Átlátszó 1:15:31

Az abszolút filmszínház díszletei a Várban

vitakormánypolitikaműemlékvédelemépítészetvárospolitikaoknyomozás
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
Az abszolút filmszínház díszletei a Várban
tl;dr
  • A beszélgetés résztvevői (Palasz Aténé, Erő Zoltán, Kelecsényi Kristóf) egyetértenek, hogy a Várnegyed átépítése előtt elmaradt a valódi, nyilvános szakmai és társadalmi vita.
  • A központi javaslat: a funkciót kell először társadalmi vitában meghatározni, és csak ezután szabad az építészeti tartalomról és a költségvetésről dönteni.
  • A Szentháromság téri városháza felújítását a résztvevők egybehangzóan a közelmúlt egyik legprofibb és legsikeresebb műemléki helyreállításaként emelték ki.
  • A historizmus korának „barbár" purista átépítései (pl. Schulek Frigyes Mátyás-temploma) voltak a szükséges előzményei a modern, minden korszakot értékelő műemlékvédelem kialakulásának.
  • A Honvédelmi Minisztérium visszaépítése kapcsán éles ellentmondás, hogy a Karmelitát eltakaró szárnyat teljesen visszaépítették, míg a Miniszterelnökséget kitakaró részből csupán két ablaktengelynyi készült el.
  • A két világháború utáni újjáépítés a résztvevők szerint nem kritikán felüli szentség; számos döntés anyagi kényszerből vagy azóta meghaladott ideológiai okból született (pl. a trónterem díszítményeinek lehántása).
  • Erő Zoltán szerint a kormányzati funkciók Várba telepítése kettévágja a városrészt, és a miniszterelnöknek nem a hegyről a városra tekintve, hanem a Parlament közelében lenne a helye.
  • Az új TISZA-kormány szimbolikusan szembefordul az előző rendszerrel (Karmelita elhagyása), de a gazdasági racionalitás jegyében a már elkészült épületeket befejezi és minisztériumként hasznosítja.
  • Kelecsényi Kristóf szerint a szakmának a teljes elutasítás helyett kontrollt kellene gyakorolnia a replikaépítészet jelensége felett, hiszen a „minden építészet, ami építés" megközelítés híján kiszorul a döntéshozatalból.
  • A Királyi Palota jövőjét illetően Erő Zoltán egy teljes körű, költséges Hauszmann-program folytatása helyett csak a Nemzeti Galéria korszerűsítését és legfeljebb egy ablakcsere-programot tart reálisnak és indokoltnak.

    „Én szerintem ez a tér, ez nem azt mutatja, hogy tudtuk korrigálni, és előrejelzem, hogy van olyan elem a fővárosban, ami nagyon akar épülni, és már mondom, hogy nem szabad" – Erő Zoltán

Részletes összefoglaló megjelenítése

A beszélgetés célja és résztvevői

A budai Várnegyedben, a Szentháromság téren zajló beszélgetés a várbeli építkezések történetét és jelenét járja körül abból a szempontból, hogy a kiegyezés óta az emlékezetpolitika, az építészet és a műemlékvédelem szempontjai folyamatosan keverednek, ahányszor csak hozzányúltak a várhoz. A résztvevők: Palasz Aténé városvédő, Erő Zoltán Budapest főépítésze, aki ismerten ellenzője a várbeli építkezések módjának, valamint Kelecsényi Kristóf művészettörténész, a historizmus korszakának kutatója, aki több épület háttérmunkájában is részt vett. A műsorvezető hangsúlyozza, hogy ezek a szakmai viták nem most kezdődtek, és hiánypótló, hogy végre nyilvános beszélgetés formájában is megjelennek – az ilyen vitáknak a nagyberuházások előtt kellett volna lezajlaniuk.

„Igazából nem vagyunk elkésve azzal, mármint, hogy bizonyos szempontból persze igen, de hogy szerintem sose késő belekezdeni abba, hogy valódi viták legyenek" – a műsorvezető *

A nyilvános viták és a társadalmi részvétel hiánya

A beszélgetők egyetértenek abban, hogy a Hauszmann-bizottság látszólag a társadalmi-szakmai egyeztetés fórumaként jött létre, ám gyorsan megszűnt, és valódi kontrollfunkciót nem tudott betölteni. A berlini példát említve – ahol két évtizeden át vitatkoztak egyes beavatkozásokról – kiemelik, hogy a vitáktól nem azt kell várni, hogy mindenki egyetértsen, hanem hogy olyan kompromisszumos műszaki megoldások szülessenek, amelyeket szélesebb körben magukénak érezhetnek az emberek.

„ne azt várjuk a végétől, hogy mindenki egyet fog érteni a végén, de azt várhatjuk, hogy mondjuk esetleg olyan kompromisszumok születnek, amivel mindenki, vagy hát az embereknek a döntő többsége együtt tud érezni" – a műsorvezető *

A várbeli építkezések ugyanis „eléggé oly módon zajlottak le, hogy kevés dolgot lehetett róluk tudni", ami középítkezések esetében különösen problematikus. A műsorvezető zárásként azt javasolja, hogy az ilyen nagyságrendű közpénzfelhasználást előzze meg valódi társadalmi vita a funkciókról, és ne épüljenek épületek anélkül, hogy tudnák, mi kerül beléjük.

A Szentháromság téri városháza mint pozitív példa

A beszélgetés a Szentháromság tér legrégebbi rétegénél indul: a budai városháza középkori alapokon, az 1723-as tűzvész után épült. Az épületet az elmúlt években Szabó Levente építész és a Hetedik Műterem újította fel – ez a résztvevők szerint „kifogástalan nagystílű, tökéletes helyreállítás" volt, amely megmutatta a középkori és barokk részleteket is. A megbízó a Matolcsy György-féle Pallas Athéné Alapítvány volt, és ez a résztvevők szerint a „csillagok szerencsés együttállásának" példája, ahol profi és vállalható végeredmény született.

„egy olyan szerencsés együttállása volt a csillagoknak, hogy ez egy nagyon profi és vállalható és büszkeségre okot adó helyreállítás" – Kelecsényi Kristóf *

A Mátyás-templom átépítése és a 19. századi műemlékvédelem

A Mátyás-templom 19. századi Schulek Frigyes-féle helyreállítása az emlékezetpolitika és építészet összefonódásának klasszikus példája. Az átépítés fő motivációja koronázó templom létrehozása volt: a Schulek vezette munkálatok során a templomot körülvevő zárt sort alkotó barokk kolostorépületet lebontották, a barokk részeket elbontották, sőt eredeti gótikus elemeket is eltávolítottak, mert Schuleknek nem tetszettek. Kelecsényi Kristóf ezt a korszak standard gyakorlataként írja le: a historizmus idején a történeti építészetet tudományos színvonalon kezdték tanulmányozni, és ez annyira inspirálta a kor építészeit, hogy stílusban kezdtek tervezni, ami mai szemmel barbarizmusnak tűnik. A Mátyás-templom egyik ihlető forrása a bécsi Stephansdom, a másik a bécsi városháza volt.

„mából visszanézve barbarizmusnak tűnik, ami akkor történt sok szempontból, de közben ez volt az előfeltétele annak, hogy később eljusson oda a műemlékvédelem, hogy mondjuk megmutasson ilyen középkori részleteket" – Erő Zoltán *

A műemlékvédelem fejlődése: a totális átépítéstől a modern szemléletig

Erő Zoltán felvázolja a műemlékvédelem evolúciójának fontosabb állomásait: Napóleon mérnökei erősítették meg a Colosseumot Rómában, a 19. század elején a Notre-Dame megmentése és Viollet-le-Duc munkássága hozta el a modern műemlékvédelem születését. Magyarországon az 1780-as évekből a veszprémi Gizella-kápolna megőrzése az első példa, amikor Koller püspök kiállt egy történeti emlék megtartása mellett. A második világháború utáni újjáépítés hozta el azt a szemléletváltást, amikor Európa-szerte foggal-körömmel ragaszkodtak a megmaradt eredeti elemekhez.

A 19. század végi kormányzati negyed kialakulása és a vár arculata

A Szentháromság tér 20. század eleji arculata a kiegyezés utáni kormányzati fejlesztések eredménye. A térre neogótikus stílusú teret képzeltek el, ennek része a Halászbástya is. A kormányzati negyed gondolata II. József centralizáló döntéseiig nyúlik vissza, aki államigazgatási központot hozott létre a várban: a helytartótanács az egykori ferences és klarissza kolostorba, a királyi kamara a volt jezsuita (korábban dominikánus) kolostorba került. A kiegyezés utáni miniszteriális rendszer ezeket az intézményeket „képletesen névtáblacserével" vette át, és ebből nőtt ki a várbeli államigazgatási központ. Kelecsényi Kristóf hangsúlyozza, hogy a vár ettől alapvetően más fejlődési pályát járt be, mint más épen maradt középkori városmagok – nem hasonlítható Sopronhoz vagy Kőszeghez.

„ez a település, ez már a 18. század végétől. De igazából a nagyméretű kolostorok miatt még korábbról egy teljesen más fejlődési pályán van" – Kelecsényi Kristóf *

Ugyanakkor az új minisztériumok fokozatosan kikerültek a várból a Lipótvárosba, az 1882-es Országház tervpályázata után a pesti oldalon is kialakult egy kormányzati ellenpont. Erő Zoltán kiemeli 1848. március 15-e földrajzi valóságát: a tömeg a hajóhídon kelt át a Dunán, hogy a helytartótanácshoz menjen és kiszabadítsa Táncsics Mihályt, hiszen a Lánchíd már épült, de még nem volt használható. 1873-as városegyesítés után egy teljesen új főváros épült, ahol a térbeli kompozíciónak része az Országház elhelyezése is.

A pénzügyminisztérium 1948-as átépítése és a vár háború utáni sorsa

A pénzügyminisztérium épülete 1945-re rendkívül romossá vált – bár Kelecsényi Kristóf szerint a kár mértékét gyakran eltúlozzák, tény, hogy a fennmaradt fotók súlyos sérüléseket mutatnak. A helyreállítás '48-tól a kor színvonalának megfelelően történt, ám ennek során az épület elvesztette díszítményeit, rizalitját, tornyait, és a korábbi tetőszerkezet helyett egy visszafogott sátortetőt kapott. Erő Zoltán kiemeli, hogy ennek a városépítészeti gondolata az volt, hogy az épület léptékében és magasságában kevésbé konkurenáljon a Mátyás-templommal – ez az elv érvényesült a pesti oldalról nézve egészen az elmúlt évek rekonstrukciójáig. A Közmunkatanács 1948-ban szerényebb megjelenést és kollégiumi funkciót szánt az épületnek.

Kelecsényi Kristóf felhívja a figyelmet, hogy a vár háború utáni helyreállítását a szakmai diskurzusban gyakran szinte megkérdőjelezhetetlen szentségként kezelik, holott számos döntés anyagi kényszerből született, illetve olyan elvek alapján, amelyek mára meghaladottá váltak – például a historizmus éles kritikája. Az ő megközelítése szerint a fő kérdés mindig az, hogy „ami akkor létrejött, önnön jogán méltó-e a védelemre".

„azok a dolgok, mert nagyon gyakran ugye a várnak az második világháború utáni helyreállítása úgy jelenik meg a szakmai véleményekben, mint egy ilyen kikezdhetetlen szentség" – Kelecsényi Kristóf *

A Honvédelmi Minisztérium helyreállítása és a Szent György tér rendezése

A Honvédelmi Minisztérium épületének rekonstrukciója során az eredetinél egy emelettel alacsonyabbra építették vissza. A beszélgetők közötti egyik fő vitapont, hogy mennyiben nevezhető ez replikának vagy díszletnek. Kelecsényi Kristóf különbséget tesz a pénzügyminisztérium (melynek álltak falai) és a honvédelmi minisztérium között (melyből alig maradt valami), és rámutat, hogy az eredeti épületben nem voltak egyenes vonalak, tele volt alaktorzulásokkal – ezek az esetlegességek modern építőipari eljárásokkal nem reprodukálhatók hitelesen.

„Tehát ezért ezért van az egésznek egy szerintem egy éles különbség a kettő között" – Kelecsényi Kristóf a kétféle rekonstrukciós megközelítésről *

A másik kritikus pont, hogy míg a pénzügyminisztérium esetében a takaró részt teljesen visszaépítették, addig a honvédelmi minisztérium esetében, ahol az épület kitakarhatná a Karmelitát (a miniszterelnökség épületét), mindössze két ablaktengelynyit építettek vissza – megváltoztatott szélességgel és elempozícióval. A tervezőben állítólag megvolt a szándék, hogy direktebb módon utaljon arra, hogy ez replika, de a megrendelő más irányt erőltetett.

