Politikai földrengés Amerikában, mit áraznak a piacok? Az ÁKK vezérigazgatóját kérdeztük | 24.hu

[00:00:03]Azért a politika úgy szokott működni, hogyha egy irányról nagyon egyértelműen kiderül, hogy nem működik, és van még hátra mondjuk két év, akkor nagyon rövid ideig tarthat az, amíg amíg még a ebben a dologban megpróbálja valaki elérni az eredeti céljait.

[00:00:19]És az amerikai elnöknek nyilván a a hatásköre, a mozgásköre az nagyon jelentős, de hogy mennyire tud szembenni nem csak a kongresszussal és a szenátussal, hanem hanem mondjuk a saját pártjával is tartósan, az azért kérdéses.

[00:00:43]Ez a Della, a 24.hu gazdasági podcastja, ahol minden a pénz körül forog.

[00:00:48]Üdvözlöm önöket!

[00:00:48]Vakar Zoltán vagyok, a Della podcast házigazdája, a Della24.hu gazdasági podcast műsora, mai vendégem Tardó Gergely, az államadósság kezelő központ elnök vezérigazgatója.

[00:01:03]Üdvözlöm a stúdióban.

[00:01:05]Jó napot kívánok.

[00:01:05]Üdvözlöm a hallgatókat.

[00:01:07]Az adást november 5-én rögzítjük, és arra kérném önöket, hogy amennyiben még nem tették volna, akkor iratkozzanak föl a 24.hu YouTube csatornájára.

[00:01:18]Kezdjük Amerikával.

[00:01:18]A legfrissebb események mégis csak az Egyesült Államokhoz kötődnek.

[00:01:23]Félidős kongresszusi választáson vagyunk túl.

[00:01:28]Politikai értelemben elég jelentősnek tűnik az, ami ott történt.

[00:01:30]Az még nem világos, hogy ebből mi fog kisülni.

[00:01:33]Egy padhelyzet alakul ki a Trump elnöki adminisztráció és a demokrata többségi kongresszusban.

[00:01:40]Tehát ennek a politikai vetületét nem tudjuk megítélni.

[00:01:42]De hogy látja illetve hát hogy látják az AKK-ban a befektetők, a piac hogyan értékeli ezeket az eseményeket.

[00:01:51]Egyáltalán azon az éjszakán vagy azon a reggelen itteni idő szerint, amikor a végső eredmények megérkeztek, különös figyelemmel kísérték a az elnökválasztást?

[00:02:03]Elnökválasztást, szóval a kongresszusi választás.

[00:02:05]Nyilván tehát, hogy ez egy komoly hát ilyen eseményhez köthető kockázat, ahol ahol ugye azt tudjuk, hogy a főleg a a politikai folyamatok sokszor nehezen jelezhetők előre, illetve a piac nehezen tudja beárazni a az eseményeket, és hogy hogyha bekövetkezik valami, ami ha nem is teljesen váratlan, merthogy most azért az látható volt, hogy hogy alapvetően a képvis képviselőházban mindenképpen meglesz a demokrata többség, ugye a szenátus volt kérdéses, és igazából hát ott is a vártnál jobban szerepeltek a demokraták, ami nyilván nem jó hír a az elnöknek, illetve a republikánus pártnak.

[00:02:48]Azt mondhatjuk, hogy igazából van olyan piac, ahol nagyon erős a hatás.

[00:02:55]Tehát az energiaárak azok jelentősen csökkentek a félidős választás óta, tehát egy jó 15%-kal van lejjebb a az olajár, illetve az európai gázár is azokhoz a szintekhez képest, ahol ahol mondjuk nem olyan rég még tartózkodtak.

[00:03:11]Ez átmeneti vagy tartós mozgás lehet?

[00:03:14]Hát ez attól függ, hogy hogy mi történik a közelkeleten.

[00:03:16]Ugye egyelőre a az energiaárakat alapvetően ez tehát ez a legfontosabb tényezője, hiszen tovább aztározzák, hogy Trump visszavonulhat a közelkeletről.

[00:03:25]Hát ugye a republikánus párt már azt felmérte, hogy azért a a nagyon gyászos szereplése mögött a pártnak nagyon komoly szerepe van az iráni háborúnak, és az emiatt magasabb üzemanyagáraknak és inflációnak.

[00:03:42]és hogy hát ez erősíti a bizalmat a piacban, hogy hogy előbb-utóbb normalizálódik a helyzet, tehát hogy a valamilyen módon kiegyeznek a felek, és a közelkeletről kijut a az olaj, illetve a a gáz, meg a többi nyersanyag majd a világpiacra.

[00:04:03]De ugye ez nagyon gyorsan változhat.

[00:04:05]Ö ezzel párhuzamosan talán azt is mondhatjuk, hogy a kötvénypiacokon a nyomás ez csökkent.

[00:04:12]Ugye nem olyan rég még évtizedes csúcsokon voltak a fejlett kötvényhozamok.

[00:04:18]Most ahhoz képest azért egy ilyen hát 30 4050 bázisponttal is lejjebb vannak a hoamok.

[00:04:30]Ez nevezhető jelentősnek vagy?

[00:04:32]Ez nevezhető jelentősnek.

[00:04:32]Igazából talán azt azt emelném ki, hogy van olyan piac, ahol a tehát ilyen kereskedési szempontból meghatározó küszöb értékek fölé került korábban a hozamszint, és van, ahol már visszacsökkent ez alá.

[00:04:49]Európában mondjuk a németre még ez nem igaz.

[00:04:55]De mindenképpen azt mondhatjuk, hogy az a korábbi egy irányú folyamatosan erősödő nyomás az most lényegében egy megfordult.

[00:05:05]Rosszul emlékszem, hogy ez a korrekció a választás előtt már elkezdődött.

[00:05:09]Így van.

[00:05:09]Ugye?

[00:05:10]Így van.

[00:05:10]Így van.

[00:05:10]Tehát, hogy ez ez hát mondjuk az amerikai 10 éves hozam az ugye 5,3% körül tetőzött.

[00:05:14]és hogy hogy innen jöttünk le most azért tehát, hogy érdemben 5% alatt van már a 10 éves amerikai azszint.

[00:05:25]Ezt mondhatjuk nyugodtan egy egy komoly korrekciónak.

[00:05:30]Az, hogy ez mennyire lesz tartós, ez nyilván attól függ, hogy hogy mi történik a a Közelkeleten.

[00:05:33]És ez tehát, hogy azt tudjuk még, hogy azért a az amerikai elnök főleg így külpolitikában a illetve a a tehát a háborús műveletek területén azért elég nagy önállósággal bír, tehát hogy egyelőre tehát a piac találgatja azt, hogy itt itt politikai fronton mi történhet.

[00:05:56]És azért látjuk, hogy hogy azért sok piacon még van iránykeresés, tehát hogy ilyenkor még még nem tudjuk a tehát nem nem tudjuk azt, hogy pontosan mi is lesz a a politikai irány, és ez befolyásolja hát nagy hatással lehet nyilván az energiaárakra, de egyébként a kötvény és a részvénypiacokra is.

[00:06:20]Az valószínű, hogy hektikusabb lesz a piac.

[00:06:23]Amúgy is ilyen korszakban vagyunk, amikor hektikus a piac.

[00:06:25]ahhoz képest ez a politikai bizonytalanság, ez fokozhatja a ráetület a piacra.

[00:06:32]Én inkább azt gondolom, hogy talán egyfajta megnyugvást hozhat.

