Ha nem háborúznánk, mégis mit csinálnánk?
- A Magyar Honvédség Gripenje hidraulika hiba miatt zuhant le, a pilóta sikeresen katapultált; a fedélzeti fegyverzet alapfelszereltség, a légvédelmi rakéták nem robbantak fel.
- Az orosz hadviselés célja a civil társadalom megtörése, rendszeresen támadnak lakóházakat és mentőegységeket; a légi hadjárat önmagában soha nem hozott győzelmet.
„Oroszország egyszerűen puszta gonoszságból támadja az ukrán polgári lakosságot” – Takács Márk
- Ukrajna a ballisztikus rakéták mindössze 5%-át tudja lefogni a Patriot-rendszerek hiánya miatt, miközben az ukrán csapások hatékonyan pusztítják az orosz olajfinomítókat, és Oroszország importőrré vált.
- Zelenszkij 10%-os amerikai készletigénye politikai állítás; a Patriot-szállításokat gyártói érdekek lassíthatják, de Ukrajna egy éven belül saját gyártásba kezdhet.
- Fedorov volt védelmi miniszter felvetette a választások megtartását a hadiállapot ellenére; a közvélemény 15%-a már most is szavazna, de puccsveszély nincs.
- Az elnök 2026 vége és 2027 nyara közé tette a háború lezárásának esélyét; a fronton az orosz előrenyomulás lassul, a tél mindkét oldalt holtpontra juttathatja.
- Az oroszországi választások nem szabadok: a Jabloko pártot kizárták, az ellenzéki politikusokat börtönbe zárják vagy külföldre kényszerítik.
- Oroszország valós vesztesége félmillió halott, a mozgósítást hivatalosan tagadják, de a határon menekülési rekord dőlt meg, és erőszakos toborzás folyik.
- A hazatérő katonák büntetlenséget élveznek, az erőszakos bűncselekmények száma megugrott; a hadseregben súlyos alkoholproblémák és kényszersorozás tapasztalható.
- A keleti NATO-tagállamok anyagilag is hozzájárulnának az amerikai csapatok fenntartásához; Európa katonailag erős, de stratégiai képességekben függ az USA-tól.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Gripen-baleset Szolnok közelében
A beszélgetés egy rendkívüli hazai katonai eseménnyel indult: a napokban Szolnok közelében lezuhant a Magyar Honvédség egyik JAS 39 Gripen vadászgépe. Takács Márk katonai szakértő részletes tájékoztatást adott az esetről, igyekezve elébe menni a médiában terjedő „rosszindulatú pletykáknak”.
- A balesetet a 31-es oldalszámú, együléses Gripen szenvedte el. A Magyar Honvédség eddig három Gripent vesztett el, de mindhárom esetben a pilóta túlélte a katasztrófát – részben a Martin Baker katapultüléseknek köszönhetően, amelyek világszerte több mint 7000 pilóta életét mentették meg.
- A repülőgép éles készültségi szolgálatból szállt fel, gyakorló riasztással, és egymás elleni légiharc-gyakorlatot hajtott végre. A gép hidraulikarendszere meghibásodott, így a pilóta (akit Márk „Kocka Attila” néven említett, de hangsúlyozta, hogy ez az információ még pontosításra szorul) egy gyakorlatilag vezethetetlen vasdarabot próbált meg a szolnoki repülőtérre letenni. A leszállás közben életveszélyes helyzet alakult ki, ezért katapultálnia kellett.
- Márk külön kitért arra a közösségi médiában felmerült kritikára, miszerint miért volt éles fegyverzet a gépen. Hangsúlyozta, hogy egy katonai repülőgép alapfelszereltsége a fegyverzet. A gépen lévő több száz 27 mm-es gépágyúlőszer a tűzben felrobbant, de a légvédelmi rakéták – lévén TNT-jellegű, brizáns robbanóanyagot tartalmaznak – nem robbantak fel, mivel ezek hőre stabilak. A rakéta-hajtóanyag egy része viszont elműködhetett.
- A gépek Svédországtól lízingelve vannak, és a szakértő szerint a svédek végzik a karbantartást. Volt már precedens arra, hogy a svéd fél által vállalt felelősség miatt egészben térítették meg egy korábban elvesztett gép árát, és a magyar fél új repülőgépet kapott.
- A magyar vadászpilóták évente 100–150 órát repülnek, ami eléri a NATO-átlagot, és óriási fejlődés a 2000-es évek eleji 10 órához képest. Márk szerint a balesetet szenvedett pilóta a legtapasztaltabbak közé tartozott, ami magyarázza, hogy egy ilyen bonyolult vészhelyzetet majdnem sikerült megoldania.
- A részletes kivizsgálás még hónapokig tarthat, és kiderítheti, hogy magyar vagy svéd oldalon történt-e mulasztás.
„Hála a jó Istennek a pilóta életben van, és ez a legfontosabb.” – Takács Márk *
Az ukrajnai háború: a civil áldozatok növekedése és az orosz stratégia
A műsorvezető felvetette, hogy 2026 nyarán minden korábbinál több polgári áldozatot szedett a háború Ukrajnában, és az orosz csapások ismét civil lakóházakat, bevásárlóközpontokat, postákat és csomagküldő szolgálatokat értek.
Az orosz stratégia politikai háttere
Takács Dorka Oroszország-szakértő – előrebocsátva, hogy magánvéleményét fejti ki – kifejtette, hogy az orosz stratégia érdemben nem változott: a cél továbbra is a civil társadalom megtörése. A Kreml abból indul ki, hogy ha elegendő szenvedést okoznak a lakosságnak, az előbb-utóbb lépéskényszerbe hozza az ukrán politikai döntéshozókat, és azok feladják. A téli időszakban az energiainfrastruktúra elleni támadásokkal próbálták ugyanezt elérni; most a taktika folytatódik, csak a technikai képességek változtak, ami lehetővé tette a csapások hatékonyabbá válását.
Katonai képességek és korlátok
Takács Márk megerősítette, hogy a civil lakosság megtörése a levegőből történelmi tapasztalatok szerint lehetetlen, és hadászati légi hadjárattal még soha nem nyertek háborút. Az orosz támadások részben a puszta gonoszságból, részben pontatlanságból fakadnak.
- Oroszország három fő eszközkategóriával támad: Shahed/Geran típusú irányíthatatlan (loitering) drónokkal, manőverező robotrepülőgépekkel (H-101, H-32), valamint ballisztikus rakétákkal.
- Az ukrán légvédelem a Shahedek 90%-át, a manőverező robotrepülőgépek 50–60%-át lövi le, a ballisztikus rakétáknak viszont mindössze 5%-át. Ez utóbbi azért súlyos probléma, mert a megfelelő elfogórakéták (Patriot-rendszerek) elfogytak Ukrajnában.
- Egy OSINT-elemző csoport vizsgálataiból kiderült, hogy a Kinzsal hiperszonikus rakéták átlagosan 30 métert tévednek, ami bizonyos megerősített célok esetében elég a hatástalansághoz, de a rakétákat indító MiG–31K gépeket május óta alig használják.
- Míg júliusban az oroszok körülbelül 600 célt találtak el Ukrajnában, addig az ukránok ugyanebben a hónapban legalább 1200 célt találtak el Oroszországban – ez napi szinten mintegy 40 találatot jelent.
Az ukrán erők kiemelkedő sikereként említette, hogy az orosz kőolaj-finomítási és feldolgozási rendszer elemeit hónapok óta pusztítják, és Oroszország több mint negyed éve gázolaj- és kőolajtermék-importőrré vált, ami a gazdasági hadviselés fontos eleme.
„Oroszország egyszerűen puszta gonoszságból támadja az ukrán polgári lakosságot” – Takács Márk *
Civil áldozatok a másik oldalon
A műsorvezető felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz civil áldozatok száma is nő, de a szakértők jelentős eltérést látnak a két fél stratégiája között: míg az orosz csapások esetében határozottabban azonosítható a civilek direkt célzása (bevásárlóközpontok, kettős csapások a segítségnyújtókra), addig az ukrán csapásoknál inkább járulékos áldozatokról van szó. Dorka ezzel az értékeléssel egyetértett, és kiegészítette azzal, hogy Oroszország szisztematikusan pusztítja az ukrán kulturális kincseket – templomokat, iskolákat, múzeumokat –, amiket nem ér rakéta, azokat pedig kifosztják. Ukrajna nem folytat hasonló tevékenységet.
Az orosz médiatér és a lakosság helyzete
Az orosz médiatérben a választási kampány dominál, és erősen korlátozott, kézivezérelt propaganda működik. A lakosság egyre szélesebb körben tapasztalja a háború hatásait: üzemanyagválság, kilométeres sorok a benzinkutaknál, internetes vásárlások nehézségei a Wildberries és Ozon telephelyeit ért támadások miatt, folyamatos internetblokkolások és kemény cenzúra. Bár a hivatalos győzelmi jelentések a saját sikereket hangsúlyozzák, a közösségi médiában rengeteg videó kering az orosz károkról – annak ellenére, hogy ezek posztolásáért retorzió jár. Dorka szerint ez az emberek elkeseredését mutatja, és a feszültség csak nagyon rejtett csatornákon tud kiszabadulni.
Patriot-rakéták és a nyugati támogatás kérdése
Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy az amerikai készletek 10%-a elegendő lenne az összes orosz ballisztikus rakéta megállításához, 5%-a pedig ahhoz, hogy Ukrajna átvészelje a telet. A műsorvezető kérdésére, hogy mennyire reális ez, Márk elmondta:
- A politikai szándék elvileg megvan, de felmerültek olyan pletykák, hogy a Patriot-rendszert gyártó Raytheon–Lockheed Martin közös vállalat attól tart, hogy Ukrajna olcsóbban tudná előállítani ezeket a drága eszközöket, és üzleti érdekvédelemből próbálnak lassítani.
- Trump működési módjára jellemző, hogy bejelentéseit nem egyezteti előzetesen az adminisztrációval, így most mindenki kapkodva próbálja intézni a részleteket (hova, mikor, milyen útvonalon küldjék a rakétákat, hogy az oroszok ne lőjék szét őket).
- Zelenszkij százalékos állítása Márk szerint bizonyosan politikai állítás: ha valóban az amerikai készletek 10%-a lenne elég, akkor az Egyesült Államok nem hagyta volna abba Irán támadását. Valószínűleg ennél sokkal kevesebb elfogórakétájuk van, ami nem jelenti azt, hogy a honi vagy csendes-óceáni védelmük csorbát szenvedne, de egy elhúzódó konfliktusban gyorsan elfogynának.
- Az ukrajnai gyártás beindulása – ha minden jól megy – egy éven belül lehetséges.
A britek bejelentették, hogy a Storm Shadow technológiáját megosztják Ukrajnával, de Márk szerint erre nincs is akkora szükség, mert Ukrajnának saját, gazdaságosabb mélycsapásmérő képessége van. A brit részről ez részben politikai goodwill, részben gazdasági megfontolás, hiszen látják, hogy Ukrajna sok területen olcsóbban állít elő hasonló vagy jobb eszközöket, és a technológiatranszferrel próbálják ezt a helyzetet valamilyen módon kompenzálni.
Ukrán belpolitika: választások egy háborús országban?
Az ukrán belpolitikában mozgolódás tapasztalható. A korábban kirúgott, rendkívül népszerű védelmi miniszter, Mihajlo Fedorov (a beszélő szerint – a pontos tisztség vitatható, de a szövegben így szerepel) továbbra sem vonult vissza, és ismét napirendre hozta a választások kérdését. Ukrajnában az alkotmány tiltja választások tartását a hadiállapot idején, így az elnökválasztás már két éve esedékes lenne. Fedorov szerint a demokrácia nem válhat Putyin túszává, és el kell kezdeni a párbeszédet arról, mikor és hogyan lehetne újra választásokat tartani.
Dorka szerint kívülről nehéz megítélni a helyzetet, de annyi bizonyos, hogy a tabu megtörni látszik. Fedorovot nehéz lenne azzal vádolni, hogy orosz érdeket szolgál, hiszen egészen a közelmúltig Zelenszkij szoros szövetségese volt. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet augusztusi felmérése szerint:
- 15% szavazna akár most is, a háború vége előtt;
- 23% elfogadná a választást és annak eredményét egy tűzszünet és hiteles biztonsági garanciák után (márciusban ez még csak 13% volt);
- 57% továbbra is csak egy végleges békemegállapodás után tartaná időszerűnek a választásokat.
A közvélemény tehát valamelyest hajlani látszik a korábbi választások irányába, de érdemi változás még nincs, hiszen a hadiállapot továbbra is lehetetlenné teszi a választások megtartását.
A hadsereg politikai szerepe
A választásokkal kapcsolatos diskurzusban erőteljesen megjelennek a hadsereghez köthető személyek – Fedorov mellett a korábbi főparancsnokból lett londoni nagykövet, Valerij Zaluzsnij is aktív. Márk hangsúlyozta, hogy a hatalmasra duzzasztott ukrán hadsereg korántsem egységes politikai kérdésekben, hiszen az adott ország állampolgárainak tükre. Ugyanakkor a hadsereg a legnépszerűbb szervezet Ukrajnában, és kiemelkedő katonai vezetők (mint Budanov, Zaluzsnij, Drapatyij) szinte influenszerként képesek nagy tömegek véleményét befolyásolni. Vannak szélsőjobboldali szereplők, akik ellenzik, hogy a teljes felszabadításig bármiféle egyezség szülessen, míg mérsékeltebbek akár most is megegyeznének. A szakértő szerint ez a választási folyamatra lehet majd hatással, de a hadsereg részéről puccs veszélye nem áll fenn a legitim kormányzattal szemben.
A háború lezárásának esélyei és Zelenszkij időkerete
Zelenszkij bejelentett egy idősávot, amelyben esélyt lát a háború lezárására: 2026 decembere (az Egyesült Államokban rendezendő G20-csúcs) és 2027 nyara között. Az ukrán elnök szerint ekkor kezdődhet meg a 2028-as amerikai elnökválasztás kampánya.
Takács Márk katonai szempontból reálisnak tartja ezt az időzítést. A háború jelenleg abba a fázisba ért, ahol a növényzet és a terep álcázóképessége kulcsfontosságú, és mindkét fél ezt kihasználva próbál támadni. Röviden vázolta a fronthelyzetet:
- Az oroszok fő csapásiránya Szlovjanszk–Kramatorszk felé mutat keletről; itt idén 30 km szélességben 5–10 km mélyen tudtak előrenyomulni, de egyre nehezebb dolguk van a nyíltabb terepen.
