Orbán Krisztián: Magunknak harcoltuk ki a rendszerváltást

[00:00:00]Ha igaz az állítás, hogy ez egy a demokráciát szisztematikusan felszámoló rendszer volt, ami a szabadságot nagyon szisztematikusan próbálta visszaszorítani, ami az államhatalommal visszaélt, és amelyik eljutott oda, hogy a végére orosz érdekeket képviselt, nem tudom, hogy csak a végén-e, de a végén nyilvánvalóan.

[00:00:20]Hogyha ezek igazak, akkor nem csinálhatunk úgy, mintogyha ez csak egy sima politikai küzdelem lenne.

[00:00:28]Egyszer egyik nyer, egyszer a másik nyer.

[00:00:29]Nem csinálhatunk úgy.

[00:00:36]Akkor a rendszerváltás, vagy hát én nem tudom, hogy rendszerváltás lesz-e.

[00:00:40]Az majd kiderül.

[00:00:42]a rendszerváltást ígérő vagy a rendszerváltás ereményét legalábbis felvető politikai fordulat utáni teendőkről vagy mozgástérről egyáltalán, hogy mit tudnánk mi kezdeni magunkkal, mint ország.

[00:00:56]Erről fogunk beszélgetni Orbán Krisztiánnal, akit nem hiszem, hogy be kéne mutatni a 444 közönségének, mintogy nagyon sok cikket is írt hozzánk, meg rendszeresen megnyilvánul különböző külpolitikai, belpolitikai, általános társadalmi kérdésekben, mint mint közgondolkodó, mint public intellectual.

[00:01:20]És hát emiatt talán nem kell diszklérimnem sem azt, hogy ugye ez egy nem egy hagyományos ilyen hű pitbull újságíró ráveti magát a a az interjú az annyira típusú szituáció, hanem hanem mondom Krisztián ugye régi szerzőnk tulajdonképpen vagy rendszeres szerzőnk és és vendégünk.

[00:01:39]És azt is ide tenném, hogy te egyébként ebben az elmúlt kemény 16 évben, nem is egészen kockázatmentes módon azért támogattad a független sajtót, nem csak a 444-et, hanem hanem hanem más műhelyeket is, amire biztatnám a kedves nézőket meg olvasókat, hallgatókat is, hiszen 1% kampány satöbbi, meg szuperlájkolni, meg előfizetni, merthogy egyébként ez a független sajtó a 444 biztosan van továbbra is azért az olvasói bevételekből tervez élni, és nem pedig állami támogatásból vagy egyéb trükkök miatt.

[00:02:23]Ez csak a magyarázat az elején.

[00:02:23]Eszem jutott egy nagyon-nagyon régi momentum.

[00:02:28]Az első momentum, amikor te föltűntél tulajdonképpen a magyar közéletbe, vagy legalábbis nekem ez az első emlékem erről, amikor néhány barátoddal készítettek egy alternatív költségvetést, vagy vagy gazdaságpolitikai koncepciót talán inkább Igen.

[00:02:49]És ez még talán valamikor 2006 körül volt, nem?

[00:02:51]Tehát még még a még a 2008-as válság előtt már Gyurcsány volt és és csak az jutott eszembe, hogy hát az 20 év és hogy bizonyos szempontból nem vagyunk most előrébb.

[00:03:05]Ezért hogyha hogyha ezt valamiféle egyenesen kéne ábrázolni és és próbálnánk lemérni azt, hogy mi mondjuk a világ élvonalától gazdaságilag, mentálisan hol vagyunk, még lehet, hogy hátrább is.

[00:03:22]Hát igen, ezt ezt érdemes így átgondolni.

[00:03:25]Nehéz, én azt gondolom, hogy így egy ilyen nagy összefüggő ítéletet mondani a távolságunkról.

[00:03:30]Ezt nehéz.

[00:03:34]Van néhány aspektus, amit mindenképpen érdemes megnézni.

[00:03:36]Az egyik az az, hogy az egészen biztos, hogy a világgazdaságnak volt egy egészen csodálatos hát 10 éve, körülbelül 2010-től 2020-ig, ilyen nagyon leegyszerűsítve.

[00:03:51]Ö, és ezalatt a szuper időszak alatt, ezalatt egyébként Magyarország is többé-kevésbé prosperált.

[00:04:02]Hát mi azért ebből négyet buktunk, 2010 és 14, mert a Matolcsinak jobb ötletei voltak.

[00:04:07]Szerintem nem.

[00:04:07]Elsősorban a Matolcsi miatt buktuk.

[00:04:09]Azt azt elsősorban még Gyurcsányék miatt buktuk.

[00:04:11]Ö de ami szerintem nagyon fontos, hogy ez alatt az időszak alatt történt tehát, hogy ez egy ez egy nagy lehetőség volt.

[00:04:21]Csodálatos volt a világgazdasági környezet, eszméletlen, alacsony voltak a kamatok, forint stabil tudott lenni, jött az EU pénz, egyszerűen egy csomó dolog, egy lehetőség volt is.

[00:04:34]Német ipar vágtatott, német iparnak a legszuperebb évtizede volt.

[00:04:37]és és a rövidtávú hasznot azt kiszedtük belőle.

[00:04:43]Tehát gyakorlatilag az, ami bejött tőke, azt elköltöttük.

[00:04:45]Ö a kérdés az az, hogy sikerült-e valamifajta olyan változást létrehozni, ami miatt esetleg kevésbé vagyunk kiszolgáltatva akár úgy, mint gazdaság, akár úgy, mint magyar társadalom, akár úgy, mint Magyarország, mint egy szuverén entitás.

[00:05:09]Kevésbé vagyunk-e kiszolgáltatva, mint mondjuk voltunk 2008-ban?

[00:05:16]Ne felejtsük el, hogy 2008-ban Magyarország ott elsőként kellett az IMF-nek kimentenie, amikor kezdődött a nagy a nagy pénzügyi válság, körülbelül egy időben Ukrajnával, tehát a devizahitelállomány így.

[00:05:29]Így van, így van.

[00:05:29]Hát az egy teljesen teljesen elszúr dolog volt.

[00:05:30]És röviden az a lényeg, hogy hogy a válaszom az az lenne, hogy nem az azt a csodálatos évtizedet azon kívül, hogy valóban voltak benne évek, amikor lényegesen jobban élt Magyarország, azon kívül a hosszútávú alapok megszilárdítása szempontjából semennyire.

[00:05:50]Azt kell mondani, ez egy hatalmas elpocsékolt lehetőség volt.

[00:05:52]És azt hiszem, hogy hogy hát ez ez egy ez egy ez valóban egy bűn.

[00:05:58]Hát az, hogy nem, hogy hogy nem vagyunk kevésbé kiszolgáltatottak, az szerintem azóta ugye legalább kétszer kiderült két nagy válságban nagyon hamar, ha nem is a 2008-as szinten került a csőd szélére az ország, de azért ugye a 22-es energiasok az az bevitt egy olyan ütést, amiből meg hát hozzá természetesen a kormány felelőtlen költekezése a kampányba bevitt azért egy olyan ütést, amiből azóta nem álltunk föl.

[00:06:27]És úgy jöttünk bele ebbe a 26-os történetbe, de hát innen már majd az új kormánynak lesznek a nehézségei, ami egy másik pont.

[00:06:38]Viszont nekem még az a nagy félelmem, hogy hogy volt nekem többször is olyan érzésem, hogy ez a 16 év az az a az a magyar társadalmat valahogy gondolkodásban, tehát hogy mintha mentálisan is visszavetette volna.

[00:06:57]Ugye eleve nagyon nehezen jöttünk mi, vagy vagy soha nem volt olyan időszak a magyar történ az elmúlt 100 évben, amikor úgy igazán megerősödhetett volna ez az önálló polgári vagy nem tudom én minek magabíró típusú gondolkodás.

[00:07:14]Tehát, hogy nem mindent az államtól várok, nem az államtól várom a benzinárak rögzítését, a gázár támogatását, az, hogy kifizesse az én szórakozásomat, sport, kultúra satöbbi, hanem valamennyire egy egy önállóbb, felelősebb, egyszerűen mint felelősebb gondolkodás felé mennek az emek.

[00:07:32]És ebbe én azt láttam, vagy azt gondolom, azt gondoltam, majd meglátjuk, hogy ez ez igaz-e, hogy ez a ez a 16 év ez végképp visszavetette ezt, és itt aztán tényleg a mindig a mása hibás, mindig bűnbakkeresés ő az államnak a az állam képességeinek a fertisizálása, ez mind jellemezte ezt az elmúlt 16 évet.

[00:07:59]Ezért emiatt én attól tartottam, hogy ebben ebben még talán hátrébb is vagyunk, mint voltunk.

[00:08:04]Ugye merintha azért 90-től 2008-ig valamennyire kifelé már, de ott ott is hát azt a 2008-at se biztos, hogy meg kéne adni, mert már 2005-től lehetett érezni ezeket a tehát már a egyes időszak alatt érett egy ellen tendenciát ebben szerintem hajlamosak vagyunk alábecsülni azt, hogy a 90-es rendszerváltás az milyen óriási sokkot jelentett a magyar társadalom jelentős részének abból a szempontból, hogy kihúzták a stabil megélhetést a lábuk alól.

[00:08:36]És a meg azt meg azt, hogy volt egy képzet arról, hogy mi az értelmes létezés, mi az értelmes tevékenység, és és ez teljesen átalakult, de nem sikerült a társadalom nagy része számára ezzel kapcsolatban egy világos pályát mutatni.

[00:09:00]Tehát, hogy a 90 és 2010 közötti időszak kapcsán szerintem a a Budapesten különösen itt a a jobb módú rétegeknek, meg a fiatalabb, meg magasabban képzett rétegeknek a benyomásai arról a 20 évről fundamentálisan mások, mint a társadalom nagy része számára.

[00:09:19]És és az egy szerintem nagyon-nagyon alábecsüljük azt, hogy mennyire kutya rossz volt a 90-es évek a magyar társadalom döntőtöbbsége számára, hogy milyen óriási és fundamentális bizonytalanságot hozott a 90-es évek, ugye amit sok terápiának neveztünk, meg volt ennek mindenfajta ilyen közgazdasági műszava, de de azt a részét nem sikerült megragadni, hogy hogy ez az or ez az embereket rettentően elbizonytalanította pont abban, hogy valamennyire magabíróak legyenek.

[00:09:54]Hadd hadd mondjak egy példát.

[00:09:56]A 70-es évek végétől kezdődően a háztályi gazdálkodás az kezdett megteremteni egy réteget.