[00:06:33]Ugye a választók nagyon erősen elmondták az USAban, hogy hogy mit gondolnak a a lényegében a közelkeleti politikáról, illetve annak a következményeiről, és hogy hát ez ez jelzés a vagy a republikánus pártnak is, hogy hogy ez az irány ez két év múlva még nagyobb vereséggel fenyeget.

[00:06:58]Tehát, hogy alapvetően régi republikánus bástyák dőltek le, és ennek azért van komoly üzenetértéke, amit ez egyfelő megnyugvást jelentet, másfelő viszont nem tudjuk, hogy Trump hogyan fogja kezelni ezt a helyzetet, és igyekszik-e még inkább kiterjeszteni elnöki hatáskörébe tartozó döntéseket a mandátuma alá söpörni, ami egy újabb bizonytalansági faktor lehet.

[00:07:23]Nagyon politikai síkra terelem a beszélgetést.

[00:07:24]Ezt akarom mondani, nem vagyok politológus, meg így az amerikai politikához is csak mérsékelten hát ilyen műkedvelőként értek, de azért a politika úgy szokott működni, hogyha egy irányról nagyon egyértelműen kiderül, hogy nem működik, és van még hátra mondjuk két év, akkor nagyon rövid ideig tarthat az, amíg amíg még a ebben a dologban megpróbálja valaki elérni az eredeti céljait.

[00:07:52]És és az amerikai elnöknek nyilván a a hatásköre, a mozgásköre az nagyon jelentős.

[00:08:02]De hogy mennyire tud szembenni nemcsak a kongresszussal és a szenátussal, hanem hanem mondjuk a saját pártjával is tartósan, az azért kérdéses.

[00:08:12]Összességében azt a piaci reakciót kapta az AKK, amire esetleg előzetesen számított ismervén egyébként a a közvélemény kutatásokat.

[00:08:22]Tehát ezért jelezték már ezt a felmérések, hogy itt egy demokrata áttörés történel.

[00:08:27]Hát az a helyzet, hogy nem nem tehát hogy a az AKK-ban tehát hogy hogy nem nem mondhatom azt, hogy így így bármilyen szempontból erős véleményünk lett volna abban, hogy hogy mi történhet.

[00:08:38]Szerintem tehát, hogy hogy botorság lenne azt gondolni itt Magyarországon, hogy bármelyik intézmény bármilyen stratégiát alapozhat arra, hogy mondjuk mi történik az a az USAban, vagy így vagy az biztos, hogy nem az AKK ez a szerv?

[00:08:53]Akkor inkább úgy teszem föl a kérdést, és akkor mondjuk a szellemszői korszakából hívom elő a személyiségét, hogy a piac reakciója azt tulajdonképpen moderáltnak mondható, mérsékeltnek ahhoz képest, hogy milyen politikai jelentősége van a az eseményeknek.

[00:09:12]Igen.

[00:09:12]Ugye tehát hogy mivel nem tudjuk még azt, hogy ez ez lesz számít az energiapiacot, tehát így van.

[00:09:16]Tehát, hogy hogy mi lesz ebből a a rövidtávú hatás, mi lesz középtávon, csak tehát, hogy bízunk abban, hogy hogy ez megnyugvást hoz, tehát hogy a a közelkeleti feszültség az ére belátható idő belül enyhül.

[00:09:36]Tehát, hogy hogy én azt mondom, hogy hogy eddig a piaci hatások mérsékeltek, de mondjuk a 15%-os energiaáresés az már komoly.

[00:09:46]És és azt mondom, hogy azért a hozamokban is az az, hogy az, hogy lefele mozdultunk, annak van egy erős üzenetért.

[00:09:54]Igen, erre vagyok most kíváncsi, hogy ez egy esélyt nyit arra, hogy csökkenjenek a magyar kötvényhozamok a többi mellett.

[00:10:02]Hát ugye a a válaszom az, hogy remélem ugye az elmúlt mondjuk hát egy ilyen fél évet, kicsit kevesebb mint fél évet az jellemezte, hogy a fejlett piaci kötvényhozamok már eleve magas szintről lendületesen és nagy mértékben emelkedtek.

[00:10:20]Ez egy veszélyes és nem kívánatos folyamat, hiszen drágítja a finanszírozást.

[00:10:25]És hát ugye a a az ilyen gyors emelkedésnek gyakran az a következménye, hogy hogy akkor valaki ezt nem bírja, tehát legyen szó egy, nem tudom, egy bankról, egy nagyobb vállalatról.

[00:10:40]De hogy hát sebezhetőbb országokban ez okozhat komoly feszültséget.

[00:10:44]Tehát, hogy igazából ez egy nyugtalanító folyamat volt, és hát a másik hatása az volt, hogy Magyarországon annak ellenére, hogy a a magyar költségvetési történet az kifejezetten pozitív, és ezt nagyon jól fogadták a befektetők.

[00:11:04]Annak ellenére igazából az elmúlt hónapokban már emelkedtek a hozamok azért, mertogy a feláraink stabilan maradtak, vagy van olyan, ahol esetleg még csökkentek is.

[00:11:14]Ennek ellenére a a ugye a magyar kötvényhozamokat nem úgy határozza meg a piac, hogy megnézi a magyar növekedést, inflációt, makroszámokat, és az alapján azt mondja, hogy szerintem ez ennyi.

[00:11:29]hanem az van, hogy megnézzik ezeket a mutatókat, és akkor azt mondják, hogy na szerintünk akkor a az euro zónaabeli hoamokhoz képest, vagy egy német hozamkörnyezethez képest, szerintünk ez ekkora felárat indokol.

[00:11:43]És hogyha a mögöttes hozam, tehát a német, illetve a az európai kötvényhozamok emelkednek, akkor ha a magyar hozamfelár nem csökken sokkal többet, akkor a a vagy hát nem csökken ennél többet, akkor a hazai hazai hozamok is emelkednek.

[00:12:01]És igazából ezt láttuk így igazából nyár közepe óta, tehát július június végén, július elején voltunk, azt hiszem, ilyen 5% körül ez volt a minimumérték.

[00:12:13]És utána bekövetkezett egy érezhető emelkedés, tehát majdnem 6%-ig.

[00:12:19]És ugye azóta azért korrigál a hazai piac is, vagy vagy nem korrigál, hanem csökkentek a hoamok.

[00:12:25]De hogy hogy ennél jóval nagyobb csökkenés következett volna be akkor, hogyha az elmúlt időszakban mondjuk a német, az amerikai, a az angol, illetve a többi fejlett kötvénypiacon nincsen masszív, tehát így a indulóhelyzettől a tetőig akár ilyen 100 bázispontos, tehát 1% pontos emelkedés.

[00:12:47]Ennek fontos előremutató üzenete van, mert akkor ha jól fejtem meg, itt két tényező vagy két esemény hatott a magyar hozzamok alakulására.

[00:12:53]A negatív oldalon a globális kockázatok, amik ellen voltak, a pozitív oldalon pedig a magyar belpolitikai változás és az, hogy a magyar kormány egyértelműen elkötelezte magát az euró bevezetése mellett.

[00:13:07]Azt lehet mérni egyébként, hogy a két tényező arányaiban mennyire tudta befolyásolni a a hoam alakulását?

[00:13:15]azt mondhatom, hogy hogy elég pontosan, tehát hogy igazából ugye a a külső hozamok emelkedését azt tudjuk.

[00:13:25]Ehhez képest ugye látjuk azt, hogy a hazai felárak hogyan változtak.