- Az előrenyomulás részben az előző vezérkari főnök, Szirszkij „rohamcsoportos” mániájának volt köszönhető, akik végtelenítve kapták az újoncokat, miközben a velük szemben védekező 24. gépesített lövészdandár nem kapott erősítést. A vezérkari főnök leváltása után a 24-esek elkezdték kapni az újoncokat, akiket saját maguk képeznek ki – ami hozzájárul az alakulat népszerűségéhez.
- A front két végén, Limannál és Lent impro régióban, két sikeres ukrán ellentámadás is zajlik. Különösen a Limant északnyugatról bekeríteni próbáló orosz 144. gárda gépesített lövészhadosztály kiszögellését sikerült keresztbe metszeni – nem teljesen, de a drónok és tüzérség 10 km-en túli hatótávolsága miatt ez nem is szükséges, így a városra nehezedő nyomás enyhült.
- A délkeleti régióban a 29. gárdahadsereg ellen sikeresen támadnak az ukrán 80. és 79. légidandár egységei, míg délebbre az 5. gárda összfegyvernemi hadsereg folyamatos, de sikertelen támadásokat indít.
- Az ukrán ellentámadás fél éve tart, és egy jól begyakorolható, hétfázisú támadási módszerre épül, amely a türelemre, koordinációra és a helyi parancsnokok döntési szabadságára támaszkodik.
- Az oroszok egyre inkább AI-generált videókkal próbálják demonstrálni a sikereiket, miközben a valóságban az ukránok által elfoglalt területekről már nem készítenek felvételeket.
Márk szerint az ukránok idén sikeresen megnyerik a 2026-os hadjáratot abban az értelemben, hogy jelentősebb saját területeket szabadítanak fel, és az orosz fő támadás élét csorbítják. A tél beköszöntével november–decemberben mindkét oldal dróncsoportjai megerősödnek, és minden mozgástámadást ellehetetlenítenek. Télen az ukrán városokban borzasztó nyomorúság várható az elfogórakéták hiánya miatt, ugyanakkor Oroszországban is egyre rosszabb lesz a gazdasági helyzet. A két fél nagyjából egyszerre érkezhet el egy holtpontra – 2022 februárja óta először –, amikor egy megegyezés lehetősége reálisabbá válhat.
„Ő ebben bízik, efelé dolgozik a hadsereg, és ez világosan látszik.” – Takács Márk Zelenszkij motivációjáról *
Orosz részről Putyin elnöki szóvivője arról beszélt, hogy az elnök nyitott új javaslatok meghallgatására, amennyiben azok megfelelnek az orosz érdeknek. Dorka szerint ennek nem kell különösebb jelentőséget tulajdonítani, mert szinte egy időben hangzott el egy Putyin-beszéd, amelyben az elnök – cinkosan kiszólva a hallgatóságnak – azt mondta: „ha nem háborúznánk, mégis mit csinálnánk?”. Ez világosan mutatja, hogy érdemi retorikai fordulatról nincs szó.
Oroszországi választások: a dramaturgia és a tabuk
Szeptember 18–20-án tartják Oroszországban az úgynevezett egységes választási napot. A tét elsősorban a duma (az alsóház) 500 mandátumának betöltése: 225 egyéni választókerületi és 225 listás jelölt. Emellett számos regionális és helyi választást is most bonyolítanak le.
Dorka hangsúlyozta: Oroszország konszolidált autokrácia, a választások sem nem szabadok, sem nem tiszták. Nemzetközi megfigyelőket csak olyan „példaértékű demokráciákból” hívnak, mint Belarusz vagy a Kínai Népköztársaság, az EBESZ és az Európa Tanács megfigyelőit nem engedik be.
A hatalompárt és a rendszeren belüli ellenzék
A kampányban Vlagyimir Putyin – korábbi gyakorlatától eltérően, amikor a „politika háborgó tengere fölött álló” államfőként jelent meg – nyíltan kampányol az Egységes Oroszország párt mellett, és kampánykörútra is indult. A választásokon induló pártok:
- Egységes Oroszország – a hatalompárt, amely Putyin nyílt támogatását élvezi.
- Új Emberek – egy Kreml által létrehozott, rendszeren belüli ellenzéki párt, amely például az internetblokkolások ellen szónokol, de valódi, a Kreml számára fájó kritikát soha nem fogalmaz meg. A liberálisokat próbálja a hatalom hálójába terelni. Jelenleg a második legnépszerűbb.
- Kommunista Párt – népszerűsége nagyjából az Új Emberekével azonos; a „ki a nagy második” kérdése itt is nyitott.
- Vannak még nevükben liberális, nevükben demokrata pártok, amelyek valójában szintén kreml-közeli kreatúrák.
A Jabloko kizárása
Az egyetlen hivatalosan háborúellenes pártot, a Jablokót nem engedték elindulni. A kizárás hivatalosan a szélsőjobboldali Róina párt keresete alapján történt, szerzői jogi problémára hivatkozva: a Jabloko kampányfilmjében felhasználta a „Pustyigda je szonce” (Mindig süssön a nap) című dalt, holott a szerzői jog örököse, aki személyesen is megjelent a tárgyaláson, kifejezetten támogatta azt. Dorka szerint ez a kizárás azt jelenti, hogy az utolsó fügefalevél is lehullott az orosz állítólagos demokráciáról: olyan párt, amely a hatalomnak kényelmetlen témát hoz be, nem indulhat a választáson.
Az ellenzék ellehetetlenítése
A beszélő két friss példát hozott az ellenzékkel szembeni fellépésre:
- Borisz Nagyezsdin esete: a legutóbbi elnökválasztáson próbált elindulni Putyin ellen, háborúellenes programmal; a választási bizottság túl sok érvénytelen aláírásra hivatkozva kizárta. Most ismét próbálkozott, de előbb külföldi ügynökké nyilvánították, majd egy kampányfilmjében felvillant Navalnij arcképe miatt megbírságolták, végül elvitték az őrsre. Néhány nappal később már Párizsban volt.
- Lev Sloszberg (a Jabloko pszkovi alelnöke): egy 2022 februárjában, még a vonatkozó törvény hatályba lépése előtt megosztott Daily Mirror-kép miatt ítélték el 11 év és 1 hónap börtönre, amely Putyint tömeggyilkosként ábrázolta. A bizonyítékok között szerepelt egy hangfelvétel is, amelyben a háború ellen érvelt. Sloszberget „körhinta-letartóztatásokkal” (karuszelni aresti) tartották bent: amint lejárt volna az egyik szabálysértés miatti fogva tartása, azonnal újabbat találtak, így az ellenzéki politikus gyakorlatilag soha nem szabadulhat.
Mindezek alapján Dorka úgy véli, hogy jelenleg nincs esélye egy új ellenzéki vezető kiemelkedésének, mert a Kreml nagyon durva eszközökkel számol le bárkivel, aki hitelesen fellépne.
„A hivatalos győzelmi jelentésekben természetesen nem ez jelenik meg […] az jelenik meg, hogy az ukránok felett micsoda károkat értek el az éjjel, illetve hogy mennyi drónt sikerült elhárítani az orosz légvédelemnek – hogy ebből hány száz csapódott be, az ezekben a statisztikákban rendre elsikkad.” – Takács Dorka *
Mozgósítás és veszteségi adatok
A műsorvezető a mozgósítás kapcsán Márkhoz fordult a hivatalos veszteségi adatokkal kapcsolatban. A szakértő elmondta:
- Ukrajna hivatalosan kb. 50 000 halottról és 450 000 súlyos sebesültről, illetve eltűntről beszél.
- Oroszország hivatalosan 5937 elesettről adott utoljára adatot – ami nyilvánvalóan nem igaz.
- A valósághoz legközelebb álló, validált módszertanon alapuló becslések szerint Oroszországban félmillió halott, 1,2 millió sebesült és kb. 100 000 eltűnt van (teljes veszteség 1,6–1,7 millió fő). Ukrán oldalon 160 000 halott és 500 000 sebesült (teljes veszteség 650–700 000 fő).
A mozgósítással kapcsolatos híreket – például hogy az oroszok 300 000 főt mozgósítanának – két keresztmetszet határozza meg: az egyik a politika által érzékelt lakossági tolerancia, a másik a hadsereg tényleges létszámkezelési képessége. Az orosz hadtudomány által kidolgozott támadási módszerek 1-2 hetes kiképzéssel is bevethetők, így a kérdés az, hogy milyen gyorsan és mekkora tömegben tudnak embereket bevonni. Ha csak „csöpögtetik” őket havi 100 ezresével, az nem elég; ha viszont egyszerre 300–400 ezer, relatíve jól képzett katona jelenne meg, akkor komoly eredményeket érhetnének el – de ez egyelőre találgatás.
Dorka hozzátette: a Kreml hivatalosan tagadja a mozgósítást, de pontosan ugyanezt tették az előző mozgósítás és Ukrajna lerohanása előtt is. Az oroszok százezrei nem hisznek a hivatalos ígéreteknek: a Verkhnyij Lars-i (grúziai) határátkelőn napok óta rekordszámban lépik át a határt. A moszkvai metrót elárasztották a toborzó hirdetések, amelyek „speciális szerződéseket” ígérnek, azt állítva, hogy a jelentkező csak képeslapon lát majd háborút – valójában ezek a szerződések pontosan ugyanazok, amelyeket mindenki aláír a húsdarálóba. Oktatási intézményekben zsarolással – bukásra álló hallgatók fenyegetésével, családtagok bántalmazásával – kényszerítenek ki aláírásokat. A sorkatonák rendszeresen számolnak be kínzásokról, fizikai erőszakról és mentális nyomásgyakorlásról.
A veteránok problémája: büntetlenség és erőszak
A műsorvezető felvetette a hazatérő katonák által okozott társadalmi feszültségeket. Dorka részletesen kifejtette:
- A frontról hazatérő katonák közül sokan súlyos poszttraumás stressz szindrómában szenvednek, és közülük rendkívül sokan a börtönökből rekrutált erőszakos bűnözők (a Wagner-csoport „ingyen szabadulhatsz” kártyájával). Rájuk rakódik a PTSD, és amikor visszamennek a civil életbe – akár csak lábadozni –, gyakran elkövetnek erőszakos bűncselekményeket.
- 2024 óta az érvényes szerződéssel rendelkező katonákat nem lehet felelősségre vonni; büntetőjogi eljárásaikat felfüggesztik, megszüntetik, vagy elnöki kegyelmet kapnak. A dokumentált erőszakos bűncselekmények száma jelentősen megugrott, és a családon belüli erőszak esetei is megszaporodtak, amit ráadásul 2017 óta az orosz jog dekriminalizált.
- A már leszerelt, súlyosan sérült veteránok büntetései tendenciózusan enyhébbek, mint a büntetlen előéletű, fronton nem járt elkövetőké.
Márk ehhez hozzáfűzött néhány sötét, háborús valóságot tükröző adalékot: ukrán hadifogoly-beszámolók alapján az orosz hadseregben a rossz egészségügyi állapotú, évtizedes alkoholistákat is besorozzák, akiket a frontra szállítás közben folyamatosan itatnak, hogy funkcionáljanak; amikor kijózanodnak, az elvonási tünetek miatt kénytelenek megadni magukat. Ráadásul a hadműveleti logisztika mélységét érő dróntámadások videóin egyre világosabban látszik, hogy a katonai szállítmányok jelentős része tömény szesz, amit egyszerűen muszáj a frontra vinni – ez bizonyos értelemben „orosz néphagyomány”.
„Azóta dokumentáltan nagyon jelentősen megugrott az elkövetett erőszakos bűncselekmények száma, ami talán a vázolt történetívből jól látszik, hogy ez talán nem véletlen.” – Takács Dorka *
NATO, amerikai jelenlét és az európai szövetségesek helyzete
A zárókérdés a romániai és más keleti NATO-tagállamok azon tervére vonatkozott, hogy nagyobb pénzügyi szerepet vállalnának az amerikai katonai jelenlét finanszírozásában, cserébe azért, hogy Donald Trump ne csökkentse a térségben állomásozó amerikai erők létszámát. A Bloomberg által megszerzett amerikai kérdőív afelől is érdeklődik, hogy a szövetségesek nyilvánosan támogatták-e Trump külpolitikáját, milyen korlátozások vonatkoznak a bázishasználatra, és mennyire vásárolnak amerikai hadiipari termékeket.
Takács Márk válaszában egy régi mondást idézett: „amely ország nem eteti a saját katonáit, előbb-utóbb egy másik ország katonáit lesz kénytelen etetni.” Hangsúlyozta, hogy Európa – ellentétben a moszkvai propagandával – erős, és egy hagyományos háborúban bőven erősebb Oroszországnál, azonban vannak olyan kulcsképességek (stratégiai felderítés, információfeldolgozás, haditengerészet), amelyek szempontjából az amerikai jelenlét nélkülözhetetlen. Az amerikai csapatok fő értéke nem a fizikai elrettentő erő, hanem az, hogy egy konfliktus esetén az életük vagy érdekeik sérülése automatikusan bevonná az Egyesült Államokat, és az nem tudná magára hagyni Európát.
A kérdőívet Márk „roppant szégyenletesnek” nevezte, és kijelentette: az egészre nem kerülne sor, ha az amerikai elnök és környezete nem lenne „végtelenül gyenge elméjű”. Az Egyesült Államoknak geopolitikai érdeke, hogy erős szövetségesként bizonyítson, aki nem kihasználja a gyengébb barátait, hanem támogatja őket – csakhogy ezt ők valamiért nem látják be.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Kocka Attila nevű úriember volt, aki vezette a vadászrepülőgépet” – a pilóta neve bizonytalan; a kontextusból nem derül ki egyértelműen, hogy ez a tényleges név vagy az ASR torzítása.
- „a Monopoliból jól ismert ingyen szabadulhatsz börtönből kártyával” – a „Monopoli” feltehetően a Wagner-csoportra utaló elnevezés, de az eredeti szövegkörnyezetből nem rekonstruálható teljes bizonyossággal.
- „Vernillars” – a grúziai határátkelő neve, nagy valószínűséggel Verkhnyij Lars, de a pontos alak az ASR szövegéből nem állapítható meg teljesen egyértelműen.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Augusztus végére látványosan megnövekedett az ukrajnai háború civil áldozatainak száma.
[00:00:03]A háború fokozatosan kiterjed, a légvédelmi rakétákból szinte teljesen kifogyott ukránok egyre nehezebben védik meg a polgári lakosságot.
