nem tudom.
[00:12:02]Tehát a részletszabályokon még vannak viták.
[00:12:04]Én például úgy gondolom, nem vagyok törvényhozó, nem tudom, hogy hogy kell csinálni egy ilyen törvényt, de valahogy arra gondolok, hogy bizonyos méretig, bizonyos startup fázisban lévő vállalkozásoknál talán amit befektetnek a növekedésbe, az talán levonhatónak kéne lenni a vagyonadóból, vagy pedig halasztást elérni, hogy majd amikor majd egyszer nyereséges lesz, majd akkor fizetik ki.
[00:12:24]Szóval valamilyen megoldást lehet találni.
[00:12:26]Jó lenne, hogyha így a így főleg a startup vállalkozások növekedését nem szabadna visszafogni.
[00:12:31]A startup vállalkozásoknál valóban esetleg jelenthet negatív hatást a gazdasági növekedésre, de látok olyan helyet, ahol ahol pozitív hatással lehet a gazdasági növekedésre.
[00:12:42]Ugyanis említettem, hogy nekem azért jön ki a vállalkozásaimból kényelmesen ez a vagyonadó, mert a vagyonom nagy része az értéktermelő vállalkozásban van.
[00:12:53]Na most azoknál ez rosszul fog kijönni, akinek a vagyonnak egy jelentős része, mondjuk magánrepülőben, jaktban, luxusvillában satöbbi.
[00:13:01]Tehát olyan, ami nem pénzt hozz, hanem pénzt visz.
[00:13:03]Olyan vagyontárgyakban van, hát azoknak nehezebb lesz kifizetni, mert mert a ami marad értékteremtő vagy vagy jövedelemhozó vállalkozás, az esetleg az egész vagyonhoz képest kisebb.
[00:13:15]Tehát akkor tud lenni egy olyan hatása ennek az egésznek, hogy a gazdagabbak, tehát a vagyonosok, a vagyonuk minél nagyobb részét tartsák értékteremtő vállalkozásban.
[00:13:24]Ez tehát pozitív hatással tud lenni, hogy akkor magán drága magánrepülőgépek, jaktok, luxusvillák helyett több van befektetve olyanba, ami növeli a gazdasági növekedést.
[00:13:35]Ezt egyébként olvastam rólad, hogy egyszer vettél egy egy hajót, ami ami nem akkor valószínűleg ez mondatja veled.
[00:13:44]Hát igen, érezte, hogy túl sok aránytalanul sok pénzt visz el a tartásának a hajónak.
[00:13:48]Köszönöm szépen.
[00:13:50]Inkább arra az egy-két hétre vagy hónapra, amíg használok, hajót bérelek, az az nem viszel annyit a vagyonomból, hogy ne tudnám a nagy részt továbbra is jövedelemtermelő vállalkozásban tartani.
[00:14:02]Meglátjuk, milyen hatásai lesznek a vagyonadónak.
[00:14:03]A a Tisza szerint ez a társadalmi felelősségvállalásról szól, és hogy ez mit jelent pontosan, az szerintem egy egy vitás kérdés, amiről a miniszterelnöknek, Orbán Viktornak, az előző miniszterelnöknek is megvolt a véleménye.
[00:14:16]Erről nézzünk meg most egy bejátszót, és innen folytatjuk a beszélgetést.
[00:14:21]Magyarországon az elmúlt 30 évben létrejöttek komoly nagy tőkeagyonok.
[00:14:28]Persze, de akkor példá az nyugodt lelkiismerettel, hogy felcsúti-e az, aki az vé, de hogy tehát, hogy akkor nyugodt lelkiismerettel például ki tudja jelenteni azt, hogy Mészáros Lőrinc vagy Tiborc István vagy mások esetében soha nem mondta azt, hogy hát nekik kéne állami megrendelést kapni.
[00:14:41]Legatáotabb sőt az ellenkezőjét mondom.
[00:14:44]Három dolgot várok el minden nagytéstől és nagytőkés csoporttól, és többet nem is vagyok hajlandó foglalkozni velük, de ezt a három dolgot elvárom.
[00:14:52]Mindegy, hogy mennyi pénzed van, minden törvénytbe kell tartani.
[00:14:54]Az adódat mindig be kell fizetni, és ha van pénzed, adjál munkát más embereknek.
[00:14:59]Ez a három elvárásom van.
[00:15:01]Egyébként nem foglalkozom a gazdagokkal, mert nekem nem azokkal van dolgom, hanem a szegényekkel meg a középosztályal.
[00:15:09]Tehát az egyik narratíva az az, hogy a nagy vállalkozók amúgy is munkát adnak sok ezer embernek, befizetnek minden adót, és hogyha betartják a törvényeket, akkor semmi dolgunk nincsen velük.
[00:15:21]Elvárható ennél több szerinted a vállalkozóktól?
[00:15:24]Természetesen igen.
[00:15:24]Elvárható ennél több.
[00:15:27]Elvárható, hogy felelősséget viseljenek azért a társadalomért, amiben élnek.