[00:10:00]És nagyon sok szociológus azt gondolta a 80-as évek második felében, hogy belőlük lesz aztán majd a az a polgárosodó réteg Magyarországon.

[00:10:10]Ö vannak becslések, hogy Hából körülbelül 500000 ember termelte ki a jövedelmének egy számottevő részét Magyarországon a 80-as évek második felében.

[00:10:23]Na hát az a várakozás az nem teljesült egyáltalán.

[00:10:27]A háztályi az nem készített fel, mint most már utólag tudjuk, a háztályi az egy fundamentálisan más rendszer volt, mint amire szükség lett volna 90 után.

[00:10:35]Hát össze is omlott gyakorlatilag a rendszerás pillanatában, mert egy olyan mezőgazdasági struktúrára volt fölépítve, ami azért alapvetően a termelőszövetkezetek, illetve az állami gazdaságokra támaszkodott, és azok összeomlottak, a külső piacok összeomlottak, és így van.

[00:10:52]Pontosan.

[00:10:52]És hát ne felejtsük el, hogy hogy hagytuk őket összeomlani, tehát azért az egy tudatos stratégiai döntés volt, hogy ezeket a a régi megörökölt szocialista vállalatokat és tsz-eket ezeket ezeket meg kell szüntetni.

[00:11:05]Ez egy tudatos döntés volt.

[00:11:08]Azt senki nem látta, hogy ez egyben alá fogja ásni a lassan polgárosodni kezdődő magyar vidéki rétegnek a megélhetését.

[00:11:19]És ott a 80-as évek végén, ami kialakulóban volt valami nagyon-nagyon kezdeti polgárosodásocska, azt a 90-es évek teljesen megölte.

[00:11:28]Tehát és szerintem ez azért fontos, mert az amit esetleg politikaiból meg ilyen szabadságok szempontjából lényegesen jobbnak gondolunk, mint a 2010 utáni időszakot, azt fontos megérteni, hogy a magyar társadalom számára, a döntő többsége számára ez nem így csapódott le.

[00:11:48]Nem arról van szó, hogy ne szerették volna a szabadságot.

[00:11:50]Persze, hogy szerették, csak a szabadsággal együtt jött egy fundamentális bizonytalanság, amely fundamentális bizonytalanság mellett nem lehet polgárosodni.

[00:12:01]És a magyar elit pedig nem adott olyan víziót, amelyik a társadalom számára arról szólt volna, hogy akkor oké, te így fogsz tudni polgárosodni, magyar ember.

[00:12:11]Az a helyzet, hogy a vízió, amit adtunk, az egy anélkül, hogy tudtuk volna, az egy bérmunkás vízió volt.

[00:12:15]És a bérmunkás víziót utána hát a maximumra pörgette a NER az Orbán rendszer.

[00:12:21]És a kettőnek a következménye az, hogy itt vagyunk.

[00:12:26]És és hát amikor Kovács Imrék ezzel kapcsolatban pont egy vagy két évvel ezelőtt Kovács Imrei Szabó Andreának van egy nagyon érdekes publikációja arról, hogy hol tart a polgárosodás Magyarországon.

[00:12:37]ők azt mondják, hogy polgárosodottnak az ország 5 száz tekinthető egy huszada polgárosó dónak, amelyik valamennyire elindult a polgárosodás útján, ergó van valamifajta kultúrafogyasztása, megjelenik a személyes autonómia megélésének a a az élménye.

[00:13:02]Ez körülbelül az országnak további 20%-a, tehát hogy az a felfutás, ami volt 2010 óta jövedelem tekintetében, az arra volt elég, hogy van a társadalomnak 25%-a, amelyik elindult a a polgárosodás útján, vagy pedig már polgárosodott.

[00:13:18]De hát még mindig van 75, aki nem.

[00:13:20]És a jelenlegi gazdasági berendezkedésünkben nem is nagyon tudunk ajánlani egy polgárosodási utat a következő 5-10 évre.

[00:13:29]Hát ez egy bérmunkára berendezkedett gazdaság.

[00:13:36]Ergo, kénytelen egy bérmunkára berendezkedett társadalomnak lenni.

[00:13:41]Úgyhogy, úgyhogy ezzel kapcsolatban én, én semmi esetre se törnék pálcát úgymond a magyar társadalom fölött.

[00:13:46]Hát ezt a lapot osztotta nekik az a döntéssorozat, ami 90-ben meg 2010-ben történt.

[00:13:54]Rátették ezt a gazdaságot egy pályára, ezt a társadalmat egy pályára, amely pályáról kutya nehéz lejönni.

[00:13:58]Nem arról van szó, hogy az emberek szerelmesek az államba, vagy hogy azt gondolják, hogy hú, hát majd az állam megmenti őket.

[00:14:06]Nem, hát egyszerűen egy ilyen helyzetben ki más mentené meg őket.

[00:14:11]Igen.

[00:14:11]Csak azt gondolom, hogy amikor ezzel a helyzettel, ezzel a mentális állapottal ilyen nyilvánvalóan vissza lehet élni, ahogy ez a rendszer visszaért 16 évig, akkor ez a pálya mindig ott lesz bizonyos politikusoknak, kalandoroknak, ha úgy tetszik.

[00:14:28]Így van.

[00:14:28]Ez ez ez így van.

[00:14:30]És ez azért egy ilyen latinamerika típusú veszélyt jelent.

[00:14:34]Szerintem szerintem ami nagyon nagyon fontos.

[00:14:36]Én én nem szeretem a Latin-Amerika párhuzamot, méghozzá azért nem szeretem, mert Latinamerikának az egyik nagyon fontos strukturális eleme az, hogy olyan mély a szakadék a társadalom alsó és felső rétege között, hogy azt nem lehet egy-két évtized alatt begyógyítani.

[00:14:57]Igen, sokkal mélyebb, mint itt.

[00:14:57]És és óriási a bizalmatlanság.

[00:15:00]Magyarországon időről időre visszatér a bizalom az elite.

[00:15:06]És aztán ezt az elmúlt 100 évben többé-kevésbé mindig eltapsolta az elit ezt a bizonytal ezt a ezt a bizalmat, de időről időre visszatér.

[00:15:14]Tehát ugye nincs egy olyan mély szakadás a társadalomban, ami arról szólna, hogy aki felül van, az mind egy mocskos disznó, és és mi pedig igazából nincs k más kiút, mint valamifajta forradalmi változás.

[00:15:28]Ez nincsen.

[00:15:30]Ezt tehát szóval, hogy nem erről szól Közép-kelet-Európa.

[00:15:34]Kétségtelenül meg Magyarország azon belül kétségtelenül igaz, hogy ez az elmúlt 36 év, és azon belül ez az elmúlt 16 év különösen sokat tett azért, hogy amik voltak a társadalomban polgárosodási trendek, azokat visszanyomja.

[00:15:54]Ez egészen biztosan így van.

[00:15:57]Tudatosan.

[00:15:57]Az elmúlt 16 évnek az uralmi modellje az úgy nézett ki, hogy van egy dezintegrált társadalmunk, atomizált társadalmunk, ahol az egyének azt mondják, hogy igazából az az egyetlen esélyem van, ha csak magamnak és a családomnak dolgozom, nem kooperálok másokkal, magamnak megszerzem, amit tudok, a többiek pedig nem érdekelnek.

[00:16:18]Van egy ilyen működési modellű társadalmunk, és ebben a társadalomban időről időre elindulnak kezdeményezések arra, hogy de fogjunk össze igenis legalább itt helyi szinten, legalább ebben a szakmában legyenek összefogások.

[00:16:32]Ezek egy része aztán megkapta a civil szféra elnevezést, aztán utána hát mondjuk így bélyegett.

[00:16:40]Egy másik része azonban megmaradt, mert mert a Fidesz nagyon jól megtalálta 2010 után őket, mint szövetségest.

[00:16:50]És itt alapvetően ezeket a a Szabó Andrea és Kovács Imre által lokálisan integrált azonosított rétegre gondolok, akik a helyi mindennapokat szervezik a magyar vidéki településeken.

[00:17:04]Ők a lokálisan integráltak, ők fogják össze a magyar társadalmat.

[00:17:07]Na most az a helyzet, hogy a Fidesznek az volt az uralmi stratégiája, zárójeles megjegyzés, előtte az MSZP-nek is ez volt az uralmi meg stratégiája, csak nem működött ennyire csúcsra járatva, hogy megpróbálták az országon belüli koordinációt, a dezintegrált társadalmon belül az összefogások csíráit monopolizálni.

[00:17:34]Azt mondták, hogyha te ezt rajtunk keresztül csinálod, ha velünk kooperációba csinálod, akkor rendben van.

[00:17:39]Ha nem vagy hajlandó nyíltan szövetkezni velünk, akkor viszont nem tűrünk meg benneteket.

[00:17:45]És amikor nyilvánvalóvá az elején ugye ajánlottak egy szövetséget a falunapokat szervezőknek, a helyi életet szervezőknek a kistelepüléseken, és amikor egy ideig ez ment, de aztán a a Fidesz arra jött rá, hogy nem, nem, nem, hát én még ennél is jobban akarom centralizálni az önkormányzatokat.

[00:18:06]2018-ban elkezdik elvenni az önkormányzatoktól a pénzeket, és 2019-ben kezd lázadni ez a réteg.

[00:18:14]És ez a lázadás fut ki oda, hogy 2026-os választásra már ennek a rétegnek a jelentős többsége a Fidesz ellen szavazott, és ők jelentik a Tiszaszigeteket, ők jelentik azokat, akik lehetővé tették, hogy egy másik országos párt jöjjön létre.

[00:18:34]Igen, hogy nem csak ellene szavazott, hanem ellene szervezkedett helyi szinten.

[00:18:37]Így van.

[00:18:37]De ez azt jelenti, hogy az a meglátása Orbán Viktornak, hogy amit valószínűleg az MSZP-től tanult, hogy egy dezintegrált társadalomban az integrációt, a kooperációt, azt monopolizálom, és ezáltal uralkodni tudok az országban.

[00:18:54]Ez ilyen hatalmi szempontból egy nagyon jó meglátás.

[00:18:59]De hát ez egy katasztrófa az országnak, hogy az ország indulna indulna abba az irányba, hogy igen, össze akarunk fogni, ő meg azt mondja, hogy összefogni.

[00:19:06]velem csak velem lehet.

[00:19:08]Pontosan ez nagyon rossz, de az azt azt is mutatja, hogy a társadalom időről időre nekifut.

