444.hu 1:23:00

Inkubátor: Olyan Magyarországot építettek Amerikában, ami otthon már nem létezik

diaszpóra1956cserkészetidentitásmagyarságtudatközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
Inkubátor: Olyan Magyarországot építettek Amerikában, ami otthon már nem létezik
tl;dr
  • Egy amerikai magyar cserkészközösség tagjai 25 évvel az 1984-es előadás után újra színpadra állítják az István, a király rockoperát a Sierra-hegységi táborukban – az eredeti szereplők mintegy 70%-a eljön a világ minden tájáról.
  • A résztvevők 56-os menekültek gyermekei, akik az Egyesült Államokban születtek: identitásuk kettős, „se ide, se oda" tartozónak érzik magukat.
  • A film központi metaforája az „inkubátor": az 56-os generáció által Amerikában felépített magyar közösség (hentes, iskola, cserkészet, táncház), amely egy már otthon nem létező Magyarország emlékét őrizte.
  • A szülők keményen kezdtek – nyelvtudás és végzettség nélkül dolgoztak –, de minden energiájukat a magyarság átadására fordították: otthon csak magyarul beszéltek, és maguk vezették a cserkészetet, iskolát.
  • A gyerekek számára a hétvégi magyar élet (cserkésztábor, népdal, közös főzés) jelentette az igazi otthont, míg a hétköznapi amerikai iskolában idegennek és kirekesztettnek érezték magukat.
  • A kádárkorszakról karikatúraszerű, fekete-fehér képet kaptak; ezért volt sokaknak meglepő, hogy 1984-ben a Koppány-féle lázadó üzenet Magyarországon is elhangzhatott.
  • A film árnyalt: az asszimiláció ugyanolyan erős volt, a magyarság megtartása egyéni döntés volt egy országban, ahol ezt az emberre bízzák.
  • A háromnapos próbát nosztalgiázás és káosz jellemzi – a társulat mérnökökből, orvosokból, vezetőkből áll –, de az előadás végül „összejön", a közösségélmény a lényeg.
  • A zárás a folytonosság kérdése: a clevelandi „inkubátor 2.0"-ban a szülők tudatos erőfeszítéssel adják tovább a nyelvet és kultúrát a Disney-filmeket preferringáló gyerekeknek.
  • Zárógondolat: a kint születetteknek maguktól kellett rájönniük, mi a hazájuk – „ha nincs inkubátor, akkor most nem élnék Budapesten... és nem lennék magyar is."
Részletes összefoglaló megjelenítése

A történet kezdete: 1984 és a 25 évvel későbbi reunion

A film egy amerikai magyar cserkészközösség történetén keresztül mutatja be a diaszpórában élő magyarság identitását. A keretet két előadás adja: 1984-ben egy kaliforniai cserkésztáborban a résztvevők előadták az István, a király rockoperát, majd 25 évvel később – az eredeti szereplőgárdával – újra előadják ugyanazt a darabot.

„Amerikában születtünk. Legtöbben 56-os menekültek gyerekei voltunk. Volt köztünk olyan, aki még nem is járt Magyarországon, meg olyan, aki nem beszélt rendesen magyarul." – a narrátor *

1984-ben még szovjet katonák állomásoztak Magyarországon, így a résztvevők szülei „vagy nem tudtak visszamenni, vagy nem akartak" – ezért a gyerekekből „amerikai magyarok" lettek, „hangsúly a magyaron".

A new location: a második előadás a Sierában (Sierra-hegység) található táborhelyen és a mellette lévő Szent István katolikus templom környékén zajlik. A felkészülés körülményei hétköznapianak, humorosnak tűnnek: sátrak, hálózsákok, „majdnem igazi magyar korona", balták, fűrészek, a régi, 25 éve őrzött lavör (mosdóvödör), amin az egyik beszélő még mindig mosakodik.

„Az előadásunk két esélyes. Vagy nagyon kínos lesz, vagy nagyon katartikus. Az is lehet, hogy mind a kettő, de kihagyni biztos, hogy nem fogom." – az egyik szervező *

A reunion táborra az eredeti szereplőgárda mintegy 70%-a eljött a világ minden tájáról – Magyarországról, az amerikai Keleti-partról, North Carolinából, Kansasból –, többen viszont a távolság, a munka vagy a család miatt nem tudtak jelen lenni. Az egyik beszélő említi, hogy a nővére is hiányzik, aki népdalénekes, és Clevelandban éppen az ottani cserkésztábort vezeti.

Kettős identitás: „se ide, se oda"

A résztvevők többsége az Egyesült Államokban született magyar családban, magyar kultúrában nevelkedett, de egyben amerikai kultúrában is.

„Amerikában született magyar családban, magyar kultúrában nevelkedett, de egyben amerikai kultúrában is nevelkedett, tehát se ide sem tartozom, se oda sem tartozom. Ez egy új képződmény." – egy fiatalabb résztvevő *

„Most mindenki azt kérdezi tőlem: hol a hazád? Egy biztos, szüleimnek akkor könnyebb volt erre a kérdésre válaszolni, mint most nekem." – a narrátor *

A narrátor a rendszerváltás után, frissen diplomázott politológusként költözött Magyarországra, mert az akkor „izgalmas, fejlődő demokráciának tűnt" a „kifejlett és már szinte unalmas amerikai léttel" szemben. Otthon kezdett rájönni, hogy „más külföldön magyarnak lenni, mint az anyaországban". Esti, a nővéréhez hasonlóan (aki egy nagymúltú clevelandi magyar családba házasodott be, és igazi palóc lakodalmat csaptak Amerikában), a clevelandi magyar közösség lelkes szervezője maradt.

Az „inkubátor": egy olyan Magyarország, ami otthon már nem létezik

A film központi metaforája az „inkubátor": az a mesterségesen felépített magyar közösség, amelyet az 56-os menekültek generációja alkotott Amerikában.

„Nagyszüleink és szüleink generációja olyan magyar közösségeket épített magának Amerikában, amelyek már nem léteztek otthon, csak az ő emlékezetükben." – a narrátor *

Ez a képzeletbeli Magyarország a szülők emlékezetében élt tovább: „minden egyes magyar központban megvannak ezek a magyar intézmények" – a hentes, az ügyvéd, az orvos, a cserkészek, a harcos bajtársi közösségek, a bocskai körök. A közös nevező az volt, hogy „mindenki magyar": az egykori kulákok, munkások, katonák és értelmiségiek keveredtek, a légkör „keresztény, konzervatív, de leginkább kommunista-ellenes" volt. A különböző rétegek mind a saját szokásaikat hozták, és ebből lett „ez a teljesen egyedi és összetartó közösség".

„Szüleink úgy tartották magukban és bennünk a lelket, és létrehoztak egy sajátos magyar inkubátort. Ebben nevelték belénk a nyelvet, a kultúrát, a történelmet, a gasztronómiát." – a narrátor *

Ezt azért tették – magyarázza a beszélő –, részben mert „az ember csak azt tudja átadni, ami van", részben mert fontos volt egy közösség, ahol a gyerekek megkapják azt, amit a szülők maguk mögött hagytak.

A szülők generációja: menekülés és újrakezdés

A szülők 1956 után hagyták el Magyarországot. Az egyik beszélő édesapja a harci események résztvevojeként kénytelen volt menekülni, édesanyja ekkor csak 15 éves volt, és a szülei úgy döntöttek: „most vagy soha – ameddig Magyarországon kommunista diktatúra van, addig a gyerekeknek jövőjük nincs."

Az első évek kemények voltak: anyagi háttér, angoltudás és végzettség nélkül az édesapa autószerelőként dolgozott Patersonban, az édesanya cselédként Cincinnati környékén. Főként 56-os körökbe jártak, így ismerkedtek meg. Később az anya villamosmérnök lett, az apa élete végéig gyárban dolgozott. Az apa élete során egyszer sem tért vissza szülőházába – csak amikor halála után hazavitték hamvait Szőregre.

A családban csak magyarul beszéltek: egyrészt mert a felnőttek közül kevesen beszéltek angolul, másrészt mert meg voltak győződve róla, hogy csak így tanulnak meg a gyerekek magyarul. A szülők vezették a cserkészcsapatot, a magyar iskolát, még a tánccsoportot is.

„Utólag úgy látom, több hangsúlyt fektettek a magyar, mint a civil életükre." – a narrátor *

Gyerekkor az inkubátorban

A résztvevők emlékei az ételek, a közös munka és a hétvégi magyar élet köré csoportosulnak: a filadelfiai magyar tanyán zajló kolbászkészítés, réteshúzás, mákdarálás, gulyásleves- és halászléfőzés, az együttlét, ahol „a mi szüleink és nagyszüleink együtt jó kedvűen mulatnak, szívesen vannak együtt, szívesen dolgoznak együtt".

A hétköznapokon ez a kettőség feszültséget is okozott:

„Körözöttes szendvicset vittünk ebédre, meg ettük a zöld paprikát nyersen... és mindig nézték és kérdezték, hogy mi az. Vagy a kocsonyát elmagyarázni például valakinek, aki amerikai." – egy résztvevő *

Egy másik beszélő arról beszél, hogy ötéves koráig nem beszélt angolul, és furcsa neve miatt rettegett a névsorolvasástól: „már előre reszkedtem, hogy engem fognak kinevetni". De a cserkésztáborban, ahol „mindenkinek különleges neve volt", „ott érezte leginkább otthon magamat, mert körül voltam véve olyan emberrel, aki ugyanolyan, mint én."

Egyiküknek a gimnázium nehéz volt, mert „nem tartozom oda, vagy nem teljesen tartozom oda" – ezért mindig a külföldről jött diákokkal barátkozott. „Voltak amerikai barátaim, de azok csak betöltötték az időt a hétvégéig." A hétvége – a cserkészet, a magyar iskola, a baráti kör – „az jelentett nekem mindent".

Egyesek számára az amerikai világ felé való nyitás később jött: „Az egyetem harmadik-negyedik évében kezdtem úgy érezni, hogy én az amerikai társadalomnak kezdek része lenni. Szóval addig annyira magyar volt az életem."

A kinti magyar cserkészet

A film bemutatja a diaszpórában született magyar cserkészet hátterét: miután Magyarországon 1948-ban betiltották, elkobozták vagyonát és bebörtönözték vezetőit, több mint 100 csapat alakult Nyugat-Európában, Ausztráliában, Dél-Amerikában és Kanadában. A 70-es, 80-as években csak az Egyesült Államokban több mint 5000 magyar cserkész volt.

Közben Magyarországon a cserkészet helyett a kötelező úttörőmozgalmat vezették be, ami kívülről „az egyenruhától kezdve a mókus őrsi zászlón keresztül kísértetiesen hasonlított a cserkészetre" – csakhogy a zöld nyakkendő, a hungária jelvény és az „istenhaza, embertárs" helyett „a piros nyakkendő, az előre jelvény és az internacionalizmus" volt a körítés. A szülők szemében az úttörőmozgalom egyenlő volt a kommunizmussal:

„Amikor megtudták, hogy magyarországi férjjelöltem úttörő volt, lehűlt a szobában a levegő." – az egyik női résztvevő *

A kinti cserkészet formátuma más volt: célja a nyelvtudás, a kiköltözött szülők történelmének megismerése – és „talán nem is annyira titkos cél", hogy a magyar fiatalok egymásba szeressék magukat, „hogy ne higgadjon el a kinti magyarság".