[00:13:31]Ha egy kicsit így visszalépünk időben, akkor azt mondhatom, hogy hogy mondjuk így a tavalyi év vége fele vagy idén a a február utáni hozamcsúcsban mondjuk a magyar hosszú hozamok azok hát ilyen 7,5% között voltak.

[00:13:43]ebben az időszakban mondjuk a német 10 éves az hát mondjuk ilyen 2 mondjuk 2,8% körül volt, és hogy hogy az azóta felment hát tehát ilyen 3 50 körül is járt a német, tehát hogy emelkedett egy ilyen 60 7080 bázispontot, most valamennyivel lejjebb van, miközben a magyar hét mondjuk 720-ról, ami nem egy nem tehát nem kif direkt nem a csúcsértéket mondom, hanem valamit ami így nagyjából jellemző volt.

[00:14:17]Tehát ez a hét 7,7,2% ez volt a jellemző.

[00:14:20]Innen lejöttünk 5%-ra és utána hát most jelenleg ilyen 7 7,4 7,5% vagy bocsánat 5,4 5,5% között van.

[00:14:32]Tehát látszik az, hogy a a feláróink jelentősen szűkültek, vagy ha ugyanezt mondjuk a lengyelekhez, a csehekhez viszonyítjuk, ugye nem olyan rég még a a hazai hosszú haamszint az együtt mozgott a románnal, ilyen 7% körül volt, és hogy ez azt tehát, hogy mondjuk akár ilyen jó 100 150 ponttal meghaladta a lengyel 10 éves hozamot.

[00:14:55]Most hát egy ilyen 60-70 ponttal alatta vagyunk a a lengyelnek, tehát hogy bőven több mint mondjuk mint 200 bázispont ez a mozgás a lengyelekhez képest, ahol és nagyon hasonlót látunk a a csehuzamokhoz képest, tehát azt mondhatjuk, hogy lényegében a hazai politikai és gazdaságpolitikai irányváltás, és ebben nyilván nem csak az euró van benne, hanem hanem több is, de azért az eurónak van a legnagyobb szerepe, illetve az ehhoz kapcsolódó köl költségvetési kötelezettségvállalásnak.

[00:15:29]Ez egy bőven több mint 2%-os 200 több mint 200 bázispontos hozzamesést eredményezett a haza hazai forintkötvénypiacon.

[00:15:41]ami óriási egyébként, tehát hogy hogy ugye lényegében azt mondhatjuk, hogy hogy a Magyarországnál jobb makrogazdasági alapokkal rendelkező Csehország, tehát sokkal jobb a magyar vagy a a cseh gazdaságnak a megítélése, a hitelminősítése, az inflációs, a a költségvetési ö hát ilyen múltbeli eredményei ezek sokkal jobbak.

[00:16:12]És és hát az a helyzet, hogy hogy a hazai hosszú hazamok azok alig haladják meg jelen jelenleg a a cse hozamokat, ami hát nem is tehát tehát azt gondolom, hogy ez egy óriási eredmény és és azt mutatja, hogy hogy ugye a a befektetők nagyon bíznak abban, hogy Magyarország a végigmegy az Euróhoz vezető úton, mert ez az egyetlen, ami magyarázhatja ezt, és és akár a jelenlegi helyzetben azt is eredményezheti, hogy ha jól mennek a dolgok belátható időn belül akár tényleg beesetünk a csehozamszint alá.

[00:16:45]Azt jól fejtem meg, akkor amit meg kell mondjuk fejteni ebben az ügyben, hogy ha a piac tényleg úgy értékeli azt, ami Amerikában történt, hogy egyfajta megnyugvást fog ez hozni a világpolitikában, akkor ez megnyitja az utat a magyar 10 éves hozam előtt, hogy az ö jelenlegi 5,4 5,5%-os hozamszintről az ötös 5% közelébe csökkenjen.

[00:17:14]Sőt, hát abban is, akár alá is így van.

[00:17:16]Tehát, hogy igazából abban bízunk, hogy hogy középtávon ugye a lényegében az euró bevezetéshez kapcsolódó folyamatoknak köszönhetően a hazai hozamszint az lemegy arra a szintre az euró bevezetés idejéig, amik ahol a Magyarországhoz hasonló makrogazdasági sajátossággal bíró országoknak a hoamszintje van benne az eurozónán belül.

[00:17:43]Mondjuk a tehát ez a szint most hol van?

[00:17:46]Hát Horvátország, Szlovákia, Szlovénia, Portugália, ezeknek az országok ez a hozamszint hol van?

[00:17:54]Aha.

[00:17:54]Ezt mondom, hogy ezeknek az országoknak a a hozamszintje a 10 éves az az 3,7 és 4,2% között van.

[00:17:59]Tehát, hogy valójában a mostani helyzetben akár akár 4%, tehát ha ha itt maradnak az európai hozamok, akkor 4%-ig lemehet a magyar 10 éves hozamszint az euró csatlakozás idejére.

[00:18:13]és hogy amikor pedig belépünk az RM2 rendszerbe, ami ugye hát úgy hívják, hogy a tehát ez egy árfolyamrendszer, és igazából a hát azt a úgy szokták hívni, hogy a az Euro előszobája ebben a rendszerben már hát jellemzően a a hozzánk hasonló országokhoz képest minimális felárral, tehát mondjuk jó esetben ilyen 0 és 50 bázispont közötti felár jellemezheti a magyar 10 éves.

[00:18:44]Tehát, hogy igazából már két évvel az Euró bevezetése előtt igaz lehet az, hogy mondjuk ha itt maradnak a ezek a hoamok, akkor mondjuk a magyar 10 éves hozam az csak 4,5%.

[00:18:56]Ha pedig ez a mostani hoamkörnyezet egy kicsit megnyugszik, és visszamegyünk oda, ahol mondjuk fél évvel ezelőtt voltak ezek az országok, akkor akkor nem mondjuk 4%, ahova konvergálunk, hanem hanem lehet, hogy csak 3,s fél.

[00:19:09]És akkor mondjuk azt mondhatjuk, hogy már az RM2 bevezetésnél meglehet a magyar 4%.

[00:19:17]Hogyha rövidebb távra nézünk előre, mondjuk egy fél egy éves időtávon, akkor is 5 spemhet 5% alá hozam, hogyha úgy alakulnak a dolgok, ah előzoltam?

[00:19:26]Én az én azt gondolom, hogy igen.

[00:19:26]Tehát hogy ugye nem olyan rég még nem olyan régen jártunk 5%-nál, tehát ez simán benne van a pakliban.

[00:19:35]Ugye a hazai jövő évi költségvetést és a középtávú költségvetési kitekintést jól fogadta a piac.

[00:19:41]Ha sikerül-e az ehhez kapcsolódó célokat teljesíteni, és látszik az év elején, hogy csökken a hiány, ha esetleg a hazai hitelminősítés ben látszik az, hogy az, hogy javul a helyzet, stabilizálódik a jelenleg egyébként negatív kilátás, esetleg látszik az, hogy belátható időn belül ebből felminősítés is lehet, akkor azt gondolom, hogy igen, akkor akkor simán meglehet az 5% Ez körb egy reális pály a következő négy évet, hogyha veszem, hogy akkor egy ez a öt 4 és 5% közötti tartományban tud mozogni a hoamszint folyamatosan közeledve a 4%-os szintz.

[00:20:25]Szerintem ez teljes tehát, hogy hogy jelenleg azt mondhatjuk, hogy ez reális.

[00:20:29]Nyilván ennek feltétele az, hogy a külső hozamkörnyezet az ne emelkedjen tovább.

[00:20:33]Ühüm.

[00:20:33]Említette a hitelminősítőket.

