Feledy és Rácz: Most van egy történelmi pillanat, amikor tudjuk hasznosítani itt a tudásunkat

[00:00:00]Kell beszélni az orosz körügyminiszterrel?

[00:00:00]Nyilván kell olyanokat mondani, hogy bármiben szívesen állunk a szolgálatodra.

[00:00:04]Nyilván nem.

[00:00:07]Magyarország ezen a kontinensen van.

[00:00:08]Magyarország az Európai Unió tagja.

[00:00:08]És itt kell érdeket érvényesíteni.

[00:00:10]Ez [zene] nem egy ideológiai kérdés, ez egy adottság.

[00:00:17]A magyar külpolitika változásai nem merülnek ki a minisztériumi személyserékben.

[00:00:20]A Külügyi Intézet is új vezetést kap.

[00:00:22]Orbán Anita a hét eleje jelentette be, hogy az intézmény élére feledi botondot kérte fel.

[00:00:26]Azóta pedig az is kiderült, hogy a tudományos ügyekért felelős igazgatóhelyettes Rác András lesz.

[00:00:32]A felkérés hátteréről, az előttük álló feladatokról és tervekről a Nin stúdiójában a Külügyi Intézet két új vezetőjével, Feledi Botonddal és Rác Andrással beszélgetünk.

[00:00:41]Sziasztok!

[00:00:43]Köszönjük szépen, hogy elfogadtátok a meghívást.

[00:00:45]Köszönjük szépen.

[00:00:45]Mi köszönjük, ne viccelj.

[00:00:46]Sziasztok!

[00:00:48]Kezdjünk egy személyesebb résszel.

[00:00:50]Ketten elég különböző háttérrel érkeztek a Külügyi Intézet élére.

[00:00:53]Boton te Brüsszelből érkezel.

[00:00:56]külpolitikai elemző vagy.

[00:00:58]A nézők talán a legtöbbet a Partizán külpolitikai adásában láthattak.

[00:01:02]András mögötted pedig egyetemi karriere áll.

[00:01:04]Mind a kettőtő közt fordulok, de kezdjük talán veled.

[00:01:09]Botont, miért döntöttél úgy, hogy egy országváltást is bevállalva elfogadod ezt a felkérést?

[00:01:15]Hét évet töltöttünk most a teljes családdal Brüsszelben, és azért ez a típusú felkérés azt gondolom, hogy nem érkezik az ember életében mindig olyan gyakran.

[00:01:23]És nemcsak, hogy nyilván a felkérés magában intellektuálisan, elképesztően izgalmas, de volt egy olyan érzés bennem, ami megerősítette azt, hogy ezt elfogadhatom, hogy nagyon organikus pillanatban találta el.

[00:01:35]Tehát tényleg annyi mindent kellett itt csinálni az elmúlt 16 évben, hogy az ember külpolitikával szabadon tudjon foglalkozni.

[00:01:44]Tehát itt azért láttuk, hogy ez nem egy annyira áramvonalas ország, hogy hogy ebből hiphop csak úgy megélsz és leülsz, és akkor lehet ezt művelni, ezt az iparágot.

[00:01:53]Tehát emiatt próbálkoztam külpolitikai hírportállal.

[00:01:58]Voltam műsorvezető, de kint tanítottam tehetséggondozásban, különböző módokon [horkantás] megnyilvánultam, és valahogy most ez így összeér.

[00:02:07]Tehát ebben az intézetben amellett, hogy az elemzés a legfontosabb terület, de azért lesz a fiatalokkal és a tehetségekkel való foglalkozás, lesz társadalmasítás.

[00:02:16]Tehát most itt beszélgetünk, és milyen jó, hogy tudunk erről beszélgetni, hogy egyet hátralépve egy picit absztraktabban, metaszinten arról, hogy a külpolitika így 2026-ban mit kellene, hogy jelentsen a magyar választóknak.

[00:02:26]Tehát ezek így mindegybe jöttek, és ezért tudtam nagyon jó szívvel azt mondani, hogy megéri a a hazaköltözést.

[00:02:32]feleségem ráadásul magyarul ír, tehát azért ennek is vannak járulékos családi megfontolásai, hogy abszolút úgy készültünk, hogy lehet egy ilyen pillanat az életünkben, tehát nem úgy mentünk el, hogy soha többet nem jövünk haza, nem úgy mentünk el, hogy két évre, ez volt hét évvel ezelőtt és lámost akkor itt is vagyunk.

[00:02:52]És hát micsoda váltás, hogy pont az az Orbán Balázs megy ki mostből, aki korábban a külügyi intézet felett bábáskodott, te pedig onnan érkezel a az intézet élére.

[00:03:01]Konkrétan melegváltás, hiszen ő is július 31-el nagyjából az utolsó RP ülésen lett kinevezés, és mi is akkor vezettük haza a kisbuszt.

[00:03:09]Úgyhogy ez ez valóban így így történt.

[00:03:12]A felkérés hogyan érkezett?

[00:03:12]Erről?

[00:03:12]Meg tudsz bármit osztani, vagy ez nem publikus?

[00:03:19][horkantás] Ugye a magyar külpolitika közössége szerintem egy nagyon picike közösség, hiszen méreteiben, [torokköszörülés] arányai Magyarország azért nem olyan elképesztően nagy.

[00:03:28]Tehát szerintem ahogy itt a stúdióban a külpolitikával foglalkozó 444-es újságírók, úgy mi is nagyon sok helyről ismerjük egymást.

[00:03:37]Andrással a Pázmányon tanítottunk együtt annak idején, meg jó pár workshop meg panel meg mindennyéb van mögöttünk.

[00:03:44]veled is beszélgettünk a Partizánban, és Orbán Anitát is ismertem a előző personáiból, tehát akár a még Martonyi Félekügyminisztériumtól kezdve a a Londoni [horkantás] munkájáig, tehát hogy ilyen szempontból a a beszélgetés önmagában nem volt meglepő.

[00:03:59]Azt meggondolni szerintem egy magunkfajta elemzőnek, hogy a függetlenséget miért éri megföni, ez a legnehezebb kérdés.

[00:04:05]És hogy mi az a pillanat, amikor azt látod, hogy az a munka, amit ki tudsz termelni napi 24 órában, az egyszer csak hasznosítható egy állami szolgálatban, egy közszolgálatában.

[00:04:15][zihálás] Az az a ritka pillanat, és nyilván egyikünk se innen fog nyugdíjba menni.

[00:04:21]Tehát nem arról van szó, hogy most ide beültünk és örök életünkre MK-i szeretnénk lenni, hanem arról, hogy most van egy történelmi pillanat, amikor tudjuk hasznosítani itt a tudásunkat.

[00:04:30][horkantás] És azt gondolom, hogy a felkérés is részben pont azért érkezett, mert ezt az autonómiánkat elég jól meg tudtuk őrizni az elmúlt években.

[00:04:38]András, neked is [torokköszörülés] érdekelne, hogy miért döntöttél úgy, hogy hogy a külügyi intézetben fogsz dolgozni.

[00:04:43]Mögötted ugye egy egyetemi vagy egyetemi oktatóként dolgoztál az elmúlt években, először a egy ideig a Közszolgálati Egyetemen, legutóbb pedig a budapesti Corbinusz egyetemen, és mellette jól tudom, a német külpolitikai társaságnál is dolgoztál.

[00:04:56]Miért döntöttél úgy, hogy k a körülügyiintézethez igazolsz?

[00:05:03]Nekem ez nekem ez azt hiszem, hogy személyesebb egy kicsit, mint mint Botonnak.

[00:05:06]Amikor a Magyar Külügyintézet újjá alakult 2007-ben Dunai Pál az első volt az első igazgató az újja alakulás után.

[00:05:14]Bármennyit tudok beszélni a külügyintézet történeté, az ilyen Pandóra szerencést most ne nyissuk ki.

[00:05:19]Tehát a 2000-es évek elején volt néhány év, amikor amikor nem így hívták.

[00:05:23]2007-ben alakult új, mint magyar külügyiintézet.