A tábori összejövetelek létfenntartó erejéről így emlékezik egy beszélő: az egy-tíz nap, amit az LA-i és San Franciscó-i cserkészekkel töltöttek, „az egy egész évre szóló táplálkozást megadta". A szülők megengedték, hogy egy csomó tinédzser beüljön egy kocsiba és 450 mérföldet repesszen a part mentén – „mert ők annyira értékelték, hogy ezek a barátaink lettek a legfontosabb barátaink."

„A nyelv, a nyelv tart minket össze." – egy résztvevő *

A tábor ezernyi komikus pillanatát is bemutatja a film: hajnali riadó „lisztbombás" támadásokkal, cserkészpróbák, népdalok a tábortűznél, ahol a film főszereplői „rangos segédtisztből rossz cserkészülők" lettek. Egy másik beszélő elmondja, hogy később szégyellte az egyenruhát: „ha be kellett menni a boltba a tejért, én nem akartam egyenruhában bemenni... Könnyebb volt azt a két életet, a két világot párhuzamosan, de külön tartani."

A kommunizmus képe és a Koppány-szimpátia

Az inkubátor elszigetelten létezett a valós kádárkorszakbeli Magyarországtól. A gyerekek „karikatúraszerű" képet kaptak a diktatúráról: „ott elnyomás van, senki sem boldog, mindenki fél" – „egy fekete-fehér, leegyszerűsített kép, amelyet az inkubátor falára vetítettek, és amit a Reagan-korszak és az amerikai hidegháborús légkör megerősített."

„Szüleim azért is mentek el, hogy ameddig kommunizmus van, nem mennek vissza. Nekem eszembe se jutott egészen addig, amíg el nem döntöttem, hogy odamegyek egyetemre, hogy oda menjek Magyarországra." – a narrátor *

Rokonoknak ezernyi szeretetcsomagot küldtek, és nagyon fájott a szívük értük. Ezért volt akkoriban szinte hihetetlen, hogy egy Koppány felléphet a színpadon és kimondhatja: „Rabok legyünk, vagy szabadok!"

„Mi úgy tudtuk szüleinktől, hogy ilyeneket akkoriban nem lehetett mondani Magyarországon. Megfogalmazódott bennem a kérdés: ezt megengedték otthon, és nem csuktak le senkit utána?" – egy résztvevő *

Érdekes vetület, hogy 1984-ben többen Koppánynak drukkoltak:

„Én megkérdeztem magamtól, hogy Koppány mellett vagy István mellett álltam volna – és majdnem biztos Koppány mellett. De azért, mert ő az, aki ismerte az országot, az volt a megadott, az volt a saját identitása. Miért lennénk része a Római Birodalomnak, ami teljesen politikai és teljesen nem az, aki én vagyok?" – az egyik résztvevő *

Egy másik magyarázat: az 56-ban harcolók, akik a cserkészet gerincét adták Amerikában, „ebben a darabban látták azt, amit ez a darab akart sugallni – látták a végét ennek a rendszernek". A Koppány-szerep üzenete a résztvevők saját élettapasztalatát is tükrözte: „magyarok vagyunk, és van egy olyan nyelvünk, ami egy kincs, és azt meg kell őrizni... és azt ne próbálja senki elvenni tőlünk."

A diaszpóra közélete és a kapcsolat Magyarországgal

A film emlékezik az amerikai magyar élet egyéb intézményeire: számtalan egyesület, sportklub, báli társaság, „mini magyar szigetek", mint a filadelfiai magyar tanya, amelynek alapítói között volt az egyik beszélő nagyszülője. Az 1960-as években ott már nagyban zajlott a közös vacsorázás, nyaralás, irodalmi és filmestek.

Az inkubátor elszigeteltsége miatt meglepő volt felfedezni, hogy „rajtunk kívül is volt amerikai magyar élet": a Magyar Baráti Közösség Itt-Ott konferenciája hidat próbált építeni a külföldi és az otthoni magyarság között – amiért néha a kemény antikommunista mag neheztelt is rá. Látogatók jöttek Magyarországról, Erdélyből, Felvidékről – írók, reformerek, művészek –, és az itt-ott székhelyű Hungarian Human Rights Foundation kitartóan lobbizott és tüntetett a Kárpát-medencei magyar kisebbségekért.

A kinti szokások is éltek: májusfát állítottak az apartmanház kertjében New Brunswickban, húsvétkor jöttek a locsolkodó „fiúk", karácsonykor betlehemeztek – „még mindig élnek ezek a szokások" Clevelandban és New Brunswickban is. Egy beszélő kislánykori sérelme: „Sose lehettem Mária, mert nem tudok énekelni – én mindig angyalka voltam."

Az asszimiláció árnyéka

A film árnyalt képet ad: nem mindenki választotta a magyar identitást.

„Nem mindenki választotta a magyar identitást, sőt az asszimiláció épp olyan erős volt Amerikában, mint az inkubátor meleg otthonossága. Elvégre a magyarság megőrzése egyéni döntés egy olyan országban, ahol ezt az emberekre bízzák." – a narrátor *

Egy másik beszélő a különbség-élményt így írja körül: egy budapesti az erdélyinek mondja, hogy „te román vagy" – ugyanez a párhuzam, amikor Amerikában azt mondják valakinek, hogy „te amerikai vagy". „Magyarországon magától érthető, hogy az ember magyarul beszél, de nem értik, hogy mennyi erőfeszítésbe kerül egy erdélyi vagy vajdasági vagy felvidéki, akár amerikai magyarnak megtartani a magyarságát, mert annyival könnyebb lenne csak beolvadni."

A próbák: nostalgiázás és káosz

A háromnapos felkészülés során a régi koreográfia szerint próbálnak, de a munka lassan halad a nosztalgiázás miatt. A társulat nem profi: „Van köztünk mérnök, gyógytornász, pszichiáter, vezérigazgató, de zenész, énekes aligha." A kultikus darabot „hobbiból" adják elő. Zenei kísérethez a rendező Judit engedélyével az István, a király karaoke-verzióját használják háttérzeneként.

A szervezők elmondják, hogy Andreával két éve beszéltek egy reunionról, de akkor mindketten szkeptikusok voltak és nem fektettek bele energiát. Az egyik szereplő, aki 1984-ben „sámánként" bújt fekete lepedő alatt a háttérben, most ismét vállalja a szerepet. Egy másik pedig vallja: „25 évvel azt hiszem, így kicsit irigyeltem a sámánokat, és fájt, hogy én csak tömeg voltam – úgyhogy úgy éreztem, hogy most ez egy kicsi előrelépés volt az életemben."

Luca, a film egyik legfiatalabb szereplője élete első cserkésztáborában „mint hal a vízben" érzi magát, és már beléképzelte magát egy szerepbe – a szervezők nevetve halogatják „next year"-re. Az egyik beszélő lánya „nagyon szeret, már beléképzelte magát a szerepébe".

Este a társadalom- és közösségépítő erő dominál: „éjjel 3-ig a tábortűz körül eluralkodott az amúgy jogos hangulat, hogy ez egy reunion, egy osztálytalálkozó, nem a Megasztár." A próba utolsó napján már csak „a nyugágyak tologatása a Titanicon" – de megjelenik Tomi, cserkésznevén Lomha, aki 84-ben kiscserkész volt, azóta gitáros Los Angelesben (94-ben az akkor cserkészekből álló együttesével István, a király betétdalokat adott elő San Franciscóban, Pródi Jánossal) –, és „két órával az előadás előtt felcsillant bennem a remény".

Egy pillanatnyi összeomlás után a résztvevők magukhoz térnek: „Ha már egyszer elvállaltuk, hogy ezt megint előadjuk, akkor viszont ne csináljunk teljes bohócot magunkból." Egy szereplő Istvánként imádkozik a darab sikeréért – ahogy annak idején Koppány az erőkhöz, István az Istenhez.

Az előadás

Az utolsó napon, 25 év után „először és valószínűleg utoljára" a cserkészek és szüleik újra előadják az István, a királyt. A film hosszan adja át a jeleneteket: a „Segítsetek!"-refrént, Koppány lázadó szavait („Nem kell olyan Isten, aki nem tud magyarul, szabad magyaroknak!"), a „Rabok legyünk, vagy szabadok?" kérdést, az „Ó, jó Uram, adj erőt..." imát, a „Szállj fel szabadmadár" dalt és a záró „Szép Magyarország, édes hazám..." himnuszt.

Az előadás végül „összejött": „mindenki evett, senki se túl fáradt" – és a közösség élménye, „hogy együtt érezzük magunkat egymással", a lényeg, amiért összejöttek.

Az inkubátor 2.0: a következő generáció

A záró részek a folytonosság kérdésével foglalkoznak. Az „inkubátor 2.0-ban van, aki még tartja erősen a frontot" – például Esti és Andre Clevelandban, ahol még sok magyar él, van cserkészet, magyar iskola, regős(csoport). De nekik „szinte dupla munkát" kell végezniük, mert a második generációs gyerekeik – Keve, Bendegúz, Vajk és Enese – sokszor inkább Disney-filmet akarnak nézni vagy baseball-meccsre járni, mint magyar iskolába.

„A gyerek körbe van véve angol környezettel... bizony következetesen erőfeszítést igényel, hogy magyar filmeket mutassak a tévében, vagy vigyem magyar iskolába, vigyem cserkészetre... Sokkal inkább én is üldögélnék a szófán a tévé előtt, de ez fontos számomra, hogy átadjam. Úgyhogy ezt kell csinálni." – egy clevelandi szülő *

Egy másik beszélő indokolja, miért van értelme mindezinek a szabad Magyarországon: „Az, aki itt van, az nem Magyarországon magyarkodik, hanem itt vesz részt a magyar közösségben, mert neki fontos, mert ez hovatartozást jelent. Nem fog mindenki most hirtelen elköltözni Magyarországra... Mi itt élünk és itt csináljuk meg az otthonunkat. Mi itthon vagyunk."

A film zárógondolata:

„Valószínűleg mi sosem fogjuk átélni azt, amit szüleink, amikor életveszélyben idegenföldre menekültek, és elszakadtak a családjuktól, hogy a semmiből kell újrakezdeni úgy, hogy nem tudnak angolul... Nekünk magunktól kellett rájönni, hogy mi, akik már kint születtünk, hova tartozunk, hogy nekünk mi a hazánk." – a narrátor *

„De ha nincs inkubátor, akkor most nem élnék Budapesten, nem beszélnék magyarul, és nem lennék magyar is." – a narrátor *

A gyerekek generációja számára „a hidegháború meg a rendszerváltás történelmi téma, ami őket nem érinti. Csak a saját elhatározásukon múlik, hogy merre veszik az irányt a nagyvilágban. Jobb nekik így." És a jelenlévő negyvenéveseknek: „En sem bánom, hogy a 40 éves barátaimmal itt újra egymásra találtunk. A porban és a koszban, a hegyek között, ahol újra sámán lehettem. Hogy egy pár napig újra érezhettem magam körül az inkubátor melegét."