[00:00:11]Mindeközben mind az ukrán, mind a választásokra készülő orosz elnök belpolitikai problémákkal küzködik.
[00:00:15]Nyár végi külpolitikai adásunkban szokásos körben Takács Idorko Oroszország szakértővel és Takács Már katonai szakértővel fogunk beszélgetni az elmúlt időszak történéséről.
[00:00:31]Most a szokásunktól ellentétben egy határon belüli eseménnyel kezdjünk.
[00:00:36]Tegnap ugyanis Szolnok közelében lezuhant egy grippen, ami finoman szólva sem egy megszokott esemény.
[00:00:41]Nagyon régen történt ilyen Magyarországon is.
[00:00:43]Márk, tudnál kicsit arról beszélni, hogy mit lehet most tudni erről az esetről?
[00:00:49]Igen, a 31-es oldalzámú egy üléses grippen zuhant le.
[00:00:54]És már alapvetően szeretnék elébe menni azoknak a rossz indulatú pletykáknak, amik útra keltek itt a médiában.
[00:00:58]Tehát, hogy három grippent vesztett eddig a Magyar Honvédség.
[00:01:02]Hál istennek mind háromból élve került ki a pilótája.
[00:01:07]Leginkább a kiváló Martin Baker gyártmányukat a pult ülésének köszönhetően.
[00:01:11]Ez nem a reklámhelyre, de több mint 7000 életet mentettek meg ezek az ülések.
[00:01:16]És hogy ennyi idő alatt, tehát 20 éve repül Magyarország grippent.
[00:01:18]Idén volt márciusban 20.
[00:01:20]kerek évforduló.
[00:01:20]ennyi repült órára, ennyi időre leosztva.
[00:01:22]Ez egy teljesen jó baleseti statisztika.
[00:01:27]Egyszerűen úgy kell elképzelni, hogyha a kedves nézők, hallgatók elképzelik, vannak az utaszállítógépek, amikkel sokan sok felé repülünk, azok a tényleg a távolsági buszok, amik úgy jönnek, mennek, nem nagyon robbannak le.
[00:01:36]A vadászgépek meg a meg a versenyautók, amik sokkal több karbantartást, sokkal drágábban igényelnek, és így is sokkal több ször robbannak le.
[00:01:44]Itt ugye a lerobbanásán nem tudunk félreállni.
[00:01:46]Itt úgy tudjuk, hogy a repülőgépnek valamilyen úton, módon a hidraulika rendszere is összes elhagyta a fedélzetet, felmondta a szolgálatot, és ha jól tudom, majd kijavítanak a téved, de Kocka Attila nevű úriember volt, aki vezette a vadászrepülőgépet.
[00:02:04]Éles készíteti szolgálatból szálltak fel egy gyakorló riasztással és egymás ellen gyakorló légiharcot gyakoroltak.
[00:02:08]Ez teljesen normális, bevett eljárás.
[00:02:10]és valahol az Alföld fölött vészhelyzet alakult ki, és úgy döntöttek, hogy megpróbálják a közeli szornok repülőtéren letenni a repülőgépet.
[00:02:19]És úgy képzeljük el, hogy egy féli meddig hipoxiás állapotban lévő repülőgép vezető, repülőhajózó, az a rendes neve, egy gyakorlatilag vezethetetlen vasdarabot próbált meg letenni a kifutópályára, és le is tette, csak sajnos nem sikerült olyan szépen, hiszen ezeket a repülőgépeket tényleg a számítógép segít vezetni anélkül lehetetlen.
[00:02:42]Sajnos olyan helyzetbe került, hogy a repülőgép a leszállás közben m életfeszélyes helyzetbe került és katapultálni kellett, és hál istennek megmentették a pilóta életét a berendezések és az az is egy ilyen lépből kapott hülyeség, hogy hát ez miér miért volt éles fegyvere a grippenen?
[00:02:58]Tehát hogy miért ez egy katonai repülőgép, mi legyen rajta, röpcédula vagy békegalamb.
[00:03:01]Tehát és hála a jó Istennek a rept tűzoltók is jól dolgoztak.
[00:03:05]Ugye több 100 darab 27 mm-es gépágyú lőszer van a repülőgépen, azok nyilván ilyenkor felrobbantak, de a levédelmi rakéták azok nem működtek hál istennek.
[00:03:14]Hi a robbanóanyag az TNT jellegű vagy ahhoz hasonló brizáns robbanóanyag, tehát azok az ha tűzbe dobjuk, akkor se robban fel.
[00:03:20]Ezek elég stabil dolgok.
[00:03:22]Viszont a rakétajtóanyag az ennél kicsit idegesebb.
[00:03:24]Az elműködött valószínűleg egy része, bár ezt nem tudjuk.
[00:03:29]És az üzemanyag is nyilván azért az az elégett, hiszen repülőgépen ez látszik.
[00:03:33]Itt ugye egy nagyon hosszú vizsgálat lesz majd, ami kideríti, hogy miért történt ez, hogy valami karbantartási utasítást nem tartottak be a magyar fel vagy a svéd fél, hiszen ezek még Svédországtól leasingelt repülőgépek.
[00:03:45]És ez is egy ilyen rossz indulatú szóbeszéd volt, hogy hát még nem is a miénk, de a miénk azt arra használjuk, amire akarjuk, csak a svédeknek fizetünk azért, hogy ők meg cserébe karban tartsák és egyéb támogatást nyújtanak, és majd mint amikor az ember cégre vesz egy autót, akkor a leasing lejártával maradékáron a tulajdonunkba kerülhet, ha akarjuk.
[00:04:07]És volt már ilyen Magyarországon tudomásom szerint, hogy assiszem a második elvesztett repülőgépnél, de az egyiknél valószínűleg rézem, hogy egészben a svéd fél által cechet, és kaptunk egy új repülőgépet, mivel részben az ő felelősségük is volt.
[00:04:20]Úgyhogy hála a jó Istennek a pilóterembe van, és ez a legfontosabb.
[00:04:23]Évis 100-150 órát repülnek a magyar vadászpilóták, ami teljesen NATO átlag, és ez egy örrendetes előrelépés a 2000-es évek eleji 10 repült órákhoz képest.
[00:04:32]És itt az említett úri ember az egyik legtapasztaltabb pilóták közé tartozik.
[00:04:37]Nem véletlen, hogy egy ilyen kiemelkedő bonyolult vészhelyzetet sikerült majdnem megoldania, és és így magyar emberként büszkék lehetünk arra, hogy ilyen ilyen emberek költik az adófizetők pénzét az ég és védenek minket.
[00:04:47]És szerintem ez tök jó dolog.
[00:04:49]Térjünk át az ukrajnai háborúra, ami a fő témánk.
[00:04:52]Az idei nyáron minden korábbinál több polgári áldozatot szedett ez a háború.
[00:04:56]Rengeteg orosz csapás élt megint civil lakóházakat, bevásárlóközpontot, postákat, csomagküldő szolgálatokat.
[00:05:08]Dorka szerinted politikai szempontból milyen megfontolások állhatnak a civil lakosság elleni támadások fokozásán orosz szempontból?
[00:05:15]Egyrész elnézést, meg itt előre kell bocsátanom a kis disklaimeremet.
[00:05:18]Tehát minden, amit elmondok, ez kizárólag az én magánvéleményemet tükrözi, és nem tükröz semmilyen intézményes álláspontot.
[00:05:27]Alapvetően az oras stratégiai ebből a szempontból nem változott ahhoz képest például, amit az elmúlt télen láttunk többek között, amely szerint a cél a civil társadalom megtörése, amelyre számos módot látunk, tehát többek között minél nagyobb szenvedéseket kell okozni a civil társadalomnak.
[00:05:44]És akkor az orosz feltételezések szerint ezelőbb-utóbb majd a politikai döntéshozókat is lépéskényszerbe hozza, tehát előbb-utóbb majd feladják.
[00:05:52]Ugye télen láttuk a fokozott támadásokat az energiaellátás, az energiainfrastruktúra ellen, a leghidegebb télben.
[00:05:59]Most ennek látjuk egyfajta folytatását.
[00:06:02]Tehát úgy gondolom, hogy itt az orosz racionálé érdemben nem változott a megoldás.
[00:06:06]Igen, illetve természetesen nem akarom elvenni már kenyerét, hogy ennek a technológiai háttere egészen pontosan mi, tehát hogy mi teszi azt lehetővé az oroszok számára, hogy most ilyen hatékonyan lépjenek fel az ukrán civil infrastruktúra ellen.
[00:06:20]Tehát az orosz megfontolás az ugyanaz, amit látunk, az egyszerűen annyi, hogy a technikai képességek változtak.
[00:06:27]Meséljen el akkor ezekről a technikai képességekről és katonai stratégiáról, amilyen mögött áll.
[00:06:33]Igen, nagyon jó.
[00:06:33]Dork említette a civil lakosság megtörését, és ezt fontos elmondani, mint sokszor elmondtuk, de muszáj, hogy hadászati légi hadjárattal kizárólag még soha egyetlen háborút nem nyertek meg, és a jövőben se fognak, és a civil lakosság megtörése is lehetetlen a levegőből.
[00:06:49]Erre erre történelmi példák tucatjai állnak rendelkezésre.
[00:06:54]Emiatt jogosan mondhatjuk, hogy Oroszország egyszerűen puszta gonoszságból támadja az ukrán polgári lakosságot részben, illetve vannak olyan esetek, amikor egyszerűen nem oda céloznak, de mellé megy.
[00:07:05]Tehát most például kiderült a egy nagy nagy adatot vizsgáló oszintellemző csoport tettek közlé, hogy például Kinzsál légiitású hiperszonikus, sziper, szuper világokat legyőző ballisztikus rakétánkén 30 m tévednek, ami egyes megerődített célok esetében pont elég ahhoz, hogy a cél célon belül ne okozzonk át némi leszámítva.
[00:07:27]És például észrevették, hogy a kíns által alkalmazzunk MIG 31K-kat nem is nagyon használják az oroszok így május óta.
[00:07:34]Ez az egyik oldala.
[00:07:34]A másik, hogy azért az oroszok nemcsak a polgári lakosságot támadják, hanem az ukrán hadiipar létesítményeit, amit nagyon sokszor lakott területeken vannak elhelyezve, mint minden hadiipari létesítmény.
[00:07:47]Tehát ez ez is ebben sajnos elkerülhetetlen a polgári lakossánnak való károkozás.
[00:07:52]És hogy miért?
[00:07:55]Ugye alapvetően három nagy eszközkategóriával tám vannak az oroszok.
[00:08:00]Vannak ezek a shahid ger típusú ilyen drónok.
[00:08:03]Loittering munitionnek lehet nevezni.
[00:08:05]Ilyen egy irányú drónok.
[00:08:08]Vannak a manőverező robotülőgépek, a H101, H32, illetve a ballisztikus rakéták, vagy a és ezek lesz mindegyik alkató újrá hossz, de ez a három.
[00:08:16]És az ukrán légvédelem a sharedeknek a 90%-át átlag lövi le.
[00:08:21]A manöverz borapelőgépeknek a 50-60%-át, balisztikus rakétáknak meg 05%-át lövi le.
[00:08:28]És ez az utóbbi a probléma.
[00:08:28]És ezzel nem azért nem tudják lelőni, mert ezek kivédhetetlen eszközök.
[00:08:32]Azért, mert ugye a szükséges lévvédelmi rakéták nem állnak Ukrajin rendelkezésére, mert elfogytak, hogy ez a Patriot rendszernek az elfogó rakétáiról van szó.
[00:08:40]Az Egyesült Államoknak is kevés van, és akkor Ukránjának így nem jut.
[00:08:43]Ez az egyik oldal.
[00:08:46]Viszont a hadászti légiárathoz még annyit, hogy szintén ilyen adatellemző csoportok segítségével sikerült kik mutatni, hogy nagyjából júliusban az oroszok 600 darab célt találtak el.
[00:08:57]Ukrajnában a hadász légia közben, de az ukránok Oroszországban legalább 1200-at.
[00:09:03]Ez július hónap, csak július hónap.
[00:09:05]Tehát hogy elosztjuk 1200-at 30-cal, az napi annyi cél.
[00:09:09]Mateból nem volt jó, de kb.
[00:09:09]40 és igazából ez egy nagyon-nagyon fontos változás.
[00:09:15]Ráadásul előre szaladhatok témában már a légiadjáratnál járunk.
[00:09:20]Ugye most mindenki arról beszél, hogy már nem is a Wildbery a divat, hanem az Ozon az egy másik elkereskedelmi hálózat Oroszországban, és hogy az az oroszok meg cserébe az epicenter típusú barkácsáruházat támadják Ukrajnába, mert mert hogy ott is kapható olyan kettős felhasználású termék, például különböző műanyagdabok vagy bútorlapok, amiből akár lehet katonai felhasználástú termékeket is előállítani, de lényeg, hogy tehát mindenki ezekről beszél, pedig az oróság az ukrán drónhaerő nem és a légierő egy nagyon-nagyon fontos fegyvertényt ért el így nyáron, hogy az orosz kőolaj finomítási és feldolgozási rendszer elemeit elpusztítva tudta tartani, és hát több mint negyed éve Oroszország gázolaj importőr és kőolajtermék importőr, ami egy nagyon-nagyon fontos eleme a gazdasági adviselésnek.
[00:10:10]Az előbb említetted ezt a 600 célt, amit az oroszok találtak el Ukrajnában júliusban.
[00:10:15]Arról esetleg tudsz valamit, hogy az megelőző hónapokhoz képest ez egy konstans adat, vagy növekedett, vagy csökkent esetleg aztalált céloknak a száma?
[00:10:25]Ez egy magas, de csökkent adat.
[00:10:28]Nagyjából egy ilyen 7-800-as volt a csúcs májusi júniusban, és onnan esett vissza, hogy ennek az az oka, hogy nagyon sok oka lehet.
[00:10:35]Tehát az ukránok például nemcsak kőolaj finomítókat támadnak, meg elkereskedelmi egységeket, hanem robbanóanyag és rakéta alkatrésszelállító üzemeket, irányítástechnikai üzemeket, amik a rakétákhoz, robotlevőkhöz szükség szükségesek, hogy ennek az eredménye vagy tartaléknak egy még nagyobb csapássorozathoz, ez ez majd jövőben kiderül.
[00:10:58]Most eddig elsősorban a az ukránpolgári lakosság ö elleni támadásokról beszéltünk, de a teljes képhez hozzá kell tenni, hogy egyébként az orosz civil áldozatok száma is növekedett.
