24.hu 51:14

Rázós évek várnak a Tisza-kormányra – Jaksity György a Dellában | 24.hu

matolcsy györgyeuróbevezetésvagyonadómnbgazdaságpolitikaközélet
Irányultság: CentristaKötődés: Független
Rázós évek várnak a Tisza-kormányra – Jaksity György a Dellában | 24.hu
tl;dr
  • Jaksity György befektető a 24.hu Dellapodcastjában a Matolcsy-ügyről, az euró-bevezetésről, az államháztartásról, a vagyonadóról és Európa válságáról beszélt.
  • A Matolcsy-ügyben hangsúlyozta: csak gyanúsítás van, ítélet nem született; a probléma gyökere a 2010-es évek parlamenti döntése, amely a jegybank nyereségét alapítványokba irányította.
  • Varga Mihály elhatárolódását jó döntésnek tartja; a feltárás országosan zajlik, de jegybanki felső vezető büntetőjogi felelősségre vonása példátlan.
  • Az inflációs cél 3%-ról 2,5%-ra, majd 2%-ra csökkentése az euró-bevezetéshez (ERM2) szükséges jelzés — a 2%-os célt tűző országok többsége sikeres volt.
  • A forint gyorsan tud fel- és leértékelődni; a piaci optimizmus korlátos, ha a kormány nem veszi komolyan az euró-célt, azt azonnal látják a hozamokban.
  • A 4,9%-os hiánycél kicentizett szám, reálisan nehezen teljesíthető; a hiánycsökkentésnek elkerülhetetlenül lesz növekedési áldozata.
  • A vagyonadó szerinte „közepesen jó politikai, nagyon rossz közgazdasági termék": csak ~0,2% GDP, miközben a svájci minta átvitele irreális.
  • Ügyfeleit zavarja, hogy a piaci versenyben sikeres vállalkozókat egyben mossák az államból élőkkel; nagy elvándorlást nem vár, de a rossz kommunikáció veszélyes.
  • Európában a jóléti modell válsága miatt tüntetnek; az öt legnagyobb európai gazdaságban többen élnek az államból, mint a magánszférából.
  • Szerinte a hajó már túlment a könnyű visszafordulás pontján, és a politikai közép kiüresedése a 21. század egyik legkomolyabb problémája.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A 24.hu Dellapodcastjának adásában a műsorvezető (az átiratban „Bakaev Zoltán"ként szereplő házigazda) Jaksity György befektetővel, a Concord Értékpapír Zrt. alapítójával beszélgetett. A felvétel 2026. október 26-án készült, és központi témái: a Matolcsy György körüli ügy és a jegybank reputációja, az inflációs cél csökkentése és az euró-bevezetés, az államháztartás helyzete, a vagyonadó, valamint Európa társadalmi-gazdasági válsága.

A Matolcsy-ügy és a Magyar Nemzeti Bank reputációja

A gyanúsítás és a tényállás

A beszélgetés a Matolcsy György elleni — különösen nagy jelentőségű vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás és okirathamisítás miatti — gyanúsítással indult. Jaksity hangsúlyozta: ítélet még nem született, „egyelőre a gyanúsításnál tartunk", ő maga nem ismeri a nyomozati anyag részleteit. A tényállás szerinte nagy vonalakban arról szól, hogy Matolcsy második, hatéves jegybankelnöki mandátumának utolsó napjaiban (2025 február vége–március eleje) megpróbálták az alapkezelőt és a vagyont egy külső piaci szereplőnek átadni, kiszervezni az alapítványi világból.

Jaksity szerint az ilyen vagyonkezelő-váltás önmagában nem törvénysértő: pénztáraknál, biztosítóknál, befektetési alapoknál „napi szintű előfordulás", ha megfelelő pályáztatással és jogszabályi körülmények között történik. Arról azonban, hogy a jegybanki ügyletnél ez így történt-e, nincs információja.

Varga Mihály szerepe és a jegybank megítélése

A műsorvezető felvetette, hogy a történet nem ér véget Matolcsy szerepének tisztázásával: vizsgálat tárgya lehet a mostani jegybankelnök, Varga Mihály felelőssége is, hiszen pénzügyminiszterként az ő időszakára esnek azok a törvények, amelyek lehetővé tették az alapítványi világ felépítését és vagyonnal való ellátását. Rámutatott: a pénzügyminisztérium képviselője ott ült a felügyelő bizottságban, tehát elvileg közvetlen rálátásuk volt az ügyekre.

Jaksity véleménye szerint ezek az ügyek nem újdonságok — évek óta „csepegnek vagy ömlenek" az információk a tényfeltáró újságírók révén —, és az is nyilvánvaló volt, hogy az ügy túlmegy polgárjogi problémákon, büntetőjogi konzekvenciákat von maga után. Jegybanki felső vezető büntetőjogi felelősségre vonására szerinte nincs példa: „miniszterelnököket, elnököket hosszan tudnánk sorolni Európában és Európán kívül is... jegybankot nem jut eszembe" — ez akár „hungarikummá" válhat. Hogy ez pontosan hogyan mutatkozott meg a magyar eszközök árazásában, azt szerinte nem lehet megállapítani.

Az „eredendő bűn"

Jaksity a probléma gyökerét a 2010-es évek parlamenti döntéseiben látja:
- A jegybank nyeresége alapítványokba kerülhetett — ami közgazdasági értelemben „fikció", mert a nyereségnek megfelelő veszteség keletkezett az államadósság devizaoldalán; „itt nem volt mit hova pakolni a valóságban".
- A tulajdonostól (a magyar államtól, amelyet a pénzügyminisztérium képviselt) elvették a döntést a nyereségfelosztásról — „ilyen nincs", egy normális részvénytársaságnál a tulajdonosok döntenek az osztalékról.

Ezután indult el a „lejtőn" az egész ügy, amelynek végére szinte áttekinthetetlen cég- és alapítványháló, valamint pénzmozgások álltak. Jaksity elmondta, hogy egy idő után már nem is olvasta a tényfeltáró cikkeket: egyrészt „vérlázító volt és elszomorító", hogy „ez fényes nappal ment éveken keresztül, és senkit nem zavart", másrészt annyira bonyolult volt, hogy időpocsékolásnak tartotta.

Az új vezetés elhatárolódása

Jaksity szerint Varga Mihálynak jó döntés, hogy igyekszik eltávolítani magától az alapítványi ügyeket, és olyan jegybankképet mutatni, amely csak az alapfeladatára — az árstabilitásra — koncentrál. Szerinte az új vezetés átvételkor megkezdte a feltárómunkát, feljelentések történtek, és ez a folyamat nemcsak a jegybankban, hanem a kormányzat szinte minden berkeiben zajlik az elmúlt másfél évtized visszaélésügyeinek feltárásaként. „Ami megtörtént, megtörtént" — ez most már büntetőjogi kérdés, a jegybank mai menedzsmentjének a törvényben meghatározott feladatait kell végeznie.

Az inflációs cél csökkentése és az euró-bevezetés

Miért fontos a 2,5, majd a 2 százalék?

A jegybank az inflációs célját 3%-ról 2,5%-ra csökkentette (a 2,5%-os cél 2028-ban lép életbe), a végső cél a 2%. Jaksity szerint a novum az, hogy kívülről nem nyilvánvaló, hogy ez nem mindegy. Amikor egy ország deklarálja, hogy az eurozóna tagja szeretne lenni — amelynek első lépése az ERM2-be való belépés —, szignálnia kell a piac felé, hogy eléri az ahhoz szükséges inflációs szintet. Az ERM2-ben a két legalacsonyabb pozitív inflációjú ország fölött maximum 1,5 százalékponttal lehet lenni.

A jegybank szerinte megvizsgálta a korábbi pályára lépő országokat, és arra jutott, hogy „aki 2%-os inflációs célt tűzött ki, azoknak a döntő többsége sikeres volt", míg a magasabb céllal indulók sokkal kisebb eséllyel érték el a feltételeket. Ezért a szigorúbb célkitűzés magasabb siker(esély).

Gazdaságpolitikai összhang és eszköztár

Jaksity hangsúlyozta, hogy az inflációs cél nem a jegybank „saját hobbija": a bértárgyalásokat is érdemben befolyásolhatja, ezért a gazdaságpolitika egészével szervesen összefüggő folyamatnak kell lennie. Amikor a kormány és a jegybankvezetés közösen rálépett az euróhoz vezető útra, kulcsfontosságú a teljes összhang és a hiteles kommunikáció — ebben szerinte „van még bőven feladat", de a legutóbbi hónapok alapján „mint hogyha látszana a fény az alagút végén".

A jegybank eszköztára (kamatok, verbális és nonverbális jelzések, elemzőapparátus — amely szerinte az egyik legkomolyabb gazdaságirányítási apparátus az országban) szerinte elégséges a 2%-os cél eléréséhez: „mindig is elégséges volt, és máshol is elégséges". A probléma mindig akkor van, ha a jegybank lép ki a rendszerből, vagy a kormányzat élesen szembemenő gazdaságpolitikát folytat. Arra, hogy a ±1%-os sávot érdemes-e a 2%-os célnál is tovább vinni, nem tudott választ adni — előbb el kell érni a célt sávon belül, nagy kilengések nélkül.

Árfolyam, devizapiac, „forró pénz"

Jaksity elmagyarázta: az alacsonyabb inflációs cél az árfolyamot is „tereli", mert gyenge forinttal nehezebb alacsony inflációt tartani. A monetáris politika lényege leegyszerűsítve: a kamat után az árfolyam a következő állomás, és az import-export magas súlya miatt az árfolyam meghatározó az árszínvonal alakulásában.

Érdekességként elmondta: a fejlődő piacok között a második legnagyobb a devizapiaci forgalom GDP-arányos nagysága Magyarországon. Ez mély piacot jelent, de következménye, hogy „amilyen gyorsan és nagy arányban tud felértékelődni a forint, ugyanolyan gyorsan és nagy arányban tud leértékelődni". A mostani 360–370 forintos sávban mozgó árfolyam alacsony volatilitása dicséretes, de a „forró pénz" — rövid lejáratú pénz — nagyon könnyen kiléphet, inkább a gyengébb irányba. Ha romlanak a külső tényezők, a forint nem 270–280 közé, hanem akár 400 fölé is mozoghat.

A piaci optimizmus — amelyet a Tisza-kormány euró-elköteleződése váltott ki — korlátok közé szorított jóindulat: „nem egy szabadágcsele típusú jó indulat". Ha bármi arra utal, hogy Magyarország mégsem veszi komolyan a célkitűzést, „az azonnal látni fogjuk a hozamokban és a forintárfolyamban".

