444.hu 53:19

Zsiday Viktor: Az utolsó utáni pillanatban vagyunk

gazdasággazdaságpolitikainterjúelemzésinfláció
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
Zsiday Viktor: Az utolsó utáni pillanatban vagyunk
tl;dr

Zsiday Viktor közgazdász és befektető a beszélgetésben a globális és magyar gazdaság helyzetét elemzi. Fő megállapítása: Magyarország az „utolsó utáni pillanatban" van – az EU-integrációval való bizonytalanság és a geopolitikai válságok miatt súlyosan sérült a gazdaság, de még van esély a fordulatra, ha az ország normalizálja EU-viszonyait és csökkenti a kamatköltségeket.

Az iráni háború gazdasági következményei katasztrofálisak lehetnek: az olajkínálat hiánya 5–10 millió hordóval csökkenhet naponta, ami 120–160 dolláros olajárat okozhat. Ez az energiaárakon keresztül Magyarországot különösen sújtaná – a gázár már megduplázódott, és további emelkedés 1000 milliárd forint feletti költségnövekedést jelentene évente.

A magyar gazdaság szerkezeti problémái mélyiek: a „mutyiszféra" (nem piaci alapú szektor) folyamatosan harapja le a versenyszférát. Azonban Zsiday szerint 2–3 éves távon az EU-integrációba való visszatérés, az euróövezethez való csatlakozás és a kamatköltségek csökkentése 2–3 százalékos növekedést lehetővé tehetne.

Gazdaságpolitológiai elemzése szerint a magyar szavazók szavazatai erősen korrelálnak a reálbérekkel és a fogyasztási szinttel – a propaganda hatása nem mérhető ki az adatokból. A Fidesz 2,3–2,5 millió szavazóra számíthat gazdasági alapon, ami 2026-ban kritikus lesz.

A világgazdaság alapvető problémája: az 1971-es aranystandard eltörlése óta a demokráciák végtelen államadósságot halmoznak fel, mivel mindig van egy szavazói csoport, akinek igényeit ki kell elégíteni. Erre nincs történelmi precedens, és nincs ismert megoldása.

A globális geopolitikai bizonytalanság és a tőkepiacok

Zsiday Viktor hangsúlyozza, hogy a jelenlegi világgazdasági helyzet rendkívül nehéz előrejelezni, mert a döntéshozók (különösen az amerikai vezetés) maguk sem tudják, mit akarnak.

„Szerintem nincs ember, aki megmondja, hogy meddig akarják folytatni háborút. Maguk se tudják szerintem." *

Az egyik fő probléma, hogy a tőzsdei szereplők nem tudnak racionális előrejelzéseket készíteni. Zsiday azt gyanítja, hogy Donald Trump és családja szándékosan ellentmondó nyilatkozatokat tesz, hogy piaci mozgásokat provokáljon, amelyekből profitálhatnak. A Trump coin és más kriptovaluták körüli spekuláció ezt támasztja alá.

„Nekem néha az az érzésem konkrétan Donald Trump megszólásainál, hogy abban keményen kalkulálva vannak bizonyos tőzsdei árfolyam mozgások." *

A geopolitikai buborék és az iráni háború

Zsiday két hónappal a beszélgetés előtt egy cikkben azt írta, hogy a tőzsdei szereplők túláraznak geopolitikai kockázatokat – fegyvergyárak, arany és nemes fémek árfolyama szárnyalt. Az iráni háború azonban megcáfolta ezt a hipotézist.

„Nem öregedett jól a cikk. Valóban egyébként sokszor igazolja Beteric törvényét, hogy a kérdőjeles címekre mindig nem a válasz." *

Az iráni konfliktus gazdaságilag rosszul kalkulált – Zsiday szerint az USA vezetése nem tudja, miért kezdte el, és nincs stratégiája. A háború gazdasági következményei pedig súlyosak: az olajkínálat 10–14 millió hordóval csökkenhet naponta, amit a stratégiai tartalékok csak részben tudnak pótolni (maximum 4 millió hordó).

„Szerintem ez egy nagyon rosszul kiszámított háború volt, és a gazdasági következményeivel úgy látom, hogy nem nagyon számolt senki." *

Az energiaárak és Magyarország

Ha az olajhiány hónapokig tartósan fönnmarad, az olaj ára 120–160 dollár közé emelkedhet. Ez a szállítmányozáson, a műtrágyaköltségeken és az élelmiszerárakon keresztül az egész világgazdaságot sújtaná.

Magyarország különösen veszélyeztetett. A holland gáztőzsdén az ár az elmúlt három hétben körülbelül 100 forintról 200 forintra ugrott meg – megduplázódott. Ha a katari LNG-szállítások elakadnak, az ár akár 300–400 forintra is emelkedhet.

„Magyarország nagyon ki van téve ennek, és akkor ez még csak a gázár. Nem beszéltünk az olajról, nem beszéltünk az élelmiszerről, inflációs megugrásról." *

Magyarország évi 8 milliárd köbméter gázt kell hogy behozzon. Ha az ár 100–200 forinttal emelkedik, az 1000 milliárd forint feletti éves költségnövekedést jelent. Az európai gáztározók töltöttsége alacsony, így nincs puffer.

Európa gazdasági helyzete és a német dilemmma

Zsiday korábban optimistább volt Európa kilátásaira, de most kiábrándult. Az európai gazdaság 70–80%-a szolgáltatásokból áll, ami még működik, de az ipar (10–20%) folyamatosan morzsolódik le.

„Hiába csak 10–20%-át adja ez, hogyha ez folyamatosan morzsolódik le, akkor az pont elég lehet ahhoz, hogy az egyébként nem olyan túl nagy Európában ilyen éves 1–2%-a növekedés mondjuk." *

Az európai export részesedése a globális exportból 2017–18 óta csökken – nem a COVID miatt, hanem már előtte. Párhuzamosan Kína szabadalmainak száma, egyetemeinek rangja és tudományos publikációi nőttek. Kína számos iparágban (napelem, gépgyártás, vegyipar) átvette az európai pozíciókat.

„Harapófogóban van tényleg Európa, mert a digitális modern technológiákban nem tud élen járni. Valószínűleg azért én azt gondolom, mert nem elég integrált a piac." *

Az EU képtelen mélyebb gazdasági integrációra, mert a lakosság többsége nem akar „Európai Egyesült Államokat". A Mercosur-megállapodás például francia lobbi érdekek miatt bukott meg. Zsiday szerint az európai gazdaság hosszú távon csak akkor tudna felépülni, ha sokkal szorosabb integráció valósulna meg – de ennek nincs politikai támogatása.

A magyar gazdaság szerkezeti problémái

Zsiday szerint a magyar gazdaság az elmúlt 20 évben az EU-integrációnak köszönheti a fejlődést: külföldi termelőegységek települtek ide, magyar cégek exportálhattak, és volt bérelőny. Ez azonban megváltozott.

„Ami kiárazódott, és ami miatt szerintem a magyar gazdaság részben szenved, az az, hogy kérdések merültek föl az elmúlt években Magyarországnak a integrációjával, az Európai Uniós elkötelezettségével kapcsolatban." *

A fő probléma a „mutyiszféra" – a nem piaci alapú szektor – amely folyamatosan harapja le a versenyszférát. A mutyiszférában nem a hatékonyság számít, hanem a pályázatírás, kapcsolatok és korrupció.

„A mutyiszférában ott neked nem abba kell jónak lenni, hogy hatékony legyél, jó terméket állítsál elő tartósan, megszerezd a vásárlóid bizalmát, hanem neked jól kell pályázni, jóba kell lenni emberekkel." *

Azonban Zsiday szerint 2–3 éves távon van esély a fordulatra. Ha Magyarország normalizálja EU-viszonyait, bejelenti az euróövezethez való csatlakozást, és csökkenti a kamatköltségeket (évente 1000 milliárd forint megtakarítás), akkor 2–3 százalékos éves növekedés lehetséges.

„Amennyiben ezt meg tudjuk fordítani, akkor a magyar gazdaság vissza tud kerülni egy növekedési pályára." *

Bizalom, intézmények és gazdasági növekedés

Zsiday hangsúlyozza, hogy a gazdaság bizalmon alapul – a szó etimológiája is ezt mutatja (hitel = hit). A magyar gazdaság hosszú távú problémája az intézményi bizalom hiánya.

„A gazdaság nem működik úgy, hogyha nincs bizalmam nekem abban, hogy a kormányzat a lehető legjobban jár el, hogy a üzleti partnerem nem fog átvágni." *

A jelenlegi szerkezeti problémákkal Magyarország „évtizedekig mocsár lesz". De Zsiday szerint még nem vagyunk visszavonhatatlanul elbukva – az EU-ból való kisodródás még nem teljes.

„Én azt gondolom, hogy kábé az utolsó utána pillanatban vagyunk, és szerintem aki jelenleg az Európai Unió tagja, és Magyarország azért még az Európai Unió tagja, az a következő öt évben, ha olyan döntéseket hoz, ami ezt az integrációt erősíti, az az ország, ha akar benne tud lenni a belső körébe ennek a két-három vagy akárhány sebességes lesz az Európa." *

Gazdaságpolitológia: a reálbérek és a szavazatok

Zsiday egy saját elemzést végzett, amely a reálbérek és a kormánypártra leadott szavazatok közötti kapcsolatot vizsgálja az 1990–2022 közötti időszakban. Megállapítása: az összefüggés rendkívül erős, és a propaganda hatása nem mérhető ki az adatokból.

„Azt látom, hogy a magyar embereknek a és ami még érdekes, hogy a magyar országi szavazatoknak a száma és a gazdasági helyzet között rendkívül erős az összefüggés." *

Ha a bérek 20%-kal nőnek egy választási ciklus alatt, a kormánypártra leadott szavazatok körülbelül 10%-kal nőnek. Ha a propaganda jelentős hatással lenne, ezt az összefüggést meg kellene változnia – de nem változott meg 2014, 2018 vagy 2022-ben sem.

Zsiday becslése szerint a Fidesz 2,3–2,5 millió szavazóra számíthat gazdasági alapon. A kiskereskedelmi forgalom alapján azonban csak 2 millió szavazó lenne – de Zsiday a béreknek jobban hisz.

„Tehát a valahol a kettő és 2,sés fél között van a két mutató alapján, a béreknek jobban hiszek, ezért mondtam ezt a 234-et." *

A 2022-es választáson a részvétel 70% volt, ami körülbelül 5,5 millió szavazót jelent. Ha a Fidesz 2,3–2,5 millió szavazót kap, az kritikus helyzet a kormányváltás lehetőségét illetően.