[00:11:09]viszont a szakértők jelentős eltéréseket azonosítanak az orosz és ukrán stratégia között, miszerint az orosz csapások esetében határozottabban lehet azt azonosítani, hogy ez a civil lakosság ellenirányult, akár azért, mert ez egy bevásárlóközpont volt, vagy egy kettős csapás, amikor mondjuk egy f:30 órával később a segítségnyújtókat támadják, míg az ukrán csapásoknál inkább járulékos áldozatként lehet azonosítani a civileket.
[00:11:38]Ez egyrészt az egyik kérdésem az van, hogy ezzel az értékeléssel mennyire értetek egyet?
[00:11:45]Dorkozzád meg az lenne a másik kérdésem, hogy ez mennyire jelenik meg Oroszországban, az orosz médiatérben, vagy ott már inkább az van, hogy kifejezetten az orosz civileket gyilkolják az ukrán terroristák?
[00:11:56]Az első kérdésre válaszolva én ezzel az értékeléssel egyetértek, és kiegészíteném azzal, hogy van még egy elég fontos különbség ugye a két ország hadbiselése szempontjából, ami elég világosan kirajzolódik.
[00:12:06]Ez pedig az, hogy Oroszország szisztematikusan pusztítja az ukrán kulturális kincseket, az ukrán kulturális örökséget, templomokat, iskolákat, múzeumokat.
[00:12:15]Ugye ezeket rendszeresen érik rakétacsapások.
[00:12:20]Amit pedig nem ér rakétacsapás, azokat egyszerűen kifosztják, ha elérnek odáig, ha tehát ugye láttunk erre számos példát.
[00:12:26]Ezt Ukrajna nem csinálja.
[00:12:26]Tehát azért vannak jelentős különbségek ebben a tekintetben, hogy ebből misziváragát az ukrán média, az orosz médiatérben.
[00:12:35]Természetesen Oroszországban most választási kampány van, úgyhogy mindent teleog az egységes Oroszország párt, tehát a hatalompárt propagandája.
[00:12:45]Hát természetesen vannak más szereplők is az orosz politikai palettán, de azért ne feledkezzünk meg arról, hogy egy konszolidált autokráciáról beszélünk.
[00:12:51]Tehát itt alapvetően egy nagyon erősen korlátozott és kézvezérelt médiateret látunk, amit megtölt az a bizonyos propaganda, ami hát meglehetősen kényelmetlen helyzetbe került azáltal, hogy a lakosság egyre szélesebb körben tapasztalja a saját bőrén a háborút.
[00:13:09]Tehát azt, hogy az üzemanyagválságot nem sikerült elhárítani, tehát továbbra is nagyon jellemzőek a kilométeres sorok a benzinkútakon, már amelyik egyáltalán működik.
[00:13:20]látják ezt, tapasztalják azt, hogy egyre nehezebb az internetes vásárlások bonyolítása, nem kis részben a Wildberries és az Ozon logisztikai telephelyei ért támadások következtében, és még számos hasonló dolgot.
[00:13:32]Ugye az internet blokkolások továbbra is mindennaposak, a médiateret továbbra is egy nagyon keményen működő cenzúra határozza meg.
[00:13:40]Na most ebben azért, ha így végiggondoljuk, nem annyira kényelmes élni.
[00:13:44]Az oroszok is érzik ezt, ugyanakkor ezt a típusú elégedetlenséget a hatalom nem hagyja, hogy kicsatornázzák, csak nagyon-nagyon rejtett módon.
[00:13:52]Bizonyos helyeken ki lehet adni ezt a feszültséget, de azért a hatalom nagyon erősen kontrollálja, hogy ez hogyan lehetséges.
[00:13:58]A hivatalos győzelmi jelentések természetesen mindig arra helyezik a hangsúlyt, hogy hát lehet, hogy nálunk történt valami, mert ez a valami ez nem biztos, hogy mindig ki van fejtve, hiszen ne felejtsük el, hogy azért is retorzió jár, hogyha valaki például egy füstögő raktárat rögzít és posztol.
[00:14:12]Ezt nem szerencsés megtenni.
[00:14:15]Nyilvánvalóan az, hogy ezzel együtt az orosz közösségi médiában tényleg hemzsegnek a hasonló videók, az az emberek elkeseredését jelenti.
[00:14:20]Tehát ők pontosan tudják, hogy megüthetik a bokájukat, ha ít tesznek.
[00:14:24]De hát ha nincs információ, vagy amit hallanak, arról tudják, vagy jó eséllyel sejtik, hogy ez nem lehet az igazság, akkor ők maguk fogják posztolni, és ezt látjuk.
[00:14:33]A hivatalos győzelmjelentésekben természetesen nem ez jelenik meg, vagy maximum abszolút érintőlegesen ott az jelenik meg, hogy az ukrán felett micsoda károkérték az éjjel, illetve az, hogy mennyi drónt sikerült elhárítani az orosz légvédelemnek, hogy ebből hány száz csapódott be.
[00:14:49]Egyébként az van, hogy ezekben a statisztikákban rendre elsikkad.
[00:14:53]Már te is említetted már a Patriot rakétákat, illetve azt, hogy mennyire nem tudják az ukránok kivédeni az orosz ballisztikus rakétákat ezeknek az elfogó rakétáknak a hiányában.
[00:15:04]Zelenski szerint az amerikai készletek 10%-a elegendő lenne az összes orosz ballisztikus rakéta megállításához.
[00:15:10]Az 5% pedig arra, hogy Ukrajna átvészelje a telet.
[00:15:19]Mennyire látod reálisnak azt, hogy tudnak maguknak szerezni az ukránok?
[00:15:21]Azt ugye látják, mindenki szerintem látja, hogy nagyon erősen tepernek érte továbbra is.
[00:15:27]Meg is van nyilván erre minden indokúk.
[00:15:29]Trump tanácsadója és veje kiji látogatást tervezett.
[00:15:34]Ezt most a hírek, legutóbbi hírek szerint elhalasztották.
[00:15:38]Hangsúlyozottan nem eltörölték, csak elhalasztották egyébként pont az orosz ballisztikus rakéta miatt.
[00:15:47]Hogy látod, milyen esélyei vannak erre az ukránoknak?
[00:15:50]Ez egy nagyon jó kérdés.
[00:15:50]Elvileg a politikai szándék megvan.
[00:15:52]azért olyan pletykák is felmerültek, hogy a rakétáköt előállító cég, ugye a Rathan Luckid Martin közös terméke, a Patriot előállító cégnek fél attól, hogy Ukrajna olcsóbban fogja tudni előállítani ezeket az amúgy igen drága eszközöket, és hogy ilyen üzleti érdekvédelmet szeretnének valami módon kieszközölni.
[00:16:12]Ez az egyik.
[00:16:14]A másik, hogy miért nincs még Ukrajnába a politikai szándék által megígért elhárító rakéták tömege.
[00:16:19]Ugye tényleg úgy tűnik, hogy ez a Trumpin működésnek jellegzetessége, hogy ő nem egyeztetett az adminisztrációval, hogy ezt én be fogom mondani és sajtot tájékoztatón.
[00:16:27]És most mindenki kapkod, és próbálja intézni akkor a részleteket, hogy hova küldjük, mikor küldjük, hányat tudtok fogadni, milyen úton küldjük, hogy az oroszok ne lőjék szét például útközben.
[00:16:39]Tehát ilyeneket azért le kell egyeztetni, ami nem nem egy nap alatt nem egy zoom callon történik, hanem nagyon sok körön át.
[00:16:43]Azt milyen esélye van, de valószínűleg jó.
[00:16:46]illetve ez, amit Zelenski mondott, hogy ennyi százaléka a készletnek, ez egy érdekes, valószínűleg politikai, sőt biztos politikai állítás.
[00:16:54]Ugyanis, hogyha tudjuk, hogy hány darab balisztikus rakétát lőnek ki az oroszok, annak az elfogására tudjuk, hogy mennyi PC rakéta kell.
[00:17:03]Hogyha az lenne az amerikai készletek 10%-a, akkor az amerikaiak nem hagyták volna abba Iránnak a támadását.
[00:17:10]Tehát, hogy az amerikaiaknak valószínűleg ennél sokkal kevesebb elfogó rakétájuk van, ami nem azt jelenti, hogy nincs.
[00:17:14]Nem azt jelenti, hogy például az amerikai honilégvédelem bármi módon csorbát szenvedett, vagy a csendes óceáni amerikai érdekeltségek védelem bármi módon csorbát szenvedett, de ha most megint el kéne kezdeni negyed éven keresztül minden nap tucatyszámra ellőni, akkor nagyon hamar elfogyna, és a gyártás nem pörgették fel.
[00:17:29]Ez egy ilyen érdekes kérdés.
[00:17:31]Mikor lesz ott?
[00:17:34]Nem tudom, de valószínűleg egy egy nagyon nagyon tényleg politikai szándék kérdése, nem akarok tippelni, nagyon hamar is megérkezhet.
[00:17:40]Az ukrajnai gyártás mikor indul be?
[00:17:42]Na az egy nagyon jó kérdés.
[00:17:45]Valószínűleg egy, ha minden jól megy, akkor egy éven belül.
[00:17:48]Egyébként ugye a britek is bejelentették, hogy a Stormshadow receptjét azt megosztják az ukránokkal, de ez sem tűnik egy rövidtávú azonnali fellélegzést biztosító megoldásnak.
[00:17:57]Egy ilyen felajánlás mikor materializálódhat?
[00:18:02]Megint csak a gyártóc és az ukrán partnernek a egyességétől függ.
[00:18:07]És van egy érdekes olvasata ennek, hogy a Stormshadowra nincsen annyira szüksége az ukránoknak.
[00:18:13]Miért?
[00:18:13]Mert van saját gyártású mélycsapásmérési képességük, amivel elég gazdaságosan tudnak dolgozni.
[00:18:18]Persze a Stone Shadow egy egy nagyon nagyobb képességet jelent, magasabb találati arányt, viszont viszont sokkal drágább is pont ezért.
[00:18:26]Úgyhogy ez valószínűleg részben egy persze egy politikai goodwill, meg nem baj az, hogyha egy egyfajta csapást többféle eszközre végre tudunk hajtani, hiszen ez ez biztosítja azt a azt a rezilienciát a katonai szervezetnek, ami szükséges ahhoz, hogy az ellenség ellenszándéka közben is fenn tudja tartani azt a tevékenységet, ami mi nekünk meg kedvező.
[00:18:46]Tehát nem baj az, hogyha több több dologból választhatunk az étlapról, de másik oldalról ez egy ez egy brit gazdasági megfontolás.
[00:18:52]Ugyanis látják azt, hogy Ukrajna nagyon-nagyon sok téren a nyugati technológiánál olcsóbban csinál, nem sokkal rosszabbat, vagy egyenesen egy ugyanolyan jót.
[00:19:01]Tehát jobbat csinál olcsóbban.
[00:19:03]És ez ezen azért próbálnak valamit fogni legalább lehet, hogy nem tudom, ugye nem látunk bele, de lehet, hogy technológia transzfer, gyártásszerési tudás is cseré is benne van.
[00:19:14]Tehát itt ilyen dolgok is vannak a háttérben.
[00:19:16]Miközben Zelenszki egy látványos küzdelmet folytat a Patriot rakétákért, az ukránbál politika sem csitul.
[00:19:21]Ugye az előző adásunk környékén történt az ukrajnai kormányváltás.
[00:19:28]Zelenszki akkor rúgta ki az extrém népszerű védelmi miniszterét, Mihló Federovot, aki egyébként továbbra sem a a csendes kicsekkolás pártján van.
[00:19:37]Ő nem engedi el a kirúgását.
[00:19:39]És egyébként ismét behozta az ukrán közbeszédbe a választások témáját.
[00:19:44]Ugye Ukrajnában, ha jól emlékszem, két éve kellett volna elnökválasztást tartani.
[00:19:47]Ezt a háború miatt nem lehetett megtartani.
[00:19:51]Kifejezetten az alkotmány is tiltja ezt.
[00:19:54]De most Fedorov arról beszélt, hogy szerinte Ukrajnának el kell kezdenie beszélni arról, hogy mikor és hogyan lehet újraválasztásokat tartani, hiszen a demokrácia nem válhat Putytin túszává, és neki egyébként erkölcs joga van ahhoz, hogy felvesse ezt a kérdést.
[00:20:08]Ezzel párhuzamosan a korábbi hadsereg főparancsnokból lett londoni nagykövet Valerí Zaruzsni is hát aktív ebben a kérdésben.
[00:20:17]És egész egyszerűen úgy tűnik, hogy nagyobb lett ez a zaj az ukrán választások környéké körül, de szerinted közelebb kerültünk bármennyivel is ahhoz, hogy konkrétan választások legyenek egy háborús országban?
[00:20:30]Ezt kívülről nehéz megmondani.
[00:20:31]Úgy gondolom, hogy egy szempontból igen.
[00:20:33]És ez a szempont pedig az, hogy úgy tűnik, hogy az a tabu, hogy ezt a témát felhozni sem szabad, ez megtörni látszik.
[00:20:40]Mégpedig azért, mert Fedarov alapvetően elég nehéz lenne azzal vádolni, legyen bár most ők egybeszett, ugye kikerült a kormányból.
[00:20:49]Ö tehát őt elég nehéz lenne azzal vádolni, hogy mondjuk orosz érdeket szolgálna, vagy Zelenszki régi belpolitikai jelenlábasa lenne, hiszen egészen a közelmúltig ő Zelenszkivel egy nagyon szoros szövetségi viszonyból viszonyt ápolt.
[00:21:01]Tehát ő gyakorlatilag Zelenszki embere volt egészen a közelmúltig.
[00:21:05]Tehát az, hogy ezt ő vetette be, ő dobta be a köz a közbeszédbe, és a közbeszéd azért azóta is élénken foglalkozik ezzel, ez egyfajta tabúdöntésnek tekinthető.
[00:21:16]Ugyanakkor úgy gondolom, hogy érdemben nem kerültünk hozzá közelebb, tehát a hadiállapot továbbra is fenn áll, ami lehetetlenné teszi a választások megtartását.
[00:21:23]Ugye rengeteg minden más is kéne hozzá, de ugye ez lenne a nulladik lépés, ez sem áll fent.
[00:21:28]Tehát itt a tabu megtörni látszik, de érdemben nem kerültünk hozzá közelebb.
[00:21:32]Ugyanakkor az látható, hogy az ukrán közvélemény mintha bizonyos változásokra elkezdene figyelni.
[00:21:40]Tehát van a Kieb van Kievben a Nemzetközi Szociológiai Intézet, ami rendszeresen szondázza az ukrán közvéleményt.