[00:20:36]Azért hozom őket szóba, mert ugye az AKK is számos.

[00:20:41]találkozót szervez különböző befektetőknek, ahol tájékoztatják a piacot arról, hogy milyen milyen szándékaik vannak, és nyilván ott kérdések is elhangoznak ezeken a meetingeken.

[00:20:53]Azt tudjuk, hogy a választás után valóban volt egy erős eufória a piacokon, mindent vettek, ami magyar eszköz.

[00:21:01]De hogyha az elmúlt néhány hónapot nézem, ott már talán előjöttek olyan ügyek, és nem csak a politikában, de mondjuk a gazdaságban is, ami nem is volt alkalmas arra, hogy meginogjanak ezek a vélemények, de mondjuk egy-két kérdéssel több bővülhetett a a kérdések listája.

[00:21:18]Visszaköszön ez a ezeken a ezeken a háttérbeszélgetéseken, találkozókon?

[00:21:22]Mire kérdeznek leggyakarabban rá a befektetők mostanában?

[00:21:26]Hát alapvetően a költségvetésre ugye amit amit hát tőlünk is megkérdeznek, de nyilván alapvetően a pénzügyminisztériumtól kell kérdezni.

[00:21:32]Az államadósságkezelőközpontól azt szokták megkérdezni, hogy hogyan látjuk így a az idei évet finanszírozásban, illetve mi az, ami mi az, ami várható jövőre, tudva azt, hogy ebben azért viszonylag keveset mondhatunk, hiszen az AKK tradicionálisan így december közepén szokta kihozni a jövő évi finanszírozási tervét, és azért a fontosabb részletek azok onnan derülnek ki.

[00:21:57]De hogy hát alapvetően ami ami a a befektetőket érdekli, az nyilván maga a költségvetési politika, az euróbvezetés menetrendje, mennyire mennyire hogyan hat ez az AKK-nak mondjuk a a viselkedésére, a a finanszírozási szerkezetre.

[00:22:18]Tehát alapvetően ez érdekli őket.

[00:22:21]Korábban az volt a főkérdés, hogy milyen lehet az a hiánypálya, amit a kormányzat bejelent majd a középtávú tervben, illetve mennyi lesz a jövő évi hiány.

[00:22:29]Miután ez kiderült, akkor igazából előtérbe kerül az, hogy hogy mikörül a megvalósítási kockázatok, mi az, ami am tehát, hogy a az RM2 csatlakozás dátuma az egy az egy központi kérdés, és hát az, hogy az, hogy hogy nyilván, hogy mire számít, hogy hogy viselkedhet az AKK.

[00:22:52]az nem bizonytalanítja el a befektetőket, amikor azt hallják.

[00:22:56]Ugye a kiindulási pont az volt, hogy a Magyar Péter vagy a magyar kormány egyértelműen rögzítette, hogy 2030-ig megteremti az euró bevezetés feltételeit.

[00:23:06]Ebből az jött le, hogy akkor 32-re megtörténhet az eurónak a bevezetése.

[00:23:12]De azóta hallani olyan nyilatkozatot, például a pénzügyminisztertől, Kármán Andrástól, akizi, de talán Magyar Péter miniszterelnöktől is, hogy talán nem is annyira fontos az Euró bevezetése, sokkal fontosabb az a pálya, ami mentén el föl tudnánk magunkat készíteni, mert tulajdonképpen ez az egésznek a lényege, hogy a magyar gazdaság felkészült legyen az euró bevezetésére.

[00:23:35]De olyan lebegtetés kezd, mintha lebegtetni kezdték volna az euró bevezetésének a a dátumát.

[00:23:43]Magyar Kármen András arról is beszélt, hogy szemben azokkal, akik szerint mihamarabb be kéne lépni az RM2-be, ő úgy látja, hogy inkább arra kéne törekedni, lehető legke kevesebb időt töltsünk el a ebben a ebben a rezsimben.

[00:23:54]Szóval itt azért érkeztek olyan üzenetek, amelyek talán talán talán egy kis kétséget ébreszthetnek abban, hogy hogy mennyire eltökélt a magyar kormány az Európ mihamarabbi bevezetésében.

[00:24:05]Ilyen típusú impulzusok jöttek-e ezeken a a találkozókon?

[00:24:14]hogy ezt túlgondolom.

[00:24:15]Szerintem én én én ezt mondanám, ugye a a kormány azt mindig hangsúlyozta, hogy 2030-ra meg akarja teremteni az Európavezetés feltételeit.

[00:24:22]És ha jól emlékszem, akkor az, hogy utána ugye erről, tehát lesz erről egy társadalmi párbeszéd, ugye azt tudjuk, hogy az euró támogatottsága a társadalomban az rendkívül magas, tehát hogy hogy lényegében a népesség 3 neyedel 80%-a az szeretné szeretne az eurót Magyarországon és hogy a tiszta szavazók között ennél is nagyobb ez az arány.

[00:24:49]A úgyhogy úgyhogy én nem nem érzem ezt a típusú elbizonytalanodást.

[00:24:54]Nyilván a befektetőket érdekli az, hogy az, hogy mi lehet a menetrend.

[00:25:02]Az az ERM2 belépéssel kapcsolatban meg nagyon sokféle vélemény van, tehát hogy a a ugye van az a vélemény, hogy akkor minél előbb lépjünk be.

[00:25:11]És azt tehát, hogy az a lényeg, a pénzügyminiszter azt mondta, hogy ő ő inkább a a lehető legrövidebb időt szeretné ebben az ebben az árfel rendszerben eltölteni.

[00:25:25]Igazából ön melyik oldalon áll?

[00:25:27]Tessék.

[00:25:27]Tehát az államadóság kezelő központ az a pénzügyminisztériumhoz tartozik.

[00:25:31]Én nyilván kén én hoztom a pénzügyminiszter vélemény és az elemzőt kérdeztem volna, ugyanez lenne a válaszod?

[00:25:40]Az a helyzet, hogy sok mindent nem tudunk még.

[00:25:41]Tehát, hogy igazából szerintem még talán tehát, hogy azt mondom, hogy korai nagyon sarkos véleményt megfogalmazni, hiszen maga az RM2 csatlakozással kapcsolatos tárgyalások azok még még csak most kezdődnek.

[00:25:59]Az biztos, hogy ugye mindennek van előnye, azt tudjuk, hogy a hozamkonvergencia, tehát az RM2 az egy nagyon komoly kötelezettségvállalás.

[00:26:06]Ott lényegében egy ország sok mindenféle technikai feltétel mellett ugye kitűz egy egy ö árfolyamot, amin tehát ez a ez a ez a ez a parítás, amit utána már csak felér, tehát alapvetően felértékelhet, le nem és hogy hát akkor nagy valószínűséggel ott fogja majd bevezetni az eurót.

[00:26:30]És nyilván egy szűksávó árfolyamrendszernek vannak kockázatai.

[00:26:36]Tehát a ugye a jegybank készül, tehát rengeteg tartalékot halmozott fel a jegybank és hát előre tekintve tehát az nagyon fontos, hogy hogyha valaki belép, akkor felkészült legyen.

[00:26:48]És azt még nem tudjuk, hogy hogy mik lesznek annak a feltételei, hogy hogy beléphessen az ország.

[00:26:54]Ugye a szemben a az euro bevezetésével, aminek van egy csomó jól dokumentált feltétele, az RM2 belépés az az nem ilyen.

[00:27:06]Ott tárgyalni kell, tehát a magyar kormány és a jegybank közösen ugye kiéri a felvételét a bizottságtól, tehát az az Európai Uniótól, illetve az EKB-tól.