Hosszú távú tőke és privatizáció

A stabilitás megerősítésének útja szerinte a hosszú távú tőke vonzása: külföldi beruházások, ingatlan-, termelőeszköz- és vállalatrészvény-vásárlások, valamint hosszú lejáratú, akár eurós államkötvény-kibocsátások. Az Államadósság Kezelő Központot az állam működésének egyik legprofesszionálisabb részének nevezte, amely tudományos modellezéssel, évtizedes tapasztalattal dönt a kibocsátásokról.

Jaksity a privatizációt is említette: a magyar államnak „fantasztikus arzenálja" van erre — azok a vállalatok, amelyek „bizonyítottan nem jó, ha állami tulajdonban vannak", tőkepiaci módszerekkel vagy stratégiai befektetőnek eladva gyorsan csökkenthetik az államadósságot és a devizapiaci kitettséget. A műsorvezető az MVM-et és a szerencsejáték-zárát említette; Jaksity szerint bármi szóba jöhet, ezt elemzés dönti el (eladás, közös vállalat, tőzsdei bevezetés). Fun fact-ként hozzátette: a magyar gazdaság két legsikeresebb időszaka — a 90-es évek második fele és a 2000-es évek első fele — éppen akkor volt, amikor „dübörgött a privatizáció", „valószínűleg a kettő között van valamilyen korreláció". Szerinte az euró-bevezetés és a privatizáció viszonya megfordítható: a privatizáció az, ami elősegíti az euró-bevezetést, mert a leggyorsabb módja az államadósság csökkentésének.

ERM2: gyorsan vagy lassan?

A műsorvezető felvetette a dilemmát: minél hamarabb belépni az ERM2-be (Kármán András pénzügyminiszter álláspontja), vagy minél kevesebb időt tölteni benne. Jaksity válasza kettős volt: ha az a félelem, hogy a mostani „szerencsés csillagzat" nem tart örökké, akkor a minél előbbi feltételteljesítés a célszerű; de ha a nehézségek vannak szem előtt, akkor a lassabb, stabilabb folyamat a jobb. Hangsúlyozta:

„A lépések egy részének már most jól láthatóan a legjobb szándék ellenére is van társadalmi negatív reakciója, és még valószínűleg lesz is. És rá se állt az igazán fájdalmas dologban, még hozzá se nyúlt a kormány. Tehát nem csak növekedési, hanem egy politikai-társadalmi stabilitási kérdés is." – Jaksity György *

„Rázós évek várnak a Tisza-kormányra. Szerintem mindenképp. Izgalmas évek. Tehát ennek, hogy mondjam, vannak jó oldalai is, de a feladat az egyáltalán nem könnyű." – Jaksity György *

Az államháztartás: hiány, adósság, növekedési áldozat

A 4,9%-os hiánycél

A jövő évi 4,9%-os hiánycélt a műsorvezető „patikamérleggel mért" számnak nevezte: ne érje el az 5%-ot, de hihető legyen a piacoknak. Jaksity szerint bizonyos értelemben tényleg kicentizett — a bejelentésekben tételenként ott vannak a pluszok és mínuszok —, de van üzenete: a legoptimistább elemzők várakozása is 5% fölötti volt, mivel Magyar Péter miniszterelnök nyáron egy kormányszóvivői tájékoztatón „jelentősen 6% alatti" célszámot említettek a 2027-es költségvetésre. Jaksity gyanakodva fogalmazott: amikor a piaci reakciók úgy mutattak, hogy a négyessel kezdődő számot szívesebben venne a piac, dönthettek úgy, hogy legyen 4,9. Ugyanakkor szerinte „reálisan ez nem egy könnyen teljesíthető feladat" — ez inkább az optimista verzió, nagy szabadságfokkal alakulhat rosszabbul. A kormánynak útközben van mozgástere a javításra, de az tovább veti fel a növekedési és a társadalmi-politikai áldozat kérdését.

Adósságcsökkentés és növekedési kockázatok

A négyéves makroprogram szerint a 77–78%-os államadósság 2030-ra 74% környékére csökken. Jaksity szerint a jövő évi 2,6 százalékpontnyi hiánycsökkenés önmagában nagy lépés — „nem evidens, hogy ilyen nagy lépéseket könnyű egyik évről másikra megtenni". Az állam a gazdaság majdnem felét újraosztja az államháztartáson keresztül, tehát ha ez a nettó kereslet GDP-arányosan több mint 2,5%-kal csökken, „elkerülhetetlenül lesz növekedési áldozata" — hogy mennyi, arra szerinte a pénzügyminisztériumban sincs válasz.

A 2027-es 2,4%-os növekedési előrejelzéssel kapcsolatban azt mondta: „nem láttam még olyan számítást, ami pontosan igazolta volna, hogy ez ennyire egyszerű". Célként szimpatikus, de a jelenlegi tendenciák kedvezőtlenek: az építőipar és az ipar nincs jó állapotban, a mezőgazdaság „tragédia", „lehet, hogy jövőre már nincs víz a Balatonban". Ráadásul a politikai váltás miatt jelentős vásárlóerő esik ki több részpiacról (autóértékesítés, ingatlanpiac, műtárgypiac). „Nagyon örülünk annak, hogy spórolunk, csak nagyon nehéz ezt úgy megvalósítani, hogy ennek ne legyen negatív hatása a gazdasági növekedésre."

A vagyonadó

Az ügyfélkör reakciói

Jaksity elmondta: ügyfélköre — magyar üzletemberek, vállalkozók — „imádják", szinte „kikövetelték" a vagyonadót (ironikus értelmű megjegyzésként). Szerinte ezek az emberek eddig is fizettek adót, és a jövőben is fognak: „a Magyarországon befizetett adók nagy részét a gazdagabbak fizetik be. Ezt elemi matematika."

Amit viszont jogosan rossz néven vesznek: hogy egyben mossák őket azokkal a vállalkozásokkal, amelyekről most a rendőrségi és egyéb weboldalakon lehet olvasni, és hogy aki piaci versenyben ért el valamit, az egy lapon van említve „az egyébként jogszerűen eljáró, de nagyrészt az államból élő vállalkozókkal". Szerinte ezt az irányt vissza kellene terelni normálisabb mederbe, mert ezek az üzenetek nem azt mondják, hogy „itt vállalkozz, itt ruházz be, itt alkalmazz embereket" — pedig „ezeken múlik a magyar gazdasági növekedés és fejlődés". A vagyonadót mint növekedést visszafogó tényezőt nyugodtan ide lehet sorolni.

Közgazdasági érvek a vagyonadó ellen

Jaksity szerint a vagyonadó a GDP szempontjából „nevetségesen láthatatlan összeg" — kb. 0,2%, évi 200 milliárd forint (bár hozzátette: „a vágy nem lesz annyi") —, miközben akik fizetik, azok „nagyon is érzik a bőrükön". Ha jelentős bevételre van szükség, az a GDP 1–2%-a tartományban keresendő: „9-ről 11%-ra emeljük a társasági adót, az 200 milliárd forint. 15-ről 15,5%-ra emeljük az [SZJA-t/ÁFA-t], az 200 milliárd forint. Nagyságrendekről beszélünk." Szerinte nem racionális hónapokat tölteni egy rendkívül komplex jogszabály megfogalmazásával, „miközben ott lógnak az alacsonyan elérhető gyümölcsök, amivel nagyságrendekkel többet lehet spórolni vagy beszedni".

„Ez egy közepesen jó politikai termék és egy nagyon rossz közgazdasági termék." – Jaksity György *

A svájci minta kritikája

A vagyonadó svájci mintájáról Jaksity szarkasztikusan fogalmazott: „ha a magyar válogatott fölvennénk Lionel Messit, attól még a magyar válogatottnak esélye sem lenne kijutni a világbajnokságra, nemhogy megnyernie". Szerinte jó példákból tanulni szép, de Svájcban a szövetségi kormány újraelosztási szerepe a GDP 10%-a, az áfa 8%, a személyi jövedelemadó kulcsok 0 és 11% között mozognak, a szövetségi államadósság a GDP 10%-a (kantonokkal együtt 30%).

„Nem tudok olyan mutatót mondani, amit a mi életünkben valaha Magyarország akár csak meg tudna közelíteni." – Jaksity György *

Üzletmeneti hatások és elvándorlás

Ügyfelei most attól az időszaktól (januártól jövő augusztusig) fognak a vagyonadóval foglalkozni, mert nem evidens, hogyan kell értékelni a különböző vagyontárgyakat — még a svájci formula sem evidens, főleg hogy egy tőle teljesen idegen adórendszerbe emelték be. Jaksity szerint jobb lenne, ha az üzletemberek vállalatvezetéssel foglalkoznának, és nem adójogszabályokat bújnának, értékbecslőkkel és adótanácsadókkal konzultálnának. Nagyfokú elvándorlást viszont nem lát reálisnak. A valódi tendencia-veszély: ha ez az egybemosó kommunikáció tart, és további hasonló adózati ötletek jönnek, az rossz irányba visz. Az érintett generáció (az 50–60–70-esek) esetében egyre kevesebb dolog köti az embereket Magyarországhoz — a szülők már nem élnek, a gyerekek kirepültek —, így „egyre többször arra fognak gondolni, hogy egy barátságtalanabb közeg helyett egy barátságosabb közegben éljenek, adót fizessenek, vállalkozzanak".

Európa társadalmi-gazdasági válsága

A beszélgetés végén a műsorvezető felhozta az Európában söprő tüntetéshullámokat (Párizs, Milánó, Bécs, Brüsszel/Belgium), amelyek az oktatás minősége, a lakhatási válság és a jövedelmi különbségek miatt indultak — röviden: a fiatalok kilátástalannak látják a jövőjüket. Megkérdezte: az európai jóléti modell teljes kudarcáról van szó, vagy arról, hogy a politikai elit nem képes válaszolni?

Jaksity szerint „Európa társadalmi-gazdasági problémáiról holnap reggelig tudnánk beszélni, főleg negatívumokat". A rendszer nagy tehetetlensége az alapprobléma:

„Az öt legnagyobb európai gazdaságban mindegyikre igaz az, hogy több ember él az államból, mint a magánszférából." – Jaksity György *

Ezek a gazdaságok (Németországot leszámítva) magas államadóssággal küzdenek: Franciaországé 120%, Olaszország „ott lötyög mögötte", a spanyolok épp most másztak ki a 2008–10-es válság hatásai alól. Nehéz lesz visszafordulni, a francia kötvénypiacon jól látható, hogy a piac egyre kevésbé vevő erre — eddig mindig ott volt az ECB, aki interveniált, de ennek egyre több politikai ellenereje van: az AfD euroszkeptikusként indult, és bár Giorgia Meloni tudott változtatni, esetleg a francia (az átiratban „Löpenék"-ként szereplő) politikai erők is, „erre nincs garancia" — és ha a folyamat romlik, a garancia még kevésbé lesz ott.