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • A táborhelyen zajló pakolás/piszénkedés több részlete torz és nem rekonstruálható (pl. „Barnik bind valahogy", „Van egy uses ez a labor", „Barni... ez volt az eredeti lavrom").
  • A „Segítsetek!"-dal próba közbeni, összefolyó szövegrészei („Támog tőlemető mondasztanál azért jó lenne hát zene, mert hát a kis tank a zene...") ASR-torzítás miatt nem rekonstruálhatók pontosan.
  • A „Gizella/Réka" névcsere-játék („Hát te vagy a Gizella. – Nem, én Réka vagyok. – Ó, pardon...") kontextusa hiányos, a jelenet lényege nem érthető teljesen.
  • A „Sóri Sándortól Demski Gáborig" névpár ASR-torzított lehet, a pontos helyes írás nem állapítható meg biztosan.
  • A népdal/ünnepség-jelenet fűszerezett sorai („Ez az mennyi fűszában a tart a mezőben annyi áldás szájon kopány boglák á franci fejé") értelmezhetetlenek.
  • A sámán-rituálé próbájának egyes szövegrészei („Napfénye, világossága... vízíne tisztasága") és párbeszédek („És hinni kell a szavakat... it's an energetic") torzítás miatt csak részben rekonstruálhatók.
  • A riadó-játék néhány sorozat-vicce („Par nem tudom. Fiú! Aha. A Franci meghalt. – Mi volt? – Egészesván király. – Én vagyok a ló.") szintén nem értelmezhető egyértelműen.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]เฮ Valakinek holnap át kell írni a régi meséket.

[00:01:02]Ez az egész történet úgy kezdődött, hogy 1984-ben egy magyar cserkészáborban eladtuk az István a királyt Kaliforniában.

[00:01:13]Ez kulcspillanat volt az életünkben.

[00:01:20]Tisztaságot csillagok, fényességet adjatok adjatok.

[00:01:27]Amerikában születtünk.

[00:01:27]Legtöbben 56-os menekültek gyerekei voltunk.

[00:01:33]Volt köztünk olyan, aki még nem is járt Magyarországon, meg olyan, aki nem beszélt rendesen magyarul.

[00:01:40]De 84-ben még szovjet katonák állomásoztak Magyarországon, és a mi szüleink vagy nem tudtak visszamenni, vagy nem akartak.

[00:01:50]Így mi amerikai magyarok lettünk.

[00:01:55]Hangsúly a magyaron.

[00:02:00]Az évtizedek során kialakult bennünk egy kettős identitás.

[00:02:04]Amerikában neveltek minket magyarnak a hidegháború alatt.

[00:02:07]Pont akkor lettünk felnőttek, amikor eljött a rendszerváltás, és többen hazaköltöztünk.

[00:02:19]Most mindenki azt kérdezi tőlem: hol a hazád?

[00:02:24]Egy biztos, szüleimnek akkor könnyebb volt erre a kérdésre válaszolni, mint most nekem.

[00:02:35]A történet úgy folytatódik, hogy 25 év elteltével újra találkozunk ugyan Kaliforniában, a Josemy Völgy sarkában, és megint eladjuk az István a királyt.

[00:02:49]Ez mind víz.

[00:02:49]Miért kell víz?

[00:02:49]Fönt a tábor a kaj barni.

[00:02:54]Ezt visszaadom.

[00:02:54]Jó.

[00:02:56]Tessék.

[00:02:57]Ezt visszaadom.

[00:02:58]Ennyi.

[00:03:00]Barnik bind valahogy.

[00:03:03]Ez volt az eredeti lavrom.

[00:03:05]Ebben mosakottam 25 évvel.

[00:03:05]Nézd vinni.

[00:03:10]Van egy uses ez a labor.

[00:03:10]Egy három zsák.

[00:03:12]Két hálózsák.

[00:03:12]Három haló zsák.

[00:03:15]Levegyem a coolert is.

[00:03:15]Vigyázz a fejeden.

[00:03:20]Oké, megvan.

[00:03:20]Visszük a baltákat, a fűrészt, pár kalapácsot, és itt van egy majdnem igazi magyar korona.

[00:03:28]Ezt mindjárt ha feltesszük a fejünkre, akkor királyok leszünk.

[00:03:36]Most már hivatalosan elindultunk a táborba, illetve lemegyünk a Szent István katolikus templomhoz, bepakoljuk a leából a sátrakat, a konyhát, és akkor föl a Sierába.

[00:03:58]Ahogy most látom, ez az előadásunk két esélyes.

[00:04:03]Vagy nagyon kínos lesz, vagy nagyon katartikus.

[00:04:07]Az is lehet, hogy mind a kettő, de kihagyni biztos, hogy nem fogom.

[00:04:13]Oké.

[00:04:13]Is van a király.

[00:04:16]Gondoltam, hogy megszerzem, de aztán gondoltam, hogy neked územ.

[00:04:17]Én itt van nál meg van nekem a Itt van benne a karaoke version, és gyakorolhatunk, ha akarunk.

[00:04:22]Oké.

[00:04:24]Kis kakaót nyomjál.

[00:04:27]Még nem unodaké.

[00:04:27]Na most kezdj csak.

[00:04:30]Luca énekelheted.

[00:04:33]Valakinek holnap meg kellőzni a sötétséget.

[00:04:40]Nekit választaná holnap át kellni a légi meséket.

[00:04:55]Valakinek holnap meg kell váltani ezt a világot.

[00:04:59]Támog tőlemető mondasztanál azért jó lenne hát zene, mert hát a kis tank a zene segítsetek, segítsetek, segítsetek.

[00:05:20]Segítsetek!

[00:05:23]Segítsetek!

[00:05:24]Ó!

[00:05:24]Segítsetek!

[00:05:26]Segítsetek!

[00:05:27]Segítsetek!

[00:05:28]Segítsetek!

[00:05:30]Segítsetek!

[00:05:31]Segítsetek!

[00:05:33]Segítsetek!

[00:05:34]Segítsetek!

[00:05:36]Segítsetek!

[00:05:37]Segítsetek!

[00:05:38]Segítsetek!

[00:05:41]Ó, mondd!

[00:05:41]Te kit választanál?

[00:05:50]Huhú!

[00:05:51]Gyere!

[00:05:56]És már mindenki itt van még két gyerek.

[00:05:59]Hát én szerintem maga csak az, hogy összejött ez a gárda 25 évvel a később, akik eredetileg benne voltak, hogy tényleg egész világszer minden részről összejöttünk, Magyarországról akkor a Keleti partról, North Carolina, Kansas.

[00:06:19]Volt valami angolul.

[00:06:19]Meg itt szerintem tanulni, de most még Magyarországon laknunk, úgyhogy ugye még nem annyira nem.

[00:06:25]És te így is, úgy is kiselkéztábor.

[00:06:27]Ja, jó.

[00:06:28]Csak egyébként tőzsbe lettem volna.

[00:06:29]Az őrzs együtt mozog, és az őrs, hogyha el akarsz valahova menni, akkor csillának kell szni.

[00:06:32]Kingát az előbb azt mondta, hogy most akkor lemennék a most akkor lemennék a patakhoz.

[00:06:37]Az nem hogy működik.

[00:06:39]Most vacsoráltomá csaj van csajka zsákja.

[00:06:41]Van egy kis kés, mindene van neki.

[00:06:43]Jó, átadhatlak.

[00:06:44]Mókus rögtön egy bogára a nyakát mama.

[00:06:52]Még előkerülsz.

[00:06:55]Várjál, maradj, ne mondjál semmit, ne csinálj semmit, csak neves, neves, neves.

[00:07:00]Ez egy inspirációból jött, úgy mint István a király inspirációból jött.

[00:07:03]Valaki valahonnan sourced something.

[00:07:06]Azért akartam tűni, tudod, we we really source something.

[00:07:09]Nem tudtam, a táborhely milyen, nem tudtam, hogy a táborral való kapcsolat milyen lesz.

[00:07:13]A nem tudtam, hogy emberek mennyire felkészülve jönnek, vagy nem jönnek.

[00:07:20]Szóval nem nem tudtam, hogy hogy lesz.

[00:07:23]Jó néztek.

[00:07:27]Jön a csoportnak a többi része.

[00:07:27]Any István a királyban nem vállaltam túl nagy szerepet, vagyis nem lett nagy szerep rámoztva.

[00:07:35]Háttérbe rohangáltam egy fekete lepedő alatt, és sámánként próbáltam nem túl feltűnő lenni.

[00:07:40]És emiatt az, hogy előadjuk újból, én gondoltam, hogy ezt a szerepet simán tudom vállalni.

[00:07:48]És akkor itt maradtál.

[00:07:48]Ó, kicsi hideg kezek.

[00:07:59]Már régen nem találkoztam sok olyanakkal, akik itt vannak a táborban, de nem azt hittem, hogy mindenki ugyanolyan lesz, mint amilyen volt, és tulajdonképpen azok is vagyunk.

[00:08:10]Mindenki egy kicsit megőszült, de azon kívül mindenki jól tartja magát, és sokkal okosabbak vagyunk.

[00:08:20]Ott vanják a a leírás, hogy kell tudjátok most leírás.

[00:08:30]Várjál, én csak Andrea, nektek is van ilyen sátr, én már csak olyan sátrat veszek, hogy kiveszem a zacskóból és így kinyitom és kiugrik.

[00:08:37]Hát igen, de Réka ez nem ugrik.

[00:08:41]Ez is kell.

[00:08:42]Hatalmas élmény újra együtt lenni a lányokkal.

[00:08:44]Viszont kicsit izgulok, hogy mi lesz ebből az ambiciózus projektből.

[00:08:50]Azon kívül, hogy láthatóan már nem a régi a sátorverési technikánk, nem vagyunk profi előadóművészek.

[00:08:57]Sőt, az nem lehet.

[00:09:00]Van köztünk mérnök, gyógytornász, pszichiáter, vezérigazgató, de zenész, énekes aligha.

[00:09:09]A ma már kultikus István a királyt szeretnénk hobbiból előadni úgy, hogy három napunk lesz összeállni a régi koreográfiánk szerint.

[00:09:18]Jól hangzik.

[00:09:19]Én szerintem De vajon átgondoltuk ezt rendesen?

[00:09:20]Ez az épülé.

[00:09:25]Ez az Andreával beszéltünk erről két éve, hogy kéne egy reunion, csak úgy egyáltalán.

[00:09:31]És akkor is mind a ketten szkeptikusok voltunk, és úgy nem is igazán fektettünk bele energiát, hogy hogy legyen.

[00:09:36]A és akkor amikor volt arról szó, hogy na mikor legyen meg hogy legyen, akkor akkor kíváncsi volt, hogy összejönnek-e az emberek.

[00:09:46]Nem a 15-es fő.

[00:09:49]A reunion táborra eljött az eredeti szereplőgárda 70%-a, viszont többen a távolság, munka vagy a család miatt nem tudtak eljönni.

[00:09:59]Kenyeret szereted?

[00:09:59]Nővéremnek is nagyon itt lenne a helye, mint életemben minden fontosabb mérföldkőnél.

[00:10:07]Ráadásul ő népdalénekes.

[00:10:07]A hangja erősíthetné a csapatot, mint régen, de pont most zajlik Clevelandban az ottani cserkész csapattábor, aminek jellemzően Esti a parancsnoka.