„azt a részét, ami érhet egy olyan kritika, hogy elnyomja a díszelet és sötétté teszi, azt megépítjük hasonlóra, ugye teljesen más anyagokból. azt, ami a miniszterelnök székhelyére, azt meg inkább nem" – az egyik beszélő a honvédelmi minisztérium visszaépítésének ellentmondásairól *

A Szent István-terem és a királyi palota felújításának tanulságai

A Szent István-terem rekonstrukciója egy viszonylag kis léptékű beavatkozás volt, de rendkívül drága. Erő Zoltán kiemeli, hogy egyetlen szoba kárpitja 360 millió forintba került, és a Zsolnay-elemek gyártásához külön gyártási folyamatot kellett újraindítani. Szerinte ez a projekt megmutatta, hogy „eddig és ne tovább", tehát nincs szükség a várban 300 méternyi aranyozott büfé- és fogadóteremre, és a döntéshozóknak most kellene kimondaniuk, hogy a Nemzeti Galéria felújítását és korszerűsítését szolgáló szerényebb beavatkozásokra van szükség – legfeljebb egy ablakcsere-programra.

Kelecsényi Kristóf szerint a királyi palota 1949–1985 közötti helyreállítása „egy tragikusan rossz beruházásnak a története", ahol a rossz menedzselés, az anyagi realitások és a folyamatos áttervezések drámai értékvesztéshez vezettek. Konkrét példaként említi a Mária Terézia-kori tróntermet, amelynek díszítményeit felmérték és megvoltak, tehát abszolút helyreállítható lett volna, mégis egy döntéssel lehántották róla a díszeket, mondván: „itt mi nem aranyozunk".

„És végül mégis csak egy döntésből, hogy itt mi nem aranyozunk. Egyszerűen ezt le lehántották róla a meglévő díszeket" – Kelecsényi Kristóf *

A hatalom térbeli megjelenése: kormányzat a hegyen vagy a városban

Erő Zoltán visszatérően hangsúlyozza, hogy a kormányzat elhelyezése alapvető szimbolikus és funkcionális kérdés. Az 1990-es évek óta részt vesz a vitákban, és kezdettől azt képviselte, hogy a kormányzati funkciók a várba telepítése kettévágja a várat, mert a turizmus és a kormányzati funkció nem fér össze – amit a várnegyed lezárása bizonyított is. Az ő álláspontja szerint a Sándor-palota kiválóan alkalmas elnöki rezidenciának (az elnök nézheti a várost fentről, ahogy korábban a király is), a miniszterelnöknek és kormányának azonban lent, a Parlament közelében kellene lennie.

„a hatalom térbeli megjelenése: van a parlament, a végrehajtó hatalom az egyik minisztérium és az igazságszolgáltatás a másik minisztérium" – Erő Zoltán a pesti oldal funkcionális háromszögéről *

A műsorvezető felveti, hogy alapvetően más üzenete van annak, ha a hatalmi központ a várban van és onnan „néz le a városra", mint amikor a városban laposan helyezkedik el és a várat mint kulturális kincset szemléli.

A drezdai Frauenkirche példája és a teljes rekonstrukció korlátai

A drezdai Frauenkirche rekonstrukciója a beszélgetés szerint vízválasztó volt: ekkor vált a döntéshozók számára evidenssé, hogy technikailag meg lehet csinálni a teljes újjáépítést. A frauenkirchei rekonstrukció eredetileg hiteles volt – az eredeti kőtörmeléket visszaépítették, a kövek pontos helyét azonosították –, ám ami körülötte megjelent (Hungarocellből kialakított barokk párkányok vasbeton épületeken), az Erő Zoltán szerint példája annak, ahogy a replikaépítészet giccses irányt vesz.

A beszélgetők kitérnek arra, hogy a replikaépítészet jelenségét a szakma gyakran teljes elutasítással kezeli, mondván „ennek semmi köze az építészethez". Kelecsényi Kristóf ezt szellemileg lusta megközelítésnek tartja, mert az elhatárolódástól a jelenség még létezni fog, viszont a szakma elveszíti a lehetőséget, hogy valamilyen kontrollt gyakoroljon felette.

„az a helyzet, hogy számomra az építészet nem egy normatív fogalom. Hát minden építészet, ami építés, ez is, az is, amikor valaki egy sufnit épít a telkén" – Kelecsényi Kristóf *

A jelenlegi helyzet: a TISZA-kormány első lépései

A 2026-os kormányváltással ismét új szempontok kerültek elő. Magyar Péter első miniszterelnöki intézkedéseinek egyike volt, hogy bejelentette: nem fogja használni a Karmelitát, Pesten lesz a székhelye – ez szimbolikus szembefordulás az Orbán-rendszer által képviselt felfogással, ugyanakkor nem teljes. Azt is közölte, hogy „nem lesznek torzók", tehát befejezik a megkezdett épületeket, és a két már elkészült minisztériumépület minisztériumi funkciót kap, ha már ennyit költöttek rájuk.

Kelecsényi Kristóf szerint míg a Karmelita elhagyásának van szimbolikus gesztusértéke, annak, hogy a Belügyminisztérium hol helyezkedik el, már jóval kisebb a szimbolikus súlya, ezért nem érdemes további milliárdokat elkölteni a folyamatos variálásra.

A Királyi Palota jövője és a szükséges kompromisszumok

A beszélgetők egyetértenek abban, hogy a vár kulturális hasznosítása az európai trendekbe illeszkedik: uralkodói rezidenciákból számtalan helyen (Louvre, Prado stb.) lett múzeum vagy képtár. Kelecsényi Kristóf szerint érdemes szabadabban gondolkodni: nem evidens, hogy a Nemzeti Galériának vagy az Országos Széchényi Könyvtárnak ki kell költöznie, de az sem, hogy maradniuk kell – a könyvtár például nehezen megközelíthető, kevés diák használja. Ugyanakkor a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumának „legkevésbé se szabadna kiköltöznie". Felveti, hogy rekonstruált belső terek bizonyos részeken akár a Nemzeti Galériába is beleférnének – a két megközelítés nem zárja ki egymást.

Erő Zoltán véleménye szerint nem lát garantálhatónak egy 500 milliárdos léptékű teljes palotarekonstrukciót, hiszen „ugyanúgy lesznek költségvetési hiányok, ugyanúgy lesznek balesetek, ugyanúgy lesznek ügyetlenkedések". Azt javasolja, a tanulságok alapján most kellene kimondani, hogy nem folytatják a Hauszmann-féle építészeti programot, hanem a Nemzeti Galéria felújítására koncentrálnak.

„Én szerintem ez a tér, ez nem azt mutatja, hogy tudtuk korrigálni, és előrejelzem, hogy van olyan elem a fővárosban, ami nagyon akar épülni, és már mondom, hogy nem szabad, a Petőfi hídra nem teszünk Horthy-emlékművet, még akkor se, hogyha világítótorony alakul" – Erő Zoltán *

A beszélgetés fő tanulságai és javaslatai

A műsorvezető összegzése szerint a várbeli építkezések tanulsága, hogy a folyamatot meg kell fordítani: először a funkciót kell meghatározni társadalmi vita keretében, aztán ehhez igazítani az építészeti tartalmat, és csak ezt követően dönteni a költségvetési források elosztásáról – különös tekintettel arra, hogy ezek a források máshol (kórházak, vasút) is óriási szükségleteket fedezhetnének. Erő Zoltán hozzáteszi, hogy a szakmai szereplők mellett a „gondolkodó polgárokat" is be kell vonni a döntésekbe, bár azt is óvatosan kell kezelni, hogy ne lakógyűlés és közönségszavazás döntsön esztétikai kérdésekről.

„ne építsünk épületet úgy, hogy még nem tudjuk, mit rakunk bele. Tehát előbb a funkciót, hogy mire lenne szükségünk, ahhoz hozzáigazíthatjuk, hogyha az egyébként valamilyen szinten helyreállítás vagy új épület" – a műsorvezető *

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „alaktorzulásokat": A beszélő feltehetően „alaktorzulásokról" (az épület falainak természetes görbületeiről, egyenetlenségeiről) beszél, de a pontos kifejezés az ASR-hiba miatt nem rekonstruálható egyértelműen. A kontextus alapján a régi épületek falainak szabálytalanságaira utal.
  • „a bályát": Valószínűleg „a báját" vagy „a hangulatát" kifejezés torzult formája, az épület egyedi atmoszférájára utalva.
  • „Hauspanté architektúra": Minden bizonnyal „Hauszmann-architektúra" (Hauszmann Alajos nevéből).
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00][zene] [zene] Mi a budai várban vagyunk a Szentháromságtéren, és a várbeli építkezésekről fogunk beszélni nagyon sok szempontból.

[00:00:17]azt fogjuk körbejárni, hogy akárhányszor hozzányúltak a [zene] várhoz, mondjuk a kiegyezés óta, az emlékezetpolitika, az építészet és a műemlékvédelem szempontjai folyamatosan keveredtek.

[00:00:34]Rögtön kezdjük városvédő Palasz Aténével, akinek a kezéből ezúttal nem lopták el a lándzsák, és egy miemlék előtt állunk.

[00:00:41]Aiszem ez a legrégebbi rétege a Szentháromságtérnek.

[00:00:48]Erő Zoltánnal, Budapest főépítészével fogunk beszélni, akiről egyébként tudva levél, hogy ellenzője a várbeli építkezések módjának, illetve Kelecsényi Kristóf művészettörténésszel, akiről azt is el kell mondani, hogy mivel a historizmusnak a kutatója, ezért több épület háttérmunkáján ebben ebben a formában részt vett.

[00:01:18]Jól mondtam?

[00:01:19]Jól, jó, jó.

[00:01:20]Jó.

[00:01:20]És akkor beszéljünk az épületről, illetve én még előtte annyit mondanék, hogy Kristóffal 1000 éve ismerjük egymást, és ezeket a szakmai vitákat, ezeket nem ma kezdtük, tehát ezek ezek az elmúlt években velünk voltak.

[00:01:33]Hál istennek nem volt, ami a nagy baj, hogy nem volt ez sokkal nyilvánosabb és sokkal szélesebb körű.

[00:01:42]Tehát ma egy hiánypótból beszélgetés, de ezek egyben olyan viták, amiket igazából a mielőtt a magyar állam úgy dönt, hogy rengeteg pénzt fog költeni a várnegyedre, azelőtt kellene hát kellett volna, vagy kellett volna.

[00:02:04]Igen, tehát még még mai nap is még nagyon okos döntésekre jut.

[00:02:12]Igazából nem vagyunk elkés azzal, mármint, hogy bizonyos szempontból persze igen, de hogy szerintem sose később belekezdeni abba, hogy hogy valódi viták legyenek.

[00:02:19]Ugye anno ez a Housman bizottság ez kicsit úgy tűnt, hogy erre jön létre.

[00:02:24]Aztán ennek sajnos nem ez a sorsa lett, nagyon hamar vége lett.

[00:02:28]Pedig valamiféle testület, ami egy ilyen társadalmi, [horkantás] szakmai alapon szerveződik, az az mindenképpen szükséges az ilyen jellegű beavatkozásoknak a előkészítése, támogatása és mondjuk így egy kontroll alatt tartása érdekében is.

[00:02:42]Igen, csak nem mindegy, hogy mennyire fedi el a dolgokat, és mennyire lehet valóban ráhatással lenni arra, hogy ha döntés már megszületett, akkor egészen másra egyébként.

[00:02:56]Tehát, hogy sokszor hangzik el ez a nyilvános ugye, hogy hogy ugye a Berlint hozzák példának, hogy ott ugye két évtizen átvitatkoztak.

[00:03:07]Szerintem ezektől nem azt kell várnunk az ilyen jellegű vitáktól, hogy majd a végén ugyanazt gondoljuk mindannyian.

[00:03:13]inkább azt kell várnunk, hogy ezekben a vitákban végül is kiforrhatnak olyan álláspontok és olyan konkrét műszaki megoldások, amitől egy kicsit mindenki jobban a magáénak érezheti azt, ami történik.

[00:03:25]Tehát az itt itt lezajlott építkezések ugye eléggé oly módon zajlottak le, hogy hogy ugye kevés dolgot lehetett róluk tudni, miközben ugye ezek középítkezések, és hát ez nyilván nem nem a nem igazán kedvező, ha van egy szakmai vita, egy nyilvános vita, ne azt várjuk a végétől sem, hogy mindenki egyet fog érteni a végén, de azt várhatjuk, hogy mondjuk esetleg olyan kompromisszumok születnek, amivel mindenki, vagy hát az embereknek a döntő többsége együtt tud érezni.

[00:03:52]Ez a részvételnek ugye a lényege tulajdonképpen.

[00:03:57]Jó.

[00:03:57]És akkor mutassuk meg szerintem a a ezt a vá ezt a falrészletet.

[00:04:02]Hát a házat.

[00:04:04]Én azért örülök, hogy itt kezdjük a beszélgetést, mert ez a legrégebbi réteg.

[00:04:08]Ez egy középkori itt a téren.

[00:04:10]Ez az egyik legfontosabb mondanivalója az ép épületnek, hogy középkori alapokon az 1723-as tűzvész után építették ezt a városházát.

[00:04:21]Ez a budai városháza, ugye Palla szaténé védi a várost, de hát azt is tudjuk, hogy itt az elmúlt években egy kifogástalan nagy stílű, tökéletes helyreállítás zajlott, amely megmutatta a középkori részleteket, a barokrészleteket Szabó Levente építész és a hetedik műterem munkájaként, hogy mindjárt egy kicsit belecsapjak a sűrűjébe a megbízó Matolcsi féle Palasz Até alapítvány, tehát az egész Matolcsi féle alapítvány meg még ott van a lándzsa.