[00:05:25]És az akkori igazgató Dunai Pál engem, mint fiatal PhD hallgatót odavett.

[00:05:29]És és Dunai Pál volt szerintem, sőt valószínűleg a mai napig a magyar külpolitikai szakértői, elemzői társaságból vagy közösségből messze [torokköszörülés] a legtapasztaltabb.

[00:05:44]Tehát ő töltötte a legtöbb időt külföldi intézetekben, ő hozott be a legtöbb helyről tapasztalatokat, és ezzel jött haza 2007-ben, hogy akkor ennek alapján próbáljunk meg egy modern külügyi intézetet csinálni.

[00:05:54]És nekem akkor 20 vagy 37 évesen bocsánat 27 évesen elnézést 27 évesen nekem ez borzasztóan megtiszteltetés volt még a doktorat se fejeztem meg csak kicsit később volt hogy hogy odamehettem dolgozni és így 14-ben 14 januárjában kellett onnan eljönnöm végül papíron közös megegyezéssel a valóság az az ilyen szempontból egy kicsit kicsit kevésbé fontos de azóta bennem volt hogy hogy az az bennem nem lett lezárva és hogy és hogy szer és hogy én is nagyon sokat ott dolgoztam külföldön.

[00:06:25]Ugye 2019 óta dolgoztam Berlinben a német külpolitikai társaságnál.

[00:06:30]Előtte három évet voltam a fénkülügyintézetben.

[00:06:34]Csináltam ugyanezt a munkát Amerikában is.

[00:06:35]Tehát bennem kicsit az volt, hogy hogy akkor ezt a rengeteg tudást vagy nem rengeteg, de remélhetőleg viszonylag sok tudást hozzuk haza.

[00:06:43]Annyit sose fogok tudni erről a műfajról, mint Dunai Pál tudott 2007-ben, amikor újjá alapította, de abban bízom, hogy amit amit én külföldön megtanultam, jó gyakorlatok, meg rossz gyakorlatok is, tehát soha semmi nem tökéletes.

[00:06:55]Az ember a hibákból is tanul, hogy ezt ezt talán haza lehet hozni egy kicsit.

[00:06:59]Ez volt az egyik, ez a személyes motiváció, és a másik, hogy én tényleg csapatban gondolkodom és és azt látom, mi botonda nagyon régóta ismerjük egymást, és a külügyiintézet állományában is vannak olyan kollégák szép számmal, akikkel nekem öröm és megtisztelted is együtt dolgozni.

[00:07:16]Tehát a másik motivációm az az volt, hogy hogy jó a csapat.

[00:07:19]Tehát, hogy mert önmagában ugye egy fecske nem csinál nyarat, de most vagyunk itt néhányan fecskék, akik remélhetőleg majd csinálunk egy egy olyan intézetet, ami [torokköszörülés] ami tovább tudja vinni azt, amit érdemes tovább vinni és tud javítani azon, amin amin javítani kell.

[00:07:36]Neked az egyetemi oktatás mellett és kutatás mellett voltak azért más tevékenységeid is.

[00:07:39]Most a médiaszelepréseken kívül másra gondolok.

[00:07:43]Ugye egyrészt viszonylag gyakran utaztál Ukrajnába is, másrészt hogy a Facebook oldaladon keresztül volt egyfajta ilyen közéleti vélemény formáló tevékenységed.

[00:07:53]Ezzel a kettővel mi fog történni?

[00:07:55]Hát ugye nagyon egyszerű erre a megoldás.

[00:07:56]Az ember olvassa a saját munkaszerződését.

[00:07:59]És akkor mint állami alkalmazott nyilván ennek megvannak a maga kötött keretrendszere, amivel semmi baj nincsen.

[00:08:05]Ez a normális.

[00:08:05]Tehát ha megfordítjuk, az lenne a baj, hogyha nem volna kötött keretrendszer.

[00:08:09]Tehát ha az ember a magyar külügyminisztérium háttérintézményeként működő magyar külügyintézetben dolgozik, akkor nyilván bizonyos kérdésekben kevésbé fogalmazhat szabadon, mint ezt korábban tette.

[00:08:20]Ezt én végiggondoltam, de hogy a régi külügyi intézet és állami szer volt, sőt a Finn külügyi intézet és államiszer volt, mi a Finn parlament alárrendeltségében működtünk.

[00:08:29]Tehát nekem ezzel nemhogy úgymond bajom nincs.

[00:08:33]Nekem ez kifejezetten megtiszteltetés és egyébként intellektuálisan izgalmas is.

[00:08:38]Térjünk rá egy kicsit a külügyi intézetre.

[00:08:39]Szerintem nagyon sok mindenkinek nem teljesen világos, hogy a magyar külügyi intézetnek pontosan mi a feladata.

[00:08:44]Ugye most a vezetőcsere mellett abban is változás áll be, hogy az előző kormány alatt a miniszterelnökség alá volt rendelve az intézet.

[00:08:52]Most viszont visszakerült idézőjelben a régi helyére a külügyminisztérium alá.

[00:08:55]Boton, de kicsit fel tudnád vázolni azt, hogy pontosan mi a magyar külügyiintézetnek a feladata?

[00:09:03]Tényleg változott ez a státus, és azt hiszem, hogy ez több szimbolikát is hordoz.

[00:09:07]Tehát egyrészt ugye Orbán Balázs politikai igazgatósága alatt a miniszterelnökségen egy amerikai vezetésével azért egészen más irányba ment el ez a történet.

[00:09:16]Mondhatjuk azt is, hogy itt az amerikai kapcsolatok a maga tábor jelent meg, és ez nyilván egy nagyon-nagyon az Orbánrezsim kései választása volt már, hogy ezt ilyen irányban üzemelteti.

[00:09:28]Ezzel teljes szakítás történik.

[00:09:30]Tehát a külügyminisztérium mögötti külügyi intézet az leginkább egy döntés előkészítő munkát fog tudni folytatni.

[00:09:40]Tehát nem a nagyköveti szinten egy eldöntött kérdés képviseletét, hanem azt, amikor még be lehet vinni az információkat a rendszerbe.

[00:09:45]Készül egy új magyar külügyi stratégia, ebben is szerepet szárnak az intézetnek, a társadalmi konzultációban is szerepet szárnak az intézetnek, de azt gondolom, és ez bekerült az új feladatmeghatározásunkba, hogy rengeteg olyan dolgot ki tud próbálni az intézet, amit [horkantás] egy minisztérium közigazgatás nem.

[00:10:01]Tehát az intézet ne felejtsük el, hogy egy nonprofit Zrt.

[00:10:05]formában működik.

[00:10:05]És emiatt ugye megvan az a mozgásterünk, hogy például az, hogy a mesterséges intelligenciát hogyan lehet használni majd a [horkantás] magyar közigazgatásnak ezen a sarkában, azt az intézet tudja tesztelni.

[00:10:16]És ilyen ilyenekből tudnánk valószínűleg több példát is mondani.

[00:10:20]Tehát ez egy pici gyorsabb reagálású, horizontálisabb szemléletű, tehát nem a sidókban gondolkozó [horkantás] minisztériumok, ami sok ellen sok hátrányt hordoz, hanem ez a típusú olyan intellektuális kapacitás, nemzői kapacitás, ami tényleg a döntéstámogatásban és előkészítésben tud működni.

[00:10:39]És mi az, amit meg szeretnétek őrizni az előző működésből?

[00:10:41]Ez világos, hogy hogy szeretnétek ezt az átpolitizáltságot megszüntetni, de egyrészt azért gondolom, hogy a teljes dolgozói állományt nem fogjátok leváltani, illetve teljes mértékben a tevékenységtől sem fogtok elszakadni.

[00:10:57]Mi az, ami [torokköszörülés] maradni fog, amit már most látok adott esetben, hogy egy jó gyakorlat volt az előző külügyi intézetben.

[00:11:05]A ahogy András mondta, tehát azért nem arról van szó, hogy az elemzők között ne lehettek volna még így is jó és nagyszerű koponyák.

