Levél és válaszlevél: így kezdődött a párbeszéd az ukrán és magyar értelmiség között
- A nyílt levél egy 2025-ös, ellenséges plakátkampányra adott civil reakció volt, melyet 50 ezren írtak alá, és személyes ungvári úthoz vezetett, civil diplomáciát kezdeményezve.
- A magyar kormány két éven át akadályozta Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásait, de ez a blokád véget ért, és a tárgyalások új, konstruktív szakaszba léptek.
- A magyar követeléscsomag legvitatottabb pontjai – területi nyelvi jogok és automatikus parlamenti képviselet – a jelek szerint kikerülnek a végső megállapodásból.
- A bejelentett népszavazás példátlan és veszélyes lehet egy felelős párt részéről, mert demagóg érvekkel könnyen szembe lehet fordítani a közvéleményt a bővítéssel.
- Ukrajna csatlakozása Európa érdeke a mezőgazdasági potenciál, a nyersanyagok, és a harcedzett, az orosz fenyegetéssel szemben egyedülálló tapasztalatot jelentő hadsereg miatt.
-
„A mi választásunk Európa, és vérünkkel érdemeljük ki azt, hogy európaiak legyünk. Nem tudok nagyobb árról, amit valaha valaki fizetett azért, hogy Európa.” – Sándor Fegyir
- Több mint 23 000 dokumentált gyermekrablás és 200 000 eltűnt kiskorú esete bizonyítja a háború embertelenségét, ami ellen Katar pénzügyi közreműködésével is küzdenek.
- A front közelében a civilek folyamatos drónfenyegetésben élnek, sokan mégsem menekülnek el a szegénység vagy a lehetőségek hiánya miatt, miközben a segélyszervezetek a megmaradók ellátását végzik.
- Ukrajna a csapásmérő drónok terén világvezetővé vált, ami olcsó elrettentő erőt biztosít, és egy fegyverszünet után is kordában tarthatja az orosz haderőt.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A nyílt levél születése és az ungvári út
Gerzson János, a rendezvény házigazdája elmondta, hogy a „Levél az ukrán népnek” című nyílt levelet eredetileg ő fogalmazta meg, miután 2025 júniusában a magyar köztereket elárasztották a Zelenszkij elnököt ábrázoló, ellenséges hangvételű óriásplakátok, és Szentkirályi Alexandra egy munkatársát az autója csomagtartójába kényszerítette. Ezt az időszakot abszurdnak és az ország számára katasztrofális iránynak érezte, amivel nem tudott azonosulni. A levél első vázlatát ismerősök segítségével véglegesítették, és egy hétvége alatt 20 000 ember írta alá, később összesen 50 000 aláírás gyűlt össze. A kezdeményezés mögé nagyon eltérő világnézetű közéleti személyiségek is felsorakoztak, ami azt mutatta, hogy a levél sok emberrel rezonált. A volt miniszterelnök, Orbán Viktor is kommentálni kényszerült az ügyet.
„Egy nagyon abszurd időszakot éltünk akkoriban, és bennem megfogalmazódott, hogy ez egy katasztrofális irányba viszi az országot, amivel én nem tudok azonosulni.” – Gerzson János *
A levélre válasz érkezett az ungvári székhelyű Közép-európai Stratégiai Intézettől (ICES), amely a közép-európai együttműködésért dolgozik. Ezután a kezdeményezők elhatározták, hogy civil diplomáciát folytatnak, és személyesen viszik el a kinyomtatott levelet és az aláírásokat Ungvárra. Az útról dokumentumfilm és napló is készült, utóbbit Hetényi Zsuzsa egyetemi tanár írta, és könyv formában tervezik kiadni, de a finanszírozás még bizonytalan. Az ungvári találkozón szimbolikus ajándékokat is kaptak, többek között egy aláírt zászlót.
Ukrajna EU-csatlakozásának folyamata és vitái
A csatlakozás menete és a magyar kormány akadékoskodása
Szentványi István ismertette a csatlakozás folyamatát: az adott ország benyújtja kérelmét, az Európai Bizottság véleményt bocsát ki, majd a tagállamok egyhangú döntése szükséges a tárgyalások megkezdéséhez. Ukrajna esetében 2023 decemberében megszületett az egyhangú döntés – Orbán Viktor „konstruktívan tartózkodott”, azaz kiment kávézni –, de a tényleges tárgyalások megkezdését a magyar kormány két éven keresztül folyamatosan gátolta. Ez a gyakorlat sértette az EU-szerződés lojális együttműködésre vonatkozó alapelvét. A tárgyalások most új lendületet kaptak: a 35 fejezetet hat nagy klaszterbe osztották, és az első klaszterről pozitív döntés született, a magyar delegáció is hozzájárult a tárgyalások mielőbbi megkezdéséhez.
„Volt egy közösen meghozott döntés a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről, és utána egy rosszindulatú akadékoskodás folyt két éven keresztül. Ennek most vége van.” – Szentványi István *
A kisebbségi jogokról szóló tárgyalások
A magyar kormány által éveken át húzott 11 pontos követeléscsomagból két pontot abszurdnak nevezett: a nyelvi jogok kiterjesztését Kárpátalja egész területére (ahol sok helyen nem beszélnek magyarul), valamint a magyar nemzetiség automatikus parlamenti képviseletét. Ez utóbbi azért irreális, mert Ukrajnában közel 60 nemzetiség él, és a román ajkúak például 400 000-en vannak. A hírek szerint ezek a pontok kikerülnek a végső megállapodásból, és konstruktív korszak kezdődött. Orbán Anita külügyminiszter és Magyar Péter miniszterelnök is pozitívan nyilatkozott az előrelépésről.
A népszavazás kérdése
Magyar Péter bejelentette, hogy Ukrajna EU-tagságáról kötelező érvényű népszavazást tartanának. Szentványi István szerint ilyenre még sehol nem volt példa, hogy egy másik ország tagságáról egy tagállam népszavazást írjon ki. A holland példa (az ukrán társulási szerződésről) véleménynyilvánító és érvénytelen volt, és azt szélsőséges, integrációellenes pártok kezdeményezték, nem a kormány. Egy felelősségteljes párt részéről ilyen javaslat korábban nem hangzott el. A népszavazás ráadásul csak a tárgyalások legvégén lenne aktuális, és könnyen demagóg érvekkel lehetne az embereket Ukrajna ellen fordítani.
„Nagyon könnyű az embereket szembe fordítani ezzel a dologgal, és ez egy nagyon veszélyes dolog. Ezzel mindig a populista szélsőségek éltek.” – Szentványi István *
Gyorsított vagy rendes felvétel?
Az északi és balti államok, valamint Lengyelország gyorsított felvételt szorgalmaznak, míg a többi tagállam – köztük az új magyar kormány is – a rendes felvételi folyamat mellett van. Ez Magyarország esetében 10 évig tartott. Ukrajna 2022-ben, a teljes körű invázió után adta be csatlakozási kérelmét, és viszonylag gyorsan tagjelölt lett, majd 2023 decemberében döntöttek a tárgyalások megkezdéséről.
Ukrajna EU-csatlakozásának előnyei és a biztonsági garanciák
Európa érdekei
Szentványi István szerint Európának több szempontból is érdeke Ukrajna csatlakozása: hatalmas mezőgazdasági potenciállal, ritka földfémekkel és kritikus nyersanyagokkal rendelkezik, valamint egyedülálló, harcedzett hadsereggel, amely közvetlen tapasztalattal bír az orosz fenyegetéssel szemben. Bár az EU jelenleg nem nyújt közvetlen katonai védelmet, elindult a „Realm Europe” nevű 800 milliárd eurós projekt az európai újrafelfegyverzésre és a stratégiai autonómia megteremtésére. Ennek célja, hogy Európa önmagát is képes legyen megvédeni, ha az amerikai védőernyőre már nem lehet feltétlenül számítani. A kanadai miniszterelnök drámai beszédében ki is mondta: vége annak, hogy Amerikára feltétlen védhatalomként lehet számítani.
Orosz fenyegetés és nukleáris elrettentés
A valódi veszélyt nem Oroszország teljes körű európai inváziója jelenti, hanem az, hogy nukleáris fölényét zsarolási potenciálként használja. Európa csak akkor védekezhet ez ellen, ha rendelkezik egy elrettentő kapacitással. Ennek része a francia-brit nukleáris kezdeményezés is. Európának vannak sérülékeny pontjai, mint a Narva környéki észt terület vagy a Szuwalki-folyosó, amelynek áttörése esetén a balti államok elszigetelődnének.
Az ukrán nagykövet válaszai
Sándor Fegyir, Ukrajna magyarországi nagykövete hangsúlyozta, hogy Ukrajna földrajzilag és kulturálisan is Európához tartozik. Egy latin mondást idézett: „a csillagok a csillagokhoz vonzódnak”, és Ukrajna a „csillagokhoz”, Európához akar csatlakozni. Kiemelte, hogy a magyarok 1956-ban, a csehszlovákok 1968-ban, a lengyelek 1982-ben, a románok 1989-ben, az ukránok pedig 2013-ban nyilvánították ki európai identitásukat. Ukrajna a vér árán érdemli ki az európai tagságot.
„A mi választásunk Európa, és vérünkkel érdemeljük ki azt, hogy európaiak legyünk. Nem tudok nagyobb árról, amit valaha valaki fizetett azért, hogy Európa. Nincs nagyobb érték a vérnél és az életnél.” – Sándor Fegyir *
A biztonsági garanciák kapcsán a nagykövet a „ha békét akarsz, készülj a háborúra” elvét idézte. Ukrajna hadserege ma Európa védelmének egyik legfőbb pillére. Az ukrán drónok már másodszor is elérték Szentpétervárt, és az amerikaiak nem hivatalosan kérték az ukrán dróntechnológiai segítséget a Perzsa-öbölben. A mezőgazdaságról szólva elmondta, hogy a világ feketeföldjének 34%-a Ukrajnában található, és a háború ellenére a farmerek a frontvonal közelében is betakarítják a termést – ami óriási kockázattal jár, hiszen nemrég dinnyeszedés közben két ember meghalt a nulla vonalnál.
A háború mindennapi valósága a frontvonal közelében
Makai József tapasztalatai
Makai József, az Átlátszó újságírója rendszeresen jár a frontvonal közelébe, legutóbb Kramatorszkból tért vissza. Beszámolt arról, hogy a helyzet hónapról hónapra változik, és a nyomás egyre nő. Egy átlagos napon a drónészlelések folyamatosak: Jasznohirka felé BPL drón, Szlavjanszknál Molnija drón, Kramatorszk felé FPV drón repült, és automatizált lesben álló drónokat is jelentettek. Decemberben még főleg légibombákat dobtak a városra, most viszont a drónok jelentik a közvetlen fenyegetést. Ugyanakkor az ukránok is egyre hatékonyabban találják el az orosz utánpótlási vonalakat és finomítókat – Kalinyingrádnál hajót találtak el, Szentpétervárt kétszer is támadás érte, és gyakorlatilag nincs már érintetlen finomító a térségben.
