„Van olyan pillanat, amikor a rendszer legfontosabb tisztségviselőit is el lehet távolítani”

[00:00:00]hogy van olyan pillanat, amikor pont azokat, akik a legfontosabb tisztségviselői egy politikai, alkotmányos rendszernek el lehet mozdítani, különleges, kivételes helyzetben vagyunk, ahol vissza akarunk térni a jogállamiság útjára.

[00:00:12]Tehát ez a helyreállítás, mint kivételes helyzet, igazolja azt, hogy elmozdíthatóak ezek a közjogi tisztségviselők, akár igen, bármennyire is brutálisan hangzik, de a köztársasági elnök is.

[00:00:29]Köszöntjük a nézőket innen a 444 stúdiójából.

[00:00:31]Hétfő van ma szavaz az országgyűlés az alattörvény 17.

[00:00:36]módosításáról.

[00:00:36]Ez Magyar Péter kormányának az eddigi lágátfogó módosítása.

[00:00:40]Benne van például, hogy megszűnik Solyog Tamás megbízatása.

[00:00:42]12 évben korlátozzák a képviselői mandátumot, létrehozzák a Nemzeti vagyonvisszaszerzési hivatalt és még egy sor közjogi tisztviselőt leválthatóvá tesznek.

[00:00:53]A Fidesz szerint ez a magyar demokrácia vége, a Magyar demokrácia fekete napja.

[00:00:58]mások a jogállamiság visszahítását látják benne.

[00:01:01]Itt van velünk a stúdióban Pardoi Márta, a helyszéki bizottság társelnöke, és ők komoly kritikákat fogalmaztak meg a 17.

[00:01:12]alaptörvény módosítással kapcsolatban.

[00:01:14]De hogy értékelitek ezt, hogy ez most a magyar demokrácia vége, vagy vagy a jogállam helyreállítása, vagy ezen a skálán hol helyezhető el ez az intézkedéscsomag?

[00:01:25]Köszönjük a meghívást.

[00:01:25]A helyszinki bizottság számára ugye a jogállamiság meg az alkotmányosság az egy nagyon fontos téma volt ma is és a jövőben is és pontosan ezért fogalmaztunk meg egyébként véleményt, mert azt gondoljuk, hogy itt egy olyan pillanat van a a 2026 nyarán, ami hogy mondjam sorsfordító.

[00:01:48]A helyszínki bizottság is azon az állásponton van, hogy ami 2026 áprilisa előtt történt 16 éven keresztül, az nem demokrácia volt.

[00:01:58]Sőt, egyre inkább egy ilyen autokráciába hajló rezsim, ahol pont a jogállamiság, és ugye hányszor hallottuk ezt, az egy az egy szitok szóvá vált.

[00:02:09]A demokrácia az igazából egy ilyen kiüresített fogalom lett.

[00:02:16]A társadalmi részvétel az szinte egy ellenséges dolog volt.

[00:02:20]A civil szervezetek vagy a szakmai álláspontok azok nem kívánatosak voltak és ezzel is szakítunk ma.

[00:02:29]Ugye titeket is ügynöknek bégjegeztek, ellenetek is törvénytervezeteket fogalmaztak meg.

[00:02:34]Most milyen érzés, amikor a Fidesz hivatkozik jogállamiságra, Fideszes képviselő felszólalásában idézte a helyszinki bizottság véleményét.

[00:02:45]Láttam, hogy most a Soros György emlegetés nélkül szemlézte a közleményeiteket az Origo, a Mandiner.

[00:02:53]Hogy kezelitek ezt, hogy hogy fogadjátok ezt?

[00:02:56]Mi mindig is nagyon magas színvonalú szakmai munkát végeztünk, és végre valaki esetleg azok közül, akik eddig ígyót, békát kiáltott a szervezetünkre a munkánkat, azt azt stigmatizálta, az észreveszi.

[00:03:07]Igazából nekünk egy szempontrendszerünk van.

[00:03:14]És ezt egyébként kormányoktól függetlenül próbáljuk érvényesíteni magunkra nézve elsősorban az az, hogy a magyar társadalomnak az az érdeke, hogyha egy jól működő demokráciában él.

[00:03:29]Ennek számos eleme van.

[00:03:32]Ezek közül az elemek közül most az alkotmányos jogállami működés az elmúlt években nagyon fontos szerepet kapott.

[00:03:41]Általában ugye nem szoktunk erre gondolni.

[00:03:42]Pont akkor kezdünk el róla beszélni, amikor olyan problémákkal szembesülünk már, ahol az alapokhoz kell visszanyúlni, észre kell venni azt, hogy itt valami nagyon-nagyon rossz úton halad, egyre inkább rossz útra tévedt a társadalom, vagy pedig vezette az Orbán kormány erre az útra.

[00:03:59]És ezért van az, hogy egyébként most úgy tűnik, hogy ké kézre esik a a fideszes képviselőnek a helyszí anyagba belekapaszkodni, mert fontos a az alapvető jogokkal, az alkotmányossággal, a jogállamisággal kapcsolatos szakmai kritikát fogalmaztunk meg, de alapvetően ezt azért tesszük, mert azt gondoljuk, hogy nagyon fontos ez a fordulat.

[00:04:25]Szeretnénk, hogyha ez jól sikerülne.

[00:04:29]Ennek a sikernek sok sok sok oldala van.

[00:04:32]Az egyik oldala az az, hogy egy olyan keretrendszer jöjjön létre, amikor alkotmányosságról beszélünk, ami nem csak egy aktuális politikai érdeket szolgál, hanem hosszú távra lehet vele tervezni, ami egyébként az alapjogokat, tehát az emberi jogok érvényesülését is lehetővé teszi, ami a hatalmat korlátozza.

[00:04:51]Pontosan azért, mert a hatalomnak az a természete, hogy nem tűri a korlátozást.

[00:04:56]Kívülről kell korlátozni.

[00:04:59]Önkorlátozás nagyon fontos, de alapvetően jól működő intézmények és egy jól működő sajtó, egy élénk civil társadalom kell hozzá.

[00:05:06]És most ennek a folyamatnak a közepén vagyunk, vagy lehet, hogy csak az elején, hogyha alkotmányozásra kerül sor, és azt gondoltuk, hogy nagyon fontos szakmai szempontokat is behozni ebbe, de alapvetően fontosnak tartjuk azt, hogy legyen alaptörvénymódosítás, hogy azok a közjogi intézmények, azoknak a vezetői, akik egyébként az alkotmányosságot, a jogállamiságot, az emberi jogok védelmét lebontották, vagy tétlenül nézték, ahogy ez megtörténik, azok ne építhessék vissza a a a demokráciánkat, hanem egy új alapot kapjunk, de egy jól működő alapot.

[00:05:49]És a kritikáinknak egy jelentős része az egyébként erről szól.

[00:05:52]Tehát csak, hogy ilyen fő pontokat behozzak ide.

[00:05:55]Például azt mondjuk, hogy igen, fontos a közjogi tisztségviselőnknek az elmozdítása, hiszen egy olyan különleges kivételes helyzetben vagyunk, ahol vissza akarunk térni a jogállamiság útjára.