[00:27:21]és hogy ott a belépés előtt mindenféle felkészültséggel kapcsolatos feltételek merülhetnek fel.

[00:27:28]Ezeket nem ismerjük még.

[00:27:31]Tehát azt gondolom, hogy hogy az egyik fontos feladat, hogy hogy ezek a tárgyalások elinduljanak és akkor így kiderüljön, hogy igazából mik a Magyarországgal szemben támasztott feltételek.

[00:27:42]nagyon merész következtetés az alapján, amit most elmondott, hogy a az árfolyam valahol 350-360 között kell, hogy legyen az euró bevezetése idején.

[00:27:54]Hát szerintem ezt nem tudjuk még.

[00:27:54]A a azt gondolnám, hogy a a de ez megint így a a korábbi székemből talán, hogy hogy a mostanihoz képest az biztos, hogy egy egy érdemben gyengébb árfolyam mellett nehéz lenne belépni.

[00:28:09]Ugye a korábban azt azért tapasztalhattuk, hogy a a gyengülő árfolyam az komolyan hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon magasabb volt az infláció, mint a a régiós versenytársaknál.

[00:28:22]És hát azt is láttuk, hogy amikor viszont külső sok kérte a rendszert, akkor gyorsan és nagy mértékben ugrott meg az infláció jobban, mint máshol.

[00:28:34]Nyilván ehhez a leértékelődő árfolyamnak, tehát ez ez komolyan hozzájárult.

[00:28:43]Úgyhogy és szerintem ha ránézünk a hazai külső egyensúlyra, akkor igazából nem mondhatjuk azt, hogy a mostani árfolyam az rendkívül túlértékelt lenne.

[00:28:52]Ugye azt tudni kell, hogy azért azt, hogy hogy hol van az árfolyam, meg hol van annak az egyensúlyi értéke, azt sok minden befolyásolja.

[00:29:03]a külső egyensúly, a termelékenységi folyamatok, inflációs folyamatok, illetve hát az is befolyásolja a külső egyensúlyon keresztül, hogy hogy milyen magasak a az energiaárak, illetve hogy a Magyarország által által exportált és importált termékeknek a relatív ára hogy alakul.

[00:29:23]Tehát ilyen szempontból egyébként a az energia az egy komoly kockázat, hogy a Magyarország rengeteg energiát importál, és hogy ha megugranak az energiaárak, akkor az rontja a külső egyensúlyt, és emiatt mondjuk az egyensúlyi forintárfolyam az gyengébb lehet.

[00:29:40]Úgyhogy ilyen tehát én azt gondolom, hogy hogy most ha ránézünk az árfolyamra, akkor én azt gondolom, hogy ez az árfolyam ez nem túl erős, nem túl gyenge.

[00:29:50]előre tekintve ahhoz, hogy mondjuk a az Európa vezetéshez szükséges inflációs kritériumot lehessen teljesíteni, azzal tehát azt mondta, hogy a mostani árfolyamhoz képest egy leértékelődő pálya, az valószínűleg nem teszi lehetővé az inflációs célok teljesítését, vagy komoly kockázatot jelent.

[00:30:11]Előre mégis közé állok a valósághoz a saját beisömnek.

[00:30:15]Igen.

[00:30:17]Igen.

[00:30:17]Tehát azt gondolom, hogy vagy úgy fogalmaznám meg, hogy hogy szerintem viszonylag kicsi annak az esélye, hogy a jelenleginél érdemben gyengébb árfolyam mellett be lehessen vezetni az eurót.

[00:30:26]Az előfordulhat, hogy hogy mondjuk ha jól mennek a dolgok, akkor lehet, hogy tud erősödni a a a forint az Európevezetésig, de azt gondolom, hogy hogy ennek a mértéke is azért tehát kérdéses, hogy lehet-e ez túl nagy.

[00:30:41]Ez a fel Igen.

[00:30:43]Az egyik feltétel az adósság állomány mértéke, alakulása, elvárása 60%, de igazából a csökkenőpályát is legalábbis eddig elfogadták.

[00:30:52]Így a ugye a négy éves makropálya szerint azért olyan nagyon nagy léptékű államadóságcsökkenés nem lesz.

[00:31:02]Jövőre néhány tized százalék pont, de hogyha 2030-ig nézem, akkor is talán néhány százalékpontról beszélünk.

[00:31:09]Miközben például a költségvetés finanszírozási igénye az érdemben fog csökkeni ebben az időszakban.

[00:31:14]Ugye az idei 7,3%-os várható 7,5 a hivatalos GDP arányos költségvetési hiányról lemennek 4,9-re jövőre, leviszi a kormány az ígéretek szerint.

[00:31:27]Tehát, hogy miért nem követi az államadósság állománya GDP arányos részesedezésre ezt a költségvetési pályát, mert ugye a a az, hogy milyen a költségvetési pálya, az a hiánytól függ, de attól, hogy önmagában a hiány egy hiány csökken kicsit vagy nagyot, az az még nem jelenti automatikusan azt, hogy az államadósság tud csökkenni.

[00:31:48]Igazából azt lehet mondani, hogy a a 4,9%-os hiánypénzforgalom szemléletben pedig 5,1%-os jövőre tervezett hiány, az igazából még azon a szinten van, ahol a hazai államadósság/ GDP mutató nem tud érdemben csökkenni.

[00:32:08]Ha sikerül lenyomni a hiányt 3% alá, az egy tartósan csökkenő pályát eredményez.

[00:32:13]Tehát, hogy igazából a tehát, hogy hogy a a mondjuk a ennek a konvergenciaidőszaknak a két utolsó évében már érezhetően csökken azért az államadósság, és ez ez elég kell, hogy legyen a adósság kritérium teljesítéséhez.

[00:32:33]Igazából, ha megnézzük a a az euró vezetésé szükséges feltételeket, akkor igazából azt mondhatjuk, hogy valószínűleg a ha magyar kormány az teljesíti a hiányra vonatkozó ígéreteit és lenyomja a költségvetés hiányt 3% alá, akkor a többi feltétel az teljesíthető.

[00:32:53]Igazából hát a azt mondhatjuk, hogy a hoamok már most sincs, tehát hogy hogy igazából a korábbi nagyon nagy távolság az leszűkült és hát a azt mondhatjuk, hogy praktikusan már teljesítjük, vagy nagyon közel vagyunk hosszú hozamban ahhoz, hogy hogy teljesítse a magyar kormányzat ezt a feltételt.

[00:33:17]Tehát, hogy előre tekintve, ha ma ha teljesül ez a hiánypálya, akkor szinte biztos, hogy az az hozza az adósságnál akkor garantált a csökkenőpálya, és akkor ugye marad az árfolyam, illetve az inflációs kritérium.

[00:33:31]Ö és ezeket is hát sokkal könnyebb egy alacsony hiány mellett teljesíteni.

[00:33:37]Az közre játszhat, hogy kimennek a portfólióból alacsonyabb kamatozású papírok és magasabb kamatozásúak maradnak benne, vagy nincs ilyen átértékelődési az államadósságban, a kamategyelekben?

[00:33:51]Igen.

[00:33:52]Hát ugye hosszú távon azt várjuk, hogy hogy pont, hogy csökkenjenek az állam az az államadósságnak a a kamatterhei.

[00:34:00]Rövid támon sajnos Magyarországon és a a világ többi országában is az okoz jelenleg feszültséget, ugye, hogy a ami most lejár adósság, azok tehát, hogy a annak a nagy része az mondjuk valamikor 2016 és 2021 között került kibocsátásra, ugye?

