Csunderlik Péter: A Tanácsköztársaság idején Hatvanpusztából tuti gyerekotthont szerveztek volna
- A 444.hu podcastjában Haszán Zoltán vendége Csunderlik Péter történész, akivel a Fidesz „133 nap" után ismétlődő tanácsköztársaság-párhuzamait vizsgálják.
- A „dadaista vízió" szerint egy „digitális forradalmi kormányzótanács" azonnal statáriumot hirdetne, alkoholtilalmat vezetne be, és túszul ejtené a korábbi elitet.
- 1919-ben a Szovjet-Oroszországból pénzzel és politikai kiképzéssel hazatérő kommunisták a Vix-jegyzék miatti válságban, a szociáldemokratákkal egyezségben kerültek hatalomra.
- A Horthy-kori összeesküvéselmélet (külföldi pénz, árulók) alapvetően antiszemita volt; a mai narratíva ugyanezt a magyarázó sémát ismételi.
- Kövér szerint Magyar Péter „az új Károlyi"; Huth Gergely elméletében Puzsér „az új Kun Béla" — a narratíva mostanra átugorja a demokratikus fázist.
- A vörös terror tipikus áldozatai a vidéki termelők voltak; Csunderlik hangsúlyozza: a magyarázat nem egyenlő a felmentéssel.
- Katonailag az északi hadjárat sikerült, a románok elleni támadás összeomlott; az éhezés a világháború óta tartott, nem 1919-ben kezdődött.
- A progresszív értelmiség pozíciókhoz jutott, nők szavazhattak, gyerekprogramok indultak — de az álválasztás és a földpolitika elidegenítette a parasztságot.
- Szamuelly Tibor „konkrétan tömeggyilkos" volt; a fehér terror kevésbé központosított, de brutálisabb — Bayer Zsolt 2011-es orgoványi kijelentése szerint radikális hangok ma is léteznek.
„Ha van relativizálása a kommunizmus bűneinek, az az, hogy ami most történik, azt a tanácsköztársasághoz hasonlítják." – Csunderlik Péter
Részletes összefoglaló megjelenítése
A 444.hu beszélgetése Haszán Zoltán műsorvezetéssel, vendég Csunderlik Péter történész, a Tanácsköztársaság kutatója. A podcast kiindulópontja, hogy lejárt a fideszes politikusok által a Tisza-pártnak jósolt „133 nap", és most a Fidesz részéről elhangzó – főként Kövér László és Orbán Viktor féle – tanácsköztársaság-párhuzamokat veszik górcső alá: mennyire állnak meg a helyüket, és hogyan nézne ki a 2026-os kormányváltás, ha tényleg a 1919-es proletárdiktatúrához hasonlítana. A beszélgetés szándékosan játszik el a „dadaista vízióval", miközben egyben történészi téveszméket és az emlékezetpolitika működését is bemutatja.
A „dadaista vízió": mi lett volna az új tanácsköztársaság első napjain?
Csunderlik szerint, ha komolyan vennénk az összehasonlítást, egy „digitális forradalmi kormányzótanács" hatalomra kerülése után rögtön statáriumot rendelnének el és szigorú alkoholtilalmat vezetnének be – utóbbinak 1919-ben két oka volt: a munkásmozgalom alkoholellenessége, és az, hogy „a részeg emberek azok hangulatkeltők és problémáznak". A tréfás példája: a szekszárdi borszüreten nem engedték volna, hogy leöntsék Magyar Pétert borral.
A túszejtésekről is szó esett: 1919. március 21-e után a korábbi elit vezetőit tartották „sakban" – köztük Wekerle Sándor háromszori miniszterelnököt, majd ekkor még plébános Pehm (későbbi Mindszenty) Józsefet, aki a falusi elitet képviselte, illetve a gazdasági elit tagjait. Mai megfelelőként elhangzott, hogy Bajer Zsolt nem szónokolhatna rendezvényeken, és „Hood Gergely" [valószínűleg Hódos/Heisler-re utaló torzítás – l. bizonytalan szakaszok] is az elsők között kapna „bőrkabátos fiatalemberek" látogatását. A beszélgető hangsúlyozza: nem a tanácsköztársaságot akarják „tisztára mosni", hanem éppen azt rámutatni, mennyire szürreális az összehasonlítás.
„Ha van relativizálása a kommunizmus bűneinek, az az, hogy ami most történik, azt a tanácsköztársasághoz hasonlítják." – Csunderlik Péter *
Smit Mária „a negyedik birodalomról" szóló kijelentését is nevetségesnek nevezte: „hogy mered kell Hitler tervét akarja végrehajtani… ez tényleg ha van relativizálás, akkor ez az".
Hogyan jutottak hatalomra 1919-ben?
A kommunisták 1918 novemberében tértek haza hadifogságból, Szovjet-Oroszországból, ahol politikai kiképzést kaptak – Kun Béla, Szamuelly Tibor és társaik pénzt is kaptak, amit a Vöröskereszten keresztül csempésztek be. Kun nem volt kiemelkedő szónok, de szuggesztív volt és jól értette a tömegek igényeit: például minden fronton szolgált katonának 5400 korona kártérítést ígért. Emellett a szociáldemokraták koalíciós kormánybeli részvéte nyomán nem valósultak meg a követeléseik (pl. államosítás), így Kunék „a munkásárok" lettek.
A fordulópont: egy tüntetés a Népszava szerkesztősége előtt dulakodásba, lövöldözésbe csapott át, letartóztatták a kommunistákat, Kun Bélát megverték. Az Est sztáriportere, Tarján Vilmos börtöninterjút készített vele, amiből született a híres cikk – Kun a verteit „nem fontos, félrevezetett embereknek" mondta, ami nagyban növelte népszerűségét. Amikor a Vix-jegyzék és a katonai megszállás miatt válságba került a kormány, a szociáldemokraták – félve attól, hogy a börtönből Kunék fegyveres felkelést szíthatnak – egyezségbe léptek velük, és így kiáltották ki a proletárdiktatúrát.
„Nem tudjuk igazából, hogy mekkora volt a kommunistáknak a népszerűsége… a képzetek azok történelemformáló erővé válnak." – Csunderlik Péter *
Tényező volt továbbá, hogy a katonatiszti elit már két hónappal korábban arról beszélt, Magyarországot csak szovjet-orosz támogatással lehetne megmenteni az Antanttól. A korhangulat is ezt jelezte: Tóth Árpád a Nyugatban közölte Vörös Isten című versét, Garbai Sándor pedig azt mondta, „majd a kelettől megkapjuk azt, amit nyugattól nem".
Az összesküvés-elméletek: Horthy-kortól a mai napig
A házigazda felvetésére, hogy a kiszivárogtatott „köcsögi beszéd" és Kövér megfogalmazása – „az új lenin fiúk nem Szamuelly Tibor páncélvonatán, hanem a cukorhegyiek digitális sztrádáján száguldoznak" – mennyire hasonlít a korábbi magyarázatokra, Csunderlik a következőt mondta: a Horthy-kori magyarázat lényege ugyanaz (külföldről kapott pénz, árulók, megtévesztett magyarok), de volt egy apró különbség:
„A Horthy-kori összeesküvéselmélet alapvetően antiszemita volt." – Csunderlik Péter *
Tormay Cécile Bujdosó könyve (1920–21) szerint a liberalizmus „legyengítette a magyar nemzet immunrendszerét": beengedte az „idegeneket", a galíciaiakat, akik csak felületesen asszimilálódtak. A „szörny" a világháború alatt törhetett ki. A beszélgetés kitér arra is, hogy a születési nevek zárójelben való közlése (pl. „Kun Béla, született Kohn") ennek a logikának a folytatása volt.
Károlyi Mihály ebben a rendszerben a leggyűlöltebb figura volt – az „áruló gróf", akit állítólag a mellette lévő zsidó értelmiségiek (Jászi Oszkár és társai) „elkábiltak". Csunderlik árnyalt képet ad: nagyra tartja Károlyit eszméiért (köztársasági elnökként saját birtokán kezdte a földosztást), de vezetőként nem volt erős – a tanácsköztársaság kikiáltásakor a belső körével „puccsolta meg" magát. A trianoni felelősséghárítást („Károlyi és a tanácsköztársaság miatt kaptuk Trianont") tévesnek nevezte: Károlyi még ellenzéki képviselő volt, amikor Tisza képviselte a háborús politikát, és Apponyi Albert volt az, aki „végig felkiáltással üdvözölte a Szerbiának küldött hadüzenetet".
A mai párhuzamok: „Magyar Péter az új Károlyi, Puzsér az új Kun Béla"
Kövér László 2026 januári kijelentése szerint Magyar Péter „az új Károlyi Mihály, az áruló koronára tartott". Huth Gergely korábbi elmélete Herceg Ferenc Két arckép című könyvéből kiindulva azt vetítette előre, hogy Magyar Péter (az új Károlyi) alkalmatlansága miatt bukik el, majd átadja a hatalmat Puzsér Róbertnek, „az új Kun Bélának", aki alatt majd a nyílt terror bevezetik. A beszélgetők ezen derülnek, miközben tréfásan megjegyzik: „azt kéne megnézni, ki a legjelentéktelenebb szereplője a mostani kormánynak, mert ő lesz húsz-huszonöt év múlva az új Rákosi" (Rákosi Mátyás a tanácsköztársaság legfiatalabb népbiztosa volt).
Megfigyelték továbbá a narratíva eltolódását: májusban még „új Károlyi Mihályról" beszéltek, mostanra viszont „az új kommunista digitális tanácsköztársaságról", azaz átugorják a polgári demokratikus fázist. Az is elhangzott, hogy a „Soros-ozás" során Csurka István ma gyakorlatilag Orbán fölé került a hierarchiában: „Orbánnak nem igaza volt, hanem igaza lesz – Csurkának meg mindig, mindenben igaza van. Túl korán volt igaza."
A vörös terror: okok, áldozatok, megértés versus felmentés
Csunderlik leghangsúlyosabb történészi állítása, hogy a magyarázat nem egyenlő a felmentéssel. Szerinte a propaganda fekete-fehérben gondolkodik („vannak a jók, vannak a gonoszak"), míg a történész komplex okokat keres. Kosztolányi Édes Anna-ját nevezte „a legjobb könyvnek a tanácsköztársaságról" – szerinte a vízbe fojtás jelenete a vörös terror allegóriája, és a végén Movisser doktor próbálja megértetni (nem felmenteni) Édes Anna tettét. Hozzátette: Kosztolányi maga is írt álnéven antiszemita cikkeket 1920 körül, amiért a balos emigráció gyűlölte.
„Amikor egy történész magyarázatot kínál, akkor azzal próbál megszakítani azt, hogy itt valami született démonikus, őrült figurák voltak, akik pusztán passzióból büntették és verték és üldözték a keresztényeket, mert nem erről volt szó." – Csunderlik Péter *
A vörös terror tipikus áldozatai:
- A vidéki agrártermelők – a legnagyobb csoport. A tanácsköztársaság a város és vidék ellentétének eszkalációja volt: az éhező városnak erővel vették el az élelmiszert, miközben a gazdák nem akartak adni az értéktelen „fehér koronáért" (a csak egyoldalasra nyomott, hátul fehér bankjegyért, ami „úgy nézett ki, mint a gazdák okosának a játékpénzei"). Aki nem adta oda a terményét, azt „ellenforradalmárnak" nevezték, és adott esetben statáriailag kivégezték – erről ír Fekete István Zsellérek című regényében is.
- Klerikusok – jellemzően nem kivégzés, hanem zaklatás: kontemplatív szerzetesrendeket küldtek a fővárosi lóversenypályára dolgozni, ahol zöldséget akartak termeszteni (az utópisztikus élelmezési program részeként).
- A politikai elit tagjai – túszként.
Érdekesség, hogy a tanácsköztársaság maga lépett fel a hatáskörtúllépések ellen: a Batthyány-palotába beköltözött Cserny József és „lenin fiúk" különítményét a tanácskormány szerelte le, mert már saját maguk ejtettek túszokat és raboltak. A templomi atrocitásokért is büntettek – Rejtő/Lőwy Leo vörös katona például elítélést kapott, amiért az úrnapi körmeneten lekötötte az oltáriszentséget. A fundamentum: „a kiszámíthatatlan korrupció és hangulatkeltés rizikós volt, mert a támogatottságuk törékeny volt."
Élelmezési válság, háborús kudarcok
Az éhezés nem a tanácsköztársaság alatt kezdődött, hanem már a világháború alatt; 1919 májusáig a Tiszántúlt elfoglaló románok miatt a termőterületek nagy része elveszett. Érdekesség: fagylaltból és tökből, Árpából (geresalyéból) volt viszonylag sok – innen a „tökön és gerslin élt a tanácsköztársaság" toposz. Károly (Arthur) Koestler – későbbi neves antikommunista szerző – fagyizásról írt visszaemlékezésében.
Katonailag: sikeres volt az északi (felvidéki) hadjárat Storfer/Számuelly vezetésével Kassa–Eperjes–Bártfa irányába (a szlovák tanácsköztársaság kikiáltásáig). Aztán Kun Béla Clemenceau-val kötött paktumot: a vörös hadsereg kivonulása cserébe az Antant kiűzi a románokat a Tiszántúlról – „csak átverték". A júliusi románok elleni támadás összeomlott; a haditervek Berinkey Istvánhoz köthető körök általi állítólagos átitatása mellett Csunderlik szerint a döntő az volt, hogy a vörös hadsereg egyszerűen gyengébb volt a román haderőnél.
Kultúrpolitika, művészet, fiatalos radikalizmus
- A tanácsköztársaság a progresszív értelmiségnek adott pozíciókat, akik 1918 előtt ellenkultúrának számítottak (a Nyugat szerzői is).
- Kassák és az avantgárd eredetileg pozícióhoz jutott, de hamar kiszorult: a MA lapja nehéz volt „a tömegeknek megszólítani" – a munkások is konzervatív ízlésűek voltak.
- Az esztétika mégis világszínvonalú újdonságot hozott (pl. Bíró Mihály „Vörös katonák előre" plakátja), a Hősök terét fekete csúcsos obeliszkkel alakították át.
- A vezetők nagyon fiatalok voltak: Kun Béla és Lukács György 32–33 éves, Révai József és Lengyel József 19 éves volt.
- Szabó Dezső, a későbbi szélsőjobboldali népi mozgalom alapírójának Az elsodort falu című műve a tanácsköztársaság alatt, állami támogatással jelent meg – és az utolsó napig fel is vette a fizetését.