[00:06:06]Tehát ez a helyreállítás, mint kivételes helyzet, igazolja azt, hogy hogy elmozdíthatóak ezek a közjogi tisztségviselők, akár igen, bármennyire is brutálisan hangzik, de a köztársasági elnök is.

[00:06:19]Viszont ezt úgy kell megtenni, hogy ez bizonyos garanciákkal, bizonyos feltételeknek megfeleljen, mert a köztársasági elnöknél ugye pont van egy megfosztási eljárás az alaptörvényben.

[00:06:34]nagyjából ez hasonló ahhoz, ami ami korábban volt.

[00:06:37]Azt mondják, hogy az ő megválasztása is végülis jogállami volt.

[00:06:40]És hogy ezen ezeken a kereteken teljesen átlép a mostani javaslat az alaptörvénymódosításban.

[00:06:51]Ez megengedhető, vagy ez megfelel-e a jogállami normáknak, vagy ez mivel indokolható meg?

[00:06:56]Az első pontom az az, hogy nagyon fontos erről beszélni.

[00:06:59]Ez az egész társadalmat érinti.

[00:07:01]Szerintem az egész társadalmat foglalkoztatja is az elmúlt napokban.

[00:07:06]De emellett még vannak ugye szakmai szervezetek, alkotmányogászok és még ezen a körön túli szakmai szervezetek is, akik szintén szeretnék a hangukat hallatni.

[00:07:17]Az egyik fő kritikai észrevételünk az pont az egyébként, hogy nagyon rövid idő állt rendelkezésre és egy úgynevezett társadalmi párbeszéd, nem is egy hivatalos társadalmi egyeztetés folyt le, és ez a társadalmi párbeszéd összesen öt napon keresztül folyt, miközben olyan kérdésekről van szó, amelyek közül nagyon sokat nem lehet ennyi idő alatt végiggondolni alaposan.

[00:07:38]Annyiféle megoldás lehetséges egyébként egy cél eléréséhez.

[00:07:44]Vajon pont ez a megoldás lesz a legjobb?

[00:07:47]Most majd kiderül, de ugyanakkor azt gondoljuk, hogy bizonyos kérdéseket, amik ebben a 17.

[00:07:53]alaptörvénymódosításban nagyon fontos változásokat hoznak, egyáltalán nem is kéne most, hanem egy későbbi ősztől vagy valamikortól elinduló alkotmányozási folyamat során kéne megbeszélni.

[00:08:06]Pont azért, mert nagyon alapvető változást hoz, nagyon sok mindenkit érdekel, nagyon sokféle szakmai standardnak kell megfelelni, nagyon sokféle megoldási javaslat érheti el kevésbé vagy jobban azt a célt, és ezeknek idő kell, hogy végigbeszéljük.

[00:08:22]Úgyhogy öt nap alapvetően nagyon kevés volt.

[00:08:24]Ennek megfelelően vannak olyan sürgős, valóban nagyon sürgős kérdések, amiket indokolt ma belenni egy ilyen alaptörvénymódosításba.

[00:08:34]És vannak olyan kérdések, például egyébként szerintünk ezek a mandátum limitek a 12 év az országgyűlési képviselők esetén, amit egy későbbi alkotmányozás során kéne hogy beszélünk.

[00:08:47]Az biztos, hogy ez, hogy megfelelő a társadalmi egyeztetés, az egy olyan visszatérő standard, amit egyébként mindenki majd figyel már most is.

[00:09:01]Ugye ez egy fontos kérdés volt, hogy miért csak öt nap, miért nem nyolc nap?

[00:09:07]a feldolgozásra a beérkezett válaszok úgy tűnik, hogy nagyon sokan érdeklődtek egyébként az alaptörvénymódosítás projekt iránt, hiszen arról számolt be az igazságügyminisztérium vagy a kormány, hogy több mint 300 válasz érkezett, és ennek egy jelentős része érdemi voltett hosszabb vagy felvetett szakmai javaslatokat.

[00:09:28]Ezeknek az értékelése is úgy tűnik, hogy nagyon rövid idő alatt zajlott.

[00:09:30]Tehát igazából ennek a megvalósítási módját kritizáljuk a legtöbb esetben, nem azt, hogy egyáltalán helyes-e ebbe az irányba elindulni.

[00:09:41]Sőt, a hcinki bizottság azt gondolja, hogy nagyon rossz irányba haladtunk a választásokig, és most kaptunk egy esélyt arra, hogy egy alkotmányos demokráciát felépíthessünk újra, vagy esetleg jobban, mint ahogy működött régen.

[00:09:56]És erre viszont időkkel sokféle szereplőnek van nagyon sok hozzáadott értéke.

[00:10:01]Ennek a kifejtése a szakmai álláspontoknak vagy a társadalmi álláspontoknak a megvitatásához is kell egy fórum.

[00:10:09]És hát bizony igazából ez talán az egyik legfontosabb kritikánk, hogy ezt lehetett volna jobban csinálni.

[00:10:18]Ez egy olyan szempont, amit egyébként mások is vizsgálni fognak, tehát adott esetben számon is kérhetnek a kormányon.

[00:10:26]Gondolok itt elsősorban az alkotmányos jogászokból álló független testületre, a velencei bizottságra, ami egy nagyon fontos szereplője lehet egy ilyen alkotmányozás vagy alkotmánymódosítási folyamatnak.

[00:10:37]ők azok a az Európa tanács mellett működik egyébként ez egy ilyen független szakértői testület, de ők azok, akiknek a szava, a véleménye az bizony nagyon sokat nyom alatba, amikor egy ilyen alkotmánymódosítás vagy alkotmányozás történik.

[00:10:52]Ebben a javaslatban az egyik talán legradikálisabb lépés, hogy egyszeri intézkedéssel megszüntetik a köztársasági megbízatását.

[00:11:01]Ugyanakkor a javaslat elég homályosra felől, hogy erre miért van szükség.

[00:11:07]Meg is fogalmazzátok, hogy ez alaposabb indoklást igényelt volna.

[00:11:10]Szerintetek a jogállam helyreállításához miért van szükség Solyak Tamás megbízatásának a megszüntetéséhez?

[00:11:19]Valóban a a egyeztetési idő rövidsége mellett igazából ez a másik jelentős és ilyen átható kritikánk, hogy nagyon sokszor magából a a javaslatnak az indokolásából nem nagyon derül ki, hogy miért van erre szükség.

[00:11:38]Valóban egyébként a legtöbb ember talán, aki újságot olvas, és most úgy tűnik, hogy nagyon sokan fogyasztanak ugye híreket, meg nézik a parlamenti közvetítéseket, tehát meg tudja válaszolni valószínűleg nagyjából, hogy erre miért van szükség, de ebből a javaslatnak az indokolásából magából a szövegből nem derül ki alaposan.

[00:11:55]Ez szerintünk egy nagy fogyatékosság, mert amikor ebben a székben itt ült pár héttel ezelőtt Magyar Péter, és pont akkor ismertették ezt a javaslatot, és megkérdeztem tőle, hogy ez miért van, azt mondta, hogy az alaptörvény az nem jogszabály, és alapvetően nem is kell indoklást benyújtani hozzá.