[00:34:19]Tehát most például tömegében járnak le annak idején öt évesként eladott állampapírok.

[00:34:23]És hát ugye abban a ebben az időszakban, tehát mondjuk 2016 és 21 között volt az, hogy hogy a fejlett világban nulla, illetve sok országban negatív volt a hoamszint.

[00:34:37]Tehát hogy az adósságnak praktikusan a kamatterhe az minimális volt, vagy vagy éppen tehát akár negatív is lehetett.

[00:34:46]Ugye lejárnak ezek a átlagosan 0% körül kibocsátott állampapírok, és most ezeket cserélik a fejlett országokban 5%-ra.

[00:34:54]Ugye Magyarországnál ez úgy néz ki, hogyha hogy valahol ilyen három 3,5% körüli átlagos kamatterhű adósság jár le most rövidtávon, és ezt cserélik a hozamesésnek köszönhetően mondjuk nem 8%-osra, hanem öt ö mondjuk 5,5%-osra.

[00:35:15]És tehát, hogy ez a dolog, ez azonban lassan megfordul.

[00:35:19]Tehát ugye Magyarországon 2022 végén már hát volt a 10 éves hozamszint 11%-on is járt, de hogy jellemzen fölment 7% környékére, és hogy amikor már azok a kötvények járnak le, és azt előre tekintve reméljük, hogy akkor már 5% alatt leszünk, az nyilván segíti az adósság átározódását.

[00:35:41]Úgyhogy rövid távon még nem várhatjuk a a az idei folyamatoktól azt, hogy az államadósságnak a kamatterhe az érdemben csökken.

[00:35:49]Tehát GDP arányosan nagyon kis csökkenésben bízhatunk mondjuk a jövő évben, de hogy ahogy telik az idő és az államadóság egyre nagyobb része árazódik át, illetve egyre több jár le abból a papírból, ami aminek a átlagos hozamszintje magas, tehát amik már a magas hozamkörnyezetben bocsátott ki az államadósság kezelő központ, akkor igazából szépen az adósság árazódik át, és akkor a a relatív kamatterhe Tehát vagy úgymond egységnyi adósság esetén a a tehát vagy az egységnyi adósságnak a terhe is csökkenhet, illetve hát az államadósság pálya, tehát az államadósság GP arányos mértéke is csökkenhet, és ez a kettő együtt elkezdi a hazai hazai adósságterhet csökkenteni, és hogy hosszú távon, különösen ebben óriási potenciál van.

[00:36:42]Tehát jelenleg a magyar állam a GDP 4%-át költi, közel 4%-át költi kamatfizetésre.

[00:36:52]És hogy azok az országok, amelyek olyanok, mint mint Magyarország, azok azok ugyanekkora adósság esetén csak a GDP 2%-át költik.

[00:37:04]Úgyhogy hát a abban bízunk, hogy hosszú távon ez megtakarítható.

[00:37:07]Ez mondjuk mai forintban kifejezve mintegy 2000 milliárd Ft, aminek egy része az hiánycsökkentet, egy részét pedig el lehet költeni társadalmilag talán hasznosabb célokra, tehát oktatásegészség volt más választása az új kormánynak, mints sem, hogy elkötelezze magát a az euró bevezetése mellett.

[00:37:26]Azért kérdezem ezt, mert nyilvánvaló, hogy a piac értékelte ezt a döntést, és ez meg is látszik, hogy előre is vezette például a kamatkiadások alakulásában.

[00:37:36]Ha ez nem történik meg, és nincs ilyen egyértelmű támogatás a piac részéről, akkor négy nagyon kemény év várt volna erre a kormányra.

[00:37:47]Olyan nekem kicsit, mintogyha egy kényszerpályá lettek volna.

[00:37:49]Ahhoz, hogy egyáltalán 30-ig eljussanak, vagy esélyük legyen megnyerni a 30-as választást, olyan költségvetéspályát kellett garantálni, biztosítani, amiben fölszabadulnak források.

[00:37:59]Az egyik fölszabaduló forrás az a csökkenőkadásokon keresztül érkezik, tehát mintogyha ez egy kényszerpálya is lett volna.

[00:38:07]Én azt gondolom, hogy nevezhetjük ezt így is, de hát ugye egy olyan témáról beszélünk, ami ami tehát, hogy szerintem azt nyugodtan mondhatjuk, hogy az elmúlt pár évben igazából a gazdaságpolitika egyértelműen rossz pályán haladt.

[00:38:23]Tehát hogyha megnézzük, akkor kialakult egy olyan problémalmaz, ami önmagát is erősítette, és egy ilyen negatív spirált okozott.

[00:38:32]Az egyik ilyen fontos dolog volt az, hogy lényegében az okokat nem részletezve, de arról is beszélhetünk, tehát hogy a magyar gazdaság növekedése az nulla közelébe lassult.

[00:38:47]Ebben volt külső ellenszél, de ha megnézzük, hogy a Magyarországhoz hasonló gazdaságszerkezetű országok itt a régióban azért egy ilyen évi 1él2%-ot tudtak nőni.

[00:39:00]Magyarország pedig en tehát lényegében nem nőtt semmit, akkor egyértelműen mondhatjuk azt, hogy igen, ez egy ez egy fontos tünet volt, hogy hogy lényegében egy ilyen tehát tehát azt mondhatjuk, hogy hogy a magyar gazdaság elkezdett stagnálni, tehát volt egyértelműen azonosítható növekedési probléma.

[00:39:20]Emellett az is egyértelmű volt, hogy volt egyértelmű költségvetési problémája magyar gazdaságnak.

[00:39:28]A hiány 2020-ig a GDP 3%-a alatt maradt.

[00:39:31]2020-ban felment a GDP 78%-ára, utána fájdalmasan sikerült benyomni mondjuk 5% közelébe, de ez is egy ez is egy borzasztó magas szint volt.

[00:39:45]Tehát volt egy egyértelmű költségvetési problémánk, ami együtt járt egy emelkedő államadóssággal, illetve hát azzal, hogy a hazai adósságnak a minősítése, tehát az, hogy mennyire tartanak minket jó adósnak, az az látványosan romlott.

[00:40:02]illetve hát azt mondhatjuk, hogy volt sokáig egy inflációs problémánk is, magasabb volt az infláció, mint a régióban, és hát erről beszéltünk, tehát hogy külső sokra meg jobban felment, és akkor tartósan ott maradt.

[00:40:13]Ö emellett ugye a a okok között nagyon sok minden a versenyhiánya, a túlzott nem növekedésbarát költekezés, akkor a a Európai Uniós források hiánya.

[00:40:31]Tehát sok olyan dolog volt, ami a gazdaság politikában, tehát amint mondhatjuk azt, hogy egy egyértelműen rossz irány.

[00:40:40]És nyilván a a az új kormány ezzel a rossz gyakorlattal szakítani akar.

[00:40:45]Tehát, hogy hogy azért minden kormánynak az a célja, hogy a a vagy hát azt gondolom, hogy normális esetben ez így van, hogy hogy a az adott ország lakosságának a életminőségét, jövedelmi szintjét azt azt javítsa.

[00:41:00]és hogy az egyértelmű volt, hogy hogy ahhoz, hogy tehát kell egy másik növekedési modell, ami ami nem azon alapul, hogy fú, dolgozzanak minél többen miközben kimerült a munkaerőpiac, vagy ruházzunk be min minél vagy tehát legyen minél több a beruházás, amikor ennek egy része az megkérdő leszet ezt racionalitású ö és hogy hogy árban lehet, hogy sokkal drágább és sokkal többet költünk rá, de a a ami kijön belőle az lehet, hogy kevesebb.