[00:11:13]Tehát ez nem egy nem egy olyan típusú kérdés, hogy csak azért, mert átkerül bármilyen óriási leváltási hullámmal kellene számolni, de az, hogy kiellemző és ki az, aki elemzőként dolgozik és elemzői megközelítésből dolgozik, és nem pedig politikai véleménye van, vagy propagandát ír, ez azért egy tiszta vonal, és ezt meg kell húzni.

[00:11:32]De azt, hogy elemzést gyártsunk, és hogy a magyar nemzetérdeket lehet értelmezni ezekben a kérdésekben, amik a magyar külügy és a miniszterelnökség és a kormány előtt állnak, hogy meg kell tudni határozni a prioritások sorrendjét, mert nagyon könnyű a magyar érdeket fölsorolni, csak nem prioritási sorrendben, amikor szűkösek az előforrások ezeknek a megvalósítására.

[00:11:53]Tehát ebben kell nekünk segítséget nyújteni.

[00:11:56]Illetve hát a kérdezted, hogy mi az, amit érdemes tovább vinni.

[00:11:58]Ugye minden közepes méretű ország, vagy nem világnyelvet beszélő ország, az így pontosabb így, szembesül azzal a tudományos problémával, hogy milyen nyelven csinálsz tudományt.

[00:12:08]Tehát én hogy is 2014 óta döntően angolul dolgozom.

[00:12:13]A magyar külügyiintézetnek például az is feladata a tudományos munka részé részeként, hogy magyar nyelven csinálunk külpolitikaudományt, mert a nemzeti nyelv fejlesztésében igenis az, hogy bizonyos dolgokat néven nevezzünk, vagy királysen találni a máshol dolgozó kollégákkal együtt, hogy annak a dolognak mi a magyar neve.

[00:12:31]Ebben például kiemelt szerepe van annak, hogy legyen egy olyan intézmény, ami főállásban magyar nyelven művel külpolitikaudományt.

[00:12:39]Hát jártál te is Ukrajnában eleget.

[00:12:41]végigkísértük ezt a háborút elég közelről.

[00:12:43]Például ennél a háborúnál számos magyar katonai szakkifejezést Takács Márka alkotott meg, aki szokott ide hozzátok járni, aki a lövésztisztként vagy egykori lövésstisztként ismerte ezt a világot, és el tud ki tudta találni és meg tudta gyökeresíteni azokat a kifejezéseket, hogy bizonyos dolgokat hogyan mondunk magyarul, mert ez csak ukránul meg oroszul meg angolul létezett.

[00:13:03]Tehát az, hogy nemzeti nyelven műveljünk külpolitika tudományt, ennek egyrészt van ez a magasabb tudományos értéke is, hogy hogyan nevezünk dolgokat.

[00:13:10]és a társadalmiasítás jegyében, tehát most egy picit ilyen messzebbről indítok, de lesz értelme remélhetőleg azért is kell magyar nyelven és külpoltik tudományt művelni, mert itt vannak a magyar választóik, mint minket megválasztottak, és közpénzből csináljuk ezt az egész dolgot.

[00:13:27]Tehát legyen legyenek leírva a fontos dolgok magyar nyelven is.

[00:13:30]Hogyha választópolgáraink, akiknek teljesen más a szakmájuk, szeretnének tájékozódni a saját anyanyelvükön arra, hogy hogyan zajlik a magyar külpolitika, vagy mondjuk a szomszédos orszakban milyen folyamatok zajlanak, akkor ez meglegyen.

[00:13:43]És ez vezet át oda, hogy mi a mik azok a dolgok, amiket érdemes folytatni.

[00:13:48]A külügyi szemle folyóirat bőven régebbi, mint a Demokratikus Magyarország.

[00:13:52]A külügyi szemle mint brend igenis folytató és folytatandó.

[00:13:56]Mivel ez egy nemzetközi terület, nyilván angolul a Foreign Policy reviewt is fogjuk folytatni, de például amit Boton mondott, ugye technológiai fejlődés, mesterség és intelligencia használat, ilyenek.

[00:14:08]A régi külügyiintézetben állandó probléma volt, hogy irtózatos költséget jelentett az, hogy a magyar nyelvű tanulmányokat lefoddítassuk angolra.

[00:14:16]2007-ben ez az intézet összköltségvetésében egy látható tétel volt, hogy mennyibe kerül dolgokat lefordítani.

[00:14:24]Ma már ez sokkal egyszerűbb, tehát ma már jobban tudjuk majd mindkét nyelven megcsinálni a publikációkat, gyorsabb, hatékonyabb, minden ilyesmi.

[00:14:33]Tehát például a folyóiratok az egyértelműen folytatandó brend.

[00:14:37]És a másik, ami nem annyira exaktul kvantifikálható, hogy akkor ez az eredménytermék, a külpolitikai kutatók, és itt különösen kiemelném a Balkánnal, illetve a postszovjet térséggel foglalkozó kollégákat, vannak, akik több évtizede kutatják a saját területüket.

[00:14:53]Egy diplomata az tudja, hogy mondjuk a Célország parlamentjében az nap mi van a napirenden, vagy másnap mi lesz a napirenden.

[00:15:01]Egy külpolitikai kutató tudja azt, hogy a parlament házelnöke 25 évvel ezelőtt hol kezdte a karrierjét.

[00:15:07]Rengeteg ilyen tudás van, amit meg lehet őrizni, és ezek akkor működnek jól együtt, ha a napi ügyeket ismerő diplomaták munkáját a kutatók komplementár módon tudják támogatni.

[00:15:18]hosszútávú szakértelmet szeretnénk felépíteni, illetve hát nem felépíteni, folytatni azt, amit érdemes folytatni, és bőven van mit.

[00:15:23][horkantás] Két feldobott labdát lecsapnék gyorsan.

[00:15:27]Az egyik, hogy ugye ennek van is egy Budapest Balkánfórum nevű rendezvénysorozat, ami nagyon régóta megy.

[00:15:31]Tehát nyilván ezt meg kell őrizni, és tök jó, hogy Magyarországnak vannak olyan külügyűkonferenciái, amiket még lehet tovább építeni, de legalább már van track recordjuk.

[00:15:38]A másik pedig egy vezetőképző program, tehát ezt is most találtuk.

[00:15:42]Ugye ötödik munkanapunkon beszélgetünk, tehát hogy most tanuljuk mi is, hogy egész pontosan mi van az intézetben, de ez is egy kiváló dolog.

[00:15:49]Jönnek fiatalok, Magyarországról jön a fele, Magyarországon kívülről a másik fele, három hónapot töltenek az intézetben, és nagyon jó, hogy látjuk azt, hogy vannak olyanok, akik ebből kerültek be az intézetbe.

[00:15:59]Tehát a rekrutációnak elképesztően fontos szerepe lesz.

[00:16:03]Ezt szeretnénk egyébként kibővíteni akár még [horkantás] szakkollégiumi, ne agy isten középiskolai irányokba.

[00:16:07]britek a kiberképzésben ugye már a középiskolai programot írták meg, hogy majd legyenek jelentkezők, amikor odajutnak az egyetemen.

[00:16:15]Tehát, hogy [horkantás] ilyen szempontból ez azt hiszem, hogy fontos lesz.

[00:16:19]Az András az előbb a balkáni és a posztszovjet térséget említette, mint olyan [torokköszörülés] kutatási irányok, ahol meglehetősen nagy szaktudás halmozódott már fel most is az intézetben.

[00:16:29][zihálás] Vannak még olyan irányok, ahol ehhez hasonló tudást szeretnétek minél hamarabb felépíteni?

[00:16:35]Hát ahol nem halmozódott fel az előző vezetés alatt rettentő nagy tudás, az az Európai Unió.

[00:16:38]Tehát ezen a területen sajnos rengeteg dolgot kell pótolni és újjáépíteni.

[00:16:43]Jelentős új kapacitásra lesz szükség.

[00:16:45]Magyarország ezen a kontinensen van.

[00:16:47]Magyarország az Európai Unió tagja, és itt kell érdeket érvényesíteni.

[00:16:50]Ez nem egy ideológiai kérdés, ez egy adottság.