[00:19:13]Tehát van egy ilyen egészséges magja a magyar társadalomnak, egy vágya, hogy nem akarunk ennyire atomizáltak lenni, nem akarunk csak magunkra gondolni minden pillanatban.

[00:19:26]Van bennünk valami jó, ami miatt igenis azt akarjuk, hogy a közösségünknek legyen jó.

[00:19:31]És jön a hatalom, és azt mondja, hogy ilyet csak akkor lehet csinálni, hogyha meglobogtatod a Fidesz zászlót.

[00:19:40]Igen.

[00:19:40]És ez egy nagyon érdekes fejlemény most, hogy amikor erre a Tisza jelenségre mindenki úgy tekintett, mint ilyen egyszemélyes vezérpártra a Magyar Péter Fetőzés, és tényleg így jelent meg, mint egy ilyen média jelenség, vagy ahogy Orbán Viktorék mondták, egy Facebook oldal.

[00:19:59]De amire itt mindenki fölkapta a fejét, addigra egy igazi hát szép magyar kifejezésel grassroots mozgalommá vált valahogy.

[00:20:07]Tehát elkezdett egy elkezdődött egy kikristályosodás.

[00:20:10]És nekem az volt a tapasztalatom, nem találkoztam sok vidéki Tiszasziget taggal vagy alapítóval, de véletlenül ismerőseim között vannak ilyenek.

[00:20:27]Az volt a tapasztalatom, hogy ez ez viszont egyáltalán nem egy magyar Péter mozgalom, hanem hanem valami olyasmi, amit mondasz, tehát hogy emberek elkezdtek azért szervezkedni, hogy na most már csináljunk valamit, és Magyar Péterben meg a Tiszában találták meg azt, ami valamiféle előrelépést vagy reményt, vagy nagyobb szervezetet tudott ennek biztosítani.

[00:20:49]Egy szerintem is egyértelműen erről van szó.

[00:20:51]És persze ez egy ez egy lehetőség is.

[00:20:55]Tehát én ezért nem szeretem, amikor tehát mi a politika elemzése az természetesen egy fontos dolog.

[00:21:06]A politika egyben egy szórakoztatóipari termék is látjuk, hogy egyre inkább az.

[00:21:13]De én azt gondolom, hogy különösen ezekben a különleges pillanatokban is azért azért a fejlődéselmélet ezzel kapcsolatban nagyonnagyon egyértelmű.

[00:21:23]Minden országnak vannak kényszerpályái.

[00:21:26]A kényszerpályákról kritikus pillanatokban lehet lejönni, kegyelmi pillanatokban lehet lejönni.

[00:21:33]Nekünk ez most egy ilyen kegyelmi pillanat.

[00:21:36]És ebben a kegyelmi pillanatban egy olyan párttal futunk neki, amelyik egyelőre nem pártlogika mentén szerveződik, ami hát, hogy mondjam, kegyelmi pillanat a négyzeten.

[00:21:48]Ö tehát, hogy hogy ezt ezt nagyon ki kéne használni, és nem az a legizgalmasabb kérdés a Tiszapárt kapcsán, hogy hogy egészen konkrétan konkrét kormányzati lépéseket mit fog tenni, hanem az az izgalmas kérdés, hogy hogyan fog nekiállni az alkotmányozásnak, hogyan fog nekiállni az igazságtételnek, és hogyan fog nekiállni az oroszok kiszorításának.

[00:22:15]Isten igazából ez a három nagy kérdés van.

[00:22:18]Az alapítás három nagy kérdése, amik sokkal fontosabbak, mintogy most konkrétan ilyen vagy olyan politikai, szakpolitikai kérdésbe hova teszik le ők a garast.

[00:22:30]Ez a há ez a három kérdés.

[00:22:33]Ha ezt a három kérdést elfogadhatóan jól csinálja a Tisza, akkor már a magyar történelemben és a és Magyarország gért többet tett, mint az MSZP és a Fidesz együtt véve.

[00:22:48]Lehet, hogy nem tetted magasra ezt a mércét most, de igen, valószínűleg nem így kellett volna.

[00:22:52]Ha ezt a kettőt megnézzük, azt érdemes még esetleg talán veszni, hogy mitől alkalmasabb ez a pillanat, mint a korábbiak, hiszen azért a korábbi cikkeidben azt fejtegetted nálunk már ugye 2014-ben, 16-ban is, 17-ben is írtál ilyen cégeket, aminek körülbelül ez volt az értelme, és egy tehát, hogy mondjam, az elmúlt 100 év történetét áttekintve jutott arra, hogy ugye ezek a rendszeralapítási kísérletek, amik Az elmúlt 100 évben voltak.

[00:23:22]Ezek ugye mind kudarcba fulladtak több okból, de körülbelül ugyanolyan mintázat alapján működtek, hogy nem sikerült megfelelő legitimációt szerezni.

[00:23:34]Külföldi pénzekből próbálták megvásárolni tulajdonképpen a ezt a fajta legitimációt.

[00:23:40]És aztán egy idő után, amikor ezek a külföldi pénzek elfolytak, vagy valamilyen külső sok jött, akkor akkor össze is dőltek.

[00:23:46]Na most a az még mindig kérdés, hogy akkor ez miért lesz most egy alkalmasabb pillanat, vagy egy nagyobb reményű pillanat bármiféle rendszeralapításra?

[00:23:59]Azt gondolom, hogy jobban futunk neki, méghozzá azért futunk neki jobban, mert most először jön létre egy olyan rezsim, és azért ne felejtsük el, hogy itt a a nagy töréspont az 1918 és 20 között történik.

[00:24:14]alapvetően azzal, hogy van egy magyar királyság nevezetű berendezkedés, aminek van egy legitimációs logikája, és akkor jön a modernitás, mint a gyors vonat.

[00:24:25]Igazából Adi 1907-ben ír egy publicisztikát arról, hogy jön a modernitás, és a modernitás olyan pusztító, mint Batukán.

[00:24:33]És hogyha a Magyarország, ha ha Magyarország nem képes erre felkészülni, akkor a modernitás mislik fog minket szaggat, aprítani.

[00:24:42]És hát mint általában Adi próféciái, ez is igaznak bizonyult.

[00:24:45]És és pontosan ez történt.

[00:24:49]Jött a modernitás és a modernitás egyik nagyon ugye jön rengeteg szennyel egyébként, de az egyik legfontosabb koncepcionális része az, hogy a modernitással megjön az emberek közötti egyenlőség gondolata.

[00:25:03]Nem alattók vannak, hanem egyenlő állampolgárok.

[00:25:06]De ez azt is jelenti, hogy legitimitást csak az állampolgárok összefogása adhat.

[00:25:11]Korábban a királyság adta a legitimitást, és a királyság valahogyan Istentől eredeztetett, de hogyha a modernitásba jövünk, akkor új legitimációs forrást kell találni.

[00:25:21]Hát nem akarok nagyon elkalandozni, de mondjuk Hortiéknak ez volt a feloldhatatlan problémájuk.

[00:25:27]ugye hát magyar királyságnak nevezték magukat, mert valamit meg akartak őrizni, mint legitimációs forrást, de egyébként király nem volt, tehát hogy ezen utólag ugye nevetgélink is, de hát ez egy kétségbe esett kísérlet volt arra, hogy valami legitimációt szerezzen magának az a rezsim, amiutána a a nagydasági világválság után gyakorlatilag a nyílt elnyomáson keresztül tudta már csak magát fenntartani.

[00:25:49]39-től pedig végletesen igaz ez.

[00:25:52]Na most, hogy időről időre belelépünk abba, hogy meg kéne tudni határozni közösen valahogy valami alapokat.

[00:26:01]Néhányan úgy mondják, hogy hogy kellenek a közös alapok, és gyakorlatilag erről van szó.

[00:26:05]Valamifjta megegyezést kell találnunk arról, hogy milyen berendezkedés kívánatos ebben az országban.

[00:26:15]Miért gondolom azt, hogy erre most jobb a helyzet, mint korábban bármikor?

[00:26:19]Egyrészt azért, mert most mi magunknak harcoltuk ki a rendszerváltást.

[00:26:26]Nem jött külső segítség, sőt Isten igazából a regnáló megdöntendő rezsimnek volt külső segítsége Oroszországból és Amerikából két nagyon nagy hatalomtól.

[00:26:37]Ez egy megharcolt dolog volt.

[00:26:40]Nem úgy hirtelen ideesett az ölünkbe, mint 1990 a magyar társadalom nagy része számára.

[00:26:45]Nagyon sokan vettek részt.

[00:26:48]Az utolsó egy évben rengetegen vettek ebben részt az egész országra kiterjedő módon.

[00:26:54]Ez nem budapesti központtal terjed történt meg.

[00:26:58]Ebben pont az a csodálatos, hogy a kis településeken ugyanolyan felindulás történt, mint a legnagyobb városokban.

[00:27:03]A nyíltan rendszerváltó céllal.

[00:27:06]Senki nem árult zsákbamacskát.

[00:27:08]Az első pillanattól kezdve ennek a mozgalomnak a célja a rendszerváltás volt.

[00:27:13]Nem arról van szó, hogy szépen csendbe, végig csöndbe kellett maradni 2010 előtt ugye, hogy hogy hátha meglesz a kéthad, de nem szabad kétharmadról beszélni.

[00:27:21]Itt mindenki nyíltan rendszerváltást akart.

[00:27:26]Rengeteg személyes találkozáson keresztül valósult meg.

[00:27:28]messze a legfontosabb innovációja Magyar Péternek politikai értelemben az volt, hogy a hatalom hirtelen mindenki számára elérhető, megérinthető, szelfizhető lett.

[00:27:41]És és nagyon sok embernek akár a személyes preferenciáit is félretéve, nagyon sok ember mondta azt, hogy én a rendszerváltás miatt Magyar Péterre szavazok.

[00:27:52]Lehet, hogy nem ő lenne számomra az ideális választás, de nekem a rendszerváltás nagyon fontos.

[00:27:58]És ezt nagyon sok ember mondta a személyes, rövidtávú meggyőződését félretéve a közösség érdekében.

[00:28:07]Ez egy csomó olyan dolog, ami nem volt igaz 90-re, ami nem volt igaz 2010-re.

[00:28:13]Tehát mi magunk harcoltunk meg, sokan harcoltunk meg érte, és igenis egy óriási háttér van.

[00:28:20]budapesti, ugyanúgy mint kistelepülési egy van egy nagyon széles körű megmozdulás abba az irányba, hogy valami mást akarunk.

[00:28:28]Nem volt ilyen megint csak 90-ben, nem volt ilyen 2010-ben.