A francia kirobbanó ok a szociális juttatások lefaragása volt; a francia állam a GDP 57%-át osztja újra, miközben Jaksity a magyar 47–48%-ot is rendkívül magasnak tartja. „Nem olyan egyszerű innen visszajönni, mert felgyújtják a fél várost az elégedetlenkedő tömegek." És őszintén hozzátette:

„Megmondom őszintén, hogy fogalmam sincs, hogy mit lehet csinálni. Ez a hajó túlment azon a ponton vagy vonalon, ahonnan könnyű visszafordítani." – Jaksity György *

Szerinte ez teret nyit a szélsőségeknek Európában, ami részben a gazdasági problémáknak köszönhető, részben annak, hogy az elmúlt két évtizedben — az Egyesült Államokban is — megszűnt a politikai közép: a társadalom szélső jobbra és szélső balra válik szét. Bár ezt nem tartja a saját szakmájának, megosztotta szubjektív véleményét:

„Szerintem a politikai közép kiüresedése egy nagyon-nagyon komoly problémája a 21. századi fejlett és fejlődőben lévő gazdaságoknak és társadalmaknak." – Jaksity György *

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • A műsorvezető neve az átiratban „Bakaev Zoltán"ként szerepel; ez az ASR-átirat miatt torzíthatott, a helyes név nem rekonstruálható biztonsággal, ezért a összefoglalóban „a műsorvezető" megnevezést használtuk.
  • „ez benne volt a zuhanyhíradóban egy ideje már a piacon" — a „zuhanyhíradó" kifejezés értelmezhetetlen; valószínűleg egy piaci szóbeszédre/kifejezésre utal, de a pontos szó nem rekonstruálható.
  • „Löpenék is tudnak majd változtatni" — a név torz alak; valószínűleg francia politikai szereplőre utal, de a pontos név nem azonosítható biztonsággal.
  • „15-ről 15,5%-ra emeljük az eszát" — az „eszát" valószínűleg az SZJA vagy az ÁFA torz alakja; a pontos adónem nem állapítható meg egyértelműen (a 9→11%-os példa a társasági adóra utal).
  • „a MÁ-T, illetve a jövőt nézve a törvénybe meghatározott feladatait" — a „MÁ-T" rövidítés torz; a szövegkörnyezet alapján a Magyar Nemzeti Bankra utalhat.
  • Az árfolyam-tartomány az átiratban következetlenül szerepel (egyszer „260–270 Ft", máskor „360–370 Ft" euró/forint árfolyamként); a beszélgetés kontextusa alapján a 360–370-es sáv a valószínű, de a 260–270-es említés eredeti alakja nem tisztázható.
  • „155él% ponttal" — valószínűleg „1,5 százalékponttal" olvasandó az ERM2-inflációs feltétel kapcsán.
  • „George Meloni" — Giorgia Meloni torz alakja, a kontextus alapján javítva.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:01]A lépések egy részének már most jól láthatóan a legjobb szándék ellenére is van társadalmi negatív reakciója, [zene] és még valószínűleg lesz is.

[00:00:09]És rásul az igazán fájdalmas dologban, még hozzá se nyúlt a kormány.

[00:00:13]Tehát nem [zene] csak növekedési, hanem egy egy politikai társadalmi stabilitási kérdés is.

[00:00:22]Bizonybizony, ez szerintem nem szabad alá.

[00:00:24]Rázós évek várnak a Tiszakormányra.

[00:00:27]Szerintem mindenképp.

[00:00:27][zene] Izgalmas évek.

[00:00:28]Tehát ennek, hogy mondjam, vannak jó oldalai is, de de a feladat az egyáltalán nem könnyű.

[00:00:37][zene] Ez a Della, a 24.hu gazdasági [zene] podcastja, ahol minden a pénz körül forog.

[00:00:44]Üdvözlöm önöket, Bakaev Zoltán vagyok, a Della podcast házigazdája, a Della24.hu gazdasági podcast műsora, ahogy azt már sokszor elmondtam ebben a műsorban.

[00:00:53]Mai vendégem Jaksi György befektető, a Concord Értékpapír Zrt.

[00:00:58]alapítója.

[00:01:00]Üdvözöllek a stúdióban.

[00:01:02]Köszönöm a meghívást.

[00:01:04]Az adást október 26-án vesszük [torokköszörülés] föl, és arra kérném önöket, hogyha még nem tették volna, akkor iratkozzanak föl a 24.hu YouTube csatornájára.

[00:01:15]Gyuri, a kezdjük a Matolcsi sztorival.

[00:01:15]Ö nem is annyira arról szeretnék veled beszélgetni, hogy te hogy ítéled meg a történteket.

[00:01:26]Bár erre is fogunk majd pazarolni két szót.

[00:01:28]Tehát szerinted felháborító vagy felháborító, amit eddig tudunk ebben az az ügyben?

[00:01:32]Fontos hangsúlyozni, hogy nem hogy ítélet, de még vált sem fogalmazódott meg.

[00:01:35]egyelőre a gyanúsításnál tartunk, hanem [horkantás] majd arról fogunk inkább beszélni, hogy folt eshet-e a Magyar Nemzeti Bank reputációján, és lehet-e bármilyen piaci utórezgése mindannak, amit lassan most kezd a szemünk elé tárulni?

[00:01:55]Na nem a sajtó részéről, hanem a hatóságok, a nyomozó hatóságok részéről.

[00:01:59]De akkor visszatérve Matolcsi Györgyre, számodra világos az eddig megismert nyomozati anyagokból, hogy mi Matolcsi György szerepe abban a konkrét ügyben, amiben egyébként meggyanúsították különösen nagy jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás és okirathamisítás miatt?

[00:02:23][torokköszörülés] Nem, tehát nem ismerem a részleteit ennek a konkrét ügynek, meg hát nagyon sok mindennek, ami a Nemzeti Bankban történt.

[00:02:29]Ugye itt a tényállás az körülbelül arról szól, hogy a Matolcsi György második hatéves mandátumának utolsó napjaiban, ez 2025 február vége, március eleje, ott valahogy megpróbálták a azt a az alapkezelőt és azt a vagyont kiszervezni, vagy a a vonatkozó jogokat átadni egy külső piaci szereplőnek egy átmeneti időre.

[00:02:53]Ez ennek része volt a tulajdoni jogátadása, a vagyonkezelési jogátadása.

[00:03:00]Tehát kiszervezni az alapítványi világ alól.

[00:03:05]Önmagában ez a cselekedet, ez törvénysértő?

[00:03:09]önmagában az, hogy alapítványi vagy egy befektetési alap vagy egy nyugdíjpénztár vagyonát egyik vagyon kezelő helyett egy másikhoz helyezik, ha ez megfelelő pályáztatások jogszabályi körülményeknek teljes figyelembevételével történik, abban nincs semmi különös.

[00:03:25]Ez napi szintű előfordulással bír a piacon.

[00:03:30]Pénztárak, biztosítók, befektetési alapok kezelése meghirdetik a pályázatot.

[00:03:36]És mondjuk nyugdíjpénztárat tipikus példa.

[00:03:38]Külső vagyonkezők vannak most már talán minden létező nyugdíjpénztárnál, vagy külső és belső is.

[00:03:46][horkantás] A külsőket, mint például a mi cégünket is pályázaton választják ki.

[00:03:52]Ha a pályázat a jogszabályi körülményeknek megfelel, és a legjobb ajánlattevő nyer, akkor azt azt mondom, hogy rutin munka minden nap előfordul.

[00:04:01]hogy a jegybank esetében és ennél az ügyletnél ez így történt, arról nincs információk.

[00:04:09]Szóval milyen megítélés alá esik vagy eshet a piaci szereplőkbefektetők részéről mindaz, amit ami most árul elénk?

[00:04:18]És hangsúlyoznám, hogy a történet nem ér véget Matolcsi György szerepének tisztázásával.

[00:04:26]Itt hamar fölvetődhet a mostani jegybankelnök, Varga Mihály szerepének a megvizsgálása is.

[00:04:31]Ő korábban pénzügyminisztere volt az Orbán kormánynak.

[00:04:35]Az ő időszakára esnek azok a törvények, jogszabályok, amelyek egyáltalán lehetővé tették ezt a nagy ennek a nagy alapítványi világnak a felépítését, létrehozását, vagyonnal való ellátását.

[00:04:46]És szintén fölvetődik kérdésként, hogy a az ellenőrző funkcióját ellátta-e ebben az ügyben a a kormány.

[00:04:54]Fontos kiemelni, hogy a pénzügyminisztérium képviselője ott ült a felügyelő bizottságban, tehát elvileg közvetlen rálátásuk volt a az ott folyó ügyekre, mégha a belső szabályok elvileg el is távolították ezt a felügyelő bizottságot a az alapítványi világtól.

[00:05:12]Szóval mit jelent ez a Magyar Nemzeti Bank reputációját, illetően a jövőben ez ez valamiképpen befolyásolhatja-e a jegybank megítélését?

[00:05:23]Hát egyrészt azok az ügyek, amelyek itt nagyon-nagyon bonyolult céghálókon és alapítványi hálókon keresztül először, ahogy említetted, a tényfeltáró újságíróknak, hála a napvilágra kerültek, és most már évek óta csepegnek vagy ömlenek ezek az információk.

[00:05:44]Ez nem újdonság.

[00:05:47]És az is nyilvánvaló volt, hogy ami eddig ebből megismerhető volt, az túlmegy polgárjogi problémákon és büntetőjogi konzekvenciákat vett föl.

[00:05:58]Ennél fogva ez se új információ az, hogy mikor kit milyen váddal vagy mivel gyanúsítanak meg ezek új információk, illetve új információk lesznek.

[00:06:08]Semmiképpen nem jó hír egy jegybank és a hozzátartozó pénzügyi rendszer megítélése szempontjából.

[00:06:16]Ö nem is tudnék most hirtelen, nem ugrik be olyan eset, ahol jegybanki felső vezető vagy egy adott jegybanknak az elnöke büntetőjogi felelősségre vonás elé kerül.