[00:10:23]Te amerikai vagy magyar?

[00:10:26]Én amerikai magyar vagyok.

[00:10:29]Az mi?

[00:10:31]Amerikában született magyar családban, magyar kultúrában nevelkedett, de egyben amerikai kultúrában is nevelkedett, tehát se ide sem tartozom, se oda sem tartozom.

[00:10:44]Ez egy új képződmény.

[00:10:51]Egyszer azt mondtad nekem, hogy nem szereted a választ?

[00:10:54]Nem szeretem, csak I'm follow up question.

[00:10:55]Nem szabad?

[00:10:55]Nincs egy válasz, vagy fekete fehér nem fintorogtam.

[00:11:03]Nem sose interjúoltalak.

[00:11:03]Ez nagyon furcsa nekem, mert végül is mindent együtt csinálunk és mindent tudok rólad és mindent megbeszélünk, de ilyen hivatásban ezt még nem csináltam, úgyhogy ez lehet, hogy nem fog működni.

[00:11:13]Igen.

[00:11:22]Esivel a 80-as évek elején nőttünk fel.

[00:11:26]Amerika különböző városaiban, Filadelfiától Nubruncvikon át egészen Sanfanciscoig.

[00:11:37]A rendszerváltás után, mint frissen diplomázott politológus, célba vettem Magyarországot.

[00:11:43]Akkor ez egy izgalmas, fejlődő demokráciának tűnt, a kifejlett és már szinte unalmas amerikai léttel szemben.

[00:11:53]Estti pedig beházasodott egy nagymúltú cliandi magyar családba, és Andrével együtt csaptak egy igazi palóc lakodalmat Amerikában.

[00:12:08]Azóta is a clivelandi magyar közösség lelkes szervezője.

[00:12:12]Én pedig az Óhazában kezdtem rájönni, hogy más külföldön magyarnak lenni, mint az anyaországban.

[00:12:21]Lányok, táncoljatok.

[00:12:23]Minden magyar faluban, magyar amerikai faluban megvan a hentes, megvan az ügyvéd, megvannak az orvosok, megvannak a fogorvosok, megvannak a cserkészek, megvannak magyar harcosok bajtási közösségei, megvannak a bocskai körök, megvannak, amit el tudsz képzelni.

[00:12:39]Minden egyes magyar központban megvannak ezek a a magyar intézmények.

[00:12:57]Pontosítanék.

[00:12:58]Nagys szüleink és szüleink generációja olyan magyar közösségeket épített magának Amerikában, amelyek már nem léteztek otthon, csak az ő emlékezetükben.

[00:13:11]A közös nevező az volt, hogy mindenki magyar.

[00:13:13]Az egykori kulákok, a munkások, katonák és értelmiségiek keveredtek.

[00:13:21]A légkör keresztény, konzervatív, de leginkább kommunista ellenes volt.

[00:13:28]Ezek a különböző rétegek hozták mind-mind a saját szokásaikat, és ebből lett ez a teljesen egyedi és összetartó közösség.

[00:13:39]Egy képzeletbeli Magyarország, nem pedig az, amellyel rendszerváltáskor találkoztam a 90-es évek elején.

[00:13:54]És én arra gondoltam, hogy holnap reggel lehet egy próba, szóval 9-től 11-ig.

[00:13:58]Illetve mivel keves nem leszünk itt a teljes csoportban.

[00:14:00]Valószínűleg attól még össze tudnánk jönni és csinálni a próbát, hogy megbeszélni hogyan.

[00:14:06]Tehát végül is akkor és akkor majd amikor megjönnek a fix be kell őket állítani, mert ált az ottt már gyakorolt meg mit tudom én, tehát hogy szóval be kell majd őket állítani, de mondjuk maga a produkciót ki kéne írta nekem azt írta, hogy hogy hallgatja a zenét és és gyakorolja a szerepét.

[00:14:22]Ja, hogy volt tömeg.

[00:14:22]Volt tömeg.

[00:14:25]De csak tömeg voltam.

[00:14:26]Én csak tömeg voltam.

[00:14:26]I'd like a promotion.

[00:14:29]Jaj, és ne hagyjuk ki, légyszíves, ne hagyjuk ki a a lavrokat, mert jön a sajó.

[00:14:32]Ja, ja, ja, ja.

[00:14:32]Muszáj a labrok.

[00:14:34]Ez zseniális volt azért.

[00:14:36]Ja, ezért hoztunk még labot.

[00:14:36]Nem értettem idáig.

[00:14:40]Mi ez a sok laborat?

[00:14:44]Jó, Ákos, te leszel a Igen.

[00:14:44]Szervusz te leszel annál az állomásnál, ahol lesz egy Ott is.

[00:14:52]Alig vagyunk a táborhelyen pár órát, és már a régi kerékvágásban haladnak a dolgok.

[00:14:57]Akkor onnan te adod nek nemrég jött a táborparancsnok, hogy a hajnali riadóhoz kéne egy pár lelkes önkéntes.

[00:15:04]Hát ez meg volt mondva, hogy ők megdobnak titeket liszbombával, ti meghaltok és akkor le a zászót a zászlót le az meg volt mondva.

[00:15:12]Csak nem írtunk alá papírokat, hogy hol a szerződés menni eljö gyorsan megdobott engem dobál szaladsz felém és dobod valamit.

[00:15:39]Hát ám nem fogom megvárni, hogy ez len nem előbb meghalok inkább nincs nincs.

[00:15:45]Nincs ott liszt nem dobott.

[00:15:50]És utána mikor mikor elestünk a ha azt mondja, hogy meg kell őket dobálni valamivel meg éjjel 3 óra lehet.

[00:15:56]Épp most ijesztettem sápatra egy egész cserkész őrsöt és ők liszbombával támadtak vissza.

[00:16:04]Miért?

[00:16:04]Olyan jól csinálod, Ré.

[00:16:07]Melegedve a tűz mellett rájövök, hogy furcsa módon ez az egész helyzet rendjén van.

[00:16:13]Mi összetartozunk akkor is, ha már évek óta szétszélettedünk.

[00:16:28]Hét kultúrában nőttünk fel.

[00:16:28]Az amerikai kultúrában, amiben éltünk.

[00:16:30]És akkor a ez a magyar subculture, ami mondjuk például Kaliforniában több nemzetiség él, és több ember van, akinek ilyen dupla kultúrával nő fel, de a miénk különleges abból a szempontból, hogy olyan kevesen vagyunk, nem mint a mondjuk mexikóiak, és és azért, mert a mi szüleink azok rá voltak kényszerítve Amerikába jönni, nem maguktól jöttek.

[00:17:00]Szüleim az 56-os forradalom után hagyták el Magyarországot.

[00:17:05]Édesapám, mint résztvevő a harci eseményekben kénytelen volt menekülni.

[00:17:20]Édesanyám csak 15 éves volt, és szülei úgy látták, hogy most vagy soha, ameddig Magyarországon kommunista diktatúra van, addig a gyerekeknek jövőjük nincs.

[00:17:36]várva arra, hogy egyszer csak kivonulnak a szovjetek és utána hazaköltözhetünk, szüleink úgy tartották magukban és bennünk a lelket, hogy létrehoztak egy sajátos magyar inkubátort.

[00:17:50]Ebben nevelték belénk a nyelvet, a kultúrát, a történelmet, a gasztronómiát.

[00:17:57]Részben azért, mert ezt ismerték, és az ember csak azt tudja átadni, amie van.

[00:18:03]Részben azért, mert számokra fontos volt egy olyan közösséget építeni, ahol gyerekeik megkapják azt, amit ők maguk mögött hagytak.

[00:18:13]Mint amerikai a neked furcsa volt, hogy végülis rokonink kommunista országban élnek.

[00:18:24]Én kicsi voltam.

[00:18:30]Szüleim külön úton kerültek Amerikába.

[00:18:34]Édesapánk életében egyszer sem tért vissza szülőhzájába, csak akkor, amikor kérésére hazavittük Hamvait Szőregre.

[00:18:44]Első éveik kemények voltak.

[00:18:44]Anyagi háttér, angol tudás és végzettség nélkül édesapám kezdetben autószerelőként dolgozott Patstownban, anyukám pedig cselédként Szincenyben.

[00:18:59]Főként 56-os körökbe jártak, és így ismerkedtek meg.

[00:19:06]Később édesanyámból villamosmérnök lett.

[00:19:09]Édesapám meg élete végéig gyárban dolgozott.

[00:19:15]Estti 68-ban született, én pedig 70-ben.

[00:19:21]A családban csak magyarul beszéltünk.

[00:19:24]Egyrészt, mert a felnőttek közül kevesen beszéltek angolul, és részben azért, mert meg voltak győződve arról, hogy csak így tanulunk meg magyarul.

[00:19:37]Papánk aktív cserkész volt Magyarországon.

[00:19:38]Így szüleink sokat tettek a magyar közösségben.

[00:19:43]Ők vezették a cserkész csapatot, a magyar iskolát, még a tánccsoportot is.

[00:19:50]Utólag úgy látom, több hangsúlyt fektettek a magyar, mint a civil életükre.

[00:19:54]Nekem nekem rengeteg emlékem van a filadelfiai magyar tanyáról, arról a közösségről, hogy ott rengeteg építkezés folyt a a együttlét, magyar ennivaló készítés, kolbászkészítés, réteshúzás, mákdarálás, gulyásleves, halászlé főzés.

[00:20:15]Rengeteg ilyen emlékem van a étel körül.

[00:20:19]Rengeteg emlékem van arról, hogy a mi szüleink és nagyszüleink együtt jó kedvűen mulatnak, szívesen vannak együtt, szívesen dolgoznak együtt.

[00:20:34]A mi életünkben végülis születésünktől fogva az, hogy cserkészet, hogy magyarság, az egyszerűen benne volt a pakliba, az nem is lehetett ki kibújni alóla, nem volt szabad angolul beszélni otthon.

[00:20:50]Állandóan a cserkészetről szólt.

[00:20:53]Gyermekkoromban nagyon mások volt, más voltam, mint az amerikai tudod.

[00:20:56]Mi körözöttes szendvicset vittünk ebédre, meg ett a zöld paprikát nyersen, meg ilyen különböző dolgok, amit az átlag amerikaiak nem volt a az ebédjébe az iskolában, és mindig nézték és kérdezték, hogy mi az, vagy a kocsonyát elmagyarázni például valakinek, aki Amerika, és én nagyon szeretek enni, és szeretem az ételfélékét.

[00:21:16]Szóval nekem gyakran az étellen keresztül jöttek ki a nagy különbségek.

[00:21:22]Amerikában magyarnak lenni kiskoromban nehéz volt.

[00:21:23]Egyrészt, mert öt éves korom még nem beszéltem angolul.

[00:21:28]Másrészt, mert furcsa nevem van Amerikában, és hát ez gyereként nehezen éltem meg.

[00:21:34]Ilyen egyszerű gyereknek ez egy egyszerű kérdés, hogy hogy nekem be kell menni az iskolába, és tudtam, hogy amikor minden reggel mindenkinek a nevét elolvasnák, hogy ott van-e, amikor jött az én nevem, már előre tudtam már í reszkedtem, hogy engem fognak kinevetni.