[00:28:32]Úgyhogy ez az, ami ezt különlegessé teszi.

[00:28:35]Ez az, ami miatt azt gondolom, hogy hogy megvan az esélye, hogy ezt csináljuk.

[00:28:42]És van még egy jó hír, és ez pedig az, hogy szemben 90-nel nincsen egy modell.

[00:28:51]amit fantáziátlanul, szolgai módon másolhatnánk.

[00:28:58]91.

[00:29:00]az, hogy az a rendszerváltó elit azt gondolta, hogy csak meg kell valósítani a nyugati liberális demokráciát annak a gazdasági modelljével, és megpróbáltunk a legjobb tanulók lenni, mindent olyan gyorsan adaptálni, ahogy csak lehet.

[00:29:16]Ahelyett, hogy megpróbáltuk volna Magyarország adottsága szabni a berendezkedésünket.

[00:29:22]Na most ilyen példa nincs.

[00:29:22]Bárhova nézünk, mindenhol válságokat látunk.

[00:29:27]Úgyhogy ez egy óriási nyomás is rajtunk, hogy igenis próbáljunk Magyarország helyzetéből kiindulva kigondolni valamit.

[00:29:34]Lesz benne tévedés, de az akkor a mi hibánk lesz, és mindenki tudni fogja azt, hogy hol bicsaklott meg a gondolat, és hol kell korrigálni.

[00:29:43]annyira nincs hova nézni, hogy úgy tűnik, mintogyha mindenki minket nézne.

[00:29:47]Tehát, hogy az egész félelmetes, és ez nyilván Orbán személyes teljesítménye.

[00:29:52]Nem szívesen dicsérem őt ebbe, mert ebbe azért nagyon sok pénzünk van nekünk, mint ország.

[00:29:56]Sőt, abszolút, de hogy azért az egész félelmetes amilyen amilyen visszhangja például ennek a választásnak a világsajtóban és az amerikai sajtóban is volt, tehát hogy volt olyan pillanat most a napokban, hogy a Wall Street Journal három kiemelt véleményike közül, vagy hat kiemelt véleményikke közül három Orbán Viktor Bukásával foglalkozott.

[00:30:15]Tehát hát figyelj a Orbán Viktor az illiberalizmus Fidel Castrója egy 10 milliós országot rátett a személyes márkájának a felépítésére.

[00:30:28]Ő ő az illiberalizmus Fidel Casrója, mint ahogy Fidel Casró, hát az eredményessége is abszolút abszolút nem olyan erős.

[00:30:35]Már nem akarom ennyire lehúzni talán Orbán Viktor kormányzását, mert azért a Fidel utáni Kuba nagyon-nagyon csúnyán néz ki.

[00:30:47]Persze, meg hát meg Fidel Castro egy egy gyilkos volt, amit nyilvánvalóan nem igaz a magyar esetben, tehát nem szó szerint kell ezt, inkább mint egy metafora.

[00:30:58]egyébként ez a világpolitikai kimenete a dolognak ez még érdekes, mert ugye Orbán Viktor nagyon szívesen beszélt világrendszerváltásról meg meg ugye az ő ez volt a az egyik mániája mindig, hogy hogy előadta, hogy itt milyen irányba kellene a dolgoknak tartani, vagy ő mire számít.

[00:31:23]egyébként ebben is volt egy persze nála mindig vigyázni kell, hogy mennyire vesszük ezt komolyan, meg mennyire mondhatta ő ezt komolyan, mert ő az ilyen nagyon nagyon elszállt fejtegetéseiben azért sokszor tetten érhető, hogy valószínűleg ezt ő se gondolta így, csak hát valami valakikre akart ilyen módon hatni.

[00:31:41]De hogy az azért a az ő mondanivalójában mindig föltűnt az elmúlt években, hogy hogy itt valami nagyváltozás van a világban, és erre akarja őt Magyarország, erre akarja ő Magyarországot valahogyan pozicionálni.

[00:31:57]Hát, hogy hogyan tudta pozicionálni, az elég látható, hogy milyen eredménnyel, de az, hogy azért egy nagy ö ö hát nem tudom, hogy ezt világrendszerváltásnak szerencsésen nevezni, mert szerintem nem erről van szó, de a világrendnek egyfajta átalakulása az ugye Donald Trump megjelenésével egyértelművé vált, és hát most az iráni háborúval aztán meg turbó fokozatba kapcsolt.

[00:32:22]És ami látszik ebből az új világrendből, hogy hogy az ilyen típusú országoknak, mint Magyarország, kis nemzetállamoknak, az biztos, hogy drágább lesz, sokkal drágább lesz, mint a régi szabályalapú Amerika uralta világrend.

[00:32:40]Ezt egyébként a végén már Orbán is beismerte.

[00:32:42]Hát az csodálatos volt, de nem tudom, hogy a hívei hogy dolgozták ezt föl, hogy elmondta, hogy ő mindent megtett azért, hogy ez a veszélyesebb világ létrejöjjön.

[00:32:49]majd megállapított, hogy ettől a veszédtől csak én tudlak titeket megvédeni.

[00:32:53]Hát ez az egyik nagy retorikai bravúrja volt.

[00:32:57]De ettől még tény, hogy ez tényleg egy nagyon úgy tűnik, hogy tényleg egy veszélyesebb világ, és emiatt nagyobb költségei is lesznek katonai kiadásokban, de minden másba, a világkereskedelemnek a lelassulásába, amit most lát hát túl azon, hogy a nyakunkon van egy olyan energiaválság, még én nem látom, hogy ennek a veszélyei elhárultak volna.

[00:33:17]Sőt, és most a tényleg a Trump vonalat ne is nyissuk meg, mert akkor nagyon messze és nagyon másik, hiszen arról egy másik szálon beszélgettünk itt ugye két körbe a az amerikai elnökválasztás előtt és után, de de hogy hogy itt itt azért a a ennek az árát már nem az Orbán rendszernek kell megfizetnie ennek az új világrendnek a valószínűleg elég magas árát.

[00:33:47]Ez így van.

[00:33:47]Ez így van.

[00:33:47]És ö és az igazság, hogy szerintem amit ők maguk talán én én azt gondolom, hogy nem voltak ennyire őszinték magukhoz, hogy ezt igazán lássák.

[00:33:58]Szerintem Orbán Viktor jól látta azt, hogy valami változás történik a világrendben, ami miatt a korábban a seriff által kikényszerített szabályok nem lesznek kikényszerítve a világgazdaságban, ami miatt megkezdett egy ilyen hát ugye most szaknyelven ezt úgy hívjuk, hogy járadékvadás stratégiát, ami Isten igazából azt jelenti, hogy Magyarország egy potyautas volt egy olyan rendszeren, egy olyan olyan rendszerben, ahol megvoltak a szabályok, de már nem büntették meg a potyautasokat.

[00:34:33]Ezért aztán mi nem fizettük meg azokat a díjakat, amit nagyon sokan megfizettek, mert ők még nem ismerték fel, hogy lehet potyautasnak lenni.

[00:34:45]Viszont a hasznát húztuk annak, mi is utaztunk vele.

[00:34:47]Tehát anélkül, hogy befizettük volna a díjakat, hasznot húztunk.

[00:34:51]Ez lehet egy nagyon okos stratégia.

[00:34:53]És hogyha Kínára nézünk, akkor azt látjuk, hogy mit jelent ez a stratégia, ha nagyon nagyba játszák.

[00:35:01]Sőt, tovább megyek, nem csak potyautas, explicit módon csalók voltunk a rendszerben, de ennek a morális töltete nélkül.

[00:35:08]Én csak azt akarom mondani, hogy mi nem a játékszabályok szerint játszottunk, és ebből hasznot tudtunk húzni magunknak.

[00:35:16]Rengeteg példa van, de hát a legnyilvánvalóbb az, hogy az EU-nak a szabályait nem tartottuk be, és mégis rengeteg EU pénzt kaptunk.

[00:35:21]Kína se tartotta be a világgazdaság szabályait.

[00:35:26]Ők más máshogy csaltak és óriási hasznot húztak ebből.

[00:35:31]Ö csak, hogy az ő hasznuk az nem arra ment el, hogy szétszórták, elfogyasztották, és Siginpin rettenetesen gazdag lett belőle, hanem az arra ment el, hogy olyan dolgokba fektettek, ami miatt ez valójában egy katapultra tette Kína fejlődését, és az elmúlt 16 év alatt ők összehasonlíthatatlanul jobb életet teremtettek maguknak fenntartható módon.

[00:35:59]Tehát nagyon jól összehasonlítható abból a szempontból, hogy nagyon hasonló stratégiát folytatott a kettő teljesen más kimenettel.

[00:36:11]Mi csak arra fókuszáltuk, hogy elvegyük a pénzt, és ezt elherdáltuk ilyen igazi tücsök stratégiával.

[00:36:16]Ezzel szemben a kínaiak elszedték azt a pénzt, és azonnal befektették.

[00:36:24]Befektették nagyon-nagyon szofisztikált módon.

[00:36:27]És akkor itt jön egy érdekes dolog.

[00:36:31]hogy és ez az egyik legérdekesebb jelensége az egész illiberalizmusnak Orbán Viktorral kezdődően egészen Donald Trumpig, az azt, hogy ők az államot ellenségnek tekintik.

[00:36:47]ők úgy kezelik az államot, mintogyha ugye itt Magyarországon úgy mondják, hogy már az amerikai jobboldal, az amerikai jobboldal az hagyományosan vagy Orbán Viktor, de hogy mind a kett de hogy Orbán Viktor is Orbán Viktor azt mondja, hogy az államigazgatást nem az államigazgatás, nem mondtam jól, az állami igazgatás, tehát a köztisztviselők azok tele voltak liberális szakértőkkel, ezért aztán amit ők mondanak, azokban nem szabad bízni.

[00:37:15]be kell vezetni azt, amit ő úgy nevezett, hogy politikai kormányzás, ami valójában annyit jelent, hogy semmi más feladata nincs az állami adminisztrációnak, mint végrehajtani a kormányfői akaratot.

[00:37:29]Tehát a korábban viszonylag hát nem akarom eltúlozni, de mondjuk az ország fejlettségéhez képest istenesen szofisztikált magyar államigazgatást, azt lebotoztuk egy erőforrásaitól megfosztott, tevékenységeitől megfosztott valamivé, és privatizálta ki az állami funkciókat.

[00:37:53]Autópályafenntartás, egyetemek fenntartása, az egészségügy csendes privatizációja.

[00:37:57]egy óriási privacizációt hajtott végre, mert ahova kitolta a pénzt, az mind tőle függött.