Az államadósság és a demokrácia paradoxona

Zsiday egy mélyebb problémára mutat rá: az 1971-es aranystandard eltörlése óta a fejlett demokráciák végtelen államadósságot halmoznak fel.

„1971-ig egy ilyen kvázi aranypénzrendszer volt a világban. Tehát a dollár az aranyhoz volt kötve, és ez adott egy stabilitást a rendszerek." *

Az aranystandard alatt nem lehetett bármennyi pénzt nyomtatni. Most azonban a széles merítésű demokráciában mindig van egy szavazói csoport, akinek igényeit ki kell elégíteni – így az államadósság monoton növekvő.

„Gyakorlatilag ha megnézzük a fejlett világnak a az eladósodottságát, az a 70-es évektől hát ha monoton növekvő." *

Magyarország jó példa erre: 2010-től csökkentette az államadósságot 80%-ról 50%-ra, de a COVID után két-három év alatt visszaugrott 80%-ra. Ez történelmileg egyedülálló: korábban csak háborúk után adósodtak el az államok, majd visszafizették az adósságot. Most békeidőben adósodunk el, és nincs megoldás.

„Erre erre nincsen történelmi példa. Azért mondom, hogy ezt mindenképp ki kell hangsúlyozni, egy nagyon nagyon nagyon érdekes, bocsánat, hogy a szavadba vágtam, csak ez ez ez egy tök fontos változás és nem látszik a megoldása." *

A magyar társadalom paternalizmusának csapdája

Zsiday szerint a magyar társadalom rendkívül paternalista – a kádárrendszer alatt betanította az embereket, hogy az állam oldja meg az összes problémát. Ez a Fidesz alatt még erősödött.

„A magyart szerintem a magyar társadalom rendkívül paternalista, tehát hogy mi mindig várjuk a kormánytól." *

A probléma: ha az állam azt ígéri, hogy mindent megold, majd nem tudja megoldani, az emberek kiszeretnek belőle. Ez részben 2022–2026 között bekövetkezett. A kormány azonban a választási kampányok időszakára hitelből megoldja a problémákat – de ez nem tartható végtelenül.

„Hogyha úgy trenírozod a társadalmat, hogy a én oldom meg az összes problémádat, ha gazdasági bajod van, én oldom meg, akkor ha nem tudom megoldani a problémát, akkor az emberek kiszeretnek belőled." *

Az új kormány mozgástere és az argentín precedens

Zsiday szerint az S&P elemzése szerint az új kormánynak (bárki is kerül hatalomra) gyorsan intézkedéseket kell bevezetnie, különben leminősítik Magyarországot. Az új kormány mozgástere azonban szűk, mert a társadalomban mélyen gyökerezik az a hiedelem, hogy a „megszorítás rossz" – ezt a Fidesz is erősítette.

Pozitív precedens: Argentína, ahol Javier Milei libertariánus programjával megválasztották. Zsiday azt jósolta, hogy hat hónapja van, mielőtt leölik, de Milei megtartotta népszerűségét és végigvitte reformjait.

„Ezt csak azért mondom pozitív példának őt, mert olyan intézkedéseket vezetett be, amire én biztos vol én azt mondtam, amikor megválasztolták, hogy ez nagyon jó ez a program, amit kitalált az ember." *

Zsiday szerint Magyarországon is lehetséges lenne hasonló fordulat, ha az új kormány el tudja magyarázni az embereknek, hogy csak a normális gazdaságpolitika vezet ki a válságból.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Beteric törvénye" – valószínűleg Betteridge törvénye (Betteridge's law of headlines), amely szerint a kérdőjellel végződő manchettre a válasz szinte mindig „nem". Az ASR-hiba miatt a név torzult.
  • „Harryeldon" – valószínűleg Hari Seldon, az Isaac Asimov Alapítvány trilógiájának szereplője, aki matematikai módszerekkel jósolja meg a történelmet. Az ASR félreismerte a nevet.
  • „Merkos úr" – valószínűleg a Mercosur (Dél-amerikai Közös Piac) megállapodásra utal, de az ASR torzította.
  • „Matolcsi György" – az MNB (Magyar Nemzeti Bank) korábbi elnöke. Az ASR helyesen ismerte fel.
  • „Szemerey Tamás" – az ASR helyesen ismerte fel, de a szövegkörnyezet alapján valószínűleg Matolcsy unokatestvérét jelenti.
  • „Kósa Lajos" – az ASR helyesen ismerte fel, de a „csengeri örökösnő ügye" nem egyértelműen azonosítható az átiratban.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Tehát nyilvánvalóan van egy bizonytalanság, egy félelem, illetve egy Európai Unióból való kisodródás.

[00:00:02]Ezt meg lehet fordítani.

[00:00:05]Tehát amennyiben ezt meg tudjuk fordítani, akkor a magyar gazdaság vissza tud kerülni egy növekedési pályára.

[00:00:09]Na.

[00:00:09]És szerintem ezzel kapcsolatban lehetünk optimisták, hogy erre van esély.

[00:00:12]Nem biztos, hogy bekövetkezik, de be tud következni.

[00:00:15]Tehát nem nem kell hozzán föltalálni a spanyol viaszt.

[00:00:20][zene] Zsidai Viktor gazdasági műsorok népszerű szereplője, állandó szakértője, közgazdász, befektető.

[00:00:30]Ilyenkor azt szoktuk mondani, hogy alapkezelő, de ez már ebben a pillanatban nem igaz.

[00:00:34]Ex alapkezelő.

[00:00:37]Ezt használod ezt a titkot.

[00:00:39]Nem, ezt nem nem hiszem, hogy ilyen van.

[00:00:41]Egyébként adja is magát a dolog, hogy hogy innen indítsam ezt.

[00:00:43]Hát honnan indítsam?

[00:00:46]Nyilván hormózis szorosból kell indulni mindennel.

[00:00:48]Ilyenkor március 13-án, hogy hogy én valahogy úgy képzelem, hogy mostanában azért egy kicsit megkönnyebbültebben ébredsz hogy ilyen ilyen turbulens időben nem kell mások pénzét kezelned és nem kell rohannod valamit rögtön letradelni, mert mert hát őrület van a világban.

[00:01:13]Hát de ugye nem csak az a baj, hogy őrület van, mert ugye ahhoz hozzászoktunk, hogy mondjuk vannak valamiféle gazdasági trendek, azok úgy visszacsatolódnak a piacokra, oda-vissza ezek ugye focizgatnak egymással, csak itt egy olyan háborúról van szó, amiben van egy-két olyan döntéshozó, akiről nem nem tudsz róla előrejelzést csinálni.

[00:01:32]Tehát hogy szerintem nincs ember, aki megmondja, hogy meddig akarják folytatni háborút.

[00:01:39]Maguk se tudják szerintem.

[00:01:39]Én azt gondolom, hogy az amerikaiak nem is tudják, hogy miért kezdték el.

[00:01:43]Valójában nyilván azt gondolnám, hogy az izraeliek húzták be őket, de most mindegy.

[00:01:47]Tehát, hogy az a baj szerintem tőkepiaci szempontból meg gazdasági szempontból ezzel az egésszel, hogy nem tudjuk előrejelezni, hogy azok a döntéshozók, akik vannak, mit fognak csinálni, és mikor fogják azt csinálni.

[00:01:59]Úgyhogy én ezt ezt nagyon jól mondtad, én tökre örülök, hogy itt most nem kell ilyen piaci döntéseket hoznom, mert hát ez ez nem nem egy ilyen standard dolog.

[00:02:07]Tudod, hogy mit tudom én, van egy van egy nem tudom, egy egy gazdasági sok, és akkor úgy van valami elképzelésed, akár a múlt, akár valamilyen elemzésed alapján, hogy mi lesz belőle.

[00:02:15]Szerintem ezt ezt nagyon-nagyon nehéz megmondani, hogy ez ez mivé fajul.

[00:02:20]Senki nem tudja.

[00:02:22]Sőt, mondok rosszabbat.

[00:02:24]Na, mert nekem néha az az érzésem konkrétan Donald Trump megszólásainál, hogy abban keményen kalkulálva vannak bizonyos tőzsdai árfolyam mozgások.

[00:02:33]Tehát amikor egy napon belül két egymással ellenkező dolgot mond, és ugye pontosan tudjuk, hogy családtagjai, üzletfelei milyen pozíciókat hogyan szoktak ilyenkor fölvenni különböző piacokon.

[00:02:45]Hát nagyon gyanús a dolog.

[00:02:48]Hát ez egészen elképesztő.

[00:02:48]Ugye a kezdve a Trump coinnal, amin több 100 millió dollárt kerestek, Melania coin meg nem tudom minden.

[00:02:55]Tehát a az egész olyan szintre le lett silányítva ez az amerikai elnöki pozíció, ami amit én soha nem gondoltam volna, hogy ilyen lehetséges.

[00:03:03]És azt sem gondoltam, hogy a hogy a világnak a legnagyobb demokráciájában ezt ezt egy másodpercig eltűrik, hogy gyakorlatilag kiderül, hogy benfentes keresk, amit mondtál, benfentes kereskedések zajlanak az ő bejelentései körül plusz mínusz egy perces ilyen időintervallumokban, és nincs semmilyen következménye.

[00:03:22]Tehát szerintem ez ez elképesztő és felháborító is.

[00:03:27]Tehát ez ez teljességgel elfogadhatatlan lenne, és az is szerintem hát hála Istennek most már valamelyik ifjab Trump éppen egy drón készített szépen [nevetés] jelent meg jelentősebb befektetéssel, úgyhogy ö igen, szerencsére a ez lehet, hogy a háború hosszáral [nevetés] kapcsolatban is jelent valamit.

[00:03:54]És hát ehhez a ehhez a kérdéshez rögtön adja magát egy másik, hogy te amióta visszavonultál az aktív alapkezeléstől, azóta hát sűrűbben írsz cikkeket, és az egyik ilyen elemzésednek, a blogodon között egyik írásnak, ez körülbelül két hónapja volt, nem egész két hónapja volt.

[00:04:18]Ugye az volt a címe, hogy geopolitikai buborék.

[00:04:22]Ühüm.

[00:04:22]kérdőjellel.

[00:04:24]És ennek az a lényege, röviden egy mondatba, de egészíts ki, hogyha ezt rosszul mondom, vagy vagy javítsd ki, nagyjából [torokköszörülés] az volt, hogy a tőkepiaci szereplők talán mintha túláraznának bizonyos geopolitikai kockázatokat, tehát mindenki állandóan elemzi mindenféle konfliktusok kitörésének a a lehetőségeit.