[00:41:33]Tehát, hogy ezt ezt a az ilyen azt úgy hívják, hogy extenzív növekedés modell, hogy ezt ez ezzel szakítani kell és kell egy ilyen versenytermelékenység alapú modell, ami hát igazából a régió szerencsésebb országai ezt ezt követik, és hogy ha ők ő őnekik ez megy és sikeres, akkor meg a tankönyvek szerint ez a követ e ez a sikeres példa, akkor lehet, hogy Magyarországnak is ezt érdemes követnie.

[00:41:55]A a másik fontos dolog, hogy hogy az látszott, hogy az Európai Uniós forrásokra szükség van, és hogy egyébként meg meg hát a magyar társadalom az európainak érzi magát.

[00:42:10]Nyilván olyan tehát, hogy nehezen volt érthető a az Európai Unióval való összefeszülés, főleg úgy, hogy ennek a fő oka ugye a korrupció volt, amire meg ritkán szokták azt mondani, hogy az jó dolog.

[00:42:23]Tehát, hogy hogy van egy külpolit, tehát hogy volt egy van egy gazdasági egy növekedésű modellváltás, van egy külpolitikai váltás.

[00:42:38]Ehhez kapcsolódnuk az, hogy az, hogy Magyarország, ami egy európai ország, ugye akkor akkor működjön együtt az Európai Unióval, és hogy azt a rengeteg pénzt, amit egyébként Magyarország amihez hozzájuthatna, ahhoz azt azt azt használjuk már fel.

[00:42:52]beruházásokra.

[00:42:56]De hát azt gondolom, hogy ez egy egyértelmű dolog.

[00:42:57]Az infláció tekintetében egyébként a jegybank már korábban elkezdett, tehát az új jegybanki vezetés az látványosan szakított a korábbi leértékelő gyakorlattal.

[00:43:06]És talán még annyit tennék hozzá, hogy ezek a változások, ezek nem csak az euróhoz kellenek, hanem igazából azért az a tapasztalat, hogyha megnézzük a a magyar gazdaság múltját, hogy amikor rendben voltak a költségvetési folyamatok, nem kellett attól félni, hogy hogy emelkedik az adósság, hogy ebből előbb-utóbb egy durva korrekció lesz, hanem hanem fenntartható és kiszámítható volt a környezet, akkor igazából a magyar gazdaság jól teljesített és tudott bővülni.

[00:43:40]Tehát, hogy igazából a 90-es évek második fele egy ilyen időszak volt.

[00:43:44]Ezt mondhatjuk, hogy igazából 2013-től 2020-ig egy ilyen folyamatok jellemezték Magyarországot.

[00:43:53]Tehát hogy volt akkor is sok probléma, de azt mondhatjuk, hogy a költségvetés oldaláról nem, tehát nem volt olyan dolog, ami fenyegette volna a gazdasági bizalmat.

[00:44:04]Sőt, tehát hogy igazából a a meg tehát, hogy ott a kormányzat a többletbevételekből tudott költeni adócsökkentésekre visszaadhatva a növekedésre.

[00:44:12]Tehát igazából ezekről, amikről beszélünk, ezek tehát nem maga az euró a cél, az euró is csak egy eszköz, de azt mondhatjuk, hogy azok a dolgok, amik az euróhoz kellenek, az euró bevezetéséhez, azok ahhoz is kellenek, hogy Magyarország egy kiszámítható növekedési pályán haladjon.

[00:44:34]egy olyan környezetben, ahol mondjuk nem kell félni a a költségvetési folyamok fenntarthatóságától, mindenféle drámai váratlan adóemeléstől, külön adó újabb növeléstől, bevezetéstől satöbbi, ami drasztikusan átrendezné a jövedelmi viszonyokat, illetve a a ahhoz is, tehát hogy arra, tehát ez azért is fontos, mertogy az a tapasztalat, hogyha magasabb a hiány, akkor sajnos magasabb az magyar kötvényektől elvárt prémium, magasabb a hozamkörny környezet, drágább a finanszírozás, drágább a hitel, és hogy ez szintén kedvezőtlenül visszaad a hazai gazdasági folyamatokra.

[00:45:10]Tehát igazából azt mondhatjuk, hogy ahhoz, ami egy jól működő, növekvő gazdasághoz szükséges, azok a feltételek, azok a végén elvezetnek az euró bevezetéséhez is.

[00:45:23]Tehát az euró a végén az tehát az euró bevezetése az egy az egység, ami ami további pozitív folyamatokat indíthat a magyar gazdaság.

[00:45:34]Hét pecsétes titokként kezeli a jövő évi finanszírozási tervet.

[00:45:37]Én mégis teszek egy gyönge kísérletet, próbálkozom.

[00:45:42]Tehát hogyha abból indulok ki, hogy idejénél valamivel magasabb növekedéssel számol a a kormány, ugyanakkor egy minimális elmozdulást látunk terv szerint a az államadósság szintjében.

[00:45:51]Ez azt jelenti, hogy körülbelül nagyságrendileg akkora kibocsátással tervez az akk, mint idén.

[00:45:58]Tovább megyek, maradnak azok az arányok a lakossági intézményéde, deviza kibocsátok kibocsátásoknál, mint idén.

[00:46:07]és terveznek-e új papírokat?

[00:46:11]Hát a a kezd kezdem az elején, tehát ugye az biztos, hogy lény kis érdemen kisebb kibocsátás várható jövőre.

[00:46:16]Ugye ennek a a főka az, hogy a az idei évben hát így alulról súlyolja 9000 milliárd Ftot a nettó finanszírozási igény.

[00:46:26]Ugye a hiány is magas, és az árárforrásokat elő kellett finanszírozni.

[00:46:33]Jövőre 5,1% a pénzforgalmi hiányterv.

[00:46:38]ami hát praktikusan 5000 milliárd Ft körüli összeget jelent, tehát sokkal kisebb lesz a nettó finanszírozási igény.

[00:46:46]Ezt már most tudjuk.

[00:46:49]Emellett ugye azt is tudjuk, hogy a a ugye a bruttó kibocsátást azt befolyásolja még az, hogy az, hogy milyen lejáratai vannak az AKK-nak.

[00:46:57]Tehát jövőre devizából több jár le, forintkötvényből kevesebb.

[00:47:02]Alkossági állampapírban nincs olyan drámai elmozdulás.

[00:47:04]És emellett még azt tudjuk, hogy az idei évben ugye viszonylag magasan zár majd a kincstári liquid eszközállomány, vagy így mondom, tehát hogy a hogy a költségvetés a szabad pénzeszközeit a a azt a a jegybankban tartja a az a kincstári számlám.

[00:47:22]És igazából az ott tartott összeg az a idei év harmadik- negyed évében a korábbi szinteknél sokkal magasabbra emelkedett.

[00:47:35]Tehát, hogy ilyen 4-5000 milliárd Ft körül volt.

[00:47:38]És az a helyzet, hogy az év végén, ha ennél valamivel alacsonyabb is lehet, de hogy hogy hát igazából elég magasan zár majd a kincstári egységes számla.

[00:47:48]Ennek részben oka az, hogy az év végén jönnek meg a legvégén vár valószínűleg az európai uniós pénzek.

[00:47:54]A másik fontos oka pedig az, hogy nem is bánjuk azt, hogyha ha magas a kincstári számla, hiszen elég bizonytalan a külső környezet.