[00:15:31]De ez a fajta társadalommi felel ettől még vitatkoznék azért a jelenlegi miniszterelnökünkkel is, aki úgy fogalmazott, hogy a vagyonadó a társadalmi felelősségvállás része.
[00:15:40]Nem, a vagyonadó a társadalmi igazságosság része.
[00:15:45]A társadalmi felelősség vállalásának 1000 módja van.
[00:15:47]A legfontosabb módja az, hogy a üzleti életben tisztességesek legyünk.
[00:15:53]Tehát ne olyan módon keressünk meg a profitunkat, ami egyébként az egész társadalomnak árt.
[00:16:01]1000 ilyen dolgot lehet találni, ahol kimondottan úgy úgy tudunk több profitot termelni, hogyha ártunk a társaknak, például környezetszennyezéssel nem törődünk.
[00:16:11]Tehát ilyen dolgokat is figyelembe kell venni akkor, amikor a saját üzletünket csináljuk.
[00:16:14]Ez már társadalmi felelősségvállás, hogy nem vágok olyan üzletbe, amivel terhelem a környezetet.
[00:16:21]Aztán már társadalmi felelősségvállás természetesen létezik ezen kívül is művészetek támogatása, oktatástámogatása.
[00:16:26]Mi arra költjük a legtöbbet oktatástámogatásra.
[00:16:30]Tehát azt hívom a társadalmi felelősségvá válas amit önként adunk.
[00:16:32]A vagyonadó azt nem önként adjuk, az az adórendszer részekkel.
[00:16:37]Az egy igazságos adórendszer része lehet.
[00:16:39]Most attól, hogy a ennék ugye eddig a tehát amit mondott az előző miniszterelnök úr, hogy csak annyit vár el a nagyvállalkozóktól, hogy fizessék be az adójukat, hát ez nem volt egy komoly elvárás, amikor a a leggazdagabbakat terhelő adóter ennyire alacsony, mint amennyi.
[00:16:54]Hát Magyarország a gazdagok számára egy adóparadicsom volt.
[00:16:58]Ezen azért lehet változtatni.
[00:17:01]Ugye te is azt írod ezt a ebben a véleménycben, hogy a társadalmi béke miatt jó a vagyonodó.
[00:17:05]Mit gondolsz arról, hogy akkor most ennyire rossz a renoméja a gazdagoknak, hogy hogy akkor meg kell őket adóztatni, hogy végre visszaálljon?
[00:17:16]A Hát én remélem esetleg, hogy lesz egy olyan hatása, és hogyha mi büszkén befizetjük azt a vagyonadót, akkor azt mondják, akik úgy morognak, hogy azért a rohadt anyukat, talán ezt kevésbé fognak morogni, mit tudom én.
[00:17:27]Remélek egy ilyet, de hát nem értek a társadalom társadalom lélektanához, de ezt logikusan remélem.
[00:17:35]Ugye nagyjából 15000 embert fog érinteni ez a vagyonadó.
[00:17:37]Szerinted létrejöhet a társadalmi béke így, hogy ezt a 15000 embert megadóztatják, vagy inkább érdemesebb lenne hosszútávon több kulcsos adórendszer progresszív adó felé elmozdulni?
[00:17:50]Nyilván itt itt már azért politikai kérdéseket is kín.
[00:17:53]Igen, politikai kérdések vannak.
[00:17:53]A választási kampányában Magyar Péter megígérte, hogy nem emel jövedelemadót és megígérte, hogy lesz vagyonadó.
[00:18:04]hogy ez gazdaságpolitikailag melyik a hasznosabb, melyik a kevésbé hasznosabb, ez egy másik kérdés, de nagy valószínűséggel ehhez értett Magyar Péter, mert elért egy hatalmas győzelmet, hogy a választási kampány szempontjából melyik volt a jobb.
[00:18:17]Nyilván ez volt a jobb választási kampány szempontjából, és ha ez közgazdaságilag netárosszabb, akkor is azt mondom, hogy nekem megérte, mert mert megérte, hogy sikerült elsöpörnie ezt az egyébként még a létező legszörnyűbb vagyonadónál is sokkal nagyobb gazdasági károkat okozó rendszert.
[00:18:37]Akkor bele is kapaszkodok ezekbe a gazdasági károkba, [horkantás] mert a másik téma, amiről szeretnék beszélni, az az, hogy az elmúlt 16 év milyen hatással volt a a vállalkozói attitűdökre Magyarországon.
[00:18:47]A NERnek az egyik deklarált célja az volt, hogy nemzeti bajnokokat hozzon létre, olyan nagy vállalatokat, akik a nemzetközi piacra is kilépve kiemelt jelentőségű vállalkozások lesznek.
[00:19:00]Ugye ez olyan vállalat lenne, mint amilyen a grafisoft volt a rendszerváltás környékén, amit ti létrehoztatok.
[00:19:08]Te hogy látod ezt?
[00:19:10]Sikerült nemzeti bajnokokat létrehozni?
[00:19:12]Nem tudok róla.
[00:19:12]Le volt a óriási állami támogatással meg hatalmas tőkebfektetéssel.