[00:04:46]nagyon sötét egy a jövőképük.

[00:04:49]Emiatt túlárazódnak olyan eszközök, ö amelyek ilyen konfliktusokban jellemzően fölfelé mozognak, tehát fegyvergyárak, ö természetesen arany, ez nemes fémek és hát azt mondod, vagy azt írod ebben, hogy buborék alakult ki.

[00:05:06]Na most erre jön egy iráni háború, ami azt mutatja, hogy ez a buborék, ez talev is annyira buborék.

[00:05:13]Nem öregedett jól a cikk.

[00:05:15]Valóban egyébként sokszor és igazolja Beteric [nevetés] törvényét, hogy a kérdőjeles címekre mindig nem a válasz.

[00:05:22]Én amiket le szoktam írni, az mindig egy ilyen hangos gondolkodás és de azt gondoltam akkor, hogy túl vannak árazva ezek a geopolitikai elemzés.

[00:05:30]Mindenki ezzel foglalkozott, tehát hogy tényleg én én amióta dolgozom, most már én is ez 30 év kábé ez a geopolitika ez nem volt, ez nem játszott soha.

[00:05:40]És az elmúlt pár évben lett, de olyan szinten, hogy tényleg már mindenhonnan ezek ömlöttek rám, és azt láttam, hogy ennek köszönhetően szárnyalt egyébként ezeknek a ugye fegyvergyártóknak meg nemes fémeknek is a az árfolyama.

[00:05:51]Egyébként az simán lehetséges, hogy kitör egy háború, és onnantól fogva a fegyvergyártóknak az árfolyama már nem feltétlenül megy felfele, azért, mert olyan magasra, előre be lett árazva.

[00:06:05]Tehát a tőzsdén nagyon gyakran az az bekövetkezik, hogy a piacok előrezámítanak, anticipálnak valamit, úgy árazzák az eszközt, hogy tökéletes, számára tökéletes világ van.

[00:06:18]És ha egy kicsit is nem olyan tökéletes a világ, akkor nem biztos, hogy azon nagyon sokat tudsz pénzt keresni.

[00:06:21]De kétségtelen tény, hogy ez az iráni háború, ez nem egy olyan dolog volt, amivel én számoltam.

[00:06:27]Tehát de azzem ezzel nem vagyok egyedül.

[00:06:29]Ö előtte levő pár napban nyilván már lehetett látni, amikor már ugye ürítették ki a nagy követségeket, meg adták az ilyen figyelmeztetéseket, de ezt két hónappal előtt én nem gondoltam volna.

[00:06:39]Egyébként azt is gondolom, hogy és nem is értettem ezt a a háborút, mert nem értem és máig se értem, hogy az USANak ezzel mi a célja.

[00:06:47]Ráadásul úgy, hogy látszik, hogy ez gazdaságilag ez ez az egész világgazdaságnak és USÁnak se jó.

[00:06:53]És nem csak, hogy gazdaságilag nem jó, mert nettóban ugye azzal jön Donald Trump is, meg azt lehet mondani, hogyus most már a egy nagy olajexportőr, tehát hogy az Egyesült Államok gazdaságának ez lehet, hogy összességében inkább jó, mint rossz.

[00:07:08]Viszont az biztos, hogy politikailag, hogyha egy magas benzinár marad az USÁban, ami egy nagyon fontos meghatározó tényezője egyébként ott a a választási eredményeknek, akkor az nem lesz jó a republikánusoknak, akik elkezdték ezt a háborút.

[00:07:20]Tehát, hogy szerintem ez egy nagyon rosszul kiszámított háború volt, és a gazdasági következményeivel úgy látom, hogy nem nagyon számolt senki.

[00:07:25]És szerintem volt egy áter, szétbombázzuk őket és minden jó lesz.

[00:07:30]És B, C, D.

[00:07:32]Tehát a amikor én befektetek, és ez ez egy olyan dolog, amikor én befektetek és megveszek valamit, vagy eladok valamit, akkor van egy elképzelésem a világról, és azt mondom, hogy mit tudom én, veszek nem tudom ML részvényt, most mondtam valamit, mert erre meg erre számítok.

[00:07:42]De ha nem az következik be, ha nem az jön, akkor akkor kell, hogy legyen valami tervem, menekülési stratégiám, hogy mit fogok akkor csinálni, ha nem ez lesz, akkor kiszállok a pozícióból, vagy ráveszek még, vagy tehát érted, hogy valamilyen valamilyen terveim legyenek.

[00:07:58]És én úgy látom, hogy itt ez ezek az emberek olyanok, mintogyha benyitottak volna egy gigantikus pozíciót, volt egy elképzelésük, nem az történt, és így most ülnek, hogy mi a fenét kezdjünk ezzel a pozícióval.

[00:08:09]És ez egy nagyon kellemetlen dolog.

[00:08:10]Voltam már én is ilyenben még fiatalabb koromban, amikor a kockázatkezelésben nem voltam azért annyira otthon.

[00:08:17]Nem jó, amikor ellened megy a pozíció, és nem készültél rá, hogy mi fog bekövetkezni, és egy nagyon nagy pozíciód van, akkor az egy akkor nagyon rossz döntéseket tudsz hozni.

[00:08:24]vagy hát az van, vagy úgy vannak vele, hogy akkor a tartalékok, olyan erőforrások vannak, amivel azt mondják, hogy ez hosszú táv hosszabb távra kalkulálnak ezzel.

[00:08:36]Nem tudom, én se látom ebben a ebben a konfliktusban egyébként azt, hogy itt bárki kalkulált volna bármit, de akik nagyon optimisták a trumpi stratégiával, ha egyáltalán persze az optimizmus lényege, hogy feltételezik, hogy van ilyen stratégia kapcsolatban.

[00:08:55]azok azt gondolhatják talán pont a Wall Street Journalben tegnap valaki nagyon erősen trampista szerző írt egy ilyet, hogy hát az Egyesült Államoknak van bőven olajtartaléka, különösebben nem fog neki ez megállítani.

[00:09:10]Viszont, hogyha majd sikerül megnyerni ezt az iráni háborút, amire fogalmam sincs, hogy lehet megnyerni, mert ez nem nagyon látszik, akkor akkor viszont olyan ö olyan fogást talál végre az egész energiapiacon, tehát annyira tudja majd irányítani az energiapiacokat, hogy Venezuella megvan, Irán megvan, hogy akkor tulajdonképpen Kínát is salokba tudja szolítani.

[00:09:36]Ez egy e ez volt egy megfejtés.

[00:09:39]Na de ot de figyelj, az energiapiacokon ott tartottunk, hogy volt egy tök olcsó olajára az elmúlt 15 év átlagához képest voltunk egy olcsó olajára.

[00:09:47]Nem volt egy nem ez egy olyan problémát oldunk meg, ami nem nem létezett.

[00:09:51]Tehát viszonylag olcsó energia árak voltak a világgazdaságnak.

[00:09:53]És azért ami itt történt, nagyjából így számok így ugye 10 néhány millió hordó a napi termelés a világban kiesik egy különböző számokat láttam 11 néhány 13 4 5 6 7 millió hordó mert ugye nem tud kijönni az öbölből és ugye az a bajt mondhatjuk ezt hogy persze majd megoldjuk ezt a problémát fölszabadítja mindenki a stratégiai tartalékokat és akkor jó lesz nagyjából ezeknek a stratégiai tartalékoknak a felszabadíthatósága én nem vagyok egy olajipar jellemző tehát hogyha nem minden pontos, de úgy nagyságrendileg okés lesz Tehát nem lehet ne a stratégiai tartalékokat bármekkora ütemben fölszabadítani.

[00:10:29]Ennek is vannak ilyen fizikai kapacitáskor korláta, hogy mennyit tudsz kitolni.

[00:10:31]Ez ilyen 4 millió hordó.

[00:10:34]Tehát hiányzik mondjuk 14, fölszabadítok négyet, tehát még mindig hiányozni fog 10 a világból.

[00:10:39]És akkor mondjuk azt, hogy majd a szaúdiak átirányítják a vezetékeiken, ott az olyan 6-7 millió hordóra mondják, de mondjuk azt szét lehet lőni.

[00:10:46]Tehát nem vagyok benne biztos, hogy az az tartósan fenntartható.

[00:10:49]Tehát és ha hiányzik a a világból öt kötőjel 10 millió hordó olaj, akkor egész biztos, hogy és ha ez tartósan hiányzik, tehát itt most arról van szó, hogy az a a jó szenárió az az, hogy itt valahogy lezárjuk pár héten belül a történetet, és akkor ezt el tudjuk felejteni.

[00:11:05]A rossz szcenárió az az, és nem tudom, hogy ennek mennyi az esélye, de a rossz szczenárió az az, hogy nem tudjuk lezerni, ez hónapokig így marad, hónapokig hiányzik ez a mennyiség, akkor is, hogyha az összes kormányzat elkezdi fölszabadítani a stratégiai tartalékokat, mert nem tudnak olyan mennyiségben felszabadítani, meg az is elfogy egy idő után.

[00:11:19]Tehát, hogy azért ez nem egy örökké tartó megoldás.

[00:11:23]Akkor is fog hiányozni 5-10 millió hordó.

[00:11:25]Ebben az esetben majdnem biztos, hogy a a az olajnak az ára az valahol 120 és 160 dollár között lesz.

[00:11:31]Ez egy olyan magas ár, ami utána áthat nem csak a az energiaárakon keresztül a a mondjuk a a benzinre, hogy mennyiért autózunk, hanem hogy nyilván a szállítmányozásra, a szállítmányozás mindenbe beleépül, a mütrágyaköltségeken keresztül az élelmiszerbe mindenbe beleépül.

[00:11:47]Ez a világgazdaságnak egy elég nagy sok.

[00:11:51]Tehát, hogy lehet azt mondani, hogy ez milyen jól ki volt találva, és egy óriás nagy geopolitikai terv, de azért, hogyha ez elhúzódik, mondjuk mondok valamit fél évig, akkor azért a világgazdaságban elég nagy az esélye, hogy recesszió lesz.

[00:12:03]Tehát, hogy én nem vagyok benne biztos, hogy ez nagyon jól ki volt találva.

[00:12:08]Hát nem beszélve a mindenféle járulékos következményekre, amit látunk, Oroszország erre nem is akartam igen kitérni.

[00:12:13]Igen, igen.

[00:12:15]Európá indíthat el az, hogy a Qatar LNG miatt azért az egekbe szökő vagy Katari LNG-nek a elakadása miatt az egekbe szökő gázárak milyen problémákat okoznak az európai gazdaságban?