[00:21:46]És néha ezt a kérdést is fel szokták tenni.
[00:21:48]Legutóbb márciusban tették fel ezt a kérdést az ukrán lakosságnak, hogy mi a véleményük a választásokról, mikor lehet szerintük ilyet tartani egyáltalán.
[00:21:55]És jelenleg augusztusban ugye ez még Fedorov kijelentése előtt felvett adatsor.
[00:22:03]Mindenesetre most az augusztusi mérés szerint 15% válaszodó van, aki lelkes és választana akár most is.
[00:22:09]Tehát gyakorlatilag itt egy 15%-nyi válaszadó jelezte azt, hogy ők nem vernák meg a háború végét, ők szavaznának akár most is.
[00:22:17]Csak, hogy ezt ezt tisztezzuk, akkor ez a kormányváltás után, de még a választásokról való beszédről szól a kijelentések előtt.
[00:22:24]Igen, igen, igen.
[00:22:26]Tehát van egy 15%, aki aki úgy gondolja, hogy a háború előtt is, háború vége előtt is szavazna.
[00:22:31]Már 23% válaszolta azt erre a kérdésre, hogy elfogadná a választást és annak eredményét is már egy tűzszünet és hiteles biztonsági garanciák nyújtása után is.
[00:22:41]Tehát ugye ez nem egy hivatalos vége a háborúnak, hanem csak egy tűzszünet.
[00:22:46]Ez az, ami érdemben változott.
[00:22:48]Tehát márciusban ez a szám, aki belemenne egy ilyen választásba, egy tűzszünet esetén is, ez még csak 13% volt.
[00:22:54]Tehát itt egy 10%-os bővülést látunk.
[00:22:57]Ugyanakkor az ukrán választóknak a nagyon nagy része továbbra is csak egy végleges békemegállapodás után szavazna.
[00:23:03]Tehát 57% válaszolta most ebben az augusztusi felmérésben, hogy először véget kell veszni teljesen, először legyen vége teljesen, és amikor már minden megnyugodott, akkor lehet egy akkor lehet egy választást lebonyolítani.
[00:23:18]Tehát az látható, hogy a közvélemény mintha valamelyest kezdene hajlanni abba az irányba.
[00:23:23]Ugye látunk itt egy 10%-os bővülés azok körében, akik már akár egy tűzszünet esetében is szavaznának, de azért ez nem úgy tűnik, hogy hirtelen átbillenni látszik.
[00:23:33]Ebben a választásokhoz kötődő beszélgetésben hát nagyon erősen megjelennek hadsereghez köthető személyek, akár a volt védelmi miniszter, akár a korábbi hadsereg főpancsnok.
[00:23:42]Ez nyilván egy háborúban álló ország esetében nem jelent egy óriási meglepetést, de Márk szerinted a hatalmasra duzzasztott ukrán hadsereg mennyire tekinthető bármennyire egységesnek politikai kérdésekben?
[00:23:57]Alapvetően nem, hiszen minden egyes hadsereg az adott ország állampolgárénak a lakmuszpírja és sokféle emberekből áll.
[00:24:04]viszont egy erős politikai aktor, és hát nem azt jelenti, hogy itt a hadsereg itt főleg még háború van bármiféle pucsot fog kezdeni a legitim, hangsúlyozottan legitim ukrán kormányzat ellen, hanem azt jelenti, hogy a mé a hadsereg a legnépszerűbb szervezet, a legtámogatottabb, messze a legtámogatottabb szervezet és a katonai vezetők közül a kiemelkedők is, ugye a Budanov, Zaluzsni vagy akár a Drapatyi, ők azért kiemelkedően népszerű emberek, akikre ők azt mondják, hogy ő ő nekünk tetszik, mint akár mint egy influencer, tehát nagy tömegek véleményént képes befolyásolni, és esetleg ez majd hatással lehet egy későbbi választási folyamatra, de alapvetően itt is azért vannak igen szélső jobbos szereplők, akik például az ellen is tiltakoznak, hogy a teljes felszabadításig bármiféle egyesség legyen az oroszokkal.
[00:24:57]Vannak nagyon mérsékeltek, akik azt mondják, hogy akár most is megegyezhetünk, és a kettő között minden sz minden szintén szinte minden.
[00:25:05]Zelenski megint bejelentett egy olyan idősávót, amikor szerinte esély van arra, hogy lezárják ezt a háborút.
[00:25:10]Ez most 2026 decembere az Egyesült Államokban megrendezésre kerülő G20 csúcs és 2027 nyara közötti időszak.
[00:25:23]Ugye itt nyáron fog valószínűleg megkezdődni a 28-as elnökválasztásnak a amerikai elnökválasztásnak a kampánya.
[00:25:31]Katonai szempontból már te mire számítasz ebben az évvége, jövő év eleje időszakban, ami alapján az ukrán elnök ezt a kijelentést tehette?
[00:25:40]Katonai szempontból az ukrán elnöknek igaza van, hiszen egy ilyen nagyjából holdpont várható ekkor a jelenlegi tudásunk szerint.
[00:25:46]ugyanis most a háború abban abb a helyzetben ért a hadviselésnek a módja, hogy rengeteget számít, hogy mennyire sűrű a növényzet és milyen a a terepnek az álcázóképessége.
[00:25:58]Ugyanis mindkét fél a támadó műveleteit ezeket kihasználva igyekszik végrehajtani.
[00:26:03]Erdőfoltok, fasorok, folyótorkolatok, tényleg ilyen ártéri területek ezeken harcolnak.
[00:26:11]hogyha szabad egy-két példát, tényleg röviden.
[00:26:13]U ugye az oroszoknak van egy fő főcsapás iránya, ez slovion krematorszkal szembe pont keletről.
[00:26:18]Itt idén egy olyan nagyjából egy 30 km szélesen, egy olyan 5-10 km mélyen tudtak előrenyomulni.
[00:26:27]Viszont egyre nehezebb, ugyanis itt egyre nyíltabb a terep.
[00:26:32]Érdekesség, hogy miért is tudtak itt előrenyomulni.
[00:26:34]Még az előző vezérkari főnök, ugye a Sirski, akinek a saját kis leblingje voltak a rohamcsoportok, akik roham roham alakulatok, akik végtelenítve kapták a az emberből is az utánpótlást, az újoncokat.
[00:26:47]És például az orosz főcsapás iránnyal szemben védekező ukrán 24.
[00:26:52]gépeset lövészár nem kapott újoncokat, nem kapott erősítést, és amúgy drónokat se nagyon, csak magán vagy közadakozásból.
[00:27:01]És egy nagyon kiváló magyar haditudósító, Győri Boldizsártól tudom, hogy beszélt a 24-esek sajtótisztjal, és mondták, hogy amint leváltották vezérkori főnököt, utána elkezdték kapni az újoncokat, akiket amúgy nekik még saját maguk ki kell képezzenek.
[00:27:13]És emiatt is egy népszerű alakulat, mert bérenkívüli jutatásként a túlélést fokozó tudást ad az embereknek, akik hozzájuk kerülnek.
[00:27:20]Szóval itt van egy orosz támadási orosz sikeres előrehaladás, mármennyire ezt szerint egy sikeresnek.
[00:27:27]És megint m pont mint 22 őszén, szinte a front két végén Limannál, illetve Lent Impro régióban két sikeres ukrán támadásról van szó.
[00:27:37]Nagyon-nagyon röviden, akit érdekel, olvasson utána.
[00:27:39]A délkeleti régióban a 29.
[00:27:43]gárda hadsereg ellen sikeresen támad az ukrán 80.
[00:27:46]légiandár, a 79.
[00:27:49]légiraandár és egyéb alakulatok kiegészítésével.
[00:27:51]Tőlük eggyel délre 36.
[00:27:54]gárdalcsereggel szemben kevésbé sikeresen támadnak a rohamezredek egyes zászlóaljai és érdekes módon az oroszoknak egyelől délebbre az ötödik gárda összevenni hadseregei mindig támad nyugat felé de egyelőre sikertelenül ez egy nagyon sikeres ukrán ellentámadás ami fél éve tart kihasználva a terepet kihasználva a korábban említett nagyon jól begyakorolható és művelhető hétfázisú támadási módszert ami a türelemre a koordinációra és a helyi parancsnokok döntési szabadságára épül és most derül került ki, vagyis hát tudható volt, és hogy honnan lehet tudni.
[00:28:27]Az oroszok ugye állat általában amúgy most már AI generált videókat tesznek ki, hogy ezt meg ezt a falut elfoglaltuk és oda kiküldtünk egy nyomorultot, aki felhúzta a zászlót.
[00:28:37]Aztán persze később az ukrán drónok megsemmisítik, de erről már nincsen videó orosz oldalon.
[00:28:40]És ezekre a helyekre, még illetve enné ennek mögötti helyekre most már olyan videókat tesznek ki az oroszok, hogy sikeresen odalttünk az ellenségre.
[00:28:49]Tehát, hogy kicsit hátrébb, hozzáképest hátrébb öltük meg a gaz ellenséget.
[00:28:53]És Liman várost északról, észak-nyugatról próbálták bekeríteni az oroszok.
[00:28:58]Ide a Sandri Halloween Nove tengelyen a 144.
[00:29:01]gárda gépeset lövészhadosztály egy fél évet tolja be az embereket, hogy mint egy ilyen mintha rá akarna marni felülről tényleg az ember meg akar fogni felülről valamit és így nagyjából ugye a mutatójját már szinte ráteszi és az új percénél új tövénél az ukrán most úgy néz ki hogy keresztbe el tudták metszeni ezt a ezt a kiszögellést nem teljesen viszont nem is kell hiszen most már mindkét fél bőven képes több mint 10 kmrel a másik fél háta mögé hatni és így egy jelentős mértékű orosz erős erőt sikerült úgymond gyakorlatilag bekeríteni, de mindenképp ami fontos, hogy Liman városnak a rárosan rehezedő nyomást és az ott az ukrán 66.
[00:29:39]gépest, dandár és egyéb dandárok rejezedő nyomást sikerült valamelyest enyhíteni, és ez ez a nyomás enyhítés, a sikeres ellenlökések sorozata ez az ukrán harmadik hattest, a régi Azovra épülő hattestnek az eredménye.
[00:29:52]Mindek alapján, amit most itt itt gyorsan elhadartam, és tényleg nagyon felületesen, az alapján az látszik, hogy idén nagyjából, amikor bejön az igazi TL novemberde december, és tényleg az az addig is növekvő képességű dróncsoportok mindkét oldalon tényleg mindenféle mozgástámadást elletetének, addigra az ukránok sikeresen megnyerik a 2026-os évi hadjáratot abban az értelemben, hogy jelentősebb saját területet szabadítottak fel, illetve az orosz fő támadásnak az élét csorbították.
[00:30:23]És ezután következik a tél, amikor valószínűleg még mindig nem lesz elég PC rakétájuk az ukránoknak, és megint borzasztó nyomorúságos körülmények lesznek az ukrvárosokban télen.
[00:30:33]Viszont az oroszoknál is egyre rosszabb lesz a gazdasági helyzet.
[00:30:37]Ugye nem nemrég egy ebben az ügyben publikáló orosz tudóst is elvittek a hatóságok, de ezt Gyork ilyen pontosabban tudja.
[00:30:45]Tehát itt valószínűleg arra gondol, hogy nekik most úgy nagyjából a fronton jó.
[00:30:49]A hátországban nagyon rossz, Oroszországnak is most elég rossz.
[00:30:55]Mindkét fél egyszerre ért nagyjából egy holdpontra.
[00:30:58]Ebben bízik.
[00:30:58]Ez talán előfordult.
[00:31:00]És ilyen még nem volt 2022 február 24-e óta, hogy mindkét fél egyszerre van nagyjából közel ahhoz, hogy valami megegyezést lehessen elérni.
[00:31:11]Ő ebben bízik, efelé dolgozik a hadsereg, és ez világosan látszik.
[00:31:14]Orosz részről is volt valamiféle reakciónak tekinthető kijelentés.
[00:31:16]Az orosz elnöki szóvivő arról beszélt, hogy Putyin elnök is nyitott arra, hogy meghallgasson a háború lezárásával kapcsolatos új javaslatokat.
[00:31:26]Ugyan hozzátette azt, hogy amíg azok megfelelnek az orosz érdeknek, ez egy olyan kijelentés, ami végtelenszer elhangzott már, és nagyjából semmit nem jelent.
[00:31:37]Vagy szerinted most ebben a most 26 augusztus végi helyzetben nem sokkal az orosz választások előtt?
[00:31:44]kell egyáltalán jelentőséget tulajdonítanunk ennek a kijelentésnek.
[00:31:49]Én a magam részéről nem tulajdonítanék ennek különösebb jelentőséget, annál is inkább, mert szinte ezzel egy időben hangzott el egy azóta az orosz médiában rendkívül nagy karriert befutó Putyin beszéd, amelyben viszont ő azt a megállapítást tette, vagy hát ilyen cinkosan kiszólva a közösség közönségnek, hogy hát ha nem háborúznánk, mégis mit csinálnánk?
[00:32:09]Tehát ez ilyen hát azért a bloggereknek és felháborodott lakossági szerzőknek voltak ötleteik, hogy ők mit csinálnanak szívesebben, mintogy a háború hatásait a bőrükön viseljék.
[00:32:21]Tehát mindenesetre amire amire utalnék ezzel, az csak az, hogy valójában úgy gondolom, hogy itt az orosz retorikában érdemi fordulatot jelenleg nem látunk.
[00:32:30]A kampánynak nyilván egy nagyon meghatározó témája az, hogy mi történik most.
[00:32:34]De hát nem nem ebbe az irányba mutatnak a dolgok.
[00:32:39]Ja, a szeptember végén lesznek az oroszországi választások.
[00:32:42]Erről már korábban is beszéltünk.
[00:32:43]Tudnál kicsit arról beszélni, hogy hogy állnak most az erőviszonyok és a háború mellett mik a meghatározó témák az úgynevezett kampányban?
[00:32:53]Természetesen az orosz választások mindig egy rendkívül hálás téma, mert úgy lehet róla sokat beszélni, hogy ugye egyrészt pontosan tudjuk, hogy ki fog győzni.
[00:33:04]Gyakorlatilag a dramaturgia az, amit figyelembel kell kísérnünk egyes egyedül.
[00:33:07]Tehát Oroszország továbbra is egy konszolidált autokrácia, amely ugyan tart választásokat, de ezek sem nem szabadok, sem nem tiszták semmilyen szempontból.