„Nagyon nehéz azt mondani, hogy ez egy fordulópont-e. Egyesek szerint igen, de mindez csak azt akartam illusztrálni, hogy nagyon sok változik a helyzet, és mindig valami egy kicsit másabb, mint előző alkalommal volt.” – Makai József *
Trautman Balázs és a Sárkányellátók
Trautman Balázs, a Kárpátai és Sárkányellátók képviselője elmondta, hogy 2022 októbere óta szerveznek humanitárius segélyszállítmányokat. Azóta 52 ukrán utat tett meg, és kétféle tapasztalatot osztott meg. Egyrészt az emberek – katonák és civilek egyaránt – fáradnak, de nincs törés, Ukrajna nem adja fel. Másrészt Ukrajna döntő többségében egy teljesen jól működő ország: Kijevben egy lakótelepi áruházban 12 méteres halpult volt tele, miközben a szomszédos házat kilőtték, de újjáépítették. Ezzel szemben a Szumi megyei Hluchívben, 8 km-re a fronttól, az út fölé drónhálót feszítettek, és 50 méteres követési távolságot tartottak az autók között.
„Ukrajna egyszerűen akkora nagy, hogy nem lehet legyőzni. Amíg a katonák kitartanak a fronton, és a hátország támogatja ezt a küzdelmet, addig Ukrajna működni fog.” – Trautman Balázs *
Kiemelte az ukrán digitális állampolgársági programot, amely zseniális és működőképes – ellentétben a magyar megoldásokkal. Ukrajna kényszerből olyan csapásmérő drónokat fejlesztett ki, amelyek 100–3000 km távolságra képesek csapást mérni, és ezek a hagyományos rakétáknál tizedannyiba kerülnek. Ezen a téren Ukrajna világvezető, és ezekkel az eszközökkel egy fegyverszünet után is kordában tudja tartani az orosz haderőt.
Humanitárius segítségnyújtás és a belső menekültek helyzete
Simon Dávid, a Metpot képviseletében elsősorban Kárpátalján nyújt orvosi és pszichológiai segítséget a belső menekülteknek – azoknak, akik Ukrajnán belül menekültek el a háborús régiókból, és menekültszállókon élnek három-négy éve. Ezek az emberek jellemzően csonka családok: idős asszonyok, idős férfiak, vagy fiatal anyukák gyerekekkel, akiknek férje, fia a fronton van, vagy már meghalt. A menekültszállók általában a város szélén, rossz állapotú épületekben vannak. A kutatói tapasztalatok szerint a hosszú ideje tartó bizonytalanság miatt egyre inkább depresszióssá válnak és elmagányosodnak. A segítség nagy része nem is orvosi, hanem szociális: a rendszeres látogatások, a közös éneklések, a karácsonyi programok legalább olyan fontosak, mint a gyógyszerek.
„Nekik nagyon sokat számít az, hogy valaki gondol rájuk, és valaki rendszeresen meglátogatja őket.” – Simon Dávid *
A frontvonal közelében élő civilek helyzete kapcsán Makai József elmondta, hogy a helyi katonai adminisztrációk kimondatlanul is azon dolgoznak, hogy minél többen elmeneküljenek, nehogy megismétlődjön Pokrovszk, Konsztantyinyivka vagy Csasziv Jar tragédiája. De sokan mégsem indulnak el, mert nincs hova menniük, vagy mert a 3000 hrivnyás nyugdíjból nem tudnak új életet kezdeni. Vannak férfiak, akik elbújnak a sorozás elől, és a civilek is meghalnak – a frontvonal mögött 2 km-rel kombájnok aratnak, miközben lövések dörögnek.
Ukrán-magyar együttműködési lehetőségek
A nagykövet szerint Magyarország és Ukrajna nem egyszerűen két ország, hanem szomszédok, ami egészen másfajta együttélési kultúrát igényel. Vissza kell térni a határ menti együttműködés hagyományaihoz. Kiemelte a közös ökológiai függőséget (a Duna vízgyűjtő területe), valamint azt, hogy Magyarország alatt egy hatalmas egykori óceán víztartaléka húzódik, ami a jövőben felértékelődhet. A magyar Nobel-díjasok és feltalálók (pl. Rubik-kocka, Polgár Judit) példája mutatja, hogy milyen szellemi szinergiák vannak a két ország között. A jövő Európája nem az egyes országok, hanem a régiós csoportok – például a Kárpát-medence vagy a Visegrádi Együttműködés – Európája lesz, ahol a kis országok csoportosan tudnak nemet mondani és érdeket érvényesíteni. Ukrajna kiváló szakemberekkel rendelkezik agrár-, katonai és természettudományos területen, és ezeken a területeken tudnak a legjobban együttműködni.
„Nem csak két ország vagyunk, hanem szomszédország vagyunk. Ez nagyon nagy különbség. A rokonok akárhol élhetnek, de a szomszéd az a szomszédban van.” – Sándor Fegyir *
Az elrabolt ukrán gyerekek ügye
Egy közönségkérdésre válaszolva a nagykövet megrázó adatokat közölt: jelenleg 23 000 dokumentált eset van ukrán gyerekek elrablásáról, és további 200 000 gyerekről nincs egyedi dokumentáció – ők gyermekotthonokból, szülészotthonokból tűntek el. Mariupolból 80 újszülöttet vittek el a kórházból, azóta sem tudni, mi lett velük. Több mint 10 000 gyereket sikerült kiszabadítani különböző országok segítségével, gyakran Katar közreműködésével, amely szó szerint megvásárolja a gyerekeket Oroszországtól, majd visszaadja őket Ukrajnának. Volt olyan eset, hogy orosz szülők örökbe fogadtak egy ukrán gyereket, majd az interneten árulták tovább – ezt a gyereket is Katar vásárolta ki. A nagykövet hangsúlyozta: ezért akarnak az ukránok európaiak lenni, mert ilyen embertelenség európai fejben meg sem fordulna. A kérdésfeltevés napján tartották az orosz háborúban meghalt gyermekek emléknapját: 700 tíz év alatti és több mint 1400 tíz és tizennyolc év közötti gyermek halt meg a harcok következtében. Kijevben nemrég hét gyermek halt meg, miközben a ballagási táncot gyakorolták.
„Ezért akarunk mi európaiak lenni. Nekünk ilyen meg se fordulna a fejünkben. És ez sajnos nem egyedi eset.” – Sándor Fegyir *
Ukrán menekültek Európában és Magyarországon
Egy másik közönségkérdésre a nagykövet elmondta, hogy hivatalosan 8 440 000 ukrán menekült van nyilvántartva Európában, és további körülbelül 5 millió ember él hivatalos papírok nélkül. Magyarországon 172 000 menekült tartózkodik, valamint 44 000 fős ukrán diaszpóra él bejelentett lakcímmel. Minél tovább tart a háború, annál többen szocializálódnak az új környezetükbe. A nagykövet megjegyezte, hogy a magyaroknak nem kell félniük a menekültektől, mert Magyarországon alacsonyak a fizetések, így nem vonzó célpont a letelepedésre – hasonló a helyzet Szlovákiában és Romániában is.
Emberi történetek és a segítségnyújtás motivációi
A beszélgetés végén a résztvevők személyes üzeneteket fogalmaztak meg a távolról figyelő magyar emberek számára. Makai József azt hangsúlyozta, hogy „ne féljetek, emberekről van szó”, és ha valaki bajban van, segítünk – ennyi az egész. Simon Dávid egy tolmács lány történetét osztotta meg, aki egy orosz propagandavideóban látta viszont a saját ismerősét megalázva szenvedni. Trautman Balázs a tanyasi hasonlattal élt: „mindig van egy szomszéd, akivel nem beszélsz, de ha kigyullad az istálló, akkor mész és segítesz, aztán majd folytatjuk”.
„Ha bajban van valaki, akkor segítünk. Pont ennyi.” – Makai József *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Forgs Péter a civilbázis elnöke” – a név valószínűleg elírás, a helyes alak nem rekonstruálható egyértelműen a kontextusból.
- „a hson megirka között” – valószínűleg egy ukrán vagy orosz településnév torzult alakja, a pontos név nem azonosítható.
- „Druskipkából” – feltehetően Druzskivka (Дружківка) város nevének torzult alakja.
- „a érettségi táncot, hogy mondják azt az a Igen, az az a ball Ukrajnában ballagási táncot” – a ballagási tánc kifejezés körüli bizonytalanság a beszélő részéről, nem ASR-hiba.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:06]Hát akkor nagy szeretettel köszöntök mindenkit.
[00:00:07]Engem Gerzson Jánosnak hívnak.
[00:00:12]És hát most Ukrajna lesz a téma, amihez nekem eredetileg vajmi kevés közöm van.
[00:00:18]Úgy kerülök ide, mint Pilátus a Kréóba körülbelül.
[00:00:22]Annyi közöm van a témához, hogy mint egy évvel ezelőtt, június 20-a körül jelent meg a Magyar Hang online felületén az a bizonyos nyílt levél, amit eredetileg én fogalmaztam meg.
[00:00:35]Levél az ukrán népnek címmel.
[00:00:38]Azután megjelent a nyomtatott verzióban is.
[00:00:41]És hát nagyon rövid idő alatt, körülbelül egy hét vége alatt 20000 ember írta alá.
[00:00:50]Ugye emlé emlékezhetünk, ez volt az időszak, amikor Budapest utcáit és hát így a város vagy az ország nagy óriás plakát felületeit ellevték ezek a bizonyos plakátok Zelenski elnök arcképével.
[00:01:05]Ekkor volt az, amikor Szent Király Alexandra egy kollégáját a az autójának a csomagtartójába hát parancsolta, kényszerítette, kérte.
[00:01:16]Szóval egy nagyon abszurd időszakot éltünk akkoriban, és hát bennem megfogalmazódott egy ilyen dolog, hogy hogy ez egy ez egy olyan katasztrofális irányba viszi az országot, amivel én nem tudok azonosulni.
[00:01:29]És hát így született meg a levél ötlete.
[00:01:32]Megírtam az első vázlatot és elküldtem egy-két ismerősömnek, akik aztán segítettek tovább fogalmazni, hozzátettek, javasoltak egy-két változtatást.
[00:01:46]És tulajdonképpen egy héten belül elkészült ennek a levélnek a végső változata, ami nagyon érdekes, hogy utána mindenféle találgatások jelentek meg, hogy hát ezt valójában ukrán kémek sugalmazták, vagy parancsolták, vagy vagy valamifajta ilyen szivarfüstös szobában ilyen levitézlett politikusok még utolsókat rúgva megpróbálnak visszakerülni itt a nem tudom hova.
[00:02:14]De hát a valóság az ennél sokkal prózaib.
[00:02:16]Szóval tényleg én, akinek ehhez a témához vajmi kevés közöm volt, ezt megfogalmaztam.
[00:02:23]És ami miatt ez valamit mégiscsak számított, az az 50000 aláírás.
[00:02:28]Tehát, hogy úgy látszik, hogy nagyon sok embert zavart az, ami engem is zavart.
[00:02:32]És hogy ebből egy hír lett.
[00:02:35]Egy olyan hír lett, hogy ön maga a miniszterelnök is kommentálni kényszerült.