[00:05:06]Tehát, hogy erről a szoborról van elnevezve, de ezzel együtt itt egy olyan szerencsés együttállása volt a csillagoknak, hogy ez egy nagyon profi és vállalható és büszkeségre okot adó helyreállítás.

[00:05:23]Tehát ezt a házat a kedvence között tartok szám.

[00:05:27]Viszont hogyha tovább megyünk a téren, akkor rögtön egy olyan épület áll előttünk, amivel kapcsolatban elmondhatjuk, hogy mi emlékvédelem, hogy a barok épületeket nem mindig, vagy a barok részleteket nem mindig szerettük volna megőrizni.

[00:05:45]abszolút a műemlékvédelemnek a modern műemlékvédelemnek a hajnalán voltunk, amikor a Mátyás templomnak a barok részeit visszabontották és kipótolták tulajdonképpen kortárs neogotikus elemekkel.

[00:06:03]Sőt nem csak a barokrészeket bontották vissza, ha jól tudom, hanem eredeti gottikus részeket is.

[00:06:08]Pusztán azért, mertogy a Süleknek nem tetszett.

[00:06:14]Igen.

[00:06:15]Hát ugye itt egy kolostornak kéne állni, egy barok kolostornak kéne állni, amit szintén lebontottunk.

[00:06:20]Hogy volt ez, Kristó?

[00:06:25]Hát igen.

[00:06:25]Tehát ugye a Mátyás templomnak ezek a nagy 19.

[00:06:27]szöi helyreállítása ez ugye alapvetően a fő motivációja az, hogy koronázó templomot akarnak csinálni a Mátyás templomból.

[00:06:35]És ennek az egész felújítási nagy nekibuzdulásnak ugye a évtizedeken át zajlik 1870-es években kezdődik ugye az egyik első lépése volt, hogy kibontották az őt körülvevő ugye ez egy zártsorú beépítésben álló homlokzat volt tulajdonképpen a templom meg valamennyire lehetett látni Pestről a szentélyét és tulajdonképpen akkor a a Sulekék, illetve Sulek Frigyes munkatársai, hát ugye a korszaknak egyébként a standugyek abszolút megfel Tehát azért annyivan árnyalnál, amit mondtál, hogy mából visszanézve barbarizmusnak tűnik, ami akkor történt sok szempontból, de közben ez volt az előfeltétele annak, hogy később eljusson oda a műemlékvédelem, hogy mondjuk megmutat ilyen középkori részleteket, mint amit az imén néztünk.

[00:07:21]Tehát ennek van egy evolúciója.

[00:07:22]Ez ugye azzal kezdődik a 19000-ban a historizmussal pont, hogy hogy érdekessé válik a történeti építészeti múlt.

[00:07:28]Elkezdik ugye mindezt tanulmányozni az akkori kortársépítészek tudományos színvonalon feldolgozni, felmérni gyakorlatilag.

[00:07:35]És hát ez olyannyira ugye meg is ihleti gyakorlatilag őket, hogy stílusban tervezze, ugye ahogy Zoli is utal, ugye van egy ilyen híres, hát nem tudom éppen kinek tulajdonítják a mondást, hogy mit tudtak a középkoriak a gótikáról.

[00:07:49]Ugye hát ez a ez a mondás és és gyakorlatilag ugye a Mátyás egyébként teljesen csatlakozva az akkori európai sztenderdkbe ugye egy egy neogótikus épületté válik aminek mondjuk így, hogy az ízletadó forrása és kiindulási alapja az az akkor meglévő középkori jelentősen átépített középkori tempát a másikletadó forrása az a Stefán Dom Bécsben, amelyik ugye már akkor az is egy kicsit neotizáló lett, aztán a Bécs város városháza nagyon neugotizáló lett, de ma biztos, hogy ezt nem lehetne megcsinálni, hogy itt egy középkori alapokon álló kolostor épületet a földdel tegyünk egyenlő.

[00:08:32]Tehát változott a műemlékeknek a megítélése, változott az értékszempont.

[00:08:38]És hát ebben egy nagyon fontos pillanat volt a második világháború utáni újjáépítés, amikor Európa szerte eltűntek a a legértékesebb épületek is, és onnantól kezdve foggal körömmel ragaszkodtak ahhoz, ami még megvolt és eredeti elemeket mutatott.

[00:08:59]De ugye az is, azt is el lehet mondani, ha már ugye gótika és visszabontás hozzáépítés, hogy a annyira gyerekcipőben járt a műemlékvédelemt.

[00:09:09]Azem a lehet azt mondani, hogy a modern műemlékvédelem születése az a Notred megmentése volt, amikor jól élődik.

[00:09:17]Tulajdonképpen hozzáépített a az éppen elég romos Notreddamhoz.

[00:09:20]kevesen tudják, hogy az a tetőszerkezet, ami nemrég le leégett és beomlott, az valójában az ő 70-es de hogy annyira annyira saját kútfőből épített hozzá, hogy még saját magát is én mást szoktam elgázott a tetőszerkezeten.

[00:09:42]Az egyik ilyen én mást szoktam a hallgatóimnak megemlíteni a műemlékvédelem kezdeteként Napóleon mérnökei megerősítették a kolosszeumot mert a kolosszeum Rómában hát fokjas volt félig már le volt tomolva az emelet és a megmaradó karét azt két oldalról két nagypilléren megtámogatták Magyarországon szoktunk mondani egy még korábbit 1780-as évekből a vesz veszprémi szent veszprémi Gizella kápolna megőrzése, ami a püspöki palota építéses áldozatává vált.

[00:10:22]És akkor egyszer csak azt mondta a koller püspök, hogy állj, ezt most megtartjuk, mert ez a magyar történelemnek egy nagyon fontos elem.

[00:10:32]De hát innentől még nagyon sok lépés vezetett el ahhoz, hogy ma az általánost, az ipari emlékeket, a technikatörténeti emlékeket, a 20.

[00:10:44]század emlékeit is értéknek tekintjük.

[00:10:48]Ugye az is volt, hogy a 19.

[00:10:52]században, amikor a a neugótika egy fölkapott stílus, Angliából induló Neogótika egy fölkapott stílus volt.

[00:11:04]Azt képzelték el, hogy egy gótikus teret fogunk építeni ide a Szentháromságtérre.

[00:11:11]A Halászbástya is ennek valamennyire a az eredménye.

[00:11:14]És ugyanakkor történt az is, hogy született egy döntés arra, hogy kormányzati negyedet rakjunk a a várba.

[00:11:23]Ekkor volt egy nagyon nagy erőteljes átépítése a várnak, és valójában ez az, amit most, mint ilyen 45 előtti állapotot megcéloztak.

[00:11:34]És erről feltétlenül el kell mondani, mer nagyon sokszor hangzik el, hogyha Hortikor díszletei, hogy az ugye hát tényszerű, hogy a Hortikorszakban pontosan így nézett ki, de ez annak köszönhető, hogy ez az arculat ez a 20.

[00:11:47]század legelejére kialakult.

[00:11:50]Aiszem ez már viszonylag kési 1904.

[00:11:56]Ugye valamikor elkezdődik a kiegyezés után a vár másik oldalán.

[00:12:02]És most az a helyzet, ez ugye eleve pénzügyminisztériumnak épült, méghozzá hasonló baroképek helyére, amire abban a korban úgy gondolták, hogy nem elég pompás az ország főterének egy koronázó templom mellé.

[00:12:17]nem volt annyira régi, még így állt hozzá a műemlékvédelem, és így építették a helyére egyenesen minisztériumnak, a pénzügyminisztériumnak azt az épület.

[00:12:30]Annyiban annyiban egyébként hadd vitatkozzak vagy pontosítsalak, hogy az egyáltalán nem a dualizmus korának a fejleménye, hogy ez egy államigazgatási központ.

[00:12:38]az I József döntéseinek és centralizáló döntéseinek a következménye.

[00:12:45]Ugye akkor kerül ide vissza olyan állami funkcióknak, államigazgatási funkciók, mint a helytartótanács, a Magyar Királyi kamara, a kincstár, ami a pénzügyügyminiszum jogelődje.

[00:12:57]Amikor ő így úgy dönt, hogy ugye legyen újra gyakorlatilag ugye a a Magyar Királyságnak kvázi az igazgatási központja Buda, ahogy ez a középkorban volt.

[00:13:05]És gyakorlatilag ugye a második József féle ilyen politikának ugye az az ismertebb része, hogy ő a rendktől rengeteg mindent elvett.

[00:13:12]Ez ugye egy elég jó kis ingatlanállománynak az átvételével járt és ugye ezért van az, hogy az összes ilyen állami funkció az ugye itteni várbéli kolostorokba kerül be.

[00:13:26]Ugye a helytartótanás az egykori Ferences és Clarissa Kolostor együttesébe.

[00:13:30]A királyi kamara az pedig ugye a a régi jezsuita azelőtt középkorban Dominikánus kolostorba.

[00:13:38]És tulajdonképpen amikor 1867-ben a kiegyezésrel áttérünk a miniszteriális rendszerre, akkor egészen egyszerűen ezek az intézmények ugye lecserélik úgymond képletesen a névtábláikat, és innen kezdődik a kifejlődése annak az államigazgatási rendszernek, ami tulajdonképpen akkor még mindig egy ilyen küzdelem része, hogy Buda ismét átvegye.

[00:13:59]Ugye akkor már egyébként nagyjából ez lezárul, de és elfelejtjük sokszor, hogy például az 1830-as év reformkori országűlések Pozsonyban zajlanak mind.

[00:14:07]Tehát, hogy hogy van egy törekvés arra, hogy Buda újra a főváros legyen.

[00:14:12]És ezek az épületek, vagy ezeknek az épületeknek az elődei, és az, hogy ez a funkció idejön, az az a szerves része Buda fejlődésének.

[00:14:20]És ezért nem tartom jónak, amikor Budát mondjuk Sopronhoz, Selmecbányához, Kőszeghez vagy bármilyen olyan településhez hasonlítjuk, ahol egy nagyon éppen megmaradt középkori városmag van, mert egészen egyszerűen itt ez a település, ez már a 18.

[00:14:33]század végétől.

[00:14:37]De igazából a nagyméretű kolostorok miatt még korábbról egy teljesen más fejlődési pályán van.

[00:14:42]És ez az, amire a a dualizmus kora valamennyire ráerősít, de nem voltak egyébként ők sem önmaguk ellenségei.

[00:14:51]Tehát folyamatosan a az újabb és újabb minisztériumok, amik létrejönnek, azok innen egyébként kikerülnek.

[00:14:56]Tehát a például a közmunka és közlekedésügyi minisztérium vagy az agrárminisztérium, ezek már az Új Lipót városban létesülnek, aholy az országháznak az 1882-es Igen, bocsáss meg, Lipotvárosban létesülnek, ahol az országháznak az 1882-es tervpályázata után egy ugye létrejön egy ilyen ellenpontja ennek, de hogy ez az egész gyakorlatilag, tehát egyfelől építünk egy szintén neugotikus országházat.

[00:15:27]a pesti oldalon.

[00:15:27]Közben megtörténik az is, hogy Tagypen a kiegyezés utántól 1945 egy volt szőri palota, Sándor Palota lesz a miniszterelnök székhelye közvetlenül a királyi palota mellett.

[00:15:41]Ennek is van egy jelentése akkor meg annak is, hogy elkezdünk minisztériumokat építeni.

[00:15:47]Majd a másik helyszínen fogunk beszélni a királyi honvédelmi minisztériumról.

[00:15:50]Az az az első olyan épület, ami kifejezetten minisztériumnak épült.

[00:15:55]Nem valamilyen más funkcióból, hanem annak is építették föl.

[00:16:00]A tér másik felot, majd visszatérünk rá, és szépen lassan épültek a minisztériumok, és szerintem folytassuk a pénzügyminisztériuméval.

[00:16:12]Én csatlakoznék a Kristófnak az időutazásához két dologgal.

[00:16:16]Az egyik, hogy 1848.

[00:16:19]március 15-ét, hogyha az iskolapadban olvassuk, hogy a helytartótanács fáradt volt és reszketni méltóztatott, és hogy esőben jöttek, akkor még azért nem látjuk ezt pontosan.

[00:16:30]Tehát a lánchíd épült, de még nem lehetett rajta átjönni.

[00:16:32]A hajóhídon jött át a tömeg, följöttek ide, és itt volt a helytartó tanács, akihez mentek, és mellesleg a szomszéd utcából kiszabadították Táncsics Mihályt.

[00:16:43]Tehát valahogy azt is el kell képzelni, még nem ezekben a díszletekben, hanem a abban a léptékű díszletben.

[00:16:54]A másik, amit szeretnék mondani, ha már Budapest szőépítészeként itt beszélgetek veletek, hogy hát 1873-ban egyesült a három város, Buda, Buda és Pest.