[00:38:05]Az államigazgatásban lévő emberekben azonban nem bízott.

[00:38:07]Ez ugyanaz, ez egy ilyen nagyon fura része ennek az illiberalizmusnak, hogy megőrzik a piaci fundamentalizmusnak ezt a zsigeri óckodását az államigazgatástól.

[00:38:21]És hát ugye Trump esetében ez ez gyakorlatilag egy karikatúrához hasonló ez a jelenség.

[00:38:26]ugye behozta maszkot a a az elnökségének az elején.

[00:38:30]Hát nem csak Trumpnál, hát a az amerikai jobboldal nagy ideológusainál, tehát hogy és az Orbánt is értékelhetjük úgy, hogy tulajdonképpen egy ilyen radikális neoliberalizmusnak is, ahogy a Peter Tnek ugye a a Competition for Losers elmélete, hogy a verseny fetisizálása majd megszüntetése.

[00:38:48]Azért, mert nem a versenyt fetisizálják, hanem a piacot.

[00:38:50]És azt kell megérteni, hogy a piac az hosszú távon kontroll nélkül megszünteti a versenyt, és ők a piacot fetisizálják, nem a versenyt.

[00:38:58]A versenynek szüksége van a folyamatos beavatkozásra, hogy a legnagyobb hal ne ehhesse meg a sok kicsit.

[00:39:05]Na most ezt a ezt a dologtól ők megszabadulnak, mert ez a beavatkozó állam nekik nem tetszik.

[00:39:12]Ne azért, mert azt biztosan a a liberális szakértők kontrollálják.

[00:39:14]Ők csak abba bíznak, ami saját maguktól jön ötlet.

[00:39:19]És innentől kezdve valójában mindent a koncentrálódás irányába tolnak, de a privát koncentrálódás irányába tolnak.

[00:39:29]A a hozzájuk lojális vállalatokat egyre nagyobbá fújják, és közben az államtól vesznek el funkciókat, az államnak nem adnak erőforrásokat.

[00:39:39]Nem érdekük azt, hogy az állam valamiféleképpen jamszervezet jobban értse, hogy mi történik az országban, mert azt gondolják, hogy ők pontosan tudják, hogy mire van szüksége az országnak.

[00:39:51]Na most miután van ez a zsigeri óckodás az államtól, megint csak nem csak Orbán Viktornak, Trumpnak is megvan, de hogyha megnézzük, az AFD, az ilyen harcos libertáriánusok, ilyen államellenes libertáriánus pártnak indult annak idején.

[00:40:07]Úgyhogy megvan bennük ez a közös jellemző.

[00:40:10]És akkor nézzük meg Kínát, ami jó eséllyel a legzofisztikáltabb államszervezet a világon.

[00:40:17]Hogyha én én ugye ben hát egy 3000 éve így van.

[00:40:23]Van de hát azért azért volt annak egy óriási krízise mondjuk Mau idején sokszor sokszor volt nagy krízise és egészen fizikai mó hódítást egy krízis meg gondolnak.

[00:40:33]De hogy a de hogy fizikai módon is irtották ott a megfelelő tudással rendelkező embereket.

[00:40:43]De hogy en mostanra sikerült kiépíteni egy extrém nagyúllamigazgatást, amelyik valóban tehát az, amit ők piacttervezésben csinálnak, az fantasztikus.

[00:41:00]Azt gondolom, hogy a pénz jellegzetességéről, hogy mi a pénz valójában, azt a kínaiak sokkal hamarabb értették meg, mint az amerikaiak, és sokkal ügyesebben használták egészen ugye eddig a mennyiségi lazításig, meg ameddig nem kezdtük el látni a mennyiségi lazítás hatását a 2000-es 2010-es évek második felében, addig szerintem sok illúzió volt azzal kapcsolatban, hogy mi is a pénz.

[00:41:26]Legalábbis Nyugat-Európában és Amerikában.

[00:41:28]a kínaiakban nem volt.

[00:41:28]És és én csak azt akarom mondani, hogy ugyan ugyanabból a szabálymegszegési stratégiából az egyik egy végtelenül hatékonytalan öns önsorstrontórendszert épített, a másik meg az elmúlt 50 év legnagyobb sikertörténetét.

[00:41:55]Tehát önmagában nem a szabályszegű stratégiával volt a baj, az akár lehet legitimis, hogyha az országod érdeke ez diktálja, hanem azzal volt a baj, hogy mit csináltak azzal az óriási pénzzel, azzal az óriási politikai felhatalmazással meg játéktérrel, ami ami amit megszereztek maguknak, azt végül arra használták, hogy megtömjék a zsebüket, és tényleg nagyon buta politikát folytassanak.

[00:42:23]Én tudnék egyébként erre a átadt potyautas stratégiának nevezett dologra erősebb szót is használni, mert ennek nem csak az EU pénzek volt része, hanem például az is, hogy mi NATO tagokként a NATO védőernyője mögül játszottunk információkat az oroszok.

[00:42:40]Ezt nem potyautasságnak hívják.

[00:42:43]Nem, nem, ezt nem.

[00:42:43]Ezt nem.

[00:42:45]Erre van erősebb szó.

[00:42:46]Ja, és jogos, teljesen jogos.

[00:42:46]És ezért is gondolom azt, hogy a három nagy alapítási tevékenység egyike az az, amit 90-ben nem tettünk meg, és 2010-ben se tettünk meg, az azt, hogy egyértelművé tenni, hogy ez a mi országunk, és itt nagyon komoly korlátja van az orosz befolyásszerzésnek.

[00:43:10]Ős bűn volt, hogy 90-ben ezzel kapcsolatban nem jártunk el sokkalokkal határozottabban.

[00:43:15]az orosz befolyásszerzés megakadályozása így.

[00:43:19]Így van.

[00:43:19]Hát szerintem a rohanás a NATO felé azért az ez volt.

[00:43:23]Hát az a rés ezt mindig elmondják.

[00:43:24]Én én nagyon dő vagyok azért, amikor nyugati geopolitikai jellemzők vagy más úgynevezett realista iskola meg nem tudom én el előveszik ezeket az érveket, hogy hát a NATO nyugati bővítése volt az, amiért az oroszok egyrészt az oroszok rettegetánta ezt játsszák, hogy nekik mindig ő biztonsági aggodalmaik vannak, és azért meg kéne még hódítani egy olyan 4-500000 n km-t.

[00:43:52]Ö egyrészt, másrészt pedig itt mindenki elfelejti azt, hogy itt nem a NATO terjeszkedett keletre, hanem itt mindenki rohant.

[00:44:05]Igen.

[00:44:06]Antal Józseffel az élen, de gyakorlatilag konszenzus az országban NATO védőernyője alá, mert nem tudtuk, hogy mi lesz Oroszországban.

[00:44:12]Ott volt egy alkoholista jelzín a nyakában egy lihegő kommunistákkal, Zsirinovski féle őrültekkel.

[00:44:19]Tényleg itt nem tudta senki, hogy holnap ki kerül oda a piros gombhoz, amivel el lehet indítani a világ legnagyobb nukleáris csapásmérő erejét.

[00:44:29]És nagyon bölcsdöntés volt, és és mindenki szerette volna a maga feje fölött tudni az amerikai védelmet.

[00:44:37]De azért nagyon érdekes, és nem is értem, hogy miért nem beszélünk róla többet, 1994 vagy 95-ben már az MSZP kormánya alatt, talán Pál László minisztersége alatt megszületik az a döntés, hogy Magyarországon a kistelepülések fűtését vezetékes gázzal kell ellátni.

[00:45:00]akkor, amikor Magyarország totálisan függ Oroszországtól gázellátás tekintetében.

[00:45:08]Miért volt jó ez Magyarországnak 1995-ben?

[00:45:13]Miért?

[00:45:14]Hát én gyakran szoktam hivatkozni különböző műsorainkba, cikkekbe a Gasprom az orosz fegyver című könyvre.

[00:45:23]Mindig elfelejtem a szerzőket.

[00:45:23]két kommerszantos újságíró volt.

[00:45:24]Egy nem mondana semmit a nevük magyaroknak, orosz újságíró, amelyik ugye leírja ezt a folyamatot, hogy az oroszok a gázxportot hogyan tették politikai fegyverré abban a térségben, amit ők korábban is szovjet szovjetunióként valamilyen módon a hatalmukban vagy a befolyás övezetükben tartottak.

[00:45:49]Így van.

[00:45:49]És az, hogy Magyarországon miért működött mondjuk Minerá Impex néven egy olyan társaság, amit semmi más nem csinált, mint a gázpromptól gázt vásárolt és azt eladta Magyarországnak semmit nem csinált.

[00:46:02]Egy erről szól a könyv, amit idéztem az előbb.

[00:46:05]Igen.

[00:46:05]Ja.

[00:46:05]Na, tehát, hogy ez egy ilyen, tehát hogy hogy Ukrajnába hogy működtek ezek a többi Kazachsztánban, satöbbi.

[00:46:09]Több hely az, hogy 90-ben ezek az emberek, akik nyilvánvalóan orosz bekötésűek voltak, az országban továbbra is óriási pénzek fölött disponálhattak.

[00:46:21]Magyarllampolgárokról beszélünk.

[00:46:21]Óriási pénzek fölött disponálhattak.

[00:46:26]Ez önmagában, hogy ezt a magyar, hogy Magyarország ebbe belement, ez egy gigantikus hiba volt.

[00:46:32]És természetesen része volt annak a nagy megállapodásnak, ami Isten igazából a rendszerváltást lehetővé tette, ami arról szólt, hogy hát nem arról van szó, hogy azt az a 2000 ellenzéki harcolta ki, hogy rendszerváltás legyen, hanem bizony a kommunista párt meg a szovjetek visszavonultak, és ebből lett egy megegyezéses rendszerváltás, aminek az egyik következménye volt, hogy hát nem lehetett őket úgy intézni, úgy üldözni.

[00:47:01]Itt maradtak, és azóta is meghatározó jelentőségűek az oroszországi beköt meghatározó.

[00:47:07]Nem tudjuk, hogy mennyire meghatározó, de hát látjuk mondjuk, hogy az elmúlt években milyen hatalmas befolyásuk lett a magyar küls belpolitikára a az orosz érdekek érvényesítésé.

[00:47:19]azt figyelmeztetőjel vagy vagy hogy abban a pillanatban, hogy az orosz állam összeszedte magát ugye Putyin alatt és elkezdett újra ilyen-olyan hatással lenni a befolyás jöveteire, abban a pillanatban nagyon nagy erővel jelent meg Magyarországon is, tehát hogy megvoltak a vonalai már a Gyurcsár kormány alatt is.