- Bartók, Kodály, a Nyugat szerzői – bár eleinte örültek a pozícióknak – hamar kiábrándultak, mert pacifisták voltak és elítélték az erőszakot.
A gyerekek és a társadalmi intézkedések
A vendég szerint a tanácsköztársaság idején a gyerekek nagyon fontosak voltak: a proletárgyerekeket (József Attila Nyomorország-világa) Széchenyi-fürdőbe vittek, meseesteket tartottak, szanatóriumokat, gyereklinikákat létesítettek (pl. a Svábhegyi nagyszállóból gyereklinika – amit 2008-ban „egy magát baloldalnak tartó kormány" bezárt, majd Tiborcz Istvánhoz került az ingatlan). A szóban forgó hatvani pusztáról a tréfás válasz: „Hatvan pusztából tuti gyerekotthont szerveztek volna… olyat, ami látogatható."
Egyéb maradandó vagy emblematikus intézkedések:
- Az óvodákat „kisiskolákká" nevezték át („nem óvni kell a gyerekeket a világtól, hanem megismertetni"); a „törvénytelen gyerek" elnevezést eltörölték – „minden élet törvényes".
- A Margitsziget belépőjét eltörölték.
- Kötelező nemi felvilágosítást vezettek be (a nemi betegségek valós járványa miatt), de szakember és kultúra híján sokkterhelő volt – állítólag volt, aki elájult –, ezért hamar beszüntették.
- A „fehér korona" kibocsátása és a régi korona elfogadásának büntetése.
- Az írói kataszter és állami alkotói ösztöndíj – Csunderlik szerint ez a mai NKA-ösztöndíjak előképe (Ady szerint ezelőtt „nem állt a köz és a művészet közé a pénz"). Kun Béla az íróknak azt mondta: „nem kell írni a tanácsköztársaság mellett, de ellenük se."
- A műkincsek társadalmasítása: Lukács György elmélete alapján a műalkotás „mindenkinek készül", ezért elvették a nagypolgári, arisztokrata gyűjteményekből, és a Műcsarnokban, szakszervezeti igazolvánnyal ingyen mutatták őket. A vendég párhuzamot vont a Karmelita ma megnyitásával, illetve kritikát gyakorolt, hogy ma műalkotások a Habony-lakásba kerülnek.
- Vagyonvédelem: minden 100 holdon felüli egyházi és 200 holdon felüli világi birtokot átvettek, de nem osztották fel, hanem termelőszövetkezetekké alakítottak – ezzel „nagyon hamar elidegenítették maguktól azokat, akik földet akartak".
- A tanácsok országos gyűlésén a magyar történelemben először szavazhattak nők, és minden 18 év feletti szavazhatott, aki nem volt „reakciós" – de ez gyakorlatilag álválasztás volt, listán a teljes tanácsot kellett elfogadni vagy elutasítani.
Szamuelly Tibor terrorja és a békés lakás- és gyerekügyek
Szamuelly – „a vörös terror legkeményebb figurája" – kapta a fővárosi lakáshivatalt és a gyerekek balatoni üdültetését, pont azért, hogy a korrupciót fékezze (a negyedik Károly-féle gyermeküdültetési akció ugyanis korrupcióba fulladt). Csunderlik szerint Szamuelly konkrétan tömeggyilkos volt, de Kun Béla őszintén hitt abban, amit csinál. A tanácsok országos gyűlésének jegyzőkönyve viszonylag szabad beszédet mutat – például egy vidéki direktóriumi tag perzsa szőnyeg-lovaglásügyét is említik, amit igyekeztek büntetni.
Párizsi kommün, fehér terror, az erőszak örök köre
A beszélgetés végén a párizsi kommün (1871) került elő, mint az erőszakspirál kiindulópontja: a kommün leverése után hétnyi vérengzés történt (a becsült áldozatszám 14–30 ezer közötti). Lenin 1917-ben az Állam és forradalomban arra a következtetésre jutott, hogy az államot átmenetileg meg kell erősíteni, nehogy a kommün sorsa megismétlődjön. Szamuelly már 1919 januárjában ezt írta meg az „Üssétek agyon" című cikkben.
„John Merriman… a párizsi kommün utáni brutális, indokolatlanul brutális mészárlást a modernitás ősbűnének nevezte, mert onnantól kezdve mindig ilyen kölcsönösen hivatkoznak." – Csunderlik Péter *
A fehér terrorral kapcsolatban Bodó Béla könyvét ajánlotta: a fehér terror „karneváli bosszú" jellegű volt, kevésbé központosított, sokkal több kínzással – példa rá Somogyi Béla és Bacsó Béla Népszava-szerkesztők megcsonkított holttestekkel járó meggyilkolása. Fontos részlet: a tanácsköztársaság első és második vonala 1919. augusztusában Ausztriába emigrált; Szamuelly egyedül nem kapott menedékjogot, a határon öngyilkos lett. Így a horthy-kori népbiztos-per „harmadvonal fölött" folyt, teátrálisan – azok felett, akik amúgy semmit nem tettek.
A 133. nap után: félelem vagy fenyegetés?
A zárásban arra a kérdésre, hogy a Fidesz „134. nap" retorikája vörös- vagy fehérterrort sejtet-e, Csunderlik megjegyezte: Bayer Zsolt már 2011-ben azt írta, „miért nem ásták bele nyakig az összeset az orgoványi erdőben" – utalva a fehér terror orgoványi tömeggyilkosságára. „Szóval így vannak ilyen radikális hangok, amelyekből akár ez is következhetne." A világháborús tapasztalatra visszautalva hozzátette: a bíróverések és az utcai erőszak a frontról hazatérő katonák utóéletéhez kötődnek – az USA 20–30-as évekbeli maffiaharcait is így magyarázzák egyes történészek.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Hood Gergely" – többször elhangzó név, valószínűleg egy mai közéleti szereplő (Gergely H) ASR-torzítása; pontos azonosítás nem volt egyértelmű.
- „Berinkey/Betlen István" körüli rész: a haditervek átitatásához köthető név („Betlen Istvánhoz köthető körök") lehet Berinkey vagy Bethlen – a hangalak alapján nem volt egyértelmű.
- „Somfeldória" – az északi hadjárat vezetőjének neve valószínűleg torzított alak (lehet Storfer vagy más); pontos név nem rekonstruálható biztosan.
- „Cukorhegyiek digitális sztrádája" (Kövér-idézet) – a szó szerinti idézet a torz alakkal maradt, az eredeti megfogalmazás nem volt teljesen rekonstruálható.
- „Kumbéla" és változatai – következetesen Kun Bélaként értelmezve; a torz alakok nem említések a bizonytalan szekcióban, mert egyértelmű a javítás.
- „Herceg Ferenc" – a nevek (Herceg/Hercegh) alapján következetesen javítva; ha a valós név ettől eltér, az nem volt ellenőrizhető az átiratból.
- „Rej/Rejtő/Price Leo" – a vörös katona neve több torz alakban szerepel; a helyes név nem volt biztosan azonosítható.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]60 pusztából tuti gyerekotthont szerveztek volna.
[00:00:01]Ez nem kérdészer szimbolikus okokból is, de olyat, ami látogatható egyfelől igen, másfelől viszont tanácsköztárság idején a gyerekek nagyon fontosak voltak.
[00:00:14]Sziasztok, Haszán Zoltán vagyok.
[00:00:14]Hogyha lenne történelmi podcastunk, akkor ez lenne az első része, vagy emlékezetpolitikai inkább.
[00:00:23]Letelt a 133 nap, amit megjósoltak a fideszes ideológia képviselői, Orbán Viktor is, Kövér László is, hogy itt a Tiszának vége lesz és eljön a 134.
[00:00:33]nap.
[00:00:36]Arról fogunk most beszélgetni, hogy hogyan is nézne ki a 2026-os 133 nap, hogyha nagyon hasonlítana a tanácsköztársaságra.
[00:00:42]Mik a különbségek, mik az azonosságok?
[00:00:44]Meghívtuk a stúdióban Csunderlik Pétert, aki ennek a témának a legnagyobb szakértője.
[00:00:50]Legnagyobbat nem mondanám, de elismert.
[00:00:52]Egyik legnagyobb.
[00:00:52]Kedves Péter, hogy nézne ki a új tanácsköztaság utáni első munkanap, hogyha ez valóban egy tanácsköztársaság lett volna, ami 2026 április 12, vagy május, ugye májustól számítjuk, hogy mikortól miniszterelnök Magyar Péter.
[00:01:11]Ez egy dadaista vízió.
[00:01:11]ez az új kommunista digitális tanácsköztársaság, de ha mégis megpróbáljuk valamennyire komolyan venni annyira, hogy megpróbáljuk értelmezni és elképzelni, hogy mi lenne akkor, ha ténylegesen ez egy prolet diktatúra lenne, mint amen 1919-ben volt, ahhoz hasonló jellegű, hát akkor rögtön egyébként a magyar kormány, avagy a tanácskormány, avagy a forradalmi kormányzótanács, a digitális forradalmi kormányzótanács hatalomra kerülése után rögtön egyébként statáriumot rendelnének el.
[00:01:40]Aztán szigorú alkoholtillom bevezetése.
[00:01:48]Ennek 19-ben részben olyan okai voltak, hogy a munkásmozgalom összefődött az alkoholellenességgel, de egy másik oka az volt, hogy ugye a részeg emberek azok hangulatkeltők bal és problémáznak.
[00:01:57]Nem lett volna a a szekszárdi bordnapon olyan esemény, hogy leöntik a Magyar Pétert borral, vagy nagyon szigorúan megtorolták volna.
[00:02:07]És hát többek között azért, hogy nehogy esetleg mondjuk ilyen jobb Fidesz hű orbánistab publicisták adott esetben betöltenek az este, és túlságosan megszalad a kezükben a billentyűzet, és akkor mindenféle uszító cikkeket írtak volna a kormány ellen.
[00:02:21]Tehát rögtön akkor a piálást azt így megpróbálták volna tiltani.
[00:02:24]19-ben ez a két oka volt ennek.
[00:02:28]Aztán nagyon hamar elkezdődtek 19-ben, és akkor nyilván el kellett volna kezdődni a túszedéseknek.
[00:02:37]1919.
[00:02:37]március 21-én, miután a forradalmi kormányzatanú tanács hatalomra került, rögtön mondjuk az előző rendszer, tehát a hagyományos elitnek a vezető tagjaitő túlszójtették a sakban tartsák, nehogy valami ellenforradalmi megmozdulás kitörhessen.
[00:02:49]Ebbe politikusok voltak vagy nagy gazdasági szereplők is?
[00:02:56]Ebben alapvetően tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy az elitnek mindenféle tagjait, tehát túszoltették mondjuk Weekerle Sándor korábbi háromszoros miniszterelnököt, aki egy alapvetően egy liberális miniszterelnök volt még a korszakban, de a túszejtés áldozata lett Mincenti József is, akkor még PEM József, tehát ő egy zalai plébános volt akkoriban.
[00:03:13]És a plébánosok egy jó része ők ugye a falun, a vidéken a helyi elitet képviselték.
[00:03:18]Tehát az is egy ilyen sakbantartás jelleggel történt, hogy nehogy valami szervezkedés meginduljon.
[00:03:24]És a gazdasági elit képviselőire is hát adott esetben ugye túszejtéssel ugye elkijesztettek igen markánsan.
[00:03:32]És mondjuk azt, hogy a korábbi művészeti elit képviselői között is voltak azok, akik mint mondjuk Herceg Ferenc, aki Tisza Istvánnak a házi szerzője volt, aki aztán 18 őszén próbált törleszkedni Káro áékhoz, miután Tisza Istvánt meggyilkolták a forradalom idején máj teljes bizonyossággal azítatott tettesek.
[00:03:52]Aztán Herceg Ferenc szintén a túl le tudod fordítani, hogy az hogy nézne ki a mostani szereplőkre, tehát hogy ki mindenki lenne mondjuk nem csak vezetőszáron vagy nem tudom Búsbalázs a csillagbörtönben, hanem hogy ez hogyan nézne ki a gyakorlatban, hogyha ez tényleg egy 133 nap lett volna?
[00:04:09]Ugye amennyiben ténylegesen ez egy tanácsköztárság lenne, egy proletá diktatúra, és a 19-es fellépés jellemezné a mostani új kommunista digitális tanácsköztársaságot, hát Bajer Zsolt nem szónokolhatna itt különböző rendezvényeken, nem írogathatna, de hát szerintem Hood Gergely is szintén az elsők között lenne, akit hát ugye értem mennek bőrkabátos fiatalemberek.
[00:04:33]És akkor itt megint ugye ez egy szűrális dolog, tehát itt 2018-19-től halljuk, hogy az új Lenin fiúk, a Soros fiúk.
[00:04:40]És hát itt Fekete Győr Andrásból és Donát Annából lett Donnából is Lenin fiú lett ebben az egész világban.
[00:04:47]Tehát azért, hogy is mondjam, föl szögezzük le, amikor erről beszélgetünk, akkor nem azt mondjuk, hogy ezt szeretnénk, hanem önmagában röhögünk, és akkor kicsit is komolyan valamennyire komolyan vesszük azt, hogy mi ez a dadaista vízió.
[00:04:59]Ó igen, ez ez egy fontos, hogy mi most nem a tanácskársaságot akarjuk tisztára mosni, nem is lenne ezzel csak rámutatunk, csak rámutatunk arra, hogy mennyire szűreál és tényleg egy ilyen dadaista őrültség ez, amit itt mondanak és egyébként sok baloldali történést mondjuk vádolnak a kommunizmus bűneinek relativizálásával.
[00:05:21]Hát ha van relativizálása a kommunizmus bűneinek az az, hogy ami most történik, azt a tanácsköztársághoz hasonlítják.
[00:05:27]Most komolyan tényleg hát nem ilyen volt a válasik Brüsselre azt mondják, hogy rosszabb, mint Moszkva például, hogy vagy hát Smith Mária, aki arról beszélt, hogy Brüsszel az Európai Unió, a negyedik birodalom.
[00:05:40]Na hát mindannyian tudjuk, hogy a harmadik birodalom az nem kohéziós források visszatartásával fegyelmezte az országokat, meg hogy mer kell Hitler tervét akarja végrehajtani.