[00:19:17]Tudom olyan, hogy volt tőkeketés is, de hogy azok ott mekkora gazdasági sikereket értek el, azt nem tudom.
[00:19:24]Nyilván nem olyan jellegű volt, mint mint a Craffisoft volt, aki nem volt ebben egyedül.
[00:19:27]egyébként több ilyen informatikai céget ismerek, aki a saját szellemi termékével a világpiacon vezető pozíciót ért el.
[00:19:34]Az, hogyha valaki egy ingatlanbefektetést csinál valahol Szerbiában, és az jól hoz, az nem biztos, hogy ugyanaz.
[00:19:40]De de nem tudok olyanról.
[00:19:43]A ezt a 16 éve megelőzően született, több olyan, mint a grafisoft volt.
[00:19:49]Említhetném a prezit, említhetném a Logma, meg még jó néhány a trezorit.
[00:19:54]Én én legalább 8-10 olyan informatikai startupról tudok, ami a nemzetközi piacon lett sikeres.
[00:20:00]Na most azt szokták mondani, a grafisoft indult ezek közül előtt, tehát mi voltunk az első fecske a nemzetközi piacon sikeres startup vállalkozások között még a 80-as években, tehát még a rendszerváltás előtt.
[00:20:11]És sokszor megkérdezték tőlem, hogy hát akkor semmiféle anyagi támogatást nem kaptunk, tőkét se kaptunk, hogy a csudába tudtuk ezt elérni?
[00:20:18]Ennek ellenére, hogy tudtuk elérni?
[00:20:21]Én azt mondtam, azt szoktam válaszolni, nem ennek ellenére értük el, hanem éppen ezért, mert hogy semmiféle támogatást nem kaptunk az államtól, ezért kénytelenek voltunk a vevőink pénzéből megélni.
[00:20:30]És akkor lesz egy termék jó, vagy egy szolgáltatás jó, ha a vevők pénzéből élünk, mert azokra figyelünk, akiktől a pénzt kapjuk.
[00:20:37]Ez természetes.
[00:20:40]Hogyha az államtól túl sok támogatást kapunk, akkor az államra fogunk figyelni.
[00:20:44]és hogy az államnak a támogatását, hogy lehet megszerezni, az egészen más, mint és akkor nem is feltétlen korrupcióra gondolok, de a az állami beszerzések döntéshozói vagy az állami támogatások osztogatói nem úgy viselkednek, még ha becsületesek akkor se úgy viselkednek, mint egy vevő, akinek a termékemet használnia kell, és meg kell termelnie belőle azt a élvezetet, vagy azt a hasznot, azt a munka munka termelékenységet, amiért nekem fizetett.
[00:21:13]És akkor jobb termékeink lesznek.
[00:21:16]Egy terméket mindig két igényes szülő hoz létre.
[00:21:19]Az egyik, aki előállítja, a másik aki használja.
[00:21:21]És ha aki használja, az nem igényes, akkor a termék soha nem lesz jó.
[00:21:25]És az állam, ha adja a pénzt, ő nem használja a terméket.
[00:21:29]Tehát nem nem azért adja, mert ő használja a terméket, azért adja, mert legjobb esetben egy egy becsületes zsűri azt mondta, hogy na ez biztos jó lesz.
[00:21:38]Vannak történeteim, élő történeteim, hogy jobb sorsra érdemes vállalkozások hogy haltak meg azért, mert az állam túl sok pénzt adott nekik.
[00:21:45]Nem csak Magyarországon, Franciaország is például ismert arról, hogy szereti a az állam szereti támogatni nemzeti büszkeségből a francia vállalkozások nemzetközi terjeszkedését pénzzel.
[00:21:56]És tudok olyan konkurensünkről, akit éppen azért tudtunk legyőzni, mert túl sok pénzt kapott a francia államtól, és ahhoz szokott hozzá, és nem a vevőkhöz.
[00:22:05]De akkor hogyan lehet ezt visszafordítani?
[00:22:09]Mi a mi a dolga az államnak a vállalkozók?
[00:22:11]Rengeteg dolga van.
[00:22:13]Reng.
[00:22:13]Én három dolgot emelnék ki.
[00:22:13]Az egyik az, hogy oktatás.
[00:22:16]Tehát egy magas szintű oktatással az a vállalkozóknak sokkal többet segít, mert nekünk jól képzett kreatív, okos munkaerőre van szükségünk, és nem pénzre.
[00:22:27]Azok nekünk sokkal több hasznot tudnak hozni az a munkaerő, akit fölveszünk.
[00:22:32]Ez a legfontosabb.
[00:22:32]A második stabil és kiszámítható üzleti környezet.
[00:22:38]Ez ezzel is segíti a vállalkozókat.
[00:22:41]Nincsenek visszamenőleg törvénykezések.
[00:22:44]Az adórendszer transzparens lehet.
[00:22:44]Nem azt mondom, hogy nagyon kevés adót fizessünk.
[00:22:48]azt mondom, hogy elviselhető adót fizessünk, és főleg transzparensen ne változzon évről évre, vagy néha még év éven belül is, mert az adó adminisztrációjára költött pénz az kidobott pénz.