[00:33:16]Tehát többek között nemzetközi választási megfigyelők már jó régóta ezeknek a választásoknak a közelébe sem mehetnek.
[00:33:23]Oroszország természetesen azért, hogy demonstrálja főként a saját lakossága felé, hogy de hát vannak nálunk választási megfigyelők.
[00:33:31]Wehe nemzetközi megfigyelőket home.
[00:33:33]Ezért jellemzően hívnak választási megfigyelőket többek között a fák térség országaiból, illetve a sákhái együttműködés szervezetéből, ami azt jelenti, hogy olyan példaértékű demokráciák küldöttjei demonstrálják azt és erősítik meg, hogy Oroszországban minden rendben ment, mint Belarusz vagy a kínai népköztársaság.
[00:33:53]Tehát vannak ugyan nemzetközi megfigyelők, de őket nem az EBESZ küldi és nem az Európa tanács, ugye őket nem engedik ezeknek a választásoknak a közelébe.
[00:34:01]Tehát valóban szeptember 18 és 20 között választásokat tartanak, sok szinten lesznek választások.
[00:34:09]Ami miatt ez kiemelt figyelmet érdemel, az azért van, mert amiatt ami miatt három napos ez a választás, az a dúma választások miatt van.
[00:34:16]A dóma az Orosz Parlament alsóházának felel meg.
[00:34:18]500 széket kell majd betölteni ebből.
[00:34:23]Ez a szavazás vegyes rendszerben zajlik le, tehát 225 egyéni választókerületi jelöltet lehet megszavazni, és további 225 ember pedig listán kerül be.
[00:34:30]Ö emellett még számos másik választást is tartanak, hiszen Oroszországban, hogyha időközi választásokat kell tartani, vagy regionális, esetleg helyi, tehát nagyon sok szinten mennek Oroszországban választások, amik ezek közül ebben az évben aktuálisak, ezeket összevonják, hogy logisztikailag könnyebb legyen lebonyolítani, és akkor ezeket ugyanazon a szeptemberi hétvégén tartják meg.
[00:34:54]Tehát ez egy egységes választási nap, így is nevezik.
[00:34:56]És akkor ami miatt mondom ez kiemelt figyelmet kap a a nemzetközi nyilvánosságban is, az, hogy a dúma is ugye most kerül megválasztásra.
[00:35:04]Tehát alapvetően itt most mondhatnánk azt is, hogy van tétje, hiszen valami nagy dolog történik.
[00:35:11]Valójában a hatalompárt számára különösebb tétje ennek nincs.
[00:35:12]Ami viszont mégis izgalmas ezzel kapcsolatban, az az, hogy úgy tűnik, hogy a putyini hatalompárt mégsem annyira biztos a győzelmében.
[00:35:20]Ennek az egyik kele egyrészt az, hogy miközben Vladimir Putyin korábban sosem promótálta direktben ezt a pártot, tehát ő hivatalosan független volt ettől a párttól.
[00:35:31]Ő gyakorlatilag itt a politika háborgómsara fölött egy ilyen kimagasló államfőként jelent meg.
[00:35:38]Most határozottan összemosódik már ez a kampány.
[00:35:43]Tehát ők kifejezetten kampányol ezért a pártért.
[00:35:45]Jól lehet, ez most nem egy elnökválasztás, az ő székét semmi sem fenyegeti, de kampánykörútra is indult, amiről mindjárt ejtek még néhány szót, mert vannak kifejezetten szórakoztató elmeik.
[00:35:54]Na, mindenesetre ugye itt azt látjuk, hogy vannak pártok.
[00:35:58]Az egység és Oroszország párt, a hatalompárt.
[00:35:59]Ez az, amelynek szekerít most Vladyimir Putyin és nyilvánosan tolja, amelyet eddig nem csinált.
[00:36:04]Hát vannak itt még mások is.
[00:36:06]Tehát amikor a az orosz politikáról beszélünk, akkor ugye rendszeren belüli ellenzéki pártokról szoktunk beszélni.
[00:36:12]Ennek az az oka, hogy vannak ugyan pártok, amelyek ugye névben eltérnek az egységes Oroszországpárttól, tehát hatalompárttól.
[00:36:22]Valójában ugyanakkor mégis csak egyrészt a Krem hozta őket létre, a Krem finanszírozza őket, és ezt a bábszínházat a Krem rendezi meg.
[00:36:27]Tehát vannak ilyen pártok, ezek azok a pártok, amik beülhetnek még a dumába is.
[00:36:32]Igen.
[00:36:35]Promótálhatnak akár a hivatalos narratívától némileg eltérő kampányüzeneteket is.
[00:36:39]Ugyanakkor minden lényeges kérdésben együtt szavaznak az egységes Oroszország párttal.
[00:36:44]Tehát azért amikor amikor szint kell vallani, amikor valódi tétje van egy egy cselekedetnek, egy gombnyomásnak a dúmában, hát ott értelemszerűen kibújik az ök a zsákból.
[00:36:54]Tehát például mire gondolok itt?
[00:36:56]Az egyik ilyen kreatúrapárt, az egyik ilyen rendszeren belüli ellenzéki párt, amely jelenleg úgy tűnik, hogy második legnépszerűbb, természetesen jóval lemaradva a hivatalos mérések szerint az egység és Oroszország pártól ez az új emberek párt.
[00:37:08]Na most ez például felkarolta az internet blokkolások szémáját, és például ezek ellen szónokol, de itt nagyjából ennek vége is van.
[00:37:17]Tehát olyan kritikát, ami valóban fájna a kremnek soha nem fogalmaz meg, ilyeneket soha nem vesz a szájára.
[00:37:23]Tehát például ez egy olyan kreatúrapárt, amelyet a Krem azért hozott létre, hogy a liberálisokat próbálja meg valahogyan a saját hálójába terelgetni.
[00:37:31]Hát, hogy ez mennyire sikerül, ezt majd meglátjuk, de ugye ez az egyik ilyen.
[00:37:35]A másik ilyen ez a kommunista párt.
[00:37:37]Egyébként az ő népszerűségük ezzel az előbb említett új emberek párttal szinte megegyezik.
[00:37:40]Ugye jellemzően a választásokon az szokott lenni a kérdés, hogy ki a nagy második.
[00:37:46]Jelenleg is ez itt a kérdés.
[00:37:46]És vannak még mások is, például a csak nevükben liberális és a csak nevükben demokraták.
[00:37:54]Vannak ilyenek is, aki viszont nem került fel a szavazólapra.
[00:37:56]Ezt mind arról a nézők és hallgatók is értesülhettek.
[00:37:59]Ez a Jabblok párt.
[00:37:59]Ako ugyan már jó régóta nem volt egyébként benne a dumában, tehát nem nem egy olyan pártról van szó, aminek a népszerűsége még felért volna az égig.
[00:38:09]Nem erről van szó, hiszen azért nem jutottak be ugye az elmúlt az elmúlt választások során a dómában, mert egyszerűen nem tudták megold megugrani a parlamenti küszöb.
[00:38:16]Ez volt az egyetlen olyan párt, amelyik hivatalosan is a háború ellenes álláspontját képviselte.
[00:38:26]Hát ami alapvetően már így magában is egy nagyon furcsa helyzetet egyezett, hiszen úgy kellett volna, vagy hát úgy próbáltak táncolni ebben a vábszínházban, hogy gyakorlatilag minden egyes mondatukért ugye a hatályban lévő törvények alapján börtönbe kerülhettek, hiszen hivatalosan ugye nem lehet megfogalmazni olyan véleményt, ami vagy ugye idéző mutatok itt közben diszkreditálná az oroszági fegyveres erőket, vagy a háború elleni véleményt képviselni.
[00:38:53]Tehát valójában ők olyan üzenetekkel kellett, hogy operáljanak, amiért egyébként simán lecsukhatnak, elvihetnek bármikor bárkit.
[00:39:01]De hát nem is kell ezt ugye hivatalosan és egy hivatalos rendezvény keretében elmondani, ezt bőven elég kiposztolni, vagy bőven elég ilyen posztokat lájkolni, mint azt nem olyan sokkal később bizonyos politikusaik is megtudták, és erről is szeretnék még beszélni.
[00:39:15]Mindenesetre hát történt, ami történt a Jabblokártot a Kraml elsőre hagyta elindulni.
[00:39:22]És hát ugye többen spekuláltunk arra, hogy azért a krem számításai szerint egy ilyen kis szelepet lehet, hogy van értelme hagyni.
[00:39:28]Tehát van értelme hagyni elindulni egy ilyen pártot, amelyik a hatalom ellen nyíltan áll ki, amelyik a háborút nyíltan ítéli el.
[00:39:36]És hát a Krám azért van olyan ügyes a választási csalásokban és a választási manipulációkban, hogy hát végül is tudnák úgy keverni a lapokat, hogy hopp, hát hagytuk őket elindulni, milyen gállásának voltunk.
[00:39:46]Lehet sajnos ezt a parlamenti kü ezt a bejutási küszöbet csak nem tudták megoldani.
[00:39:50]Lám az oroszoknak még sincs baja a háborúval.
[00:39:54]Lám mehetünk együtt előre.
[00:39:54]De nem ez történt, hanem két olyan ügyben két olyan ügyben támadt probléma a járblakok körül amelyek valójában mindkét alkalommal meglehetősen mondva csinált ügyek.
[00:40:06]Tehát gyakorlatilag az egyik egy szerzőjogi probléma volt.
[00:40:12]Hivatalosan nem az egység és Oroszország párt lépett fel egyébként a járblokó indulása ellen, hanem a Róina, ami egy szélső jobboldali, tehát még az egység és Oroszország pártnál is inkább a jobb szélen található párt.
[00:40:23]Nehéz azt elképzelni, de ilyen is van.
[00:40:25]Tehát hivatalosan ők nyújtottak be keresetet, hogy zárják ki a jablakót az indulásból.
[00:40:32]Ö többek között egy olyan szerzőjogi problémára utalva, amely szerintük problémás volt, hogy egy olyan dalt használtak a kampányfilmjükben, amelyhez ők úgy gondolták, hogy a szerző nem adott engedélyt.
[00:40:43]Ezt a dalt egyébként a hallgatók is ismerhetik, ha látták esetleg az egy kis senki Putyin ellen filmet.
[00:40:50]Ezzel indul, amikor a kórusban énekelnek a gyerekek.
[00:40:52]Egy rendkívül ártatlan dalocska.
[00:40:54]Puszigdáb ugye szonce ez a címe.
[00:40:57]Mindig süsson a nap.
[00:41:01]Tehát ezt a dalt használta a Jabbloko egy kampányfilmjében, és hát úgy tűnik, hogy ez egy probléma volt.
[00:41:06]Annak ellenére egyébként, hogy ezen a bizonyos tárgyaláson a szerző jogi örököse is ott volt, és ő fel is szólalt, hogy hát ő nemhogy nem bánja, hogy használták ezt a dalt, de kifejezetten megengedi, sőt támogatja, mert ő alapvetően szimpatizál ezzel a párttal, ami innen nézve hát nem tűnik, egy nagy shónak mondott valamit.
[00:41:23]Ez az orosz kontextusban egyébként elképesztően bátor dolog volt, és azok az emberek is elképesztően bátrak voltak, főleg fiatalok, akik itt a tárgyalás alatt összegyűltek a bíróság előtt és a fellebbezés alatt is összegyűltek a bíróság előtt.
[00:41:37]El is vittek elég sokakat közülük, és nekik valószínűlegnak az elkövetkező életükben, elkövetkező években, elnézést, nem lesz különösebben könnyű életük, nekik sem és a sortagjaiknak sem.
[00:41:47]Tehát látjuk azt, hogy a háború ellenes pártot nem engedték elindulni.
[00:41:53]Most gyakorlatilag csak olyan pártok indulnak, akik támogatják, helyeslik, bátorítják a szavazóikat arra, hogy hogy értsenek egyet a hatalommal.
[00:42:00]Tehát gyakorlatilag most már az utolsó fügefalevél is lehult az orosz állítólagos demokráciáról, hiszen jól látható az, hogy olyan párt, ami olyan témát hoz be a közbeszédbe és ilyet képvisel tartósan, ami a hatalomnak kényelmetlen, nem is indulhat a választásom.
[00:42:16]Dorka említette most itt a háborút, háborúellenességet, választásokat, és ebben a kontextusban, az előző adásban is beszélgettünk az orosz mozgósítás lehetőségeiről.
[00:42:29]Most is fogunk majd erről beszélni.
[00:42:31]Viszont Márk, egy kicsit tudnál beszélni még előtte a hivatalos veszteségi adatokról mind a két fél esetében, hiszen ezek nagyon szervesen hozzátartoznak a mozgósítás vagy részleges mozgósítás témájához.
[00:42:43]Utána jártam, ugye nem tudtok ugye felkészülünk az adásra.
[00:42:45]hivatalos veszteségi adatok most olvasnom kell Ukrajnában ez a nagyjából 50000 fő halott és olyan 40 45 ö bocsánat 450000 körüli a nem gyógyítható tehát súlyos sebesült és eltűnt ez a hivatalos Oroszországban hivatalos az 5937 fő elesettiről nincs hivatalos adat tehát azért egyik se igazt lássuk be a valószínű, amit nagyon sokféleképpen alátámasztott, validált módszertannal összeállított számok, mindenféle adatbázisokból, következtetésekből a valószínű, és ez nem azt mondom, hogy ez tuti fix, de ennél közelebb ugy nem tudunk kerülni a valósághoz.
[00:43:32]Oroszoldalon fél millió halott és 1,2 millió sebesült.
[00:43:36]Nagyjából még egy 100000 fő eltűnt.
[00:43:39]A teljes veszteség 1,6 1,7 millió fő.
[00:43:42]ukrán oldalon 160000 fő halott, 500000 fő sebesült, tehát egy olyan 650-700000 főnyi teljes fő teljes vegszességről beszélhetünk.
[00:43:54]Ezek mondom a a legkevésbé valószínűtlen adatok.
[00:43:57]És a mozgósítással kapcsolatban most repednek számok, hogy most az oroszok akkor 300000 főt fognak mozgósítani satöbbi, satöbbi.
[00:44:05]Ilyen ezt abból vonják le, hogy a sorkatonai állomány rendes éves bevonultatásával mire milyen létszám kezelésére képesek, hogy az eddigi mozgósítási hullámok, vagy az önkéntes bevonás, de mindenféle ilyen közvetett számításokból tényleg a leg két két szűk keresztmátszet van.