[00:06:28]miniszterelnököket, elnököket hosszan tudnánk sorolni Európában és Európán kívül is.

[00:06:33]Ugye lezajlott egy brazil választás ott az egyik kihívónak az édesapja ől, a másik a ben lévő elnök, az pedig nemrég az mandátum előtt nemrég szabadul.

[00:06:45]Tehát, hogy hosszú ennek a sora, jegybank kár nem jut eszembe.

[00:06:51]Tehát ez lehet, hogy akkor egy ilyen hungarikummá válik, de ez közvetlenül meg fog mutatkozni, vagy esetleg korábbra visszatekintve meg is mutatkozhatott a magyar eszközök árazásában, amit konkrétan mondjuk a jegybankhoz köthető.

[00:07:04]Ö, hogy pont ez megmutatkozott, vagy hogyan mutatkozott be, ezt szerintem nem lehet pontosan megállapítani.

[00:07:09]A monetáris politika működése az természetesen nagyon nagy befolyással bírt és bír és bírni fog a magyar eszközök és egyáltalán a magyar gazdaság megítélését nézve.

[00:07:21]Ugye ebben az ügyben az eredendő bűn, hogy a 2010-es években a parlament két dolgot hagyott jóvá.

[00:07:29]A az egyik az az, hogy alapítványokba kerülhetett a jegybank nyeresége, ami közgazdasági értelemben egy fikció, hiszen az ő nyeresége az az államháztartásnak az államadósság devizális oldán ugyanakkora a vesztesége keletkezett.

[00:07:47]Tehát itt nem volt mit hova pakolni a valóságban.

[00:07:49]És a másik, hogy a tulajdonostól, magyar államtól, ahol a tulajdonsi jogokat a pénzügyminisztérium gyakorolta, elvette a döntést arról, hogy a nyereségfelosztás hogy történik.

[00:08:01]Ugye ilyen nincs.

[00:08:01]Tehát egy normális részvénytársaságnál tulajdonosok döntik el, hogy mit csinálnak a nyereséggel, mennyi osztalékot fizetnek, mennyit hagynak a a cégben.

[00:08:11]Tehát ez az a két belépő probléma, amiután elindult lefelé a lejtőn ez az egész ügy.

[00:08:18]És onnantól, ahogy az előbb említetten, egy egy a végére már szinte áttekinthetetlen cég és alapítványi háló és pénzmozgások zajlottak, és és egyre úgy kívülről nézve súlyosabbá vált a helyzet, illetve ezeknek a pénzeknek az esetleges visszaszerezhetőség sem tudod követni egyébként, hogy mi történik.

[00:08:39]Én én egy idő után azért nem olvastam [nevetés] tényfelt cikkeket, mert mert egyrészt tényleg vérlázító volt és elszomorító volt, és az, hogy ez fényes nappal ment éveken keresztül, és senkit nem zavart, másrészt annyira komplikált volt, hogy egy időpocsékolásnak tartottam.

[00:08:55]Hát most ugye a bűnüldöző szervek vannak lefoglalva ezzel ezzel és sok más üggyel.

[00:09:03]kiindulva abból, amit mondtál, hogy a befektetők elsősorban a konkrét monetáris politikán keresztül ítélik meg adott jegybank teljesítménye, tevékenységét.

[00:09:13]A Varga Mihály vezette MMB részéről egy jó döntés volt, hogy igyekszik amen amennyire tudja eltávolítani magától, eltolni magát magától ezt az egész alapítványi ügyet, és [torokköszörülés] egy olyan jegybank képét próbálja felmutatni, ami csak az alapfeladatára koncentrál.

[00:09:31]Ez ez ez tulajdonképpen ezt a célt is szolgálja.

[00:09:36]Igen, szerintem nagyon fontos, hogy magunk mögött hagyjuk a múltat, és a piacal való együttműködésben vagy kormánnyal, tehát a külvilágó együttműködésben a jegybank arra koncentrál, ami ma és a jövőben a feladata.

[00:09:49]Ez pedig alapvetően az árstabilitás.

[00:09:52]Ö és ebben ugye a jegybanknak a kormánnyal együttműködve kulcsszerepe lesz, hiszen elindultunk, ha minden igaz, azon az úton, hogy euróval fizessünk valamikor a 2030-as évek elejétől.

[00:10:05]Ebben a jegybanknak ugye a legfrissebb és szerintem rendkívül fontos döntése volt az inflációs céljának a fél száponttal való csökkentése.

[00:10:15]Erre ennek a részleteire visszatérhetünk később, mert ez szerintem a külvilág számára nem biztos, hogy nyilvánvaló, hogy ez miért fontos döntés.

[00:10:24]De visszatérve, tehát szerintem nagyon fontos, hogy ami megtörtént, megtörtént.

[00:10:28]Ez most már nem monetáris politikai, nem jegybanki, hanem büntetőjogi kérdések sora, amit a megfelelő szervek intéznek.

[00:10:34]A jegybank mai menedzsmentjének meg az a feladata, hogy a MÁ-T, illetve a jövőt nézve a törvénybe meghatározott feladatait végezze.

[00:10:45]Szerinted ahogy a jegybank kommunikál, az egy világos és egyértelmű elhatárolódás az előző jegybanki vezetéstől?

[00:10:52]Szerintem egyértelmű az elhatárodás, illetve amennyire mondom, nem követem napról napra, de amennyire követtem, gyakorlatilag az új jegybanki vezetés, amint átvette a feladatokat, megkezdte a feltárómunkát minden felmerülő ügy kapcsán.

[00:11:10]feljelentések feljelentések történtek.

[00:11:12]Tehát jól láthatóan megy az a folyamat, ami most egyébként nem csak a jegybankban, hanem szinte mindenhol ugye a kormányzat különböző berkeiben zajlik, hogy mi minden történt itt az elmúlt bő másfél évtizedben.

[00:11:26]Előbb átvetted a szerkesztői munkát és magad ajánlottál egy témát, akkor menjünk azon irányba, amit itt előbb megszabtál, vagy vagy fölvetettél nekünk.

[00:11:35]Szóval az inflációs cél csökkentése, ez most 1% pontos.

[00:11:36]3ról 2,5%-ra, de ha jól értem, akkor igazából a cél az a 2% lesz.

[00:11:42]Majd csak két ütemben akarjuk ugye ezt elérni.

[00:11:45]Ö próbáljuk egy kicsit megértetni velem és a nézőkkel, hallgatókkal, hogy miért fontos az inflációs cél meghatározása, és az, hogy mondjuk a napvégén egy teljes százalékponttal lejjebb viszi ezt a jegybank, ez milyen alkalmazkodást kíván meg a vállalatoktól, a kormánytól és persze magától a jegybanktól?

[00:12:09]Ugye az, hogy a az inflációs célkitűzés rendszerébe mi egy jegybanknak a feladata, az azt gondolom, hogy ma már bárki számára teljesen világos, aki kicsit is érdeklődik a a gazdasági folyamatok iránt.

[00:12:21]A novum inkább az, hogy kívülről nézve talán nem teljesen vé, hogy nem mindegy, hogy kettő vagy 2,s5 vagy 3%.

[00:12:29]Tehát egyrészt nem mindegy.

[00:12:32]A másik, hogy amikor abba a folyamatba belép egy ország, hogy deklarálja, hogy szeretne az eurozóna tagja lenni, amit két évvel azt megölően az ERM2-ben való belépés, mint első feladványt kell teljesíteni, akkor arról is kell egy képet alkosson, és ezt szignálnia kell a piac felé, hogy az inflációs cél fogja elérni azt a szintet, ami mindezen feltételeknek az egyik legfontosabbika.

[00:13:04]A jegybank megvizsgálta tudomásom szerint, hogy azok a előző esetek, amikor valaki ugyanerre a pályára rálépett, és volt kett 2,53%-os inflációs célja, azok közül melyik volt sikeres abban, hogy végül tényleg elérte azt a célkitűzést, ami az inflációhoz kapcsolódik az ERM2 rendszerben.

[00:13:25]Ugye itt a két legalacsonyabb pozitív inflációjú ország fölött maximum 155él% ponttal lehet lenni.

[00:13:34]És azt találták, ami nem annyira meglepő, hogy aki magasabb inflációs céllal kezdte, az sokkal kisebb eséllyel volt sikeres.

[00:13:40]Aki 2%-os inflációs célt tűzött ki, azoknak a döntő többsége sikeres volt.

[00:13:47]Tehát már az elején nem mindegy, hogy hogyan tekintünk erre a pályára.

[00:13:52]és egy szigorúbb, ha úgy tetszik, a 2%-ot minél előbb megcélzó inflációs célkitűzés rendszer működtetés az, ami magasabb esély a sikerre.

[00:14:03]Ez a lényeg.

[00:14:05]A jegybank arra törekszik ezáltal, hogy ezt a célt elérje monetáris eszközökön és egyéb eszközökön keresztül, tehát hogy az infláció az minél közelebb kerüljön ehhez a cél összeghez.

[00:14:21]De hogy ez ehhez nyilván alkalmazkodnia kell a a nemzetgazdaságnak és a társadalomnak.

[00:14:27]Mondok egy nagyon egyszerű példát.

[00:14:29]Ez például érdemben fogja befolyásolni, gondolom a bértárgyalások alakulását a jövőben, vagy befolyásolhatja.

[00:14:35]Igen.

[00:14:35]Tehát, hogy ez nem a jegybanknak a saját hobbija.

[00:14:37]Ez mindig a gazdaságpolitika egészével szervesen összefüggő folyamat és és cselekvés kell legyen.

[00:14:45]Tehát főleg akkor, amikor a kormány döntésével együtt a jegybankvezetés ezzel egyetértve rálép az euróhoz vezető útra, ott nagyon fontos, hogy teljes mértékű együttműködés legyen a szereplő között abból a szempontból, hogy az inflációs célt és az egyéb az euró bevezetést szükséges feltételek eléréséért mindketten teljes összhangban és teljes erőbedobással cselekszenek.

[00:15:13]Tehát nyilván befolyásolni fog bértárgyalásokat.

[00:15:17]Most a gazdasági szférának nincs olyan feladata, hogy együttműködjön ezzel a kormánnyal vagy a jegybankkal.

[00:15:24]A gazdasági szférát befolyásolni kell tudni a gazdaságpolitika eszközrendszerén keresztül.

[00:15:30]Ugye az inflációs cél elér eléréséhez vezető úton az egyik legfontosabb dolog az a jegybank és persze a kormányzat rétéről részéről a hiteles kommunikáció és a hiteles a kommunikáció összhangban lévő cselekvés.