[00:02:42]És volt volt minis Igen, igen, igen.
[00:02:46]Köszönöm a köszönöm a kiegészítést a volt miniszterelnök.
[00:02:48]A volt miniszterelnök.
[00:02:53]És hát amiatt szerintem még még egyébként egy egy érdekes dolog volt, hogy tényleg akik a nevüket adták ehhez a kezdeményezéshez, olyan valakik, akik amikor együtt ültek a parlamentben, hát nem sok dologban értettek egyet, és utána is tulajdonképpen nagyon különböző világlátású emberek álltak a levél mögé aláírásukkal.
[00:03:18]És hát ez úgy tűnik, hogy valóban sok emberrel rezonált.
[00:03:23]Olyannyira, hogy legnagyobb meglepetésünkre egy idő múlva érkezett egy válasz Ukrajnából.
[00:03:30]Ez az ICES, ha jól mondom, nevű intézet.
[00:03:36]Ez a közép-európai stratégia intézet.
[00:03:40]Ez egy ez egy ukrán társaság, ha jól tudom, Ungváron van a székhelyük, és ők ez a közéegyütt közép-európai együttműködésért dolgoznak, kulturális eseményeket szerveznek, és hát ők fogalmaztak meg egy hasonló levelet, és amikor ezt megkaptuk, akkor akkor már megfogalmazódott bennünk, hogy hogy valahogy ezen tovább kéne lépni ezen a ezen az úton.
[00:04:10]egyfajta civil diplomáciát folytatni, tehát hogy betölteni azt az űrt, amit a magyar kormány hagyott maga után, kicsit megpróbálni korrigálni azt, amit azt, amit azt a kárt, amit a kommunikációjával a kormány okozott a a nemzetközi diplomáciában, mármint, hogy a Magyarország helyzetén.
[00:04:38]És hát ekkor határoztuk el, hogy akkor kivisszük, kézbesítjük ezt a levelet, amit írtunk.
[00:04:45]Kinyomtattuk a levelet a sok aláírással, és elutaztunk Ungvárra, és találkoztunk az ICES néhány képviselőjével.
[00:04:59]És hát tulajdonképpen ez volt az az út, amit aminek apropójából született egy dokumentumfilm, született egy napló, és ott kaptunk különféle ajándékokat, szimbolikusokat és tár tárgyi ajándékokat.
[00:05:17]Úgyhogy most annak a kézbesítését is magunkra vállaltuk.
[00:05:19]Tehát ez az esemény kicsit magunknak is szól, azoknak, akik támogatták ezt a kezdeményezést.
[00:05:28]és egy mint egy lezárandó a mi alkalmi együttműködésünket, mert még egyszer hangsúlyozom, hogy mi nem ez a mi, ez nem egy egységes csoport, ez nem egy egyesület, nem egy jogi személy, ezek csak emberek, akik összeverődtek úgymond, és erre erre a vállalkozásra szerződtek, aminek most ennek az ön önjelölt, hogy is szerepnek a végét jelentem itt be.
[00:05:58]Természetesen rajtam kívül a többieknek sokkal több köze van a témához, és hát ezt fogják is hallani, hogy ők mikben tevékenykednek és megosztják a tapasztalataikat most önökkel.
[00:06:11]Úgyhogy először is szeretném ide a színpadra szólítani az útitársaimat, akik erre az ungvári útra elkísértek.
[00:06:20]Hetényi Zsuzsa, egyetemi tanár.
[00:06:25]Forgs Péter a civilbázis elnöke Stark Tamás történész és Wizner Balázs dokumentumfilmes, akit az utolsó pillanatban kértem meg, hogy ha már megyünk, hozzon egy kamerát magával, és hogy próbáljuk megörökíteni azt, ami azt, ami itt történt.
[00:06:44]Úgyhogy most át is adom a szót és a mikrofont Hetényi Zsuzsának, aki Naplót írt erről az útról, és ezt el fogja mondani, hogy ez ezt ezt a naplót aztán egy könyv formába rendezte, ami kiadás előtt áll.
[00:07:01]Ennek a könyvnek a sorsa egyébként még kicsit bizonytalan.
[00:07:08]Az anyagi támogatás az hiányzik mögle, úgyhogy fogunk majd indítani gyűjtést.
[00:07:12]Reméljük, hogy összejön az a pénz, amivel ezt ki lehet adni.
[00:07:15]Úgyhogy hallgassák meg most Hetényi Zsuzsa naplójának egy részletét.
[00:07:22]Köszönöm mindenkinek, hogy eljöttek, és nagyon örülök, hogy itt a felolvashatom egy részletét a az írásomnak, de mielőtt ez megtörténne, én azt javaslom, hogy mutassuk meg azt a zászlót, amit kint az ICES székházában, nagyon kedves Ungvári kis régi házában kaptunk, amelyet sokan aláírtak azon a az fesztiválon.
[00:07:43]Volt egy filmesztiválunk vár ésem egy jó mindenki fogja meg minden résztvevő kint szokás ilyen szép ajándékot adni és ez a hála kifejezésének a legszebb módja amit kaphattunk.
[00:08:14]Köszönthetem körünkben Szentványi Istvánt.
[00:08:18]Kérném, hogy fáradjon ide a színpadra.
[00:08:30]És hát Istvánnak hamarosan mennie kell, úgyhogy ezért is változtattunk a műsoron.
[00:08:37]A téma az Ukrajna eu EU tagsága.
[00:08:40]Ezt ezt ezt ezért hívtam most itt István erről beszélgetni.
[00:08:45]ugyanis már csak azért is, mertogy jelenlegi miniszterelnökünk Magyar Péter megfogalmazta, hogy ezt a kérdést népszavazásra fogja bocsátani.
[00:08:57]És hát nekem ez itt a laikus hangját képviselem, tehát nem volt számomra teljesen világos, hogy mennyiben kell, mennyiben van nekünk hogy is mondjam, mennyiben nekünk kell erről véleményt nyilvánítani, illetve miről kell véleményt nyilvánítani?
[00:09:15]Úgyhogy az első kérdésem az lenne Istvánhoz, hogy ahhoz, hogy egy ország csatlakozzon az Európai Unióhoz, ahhoz ha teljesítettem mondjuk a gazdasági egyéb feltételeket, milyen milyen egyéb kritériumok lehetnek, tehát hogy ez annak az adott csatlakozni kívánó országnak a a döntése, és ő folyamodik ezért a csatlakozásért, vagy esetleg ez meghívásos alapon működik.
[00:09:41]Tehát, hogy mi ennek a pontos pontos módja?
[00:09:44]Ki ki csatlakozhat és ki dönti ezt el, hogy csatlakozhat-e?
[00:09:53]Köszönöm János.
[00:09:53]És és köszönöm szépen a lehetőséget és mindenkit köszöntök.
[00:09:58]Elnézést kérek, hogy egy a 25 perc a félomban el kell menjek, egy tév stúdióba megyek és nagyon hasonló dolgokról fogok beszélni, mint amiről most itt beszélünk.
[00:10:05]Úgyhogy de akkor akkor a kérdésre is válaszolok.
[00:10:10]Tehát ugye a anélkogy nagyon belemennénk a részletekbe, a folyamat az úgy megy, hogy az adott ország bejelenti a csatlakozási kérelmét, és a kérelemről először a bizottság hoz egy döntést olyan értelemben, hogy egy avit, egy úgynevezett véleményt bocsát ki, hogy ő egyáltalán alkalmasnak tartja az adott országot arra, hogy hogy meginduljanak a tárgyalások.
[00:10:34]És ez megtörténik, akkor akkor a tagállamok egyhangú döntésekkel ahhoz, hogy elinduljanak a csatlakozási tárgyalások.
[00:10:43]Ugye Ukrajna esetében az a furcsa dolog történt, hogy megvolt az egyhangú döntés.
[00:10:47]Ez volt a híres kávé.
[00:10:47]Kávézni kiment Orbán Viktor, tehát személyében ugye nem mondott igen, de nem is vétózott, tehát úgymond konstruktívan tartózkodott.
[00:10:56]Ezt erre lehetőséget ad a szerződés.
[00:11:01]Igen ám, de utána a tényleges megkezdéshez két év óta nem járult hozzá.
[00:11:05]Tehát ugye 24 júniusában ünnepélyesen bejelentették, hogy Ukrajna csatlakozási tárgyalása megkezdődik, de két éven keresztül folyamatosan gátolta azt, hogy beléphessen.
[00:11:16]Itt kialakult egy módszertani vita is.
[00:11:19]Ugye a szerződés csak arról beszél, hogy a a csatlakozási tárgyalások megindításához és a végén a az elfogadásához kell egy hangosság.
[00:11:32]Szerződésben.
[00:11:32]Ennyi van.
[00:11:32]A gyakorlat azonban az lett az elmúlt időszakban, hogy minden egyes fejezet megnyitásához kellett az egyhangú döntés, és a lezárásához is kellett.
[00:11:41]Tehát rendkívül bonyolulttá tették.
[00:11:43]Ma ez annyival könnyebb az új metodika szerint, hogy a 35 fejezetet hat nagy klaszterbe osztották be.
[00:11:51]És most az első klaszterről, és akkor végül is egy örömhírről számoljunk be, hogy az első klaszterről tegnap döntés született.
[00:12:00]Pozitív döntés.
[00:12:00]Tehát megkezdődnek a tárgyalások, a magyar delegáció is hozzájárult hogy az első klaszter ügyében minél hamarabb megkezdődhessenek a tárgyalások.
[00:12:11]Ez egy nagyon beccstelen dolog volt a kormány részéről, hogy ezt fúzta, halasztotta, hiszen elvileg már megvolt a döntés.
[00:12:18]Fölismerült, hogy ezzel a szerződésnek az egyik alapvető követelményét sérti meg.
[00:12:24]Ugye szerződés negyedik cikkének harmadik pontja kimondja, hogy a tagállamok kötelesek jószeműen, lojálisan együttműködni és a közösen meghozott döntéseket végrehajtani.
[00:12:37]Na most ugye volt egy közösen meghozott döntés a a csatlakozási tárgyások megkezdéséről, és utána egy rossz indulatú akadékoskodás folyt két éven keresztül.
[00:12:50]Ennek most vége van.
[00:12:50]Ennek én nagyon örülök.
[00:12:52]Ugye egy másik örömhír, hogy úgy tűnik, hogy van egy nagyon komoly előrelépés a a kisebbség jogokról folytatott tárgyalásokon.
[00:12:59]Ennek szövegszerűen én még nem láttam, nyilván napokon belül ezt majd meglátjuk, hogy mit tartalmaz, de erről Orbán Anita is és Magyar Péter is nagyon pozitívan nyilatkozott, tehát ezt elfogadják.
[00:13:11]Ugye itt itt éveken keresztül húzódott egy tárgyalás úgy 11 pontról.
[00:13:16]Most nem megyek bele a részletekbe, csak azt érzem, hogy ennek volt két teljesen abszurd pontja, amit a magyar kormány nyilvánvalóan azért tett be, hogy ne születhessen megállapodás.
[00:13:27]Ez a 11 pontnak a nyolcadik és a 11.