[00:17:05]És és új fővárost kellett építenünk, és egy új főváros kell, tehát azért lehet az országháza a Duna túlsópartján, mert egy más térbeli kompozíció is jött létre.

[00:17:17]Erről szerintem még fogunk beszélni.

[00:17:19]hogy már 1848 szóba került, ugye 12 pontban szerepel a az, hogy felelős minisztériumot Budapesten.

[00:17:27]Az akkor még az egész kormányt jelentette, nem egyes minisztériumokat, de hogy az egyes minisztériumokat is költöztetni kell valahová, meg a miniszterelnököt, és ennek a egyik helyszíneként a várat képzeltek el képzelték el az tulajdéppen ennek a az építészeti leképeződése a kiegyezés után.

[00:17:49]Igen, de erre szerintem még ma térjünk vissza akár többször is, mert nagyon nem mindegy, hogy egy várban van a hatalmi központ, és úgy néz le a városra, vagy egy városban laposon van a hatalmi központ, és nézi a várat, mint egy kifutó terméket, amelyik már nem olyan fontos.

[00:18:13]Pontosan egy ilyen döntésnek az egyik helyszíne állunk.

[00:18:15]Ugye 45 után viszont az volt a döntés, részben emlékezett politika, részben építészeti okai is voltak, meg egy kis új emlékvédelmet is bele lehet rakni, hogy a várban nem lesz kormányzati központ.

[00:18:30]Ez egy ez nem egy olyan ez egyébként nem volt ez nem volt ennyire evidens rögtön.

[00:18:35]Tehát hogyha az ember a 45-től mondjuk 50-es évek eléig olvasgatja ezeket a a forrásokat, akkor ugye az derül ki, hogy az első nagy nekifutásban az volt az igazán fontos döntés, hogy az úgynevezett nagyforgalmú minisztériumokat leköltöztetik, kiköltöztetik a várból, de például tipikusan a külügyet, azt például itt hagyták volna a várba a pénzügyminisztéri van olyan terv is 47-48 körül, hogy a a külügyminisztérium kapja meg majd ezt az épület.

[00:19:05]Et ugye ez az épület elég romos volt, és ráadásul ami még romosabb volt, az ugye a Hilton szállónak a mai épülete, amiben a nyugdíj akkori nyugdíjfolyósító volt, és ezért az összes területet, ami itt használható volt, azér a nyugdíjak folyósításának a folytatása elég fontos dolog volt.

[00:19:21]Így ösztársadalmilag majdnem az összes területet, ami használható volt, igénybe vették.

[00:19:25]És ugye az az érdekes az egészben, hogy tehát egy ilyen nagyon vegyes működés valósul meg.

[00:19:30]Ugye a azt látni kell, hogy van egy kis törés a minisztériumok működésében, merthogy ugye 44 végén elmenekülnek nyugatra, ugye az államigazgatás megy megy nyugatra a vörös hadseregől, viszont a vörös hadsereggel együtt meg jöjjön a debreceni ideglenes kormánynak a különféle minisztériumai.

[00:19:49]És ezáltal van ebben egy ilyen kis egymástól való kitérés.

[00:19:53]És itt is ugye az történt, hogy gyakorlatilag annyira romos volt az egész épület, hogy hogy nem lehetett itt folytatni.

[00:20:01]Mostan már rosszabbak is les hát ugye nyilván sérültek azért azért vannak olyan vannak olyan fotók, amiket ti nem ismertek, de én igen.

[00:20:10]És és nagyon-nagyon sok nagyon-nagyon sok területen azért nagyon nagy károkat szenvedett el.

[00:20:15]Nyilván most az, hogy ez szokták mondani hogy helyre állítható, ez egy teljesen szubjektív dolog, hiszen ez egy anyagi, vagyis nem szubjektív, de egy anyagi relációban tehető megjegyzés.

[00:20:25]minden helyre állítható a kérdés, hogy hogy pénzügyileg hol áll a dolog, meg hogy meg hogy esében minek.

[00:20:30]Ugye ugye az épülettel az történt akkor, hogy '8-tól a kor felfogásában, sőt azt is mondhatni, hogy a a a akkor színvonalas módon építik vagy állítják helyre, ami egyúttal azt is jelenti, hogy elveszíti a díszeit, a rizalitot is, azzal együtt a tornyokat, a tetőt helyette kap egy olyan úgy néz ki, mintogyha ráépítést kapott volna ahhoz képest valójában az a szint is megmaradt, Csak a tető volt úgy kialakítva, egy egyszerű sátortető.

[00:21:06]Tehát itt egy azt is mondhatjuk, hogy egy létező épület kapta vissza a háborúban meg sérült díszeit.

[00:21:11]Tehát nem ugyanaz a történet, mint amikor nulláról építenek egy másolatot.

[00:21:19]Igen, de azért ennek volt egy városépítészeti gondolata.

[00:21:23]nevezetesen az, hogy ez léptékében, magasságában kevésbé konkuráljon a Mátyás templommal.

[00:21:31]És ezért visszavették, és valóban az elmúlt évekig a pesti oldalról, hogyha néztük, sokkal szerényebb volt.

[00:21:37]Most összejátszik a Mátyás templommal a pesti oldalról nézetben.

[00:21:43]Itt állva egyértelműen meghatározó.

[00:21:45]Tehát hogyha a közmunkatanács 1948-ban azt mondta, hogy ez legyen szerényebb, meg legyen kollégium.

[00:21:54]Ugye BM kollégum az nem volt, azt még nem mond később milyen milyen egy kérdés, hogy hogy ez tehát hogy azok a dolgok, mert nagyon gyakran ugye a várnak az második világport helyreállítása úgy jelenik meg a szakmai véleményekbe, mint egy ilyen kikezdhetetlen szentség.

[00:22:12]És szerintem, bár nyilván vannak ebben az egész folyamatban nagyon is megszívelendő dolgok, mivel rengeteg olyan döntés is született, aminek az elsősorban és elsődleges okai azok anyagiak voltak, másrészt pedig nagyon sok olyan elv mentén született döntés, amivel ma már nem értünk egyet.

[00:22:29]Lásd mondjuk a historizmusnak az éles kritikája, ami akkor nagyon élesen jön a felszínre.

[00:22:35]Szóval én azt gondolom, hogy nyilván nagyon sok szempontból a várban voltak mai szemmel nézve egészen tehát, hogy jó visszabontások, de hogy közben azért bizonyos elvei ennek az egész helyreállításnak egyszerűen mára meghaladottá váltak.

[00:22:49]Úgyhogy igazából a kérdés minden esetben az szerintem, amit föl kell tenni, hogy az ami akkor létrejött, önnön jogán méltó-e a védelemre és méltó-e arra, hogyha megújítjuk, hogy továbbra is változatlan formában legyen, vagy esetleg ezen lehet változtatni akármilyen irányban.

[00:23:05]Tehát szerintem ez a fő kérdés.

[00:23:08]Egyébként egy nagyon nagyon érdekes dolog, amit ugye, hogy a historizmusho az abban a korszakban úgy tekintettek, e tényleg ugye az eggyel előttit, az ez eggyel ezelőttit azt nem tartjuk azt mindig.

[00:23:19]védendőnek, bár ugye egyre egyre egyre zárul ez az oló, hogy mi az, amit védetnek tartunk.

[00:23:23]És ez azért is érdekes, a következő épületet is szeretnénk megmutatni.

[00:23:30]Ugye akkor a háború után egy picit az is történt építészeti szempontból, hogy a a károkból egy picit megpróbáltunk erényt kovácsolni.

[00:23:44]azt a túlzsúfolt beépítettséget, amit a századfordulóra elért a vár, az az arculat, ami mondjuk olyan 40 évig meghatározta azzal, hogy megsérültek épületek, hogy visszaállítsuk valamennyire.

[00:24:00]És ide ugye egy modern épület épült akkor.

[00:24:06]Hát később 70-es években, jóval később 70-es években.

[00:24:09]80-as évek elején.

[00:24:09]Hát a legelején engedjünk el egy buszt és addig mondok valamit.

[00:24:13]Ugye megjegyezted azt, hogy túlzsúfolt an ha annyira büszkék vagyunk arra, Aha.

[00:24:17]Nagyan büszkék vagyunk arra, hogy ez egy középkori eredetű negyed, akkor egyébként miért probléma a túlzsúfolt?

[00:24:22]Csak általában a középkori városok azok túlzsúfoltak.

[00:24:24]És még egy dolog, hogy egyébként a Felner amikor fölépíti ezt a házat, tehát nyilván nem egyedül dönt, megváltoztatja a beépítés vonalát.

[00:24:34]Az eredeti beépítési vonal a templom sarkának tartott.

[00:24:36]Magyarán szólva lehet, hogy ennek a háznak az elődje alacsonyabb volt, bár egyébként itt két ház állt, és a baloldal egy három emeletes volt, tehát nem volt annyival kisebb, de magyarán szólva a templommal egyébként sokkal közelebbi viszonyban volt ez a ház.

[00:24:50]És egyébként a felner maga isiben rímel is fel hát a felner maga mondja el, hogy ő azért választja a neótikus stílust, mert hogy így akar tisztelegni a templom előtt, és hogy azért is húzza vissza az egészet ennyire, hogy egy kicsit több teret adjon a templomnak.

[00:25:03]Tehát ebből a szempontból nagyon nagyon és igen, de nagyon érdekes a számomra, hogy hogy ezt követően, illetve hogy így nem csak a számomra egy érdekes fordulat, hogy ezt követően minden törekvése ellenére ugye egy elég elég elég éles kritikákat kap egyébként.

[00:25:18]Nyilván az a helyzet egyébként kicsit ezzel, hogy te is tudod jól, hogy hogy például a Tabánt is ugyanúgy siratta mindenki, és kicsit a Várnegyednek is ezt a régi hangulat.

[00:25:25]Tehát persze, tehát azok az irodalmi nagyjaink, akiket mindenki ismer, mert van róluk minden településen utca elnevezve, azok nagyon sokszor nagyon sokszor leírták, hogy mennyire sajnálják ezt az elmúló várost, ami ugye a dualizmus korának század fordulunk ebben a modernizációs lázában itt itt kialakult, csak hogy szerintem egyáltalán nem olyan fekete-fehér például ennek a háznak a megítélése ebből a szempontból.

[00:25:48]Mából visszanézve, mert nem lehet azt mondani, hogy ő egyébként ő egy elég fiatal tervező volt.

[00:25:55]Gyakorlatilag ez a főműve egyébként 37 vagy nyolc éves, amikor tervezi.

[00:25:59]Szóval nehéz azt mondani, hogy ő mondjuk itt itt ezzel a viszonnyal ne akart volna mit kezdeni.

[00:26:03]És hát ha engem kérdeztek, engem egyébként ez az arányrendszer nem zavar.

[00:26:08]Tehát én nem gondolom, hogy egyébként majd olyat is, ami zavar nyilván.

[00:26:12]De hogy de hogy de hogy hogy tehát hogy a templommal nagyon nehéz a templom tornyát nézzétek például milyen milyen hatalmas alapterületen megy föl ezekhez a tornyokhoz képest.

[00:26:21]Tehát hogy nyilván változott és Zolinak teljesen igaza van abban, hogy összejátszik azzal.

[00:26:24]Tehát Pestről ha nézzük a két épület összemetsz.

[00:26:26]De hogy ebből én én én ebben nem látok különösebb problé azért beszéljünk egy kicsit.

[00:26:33]Persze arról is beszélünk, csak én még ezt akarom itt megkérdezni, hogy ugye Kristóf azt mondja, hogy igen, és akkor itt találjuk ezt az épületet, ami 1948 óta egy leegyszerűsített, visszafogott homlokzat.

[00:26:47]És akkor valaki érkezik, és azt mondja, hogy pénz nem számít, ebbe a legjobb koponyák igénybevételével visszatesszük azt, ami itt volt.

[00:26:59]És én akkor megkérdezem építészként is, meg magyar állampolgárként is, hogy minek.

[00:27:08]Tehát, hogy mi ez a ez az aktus, mi ez a nem arról van szó, hogy ugyanezek a viták, ugye minden egyes rendszerváltásnál elkezdjük újra gondolni.

[00:27:16]Tehát ugye, hogy 45-től 90-ig azt a szerepet szántuk a várnak, hogy akár kollégium, levéltár, könyvtár, múzeum legyen ezekben az épületekben.

[00:27:28]Ugye ez volt az elképzelés.

[00:27:31]90 után valahol úgy meg valahogy úgy megjelenik, hogy térjünk vissza majd erre visszak a szovjet megszállás előttihez és adjuk ismét kerüljön a részben vagy egészben kormányzati negyed kerüljön vissza a várba és ez függjön össze azzal hogy hiányosságokat befejezetlen rekonstrukciókat vagy időszerűvé vált újbói felújításokat ennek a ennek a formájában Ö tegyünk meg.

[00:27:59]Ez ugye eljut az első Orbán kormány idején odáig, hogy születik egy döntés arra, hogy a Sándorpalottába kerüljön a miniszterelnök, ahogy 1867-től 45-ig volt.