[00:05:50]Tehát ez tényleg ha van relativizálás, akkor ez az ebből a szempontból, mint csak mondjuk így a saját ilyen különböző ilyen diszkreditáló és karaktergyilkosnak szánt fegyvereikkel lövünk akkor vissza egy képest.
[00:06:02]És hogyha ha azt azt nézzük, hogy hogy mekkora volt a támogatottsága a Tanácsktársaságnak, hogyha ezt egyáltalán lehet így utólag tudni, vagy elég hosszú időtáv, hogy tudjuk, hogy hogy például volt, mert azért mégis csak most leszavazott 3,4 millió ember a egy kormányváltó pártra, akkor Riban pedig hát ugye összeomlott az első köztársaság és végül is, hogy vették át a hatalmat a modern közvéleménykimatások előtt?
[00:06:30]Nagyon nehéz támogatottságról beszélni.
[00:06:32]sokkal inkább bizonyos érzetek voltak.
[00:06:35]Az, hogy a kommunisták népszerűek, bizonyos tekintetben ez megmagyarázva, hogy miért kerülettek hatalomra.
[00:06:39]Tehát nagyon röviden összefoglalva 18.
[00:06:44]november közepén Kumbéla és más még Oroszországban hadifogságba esett és majd Szovjetoroszországban a 17-től a forradalom idején bolsevizálódott valamennyire politikai kiképzést kapott kommunisták Kumbéla Szamali Tibor és mások visszajönnek visszaküldik őket Magyarországra a felbomló osztrák magyar monarchiának a különböző tagállamait korábbi tagállamait vagy hát hogy Magyarországot azt egy ilyen forradalmasítható területnek gondolják leninék akik abban bíznak hogy ön a világfor foralom.
[00:07:13]Ehhez kumbéláik pénzt is kapnak, amit a Vörös kereszten keresztül csempésznek ide, de fontos az, hogy hiába kapnak pénzt, amennyiben Kumbéla nem egy ma már nehezen tudjuk elképzelni, és igazából tényleg, tehát a képeken azt látjuk, hogy van egy hapsi, aki mindig zsebre vágott kézzel vászkál.
[00:07:33]A korábbi visszaemlékezések szerint, ugye előszeretettel, ilyen kásásan beszélt, de mégis valamennyire szuggesztív volt, és nagyon jól értette azt, hogy mivel lehet megszólítani az akkori tömegeket.
[00:07:42]Például ilyen volt, hogy mindenki, aki a frontonton szolgált, annak fizessenek a magyar állam 5400 korona kártérítést, ami a korban nem egy hatalmas összeg, de egy elképzelhető összeg volt.
[00:07:53]Tehát egy ilyen egyfelől volt ez a típusú ilyen hangulatkeltés, másfelől pedig arra mutatott rá, hogy a szociáldemokraták, akik Károly Mihály kormányába beléptek, ők egy koalíciós kormányban nem valósították meg a hagyományos követeléseiket, mint mondjuk az államosítás például.
[00:08:10]és ezért, hogy ők lettek a munkásárlók.
[00:08:12]És így novembertől egészen februárig egy jelentős támogatottságot gyűjtött maga köré a nagyvárosban, tehát Budapesten meg az ipari városokban, ahol a munkásság erre érdek fogékonyabb volt.
[00:08:23]És akkor itt jött az, és akkor nagyon röviden összefoglalva, hogy egy tüntetést szerveztek a Népszava szerkesztőség elé pont azért, hogy a szociáldemokratákat, a prostituálódott szociáldemokratákat támadják.
[00:08:36]Ott volt egy ilyen összeütközés, dulakodás, lövöldözés.
[00:08:42]Ezek után a ekkora már a berénkei kormány volt, mert Kár M köztársági elnök lett, utasítást adott, hogy tartóztassák le a kommunistákat.
[00:08:50]Letartóztatták őket és megverték Kumbélát.
[00:08:52]És ekkor történt az, hogy a legolvasottabb bulvárlapot, az estet és az estnek a riporterét beengedték, hogy egy interjút készítsen Kumbélával.
[00:08:59]És ebből született meg a félhotra vertékbil című cikk, amiben amikor megkérdezte a riporter Tarján Vilmos, aki egy sztár riporter volt, hogy hogy kik tették ezt önnel, ugye szétvert a Kumbénát, azt mondta, hogy nem fontos félrevezetett emberek.
[00:09:17]Tehát a politikai marketing ez a kommunikációhoz is volt érzéke, és amikor megjelent, akkor ugye azt látták sokan, hogy tessék, vannak a szoftemek, akik belépnek a koalíciós kormányba, lemondanak további követelésékről és itt van Kumbéla, aki azt mondja, amit mi hallani akarunk, és tessék, összeverik őt lám.
[00:09:34]És akkor ez megnövelte a népszerűségét.
[00:09:36]És ebből adódott az, hogy amikor volt egy a válság tetőzött, mert ez egy kőpolitikai válság volt, katonai válság, ugye megszállják a északról, keletről, délről Magyarországot, egyre inkább a mondjuk így a kisant erők érkezik ez a vixegyzék, akkor a berénai kormány lemond, és egy elvileg Károly egy tisztáldemokrata kormányt akar kinevezni, de a szozemek félnek attól, hogy amennyiben egyedül vállalják a kormányzást, akkor Kunék még a börtönből pucsot tudnak, fegyveres felkelést tudnak szíteni, ezért megegyeznek velük.
[00:10:08]És ezért van az, hogy ugye nem tudjuk igazából, hogy mennyi volt a mekkora volt a kommunistáknak a népszerűsége.
[00:10:14]Csepelen biztos nagy volt, Miskolcon is viszonylag nagy volt, de igazából a mondjuk így, hogy a a képzetek azok történelformáló erővé válnak, mert a szociáldemokraták azt gondolták, hogy népszerűek, féltek tőlük, és akkor ezért koalícióba léptek, és így kiáltották ki a proletár diktatúrát.
[00:10:32]Mondjuk ki, hogy egy ilyen Károly uta nélkül mondjuk így, hogy egy putysszerűen történt ez a kikiáltása a tanácsköztársaságnak, amit részben az magyarázott, hogy egy féltek attól, hogy a kommunistáknak tényleg akkora népszerűségük van, mint amennyit mondok maguknak.
[00:10:49]A másik pedig, hogy azt gondolta, és akkor még mondjuk a katonatiszti elit is azt gondolta, és erről már januárban tervezgette két hónap a Kommunisták hatalomátvétel előtt, hogy Magyarországot csak szovjet orosz támogatással lehetne megmenteni a nyugattal szemben, az Antaltal szemben.
[00:11:06]Hát na hát keret felé fordultak volna nyugattal szemben.
[00:11:10]Pontosan.
[00:11:10]Tehát, hogy és akkor ebből adódik, hogy a korszakban sokan olyanok is mondjuk politikai verseket írtak, mint mondjuk Tót Árpád a Vörös Isten című versét megírta a nyugatban.
[00:11:19]Tehát akkor jön most a Vörös óriás, amely majd a Sápat nyugat arcába lép.
[00:11:23]És hogy Garbai Sándor, aki hivatalosan a forradalmi kormányzótanács vezetője lett, Kumbéla volt a tényleges vezető, mondták, hogy majd a kelettől megkapjuk azt, amit nyugattól nem.
[00:11:33]azon kívül, hogy most a Fidesz nem 100 naptürelmi időt adott, hanem 133 nap türelmi időt adott.
[00:11:41]És a Kövér Lászlónak, amit most itt sokat emlegetünk, de hogy egészen pontosan úgy hangzik a legújabb lenin fiúkozása a korábbiak után, hogy az új lenin fiúk nem Szamuegri Tibor páncélvonatán, hanem a cukorhegyiek digitális sztrádáján száguldoznak.
[00:11:59]Na most azért a hogyha meghallgatjuk a nem tudom a az Orbánnak a köcs kiszivárog kiszivárogtatott köcsei beszédét, abban azért nagyon hasonló magyarázat van arra, hogy hogyan jutott hatalomra 19-ben a bolsevik diktatúra, és mi történt most?
[00:12:17]Tehát ugye van egy nagy nemzetközi összeesküvés, külföldről kapnak pénzt, haárulók vannak itthon, és a magyarok hát valamilyen, nem tudom, valamilyen megtévesztésből hisznek nekik.
[00:12:31]És nagyon hasonló a két magyarázat, vagy a ugye a Horti korszaknak a magyarázata a társktársaságra, amit egy az egybe vesz át körülbelül a Fidesz meg a mostani, hogy te látsz különbséget a kettő között, amivel megpróbálják elmagyarázni, hogy történt valami, ami amivel inkább nem akarnak szembenézni és kitalálnak egy ilyen mondom, hát szinte egy az egybe behettesíthető magyarázatot.
[00:12:56]Erre apró különbség van.
[00:12:58]Tehát a Hortikori összeesküvés elmélet az alapvetően antiszemita volt.
[00:13:06]Tehát ha megnézzük Tormai Szeszélnek a bujdosó könyvét, amit 1920-21-ben adnak ki, ilyen kétes állnapló, tehát napló formában írja meg, de lényegében egy ilyen horror sztori.
[00:13:18]Német Szilárd várja az ő Nobel diját a Krasnorkai után.
[00:13:20]Igen.
[00:13:20]Tormaj Szeszil és Percek Ferenc is egyike volt azoknak, akik a Horti rendszerben hát írófejedelem meg ilyen irodalmi nagyasszony lett Or Torma és a Sil és őt Magyarországról Noberdira jelölgették, mert a korban még különböző országok különböző bizottságok keresztül még fölterjesztettek személyeket.
[00:13:37]Hát Hitler is béke Nobediről volt és aztán ennek véget vetettek, mert pont azért, mert mondjuk Magyarországról, tehát amikor Babics Mihályunk volt meg Kosztolányi Dezsőnk, akkor Herceg Ferencet és Tormazeszét terjesztették föl ugye Nobeléra.
[00:13:48]Szóval ott ez egy nyíltan antiszemít összeeskés volt akkoriban, ami abból indult ki, hogy a dualizmus kora az liberális rendszer volt.
[00:13:57]A liberalizmus az legyengítette a magyar nemzetnek az immunrendszerét két okból is.
[00:14:02]És akkor itt jön az, hogy beengedte az idegeneket, tehát a galiciánereket beengedték, akik a ugye a zsidók csak felületesen asszimilálódtak, tehát levették a kaftánt, meg meg már öltönyt húznak, meg meg úgy néznek ki, mint egy polgármagyar, de valójában belül ott van bennünk az Alien, ami csak a kitörésre vár.
[00:14:20]Ha megnézzük, hogy a jellemzően azért szerintem ez alapvetően szélső gyakorlat azért problémás.
[00:14:26]Tehát a születési neveknek a zárójában közlése az azt jelenti, hogy valójában ugye valaki kumbéla kun, hát van ennél ilyen magyarosabbné, tehát a törökös, de ott van az áróben, hogy kón ugye benne van ugy az alien, ami ugye fejlődik és aztán kitör egyszer csak ugye a kumból.
[00:14:46]És ugye mikor törhettek ezek ki?
[00:14:46]Mikor szabadulhatott el maga, ugye a szörny?
[00:14:50]És akkor itt jön az, hogy amikor a világháború, tehát a liberalizmus legyengítette a magyar nemzet védelmi képességét, emiatt a világháborúban már elkezdenek szervezkedni mondjuk a Galörnek a tagjai, akik asszimilár zsidók voltak egyébként.
[00:15:04]És magyarnak tekintették magukat, ateista magyarok voltak, de őket galiciánereknek nevezték, tehát zsidózták.
[00:15:10]Tehát mondjuk így, hogy az identitásuk az magyar volt, de az imázsuk ugye zsidózták őket állandóan.
[00:15:18]és hogy amikor a világháború még rátesz erre, tehát végképp meggyengül a magyar nemzet és a védelmi képességei elvesznek, akkor hatalomra kerülhetnek ezek az idegen erők nemzetközi támogatással.
[00:15:29]És akkor itt jön, hogy ez egy ilyen ez egy nemzetközi hálózat az elképzelésben.
[00:15:34]Igen, egyébként tényleg egy hát leninék 19, de ebben már benne van a bocsánat, ebben benne van már a köztársaság is a a Káoly féle a köztársaságnak az volt a magyarázata a Stormesét idézze, hogy Károly Mihály parfümjével nyomták el a nemzeti tanácsak nevezett Sanedrin, vagy a zsidó tanácsnak a a fokhagymaszagát, mert ugye Károly Mihály volt lett a Vörös Gróf, aki ő volt az, akire leginkább haragudtak.
[00:15:59]És mai napig is szerintem a magyar jobboldal az Kár, hogy Mihány gyűl a legjobban, mert ő volt az, aki az ország egyik legadagabb arisztokratája, történelmi családból származik.
[00:16:09]Gróf, tehát tőle nem várhatták volna azt, hogy ő ténylegesen átáll az ilyen oszt osztálymegtagadóknak.
[00:16:16]Áruló volt ő is egy osztályárulónak tekintették és saját családtagja is részben Károlyt.
[00:16:19]És akkor ő egy viszonylag hosszú folyamat után jut el oda, hogy a fiatalon egy ilyen dendy piperkülc, a politikát nem annyira komolyan vevő arisztokrata gróf, végül hát az ellenzék egyik vezetője, és aztán majd a földosztó vörös gróf lesz.
[00:16:42]1918-19-ben miniszterelnök és majd köztársasági elnök.
[00:16:45]És akkor itt jön, hogy ezt is úgy próbálták megértelmezni, hogy Károly Mihályt gyakorlatilag a mellette lévő zsidó értelmiségiek Jászi Oszkár, Konfizigmat és mások ugye befolyások alá kerítették, elcsábították, elkábították és kár csak egy báb volt, aki mondjuk így, hogy ez a pirosfehér zöld szallaga, nem tudom én a a kóserterméke és már eleve a bolsevik diktatúrára.
[00:17:07]És hogy már akkoriban Igen.
[00:17:10]És hogy ezért terjedt el aztán a hatalom átadásnak a toposza, hogy lényegében Károly tudatosan adta át a hatalmat a kommunistáknak.
[00:17:19]Egyébként nem mondom megpócsolták a Károlyi Mihályt és ez az ő mondjuk így a politikai képességéről azért sok mindent elárul.
[00:17:27]Tehát egyfelőre nagyra tartom Kár Miályt az idalista eszméi miatt, hogy ő köztársági elnökként a saját birtokán kezdi a földosztást.
[00:17:32]Másfelől meg ténylegesen arról volt szó 19.