[00:13:30]pontja volt.
[00:13:33]A nyolcadik pontja az a nyelvi jogokat ki akarta terjeszteni Kárpátalja teljes területére, tehát olyan területekre is, ahol hát senki nem beszél magyarul.
[00:13:44]Ugye ez itt azt jelenti a nyelvi jogok, hogy ott bárki bármit intézhet, ügyeket intézhet és joga van ezt használni.
[00:13:52]A a 11.
[00:13:52]pont az még abszurdabb volt.
[00:13:55]Az az kötelező vagy automatikus parlamenti képviseletet várt volna el a magyar nemzetiség számára.
[00:14:04]Ugye Ukrajnában összesen közel 60 nemzetiség van.
[00:14:07]Néhány lényegesen nagyobb, mint a magyar.
[00:14:10]hogy a román anyanyelvűek együtt a románok és a moldá hát ez egy ilyen különleges dolog moldáviakal többi 400000en vannak tehát hogy akkor ez annyi képviselői helyet jelentene ami nyilván nem nem volt indokolt ezekről nem tudom hogy ezeknek mi a sorsa, de valószínűleg ezek ki fognak kerülni a végső megállapodásból ami fontos, hogy hogy egy konstruktív korszak elkezdődött.
[00:14:34]Most te fölvetettél egy egy olyan pontot, ami ami nagyon vitathat.
[00:14:40]Ezt én is így látom.
[00:14:40]Ez ugye a a népszavazás kérdése, közel kötelező érvényű népszavazás kérdése a tagságról.
[00:14:50]Ilyen idáig még sehol nem volt.
[00:14:54]Tehát fenyegetés volt már, tehát volt amikor fenyegettek azzal, hogy ilyen lesz, de nem történt meg.
[00:14:58]Az, hogy az adott ország népszavazást tart, az sok esetben előfordul.
[00:15:02]Ez sem előírás.
[00:15:02]Tehát nincs ilyen előírás a tagságnál, hogy hogy népszavazás kell sem a belépésről, sem a kilépésről, de az, hogy egy másik ország népszavazást tartson, ilyen nem volt.
[00:15:16]Hivatkozni szoktak a holland népszavazásra, ami az ukrán társulási szerződés kapcsán történt.
[00:15:20]Ö hozzáteszem, hogy ez egy véleménynyilvánító népszavazás volt egyébként érvénytelen lett, de ami a legfontosabb, ezt két nagyon szélsőséges szervezet és egy szélsőséges párt, egy egy radikális jobboldali párt kezdeményezhet.
[00:15:39]Ezt nem a kormány kezdeményezte, meg nem azok a pártok, amik normális középpártok, hanem szélsőséges, nyíltan integrációellenes pártok.
[00:15:50]Tehát én szerintem ezt nem kéne erőltetni, mert mert ő nagyon könnyen lehet demagóg érveket találni arra, hogy egy országot miért ne vegyenek föl.
[00:16:02]Ezt mindig hát emlékeznek a kedves nézők, hallgatók, hogy hogy ment itt Magyarországon is a 23 millió románozás meg mit tudom.
[00:16:11]Tehát nagyon könnyű az embereket szembe fordítani ezzel a dologgal és ez egy nagyon veszélyes dolog, de ezzel mindig a populista szélsőségek éltek.
[00:16:21]Hát egy egy felelősségteljes párt részéről ez még nem hangzott el ilyen ilyen javaslat.
[00:16:30]Tehát én én azt gondolom, hogy nem.
[00:16:32]És ez most nyilván ez nem most lesz egyébként.
[00:16:35]Tehát ez ugye a tárgyások legvégén lehet egyáltalán ezt föl fölvetni, mert akkor tudjuk, hogy milyen állapotban lesz az Európai Unió, Ukrajna, mit teljesítettek, mik vannak a feltételek között, de én akkor se javasolnám.
[00:16:48]Tehát ez ezt ezt nem is kéne most hangoztatni, mert mert nagyon jó néhány évnek el kell tennie.
[00:16:55]Ugye egy másik vitapont Európában az az Északi államok, baltiak, lengyelek, illetve a többség között van.
[00:17:04]Ugye ő az északi svédek, dánok, finnek, baltiak, lengyelek, ők egy gyorsított felvételt szorgalmaznak.
[00:17:13]Úszulafonder lejen is ezen az állásponton van, hogy minél gyorsabb legyen ez.
[00:17:18]A többieknek az a véleménye a magyar új magyar kormány is ehhez csatlakozott, hogy a rendes felvétel vagy rendes felvételi folyamat részeként menjen.
[00:17:28]Hát ezt tudjuk, hogy mit jelent.
[00:17:31]Magyarország esetében ez 10 év volt igen.
[00:17:34]Azt hadd kérdezzem meg, hogy Ukrajna mikor folyamodott a csatlakozás, mikor mikor adta be a kérelmét, hogyha ez így megfogalmazható még a teljes köröri invázió előtt vagy után?
[00:17:45]utána adta be, tehát 22-ben adta be azt a kérelmet, és nagyon hamar lett.
[00:17:50]Először tagjelölt, és aztán pedig pedig jelölt arra, hogy elinduljanak a tárgyalások.
[00:17:57]23.
[00:17:57]decemberében már döntöttek is, ugye ez a híres kávézós történet.
[00:18:03]Tehát ő viszonylag az eleje Ukrajna esetében gyorsan ment a folyamatnak.
[00:18:08]Ott állt meg.
[00:18:08]Már csak azért is kérdezem ezt, mertogy ez Ukrajna utagsága az leginkább a háborúval összefüggésben került tehát témává, de hogyha jól értem, az Európai Unió az nem semmi nem nyújt önmagában garanciát egy országnak a védelmére.
[00:18:27]Tehát ez nem egy nem egy katonai szövetség, hogy milyen milyen előnye lehet, vagy az EU számára miért jó, hogyha Ukrajna csatlakozik, illetve Ukrajna vajon miért akar csatlakozni?
[00:18:37]Mi ennek az elsődleges ö célja?
[00:18:43]Hát én a saját véleményemet tudom elmondani.
[00:18:45]Tehát itt most nem kormányzati mit mondjok.
[00:18:47]Szerintem Európának nagyon nagy érdeke Ukrajna csatlakozása sok szempontból.
[00:18:51]Egyrészt Ukrajna egy nagyon komoly mezőgazdasággal rendelkező ország, ami az európai mezőgazdaság számára egy fontos támpont, másrészt nagyon komoly nyersanyagokkal rendelkező, tehát olyanokkal, amik font például ritka földfémekkel és kritikus nyersanyagokkal rendelkező ország.
[00:19:12]És hát legyünk őszinték, Ukrajna rendelkezik egyedül Európában olyan harcedzett hadsereggel, amelyik közvetlen tapasztalata van, a háborús tapasztalata van azzal a veszéllyel szemben, vagy fenyegetéssel szemben, ami mindannyiunkat fenyeget.
[00:19:28]Tehát ez egy óriási dolog.
[00:19:30]És mondod, hogy az Európai Unió nem nem ad közvetlen védelmet.
[00:19:32]Ez jelenleg így van, ezt jól mondod.
[00:19:36]Viszont most elindult azért egy folyamat, ami ami ebbe az irányba megy.
[00:19:40]Ugye a Realm Europe ez az egyik legnagyobb európai projekt most 800 milliárdos eurós projekt ez az Európa újrafelfegyverzése.
[00:19:50]Nemcsak Európai Unió, de de főleg Európai Uniós tagállamok a hajlandó koalícióját szorgalmazzák.
[00:19:54]Ez a ez egy önálló védelmi blokk.
[00:19:58]Ez az stratégiai autonómia, aminek a lényege az, hogy Európa önmagát is képes legyen megvédeni, ha nem számíthatunk továbbra az amerikai védernyőre.
[00:20:07]Ugye ebben a pillanatban, vagy hát mostanában ennek a hitelessége az az hát nem mondom, hogy megkérdőjelőződött, de de mindesetre Csarbát szenvedett, tehát ma nem ugyanaz, mint volt korábban.
[00:20:19]Tehát nem lehetünk olyan mértékig biztosak abban, hogy a a washingtoni szerződés ötödik cikke az érvényesül, mint mint gondoltuk.
[00:20:27]Ezt mondjuk Trump elnöksége előtt, és ez ennek a következményeit az európai vezetők kezdik levonni, és elindult abba az irányba, hogy ez valójában egy védelmi közösség is legyen.
[00:20:39]Tehát ezt szom Carny kanadai miniszterelnöknek, ők ugye részesejenek a hajlandók Európájának, Európája hajlandó koalíciója a kezdeményezésnek volt egy nagyon drámai és nagyon fontos beszéde a DBI konferencián.
[00:20:58]biztos, hogy sokan itt látom, ott András is ezt sokan ismerik, amiben hát nagyon határozott állításokat tett.
[00:21:04]Ugye először is ő kimondta azt, amit hát sokan gondoltunk, de ilyen nyíltan nem mondta ki, hogy vége annak, hogy Amerikára feltétlen nélkül lehet számítani, mint védhatalomra.
[00:21:19]És hát azt mondta, egy olyan világba érkeztünk, ahol ragadozók vannak, és hogyha kis és középhatalmak nem egyesülnek, akkor hamarosan a ragadozók áldozataivá válnak.
[00:21:28]És ez egy ez egy olyan figyelmeztetés volt, amit egész Európa fölkapta a fejét rá, és és ez elindított egy nagyon az én megítélésem szerint fontos és pozitív folyamatot, hogy hogy próbáljuk megvédeni magunkat.
[00:21:44]És nyilván ez nem megy márol holnapra, de erről szól a francia brit nukleáris kezdeményezés is, tehát a nukleáris védőernyő fölépítése Európában.
[00:21:54]Ugye az igazi veszély Oroszországgal kapcsolatban az nem az, hogy lerohanják egész Európát, mert erre egyszerű nem rendelkeznek megfelelő képességekkel.
[00:22:02]Ennél sokkal nagyobb veszély az, hogy a hatalmas nukleáris fölényüket zsaroló potenciálként használják, és egész Európát kézben tartják.
[00:22:12]megzsarolják, megfélemlítik.
[00:22:16]Ezt ez ellen csak akkor védekezhet Európa, hogyha rendelkezik egy elrettentő azzal összemérhető elrettentő kapacitással.
[00:22:23]Ma azért nem tudják gyakorolni az oroszok ezt a zsarolóképességet, mert még egyelőre ők nem lehetnek biztosak abban, hogy az amerikai védőernyő nem csap vissza, és nem semmisülnek meg ők is egy ilyen esetben.
[00:22:36]Ezért nem, de ha az amerikai védőernyő már nem lesz fölöttünk, akkor gyakorlatilag védtelenné válunk.
[00:22:42]És ugye vannak nagyon gyenge pontjai Európának, vagy van védtelen pontjai, amik úgy tűnik az oroszstatégiai tervekben szerepelnek.
[00:22:52]ilyen a narva és környéke a ész hadi kikötő, ami valamikor egy orosz had szovjet hadi támaszpont volt, és a lakosság jelentős része ma is orosz anyha nyelvű ezen a térségben.