[00:28:12]Aztán jön egy kormányváltás, és azt mondják, hogy nem, és a köztársasági elnök az, aki odaköltözik.

[00:28:18]Nyilván erre is reagál Orbán Viktor, amikor azt mondja, azt elvették tőlem, és akkor a mellette levő karmelitába, és nem tudom, nekem is kell egy erkély, ahonnan, ahonnan láthatom Pestet, és egyúttal elindul az, hogy elkezdjük ezt ebben a formában visszaépíteni.

[00:28:35]Ez megint egy emlékezett politikai döntés.

[00:28:39]Hát egy kerül, amibe kerül alapú emlékezett politikai döntés, amiről ugye nem volt megkér.

[00:28:45]És most megint van egy változás.

[00:28:45]Én még egy pontra visszamennék.

[00:28:48]Egy pontra visszamennék, mert ugye Kristóf elmondta, hogy a háború után levonul a kormányzati tevékenység, de azért Dákosi Elvtárs azért szeretett volna följönni a várba.

[00:29:06]Tehát a vár helyreáll a várpalota helyreállításának a 45 utáni tervei azok elsősorban arról szóltak, hogy a pártfőtitkárnak legyen ott a kupola alatt, vagy nem kupola alatt, mert volt csomó nem kupolásv, ott legyen a dolgozó szobája, a szőnyeg rajta ki vannak rajzolva a közti terve.

[00:29:28]Tehát ezek ezek ez egy ez egy nagyon fontos törekvés.

[00:29:32]És ugye erre mondja Kádár eleltár, hogy kulturális központ lesz.

[00:29:38]Erről megint hosszan tudnánk beszélni, hogy ez most ez az értelmiségnek tett engedmény volt, vagy vagy egyszerűen nem akart oda följönni, mert szerény ember volt.

[00:29:49]Ezt most nem tudjuk letapogatni, vagy nem akarom letapogatni, de tény és való, hogy egyszer csak kimondatod, hogy a várpalotta kulturális és az egész várnegyed egy kulturális feladathoz lesz.

[00:30:01]átalakítva.

[00:30:06]És közben beszélhetünk egy olyan dologról is, ö itt ugye pontosan ugyanaz történt ez azzal az épülettel, ami ennek a helyén állt, mint 48-ban a mögöttünk lévővel.

[00:30:19]Egy 40 éves épületre azt gondolták, hogy az két dolog miatt nem érdemli meg a védelmet.

[00:30:25]Az egyik az, hogy már még csak 40 éves.

[00:30:27]Ez a ez egy meghaladott stílus.

[00:30:31]Ez az a stílus, amivel szakítottunk, vagy nem tudom, az építészet jelenlegi felfogása pont ezzel helyezte szembe magát.

[00:30:38]Nem olyan öreg ahhoz, hogy védjük.

[00:30:39]És egyben a az előző rendszert is jelképezi, mertogy merthogy akkor épült.

[00:30:45]És ez nagyon sokszor előfordul, modern épületeknek szoktak politikusok a manapság neki esni azzal, hogy az olyan szocialista stílus.

[00:30:56]pedig az az a stílus, az a modern stílus, az ugyanúgy világ világszintű trend volt, mint a mint a neogótika akkor, amikor ez épült.

[00:31:10]De hogy valami miatt úgy is gondolják a politikusok, hogy az az előző rendszernek a szimbóluma.

[00:31:13]Erre [horkantás] az épületre mondhatjuk azt, hogy hogy 45-ben úgy tekintettek rá, nem tudom Adit idézve, hogy ez itt kérem nem más, mint Húnia úri trágyadombja.

[00:31:21]Ez abból a korszakból maradt itt, amikor az egész teret átépítjük gótikusra, azért, mertogy a a királyt ott koronázzák meg, ugye.

[00:31:33]De közben meg egy kapitalista fejlődésnek vagyunk a kellős közepén, és pénzügyminisztériumot emelünk neki, és ez 45-ben ez még nem, tehát hogy nem volt olyan jó a sajtója a monarchiának, mint nem tudom a 90 után, mert hogy egy ilyen 20.

[00:31:51]század után valahogy szerettünk rá úgy gondolni, hogy hogy hogy valahogy utána tértünk le az első világ, utána jött Trianon, két világháború közötti időszak, második világháború és és nem tudom kommunizmus, szovjet megszólás, hogyha ha abban a pillanatban így nem térünk le erről az útról, akkor lehetne egy ugyanolyan, hogy ugye szerencsésebb történelmi fejlődési országok, és akkor azt mondjuk, hogy Nagy-Britanniának azért van még mindig királya, merthogy őket nem ért olyan megrázkótatás, ami és hogy valahogyan így nyilván nem a a a arra nem nem azt sírjuk vissza, hogy amikor a királyt koronázzák, akkor díszmagyarban föl idejönnek a a bárógrófok és hercegek.

[00:32:40]Igen.

[00:32:40]A a rendek meg hogy és közben milyen viszonyok vannak akár a gyárakban, akár a földeken.

[00:32:50]De hogy 45-ben ezt nem tartották.

[00:32:53]gondoltam, amit amit itt fölvetettél, és én nem örülnék annak, hogyha minden politikai rendszerváltás után az aktuális, úgymond hatalomban magát képzelő vezető, azt gondolnám, hogy akkor az összes épületet át kell stafirozni, és pedig hát a modern ezt a modern visszaépíteni.

[00:33:18]A diplomataház bontásra került, a teherelosztó bontásra került.

[00:33:24]Tehát én a folyamatosságnak azért sokkal inkább a híve vagyok.

[00:33:29]És hogyha egyszer, tehát még annak a folyamatosságnak is, hogyha egyszer valamit beáldoztak, kár érte, akkor is nem szerintem nem [torokköszörülés] illik, vagy nem nem evidens dolog, hogy kirakom a pénztárcámat az asztalra, és azt mondom, hogy hát ez most akkor ez megint szebb legyen.

[00:33:50]Én azt kívánom, hogy ez most már maradjon így.

[00:33:54]Ezzel még nem tudom, hogy mit gondolok, [nevetés] mert mert [horkantás] tulajdonképpen az, ami itt létrejött, tehát tehát valami képeslapot.

[00:34:05]Hát ugye itt az a helyzet, és egyébként én ebből a szempontból azért különbséget teszek a két ház között, és majd azt is megmondom, hogy miért nem csak azért, mert az létezett ebből meg semmi nem létezett.

[00:34:15]Ugye ez a gyakorlatilag ez az érdekes, három épület, három egykori épületnek az nevezzük így újjáépítése.

[00:34:22]Annyit csináltak viszont, hogy ezt a házat egy emelettel alacsony olyan formában építették vissza, tehát nem voltak ebből a szempontból következetesek.

[00:34:29]Na most a probléma az ott kezdődik a Zoli biztos te ismered erről a házról a képeslapokat.

[00:34:33]És ez egy egy ugye egy barokered épület, sőt valószínűleg középkor is volt benne.

[00:34:40]El tudjátok képzelni, hogy két egyenes nem volt ebben a házban.

[00:34:44]És amikor ez a ház megépült, és ahogy élt ez a ház egészen 1945-ig, ugye egy olyan olyan olyan tehát a bályát és az egésznek a képét az is adta, hogy ugye olyan alaktorzulásokat, olyan változásokat szemet, amit amit megszoktunk ezektől az épületektől, amik amik egyébként abban a házban is benne vannak, még ha nem olyan látványosan.

[00:35:03]minden olyan házban, ami ami itt fenn áll.

[00:35:05]És az a probléma, hogy amíg ezt a házat már a századfordulón is az ipari tömegtermelés állította elő, és sokkal közelebb vagyunk hozzá ma építésechnológiában, mert ebben eredetileg is van egyébként beton, korai mátrai vasbeton födémek, meg acélgerenda, meg központi fűtést, meg lift meg minden.

[00:35:24]Ebben nem volt semmi ilyesmi.

[00:35:24]Nem 45-ben, hanem amikor megépült.

[00:35:27]És ebből kifőlag ezt a fajta tehát a ezt a ezt a korszakot sokkal nehezebb vagyú mondjam lehetetlen oly módon visszaépíteni, hogy ne legyen nagyon disy az a rekonstrukció ez viszont az amit így replikaépítészetnek hát ez már a mástót használni, mert nekem ez kifejez egy bizonyos dolgot.

[00:35:50]Nekem a ugye ehhez a házhoz lassan át kell mennünk a másik kéne be kéne mutatni a diplomataházat, be kéne mutatni a teherelosztót, de be kéne mutatni a bécsi kapu tér sarkán lévő barok zárterkées egy kicsit hasonló ehhez a ehhez Na most az tényleg bájos, mert az ott ott még az eredeti falfestéseket is látom, a körögyöket, a hepéket és a kupákat.

[00:36:18]Tehát az egy olyan object, amit lehet szeretni és maradandónak tekinteni.

[00:36:24]Ez véleményem szerint, de Kristóf a művészettörténész kijavít majd.

[00:36:30]Ez giccs.

[00:36:35]Hát abban, hogy most a a giccsnek az egész ilyen esztétikájában ne menjünk bele.

[00:36:39]Én annyit mondanék, hogy hogy sokkal sokkal szerencsétlenebb és előállíthatatlanabb mindaz, ami van is egyébként, tehát volt is egy ilyen szándék, ugye lehetett ismerni az eredeti terveket, amit a tervező lerakott, és abban azért direktebb módon utalt arra, hogy ez egy, hogy ez egy replika egy maká.

[00:36:57]Én most róla beszélek a sarokról.

[00:36:59]Igen, arról fotók vannak, de hogy volt is tehát az építészben, a tervezőben, aki egyébként egy nagyon egy jó kezű tervező megvolt a szándék.

[00:37:07]Valószínűleg a megrendelői akarat volt az, ami oda erőltette az egészet, hogy végülis ha ha most itt megkérdezünk valakit magunk körül, akkor lehet, hogy páran rájönnek, hogy ez egy kicsit furcsa, de inkább legtöbben csak azt gondolják, hogy ez egy ez egy ez egy most felújított ház, de hogy mindazt a mindazt az esetlegességet, ami benne van ebben a három épületben így együtt, ezt nem lehet visszaadni ezekkel a modern építőipari eljárásokkal.

[00:37:29]Tehát ezért ezért van az egésznek egy szerintem egy éles különbség a kettő között.

[00:37:33]Akkor elkezdünk a következő helyszínen.

[00:37:39]Szerintem itt most annyira nem érdemes, hogy menjen a kamera.

[00:37:42]Nem, de hogyha a hogyha az aranyhordót meg a tárnak 14-et, tehát a 14-16-ot egy vágóképnek beteszed, igen.

[00:37:51]Azokon pontosan látszik, amiről beszéltünk.

[00:37:54]Ezek a kidőlt, bedőlt, kihasodott.

[00:37:54]Igen.

[00:37:58]És a és ott valóban a második világháború után a falszerkezetből bontották ki a konzolokat, az íveket, a falfestéseket.

[00:38:06]Tehát tehát ez egy számomra hitelesebb történet, mint az, hogy ma azt csinálunk, amit akarunk.

[00:38:13]De nem tudom, hogy ebbe mostan mennyire menjünk bele.

[00:38:21]Hát mire gondolsz?

[00:38:21]Az azt csinálunk, amit akarunk alatta?

[00:38:23]Hát, hogy építünk egy hasonlót, mert akkor építhetnénk kettőt is.

[00:38:31]Na most szerintem az egy fontos kérdés, hogy tehát nagyon sok esetben találkozom építészek, műemlékesek részéről a az egész visszaépítés műfaja kapcsán a teljes elutasítással.

[00:38:45]Ez nem építészet, ennek semmi köze ahhoz.

[00:38:47]És én azt gondolom, hogy egyébként ezek a kijelentések egy kicsit szellemileg lusták.

[00:38:53]Tehát az a helyzet, hogy hogy számomra az építészet nem egy normatív fogalom.

[00:38:57]Hát minden építészet, ami építés, ez is, az is, amikor valaki egy sufnit épít a telkén.

[00:39:03]Tehát magyarán szólva ez egy létező jelenség.

[00:39:06]És ettől, hogyha ha így kicsit elhatároljuk magunkat és azt mondjuk, hogy hát ezzel nem szabad foglalkozni, akkor ettől igazából a jelenség még ugyanúgy létezni fog.

[00:39:15]Tehát ezzel csak föladja mindenki azt a azt a rész.

[00:39:17]Az a kérdésem, hogy mennyire fűtjük ezt a tehát a döntéshozókat bátorítjuk, hogy ez ez az igazi, ebbe az irányba kell elmenni, hogy az, hogy pénz nem számít, ez efölött nincsen kontroll.

[00:39:35]az, hogy a programban korábban szereplő szakértők véleményére nem figyelünk, mert tehát ennek az autoritásával is van egy nagyon komoly ebben igazad van.

[00:39:46]Egyébként viszont azt gondolom, hogy a szellemet a palackból Drezda engedte ki.

[00:39:50]Tehát akkor lett minden döntéshozó számára evidens, hogy ezt technikailag legalábbis meg lehet csinálni.

[00:39:59]És Dresda nagyon más esett persze, de sok szempontból nagyon hasonló.