[00:21:48]De mindenkinek különleges neve volt.

[00:21:48]És akkor nem volt különleges, akkor ott éreztem leginkább otthon magamat.

[00:21:53]Mert körülöttem körül voltam véve olyan emberrel, aki ugyanolyan, mint én.

[00:22:02]Az nem tetszett annyira a szüleinkben, hogy vagy főleg a papánkban, hogy hogy valahol volt egy ilyesmi, hogy hogy valahol ciki amerikai lennél, pedig most nem olyan büszkék vagyunk rá.

[00:22:12]De akkor, amikor nem, tudod, Réka, én ezt nem nem nem érezted.

[00:22:16]Én ezt nem éreztem.

[00:22:17]Ühüm.

[00:22:18]Nekem nehéz volt a gimnáziumot végigcsinálni.

[00:22:21]Pontosan azért, mert éreztem, hogy nem tartozom oda, vagy nem teljesen tartozom oda.

[00:22:25]És pontosan ezért mindig a a külföldről jött diákokkal barátkoztam össze, mert több volt a közös.

[00:22:33]De a hétköznap az az iskolá iskoláról van szó és a leckéről és akkor a hétvége az a cserkészet és a magyar iskola és a baráti kör, ami azon belül ki alapodott, az az jelentett nekem mindent.

[00:22:47]Voltak amerikai barátaim, de azok mondjuk csak betöltötték az időt a hétvégéig között.

[00:23:14]A esténként a sátorba mindenki vitte magával a magnót és hallgatta, hallgatta, hallgatta, hogy reggel.

[00:23:18]Ja ja kom ez sokat gyakoroltok az nagyon sokat ez nem jöttem ezt csinálni kell.

[00:23:26]A riadót nem teljesen kipihenve, reggel elkezdjük kidolgozni az előadásunk dramaturgiáját, de lassan halad a munka a nosztalgiázás miatt.

[00:23:39]Ja, de azt mondta nekem, édes volt a Pali, azt mongja, hogy régebben nekem azóta fontos, hogy fönt álljak a sziklán és a lányok lássák, hogy én milyen jó vagyok.

[00:23:48]Azt mondja most nekem az a fontos, hogy tudom, hogy mit ének.

[00:23:52]Hogy nem gondoltod, hogy mi azt akar, hogy cik volt?

[00:23:53]Azt nézd, ott állunk holdt komolyan és csináljuk.

[00:23:55]Ne t that's the glory of it.

[00:23:57]Ezt mi teljesen komolyan vettük.

[00:23:59]Ja, érdekes.

[00:24:00]Ez most és azt hittük, hogy nagyon-nagyon jó volt.

[00:24:02]Ja, de jó volt.

[00:24:03]Nemésked brilliáns.

[00:24:03]falsul énekeltünk és rosszul léptünk, de a amit lehetett átérezni és látni, hogy milyen komolyan vettük, és hogy mennyi munka ment bele, hogy azt abban a távolban előadjuk, és tulajdonképpen a jelentőségét az ember átérezte, és egy csomó tizenvalahány évesek nagyon komolyan vettek valamit.

[00:24:29]Áj felzadá.

[00:24:31]A mi szüleink minket magyarnak neveltek.

[00:24:34]És mit tudom én, amikor abban a pöben, hogy az oroszok kivonultak, mi megyünk Magyarországra, és az oroszok kibonultak, és itt volt a férj, a gyerekek, az iskola, a baráti kör.

[00:24:40]Nem megyünk Magyarországra.

[00:24:43]magyarok vagyunk, és van egy olyan nyelvünk, ami egy kincs, és az a azt meg kell őrizni, azt azt az egyet meg kell őrizni, és ezt kell minden magyarnak felfogni, hogy mi nem mi nekünk megvan az egyéniségünk, és maradjon meg a egyéniségünk, és azt ne próbálja senki elvenni tőlünk.

[00:25:04]És azt mondta a Koppány, az az volt a az volt a Koppánynak az üzenete.

[00:25:12]Bűnt kiáltanak, szabadságát védi az ország.

[00:25:16]Pogánynak tartanak.

[00:25:22]Pogánynak tartanak.

[00:25:24]Szembe szálló hódítók, szembeszállók a hódítóka.

[00:25:25]A pogányít mindenki, ha velem van, és nem Istvánnal.

[00:25:35]Én szerintem azért került ez az előtérbe ez az egész projekt, mert akkor még ugye Magyarországon még rendszerváltás előtt volt a társadalom, és az a rendszer, ami 50, ami ami ellen 56ban sokan harcoltak, és tulajdonképpen a cserkészetnek a gerincét formálták magyar Amerikában.

[00:26:00]ők ebben a darabban látták azt, amit ezt a darab akart sugalni.

[00:26:02]Tehát látták a végét ennek a rendszernek.

[00:26:08]Lég hozzám irgalomat, lég szívemet.

[00:26:16]Szólj, Istenem, adj most jelt nekem adj erőttenem.

[00:26:26]Had legyen életem.

[00:26:29]Mi annyira ragaszkodunk a magyarságunkhoz, és ez egy és ez nem ez egy élő magyar pillanat volt.

[00:26:36]Ez nem az volt, hogy ja Kossut Lajos azt üzent, elfogyott a regimentje, hanem ez akkor történt, mindannyian itt kint állandó kontaktusban vagyunk valami módon az, hogy Magyarországon mi történik, és fel vagyunk háborodva, ha nem olyas valami történik, amiért az őseink éltek, haltak.

[00:27:00]Amikor először hallottuk az István a királyt, meglepődtünk.

[00:27:04]Mi úgy tudtuk szüleinktől, hogy ilyeneket akkoriban nem lehetett mondani Magyarországon.

[00:27:10]Megfogalmazódott bennem a kérdés.

[00:27:13]Ezt megengedték otthon, és nem csuktak le senkit utána.

[00:27:20]Mennyit ér, ha kárhoz a győzelem?

[00:27:26]Nekünk végül is egy olyan karikatúraszerű képünk volt a kommunista diktatúráról, hogy ott elnyomás van.

[00:27:34]Senki sem boldog, mindenki fél.

[00:27:37]Egy fekete-fehér, leegyszerűsített kép, amelyet az inkubátor falára vetítettek, és amit a Reagan korszak és az Amerikában uralkodó hidegháborús légkör megerősített.

[00:28:16]Mi úgy nevelkedtünk, hogy rokonaink, szegények egy kommunista országban élnek, és hogy mi gyerekek szerencsére megúsztuk ezt.

[00:28:30]De azért nagyon fájt a szívünk a rokonokért, és amit lehetett, hazaküldtünk ezernyi szeretetcsomagban.

[00:28:41]Ott kommunizmus van, ott az élet le van folytva, és hogy ameddig kommunizmus van, nem megy, menne vissza apám, mert arról az nekem eszembe se jutott egészen amíg el nem döntöttem, hogy odamegyek egyetemre, eszembe se jutott, hogy oda odamegyek Magyarországra.

[00:29:02]Ebben a légkörben szinte hihetetlen volt, hogy egy koppány kiállhat a színpadra, és azt mondhatja: "Rabok legyünk, vagy szabadok!"

[00:29:14]Így talán nem meglepő, hogy a szívemben minden reménnyel koppánynak drukkoltam, és ezzel nem voltam egyedül ott 84-ben.

[00:29:25]Én megkérdeztem magamtól, hogy én ki mögött álltam volna kapány mellett vagy István mellett?

[00:29:32]és majdnem biztos kopány mellett.

[00:29:35]De azért, mert mert azt ismerte az ország, az volt a megadott, az volt a a saját identityje, miért miért lennénk része a a római birodalomnak, amin az olyan teljesen politikai és az teljesen nem az, aki én vagyok.

[00:29:53]Oké, avval kezdjük.

[00:29:55]És én kezdem, mert ahogy tulajdonkben a a múltban is így kezdtem, hogy és ez így megy, hogy valakinek ezt egy csoport mondja, és azt utána lerik, hogy kimondja.

[00:30:05]Valakinek holnap le kell győzni a sötétséget.

[00:30:10]Mondd te kit választanál.

[00:30:10]Valakinek holnap át kell írni a régi meséket.

[00:30:23]Célszerű.

[00:30:27]Vanál, banál a ledf ezt nézzük, mert ennek a végén jön tovább.

[00:30:31]Na itt akarjuk tudni, hogy mit kell tudjuk mi a transition.

[00:30:36]Egyszer lehet, hogy elég, hogy mi egzer gondolod?

[00:30:39]Vágjuk le a végét.

[00:30:43]Tehát nem kell kétszer ezt eladni szeret.

[00:30:45]Oké.

[00:30:46]Így is fájni fog.

[00:30:48]Kétszer azt már fájni fog.

[00:30:48]I mean kopya.

[00:30:53]Büszke már né atyád háza koppány elé álma mond a nép és ez nem kell olyan Isten, aki mindent megbocsáb nem kell olyan Isten, aki megöli egy fiát.

[00:31:07]Nem kell olyan Isten, aki nem tud magyarul.

[00:31:09]Szabad magyaroknak nem kell ilyen úem azt kihagytuk de az nagyon fontos ezt akartam Luca ének a lányom nagyon szeret már belképzelte magátka szerepébe.

[00:31:24]Mondom next year ja hogy életlek már bocsánat.

[00:31:31]Ja és lassan gyere be elméllázva már el vagy lelkizve benne vagy a saját gondolatvilágodba.

[00:31:38]Ú istenem, de közben gyere, gyere, gyere, gyere.

[00:31:41]Ja, bocsánat.

[00:31:41]Most bocsánat, ez csak ú istenem, segíts rajtunk nyús, víg azt a szem ad még olvasom a nőknek tarzda gonosz távol tőlünk.

[00:32:04]Az az olyan is nem tud hé itten erő van egy hezünkkel valamit kell csinálni nem szóval valamilyen valamit a testünkkel az is csak a hangod imponabint lehet a hangot jó ohem te van egy kérdésem amikor te azt Azt látod, hogy mondjuk a híveidnek azt kell egy templomot építsen, és tudod, hogy ez a megoldás.

[00:32:40]Akkor te kimész, és most már nincs teketória, azt mondod nekik, hogy ide templom kell.

[00:32:46]Ühüm.

[00:32:49]It's an energetic.

[00:32:52]Ezt nem tudom magyarul a és hinni kell a szavakat és teljesen meg győződ az amit mit mondasz hogy mi ex én tőled akarok valamit kérni oké vagyok szeretem 25 évvel azt hiszem így kicsit irigyeltem a sámánokat és és fájt, hogy én csak tömeg voltam, úgyhogy úgy éreztem, hogy most ez egy kicsi előrelépés volt az életemben, hogy hogy kvalifikáltam és rámán lehettem egy ilyen Egy majdnek adom a fejünk.

[00:33:45]Előhívjuk az isteneket, hogy megverhessük az Istvánékat.

[00:33:55]Napfénye, világossága, fénye, teljessége, vízíne tisztasága, csillagok fényességet adjatok.

[00:34:10]vérszomlyas tehát nem itt nem békéről nincs szó folyamatosan érkeznek a többiek is, ami jó, mert tényleg kevés az idő, hogy minden összeálljon.