[00:15:45]Ebben azt gondolom, hogy visszatekintve van még bőven feladat.

[00:15:50]De de talán a az a legutóbbi hónapok eseményeit követve azt mondom, hogy hogy mintogyha látszana a fény az alagút végén, tehát egy ilyen irányba mozdulunk el.

[00:16:01]A [torokköszörülés] másik az, hogy az eszközöket hogyan használjuk a jegybanknak.

[00:16:04]az eszközrendszere most rendkívül fogom egyszerűsíteni, de az inflációs cél elérése érdekében leginkább ugye a a jegybanki kamat, illetve kamatok, hiszen itt több eszközről beszélünk, az előbb említett verbális és nonverbális jelzések a a piac felé.

[00:16:26]Nem utolsósorban az emögött levő elemzőmunka, hiszen az egyik legkomolyabb gazdaság, politikai gazdaság irányítás jellemző apparátus az a jegybankban van.

[00:16:34]Tehát ezek azok az eszközök, amelyekkel ő befolyásolni tudja a gazdaság működését és a kormányzattal együttműködve azt a célt megvalósítani, hogy ha két 2 és,5 3%, akkor ezeket a szinteket az adott intervallumon belül elérjük.

[00:16:54]A jelenlegi eszköztár egy banknak elégséges egy 2%-os inflációs cél eléréséhez?

[00:17:00]Én szerintem igen.

[00:17:00]És mindig is elégséges volt, és máshol is elégséges, ahol viszonylag éppelmélyű gazdaságpolitika és gazdaságirányítás működött.

[00:17:10]A probléma mindig abból van, amikor ebből a rendszerből akár maga a jegybank lép ki, tehát nem olyan monetáris politikát folytat, amiből egyértelműen következne az inflációs céleléréssel, vagy a jegybank legjobb tehetsége szerint működik, de a kormányzat olyan gazdaságpolitikát folytat, ami élesen szembegy ezzel.

[00:17:32]hogyha jelenleg egy plusz mínusz 1% pontos sávban tekinti elfogadottnak az inflációt, hogy jegy bank ezt a sávot érdemes tovább vinni a 2%-os célnál is?

[00:17:43]Ezt nem tudom ma megmondani.

[00:17:43]Tehát egyrészt meg kéne ugranunk azt a magyar gazdaság életében ritkán látott eredményt, hogy a tényleg elérjük az inflációs célt és a sávon belül mozogva érjük el, tehát nagyobb kilengések nélkül.

[00:17:58]És utána jön a következő frat, hogy valószínűleg egy ponton az a döntés fog születni, hogy a 2 és fél helyett a kettő az inflációs cél.

[00:18:05]Hogy ez a a sávnak a szűkítésével és milyen ritmusban történik, ezt nem tudom megmondani.

[00:18:12]Majd akkor is ott kell eldönteni.

[00:18:12]A ugye a 2,5%-os cél az 2028ban lépve be.

[00:18:19]A 2%-hoz is várni kell további két évet, mert akkor már 30-ba fogunk járni, amikor elvileg minden feltételt teljesíteni akar a Tiszakormány az euró bevezetéshez.

[00:18:28]Vagy ez már túl késői váltás lenne?

[00:18:32]Én szerintem azért nincs értelme ezen gondolkozni, azt se tudjuk, hogy holnap mi lesz kis túlzással.

[00:18:36]Annyi minden változik a magyar gazdaságban és a következőkben annyi minden fog változni a világgazdaságba.

[00:18:43]Mi nem vagyunk függetlenek attól, hogy mi történik.

[00:18:47]Sőt, nagyon is ki vagyunk szolgáltatva azoknak a folyamatoknak, fel se tudjuk sorolni, hogy mennyi minden zajlik most, aminek a hatásai nehezen előrezhetőek.

[00:18:56]Tehát én én ma igazából személy szerint én ezzel nem foglalkozom.

[00:18:59]Az inflációs cél módosítása, pontosabban csökkentése az egyfajta módon terelli az árfolyamot is.

[00:19:07]Tehát, hogy egy gyenge forinttal nyilván nehezebb teljesíteni egy alacsonyabb inflációs szélt.

[00:19:15]Ugye a kamat, mint legfontosabb eszköz, a következő állomás az árfolyam.

[00:19:18]és az árfolyamon keresztül ugye a a az importxport rendkívül magas szerepe a magyar gazdaságban meghatározó az árfolyamnak nagyon-nagyon szerepe az infláció árszínvollal változásában.

[00:19:34]Tehát ez tulajdonképpen a módusz operandia, hogyha nagyon leegyszerűsítjük a monetáris politikának.

[00:19:41]Két dolognak kell érvényesülni.

[00:19:41]A az evidencia, hogy folyamatosan kivinni a a volatilitást az árfolyamból.

[00:19:47]Ez szerintem az elmúlt több mint egy évben jól láthatóan nagyon sokat változott és jó irányba változott.

[00:19:58]Tehát tulajdonképpen ma azt látom, hogyha ránézek a grafikonra, hogy 260-270 Ft mozog között mozog a az eurónak az árfolyama.

[00:20:06]Ez nagyon dicséretes.

[00:20:08]Mit mozogna, hogyha Orbán Viktor megnyerte volna a választást, akkor hát ezt nem tudjuk.

[00:20:12]Szóval, hogy annyi változó van ebben a rendszerben, azt tudjuk, hogy az elmúlt évtizedekben Magyarországon nagyon kevés olyan és rövid időszak volt, amikor ennyire alacsony volt a volatilitás.

[00:20:24]Hozzáteszem, hogy a 2010-es években is jól látható volt, hogy a jegybanknak van ilyen szándéka.

[00:20:29]Tehát miközben mindenki azt nézi, hogy ebben az időszakban egy jelentős leértékelődés, nominális és leértékelődés következett be, azt azért ritkábban tesszük hozzá, hogy egy-egy időszaktól eltekintve az időszak nagy részében volt egy legalábbis gondolhatta a piac, hogy van a az MMB-ben egy olyan szándék, hogy csökkentse vagy fenntartson egy alacsony volatilitást a a forintnak Nyilván ez a saját működése szempontjából is fontos, de a gazdasági szereplőknek a kockázatai is kisebbek egy kisebb kilengésekkel működő árfolyam esetében.

[00:21:11]Az annak, hogy a a forintárfolyam viszonylagos stabilitást mutat ebben a 370-360 Ft-os tartományban mozog.

[00:21:20]mekkora szerepe van a van a politikai tényezőnek, pontosabban annak, hogy a Tisza kormány elköteleződése az euró bevezetése mellett láthatóan egy komoly optimizmust váltott ki a piacokon.

[00:21:33]Egyrészt van egy optimizus.

[00:21:33]Ez egy tehát egyrészt fontos, hogy van egy optimizmus, mert ez azt jelenti, hogy a piac ilyenkor bizalmat szavaz, és nem lesz annyira kötekedő, ha esetleg rossz számok, rossz adatok, rossz hírek jönnek ki, de azért ez nem egy szabadagazda típusú jó indulat.

[00:21:49]Tehát, hogy bizonyos korlátozok között, bizonyos korlátok között van ez a fajta jó indulat.

[00:21:57]És abban a pillanatban, hogy bármi olyan merül föl, ami a piac számára azt az üzenetet küldi, hogy lehet, hogy mégse veszi Magyarország komolyan ezt a fajta célkitűzést vagy vállalást, azt azonnal látni fogjuk a a hozamokban és a a forintár folyamában.

[00:22:14]Meddig leszünk ütésállóak különös tekintettel arra a globális gazdasági környezetre, ami hát egyre rosszabb képet mutat.

[00:22:24]Igen.

[00:22:24]Akkor itt egy picit menjünk bele a jegybank és egyáltalán a pénzügyi piac boszorkány konyhájába.

[00:22:33]A magyar devizapiac rendkívül nagy.

[00:22:33]A devizapiac alatt értve az összes azonnali, határidős, opciós és egyéb üzletet, adást és vételt együtt véve.

[00:22:42]És ezt én se tudtam egyébként, de most akkor örömmel megosztom a a hallgatókkal, hogy a fejlődő piacok között a második legnagyobb devizapiaci forgalom per GDP aránya Magyarországnak van.

[00:22:58]Ennek örülhetnénk, hogy valahol másodikok vagyunk, de ennek van azért egy olyan következménye, amit fontos szem előtt tartani.

[00:23:06]Ez azt jelenti, hogy ez egy nagyon mély devizapiac, tehát a gazdaságméretéhez képest óriási devizforgalmunk van.

[00:23:12]És ugye az a forint felértékelődése, ami megtörtént részben már a a múlt évtől és aztán a választási eredmények hatására, [horkantás] az ezzel a nagy devizapiaccal történt meg.

[00:23:25]Ugye ez azt jelenti, hogy amilyen gyorsan és nagy arányba tudod felértékődni a forint, ugyanolyan gyorsan és nagy arányban tud leértékelődni abban a pillanatban visszatérve a a az előző részéhez a válasznak, amikor olyan hírek jönnek ki, tehát amire Magyarországnak egy ilyen devizapiaccal és ennyi, nem szeretem ezt a kifejezést, de forró pénzzel vagy rövid lejáratú pénzzel rendkívüli mértékben kell vigyázni, mert ebből a 360-370-esából, ahol most mozog, vagy amin belül mozog, nagyon könnyen tud kilépni.

[00:24:00]És per pillanat inkább a a gyengébb irányba tud könnyebben kilépni, mint az erősebb.

[00:24:05]Az erősebb irányba akkor fog elmenni, hogy hozzuk az eredményeket, amiket vállalunk.

[00:24:09]Tehát most a jó indulat már benne van a az árfolyamban.

[00:24:13]Ha viszont jönnek a rossz hírek, amelyek lehetnek egyébként tőlünk teljesen függetlenek is, hát azért sok minden zajlik a világban, Párizsban gyújtogatnak, Milánóban gyújtogatnak.

[00:24:24]Az európai gazdasággal kapcsolatos problémák azokat jobb, ha nem becsüljük le, mert nagyon súlyosak.

[00:24:32]Geopolitikai kihívások, szóval nem sorolom a napi híreket.

[00:24:35]Ö, tehát lehet, hogy mi tökéletesen végezzük a dolgunkat, de a környezetünknek a változása olyan mértékben negatív, hogy az ilyen típusú kockázatok, mint amilyen a magyar kötvények, a magyar deviza árfolyam, azok egy negatívabb megítélésre alá esnek, és akkor pillanatokon belül nagy mozgások fordulhatnak elő.