[00:17:37]március 20-21-én, hogy a saját titkára és a belső körre tudja megpucsolni.
[00:17:41]Tehát nem volt ebből a szempontból olyan igazi jóvezető.
[00:17:43]Szóval igazából ez volt akkoriban a toposz.
[00:17:47]Most ebből mi lett napjainkban?
[00:17:49]Megint vannak azok, akik hát Kövér László ezt már 2026 januárjában megfogalmazta, hogy Magyar Péter akkor is, akkor is Magyar Péter az új Kárgy Mihály ugye az áruló közén tartozott, de átáll.
[00:18:04]Ajjaj, akkor lehet, hogy nem 133 nappal kéne számolni, hanem még hozzávenni az előtte.
[00:18:08]Hát ugye mondjuk azt, hogy Károlai Mihálynál 1916-ban kezdődik el, hogy ő szakít a hagyományos függetlenségi párttal, saját pártot alapít, amely háború ellenessé válik, és ő fölépíti magát egy háború pacifista gróp.
[00:18:22]Szintén két év alatt.
[00:18:24]Két igen és itt is az van, hogy Magyar Péter függ győzni magunkat azért nem a földosztást.
[00:18:29]viszont az Orbán Viktor végezte el a Pancó arénának nyújtott földekkel, úgyhogy hát az egy az egy nagyon szép dolog egyébként, hogy miképpen jönnek vissza a nagybirtokosok Magyarországon, miképpen rendez vissza sok mindent, de hogy Magyar Péter ebb a szempontból a Károlyi Mihály.
[00:18:45]És egyébként azt is olvastam, a Hutnak egy korábbi agyszüleménye az volt, hogy Pozsé Róbert lesz az új Kumbéla.
[00:18:51]Igen, ezt akartam kérni, akkor mi a következő?
[00:18:52]Tehát akkor ezek szerint a Magyar Péternek az ideje tényleg kiterelik lassan és jön a valódi hát eg egy korábbi tanács köztárság a 3.0 a májusi hudgergei elmélet szerint, tehát ő Herceg Ferenc két arckép című könyvéből olvasgatott föl.
[00:19:10]Herceg Ferenc Károi Mihályról, aki éppen olyan, mint Magyar, és ez a Károlói Mihály hozta el nekünk Szamueli Tibort és Kumbélát, aki pedig éppen olyan, mint Puzsér Róbert.
[00:19:25]Hozzáteszem, tehát Herceg Ferenc, ő 18 még a Károlinak akart benyalni, és aztán a Károlyi bukása után egy évvel később már megírta azt, hogy szerinte Károlyi miályte megtiszai István.
[00:19:34]Tehát nagy átálló volt a pali.
[00:19:36]Na mindegy.
[00:19:36]A két arcképból olvasgatott föl, ami Tiszát heroizálta, és Kárai Mát meg egy ilyen vipperaként írta le, aki egy ilyen kripli, és ezért féltékeny volt Tiszára.
[00:19:47]Na és a HUD akkori el akkori elmélete szerint itt Magyar Péter az új Károlyi Mihály, aki nagyon hamar ugye nem tudja kezelni ezt a gazdaság és egyéb problémát, ami majd rászakad az országra, mert ugye alkalmatlanok, nem tudnak kormányozni és ebbe bele fog egyébként bukni, és ekkor jön az, hogy majd átadja a hatalmat Puzsér Robertnek, az újkom Bélának, aki alatt majd a nyílt terrort bevezetik.
[00:20:14]Hát gondolom Puzsér és a nem tudom én a az inga szórakozóhely törzsközönsége bőrkabátokban elmegy mondjuk az R56 pesti srácok Sorozőbe és akkor államosítják azokat.
[00:20:26]Mikor lesz ez?
[00:20:26]Hol?
[00:20:26]Mennyi időnek kell mikor beszél át a puzsér a Ja, hát hát ezek szerint hát mondjuk a ugye október 31-én kerülnek hatalomra Kárai Miáék és akkor március 21-éig mondjuk négy és fél hónap ugye telik el nagyjából.
[00:20:40]Az a baj, hogy nem is azt kéne nézni, hanem azt kéne megnézni, ki a leg egyik legjelentéktelenebb szereplője a mostani kormánynak, mert ő lesz huszon pár év múlva az új Rákosi.
[00:20:49]Csak ezt igen ugye meg, mert Rákosi Mátyás a tanácsköztárság legfiatalabb népbiztosa volt, tehát a tanácsköztársaság benjaminja még még hajjal meg meg mindennel valóban.
[00:20:59]Tehát igen, ezt akár el is játszhatunk ezzel a gondolattal, de itt megint azt láthatjuk, hogy májusban még arról beszéltek, hogy Magyar Péter a Károly Mihály, és ez lényegében az őszi Rózsás forradalomnak egy újbói kiadása, de most már arról beszélnek, hogy nem, nem, ez már az új kommunista digitális tanácsköztársaság, tehát itt már ki is hagyják ezt a kárai féle polgári demokratikus kísérlet az az új kommunista digitális tanácskárságban az van, hogy az új szamueli meg a Lenin fiúk a Facebookon vannak, vagy ez tehát ugye ebből az az keletkezik, hogy azt kéne látni.
[00:21:33]Hát ez meg mi következik abból, hogyha hogyha ez a Károi Kumbéla világ, ez a ez a Tisza, abból az következik, hogy a az úri magyar világ viszont a Fidesz, ami meg háborúba sodorta az országot.
[00:21:44]Egyfelől igen, másfelől meg ugye tagadták azt, hogy itt Tisza Istvánék akarták volna ezt a ezt a háborút.
[00:21:48]Tehát mondjuk így, hogy egyébként az egész Trianonnal kapcsolatos, mondjuk ilyen jobboldali míosszal vagy szélésboldali míosszal, hogy itt Károly Miháék és a tanács köztársa miatt kaptuk Trianont és büntették meg az országot és szakadt szét a Szent István Magyarországa.
[00:22:06]Ugye ez egy felelősség elhárítás és áthárítás, mert Károly Mihály még ellenzéki képviselő volt, amikor ténylegesen Tisza István beállt és képviselte a háborús politikát.
[00:22:16]Tehát nem Károly Mihály volt az, sőt aki támogatta volna a háborút.
[00:22:22]Tehát Aponyi Albert volt az, aki végre felkiáltással üdvözölte a Szerbiának küldött hadüzenetet.
[00:22:31]mielőtt ebbe most mielőtt ebbe belemennénk, de a felelősségelhárítás, tehát hogy hogy abban látsz-e párhuzamot, nyilván összehasonlíthatatlan egy elveszített világháború utáni káosz és azok a megoldatlan problémák, amik nem csak ebből következnek, akár a nagyon szűk szavazati jog, a rettenetesen aránytalan vagyonelosztás és mindenféle ilyesmi.
[00:22:55]Ö de hogy az, hogy hogy történt egy bolsebbik hatalomra jutás, ami ugye most ezek szerint megint megtörtént és ha és hogy a hivatalos fideszes narratívában, vagy annak idején a Horti korszakban semmiféle szembenézés nem volt azzal, hogy ez hogyan történhetett mégis, hanem van egy ilyen elvarázsolták a magyarokat erre az időre.
[00:23:20]említetted a a hogy antiszemitizmus volt ennek a vagy a reakció egy antiszemitizmus volt.
[00:23:30]Nyilván itt most érz az is fölvetődik, hogy Magyarországon már csurka Istvánnek megint igaza van.
[00:23:35]Ugye ez a ez a hivatalos, vagy vagy az Orbán még most is sorosik, ami hát most egy ilyen nehezen vagy talán könnyen kódolható dolog, hogy mit jelent a soroszás.
[00:23:45]D már most már úgy úgy fejeleztette tovább az Orbán Viktornak nem igaza volt, hanem igaza lesz, hogy Orbán Viktornak már rég igaza van.
[00:23:54]Csak még a történelemnlekutó kell érnie őt.
[00:23:56]Szóval, hogy van egy ilyen, a, hogy az a a egy a tökéletes bűnbak a tanácsárság.
[00:24:03]Nyilván ekkora felfordulás nem volt ilyen rövid idő alatt a magyar történelemben, tehát a 18 őszétől 19 nyaráig ez és utána vissza az egész.
[00:24:10]Ez ez ez példátlan.
[00:24:13]Hát szerintem a meg akarjuk érteni, hogy micsoda sok volt.
[00:24:19]Tehát Kosztolányi Dezső édesannája szerintem a legjobb könyv a tanácsktársaságról.
[00:24:22]Abban egyébként édesanna tettének az, hogy leszúrja vizijéket.
[00:24:27]annak van egy olyan értelmezése, vagy én kínálom ezt az értelmezést a Vörös Tatárjárás című emlékezettörténeti könyvemben, amiben külön foglalkozom a Portikorban született tanácsköztársaság regények elemzésével, hogy lényegében az a vörös terrornak egyfajta allegóriája és a regény végén van Édes Anna per és ott Moviser doktor az lényegében valamennyire Kosztolányi nevében beszél és itt egyébként Kosztolányi szintén követette el agyas dolgokat.
[00:24:52]Tehát ő álneves antiszemitelt cikkeket szerzett a a pardonrovatban, az újvezedik című lapban 1920 környékén, ami miatt meg is gyűlölte a balos emigráció átmenetileg.
[00:25:07]Na most ott van benne, hogy igazából édesanát milyen sérelme kéri korábban és Kosztolányi kínál egy olyat, hogy valamennyire értsük meg.
[00:25:12]Legalábbis Moviser doktor próbálja megértetni ezt a tettet.
[00:25:16]És nagyon fontos az, hogy a megértés az nem egyenlő a felmentéssel, tehát az regényben se történik meg.
[00:25:22]És amikor én arról beszélek, mondjuk, hogy mi volt a vörös terrornak az oka, és kínálok egy értelmezést, akkor próbálom megértetni ezt az okot.
[00:25:29]Az nem nem felmentés jelent, nem azt jelenti, hogy akkor az az oké, mert nem oké, hanem amikor egy történész magyarázatot kínál, akkor azzal próbál megszakítani, ami visszatér ezekben az elméletekben, hogy itt valami született démonikus, őrült figurák voltak, akik egyébként pusztán passzióból büntették és verték és üldözték a keresztényeket, mert nem erről volt egyébként szó.
[00:25:52]Tehát, hogy egy összetett kérdés volt az, hogy miért takasztatnak fel gazdákat, akik a terményeiket nem akarják átadni a tanácsköztársaságnak, mert egy általuk értéktelennek gondolt kommunalnyomtatott fehér pénzt kínálnak érte.
[00:26:07]És akkor az éhező fővárosból küldött különítményesek pedig miért büntetnek ezért, meg miért akarják elvenni egyébként az étet?
[00:26:14]Ez egy nagyon komplex ilyen élelmezési társadalom és egyéb problematikába illeszkedik, amit meg lehet szerintem magyarázni, és erre teszek is kísérletet a a Vörös Varsang című tanácsköztársaság történetemben ez a másik könyv.
[00:26:27]De itt de amikor ugye értelmezést kínálunk, azt nem tudja a propaganda használni, mert a propaganda az fekete-fehérben gondolkodik, vannak a jók, vannak a gonoszak, akik mondjuk egy terror esetében azért lehet feketénfehéren gondolkodni.
[00:26:42]Tehát a vörös terá nyilván egy egy olyan dolog volt, ami természetesen el kell utasítani és ez egy vállalhatatlan része a persze, hogy persze, hogy vállalhatatlan, csak ugye a hogy is mondjam a történésznek az a feladata, hogy megmagyarázzon történelmi jelenséget.
[00:27:01]Azt lehet tudni, hogy a vörös terrornak, hát illetve nyilván tudod, hogy a vörös terrornak kik voltak a a tipikus áldozatai.
[00:27:07]Igen.
[00:27:07]Itt pont azért, mert a Tanácsköztársaságban nagyon fontos szerepe volt.
[00:27:13]Alapvetően szóesett a támogatottságról, tehát a munkásságra épült.
[00:27:17]Munkásságra meg mondjuk így nevezzük így a progresszív értelmiségre, ami 18 előtt nem kapott pozíciókat a magyar kultúrában.
[00:27:27]Tehát beleértve a nyugatszerzőit is, akik lényegében ellenkultúrának számítottak egy alapvetően egy konzervatív ízlésű világhoz képest.
[00:27:33]Tehát bocsánat, ez ez egyébként egy kicsit hasonló a a mostani helyzethez az, hogy hogy legalábbis annyiban, hogy látjuk, hogy azért itt sok nagyon sok fiatal leszavazott először a Tiszára, és ezért volt ekkora támogatottságuk, mint még kábé senkinek.
[00:27:48]És egyébként maga ez a ez az új garnitúra is lényegesen fiatalabb, összeátlag életkoruk van, mint a mint az előző rendszernek.
[00:27:55]És látszik is ez a kommunikációban, hogy mennyire másfajta videókat posztolnak meg minden, mint ahogy te is megírtad, hogy a például az esztétikája a Tanácsköztársaságnak az akkoriban ilyen világvezető szintű újdonságot hozott, meg modern művészek sorra gyártották a felejtethetetlen alkotásokat.
[00:28:17]Hát igen, a mondjuk azt, hogy a a modernista és aztán az avangard, tehát avangard alapja a kasákikat értem, ugye pozíciókat kaptak.
[00:28:28]Aztán érdekes módon pont belülről hamar elkezdődött egy kulturális küzdelem és a kassákikat kiszorították.
[00:28:32]Tehát a mal című kassáklapnak a megésard nehéz a tömegeket megszorítani.
[00:28:40]Igen.
[00:28:40]Ugye tehát az én a rövid történetem ide mutatom ugye vélának ott van a vörös katonák előre című plakátja.
[00:28:46]Tehát egy nagyon jó avanguard propaganda plakát, de mondjuk így, hogy a bázis is, tehát a munkások is azért alapvetően konzervatív ízlésűek voltak.
[00:28:55]Ezek a szögletes menetelő figurák, vagy megnézzük a komoly plakátait, ugye ezeket nehezen tudták hova tenni.
[00:29:00]Ha megnézzük, hogy miképpen alakították át a hősökt egy millenium emlékművet, egy ilyen fekete csúcsos obelisz kialakították át, feketeet lebontva meg az egész város, tehát hogy teljesen más esztétika, mint ez a historizáló millennium emlék, hogy megismerjük.
[00:29:13]Az is szép, az is csodás.