[00:47:39]Sőt, hát ahogy mondtad, a 90-es években elkezdődött ebbe, amikor egyébként Magyarországon működött Sz Semjon Mogéjevics, akit a Gasprom az orosz fegyver című könyv is említ több helyen, és aki a az egyik ilyen kulcsfigurája volt a részben a szervezetbűnözésnek, részben a KGB gazdasági tevékenységének a térségben.

[00:48:00]És ugye aki akivel jó viszonyt áll Szeva bácsi néven jó jó viszonyt ápolt Keleti Györggyel, aki később honvédelmi miniszter lett Magyarországon ugye tehát hogy hogy ezek a dolgok nem tűntek el Magyarország többek hát volt voltak médiaszemélyiségek így van mindannyian tudjuk hogy kik tehát hogy az a helyzet hogy ez is egy nagyon fontos feladat a három nagy feladat egyike alkotmányozásnak egy bizony bizonyos módon, tehát hogy mindenképpen, hogyha azt akarjuk, hogy ez egy hogy ez egy olyan rendszer legyen, amibe a társadalomnak viszonylag széles rétege fektet be energiát, amit magáénak érez, ahhoz az alkotmányozásnak is úgy kell történnie két lépésben.

[00:48:49]Nyilván az elején meg kell nagyon gyorsan hozni bizonyos lépéseket, hogy egyáltalán kormányozni lehessen az országot, de utána kell egy széles körű sok embert bevonni képes folyamat, ahol egy csomó ember elmondhatja a saját meglátását kulcskérdésekről, és ezáltal azt érezzük, hogy igen, mi is részt vettünk ennek a megalkotásában.

[00:49:10]Ez az egyik dolog.

[00:49:10]A másik nagyon fontos dolog az igazságtétel.

[00:49:12]Az nem működik.

[00:49:16]az nem működik, hogy megint ugyanaz lesz, mint 90-ben, megint az ugyanaz lesz, mint 2010-ben, hogy szépen elkezdik azt ma elkezdjük normálisnak kezelni azt, hogy valaki 16 éven át kollaborált egy olyan rezsimmel, amelyik nemcsak, hogy kifosztotta Magyarországot, de az utolsó éveiben, legalább az utolsó éveiben idegen érdekeket szolgált a magyar érdekkel szemben.

[00:49:44]Hát meg vannak ráadásul ugye nevesíthető konkrét kárvallottak, tehát emberek, akiknek tönkretették vállalkozásait, tönkretették az életét, károkat okoztak satöbbi, satöbbi.

[00:50:01]Ezrével vannak ilyen emberek, ne menjünk messzire, ugye?

[00:50:06]Ja, ja, ja.

[00:50:06]Abszolút, abszolút.

[00:50:06]Így nektek ez egy Igen, igen.

[00:50:09]Én egyetértek, és nem lehet nem lehetünk, hogy idézzük a legendás kifejezést, nem lehetünk következmények nélküli ország.

[00:50:21]És ez mert mert ez aláássa a legitimitást, hogyha gyakorlatilag közhelyszerűen használja mindenki azt, hogy ách, ez egy következmények nélküli ország, mint ahogy ezt tettük, ezt tettük az elmúlt 36 évben, akkor hogy a fenébe hinnénk abba a berendezkedésbe, hogy a fenébe akarnánk megvédeni azt a berendezkedést, aminek még annyi morális magva sincs, hogy hogy a hogy a nyilvánvaló gonosztevőkkel valamilyen valamilyen szinten legalább a nevüket kimondja, legalább a bűneiket felsorolja.

[00:50:56]Nekem az volt egyébként mindig az elméletem azzal kapcsolatban, hogy a hogy Orbánék, akik mégis ugye rendszerváltás generációja, miért mernek addig elmenni majd, mint a kommunisták tulajdonképpen?

[00:51:10]Azért, mert azt látták, hogy a kommunisták és simán megúszák.

[00:51:11]hiszen egyébként Orbán Viktor vagy ugye viszonylag radikális ellenzékek mondható volt ugye a 80-as évek végén, aki azért egy hát a a a talán a a jóátételi vagy az ilyen ilyen ö a kommunista bűnöket számonkérő kezdeményezésekbe talán nem állt az MDF mellé, de most nem tudom ezt fejből visszaidézni.

[00:51:40]Az nagyon érdekes volt a ugye az étenyi takácsot ők ők támadták amennyire én emlékszem.

[00:51:45]Szerintem az étenyi takácsot az az valami miatt az az konyő vitával talán olyan semlegesre ugye ezek a ezek voltak a kulcspillanatai ezeknek a ezeknek talán olyan semlegesre állt a a az Orbán emlékeim szerint Kony Petővitába, de nem állt a Konya mellé.

[00:52:01]Nem, az biztos.

[00:52:03]Nem, nem, nem.

[00:52:03]Így van.

[00:52:03]Így van.

[00:52:03]Az érdekes volt.

[00:52:05]Valóban érdekes volt.

[00:52:05]Hát ugye erre mindenkinek vannak mindenfajta megfejtései.

[00:52:09]Most majd, hogyha ha betartja a kormány, az új kormány Magyar Péter az ígéretét és a és kinyílhatnak akták, akkor ellenőrizni lehet, hogy ezek közül a megfejtések közül mi volt igaz és mi nem.

[00:52:26]Hú, most az bevillant nekem, hogy az lesz még egy nagyon nagy történelmi távlatban is egy nagyon érdekes dolog, hogyha most, hogy Pintér Sándor befejezte nem tudom én hány éves pályafutását a magyar közéletben, hogy egyszer majd azt pontosan megismerhető megismerhető lesz-e, hogy ő hogy az a a az ő szerepe az hogyan is alakult végig a magyar demokrácia vagy nem is tudom a rendszerváltás utáni korszakban.

[00:53:00]És én egyébként nem gondolom, hogy azok a, hogy ezek a nagyon vulgáris módon, hogy mondjam, maffia vezérező meg nem tudom én milyen véleményeknek igazuk lenne.

[00:53:12]Egy egészen furcsa szerepe volt neki már itt az Orbánkorszak végén is, ami nem is egyértelműen negatív szerep volt egyébként.

[00:53:20]Sőt Igen, igen.

[00:53:21]Én is azt gondolom, hogy valamifajta, legalábbis nagyon, én hangsúlyozottan anélkül, hogy bármit tudnék ebben a témában, nagyon kívülről nézve, neki volt valamifajta etosza, amihez minha tartotta volna magát, aztán aztán lehet, hogy ki fog derülni, hogy nem, de így kívülről nézve nekem is úgy tűnt.

[00:53:41]Na igen, csak a titkosítás feladásokban az eszembe jutott, bocsánat, nem akartam kisiklatni a a gondolatmenet, mert igazából ugye a jóvátételnél vagy nem igen, felelősségre vonásnál jóvátételnél vagy ilyesminél tartottunk, hogy ez mennyire fontos lenne az új rendszer szempontjából, amikor Mert amikor rendszert alapítasz, alapvetően három dolgot három dolgot kell elérned.

[00:54:12]stabilitást kell sugároznod.

[00:54:12]Tehát nagyon-nagyon fontos, hogy hogy akkor tudsz hitelesen rendszert alapítani, hogyha az előző hatalmi struktúrát képes vagy lebontani, ha az emberek elhiszik, hogy nincs a restaurációnak reális esélye.

[00:54:30]Nagyon fontos, különösen nálunk ugye egy viszonylag kicsi ország vagyunk, hogy a külföldan reagál arra, hogy te lét, hogy ezt egy egy új rendszert hozol létre.

[00:54:39]Melyik külföldan reagál?

[00:54:39]Ebben a tekintetben nyilván nagyon jól indulunk.

[00:54:43]A magyar emberek számára az európai vélemény sokszorosan fontosabb, mint az, hogy mit gondol mondjuk Oroszország arról, hogy mi történik éppen most Magyarországon.

[00:54:53]És a harmadik dolog még a stabilitáshoz kapcsolódóan az, hogy a nagy válságot vagy el kell kerülni, vagy pedig meg kell tudni küzdeni vele.

[00:55:01]És akkor, hogyha ez a három feltétel teljesül, akkor stabilitás van.

[00:55:05]Tehát a stabilitás megteremtése, hiteles sugárzása az egyes előfeltétel.

[00:55:12]A kettes előfeltétel az, hogy erős morális alapokat kell biztosítani.

[00:55:18]És valószínűleg ez az a dolog, ami a leginkább am amivel amivel amivel ahol elcsúszott nagyon mint 90 mint 2010.

[00:55:31]Az, hogy nem voltak képesek szembefordulni az előző rendszer bűneivel, hogy nem voltak hajlandóak nyilvánosságra hozni, az egyszerűen egy csak egy technikai kérdéssé tette azt, hogy milyen a berendezkedés.

[00:55:44]Nincs morális komponense.

[00:55:46]Ezzel kapcsolatban láttam egy nagyon érdekes elemzést, ami azt hasonlította össze, hogy a múlttal a múlt elszámoltatása mi milyen mértékben történt meg az egyes volt kommunista országoknál.

[00:56:00]És jelenleg mindenfajta demokrácia mutató mentén hogyan állnak, és 80%-os korreláció van a kettő között.

[00:56:10]Ott, ahol a 90-es elszámoltatások azok erősebbek, szisztematikusabbak voltak.

[00:56:19]Ott, ahol jobban szembenéztek azzal, hogy mi történt 90 előtt, ott 2020-as évekre a demokrácia sokkal jobb állapotban van.

[00:56:28]És pers Csehország hát Csehország a legjobb.

[00:56:30]Igen.

[00:56:32]Csehország a legjobb.

[00:56:32]Akkor utána jönnek a lengyelek.

[00:56:34]És mi voltunk a legvégén, mert nálunk szem mondjuk lehet, hogy ez a korrelációt is meg hogy ezek a hogy a Cseehország volt azért a legpolgárosodottabb ország a kommunizmus előtt is.

[00:56:46]Igen.

[00:56:46]Ez az erkölcsi alapot is valószínűleg stabilizálta.

[00:56:50]Igen, biztos.

[00:56:52]Az egy az egy nehéz történet azért, hogy a legpolgárosodottabb volt, de a legpolgárosodtattabb rétegüket ők deportálták.

[00:57:02]Tehát, hogy azok, akik olyan polgárosodottak voltak abban az országban 1945 előtt, azok 45 után nem voltak az ország állampolgárai.

