Átlátszó 1:04:56

„Eltűnt” olajakták az állam és a maffia összefonódásáról

olajszőkítéskorrupcióoknyomozásportik tamástitkosítás
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
„Eltűnt” olajakták az állam és a maffia összefonódásáról
tl;dr
  • Solti Hanna vendége a Papíron Szép podcastban Pap László Tamás oknyomozó újságíró, aki az Átlátszón ír a 90-es évek olajszőkítési botrányáról és az eltűnt aktákról.
  • A HTO–gázolaj adódifferencia és a halasztott vámfizetés tette lehetővé az olajszőkítést; a kár több száz milliárd forint, a fő szereplő az Energol (Portik, Drobilics, Ferencsik).
  • A hatóságok folyamatosan jelzték a problémát, mégsem történt semmi; a kormányelőterjesztésből az adódifferencia-megszüntetést „külön kérésre" törölték, a szigorítás csak 1995-ben jött.
  • A pénzforrás 1995-ös megszűnése után kezdődtek a leszámolások; a 2003–2007-es per az ügyészség vádmeghátrálása miatt kudarcba fulladt, gazdasági bűncselekményért senkit nem ítéltek el.
  • 4300 olajügyi bűncselekmény, 340 börtönbüntetés — köztük egyetlen rendőr és egy minisztériumi tisztviselő; Pap szerint ekkora bűnözés hatósági korrupció nélkül lehetetlen.
  • A 2000-es olajbizottság nem kapta meg az olajtérképet; ma a négy kulcsaktából három „nem található", kettőt a titkosítás lejárta után zúztak be (2011, 2015).
  • Orosz szál: Mogiljevics állítólag 100 milliót kölcsönzött az olajos cégeknek; a Portik-ügyből az orosz kapcsolatokat „kiradírozták" — a választ a 405-ös ukrán aktában keresi.
  • Kettős titkosítási mérce: olajbizottsági iratok 2029/2042-ig zárva, miközben politikailag kínos más dokumentumokat (2008-as találkozó, ügynökakták) nyilvánosságra hoznak.
  • Elszámolás még lehetséges: rangmegvonás, a szabálytalan bezúzás mint hivatali visszaélés; „bálványok dőlhetnek le" — Antal József öröksége, Kövér és Simicska hallgatása.

„Egy rendőrtisztnek, egy köztisztviselőnek nem elég büntetlennek lenni, fedhetetlennek kell lenni." – Pap László Tamás

Részletes összefoglaló megjelenítése

Az adás kerete: miért tér vissza most egy 30 éves botrány?

Az Átlátszó szerkesztőségi podcastjének, a Papíron Szép-nek ezen adásában Solti Hanna beszélget Pap László Tamás oknyomozó újságíróval, aki évek óta kutatja az olajszőkítés – a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legismertebb szervezettbűnözési ügye – iratainak sorsát, és az Átlátszón cikksorozatban publikálta az eredményeit. Az ügy aktualitását az adja, hogy a kormányváltás után kiderült: több, az 1990-es évek olajügyéhez kötődő aktából nyomveszett, vagy azokat évekkel ezelőtt megsemmisítették – a legfrissebb adatigénylésekre pedig a négy kulcsfontosságú iratból háromról azt közölték, nem találják. Az újságíró most új dokumentumokhoz jutott, amelyek új kérdéseket vetnek fel a 90-es évek egyik legnagyobb botrányáról.

Hogyan szül maffiát az állam? Az elméleti keret

Pap László Tamás kiindulópontja, hogy a szervezett bűnözés kiugró növekedését a történelemben jellemzően valamilyen állami, kormányzati vagy hatósági intézkedés váltja ki – nem szándékosan, hanem az „akkor jó ötletnek tűnt" kategóriaként. Példaként felhozza:

  • az amerikai prohibíciót, amelyből óriási üzlet lett az illegális szeszfőzés;
  • Gorbacsov alkoholtilalmát a Szovjetunióban – a Kárpátalján egyetemistaként megismert hallgatótársai szerint annyi részeg embert sosem láttak, mint a tilalom éveiben;
  • a vietnámi és afganisztáni háborút, ahol a függővé vált, majd hazaérő katonák kriminalizálódtak;
  • saját kutatásait a drogpiacról: a 2010-es években a piacon lévő MDMA volt a tiszta hatóanyag, majd amikor a rendőrség egy kiugróan nagy ekstazi-szállítmányt foglalt le, a piaci rést mindenféle designer drogtöltötte ki, amelyek a fogyasztók szerint sokkal rosszabbak voltak.