[00:34:34]Tiszta ruhában jönnek a városokból, de nemsokára mindenkit egyformán belep a por.

[00:34:51]Én nem én nem tudok énekelni valami jól, vagy szerepelni valami jól, de ez ez nem ez nem számított.

[00:35:04]Talán az egyik nagyon emlékezetes élmény az, hogy hogy doboltunk.

[00:35:13]Én voltam az egyik tömeg dobos és nagyon nagyon sophisticated berendezésekkel rendelkeztünk.

[00:35:26]lavor egyedül együtt jött on fridhe Pátot a Péter.

[00:36:01]Jó reggelt már odakint a napelket.

[00:36:08]Szóakos úr az a nagy tarajú.

[00:36:08]Gyere ki a rétre kukuriku.

[00:36:15]Baj bal baj jobba fiúk.

[00:36:15]C jobbra.

[00:36:24]Farkas szemé csinál.

[00:36:24]Köszönöm.

[00:36:24]Pihenjes.

[00:36:27]Pihenj kezeket ki.

[00:36:31]Most most meglátod azt?

[00:36:34]Van fésőd.

[00:36:34]Van fésőd.

[00:36:35]Ja.

[00:36:37]Fésü megjárt miközben próbáljuk az István a királyt, zajlik körülöttünk egy igazi cserkésztábor is, mint minden évben, lassan 50 éve.

[00:36:47]New Yorktól Los Angelesig.

[00:36:59]A külföldi magyar cserkészet az emigrációban született, miután Magyarországon 1948-ban betiltották, elkobozták vagyonát és bebörtönözték vezetőit, több mint 100 csapat alakult Nyugat-Európában, Ausztráliában, Dél-Amerikában, Kanadában És nálunk a mi gyerekkorunkban, a 70-es80-as években csak Amerikában több mint 5000-en voltunk magyar cserkészek.

[00:37:32]Lehettünk volna amerikai cserkészek is, de most már úgy látom, hogy nagyobb volt a hangsúlya magyarságon, mint a cserkészeten.

[00:37:51]Közben Magyarországon a cserkészet helyett bevezették a kötelező úttörőmgalmat, ami nekünk úgy tűnt kívülről, hogy az egyenruhától kezdve a mókus őrsi zászlón keresztül kísértetélyesen hasonlított a cserkészetre.

[00:38:07]Csakhogy a zöld nyakkendő, a hungáriai jelvény és az istenhaza embertárs helyett a piros nyakkendő, az előre jelvény és az internacionalizmus volt a körítés.

[00:38:21]Szüleink szemében az úttörő mozgalom egyenlő volt a kommunizmussal, és amikor megtudták, hogy magyarországi férjelöltem úttörő volt, meghült a szobában a levegő.

[00:38:37]Ugye a a magyar cserkészetnek Amerikában kicsit más formátuma volt, mint az itteni cserkészetnek, tehát most Magyarországon a cserkészetnek, hiszen egy nagyon nagy része a a nyelvtudás és a a kiköltözött szülőknek a történelmének a megismerése volt a cél.

[00:39:00]egyrészt, másrészt talán nem is annyira titkos cél, hogy valamennyest a magyar fiatalok egymásba, egymást ismerjek meg, meg talán beleszeressenek egymásba.

[00:39:11]Tehát volt egy ilyen háttér, hogy fiúk, lányok, és akkor ne higgadjon el a kinti magyarság.

[00:39:19]Ez volt, ahol működött, volt ahol nem, talán inkább nem sikerült, de de azért próbálkozások voltak.

[00:39:30]I had my noral life going to high school in in suburban America and and one or two friends of mine I could count on one hand the number of friends who knew what I did on weekends I wasn't around to go to pizza parties on the weekend or to go to the you know football game on on the weekend because we were off you know piled sweat you going to learn hows build a fire hiing and my neighbors I had kids who lived on my disappearly Saturday morning late Saturday night amikor volt alkalmunk összejönni a San Francisco és Los Angelesi cserkészekkel az egy hét, az a 10 nap, az az egy egész évre szóló táplálkodást megadott.

[00:40:37]Amennyire tudtunk, utána együtt maradtunk, és akkor a nyár akkor alakultak ki a tervek, hogy ki fuvorozik merre.

[00:40:44]És az 450 mérföld Los Angeles és San Francisco között az nem volt.

[00:40:47]És ami hihetetlen, hogy a szüleink megengedték, hogy egy csomó teenéager beüljön egy kocsiba, és repesszen föl a vagy le a útesten.

[00:40:58]És megengedték, mert ők annyira értékelték, hogy ezek a barátaink lettek a legfontosabb barátaink.

[00:41:06]fenntartani a kapcsolatot Magyarországgal meg a magyarsággal, azon kívül, hogy cserkészkedtél, nem nagyon volt rá lehetőség, mert nem jártál Magyarországra vissza kétszer egy évbe, hanem örültél, ha minden harmadik évbe elmentél, mert hát iszonyú sok pénzbe került meg a meg időbe.

[00:41:20]A fiataloknak ez mindent nyújtunk, és nem csak, hogy hogy a a cserkészetet, hanem a magyarságunkat, mert itt Amerikába, az Egyesült Államokban lehetnénk cserkészek itt a nyelv nélkül.

[00:41:35]A nyelv, a nyelv tart minket össze.

[00:41:39]Isten Tábor, vigyázz!

[00:41:47]Annak ellenére, hogy 20 évig aktív cserkészek voltunk Amerikában, Magyarországon kis kivétellel nem cserkészkedünk, mivel a magyarságot a puszta levegőből szívjuk, és már nem kell inkubátor.

[00:42:06]Ma egy nagyon szép nap van.

[00:42:06]Nem csak azért, mert táborban vagyunk, nem csak azért, mert filmeznek, hanem azért, mert születésnapokat ünnepel ünnepelünk.

[00:42:17]Ez az mennyi fűszában a tart a mezőben annyi áldás szájon kopány boglák á franci fejé.

[00:42:40]1 köpti aá.

[00:42:46]Húj, hujj, hajrá!

[00:42:46]Húj, húj, hajrá!

[00:42:46]Húj, hujrá!

[00:42:51]Jó, ős vigyázz!

[00:42:52]Ős vigyázz!

[00:42:55]Egy őrs sátorba alszik.

[00:42:55]Nagyon kedves az őrvezető.

[00:42:58]Három kisserkész van.

[00:42:58]Én, Izinga.

[00:43:08]Luca, mint hal a vízben, jól érzi itt magát, habár életében nem látott serkésztábort, sem ősi sátrat.

[00:43:17]Én viszont rangos segédtisztből lettem rossz cserkészülő, mert folyton átlagok a kiscserkéztáborba megnézni, hogy kapott-e eleget enni.

[00:43:31]Mi van rajta?

[00:43:31]Par nem tudom.

[00:43:37]Fiú!

[00:43:38]Aha.

[00:43:39]A Franci meghalt.

[00:43:39]Mi volt?

[00:43:45]Egészesván király.

[00:43:48]Én vagyok a ló.

[00:43:54]Hát hát még meg megcsináltátok 15 perc alatt az egész riadót.

[00:43:57]Két órába kellett volna ot.

[00:44:00]Jó, akkor menjünk aludni.

[00:44:02]Nem, itt maradtok egy még egy órát népdalozunk.

[00:44:11]Estees estes gyere se akarni.

[00:44:16]Ez a kislány haza akar menni.

[00:44:22]Haz menned, de nincs kísérője.

[00:44:27]Kísérlet leszek én a szeretője.

[00:44:34]Jó reggelt, Gergő.

[00:44:59]Öt perc öt.

[00:45:00]Csillag gyere merod az merre van?

[00:45:05]Elkérhet?

[00:45:07]Hát te vagy a Gizella.

[00:45:09]Nem, én Réka vagyok.

[00:45:09]Te vagy a Réka?

[00:45:09]Ó, pardon.

[00:45:09]Akkor nem is lesz.

[00:45:11]Nem, nem, nem, nem.

[00:45:11]Most kell a Gizella nincs itt.

[00:45:13]Oké.

[00:45:14]Előre jössz és mindenki figyel, hogy most mi van.

[00:45:22]Nézz rám láthatatlan.

[00:45:26]Nézz én rám.

[00:45:26]Istenem.

[00:45:31]Oké.

[00:45:32]Az akadályversenyől most jöttem.

[00:45:35]Oké.

[00:45:41]Attila berobbannál.

[00:45:44]Magyarok, férfiak és asszonyok, hallgassatok kappány vezért.

[00:45:50]Hallgassátok.

[00:45:51]Igen, de ja, atyám sírjára esküszöm, hogy hozzáhű leszek, s nem hátrálok meg a harc elől.

[00:46:06]Magyarok, férfiak és asszony és asszonyok.

[00:46:12]Na, hallgassatok, hallgassátok, hallgassátok.

[00:46:18]Koppany vezért.

[00:46:18]Nem kérdem én anyád, hol szült világra.

[00:46:25]Nem kérdem én anyád, apádót.

[00:46:28]Csak annyit kérdezek a válaszra várva.

[00:46:33]Rabok legyünk vagy szabadok.

[00:46:37]Árpibá, aki Budapesten harcolt 56-ban, és később cserkezető lett Los Angelesben, egy kicsit mindenkinek az apukája itt, azok helyett is, akik már nincsenek köztünk.

[00:46:52]A próbák alatt sokszor úgy érzem, hogy ezzel a csapattal mindig ott kezdjük el, ahol abbahagytuk.

[00:46:59]Annyi mindent kötös minket a magyarságunkon keresztül, hogy bármire képesek vagyunk még erre az előadásra is.

[00:47:07]Rabok legyünk, vagy szabadok?

[00:47:12]Nem kérdem én, meddig tűjük a sorsunk.

[00:47:16]Lehetnék újhonfoglalók.

[00:47:20]Csak annyit kérdezek a válaszra várva: Rabok legyünk majd szabadok.

[00:47:29]Szállj fel a csillagokban, szél könnyű szárnyán száj.

[00:47:36]Szvas színét vidd el, szállj fel szabadmadár.

[00:47:43]Új magyar.

[00:47:45]Új tavasz.

[00:47:45]Új tavasz.

[00:47:45]Na mindegy.

[00:47:46]Nin utáltam tényleg, hogyha be kellett menni cserkészetről hazafele menet, be kellett menni a boltba a tejért, akkor én nem akartam egyen ruhába bemenni.

[00:47:55]Szóval abszolút nem.

[00:47:55]Az az nagyon szégyeltem.

[00:47:57]És és nem akartam, hogy akárkit lássak, aki megkérdezi, hogy miért hordom az egyen ruhát, vagy ilyen ilyen dolgok.

[00:48:03]Könnyebb volt azt a két életet, a két világot parallel de külön tartani, ahelyett, hogy összejöjjenek.

[00:48:21]That was after finishing school you know grammar school to be you know stuck in the VW square back drive over learn Hungarian history wasn't fun but the scouting part was great I played league amikor mindenki mást Thanksgiving a háladás ünnepén a pulykátevet meg mind ünnepelte az amerikaiasságát.

[00:48:52]Mi a Colorado folyón Kenutúráztunk.