[00:48:04]Tehát, hogy nem árt az, hogyha egy kicsit több szabad pénzeszköz áll rendelkezésre.

[00:48:12]És nem biztos, hogy jövő évben ezt végig ennyire magasan akarjuk tartani.

[00:48:16]És hogyha csökkenteni akarjuk, akkor igazából annak az egyik módja, hogy nem bocsátunk ki annyit.

[00:48:22]Tehát azt mondhatom, hogy a a nem csak a nettó, hanem a bruttó kibocsátás is alacsonyabb lesz, mint az idei évben.

[00:48:32]Nagyon részletekben nem mehetek, de azt azt azt már több fronton elmondta az államadóság kezelő kö.

[00:48:37]Tehát ugye a lejárataink ismertek, tehát azt tudjuk, hogy például devizából ilyen 5,sés fél milliárd euró körüli összes összesen ennyi lesz a törlesztés, amit az ákáknak vissza kell fizetnie.

[00:48:51]Azt is el szoktuk mondani, hogy a az adósságkezelési benchmarkokban nagy változás nem várható.

[00:48:56]Tehát, hogy ez azt jelenti, hogy ugye a valahol ilyen 30% körül marad a az a célszint, ahol ahol szeretnénk látni a devizaadósság arányát.

[00:49:07]Ez azt jelenti egyébként, hogy azért a hiány egy részét is devizából fogja finanszírozni az AKK, tehát hogy jövőre lesz egy viszonylag komoly devizakibocsátás.

[00:49:16]az ideinél a forint kötvényi kibocsátás az intézménye az az lény tehát az érdemben alacsonyabb lesz.

[00:49:21]És hát ugye a lakossági az sok mindentől függ, de hát azt látjuk, hogy továbbra is erős a kereslet a lakossági állampapírok iránt.

[00:49:30]Ugye ennek az a hoamszintjét azt az AKK lecsökkentette az intézményi papírok szintjére.

[00:49:37]Tehát a mi termékek megjelenhetnek lakossági állampíroknál például?

[00:49:43]Persze ott hát folyamatosan van megújítás.

[00:49:47]Igen.

[00:49:47]Tehát hogy de mindig mindig gondolkozunk abban, hogy hogy lehetne változtatni a a portfól.

[00:49:53]Úgyhogy ez ez mondjuk a célhoz kötöttség egy ilyen lehetőség, mint mondjuk a zöld kötvények esetében, hogy célhoz kötött a felhasználás.

[00:50:04]Egyébként hát ez nem csak a lakosság, tehát hogy inkább nem a lakosságinál, az intézményi kötvényeknél fontos a célhoz kötöttség.

[00:50:10]És ott ott ott ott azért bővülhet az étlap.

[00:50:12]Tehát a a zöld kötvényeknek az egyik nem tudom a a speciális esete a kékkötvény, tehát ami ilyen vízgazdálkodáshoz köthető.

[00:50:20]Ugye vannak társadalmi kötvények, amik amik társadalmi célok megvalósítását, célzó kiadásokat finanszíroznak.

[00:50:31]Hát ezekkel bővülhet az intézmény?

[00:50:33]Tessék?

[00:50:34]Ezekkel bővülhet az intézmény.

[00:50:35]Igen, azt gondolom, hogy ezeken dolgozunk.

[00:50:36]Tehát, hogy ezek ezek olyan szempontból nagyon fontos kötvények, hogy egyrészt jó célt szolgálnak, a másik, hogy olyan befektetőket lehet vele megtalálni, akik más típusú kötvényeket nem vásárolnak, vagy kevésbé szívesen, ami azt jelenti, hogy a a ezek ilyen kicsit külön zsebnek tekinthetőek, és ami azt jelenti, hogy a a hagyományos befektetői bázist viszont kisebb mennyiségű kötvénnyel lehet terhelni.

[00:51:03]És hát az sem utolsó szempont, hogy ezek a a kötvények, ezek a speciális kötvények, tehát a a zöld meg a társadalmi kötvények, ezek olyan kiadásokat finanszíroznak, amelyeknek középhosszú távon pozitív hatása van a növekedésre.

[00:51:20]Tehát például az ESG kötvények ugye a klímaváltozás negatív hatásainak az enyhítését célozzák, amik igazából a jövőbeli makrogazdasági sokkoknak, a negatív sokoknak az esélyét csökkentik, illetve támogatják a egy gazdaság növekedési képességét.

[00:51:37]És hogyha valaki ezekre költ, az egy kicsit ilyen civilizációs proxi is.

[00:51:44]Tehát, hogy a befektetők látják azt, hogy ezek az országok, ezek nem csak rövid távon gondolkodnak, hanem hogy középhosszú távon is szeretnék mondjuk a klímaváltozás negatív hatásait azt ellensúlyozni, és ezért várhatóan gazdagabbak lehetnek, gyorsabban tudnak nőni, és hogy ez azt jelenti, hogy az ő adósság tűrőképességük jobb.

[00:52:08]És ezek ezek ezek a tényezők, ezek ez egy fajsrios téma lehet, például a klímaváltozáshoz kötött.

[00:52:16]Igen.

[00:52:16]Tehát azt gondolom, tehát ugye az AKK ebben erős, tehát hogy európai összevetésben is az államadósságelő központ az az kifejezetten erős zöld töltvények kibocsátásában.

[00:52:28]Ez csak a paletta bővül, ha jól értem.

[00:52:30]Így van.

[00:52:30]Ezen ezen dolgozunk.

[00:52:30]Utolsó kérdésem a akkor a jövedelem elosztás változás régen történt a magyar költségvetésben, mint ami a 2027-es évben várható, hogy itt ugye arról van szó, hogy a kormány az alacsonyabb jövedelműek felé terel jövedelmet és egyben elvon a tehetősebbektött.

[00:52:53]Ott a vagyonadó jön be a képbe, alul pedig az SIA rendszer módosításával történik, meg egy átcsoportosítás.

[00:52:59]Ez hogyan fogja befolyásolni az állampapírok iránti keresletet 27-ben?

[00:53:04]Van-e erre valamilyen előzetes számításmodell?

[00:53:09]Igen.

[00:53:11]Próbáljuk ezeket modellezni, és igazából azt mondhatom, hogy hogy jelentős hatást nem várunk.

[00:53:16]Tehát a lakossági állampapírok esetében minimális mértékben csökkenhet a kereslet.

[00:53:23]De a másik oldalon is tehát hogy hogy igazából én azt tudom erre mondani, hogy hogy ezek a változások ezek szerintünk nem lesznek olyan mértékűek, amik amik érdemben befolyásolhatnák a mondjuk az államadósságkezelő központnak a stratégiáját.

[00:53:44]Tehát hogy főleg akkor, amikor tehát hogy itt itt most azért arról beszélünk, hogy így ez ezek ilyen pár 10 milliárd Ftos hatások.

[00:53:50]miközben ugye a nettó finanszírozási igénye az az majdnem 4000 milliárd Fttal csökken az idei évhez képest.

[00:54:00]Tehát, hogy hogy én azt gondolom, hogy hogy nyilván a a megtakarítási trendek azok hatnak arra, hogy a az államadósságkezelő központ a különböző szektoroknak mennyi milyen mennyiségű kötvényt tud értékesíteni.

[00:54:16]De hogy nem ez lesz a az, ami alapvetően befolyásolja az államadósságkezelő központnak a stratégiáját.

[00:54:25]Tardós Gergely, köszönöm a beszélgetést.

[00:54:27]Én köszönöm a meghívást.