[00:16:52]Tehát, hogy ebben mozgunk, és ezt vissza kell hozni.

[00:16:57]Tehát ez egy olyan terület, ami egyértelműen prioritás lesz, és szeretnénk is pályázatokat kiírni majd ezekre a kutatói pozíciókra, és abban bízunk, hogy nem csak mit értünk haza ugye ezekből az országokból, tagállamokból Brüsszelből, hanem lesznek mások, akiket esetleg ez a lehetőség még elcsábít, de nyilván mindenkinek örülni fogunk.

[00:17:13]Ez a terület egyszerűen megkerülhetetlen, és pontosan ez az, ami ugye az Európai Uniós ügyek egyébként a miniszterelnökségre tartoznak, de azt látjuk, hogy a magyar polgárok életét ez mindenü fogja tudni érinteni.

[00:17:24]Ezt elég régóta mondogatom.

[00:17:26]Tehát, hogy az, hogy egy külügyi háttérintézmény tudjon azzal foglalkozni, hogy itt milyen következmények vannak, ez ez azt hiszem, hogy nagyon is a az külügyiintészet hatáskörébe tartozhat.

[00:17:36]Az András hivatalosan tudományos ügyekért felelős igazgatóhelyettes.

[00:17:41]Ez a megfogalmazás számomra arra utal, hogy más ügyekért felelős igazgatóhelyettesek is lesznek.

[00:17:49]Tudtok bármit mondani a csapat összetételéről, vagy hogy milyen, mire lehet megszámítani?

[00:17:55]Ezen a ponton még a régi igazgatókkal dolgozunk.

[00:17:59]Ugye vannak gazdasági ügyek például, tehát hogy van egy óriási backoffice természetesen, és vannak azok a mostani vezetők, akiktől elkezdünk potenciálisan elköszönni, hogyha azt látjuk, hogy nem tudunk közösen dolgozni, és lesznek azok, akik az új szervezeti struktúrában ugye elkezdtük a munkát az új SMS-zel, de ennek még a a folyamatnak a végére kell élnünk.

[00:18:18]Tehát biztosan lesz, aki marad, biztosan lesz, aki nem marad, de ebből a szempontból az, hogy a kutatók, aki az intézeti állomány közelf felét kiteszik, sőt ugye nekik kell a munkájukat úgy megszervezzük, hogy tényleg a András és Átalam elképzelt régiós felosztás, illetve a biztonságpolitikai kutatói csoport, hogyan fog tudni úgy dolgozni, hogy a anyagaik érdemi feedbacket kapjanak, hogy házon belül ezek a kis kutatói közösségek, emberi közösség tudjanak működni.

[00:18:49]Tehát ezt kell tovább építenünk, visszaerősíteni, és ehhez viszont azért azt gondolom, hogy Andrásnak a munkája lesz most a a legfontosabb és talán az egyik legnehezebb az új intézetben.

[00:19:03]És ugye hozzátartozik, hogy tényleg ötödik munkanapunk közepén beszélgetünk itt.

[00:19:07][nevetés] Nem tudjuk még, hogy pontosan hogyan fog kinézni az új SMS.

[00:19:11]És azt gondolom, hogy tulajdonképpen jó is, hogy nem tudjuk, mert ha valaki úgy kezd el dolgozni egy munká, ő már azonnal [torokköszörülés] tudja, hogy mi lesz, hogyan és hogyan hogyan kell ezt csinálni.

[00:19:21]Ott bennem azért lennének kérdőjelek.

[00:19:23]Tehát mi most azt többek között a szervezetén meg hasonló kérdések áttekintése mellett azzal is foglalkozunk, hogy igyekszünk megismerni a jó gyakorlatokat, mi az, ami jól működik, mi az, ami kevésbé működik jól.

[00:19:34]és a kollégákkal együtt gondoljuk végig ideértve kutatókollégákat, jogászkollégákat, pénzügyes kollégákat, hogy hogyan kell a teljesen új struktúrát majd felépíteni.

[00:19:44]Tehát a ugye van ez a mondás, hogy a a jó ács az kétszer mér, egyszer fűrészszel, például, hogy háromszor fogunk mérni, és lehet, hogy nem is a végleges lesz, nem tudjuk.

[00:19:52]Tehát a olyan rendszert próbálunk fölépíteni, ami nem ráoktroyál a kollégákra [torokköszörülés] egy működési rendet.

[00:20:01]Volt ilyen is, hanem valami olyasmit hozunk létre, amiben mindenki otthonosan, vagy próbálunk létrehozni, amiben mindenki otthonosabban érzi magát.

[00:20:09]És igen, ebben ebben alakulhatnak dolgok.

[00:20:11]Tehát most arra a kérdésre exakt választ adni, hogy lesz-e még más feladatok felelős igazgatóhelyettes, erre most nem lehet exakt választ adni.

[00:20:20]Azt gondolom ez pont jó.

[00:20:20]Így de mond mondok egy klasszikus problémát, ami szerintem nektek újságíró szerkesztésekben ugyanúgy mindig egy kihívás, hogy mennyiben az újságíró saját kezdeményezései kerülnek ki végül a honlapra végtermékként, és mennyiben a főszerkesztő által kért anyagok kerülnek ki.

[00:20:34]És itt ugyanaz a probléma van, hogy a fogyasztónk, a külügyminisztérium, ugye a főfogyasztónk, és lesznek anyagok, amelyek nem nyilvánosak.

[00:20:39]Tehát mennyiben ezek fogják lekötni a kutatókat, és nyilván ezek a kutatók, amikor 10-20 éve foglalkoznak a témájukkal, ők maguk is rengeteg jó témát hoznak.

[00:20:49]És innentől kezdve indul az a napi mérleglés, hogy jó, de akkor most írjon Albániáról egy szuper háttéranyagot, amit ki tudunk tenni, és el tudják olvasni a a honlapon nyilvánosan.

[00:21:00]Vagy most sürgősen le kell adni egy anyagot, mert a flamingó forradalom zajlik, és vannak olyan tételei annak a forradalomnak, amit viszont adott esetben a minisztérium vezetőknek azonnal ismerni kell.

[00:21:09]Na, ezeket a döntéseket és azt, hogy ezeket hogyan lehet intézményesíteni, és ezeknek a fórumait hogyan lehet házon belül bizalommal visszaerősíteni, ez egy szuper izgalmas intellektuális kihívás, de ezen még nem vagyunk túl.

[00:21:21]Öt nap alatt ez még nincs kész.

[00:21:23][nevetés] És kicsit a a külügyi intézettől eltávolodva ezt mind a kettőtöktől, mint külés biztonság politikával foglalkozó elemzőtől kérdezem.

[00:21:31]És kérlek, hogy mind a ketten válaszoljatok majd rá, hogy szerintetek egy Magyarország méretű, korlátozott előforrásokkal rendelkező kitett gazdaságú ország külpolitikájának mire kell fókuszálnia?

[00:21:45][horkantás] Azt hiszem, hogy ebben Andrással egy szuper komplementer ikerharcos páros vagyunk.

[00:21:52]Ikerharcos?

[00:21:52]Igen.

[00:21:52]Tehát [nevetés] itt itt arra gondolok, hogy Brüsszel és a ukrán utazások [horkantás] spektrumát tudjuk behozni ebbe a szemléletbe, hiszen az történik, hogy én, és aztán András el tudja mondani az ő szempontjából, hogy amit Brüsszelben én láttam az elmúlt mondjuk két-három évben, tehát a covid óta egyre inkább megerősödve, azok a horizontális biztonságpolitikai problémáknak a napirenden való egyre följebb kerülése.

[00:22:21]Tehát az, hogy [horkantás] a kritikus infrastruktúrák védelme, szabotás, kibertámadás és minden más ellen most már a beszerzési szinten, tehát a gazdaságbiztonsági elemekkel, hogy mit veszünk bele, mit nem, kitjuk-e a kínai csipeket bizonyos megújuló energia infrastruktúrából, vagy nem?

[00:22:35]Tehát ezek a kérdések vannak napirenden.

[00:22:36]Ott van a klímaváltozás, ott van a migráció.