[00:23:06]És hát a másik pedig a szuvalki folyosó, ami ugye Belaruszt és Kaliningrádot köti össze.
[00:23:10]És hogyha ezt a ez egy 80 km hosszú, 30 km széles folyosó, ha ezt áttörik két oldalról, akkor gyakorlatilag a balti államokat teljesen el tudják szigetelni és védtelenné válnak.
[00:23:22]Tehát őket megvédeni csak nukleáris erővel lennénk képesek, ha ezzel rendelkeznénk.
[00:23:27]De a pillanat értem.
[00:23:30]A visszatérve az EU bővítésre, az EU-nak van egy átfogó stratégiája arra vonatkozólag, hogy meddig kíván mondjuk bővülni, terjeszkedni.
[00:23:39]Van ennek esetleg egy maximális elképzelett határa vajon?
[00:23:46]Ugye a római szerződés azt mondta, hogy minden európai országot fogadnak.
[00:23:48]Ugye három feltételt szabott ez az alapító szerződés, hogy az országnak európainak kell lenni, működő piacgazdasággal kell rendelkeznie és működő demokráciával.
[00:24:01]Tehát ez a három alap feltétel.
[00:24:01]Elvileg a határ az az minden európai országra kiterjed.
[00:24:06]Ugyanakkor a kérdésed teljesen jogos.
[00:24:08]És hát van egy nagy bővítési fáradtság, tehát már nincs a nagy lelkesedés.
[00:24:12]Ez körülbelül akkor hújt ki, amikor mi beléptünk.
[00:24:14]Még minket lehet, hogy össze is függ a két dolog együtt.
[00:24:19]Most nem a magyarokra gondolok csak, hanem a az egész Kelet-Európá.
[00:24:20]De ugye Magyarország hozzájárult ahhoz, én voltam olyan konferencián például, ahol az akkori holland külügyminiszter egyszerűen azt mondta, hogy nem akarunk bővíteni, mert nem akarjuk, hogy legyen egy új Lengyelország és Magyarország.
[00:24:34]Ugye akkor még a lengyelek is nem ugyanazok voltak, mint mi.
[00:24:36]Ez a Kacsinski korszakban volt.
[00:24:37]Azt nem akaruk végre Lengyelországot és Magyarországot.
[00:24:41]Tehát azért van egy ilyen érzület.
[00:24:46]És ezért olyan olyan nagyon nagy lelkesedés nincs, de Ukrajna kapcsán én érzem azt, hogy hogy van egy európai elkötelezettség.
[00:24:53]És hát ugye a Balkán hát bonyolulta ebbe.
[00:24:55]Most nem is menjünk bele, időm sincs rá, mer hát most ez nem ez nem arról szól.
[00:24:59]Ott két országnak van komoly esélye, hogy akár 30-ig bejusson.
[00:25:05]Hát elsősorban Montenegrónak, másod csapatán Albániának.
[00:25:07]A többi az nem úgy áll.
[00:25:10]És hát itt meg ugye megkezdődtek, megkezdődnek hamarosan Ukrajnával és Moldovával, és ők jut ha ha a gyorsítósávra kerülnek, akkor ők is bekerülhetnek ebbe a 2030-as sávba.
[00:25:18]Ez az, amit azért sokan nem akarnak a mostani magyar kormány sem, de de Németország is azt mondta, hogy nem.
[00:25:28]Ugye a Merc tett egy javaslatot, hogy legyen egy ilyen megerősített társultagság.
[00:25:34]Ezt Zelenszki elutasította.
[00:25:36]Ez azt jelenteni, hogy nagyon sok mindenben részt vehetnek, de még nem teljes jogutakként.
[00:25:40]Ő azt mondta, ő nem nem akar másodosztályú tagságot, ő teljes tagságot akar.
[00:25:48]Meglátjuk, hogy mi lesz, de mindesetre a legfontosabb, hogy induljanak el a tárgyalások.
[00:25:53]Köszönöm szépen.
[00:25:53]Közben itt köszönthetem körünkben Sándor Fegyirt, Ukrajna magyarországi nagykövetét.
[00:26:05]Ezt nem egyeztettük előre, de nem tudom, hogy egy-két kérdést esetleg feltehetünk neki is.
[00:26:13]Köszönöm.
[00:26:13]Akkor esetleg fáradjon ide a színpadra közénk.
[00:26:18]Jó, akkor köszönöm szépen, István.
[00:26:28]Ez most kicsit adhok módon alakul, de hát a nagykövető úrtól is ugyan nagyjából ugyanezeket kérdezném, hogy miben látja a az EU csatlakozásnak az előnyét elsősorban Ukrajna számára?
[00:26:42]Miért fontos Ukrajnának, hogy csatlakozzon az Európai Unióhoz?
[00:26:51]Hát elsősorban azért, mert mi európaiak vagyunk földrajzi értelemben is.
[00:26:54]Nem Ázia, nem Afrika, Európa.
[00:27:00]Igen.
[00:27:00]És a földrajzi szempontokon túl ugye itt a a jogállamiság, demokrácia kérdése is felmerült, illetve a gazdasági szövetség, valamint a katonai vedelem.
[00:27:14]Головний мотив зйно люди тягнуць та стара латинская зірки тягнутся до зірок а неудач недачі van egy ilyen latin mondás hogy a csillagok a csillagokhoz vonzódnak a a az olyan emberek akik pedig nem sikeresek ugyancsak a sikertelen emberekhez vonzódnak és mi Ukrajna Európához a csillagokhoz szeretnénk csatlakoznió головный задовольна обя Mert ugye a homozik a majmoktól, tehát hogy nekünk vannak kulturális szükségleteink is, és ez is megkülönböztet bennünket a tőlünk eletőre lévőktől és ezért vonzódunk a saját családhoz, a nyugathoz.
[00:28:35]Tehát a az édesanyánkhoz vonzódunk, amit Európának hívnak.
[00:28:43]Igazából ez visszatérünk a saját otthonunk.
[00:28:49]Valamikor a történelem folyamán berántottak bennünket az ázsiai érdekközösségbe, ahogy önöket is egyébként csak önök 1956-ban kinyilvánították, hogy európaiak Európához tartoznak.
[00:29:10]Császlovák 1968-ban, Lengyelország 1982-ben a románok 89-ben mi pedig 2013-ban tettük ugyanezt.
[00:29:27]A korára értünk meg erre.
[00:29:33]Ez úgy mintogy az alma is szép lassan érik meg.
[00:29:36]Mi is erre az időszakra értünk meg erre.
[00:29:45]Tehát a mi a háborút nem valamilyen nyelsanyagforrásokért folytatjuk.
[00:29:56]filófek az ellenségünk filozófai az, hogy az övétél eltérő gondolatoknak nincs helye ezt hívják gyarmatosításnak és mi ennek a gyarmatnak a részei voltunk mi magunk soha nem voltunk Most kiszakadtunk ebből a gyarmati fogságból.
[00:30:32]A mi választásunk Európa és vérünkkel érdemeljük ki azt, hogy európaiak nem tudok nagyobb áról, amit valaha valaki fizetett azért, hogy Európa nincs nagyobb érték a vér és az életnél.
[00:30:58]Mi ezt az árat megadva akarunk hazatérni Európába és vissza fogunk térni.
[00:31:07]Köszönöm szépen.
[00:31:07]A következő kérdésem arra vonatkozik, hogy hát remény reménykedünk abban, hogy hamarosan legalább egy fegyvernyugvás következik, de hogyha jól értem, ez korán sem jelenti a fenyegetettség végét.
[00:31:20]Tehát itt valamifta hosszútávú biztonsági garanciákra lenne szükség Ukrajna szempontjából, és hogy hogy látják, hogy ezt meg tudja-e adni valamilyen módon az európai közösséghez való csatlakozás, vagy a NATO jelentené ebbe az igazi garanciát, hogy látja ezt parabel.
[00:31:49]A békét akarsz, készülj a háborúra.
[00:31:54]Az utóbbi 3000 évben ez nem változott.
[00:31:59]Nekünk van hadseregünk.
[00:32:02]Én az egyik képviselője vagyok ennek a hadseregnek.
[00:32:14]EURk vagyunk védeni Európá és ma ez a legfőbb árunk, tehát hogy amit fel tudunk ajánlani, mint árikket.
[00:32:40]Így alakult egészen biztos nem akartuk úgy alakult, hogy nekünk vannak a legjobb fegyvere segítünk Amerikának a perzőbben drónjainkal miközben Amerika ugye a legerősebb hadsereg a világon poprosila Amerika nematalosan kérte tőlünk ezt a segítséget a mi drónink nagyon messze repülnek és az olosok ma is kaptak ajándékot mégpedig szent Peter várt is elérték a drónjaink már másodszor насправді попередні попередні колега записку és Ukrajna képviselője a Dunabizottságban csak meg tudom erősíteni önöknek akenét nem lenne kötük agrár kérdésekben.
[00:34:12]biz keveset fizet a gabon jelenleg megoldása számunkra mintogy európal kereskedovári tehát a a mi árunkat Arábia és ezek az országok tehát az afrikai országok vették igen jelentős áron a háború következtében ebben a kérdésben kénytelenek vagyunk párbeszédet folytatni Európával mert a termést betakarítjuk mint katona azt is mondhat mennek a kölcsönös lövések és a hátunk mögött 2 kmre ott megy a kombá am betarítja a óriási mezőgazdasági területek képzeljék hogy mondjuk Magyarország teljes területe kukoricával van bevetve.
[00:35:47]Közben folyik a háborúč a farmerekre semmi hatása.
[00:35:58]Látják, hogy milyen negatív a statisztika.
[00:36:05]Mennyi sok farmer halt meg a traktorokon és a kombájnokon, miközben a a mezőn dolgoztak?
[00:36:11]No ale rizik toho dealják a kockázatot, mert a mezőgazdasági termékek az igen nagy pénzeket jelentenek.
[00:36:30]Nemrégiben alakult ki új testvér kapcsolathol és a hson megirka között, ahol két ember meghalt dinnyeszedés közben.
[00:36:46]Kére a nulla vonalt, a nulla vonal, ahol a a lőnek.
[00:36:54]Tehát, hogy ezek ilyen paradoxok, amivel együtt élünk.
[00:37:01]A világ feketeföldjének 34% az Ukrajnában van.
[00:37:06]Tehát ezen a fekete földön nagyszerű termések teremnek és minimum vegyany felhasználása.
[00:37:22]Ezért nagy mennyiség mezőgazdasági terméket pijra dobni.
[00:37:32]Európai, mert itt vannak szabályok egészen biztos vagyok benne, hogy az ukránok tsége nem akarja ezeket a szabályokat betartina, de meg fogjulni a fegyelmet, az adófegyelmet, kulturna kulturálni fegyelmet.
[00:37:58]inadztelet a máš értéket képviselők felé takézum slovo demokra demokrcia rabni boš félni 13 rok 2013 óta elfelejtettük, mi az, hogy félni.