Az olajszőkítés mechanizmusa és a főbb szereplők

A jelenséget az váltotta ki, hogy a háztartási tüzelőolaj (HTO) és a gázolaj adótartalma közti különbség óriási volt: a kormány a taxis blokád és az első nagy benzináremelés idején, szociális okokból a HTO adóját nem emelte meg – kettős árendszer jött létre. A szocializmusban ez nem számított, de a 90-es évek legelején feltűnt, hogy a HTO-fogyasztás kánikulai hónapokban is kiugróan magas. Az üzemanyagot megpróbálták színezéssel megkülönböztetni, de a színezőanyagot kémiai eljárással kicsapták – „visszaszőkítették" a színezett üzemanyagot, innen az elnevezés. Az államot a legóvatosabb becslések szerint is több száz milliárd forintos kár érte – nem kiestek, hanem be sem kerülő bevételek formájában.

A rendszer kezdetben piti bűnözők, ügyeskedő kisemberek műve volt, majd – mint minden fekete piacon – a nagy halak megevették a kishalakat. A legnagyobb szereplő az Energol nevű cég lett, amelynek tulajdonosi körében ott volt Portik Tamás (a ma legismertebb, szervezett bűnözésért jogerősen elítélt személy), mellette üzlettársai, Drobilics Gábor és a „brazil" becenevű Ferencsik Attila. Az Energol egyik 90-es évekbeli vezérigazgatója Csikós József volt, aki korábban a Belügyminisztérium adatfeldolgozó hivatalát vezette – tehát kifejezetten jó rendőri kapcsolatokkal rendelkezett.

A kiskaput még „meg is fejelték" a halasztott vámfizetéssel: az importált üzemanyag után nem kellett azonnal vámot fizetni – a vendég szerint soha nem fizették meg. Ráadásul a rendeletben eredetileg szereplő, a cég valóságos székhelyét megkövetelő kitétel „nehezen meghatározható okból" kikerült a szabályozásból.

Az állam tudatos mulasztásai

Pap szerint a rendőrség, a vámőrség, az adóhivatal és a titkosszolgálat különböző szervei a 90-es évek elejétől folyamatosan jelentették, hogy baj van, óriási összegek nem kerülnek be a költségvetésbe – mégsem történt semmi. A legegyszerűbb megoldás, az adódifferencia megszüntetése, azért maradt el, mert az a hiba bevallásával járt volna. Az Antal-kormány idején működő gazdaságvédelmi bizottság egyértelműen javasolta a megszüntetést és a halasztott vámfizetés szigorítását; az egyik kormányszintű értekezlet előterjesztésében szerepelt is a pont – majd a dokumentum szerint:

„Ezt a pontot külön kérésre töröltük." – kormányzati előterjesztés, idézi Pap László Tamás *

Pap adatigénylései a Miniszterelnökséghez az előző kormány idején válasz nélkül maradtak; a mostani kormány alatt azt közölték, nem ők kezelik az adatot – de nem árulták el, melyik szervnél található.

Csak 1995-ben szigorították a halasztott vámfizetést és szűntették meg az adódifferenciát – addig óriási vagyonok keletkeztek, miközben a rendőrök és a közszolgák rosszul kerestek. Ez, a vendég szavaival, önmagában „a korrupció melegágya".

A leszámolások kora és a kudarcos felelősségre vonás

Amikor 1995-ben a pénzforrás megszűnt, aki ebből élt, más területek felé fordult, a pénz befektetése érdeksérelmeket okozott – nem véletlen, hogy ezután kezdődtek a gyilkosságok, robbantások, leszámolások. Akadt tanú: a Boros Tamás néven elhíresült Boros József Károly, aki az Energol-hörhöz szorosan kapcsolódó, a nemrég elhunyt Radnai László által vezetett Konti Kár társasághoz tartozott; vallomását videóra rögzítették, majd az Aranykéz utcai robbantásban meghalt – ezzel elindult a leszámolássorozat. Se az olajszőkítés fő tetteseit és haszonélvezőit, se a gyilkosságok elkövetőit nem sikerült elfogni. Portik Tamás most börtönben ül, de nem az olajügyért: ehhez kötődő gyilkosságok felbujtójaként nevezték meg.

A gazdasági bűncselekmény tárgyalása 2003-ban kezdődött, és Dezső András könyve szerint:

„2007-ben bohózatba fulladt, mert az ügyészség a saját vádirata mögül hátrált ki. Sőt, a vádhatóság szinte védte az Energolosokat, mondván a cég pénzügyei átláthatók és tiszták voltak." – Dezső András könyve, idézi Pap László Tamás *

A bíró szerint a vádirat több lényeges körülményt nem tartalmazott, és súlyos kritikával illette az ügyészség munkáját – ez valószínűleg az oka, hogy a gazdasági bűncselekményért senkit nem tudtak elítélni. A korszak felelősei: 2003–2007 között Polt Péter állt az ügyészség élén, a rendőrséget pedig előbb legfőbb szakmai vezetőként, majd belügyminiszterként Pintér Sándor irányította.

A számok önmagukért beszélnek: 1991 és 1999 között 4300 olajhoz kapcsolódó bűncselekményt követtek el, 340 vádlottat ítéltek börtönbüntetésre – közülük egy rendőr és egy minisztériumi tisztviselő. A vendég szerint a világ minden táján ekkora szervezett bűnözés politikai, hatósági korrupció nélkül nem lehetséges. Egy forrása szerint amikor felvetődött a rendőrség nemzetbiztonsági ellenőrzése, volt rendőri vezető, aki azt mondta: rendben, csak akkor „majdnem a teljes kapitányság" állományát el kellene bocsátani – ilyen mértékben voltak érintettek.