[00:22:38]Most ugye itt volt ez a spanyol eset.

[00:22:40]Nyilván ez egy sokkal inkább horizontális kérdés, mint hogy Pedro Sánchez most hogy érzi magát a székében.

[00:22:46]Tehát ezekkel szeretnénk az egyik oldalon foglalkozni, és Magyarország ezeket nem tudja megspórolni.

[00:22:52]Nézzük körül a nyáron.

[00:22:52]Ezek a témák vannak kint, nincs víz a Dunában, és a migráció 2015 óta levehetetlen a napirendről.

[00:22:59]Tehát, hogy vannak kötelező horizontális kérdések, és aztán vannak azok a kérdések, amelyek András portfóliójába tartoznak, sokkal [horkantás] inkább konvencionális megközelítésben a szónak a külpolitikai értelmében.

[00:23:10]És ugye, hogyha a földrajzi irányokat nézzük, ugye te is mondtad a nyitott gazdaságú országot, mint gazdaságszerkezetet.

[00:23:17]Ugye Magyarország kőkeresked kőkereskednek több mint 80%-a az Európai Unióval zajlik.

[00:23:23]Ugye volt a a keleti nyitás kísérlete, ami ugye azt ambicionálta, hogy az Európai Unió részesedését csökkentsék ebben a a magyar kőkereskedelemben.

[00:23:34]Struk strukturális okokból nyilván nem sikerült, meg kitalálva is rosszul volt, tehát egy csomó baj volt vele.

[00:23:37]Ez egy adottság.

[00:23:39]Ebből következik az, hogy ha már a 80%-a a kőkereskedelménknek 80 plus az Európai Unióban zajlik, ahhoz nyilvánvalóan érteni kell horizontális szinten is, országok szintjén is, hogy például értsük most folytatva Botond által mondottakat, értsük a ceutai válságnak a spanyol belpolitikai kontextusát, és nem csak mi értsük, hanem adott esetben a döntéshozóknak is tudjunk abban segíteni, hogy hogy ezek alapján megalapozottan tudja kialakítani, mondjuk Magyarország hogyan szavaz egy ilyen kérdésben.

[00:24:10]Brüsszelben.

[00:24:10]Tehát nyilván az Európai Unió az az kulcs az kulcsfontosságú fókuszt nem lehet megspórolni.

[00:24:15]ideológiai okokból ez nagyon erősen aló reprezentálva ezen változtatni kell, ahol a magyar külpolitikának igazi mély szakértelme van egyébként évszázadok óta az a Balkán, az a Nyugat Balkán, illetve az egész Balkán félsziget térsége.

[00:24:30]Hát történelmileg, ha belegondolunk, ugye a legatkozni pontosan hol hol kezdődik ez, de mondjuk a 13-14.

[00:24:41]századtól a magyar külpolitikának a hagyományos fókusz főiránya az a Balkán 14.

[00:24:46]századtól mindenképpen Bizánc LST-től kezdve még inkább min ugye a lengyel külpolitikában mindig Kelet-Európa volt ez a fókusz földrajzi okokból és a magyar külpolitikában mindig a Balkán az osztrák-magyar monarchia idején is, meg a Hasburg birodalom idején is.

[00:25:01]Tehát földrajzi értelemben a magyar külpolitikának ugye az igazán a a látóterének mind az északkeleti kárpátok mindig egy picit határt szabott.

[00:25:10]Ami azon túl volt, az azt mindig egy kicsit úgy tekintettünk, hogy az valami más, és mindig a Balkán felé, mindig dél felé irányult ez a külpolitikai figyelem.

[00:25:22]És óriási képességei vannak a magyar külpolitikának, meg felhalmozott tudása balkáni irányban.

[00:25:27]Részben egyébként ez is az egyik fő hozzáadott értékünk külpolitikai értelemben EU és NATO belül.

[00:25:33]Tehát az az értelemszerűen adja magát és szükséges is, hogy egy a a meglévő erős balkán szakértelmet tovább tudjuk fejleszteni.

[00:25:40]A postzovjet térség különösen az ukrajnai háború kontextusában, az Oroszországnak való energiabiztonsági hitség kontextusában, részben szomszédos ország, foglalkozni kell vele, részben ugye Ukrajna, még mindig sok 10000 magyar honfitársunk otthona, nyilván foglalkozni kell vele.

[00:25:58]Oroszországgal nem lehetne foglalkozni a háború kontextusában.

[00:26:00]Tehát ez is olyan dolog, ami amire kiemelt figyelmet kell fordítani.

[00:26:04]Nagyjából a a fő irányokat így így érdemes meghatározni, és nyilván szükséges a a kelet-ázsiai térség kapcsán nagyon erős kutatói kapacitást felépíteni, mert külügyiintézet nem működhet Kína kapacitás nélkül, és erről tényleg végtelennyiséget tudok beszélni, de hogy körülbelül körülbelül ezek a főirányok.

[00:26:24]És ami szerintem nagyon jól kiderült Orbánon itt a Magyar Péter megszólalásaiból, hogy ez a kormányzat szeretné a középurópai tulajdonképpen tényleg a hagymarétegekben visszaépíteni a kapacitást.

[00:26:36]És ugye itt most nem kell hosszan részletezni a lengyelmagyar kapcsolatoknak a gyógyulási szükségességét, de itt van az osztrák kérdés, itt van a Csehország, Szlovákia és akkor nem csak V4 szintjén, hanem hanem tényleg akik a szomszédaink.

[00:26:48]És itt vannak azok a folyók, amelyek átmennek most akár a Tisza, akár a Dunát nézem, azért ebben most már egyre inkább egy izgalmas külpolitikai kockázat is adódik, hogy hogyan fogunk ezekkel az országokkal hosszú távon beszélgetni, mondjuk a vízkészletről.

[00:27:00][horkantás] Tehát ezek mind-mind itt vannak, és azt gondolom, hogy egy új külpolitikai stratégiában ezeknek valamilyen szinten majd be kell köszönnie, hogy most már tényleg nem csak arról csevegünk, hogy bővül az unió vagy nem bővül, hanem hogy kerül a víz a folyóba, és az hogyan folyik végig, amikor egyébként baráti országoknak kell egy nagyon nehéz kérdés megdöntést hozni.

[00:27:19]Tehát ez a közép-Európából kifelé építkezzünk, és ez Brüsszelben is érezhető legyen, és ne leszalámizzák a régiót sikeresen a rendkívül tapasztalt sok generációs nyugati diplomáciák, hanem tudjunk mi is közös erőforrásokkal és közös erőfeszítésekkel menni Brüsszelig.

[00:27:35]Ugye ez a lényege ezeknek a történeteknek, és ebben kell Magyarországnak a renoméját is, meg a kapacitásait is visszaépíteni.

[00:27:43]Én nagyon érdekes voltam itt mondtál, az Európai Unión belüli horizontális együttműködésekre.

[00:27:47]Szerintem ebből nagyon kevés jutott el Magyarországra az elmúlt hát elég sok évben.

[00:27:52]Azt hiszem, hogy tényleg a legutóbbi években már nagyon a Brüsszel rossz migránsok, rossz gender rossz szavakkal lehetett leírni az egész Európa politikát.

[00:28:04]Szerinted mi kell ahhoz, és mennyi időbe telhet az, hogy a magyar nyilvánosság akár olyan kérésekről is el tudjon kezdeni gondolkodni, amiket most te az előbb említettél?

[00:28:15][torokköszörülés] akár beszerzések.

[00:28:16]Jó, most a klíma talán kicsit evidensebb most, hogy éppen [torokköszörülés] megsülünk és energiaválság van, de nagyon sok olyan területtel foglalkozik az Európai Unió, amiről egész egyszerűen a magyar lakosság az elmúlt 16 évben nem értesült, [torokköszörülés] de ettől függetlenül őket is érinti.

[00:28:33]Így van.

[00:28:33]Tehát mielőtt elszegődtem a külügyi intézethez, talán az utolsó tucatny előadásom témája az vagy az európai digitális szuverenitáról szólt, vagy pedig a Kínával kapcsolatos és a globális kereskedelemben való európai szerepről, szankciókról, dömping elleni küzdelemről és különböző kényszerítések elleni gazdasági intézkedésekről.