[00:40:04]az emlékezet politikai része Drezdának, Drezdának is két külön szintje van, mert a Fravenkirhe ugye eredetileg az volt a mondás, én amikor az NDK-ban ott voltam 11 évesen, akkor az volt a mondás, hogy soha nem állítjuk helyre, hogy örökké emlékeztessen a háború pusztítását.

[00:40:26]majd 1990 táján elkezdték azt, hogy abszolút hiteles helyreállítást a meglévő kőtörmeléknek a beépítésével, a kőelemeknek a pontos helyére, visszatételével kőjegyeket tudtál venni, amiből kaptál egy kis lenyomatot, vagy aranykeretben, hogy te fizetted azt a követ, és még a keresztet is, amelyik összeolvadta a légi támadás azt is helyreállították.

[00:40:59]És ezzel érdes ez a Frauen kirhe egy nagyon komoly és nagyon professzionális rekonstrukció.

[00:41:08]Az ami körülötte megjelent, hogy vasbetonépületek földusítva Hungarocelből kialakított barok párkányokkal, az én nekem már megfekszik a jobb.

[00:41:18]Ühüm.

[00:41:18]Tehát aíben nagyon azért jó, hogy megérkeztünk ide, mert ugye és pont akkor, amikor a a Drezdáról beszélünk, szintén egy második világháborúban megsemmisült épületről beszélünk.

[00:41:32]Itt is ez történt.

[00:41:36]Itt itt a dísztéren már lehet látni a a darukat.

[00:41:40]Ugye nagyon sokáig úgy nézett ki, hogy az egyik oldalát egy rom zárta le.

[00:41:48]A sarkán, amiről szintén beszélni fogunk, pedig egy kvázi fokh telek volt, illetve hát egy ilyen bazár sor, ugye valamennyi megmaradt a falból, de csak a falból 1 m magasan, és akkor ott lehetett megvenni a nem tudom, hogy volt-e már hűtőmágnes, de mindenesetre nem úgy nézett ki, mintogyha itt ezt úgy eláépítették volna a háború után, picit ilyen háborús viszonyok maradtak.

[00:42:13]Ehhez nagyon sokféle terv volt, hogy mit csináljunk.

[00:42:16]És azért már beszéltünk a léptékről, mennyire lett túlzsúfoltan megépítve a vár.

[00:42:20]Ez szokott lenni az egyik példa erre több dologból is érdekes, mert miközben azt a magasságot visszaépítik, ami leárja a a teret, hosszában meg már nem feltétlenül nehogy hát a pletleykák szerint azért nehogy véletlenül árnyékot vessen a karmelitára.

[00:42:42]A tetében látjuk, hogy a kupolla üvegből van.

[00:42:44]Ez üvegből volt, vagy nem?

[00:42:48]Dehogyis.

[00:42:50]És mondjuk most el van zárva, tehát nem látni az állványoktól, de hogy ez is teljesen vasbet szerkezet.

[00:42:57]Nem a nulláról, mert egy emelet megvolt a lábozat is.

[00:43:02]Így megv mit gondolunk erről?

[00:43:05]Hát en nekem lealja a teret.

[00:43:05]Tehát én nekem ez nagy.

[00:43:07]Megint csak azt mondom, hogy Budapest főépítészeként egyszer csak arra ébredek, hogy megnézem a budai panorámát Pestről, és van a bárnak a kupolája, és van egy másik kupola, amelyik hát tőlem nem kérdezte senki, hogy ez itten jó-e vagy nem.

[00:43:24]De de ha már itt állunk, akkor akkor még abba az irányba is majd nézzünk el, mert ez az egész milő változás, ez az, ami nekem a a az én váramat túluralta, és és nem tudom szeretni.

[00:43:45]Igen.

[00:43:45]Itt itt egyébként tényleg egy egy tehát, hogy egy éles határon állunk.

[00:43:48]Tehát hogyha arra visszanézünk, akkor ugye itt van a polgárvárosnak ez az egy emeletes léptéke.

[00:43:52]Most ugye pont a mellettünk lévő lépet nem igazán látjuk.

[00:43:55]És ugye itt van ez a váltás.

[00:43:55]Én megmondom őszintén, hogy hogy hogy engem nem zavart.

[00:44:03]Van itt ugyanis tehát több több oka is van ennek.

[00:44:05]Egyrészt ugye a nem azt egyébként azt nem mondanám, tehát azt nem mondanám, hogy ez az ez lett volna itt az egyetlen érvényes válasz.

[00:44:11]Ugye itt itt itt maradt egy biankó csek gyakorlatilag az 1990-es évekre.

[00:44:15]Tehát amikor a rendszerváltás után megörökli ezt a harmadik magyar köztársaság ezt a területet, akkor ugye itt egy egy préri van gyakorlatilag.

[00:44:26]És az szerintem az teljesen természetes, hogy a mindenkori kormányzatoknak valamiféle víziója ezzel kapcsolatban volt.

[00:44:32]És én azt se állítom, hogy ez a vízió, ez lett volna az egyetlen üdvözítő.

[00:44:36]Nem erről van szó.

[00:44:36]Ö viszontőségi különbséget tenni bizon tehát meg tudunk határozni olyan elveket.

[00:44:45]Mondjuk a pénzügyi minisztériumnál azt mondjuk, hogy az épület áll, a az eredeti díszeit adjuk vissza.

[00:44:50]Hát most ennek az épületnek is állt egy része tulajdonképpen az alsó két szintje.

[00:44:57]Az egyébként az egyik leglátványosabb enteri ugye a arra mondhatjuk azt, hogy a ruhát kapja vissza, tehát így a rizalittal a ké azt akartam még mondani, hogy itt egyébként a Várhegynek van egy ilyen sajátosa, hogy itt van a legalacsonyabban a plató.

[00:45:09]Talán még innentől lefele egyébként lefele megy, de hogy azért sem annyira, tehát hogyha az ember végignéz ezen a házsoron, akkor egyébként azért sem annyira durván drámai a helyzet, mert méterekkel alacsonyabban vagyunk, mint ahol az előbb voltunk a Szentháromsá téren.

[00:45:23]Ez nem azt jelenti, hogy ez a ház ettől még ne tűnne ki, mert ki tűnik.

[00:45:27]Egyébként Krudy írja az egyik novelájan, hogy a négy kalapos város.

[00:45:31]És akkor ő a bazilikára, a parlamentre, a királyi palatára és erre a kupolára gondol.

[00:45:35]Most persze persze nemitimálja Krud [nevetés] Krudinak ez a megjegyzés nem legitimálja ezt a dolgot, de hogy én például a a tehát hogy alapvetően a historizáló városképnek sokkal inkább a természetes szerves része volt a versengés.

[00:45:50]Ugye ami az Amerikai Egyesült Államokban, hát nem a historizáló városkép, de a modern városképben már a historizmus idején a felhőkarcró, akkor még historizáló felhőkarcró építészetben nyilvánul meg.

[00:46:02]Nálunk az ugye egy ilyen tetői domok, kupoláknak a topzódásában.

[00:46:04]Ugye ebből nagyon sokat elvesztettünk a második világháború után.

[00:46:07]Nagykörúton egyébként mondjuk viszonylag szép számmal megmaradtak.

[00:46:11]És ez egy ez egy abszolút természetes hangsúly képző gesztusa volt egyébként ennek az időszaknak.

[00:46:18]Jó.

[00:46:18]És és tulajdonképpen a városképben szerintem nem annyira helyzet kap ehelyett öt kupolát a belvárosban az András 2-vel [nevetés] kezdett.

[00:46:31]Én én [horkantás] ugye megint azt kérdezem, hogy de minek tehát tehát hogy minek építünk föl egy ilyen cirkalmas struktúrát, amikor vagy minek épült föl az a ház nagyon tudjuk ház az a ház miért nem a klasszicista teleki palota formájában épült föl, hogyha már így válogatunk a polcon és veszünk össze kálogatunk egyébként, hiszen a hátuljával is válogatunk.

[00:46:57]Tehát tehát én csöndesen látom az elvesztett le a lehetőségeket a kortásépítések számára.

[00:47:07]a Berlinben a Pozdamer Platzcon vagy a a Brandenburgi kapu mellett ugye épültek a 90-es években visszafogott posztmodern házak a segíben fölépültek nagyjából ez a stílus és ezek ott például a skandináv követség azért építészettörténetileg egy tényezővé vált a anélkül visszaépített volna valamit anélkül, hogy nagyon posztmodern lenne.

[00:47:37]Tehát egy egy jó ízű modern, gesztusokkal bíró épület.

[00:47:39]Tehát lehetett volna azért itt még gondolkodni.

[00:47:44]Ugye voltak ide tervek, nagyszerű építésztervezők, nagyszerű párosai alkottak itt.

[00:47:51]Erre mondtam én is, hogy nem nem törvényszerű, hogy ez történjen itt, mert mert voltak rá tényleg jó tervek.

[00:47:54]A szerintem is kicsit beszéljünk erőcsim előtt tovább megyünk.

[00:47:58]Ö ez az épület ugye hát, hogy hogy mondjam a a ö Orbánkorszak várbeli építkezéseinek azt érintő új kritika az új kormány részéről, annak az egyik sztárja.

[00:48:16]Ezt szivarszobáról ismerjük meg, arról, hogy belül lényegében egy ilyen luxus hotel.

[00:48:23]A nem tudom, hogy honnan meg milyen arányban eredeti, amit belül találunk.

[00:48:31]Az biztos, hogy amíg belépünk, addig még így igen.

[00:48:35]Tehát az a tér amiben megérkezünk.

[00:48:35]Amint tovább megyünk az építészeti stílus is megváltozik.

[00:48:42]Onnantól kezdve teljesen modern irodaházban megyünk föl egészen a a tetőtér beépítésig, de óriási különbség van a hély, a ruha, ami ami ami visszaadja azt, hogy milyen volt ez az épület, amiről szintén beszélhetünk majd.

[00:48:58]Belül pedig valami teljesen más.

[00:49:01]Én csak azt kérem, hogy azt a szót, hogy eredeti ne használjuk ebben az esetben, mert itt eredetit megidéz.

[00:49:09]Gütőmágnes árusok voltak.

[00:49:09]Igen.

[00:49:09]Hát igen.

[00:49:11]Tehát tehát most, hogy mi eredeti, mi nem.

[00:49:15]Nekem az eredeti az egy értéket képvisel.

[00:49:18]Egy múzeumi tárgy.

[00:49:18]Ha eredeti, akkor értéket képvisel.

[00:49:21]Ez másolat.

[00:49:21]Most nem tudom a replika szóval ki vagyunk-e békülve, vagy nem?

[00:49:28]Én nekem egy valamit leír.

[00:49:31]Annak is olyan, hogy kifelé az.

[00:49:34]Igen.

[00:49:34]Belül pedig már nagyon nem.

[00:49:34]Hát ez itt tulajdonképpen az a az a probléma, hogy a kérdésfeltevésre és a válaszadásra kellett volna, valamire használhatjuk a díszletkifejezést, akkor ez az, ami picit olyan, mint egy nem tudom, egy hollywoodi western filmnél ugye a a a főutcának a na most a ez ugye nagyon egyrészt a Zolihoz csatlakoznék ott, hogy ugye abban abban több réteen igazad volt, hogy tehát a a Deminek kérdése az nagyon fontos.

[00:50:05]És ugye itt nagyon fontos azt is hangsúlyozni, hogy ezeknek a házaknak a funkciója ugye nem volt ismert a nagy közönség előtt.

[00:50:12]És a másik része, tehát ugye ez ez azért egy egy teremt mindenképpen egy legitimációs problémát azzal kapcsolat, hogy épül valami.

[00:50:18]És kicsit ugye a a másik része pedig az, hogy egyébként amikor egy ilyen rekonstrukció terveződik, mint amit itt mögöttünk is van, akkor az amúgy ennek a folyamatnak egy viszonylag természetes következménye, hogy belül, hogy kívülről befelé épül a ház, pont fordítva, mint a a az építészet alaplogikája szerint.

[00:50:37]Tehát, hogy ugye ebben van egy ilyen kifordított zokni logika, de hogy ugye összességében ugye itt annyi történt, hogy a belsőben ugye a kapujat megcsinálták még, annak van egy van egy ilyen szélfogója, illetve az egykori dísztermet egyébként ebben és az udvarnak ezeket az öntött vasos oszlopait, ezeket valamennyire ugye újra alkották, de ugye belül ez egy ez egy mezei mondjuk így irodaház volt, a Vöröskeresztegylet székház lakások voltak benne.

[00:51:06]minisztérium is.

[00:51:06]Ugye hát a horvát ügyi minisztérium volt benne, amiből a körület azt tudni kell, hogy ez a minisztérium az úgy néz ki az eredeti alaprajzon, hogy egy egy két szobahallos lakás.

[00:51:13]Tehát az a minisztérium egyébként a a horvát ügyekkel foglalkozó miniszérium, aztán ebből ebből ízik föl a valószínűleg egy soha hivatal volt egyébként a Horvát Szlavon és Dalvát minisz nem volt túl nagy ügyfél forgalma, de hogy tulajdonképpen ez a ez a ez ez a ez a logika teremtheti meg ezt a diszonanciát, hogy eközben egyébként odabent ugye viszont egy modern munkakörnyezetre van szükség.