[00:24:56]Ál naiv lesz a kérdésem, de rendelkezik-e a magyar gazdaságpolitika elégséges eszközzel arra, hogy ezeket a kívülről érkező hatásokat annyira tudja tompítani, hogy az euró bevezetés ütemezése az tartható legyen?

[00:25:14]Igen, az mondok stratégiai és taktikai, technikai dolgokat.

[00:25:17]A stratégia az nyilván az, hogyha ha eldöntöttük, hogy normális gazdaságpolitikát sajnunk, független attól, hogy lesz-e euró vagy sem, ez mindenképp célszerű lenne.

[00:25:29]Hogyha ennek a kommunikációja egyértelmű, a piacnak a pozitív reakciója egyértelmű, antól egyfelaton, hogy ezt tűzzelvassal meg kell valósítani.

[00:25:39]És ez nem holnap fog megtörténni, ez a következő mondjuk nagyjából négy évről szól.

[00:25:43]A a a taktikai része az nyilván akár a kormányzat, akár a jegybank vagy más szereplők részéről a kommunikáció.

[00:25:53]Tehát lehetőleg ne mondjunk butaságokat, lehetőleg összhangban a stratégiai szinttel kommunikáljunk.

[00:25:57]Ha vannak is rossz híreink, akkor magyarázzuk meg, hogy ezek miért vannak, és mit fogunk tenni, hogy semlegesítsük a negatív hatásukat.

[00:26:06]És egy másik dolog, ami stratégiai és taktikai együtt, hogy az előbb mondom, nem szeretem a forrópénzkifejezést, de valóban gyorsan megmozdítható forrásai vannak ennek a fajta most látott forintstabilitásnak.

[00:26:20]Hogy lehetne ezt még stabilabbá tenni?

[00:26:23]Hát hogyha olyan pénzeket vonzunk be, akik nem rövid devizapiaci spekulációra és most a szó legjobb értelében haszon elérésére, hanem egy hosszútávú [horkantás] felértékésre játszanak.

[00:26:36]Ilyenek, minden olyan beruházás, ami Magyarországra jön külföldről.

[00:26:42]ilyen bármiféle eszköznek a megvétele Magyarországon külföldről, ami lehet ingatlan, lehet termelőeszköz, lehet vállalatnak részvényekvények satöbbi.

[00:26:54]Tehát hogy ebbe az irányba kéne nagyon erősen elmozdulni, mert annak nagyon örülünk, hogy most van egy ekkora devizapiacunk egy ilyen mélységgel és ilyen pozitív hozzáállással, de arról beszéltünk, hogy tőlünk függetlenül is bármi történhet, ami miatt ez a dolog megbillent.

[00:27:09]És hogyha ez a dolog megbillen, ez 260 és 270 közötről.

[00:27:11]Nem 270 és 280 közé, hanem akár 400 fölé isy 360 370 vagy vagy bocsánat 360-tól [nevetés] igen 360 370 közülről nem pár fortot fog mozogni.

[00:27:29]Tehát hogyha romlanak a külső tényezők, akkor a kormánynak még eltökéltebbnek kell lennie az euróbevezetés mellett.

[00:27:35]Hát vagy még eltökéltebbnek kell lenni a maximális gazdaságpolitika mellett.

[00:27:39]Igen.

[00:27:39]Tehát azt kell folyamatosan látni, hogy nincs nagy mozgásterőnk, tehát mi alkalmazkodó gazdaság vagyunk, nem mi fújjuk a passzát szeret, ami nem baj, mert hozzánk hasonló méretű gazdaság vagy populáció ország sok van, ami rendkívül sikeres, és messze nem látjuk azt, hogy annyira k ki lenne téve a világgazdasági, mert ki van téve a mozgásoknak, de hogy nem szenvedi őket olyan mértékben el, mint ahogy Magyarország szisztematikusan mindig elszenvedte.

[00:28:05]abba az eszköztárba, amit az előbb felsoroltál, és ahová a hosszútávú befektetéseket érdemes övíroztatni.

[00:28:14]Ebbe oda kell értenünk mondjuk azt is, hogy a a az államkötvény kibocsátásoknál minél hosszabb távr szóljanak ezek.

[00:28:22]Tehát a hosszú kötvényekre kéne inkább a hangsúlyt helyezni, akár eurós kötvények kibocsátásával is.

[00:28:29]Hát az államadósság kezelő központ, ami így az elmúlt 40 évet nézve az egyik legf professzionálisabb része a a az állam működésének vagy a kormányzatnak.

[00:28:40]ö tudományos modellezéssel dönti el, hogy milyen devizába, milyen lejáratra, mikor bocsát ki, milyen kötvény.

[00:28:48]Tehát, hogy ez nem egy ilyen asztal melletti beszéltés kérdés.

[00:28:52]Erre modelljeik vannak, és és mondom, nem tegnap óta, hanem évtizedes távlatban.

[00:28:59]És ezt jól csinálják, tehát nagyon hosszan kéne visszamenjünk az időbe, hogy találjunk, de ez lehet eszköze a forrópénz kiszorításának?

[00:29:06]Nem, szerintem a Igen, van az Államadósság központnak nagyon fontos szerepe van abban, hogy ezt a fajta sajátos devizapiaci adottságot jól kezelje, és szerintem jól is kezeli.

[00:29:16]A feladat inkább ott van, hogy milyen tőkét tudunk vonzani, ami a a magyar gazdaságba kerül befektetésre, mer azt nyilván nem fogják csütörtökről, péntekre kivonni.

[00:29:30]Az se olyan, hogy örökre itt marad, hogyha ha nem kellemes a számára a helyzet, de azért az az nyilván nem forró pénz.

[00:29:36]Ugyanez, hogyha nem eszközökből áramlik, hanem mondjuk vállalati részvények vásárlása során valósul ez meg.

[00:29:44]Általában az se arról szól, hogy pár nap alatt, vagy pár hónap alatt akar valaki pénzt keresni.

[00:29:49]És akkor itt jön a a sitok szó, hogy bizony a magyar államnak erre van egy fantasztikus arzenája, a privatizáció.

[00:29:56]Ö tehát mindazok a vállalatok és egyéb vagyontárgyak, amelyek bizonyítottan nem jó, ha állami tulajdonban vannak hosszan, hiszen jobban hasznosulnak a gazdaságban, racionálisabban működnek, eleve megszüntetjük azt a lehetőset, ami miatt most le van foglalva az ügyészség és a rendőrség Magyarországon.

[00:30:22]És adja Isten, hogy tőkepiaci módszerekkel is ilyen privatizációk és tranzakciók megvalósulak, akkor nagy mértékben tudjuk viszonylag gyorsan csökkenteni ezt a fajta devizapiaci kitettséget.

[00:30:37]Itt gondolom a elsősorban az MVM jöhet szóba, vagy a szerencsejátékzérzi?

[00:30:41]Bármi szóba jöhet.

[00:30:41]Tehát én azt gondolom, hogy hogy ezt olyan elemzés fogja tudni eldönteni, ami egyrészt bebizonyítja, hogy jobb, hogyha részben vagy egészben nem a kormány, hanem a privát szektor a tulajdonosa ezeknek a a cégeknek vagy ágazatoknak.

[00:30:56]illetve egy másik része azésnek, hogy mikor ideális és milyen típusú tranzakció keretében.

[00:31:04]Eladás stratégiai befektetőnek, közös vállalatlétrehozása stratégiai befektetővel, tőzsdei bevezetés, tőzsdei tranzakciók.

[00:31:12]Tehát, hogy nem kell feltárni a spanyol vi azt, ha megnézzük, hogy mi volt a két legsikeresebb időszaka a magyar gazdaságnak, az a 90-es évek második fele, amikor dübörgött a privatizáció és a 2000-es évek első fele, amikor dübörgött a privatizáció.

[00:31:28]Valószínűleg a kettő között van valamilyen korreláció.

[00:31:32]Ebben a remélt fordulatban mekkora segítséget nyújthat az euróbevezetéshez?

[00:31:35]Fölkeltheti-e az érdeklődést a magyar reálgazdaság?

[00:31:39]Megfordítom, én megfordítom, hogy ez az, ami elősegíti az euró bevezetését.

[00:31:41]Ugye a leggyorsabb módja az államadósság csökkentésének, hogyha olyan állami vagyont megfelelőt, megfelelően előkészített tranzakció keretében elhelyezzünk a tőkepiacon vagy stratégiai befektetők felé, ez a legmagasabb garanciája annak, hogy minél hatékonyabban működjenek ezek a vállalatok, a legjobb módja annak, hogy viszonylag gyorsan csökkentsük az államadósságot.

[00:32:08]Ugye majd gondolom fogunk beszélni.

[00:32:10]Nem akarom elvenni a szerkesztői feladatokat a államháztartás [nevetés] helyzetéről és látjuk, hogy milyen kinkeserves munka lesz 7,5%-ról 3% közelébe levinni négy év alatt a az államház.

[00:32:26]Azt egy hiteles pályának látod?

[00:32:26]Én azt mondom, ez én azt mondom a ami a mondatom első fél volt, hogy mennyire nehéz ezt elérni, akkor milyen jó, hogyha van egy olyan segítségünk az államadósság csökkentésére, ami nem kinkeserves négy éves munkával, hanem hasonló államadósságcsökkenés, tehát jó pár százalék pontnyi államadósságcsökkenést a GDP-hez viszonyítva néhány tranzakción keresztül elér.

[00:32:50]Fontos, hogy ez a néhány tranzakció ne csak ezt célozza meg, hanem valóban jobb kezekbe, jobb működési környezetbe kerüljenek a hát azért álljon meg egy pillanatra, és akkor beszélgessünk kicsit az államadósság alakulásáról, mint az egyik feltétele ugye az euró bevezetésének.

[00:33:03]Te elégedett vagy azzal a léptékkel, ami kirajzolódik ebből a négy éves makroprogramból, hogy a mostani 77-78%-os szintről hát 74 környékére fogunk lecsorogni 2030-ra.

[00:33:16]A jövőre egy pár 10% pontos csökkenést vetít előre a pénzügyminisztérium, miközben a költségvetés, az államháztartás hiánya az 2,6%-kal csökken, tehát mintogyha itt valamilyen okból kifolyólag nem lehetne jövőre még viszonylag nagy lépést tenni.

[00:33:34]Mi lehet mögött?

[00:33:38]Hát a a 2,6%-os változás 26-ról 27-re az egy nagy lépés, azt azért rögzítsük.

[00:33:48]akárhonnan nézem, és egyáltalán nem evidens, hogy hogy könnyen megvalósítható.