[00:28:52]Tehát ez az, ami a Brüsszerián van.

[00:28:56]Tehát gender is, amiket elsoroltál, tehát ez tényleg Magyarországról egy teljesen falsaként megjelent, ami félrevitte a kapacitást.

[00:29:05]És ha egy nagyon konkrét kezeményezést, amit akkor itt talán el is mondhatjuk, hogy van ilyen szándékunk, és a formáját még pontosan ki kell találni, de mindenképpen szeretnénk a külügyi intézetben elindítani azokat a sajtóháttérbeszélgetéseket, aminek [horkantás] nem az a célja, hogy holnap megjelenés legyen, hanem pontosan többek között ilyen témákat vissza tudunk csempészni az újságírókhoz.

[00:29:27]hogy segítsük azt tényleg jó szakértőkkel, hogy egy európai adat és digitális szuverenitásnak a megértése, ami őszintén szólt, tényleg egy nagyon komoly intellektuális kihívás és a teljes EU speakak nehezítéssel kapjuk meg ezeket a jogszabályokat, stratégiákat, wippepaperöket.

[00:29:43][horkantás] Ö, tehát ezekről lehessen elkezdeni egy diskurzust veletek, és és nézzük meg azt, hogy ki lesz az, aki adott esetben ö ki tudja milyen kutatói ösztöndíjakkal és másokkal vagy cikkírás szempontjából kijut majd blüsszerbe, és akkor már ezekkel tud foglalkozni.

[00:29:58]És ezek a kérdések nagyon keményen fogják érinteni Magyarországot.

[00:30:02]Oroszország ugye [horkantás] eddig azért feltél picit máshogy tekintett ránk.

[00:30:06]Tehát azt gondolom és arra számítunk Andrással, hogy ez radikálisan megváltozik.

[00:30:09]Tehát ez a teljes magyar digitális tér, kibertér, információs tér akár szabotázsal bezárólag meg fog változni a következő néhány hónapban.

[00:30:17]És hogyha ez így történik, akkor viszont ezek a kérdések remélhetőleg ennek a hátán visszahozhatóak a közvélemény számára is sokkal könnyebb egyébként elképesztő intellektuális munkával, de emészthető formában.

[00:30:29]És azt gondolom, hogy ebben a ti a mi együttműködésünk és a szerepe annak, hogy hogy legyen nyitottság a magyar társadalmi nyilvánosság meghatározó alakjaiban arra, hogy új témákat befogadjanak.

[00:30:40]Ez egy nagyon-nagyon fontos kérdés lesz.

[00:30:44]És ugye konkrét kérdésre válaszoljun, hogy mi kell hozzá idő és értelmes közbeszéd.

[00:30:49]tudnék, az adottságként megvan, és ez mérhető, ezt adatalapon tudjuk, hogy a magyar lakosság az elmúlt hosszú-hosszú évek EU ellenes propagandája ellenére is meghatározó mértékben Európai Unió párti.

[00:31:01]Tehát ha valaki erre regionális összevetésben kíváncsi, ugye az Európai Unió statisztikai szolgálat, a Eurostat szokta publikálni ezeket a Eurobarométer nevű felméréseket, amik ugye azért jobb, mert az egész Európai Uniót egyszerre mérik azonos, módszertalan szerint azonos időben, tehát összevethetőek az eredmények, de van más adatsor is, ugye egy adatsornak mindig nem hiszünk, tehát igyekszik mindig verifikálni más forrásból is.

[00:31:26]A szlovák kollégáknak ugye a Globsek Policy Institute, a Globsek minden évben kiad Globsek Trends néven tágabban vett közép-Európa régióban mérik a külpolitikai prioritásokat.

[00:31:40]Mennyire EU párti a lakosság, mennyire NATO párti, vagy éppen EU ellenes, vagy NATO ellenes.

[00:31:44]És mind a Juraszt adatsorban, mind a Globsek adatsorban, máshonnan is az jön ki, hogy a tágabban vett közép-európai régióban a magyar lakosság az egyik leginkább EUti.

[00:31:53]Az elmúlt hosszú évek EU-es propagandája ellenére is az EU támogatottsága még nőtt is.

[00:32:00]Tehát hajlandóság a lakosságban van arra, hogy értelmesen beszéljünk az Európai Unióról, és ne csak a Brüsszel így rossz, vagy Brüsszel így rossz jellegű három másodperces tévpotokban legyen a kommunikáció.

[00:32:14]Tehát hajlandóság van, nyitottság van, de idő kell ehhez.

[00:32:17]Tehát ennyi év EU ellenes propagandájának a hatását nem lehet egyik pillanatra másikká semmisé másikra semmisé tenni.

[00:32:26]És nem is a konkrét EU ellenes narratívák a fő probléma, hanem az ismerethiány.

[00:32:34]Az a leegyszerűsítő kommunikáció, ami ismerethiányt eredményezett.

[00:32:36]Nem csak olyan tényleg nagyon bonyolult dologban, mint a digitális szuverenitás kérdése, de ilyen egészen alapvető dolgokban is, hogy mi a különbség a bizottság meg a tanács között, meg hogy hogyan működik az az Európai Unió döntőshozatala, ami már ugye ott elcsúszott az egész kommunikáció itthon szándékosan, tehát nem elcsúszott, hanem hogy szándékosan volt félrevezető, hogy Brüsszelről ugye mindig a közbeszéd, a hivatalos kormányzati közbeszéd az előző ciklusban ilyen ilyen harmadik személyben beszélt, hogy Brüsszel valamit csinál ott valahol máshol, De nem az Európai Unió mi vagyunk.

[00:33:09]És ezt és ezt és ezt újra tudatosítani kell, ahogy ahogy tudatos volt ez nagyon sokáig, de idő fog kelleni hozzá.

[00:33:15]És és az intellektuális kihívás oldaláról az a tartalom, amivel vissza lehet építeni, vagy lehet erősíteni meglévő ismereteket, mert hát negatív negatívból indulunk, ezzel szembe kell néznek.

[00:33:27]Oroszországról is kérdeznélek.

[00:33:27]Orbán Anita néhány nappal ezelőtt arról beszélt, hogy Magyarországnak pragmatikus kapcsolatokra van szüksége Oroszországgal.

[00:33:34]Szerinted, mint Oroszország szakértő Magyarország részről hogyan néznek ki ezek a pragmatikus kapcsolatok?

[00:33:42]Figyelj, rövid távon mi az alternatíva?

[00:33:45]Tehát ha megnézzük azt, hogy az energiarendszerünk, az atomerőművünk, az olajfinamítónk, az összes jelentős olaj és gázvezeték, sőt a mátrai erőmű meg a a csomó más energetikai infrastruktúra is a 89 előtti időszakból származik.

[00:34:01]Ez egy olyan inherens függésrendszer, amit egyszerűen nem lehetne figyelembe venni, vagy lehet, csak nem célszerű.

[00:34:08]Tehát a egy adott országnak az infrastruktúrális függései azok meghatározzák a mozgásteret.

[00:34:16]Tehát itt azt a fajta nagyon erősen orosz ellenes retorikát és politikát, amit mondjuk a balti szövetségeseink tudnak csinálni, ők is azért tudják csinálni, mert másfél évtizedet fektettek abba, hogy ezektőtől az energetikai függésektől megszabaduljanak.

[00:34:33]Hát Baltikumztál te is.

[00:34:35]Hát emlékszel, amikor a Litvánia elkezdte ugye építeni a csepfolyós gáz visszafejtő az LNG terminalt.

[00:34:39]10 évig mondta mindenki a litvánoknak, hogy ne csináljátok, nem éri meg, jobb az orosz gáz, sose lesz az egész dolog rentábilis.

[00:34:47]Aztán amikor Oroszország elkezdte egy random csukogatni a gázcsaport, rögtön kiderült, hogy hopp, mégis csak van értelme annak, hogy radikálisan lehessen változtatni, ha lesz erre politikai szándék.