Az olajbizottság (2000) és az akadályoztatás jelei

2000-ben – amikor éppen Polt Péter lett először legfőbb ügyész – parlamenti vizsgálóbizottság, az olajbizottság alakult. A bizottság folyamatosan kérte az úgynevezett olajtérképet, amely a cégek, személyek és személyi összevonódások körét dokumentálta. A kormánypárti (fideszes) többségű bizottság állapította meg, hogy az ügyészség által átadott anyagok a tulajdonosi kört egyáltalán nem tartalmazták – pedig ez volt a feladat lényege.

Pintér Sándorról Dezső András írta meg, hogy országos rendőrfőkapitányként egy egész napot töltött az irodájában, hogy ne kelljen átvennie az odakint várakozó titkos szolgálatnak a rendőrségi korrupcióról szóló dokumentumait – és később belügyminiszterként konkrétan megtiltotta a belső elhárítás munkatársainak, hogy rendőri objektumba lépjenek. Pap forrásait idézve:

„Az illető rendőrtábornokot később aztán elbocsátották a testülettől, de semmiféle feljelentés, büntetőeljárás nem történt ellene. És ez nem kirívó egyedi eset." – Pap László Tamás egyik forrása *

Egy cikke címével is jellemezte a korszakot:

„A rendőrség kereste Portikot, de mindig olyankor, amikor nem volt ott." – Pap László Tamás cikkének címe *

Az ORFK akkori bűnügyi főigazgatója, Ignác István dandártábornok viszont azt nyilatkozta, hogy „természetesen tévedés" az az állítás, hogy a szervezett bűnözés hidat vert volna a politikai élet magas szintű vezetőihez. A bizottság elé beidézett, de „külföldi útja miatt" meg nem jelent Dezső Gyula tábornok, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata (a rendőrség belső elhárítása) vezetője pedig így nyilatkozott:

„Eddig nem merült fel olyan személy neve ezzel kapcsolatban, aki a BM vagy a rendőrség állományában dolgozik." – Dezső Gyula dandártábornok, idézi Pap László Tamás *

Pap szerint ez konkrétan nem felel meg a valóságnak: a Csikós József-féle kihallgatási jegyzőkönyv is utal rendőrségi kapcsolatokra, és következő cikkeiben meg fogja nevezni azt a magas pozíciójú rendőri vezetőt, aki az Energol vezérigazgatójával kapcsolatban állt.

Az eltűnt akták: mit nem találnak 2026-ban?

A bizottság forrásjegyzékén szinte minden irat „szigorúan titkos" minősítésű volt, és furcsaság, hogy a nyilvános ülések jegyzőkönyvei állítólag csak 2006-tól érhetők el. A négy kulcsirat:

  1. a 405-ös számú ukrán nyomozati anyag – a jegyzék megjegyzése szerint ez „be sem érkezett", felelősként pedig Pintér Sándor belügyminiszter volt feltüntetve;
  2. a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata jelentései – éppen a rendőri korrupció ügyeiben nyomozó testület iratai;
  3. a belügyminiszter kabinetfőnökének titkos, olajügyben keletkezett jelentése;
  4. az országos rendőrfőkapitány – Orbán Péter, a volt miniszterelnök névrokona – titkos jelentése a bizottságnak.

Pap az előző kormány alatt négyszer írt Pintér Sándornak konkrét dokumentumokra rákérdezve – semmi válasz. A kormányváltás után beadott adatkérésekre a négy tételből háromról azt közölték: nem találják, a nyilvántartásban nincs nyoma.

A bizottság MSZP-s tagja, Tóth Károly a napokban Facebook-posztban írta le: a Pintér Sándor vezette minisztériumból „szekrény nagyságrendű" dokumentumcsomag érkezett, kijelöltek egy helyiséget a megnézésükre, majd futár jött, és visszakérte az egyik, mégsem átadható dokumentumot. Pap ezzel kapcsolatban új adatigénylést nyújtott be Pósfai Gábor belügyminiszternek: történt-e vizsgálat, titoksértés, megvan-e még az a titokzatos, odajuttatott, majd visszavitetett irat.

Miért épp 2011 vagy 2015? A bezúzás logikája és a levéltári „egyeztetés"

Orbán Péter főkapitányi titkos jelentését 2015-ben zúzták be – az ORFK szerint nem állapítható meg, ki rendelte el a bezúzást, azt viszont közölték, hogy az ügyben „egyeztettek a levéltárral". Pap rávilágít: a levéltár nem a dokumentumokat nézi át tartalmilag, csak irattári tételszámokat lát, a besorolás az adatgazda felelőssége – tehát a „levéltári egyeztetés" csak formai eljárás. Ő maga úgy fogalmaz: ember nincs, aki egy országos rendőrfőkapitány parlamenti bizottságnak címzett titkos jelentéséről azt mondaná, hogy köztörténetileg jelentéktelen, bezúzandó irat.