[00:33:52]Nyilván, hogyha nem a lényeg, hogy nagy mértékben tud csökkenni az államáztartás finanszírozási igénye.

[00:33:59]Úgy értem, hogy ez egy nagy lépés, mert nem nem evidens, hogy ilyen nagy lépéseket könnyű egyik évről másikra megtenni.

[00:34:05]Ne felejtsük el, hogy az állam majdnem a felét a gazdaságnak újra újra elosztja az államháztartáson keresztül.

[00:34:14]Vagyis a legnagyobb kereslet az az állam részéről nyilvánul meg.

[00:34:19]Hogyha ez a kereslet nettó módon a GDP arányában több mint 2,sés5%-kal csökken, annak elkerülhetetlenül lesz növekedési áldozata, hogy pontosan mennyi és ez hogyan zajlik, az szerintem erre nincs válasz a pénzügyi minisztériumban sem, de nagyon nehéz ilyen mértékű nettó keresletcsökkenést elérni az államháztartás részéről anélkül, hogy ennek ne legyen valamilyen ceteri paribusz növekedési áldozata.

[00:34:44]Neked vannak kétségeid a jövő évi 2,4%-os növekedési tervet illetően?

[00:34:51]Inkább azt mondom, hogy nem láttam még olyan számítást, ami pontosan igazolta volna, hogy ez ennyire egyszerű.

[00:34:55]Mint cél, nagyon szimpatikus számomra is az, hogy ezt hogyan érjük el.

[00:35:04]Az az sok kérdést vett föl.

[00:35:04]Tehát konkrétan csak nézzük azt, hogy az a a jelenlegi tendenciák mik építőipar nincs túl jó állapotban, ipar nincs túl jó állapotban, mezőgazdaság tragédia.

[00:35:19]Lehet, hogy jövőre már nincs víz a Balatonban, tehát most csak ilyen könnyen érthető dolgokat mondok.

[00:35:26]Kiesik akár az államháztartáson keresztül nézem, akár a politikai váltás eredményeként egy jelentős vásárlóerő több részpiacról.

[00:35:33]autóértékesítés, ingatlanpiac, műtárgypiac.

[00:35:37]Tehát nem biztos, hogy mindig belegondolunk abba, hogy nagyon örülünk annak, hogyha spórolunk, csak nagyon nehéz ezt úgy megvalósítani, hogy ennek ne legyen egy negatív hatása a gazdasági növekedésre, a gazdasági aktivitásra.

[00:35:55]Mindjárt beszélgetünk még egy szót a az államháztartásról, de még az eurotémához egy utolsó kérdésem, hogy te melyiket tartaná célszerűbbnek a minél hamarabbbi belépést az ERM2-be?

[00:36:04]Ugye ez az előszobája, úgynevezett előszobája az euró bevezetésének, vagy pedig az, hogy minél kevesebb időt töltsünk el.

[00:36:10]Utóbbi egyébként Kármán András pénzügyminisztérium pénzügyminiszternek az álláspontján.

[00:36:20]Hogyha azon aggódunk, hogy ez a fajta szerencsés csillagzat, ami alatt most működik a magyar gazdaság és a magyar kormány, ez bizonytalan, hogy meddig tart ki, akkor azt gondolom, hogy a minél előbbbi feltételek teljesítése lenne a célszerű.

[00:36:38]Hogyha az a félelem, amiről az előbb elkezdtünk beszélni, és más egyéb nehézségek vannak az ember szeme előtt, akkor általában azt mondanám, hogy a lassabb folyam, a biztonságosabb, stabilabb, lassabb folyam.

[00:36:51]Itt azért a a lépések egy részének már most jól láthatóan a legjobb szándék ellenére is van társadalmi negatív reakciója, és még valószínűleg lesz is.

[00:37:01]És rásul az igazán fájdalmas dologban még hozzá se nyúlt a kormány.

[00:37:05]Tehát nem [horkantás] csak növekedési, hanem egy egy politikai társadalmi stabilitási kérdés is.

[00:37:14]Bizony-bizony.

[00:37:14]Ezt szerintem nem szabad alá.

[00:37:16]Rázós évek várnak a Tiszakormányról.

[00:37:19]Szerintem mindenképp.

[00:37:19]Izgalmas évek.

[00:37:21]Tehát ennek, hogy mondjam, vannak jó oldalai is, de de a feladat az egyáltalán nem könnyű.

[00:37:28]Akkor beszéljünk egy kicsit az államháztartásról is, bár azért már belenyúltunk ebbe a ebbe a témába.

[00:37:32]Ez a 4,9%-os jövővi hiány, ez egy patika mérleggel mértő, hogy megfeleljen a a választóknak, a piacnak, mindenkinek, köze legyen a a ne érje el az 5%-ot, de azért hihető legyen a piacok számára.

[00:37:47]Tehát egy pontosan kicentizett mutatószám.

[00:37:50]Bizonyos értelemben kicentizett, hiszen hogyha megnézzük a bejelentéseket, akkor ott részletesen több témára lebontva ott van, hogy mik a mínuszok, mik a pluszok.

[00:37:59]Tehát ilyen értelemben patikamérlek, hogy itt 70 milliárd, ott 65 tehát ment egy ilyen játék a a számokkal.

[00:38:10]Hogy ennek van-e üzenete?

[00:38:10]Azt gondolom, hogy van.

[00:38:12]Tehát ez az alulról öt, ugye ez benne volt a zuhanyhíradóban egy egy ideje már a piacon.

[00:38:20]azért a reális várakozása még a legoptimistább elemzőknek az volt, hogy felülrőlött.

[00:38:25]Most ennek van azért egy jelzés.

[00:38:29]Azért volt, mert a Magyar Péter miniszterelnök nyáron egy kormány tájé kormányszóivai tájékoztató megkérdezte erről, hogy milyen célszámot célszám szerint tervezik a 27-es költségvetés, az volt a válassza, hogy jelentősen 6% alattival.

[00:38:41]Innen az jött, hogy öt kötőel 5 és fél be lehet valahol.

[00:38:45]Én azt gondolom egyébként, hogy mementén történt a tervezés, de amikor jöttek a piaci reakciók, hogy a négyessel kezdődött valahogy valahogy még szívesebben vennék, akkor dönthették el, hogy akkor valamiképpen legyen 4,9.

[00:38:57]Igen, ez jó, hogy a piac szeretné, hogy valahol legyen, de a piac is tudja, hogy a realitás azért, vagy hogy mondjam, tehát hogy reálisan ez nem egy könnyen teljesíthető feladat.

[00:39:06]Tehát nag nagy szabadságfokkal tudnak rosszabbul és kis szabadságfokkal jobban alakulni.

[00:39:12]Tehát ez inkább az optimista verzió szerintem, hogy mely pontján és milyen mértékben térhet majd el a valóság.

[00:39:20]Hát egyrészt útközben lehet javítani a azokon a pontokon, amelyek nem úgy teljesülnek.

[00:39:27]Tehát van a kormánynak komoly mozgástere.

[00:39:29]Az a kérdés, hogy ez a mozgástér abban a pillanatban valószínűleg még inkább felveti a növekedési áldozat és a társadalmi politikai áldozat kérdését.

[00:39:38]Van egy sláger témája ennek a költségvetésnek, mégpedig a vagyonadó az ügyfélkörötöket ez mennyiben érint?

[00:39:45]Gondolom jelentes.

[00:39:47]Imádják, imádják.

[00:39:49]Szinte kikövetelték.

[00:39:51]Szinte kikövetelték.

[00:39:51]Az ügyfelkörünk ugye olyan magyar üzletemberekből, vállalkozókból áll, akik az elmúlt évtizedekben erre áldozták az életüket.

[00:40:03]Ettől függetlenül szívesen fizetnek adót.

[00:40:05]Eddig is fizettek, ezután is fognak.

[00:40:07]Minden ellenkező híresztelés ellentétbe a Magyarorszon befizetett adók nagy részét a gazdagabbak fizetik be.

[00:40:14]Ezt elemi matematika.

[00:40:16]Mondjuk, hogyha a személyi jövőm törvényt nézem, 100 milliós jövedelből 15 milliót fizet valaki, 10 milliósból másfelet, és nem megyek tovább.

[00:40:25]Ö azt viszont szerintem jogosan rossz néven veszik, és egy rossz tendenciától félve nézegetik, hogy egyben mossák őket azokkal az emberekkel, vagy azokkal a vállalkozásokkal, amelyeket most a rendőrségi és egyéb weboldalakon lehet olvasni.

[00:40:44]És azt se nézik jó néven, hogy valaki, aki a piacon, piaci verseny, kemény versenyben ért el valamit, az egy lapon van említve, az egyébként jogszerűen eljáró, de nagyrészt az államból élő vállalkozókkal.

[00:41:02]Tehát szerintem ezt a fajta irányt azért lenne célszerű valamilyen módon visszaterelni egy normálisabb mederbe, mert ezek az üzenetek nem azt mondják, hogy itt vállalkozz, itt ruházz be, itt alkalmazz embereket.

[00:41:15]Itt adakozzál, itt segítsél, amiben tudsz a társad fennmaradó részének.

[00:41:21]És ezek az emberek, szeretjük, nem szeretjük, ezeken múlik a magyar gazdasági növekedés és fejlődés.

[00:41:28]Tehát amikor a növekedés visszafogó tényezőkről beszélünk, akkor ezt is ide sorolod?

[00:41:31]Ezt nyugodtan ide sorolhatjuk.

[00:41:31]Igen.

[00:41:33]Szerinted hatással lesz a GDP alakulására a vagyonadó?

[00:41:36]Hát ezt nagyon nehéz kimutatni.

[00:41:36]Maga a vagyonadó egyébként egy nevetségesen láthatatlan összeg a GDP szempontjából.

[00:41:43]akik fizetik, azok nagyon is érzik a bőrükön.

[00:41:45]A GDP szempontjából beszélünk 0,2%-ról.

[00:41:51]Tehát hogyha nekem az lenne a fötom, hogy az évi 200 milliárd, amiről beszélünk.

[00:41:55]Igen.

[00:41:55]Hát ez a vágy, a vágy.

[00:41:58]A vágy nem lesz annyi.

[00:41:58][torokköszörülés] Nem tudom, senki nem tudja, majd meglátjuk.

[00:42:01]Ö de hogyha nekem az lenne a feladatom, most mindegy, hogy ez egy cég, az államháztartás vagy bármi, hogy ebben kezdjük el a jelentős kiadásokat csökkenteni.