[00:29:13]A Mgy fölől meg egyébként most lehet, hogy megint elővesznek itt a perti srácokban.
[00:29:19]Ja, már nem működik, mert elcsavarták a csapokat.
[00:29:21]Na mindegy.
[00:29:21]Úgyhogy egyébként pedig nagyon cool lett ez az egész kinézet.
[00:29:25]És ebből a szempontból hát kifejezetten ha lehet haladónak nevezni valamit, mert mert nehéz, hogy honnan hova haladunk, de mondjuk így, hogy sokkal korszerűbb volt az esztétikája a tanács köztársaságnak és a propagandaplakátokban, a műalkotásokban, bármiben így mondjuk így előremutató volt.
[00:29:42]És ma már röögünk azon, tehát Szabolcska Mihályra csak úgy emlékezünk legfeljebb, hogy Karinti figyes, az így írtok Tiben, amikor Adi Andendrét, de az így írtok ti parodizálja Szabolcska Mihály verseit.
[00:29:56]De a maga korábbka mi háját egy népszerűbb és elfogadottabbíró volt a Tiszarendszerben, az akkori Tiszarendszerben, Tisza István rendszerében, mint Adi.
[00:30:03]És nem véletlen, hogy ezek a művészek nagyon hamar keresték a lehetőséget, örültek, hogy pozíciókat kaptak, és tegyük hozzá, azért hamar ki is kezdtek ábrándulni a tanácsköztársaságból, pont azért, mert nem csak progresszívek voltak, hanem mondjuk pacifisták, meg elítélték az erőszakot.
[00:30:19]Másik nagyon fontos fiatalokat mondtad.
[00:30:22]Tehát a tanácsköztársaság vezetői nagyon fiatal emberek voltak.
[00:30:26]Tehát Kumbéla és Lukás György a maguk 3233 évővel fiatal embernek számítottak.
[00:30:30]És mondjuk itt a 19 éves Révai József meg Lengyel József és mások voltak pozícióban mondjuk a Vörös újságnál.
[00:30:36]És akkor az egy életkori sajátosság, hogy van egy alapvetően radikális teológia.
[00:30:42]Pluszt még ezt fiatalok képviselik.
[00:30:45]És ha valaki megnézi a kádárrendszerben készült optimisták című, sinkorvén regényből készít agitátorok című filmet, ott bemutatja a kommun propagandistainak radikalizmusát, és nem véletlen a Kádár rendszerben betiltották azt a filmet, mert hát egy szembesített azzal, hogy valaha a szocialisták ezek a fiatal radikális, az eszméket komolyan vevő avangard fiúk és lányok voltak.
[00:31:11]És mondjuk megnézhetjük, hogy 69-ben kik voltak a kommunisták, akik már karrierokokból csatlakoztak csak a párthoz.
[00:31:19]Úgyhogy kellemetlen volt szembesülni, mint ahogy a korintes nová láb találkozás egy fiatal emberrel.
[00:31:24]Tehát ki volt 1919 Lesli Mandokia?
[00:31:30]Ó, hát tehát ki volt az a nagy az a na átálló, aki aki előtte elképzelhetetlen, hogy régen azért régen azért volt a fluktuáció ilyen odavisszaállásokba, nem?
[00:31:39]Azt mondanám, hogy zenében nehéz megmondani, mert például akik a zenei direktóriumban pozíciót kaptak, Bartók Béla, Kodály Zoltán vagy éppenséggel az adiversek megzenésítője, Reinicit Véla, tehát ők ők nem voltak az előző rendszernek a kedveltjei.
[00:31:57]Hát Bartok Billán és Kodá Zoltának a levelezése árulkodik arra, hogy mennyire csalódottak voltak a mert sokatszor se kaptak mondjuk támogatást a Niddal Gyűjtő korútjukhoz és végül egy óriási küzdelem végén állították csak állították csak színpadra a Kékszakálló herceg várát 18 előtt ugye Bartók ról van szó itt ebben az esetben.
[00:32:16]Tehát a zenében nehezen lehet ő egyébként mondjuk az internacionálra is azt mondta, hogy szar.
[00:32:25]Jó, azért nem nem a nem a kutya.
[00:32:25]Az már érdekes mondjuk, hogy hogy a muzsikos cigányok például milyen hamar elkezdték játszincogni az internacionálét, mert az lett akariban ugye a a sláger, amit lehetett játszani.
[00:32:36]Alapvetően azt láthatjuk, hogy itt 18-19 20-ban van egy sorozatos átállások történnek és mondjuk Herceg Ferenc is kísérletet tett az átállásra, amikor Károlyak felajánlotta a szolgálatait.
[00:32:50]Csak aztán mondjuk, hogy őt nem vette át a tanács közteság.
[00:32:52]De mondjuk Szabó Dezső például, aki az elsodort falu című művével mondjuk így a egyfól a magyar népi mozgalomnak egy ilyen alapművét írta meg, amiben a romlatlan vidéket állítja szembe a városi kozmopolita és zsidó világgal.
[00:33:06]Azt például a tanácsktársá alatt jelentették meg állami támogatással, mert mondjuk a támogatások szétosztásában egyébként egy viszonylag ilyen ilyen nyitottak.
[00:33:18]Ő még az utolsó nap is felvette a fizetését.
[00:33:20]Igen, igen.
[00:33:20]Az de mára mára is elég kemény dolgokat írt akkoriban.
[00:33:28]Ó, hát amivel aztán talán soha nem számolt el, hogy ő akkor mik tehát konkrétan az anarchiát éltette meg a terrort.
[00:33:33]Tehát hát ő ő a március című rövidélető periodikának volt a a nagyon radikális fiatal szerzője.
[00:33:43]De de ez megint tehát megint a történésznek és alapvetően aki próbálja megérteni a korszakot, vissza kell helyezkedni, hogy mi volt 18 végén a hangulat.
[00:33:51]Az, hogy az első világháború azt mutatta meg, hogy igazából hova vezetett a nemzeti érzelem.
[00:34:00]Nagy háborúhoz a nacionalizmus összecsapásokhoz, konfliktushoz.
[00:34:01]Hova vezetett a kapitalizmus?
[00:34:03]Hát megint csak a profitég miatt ugye oda vezetett, hogy ezek az államok egymásnak estek.
[00:34:08]Hova vezetett a verseny?
[00:34:10]A kíméletlen versengés megint a törtelem addigi legbrutálisabb vérfördőjébe.
[00:34:13]És ebből volt egy olyan korhangulat, hogy akkor efelé már tovább nem mehetünk.
[00:34:17]Akkor a 20.
[00:34:20]század ugye innentől akkor ne ne kapitalista legyen, hanem ugye szocialista a verseny helyett a szolidaritás kerüljön előtérbe, és akkor így tovább.
[00:34:29]És egy átmenetileg tényleg ez volt a helyzet.
[00:34:31]Átmenetileg még Aponyi Albert is azt írta Károlyi Mihálynak az egyik levelében, hogy ami most van, az egy nagy baloldali világprocess világprocesszus, és Magyarország csak ennek csak a része.
[00:34:44]És 18-19-ben tényleg sokan gondolták azt, hogy ténylegesen ez lesz a jövő, balold lesz a jövő.
[00:34:48]Ez hamar hamar megbukott, de volt egy ilyen korhangulat, ami miatt különösen a fiatalok csatlakoztak és támogatták átmenetileg ezt az egész forradalmi kísérletet.
[00:34:57]És még egy még az amit szeretnék elmondani itt a támogatottság kapcsán, hogy az a munkások támogatták, de megint érdekes az, hogy valakinek a fejében mi van, milyen várakozások élnek.
[00:35:12]Még 2019-ben adta ki egy nagyon jó dokumentumkötet.
[00:35:17]Lényegében hát a proletár diktatúrát alól nézekből, alul nézetből mutatja meg.
[00:35:21]Csonka Laura és fizik fiziker Róbert szerkesztette.
[00:35:23]És van benne egy levél, hogy egy proletár asszony húsvét előtt ír egy levelet.
[00:35:28]debreceni proletár asszony, hogy már mióta várt, mióta várt a proletár diktatúrára, mert most akkor végre neki is lehet szép új harisnyája, és abban mehet majd el ugye Misére a közelgő húsvét idején.
[00:35:44]Tehát, hogy látjuk, ez nem az a proletár diktatúra, ami mondjuk a hivatalos kiadványokban szerepel, hanem ténylegesen egy proletár asszony azt mondja, hogy akkor neki az a proletártúra, hogy végre kapulj harisnyát, amiben elmehet a templomba.
[00:35:56]Egyébként a templomokat nem zárták be.
[00:35:58]Ezt a Hortiorban terjesztették el.
[00:35:58]Meg a ma is egy ilyen toposz, hogy bezárták a templomokat és moziknak rendezték be őket.
[00:36:05]Nem zárták be a templom.
[00:36:07]De azért De azért ott üvöltöztek az emberekkel, akik mentek a misére a templom előtt.
[00:36:10]Nem hát voltak ilyen atrocitások többek között, hogy volt egy ilyen Rej Leo nevezetű vörös katona.
[00:36:15]Én próbáltam ennek újrazni, amennyire csak lehetett, aki álltak belontott itt Krisztina városban, a templomban az úrnapi körmeneten, és leköpte a az oltári szentséget.
[00:36:26]Ez is aztán rengeteg verzióban létezett ez a történet, ami érdekes, hogy egyébként ezt a Reotót, amennyire tudjuk, Price Leo vagy Price Leo, ezt elítélték és komolyan megbüntették a tanácsköztársaságban pont azért, mert ugye júniusban már végig válságok sorozata volt.
[00:36:44]Ebből kifolyólag nem volt szükség az ilyen típusú ilyen hangulatkeltő elemekre.
[00:36:49]Tehát, hogy amikor valaki bemegy a templomba, balhézik, ugye vörös katonaként, azzal több problémát okoz a tanácsköztársaságnak, mint amit elvileg ilyen antiklerikális gesztusként tenne, mert ugye balhé van, és ugye a balhéból nem akartak, úgyhogy jellemzően megbüntették az ilyen hatáskör túllépéseket.
[00:37:06]hozzátenném.
[00:37:06]Tehát például mondjuk a a az oktogoni itt a battyányi palotába beköltöző Cserny Józsefeket, Csernyi Józsefet és az ő lenin fiúk különtményét maga a tanácsköztársaság szerelte le, mert ennyi szó a hatáskör túllépés volt az, hogy már saját maguk ejtettek túszokat és raboltak.
[00:37:25]elsodorta az egyik kérdésemet a után lévő tök jó felvetés már nem tudom melyik hogy hogy a vörös terrornak a a vörös terrornak kik voltak a tipikus áldozatai már csak azért akarom kérdezni mert ugye itt megint csak egy kövér lászó idézetet szeretnék már fogalmam sincs mikor volt ez de nagyjából behető majd az idézet alapján 100 éve korvinto és szamueli tibor akiknek a neve összefort a magyarországi vörös terrorral 25 illetve 28 évesen akarta megmondani, hogyan kell élni, minden hagyományt leköpve, minden társadalmi normá normát félrerúgva egy 1000er éves országban.
[00:38:02]Akinek pedig nem tetszett, nem tetszett, felakasztották az útmenti fára, vagy berelődték a Dunába.
[00:38:08]A momentumos gyerekek, kiegészítve a Jakab félékkel és a Tordi Bencékkel pontosan ilyenek.
[00:38:13]A mi oldalunkon sokan lebecsülik ezeket a fiúkat és lányokat, akik valójában semmiben nem különböznek a Lenin fiúktól.
[00:38:21]It a lányokat így biz csak nem vörös, hanem lila vagy szivárványos zászló alatt vonulnak.
[00:38:28]Tehát, hogy kik voltak a a vörös terror áldozatai?
[00:38:31]És akkor most felejtsük el azt, hogy a momentumos lányok, lenin fiúk lettek.
[00:38:36]Ha a legfontosabb csoportot kell megnevezni, akkor az a vidéki agrártermelők.
[00:38:39]Tehát a tanácsköztársaság a város és a vidék ellentétének eszkalációja.
[00:38:44]Ez is már a világháború alatt elkezdődött, hogy a városok éheznek, vidéken van élelmiszer, tehát vidéktől el kell venni.
[00:38:50]Na most a tanácsköztársaság alatt erővel kezdték el elvenni az élelmiszert, rekviráltak.
[00:38:57]Egyébként már a világháború végén is már jellemző volt a rekvirálás, csak mondjuk rézedényeket gyűjtöttek meg meg hasonlókat, vagy ruadarabokat, de itt a tanács köztárságban ténylegesen az éhez is átlépett egy olyan szintet, tehát 16-tól kezdve ez 18-19-ben súlyosbodott a világháborús összeomlás után, hogy az éhező városnak kellett az élelmiszer.
[00:39:15]Hát ugye Arthur Kterról azt írta, hogy ő végigbanírja a fagyi tevet, mert kábé csak az volt.
[00:39:22]Igen.
[00:39:22]Ugye egyébként egy antikommunista, későbbi neves antikommunista szerzőről van szó.
[00:39:25]Ugye a sötétség délben szerzőjéről.
[00:39:29]Ő azt mondja, hogy tehát valamilyen típusúó élelmiszer egyébként volt érdekes módon, például fagylaltból sok volt a tanácsköztársaság idején.
[00:39:38]Egy egy fagylaltyárat üzembe helyeztek és nagyon nagy mennyiségű fagylaltot tudtak előállítani.
[00:39:44]Ki tudja, hogy hogyan.
[00:39:46]De de mondjuk hagyományos élelmisz és mondjuk tökből is elvileg sok volt például meg ugye Gersliből ugye Árpából ebből lett topasz az hogy Tökön és Gerslin élt a magyar a tanácsközt idén csak megfagyin megvegfagyin és fontos az hogy az éhezés nem nem a tanácsköztárság alatt kezdődött hanem már a világháború alatt csak ez megint kimaradt a Hortikor élet akkor egyébként rossz volt a termés mert ugye például ilyen nagyon akkor is nagyon meleg nyár volt meg most is hát ott alapvetően az volt a probléma, hogy májusig a Tiszán túl, tehát a Tiszáig mennek al a románok, tehát az ország termőterületének nagy része az román fennhatóság alá kerül, ami szerepet játszott abban, hogy egyfelő élelmezési válság volt még, tehát sok sok válság mellett még ez is hozzájött.