A katonai vonalon hasonló történt: az „olajezredesek pere" nyomán kilenc katonatisztet ítéltek el (rendőrből alig volt példa erre), a honvédelmi minisztertől pedig megvolt az olajbizottságnak címzett titkos jelentés. A kisgazda Szabó János 2000-ben adta be jelentését; a minősítés 2010-ben járt le, az iratot 2011 márciusában – tehát szintén Orbán-kormány idején – zúzták be, és kutatási engedéllyel senki nem látta. Egy másik honvédelmi akta szintén „nem található".

A vendég magyarázata a választott időzítésre: amíg az irat minősített adat volt, csak korlátozottan lehetett hozzáférni; a minősítés lejárta után viszont bárki kérte volna – így a bezúzás „sürgőssé" vált, és a hatóságok elébe mentek a nyilvánosságnak. Hogy ez ténylegesen így történt-e, csak az érintett szervek közléseire hagyatkozhat.

Lehetséges-e még elszámolás?

A korrupciós bűncselekmények esetében az elévülés – a vendég szándékosan nem prejudikál arra nézve, kit érinthetett a bűncselekmény. Szerinte viszont van más út is:

„Egy rendőrtisztnek, egy köztisztviselőnek nem elég büntetlennek lenni, fedhetetlennek kell lenni." – Pap László Tamás *

Ha utólag, évtizedekkel később is bebizonyosodik, hogy egy korábbi rendőri vagy minisztériumi vezető érintett volt, a belügyminiszter vagy a jelenlegi országos rendőrfőkapitány visszavonhatja a rangját, lefokozhatja, visszaveheti a kitüntetést vagy akár a díszdoktori címet. Emellett a szabálytalan megsemmisítés, bezúzás, selejtezés önmagában is hivatali visszaélés – ezt még vizsgálni és bizonyítani lehet.

A posztszovjet szál: Mogiljevics, a 100 milliós kölcsön és a „kiradírozott" orosz kapcsolatok

Pap egyik cikkének címe: „Az Oroszországba vezető szálakat mintha kiradírozták volna a Portik-ügyből" – a szlovákiai, illetve tágabban a posztszovjet szálakkal együtt. A kontextus: a rendszerváltás előtt ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok, sok itt kapcsolatot szerzett szovjet állampolgár, majd a posztszovjet, szláv nyelvű bűnözés megjelenése – az alvilág „keleti nyitása".

Drobilics Gábor nagyon jó viszonyt ápolt Semjon Mogiljevicscel, akinek beceneve „Seva". Boros Tamás vallomása szerint Mogiljevics 100 millió forintot adott kölcsön Radnai Lászlónak, a Konti Kár egyik tulajdonosának, hogy az olajos cégek révén be tudjanak szállni az olajozásba – Mogiljevics ezt cáfolja. Dezső András könyve szerint a vezető hármast Drobilics, Ferencsik és Portik alkotta: Portik a szervezet védelmének irányítását látta el, Drobilics tartotta a kapcsolatot Mogiljevicscel, aki gondoskodott arról, hogy Oroszországból elegendő olajszállítmányuk legyen.

Amikor Portikot letartóztatták, az orosz szál eltűnt a nyilvános kommunikációból, és az a magyarázat született, hogy az oroszok nem vagy kevésbé voltak benne, és Portik „ráfogta" rájuk őket. Pap a 405-ös ukrán aktában keresi a választ; szerinte a lényeg nem feltétlenül új nevek megtalálása, hanem az, hogy a már ismert szereplők pontosan milyen szerepet játszottak.

A titkosítás kettős mércéje

A parlament irattárában ma is őriznek két titkosított olajbizottsági dokumentumot: az egyik 2029-ig, a másik 2042. december 31-ig szól. A házelnökasszony az adatgazdákhoz – az alkotmányvédelmi szolgálathoz és az ORFK-hoz – fordult a feloldás ügyében, mindkét testület azonban elutasította. Pap szerint nehezen elképzelhető, hogy ami 2027-ben „veszélyes", az 2029-ben már ne legyen az.