[00:12:30]Hát különösen a magyarba ugye ne feledjük el, hogy 2022-ben a forintban azért volt egy majdnem összeomlás, meg a magyar államadósságban is, épp ahogy el tudtuk kerülni, mert fölrobbantak a gázárak.

[00:12:39]Most a gázárak körülbelül a a Holland tőzsdén, amihez úgy tudjuk, ugye nem tudjuk, mert titkos, de kiszámolták, hogy nagyjából Oroszországból is annyiért kapjuk a gázt, mint amennyi a a holland gázár.

[00:12:53]Tehát, hogy nagyjából ezt feltételezhetjük.

[00:12:55]Ez olyan 1 kbm gáznak az ára ilyen 101 néhány Finton volt három hete.

[00:13:01]Most hát most nem gondolom ugrál, de most már olyan 200 Ft-on van.

[00:13:06]Igen.

[00:13:06]Körülbelül a duplájára.

[00:13:06]Tehát fölment kábé a duplájára, de ha hiány van ebből, és tényleg Qatarból nem tud jönni, akkor nem nincs semmi, ami megakadályoz, hogy ez fölmenjen 3400 Ft-ra.

[00:13:16]Az európai gáztározóknak a töltöttsége eléggé alacsony, és Magyarországnak be kell hoznia hát nem tudom, egy 8 milliárd köbméter gáz biztosan évente.

[00:13:25]Tehát hogyha belegondolunk, hogy megugrik ennek a költsége mondjuk egy 100-200 Fttal, 8 milliárd köbmé, hát az sok pénz.

[00:13:31]Tehát, hogy itt már a magyar nemzetgazdaságra vetítve 1000 milliárd Ft fölötti költségekről beszélünk, ha ez tartósan fönnmarad.

[00:13:42]Úgyhogy Magyarország nagyon ki van téve ennek, és akkor ez még csak a gázak gázár.

[00:13:46]Nem beszéltünk az olajról, nem beszéltünk az élelmiszerről, inflációs megugrásról, ugye?

[00:13:51]És ezek visszaható folyamatok, tehát a tőkepiacokon ez úgy működik, hogy van egy gazdasági folyamat, az visszahat a az árfolyamokra, ami megint visszahat a gazdaságra.

[00:13:58]Tehát begengül a forint, akkor na mondjuk nagyon begengül a forint, akkor az MMB-nek kamatot kell emelni, de lehet, hogy az se elég megindul egy tőke kiáramlás, a lakosság menti a pénzét, akkor még jobban föl kell emelni a kamatokat.

[00:14:09]Tehát nem megyek bele, de tehát ezek ezek nagyon erős visszacsatolások vannak, úgyhogy ebből én nagyon remélem, hogy nem ez lesz, és valahogy pár hét alatt megoldják ezt a problémát, de ha ez tartósan fönnál, ez Magyarországnak biztos, hogy nagyon rossz.

[00:14:20]Ez a konfliktus azért némileg visszavett az optimizmusodban, mert én ahogy néztem a korábbi nyilatkozataidat, azzal kapcsolat, tehát te ezekbe a globális kérdésekben, ahogy egyébként ez a bizonyos cikk, amit idéztem az előbb, ez is ezt mutatja, de ezekbe a globális kérdésekbe te talán a mainstreamnél egy picit optimistább voltál, tehát amíg azért az a közvélekedés, hogy hát itt itt most már a világrend egy olyan irányú átalakulása kezdődött meg, ami ami hát hát egy egy sokkal sötétebb korszak felé visz bennünket.

[00:14:54]Addig te úgy gondoltad, hogy itt azért olyan nagy változások mégsem következtek be.

[00:14:59]A globális kereskedelem azért mégis csak működik.

[00:15:05]A gazdaságok olyan logika alapján működnek mégiscsak, mint korábban.

[00:15:10]Tehát hiába van itt egy lappangó taiwani konfliktus, hiába vannak trumpvámok satöbbi, hiába van Ukrajna, azért a világ körülbelül olyan irányba megy, mint mint ment korábban.

[00:15:24]Ez a ez az álláspontod, ez változott.

[00:15:24]És igazándiból amivel kapcsolatban optimistább voltam még talán a ahogy mondtad a mainstreamnél, én a magyar gazdaságnak a mondjuk az ilyen 5-10 éves kilátásaival kapcsolatban nagyon sok a nagyon sok a negatívum ezzel kapcsolatban.

[00:15:41]Szerintem a magyar tehát a világgazdasággal kapcsolatban talán egy kicsit optimistább voltam, vagyok, mint a mint a mint jellemzően a az elemzők.

[00:15:52]Magyar gazdasággal kapcsolatban szerintem jóval optimistább voltam.

[00:15:55]Mert ott láttam annak a lehetőségét, hogy ugyancsak ezek a pozitív visszacsatolások révén azért be tud, tehát hogy az elmúlt években mindenki mit tapasztalt, a bárki, aki újságot olvas, podcastot hallgat, mi van?

[00:16:09]Óriás költségvetési hiány van, óriás folyófizetési mérleghiány van, nincs növekedés, termelékenység sem minden, minden nagyon rossz.

[00:16:18]Tehát borzasztó már a bulgárokkal se tudunk versenyezni már nem tudom már Albánia jön.

[00:16:24]Ö, és ennek én azt gondolom, és ezt szerintem ezt ezt érdemes azért végig végigbeszélni, vagy végiggondolni, hogy azért a magyar gazdaságnak és az egész középkelet-európai gazdaságoknak a az elmúlt 20 éves fellendülését az az európai integráció okozta.

[00:16:41]Tehát az okozta, hogy ide települtek mindenféle termelőegységek, illetve magyar tyárak, szolgáltató központok be tudtak integrálódni Európába, oda tudtak exportálni, oda tudtak termelni, és nekünk volt egy nagy bérelőnyünk.

[00:16:57]És [horkantás] egyébként a bérelőnyünknek egy része még most is megvan, nyilván nem olyan nagy, mint 10 éve vagy 20 éve volt, de még van valamekkora bérelőnyünk.

[00:17:04]Ami kiárazódott, és ami miatt szerintem a magyar gazdaság részben szenved, az az, hogy kérdések merültek föl az elmúlt években Magyarországnak a integrációjával, az Európai Uniós elkötelezettségével kapcsolatban.

[00:17:17]és nyilvánvalóan nem fog idejönni egy külföldi befektető és létrehozni itt egy üzemet, hogyha nem tudja, hogy öt év múlva Magyarország EU tag-e.

[00:17:24]Nyilván egy még egy magyar vállalat is meggondolja, hogy fölvesze-e 10 20-30 embert, hogyha azt gondolja, hogy hát nem tudok feltétlenül tervezni előre egy két, három négy öt évre, akár az EU-s integrációval, akár az őt bármikor sújtó, nem tudom, különadókkal, ilyen kedd este 23 óra 56-kor benyújtott szabályozásokkal kapcsolatban.

[00:17:46]Tehát nyilvánvalóan van egy bizonytalanság, egy félelem, illetve egy európai unióból való kisodródás, és szerintem ezt meg lehet fordítani.

[00:17:55]Tehát amennyiben ezt meg tudjuk fordítani, akkor a magyar gazdaság vissza tud kerülni egy növekedési pályára.

[00:17:59]Nagyon röviden ez ez az, amit gondolok és gondoltam, és szerintem ezzel kapcsolatban lehetünk optimisták, hogy erre van esély.

[00:18:06]Nem biztos, hogy bekövetkezik, de be tud következni.

[00:18:09]Tehát nem nem kell hozzán föltalálni a spanyol viaszt.

[00:18:11]És az, hogy maga Európa nem nagyon látszik most, hogy hogy tudna magára találni, az nem probléma.

[00:18:16]Az probléma európai gazdaság a német különösen szenved és én is azt gondoltam, én Európával kapcsolatban voltam egy kicsit optimistább még egy-két évvel ezelőtt, hogy ugye mindenki állandóan károgott ezen az európai gazdasági helyzeten, hogy jaj, Istenem, az Egyesült Államok termelékenységéhez képest a digitalizációban minden vele van maradva.

[00:18:42]És én azt gondoltam, hogy azt egy kicsit alul értékeljük, hogy hát azért itt mégis egy olyan életminőség van Európában, egy olyan 500 milliós fogyasztói réteg, vagy egy fogyasztói tömeg, amelyik nagyon jól él, van pénze, tud fogyasztani és erre lehet és van természetesen egy egy ipari kultúra is, hogy erre azért sokkal inkább lehetne építeni, nem feledve Az sem, hogy az európai életminőség az továbbra is vonzó nagyon sokaknak, akár kínaiaknak, akár amerikaiaknak is.

[00:19:19]És és én úgy gondoltam, hogy erre azért, hogy ebben azért nagyobbak a lehetőségek.

[00:19:26]Hát mostanra azért nem nagyon tűnik úgy, hogy a hogy a német gazdaság és ez az újabb energiasok egyébként, ami most körvonalazódik, vagy hát már nem is körvon már túl vagyunk azon, hogy körvonalazódjon, már benne vagyunk.

[00:19:40]Ez ez megint csak azért itt alás a az európai akkor kiábrándultál Európából egy kicsit most?

[00:19:47]Hát nem kevésbé vagyok optimista, nem mintogyha engem általában lehetne vádolni azzal, hogy túlzott optimizmussal tekintek az aktuális a szerintem amit látni kell Európával, hogy tényleg a erről nem fogunk vitatkozni, mert életminőségben valószínűleg a világon a legjobb helyetőségben.

[00:20:05]És a modern gazdaságoknak fontos, hogy azért a a termelésüknek a 70-80%-át a szolgáltatás adja.

[00:20:12]Tehát, hogy a szolgáltató szektor az pedig min az az továbbra is tud működni Európában nagyon jól.

[00:20:19]Van ez a országtól függően 1020-30%nyi ipar, ahol viszont látszik a probléma.

[00:20:26]És ugye hiába csak 1020- 30%-át adja ez, hogyha ez folyamatosan morzsolódik le, akkor az pont elég lehet ahhoz, hogy az egyébként nem olyan túl nagy Európában ilyen éves 1-2%- a növekedés mondjuk.

[00:20:37]Tehát abból pont el tud annyit venni, hogy nulla legyen, hogyha ez így pár évig zajlik.

[00:20:43]És ami érdekes, és szerintem amit látni kell, hogy olyan 2017-18-tól kezdett Európának az export a globális exportból való részesedése csökkeni, tehát nem nem a Covidtól, hanem már a covid előtt egy-két-három évvel ilyen ilyen lejtőre került.