[00:35:01]pillanatnyag nem nem látom, hogy lenne a az Oroszországhoz fűződő viszonyon, tehát hogy tényleg valami 180 fokkal másfélét csinálni.

[00:35:07]Ennek megvannak a a pragmatikus gyakorlati feltéteket meg tehát jelenleg csak a pragmatikus kapcsolatok az alternatíva energetikában főképp.

[00:35:15]A kérdés nem is annyira ez a kérdés, az összes többi.

[00:35:18]A kérdés az, hogy valóban szükséges volt-e mondjuk a CR-o Lovrov kapcsolat abban a szarosságban, ahogy ez zajlott.

[00:35:26]and Mark my words, erre még sokkal több minden ki fog jönni, de sokkal szorosabb volt, mint amennyit erről a magyar nyilvánosság egyelőre tud.

[00:35:33]Tehát, hogy valóban szükséges volt-e ilyen szinten szervilissé válni az orosz érdekkel szemben.

[00:35:40]Na, ez például olyasmi, amin amilyen a amin változtatva lesz, és már változtatva is van egyébként.

[00:35:44]Tehát, hogy ez már zajlik ugye a a külügyminiszterasszonynak az egyik legelső munkanapján ugye be kellett hívni az orosz nagykövetet.

[00:35:54]Elképzelhetetlen volt ez korábban.

[00:35:57]Szártó Péter jellemzően nem behívta az orosz nagykövetet, hanem baráti hangnemben csevegett nyílt vonalú telefonon.

[00:36:03]Ez is milyen?

[00:36:03]Nyílt vonalú telefonon az orosz nagykövet főnökével, Szerge Lavrov külügyminiszterrel.

[00:36:07]Kell beszélni az orosz külügyminiszterrel?

[00:36:11]Nyilván kell olyanokat mondani, hogy bármiben szívesen állunk a szolgálatodra.

[00:36:15]Nyilván nem.

[00:36:15]Tehát itt ez ez egy nagyon nagyon delikát játék, és ugyanolyan, mint az intézményépítés, nem lehet gyorsan nagyon radikális lépéseket tenni.

[00:36:27]Pont pont ezért pont ezért szakma ez és talán művészet és és ebben tartós változásokat tényleg csak hosszút távon lehet csinálni.

[00:36:38]Elrontani gyorsan el lehet dolgokat.

[00:36:38]És van erre példa egyébként a a közép-európai országok 90 környéki történelméből.

[00:36:44]Mondom, bármennyit tudok erről beszélni, de de itt a pragmatikus kapcsolatok az ez az ezt jelenti, ami ennek az egésznek a gerince, az energetikai függéses kitettség, ezen csak lassan lehet változtatni.

[00:36:54]Az összes többin, a stíluson, a tartalmon, azon azon lehet gyorsabban.

[00:36:59]Annyit hozzáfűzök, ez engem mindig érdekelt a előző sajtós életemben is akár, hogy a meg nem hozott döntéseket mennyire nehéz kritizálni, hiszen ontológiailag van egy probléma, mert nincs ott.

[00:37:13]És akkor hogyan fogsz neki annak a kritikának, mert ugye ez nem lesz izgalmas 15 éven keresztül mondani, hogy miért nem kezdtük el az energetika infrastruktúra leválasztását.

[00:37:24]És ez egy szerintem nagyon nehéz feladat, és ezen érdemes majd közösen is gondolkozni, hogy ezeket hogyan lehet követni.

[00:37:30]Tehát és ehhez mondjuk az, hogy a legutolsó külügyi stratégia 2011-es, tehát még Marthonyi János írta meg és most 2026-ban, ahogy azt jelezte Orbánit, nekifogunk egy egy új stratégia írásának.

[00:37:42]Tehát pont az ilyen stratégiák lehetnek arra alkalmasak, hogy ne lehessen nem meghozni döntéseket, mert lefektetjük azt, hogy mi a cél, és a cél a magyar polgárok védelme és biztonsága.

[00:37:53]meg a nemzet biztonsága.

[00:37:53]És onnantól kezdve azért le lehet vezetni dolgokat, hogy bizony erre pénzt kell áldozni, és a szűkes erőforrásokból azt a prioritást hova teszed oda, hogy mondjuk egy ilyen típusú függést lehessen építeni.

[00:38:03]Ez már csak egy kis intellektuális lá.

[00:38:05]Ugye egyetemen rendszeresen tanítottam ugye magyar külpoltikkal kapcsolatos tárgyakat is, meg elemeztük mászálló stratégiai dokumentumot és emlékszem a hallgatók ilyen ilyen kávés alátét méretűre tágult szemére, hogy tényleg tizen akárhány éve nincs új magyar külügyési stratégia.

[00:38:22]Nem volt.

[00:38:22]Ezt elég nehéz volt megmagyarázni, amikor ugye az egyetem az pont a szabad beszélgetésre meg szabad vitákról szól.

[00:38:29]Nem tudtam értelmes magyarázatot adni, hogy a magyar külpolitika előző irányítói 2011 óta miért nem érezték szükségét, hogy egy picit updateeljék a magyar külpolitika alapvető stratégiai dokumentumait.

[00:38:41]Most ez remélhetőleg elkezdődik majd.

[00:38:45]Az elmúlt időszakban azért messze nem csak az Európai Unió volt démonizálva, hanem ugye Ukrajna is, ahol továbbra is több 10000 magyar él.

[00:38:51]És hát az kétségtelen, hogy volt tere a fejlődésnek a két oldalú kapcsolatokban.

[00:38:59]Most talán valamennyit javultak.

[00:39:02]Amellett, hogy ez a démonizálás ez egyik napról a másikra megszűnt, úgy tűnik, hogy a kisebbségi jogok tekintetében sikerült valamilyen megállapodásra jutni.

[00:39:09]Az, hogy ez ki mennyire tartja be, az nem teljesen világos.

[00:39:14]De hogyan látod a magyar Péter kormánya alatt a magyar-ukrán kapcsolatoknak a jövőjét?

[00:39:19]Ugyanaz van, mint az orosz esetben.

[00:39:21]Nagyon hosszú a múlt árnyéka, nagyon hosszú a múlt öröklött árnyéka is, és nagyon hosszú a megöröklött bizalmatlanság is mindkét oldalról.

[00:39:30]Tehát itt itt megint nem reális arra számítani, hogy keddről szerdára kisüt a nap és és minden csodálatos lesz azonnal és és elérjük a hetedik mennyországot azonnal.

[00:39:42]Ez borzasztó sok munkát igényel mindkét oldalon.

[00:39:45]A ugye ami a ukrajnai magyar kisebbség helyzetét illeti, min a jelen pillanatban nincs ember, aki pontosan meg tudná mondani, hogy hogy hány magyar él Kárpátalján.

[00:39:56]A legutolsó exakt adatsor az a a szumma kutatás 2017-ből.

[00:40:04]Jól emlékszem, borzasztó alaposan megcsinálták a kollégák, tényleg születési anyakönyvi kivonatok, házassági anyakönyvi kivonatok, minden ilyesmi.

[00:40:11]A szumma kutatás úgy állapította meg a kárpát magyarsági létszámát, hogy 125 és 135000 fő között attól függően, hogy a magyar ajomákat hova számítjuk.

[00:40:22]Ennek ennek majdnem 10 esztendeje.

[00:40:25]Azóta volt egy covid.

[00:40:28]Azóta volt ugye a a nagy léptékű háborúnak már az ötödik évében vagyunk.

[00:40:33]Azóta volt rengeteg belső népmozgás is Ukrajnában nyilván főképp a háború miatt, de egyébként nem csak azért nincs ember, aki ezt pontosan tudná pillanatnyilag.

[00:40:43]Tehát már amikor arról beszélünk, hogy a kisebbségi jogok helyzete milyen, megint egy ontológiai probléma.

[00:40:47]Igazából nem tudjuk a nagyságrendjét, hogy ez ez valójában hány embert érint.

[00:40:51]és mondjuk milyen demográfia összetételben, hogy akik még Kárpátalján vannak, közülük mondjuk mondjuk, hogy a a Korfa összetétele az milyen.