[00:12:13]Ö csak ugye ettől meg pont ö úgy tűnik, mintha ez egy politikai döntés lenne, és hogy nincs alátámasztva, hogy mi bizonyára egy politikai döntés, de a politikai döntések is azért amikor ilyen alkotmányos kérdésekről van szó, akkor jogszabályformát, alaptörvényt vagy módosítást jelentenek a gyakorlatban.

[00:12:37]Lehet, hogy a miniszterelnök politikai beszédeiből részletesen kiderül, hogy miért van erre szükség.

[00:12:44]ugye a kampány során is egyébként nagyon részletesen elmondta, lehetett tudni, hogy erre sor fog kerülni.

[00:12:51]Azóta is ugye rengetegszer pont ma délután a parlamentben is hosszan-hosszan felvezette, hogy miért van szükség egyrészt a jogállamiság meg az alkotmányosság visszaállítására, illetve, hogy Súlyak Tamás köztársági elnökként milyen lépéseket nem tett meg, amikor egyébként a hivatali mandátuma erre kötelezte volna, és ezzel mi is egyetértünk egyébként.

[00:13:14]Tehát számos olyan alkalom volt, amikor nem szólalt fel a alkotmányasság fölött, nem örködött, amikor nem tette meg azokat a jogi vagy politikai lépéseket, akárcsak beszédeket, amellyel a nemzet egységét hivatott volt összetartani.

[00:13:30]Tehát elmulasztotta megtenni azt, amire egyébként a mandátuma szól.

[00:13:34]De mégis azt gondoljuk, hogy nagyon fontos, hogy ez a jogszabályból derüljön ki ebből az indoklásból.

[00:13:40]Miért?

[00:13:40]Mert ez az, ami megmarad.

[00:13:43]Ugye nem akarom azt mondani, hogy manapság már a szó nem száll el, sőt nagyon is megmarad, de amikor bárki akár a Velencei Bizottság, akár egy másik ország majd megpróbálja helyesen a jogállami helyreállítást nehéz, rögös útján végigmenni, akkor meg fogják nézni, hogy mit csináltak Magyarországon.

[00:14:03]És ez lesz az egyik dokumentum, amit nézni fognak.

[00:14:05]A velencei bizottság, hogyha készít erről egy véleményt, ezt most még nem tudjuk pontosan, de amennyiben készítene egy véleményt, biztos, hogy ebből indulna ki.

[00:14:16]Mit írt le a jogalkotó?

[00:14:16]Mi volt az, ami a parlamentben rendelkezésre állt, ami ami világosan tartalmazza azokat az indokokat, amelyek egyrészt megmutatják, hogy miért van ilyen kivételes helyzet?

[00:14:30]Tehát mi van, miért van az egy, miért vagyunk egy olyan kivételes helyzetben, ahol igazolható a közjogi tisztségviselők elmozdítása, mert vannak ilyen kivételes helyzetek.

[00:14:41]Pont a autokrácia felől, a jogállami demokráciába való visszafordulás az ez.

[00:14:51]És itt sor kerülhet arra, hogy el kell bizonymítani azokat, akik a az olajozói voltak, a akik a tétlenül hangtalanul megfigyelői voltak annak, ami egyébként ezek szerint a magyar állampolgárok számára nem volt elfogadható, illetve hát a nemzetközi szervezetek világosan rengetegszer elmondták, hogy milyen problematikus az, ami történik Magyarországon.

[00:15:15]A Helsinki is elmondta egyébként sokszor, de mindenesetre ebből az aktusból fognak kiindulni, és ez nekünk is fontos, hogy helyesen történjen meg.

[00:15:26]A külvilág számára is fontos lesz, hogy helyesen történjen meg.

[00:15:30]És ez az, ahol a az indokolásban meg lehet azt mutatni, hogy kivételes helyzet áll fenn, a közjogi tisztségviselő az nem látta el a feladatait, és ezért minden megoldás mérlegelése után arra jutottunk, hogy nincs más lehetőség, mennie kell, helyette kell egy újabb.

[00:15:49]Adott esetben egyébként nagyon sokszor az is kérdés lesz, hogy ezt az új szereplőt milyen szabályok, milyen eljárás során tesszük oda?

[00:16:01]hogyan kerül oda?

[00:16:01]Tehát nagyon sokszor egyébként ugye ez későbbi részletszabályokban vagy további törvényalkotásban kell, hogy megvalósul nem lehetett volna beleírni már ebbe a módosításba azt, hogy akkor közvetlenül válasszuk meg a következő köztársasági elnököt?

[00:16:16]A közvetlen köztersági elnökválasztás az lehet, hogy egy jó jó hatékony, kívánatos alkotmányjnyogi megoldás lesz, de az biztos, hogy nem kell elsietni ennek a kitalálását, hogy maradunk-e a mostani rendszernél, vagy váltunk egy másikra.

[00:16:31]Tehát ezt mindenképpen egy egy sokkal összetettebb és hosszadalmasabb és lassabb, sokkal több szereplőt bevonó eljárásban kéne kitalálni.

[00:16:43]A ezért is van egyébként helyesen, hogy az alaptörvény módosítás, a amit ma este szavaz a parlament, az erre rendelkezik egy ilyen átmeneti megoldással.

[00:16:53]A amennyiben Sullyag Tamás megbizatása megszűnik, akkor az új köztársasági elnök lehet, hogy maximum öt évig hivatalban lesz.

[00:17:04]Tehát egy elég hosszú időt ad arra, hogy ezt a kérdést rendezzük.

[00:17:08]Ennek megfelelően ö és egyébként pedig, hogyha megszűnik a megbizatása, akkor ugye az Országgyűlés elnöke fogja átvenni a jogköreit ideiglenesen, amíg addig ő ő fogja gyakorolni.

[00:17:18]Tehát alapvetően van egy csomó kérdés, többek között ez, amik nagyon fontosak.

[00:17:22]Adott esetben nagy társadalmi érdeklődést váltanak ki, szakmai kérdéseket kell végiggondolni, tehát nagyon sok szereplőt kell bevonni, időt kell ennek adni, jól kell megcsinálni.

[00:17:38]A jó, sok szereplőt bevonó eljárás az általában egy jobb eredménynek a garanciája is.

[00:17:44]Úgyhogy mi helyesnek tartanánk, hogyha egy csomó dologba most nem rohannánk bele, hanem inkább ezeket tegyük félre és gondoljuk át alaposan.

[00:17:52]Hát például azt írtátok a javaslatban, vagy azt javasoltátok ebben a dokumentumban, hogy a képviselői mandátum 12 éves korlátozását azt egyszerűen hagyják ki.

[00:18:02]Miért látjátok azt, hogy nem indokolt most ezt bevezetni?

[00:18:06]Igen, ebben sok szakmai szereplő megszólalt, és látszik egyébként, hogy nagyon sok embert is érdekel.

[00:18:11]Tehát a a az az értékelés, ami a beérkezett véleményeket összesítette, az leginkább arról szólt, hogy hányan mondtak valamit, milyen alkérdések mentén, de az világos volt, hogy ez volt talán a top téma, ami az embereknek a fantáziát megmozgatta.

[00:18:32]Ez egy olyan kérdés, ami szerintünk egyrészt a választójogi reformban összefügg, másrészt pedig összefügg azzal is, hogy hogyan lehet Magyarországon egy jól működő plurális demokráciát létrehozni.