[00:40:32]És aztán ebből adódott az, hogy aztán július végén hát egy ilyen kétségbes kísérlettel nekimentek a románoknak, hogy átlépték a Tiszát és megpróbálták kiűzni a románokat, de nagyon hamar összeomlott ez az akció, mert még még május végén, júniusban volt a tanácsköztársinak egy sikeres akciója ez a legendás felvidéki hadjárat vagy északi hadjárat Somfeldória vezetésével a cseszlovákok ellen, amikor Kassa, eperjes, Bártfa irányában mennek északkelet felé, azért északkelet felé, hogy esetleg tudnak találkozni a a szovjet város hadsereggel, de hát ez elmaradt.
[00:41:04]És ez amikor Kumbéla kötött egy paktumot Clemensval, és aztán mindjárt visszatérek a az áldozatokra, annak az volt a azt hittem, hogy nem fog kiderülni, annak az volt a az volt a lényege, hogy Clemenszótól kaptak egy ajánlatot, hogy amennyiben a vörös hadsereget kivonják, ugye a visszafoglalt de a visszafoglalt területeken a szlovák tanács köztársaságot kijáltották ki.
[00:41:27]Amennyiben visszavonják a magyar vörös hadsereget, akkor cserébe az Antant kiparancsolja a románokat a Tiszántúról.
[00:41:33]És Kumbéla megkötte ezt a paktumot, keresztülvitte a fordalmi kormányzatácson, csak átverték.
[00:41:39]És amikor a románok nem vonultak ki, akkor döntöttek, hogy akkor nekimennek a románoknak, de a vörös hadsereg támadó terveit részben egyébként átjátszották Betlen Istvánhoz köthető körök, vagy legalábbis később ezt állították, mert ugye később már ugye büszkélkedtek azzal, hogy miképpen buktatták meg, meg árulták el a tanács köztársaságot, de igazából nem a haditervek átjátszása volt a döntő, hanem hanem egyszerűen nem volt annyira erős a vörös hadsereg a Királyi Románia haderéhez képest, de ott a másik szempont az volt, hogy kellettek a termőterületek és akkor itt az élelmezési problémák, tehát az agrártermelők voltak a leginkább sújtottak pont azért, mert ugye vidékről akarták beszerni az élelmet, de egyébként nem volt pénz, amivel fizettek volna.
[00:42:22]Helyesebben a tanácskötesség nyomtatott egyfajta pénzt.
[00:42:25]Ez volt a fehér korona, ami azért lett fehér korona, mert az egyik lisét szerezték egyébként meg a korábbi monarchia koronáiból, és és csak a a koronának csak az egyik oldala volt nyomtatva, tehát volt egy kék része, és hátulján fehér volt.
[00:42:40]Tehát mint a gazdák, hogy okosannak a játékpénzei úgy néztek ki.
[00:42:43]És ezt hivatalosan el kellett fogadni.
[00:42:47]Ellenben büntették, ha valaki a régi koronával fizetett volna.
[00:42:51]Csak ugye a gazdák meg alapvetően mindenki nem akarta elfogadni ezt a tényleg játékpénzt, mert mit tud tehát egy nem volt benő bizalmuk.
[00:42:58]Kettő, ha bukik a tanács köztársaság, akkor mit tudtak volna ezzel kezdeni?
[00:43:04]Semmit.
[00:43:06]Úgyhogy nem akarták eladni ezért a pénzt.
[00:43:08]És ezért van az, hogy nagyon sok ilyen rekviráló különépítményt küldenek ki, amelyek hát sokszor ilyen statáriles célzattal, hogy a gazdákat felakasztatnak.
[00:43:19]A valaki kíváncsi egy jelenetre, Fekete István a Wuk szerzője később.
[00:43:25]Ő a Zsellérek című 1939-es regényében egy ilyen vidéki falusi szempontból mutatja meg, hogy milyen volt a tanácsköztársaság, és pont leír egy ilyen jelenetet, hogy miképpen akasztatnak föl egy ilyen ellenforradalmának nevezett gazdát.
[00:43:38]Csak fontos az, hogy ugye ebből a szempontból ugye őt ellenforradalmának nevezték, aki meg akarja buktatni a tanácsköztársaságot, pedig ő nem ellenforradalmár volt, hanem egy agrártermelő, aki azt mondta, hogy értéktelen papírpénzért, papírpénzért nem akarja odaadni a termékeit, tehát főleg őket büntetnék.
[00:43:58]És akkor egyébként még tehát az egy a klerikusokat, tehát az egyháztagokat sújtotta.
[00:44:03]Jellemzően nem a nem a jellemzően nem a kivégzés, nem az akasztás, hanem az ilyen típusú vegzálások, tehát mondjuk őket kiküldték a fővárosi lópersenpályára dolgozni.
[00:44:12]A tanács köztárságnak egy ilyen utópisztikus programja volt.
[00:44:16]Az élelmezési válságot úgy oldjuk meg, hogy a fővárosi lóvesenpályát ugye bevetik és zöldséget fognak ott termeszteni.
[00:44:21]És kik dolgozzanak ott?
[00:44:23]Hát azok azok a szerzetes rendeknek a tagjai, amelyek nem tanítanak, nem ápolnak, hanem ezek kontemplatív elmélkedő rendek.
[00:44:30]És akkor kivezényelték.
[00:44:32]De hát így, tehát egy egy utcát nem lehetett volna jól lakatni azzal a ott megtermezőséggel.
[00:44:38]De végülis erre tehát az, hogy a hogy hogyan, hogy mi történik ezzel az egyház ellenes dologgal az, hogy a a hittant leváltják szexuális felvilágosításra a középiskolákban talán, ugye?
[00:44:50]Igen.
[00:44:53]És ezekből milyen drámák keletkeznek?
[00:44:55]Hát ez tanácsköztesek bevezette a nemi felvilágosítást a kötelező jelleggel.
[00:44:59]a régi hintan helyett csak volt egy olyan probléma, hogy amikor a közoktatási népbiztonságból megérkeztek a nemi felvilágosítók, hát nem voltak szakemberek, nem volt meg a kultúragyog, miképpen kell fölvezetni, és hát a beszámolók szerint nem tudjuk mennyire túlzóak, mennyire nem de elképzelhető, hogy ténylegesen sokként értem mondjuk kamaszlányokat, amikor megjelentek ezek a férfiak a közoktási népbiztonságból, és akkor beavatták őket a miközben korban pusztító A nemi betegségek meg indokolnák a felvilágosítást.
[00:45:34]Igen.
[00:45:34]Igen.
[00:45:34]Tehát megint nem betegségek terjednek a korszakban.
[00:45:38]Hatalmas probléma.
[00:45:38]Tehát nem csak a diendre volt szifiliszes, hanem tényleg súlyos probléma volt ez.
[00:45:43]Ezért indukott lett volna, hogy ténylegesen a nemi felvilágosítás megtörténjen, de nagyon hamar.
[00:45:50]Tehát azt mondhatjuk, ilyen ez is ilyen sok terápia jelleggel történt.
[00:45:54]Odakötü embereket, állítólag egyes lányok el is ájultak, és akkor ezért ezt beszüntették és akkor a közoktatás ugy népbiztosságnak a nemi felvilágosító emberét is elküldték egy ilyen felvilágosító kurzsusra, hogy kapjanak valami mondjuk ilyen nem annyira sokszerű beavatást, a amivel majd tudják oktatni.
[00:46:15]Tehát nem tudom, én gyerekkoromban volt ez a Peti, Ida és Picuri című svéd nemi felvilágosító képregény.
[00:46:22]Ez lehet, hogy sokaknak ismerős lehet.
[00:46:24]A 80-as évek végén ezt kiadták Magyarországon, ami is kedvesen el bevezetett.
[00:46:28]Hát ugye a svéd progresszió nyolcas években.
[00:46:32]Hogyan születék a gyerek?
[00:46:34]Ilyen ábrák is voltak benne a szeretkező szülőkkel.
[00:46:38]Na hát egy igazából ilyet szerettek volna hosszabb távol.
[00:46:40]És megkek az óvodában is az aktivisták.
[00:46:43]Új japánk.
[00:46:43]Mondjuk Polányi Laurának volt egy ilyen hát ilyen házi iskolája, házi óvodája.
[00:46:49]Ő Polányi Károlynak a nővére volt.
[00:46:52]Az egy zseniális család volt a Polányiak.
[00:46:53]És abból elvileg probléma volt, hogy sokan, de ez még a tanácskozárság előtt beiratták a Polányi Laurának a progresszív intézményébe a gyereket, hogy milyen milyen menő.
[00:47:02]Egy ilyen.
[00:47:04]És aztán visszamondta otthon, hogy mit tanult.
[00:47:07]Hát tényleg.
[00:47:07]És ott már volt az ilyen ovisoknak nemi felvilágosítás.
[00:47:11]Egyébként a tanácsköztársaságok alatt eltörölték az óvodelnevezést.
[00:47:12]mondván, hogy adja a kisgyerekeket, nem óvni kell a világtól, hanem megismertetni kell őket, és így kiskolákká nevezték el az óvodákat, vagy mondjuk a törvénytelen gyerek elnevezést is eltörölték, mondván, hogy minden élet törvényes.
[00:47:30]Ezek mondjuk azt, hogy a tanácsköztesek azért nagyon érdekes szerintem, mert egyfelől De ez ez ez ez később sem csinálják vissza, nem?
[00:47:38]Vagy a Hortikorszakban megint volt ilyen, hogy törvénytelen gyerek.
[00:47:43]Szerintem volt.
[00:47:43]Szerintem vol, mert hogy ugye vannak a ilyen máig tartó hatásai a tanács köztársaságnak.
[00:47:46]Most így vagy vegyük csak a pozitív példákat, hogy mondjuk a Margit szigetre korábban belépőt kellett fizetni.
[00:47:55]Igen.
[00:47:56]Azóta meg nem, ha jól gondolom.
[00:47:56]Igen, a Margi cigetet megnyitották, tehát az egybe illeszkedett a fővárosi kerteknek a tehát a magánkerteknek a megnyitásával, és korábban belépődíjat kellett fizetni azért, hogy valaki a Margit cigetet látogassa, és ezt tanácsköztárság eltörölte.
[00:48:14]Ezt majd ha lesz arról szó, hogy a hogy mondjuk a Nemzeti Vagyonvédelmi és visszaszerző hivatalnak van előképe, akkor itt visszatérhetünk erre itt 19 előtt.
[00:48:21]Tehát, hogy mik voltak azok a maradandó dolgok, amik megmaradtak a tanácskársakban, vagy mindent azonnal visszacsináltak.
[00:48:26]Tehát például ez, vagy a szanatórium a TBC-s gyerekeknek, aminek a sorsa egyébként azért tényleg egy szép ívet ír le, hogy csinálnak egy gyerekszanatóriumot, amit aztán a Gyurcsányék alatt eladnak, és most a Tiborcnál van az a terület.
[00:48:44]Szóval ez messzire vezet, de tehát hogy mik voltak azok, amik megmaradtak a ez egy nagyon szép példa arra, tehát tehát mondjuk az egészségügyben előrelépést jelentett a tanácsztársaság, tehát nagyon sok tényleg radikális és korszerű doktor kapott pozíciót, akik szerintem tényleg ilyen valahogy egy ilyen szerintem komolyan szívbelengető az ebből a szempontból, hogy miközben papírhiány van az országban, de egyébként nagyon sok plakátot nyomnak arról, hogy nagyon nagy meleg van, és miképpen kell gondoskodni kis csecsemőkről, miképpen kell neki mondjuk amillá teát adni, vagy figyeljenek arra, hogy milyen a széklete a babának, hogy hogy megóvják ebben a helyzetben.
[00:49:18]Vagy mondjuk azt, hogy a proletár gyerekeket ugye utaztatták a kővárosból, mondjuk a Széchenyi fürdőbe, és akkor látogathatták a a fürdőket, és illetve hát elmehettek moziba felnőtt kísérő nélkül, amiből azért voltak bonyodalmak.
[00:49:35]Igen, igen.
[00:49:35]Voltak abból bonyodalmak, de az megint arra a példa, hogy már a világháború alatt egyébként nagyon sok gyerek kezdett elátogatni a mozikat, és a ebből elkezdődött egy ilyen egy ilyen pánik diskurzus az, hogy a világháborulat meg a gyerekbűnözés megszapodott, de hogy mondjuk egy hét éves simán bemehetett egy mozéba, hogyha vett jegyet, vagy be beslisszolt, vagy vagy hogy.
[00:49:55]Hát amennyire tudom, nem volt egyébként egy ilyen korhatár, tehát hogy így be tudtak erre menni és tudták nézni.
[00:49:59]De az a fontos, hogy a világháború alatt volt egy olyan diskurzus, hogy a gyerekbűnözés megszapodott és biztos azért szaporodott meg a gyerekbűnözés, mert néznek ugye a moziban filmeket és ugye nem azért szaporodott meg a gyerekbűnözés, mert filmeket néznek, adott esetben Sherlock Holmes néma film, ami eljut hozzájuk, hanem azért, mert világháború van, szegényedés, elnyomorodás, meg szülőket vesztik el, tehát az édesapákat vesztik ely a fronton.
[00:50:24]Tehát ez az oka.
[00:50:24]És szerintem nagyon sok ilyen hagyományos konzervatív, de ez a legrosszabb értelemben vett konzervativizmus ebből a szempontból, hogy van valami és a struktúrális okokat megértenék, amelyet mondjuk így elkezdik hibáztatni a a mozikat és a mozi filmeket.
[00:50:41]Szóval maradó most most a közösségi médiát meg hogy a gyerekek sokat mobiloznák.
[00:50:45]Igen, igen.
[00:50:47]És ami ami nyilván tehát sok szempontból problémás, hogy a szakemberek azt mondják, sok szempontból problémás, de ten, tehát 16-tól 18-19-ben nem ez volt a főka a gyermekbűnözésnek, hanem az elnyomorodás meg a szülők hiánya.
[00:50:59]De ez a ez a magyarázat, tehát hogy például a Smith Mári amikor a Facebookon bejelentette, hogy ő távozik a terrorháza éléről, szinte minden komment arról szólt, hogy hogy hát ezek genetikailag a Kumbéla leszármazottjai, meg tehát hogy az meg ugye a zsidózás, tehát ez a hát igen, de hogy hogy Csurka István ugye a romlásnak genetikai okai vannak, hogy az elő hogy kicsit az, hogy így magukat hergelik bele abba, hogy már nem is csak az van, hogy a szellemi örökösei vagy akármi, vagy vagy ugyanolyan izé nemzettelen emberek, hanem hanem hogy effektív ugyanazok.