Ezzel szemben szerinte éles az ellentét: a 2008-ban titkosszolgálati vezetők és Portik közt lezajlott, hosszas beszélgetéssel járó találkozás anyagát a Fidesz-kormány 2013-ban – az előző kormány által kinevezett embereket esetleg érintő, számukra kínos adatként – nyilvánosságra hozta; a 2006 őszi zavargások ideji kormányülések jegyzőkönyveit is közzétették (bár Pap szerint közhelyek: a miniszterek frissítsék a honlapjaikat, tevékenykedjenek a nemzet javára); és most az ügynökaktákat is nyilvánosságra hozzák – olyanokét is, akiket 1974-ben egyetemistaként zsaroltak be, két évig jelentettek, de soha nem politizáltak. Miközben:

„Az, hogy egy közpénzből fizetett, közhatalmat gyakorló, rendvédelmi, titkosszolgálati, kormányzati szervet vezető ember milyen titkos jelentést adott egy parlamenti bizottságnak? Az titok, vagy meg sincsen." – Pap László Tamás *

Miért fontos az aktanyilvánosság? Döglött akták, Epstein és a fényképek

A vendég szerint a nyilvánosság jellemzően a látványos előállításig kíséri az ügyeket – vezetőszáron, bilincsen, nagy csinnadrattal –, de a nyomozási és bírósági szakasz már unalmas, és a legtöbb ügy elül. A bűnös erre játszik: kivárja, míg elmúlik a hype. Az Átlátszónak interjút készített Kovács Lajos nyugállományú rendőrzredessel, a „döglött akták osztálya" korábbi vezetőjével is – szerinte a forrónyomos munka hozza a díjat és az előléptetést, a poros, régi iratok piszmogása nem.

Erre hozza fel Puzsér Róbert gondolatát, amelyet egy háborgó fideszes hívének mondott a Gyurcsány-ügyekről:

„Azért van ez így, mert akik most hatalmon vannak, azok azért engedik a megúszást, mert tudják, hogy ez az egyetlen esély arra, hogy ők is meg fogják úszni." – Puzsér Róbert, idézi Pap László Tamás *

Párhuzamként hozza fel az Epstein-aktákat: rengeteg ember volt kapcsolatban Epsteinnel szexuális bűncselekmény elkövetése nélkül – pusztán a kapcsolat is kínos. Portik Tamás gyakorlatilag minden találkozását rögzítette (nem csak a rendőrség, az alvilág is készített felvételeket), így például előkerült egy közös fotó Rogán Antallal – semmit nem csináltak együtt, de egy politikusnak kínos, hogy gyilkosságokért elítélt bűnözővel szerepel egy képen. Portik a „Zuhanórepülés" gengszterfilm stáblistáján is szerepel gyártási tanácsadóként, a „Kaméleonhoz" is adott tanácsokat – sok embernek ez ma kínos lehet. Szerinte ez a „karaktergyilkos világ" részben a közélet hibája, amelynek gépezetét egyebek mellett maga Rogán Antal működtette éveken át.

Érvelésének csúcspontja egy analogia: az egészségügyben a hálapénz korrupciója mellett senki nem hiszi el, hogy az orvosok nem tudtak semmit – ugyanígy nem hihető, hogy ekkora olajüzletnél csak egyetlen rendőr tudott semmiről. Ha pedig senki nem volt érintett, akkor miért nem hozzáférhetők a belső elhárítási jelentések?

Bálványok, amelyek dőlhetnek: Antal József öröksége, Kövér és Simicska hallgatása

A kormányülési jegyzőkönyvektől – a 2006-osak tapasztalata alapján – nem vár érdemi dolgokat, de ha olyan iratok kerülnének elő, ahol érdemi tartalom van, szerinte „bálványok dőlhetnek le". Az ügy ugyanis – az Átlátszó cikkeinek szavaival – „nagy koalíciós mutyi" volt: a másik oldalon, MSZP-s és SZDS-es oldalon is lehetnek érintettek. Egy politikust idéz:

„Minden pártban vannak olyanok, akik korruptak, és minden pártban vannak olyanok, akik harcolnak a korrupció ellen." – egy politikus, idézi Pap László Tamás *

Az Antal-kormány idején történt mindez, és Antal József ma bálvány: Orbán Viktor politikai előképeként, eszményképeként tekintett rá, és Magyar Péter is sűrűn idézi („én addig szolgálok, amíg a nemzetnek javára van"). Mádl Ferenc – a jelenlegi miniszterelnök keresztapja – az Antal-kormány tagja is volt. Ha kiderülne, hogy ott bizonyos emberek érintettek voltak, akár tevőlegesen, nem lehetne elítélni őket – de a történet mégis átírhatja a képet. A vendég szerint amikor az ember idős, már nem a megúszás a tét, hanem a „saját szobor kifaragása" – ebből a rokonok és a politikai örökösök is profitálnak. Hasonló átkonstruálás játszódott le a MeToo-mozgalommal: ő maga sem tudja ma már olvasni a kedvenc Ian Fleming James Bond-regényeit a szexizmus miatt, pedig „csak annyi történt, hogy megváltozott a világ".