[00:20:58]És eközben látszódott párhuzamosan, hogy pont a 2010-es években ö nőtt meg nagyon a kínaiaknak a szabadalmaiknak a száma, a jó egyetemeiknek a száma, ilyen különböző rangsorokban mindenféle ilyen tudományos metrikákon látszik, hogy Kína számos iparákb és nem csak azokról, amikről beszélünk, hogy most autóipar meg ugye amit láttunk, hogy a napelem iparát tönkretette Európának, de hogy nagyon sok iparákban van és szerintem nagyon sok olyanban is, ami például Németország vagy Franciaországban ilyen közepes középnagyvállalatok csinálnak.

[00:21:34]Ilyen ezek a nich mit tudom én nem akarok valami jó gépyártásba, vegyiparban volt látszik az, hogy ezek a német sikerágazatok voltak a 90-es években.

[00:21:46]Igen.

[00:21:47]Ott ott látszik egy nagyon erős kínai hatalomátvétel.

[00:21:50]Abszolút.

[00:21:50]És ugye az az a problémám nekem, hogy harapófogóban van tényleg Európa, mert a digitális modern technológiákban nem tud élen járni.

[00:21:59]Valószínűleg azért én azt gondolom, mert nem elég integrált a piac.

[00:22:01]Sok nyelven beszélünk, sok szabályozásunk van valójában.

[00:22:04]Hiába vagyunk az Unióban, nincs közös tőke piacunk.

[00:22:06]Nyilván a drági jelentésből sokat sokra rámutatott és szeretne orvosolni.

[00:22:13]Majd meglátjuk, hogy mekkora politikai akarat lesz rá.

[00:22:15]Ö tehát nyilván a a modern technológiákban nem vagyunk elég jók, mert nem megy, és a másik irányból meg utolértek a kínaiak minket, és harmadannyiért termelnek, vagy negyedannyiért, mint mi.

[00:22:26]Harmadannyi, vagy negyedannyi nem annyiért termelnek, de ha a munkabér szintjünk mondjuk harmad, akkor mint az európai, mondjuk egy német.

[00:22:35]És akkor akkor akkor Európának mi a mi az előnye?

[00:22:38]Tehát azon kívül, hogy nyilván a az életminőség jó, a szolgáltatószor jó, a az iparunkat, azt viszont folyamatosan eszik el, és és ez tényleg egy probléma Európában.

[00:22:52]Nem tudom rá a megoldást, de látom, hogy van ez a probléma, és és nem nagyon látom, hogy hogy oldódna meg.

[00:22:58]egyet tudok elképzelni, csak szerintem politikailag nem megvalósítható az, hogy Európában egy sokkal szorosabb, mélyebb integráció legyen gazdasági területen.

[00:23:08]Azt látom, hogy a lakosság jelentős része mindenféle felmérésekből úgy úgy néz ki, hogy azért nem akarnak egy Európai Egyesült Államokat, illetve a legtöbb országban kisebbségben vannak, akik egy ilyet akarnak.

[00:23:16]Igen.

[00:23:16]És minden ilyen újabb döntésen vagy újabb gazdasági csomóponton látszik, hogy olyan döntések születnek, amik igazából szembennek a ezzel a a logikával és ezzel a tulajdonképpen az egész kontinens gazdaság érdekével.

[00:23:37]Lásd ez a dél-amerikaiakkal kötendő a Merkos úr megállapodásban dolog elég elég jó tetten érhető, hogy hogy egyszerűen az EU képtelen olyan.

[00:23:50]Tehát a lobbi érdekek között amik jellemzően ugye a franciák elég erősek szoktak lenni, hogy ilyen lobbi érdeket érvényesítsenek, de ez egy de van ezzel kapcsolatban egy ilyen globális jelenség is a nyugati a fejlett világba, demokratikusnak nevezhető világban, hogy minthogyha senki nem tudna már ilyen többé-kevésbé józan vagy fenntartható, vagy nem tudom milyen gazdaságpolitikát folytatni.

[00:24:16]Hát ahogy szétnézünk a világban, mindenütt azt látjuk, az Egyesült Államokban, a republikánusok alatt száll el még tovább az államadósság, óriási hiányokat ketyegtet mindenki nem tud szembenni a lakosságnak semmiféle elvárásával.

[00:24:34]Tehát egyfajta ilyen túdemokratizálódása látszik ezeknek a döntéseknek.

[00:24:42]Igen, szerintem egyébként erről talán már beszéltünk is korábban.

[00:24:44]Nem nem vagyok benne biztos, hogy veled beszéltünk-e, de ez talán a jelen kornak, illetve a következő 10-15 évnek az egyik legnagyobb megoldandó problémája.

[00:24:53]Ugye 1971-ig egy ilyen kvázi aranypénzrendszer volt a világban.

[00:24:57]Tehát a dollár az aranyhoz volt kötve, és ez adott egy stabilitást a rendszerek.

[00:25:01]Nem lehetett bármit megcsinálni, mert aranyat ugye nem tudunk gyártani, tehát nem lehetett bármennyi pénzt csinálni, mert volt valami aranyhoz kötöttség.

[00:25:07]Nem volt olyan erős már a 1929-33 után fölbomlott ez.

[00:25:14]De de valami kötöttség volt most ebbe nem megyünk bele ennek a részleteibe, de 71-ben ez is megszűnt.

[00:25:20]És azóta bármennyi, nagyon egyszerűsítek, de hagyd tegyem meg, bármennyi pénzt lehet nyomtatni teoretikusan.

[00:25:28]És van egy olyan demokráciánk, olyan nagyon széles merítésű demokráciánk, ahol mindig van olyan szavazó, csoportigény, akinek ki kell elégíteni a a kéréseit, követeléseit.

[00:25:37]És ez történik.

[00:25:39]Tehát gyakorlatilag ha megnézzük a fejlett világnak a az eladósodottságát, az a 70-es évektől hát ha monoton növekvő.

[00:25:47]Néha van benne ilyen megálló, amikor nagy amikor nagyon nagy fellendülés van, akkor egy kicsit úgy tűnik, hogy talán mégse nő az államadóság.

[00:25:54]Egyébként tök jó példa erre Magyarország is.

[00:25:56]Elkezdtük az államadósságc csökkentést a 2010-es évek elejétől és akkor nagyon büszkék voltunk, hogy lementünk nem tudom 80%-ról 50 pár százal-ra GDP arányába.

[00:26:07]bejött egy covid, egy bármilyen külső sok, de bármi lehetett volna, és lehet mondani, hogy hát most máskor nem lesz covid, de külső sok mindig van.

[00:26:15]Tehát a a fejlett gazdaságokban meg a fejletlenekben is, ha megnézzük 5 10-15 évente úgyis mindig van valami sok, amit nem tudunk előre látni.

[00:26:24]Nem gondoljuk, hogy melyik lesz az, de lesz.

[00:26:25]És erre olyan erős reakciókat kell most már csinálni, amivel azonnal a magyar államadóság is visszaugrott oda kábé erre a 80%-os szintre, amiről 10 éven át, tehát 10 évig küzdöttük lefele az államadóságot.

[00:26:38]egy óriási nagy fellendülésbe.

[00:26:38]Tehát Magyarországon nagyon nagy fellendülés volt, az egész középkelet-európai régióban nagy fellendülés volt, és kaptunk végtelen mennyiségű Európai Uniós pénzt.

[00:26:47]És amit így leküzdöttünk államadósságot, nem tudom 10 év alatt, az így két év alatt visszament, vagy három év alatt, tehát megint ugyanott vagyunk, mint ahol voltunk.

[00:26:55]És egyáltalán nem biztos, hogy ugyanolyan jó 10 évünk lesz, ugyanannyi pénzt fogunk kapni, ugyanilyen lesz a környezet.

[00:27:01]És ezért van az szerintem ez a az aranyról lejövés, illetve ez a nagyon széles demokrácia aminek az a következménye, hogy a végtelen felé mennek az államadósságok.

[00:27:11]És ez is egy olyan probléma, amire én nem látom a megoldást, tehát nem nem tudom, hogy ezt hogy lehetne megoldani.

[00:27:16]Szerintem nincs megoldása.

[00:27:16]Addig csináljuk, amíg amíg egyszer csak nem jön egy olyan válság ami ami amiben ezt majd helyre kell rakni.

[00:27:24]De addig ez ezzel megyünk előre.

[00:27:27]És akár demokraták lesznek egyébként, akár republikánusok az Egyesült Államokban is, vagy a vagy Franciaországban, vagy Németországba is, ugye Németországban is volt ez az adósságfék, hát nem megy a gazdaság, föloldották, tehát hogy mindig ez van.

[00:27:41]Előbb-utóbb úgy is az a vége, hogy az államok hitelből költekeznek, hogyha baj van.

[00:27:47]Igen.

[00:27:47]Hát nehéz elképzelni azt, hogy egy, hogy ez ez a dolog, ez hol ér véget.

[00:27:51]Bocs, bocsánat, még még egyet, egyet egyet csak hadd tegyek hozzá, mert ez ez nagyon nagyon fontos, hogy ez ez egy unikális dolog a a fejlett világban, ami a 70-es években megy, mert ha megnézzük az előtte levő évszázadokat, mindig az volt a minta, hogy eladósodni háborúban adósodtunk el.

[00:28:07]Tehát volt egy háború, föl kellett venni egy csomó pénzt, mert ugy a katonákat ki kellett fizetni, és amikor bejött a béke, akkor visszafizettük az államadósságot.

[00:28:15]mindig ez történt, és most nem az van, most békeidőben adósodunk el, tehát hogy ilyen hosszú, tehát ilyen nem volt.

[00:28:21]Erre erre erre nincsen történelmi példa.

[00:28:26]Azért mondom, hogy ezt mindenképp ki kell hangsúlyozni, egy nagyon nagyon nagyon érdekes, bocsánat, hogy a szavadba vágtam, csak ez ez ez egy tök fontos változás és nem látszik a megoldása.

[00:28:35]Bár most azért dolgoznak hozzá, hogy a magas államadóssághoz megcsinálják a háborút [nevetés] utólag.

[00:28:41]De ez asszem nem oldja meg a problémát, de jó, jó megfigyelés.

[00:28:43]Igen, igen, igen.

[00:28:46]És akkor mindjárt minden rendben van.

[00:28:48]Igen, akkor Ja, lehet, hogy most fordított a időrendje előbb az eladósodás, utána a háború.

[00:28:54]Érdekes meg érdekes felvetés, de jó, ezt elteszem majd.

[00:28:56]Ez ezen még gondolkozok.