[00:51:31]Igen.
[00:51:31]Ezt megint tehát nagyon érdekes ezt, hogy mondjuk Csurka István miképpen rehabilitálják és a terrorházában miképpen lesz Csurka István konferencia.
[00:51:39]Ugye 92-ben őt még kizárták az MDF-ből, amikor megéri ezt a dolgozatát, amiben pont ugye az a G galileistákról ír meg, hogy igazából ez a örök visszatérés jelleggel miképpen térnek vissza újra és újra azok.
[00:51:50]De ha egy dolgot kéne megemlíteni, ami ténylegesen beépült, hát bocsánat egyébként Csurka István a hierarchiában gyakorlatilag Orbán fölött van, mert az Orbánnak nem igaza volt, hanem igaza lesz.
[00:52:00]Csurka Istvánnak meg mindig mindenben igaza van.
[00:52:03]Túl korán volt igaza.
[00:52:03]E erre ezt írta rá Bajer Zsolt, aki De mondjuk például az NKA sokat lehet ma hallani az NKA támogatásokkor.
[00:52:12]Kapják meg az NKA támogatást.
[00:52:14]A tanácsköztárség idején vezették be az írói katasztert.
[00:52:16]Például kataszterbe veszik az írókat, osztályozzák őket és akkor vezetik be azt, hogy állami támogatást adnak, alkotói ösztöndíat adnak íróknak, hogy megírjanak műveket, amik aztán átkerülnek a tanácsköztársaság tulajdonába, amiket majd a tanácsköztársaság kiad.
[00:52:35]Most mennyiségi alapon volt, vagy vagy olvasottság is szó?
[00:52:38]Nem ezek nem ezek részben azért ilyen ideológiai alapon voltak, tehát a a haladóírók és mondjuk azok, akik hát beleférnek.
[00:52:49]Tehát mondjuk Szabó Dezső, aki mondjuk valamennyire támogatta, mondjuk így, tehát a nyugat is kiállt mellette, amikor a Szabó Dezsőt megtámadták a a Tiszáék.
[00:52:57]De például Rudi Gyula ír le egy esetet, amikor Kumbéla találkozott az írókkal, és ez a Dalmny utcában volt egy ilyen nagy tájékoztató, hogy milyen könyveket vár el a tanácsköztársaság, és akkor azt mondta, hogy nem kell írni a tanácsktársaság mellett, de ellenese.
[00:53:16]Tehát igazából ez volt, tehát ez volt a ez volt a dolognak a lényege.
[00:53:23]De ami mond, hogy ideológi alapon nyilván szelektáltak és hogy kiknek adták a pénzt meg a támogatást, de mondom Szabó Dezső is kapott egyébként, aki az alapművét írta meg a magyar jobboldali népi mozgalomnak, tehát őt is támogatták, de igazából az, hogy az állam ad alkotói ösztöndíjat íróknak, hogy szülessenek művek, ez lényegében ez a mai NKA alkotói ösztöndíjaknak a az előképe, mert ugye korábban ott volt az, amit Adiendre megírta a magyar promodánban, hogy hogy milyen jó lenne, hogyha nem áll a közém és a művészet közé a pénz.
[00:53:59]Tehát, hogy amit akartam, azt megcsináltam volna, akit akartam, azt leköptem volna.
[00:54:02]Tehát, hogy az írónak alapvetően tényleges ilyen írói, proletár munkát kellett végeznie, mondjuk újságokban kellett dolgozni, és nem volt ideje ténylegesen nagy műveget írni, csak ezért álltak elő ezzel az írói kataszter koncepcióval.
[00:54:18]Nagyon visszaszerzés.
[00:54:19]Volt-e akkoriban ilyen hivatal, vagy az összes hivatal ez volt-e?
[00:54:24]A belügyi nép biztos létezette, mint most.
[00:54:29]Hát ha a tanácsközt szempontjából az egészen nagy vagyon visszaseszerzés volt.
[00:54:34]Abból indultak ki ezek a kommunisták, szociáldemokraták és kommunisták, hogy amit Trussó megfogalmazott, hogy az volt az első tolvajy, aki felhúzta az első kerítést.
[00:54:45]Tehát amikor a magántulajdon létrejön a történelemben, amikor a közösségi tulajdon, amikor ugye minden mindenkié volt, és közösségi tulajdonban voltak a termelő eszközök, a föld és a hozzátartozó egyéb eszközök, a megművésre alkalmas dolgok, de hogyha valaki ebből a magántulajdonát kisajátította, az egy tolvaj volt, mert a közönségtől.
[00:55:08]Ebből a szempontból ugye minden magántulajdonnak a visszavétele állami tulajdonba az egy vagyon visszaszerzés.
[00:55:15]Tehát ez az alap.
[00:55:15]Ezen belül viszont azért nem mindent vettek vissza, nem mindent próbáltak meg visszavenni, hanem kifejezetten a már a kárék elkezdték a földiosztást, nagybirtokoknak a felosztását, ezt lejjebb szállították.
[00:55:28]Tehát tanácsköztársaság alatt minden 100 holdon felüli egyházi és 200 holdon felüli világi birtokot átvettek és termelőszövetkezetekké alakítottak át.
[00:55:40]Fontos, hogy nem felosztották, mint ahogy Károlyék elkezdték felosztani, hanem úgy gondolták, hogy termelő szövetkezet, tehát közösségi tulajdonban van.
[00:55:46]Ezzel nagyon hamar el is idegenítették maguktól azokat, akik földet akartak ténylegesen, és azért támogatták a az agrárpoletárok, azért támogatták a tanács köztársaságat, hogy földet kapjanak, nem azért, hogy majd egy termelőszövetkezetben dolgozzanak.
[00:55:59]De akkor ott igazából még nem tettek úgy különbséget, hogy hogy a tehát, hogy inkább az volt, nem, hogy vannak a gazdagok, meg vannak a szegények, nem az, hogy aki ezt az előző rendszert kiszolgálta és ebből gazdagodott, hogy hogy ő jóban volt, nem tudom a vezető elittel.
[00:56:17]és gyakorlatilag izé korrupcióval és nem tudom mindenféle törvénytelenséggel szerezte a vagyonát, akkor attól célzottan elvesszük, hanem az volt, hogy mindenki, akinek akár 200 évre visszamenőleg van egy hírés dinasztiája, hogy abból van pénz, de az is igen.
[00:56:32]Tehát ez volt egy ilyen általános, mondjuk egy földfoglalások voltak államnilag szervezett nagybirtoknak a termelőszövetkezeti alakítása.
[00:56:45]A másik fontos, hogy a műkénteket is el akarták venni.
[00:56:47]A annak pedig az volt az ideológiai alapja, hogy Lukás György képviselte ezt, hogy a a műalkotás az az elégvilág, az az egész világnak készül, vagy mindenkinek.
[00:56:57]És ezért az így igazságtalan, és nem hagyhatjuk azt, hogy valaki egy nagypolgár, egy gyáros, egy arisztokrata, azért, mert neki volt pénze arra, hogy megvegyen mondjuk adóásban akár egy Rembrand képet, vagy Egró alkotást, mert ilyeneket is szocializáltak és elvettek a tanácsktársaság idején nagy gyűjtőktől, hogy hogy korábban ezek magán úri palotákban vagy nagypolgári palotákban voltak elzárva a világ elől, és csak az elit gyönyörködtetett bennük.
[00:57:26]És akkor el mondták azt, hogy nem ezeket el kell venni és mindenki láthassa ezeket, mint ahogy a karmelitát megnyitották most.
[00:57:33]Pontosan.
[00:57:33]Az szerintem az nagyon hasonló volt ebből a szempontból.
[00:57:35]Tehát a tanácsköztársaság idején létrehozták a műkincseket, társadalmasító bizottságot, járták a a nagyúri ilyen ilyen palotákat, elvették a műkincseket, egyébként könyveket, nagyri könyvtárakat is lefoglalták, katalogizálták, de a műkincseket aztán végképp elvették, és ezeket kiállították a műcsarnokban.
[00:57:56]Az a lényegében a a szocializált műkincseknek a kiállításán, amiket szakszervezeti igazolvánnyal ingyen lehetett látogatni.
[00:58:04]Fontos az, hogy ez azt jelentette, hogy a korban már mindenki szakszervezetbe belépett gyakorlatilag, aki dolgozó, az látogatotta ezeket.
[00:58:11]És akkor értő művészettörténészek értő értelmezésében mutogatták a hatott esar az EGQU képet, ami kicsit ilyen zsenásán a korabeli fényképeken, hogy ott van egy hivatalosan antiklerikális tanácsköztes regg és csodálattal nézik egyébként az egricónak a Krisztus kép nem is annyira karmerita, mert hogy ott végül is érted múzeumokból vittek be, de majd kérülnek vissza de inkább akkor, hogy 60 pusztával egy egy ilyen helyzetben mi lenne?
[00:58:40]Hát 60 pusztából tud gyerekotthont szerveztek volna.
[00:58:45]Igen.
[00:58:46]Igen.
[00:58:46]Tehát ez ez nem kérdés.
[00:58:46]Ez szimbolikus okokból is.
[00:58:48]Egyfelől de olyat, ami látogatható, mert valószínűleg az emberekre embereknek nagy igénye lenne ugyanolyan túrákra, mint a karmelitával.
[00:58:58]egyfelől igen, másfelől viszont tanácsköztárság idején a az, hogy tehát a a gyerekek nagyon fontosak voltak a egyfelől az, hogy a gyerekeknek a Széchenyi fürdőben lévő ugye megmozdatása, tehát a proletár gyerekeknek velük volt az egyébként, hogy kivezetten fürdőszobában rendelkező nagypolgári lakásokban ja fogadni kellett óvodás és kis kisiskolás csoportokat, ami ugye megint nagyon sokakat zavart.
[00:59:24]ez az új, ez az új ember létrehozásának volt a célja, vagy pedig azért, hogy hogy jó benyomást tegyenek a családosokra?
[00:59:31]És hát egyfelől az volt, hogy van egy ilyen privilégizált, de korábban elnyomott réteg, tehát a hát József Attilléria város perepén című verzsében, tehát ugye ugye minden nedves, minden nehéz, a nyomorországairól térképet rajzol a Penész, a kisgyerekek ugye elfakult fejűek és a korom mint a Guano órájuk rakódik keményen, vastagon.
[00:59:49]Tehát ténylegesen betegek voltak, TBC-sek voltak, nagyon nagy volt a nyomor.
[00:59:57]Méghogy ez nem is látszódott a Gundalétteremből, hogyha a boldog békeidőkben, de egyébként ténylegesen nagyon nagy volt a nyomor, és hogy akkor ezeket a gyerekeket akkor legalább egészségügyileg le juttassanak nekik valamit, mondjuk például programok, mese délutánok oka szocializált és lefoglalt megnyitott főri kertekben.
[01:00:12]És mondjuk a svábhegyi gyereklinikának a létrehozása, amikor a nagyháló nagy szálót szocializálják, ugye az is ebből adódott.
[01:00:21]És akkor az valóban az egy szép történet, hogy a svábegyi nagyszálóból étő sváppegyi gyereklinikát, aztán mikor zárják be majd 2008-ban a Gyurcsányék, egy magát baloldalnak tartó kormány bezárja, mondván, hogy az asztmát már nem friss levegővel gyógyítják 20.
[01:00:34]vagy 21.
[01:00:36]században.
[01:00:36]Y aztán miképpen került Tiborcist Istvánhoz vissza.
[01:00:38]És ahogy hozzáteszem, amikor jönnek ezek a történetek, hogy a műcsarnokból meg a szépművészeti múzeumból miképpen kerülnek ki műalkotások a Habony lakásába, hát ez megint a visszafordítása annak a típusú 19-es kultúrpolitikának, ami egyfelől elveszi ezeket, másfelől meg nem a népbiztosok lakásában, nem a szovjet házban állították ki ezeket a képeket, hanem ténylegesen a nagy közönségnél.
[01:01:03]Nagyon csadálkoznék azért, hogyha egy pár képp nem került volna át a népbiztosok magángyonába is.
[01:01:11]Hát volt egyébként voltak ilyen, mert a a legalábbis a amikor a tanácsköztársaság összívja a parlamentjét, az a tanácsok országos gyűlése.
[01:01:18]Ugye a tanácsköztárságokban lehetett szavazni, és az volt az első a magyar történelemben, amikor nők is szavazhattak, és minden 18 éven felüli szavazhatott, aki nem volt reakciós meg nem volt lerikus.
[01:01:29]Most a reakciós elégták kategória volt, tehát a kizsákmányoló, tehát akinek volt korábban alkalmazottja, az kizsákmányolta a kommunisták szerint valakinek a munkerejét, és ő nem szavazhatott még így is.
[01:01:40]Így szavazhattak addig a legtöbben a magyar történelemben.
[01:01:44]De ez ilyen hány százalék lehetett felnőtt lakosság.
[01:01:48]Hát hát várjál 2030 hát 6-7% volt előtte, ugye?
[01:01:54]67% most pontosan nem tudok el adatot mondani, de tudom, hogy a legtöbben akkor szavazhattak.
[01:01:57]Ö és ezt visszább visszább is vitte a Hortikország.
[01:02:00]jelentősen visszavitték, de de fontos az, hogy de viszont azért abban szempontbálválasztások voltak, hogy nem nem pártokra szavaztak, nem jelöltekre, hanem kaptak egy listát a tanácstaokról, hogy akkor tessék, megszavazz ez tanácsot vagy sem helyben.
[01:02:15]És valaki mond Ja, csak a teljes tanácsot leheted.
[01:02:18]Igen.
[01:02:18]Igen.
[01:02:18]És valaki mondatta, valaki mondatta azt, hogy én hát én ezt nem akarom ezt az embert és lecserélik, de azért erre nem igazán volt példa.
[01:02:23]Tehát egyfelől ez egy ilyen álválasztás volt.
[01:02:28]De biztos, hogy nők először ekkor szavazhattak.
[01:02:30]Sok nő nem is akart szavazni a beszámolók szerint, mert nem vagy férfiak nem engedték őket szavazni, mert ő komolytalan lesz akkor a választás.
[01:02:37]Na és amikor összeehívták a tanácsok országos gyűlését, akkor utólag kiadták a a jegyzőkönyvét ennek a tanácsköztársá parlamentnek, és ott azért viszonylag szabadon beszélnek problémákról.