Érdekes az is, kik nem jelentek meg a bizottság előtt: például Kövér László, aki akkor titkosszolgálati miniszter volt; és nem tudta meghallgatni a bizottság dr. Simicska Lajost, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) volt elnökét sem, aki a bizottság elítélő határozata ellenére sem jelezte távolléte indokát. Volt egy „hosszú bájtok éjszakája" néven emlegetett, végül be nem bizonyosodott történet is arról, hogy a NAV-ról (korábban APEH) dokumentumok tűntek el. Záró tézise:

„Ha bukott ellenfeléről kell kompromittáló információkat megosztani, amik valósak vagy nem valósak, nagyon készségesen szereti az újságírókat tájékoztatni. Ha telik az idő, és saját magáról kellene már ügyekről beszélni, akkor hirtelen megszűnik ez a készségeskedés." – Pap László Tamás *

Zárszó: bűnjelraktárak, amelyek soha nem épültek meg

Pap utolsó példája az eltűnt bizonyítékok problémájára: 2016-ban jelentették be, hogy lesznek olyan, „nagyon tuti" bűnjelraktárak, ahonnan már semmi nem tűnik el. Ő akkor megkérdezte a rendőrséget és a belügyminisztériumot – a válasz az volt, hogy „költségvetési fedezet vagy kormányzati döntés hiányában" nem valósult meg. 2025-ben újra megkérdezte: semmi. Szerinte ezeket tudva „annyira ne csodálkozzunk, hogy eltűnnek akták és dokumentumok".

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „az adótartalma az égés föld volt" – a HTO és a gázolaj adódifferenciáját leíró mondat ezzel a torz alakkal szerepel az átiratban, értelmezhetetlen; a lényeg (a két üzemanyag közötti nagyon nagy adódifferencia) a kontextusból rekonstruálható.
  • „Marl Ferenc" – a jelenlegi miniszterelnök keresztapjaként és Antal-kormány-tagként említett név az átiratban ebben az alakban szerepel; feltehetően félreismert tulajdonnév, a pontos név bizonytalan.
  • A Portik-körhöz kötődő társaság neve egyszer „KTIR", máshol „konti kár" alakban szerepel; a helyes írásmód valószínűleg „Konti Kár".
  • Semjon Mogiljevics neve több torz alakban jelenik meg az átiratban („Semjon Mogil javítse", „Szemjon Mogéjavics", „Semjon Jon Mogiljevics"), beceneve pedig csak torzítva („Szeak"); a helyes alak rekonstruált.
  • „Drobilics Gábor" neve „Drobilic" és „Drobilis" alakban is előfordul; következetesen a legteljesebb alakot használtam.
  • „hosszú bájtok éjszakája" – a NAV/APEH dokumentumok eltűnéséről szóló, be nem bizonyított történet elnevezése az átiratban ebben az alakban szerepel; a pontos kifejezés nem rekonstruálható biztosan.
  • „a cikkemnek az egyik ALV-t is érdemes idézni" – a szó értelmezhetetlen; a mondat lényege (a cikk egyik megállapításának idézése) maradt a szövegben.
  • „Ignác István dandártábornok" – a név az átirat alakjában szerepel, ellenőrzésre nem volt lehetőség.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Sziasztok!

[00:00:00]Ez itt a papíron szép az átlátszó szerkesztőségi podcastje.

[00:00:01]Én Solti Hanna vagyok.

[00:00:03]Az Olajszőkét és rendszerváltás utáni Magyarország egyik legismertebb szervezetbűnözési ügye volt.

[00:00:09]Akkor milliárdok tűntek el az államkasszával, és politikusok, vállalkozók és rendőrök nevei merültek fel újra és újra.

[00:00:15]A témaidén újra napirendre került, miután a kormányváltással együtt kiderült, hogy több aktának nyomaveszett, vagy azokat sok évvel ezelőtt egyszerűen megsemmisítették.

[00:00:24]Mai vendégünk Pap László Tamás újságíró, aki évek óta kutatja az eltűnt akták sorsát, és az átlátszon is számos cikkben publikálta azok tartalmát.

[00:00:32]Most új dokumentumokhoz jutott hozzá, amik új kérdéseket is felvetnek a 90-es évek egyik legnagyobb botrányáról.

[00:00:38]Egyúttal engedjétek meg, hogy figyelmetekbe ajánljuk az átlátszó új készülő dokumentum filmjét az akkumulátorgyárak történetéről szóló fekete port is, aminek a megjelenéséhez a ti adományaitokra is számítunk.

[00:00:51]A hallgatók jelentős része valószínűleg nem emlékszik az olajszőkítésre, és nem is nagyon értik, hogy miért foglalkozunk ezzel 30 évvel később.

[00:00:58]Mit kell tudni az olajmaffia történetéről?

[00:01:00]Miért ez volt a rendszerváltás egyik legnagyobb botránya?

[00:01:06]Hát köszöntöm a kedves nézőket.

[00:01:06]mielőtt magára az olajszőkítésre, illetve az olajmaffiára és az ezzel kapcsolatos bűncselekményekre kitérnék.

[00:01:15]Ö talán érdemes arra is, arról is pár szót ejteni, hogy a szervezetbűnözésnek a kiugró növekedését általában mindig valamilyen vagy rend szerint valamilyen állami, kormányzati vagy hatósági intézkedés váltja ki vagy idézi elő.

[00:01:39]Nem szándékosan, tehát nem ez a cél.

[00:01:45]Ez az akkor jó, akkor jó ötletnek tűnt kategória.