[00:29:00]Ö szóval a magyar gazdaságnak akkor szerinted azokat a azokat a strukturális problémákat, amik minden ilyen által is ugye az előbb röviden említette elemzésbe, amiből kirajzoljuk magunknak ezt a pesszivista képet, ebbe szoktak emlegetni, hogy hogy tényleg a termelékenységi probléma, hogy a hogy nincs export, vagy nagyon kevés exportképes magyar tulajdonú vállalat van.

[00:29:28]Nem elég erős a verseny a magyar gazdaságba, illetve hát van egy olyan dolog, ami most már szerintem nagyon jól látszik a magyar működésben, egy ilyen általános dolog, ami mindig közgazdászok szájából szerintem az átlag szavazónak vagy az átlagpolgárnak egy kicsit olyan megfoghatatlanul hangzik, mindig amikor mondják, hogy a közbizalom esik és a bizalom szintje, de szerintem ez mostanra már ö nagyon-nagyon erősen érő érződik a magyar társadalom, és ezt még jobban gerjeszti a politika, az ilyen választási kampányok.

[00:30:02]pláne nem mintogyha az elmúlt 16 évben lett volna akár öt perc, amikor ne lett volna éppen választási kampány zárójel bezárva vagy valamilyen kampány.

[00:30:12]Szóval, hogy hogy ezeknek a strukturális problémáknak és társadalmi problémáknak a jelentőségét akkor te kisebbnek gondolod, vagy ezt vagy vagy megoldhatóbbnak, vagy ettől még el tudna ketyegni a magyar gazdaság 2-3%-os növekedése?

[00:30:28]Ú igen, ez hát ez egy nagy téma lesz.

[00:30:28]Ö először akkor messzebbről mennék neki a amit mondtál, mert nagyon-nagyon fontos, hogy a gazdaság az tényleg bizalmon alapul, és tudom, hogy ezt így nehéz meg nehezen megfogható dolog, de mégis, hogyha most csak egy dolgot mondok, amit nagyon szeretek ugye, hogy a magyar hitelszó is az a hitapszik, tehát ugye annak adok hitelt, aki akivel kapcsolatban van valamiféle bizalmam.

[00:30:52]És a és a gazdaság nem működik úgy, nem csak a hitelnyújtás kapcsán, egyáltalán nem működik úgy, hogyha nincs bizalmam nekem abban, hogy a kormányzat a lehető legjobban jár el, hogy a üzleti partnerem nem fog átvágni.

[00:31:04]Ha mégis átvágna, akkor esetleg a bíróság gyorsan és függetlenül el fog járni.

[00:31:09]Tehát, hogy egy csomóféle bizalom van mindenféle intézményekbe, egymásba.

[00:31:14]És valóban ebben igazad van, amit mondtál, hogy amíg ezt nem állítjuk helyre, addig hosszútávú nagy, komoly fellendülés nehezen elképzelhető bármilyen gazdaságban, magyarba is.

[00:31:28]Magyarországon szerintem most rövidebb távon, vagy inkább középtávon a fő probléma az a piaci mechanizmusoknak a kiiktatása.

[00:31:36]Ugye két szektor van szerintem a magyar gazdaságban.

[00:31:38]Van ez a versenyszféra, meg van a mutyiszféra.

[00:31:42]És akkor az a baj, hogy ez a mutyisizféra egyre nőtt az elmúlt években, és harapja le a versenyszféráról a dolgokat, és a a mutyiszférában ott neked nem abba kell jónak lenni, hogy hatékony legyél, jó terméket állítsál elő tartósan, megszerezd a vásárlóid bizalmát, hanem neked jól kell pályázni, jóba kell lenni emberekkel, meg kell őket, ne adj isten vesztegetni.

[00:32:07]Ö tehát egy teljesen más ö képességrendszerre van szükség, ö de az nem fogja előre előrelendíteni a magyar gazdaságot.

[00:32:18]Tehát, hogy szerintem a piaci mechanizmusoknak a és a myi a a visszaerősítése és a mutyiszférának a kiiktatása az kulcs.

[00:32:25]Tehát anélkül nem lesz Magyarországon tartós gazdasági növekedés.

[00:32:29]De ennek ellenére mondtam azt, hogy egy öt éves távon csak azáltal, hogy megpróbálunk visszaintegrálódni Európába, normálisan viselkedünk, bevezet meg bejelentjük mondjuk, hogy euró zónához csatlakozunk, amitől lemennek a kamatköltségeink, amin egyébként évente 1000 milliárd Ft fölött tudnánk megtakarítani.

[00:32:47]Tehát, hogy vannak olyan lépések, amik egy három- négy-öt éves távon tudnak biztosítani egy éves 2-3% növekedés.

[00:32:53]Nyilván jobb lenne, ha mindent helyreállítanánk, amiről te beszéltél, és hosszú távon arra is szükség van, de de egy ilyen két-három éves távon vannak lépések, amik amikkel már megkezdhetjük ezt az egészet, mialatt a társadalmat próbáljuk hát egy olyan irányba elindítani, hogy meglegyen ez a ez a mindenféle bizalom, meg az intézményekbe vetett bizalom is.

[00:33:17]Ezek szerintem valamennyire bízol abban, hogy tud egy ilyen irányváltást venni Magyarország?

[00:33:21]Hát ha nem tudja ezt az irányváltást megtenni Magyarország, akkor akkor akkor itt évtizedekig mocsár lesz, tehát hogy muszáj bízni benne.

[00:33:29]Én én azt gondolom, hogy nincs más lehetőség.

[00:33:31]Tehát a a azt gondolom egyébként, hogy a jelenlegi gazdasági, társadalmi struktúrákkal nagyon-nagyon rosszak az esélyink.

[00:33:42]Tehát nem nem csak az Európai Unióból fogjuk folytatni a kisodródást, hanem gazdaságilag is a lecsúszásnak ez a ez a nem vagyunk már kisodródva valamennyire szerintem.

[00:33:52]De ki vagyunk, ki vagyunk, de vissza tudunk sodródni, tehát hogy még nem tudom, nem vagyok jó ilyen ilyen sportokban, de ugye csúszik ki a motor a kanyarba, de még még még vissza lehet még nem estünk el, mert hát te is említetted, hogy azért már bizonyos beruházások elmaradnak, bizonyos döntésekből kihagynak bennünket.

[00:34:11]Egyre több szó van azért persze itt az Uniónak a jövője is nagyon kétséges, de azért egyre több szó van egy kétsebességesített Európáról, ami talán már egy picit létre is jött, vagy nem tudom én, de intézményesülve nincsen, de talán igen, de informálisan, mintha arra mennének a dolgok.

[00:34:31]Én azt gondolom, hogy kábé az utolsó utána pillanatban vagyunk, és szerintem aki jelenleg az Európai Unió tagja, és Magyarország azért még az Európai Unió tagja, az a következő öt évben, ha olyan döntéseket hoz, ami ezt az integrációt erősíti, az az ország, ha akar benne tud lenni a belső körébe ennek a két-három vagy akárhány sebességes lesz az Európa, mert ugye lehetséges, hogy ez a többsebességes Európa, ez nem kétsesség lesz, hanem az lesz, hogy hogy a jelenlegi szövetségi rendszeren felül, arra ráépítve egyéb megállapodások lesznek különböző országok között.

[00:35:05]Nem tudjuk, hogy ez hogy fog kialakulni, de én nem látom annak akadályát, hogy Magyarország ebben az integrációban teljes mértékben benne maradjon.

[00:35:13]Tehát szerintem olyan sérülés egyelőre én azt remélem, vagy azt gondolom, hogy nem történt, ami ami ilyen visszavonhatatlan.

[00:35:19]Hát remélem, hogy nem az van, hogy csak túlzottan optimista vagyok.

[00:35:23]Egyébként meglepő módon ugye azzal kapcsolatban is közölttél egy írást.

[00:35:25]A utána a legutolsó, amit én láttam a blogodon, hogy ami ilyen kis politológuskodás talán, vagy nem tudom én, inkább választási matematika, vagy nem is tudom én, és annak a gazdasági összefüggése.

[00:35:39]Igen, gazdaságpolitológia.

[00:35:39]Na az jó, ne?

[00:35:42][torokköszörülés] Jó, jól hangzik.

[00:35:43]Abszolút.

[00:35:43]Ha ha ha nincs ilyen, akkor most megalkottuk ezt a ezt a tudományat, vagy nem tudom én mit, szakirányt, hogy aminek az a vagy azt vizsgálod, hogy a reál jövedelem, illetve a kiskeskányi fogyasztás, tehát tulajdonképpen az emberek jólétének két ilyen fontos mérőszáma, az hogyan függ össze a kormánypártokra adott szavazatokkal.

[00:36:09]És ennek alapján van egy elég konkrét becslésed, vagy nem tudom, hogy hány szavazója lehet, ami egy ugye egy teljesen más irányú közelítés, mint mondjuk a közvemi kutatások, amikkel kapcsolatban én számtalanszor hangoztattam a fenntartásaimat, nem azért, mintogy annak a a módszertan rossz lenne, vagy manipulálni akarnának, hanem szerintem egész egyszerűen olyan nánba megy a világ, és ennek látható jelei vannak, hogy bizonyos szavazói rétegek egyszerű láthatatlanok a közvemi kutatók számára, és ezeket a szavazói rétegeket ráadásul hát csak a nagyon nagy erőforrásokkal rendelkező szereplők, pártok, ez Magyarországon szinte kizárólag a kizárólag a Fidesz tudják elérni, megmozdítani és elvinni az urnákhoz az utolsó pillanatokban.

[00:37:04]Emiatt ugye látszott már 22-ben is, de ez mintha fokozódna más országokban is ez a ez a jelenség, hogy hogy emiatt alulmérnek elég rendesen pártokat, és Magyarországon ez a ez ezek a plusz szavazatok jellemzően az Orbánnál csapódtak le mindig.

[00:37:28]Úgyhogy a te közelítésed az egész más ezzel kapcsolatban már a becslésben, és azt mondod, hogy te olyan 2,3 jól emlékszem és két és fél 23 2425 millió szavazója lehet belföldi szavazókról beszélünk a Fidesznek gazdaságilagást.

[00:37:45]Megmondom, hogy ezt miért kezdtem el.

[00:37:47]Szerintem e talán egy kicsit érdekes.

[00:37:50]Ezt megcsináltam 18-ban meg 22-ben is.

[00:37:52]És azért csináltam meg, mert sok helyen hallottam, hogy hát a propaganda, a Fidesz propaganda gépezet az milyen sok százez szavazót hoz a a Fidesznek.