[00:44:23]Az egyiket Dorka nagyon jól leírta, hogy a hogy a politika hogy érzékeli a lakosságnak az attitűdjét, hogy mennyire tűrnék el az oroszok, ha egy ilyen nem rendkívül népszerűtlen háborúba el kéne kezdeni elmenni, meghalni.
[00:44:36]Ez az egyik.
[00:44:39]A másik keresztmetszet, ami meghatározza, hogy mennyi ember tud kezelni a hadsereg.
[00:44:43]És itt nem arról kell gondolni, hogy akkor itt mindenkívől proféett szuperharcost fognak faragni.
[00:44:48]épp ellenkezőleg az orosz hadsereg és az orosz hadtudomány által kidolgozott háborús és támadási, főleg támadófatok lesznek ezek támadási módszerek.
[00:44:57]Ez tényleg egy-két hét kiképzés elegedni, és akkor lehet menni jó szórakozást.
[00:45:00]Úgyhogy itt a kérdés az tényleg, hogy milyen gyorsan meg hogy mennyi idő alatt tudnak mennyi ember bevonni, mert hogyha csak úgy csöpögtetik úgymond idézőjélbe csak havonta 100zresével az embereket, az nem lesz elég semmire.
[00:45:12]hogyha egyszerre egy hónapban megjelenik tényleg 3-400000 jól egy relatíven jól képzett orosz katoná az két hét és őket be tudják vetni a megfelelő drón és tüzésségi támogatásra és a valóban profi rohamcsoportok támogatásával akkor viszont komoly eredményt érhetnek el de ez tényleges találgatás eddig az elmúlt idő elmúlt kampányidőszak tapasztalatai alapján hogy látod mennyire változott a ez esetleges mozgósítással kapcsolatos kalkuláció a hivatalos narratívák szerint nem lesz, dehogy lesz mozgósítás.
[00:45:44]De hát ne felejtsük el, hogy az előző mozgósítás előtt pontosan ugyanezt mondták.
[00:45:49]Ukrajna lerohanása előtt szintén tagadták, hogy ilyesmire készülnének.
[00:45:53]Tehát valójában azért az, hogy a Kremla azt állítja, hogy nem lesz mozgósítás, hát azért ez úgy gondolom, hogy hogy olyan nagyon sokat nem jelent.
[00:46:02]És ez nem csak én gondolom így, hanem oroszok 100zrei is így gondolják.
[00:46:07]Tehát pont a napokban volt hír, hogy ugye vannak olyan határátkelők, ahová mondjuk egy átlagorosznak könnyebb eljutnia, és ott könnyebben át tudja lépni a határt.
[00:46:15]Az egyik ilyen vernillars, ez a gru határon található határátkelő.
[00:46:20]És itt gyakorlatilag napok óta rekordszámban lépik át a határt az oroszok.
[00:46:27]gyakorlatilag most innen nézve ezt nehéz megmondani, hogy itt egy helyi pánik tört ki valahol fiatalok körében, hogy mégis csak kezdődik egy mozgósítás, vagy hogy ők valószínűnnek találják, és ennek a hatása az, de határozottan látható a határátlépési statisztikákban is, hogy az oroszok alapvetően félnek ettől, tehát ők sem veszik készpénznek a Kreml olyan irányi üzeneteit, hogy valójában itt nincs semmi félnivaló.
[00:46:49]Hát annál is inkább így van ez, mert mert egyre több olyan hír van, hogy a Krem tényleg minden eszközzel próbálborozni embereket.
[00:46:59]Na most erre nem lenne szükség, ha lenne elég ember, aki hajlandó aláírni egy ilyen szerződést.
[00:47:05]Tehát például a moszkai metrót elöntötték az olyan hirdetések, amik olyannal kecsegtetik a jelentkezőket, hogy tehát ez csak egy speciális szerződés, ami ami hát aki ilyet aláír, az csak képesonját lát háborút, nem kell odamenni.
[00:47:17]Speciális szerződés a maga módján.
[00:47:20]Igen, viszont ezek a szerződések is pontosan, ugyanolyan szerződések, mint amit mindenki aláírak itt bedobnak a hústdarálóba.
[00:47:26]Tehát olyan hivatalos toborzó kampányok, hivatalos és félvatalos toborzó kampányok is mennek, amik a konkrétan jelentkezők arcába hazudnak, mert ígérnek nekik valamit, majd nyújtanak valami teljesen mást.
[00:47:39]Ugyanaz látható az oktatási intézményekben is, tehát egyetemeken, főiskolákon egyrészt van ez az úgynevezett önkéntesek, hogy állítólag önkéntesek, gyakorlatilag ugye szerződéses, zsoldosok toborzása, illetve mindenféle olyan rossz indulatott manipuláció, hogy például aki bukásra áll valamiből, vagy út ezzel fenyegetik, hogy hát írd alá, vagy történik valami, írd alá, vagy történik valami, nem veled, hanem valamelyik családtagoddal.
[00:48:01]Hm hm.
[00:48:01]És még számos hasonló dolgot látunk.
[00:48:04]Tehát a lakosság alapvetően egyre szélesebb rétegei érzékelik úgy, hogy a hatalomegyszer megpróbálja őket beletolni ebbe a háborúba, és valamilyen módon rájuk erőszakolni egy szerződést.
[00:48:17]Akötelezettségeküket töltő emberek körében is rendkívül gyakori az, hogy hát valamilyen úton, módon kizsarolják belőlük, hogy aláírjanak egy ilyen szerződést, amivel már mehetnek a frontra.
[00:48:28]ők rendszeresen számolnak be nagyon durva kínzásokról, nagyon durva fizikai erőszakról és nagyon durva mentális nyomásgyakorlásról.
[00:48:35]Tehát a Kreml egyre inkább próbálja így beleerőszakolni az embereit ebbe, hogy írjanak alá, menjenek és halljanak meg.
[00:48:42]Na most azért ez egy idő után csak felgyűlik, tehát a lakosság érzi azt, hogy hát ennek egy hamar nem lesz vége.
[00:48:49]Ők a saját bőrükön érzik azt, hogy minden egyre csak nehezebb, a vége nem látszik, és ráadásul hát előbb-utóbb lehet, hogy akkor mindenkinek be kell menni.
[00:48:57]Lehet ez az érzület.
[00:48:59]Tehát a félelmek ezzel kapcsolatban azért nem csidulnak.
[00:49:02]Ha már a a mozgósítás és ha már a háború lakosság számára való egyre láthatóbbá válása.
[00:49:08]Ugye ott van a veteránok problémája nem csak Ukrajnában, hanem Oroszországban is, ahol a ha jól emlékszem, a legutóbbi hír, amit velük kapcsolatban olvastam, az az, hogy most már végtak hiányosan is vezet lehetnek kamion és teherautó sofőrök, de arról is lehet olvasni, hogy elég sok problémát okoznak a különböző problémákkal hazatérő katonák.
[00:49:30]Erről egy kicsit tudnátok mesélni?
[00:49:32]Persze.
[00:49:32]Tehát a a veteránok problémája egy nagyon érdekes problémakör, mert egyrészt kevéssé látható, mert a krem nem akarja, hogy ezt emberek lássák.
[00:49:40]Tehát sok esetben dokumentált az, hogy hazatér valaki a frontról, ugye nagyon komoly postraumás stressz szindrómában szenved, plusz ugye mondjuk előtte is bűnöző volt, tehát mondjuk alapvetően is az volt a viselkedés kultúrája, hogy nézeteltéseit jellemzően ököllel rendezi.
[00:49:55]Megtörténik.
[00:49:59]Tehát ugye ők hazamennek, elkövetnek valamit, majd a törvényérdemben nem segít nekik cserébe, amikor a sértett a nyilvánossághoz fordul, akkor még őt marasztalják el, hiszen hát hogy merészelt bántani egy címeres hőst, Oroszország hűsitét.
[00:50:13]Ez egy egyre inkább jellemző problémakör.
[00:50:16]Tehát több 1000 számban dokumentáltak már olyan esetek, hogy valaki hazatér a frontra, ugye, vagy csak vakációni, vagy egy sérülés után megy megy lábadozni, és esetleg nem tér vissza az egységéhez időben.
[00:50:26]Tehát mondjuk egy ilyen időleges távollétről van szó.
[00:50:30]Ugye ebben az esetben, ha ők elkövetnek valamit, márpedig ugye ez megtörténhet, hiszen rendkívül sokan közülük a börtönökből rekrutált, ugye a Monopoliból jól ismert ingyen szabadulhatsz börtönből kártyával rekrutált erőszakos bűnözők, akik korábban is jellemzően erőszakos bűncselekményekért kerültek be.
[00:50:49]Ugye közülük szelektált jellemzően az orosz haderő, tehát ők így is mentek a frontra.
[00:50:53]Erre valószínűleg még a rárakódó PTSD az még egy külön ad hozzáadott bónusz.
[00:50:58]És ők visszamennek, visszamennek oda, ahonnan jöttek, egy kis időre, elkövetnek valamit.
[00:51:03]Na most 2024 óta őket nem lehet azért felelősségre vonni.
[00:51:08]Tehát amíg nekik érvényes szerződésük van, addig az ő büntető eljárások alimentességük él.
[00:51:17]Tehát ha el is indul ilyen, akkor ezt felfüggesztik, és nagyon sok esetben meg is szüntetik, vagy elnöki kegyelmet kapnak, vagy hasonlók.
[00:51:22]Tehát ők a hatalom szemében hősök, érinthetetlenek, akikkel valójában nem lehet csinálni semmit, miközben a probléma nagyon is létezik.
[00:51:31]Tehát azóta dokumentáltan nagyon jelentősen megugrott az elkövetett erőszakos bűncselekmények száma, ami talán a vázolt történetívből jól látszik, hogy ez talán nem véletlen, illetve a családon belüli erőszakos esetek száma is, amit ráadásul mérni is rendkívül nehézen, hiszen ugye óriási a latencia.
[00:51:48]Plusz 2017 óta ez ráadásul az orosz jog dekriminalizálta, tehát egy nagy egy nagyon rövid elzárással és bírsággal büntetendő az esetek nagyon nagy részében.
[00:51:58]Tehát itt gyakorlatilag ezek az emberek hazamennek és gyakorlatilag büntetlenül garázdálkodhatnak.
[00:52:04]Na most ez az orosz átlagember közérzetén szintén nem segít.
[00:52:10]És akkor hát vannak a veteránok, akik mondjuk már leszereltek, mert mondjuk egy olyan súlyos sérülést szenvedtek, hogy már nem tudnak utána visszamenni.
[00:52:18]Na most azért ugye köztük is vannak börtönviseltek, akik mondjuk a hasonló kultúrát hozták magukkal, és ezt tervezik folytatni a jövőben is.
[00:52:25]Ebben az esetben is dokumentált már független oknyomozó újságírók készítettek ezekről a kimutatásokat, hogy ők tendenciózusan enyhébb büntetéseket kapnak, mint a büntetlen és a fronton nem járt társaik.
[00:52:40]Úgyhogy van egy elég komoly problémakör, amivel a krem látványosan nem akar foglalkozni, de az orosz átlagemberek érzik a bőrükön.
[00:52:46]Na most, hogy ez meddig fenntartható ebben a formában, ez egy jó kérdés, de a feszültség ezzel kapcsolatban is tapintható.
[00:52:53]Ezzel kapcsolatban, hogy a azok az orosz hadikésztés problémáihoz egy kis színes, ami ukrán beszámolókból ered és orosz hadifoglyokonáson alapul.
[00:53:03]Tehát semmiképp nem reprezentatív, hanem valóság egy kicsiny ám igen színes szeglete.
[00:53:07]Ugye Oroszországban azért nagyon sok alkoholista van, szinte néphagyomány.
[00:53:13]Egy jelentős részüket amúgy már elvitték katonának például az anyagi gondjaik.
[00:53:16]Ez még másfél-két évvel ezelőtt.
[00:53:18]egy jelentős részüket még mostanában folyamatosan viszik el az alkalos befolyásoltság alatt elkövett egyéb bűncselekmények után bevisszik vagy csak sima sima szabálystsértések után bevisszük a rendőrségre és mondjuk akkor adnak nekik inni hogyha egy kis verés után aláírják a megfelelő szerződést viszont már olyanokat is rögzítettek ilyen szigorúan tilosen rögzíteni hogy Oroszországban ilyen földön szanaszét heverő alkoholistákat gyűjtenek össze és jelentkeztetik őket később a hadseregbe illetve a másik oldalról ugye hadifoglyok szám beszámolás, illetve hadifoglyok ejtő ukrán katonák valamennyi nem jön visszajugozolható, de valamilyen ilyen elmondása, hogy nagyon-nagyon rossz állapotban, tehát fizikailag rossz állapotban lévő embereket, orosz katonákat ejtettek hadifogságba, és azt hitték, hogy ezek a nyomorultak már ugye akármint az ukránok, hogy a drónok miatt nem tud nem kerültek leváltásra 30-40 napja ott vannak egy lyukba, és hogy le vannak rongyolódva, de ezek az emberek három napja kerültek oda, csak amíg míg oda odafele utaztak a frontra, folyamatosan itatták őket, hogy funkcionáljanak, aztán kikerültek a frontra, és hát ugye az elvonási tünetek miatt meg az amúgy hát ugye gondoljunk bele, aki az ember évtizedek óta tisztességes, alkoholista, az nincsen jó egészségügyi állapotban.
[00:54:33]Egyszerűen kénytelenek voltak magukat megadni, különben ott halnak meg, cél szerencsétlenek.
[00:54:37]És még egy érdekesség, egyre több olyan ilyen középhatótávolságú, tehát a a hadműveleti logisztika mélységét érő csapásokról kerülnek videókánosságra.
[00:54:48]Nem sok, de azért egyre több, hogy a teherautó platóba hátulról belepülő drónka már olyan világosan látszik, hogy a katonai szállítmánynak jelentős részét képezi a tömény szessz és ezeket is egyszerűen muszáj vinni a frontra.
[00:54:58]Ez egyé ilyen orosz néphagyomány.
[00:55:00]Tehát ezek nem azt jelenti, hogy az orosz hadsereg ki fog fogyni az emberből, és és holnap vereséget szenvednek az oroszok, és kitűzik a Duknál.
[00:55:07]volt a Krembőre nem ezt jelenti, hanem azt jelenti, hogy láthatóan Oroszország ezt a műveleti intenzitást egyre kevésbé tudja fenntartani, és hogyha a nyugat végre először a kért támogatás a megfelelő időben és mennyésében meg tudná adni, és ez egyre inkább nem technika, hanem pénz most már, akkor lehet, hogy még jobban elősegíteni Ukrajna és így amúgy a nyugat ügyét is.