[00:57:13]Tehát, hogy ugye a németek kitelepítéséről van szó.

[00:57:14]Hát il németek és a zsidók is valószínűleg ugye akik szintén ugye Magyarországon is a polgárság nagy része, az elveszett polgárság nagy része az zsidó polgárság volt és ugyanúgy a németeket is aztán a svábokat is elvesztettük már 49 után a kitelepítésekkel de vagy hát egy jelentős részét de hogy azért nem tudom hátsegnél is azért még maradhatott se persze nem azt akarom mondani hogy nem csak hogy nem olyan éles ez a különbség mint amit az sugal hogy hogy nézett Igen, 1930-ban De hogy persze biztos, hogy nem lehet teljesen szétszálazni.

[00:57:51]Nem akarom azt mondani, van itt sok tényező, de ez egy korreláció, ami legalábbis sugalja azt, és van oka, hogy higgyünk abban, hogy igen, hogyha az ember képes szembenézni és nyilvánosságra hozni a múlt bűneit és felelősöket megállapítani, akkor az egy tanulási folyamat az egész társadalomnak, az egész politikai rendszernek.

[00:58:16]Úgyhogy van ez a és egyébként még egy fontos dolog.

[00:58:19]Tehát az összetartozást persze erősíti a kegyelem is, de kegyelmet akkor lehet gyakorolni, amikor megtörtént a bűnök feltárása és megtörtént a megbánás.

[00:58:31]Az, aki kegyelemről prédikál, mielőtt ez az első két fázis megtörténne, az csak a fenekét menti.

[00:58:42]Úgyhogy tehát ez a morális alap.

[00:58:42]És a harmadik dolog, amit szintén nem lehet lebecsülni fontosságában, hogy fel kell tudni vázolni egy hosszútávú rendnek a kontúrjait.

[00:58:53]Tehát, hogy meg kell tudni mondani, oké, nem ez lesz a szabály.

[00:58:57]Most már nem a Fideszes országgyűlési képviselőhöz megyünk, hogyha lobbizni akarunk, hogy a falu nyerje ezt és ezt az útfelújítást.

[00:59:04]Na de akkor hova?

[00:59:08]Tehát, hogy valamilyen irányjelzést kell tudni adni, hogy milyen logika mentén fog működni az ország.

[00:59:16]Arra vagyunk beállva, hogy kell, hogy legyen valamifajta rend, amit mindenki ért.

[00:59:21]Ezzel kapcsolatban le kell tudni szúrni az irány azokat a bólyákat, amik aztán segítenek minket tájékozódni.

[00:59:29]Ezt ki tudja leszúrni?

[00:59:29]Hát ez részben politikai dolog, de szerintem nagyon-nagyon fontos.

[00:59:34]ilag le lehet szúrni, úgy hívják, hogy alkotmány.

[00:59:38]Igen, az alkotmányozás egy fontos része, de azt gondolom, mindennek van három fontos szereplője.

[00:59:41]A stabilitás megteremtésének, a morális alapok megteremtésének, meg a hosszútávú rendnek is.

[00:59:46]Ugyanúgy szereplő benne a politikai elit, ugyanúgy szereplő benne a közéleti elit, aminek valószínűleg te és én is tagjai vagyunk, és ugyanúgy szereplője a ezek a lokálisan integráltak, akik helyben összetartják a közösségeket, és mindegyiknek megvan a maga szerepe a hosszútávú rend kialakításában is.

[01:00:09]És hát az a kérdés még, hogy akkor ezt hogyan és ki fogja megszervezni, hogy ennek legyenek hogy mondjam, ilyen ilyen cég céges nyelven projektesíteni hogy mert ugye nem csak politikai vagy nem csak a politikai elit feladata ezek szerint, hanem hanem ezt valahogy ki kell dolgozni és hát még még a jogi Még a jogi rész sem olyan egyszerű, tehát egy alkotmányozási folyamat sem egyszerű.

[01:00:43]A többi dolog, tehát hogy itt helyi szinten hogy működnek bizonyos szabályok, bizonyos helyi viszonyrendszerek, hát az meg pláne az meg annyira szertágazó, hogy azt meg én nehezen tudom elgondolni, hogy ez ez mi alapján szervez.

[01:00:58]Hát kialakul.

[01:00:58]Igen.

[01:00:58]De hogy mi?

[01:01:01]De a kettő között ez a ez a ez a közéleti elit, én azt gondolom, hogy ez borzasztó fontos, hogy itt megmozduljanak emberek.

[01:01:07]Mondok egy egyszerű példát, hogy például az, hogy hogyan viszonyultok, mondjuk azok a meghatározó médiumok, hogyan viszonyulnak azokhoz a kísérletekhez, akik azt mondják, hogy hát mint ahogy Magyar Péternek mondta, ott valamelyik egészen borzasztó ö állami, nem tudom, hogy a tévéss vagy a rádiós mondta, hogy hát az embereket nem a múlt érdekli, hanem a jövő.

[01:01:34]Hát könyörgöm, hát tehát ugye két napjav két napja volt a választás, de akkor a jövőről beszéljünk, nehogy beszéljünk a múltról.

[01:01:42]Szerintem ez egy fontos kérdés, hogy amikor megjelenik egy olyan ember, akinek fontos szerepe volt abban a katasztrofális rezsimen, és azért a megint csak ennek a rezsimnek vannak bűnei.

[01:01:55]Azok, akik a bűnökhöz voltak köze.

[01:01:58]Nem mindenki, aki benne volt a rezsimben természetesen, hanem akiknek a bűnökhöz volt köze, hogy azok az emberek, hogyha utána megjelennek, és azt mondják, hogy jaj, hát most akkor én itt politikusként jövök, hogy véleményt mondjak erről és erről a javaslatról, hogy meg újságíróként jövök, meg újságíróként, igen, úgynevezett újságíróként jövök.

[01:02:19]Akkor hogyan kezeli ezt ez az alapítási folyamat, hogyan kezeli a közéleti elit?

[01:02:28]Milyen joga van legitim módon idefordulni, és hogy mondjam, nagy, nagy nyilvánosságot keresni egy olyan embernek, aki nyilván ha nyilvánvalóan bűnt követt el, megint azokról beszélek, akik bűnt követtek el, és ezzel kapcsolatban semmilyen feltárást és megbánást nem tanúsít.

[01:02:50]Ezek ezzel kapcsolatban ki kell tudni alakítani egy konszenzust, hogy kell ezeket az embereket kezelni.

[01:02:57]ugyanis ez egy kulcsfontosságú kérdés, egy ha igaz az állítás, hogy ez egy a demokráciát szisztematikusan felszámoló rendszer volt, ami a szabadságot nagyon szisztematikusan próbálta visszaszorítani, ami az államhatalommal visszaélt, és amelyik eljutott oda, hogy a végére orosz érdekeket képviselt, nem tudom, hogy csak a végén-e, de a végén nyilvánvalóan.

[01:03:24]Hogyha ezek igazak, akkor nem csinálhatunk úgy, mintogyha ez csak egy sima politikai küzdelem lenne.

[01:03:29]Egyszer egyik nyer, egyszer a másik nyer.

[01:03:31]Nem csinálhatunk úgy.

[01:03:33]Néhány napja jelent meg nálunk a 444-en Sigdomokosnak egy hosszú cikke, amiben a Jürgen Habermas féle tanácskozó demokrácia, bár ezt a tanácsszót mindig ezt már egyszer lejáratták rendesen viszonylag a tanács szót, ugye Szovjet tanácskozó demokráciáról szólt, hogy hogy ugye milyen társadalmi párbeszéd, bár ezt se szívesen, mert ez meg a szoci hogy mondjam, a a a szoci szaknyelvnek volt egy ilyen állandó fordulata, hogy a társalmi tár bár párbeszéd keretében kell kijlelt koncepciót lerakni az asztalra.

[01:04:23]hogy szóval, hogy aminek én nem biztos, hogy értem, és én tudom, hogy te ugye viszonylag gyakran találkozol a Domokosra, illetve itt itt gondolkodtok közösen dolgokról, hogy hogy azt nem egészen álltam, azt ő is jelzi, hogy egy ilyen hogy egy ilyen demokrácia kísérletben vagy ennek a bizonyos intézmények a megteremtésében szociológusok vagy bizonyos ért értelmiségiek az ő környezetében szívesen részt vennének, vagy föl vannak erre készülve kvázi, de hogy én azt nem biztos, hogy egészen tisztán értem, vagy látom magam előtt, hogy hogy egy ilyen körülbelül tudnak kinézni, vagy hogyan, és egyáltalán hogyan találna ez majd kapcsolatot a politikai hatalomhoz, vagy attól teljesen függetlenül kell, vagy mozgásba hozható-e egyáltalán, attól teljesen függetlenül A én azt hiszem, hogy hogy most a most elmondom, hogy én hogy értem, hogy Donkos mit gondol ezzel kapcsolatban.

[01:05:28]És én egyébként alapvetően osztom.

[01:05:34]Csak te is hasonlóról beszélsz, és gondoltam, hogy van a kettő között azért összefüggés.

[01:05:39]Van abolút, abszolút van összefüggés is, meg nyilván beszéltünk is erről, és szerintem egy kiváló cikk, amit idézel.

[01:05:47]Neki az a felvetése, hogy az államnak, az államhatalomnak is érdeke lenne, hogy gyakoroljon egy olyan gesztus, pont azért, hogy egy legitimebb rendszert tudjon kiépíteni, hogy azt mondja, hogy igen, mi most adunk erőforrásokat arra, hogy megszervezzük ezt ez ezt a találkozó sorozatot.

[01:06:07]Mondjuk az alkotmányozás kapcsán, mondok egy egyszerű példát.

[01:06:11]Az a nezet, vannak absztrakt jogelvek, és hát azokról nehéz beszélgetni.

[01:06:16]Az, aki nem azzal foglalkozott korábban, nem azokat kutatta, az az nem fog tudni ahhoz hozzászólni.

[01:06:23]Az egy nagy feladat, hogy legyenek emberek, akik ezeket lefordítják a mindennapi élet szempontjából megfogható és megélhető problémákra.

[01:06:34]És amikor amikor azt mondja, hogy szociológusok ebbe aktívan, vagy antropológusok ebbe aktívan szívesen részt vennének, akkor akkor arra gondol, hogy ezt a fordítási munkát el tudnák ők végezni, és utána konkrétan ezeknek a tanácskozásoknak a megszervezésében is, vagy nem is megszervezésében, lebonyolításában részt tudnának venni.