[00:18:46]A most a alaptörvény módosítás indokolása az egy nagyon röviden beszél erről, de tényleg talán egy pár sorban csak.

[00:18:54]és azt mondja, hogy el kell kerülni azt, hogy lényegében ilyen becsontozódás jöjjön létre.

[00:19:00]Tehát az egyébként ráadásul a jogokat TPR parlamenti gépezetben hosszú éveken keresztül ülő képviselők helyett teret kell adni annak, hogy új emberek kerüljenek be, akik új értékeket, vagy pedig nem annyira ilyen megrögzten képviselnek régi érdekeket.

[00:19:23]Tehát egyfajta megújodási folyamatnak ad az lehetőséget, hogyha a képviselők nem ülhetnek a parlamentben örökre.

[00:19:30]De ugyanakkor ez egyébként a választójog korlátozása is.

[00:19:37]Ez egy nagyon érdekes vita.

[00:19:37]Ennek vannak alkotmányjogi, emberjogi oldala is.

[00:19:39]Van olyan európai emberjogi bírósági eset, ami ezzel kapcsolatos.

[00:19:44]De egyébként egy ilyen politikai kérdés is, hogy mi az a jó képviseleti demokrácia, ami biztosítja azt, hogy legyen szakmaiság, hogy legyen stabilitás, hogy legyen hatékonyság, de közben meg azért legyen újdonság is, hiszen úgy általában a világban nagyon erőteljesen látszik az, hogy sokan azt érzik, hogy ez a képviseleti demokrácia, ez nem biztos, hogy őket képviseli, főleg akkor, amikor mondjuk nagyon elöregednek a képviselők.

[00:20:13]Tehát ugye számos országban egyszerűen azt lehet látni, hogy a fiatalok úgy érzik, hogy őket senki se képviseli, mert megnézett, hogy ki ül a parlamentben, és mindenki legalább kétszer annyi idős.

[00:20:22]Ez most egyébként a mai parlamentre Magyarországon nem igaz, hiszen itt most pont egy nagy vérfrissülés volt.

[00:20:30]Igen, hogy pont a Tiszapártnak a megjelenése meg a bejutása mutatja azt, hogy az eddigi rendszer is képes volt erre a korrekcióra, hiszen 0 kmes képviselőkkel most a parlament.

[00:20:41]Ez valóban igaz.

[00:20:41]Egy parlamenti munkában egyszerre kell újdonság, új kreatív energia, vagy egyszerűen csak munkabírás, de egyszerre kell stabilitás is.

[00:20:53]Tehát egyébként ez egy nagyon érdekes kísérlet, és biztos vagyok benne, hogy politológusok a világszerte nézni fogják, hogy hogyan alkot maradandót ez az új magyar parlament, ahol egyrészt ugye van egy kétharmad, másrészt pedig a kétharmados képviselőknek a legnagyobb része ez tényleg új új képviselőpitikai háttér nélkül.

[00:21:18]Tehát bizonyos értelemben valóban egy egy nagyon fontos energia frissítés is történt.

[00:21:24]De mindenesetre ez egy fontos kérdés, nagyon fontos, de nem ma tudjuk ezt pár perc alatt eldönteni.

[00:21:32]Ez a pár perc az lehet, hogy öt napot jelentett a gyakorlatban, de azért azt is látni, hogy ez tényleg alaposan össze végig kell gondolni, sok minden egyéb alkotmányos kérdéssel összefügg.

[00:21:41]Vannak olyan kérdések, amik túl koraiak ebben az alaptörvénymódosításban.

[00:21:48]És vannak olyan kérdések, amik viszont nem kerültek bele, holott azt gondoljuk, hogy nagyon fontosak lennének, hiszen olyan alapjogsérelmekről van szó, amiketnek amiknek a a tényét megállapították azok, akik elszenvedik, a magyar állampolgár honfitársaink, illetve számos emberjogi bíróság, Európai Uniós Intézmény, vagy akár a Velencei bizottság is.

[00:22:08]Nagy kár, hogy ebbe az alaptörvénymódosításba ezek a kérdések most nem tudtak beleférni.

[00:22:14]Itt arra gondolok például, amikor az állampolgárság felfüggesztéséről van szó, ugye ez egy 2025-be került bele az alaptörvénybe, egyébként nem csak, hogy egy jogi nonszens, hanem egy politikai gonoszság, egy szívtelenség, tehát magyar állampolgárokat fosztana meg egyébként állampolgárságtól.

[00:22:35]Ezzel mi volt akkora a Fidesznek a célja?

[00:22:38]Az ijesztgetés szerintem.

[00:22:41]Tehát ez a ez a tavalyi év tavaszán ugye tetőfokára hágott az ellehetetlenítési hangulat és a külföldi ügynökök kisöprésének a szándéka.

[00:22:57]És ez én így interpretálem, hogy ennek a keretében volt.

[00:23:00]Tehát azok a kettős állampolgárok, akiknek a magyaron kívül van valami más állampolgára adott esetben egyébként egy teljesen ilyen politikai meghurcoltatás során elveszthették volna az állampolgárságokat, a magart felfüggesztették volna.

[00:23:16]Ez nagyon sok embert egyébként megijesztett, hiszen itt van az életük.

[00:23:20]Tehát ez például most egy nagyon intenzív és határozott olvonással ki kéne húzni az alaptörvényből.

[00:23:26]Egy másik ilyen az a házasság és a család szűkítő fogalma, az állam vallási semlegességének a hiánya, vagy sorrolhatom tovább, a választási kampányidőszakban a politikai hirdetések szabályozása a médiaszolgáltatásokban.

[00:23:45]Tehát ezek mind olyan alapjogok, amiknek a korlátozása ö ahogy most az alaptörvényben szerepel, az messze túlmegy azon, amit egyébként elfogadható egy európai uniós jogállamban.

[00:23:58]Nem tudom, hogy miért nem került bele ezeknek a listája a mostani csomagba.

[00:24:02]Úgy, hogy közben bizonyos nagy horderejű kérdések, melyeknek sok időt kell adni, azok meg ott szerepelnek.

[00:24:11]Egy másik kérdés, ami szerintem egy nagyon fontos szempont, az az, hogy ez az alaptörvény módosítás most ez alapvetően a hatalmat korlátozza el, hiszen az alkotmánynak ez a feladata, hogy mederbe terelje a hatalmat és biztosítsa azt, hogy legyenek intézmények, amelyek megvédik az állampolgárok jogait hatékonyan.

[00:24:37]az állami túlhatalommal szemben.

[00:24:40]É ez az, amivel egy teljesen ellentétes folyamat zajlott az elmúlt 16 évben.

[00:24:45]Most az a fő kérdés, hogy az összes jövőbeli meg mostani lépés az a hatalom önkorlátozását szolgálja-e?

[00:24:56]Tehát, hogy nem csak az előző rezsim közreműködőinek a kiiktatását különböző közögi tisztségviselők elmozdításán keresztül, hanem azt a parttalan hatalmat visszaszorítja abba az európai jogállami mederbe.

[00:25:12]És ez egy hosszú folyamat, hiszen ez a ez a kétharmados előző hatalom ugye nagyon sok felé terjeszkedett, de annak érdekében, hogy jól működő jogállam legyen, a jelenlegi kétharmados hatalomnak bizonyára szükséges lesz önkorlátoznia.