[00:55:29]Be is beszéltem most a lakosság frusztrációjávalról az orosz rezsimmel szemben.
[00:55:33]Mennyire látszar esélyt, hogy ez a fajta elégedetlenség kitermelhet egy egy új ellenzékkivezetőt, hiszen kicsit úgy tűnik, mintogyha most nem lenne éppen ilyen az ilyen személy az orosz politikában.
[00:55:47]Hát jelenleg nem látszik ilyen személy, és annál is inkább borús a kép ebből a szempontból, mert a krem nagyon durva eszközökkel számol le bárkivel, aki megpróbálna a nyilvánosságban ugye hiteles ellenzékiként fellépni.
[00:56:01]Tehát el lehet bámozni, be lehet lépni rendszerkonform konform szatellitpártokba.
[00:56:06]Igen.
[00:56:06]Tehát ez ez természetesen ez nem csak, hogy tűrt, de ez támogatott viselkedés.
[00:56:12]Ugyanakkor az jól látható, hogy amint valaki ténylegesen kilépne a fényre, és tényleg kényelmetlen kez kezd el lenni a krám számára, hát azt hirtelen már nem lehet csinálni.
[00:56:21]Erre egy gyékes bizonyíték a közelmúltból, Baris Nagyin esete.
[00:56:26]Ugye ő a legutóbbi elnökválasztáson már megpróbált elindulni egyszer Putyin ellen.
[00:56:31]Hát hogyhogy nem, ez akkor sem jöhetett létre.
[00:56:34]Akkor ugye az történt, hogy ugye elkezdte összegyűjteni az aláírásokat.
[00:56:39]Tehát abból látszott, hogy az ő háborúellenes álláspontja, mint egyetlen nyíltan háborúellenes jelölt, hát meglehetősen népszerű volt, mert az oroszok hóban, fagyban, sorban álltak, hogy aláírhassanak.
[00:56:48]De hát aztán hogy hogynem a választási bizottság sajnos túl sok érvénytelen aláírást talált, úgyhogy nem indulhatott el.
[00:56:54]Mindenesetre ekkor még az országban maradt, és hát most is úgy döntött, hogy hát itt az idő elindulna ő az ő pártjával ezen a választáson.
[00:57:06]De ez a lendület nem tartott sokáig, hiszen hirtelen kiderítette róla a Kreml, hogy ő bizony külföldi ügynök.
[00:57:13]Ez egy dolog.
[00:57:13]Ekkor még Nagy Ésinnek nagy volt a szája, és úgy döntötte, hogy hát azért illetve ezt bizonyatta a külvilág felé is, hogy hát ez az ő elhatározását mit sem csorbítja, ő ettől még mindent meg fog tenni, és hát a nyilvánosságban kell, hogy legyen valaki, aki a háború ellenes véleményeknek hangot ad.
[00:57:31]Tehát aztán telt, múlt az idő, nem is olyan sok, tehát itt meglehetősen gyorsan telt az gyorsan gyorsan történtek az események.
[00:57:40]Tehát azért villámgyorsan találtak nála egy kampány filmében, ahol annyi történt, hogy felvillant Navalni arcképe.
[00:57:47]Hát ő bizony extrémista, terrorista jelkép.
[00:57:49]Bim, akkor ment is a bírság.
[00:57:52]Na most ha valaki külföldi ügynök és bírságot is kapott, akkor ő már indulni nem indulhat.
[00:57:56]De ez még nem volt elég.
[00:57:58]Hiszen ugye ebbe is vitték az őrsre.
[00:58:00]És hát ezután hirtelen már teljesen más volt a véleménye, akkor már azt mondta, hogy ő nem bír neki, hogyha börtönbe kerülne gyenge az egészség satöbbi, amiatt egy 60 év feletti embertől egyébként egy teljesen elfogadható indok.
[00:58:11]Na most néhány nappal később már ő is Párizsban volt.
[00:58:13]Tehát ugye egyrészt most róla beszélünk, mint egy rendkívül friss példa.
[00:58:17]A másik pedig ami talán egy ennél is cinikusabb példa, ez Lev Schlossberg esete.
[00:58:22]Ő a már emlegetett és a dumaválasztásból kizárt jáblokó pártnak egy prominense, nem egy különösebben nagykaliberű politikus abból a szempontból, hogy például a népszerűsége sem Oroszországban, sem Oroszországon kívül meg sem közelítette például navalni fénykorábban nevező dicsfényt.
[00:58:41]Azért mégis csak egy prominens ellenzéki emberről beszélünk, aki a pszcovi körzetben lévő jabloka alelnöke.
[00:58:49]Tehát ezt csak azért mondtam, hogy el tudjuk helyezni.
[00:58:51]egy ellenzéki politikus, de valójában azért őt nem követték megszállottan tömegek.
[00:58:55]Na most ő hát ő is egy háború ellenes álláspontot promótált, mind ahogyan a páltja is.
[00:59:02]De hát hogyhogy hogy nem sikerült róla egy 2022 februári bejegyzést találni az ő közösségi média felületén, ahol annyit történt, hogy megosztott a Daily Mirror által közzétett egy képet, amin hát Putyin, ami ami gyakorlatilag ugye arról szólt, hogy Putyin egy tömeggyilkos.
[00:59:19]Ezt megosztotta februárban.
[00:59:21]Ekkor még nem létezett az a törvény, ami alapján később belítélték.
[00:59:26]hiszen az csak márciusban készült el és lépett hatályba.
[00:59:31]Tehát az a törvény, ami alapján őt elítélték, ami ugye dezinformáció, hírterjesztés és az orosz haderő delegítimálása, ez még nem is létezett akkor, amikor őt elítélték, illetve hát minden mellé még sikerült olyan bizonyítékot is találni, amit egy beszélgető partnere vett fel, amelyben ő hát hogyh hogy nem a háború ellen érvelt.
[00:59:50]És akkor ezt a hangfelvételt, mint bizonyítékot, illetve ezt a 2022 februári előásott tweetet sikerült megtalálni, és ezért kapott ez a jó ember 11 év, egy hónapot.
[00:59:59]Na most őt nem most vitték be egyébként az őrsre, hanem egy olyan egy olyan megoldással tartották bent, amit és ugye azért hoztam ide ezt az egész kpániát így mindenestről, hogy megértsük azt, hogy milyen elképesztően nehéz orosz ellenzéki politikusként fellépni és a színre lépni.
[01:00:16]Ugyanis hát az ő esetében is azt láttuk, hogy hát magyarul erre nem létezik jó szó.
[01:00:23]Nagyon remélem, hogy majd valaki is akik bekommenteli, ha mégis csak létezik.
[01:00:26]Ezek a körhintaletartóztatások, ezek a karuselni aresti, ez az orosz szép nevük.
[01:00:30]Ez azt jelenti, hogy ha valaki jellemzően egy politikai oponens, aktivista, vagy hát valaki, aki szimplán nem szimpatikus a kremnek, még nincs róla elég terhelő bizonyíték, de mondjuk van egy parkolási bírsága, hohó!
[01:00:46]vagy valamilyen hasonló jellegű szabálysértést követel az illető, akkor beviszik, majd utána egy picit kiengedik és beviszik valami mással, vagy ki sem engedik, és úgy találnak rá újabb és újabb terhelő terhelő bizonyítékokat, például ugye 2022 februári tweetet és hasonlókat.
[01:01:04]Tehát ugye az történik, hogy az embert elviszik, és onnantól lehet, hogy már soha többet nem jön ki, vagy lehet, hogy annyi időre engedik el, hogy azért érezze a törődést, és azon kereket az országból.
[01:01:15]Tehát most már jól látható az, amiről korábban már sokat beszéltünk, hogy igen, vannak hasonló ilyen drákój szabályok, például ugye gumiszabályként értelmezhető, de még lehetősen meglehetősen drákója a szólásszabadságot nagyon erősen csorbító szabályok.
[01:01:29]Például, hogy nem lehet mást mondani, mint a hivatalos narratívák arról, hogy mi újság a háborúban, nem is lehet háborúnak nevezni, hatalmat káromolni és hasonlók, de hogy ugye hát ha mindenkin végrehajtanák ezt, hát ehhez nem lenne elég férőhely a börtönökben, mert nem is hajtják végre mindenkin, azon hajtják végre, aki kényelmetlen.
[01:01:47]Tehát gyakorlatilag ezeknek a szabályoknak az az értelme, hogy akit meg akar fogni a krem, azt megtudja.
[01:01:53]És például itt ennek az ékes bizonyítéka ez a Lev Losberg.
[01:01:55]Tehát jelenleg úgy gondolom, hogy a politikai palettán olyan feltörekvő új tehetség, aki akinek lenne egy talpalatny hely, hogy ki tudjon nőni.
[01:02:05]Hát ilyet nem látunk.
[01:02:07]Természetesen ugye vannak ellenzékkérők, akik nagyon hangosak is, de külföldön.
[01:02:11]Tehát van ugye hitelesnek tekinthető orosz ellenzéki hát politika, aktivizmus.
[01:02:17]Ez a kettő erősen össze mosódik, és ilyen sok esetben nem válik el, de ők külföldön vannak és nem érnek el haza.
[01:02:25]Bocsi egy dolog.
[01:02:25]a már pluszkovi illetőségől volt szó.
[01:02:27]Milyen érdekesen összetalálkozik a politika, illetve a a háború valósága, hogy PZkov városába honos diszlokál az egyik gáda légi deszant rohamadosztály, amelyik 90%-os vegceséget szenvedett a háború első hónapjaiban, és azóta nem is a környékről egészítik ki, hanem távolkeleti önkéntesekből vagy zsoldosokból, csak hogy itt is találkozik ugye a két tudományterület.
[01:02:52]Márka zárókérdéssel hozzád fordulni egy kicsit eltávolodva a szigorúan vett orosz-ukrán viszonytól.
[01:02:56]A napokban jelent meg a hír, hogy Románia és a NATO keleti szárnyához tartozó több másik ország is készlene nagyobb szerepet és hát pénzügyi részt vállalni a területén állomásozó amerikai katonák és katonai bázisok költségeiből, azért, hogy cserébe Donald Trump ne csökkents ezekben az országokban állomásozó amerikai katonáknak a a létszámát.
[01:03:18]Ugye már sokszor beszéltünk arról, meg sok hír szólt arról is, hogy az amerikaiak felülvizsgálják az európai katonai jelenlétüket.
[01:03:27]Ehhez a Bloomberg szerzett meg egy olyan kérdőívet, amit az amerikaiak küldtek ki a saját szövetséges országaiknak, amit nekik ki kell tölteni.
[01:03:35]És ebbe egyébként afelől is érdeklődnek, hogy ezek az országok nyilvánosan támogatták-e Donald Trump külpolitikáját, milyen korlátozások vonatkoznak ezekre a hadi a katonai bázisoknak a használatára, illetve mennyire vásárolnak amerikai hadiipari termékeket.
[01:03:56]És hát augusztus végén végéig kell beadni ezeket a kérdőíveket.
[01:03:58]Te hogyan látod, hogy mivel tudják meggyőzni az európai országok Donald Trumpot, hogy ne csökkentse az amerikai katonai jelenlétet, vagy egyáltalán szükség van-e arra, hogy erről meggyőzzék az amerikai elnököt?
[01:04:12]Az első dolog, ami eszembe jutott, hogy ez egy nagyon régi mondás, hogy az az ország, aki nem eteti a saját katonáit, előbb-utóbb egy másik ország katonáit lesz kénytelen etetni.
[01:04:19]És sajnos ez igaz itt Európára is.
[01:04:22]És mielőtt megint előjönne a moszkvita propaganda, nem Európa nem nem annyira gyenge.
[01:04:28]Sőt képes megvédeni magát Oroszországgal szemben egy hagyományos háborúban bőven erősebb a teljes Európai Uniós vagy a NATO európai tagállamainak hader mint az orosz hadsereg.
[01:04:41]Pont ez tényszerű.
[01:04:43]viszont vannak olyan kulcsképességek, amelyek amelyek szempontjából nice to have, vagy egyenesen majdnem must have, hogy az amerikaiak itt legyenek.
[01:04:51]Azon túl, hogy a NATO legerősebb tagja és egy megkérdőtetlen katonai szuperhatalom a mai napig, attól függetlenül fontos jelenléte ugye a stratégiai felderítés, kulcsontosságú információfeldolgozási képesség, haditengerészeti képességek miatt.
[01:05:08]És ezek az amerikai katonai jelenlétek nem azt jelentik, hogy az a egy zászlóannyi amerikai katona fogja majd Captain Amerikaként visszaverni a rázugduló orosz páncélos kötelékeket, mert ilyen nem lesz, hanem azt jelenti, hogyha ne adj isten valami úton, módon ott egy fegyveres konfliktus lenne, és amerikai élet vagy amerikai érdek fizikailag sérül, akkor az Egyesült Államok automatikusan bevonódik, bevonásra kerül a konfliktusba, és nem tudja magárőgyni Európát.
[01:05:34]Ennek ez a fontos szempontja, hogy ezért próbálják meg ezek a keleti tagállamok meggyőzni, magukhoz édesgetni az amerikai katonákat, hogy maradjanak, illetve az amerikai Department of War vagy az elnök ne döntsön úgy, hogy ezek innen elmennek.
[01:05:49]Ez ennek az oka.
[01:05:49]A másik, ez a kérdőév, ez egy roppant szégyenletes dolog.
[01:05:54]az egészre nem kerülne sor, hogyha nem végtelenül gyenge elméű lenne az amerikai elnök és az ő környezete.
[01:06:01]Ugyanis világosan látható, hogy az Egyesült Államoknak geopolitikai érdeke, hogy bizonyítsa azt, hogy ő egy erős szövetséges, aki nem kihasználja a gyengébbet, az ő barátait, hanem támogatja őket, csak hát ezt valahogy ők nem tudják belátni, és ez egy borzasztó szomorú dolog, hogy erre sor kerül.
[01:06:19]Köszi szépen, hogy jöttetek.
[01:06:19]Ennyi fért bele a mai beszélgetésünkbe.
[01:06:20]Folytatjuk majd jövőben is.
[01:06:23]Nektek meg köszönjük, hogy velünk tartottatok.
[01:06:26]Hogyha a jövőben is szeretnétek hasonló tartalmakat nézni vagy hallgatni, akkor támogassatok minket, fizessetek elő a 444-re, csatlakozzatok az előfizetői klubunkhoz, a körhöz.