[01:06:55]Mert ugye most egy ilyen nagyon ideális világban mit jelenten ez?

[01:07:00]Azt mondaná mondjuk a magyar állam, hogy azt akarjuk, hogy a magyar alkotmány az egy különösen széles társadalmi legitimitással bíró dolog legyen.

[01:07:08]Ezért aztán létrehozzuk az alkotmányozásért szervezetet, amely szervezetnek az lesz a feladata, hogy eljusson 1000 magyar településre a következő évben, és az alkotmány meg alapvető dilemmáiról emberek bevonásával diskurzust folytasson.

[01:07:32]ezen diskurzusokat összegezze, dokumentálja ezeket, utána ezeket összefoglalja, és az összefoglalt eredményeket prezentálja a széles nyilvánosság számára.

[01:07:43]Ehhez mind legitimitással, mind anyagi erőforrással alapvetően Magyarországon csak az állam rendelkezik.

[01:07:51]Ezért aztán nem nagyon indulhat meg anélkül, hogy ezt a típusú gesztust gyakorolja az állam.

[01:07:57]De hogyha ez megvan, akkor utána ez nagyon jól tud mozogni.

[01:08:03]Arra ugye az nagyon fontos benne azért, amikor, hogy mondjam, amikor alkotmányozásról beszélünk, akkor három különböző szempontnak mindenképpen érvényesülni kell.

[01:08:12]Az egyik az, hogy hogy legyen egy széleskörű bevonása, egy széles körű részvétel.

[01:08:17]Van ennek egy jogi aspektusa, hogy legyen, hogy ez hogyan kapcsolódik a a magyar joggyakorlathoz, hogyan kapcsolódik a nemzetközi joggyakorlathoz.

[01:08:27]bizonyos jogelvekhez.

[01:08:29]Nyilvánvalóan ezzel is összhangba kell hozni.

[01:08:31]És hogyan kapcsolódik a hatalmi realitáshoz?

[01:08:33]Ha most azt hoznánk ki, hogy mit tudom én Magyarország örökös miniszterelnöke Orbán Viktor, az nem kapcsolódik a hatalmi realitásokhoz.

[01:08:43]Tehát ez ez nem lenne egy jó javaslat az alkotmányra.

[01:08:49]Tehát ezt a hármat ezt a hármat kell összhangba hozni.

[01:08:53]És és mondom, az államnak is érdeke lehet az, hogy ez így történjen, és nyilvánvalóan emellett is tudja érvényesíteni a szempontjait, hiszen az egy nagyon legat legitim szempont, hogy végsősoron Magyarországon kétharmados többséggel kell elfogadni, hogy alkotmány legyen.

[01:09:10]Nagyon legitim szempont, hogy ez egy fontos hogy is mondjam, kritérium legyen ennek az elfogadásához.

[01:09:19]És akkor egy ilyen, egy ilyen szervezetet lehet létrehozni.

[01:09:20]Én szerintem deve maximálisan igaza van Domonkosnak.

[01:09:27]erről én mondjuk beszélgettem is vele.

[01:09:28]Ö és és szerintem ez egy ez például egy nagyon jó dolog lenne, ha megtörténne, de még hogyha bocs, annyit akarok mondani, ha nem itt történik meg, hanem mondjuk az euró bevezetés kapcsán, vagy ha itt megtörténik, akkor lehet egy precedens erre, és akkor legközelebb mikor nagy ügy jön, mint például az euróbevezetés, akkor ezt kicsibe megint el lehet játszani, hogy gond, hogy ne csak arról legyen szó, hogy hogy jó, bevezetjük az eurót, mert mindenki akarja, hanem valóban értsék az emberek azt, hogy mit jelent az eurót bevezetni.

[01:10:04]És amikor ezen végigmentünk és utána úgy dönt az ország, hogy akarunk eurót, akkor mikor majd jönnek az eurónak, azért biztosan lesznek hátulütői is.

[01:10:14]Amikor azok jönnek, akkor nem lehet azt mondani, hogy ó, hát persze, mert megint ez a gonosz elit.

[01:10:19]Akkor ez a fordított nemzeti konzultáció.

[01:10:21]oan olyan értelembati konzultációhoz az volt, hogy tulajdonképpen egy meglévő döntést próbált valahogy át, hogy mondjam, egy ilyen vitás vitának álcázni.

[01:10:35]Így van.

[01:10:35]A annak a legitimálását próbált megszerezni ezzel.

[01:10:41]És ez mitől függ, hogy egy ilyet hogy hogy egy ilyet be tud-e indítani valaki, vagy vagy ez politikai döntés?

[01:10:49]Egyszerűen?

[01:10:49]Szerintem ez alapvetően politikai döntés.

[01:10:51]És azért vagyok egy kicsit bizakodóbb ezzel, mert megint csak ahogy tehát a Tisza, a Tisza erejét nem a Tisza párt adja, hanem a Tisza szigetek adják.

[01:11:01]És abban biztos vagyok, hogy például a Tisza szigetben mobilizált emberek aktív résztvevői lennének ennek a diskurzusnak.

[01:11:09]És az egy, és azoknak az embereknek gondolom egy jelentős része nem akar majd egy párt tagja lenni, hanem egyszerűen a helyi közéletben akar ő valahogyan akarja a hangját hallatni, szeretni azt, hogy a helyi közössége jobban működjön.

[01:11:25]Ezen emberek számára is egy nagyon fontos jelzés lenne, hogy igen, egy olyan országot építünk, ahol az ilyen energiákat, mint amik helyi szinten megjelentek, ezeket becsatornázzuk, és hogy ez egy ez egy valódi fontos üzenet lesz.

[01:11:40]nagyon összhangban azzal, hogy a hatalom az nem egy távoli testőrök által védett 100 mrel fölöttünk lebegő valami, hanem igenis egy olyan dolog, ahol ami azzal foglalkozik, hogy a közösségnek, ennek az országnak jobb legyen.

[01:12:00]Tehát, hogy az alkotmányozásnak az ezek az az része lehet valamilyen módon, hogy hogy ö egyrészt, hogy a a azokat a tulajdonviszonyokat, amiket itt az elmúlt években torzítottak, azt hogyan vagy ezt azt azt hogyan rendezzük át, vagy ezt ezt azért talán ilyen magas rendű, vagy ilyen alacsony, nem tudom, hogy mondják ezt, hogy ilyen magasrendű jogszabályba, vagy vagy tehát ennél alacsonyabb szinten kell talán intézni A nem tudom, pont azt gondolom, hogy ezzel kapcsolatban különböző vélemények vannak, de mert van aki azt mondja, hogy már pusztán a korábban meglévő jogelvekből is levezethető az, és itt utalnék Tóthd Gábor Attila és Lendvai András cikkére, amelyik nemrég jelent meg, amelyik amelyik azt mondja, hogy a politikai tulajdon az az a tulajdon, amit valamiféleképpen a politikai hatalom a politikai hatalom a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott embereknek, akkor is, hogyha egyébként a formális szabályok betartásával csinálta, de a jó erkölcsbe ütköző módon tette, hogy hogy az önmagában önmagában egy legitim alap arra, hogy ezt a kérdést feszegessük.

[01:13:22]Na most természetesen, hogyha esetleg kimondásra kerülne az alkotmányba, valahogy nevesítve lenne a politikai tulajdon, és az, hogy az egy másfajta tulajdon, mint a mint a nem jó erkölcsbe ütköző módon megszerzett tulajdon, az könnyebbé tenné utána a jogalkalmazók számára is azt, hogy ezt a dolgot érvényesítsék konkrét bírósági ítéleteknél.

[01:13:51]Úgyhogy, úgyhogy nyilván azokat az embereket kell megkérdezni, akik ezzel mélységében foglalkoznak, de maga a kérdés felvetése szerintem nagyon fontos.

[01:14:01]Azt gondolom, hogy például egy ilyen alkotmányozási vitasorozat részeként ezt a kérdést is érdemes nagyon elővenni.

[01:14:09]Nagyon fontos megérteni, hogy gondolkodik erről a magyar társadalom, vagy a magyar társadalomnak a közéletben aktívabb része.

[01:14:19]És és én azt hiszem, hogy hogy hát ez ez az egyik fontos kérdés.

[01:14:22]Tehát, hogy ezt ezt igenis el viszonylag sűgető kérdés azért annyiból, hogy egyrészt nyilván minél több idő telik el, ezek a vagyonok olyan gyorsan tudnak elszivárogni ilyen olyan ilyen-olyan irányokba, és egyre nehezebb lesz őket visszaszerezni.

[01:14:38]Másrészt pedig lesz egy a magyar államnak is egy hát valószínűleg ezekbe a válságos időkben lesz egy olyan készpénzigénye, amiben hát fontos az, hogy mennyi vagyont tud esetleg visszaszerezni, hiszen ezek a vagyonok egyébként a magyar állam pénzéből keletkeztek nagyon-nagyon nagy részbe, sőt hát valószínűleg 100%-ban.

[01:14:57]Szerintem ez egy annyira kényes dolog, hogy a a sürgősség nem írhatja felül a körültekintés elvét.

[01:15:11]Tehát itt bizonyítani kell tudni, hogy mondjuk ha ezt a politikai tulajdon koncepciót fogadjuk el, bizonyítani kell minden egyes esetben, hogy arról van szó.

[01:15:20]Nem megy az, hogy azt mondjuk, hogy á minden ami ö minden ami Tiborc Istvánnál landolt, az politikai tulajdon.

[01:15:28]Nem lehet ezt mondani, tök mindegy, hogy ez-e a meggyőződésem.

[01:15:32]Nem lehet ezt mondani, nem lehet arra precedens teremteni, hogy nem megfelelő eljárás renddel kezelünk ilyen kérdéseket.

[01:15:40]Én azt gondolom, ezt be kell tartani akkor is, ha egyébként van egy ilyen sürgősség iránt igény.

[01:15:48]Túl kényes ez a téma ahhoz, hogy hogy elsietett dolgokkal lehessen kezelni.

[01:15:56]Szerintem igen, van nyomás, igen, van elszivárgás, és mondjuk azért biztos, hogy lehet átmeneti intézkedéseket hozni mondjuk arra, hogy az elszivárgást minimalizálni lehessen, de konkrétan ennek a a minden ilyen kérdésnek a a vizsgálata az mindenképpen a megfelelő eljárásrendet követeli.

[01:16:18]Nem lehet precedens arra, hogy egy valamennyire az igazságosságra magát a a saját legitimitását az igazságosságra alapozó vagy az igazságra alapozó rendszer nyilvánvaló igazságtalansággal indítson.