[00:51:36]Hozzáteszem, a pénzügyminisztériumban is, vagy itt a volt pénzügy belügyminisztériumban is ugye vannak, tehát minden munka, aztán a részek az udvaron van egy kortásépítás leépet, amit kívülről nem látni és azt a giga minisztériumot, amit ugye Pinter Sándor alá összerakt minden minisztériumok minisztériuma az ott elfért.

[00:52:01]kérdés meg a reprezentatív rész is azt tegyük hozzá, hogy hogy ugye a pénzügyminiszter építés milyen funkciója lenne még nem tudjuk.

[00:52:10]Hát amit sajtón nyilvánosan tudni lehet erről az szerintem az, ami most változni fog, hogy a hogy a hogy a ugye a volt laktanyából a hadtörténeti múzeum kapna itt helyet, de hát ugye most friss fejlemény a hadtörténeti múzeum visszaköltözhet a helyére.

[00:52:27]Meg a dálnából is Dunapartról csikol Honvéd főparancsnokság az épü ez egy hatalmas tömb ami viszonylag üres volt.

[00:52:42]A másik oldala azért lesz érdekes, mert ugye ott a királyi honvédelmi minisztériumnak az épülete épült föl.

[00:52:47]a első olyan épület, ami Magyarországon, ami direkt minisztériumnak épült, és azt megelőzően, ugye egyébként ez a része közel a királyi palotához, eleve egy ilyen katonai központ volt, tehát a a tulajdonképpen itt állomásozott hadsereg, laktanyák voltak, tüzérház, a Chous és néhány fiúri palota, mint például a és még vezetési pont is volt a második világnál Sándor palota.

[00:53:16]Nem itt a és a hegyben és ugye idepült.

[00:53:22]Hát nem tudom az, ami nem fog teljes egészében visszaépülni, nehogy nehogy eltakarja a karmelit.

[00:53:31]két ablak két ablakteng épült belőle vissza, ami hát igen, szóval építészetileg mi azt nézukció, hogy nem is tehát hogy azt a részét, ami amit érhet egy olyan kritika, hogy elnyomja a díszelet és sötétté teszi, azt azt megépítjük hasonlóra, ugye teljesen más anyagokból.

[00:53:53]azt, ami [horkantás] a miniszterelnök székhelyére, azt meg azt meg inkább nem.

[00:54:03]Na, itt egy pillanatra azért fékezzünk le, mert ugye most nincsen kordon.

[00:54:07]Elbontották a kordont.

[00:54:09]Igen, de miért volt kordon?

[00:54:09]Igazából én szeretnék visszakanyarodni oda, hogy egy kormányzatnak hegyen kell lenni, vagy egy városban lent.

[00:54:20][torokköszörülés] És én ott voltam 1990-től kezdve minden ilyen fontosabb vitán, amikor elmondtuk, hogy ha ide kormányzati funkciók kerülnek, akkor ez le lesz zárva, mert a turizmus és a kormányzati funkció nem fér össze.

[00:54:36]Ketté vágja a várat.

[00:54:38]Hát alapvetően.

[00:54:38]És ugye megéltük, ugye ez siklóval azért föl lehet menni és lehet látni.

[00:54:41]Megéltük ezt a dolgot egészen a múlt hétig, ameddig ez az egész terület itt le volt zárva.

[00:54:46]Na most miért nem okos dolog, hogy följön a kormányzat?

[00:54:49]Azért, mert funkcionális kapcsolatokban biztos, hogy a a parlamenthez van köze.

[00:54:53]Mi nekünk volt egy olyan elképzelésünk, hogy a Sándorpalota elnöki palotának kiváló az elnök nézheti a várost föntről függetlenül, ahogy a király is a szomszédban.

[00:55:12]A király igen, a király és az elnök ilyen szempontból közelebb van egymáshoz, a miniszterelnök pedig a kormányával legyen a az alsó szinte.

[00:55:21]Na most ez a döntés, ez nem tudom, hogy ti hogyan tudjátok nevezni, hogy ez egy nemzetpolitikai döntés, ez egy hatalmi hatalomtérbeli megjelenés, egy szolgáló döntés, mert a hatalom térbeli megjelenésének az is egy nagyon szép képlete, hogy van a parlament vábeli építészet úgy látszik mindig erről szól.

[00:55:44]Hát igen, de a parlament környékének az építészete pedig nagyon szépen kirajzolta azt a három szöget, hogy van a törvényhozás, a végrehajtó hatalom, az egyik minisztérium és a igazságszolgálatás igazságszolgáltatás a másik minisztérium.

[00:55:58]Ez is egy közely már.

[00:56:00]De én úgy ki békülve ezzel a közhellyel.

[00:56:04]És ez ugye azért érdekes, mert a Szent Györr tér azt szokták mondani, hogy a vár legfiatalabb tere, mert hogy ez rettenetesen zsúfoltan be volt építve.

[00:56:11]ö nagyjából Budavisza foglalásáig, és utána itt volt egy viszonylag üres plac.

[00:56:24]Nyilván kellett ide építeni laktanyát és ténekkatonai ö célú épületek épültek ide, illetve főúri paloták kezdtek el a reformkorban.

[00:56:37]Az egyik a Sándor Palota, a másik volt ugye a keleti palota és végül kiegyezés után épült 1870 798 akkor kezdődik.

[00:56:48]Jól mondtad?

[00:56:48]Az első minisztériumnak szent épületünk a királyi honvédelmi minisztériumnak az épülete.

[00:56:56]És azért is volt font és ugye ott van, most már közel vagyunk a királyi palotához.

[00:57:00]Ugye ezért is volt fontos egy tényleg emlékezett politikáról beszélünk, hogy ugye a koronázó templom, a Mátyás templom, utána ugye Negyedik Kárynak át kellett jönnie ide, és itt kellett föllovagolni arra a dombra, ahonnan szimbolikusan négy irányba kellett sújtani a a kardjával.

[00:57:18]Tehát ez ennyire fontos volt ebből a szempontból.

[00:57:24]Nagyjából ennek is pedig ezt a apa még [nevetés] meg tudta tenni a Széchenyi téren a lánchí Pesti Hit főjében 1967-ben.

[00:57:34]Ú, de addigra már megépítették, nagyjából ezzel a szimbólum rendszerrel építették át a várat.

[00:57:38]És ugye ez az, ami amire 45 után azt mondtuk, hogy nem kell, ha már megsérült, akkor egyébként például az épületek közül 45 utánpont a minisztérium épület volt azon tényleg árébb egyébként.

[00:57:53]Hát annyi itt lenne gyakorlatilag a a szel ezzel a kis közzel lenne egy vonalban a a főhomnokzat.

[00:57:59]Tehát ez egy hatalmas épület volt.

[00:58:01]Igen.

[00:58:01]Tehát takarná a takarná ugye a karmelitának, hát sőt három.

[00:58:06]Tehát takarná a karmelitának a a ezt a a színháztermének, ugye az egykori templomtérnek is a bejáratát, vagyis azzem így félig takarnál.

[00:58:14]Tehát nagyjából itt lenne tőlünk egy 10 mre.

[00:58:17]Jóval nagyobb épület.

[00:58:18]Sem a technikai megoldásokban semmilyen szempontból nem rekonstrukció.

[00:58:23]Akkor nem, de van van itt még ezen a képen több hiba is a részletekben.

[00:58:27]Az de igen, tehát egy új kompozíciót állítottak elő a [horkantás] homlokzatból.

[00:58:31]Ugye például ha megnézzük, akkor négy ablaktengely van így a szélén.

[00:58:35]Ennek ugye három volt egyébként.

[00:58:38]Tehát ugye meg kellett növelni a homlokzatnak a szélességét is ahhoz, hogy erre arra a pozícióra kerülhessen.

[00:58:45]Az elemek azok egyébként a a az eredetieknek a a másolatai, csak hát teljesen más pozícióban.

[00:58:49]Ühüm.

[00:58:49]és egy némileg más kompozícióban is.

[00:58:58]Igen.

[00:58:58]És közben meg ugye a És hát nézzük meg ezt.

[00:59:01]És én én szeretném itt egy mondattal befejezni, mert szerintem nem tudunk végigmenni a palotán most.

[00:59:11]Hát nem, hát megállunk előtte és beszélünk róla.

[00:59:18]Ilyenkor valamennyire fölmerül az emberben, hogy [horkantás] az, hogy a várral valamit csinálni kell, és a nem tudom a a honvéd főparancsnokságnak az a ugye egy emelet maradt meg, az úgy abban a formában egy rom, vagy hogy a mégis mi van a dísztér sarkán egy ilyen foghitelken, tűzfalak előtt egy bazársor, hogy az igény, hogy ezzel valamit csináljunk és ne nézzen ki ilyen romosan a mégis csak a vár az a szerintem mindenki mindenki egyetértett és utána jön az hogy az állandó emlékezett politikai viták ahogyan így különböző kormányváltáskor másképp állunk hozzá hogy mi a mi a mi a szerepe akarunk-e ide kormányzati negyedet milyen funkciót szánunk én azért azt gondolom hogy a a ha a magyar adófizetők azzal egyet is értettek hogy a várral csináljunk valamit azért valószínűleg fontosabbnak tartották volna a királyi palota felújítását azokkal a funkciókkal, amit ott van és már megszoktunk.

[01:00:27]Tehát akár a Széchenyi könyvtár, akár a Nemzeti Galéria, múzeum, mint azt, hogy tulajdonképpen funkció nélküli épületeket építünk vissza, tehát arról a mai napig nem, tehát az arról volt szó, hogy alkotmánybíróságnak túl nagy.

[01:00:46]Utólag találták ki.

[01:00:46]Utólag találták ki ezt az épületet.

[01:00:50]Az előbb veséztük ki.

[01:00:56]Nyilván nem nem honvédelmi minisztériumnak, merthogy a TP ott is egy múzeum ki akolbólításával szeretett volna oda az előző honvédelmi miniszter beköltözni a múzeum helyére, tehát nem annak szánták.

[01:01:15]Hát miért ezeket és miért ezen a színvonalon vagy?

[01:01:18]Én a sok tanulsághoz tennék még kettőt.

[01:01:21]A lovda ott áll vasbeton szerkezetön mindenféle díszelemmel.

[01:01:31]Valami olyasmi, ami régen volt építészetileg nem egy értékes épület, de Kristóf lehet, hogy másképp látja.

[01:01:36]A ugye a főőrség lehet ellent mondani mindig pokoli pokoli pénzekből ezek létrejöttek.

[01:01:44]És van még egy helység.

[01:01:44]És most fordulhatunk a vár fele.

[01:01:48]A Szent István terem.

[01:01:51]A Szent István terem az egy viszonylag kis léptékű beavatkozás.

[01:01:56]nagyon drága volt, amire megépült.

[01:01:56]És az volt a kérdés, hogy ez most egy prototípusa annak, hogy hogyan lehetne az egész palotát helyreállítani.

[01:02:03]Én szerintem az, hogy csak egy szobának a kárpitja 360 millió Ft, hogy egy kandalló egy olyan zsolnai gyártást kell megmozdítson, aminek nincsen háttere már, és egy borzasztó nagy kuncttal megcsinálunk egy 1904-es termet.

[01:02:26]Nagyjából 1900 1900-as term.

[01:02:31]Én szerintem ott le lehetett vonni azt a tanulságot, hogy eddig és ne tovább.

[01:02:36]És nincsen szükség a várban 300 m hosszú aranyozott büfétermekre és és fogadóterekre.

[01:02:48]Tehát én szerintem most, hogy itt állunk, most kéne kimondani, hogy ide a galériának a galériának a felújítását és korszerűsítését szolgáló elemeket kéne berakni.

[01:03:00]És nagyon ki kéne mondani azt is, hogy nem próbálkozunk azzal, hogy a néhány éven belül majd a kupolát is lebontsuk és hátrhozzuk és Hauspanté architektúra alakuljon ki, hanem azt kéne mondani, hogy megvan ez ennek a tanulsága az, hogy ott legfeljebb egy ablakcsereprogramot csinál.

[01:03:22]Na e ez az egyébként, hogy hogy tehát itt itt itt itt van szerintem az a pont és ez fontos ezt jó, hogy így mondod ezt az ablakcserét.

[01:03:28]Én még az életben nem hallottam olyan szakembert, aki azt mondta volna, hogy ez így jó, ahogy van, és így kell megőrizni.

[01:03:34]Mindenki legalább ezt mondta, hogy ezek az ablakok nem jók.

[01:03:38]És kérdés, hogyha ennyire, tehát hogyha van egy, tehát sőt arra is emlékszem, volt sokszor a hírekben, hogy na de azért a Habsburg lépcsőt vissza kéne építeni, ami szerintem meg egy kicsit nonszens, mert akkor a Nemzeti Galérának amúgy a főbejáratát elépíted.