[00:38:31]Egyszerűen felnőtt az első olyan generáció nem félni mi önökre európai akarunk hasonlók lennič demokratikusan lehet valamit változtatni akkor az helyes önök ezt megtették slovom szavakkal és nem fegyverrel mi se fegyverrel akarunk megtenni dolgokat úgy szeretnénk mindent csinálni Európában szokás nagyon köszönöm az a válaszokat még egy utolsó kérdésem lenne hogy hogy látja hogy a remény remélhetőleg a háború lezárul elindulnak a csatlakozási folyamatoké szép van-e esetleg olyan terület, ahol Magyarország és Ukrajna együtt tudnának működni úgy konkrétabban, akár itt a a térségbeli fizikai közelség miatt, vagy bármi más adottság miatt, hogy látja a két országnak az együttműködésének a lehetőségeit?
[00:39:51]Folytatni szeretném a feltett kérdést.
[00:39:54]Szerettem, amikor az emberek a saját kérdésükre mindjárt felelnek is.
[00:40:02]Mi nem csak két ország vagyunk, hanem szomszédország vagyunk.
[00:40:05]Ez nagyon nagy különbség.
[00:40:08]Két különböz ország, két szomszédos ország tudják, hogy a rokonok ugye akárhol élhetnek, de a szomszéd az a szomszédban van.
[00:40:23]Tehát ugyanakkor kell az ünnepeket ünnepelni az valamiféle szabályokat be kell tartanod felé szombaton vasárnap csendbe kell lenni nem zavarjuk a szomszédot a hangoskodással bogrács kénytelen vagy meghívni a szomszédot És ez egy másfajta kultúrát kíván meg a határodon.
[00:40:57]Megbékélni egymással, meghallani egymást, amikor kell, akkor bezárni a szánkat, akatot enni a pofákra szánkra.
[00:41:06]Igen.
[00:41:13]És így alakul ki a határmenti kultúra.
[00:41:25]Egyszerűen vissza kell ahhoz, amit mindig is csináltunk.
[00:41:29]Dunaj, duna mi saját egészünk, a mi saját vizünk, beleértve a szemetet is, az öntő csatornákat.
[00:41:48]nas függőlünk Magyarországtól Ukrajnától is függözurópai térség ökológiai helyzet nyilván tisztában vannak vele holnap nagy kérdés lesz az egész világban a vízhez való hozzáférés Globálisan tekintem kérdést nem csak mint diplomata, hanem 30 éve professzor vagyok azungvári egyetemen.
[00:42:31]Magyarország alatt egy hatalmas óceán volt valamikor a pannónia, amelyiknek nagy víztartalka van.
[00:42:46]Lehetséges, hogy holnap Magyarország még érdekesebb lesz Európa számára.
[00:42:53]školiškol a gondolkodó részeinek a megtervezésében sokan elfelejtik azt, hogy milyen szakterületeken nyertek a magyarok Nobeldíjat.
[00:43:24]Ezek a technikai tudományok rub vagy a rubik kocka feltalálása.
[00:43:29]Tehát hogy ebben jók a magyarok az idén lesz jubileuma a világ legokosabb nőjének.
[00:43:47]Nem kell csodálkozni rajta, hogy Ukrajnában született, de magyar volt.
[00:43:53]Polgárjuditnak hívják.
[00:43:59]Tehát közös szinergiáink vannak és ma ezeket a szinergiákat ezt el lehet adni.
[00:44:12]Olyasmiről beszélek, amit a szakértő úr is mondott.
[00:44:19]hogy az európai uniónak nagyon sok tagországa lett és ez ártalmára van a haladásnak az új Európa pedig nem a tagországok Európája lesz a Europa hanem a az Európa csoportnak a a kárpátómedence Kárpátmedence Visegrád n visegrád tehát hogy a különböző csoportoknak a Európája lesz nem az egyes országok Európája az, hogy Magyarország vagy Németország az ugye ez nem nem összehasonlítható dolgokr de Németország és a visegrád ott már van mit összehasonlítani ott már gondolkodni že mnoho nepokreč ott nem lehet úgy ledarálni a másik držav így már nem tudod bezárni a kicsi országoknak a az érdekérvényesítő képességételországorszak plus ezek csapatboportban már tudnak nemet mondani kisországoknak nehéz az együttműködést az ilyen létrejött látom.
[00:45:52]Nálunk nagyon jó szakemberek vannak agrárterületen, katonai téren, természettudományos területeken.
[00:46:08]Azt gondolom, hogy pont ezek a területeken tudunk még jobban együttműködni, és létrehozni a Kárpátmedence országok csoportját például.
[00:46:22]Nagyon szépen köszönöm, Dzsagykó.
[00:46:24]Köszönöm a válaszokat a kérdések.
[00:46:33]És hát most vannak még vendégeink, úgyhogy most tisztelettel megkérem a nagykövet urat, hogy adjon helyet a következő vendégeinknek.
[00:46:41]Kérném dr.
[00:46:41]Simon Dávidot a Metpot képviseletében és Makai Józsefet az átlátszóújságíróját, illetve Trautman Balázst, Traut a Kárpáta és Sárkányellátóktól, hogy csatlakozzanak közénk.
[00:46:55]Na hát köszönöm szépen, hogy elfogadták, elfogadtátok a meghívást.
[00:47:02]olyanokat hívtunk ide, akik a teljes köri invázió kitörése óta folyamatosan járják Ukrajnát, különböző okokból segítenek, tudósítanak és nyomon követik az eseményeket.
[00:47:12]És hát először Józsefet kérdezem, hogy ő hogy hogyan hogyan élted meg, mit látsz, hogyan változott Ukrajnal, hogyan változott az embereknek a egészségi, lelki állapota?
[00:47:34]Hú!
[00:47:36]Nagyon megváltozott, minden alkalommal egy kicsit más.
[00:47:38]Meg különböző szakaszai vannak a háborúnak, azt gondolom.
[00:47:44]és és nagy mozgások vannak, és nagy változások.
[00:47:51]Néhány hónap leforgása alatt nagyon sokat tud változni.
[00:47:59]A én csak egy példa, tehát nem rég jött a május második fele közepen, nem tudom, jöttem vissza Kramatorsból és nem nagyon tudok most leállni.
[00:48:11]Nem kapcsoltam ki a Ja, igen.
[00:48:16]a a a drón riasztást azóta, és csak hogy csak, hogy legyen valami elképzelésünk, hogy mi zajlik ott ma.
[00:48:23]Nem is az egész napot, csak hogy néhány órát.
[00:48:26]A Jasznohirka felé egy egy BPL, egy robotnik, egy drón repül.
[00:48:35]A egy Molnia, ez ez kramatsk Slaviansnál egy Molniát, egy egy egy drónt láttuk.
[00:48:45]Ez így kisebb, mint a mint a Herán, mint a Shahíd.
[00:48:47]Elég kellemetlen, gyors.
[00:48:50]A Slavian Kízium úton egy zónt, egy egy ilyen lesben álló automatizált drónt jelentettek.
[00:49:02]Slavianskban 6 órakor egy FPV-t láttak, tehát ez a egy ilyen kamikaze, ami amin le tud vadászni.
[00:49:12]Druskipkában láttak egy zsdónt, de lehet, hogy FPV vagy fordítva.
[00:49:20]4:10-kor jelentették, hogy Kramatorsk felé egy FP és így ezek hivatalos jelentések, vagy címre számoltak belra be róla a katonák?
[00:49:30]Ez egy ez ez egy olyan csatorna, ez egy olyan olyan csatorna, ahol a az észleléseket jelzik, és elég pontos.
[00:49:37]Legalábbis szeretjük azt hinni, hogy pontos, mert ezen nagyon sok múlik, hogy pontos-e.
[00:49:45]A decemberben még például nem ilyen volt a helyzet.
[00:49:48]Decemberben még úgy el lehetett lenni, akkor főleg kabokat, légibombákat dobáltak a városra.
[00:49:54]Tehát egyre egyre nagyobb a nyomás, ezt lehet mondani.
[00:50:00]Igen.
[00:50:00]Azzal együtt, hogy hogy az oroszokon is egyre nagyobb a nyomás.
[00:50:05]Tehát hogy amit a ami már elhangzott, meg meg sok fórumon is elhangzott, hogy hogy miközben az oroszok úgy tűnik, hogy de nem csak ők uralják ezt a ezt a ezt a halálzónát, hogyha így nevezzük.
[00:50:19]Tehát ezt nyilván az ukránoknak is vannak eredményei, csak a azokat nem követem, hogy hogy az oroszoknak mi hogyan kellemetlen.
[00:50:30]És és hát nyilván tehát lát látszik ugye a a Kalinyingrádnál állomásozóhjót is eltalálták, ugye kétszer eltalálták Szent Pétervár, nincs már olyan finomító a közelben és távolban, amit ne ért volna valamilyen csapás, és hogy a és hogy az utánpótlási vonalak is egyre kellemetlenebből meg vannak találva, ami így tök jó.
[00:50:57]Tehát ne nagyon nehéz azt mondani, hogy és ez most ugye a nagy vita az, hogy ez egy fordulópont-e a egyesek szerint igen, de mindez csak azt akartam mondani vagy illusztrálni pontosabban, hogy hogy igen, nagyon sok változik a helyzet, és és mindig valamilyen valami egy kicsit másabb, mint mint előző alkalommal volt.
[00:51:24]Trau, te hogy látod ezt a kérdést?
[00:51:24]Ti mikor kezdtetek el, mikor küldtétek az első szállítmányt, vagy mikor kézbesítettétek az első szállítmányt?
[00:51:34]22 november eleje szerintem az első három Ekofow második második hete körülbelül.
[00:51:43]Ugye mi mint Kárpátai és Sárkány látó Bohém magyar civilek csapataként mi 22.
[00:51:49]október végén kezdtünk el megszerveződni.
[00:51:53]Sándor Fegyir úr, híres Lukas Zászlós október 2022.
[00:51:56]október 23-ai fényképe meg videója után egy zárt Facebook csoportban, és utána kezdtünk el mi kimenni.
[00:52:03]Én most adtam, most kaptam új útlevelet és a régiben 5 104 darab ukrán pecsőtelen volt, ami 52 darab ukrán utat jelent.
[00:52:11]Úgyhogy ez egy teljesen véletlen szám volt, amit sikerült előszednem.
[00:52:16]Változik a dolog, és erről kétféleképpen is tudok mesélni.
[00:52:19]Van egy katonai újságíró kalapom, meg van egy sárkányellátós kalapom.
[00:52:23]A sár sárkányellátós kalapommal tudom azt mondani, hogy az emberek fáradnak.
[00:52:33]Fáradnak a katonák, fáradnak a civilek.
[00:52:37]Tele van már a hócipőjük a háborúban nagyjából és egészéből.
[00:52:39]Azem ez érthető, de nem adják fel.
[00:52:42]Tehát nincs törés, nincs összeomlás.
[00:52:47]Ukrajna él.
[00:52:47]És nagyon nehéz elképzelni, hogy Ukrajna döntő többségében egy teljesen jól működő ország.
[00:52:53]Na most nekünk a a tavaly ősszel volt ilyen rádöbbenésünk.