[00:25:29]Most más nem teheti meg, csak ők.

[00:25:32]És ennek a a szempontnak is az egyik tehát ez az egyik olyan szempont, amivel kapcsolatban mi vizsgálódunk.

[00:25:39]Milyen irányba mutat most ez az alaptörvény módosítás?

[00:25:43]És itt azért lehet látni olyan elemeket, amelyek és szerintünk ez pozitív ezek az elemek, amelyek egyébként a hatalom önkorlátozását mutatják.

[00:25:52]És itt például fontos elmondani, hogy az alkotmánybíróság megnyírbált jogköreit visszakapja.

[00:26:00]Az alkotmánybíróság autonómabban tud majd működni, hiszen saját maga maguk, a testületi tagok fogják megválasztani az elnököt.

[00:26:10]A az Alkotmánybíróság tagjainak a mandátuma lerövidül 12-ről kenc évre.

[00:26:18]A bírósági vezetők megválasztásában a bírók maguk sokkal nagyobb szerepet kapnak.

[00:26:29]A akár egyébként a 12 éves mandátumkorlát is ide sorolható a min tehát ez ez most nem a mostani 17.

[00:26:39]alkotmánymódosításban, hanem az előző 16-osban volt, de a miniszterelnöknek a mandátumkorlátozása szintén egyébként egy ilyen önkorlátozása a hatalomnak.

[00:26:46]Ezek nem elégségesek ahhoz, hogy azt mondjuk, hogy visszaállt teljesen a helyreállítottuk a magyar jogállamot.

[00:26:53]Ez egy hosszú folyamat, de azért ez az első pár lépés, ez szerintem fontos.

[00:26:58]Üdvöz üdvözöltük is, és pont azt szeretnénk, hogyha ezek a lépések meg a továbbiak is jól kerülnének be a magyar jogrendbe, és ezért is fogalmaztuk meg ezeket az építőjellegű kritikáinkat.

[00:27:12]Suyok Tamás elmozdításánál az volt az indok, hogy asszisztált az autokrácia képítéséhez, vagy ha úgy tetszik, akkor a jogállom lebontásához, és hogy Magyar Péter szerint meg sokak szerint ugyanez elmondható a most eltávolítandó közjogi tisztségviselőkre is, például Polt Péterre, az Alkotmánybíróság elnökére, vagy Vargazsé Andrásra, a kúria elnökére.

[00:27:43]az Országos Bírói Hivatal elnökre.

[00:27:45]Náluk az utópiaknál mégsem ez az indok, hanem PTP Péternél például a 70 éves korhatár erre hivatkozva fogják leváltani.

[00:27:54]Varkaszsé Andrásnak ugye csak a lehetőségét teremtik meg annak arra, hogy majd a bírják leváltsák.

[00:27:59]Ott miért nem?

[00:28:01]Ha a jogállom helyreállításánál ez kimondható, hogy aki asszisztált a jogállom leépítéséhez, azt egy ilyen tolvanással le lehet váltani, mint a köztessági elnököt?

[00:28:10]Akkor miért nem alkalmazták ezt?

[00:28:12]Szerinted az Alkotmánybűság elnökénél, vagy a kúria elnökénél, vagy a többieknél, akit a kampány során Magyar Péter felsorolt?

[00:28:21]Igen, itt van egy inkonzisztencia, a politikai ígéretek és a és a megvalósítás eddig látható elemei között.

[00:28:33]Azt akarom ezzel mondani, hogy valóban az a miniszterelnök maga hosszú listát adott arról, hogy mely közjogi tisztségviselőknek kell mennie.

[00:28:40]A helyszínki bizottság is már a 22-es választáskor is készített, és ezt frissítettük egy egy ilyen weboldalt, ahol lehet látni egyébként, hogyha ezekre a változásokra nem kerül sor, akkor milyen hosszú ideig maradnak még hivatalban azok az emberek, akik úgy tűnik, hogy mindenképpen a jogállamiság visszaállítása vagy helyreállítása, visszaépítése ellenében ben is hatnak.

[00:29:12]Tehát megvan a hatalmuk ahhoz, amit eddig az Orbán Érában nem gyakoroltak, hogy hirtelen rátaláljanak a hatásköreikre, és ezzel egyébként pont a helyreállítási folyamatot akasszák meg.

[00:29:27]De nem mindenkire kerül sor, és valóban ez most számomra így kívülállóként szintén nem világos.

[00:29:33]Vannak olyan megoldások, ahol ö teljesen egyértelműen a a Tisza ö frakció a kétharmados hatalmával élve meglépi.

[00:29:49]Úgy tűnik, a köztársasági elnök esetében például erről van szó, illetve az Alkotmánybíróság esetében is ugye meglépi azzal, hogy 70 évre visszaszállítja az Alkotmánybírók maximális életkorát, és ezzel bizonyos alkotmánybíróknak meg fog szűnni a mandátuma.

[00:30:08]Többek között egyébként az Alkotmánybíróság elnökének, de nem lépi meg egyébként a Kúria elnökénél.

[00:30:18]Ez kifejezetten egy elhibázott lépés szerintünk.

[00:30:20]Az alaptörvénymódosítás azt a megoldást választja, hogy itt kezdeményezik a bírók, hogyha akarják a legfelsőbb bírósági vezetőnek az elmozdítását, és majd erről fog szavazni a parlament.

[00:30:33]De igazából itt azt tartanánk a helyes hát akkor még az is lehet, hogy Vorgasi András a helyén marad.

[00:30:42]Marad.

[00:30:42]Ez könnyen elképzelhető.

[00:30:42]azért látjuk ennek a a megoldásnak a nemcsak a hiányosságait, hanem a veszélyeit, mert már most is egyébként a bírói kar megosztott az elmúlt években sokkal több szó volt egyébként a bíróságok igazgatási ügyeiről, a belső megosztottságáról, különböző mondhatni belső politikai folyamatokról, mint egyébként egy jól működő igazságszolgáltatási rendszer esetén kellene.

[00:31:09]Tehát nem erről kéne, hogy beszéljünk, amikor a bíróságokról szól van, mégis erről kellett, hogy beszéljünk.

[00:31:15]És részben ez Varga Zsé Andrásnak személyesen köszönhető.

[00:31:17]Ennek ellenére ő és az Országos Bírói Hivatal elnöke, ez a két bírói csúcsvezető, ez olyan belső hatáskörökkel, belső hatalommal bír, ami egyébként nem kizárható, hogy a bírók között hát egy továbbra is egy dermesztő hatást gyakorol.

[00:31:37]Tehát amikor a főnököd ellen kéne összeállni egy eleve megosztott bírói karban, nem lehet pontosan tudni, mert a szabályok ebből az alaptörvénymódosításból most nem világosak, de úgy tűnik a miniszterelnök eddigi nyilatkozataiból, hogy a bírók jelentős szám kétharmada kéne, hogy együtt kezdeményezze a visszahívását a bírósági vezetőnek.

[00:31:59]Szóval, hogy olyan nagy létszámba kéne összeállni, ami nem is biztos, hogy lehetséges.