[00:42:12]Nézzük meg, hogy hol vannak jelentős bevételi lehetőségek, az biztos, hogy nem a GDP 0,2%-a.

[00:42:18]Az a GDP-nek az 1%-a, 2%-a.

[00:42:23]Tehát jól érzékén, hogy téged bosszant az adófajta.

[00:42:25]Én azt mondom, hogy nem látom az értelmét, hogy 200 milliárd Ftra mondok példákat.

[00:42:31]9-ről 11%-ra emeljük a tányát, az 200 milliárd Ft.

[00:42:34]15-ről 15,5%-ra emeljük az eszát, az 200 milliárd Ft.

[00:42:40]Nagyságrendekről beszélünk.

[00:42:43]ezzel eltölteni hónapokat, hogy egy ilyen egyébként rendkívül komplex jogszabályt megfogalmazzunk, miközben egyébként ott lógnak az alacsonyan elérhető gyümölcsök, amivel nagyságrendekkel többet lehet spórolni vagy beszedni.

[00:42:56]Nekem ez nem tűnik racionálisnak, de értem, hogy ez egy jó politikai termék.

[00:43:01]Oké.

[00:43:04]Annak látod politikai terméket?

[00:43:05]Ez egy ez szerintem egy közepesen jó politikai termék és egy nagyon rossz közgazdasági termék.

[00:43:08]annak nagyon örülök persze, hogy a svájci mintát vettük alapul, ugye csak ez azért furcsa, mert hogyha a magyar válogatott fölvennénk a Lionel Messit, attól még a magyar vállatnak esélyesen lenne kijutni a világbajnokságra, nem hogy megnyerve megnyerje.

[00:43:27]Tehát, hogy fontos, hogy hogy én nagyon szeretem, hogyha jó példákból tanulunk, de Svájcban a szövetségi kormánynak az újraálasztásban vett szerepe, tehát GDP arányos kiadások, az 10%, az AFA 8%.

[00:43:45]A személyi jövedelmó kulcsok 0 és 11% között mozognak a szövetségi kormány esetében.

[00:43:51]Természetesen kantononként további adók tevődnek rá.

[00:43:58]Az államadósság kantonostól mindenestől együtt 30%.

[00:44:01]A szövetségi kormány államadóssága 10%-a GDP-nek.

[00:44:07]Nem tudok olyan mutatót mondani, amit a mi életünkben valaha Magyarország akár csak meg tudna közelíteni.

[00:44:13]Tehát ennél fogva én azt mondom, hogy mint cél vagy ambíció, az szuper, hogy Svájc a minta.

[00:44:21]Ugye a realitás az a mi életünkben, mondom nem ma a mi életünkben nem ez látszik [torokköszörülés] már, hogy az ügyfelétek milyen stratégiákat keresnek, választanak, mivel próbálkoznak, és konkrétan az üzletmenetre hatással lehet a vagyonadó bevezetésre.

[00:44:36]Hát először is ezzel fognak foglalkozni.

[00:44:40]A most az ügyfeleim üzletmenete erős befolyása van a mi üzletmenetünkre.

[00:44:46]Ö ez egy partneri viszony, de ezzel fognak foglalkozni, akik a vagyonadó hatá tartoznak január már mostantól jövő augusztusig, mert nem evidens.

[00:44:55]Tehát ugye az SJánál 15%, levonják a 15%-ot, nincs mit gondolkozni rajta.

[00:45:00]Itt megjelenik egy halom olyan elem, ami nem evidens, hogy hogy kell értékelni különböző vagyontárgyakat.

[00:45:08]Még a svájci formula sem evidens.

[00:45:11]Noha az egy viszonylag exzakt dolog, amit beemelünk egyébként ettől teljesen idegen adórendszerbe.

[00:45:18]Én szerintem sokkal jobb, hogyha az üzletemberek, vállaltvezetők a vállaltvezetéssel foglalkoznak és nem adójogszabályokat bújnak, értékbecslőkkel konzultálnak, adótanácsadókkal konzultálnak.

[00:45:28]Ettől függetlenül én nem látom reálisnak azt, hogy nagyfokú elvándorlás lesz.

[00:45:38]A tendencia az, amire szerintem oda kell figyelni, hogyha ez a fajta kommunikáció, ami egybemos mossa a már említett különböző vállalkozói csoportokat, üzleti csoportokat, és ne adj isten további hasonló ötletek kerülnek elő az adózásba, azt viszont abba az irányba visz.

[00:45:55]És ne felejtsük el, hogy a generációsan, akik a leginkább érintettek, azok valahol az 50, 60, 70-es generáció, akit egyre kevesebb dolog köt Magyarországhoz.

[00:46:04]A szülők már nem élnek, a gyerekek kirepültek, vagy benne vannak a családi bizniszben, vagy nem.

[00:46:11]Tehát a szálak ahogy egyre kevésbé kötik az embereket az országhoz, egyre többször arra fognak gondolni, hogy egy barátságtalan közegt egy barátságosabb közeget keresnek.

[00:46:24]élni, adót fizetni, vállalkozni.

[00:46:26]Ez egy teljesen új topikot nyitnánk meg, de erre most nem lesz időnk.

[00:46:28]Viszont hadd térjek vissza egy a beszélgetésünk egy korábbi részéhez, amikor magad hoztad szóba, hogy milyen tüntetéshullámsöpör vége Európában.

[00:46:39]Párizs, Miláno, Bécs is érintett már Brüsszel, Belgium is terjedona ugye a legutóbbi hírek szerint, hogy te ebből mit olvasol ki itt a az Európai jóléti modell teljes kudarcáról van szó, vagy arról, hogy az európai politikai elit egyszerűen ebben a jelenlegi formájában nem képes jó válaszokat adni ezekre a kihívásokra.

[00:47:04]Itt ugye alapvetően az oktatás minősége miatt indult el ez a ez a mozgalom, de ide sorolhatjuk a lakhatási válságot, a jövedelmi különbségekből fakadó frusztráltságot, röviden megfogalmazva a fiatalok kilátástalannak látják a jövőjüket.

[00:47:20]Jó-e ez a leírása a helyezetnek, és és tényleg tehetetlen az európai politika, vagy vagy valami teljesen más struktúrákbal kellene gondolkoznunk a jövőben?

[00:47:36]Hát Európa [sóhajtás] társalmi gazdasági problémáiról holnap reggelig tudnánk beszélni, és és főleg negatívumokat tudnánk felsorolni.

[00:47:43]Tehát valóban nehéz a helyzete bárkinek, aki ebben keresi a megoldást.

[00:47:53]Van egy nagy tehetetlensége a rendszernek, ezzel kezdeném.

[00:47:55]Az öt legnagyobb európai gazdaságban mindegyikre igaz az, hogy több ember él az államból, mint a magánszférából.

[00:48:05]Nem véletlenül a ezek a gazdaságok mondjuk Németországot leszámítva mind magas államadósság.

[00:48:12]Itt arról beszélünk, hogy a 70 valahány sz%áz-os magyar államadósság.

[00:48:17]Hát ugye a francia 120, az olasz ott löhöl mögötte.

[00:48:20]A spanyolok épp az elmúlt években másztak ki a 2008-10-es válság hatásai alól.

[00:48:27][horkantás] Nem sorom.

[00:48:27]Tehát nagyon nehéz lesz visszafordulni ezen az úton.

[00:48:31]Nehéz lesz csökkenteni az államadósságot a a brutó hazai termék arányában, nem beszélve, hogy nominálisan csökkenteni.

[00:48:39]Jól látható a francia kötvénypiacon, hogy erre a piac egyre kevésbé vevő.

[00:48:43]Öze eddig mindig ott volt az ECB, aki valamilyen módon interveniált.

[00:48:49]Igen ám, de ennek egyre több olyan ellene ható erő van politikai szempontból.

[00:48:55]Ugye az AFD az onnan indult, hogy ő egy euroszkeptikus párt.

[00:49:00]Lehet, hogy mire nagyobb fokú hatalomhoz jut a német belpolitikában, ez változni fog.

[00:49:05]George Meloni is tudott változtatni, és lehet, hogy Löpenék is tudnak majd változtatni, de erre nincs garancia.

[00:49:13]És egyébként ha ez a folyamat közben tovább romlik, akkor ez a garancia még kevésbé van ott.

[00:49:21]Tehát, hogy ez egy nagyon komoly veszélyforrás.

[00:49:22]Akkor amikor az a társalom nagyobb része az államból él, akkor nagyon nehéz még elvenni a privát szférától, hogy még többet adjunk.

[00:49:32]Márpedig az elégedett lelkedés mögött, és ami a kirobbantó volt Franciaországban, az bizonyos fokú szociális juttatásoknak a lefaragásóról szól.

[00:49:41]Ez a francia állam a GDP 57%-át osztja újra.

[00:49:45]Én a magyar 47-48%-ot rendkívül magasnak tartom.

[00:49:48]Hát az 57-ről megmondani szerint nem is tudom, hogy mit kéne gondoljak.

[00:49:53]De nem olyan egyszerű innen visszajönni, mert felgyújtják a a a félvárost az elégedetlenkedő tömegek.

[00:50:00][horkantás] És megmondom őszintén, hogy fogalmam sincs, hogy mit lehet csinálni.

[00:50:03]Tehát, hogy ez ez a hajó túlment azon a a léptéken, vagy azon a [horkantás] ponton vagy vonalon, ahonnan könnyű visszafordítani.

[00:50:14]Az azt jelenti, hogy tényleg tér nyílik a szélsőségeseknek Európában.

[00:50:16]térnylik a gazdaság problémák miatt is.

[00:50:19]És azért, mert az elmúlt két évtizedben a politika azt eredményezte, ha megnézzük az Egyesült Államokban is, Európában is, hogy nincs közép, szép lassan szétválik a társadalom és és két szélsőség között van.

[00:50:34]Szélső jobb, szélső bal.

[00:50:38]Nem tudom, melyik újamban kéne harapnom.

[00:50:40]Nem tudnám eldönteni, hogy melyik jobb, akár politikai, társalmi vagy gazdasági szempontból.

[00:50:44]Tehát a a közép, a politikai közép, de ez nem az én szakmám, úgyhogy nagyon szubjektív gondolatokat osztok meg.

[00:50:50]Szerintem a politikai közép kiüresedése az egy nagyon-nagyon komoly problémája a 21.

[00:50:59]századi fejlett és fejlődőben lévő gazdaságoknak és társadalmaknak.

[00:51:04]Jaksid György, köszönöm a beszélgetést.

[00:51:06]Köszönöm a meghívást.