[00:41:00]Tehát nagyon sok alapinformáció hiányzik, és ugye onnan ez az egyik, ahonnan el kell indulni, hogy megpróbálunk többet megtudni arról, hogy ténylegesen mi a helyzet.

[00:41:13]És a másik dolog, ugye mondtad a megszületett megállapodásokat, az egész posztszovjet térség politikája ilyen, ez nem ukrán specifikum.

[00:41:18]Az, hogy valamire van egy megállapodás, az egy dolog.

[00:41:23]Ennek az implementációja számít.

[00:41:23]Tehát, hogy a partnerek ténylegesen mennyire tartják be azt, amit ígértek.

[00:41:28]És bármelyik ország, aki felelős külpolitikát folytat a poszszovj térség bármelyik országával, ez nem ez [torokköszörülés] nem a vakbizalom vidéke.

[00:41:39]Tehát ha van egy megállapodás, nagyon jó, örülünk neki, és megnézzük, hogy a partner ezt hogyan implementálja.

[00:41:43]És ha a partner ténylegesen megteszed lépést, mondjuk törvénybe iktat valamit, amit megígér, hogy törvénybe iktat, akkor utána mi is megtesszük a következő lépést, és akkor szépen ide-oda oda pingimpongozunk, és nem az történik, hogy mi hirtelen odaadunk mindent, és reménykedünk, hogy a partner is tartja a szavát.

[00:42:01]Ez egy alapvetően bizalomhiányos környezet.

[00:42:03]Ez nem magyar-ukrán specifikum.

[00:42:05]Ugyanezt látjuk ukrán lengyelben a nagy háború előtt ugyanezt láttuk Balti oroszban.

[00:42:09]Mondok viccesebbet, ugyanezt látjuk Kazachoroszban is, sőt még Orosz Belaruszban is, pedig Belarosz, ugye Oroszország egyetlen megmaradt katonai szövetségese.

[00:42:18]Tehát ez egy inherensen bizalomhiányos külpolitikai környezet, amiben pont emiatt az inherens bizalomhiány miatt nem lehet, és nem is célszerű azonnali nagy áttöréseket várni.

[00:42:29]fokozatos lépések és mindig kivárni a tényleges implementációt.

[00:42:33]És a magyar-ukrán viszonynak ez a tágabb kontextusa most a kisebbségi jogok érvényesítésében, annak, hogy ne csak papíron legyen egy megállapodás, hanem tényleg törvénybe legyen a foglalva, aztán törvénynek ki legyenek dolgozva végrehajtási rendeletei is, és tényleg elinduljon a végrehajtás, mert az még egy külön csavar, hogy valamit törvénybeiktatsz, aztán így elfelejted azt a törvényt ténylegesen implementálni.

[00:42:56]Ez egy hosszú folyamat.

[00:42:58]Tehát itt itt ennek az új tehát a mostani magyar külpolitikának és ez nagyon érdekes terminológia vita lesz, hogy amikor Magyar Péter kormányáról beszélünk, azt mondjuk, hogy magyar kormány vagy ki sem kisem vagy nagyem.

[00:43:11]Tehát ebből ebből lesznek még szórakoztató dolgok nyelvi értelemben.

[00:43:16]Nem nem érdemes gyors áttörést várni vagy azonnali változást.

[00:43:22]most el tudott kezdődni valami, aminek sokkal korábban el kellett volna kezdődnie ukrán oldalon is, magyar oldalon is.

[00:43:29]És ugye hozzá kell tenni azt is, hogy itt az, hogy az ukrán kormányzat ténylegesen úgy tűnik, hogy hajlandó végre érdemi engedményeket tenni és végre elkezdeni betartani azokat az európai megállapodásokat, amikhez egyébként Ukrajnának be kell tartani, hiszen európai unió tagságra törekszik.

[00:43:48][sóhajtás][zihálás] Ebben az uniós nyomásnak döntő szerepe volt.

[00:43:51]Tehát ugye azok a bizonyos magyar kisebbség jogait súlyosan korlátozó ukrán törvények, illetve törvényjavaslatok, mert ott se mindent iktattak törvénybe egyébként.

[00:43:59]Fedinc Chsillát érdemes erről olvasni.

[00:44:03]Ott az, hogy Ukrajna hajlandóvá vált a legproblémásabb cikkelyeket kivenni ezekből a törvényekből.

[00:44:08]Ez ugye 2023 decembere, amikor ugye a csatlakozási folyamat megkezdéséhez peren feltétel volt, hogy igen, ezeket vissza kell vonni.

[00:44:18]Ezt egy nem a magyar külpolitika ért el egyedül.

[00:44:21]Ehhez kellett az uniós nyomás.

[00:44:23]Az előző fél évtizedet körülbelül olyan helyzetben töltöttük, hogy Magyarország ahhoz elég erős volt, hogy kellemetlenséget okozzon Ukrajnának, de ahhoz nem volt elég erős, hogy Ukrajnát a politikái megváltoztatására rábírja.

[00:44:34]Ezt nem bilaterális alapon lehetett elérni, hanem az Európai Unió, mint mint partner és szövetséges segítségével sikerült az ukrán kormányt rávenni arra, hogy elkezdje ezt a restriktív kisebbségi szabályozást enyhíteni.

[00:44:48]Hát most azon a következő lépések, hogy ténylegesen törvénybe iktatódjanak dolgok, legyenek végrehajtási rendeletek, és tényleg elkezdődjön a végrehajtás.

[00:44:56]És ha ezek a majd elkezdenek zajlani, bizonyos dolgok zajlanak egyébként, akkor bizalomhiányos környezet egy picit majd javulni fog, de tényleg ez hosszú folyamat, tehát nagyon hosszan múlt árnyéka.

[00:45:06]És ha a magyar kormány ukrán politikáját perspektívába helyezzük, ugye ami megtörtént, az az, hogy a politikai kommunikáció szolgáló lányaként megszűnt működni az ukrán kérdés, és elkezd visszahülni ez a kapcsolat egy valódi diplomáciai kapcsolatra, üzemi hőmérsékletre, tehát nincs túlhevítve a politikai kommunikáció által.

[00:45:26]És ahogy el csak elindult ez a folyamat, ugye Brüsszelből már azt látni, hogy messze nem a magyar politika az, ami a az ukrán kérdésben a fő kérdéseknek a kerékkötője, hiszen van egy belga miniszterelnök, aki nem akarta a Belgiumban lefoglalt ukrán vagyont felhasználni.

[00:45:45]Van egy spanyol miniszterelnök, aki nem akarja elkölteni a NATO kötelező 5%-ot.

[00:45:51]Vannak a szlovákok, akik nagyon furcsa dolgokat mondanak, aztán másnap mégse azt csinálják.

[00:45:54]Ugye a lengyeleknél egészen komoly a választások miatt is felhevült bepolitikai vitába ért bele az ukrán kérdést.

[00:46:01]Tehát hirtelen az látszik, hogy ha Magyarország [horkantás] normálisan kezeli ezt a szomszédsági kapcsolatot, és elkezd ebbe a szintbe vissza úszni ez a bilaterális kapcsolat, akkor látni, hogy ez a kérdés azért messze nem egy olyan egyértelmű kérdés a többi európai országban sem.

[00:46:15]Tehát lehet végre árnyalatban beszélni, és nem fekete-fehérként erről a dologról.

[00:46:19]És ez lesz a megoldása annak is, hogy a legfontosabb kérdése legyen közös európai álláspont.

[00:46:23]Köszönjük szépen, hogy itt voltatok.

[00:46:25]Ennyi fért most bele a beszélgetésbe.

[00:46:27]Várunk titeket máskor is.

[00:46:31]Nagy örömmel is nagyon szép.

[00:46:33]Köszönjük szépen, hogy megnéztétek ezt a videót.

[00:46:35]Hogyha még szeretnétek hasonló tartalmakat, akkor támogassátok a 44-et, kommenteljetek, lájkoljatok, fizessetek elő, csatlakozzatok a körhöz.

[00:46:41]Sziasztok!