[00:32:04]Pont azért, mert vannak, akik tartanak attól, hogy mi van, hogyha nem sikerül ez, milyen retorzió fogja őket érni a felelősség felelősséget azt így a politika áttette a bírókra gyakorlatilag.

[00:32:15]Igen.

[00:32:15]Igen.

[00:32:17]Tehát mi azt látjuk, hogy itt a jogállam helyreállításánál egyébként szerintem ez egy ösztársadalmi ügy és ösztársadalmi felelősségünk is van benne.

[00:32:27]Nem csak az, hogy elmentünk szavazni, hanem hanem azzal, hogy odafigyelünk, hogy elolvassuk, hogy megvitatjuk, hogy részt veszünk, hogy javaslatokat teszünk, de valójában azért mégis a főfelelőse ennek most a kormány erre is kapta a mandátumát.

[00:32:39]Ugye ez volt a kampányígéret, az egyik legfontosabb kampányígéret, és ennek megfelelően a kormánynak kell ezt a feje, ezt a folyamatot vezérelnie.

[00:32:48]Nagyon sajnáljuk, hogy ezzel potenciálisan a bíróságun belüli válságok, konfliktusok adott esetben elmélyülhetnek.

[00:33:01]És nem vállalta fel a kormány, hogy az országgyűlésen keresztül ezt megoldja most a az alaptörvény módosításban.

[00:33:08]Korábban, amikor jogászokkal beszéltünk, alkotmány jogászokkal, akkor úgy látták, hogy ez egy nagyon bonyolult kérdés lesz, de Varga Zsé András a kúria elnökének az elmozdítására ez talán a legegyszerűbb, vagy ez lenne a legegyszerűbb, hiszen ő eleve úgymond személyre szabott jogalkotással került oda, ahol van.

[00:33:26]Ez így van.

[00:33:26]Tehát amikor arról beszélünk, hogy a jogállam helyreállítása az egy olyan kivételes helyzet, ahol bizonyos feltételek teljesítése esetén le lehet cserélni azokat, akik egyébként a jogállam aláásáért felelősek, akkor az ő helyzete az biztos, hogy ilyen.

[00:33:40]És teljesen egyértelműen látszik is egyébként a nemzetközi standardokból, pont a baka Andrásal kapcsolatos straszburgi bírósági ítéletből is, hogy az ő esetében meg lehetne csinálni egyértelműen úgy, hogy a velencei bizottság is az a feltételezésünk, hogy azt mondaná, hogy ez egy tiszta, jogszerű, helyes, helytálló megoldás volt pontosan azért, mert a kinevezésének a a körülményei azok voltak annak idején alaptörvényellenesek, tehát ő személyre szabott jogalkotással, rendes bírói valójában értékelhető gyakorlat nélkül, és a bírók akarata ellenére került oda.

[00:34:24]Tehát az ő elmozdítása az valójában az intézményt, a kúriát, az igazságszolgáltatást az megerősítené.

[00:34:32]És pont egyébként a a alaptörvénymódosítás az az új ö kúriai elnökre és a bírói csúcsvezetőkre már egyébként megerősíti azokat a szabályokat, amikkel lehet jobban garantálni, hogy független ember kerüljön ebbe a nagyon fontos posztba.

[00:34:53]Úgyhogy ez is egy ilyen nagyon fontos hiányosság, hogy miért így döntött a jogalkotó, hogy miért így döntött a a Tisza, hogy miért így döntött a miniszterelnök, ezt nem tudom, mert gyakorlatilag az alkotmánybíróságnál is azt látjuk, hogy a 70 éves korhatárt bevezetik és Pt Péter és talán még három alkotmánybüró menni fog, azért ott maradnak olyanok, akik politikai kinevezetnek tekinthetők.

[00:35:19]Ott maradt például Hende Csaba, aki miatt szintén jogszabályt módosítottak, hogy alkot nemíró lehessen.

[00:35:23]Ott marad Handó Tünde, aki szintén a Fideszhez köthető.

[00:35:27]Lehet, hogy nemzetközi kifogásoktól tartva nyúlnak óvatosabban a bíróságokhoz.

[00:35:33]Az biztos, hogy minden lépés, ami egyébként ebben az alaptörvénycsomagban van, az nemzetközi figyelmet is generál.

[00:35:39]Tehát ez a ez a ez a változás, ez a jogállamhelyreállítás, ez a demokráciaépítés, ez ez nem áll meg.

[00:35:48]hogy a figyelem meg a relevanciája nem áll meg Magyarország határainál.

[00:35:53]Most képzeljük el, hogy hány ország ban reménykednek, hogy Magyarországon ez jól sikerül, és nézik azt, hogy hogy csináljuk mi.

[00:36:00]Ugyanúgy, ahogy mi is nézzük azt, hogy mi történt Lengyelországban adott esetben, csak hogy egy ilyen nem túl távoli példát hozzak.

[00:36:07]Úgyhogy ennek megfelelően valóban nagyon sok nemzetközi szervezet is odafigyel arra, hogy ez hogy történik.

[00:36:14]Magyarországon is kifejezetten ugye a közjogi tisztségviselők elmozdítása lesz az egyik olyan kulcskérdés, ami hát úgy elsőre mindenkinek felszaladhat a szemöldeke, hogy hohó, itt meg mit csinálnak.

[00:36:24]De pont ezért csináltunk egyébként egy háttéranyagot is, és megnéztük, hogy mik Európában ezzel kapcsolatos standardok, és megpróbáltuk azokból kiolvasni, hogy milyen megoldások alkalmazhatóak Magyarországon.

[00:36:40]több megoldás is van egy-egy kérdésre adott esetben.

[00:36:42]Ezek közül választani kell, végig kell gondolni, hogy mi a jó.

[00:36:46]De az biztos, hogy több az olyan standard, vagy több az olyan iránymutatás, ami arról szól, hogy a jogállam lebontásakor mi volt helytelen, mit nem lett volna szabad megcsinálni, mint ami arról szólna, hogy amikor végre megtörténik a kívánatos fordulat, akkor hogyan lehet visszaépíteni?

[00:37:06]Mert az EU-ban eddig másnak nem nagyon kellett még csinálni.

[00:37:08]Heát a lengyelek vannak ilyen helyzetben alapvetően, és akkor nem voltak enny ennyire megszelva az intézmények talán, mint nálunk hát nem volt talán ennyire szerte ágazó, de az biztos, hogy az igazságszolgáltatás Lengyelországban ugye ez a fő kérdés, de ezek a standardok, hogy hogyan lehet visszaépíteni, és hogy mit kell csinálni, ezek nem annyira világosak és nem olyan szerteágazóak, és nem olyan stabilak, talán viszonylag újkeletűek mint a, mint az, amit tilos megcsinálni.

[00:37:37]Tehát mi a jó megoldás?

[00:37:37]azt ki kell tapasztalni részben.

[00:37:40]Ezért is figyelik azt, hogy Magyarországon mi történik.

[00:37:42]De az biztos, hogy teljesen egyértelmű.

[00:37:48]És a a szakmai vizsgálódásunk is erre jutott, hogy van olyan pillanat, amikor pont azokat, akik a legfontosabb tisztségviselői egy politikai, alkotmányos rendszernek el lehet mozdítani.