[00:48:55]Én azt hiszem egy idő után úgy nagyon nem hitték, hogy változni fog Magyarországon a helyzet, és feladták azt, vagy vagy rájöttek, hogy itt Amerikában nem rossz nekik.

[00:49:12]Sőt, sőt igen.

[00:49:13]Igen.

[00:49:13]És hogy itt el van fogadva, legalábbis az 56-osok, mikor kijöttek, akkor akkor el volt fogadva az, hogy magyar kultúrában nevelked, neveled a saját gyerekeidet, mert hogy mondjam, akkor az divat volt.

[00:49:29]Vagy legalábbis nem nehezteltek az emberekre, hogy hogy magyarul beszéltél.

[00:49:34]Ezek a úgymond kultúrnapok nagyszüleimnél, mint magyarok, ahol el kellett olvasni a Magyarságot, utána írni róla három-négy sort.

[00:49:40]Tehát ezt borzasztóan utáltuk őszintén szólott, de meg kellett csinálni, nem volt apeláta, főleg, mert utána elmehettünk a McDonald'sba.

[00:50:02]Nem mindenki választotta a magyar identitást, sőt az asszimiláció épp olyan erős volt Amerikában, mint az inkubátor meleg otthonossága.

[00:50:13]Elvégre a magyarság megőrzése egyéni döntés egy olyan országban, ahol ezt az emberekre bízzák.

[00:50:44]Egy budapesti rámondja az erdélyre, hogy hát te te román vagy.

[00:50:45]Hát ugyanez a parallel, amikor azt mondja, hát te amerikai vagy.

[00:50:50]nem értik.

[00:50:50]Magyarországon magától érthető, hogy az ember magyarul beszél és semmi gond, de nem értik, hogy mennyi erőfeszítésbe kerül egy erdélyi vagy vajdasági vagy felvidéki magyarnak, vagy akár amerikai magyarnak megtartani a magyarságát, mert annyival könnyebb lenne csak beolvadni.

[00:51:08]Májusvát állítottak a kertünkbe egy reggel ott Bruncvikon, ott az Apartment Complexben, ott egyszer csak megjelent egy óriási spingáltunk ész húsvétkor jöttek a fiúk locsolni, akkor jöttek a betlehemezők.

[00:51:18]Ez úgy ez Brunikon is volt meg itt Clevelandban is.

[00:51:21]Még mindig élnek ezek a szokások.

[00:51:24]Kántáltunk.

[00:51:24]Én soha nem voltam Mária, mindig te voltál a Mária.

[00:51:28]Mári.

[00:51:28]Én nem voltam Mária sose.

[00:51:28]Nekem nem volt jó hangom.

[00:51:30]Én angyalka voltam.

[00:51:32]Szavalni kellett.

[00:51:33]Nézd meg a fotókat.

[00:51:33]Jó.

[00:51:35]Csak angyalka voltam.

[00:51:35]Ez volt ez volt a sérelmem.

[00:51:37]Sose lehettem Márija, mert hogy nem tudok énekelni, ami szerintem nem igaz különben, de te legalább lehettél volna.

[00:51:44]volt számtalan magyar egyesület, sportklub, báli társaság, mini magyar szigetek, mint például a filadelfiai magyar tya, melynek nagyszüleim és alapítói voltak.

[00:51:57]Itt már a 60-as években nagyban zajlott a közös vacsorázás, nyaralás, irodalmi és filmesték.

[00:52:17]in US being you know commemorated in Hungary right and so you know these guys would come up and be feedback and you have and then you know somebody would come up and say now we would like to welcome our American egyetemnek a harmadik negyedik évében kezdtem úgy érezni, hogy én az amerikai társadalomnak kezdek része lenni.

[00:52:54]Szóval addig annyira magyar volt az életem.

[00:53:00]Én bennem kialakult egy olyan érzés, hogy megteszek megteszek a magyaroknak, amit meg tudok tenni.

[00:53:08]Akárhányszor látom őket televízión, ha olimpián, amikor a vízilabdacsapat megnyerje a aranymet, vagy hallom, hogy vagy jön egy egy vendég zongorista, vagy vagy hallok valami jót, akkor hát mondom, hogy ez az irány.

[00:53:25]És ami mindnyájan éreztük és tudtuk, hogy a szülőinknek milyen fontos a Magyarország, és hogy ők mennyire az életüket adnák azért, hogy nekünk is fontos legyen.

[00:53:41]És azt átéreztük.

[00:53:41]Mondjuk nekem Magyarország nem ugyanúgy fontos, mint a szüleimnek, de de ugyanolyan fontos, mint az amerikaiságom.

[00:54:17]Mivel az inkubátorunk viszonylag elszigetelten létezett a valós kádárkorszakbeli Magyarországtól, Utólag meglepő volt számomra, hogy rajtunk kívül is volt amerikai magyar élet.

[00:54:32]A Magyar Baráti Közösség által létrehozott itt-ott konferencia próbált hidat építeni a külföldi és az otthoni magyarság között, amiért néha neheztelt is rá a kemény antikommunista mag.

[00:54:46]Jöttek ki látogatóba Magyarországról, Erdélyből, Felvidékről.

[00:54:51]Magyar, reformerek, művészek Sóri Sándortól Demski Gáborig.

[00:54:55]Hasonlóan az itt otthori székhelyű Hungarian Human Rights Foundation kitartóan lobbizott és tüntetett a Kárpátmedencében élő magyar kisebbségekért, együttműködve és kapcsolatot ápolva a magyarországiakkal is, ha nem is hivatalosan.

[00:55:25]Valakinek holnap át kell írni a régi meséket.

[00:55:30]Mond, te kint választanál.

[00:55:33]Valakinek holnap meg kell váltani ezt a világot.

[00:55:38]Mondd, te mit választanál?

[00:55:42]Segítsetek, segítsetek, segítsetek, segítsetek.

[00:55:47]Oj, nehéz a választás.

[00:55:53]Szerintem ez jobb.

[00:55:55]Add meg hát, hogy szándékod szerint itt országod legyen, s én rád bízom az életem.

[00:56:14]De nem gyerekek, ne most ne izéljetek, hogy már 25 éve hallgatjuk az István a király zenéjét, és nem tudjuk elképzelni az előadást nélküle.

[00:56:24]Ezt alig ha lehetapella énekelni úgy mint 84-ben.

[00:56:30]Mivel sokan azt szeretnénk, hogy legyen valamilyen zenei kíséret, Judit Rából, hogy használhatjuk az István a király karoki verziót, mint háttérzene.

[00:56:43]Ez jó lesz.

[00:56:46]Segítsetek!

[00:56:48]Segítsetek!

[00:56:49]Segítsetek!

[00:56:50]Segítsetek!

[00:56:51]Ó!

[00:56:51]Segítsetek!

[00:56:53]Segítsetek!

[00:56:55]Segítsetek!

[00:56:56]Segítsetek!

[00:57:02]Nézz rám láthatatlanz rám istenjem.

[00:57:11]Légy hozzáodba légy úr rá széles jé!

[00:57:20]Hát szóval csináljátok, de de valahol vesz vészzi el a melódiáért az értelem, és az értelem adja az erőt, úgyhogy ezt okvetlen vissza kell hoie some point.

[00:57:37]Térjes szedre, koppány lánya, büszke már még atyád háza meg ne lásson térden állva senki fia.

[00:57:48]Ó, Istenem, nézd el nekünk, hogy nem vagyunk mi hozzád méltók, légy az igaz.

[00:58:01]Megértő Isten hisz itt a földön oly sok még a gond.

[00:58:13]Az inkubátorunk egyedi volt és intenzív.

[00:58:18]Az utánunk következő generációt már nem választja el a vasfüggöny Magyarországtól.

[00:58:27]Tűz autó tűz oltó.

[00:58:30]Oló autó.

[00:58:32]De mégis él a magyarság Amerikában.

[00:58:35]Ez már nem az igazi inkubátor, inkább egyfajta kényszer nélküli közösség.

[00:58:41]amelyben a mi generációnk tovább ad, amit tud, és amit akar az ő gyerekeinek.

[00:58:47]Nem muszájból, és nem annyira görcsösen, mint a szüleink.

[00:58:51]Sárga banán, sárga banán, sárga citrom.

[00:59:00]Hüüm kenyegyes a hajnal.

[00:59:08]Az inkubátor 2.0-ban van, aki még tartja erősen a frontot, például Est meg Andre Clevelandban.

[00:59:17]Ott még sok magyar él.

[00:59:17]Van cserkészet, magyar iskola, regőscsoport, de szinte dupla munkát kell végezniük, mert a már második generációs gyerekeik, Keve, Bendegus, Vajk és Enese sokszor inkább Disney filmet akarnak nézni, vagy baseball meccsre járni, mint magyar iskolába.

[00:59:39]gyerek.

[00:59:42]A gyerek körbe van véve angol környezettel.

[00:59:44]A tév angol az iskolában mindenki angolul beszél, nyolc órát egy nap azt hallja.

[00:59:51]És bizony következetesen erőfeszítést igényel, hogy most magyar filmeket mutassak a tévében, vagy vigyem magyar iskolába, vigyem cserkészetre, vigyem egy magyar ünnepére, lásson magyar táncot.

[01:00:06]Nekem mint szülő erőfeszítést igényel.

[01:00:09]Hát sokkal inkább én is üldögélnék a a szófán a tév előtt, de ez fontos számomra, hogy átadjam.

[01:00:18]Úgyhogy ezt ezt kell csinálni.

[01:00:20]Van internet, lehet Magyarországra menni.

[01:00:22]Miért kell annyira ragaszkodni és még mindig ezt a munkát végezni, amikor Magyarország végül is szabad?

[01:00:27]Tehát egyrészt nem kell nekik segíteni, másrészt, mert mi itt élünk.

[01:00:33]Az, aki itt van, az nem Magyarországon magyarkodik, hanem itt itt itt vesz részt a magyar közösségben, mert mert neki fontos, mert ez hova tartozást jelent.

[01:00:45]Nem fog mindenki most hirtelen elköltözni Magyarországra, hogy ott lehessen része a magyar közösségnek.

[01:00:51]Mi itt élünk és itt csináljuk meg az otthonunkat.

[01:00:53]Mi itthon vagyunk.

[01:01:21]De várjál, a sámánosoknál vannak a dó.

[01:01:25]Közben a zenehallgatás, a sörbor és régi barátok társasága ahhoz vezet, hogy egyre hangosabban éneklünk és egyre komolytalanabbá válik a próba.

[01:01:37]Lok nem más.

[01:01:38]Igen.

[01:01:38]Ó, annyi labor van, hogy lover vagy, ha nem vagy fighter.

[01:01:45]Hihetetlen, hogy sose unjuk meg a zenét.

[01:01:49]Sose unjuk meg.

[01:01:49]Újból elindul mindenki.

[01:01:52]Ne, ne mondod, hogy jaj, Jézus Mária, sosejük meg.

[01:01:54]Hihetetlen.

[01:02:01]Oké.

[01:02:01]Nemsokára kezdődik.

[01:02:01]Nem egy hangos csillagé világosság féljelségzíre tisztaság csillagok fényessége.

[01:02:20]Adjatok adjatok adjatoki canak.

[01:02:49]Már rég ne vettem ennyit.