[00:23:00]Amit az államnak befizetünk, az hátha nem kidobott pénz, de amit az adminisztrációra, az biztos, hogy kidobott.
[00:23:06]Na most egyébként a mostani vagyónő rendelettel szemben, ami eddig nyilvánosságra került, ha lehet kritikám, akkor éppen ez, hogy ennek az adminisztrációja nagyon sokba fog kerülni.
[00:23:16]Tehát tehát néztem, hogy hát én én nem vagyok képes kiszámolni.
[00:23:20]Tehát megkaptam, hogy hogy kell kiszámolni.
[00:23:22]Én tudom, hogy mennyi az én vagyonom, és én ki tudnám számolni, de mikor megkaptam, hogy hogy kell kiszámolni, nem ki tudnám, ki is számoltam sokszor, de hogy kell kiszámolni, arra csak Bambán néztem.
[00:23:33]Valami olyan bonyolult, hogy nem igaz.
[00:23:35]Annyira túlszabályzott, hogy ezt nyilvánvalóan erre képzett szakemberek tudják csak majd megcsinálni.
[00:23:38]Most a nekik fizetett pénzt, azt jobban sajnálom, mint az államkasszába fizetett pénzt, mert ez az ez nem produktív, amit nekik fizetek.
[00:23:46]És és hol lesz annyi szakértő, aki 15000 érintett neki, és az a 15000-nél inkább több, mert lesz egy csomaga, aki nem is tudja, hogy ő érintett vagy nem.
[00:23:56]Tehát neki is majd valakinek ki kell számolni neki a határon van és biztos akar lenne benne egy nem érintett akkor minimum 20000-nek 20000-nek hol lesz elég szakértő aki ki tudja majd tölteni a vagyon bevallását és legalább ugyanennyi kell majd ennek az ellenőrzésére holn hol lesz ez a sok szakember honnan és hogyha azt nézem a NAVnak most egyébként is rengeteg dolga lesz mert most ugye van egy vagyonvisszaszerzési kampán meg a hát azzal is a NAVnak lesz dolga szóval úgy érzem hogy a NAV egy kicsit túlterhelt lesz túl túlvállalt [nevetés] igen.
[00:24:27]Visszatérek még kicsit arra, hogy a hogy a vállalkozói attitűdök hogyan változtak, és mondtad az oktatásnak a nagy a fontosságát.
[00:24:37]Nyilván itt lehet párhuzamot vonni, hogy mi történt az oktatással az elmúlt 10-15 évben, de még akár régebbre is visszamehetünk igazából.
[00:24:44]Nyugodtan visszamehetünk régebb.
[00:24:44]Az oktatásnak az üllése legalább 50 éve tart.
[00:24:48]Legalább 50 éve.
[00:24:48]Tehát még az előző kormányok, sőt még a rendszerváltás előtti, a Kádár rendszer utolsó éveiben is már érezhető volt az oktatásomlása.
[00:24:56]Mi a grafiszovnál annak köszönhettük a sikerünket, hogy azok a munkatársak, amiket 20, akiket 20-25 évvel ezelőtt fölvettek, azok még olyan tanároktól kapták az oktatásukat, aki még Clébersbe Kunoféle rendszerben képezték őket tanárrá.
[00:25:10]Az gyönyörű volt.
[00:25:13]És akkor mi most csak a nevét használjuk, de a szellemét nem.
[00:25:15]És akkor mi mi történt az elmúlt, amennyit mondtál akár 50 évben szerinted?
[00:25:21]Na most akkor a következőt tudnám erre mondani.
[00:25:22]Volt egy olyan még a itt ugye az előző 16 évben volt egy olyan Magyarország által delegált biztos az Európai Unióban, aki ez oktatásért volt felelős, és az tartott egyszer egy ilyen viszonylag zárt körű beszélgetést arról, hogy ő neki mi lesz ott a dolga.
[00:25:38]És akkor szembesítettük azzal, hogy miért romlik az oktatás ilyen szinten, mert mert érezhetően romlott.
[00:25:44]És akkor a következőt mondta nagyon őszintén, és az őszinteségért nagyra becsültem.
[00:25:49]Azt mondta, azt értsétek meg, hogy egy politikust egyedül egy dolgon mérik a teljesítményét az újraválasztásán.
[00:25:57]Az az egy, amiért harcolnia kell.
[00:25:59]Így működik a a demokrácia.
[00:26:01]Na most ha az oktatásba tesz pénzt, az négy év múlva nem fog látszani.
[00:26:06]Az sokkal hosszabb távon látszik, csak ezért szinte beépített dolog a demokráciába, hogy az oktatás, amivel az rövid távon nem térül meg, ezért arra kisebb gondot fordítanak.
[00:26:16]Na most erre azt tudnám mondani válaszként, hogy ismerek néhány országot, amik demokratikusak, és mégis ezen túl tudtak lépni.
[00:26:24]Finnország, Észtország, szkandinávors országok és ha nem annyira demokratikus országok, Kína vagy Szingapúr, hát fantasztikus.