[00:38:00]Tehát jogállami működés esetén, ha minden rendben működik, nem szabad elmozdítani.

[00:38:05]Hiszen pont a bíróságok függetlenségének az egyik főismérve az ugye, hogy a politika nem szól bele a bíróság működésébe.

[00:38:12]Se a kinevezéskor, nem politikailag kinevezett ember kerül oda, tehát nem az egyik politikai erő kedvence sem a működése során.

[00:38:23]Tehát mind a jogviszony keletkezésekor, mind annak gyakorlásakor igazából a politika távol marad.

[00:38:30]De amikor a jogállami működés hiányából megyünk vissza a jogállami működésbe, akkor meg lehet tenni ezt a változtatást.

[00:38:42]Itt a politika belenyúl, de a lényeg, hogy ami kijön, az eredmény, az egy jobban jobb minőségű helyzet kell, hogy legyen.

[00:38:51]Mitől lesz jobb minőségű?

[00:38:53]Jó emberek kerülnek oda, és jó szabályok mellett kell, hogy dolgozzanak.

[00:38:58]Tehát a kiválasztási eljárás, a kinevezési eljárás, illetve a jogkörnek az, hogy mennyire tudja a hatáskörét, ugye azt a pályát, azt a területet, ami az ő feladata bejátszani.

[00:39:11]Ez is nagyon fontos lesz, de valóban ezt nagyon sokan fogják figyelni.

[00:39:13]Itt a a mérce az részben mi teremtjük meg azzal, ami most Magyarországon történik.

[00:39:21]Tehát ilyen értelemben ez egy világszám, és pont ezért fontos, hogy jól csináljuk meg.

[00:39:31]Tehát a mostani alaptörvény módosítás megteremti a vagyon visszaszerzési hivatal létrehozásának a feltételeit is.

[00:39:39]Ugyanakkor már ezt ezt a hivatalt vagy az erről szóló javaslatot is kritizáltátok, hogy túl túl széles jogköröket kap a hivatal majd.

[00:39:47]Ö ez volt az, amit a Micimató ellentétben még Német Balázs is elolvasott ezek szerint.

[00:39:55]Milyen problémák vannak ma a jelenállás szerint ez ennek a hivatalnak a jóköreivel?

[00:39:59]Mire kellene figyelni?

[00:39:59]A a 17-es alaptörvény módosítással ellentétben a nemzeti vagyon visszaszerzési és védelmi hivatalra vonatkozó jogszabálynak a tervezete az egy társadalmi egyeztetésnek volt kitéve.

[00:40:19]Tehát nyilvánosságra hozta a kormány azt a szöveget, ami még nem a parlamentnek benyújtott változat volt.

[00:40:29]Lehetősége nyílt bárkinek, aki szeretne erre küldeni véleményt.

[00:40:31]Ezt mi is megtettük.

[00:40:35]Éveken keresztül egyébként a helyszínki bizottság az várta azokat a lehetőségeket, ahol a szakmai ismereteit és tapasztalatát azt egyébként a jogalkotásnak a a a javítására fordíthatná.

[00:40:48]Csak tudtuk egyébként a Fidész Érában, hogy nemhogy nem veszik figyelembe, hanem rögtön azonnal a kukába megy, és még ráadásul ö hogy mondjam öcsületsértő megállapításokat is fognak ránk tenni.

[00:41:04]Ehhez képest most itt van egy olyan pillanat, ahol egyébként benyújtottunk erre a társadalmi jegyeztetés keretében egy véleményt, és abban a szövegben, ami egyébként a parlament elé került, a benyújtott javaslat javas a javaslatainknak egy részét visszaköszönni látjuk.

[00:41:20]Tehát azt érezhetjük, hogy azok az órák, amik egyébként azért az se volt egy nagyon hosszú egyeztetési időszak, de azok az órák, amit a Helsinki bizottság munkatársai azzal töltöttek, hogy megnézik és kritizálják, azok nem voltak hiába valók, hanem egyébként pont azt a célt talán részben el tudtuk érni, hogy jobb legyen, jobb minőségű legyen az a javaslat.

[00:41:47]És az, ami most bement a parlamentbe, és most még ugye a parlament tárgyalni fogja, az úgy látjuk egyébként, hogy bizonyos szempontból jobb.

[00:41:55]Mik voltak azok a pontok, amit úgy láttátok, hogy a ti javaslatotokra módosította vagyon visszaszerzési hivatalnál a kormány.

[00:42:02]Itt több pont van, de egyre hívnám fel egyébként a figyelmet, ami azt gondoltuk, hogy nagyon fontos, és talán egy kicsit ilyen innovatív is.

[00:42:08]Ez egy nagyon erős szervezet lesz, nagyon sokféle jogosítványa lesz.

[00:42:17]nyomoz, adatokat gyűjt, a vádat képviselheti.

[00:42:24]Tényleg egy nagyon erős, nagyon mondhatni azt, hogy úgy tűnik a jogszabályban, egy nagyon elszánt szervezet jön létre.

[00:42:29]És éppen ezért fontosnak tartottuk azt, hogy ezeknek a ezeknek a jogköröknek, a jogosítványoknak a a megfelelő használatára egy alapjogi felelős tudjon már a szervezeten belül figyelni.

[00:42:45]Ilyen Magyarországon ugye az ismereteink szerint nincsen, viszont van egyébként az Európai Unióban pont az Európai határügynökségnél, a Frontexnél van egy ilyen alapjogi felelős intézmény beépítve már abba a folyamatba, ahol zajlik egyébként a, hogy mondjam, a nagyon erős jogkorlátozóintézkedések megtétele.

[00:43:06]Tehát van valaki, aki belül odafigyel, mint egy ilyen kvázi ilyen emberjogi minőség ellenőr, hogy ez jól működjön.

[00:43:13]És ezt az alapjogi felelőst a a parlament benyújtott javaslat ez tartalmazott.

[00:43:19]Ő lesz az, aki felvíja a figyelmet arra, hogy a különböző oligarcháknak az emberi jogait tiszteletben kell tartani bármilyen körülmények között.

[00:43:27]A különböző eljárások alá vont személyeknek bizonyára nem ez lesz az egyetlen fóruma egyébként, ahol jogvédelmet kereshetnek.

[00:43:35]És az egyik fő kérdés például az, hogy bírói felülvizsgálat a hatóság, a hivatal mely lépései, intézkedési ellen vehető igénybe?

[00:43:45]De az biztos, hogy egyébként arra oda kell figyelni, hogy a a működés során az alapjogokra figyel-e valaki.

[00:43:50]Ez nagyon furcsa, mert általában ugye egy külső szereplő figyel erre, vagy a bíróság, vagy jó esetben egy ombucsman, a magyarországi ombucsman a jelenlegi állapotában nem biztos, hogy erre alkalmas.

[00:44:04]És éppen ezért egyébként fontos az, hogy legyen egy egy ilyen belső megfigyelő, egy belső ellenőr.

[00:44:10]És igen, sokszor nagyon nehéz szerep ez, hiszen a szervezetrendszeren belül kell jelezni azt, hogy a szervezetrendszer rosszul működik, vagy valami problémát tapasztalsz.