[00:01:48]A történelemből, illetve azon belül a kriminalisztika történetéből azért jó pár példát tudunk.

[00:01:53]A legjobb példa erre talán, vagy a legismertebb az amerikai szesztilalom, a prohibíciós törvény.

[00:02:02]Nyilvánvalóan nem az volt a cél vele, hogy a szervezetbűnözés erősödjön, de ez lett a következménye, katasztrofális következménye lett.

[00:02:09]Ugye egy ilyen jó szándékú kezdeményezésnek indult, hogy sokat isznak az emberek, az alkoholizmus, népbetegség, szoktassuk le őket úgymond tiltással.

[00:02:21]Ennek az lett a következménye, hogy óriási üzletté vált az illegális szezfőzés.

[00:02:28]Ugyanez egyébként megtörtént a másik szuperhatalomnál a szovjetúál, Szovjetuniónál is.

[00:02:35]Ugye a hideg háború utolsó éveiben Mihail Gorba csovakkori pártfőtitkár kitalálta ő is ezt az alkohol tilalom nevű történetet.

[00:02:44]Ennek is az lett a következménye, hogy gyakorlatilag nekem Kárpátaljai egyetemi hallgatótársaim mondták, hogy annyi részeg embert sose sosem láttak, mint az alkoholtilalom éveiben.

[00:02:59]Hasonló dolog történik, amikor az állam valamilyen olyan beavatkozást indít el, amit úgy nevezünk, hogy háború.

[00:03:06]A mind a vietnámi, mind a afganisztáni háborúban az történt, hogy ugye a katonák a harctéren szenvedélybetegek, függők lettek és hazatérve kriminalizálódtak.

[00:03:18]És egy utolsó hazai példa, és aztán rátérek már a olajszőkítésre, hogy az hogy volt.

[00:03:27]Én a drogpiacot is kutattam.

[00:03:27]Arról is írtam egy oknyomozó riportot ide az átlátszóra is, meg más orgánumokban is megjelentek erről cikkeink.

[00:03:37]Ott is volt egy ilyen, hogy az államnak volt egy hát nyilvánvalóan jó szándékú intézkedése.

[00:03:42]Ugye akkor a piacon a 2010-es években sokáig az MDMA, ami a ekstáz hatóanyaga, az volt a piacon, ami egy tiszta hatóanyag.

[00:03:52]Hát nyilván annak is vannak kockázatai, mellékhatásai, de legalább tudja az ember mit vesz be.

[00:03:57]És egyszer a rendőrség egy kiugróan nagy ekstazi szállítmányt lefoglalt, és akkor a gyártók meg a dealerek vakarták a fejüket, hogy hogy fogjuk ezt az óriási piaci rést most kipótolni.

[00:04:11]Szegény ember vízzel főz, és akkor bejöttek ide mindenféle kutyulékok, dizignner drogok, amik a én akkor beszéltem fogyasztókkal, azt mondták, hogy sokkal rosszabb.

[00:04:23]Tehát nagyon sokszor van olyan, hogy az állam jószándékkal, pozitív előjel akar valamit.

[00:04:30]Nyilván nem az a célja, hogy erősödjön a maffia, de ez lesz a következménye.

[00:04:34]Itt ugye az történt az olajszőkítés nevű jelenséget az váltotta ki, hogy a háztartási tüzelőolaj, a HTO, ami ugye az olajkályhák fűtésére szolgál, és az autókba való, az autókat hajtó gázolaj.

[00:04:55]adótartalma az égés föld volt.

[00:04:55]Tehát nagyon nagy volt a különbség.

[00:04:58]Magyarul a HTO az sokkal olcsóbb volt.

[00:04:59]És a szocializmusban ennek nem nagyon volt jelentősége, mert hát elég olcsó volt az üzemanyag, vagy nem szorultak rá erre az emberek.

[00:05:12]1990-ben hirtelen azt vették észre a 90-es évek legelején, hogy a HTO, a hosztartási tüzelő olaj fogyasztása kánikulai hónapokban is az eget veri, tehát iszonyatos mennyiségű háztartási tűzelőolajt vettek.

[00:05:26]És nyilvánvalóan egy idő után kiderült, hogy ennek az az oka, hogy ugye hozzáteszem, hogy azért megcsinálták azt, hogy a háztartási tűzelőolajat megszínezték, hogy megkülönböztessék a gázolajtól, de ez nem okozott gondot, mert egy kémiai eljárással kicsapatták ezt a színező anyagot.

[00:05:47]Ezt nevezték innen ugye az olajszőkítés, hogy visszaszőkítették a színezett üzemanyagot.

[00:05:55]És gyakorlatilag tehát itt is az a történet lényege, hogy az állam elkezdett valamit, amit amit jónak gondolt.

[00:06:04]Ugye ez egy érzékeny téma volt akkor.

[00:06:07]Ugye akkor volt a taxis blokád, az első igazi nagy benzináremelés, és a kormány akkor azt gondolta, hogy a háztartási tüzelőolaj adó tartalmát azt inkább nem emeli meg.