[00:26:31]Tehát kicsit hosszabb távon gondolkodó államférfiakra van lesz, van szükségünk, és szeretnénk olyanokat, az oktatásra sokkal többet kell.
[00:26:40]És hogyha még egy statisztikát nézzük, azok az országok mutatják a leglátványosabb gazdasági növekedést, ahol a legtöbbet költik az oktatásra.
[00:26:48]Tehát, hogy az az állam részéről a legjobban megtérülő befog befektetés, az nem az én mániám, hanem objektív statisztikák igazolják.
[00:26:58]És te hogy látod?
[00:26:58]Van vállalkozói tehetség Magyarországon?
[00:27:02]Igen, igen, azt hiszem, hogy van.
[00:27:02]Én most egy olyan oktatási intézményt vezetek, amit alapítottunk, ami elsősorban amerikai diákoknak ad számító számítástudományban oktatást.
[00:27:12]És a számítástudományt mi kombináljuk üzleti ismeretekkel.
[00:27:17]Tehát nem egy üzletiskola, hanem egy tudományos iskolal.
[00:27:19]A tudományt az üzletismeretekkel ok kombináljuk, mert úgy érzem, hogy ez a sikertitka, hogy a tudományt az üzlettel közelebb hozni, ami hagyományosan nagyon távol van egymástól.
[00:27:30]Na, mi a sikerünket ennek köszönhettük, hogy a számítástechnikai tudományba tudtunk üzleti szellemet is vinni, és ezért el is tudtuk adni azokat a dolgokat, amiket kifejlesztettünk tudományos eredményként.
[00:27:40]Na most azt látom, hogy az amerikai diákokkal együtt jönnek magyar diákok is.
[00:27:45]A magyar diákok azok azok díjmentesen vehetnek ebben részt, és azok bírják velük a versenyt.
[00:27:49]Pedig az amerikai diákok nem akárhol akárhonnan jönnek a legjobb amerikai egyetemekről, mert azok tudják megengedni magunknak, hogy kifizessék ezt a magas standandíjat, amit mi amit mi számolunk.
[00:28:00]És ez abszolút a top 50 amerikai egyetemről és főiskoláról jönnek a diákok, és a velük együtt tanuló magyar diákok bírják velük a versenyt, sokszor utána együtt csinálnak vállalkozást amerikai kollégákkal.
[00:28:10]De miért is ezt el szoktam mondani?
[00:28:13]Ö bennünk van az a találékonyság, ami a vállalkozói sikerhez vezet, és ez honnan jön ez a genetikus találékonyság a történelmünkből?
[00:28:24]Nekünk ezt az 1100 évet úgy kellett végigélnünk, hogy mindig valamilyen idegen hatalom megszállt minket, legalábbis belőle az utolsó 5-600-at, hogy mongolok, amelyek egy kicsit több mint 500, mongolok, törökök, németek, oroszok, ezek mindig megszámtak minket, ezek mindig nagyon különböző kultúrákat erőltettek ránk, és ebben nekünk meg kellett tanulni túlélni.
[00:28:45]Tehát ilyen sok különböző kultúrájú megszállás után még mindig túlélni, ez egy fantasztikus túlélési képesség.
[00:28:54]Na most ez a fajta túlélési képesség, ami a magyarok sajátja, ez az üzleti világban egy nagy érték, mert az üzleti világban túlélni kell.
[00:29:03][nevetés] Nekem az egyik kedvenc könyvem Otlik Géza iskola a határon, és abban van egy jelenet.
[00:29:08]A Mohácsnak a 400.
[00:29:08]évfordulóját ünneplik, és és abban mondják a az ünnepségen, hogy hol vannak már az a az oszmánok, de hol vannak a Habsburgok és mi még mindig itt vagyunk, úgyhogy valószínűleg valami ilyesmire gondolt gondoltál.
[00:29:25][horkantás] Még azt szeretném kérdezni, hogy a vállalkozásokkal kapcsolatban mondtad te is a versenyszót nagyon sokszor, hogy a magyar diákok, vállalkozók állják a versenyt.
[00:29:36]Ö, mi történt szerinted a verseny fogalmával, vagy a versennyel az elmúlt 10-15 évben, ami ugye nagyon fontos a vállalkozás?
[00:29:45]Hát az a baj, hogyha itt nem volt verseny, akkor nem nincs versenyszellem.
[00:29:47]Hát hagyd mondjuk egy konkrét példát.
[00:29:47]A Graphisopben mi építkezéseket csinálunk, és volt egy nagyon-nagyon ügyes vállalkozónk, aki fantasztikus, gyönyörű munkát csinált, és ők kőfaragók, egy tényleg egy színvonalas munkát csináltak.
[00:30:01]az épül a hagyományos műemléképületek, ami a mi tulajdonunkba került, azoknak a felújításánál nagyon-nagyon szép munkát.
[00:30:08]És akkor a állami tulajdonban lévő épületek felújítására emek, ugye azokat is ti csináljátok?
[00:30:15]Nem, hát az ilyet nem nekünk adják.