[00:44:22]Tehát elég karakánnak és bár elszántnak mondom a hivatalt is, de elszántnak kell az alapjogi felelősnek is lennie annak érdekében, hogy ezt a feladatot komolyan vegyék, és ne csak egy ilyen díszítés legyen egy egyébként elég jókorlátozó intézményen.

[00:44:40]Már már megszoktuk, hogy az elmúlt 16 évben a Helsinkihez hasonló szervezőekre hatalom ellenségként tekintett.

[00:44:46]Most említetted, hogy néhány javaslatotokat már látjátok visszaköszönni a a törvénytervezetekben.

[00:44:55]Mi lenne az ideális viszony a hatalom és a jogvédő civilek között?

[00:44:58]Igen.

[00:44:58]A a jogvédő szervezetek neek is egyébként most ez egy nagyon fontos időszak, hiszen sok tekintetben nekünk is bizonyos gyakorlott, begyakorlott, szokásos működési módot el kell engednünk, hiszen egy új korszak van.

[00:45:20]Én nagyon remélem, legalábbis, hogy egy új korszakról van szó, és ez nem azt jelenti, hogy egy bizonyos dolgot fog csak egy szervezet csinálni.

[00:45:28]Itt a Helsinki is nyilván folytatni fogja mondjuk a jogi segítségnyújtást stratégiai perekben, emberi jogaikban megsértetteknek mindig a rendelkezésére fogunk állni és menni fogunk a bíróságra.

[00:45:40]Ugyanakkor azt szeretnénk, hogyha ez a szakmai tapasztalataink részben egyébként, amelyek abból fakadnak, hogy tudjuk, hogy hogyan játszották ki az alapjogokat, hogy hogyan játszották ki az Orbenérában a jogállami követelményeket, hogy hogyan lehet ennek adott esetben ellenállni, hogy hogyan lehet egy reziliens civil társadalmi működést megtartani.

[00:46:04]Tehát ezzel kapcsolatban is nagyon sok tapasztalat felgyülemtett, és ezeket szeretnénk most egyébként felajánlani.

[00:46:12]Ez a felajánlás, ez részben azt is jelenti szerintem, hogy itt most mondom alkotmányogászok, jogvédő szervezetek, egyen rengeteg civil szervezet hihetetlen energiát, erőforrást, figyelmet, időt hajlandó áldozni erre a demokrácia építőprojektre.

[00:46:31]Tehát itt nem egy egy politikai, nem tudom széljárás megfordulásának a kiszolgálásáról van szó, hanem arról, hogy azt szeretnénk, ez szolgálja a mi érdekeinket, hogy jól működjön ez az ország végre, hogy senkit se tiporjanak el, hogy mindenkinek a méltóságát megőrizzék, hogy hogy egy kiszámítható jogi környezet jöjjön létre, ahol prosperálhatunk.

[00:46:53]Szóval nagyon sok ember szerintem ezen szívesen dolgozik, ugyanúgy, ahogy önkéntesként is láttunk rengeteg embert megmozdulni az elmúlt pár évben.

[00:47:01]Erre kell egy fogadókészség.

[00:47:06]Ez a fogadókészség lehet egyszeri meghívás, de lehet egy strukturált dolog is.

[00:47:12]Tehát ki lehet építeni nem tudom milyen szakmai műhelyeket, kerekasztalokat, egy olyan találkozási pontot, ahol egyébként erre odafigyel a kormányzat.

[00:47:24]Én kíváncsian várom egyébként, hogy például ez a társadalmi részvétel, és ez ezzel kapcsolatos ambiciózus tervek, ezek mit jelentenek majd a gyakorlatban, hogy hogyan tudjuk esetleg jobban felhasználni, meg nyomon követni, hogy mi lesz azzal, amit én javasoltam, hogy hogyan lehet a szakmai tudást, ami ami nagyon-nagyon fontos, és rendelkezésre is bocsátjuk sokan, azt jól felhasználni.

[00:47:48]Úgyhogy nekünk például az egyik feladatunk szerintem az az, hogy kitaláljuk azt, hogy mi az, amivel képesek vagyunk foglalkozni a nagyon szűkös erőforrások között.

[00:47:57]Az alkotmányozás az számunkra szerintem egy nagyon fontos dolog lesz.

[00:48:02]azon belül mondjuk az, hogy az emberi jogok, alapjogi kérdéseknek a a a megoldása, a védelme az megtörténjen, de ehhez nem kell feltétlenül egy ilyen nagyon nagy lélegzetvételű nem tudom ilyen tanácskozási fórumot kitalálni.

[00:48:20]Sokszor már az is egy indikátora a változásnak, hogy például kaptunk meghívást, hogy találkozunk egy helyettes államtitkárral.

[00:48:31]Tehát ilyen elő nem fordult nyilván az elmúlt években egy rendes, normális szakmai párbeszéd volt, hogy például igen abban bízunk, hogy bizonyos programjainkat most végre nem a hogy mondjam, az állami működés falain kívül, hanem az állami szervezetekkel együttműködésbe tudunk csinálni.

[00:48:55]Ez nagyon fontos például a joghoz való hozzájutás területén belül, ami ugye egy állampolgári vagy egy emberi jog, de mégis az kell, hogy sokszor létrejöjjenek szervezetek, akik bizonyos embereknek a joghoz való hozzájutását, az, hogy hogyan lehet bírósághoz fordulni, vagy csak a jogaidat érvényesíteni, hogy ezt segítsék.

[00:49:16]Itt nyilván vannak állami szereplők, vannak civil szereplők, ezek között kell, hogy legyen egy párbeszéd.

[00:49:23]önmagában ez a párbeszéd talán a legfontosabb része.

[00:49:25]Mondom, ez lehet egyedi, egyszeri, struktúrált, állandó, sokszereplős, kétoldalú, de hogy ennek a lehetősége megtörténjen, az az talán a legfontosabb indikátor.

[00:49:40]Az elmúlt években tényleg azt éreztük, hogy csak zárt ajtók vannak, vagy régen nyitva levő ajtókat csuktak be.

[00:49:53]zártak be, csaptak be az orrunk előtt.

[00:49:56]Én nagyon remélem, hogy ezeket az ajtókat ki lehet nyitni.

[00:49:58]Vissza kell építeni a bizalmat is.

[00:49:59]Mi is sokszor persze a rossz tapasztalatok miatt bizalmatlanok vagyunk, de azt gondolom, hogy itt tényleg tehát a gyakorlat fogja megmutatni, hogy hogyan fog ez működni, de ezeket az ajtókat ki kell nyitni.

[00:50:16]Ezért is olyan fontos például, hogy ezeket az alapvető kérdéseket, társadalmi, működési kérdéseket, ezeket egy ilyen párbeszéd keretében lehessen megvitatni.

[00:50:25]Én nagyon remélem, hogy az alkotmányozási folyamat, hogyha lesz ilyen, akkor ez egy ilyen nagyon hosszú beszélgetés sorozattal indul, és nem azzal, hogy akkor most itt van egy kész tervezet, és akkor ezt lehet kommentálni.

[00:50:38]Öt nap van.

[00:50:39]Igen.

[00:50:39]Tehát az az kevés.

[00:50:39]És tehát ilyen fontos lehetőséget nem szabad elszalasztani, és sok mindenkit kell bevonni, szinte mindenkit.