[01:02:49]Tehát azért előfordul azt, hogy vidéki direktóriumi tag a perzsaszőnyeget elviszi, és saját magánál kiakasztja.
[01:02:56]És az az igazság, hogy itt megint csak azt láthatjuk, hogy van egy alapvető, mert nyilván tehát bármilyen liberális szempontból, vagy ma önmagában ilyen humánus szempontból vagy a valamilyennyire magátulajdon respektáló szempontból nyilván negatív a tanácsköztenság, hiszen egy nem nincsen tekintetben, hogy mi a magántulajdón és mi nem, hanem elfoglal, elvesz, a másik erőszakot alkal az nagyon brutálisan, ténylegesen különtményesek járják az országot és ha valamit valaki így nem akar odaadni, ami elvileg kell a rendszernek, valami magasabb indokkal igazolva, azt elveszik erővel, adott esetben statárisan kivégeznek valakit.
[01:03:40]Tehát, hogy tehát ez az alap, amikor beszélünk a tanácsköztársaságról, szerintem ez egyébként ez elfogadhatatlan.
[01:03:45]Ehhez képest itt a sokszor írogatják rólam, hogy én vagyok itt az újkommunista digitális tanácsköztársaság szameli Tiborja, de de mindegy.
[01:03:53]Na most lehet, hogy még változhat a vélemény, de hogy de hogy ezen belül viszont a túlkapásokat meg a korrupciót igyekeztek büntetni, pont azért, mert a kumbéláik érzékelték azt, hogy a a támogatottságuk ugye egy rizikós törékeny.
[01:04:06]Ezért bármilyen hatáskor tűllépés felesleges, amit általuk feleslegesnek kitéltve vegzálás, az csak bajt okoz, hangulatkeltés.
[01:04:17]Ezért a kis korrupciót, tehát az deát de mégis valy a kis korrupció az a látványos, mert tehát amikor ténylegesen azt látják, hogy valaki egy persaszőnyeget elvesz és kiakasztja ottani direktor tag, ezeket büntetni akarták és ezeket büntették is.
[01:04:34]Vagy mondjuk tehát Szamueli Tibor ténylegesen a vörös terror legkeményebb figurájaként él az emlékezetben.
[01:04:38]Ő ténylegesen azt mondta, hogy a terror az se nem jó, se nem rossz, hanem egyszerűen csak szükséges.
[01:04:45]minor legkeményebb fellépést hirdette, és hát nem véletlen, hogy ezért bízzák rá a fővárosi lakáshivatalt, mert amikor van egy lakáshiány Budapesten és újra kell osztani a lakásokat, tehát belértve proletár családoknak az összeköltetése polgárcsaládokkal, akkor a pont azért, hogy legyen korrupció a szamuére bízzák rá ezeket, meg ezért bízzák szamére a gyerekeknek a balatoni üdültetését is, mert korábban ezek az üdültetési programok, mint a negyedik károló gyermeküdültetési akció, az korrupció óba fulladt bele, leloptak pénzek satöbbi.
[01:05:18]És hogy tehát a szamueliről sok mindent el lehet mondani, mert ténylegesen egy tömeggyilkos volt, tehát konkrétan.
[01:05:24]De ugye Korbut nem volt ebből a szempontból, tehát ő ténylegesen hitt abban, amit csinál.
[01:05:31]És akkoriban is leváltották a Ferencváros elnökét.
[01:05:35]Na most ez egy jó kérdés.
[01:05:35]A gondolom akkor még nem volt annyira sport ennyire volt válogatott meccs a tanácsköztárság idején, tehát két magyar válogatott mérkőzést is rendeztek.
[01:05:44]Vöres csillagos mezben meg na ez egy ez egy ez egy jó kérdés, hogy milyen milyen mondjuk az lehet, hogy akkor még nem indult ennyire hamar újra, de ugye az egy nagy különbség volt, hogy a már első világháború után jöttek divatba a bíróverések, mert előtte az nem volt és ennek már inkább lehet köze ahhoz, hogy a frontról hazatérő katonáknál a az erőszak az hol húzódott meg annak a határra.
[01:06:09]Pontosan.
[01:06:09]Tehát igazából azt egész ilyen vörös terrort és fehér terrort valamennyit megint meg akartjuk érteni, ami nem jelent az, hogy felvjük az elkövelketőket, az az, hogy volt egy világháború, a milliók járják meg a frontot, és hozzászoknak ahhoz, hogy a problémát erőszakkal oldjuk meg.
[01:06:21]És például amennyire lehet tudni a a társadalomtörténész igényel futballtörténeti könyvek szerzőtől, mondjuk Szegedi Péter a kor labdarúgásának társamörténész ismerőse, tehát a világhábor előtt nem voltak bíróverések.
[01:06:37]Később ez divatba jött, tehát a az erőszak.
[01:06:40]És valahol az olyan országokban, ahol az államiság megroppan a világháború után a vesztes országokban, ott mondjuk ez vörös és fehér terolakját ölti, de mondjuk más országokban is azért az erőszak az elterjed.
[01:06:55]Tehát egyes történészek mondjuk a 20-as30-as évek amerikai maffia küzdelmeit összekötik azzal, hogy mennyien járják meg egyébként a Gyfrontot, és hogy az utcai harcok miképpen eszkalálódnak az USA-ban is.
[01:07:11]Ugye nyilván egy tényleg a Fidesz részéről egy elinflált és ilyen nevetséges karikatúrának tűnik, hogy a tanácsktársasághoz hasonlítják az éppen aktuális ellenfelüket, vagy a Szamuelihez, vagy Korvinottoznak, vagy Lenin fiúknak.
[01:07:29]De hogy a mostani helyzetben az, hogy a Kövéri is, meg az Orbán is utal rá, hogy a 133.
[01:07:37]a 134, hogy ez ez azt jelzi, hogy akkor nem tudom, vörös terrorra jön a fehér terror, vagy hogy akkor ugyanolyan keményen lépünk föl, mint a és ugye ők a tanácsktársaságot hozzák, tehát nem a jelenlegi helyzetet, hanem azt, hogy akkor jön a 134.
[01:07:53]nap, hogy akkor ez azt jelenti, hogy hogy erre lehet számítani a a Tiszakormány bukása után, hogy megjelenünk és elégtételt veszünk, vagy mire lehet itt gondolni?
[01:08:06]Más hát a Bayer Zsoltó múlik, ő már 2011-ben azt írta Siff András egyik kritikájára, hogy miért nem ásták bele nyakigaz összeset az orgoványi erdőben, ami konkrétan a Fehér Terror egyik legbrutálisabb esetére utal, tehát a az orgoványi tömeggyilkosságra.
[01:08:20]Tehát azért így vannak ilyen radikális hangok, amelyekből akár ez is következhetne.
[01:08:27]És egyébként pedig tényleges, hogyha beleünk-e megint ebbe a dadaista vízióba, akkor a valóban az következ, hogy a vörös terror, a fehér terror jönne egyébként válaszul, amit 19.
[01:08:42]augusztusától egyegy jogos elégtételként és jogos bosszúként értelmeztek.
[01:08:48]A más volt egyébként, mint a vörös terrorit.
[01:08:50]Had ajánljam Bodó Bélának a remékönyvét a a Fehér terrorról, mert tehát a a a vörös terroristák, hogyha valami különbséget kell egyébként tenni a kettő között, akkor konkrétan ilyen statariális gyilkosságok voltak és ugye akasztattak, de a fehér terror az inkább egy ilyen egy ilyen karneváli bosszú jelleget öltött.
[01:09:09]Sokkal többet kínoztak, legalábbis a Bodó könyvéből statisztikailag kimutatható a különbség.
[01:09:16]Csak megnézzük Somogy Béát és Bacsó Billát, tehát a népszava fölszerkesztőjét és szerzőjét hogyan gyilkolják meg.
[01:09:20]Nem egyszerűen lelövik őket, nem egyszerűen meggyilkolják őket, hanem ténylegesen megcsonkítják a testeket.
[01:09:27]Tehát egy ilyen tényleg egy ilyen brutális dolog.
[01:09:28]Ezek kevésbé is összpont na kevésbé is központosított volt ez a terror.
[01:09:33]Nem is nem is annyira tehát eleve már a tanácsktárság vörös terrorja ott mondjuk a csernyék önállóították magukat és ezért le is szerelik és aztán ide-oda szétpakolják a lenfiúkat.
[01:09:45]Mondjuk Korvin Otto csoportja is kap ilyet.
[01:09:47]De a fehér terror az valóban ebből a szempontból kevésbé volt központosítottabb és ez azért fontos a Somogyi Bá Mozaik jobb oldal korabeli megfelelő.
[01:09:57]Hát ebben az őrült vízióban.
[01:10:01]Igen.
[01:10:01]Tehát a Somogy Béla például kritikusa volt a tanácsköztársaságnak, tehát az ő hozzászólását kicenzúrázták a tanácsok országos gyűlésének jegyzőkönyvéből, mert ugye szociáldemokrata szerző volt, és ő ellene volt annak, ami már a tanácsköztársokban szerint történt.
[01:10:17]Tehát ő nem az a vérzájú kommunista volt, aminek a fehér terrort be akarta állítani.
[01:10:22]És megint csak azért, mert a tehát a legkeményebb kommunisták a ők elmenekültek.
[01:10:27]Tehát 19.
[01:10:27]augusztusában itt a tanácsköztárság első és második vonala emigrál Ausztriából, mert menedékjogot kap.
[01:10:33]Szam Tibor egyedül nem kapott menedékjugot, így őt aztán elfogták a határon, ahol öngyilkos lett.
[01:10:41]De itt alapvetően a tanácsköztárság harmadvonala van itt Magyarországon.
[01:10:44]És ezért a hortikori számonkérések, mint a népbiztos per, azért volt kicsit abszurd, mert a az egykori harmadvonal fölött harmadvonat kellett beállítani a teátrális népbiztos perben, hogy micsoda gonosztevők, amikor ők azért nem léptek le az országból, mert így meggyőződésük volt, hát ők nem is tettek egyébként semmit se.
[01:11:03]És ugye még egy, hogy a tanácsköztársaság összes intézkedését érvénytelenítették, mert abból indultak ki a Horti korszakban, hogy ez egy illegitim rendszer volt az előző.
[01:11:16]Tehát például azért, mert a tanácskoztárság pénzt adott ki, azt pénzhamisításként értékelték, merthogy törvénytelen volt az egész.
[01:11:26]Ö de a fehér terror ebből az esetből tényleg volt.
[01:11:31]És itt az a nagyon fontos, hogy igazából már a vörös terrort is részben azzal indokolták, hogy mindig a legkeményebben kell fellépni, mert ha egyszer bukunk és visszajönnek, akkor brutális vérrengzés lesz, mert és itt kicsit vissza kell menni.
[01:11:48]1871 tavaszán volt a párizsi Gombin, ahol a világtörtelem először hát egy ilyen protoprolet diktatúrát kikiáltottak egy ilyen kettős ostromgyűrűben lévő Párizsban a francia porosz háború után lényegében tényleg az élelem elfogyott egyébként ami volt alkohol azt megitták nagyjából a párizsiak egy ilyen világforalmi utópia jelenében kikiáltották a kommun nagyon rövid életű volt de többek között a frank frank Kell Leo ott volt, mint egy ilyen magyar munkásmozgalmi figur és egy ilyen vezető lett ott.
[01:12:20]Ez megbukott.
[01:12:23]Elézóla az összeehomlás című regényét ajánlom.
[01:12:25]És amikor megbukik, akkor a a tieri a Tiernek a polgáeri kormány csapatai bevonulnak és ilyen brutális vérengzést rendeznek.
[01:12:32]Tehát a az elfogadott beestés a 14000-től 300-ig terjedő szám.
[01:12:37]Tehát egy héten keresztül csak gyilkolnak.
[01:12:39]Gyilkolják a kommunárokat, vagy akikre ráfogják, hogy kommunárok voltak.
[01:12:42]De még de még az óvatosabb estések is több ezerre teszik az áldozatok számát Párizsban egy hét alatt.
[01:12:48]És Lenin 1917-ben, amikor megírja az állami forradalmat, ő ugye arra jut, hogy Marx azt mondta korábban, hogyha győz a pruletár forradalom, az állam elhal, mert az államnak el kell halnia.
[01:13:02]és lenémutított arra, hogy az államnak nem szabad elhalnia, hanem meg kell erősíteni átmenet az államot, mert az államnak az erőszakparátusát alkalmazni kell arra, hogy megvédjük a forradalmat és megakadályozzuk, hogy ezek visszatérjenek, mert ha visszatérnek, ugyanolyan vérezést rendeznek, mint a párizsi kommun után.
[01:13:17]És már 19.
[01:13:20]szanuájában szam Tibor ezért írja meg az ősítek agyon című cikkét, hogy hát agyon kell ütni őket, mielőtt még ténylegesen itt ellenforalmat robbantanak ki, és aztán visszajönnek és ők ütnek minket agyon.
[01:13:32]Szóval John Maryman, a jéggyetemnek a történésze, ezért nevezte a párizsi kommunitáni brutális, indokolatlanul brutális mészárlást a modernitás ősbűnének, mert onnantól kezdve ugye mindig ilyen kölcsönösen hivatkoznak, hogy akkor lenni arra hivatkozott, hogy na akkor mi csapjunk oda, mert különben az lesz mint, de aztán a fehér terror azt mondja, hogy na csapjunk oda, mert különben az lesz, mint a vörös terrornál.
[01:13:56]És azóta így van ez a erőszakköre.
[01:13:58]Azt hiszem, hogy a hagyományos óráknál kicsit hosszabb történelemóránk végére értünk.
[01:14:03]Köszönöm, hogy eljöttél.
[01:14:07]Köszönöm a meghívást.
[01:14:08]Ez volt a videónk mára.
[01:14:08]Iratkozzatok föl, lájkoljatok, szuper lájkoljatok, lépjetek be a körbe, fizessetek elő.
[01:14:14]Köszönjük az 1%-okat.
[01:14:16]És majd jelentkezünk még ilyenekkel, hogyha ha lesz ilyen.
[01:14:18]Bár azt hiszem, hogy ez tényleg annyira különleges időszaka a magyar történelemnek, hogy hogy ehhez hasonlítható nagyon nagyon kevés van.
[01:14:26]Hát új kommunista digitális tanácsköztársaságból adig lesz még