[00:30:17]Tehát olyan magától értetődően mondta, hogy ami állami tulajdonban, vagy akár önkormányzati tulajdonban van, ott nem igazán érvényesül a verseny, az a fajta verseny, mert a verseny legfeljebb egy dologról szól.
[00:30:30]pontozásos alapon kiadja legolcsóbban, nehéz jobbat csinálni, de mi soha nem a legolcsóbbat választjuk, [nevetés] hanem hanem és általában a legjobb az nem a legolcsóbb.
[00:30:39]Tehát annál inkább tud versenyképes gazdaság kialakulni, minél kevésbé nyomja meg nyomja rá magát a piacra az állam.
[00:30:50]Tehát nem arról van szó, hogy az állam tisztességes közbeszerzéseket csináljon, az nem elég.
[00:30:57]az állam kevesebb közbeszerzést csináljon, és minél nagyobb részt hagyjon meg a magánpiacnak, mert a magánpiac, mint piac, az jobban működik, az jobban követ tudja megkövetelni a minőségi munkát, mint az állam.
[00:31:12]De akkor nem félnek a vállalkozók a versenytől, akik például állami megrendeléseken nőttek nagyra?
[00:31:16]Te ugye azt is szoktad mondani, hogy ezeket a vállalkozókat nem is feltétlenül tartod vállalkozónak?
[00:31:24]Igen, ezeket nem tartom vállalkozóknak.
[00:31:26]Tehát azt, aki kizárólag abban tud jeleskedni, és abban ér el egy győztes pozíciót, hogy ő tudja legjobban megszerezni az állami megrendeléseket, azt én nem igazi vállalkozónak hívom.
[00:31:38]Azt én, hogy is mondják, ezt járadékhozó befektetésnek.
[00:31:41][nevetés] Kicsit szeretnék még a jövőről is beszélni.
[00:31:45]Most az látszik, hogy az állami megrendelésekből, például a vasútépítésből kizárták Mészáros Lőrinc cégeit.
[00:31:51]Milyen hatással lesz az, hogyha lefejezik ezeket a neres vállalkozásokat szerinted?
[00:31:58]Hát ehhez nem mernék hozzászólni.
[00:31:58]Nem mernék hozzászólni.
[00:32:00]Elvileg lehet jó hatással, csak az több idő kell, hogy az érvényesüljön, mert ezek a ezek a vállalkozások nagyon jó kifejezést használta, hogy lefejezik.
[00:32:08]Itt a haszon lefölözése az valahol fönt volt egy holding szinten és bedolgozókkal dolgoztattak.
[00:32:14]És lehet, hogy ezek a bedolgozók, ezek az alvállalkozók, akik akiket nyilván nem a pénznek töredéke ment oda, azok talán jobb munkát tudnak végezni, hogyha a fölül a fejük fölül ezt a ezt a járadékhozó réteget megszüntetik.
[00:32:29]De hát azért ez egy átszervez bonyolult.
[00:32:31]Szóval nem nem mernék beleszólni olyasme.
[00:32:33]Azt nem értek, szoktam, de itt nem mernék.
[00:32:36]Sokaknak az a válasza erre a kérdésre, hogy hát hogyha nem a ezek a magy nem a magyar nagy, akkor majd jönnek a külföldiek.
[00:32:43]Ugye az előző rendszer által sokat démonizált, nem tudom, Strabag vagy külföldi nagyvállalatok.
[00:32:51]Te látsz ebben veszélyt egyébként?
[00:32:51]Hát lehet benne veszély, de azt kell mondanom, azt szokták mondani, hogy a külföldi tőkeerősek jönnek, azt tudnám mondani, hogy a piacon nem feltétlen a tőkeerő dönt.
[00:33:01]Tehát én úgy érzem, hogy a magyar vállalkozók a maguk kreativitásával, a legnagyobbakkal is tudják a versenyt.
[00:33:08]Hadd mondjak egy példát.
[00:33:09]Most nem akarok kimondottan szabadreklámot csinálni egy cégnek.
[00:33:11]Nem tudom, nem akarok, de egy elég nagy multinak tűnik mondjuk a McDonald's.
[00:33:17]Igaz, hogy az csak egy hálózat, egy franchise, de mégis csak egy egész világra kiterjedő multi.
[00:33:22]És volt egy magyar vállalkozás, ami fölvette vele a versenyt sikeresen.
[00:33:28]Simon Burger, úgy hívják, Amerikába nyitott belőle üzletet.
[00:33:30]Elmentem, megnéztem, a Union Squareen van az üzletük, ott áll a sor.
[00:33:34]Szellemesen, ügyesen tudnak találni megoldást, hogy a legerősebbekkel is fölvegyék a versenyt.
[00:33:41]és körvonalazódni.
[00:33:41]Látsz valamit a a Tisza kormánnyal kapcsolatban, hogy ők mit mit akarnak kezdeni a a vállalkozókkal?
[00:33:51]Nem tudom, őszintén szóval nem tudom.
[00:33:53]Nem vagyok a Tisza gazdasági tanácsadói között.
[00:33:56][zihálás] Már csak azért sem, mert én egy másik generációt képviselek, mint amit mint amire ők támaszkodni szeretnének.