[01:03:52]De hogy tulajdonképpen érdemes lenne erről beszélgetni, mert ennek a háznak az 194 története a egy egy tragikusan rossz beruházásnak a története.

[01:04:02]Tehát amikor arról beszélünk, ugye a műemlékvédelemnek sokszor fénykora volt ez a ez a pár évtized, ezek ezek bizonyos szegmensekben igazak, de ami ezzel a házzal akkor történt, az az tényleg a a rossz menedzselésnek a az a saját törvényszerűségeinknek a a nem tiszteletben tartásának a példája.

[01:04:23]És és szerintem szétforgácsolódott az egész épület a ebben az ilyen évtizedekig nyúló dologban.

[01:04:27]ugye 85-ben lett kész, tehát 49-től 85-ig csinálják ezt.

[01:04:34]Nyilván elfogadom, hogy voltak anyagi realitások és máshova csoportosított pénzek, de hogy a a helyzet az, hogy hogy ez egy ez egy drámai értékvesztés, ami itt lezajlott, amiért cserébe egyébként jöttek létre új értékek.

[01:04:47]Tehát én nem vitatom egy perc, és például ami el lett bontva a ugye az a épületnek a munkásmózai mozumnak, ez a vörösmárvány előcsarnok, az egy jó enteri volt.

[01:04:56]Megkockáztatom egyébként, hogy sajnos az volt talán leg egyik legnévósabb enteri a házban.

[01:05:01]Pupola is egyébként egy jó egy jó enteri, de hogy összességében az a az a az a az a helyzet, hogy hogy például ott van a Mária Terézia korabeli trónterem, aminek elkészülnek a 60-as években a helyreállítható lett volna.

[01:05:15]Ha valami az abszolút helyreállítható lett volna.

[01:05:19]És végül mégis csak egy döntésből, hogy itt mi nem aranyozunk.

[01:05:22]Egyszerűen ezt le lehántották róla a meglévő díszeket.

[01:05:25]A Cagány István ezeket felmérte, megvan, meg lehetne csinálni.

[01:05:30]Nevezhetjük a királyi palotának a háború utáni állapotát, helyreállítását egy ilyen nem tudom műemlékvédelmi balesetnek.

[01:05:39]Hát inkább állatorvosi lónak nevez állatorvosi lónak nevezik.

[01:05:44]Azért érdekes, hogy erről beszélünk, mertogy amikor 90 után elkezdtek arról beszélni, hogy akkor most már tényleg csinálni kéne valamit a várral, ugye picit ugye a a rögtön 90 után az akkori jobboldali kormányzat az rögtön megfogalmazta azt, hogy ugye milyen mostohán bánt a mi nemzeti emlékeinkkel ideológiai alapon az előző rendszer.

[01:06:09]ezt megfogalmazta, és ugye megszületett maga az ígéret is, hogy akkor itt történik valami, akár a dísztéren a a az egyemeletes rommal, akár a a királyi palotával.

[01:06:22]ehhez képest ez az a tehát, hogy nem ez történt meg, most sem az történik a királyi palotával, mert megelőzte mondjuk de hadd mondjam, hogy nincsen.

[01:06:36]Tehát most ezt vetítsük ki a jövőre.

[01:06:39]Én nem látok garanciát abban arra, hogy az elkövetkező években 500000 milliárd Ftot, amit a múlt héten hallottunk számot, erre érdemes rányomni, és hogy ez végig fog menni, és bontunk, építünk, galériát kiköltöztetünk, mindent megcsinálunk és hogy jobbat kapunk, mert ugyanúgy lesznek költségvetési hiányok, ugyanúgy lesznek balesetek, ugyanúgy lesznek nek ügyetlenkedések.

[01:07:10]Tehát én én én nem látom azt, hogy tudjuk-e korrigálni mindig a múltunkat valamilyen nagy építkezésre.

[01:07:15]Én szerintem ez a tér, ez nem azt mutatja, hogy tudtuk korrigálni, és előrejelzem, hogy van olyan elem a fővárosban, ami nagyon akar épülni, és már mondom, hogy nem szabad, a Petőfi hitra nem teszünk Horti emlékművet, még akkor se, hogyha világító torony alakul.

[01:07:34]Tehát tehát mert mert jönnek elő ezek a javaslatok, hogy az milyen jó pofa lenne.

[01:07:39]Nem lenne jó pofa.

[01:07:39]Tehát tehát valahol ebben a tudatosságnak azért van szerepe.

[01:07:45]Nem csak úgy sodor minket az élet azzal, hogy most akkor ha már elkezdtük és ezt a fölső két sarok kupolát megépítjük, akkor most már ilyennek kell lenni az egésznek.

[01:07:57]Igen.

[01:07:57]Igen.

[01:07:57]Ez a ugye újabb rendszerváltás.

[01:07:59]Újból másképpen állunk hozzá ehhez.

[01:08:01]Pontosan azért forgatunk, merthogy onnantól kezdve, hogy Magyar Péter átvette a miniszterelnöki hivatalt, a első dolgok egyike volt az, hogy egyfé bemutatta a karmelitát és hogy elkezdtünk arról beszélni, hogy akkor hová kerülnek a a minisztériumok.

[01:08:24]Egyszerre lehet látni azt, hogy elszakad attól, tehát hogy szimbolikusan szembegy ez a amit a a az Orbánrendszer képviselt, de közben nem teljesen.

[01:08:34]Tehát miközben ő bejelenti, hogy ő nő nem fogja használni a karmelit, tehát ő Pesten lesz, van egy ilyen eleme.

[01:08:44]Azt is mondja, hogy nem lesznek torzók, tehát hogy ezt most már nem fogjuk így hagyni, mert ez ez a mindennél rosszabb, hogyha ha így is hagyjuk.

[01:08:50]Nem lesznek nem lesznek torzók.

[01:08:53]Ugyanakkor ugye van két olyan épület, ami már elkészült, minisztériumnak készült, arra pedig azt mondja, hogy hát akkor az minisztérium, ha már ennyit költöttünk rá.

[01:09:02]Ugye akkor kettő épület mégis visszakerült ide minisztériumi funkcióval.

[01:09:08]Ez mi lenne a legjobb?

[01:09:12]Van itt még egy hegy.

[01:09:12]Mostön ne ugorjunk át milyen korszak [nevetés] előtt vagyunk.

[01:09:16]A szabadságszobornak a keresztje azért az még egy kérdés, hogy azt valaki be meri-e falazni, vagy szerintem ne ugorjunk.

[01:09:24]Hát [nevetés] egy másikre ad éppez is elég fel a szimbolikusan épp is menned kell.

[01:09:28]Én én én én csak annyit tennék hozzá, hogy hogy szerintem az egyébként egy fontos gondolat, és ezt Szoli is megerősítette alapvetően, hogy a tehát a dolognak nyilván a karmelita elhagyásának van egy ilyen szimbolikus gesztusértéke, és ez így ez így meg is állja a helyét.

[01:09:51]Őszintén szólva az, hogy hol van a belügyminisztérium, annak már a szimbolikus értéke valahol nagyon alacsonyan van.

[01:09:57]És akkor ebből a szempontból már szimbolikus okokból ne költsünk el további milliárdokat arra, hogy hogy még variáljuk ezt a dolgot.

[01:10:07]Tehát valamiféle folyamatosság irányába kellene azért törekedni, annak ellenére, hogy politikailag nagyon sokszor egyébként nyilván érthető a a a kiállás, a statement iránti igény.

[01:10:19]Ez egy nagyon izgalmas dolog, ami ami itt mögöttünk van.

[01:10:24]Mit hasolnátok az új új rendszernek, ugye?

[01:10:27]Párbeszéd én a párbeszédet és a beszélgetést javasok [nevetés] hová én egy remek nemzeti galériát tudok itt elképzelni a ebben a újonnan épített szánban is a szükséges dolgot mondjuk a nemzeti galériát is alaposan át kéne alakítani azért mert egy nagyon rossz múzeum gumitér amiben ők szegények dolgozni kéntek ezen kellene gondolkodni egyébként egyáltalán nem tehát én én még annyit mondkét dolog tehát hogy nem idegen természetesen a két dolog nem idegen ezeknek a régi uralkodói rezid rezidenciáknak az úgymond újrahasznosításától.

[01:10:58]Az egyik az államfői rezidencia, tehát nagyon sok helyen van erre példa.

[01:11:02]Nekünk erre ezt se bolygassuk, nem emellett vele.

[01:11:06]Köztársaság zavar, hogy régi így van.

[01:11:06]A másik pedig ugye a kulturális hasznosítás.

[01:11:11]Tehát ebből a szempontból én azt gondolom, hogy hogy galéria nem evidens az korábban evidens a galériának innen ki kellene költöznie, nem evidens, hogy az OSZK-nak ki kellene költöznie és amit ennek legkevésbé se szabadnak kiköltöznie, az a budapesti Történeti Múzeum vármúzeuma.

[01:11:28]Ö de hogy érdemes érdemes helyettem elmondtad, [nevetés] de érdem érdemes gondolkodni kicsit talán szabadabban, mert lehet egyébként, hogy például a Széchenyi könyvtárnak elképzelhető lenne egy jobb elhelyezés, úgy is, hogy egy része itt marad.

[01:11:46]Hiszen például nagyon tehát, hogy a használata a könyvtárnak ugye nagyon a hely kicsit nehezen megközelíthető.

[01:11:54]Azért valljuk be, hogy a diákok kevés százaléka jár föl, a kutatók is zarándokolnak, ennek is megvan a maga romantikája.

[01:11:59]És a galériának is egyébként annak idején küzdöttek rendesen azzal a tervezők, hogy ebből a palotából hogyan faragjanak egy művészeti múzeumot.

[01:12:07]És ennek azért szerintem ma már hát plá így, hogy öregedett az épület, nagyon látszanak a nyomai.

[01:12:13]Tehát szerintem közösen arról kellene elkezdeni gondolkodni, hogy akkor valóban ne a tehát ne fordítva üljünk a lovon, hanem gondoljuk először azt, hogy mi a jövő.

[01:12:24]És mondok valamit, hogy rekonstruált enteriök egyébként még a Nemzeti Galéria bizonyos részeibe is beleférnének.

[01:12:31]Úgyhogy ez a két dolog nem zárja ki egymást.

[01:12:33]De azért előtte, mielőtt ezt elkezdjük végiggondolni, menjünk el azokba a királyi palatákba, amelyekben múzeumok vannak, mert a Luvra Prado a sorolhatjuk, hogy ahogy mondtad, hogy hány főúri rezidenciából lett képtár vagy múzeum.

[01:12:49]Tudom, hogy kompromisszumos, de hát valahogy erről van szó itt mindenben, hogy most mostantól kezdve kompromisszumosan nézzük ezt a házat is.

[01:13:01]Meg tudunk állapodni egy olyanban, ugye a a a művészettörténész és az építész, sőt Budapest fölépítészének a szempontjai.

[01:13:09]Az újságíró meg ilyenkor ugye a a elkezdi onnan nézni, hogy a közpénz a közpénz.

[01:13:16]Ez pedig az én szerepem, hogy ha legközelebb ilyen összegeket költünk el, ugye szokták mondani, hogy felső korlát nélkül, mertogy ezt minden forrást ide lehet irányítani, akkor előbb kellene egy társadalmi üt arról, hogy a meghatározzuk a funkciót, ne építsünk épületet úgy, hogy még nem tudjuk, mit rakunk bele.

[01:13:36]Tehát előbb a funkciót, hogy mire lenne szükségünk, ahhoz hozzáigazíthatjuk, hogyha az egyébként valamilyen szinten helyreállítás vagy új épület.

[01:13:47]Azt is, hogy milyen sorrendben, hogy ebből mennyit szeretnénk és mennyit nem, mert lehet, hogy nem tudom, azt mondjuk, hogy hogy öt épület elég, a öt olyan, aminek még funkciója sincs, az már nem kell.

[01:14:01]És miután ez megtörtént, döntést hoztunk közösen arról, valamilyen szintű társadalmi egyetértés van abban, hogy akkor ezt a pénzt tényleg el fogjuk-e költeni.

[01:14:13]Utána pedig a szakmával, akár a műemlékes oldalról, akár az építészeti oldalról pedig a tartalmat is hozzáalakítjuk, nem pedig úgy történik, ahogyan ez itt történt.

[01:14:26]Ö tökéletes, tökéletes.

[01:14:30]Én szerintem még [horkantás] a szakmát egészítsük ki a gondolkodó polgárok körével.

[01:14:35]Tehát tehát itt nem csak a szakmának lehetnek bánatai ezzel a dologgal, hanem egy autóbuszvezetőnek vagy egy bölcsésznek is lehet.

[01:14:48]Ez egy nagyon nehéz terep, amire mostan átviszem a dolgot, mert nehogy lakógyűlés legyen belőle, mert a végén lakógyűlés lesz, és akkor megszavazzák, hogy ez szebb, mint az, és akkor valahol kell a szakma bele, de biztos, hogy ugye ki kell találni azt, hogy most vonatokra, kórházakra, ezt pompára [zene] költjük a pénzt, tehát ebben valahogy részt kell venni másoknak [zene] [zene]