[01:02:49]Úgy érzem, mindenki lelkes, de ahogy Andrea szokta mondani, nincs meg a fókusz.

[01:03:00]Uram, te ismered?

[01:03:00]A lelkem titkait tudod, hogy engem hatalom vágy nem vakít.

[01:03:07]E tőled nál nincs nagyobb erő.

[01:03:15]Atyám sírjára esküszöm, hogy hozzá hűlesek, s nem hatálok meg stápet a harc előtt.

[01:03:35]Ő az megölte a rett István Kopán István kopán István kopány kopány kopány oké most mi oké oké várjatok ne ne ne neem Különösképpen ebben a pillanatban mindenkinek a figyelme kell teston.

[01:04:11]Figyeljetek, a figyelem az, ami viszi.

[01:04:14]Ha Ákost figyelik, ő érzi, ha ott hátra megegy a ak meglepő és rosszul esik, hogy Judit úgy kijbál velünk, mintha tizené évesek lennénk.

[01:04:23]Figyeljetek.

[01:04:23]Na, így van.

[01:04:24]De teljesen igaza van, mert úgy is viselkedünk.

[01:04:28]Ha már egyszer elvállaltuk, hogy ezt megint eladjuk, akkor viszont ne csináljunk teljes bohócot magunkból.

[01:04:50]Kicsoda Lehet, hogy én az Istenhez fogok fordulni most, hogy mint ahogy István, hogy tudod valahogy segíts, hogy ez a darab máma, fogalmam sincs, hogy hogy de valami erővel úgy jöjjön össze, hogy de facto összejön, mindenki evett, senki se túl fáradt, és a végén összejött, de nem jött össze.

[01:05:44]Grilleztünk, ittunk, bulit csaptunk.

[01:05:48]Éjel 3ig a tábortűz körül eluralkodott az amúgy jogos hangulat, hogy ez egy reunion, egy osztálytalálkozó, nem a megasztár.

[01:06:00]De akkor mi lesz holnap?

[01:06:00]Mit fogunk előadni és hogyan?

[01:06:07]De a lényeg, amiért összejöttünk, és az Isten a király lényeg, azt át tudjuk adni, és legyen egy közösség továbbra is, hogy mint hogy együtt érezzük magunkat egymással.

[01:06:20]És azért akarok egy imát mondani, mert tulajdonképpen annak idején Koppány is imádkozott az erőkhöz, és István is imádkozott az Istenhez.

[01:06:33]Holy távol vagy tőlem és mégis közel.

[01:06:39]Én akkor nem élhetlek téged, s nem élhetlek el.

[01:06:46]Mi mi innen kezdjük, hogy ó jóed ének elértől az egészet.

[01:06:51]Az egészet nem a szök.

[01:06:55]I don't know.

[01:06:55]It's nice.

[01:06:55]De mondjuk az a baj, hogy a szöveg kicsit weird, mert az első rész az csak róla szól, de már a második az már ránk is illene ez a Ó, jó uram adj erőt, hogy elbírjam a terhed törvényeid elfogadtam, de más szolgája nem leszek.

[01:07:10]Mond.

[01:07:10]És akkor onnan, onnan akarod énekelni?

[01:07:13]Oké, rendben van.

[01:07:14]Akkor jól van.

[01:07:14]Akkor jó.

[01:07:14]Összevissza énekeljük.

[01:07:27]aé a Ez az utolsó esélyünk, hogy megtanuljuk a szöveget.

[01:07:34]Érezhetően laposodik a hangulat.

[01:07:38]Nyakunkon az előadás, és ez már csak a nyugágyak tologatása a Titanicon.

[01:07:44]Valakinek holnap le kell győzni a sötétséget.

[01:07:49]Mondd, te kit választanál?

[01:07:53]Valakinek holnap át kell írni a régi meséket.

[01:07:58]Mondd te kit választanál?

[01:08:01]Közénk érkezik Tomi, cserkész nevén Lomha, aki még csak kiscserkész volt 84-ben, de azóta gitáros lett a civil életben, Los Angelesben.

[01:08:13]94-ben az akkor cserkészekből álló együttesével István a király betédalokat adtak elő San Franciscóban Pródi Jánossal.

[01:08:24]Lomha közén kült az utolsó napon, így két órával az előadás előtt felcsillant bennem a remény.

[01:08:30]Szóra nem tőle ez a rész holnap le kell győzni a sötétség.

[01:08:44]Választaná valakinek holnap már kell írni a régi meséket.

[01:08:56]választanál holnap meg kell váltani ezt a világot mond te mit választanál hátul kell producer valaki K Valakinek holnap le kell győzni a sötétséget.

[01:09:46]Légy az igaz.

[01:09:50]Ó, Istenem!

[01:09:52]Segítsetek!

[01:09:54]Segítsetek!

[01:09:59]Nem, Sán!

[01:10:00]Ja, ez így jó.

[01:10:00]Így jó.

[01:10:00]Hol van?

[01:10:06]Valaki mond választanál akkor nagyon 25 év után először és valószínűleg utoljára a cserkészeknek és szüleiknek újra előadjuk az István a királyt.

[01:10:47]Valakinek holnap meg kell váltani ezt a világot.

[01:10:52]Mondd, te kit választanál?

[01:10:55]Valakinek holnap le kell tépni magáról a láncot.

[01:11:00]Mondd, te kit választanál?

[01:11:04]Múlt évben ezt énekelték Magyarországon.

[01:11:08]Szabadtéri előadások.

[01:11:11]Ezek az István a király modern operának a nyitó szavai.

[01:11:17]Valakinek holnap át kell írni a régi meséket.

[01:11:36]Kinek holnap ne kell győzni a sötétséget.

[01:11:42]Mond te mit kit választanál?

[01:11:47]Valakinek holnap kell írni a régi meséket.

[01:11:53]Mond te mit választanál valakinek holnap meg kell váltani ezt a világot.

[01:12:04]Mond te mit választanál?

[01:12:10]Valakinek holnap le kell tépni magáról a láncot?

[01:12:16]Mondd, te kit választanál?

[01:12:21]Segítsetek!

[01:12:23]Segítsetek!

[01:12:24]Segítsetek!

[01:12:25]Segítsetek!

[01:12:28]Hallgasd meg, könyörgésem!

[01:12:32]Hallgasd meg, Istenem!

[01:12:37]Légy hozzám irgalommal, légy úr rá szívemet.

[01:12:47]Szólj, Istenem!

[01:12:47]Adj most jelz én nekem adj erőt küzdenem.

[01:12:57]Hadd legyen életem te hozzád méltó, szép és jó.

[01:13:05]Add meg hát, hogy szándékod szerint itt országod legyen, s én rád bízom az életem.

[01:13:25]Tartsd a gonosz, távol tőlünk.

[01:13:30]Bocsásd meg a vétkezőknek.

[01:13:38]Miért könyörögsz mindegy árva?

[01:13:38]Nem vagy te akárki lánya?

[01:13:41]Koppány elé állva mond, hogy szenved a nép.

[01:13:48]Papádat kér, hogy segítsen.

[01:13:48]Nagyobb úr ő, mint az Isten.

[01:13:51]Nemsokára koppány lesz a fejedelem.

[01:13:57]Nem kell olyan Isten, kinek bűnös, aki él.

[01:14:00]Nem kell olyan Isten, ki csak szenvedést ígér.

[01:14:02]Nem kell olyan Isten, aki nem tud magyarul, szabad magyaroknak.

[01:14:08]Nem kell ilyen úr.

[01:14:08]Nem kell, nem kell, nem kell, nem kell, nem kell, nem kell.

[01:14:18]Magyarok, férfiak és asszonyok, hallgassátok, kapvezér.

[01:14:24]Nem kérdem én anyád, hol szült világra.

[01:14:29]Nem kérdem én apád csak annyit kérdezek a válaszra várva.

[01:14:38]Rabok legyünk vagy szabadok?

[01:14:43]Száj a csillagokban, szép könnyű szárnyán száj kárpátok gyűrűjében száj szabadár.

[01:14:50]Szállj szállj magasra szél kö szányá száj új tavasz hírét vd el száj fel szabadmadár napénye világossága holt fénye teljessége víz színet tisztaságot csillagok fényességet adjatok Hagyjatok adjatok Kppá Iván Kppá István Koppá Koppá Ó jó Uram adj erőt hogy elbírjam a teredet törvényeid Én elfogadtam, de más szolgája nem leszek.

[01:16:00]Mond mennyi érdek szívéből követne.

[01:16:07]Mond mennyitérted fé szálna szembe, hogy távol vagy tőlem és mégis közel.

[01:16:21]Nem élhetlek téged, nem élhetlek el, hogy távol vagy tőlem és mégis közel.

[01:16:36]Te hallgatség érzem a szívem fel.

[01:17:15]Ja.

[01:17:18]Ó, jó uram, itt e földön választottad.

[01:17:24]Én vagyok.

[01:17:24]Rám bíztad súlyos terhet.

[01:17:29]Félek.

[01:17:29]Valószínűleg mi sosem fogjuk átélni azt, amit szüleink, amikor életveszélyben idegenföldre menekültek, és elszakadtak a családjuktól, hogy a semmiből kell újra kezdeni úgy, hogy nem tudnak angolul, hogy a forradalmat 33 éven keresztül ellenforradalomnak hívták Magyarországon.

[01:17:58]Nekünk magunktól kellett rájönni, hogy mi, akik már kint születtünk, hova tartozunk, hogy nekünk mi a hazánk.

[01:18:08]Úgy, hogy Magyarország szabadszágá vált 20 éve, és az inkubátor elvesztette eredeti jelentőségét.

[01:18:15]Érted?

[01:18:16]De ha nincs inkubátor, akkor most nem élnék Budapesten, nem beszélnék magyarul, és nem lennék magyar is.

[01:18:28]A mi gyerekeink már nem ezt az üzenetet veszik át.

[01:18:30]Teljesen másképp nőnek föl.

[01:18:34]Nekik a hidegháború meg a rendszerváltás történelmi téma, ami őket nem érinti.

[01:18:42]Csak a saját elhatározásukon múlik, hogy merre veszik az irányt a nagyvilágban.

[01:18:48]Jobb nekik így.

[01:18:50]Én sem bánom, hogy a 40 éves barátaimmal itt újra egymásra találtunk.

[01:18:53]A porban és a koszban, a hegyek között, ahol újra sámán lehettem.

[01:19:03]Hogy egy pár napig újra érezhettem magam körül az inkubátor melegét a szem.

[01:19:14]Oj, távol vagy tőlem, és mégis közel.

[01:19:22]Nem érthetlek téged, s nem érhetlek el.

[01:19:29]Oly távol vagy tőlem, és mégis közel.

[01:19:36]Te hallgatsz, s én érzem a szívem felel.

[01:20:31]Szép Magyarország, édes hazá felkel A napunk István a mi urunk árad a kegyelem fénye rán.

[01:21:03]Hálás a szívünk, zengjen az örömünk.

[01:21:05]Szép magyar édes hazám.

[01:21:19]เฮ Felkelt a napunk, István a mi Urunk.

[01:22:11]Árad a kegyelem, fénye rá.

[01:22:20]Hálás a szívünk, zengjen az örömünk.

[01:22:21]Szép magyar orzág, édes hazá.

[01:22:30]เฮ