[00:34:02]És igazuk van.
[00:34:06]Látok olyan jeleket, hogy hogy meg akarják tartani az államnak ezt a domináns szerepét a piacon, amit am De akkor ezt nem tartod jónak.
[00:34:13]Nem tartom jónak, de de csak jeleket látok.
[00:34:16]Szóval nem tudom.
[00:34:16]Szóval amikor azt mondják, hogy a azt mondják, hogy majd a magyar kis és középvállalkozásokhoz fognak eljutni az EU-s források, akkor én azt mondom, hogy igen, jusson el hozzájuk úgy, hogy oktatásba megy, és azok majd jobb munkaerőhöz jutnak.
[00:34:28]De a direkt állami támogatásokról való leszokásnak még nem látom a jeleit.
[00:34:36]Tehát akkor nem az a jó módja.
[00:34:36]A gazdasági programukban egyébként az van, hogy a KKV-kat szeretnék támogatni nagyon.
[00:34:42]Hát ez a kérdés, hogy akkor nem az a jó módja, hogy a eddig a més lőrincéknek járó pénzt akkor most a KKV-k között elutasztják.
[00:34:48]Igen.
[00:34:48]Hát azt hiszem nem ez lehet.
[00:34:50]Tehát az ingyen pénz az többet árt, mint az.
[00:34:53]Ezt akarom mondani.
[00:34:53]Hátha meghallgatják, meghallgatják, ha nem, nem.
[00:34:55]Lehet, az is lehet, hogy nincs igazam.
[00:34:57]Vannak például olyan vállalkozói területek, szoktak barátaim vitatkozni néha ezzel az én nagyon-nagyon piacpárti elképzelésem, hogy vannak olyan területek például, ah amik nagyon tőkeigényesek és és ott lehet, hogy szükség van állami támogatásra.
[00:35:11]Nem tudom, például azt tudom, gyógyszerfejlesztés, azt tudom, hogy sok milliárd kell, amíg egy gyógyszerből eladható gyógyszer lesz, de azt látom nyugaton is, hogy hogy a nagy gyógyszergyárak akkor felvásárolják ezeket a k azokat a kis molekulfejlesztéseket, amik még nem bizonyítottak, amik még hány fázison kell még átmenniük.
[00:35:29]Tehát ott is látom, hogy működik azért a piac, nem kell feltétlenül.
[00:35:34]Tehát egyébként is a világpiaccal és a kapitalizmussal az egyik baj, sok baj van, de az egyik baj, hogy túl sok a tőke, túl sok olyan tőke van, ami keresi a helyét, hogy hol tud megtérülni.
[00:35:46]Több megtérülést kereső tőke van, mint megtérülést biztosító vállalkozás.
[00:35:54]Úgyhogy ez a tőke felesleg, ez is orient, ez is dezorientálja a vállalkozásokat.
[00:35:59]Tehát arról beszél, hogy a befektetői tőkét megint könnyebb megszerezni, mint a felhasználóktól a pénzt, akik használni is akarják a termékemet.
[00:36:07]Tehát az is árt, nem annyira, mint az állami, mert a a magánbefektetők, a magántőkések, akik valahova befektetik a pénzüket, talán jobban értenek hozzá, hogy hova kell, mint az államnak ezek a kinevezett zsűrii.
[00:36:19]De az is árt.
[00:36:19]Tehát az a jó a vállalkozásoknak, hogyha a vevőikből élnek.
[00:36:24]Most nagyon sokat beszélgettünk politikai vonatkozású témákról.
[00:36:29]Szerinted a kormányváltáson túl mi az a folyamat?
[00:36:33]Nagyobb folyamat, ami hatással lesz a magyar gazdaság jövőjére?
[00:36:37]Gondolok itt akár az AI fejlődésére, Európa versenyképességének a csökkenésére, Kína térnyerésére.
[00:36:42]Ezek közül ki tudsz emelni egy fontos valamit, amit ami ami meghatározó lesz?
[00:36:50]Ezek nagy kihívások, de ezekhez én nem mernék hozzászólni.
[00:36:52]Tehát ez AI mit csinál a világgazdasággal?
[00:36:54]Nem tudom.
[00:36:56]nagyon nagy felfordulást okoz, azt tudom, de hát ilyen nagy fel előbb említettük ugye, hogy a magyaroknak az az előny, hogy nagyon különböző kultúrákhoz tudtak alkalmazkodni.
[00:37:03]Talán az AI-hoz is jobban fogunk tudni alkalmazkodni, mint mások.
[00:37:06]Amikor valamit nagyon fel valami nagyon felfordul körülöttünk, akkor az alkalmazkodóképesség segíthet, ami nekünk a történelmünk nyomán egy genetikus tulajdonságunk lett.
[00:37:18]Beszéljünk egy kicsit akkor az euró bevezetéséről.
[00:37:21]Ez a Tisza kormánynak is benne volt a programjában.
[00:37:23]És az az szerepelt benne, hogy előkészítik az országot arra, hogy majd beléphessünk az eurozónába.