[00:38:03]És azért akarta, azt akarta megnézni, hogy a 2000 1990 és 2010 közt meg akartam nézni, hogy milyen összefüggés volt a gazdasági helyzet és a szavazatszám, tehát a a kormánypártra leadott szavazatszám között, és hogy utána 14-ben meg 18-ban volt-e ebbe változás.

[00:38:21]Tehát látszik-e, hogy a hogy a propaganda gépezet ezt eltérítette a korábbi összefüggéstől.

[00:38:25]És az volt az érdekes, és azóta is se a 14-es, se a 18-as, se a 22-es választási eredmény nem lóg ki abból az összefüggésrendszerből, ami korábban volt jellemző, ami mintha azt mondaná, hogy az a propaganda, amit a és lehet, hogy ez tökre hülyeség, amikor következtetést levontam, és lehet, hogy van más megoldása ennek is.

[00:38:48]Tehát, hogy a a azt most mondok valamit, hogyha 20%-kal nőnek a bérek a ciklusa alatt a kormányzatnak, akkor nő a szavazatszámuk 10%-kal kábé.

[00:38:56]És akkor ugye, hogyha az propagandagépezet hatna, és nagyon jelentős hatása lenne, akkor azt látnánk, hogyha 20%-kal nőnek a bérek, akkor nem 10%-kal nő a rájuk leadott szavazatok szám, hanem 15-tel vagy 20-szal.

[00:39:08]Tehát ezt kéne látnunk, de nem ezt láttuk.

[00:39:10]Tehát én azt látom, hogy a magyar embereknek a és ami még érdekes, hogy a magyar országi szavazatoknak a száma és a gazdasági helyzet között rendkívül erős az összefüggés.

[00:39:23]Tehát erősebb az összefüggés, mint mondjuk más országokban jellemző máshol is van összefüggés.

[00:39:27]Nyilván ha rosszul élnek az emberek, akkor elégedetlenek a kormánnyal, és akkor nem szavaznak rá.

[00:39:32]De Magyarországon nagyon erős.

[00:39:32]Olyan, mintogyha a magyar embereket tényleg semmi más nem érdekelné, mint hogy mennyi pénz, mennyi mennyi a fizetésük, mennyi a vásárlóerőjük.

[00:39:39]olyan minthogyha ez érdekelné csak őket és nem semmi más és az összes többi az csak ilyen, hogy mondják ezt red hering, nem tudom milyenek a magyar neve, hogy így az az csak ugye ilyen ilyen ilyen ilyen köt füst elterelő dolog.

[00:39:54]És ez alapján néztem meg, és ami most érdekes, még ezt hadd mondjam el, hogy a bérek alapján, tehát ha megnézzük, hogy mennyivel nőttek a bérek, és mennyi szavazója kéne, hogy legyen a Fidesznek, 2022-ben 2800000 belföldi szavazója volt.

[00:40:07]Ez alapján arra jutottam, hogy olyan 2,sés fél milliónak kell lennie, de van egy nagy változás, hogy a kiskereskedelmi forgalmat, ha megnézzük, ugye, hogy mennyit tudnak az emberek, mennyit vesznek a boltban, mennyi mennyi pénzt tudnak ott költeni, az alapján sokkal kevesebb szavazója kellene, hogy legyen a Fidesznek.

[00:40:21]Egyszerűen, és ez nem csak magyar jelenség, Európában is jellemző, hogy annak ellenére, hogy az elmúlt három-négy évben, tehát a ebben a ciklusban is azért nőtt az embereknek a infláció fölötti fizetése, tehát infláció fölött nőtt a négy év átlagában a az embereknek a bére, kevesebbet költenek a boltokban.

[00:40:37]olyan, mintogyha félnének, vagy vagy tartanának attól, hogy hogy nem tudom, a háború van, vagy inkább meg akarnak takarítani.

[00:40:45]Vagy az is lehetséges, hogy nem látjuk jól ezeket, mert mindenki a az AliExpressről rendelés, az nincs benne jól a statisztikákban, vagy a magyarok külföldre járnak át, mert itt magas az Áfa.

[00:40:55]Tehát sok megoldása van ennek a problémának, de mégis csak az látszik, hogy mintogyha kevesebbet költenének a magyarok, mint amennyi pénzük van.

[00:41:01]És ha ha viszont abból indulnék ki, még ezt akarom elmondani, és akkor ezt le is zárom, hogyha a kiskereskedelmi forgalomból indulnék ki, de mondom ezzel kapcsolatban vannak kétségeim, hogy az mennyire jó az a mutató emiatt, amit elmondtam, akkor viszont csak 2 millió szavazója van a Fidesznek.

[00:41:16]Tehát, hogy a valahol a kettő és 2,sés fél között van a két mutató alapján, a béreknek jobban hiszek, ezért mondtam ezt a 234-et.

[00:41:27]Úgyhogy majd ez most be lett mondva, és akkor egy hónap múlva kiderül, hogy mennyire félreődtem természetesen, de mindegy.

[00:41:33]Hát most már on the record vagyunk egyébként.

[00:41:36]Az a rendszerváltásban vagy kormányváltásban bízók számára nem biztos.

[00:41:41]A 24 már nem olyan nagyon jó hír, mert akkor azt jelenti, hogy ugye arra arra szerintem nem nagyon lehet számolni.

[00:41:47]Ugye a legutóbbi választáson olyan 70% volt a részvétel.

[00:41:49]Az, hogy annál sokkal több lesz, az szinte kizárt dolog.

[00:41:54]Tehát ez ugye olyan 5,sés fél millió szavazót jelent, aki megjelenik az urnáknál.

[00:41:58]Közben csökkent Magyarország lakossága, nem tudom, hogy határon túlra vagy valahonnan tudnak-e behozni még szavazót.

[00:42:04]Tehát nem tudjuk nyilván, hogy mennyi lesz most a névjegyzékben, hány szavazó lesz a névzékben, úgyhogy 7 millió körül.

[00:42:10]És és ugye öt és fele mennek el talán szavazni.

[00:42:18]lesz egy 2:4-es Fidesz, mondjuk egy 350 és 400000 közötti mi hazánk az szinte biztos azzal fog becsúszni a parlamentbe, akkor ott azért nagyon a határon lesz az, hogy v és akkor az egyéni mandátumok persze az megint egy másik kérdés, hogy ott ott még nagyon nagy játéktér van, és az a több ugye a 106 egyéni választó.

[00:42:42]Jó, hát ez egy ez egy olyan becslés, ami gazdasági adatokon alap alapul.

[00:42:47]Egyáltalán nem biztos, hogy jó lesz.

[00:42:47]A szabadválasztások 90-től fogva ez elég jól működött.

[00:42:52]Hát minden ilyen összefüggés egy van egy pillanat, amikor egy idő után nem működik.

[00:42:55]Úgyhogy lehet, hogy a mostani választás lesz az, de én ezt ki akartam számolni, kíváncsi voltam rá, és nekem ebből ez jött ki.

[00:43:01]Úgyhogy majd meg fogjuk látni, hogy ez ezzel mi lesz.

[00:43:05]De az is lehet, hogy nagyon sokan elmennek szavazni, nem?

[00:43:06]Elmennek most a 18 évesek óriás számban, mert elégedetlenek.

[00:43:11]Nem tudom, ezt most csak mondtam, ne ebbe már tényleg nem akarok belemenni, mert ez már eleve nincsenek óriás számban [nevetés] ugye a féltal.

[00:43:17]Tehát hogy évente százente 100000 van azt hiszem, aki belép szavazókorba körülbelül, ha jól emlékszem és 12718000 hal meg évente körülbelül.

[00:43:28]Nagyjából assiszem ezekre a számokra emlékszem még a KSH korfáról.

[00:43:35]Csak az a 100000 ismeredeken.

[00:43:38]Aztán persze, persze, persze.

[00:43:38]Az az az csökkenőben van.

[00:43:43]Hát igen, ez érdekes, hogy hogy tényleg ez egy ellen próbálja vagy egy egy ellenérve abba a arra, hogy a propaganda az ilyen szerepet től a Magyarországon ugye valamiért mégis csinálják és óriási pénzeket költenek rá, hiszen hogyha azt látjuk, hogy ez a magyar állam ez miért ilyen drága, ennek az egyik egyik oka az, hogy erre erre azért óriási pénzek mennek el közvetlenül az államtól, meg az árnyégazdaságból is, illetve hát azért azt látjuk, hogy olyan azért olyan nagy sokok és abban a gyenge kormányzati szereplés, amit gondolunk, hogy rást covid vagy akár a nagy infláció, ezeket, hogy a kormány egy változatlan népszerűséggel túllelte, abban azért valószínűleg van nagy szerepe.

[00:44:30]Én csak azért mondtam el, mert ez számomra is meglepő eredmény volt.

[00:44:33]Lehet, hogy ennek egy tök más magyarázata van.

[00:44:34]egyébként egy barátom mondta is, te olvast olvastad az alapítvány trilógiát gyerekkorodban vagy vagy?

[00:44:42]Nem olvastam végig, de tudom nek a sorozatot is néztem egy darabig nem néztem végig, de ismerem a történet.

[00:44:48]Jó, tehát mindegy.

[00:44:48]Mondta, hogy ne akarjak ilyen Harryeldon lenni, tudod, hogy kiszámolja és megmondja.

[00:44:51]És tök ugye az van, hogy végül is az a lényege a ott a történetnek, hogy teljesen mindegy, hogy az individuumok milyen döntést hoznak, mert olyan nagy történelmi társadalmi erők vannak, amik úgyis abba az irányba nyomják.

[00:45:02]Úgyhogy mondta, hogy ne akarjak már ilyen lenni, hogy kiszámolom, hogy ennyi szavazója van a Fidesznek, és akkor tök mindegy, hogy propagandát csinálnak, vagy nem.

[00:45:10]Úgyhogy nyilván értem az ő érvét is, meg értem, amit te is mondasz, meg valószínűleg azért csinálja ezt a kormánypárt, mert azt remélik, hogy nagyon sok szavazót el tudnak érni, és át tudnak fordítani, vagy meg tudnak tartani.

[00:45:20]De hát az eredmények mégis azt mutatják, hogy a korábbi összefüggésekhez képest nem volt változás.

[00:45:25]Azért ez ezt valahogy meg kéne magyaráznunk.

[00:45:27]Nem tudom mi a magyarázata, de lehetetlen el kell gondolkozni.

[00:45:31]Mondjuk a te megállapításod sem túl jó hír azoknak, akik akik bíznak valamiféle váltásba, hiszen ugye mint okoskodhatnak itt a közgazdászok, hogy verseny meg bizalom, a kormány mindig azt tudja mondani, hogy itt a pénz.