[00:53:00]Kívben voltunk egy lakótelepen, szálltunk meg három napra egy ismerősünknél, és a helyi osan tesco jellegű epicentr áruházban megnéztem, 12 mes halpult volt tele, és ott állt Misi, aki Olá Mihály barátunk, az a sárkány elett alapítani alapító, aki imádja a halat, és így könnyes szemmel így állt így percekig, és így nézte, hogy hogy ennyi hal.
[00:53:29]És ez ez egy ez egy ez egy lakótelepi áruház volt, tehát és emellett a kettővel odébb lévő 15letes ház megféli ki volt lőve, de újjá volt építve.
[00:53:38]Tehát lehetett látni a panelóból, hogy hol csapódott be a rakéta a sarkán, és azt újraépítették.
[00:53:46]Viszont amikor kimentünk mondjuk Hluchívba, ami Szumi Oblas, Szumi megyében marott 8 kmre a nullától, oda az út fölött már drónhálós megoldás vezetett, és 50 mre követtük az előttünk haladó autót, hogyha valamelyikünket kilövik, a másik ne sérüljön meg.
[00:54:01]Ez meg a háború másik oldala.
[00:54:03]De és ez teljesen oké.
[00:54:06]Nekem ezek különösebb problémám nincsen.
[00:54:08]A és ez is műk jelzi azt, hogy Ukrajna egyszerűen akkora nagy, hogy nem nem lehet legyőzni.
[00:54:16]Tehát ameddig a katonák kitartanak a fronton, és ameddig a hátország támogatja ezt a küzdelmet, Nyugat-Európa segítségével, az Egyesült Államok segítségével, sok mindenki segítségével, többek között Magyarország segítségével, addig ez Ukrajna működni fog.
[00:54:28]Olyan felhős meg informatikai megoldásaik vannak, hogy elsírta magat, mint exinformatikai újságíró.
[00:54:34]Tehát a a digitális állampolgárságprogram, hát az valami zseniális.
[00:54:39]Tehát például működik.
[00:54:41]Tehát ez ez nagy különbség a nagy különbség a magyar képest.
[00:54:46]De én még nem jártam olyan benzinkútnál a legetébb részeken is, ahol nem volt tökéletesen működő ATM.
[00:54:52]Nem jártam úgy, hogy nem volt internet a szállodákban.
[00:54:59]Mi?
[00:54:59]Tehát Ukrajna működik.
[00:54:59]A ha megnézem a a katonai újságíró kalpomat, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy Ukrajna kényszerből volt kénytelen fejleszteni olyan csapásmérő eszközöket, amivel el tudta érni és el tudja érni Oroszország távoli részeit.
[00:55:14]nem kapott a nyugattól.
[00:55:17]Helló!
[00:55:17]Na most ez egy háború, tehát itt olyan nincs, hogy akkor szomorkodok a sarokban, hanem az ukrán mérnökök, az ukrán technikusok és rengeteg nyugati pénz és nyugati szakember, mert hát én is találkoztam rövid hajú, zordarcú turistákkal itt ottamot, akik vélhetően valószínűleg valami közük volt a háborúhoz.
[00:55:39]elkezdtek olyan csapásmérő eszközöket kifejleszteni, mivel 100-3000 km-t tudnak csapást mérni.
[00:55:47]Ez egy olyan képesség, amivel ebben a pillanatban Európa nem olyan nagyon rendelkezik.
[00:55:50]Ugye a hagyományos hadiar ezeket az eszközöket képes rajtani körülbelül 20-szor annyi pénzért és ötszor annyi idő alatt.
[00:55:55]Tehát gyönyörű szépek a a Storm Shadow cirkáló rakéta nagyon-nagyon szép, nagyon jó fegyver, de hogyha egy tizedannyobba kerülő drónnal ugyanazt a csapásmérést végig lehetett hajtani 1000 kmre, akkor a matematika azt mondja, hogy akkor fejlesztünk hazait, építsünk hazait.
[00:56:11]És ez tök jó.
[00:56:13]A fordulópontot én én nem látok.
[00:56:17]Azt látom, hogy a dróntechnológia területén Ukrajna világvezető, tehát ezt ezt nincs kérdés a védelemben is, illetve a támadókapacitásban is.
[00:56:23]Ezt az öbölt háború, a mostani öbölháború, iráni háborúban is azért elég sokan rájöttek erre, hogy ez így ez így valóban így van.
[00:56:33]És azt is lehet látni, hogy ezekkel az eszközökkel egy jól felszerelt, jól kiképzett ukrán hadsereg képes megállítani az orosz haderőt, és képes lesz egy fegyverszünet után is ugyanezt az orosz haderőt kordában tartani.
[00:56:48]Annyit mi is láttunk ebből az eltökéltségből egyébként, hogy akikkel találkoztunk asszonyokkal Ungváron akár, ott többen mondták, hogy részt vettek kiképzésen és hogyha adott esetben odaérne a front, akkor azt mondták, hogy ők is mennének és puskát ragadnának.
[00:57:02]Tehát ebből nem az látszik, hogy Ukrajna bármikor is feladná.
[00:57:07]Itt a kérdés az, hogy milyen milyen károkat szenved a háború végéig.
[00:57:12]Dávid, ti hogy láttátok?
[00:57:12]Ti orvosi segítséget és pszichológiai segítséget nyújtotok, ha jól tudom.
[00:57:17]Látsz-e ebbe valami folyamatot, valami változást?
[00:57:23]Egyáltalán ti csak Kárpátalján működtök, vagy messzebb is eljutottatok?
[00:57:26]Mik a tapasztalataid?
[00:57:29]Mi elsősorban Kárpátalján működünk, tehát itt adunk segítséget.
[00:57:31]Egy olyan csoportnak, amiről kevesebbet szoktak beszélni, ezek a belső menekültek, tehát azok, akik a háborús régióból Ukrajnán belül menekültek el, és ott élnek.
[00:57:40]Mi azokat segítjük, akik menekültszállókon élnek már három vagy négy éve, tehát nagyon hosszú ideje.
[00:57:49]És és velük van nagyon sok tapasztalatunk meg azokkal, akik ott ott élnek Kárpátalján, illetve még segítséget próbálunk nyújtani távolabbra is, amikor sikerül olyan gyógyszeradományt szereznünk, ami ami a fronton hasznos, akkor akkor szoktunk ilyet is eljuttatni.
[00:58:06]Ezt nem elsősorban személyesen, hanem megszervezzük ezt az utat.
[00:58:09]Tehát nekünk személyes tapasztalatunk Ukraj Ukrajnán belül Kárpátalján van.
[00:58:12]És az ezzel a csoporttal akik akik ott menekültként élnek, tehát akik átélték a azt, hogy lényegében elpusztult a az otthonuk, el kellett jönniük egy olyan helyre, ahol ahol nem voltak kapcsolataik.
[00:58:29]Tehát, hogy a mértük is, tehát csináltunk egy kutatást az ő körükben, és az látszik, hogy a többségük olyan, aki úgy vesztette el az otthonát, hogy egy olyan helyre kellett elmenekülnie, ahol senkit sem ismert lényegében, és a napi kapcsolatait is elvesztette.
[00:58:42]Tehát ők egy nagyon sérülékeny és nagyon erősen traumatizált csoportot jelentenek.
[00:58:52]Nyilván bizonyos értelemben az ő helyzetük nem változik, de abban az értelemben, hogy minél hosszabb ideig tart ez az állapot, annál annál inkább jellemző rájuk az, hogy hogy depresszióssá válnak és és hát el teljesen elmagányosodnak, vagy nagyon rossz helyzetbe kerülnek.
[00:59:08]És épp ezért, ami a filmben is elhangzott, nekik mondjuk 50%-ot jelent az a az az orvosi segítség, vagy akár a pszichológiai segítség, amit nyújtunk sokkal.
[00:59:19]Tehát a nagy része annak, amit tudunk segíteni, az az, hogy mi rendszeresen elmegyünk hozzájuk.
[00:59:23]Úgy kell elképzelni ezeket a helyeket, hogy ezek a általán a város szélén vannak.
[00:59:30]Valamilyen vagy egy iskolaépület, vagy egy viszonylag rossz állapotban lévő épület.
[00:59:36]Van olyan menekültszálló, ami egy ami egy lakásból lett átalakítva, és ott több család, tehát egy nagy családi ház, amiben több család él együtt viszonylag kis területen.
[00:59:45]Általában akik menekültek, azok csonkacsaládok valamilyen szempontból, vagy idős asszonyok és idős férfiak, vagy egy fiatal anyuka a gyerekével akiknek mindenkinek van vagy a fronton egy férfi, egy fiú, vagy egy férj, vagy már meghalt esetleg a a az, aki a legfontosabb volt, vagy aki nagyon fontos volt a családból.
[01:00:13]És és ezért nekik nagyon sokat számít az, hogy valaki gondol rájuk, és valaki rendszeresen meglátogatja őket.
[01:00:20]Próbálunk a az egészségügyi segítségnyújtáson túl valamilyen értelemben egy szociális segítséget is adni.
[01:00:27]Rendszeresen szervezünk karácsonykor.
[01:00:28]Például Magyarországról jönnek önkéntesek, akik együtt énekelnek velük.
[01:00:33]Tehát, hogy próbálunk programokat is szervezni ebben a ebben a közösségben.
[01:00:36]Ühüm.
[01:00:39]József, te hogy hogy látod azt a részét, hogy bár kitartás az megvan, a szándék megvan, azt mondod, hogy fáradtságot tapasztalsz.
[01:00:49]Én mondtam.
[01:00:50]Ja, azt te mondtad.
[01:00:51]De akkor de én is tapasztalhatom.
[01:00:51]Igen, igen.
[01:00:56]Tehát, hogy ezt hogyan hogyan tudjuk elképzelni innen, mert azt hiszem, hogy amikor azt így kimondjuk, hogy humanitárius krízis, tehát ez ez nem nem jön át ebből a kifejezésből, hogy mi is zajlik ott.
[01:01:08]Tehát, hogy hogy látod, hogy ott ezek az emberek készülnek arról, hogy egyszer csak vége a háborúnak és új életet kezdenek, vagy hát azt hiszem, hogy erre a kérdésre nem tudom, 40 valahány millió válasz létezik szerintem.
[01:01:28]Tehát azt megmondani, hogy hogy készül.
[01:01:30]Hát nyilván tehát min hát egyrészt mindenki örülne, ha vége lenne, de mondjuk decemberben beszéltem Olgával, aki azt hiszem Druskipkából költözött Kramatorszba, mert ott ott azért csak jobb lesz, mint Druskifkában, ahol már nagyon közel voltak az oroszok, és lőtték a várost.
[01:01:47]És akkor decemberben azért beszélgettünk, mert otthon éppen vacsoráztak, amikor az orosz kab az így levitte a tetőt a fejük fölött, és ott álltak csupa porban.
[01:02:01]Ezt a ezt a lakást bérelte, és már nem kapott rá semmiféle segélyt az államtól meg senkitől.
[01:02:05]Néhány helyi NGO próbálkozott.
[01:02:07]Na most szerint a dolga mit gondol úgy egyébként?
[01:02:09]Vagy vagy hát érted?