[00:37:29]Te mit gondolsz hosszútávon az euró bevezetéséről?
[00:37:33]Milyen hatással lenne ez a gazdaságról?
[00:37:36]Hát én úgy érzem, hogy az európai gazdaság egészére feltétlenül jó hatással lenne, hogy legyen egy darab transzparens valuta, amit használunk, az európai gazdaság egészét segíti.
[00:37:47]Magyarország pedig az európai gazdaság része ma is, és még inkább az szeretne lenni.
[00:37:52]Tehát ilyen értelemben segíti.
[00:37:55]Egyébként Surányi Surányi barátom nagyon sokszor kritizálta az eurót.
[00:38:01]Ahogy létrehozták, biztos lehetett volna jobban létrehozni én benne, de most már ő is azt mondom, kimaradni belőle rosszabb, mint bemenni.
[00:38:09]Nem tökéletes, látszik, 1000er baja van, de kimaradni rosszabb, mint benne lenni.
[00:38:13]Azért működik egyébként nehézkesen és nem tökéletesen, mert egy egységes monetáris politika nagyon nehezen tud működni.
[00:38:21]hogy egységes fiskális politika nélkül, és egységes fiskális politika az egységes monetáris politika mögött nincs, és ez kéne.
[00:38:27]Tehát ahogy van egy közös nemzeti bank, európai nemzeti Bank, úgy kell legyen egy európai pénzügyminisztérium.
[00:38:38]De hát az még nincs.
[00:38:40]Varga, Varga Mihály is azt mondja, hogy nem egy csodaszer az euró, de ő valahogy úgy érvált, most kiadtak egy közleményt ezzel kapcsolatban, hogy hogy az a az út, amíg elérünk odáig, hogy euró legyen, az az megteremtheti a stabilitást.
[00:38:55]Igen.
[00:38:55]Ezzel egyéb Igen.
[00:38:56]Tehát az euró Igen.
[00:38:56]Tehát az euróvezetból csatlakozás feltételeit teljesíteni az a gazdaságnak jó, mert egy olyan fegyelmet szorít rá, ami egészében hasznos.
[00:39:05]És lehet a magyar gazdaság sikerességének a a mérője, hogyha mondjuk 8-10 év múlva euróval tudunk fizetni a boltokban?
[00:39:16]Lehet, hogy igen.
[00:39:16]Tehát hogyha tudjuk teljesíteni, akkor valószínűleg egy transzparensebb és jobb gazdaságunk lesz.
[00:39:21]Nemrég jött ki a Forbes 100-as gazdag lista.
[00:39:24]Még mindig Mészáros Lőrinc szerepel az első helyen, bár ezek igazából a 2025-ös évi eredményeket mutatják.
[00:39:34]Erről kapcsolatban is szeretnék egy kicsit kérdezni.
[00:39:35]Az első kérdésem az felmerült bennem, hogy a az üzletembereket, sikeres vállalkozókat érdekli ez a lista egyáltalán?
[00:39:42]Téged érdekel egyébként?
[00:39:45]Igen, hogyne érdekelne.
[00:39:46]És miért mi érdekes benne?
[00:39:48]Hát van benne olyan olyan olyan sikeres vállalkozó, akihez örömmel mérem magam, hogy hogy állok hozzák képest.
[00:39:52]A nagy többséghez nem.
[00:39:54]Úgyhogy megkeresem köztük, kik azok, akikhez azt mondom, hogy van köztük például most már az első 10-ben van olyan, akik tényleg fantasztikus szellemi és egyéni teljesítménnyel érték el a sikerüket.
[00:40:06]Globálisan úgy értékelődött föl a cégük, hogy egy nagy amerikai befektető egy kisebbségi részesedést vásárolt belőle, és ettől fölértékelődött az egész, és az az le a kalapot.
[00:40:18]Tehát mi mit mutat meg neked ez a jelenlegi lista, vagy a mostani, amit amit látsz rajta, hogyha megnézted?
[00:40:21]Hát nyilván nem a az a 100-as listának a nagyobbik része az nem a saját teljesítményével ért el, hogy ott legyen.
[00:40:31]Reméljük, ez változni fog.
[00:40:33]Na, erre is akartam kérdezni, hogy szerinted lesz-e változás a a jövőben a vagy milyen nevek szerepelnek majd mondjuk az ÉBOyban?
[00:40:40]Hát nagyon remélem, hogy lesznek.
[00:40:43]Hát üzleti életről, vagyonadóról és társadalmi igazságosságról beszélgettünk Bojár Gáborral a 24.hu stúdiójában.
[00:40:51]Köszönjük, hogy megnéztétek ezt az adást.
[00:40:53]Hogyha szeretnétek még ilyen hasonló stúdiós beszélgetéseket látni, hallgatni, akkor jelezzétek nekünk egy lájkolással vagy kommenteléssel, és hogyha még nem tettétek meg, iratkozzatok fel a 24.hu YouTube csatornájára.
[00:41:05]Köszönjük a figyelmet.
[00:41:07]Sziasztok.
[00:41:08]Én is köszönöm.