[00:45:45]És ezt csinálta eddig is, hogy azt mondta, hogy ó persze, itt nyomják a süket dumát, mi megcsináljuk, itt a pénz, beruházunk, izé, megyünk előre, milyen izé.

[00:45:57]És hát azért 16 év után azért látszik, hogy nem nagyon mentünk előre.

[00:46:03]Mégse.

[00:46:03]Egy darabig úgy tűnt, hogy megyünk.

[00:46:05]Azt azért mentünk előre, mert a az Unióhoz csatlakoztunk.

[00:46:10]De azért mégis csak az volt, hogyha megnézzük a a választási eredményeket, ugye mikor üt átütő eredményt ért el a Fidesz 2010-ben egy óriás gazdasági válság után, amikor az előző kormányba vetett bizalom szétoszlott, mert az embereknek egyszerűen az életszínvonala összeomlott.

[00:46:24]Ugye ez volt 2010-ről 14-re a Fidesz 500000 szavazót vesztett propaganda ide, propaganda oda, mert gazdaságilag egy rossz időszak volt.

[00:46:35]Tehát nem tudom emlékszünk-e rá, hogy a a 2008-9-es recesszió után még volt egy 2012-es viszonylag mély recesszió is, amit egyébként Matolcsi Györgynek a nem túl jó időben tett beavatkozásai okoztak.

[00:46:48]Tehát volt egy 12-es recesszió és 14-re vesztett egy csomó szavazatot a Fidesz.

[00:46:55]Azért valószínűleg, mert az emberek azt érezték a zsebükön, hogy nekik nem jó.

[00:46:59]Akkor visszavertük az IMF támadás volt 2012.

[00:47:04]Igen, de ugye az az volt, hogy nem nem nőtt az embereknek a fizetése, és azt mondták, hogy hát figyeljetek, hogyha nem nő a fizetésem, arról a kormány tehet.

[00:47:10]Ha ő tehet róla, akkor nem szavazok rá.

[00:47:11]Tehát, hogy 500000 szavazót vesztettek.

[00:47:13]És ezt ezeket a szavazókat egyébként visszanyerték 2014-ről 18-ra, amikor megvolt egy nagy fellendülés, egy nagy gazdasági fellendülés, sok új munkahely keletkezett, nőttek a bérek, a reál bérek nagyon jelentősen nőttek, és 18-ról 22-re is nőttek, és még ott is tudtak szavazatokat növelni.

[00:47:27]Tehát azért igenis nagyon számít az, hogy milyen gazdasági helyzet van.

[00:47:31]És az is számít valószínűleg, hogy a legutolsó választás 22 óta Magyarországon azért a gazdaság eléggé döcög, ha megnézzük.

[00:47:38]Tehát, hogy számos olyan szektor van, ahol problémák vannak.

[00:47:42]Jelenleg a munkanélküliség még nem nőtt számot tevően meg Magyarországon, de azért volt egy-két olyan év, amikor a bérek, a reál bérek ugye nagyon jelentősen beestek.

[00:47:54]Különösen ez a 2022-es év volt mindenkinek fájdalmas, és azért is volt nagyon fájdalmas, mert még a magas inflációhoz képest is nagyon megugrottak az élelmiszerárak, amivel minden nap találkoznak az emberek a boltban.

[00:48:05]A az inflációs csúcs az hogy volt 23 szerintem 22 végén, de most nem akar nem nem nem eskü meg róla.

[00:48:14]Igen, de valahogy és és az élelmiszerárak még annál is jobban emelkedtek.

[00:48:17]És hogy az emberek azt látják a boltban, hogy basszus, hát minden kétszer annyiba kerül, hát akkor valaki valamit rosszul csinált, ugye?

[00:48:25]E ez a ez a ő következtetése.

[00:48:25]És kire tud mutatni?

[00:48:27]A kormányra.

[00:48:27]A magyart szerintem a magyar társadalom rendkívül paternalista, tehát hogy mi mindig várjuk a kormánytól.

[00:48:32]Valószínűleg így lett betrenírozva azért a kádárrendszer alatt is.

[00:48:37]Azóta is van egy ilyen trenírozás.

[00:48:41]Hogy hát hajjaj ennél ennél keményebb trenírozás talán még a Kádr rendszerbe se volt, mint ami most megy erre, hogy mindent az állam akar megoldani.

[00:48:47]És közben pedig 2010 óta ebben az elmúlt 16 évben azért tényleg látjuk, hogy gyakorlatilag semmit nem tud mondani valójában.

[00:48:56]Igen.

[00:48:56]És na de ez amit mondasz, pont ez a hátulütője.

[00:48:58]Hogyha úgy trenírozod a társadalmat, hogy a én oldom meg az összes problémádat, ha gazdasági bajod van, én oldom meg, hogyha nem tudod kifizetni a svájci frankitelt, én oldom meg.

[00:49:08]Ha fölmegy a benzinára, majd én megold, tehát mindent én oldok meg gazdaságilag is.

[00:49:11]Akkor ha nem tudom megoldani a problémát, akkor az emberek kiszeretnek belőled.

[00:49:15]És szerintem egyébként ebben a 22-26 közötti ciklusban ez részben bekövetkezett.

[00:49:19]Tehát nagyon ez bekövetkezett, de azért a választási kampányok időszakára annyira mégis meg tudják oldani hitelből, hogy ugye 22-ben is az történt, hogy azért ott kapott egy jó nagy boostot a a a bérek is kaptak, de minden egyéb.

[00:49:38]Illetve azért most is azt látjuk, hogy a reál bérnövekedés az viszonylag jelentős.

[00:49:43]Igen, így van.

[00:49:44]Tehát lehet ezt csinálni valóban h nem sokáig Igen.

[00:49:46]Igen.

[00:49:46]Azt akartam mondani, hogyha hogyha olvastad, az a az S&Pnek volt egy elemzése talán ma vagy tegnap, ami pont arról szólt, hogy bárki is kerül kormányra az áprilisi választások után, nagyon nehéz dolga lesz, és gyorsan kell neki intézkedéseket bevezetnie.

[00:50:04]Fölsorolták a különböző pontokat, hogy mik a bajok a magyar gazdasággal.

[00:50:11]Mert hogyha nem, akkor leminősítik Magyarországot ugye a befektetésre ajánlott kategóriából.

[00:50:14]És ez én egyébként nem tartom olyan nagyra a hitelminősítőket, meg olyan fontosnak se tartom.

[00:50:19]Abból a szempontból fontos, hogy rámutatnak arra, hogy a befektetői közösségben generálisan van egy erős szkepszis Magyarországgal kapcsolatban.

[00:50:27]Szerintem az a az a most a hozzáállás, hogy várjuk meg a választásokat, nézzük meg, mi történik, nézzük meg, ki jön, és nézzük meg, hogy mit csinálnak a következő egy-két-három hónapban, mert ha nem csinálnak semmit, akkor ezzel az országgal baj van.

[00:50:39]Tehát, hogy ezt igen, 22-ben lehetett osztogatni.

[00:50:41]egyébként a azóta eltelt rossz gazdasági eredmények részben annak köszönhetőek, hogy azt próbálja visszagerebjézni a kormány.

[00:50:50]Még egyszer el lehet játszani 26-ba, de ezt a végtelenség azért nem lehet csinálni egy idő után, azért elfogy a másoknak a pénze, azt szokták mondani.

[00:50:57]És és azt fogják mondani ezek a mások, hogy akkor esetleg nem ad de most már el van játszva.

[00:51:01]Hát ebben benne vagyunk ebbe a játszában.

[00:51:03]És valóban az még egy nagyon fontos megállapítás, hogy a hogy azért ha ne adj isten, vagy adj isten, vagy nem tudom én mi, de hogyha mégis csak egy egyszer eljutott dolog addig, hogy egy másik kormány következik, annak a mozgástere is nagyon szűkebben, hiszen van egy olyan fajta társadalmie vás itt ugye nem tudom én hány évvel kapják azt az emberek felvő, hogy megszorítani nem szabad.

[00:51:30]Megszorítani nem szabad, hiszen azt azt a Gyurcsány csinálja.

[00:51:32]Igen.

[00:51:35]Sőt egyébként nekem már meggyőződésem, ez az én privát összeesküvés elméletem, hogy már a megyesi kormánynak is a teljesen beteg gazdaságpolitikája az részben ebből fakadt, hogy létrejött egy ilyen már a Fidesz által is gerjesztett általános hangulat, hogy itt aki megszorítást csinál, vagy vagy egy kicsit józanabb gazdaságpolitikát, viszont annak vége van.

[00:51:59]Itt költeni kell, költeni kell, költeni kell.

[00:52:01]minden ár.

[00:52:04]Figyelj, egyetértek veled.

[00:52:04]Ebből a szempontból számomra a világ legnagyobb pozitív meglepetése egy olyan országból jött Argentínából, akik ezt a ezt a ezt a szintű hülyeséget évtizedeken át, tehát hogy ők az 50-es évektől tolták ezt körülbelül 2020-ig, és megválasztották Jaier Mileit, ugye?

[00:52:24]Igen.

[00:52:24]Aki lelkesen támogatja Orbán Viktort egyébként.

[00:52:25]Igen, de ő ő egy libertariánus, és ő kicsi államot akar, alacsonyadókat akar, letörte az inflációt, olyan intézkedéseket vezetett be, ezt csak azért mondom pozitív példának őt, mert olyan intézkedéseket vezetett be, amire én biztos vol én azt mondtam, amikor megválasztolták, hogy ez nagyon jó ez a program, amit kitalált az ember.

[00:52:45]Tényleg erre van szüksége Argentíának, de ezt meg fogják ölni.

[00:52:48]Tehát mondtam, hogy ennek hat hónapja van ennek a csávónak le fogják lőni, ha nem, akkor elveszti a népszerűségét.

[00:52:51]És az történt, hogy nem veszítette el a népszerűségét.

[00:52:56]Meg tudta csinálni a programjának egy jelentős részét anélkül, hogy a népszerűségét elvesztette volna.

[00:52:59]Úgyhogy adjuk meg ezt a mi ez?

[00:53:01]Ezt a benefit of doubtot, hátha sikerül Magyarországon is átfordítani ezt a hangulatot.

[00:53:07]És el lehet mondani az embereknek, hogy figyeljétek, csak akkor lesz normális ország, hogyha nem így csináljuk, mint eddig.

[00:53:13]Hát hátha sikerül nekünk is.

[00:53:13]Ha az argentíoknak ment, nem lehet, hogy nekünk is menni fog.