[01:02:13]Tehát, hogy hogy azt képzeljük el, hogy hogy itt van ugye Szlavyansk, Kramatorsk, hát nekem ez szívemnek kedves két város.
[01:02:20]Én nagyon szeretem ezt a könyv, nem tudom miért így alakult.
[01:02:25]Ja, amikor csak visszamegyek és és innen nagyjából kétharmada már elment a a lakosságnak, és hát ha kimondatlanul is, de azon dolgozik a a helyi katonai adminisztráció, hogy menjenek el minél többen, hogy ne legyen még egy Pokrovsk, ne legyen még egy Konstantinivka, ne legyen még egy Csasszívjár.
[01:02:46]Ha már odaérnek, ha úgy alakul, legalább minél kevesebb ember halljon meg, leálltak a trollik, akkor akkor látszott, hogy hogy ott hogy ott probléma lesz, és szervezetten viszik el az embereket.
[01:03:01]De de hát de hát ez ez még nem jelenti azt, hogy tudod mindenki fegyelmezetten sorban is elindul, mert hát ez egy nagyon nehéz dolog.
[01:03:08]Tehát ért tehát el kell menni a a hova?
[01:03:14]A mibe?
[01:03:14]A semmibe még, de még országon belül is.
[01:03:17]Hát most még elviszik Ungvárra.
[01:03:20]Hát életében nem volt ká azt fogalma sincs, hogy hova.
[01:03:24]Hát ez borzasztó.
[01:03:29]És van 3000 krivnya nyugdíja.
[01:03:31]Mit mit kezd vele?
[01:03:36]Vagy a vagy a férfiak, akik nagy bölcsen elbújtak, nehogy elvigyék őket katonának a teceká, amit én ért.
[01:03:41]Tehát az hát az igen, hát halljuk, hát meghalnak emberek.
[01:03:47]Ezt elfelejtjük, hogy hát a civilek is meghalnak, és lehet, hogy jobb helyen lettek volna, hogyha el, mert most úsznak átta a mert mert már nem tudják, tehát el vannak szigetelve a a tehát valahogy megpróbálnak szólni az ukránoknak, hogy várják már őket a túlparton, és megpróbálnak megpróbálnak valahogy kijutni ezekből az íziom környéki kis kis tanyákról.
[01:04:12]Hát, hát persze, hogy jó lenne, ha vége lenne, de hát mit látunk?
[01:04:16]Azt látjuk, hogy hogy hát nagyon rég nem voltak ekkora csapások Kiévre Nyipróra.
[01:04:26]Mielőtt kinyitom a közönségnek is a kérdések lehetőségét, egy olyan körkérdést tennék fel nektek, hogy mit mondanátok annak az átlag magyar embernek, aki távolról figyeli itt az eseményeket és Ukrajnáról és az ukrán emberekről gondolkodik?
[01:04:45]mi milyen akár történetet vagy szempontot vetnétek fel, ami alapján ő a véleményét megformálja?
[01:04:56]Mondjuk József kezdte.
[01:05:02]Hát hát csak parafrazálni tudnék a korábban megszólalókat, hogy ne féljetek.
[01:05:11]Trau emberekről van szó.
[01:05:14]Ezt ezt kéne valahogy megérteni, hogy emberekről van szó.
[01:05:17]Ők most a szomszédak nem biztos, hogy a barátaink lesznek, és nem is kell, hogy a barátaink legyen mindanek, mert itt most nézek Péterre, ott is azért sokféle ember van Ukrajnában is, mint ahogy Magyarországon is sokféle ember van.
[01:05:28]Mi is sokféle emberrel találkoztunk a skála mindegyik részéről, de emberekről van szó, akik bajban vannak, és ha bajban van valaki, akkor segítünk.
[01:05:37]Pont ennyi.
[01:05:40]Dávid, hát én is csak nagyon hasonlókat tudok mondani.
[01:05:43]Tehát talán azt osztom meg, hogy mi együtt dolgozunk egy kinti civil szervezettel, és a ők tolmácsolnak nekünk, és ez az egyik lány volt, aki aki az egyik alkalommal nagyon láttuk rajta, hogy nagyon nincs jól.
[01:05:56]És minden alkalommal, minden minden ilyen látogatásnak a végén van egy ilyen kör, amikor megbeszéljük, mindenki megpróbálja letenni a lelki terheit, és ő akkor elmondta, hogy hogy egy ismerősét látta egy orosz videóban, amit azért készítettek, hogy hogy megmutassák, hogy hogy milyen módon becsenintenek és tesznek tönkre embereket.
[01:06:16]és ő látta, hogy a saját ismerőse az ott szenved a és ezt azért készítették ezt a képet, hogy hogy ezzel is vagy ezt a filmet, hogy ezzel is megalázzák, hogy tényleg ezek a az emberi sorsok, amiket így messziről nézve nem látunk, mert azt látjuk, hogy számok vannak, hogy hogy háború van, hogy hol a front, ez az érdekes, de nem az az érdekes, hanem az, hogy emberek vannak ott, akiket akiket segíteni kell.
[01:06:41]Ha ha ha megengeded valamit nagyon hasonló, mint amit ara mondott időnként megkérdezik tőle én kint elég sok mindent csináltam pakolok ha kell meg vezet itte minden segít meg ott belüli segít mindenféle meg meg nem és akkor néha megkérdezik hogy miért csinálom hogyha ez az előző kormány alatt ugye aktuálisabb volt hogyha van ez a feszültség és én avval próbáltam érvelni hogy ez tehát én én a tanyákról származom tehát mindig van egy szomszéd akivel nem beszélsz De ha kigyullad az istáló, akkor mész és segítesz.
[01:07:21]Vízet viszel, kihozod a lovakat, eloltod, aztán majd folytatjuk.
[01:07:28]Köszönöm szépen.
[01:07:28]Ha valakinek van kérdése, az most az volt a kérdés, hogy a az elrabolt ukrán gyerekekkelről tudunk-e valamit.
[01:07:51]A mai napon 23000 csak én kell halljam.
[01:07:55]Tehát a mai napig 23000 eset van dokumentálva, amikor ukrán gyerekeket raboltak el az oroszok.
[01:08:04]Hangsúlyozni szeretném, hogy 23000 olyan eset, ami dokumentálva van.
[01:08:12]És ezen kívül van még körülbelül 200000 gyerek, akik nincsenek egyenként dokumentálva, hogy hogyan 200000 szeretném ismételni.
[01:08:22]Ezek nullától 16 éves korig gyerekek.
[01:08:28]Ezek olyan gyerekek, akik gyermekotthonokban nevelkedtek, akik szülészotthonokban találtak.
[01:08:41]Például a mari szülészotthonból elvitték őket a Mariupolban.
[01:08:48]A szülők 80 újszülött gyereket nem tudtak hazavinni, mert az oroszok elvitték a kórházból.
[01:09:03]Igazából nem is tudjuk, hogy meghaltak, vagy eladták őket, vagy mit csináltak velük.
[01:09:11]Minden megyéből megvannak a statisztikai adataink.
[01:09:19]De az abszolút többségről sajnos nem tudjuk, hogy hol vannak ezek a gyerekek.
[01:09:28]Tehát mesterséges intelligenciával is próbáljuk követni őket, és így sikerült 23000 gyerek adatait pontosan dokumentálni.
[01:09:43]Ezek már több mint 10000 olyan gyerek van, amit különböző országok segítségével sikerült kiszabadítanunk és hazahoznunk.
[01:09:54]Például esetleg hallottak arról, hogy sokszor Katarból hozzák a gyerekeket.
[01:10:10]Ezt most szó szerint tessék érteni.
[01:10:12]Katar megveszi őket Oroszországba, és utána hazaadja őket Ukrajnába.
[01:10:19]Tehát nem kikéri őket, hogy tessék szíves lenni visszaadni a gyereket, hanem kivásárolja őket és visszaadja Ukrajnának.
[01:10:29]Az utolsó szenzációs történet.
[01:10:32]Ez egész, de sok ilyen történet van.
[01:10:43]A gyermekotthonból az orosz szülők egy ukrán gyermeket örökbe fogadtak.
[01:10:50]Igen.
[01:10:50]Tehát, hogy örökbe fogadták, és utána kirakták a az internetre, hogy eladják a gyereket.
[01:11:01]Ez az amúri területen Oroszországban történt.
[01:11:06]Katar megvette ezt a gyereket, és a gyerek az elég nagy volt ahhoz, hogy el tudja mondani ezt, hogy mi történt vele addig.
[01:11:17]Az oroszoknak ez egy hétköznapi üzlet.
[01:11:22]Ezért akarunk mi európaiak lenni.
[01:11:27]Nekünk ilyen meg se fordulna a fejünkbe ilyet tenni.
[01:11:32]És ez sajnos ez nem egyedi eset.
[01:11:36]Nagyon jó a kérdés, mert ma van azoknak a gyermekeknek az emléknapja, akik az orosz háborúban következtében haltak meg.
[01:11:51]Ukrajnában 700 gyermek nullától 10 éves korig.
[01:12:01]akik a lövések következtében haltak meg és több mint 4 10 és 18 közötti gyermek az utóbbi időben sok gyerek halt meg kijben.
[01:12:31]a érettségi táncot, hogy mondják azt az a Igen, az az a ball Ukrajnában ballagási táncot gyakorolták, és hét gyermeknek ez az utolsó alkalma volt, az utolsó ballagása.
[01:12:55]Köszönjük a választ.
[01:12:55]Nem tudom, még valakinek van-e esetleg kérdése.
[01:13:00]Úgy látom, hogy nincs.
[01:13:00]Ja, itt van még egy kérdés.
[01:13:02]Akkor csak azt kérdezném meg, hogy nem tudom hova, hogy a Nyugat-Európában él vagy Európában élő ukrán menekültekkel van-e kapcsolat?
[01:13:14]tudják-e, hogy hogy fognak hazamenni, vagy ilyenek ma Ukrajnán kívül azoknak a száma, akik menekültként vannak hivatalosan nyilvántartva, tehát hogy kimondottan, mint menekült van nyilvántartva.
[01:13:53]8 millió 4400 ember.
[01:13:59]Ezek csak azok, akik a hivatalos papírt is megcsinálták, tehát hogy hivatalosan menekültek.
[01:14:09]És ezen kívül a statisztikusok azt mondják, hogy még van körülbelül 5 millió olyan ember, aki ilyen hivatalos papírk nélkül él valahol Európában.
[01:14:22]Magyarországon van ukrán diaszpóra.
[01:14:26]44000es lélekszám, lakcími, akiknek van lakcíme és oké, tehát ők a nem a menekültek, hanem a helyi diaszpóra és 172000 a menekültek száma, akik itt élnek.
[01:14:50]Hogyha a különböző kategóriákat nézzük, minél tovább tart a háború, annál több ember szocializálódik az új környezetbe.
[01:15:07]De rögtön szeretném mondani, hogy a magyaroknak nem kell félniük.
[01:15:13]Magyarországon kicsik a fizetések.
[01:15:18]Ez nagyon fontos dolog.
[01:15:22]É Szlovákiában ugyanez a helyzet, és Romániában Bány