[00:06:23]Ezt így nyilván szociális okokból gondolta, tehát volt egy ilyen kettős árendszer.

[00:06:29]Na most ennek következtében később majd számokat is tudok mondani.

[00:06:35]Az államot hát a legóvatosabb becslések szerint is több 100 milliárd Ftos kár érte.

[00:06:41]Most az jó kérdés, hogy ez reáltéken ennyi, de mindenképpen az akkori költségvetésből óriási összegek nem kiestek, hanem be sem kerültek.

[00:06:55]Kik voltak ennek a rendszernek a fő szereplői?

[00:06:59]Hát ugye az az igazság, hogy ez mint minden ilyen szervezett bűnözési történet kezdetben így kicsiben indult.

[00:07:07]Tehát kezdetben piti bűnözők, ügyeskedő kisemberek csinálták ezt.

[00:07:16]Hát azért azt lehet tudni, hogy Magyarország, illetve ez a térség, a kiskapuk, a joghézagok, a szürke gazdaság lehetőségeinek kihasználásában nagyon kreatív.

[00:07:28]Tehát elkezdték ezt ilyen kisemberek vagy kis stílű bűnözők, de általában ez minden ilyen szervezett bűnözési úgymond sikertörténet, vagy ilyen növekedési potenciál elején az van.

[00:07:43]Ez volt például az illegális szezfőzésben is, hogy kezdetben ezt ilyen kocsmárosok meg kisebb léptékű bűnözők, vagy valakik, akik így akarták egy kis extra jövedelemmel kiegészíteni a fizetésüket csinálták.

[00:07:59]De utána nyilván, mint minden piacon, a fekete piacon, az alvilág a bűnözés piacán is az történik, hogy a a nagy halak megeszik a kishalakat.

[00:08:12]Tehát előbb-utóbb belép ebbe a történetbe a nagyobb léptékű és már szervezett csoportok által űzött bűncselekménysorozat.

[00:08:26]Na most itt jön be az államnak a másik szerepe, tehát az egyik egy jó szándékú szerep.

[00:08:32]valamilyen okból ő bevezet egy intézkedést, és azt gondolja, hogy tehát ez az akkor jó ötletnek tűnt tipikus esete.

[00:08:42]Utána viszont bejön a az állami korrupció.

[00:08:46]Na most itt ugye a legnagyobb szereplő, aki jelen volt ebbe, és most már a legismertebb is, az az Energol nevű cég, amelynek a tulajdonosi körében benne volt a ma már a szervezet bűnözésért jogerősen elítéltek közül talán legjobban ismert személy Portik Tamás, de voltak mellette mások is, tehát neki voltak üzlettársai Drobilics Gábor Ferencsik Attila, akinek brazil volt a bec neeve.

[00:09:18]És ami nagyon fontos, hogy itt jön be az, hogy megjelenik egy olyan dolog az állam részéről, vagy az állam bizonyos alkalmazottai, vagy korábbi alkalmazottai részéről, ami már tudatos.

[00:09:31]Ez ugye a korrupció.

[00:09:31]Hát nem véletlen talán, hogy a az Energol első, vagy nem is tudom, hogy az első, de hát a 90-es évekbeli egyik vezérigazgatója az Csikós József volt, aki korábban a Belügyminisztérium adatfeldolgozó hivatalát vezette.

[00:09:49]Tehát elég jó rendőri kapcsolatokkal rendelkezett.

[00:09:57]És hát itt van csomó dolog, ami nehezen megmagyarázható, tehát hogy nem elég az, hogy volt egy ilyen kiskapu, vagy volt egy ilyen tulajdonképpen legális lehetőség, hogy a két üzemanyag típus ára között volt egy ilyen hatalmas nagy különbözet, hanem még ezt meg is fejelték a halasztott vámfizetéssel, ami azt jelentette, hogy valami behozott üzemanyagút után, amit importáltak, nem kellett azonnal megfizetni a vámot.

[00:10:28]Most mondanom se kell, hogy soha nem fizették meg ezután a vámot.

[00:10:33]És hát az egyik ilyen ezzel foglalkozó riportban, illetve jelentésben az van, hogy például halasztott vámfizetésnél először benne volt egy ilyen a rendeletben, hogy hát valóságos székhellyel kell rendelkezni, tényleges székhellyel annak a cégnek, amelyik halasztott vámfizetést akar igénybe venni.

[00:10:56]És utána ez a követelmény vagy kritérium, itt szó szerint úgy írták, hogy nehezen meghatározható okból kikerült a rendeletből.

[00:11:06]Na most itt eleve egy olyan történet van, ami szintén nagyon nehezen megmagyarázható.

[00:11:17]Ezzel kapcsolatban is én adtam be adatigénylést.

[00:11:19]Ögy a 90-es évek elejétől a a titkosszolgálat, a rendőrség, a vámőrség, az adóhivatal legkülönbözőbb ilyen ellenőrző szervek folyamatosan jelentették, hogy baj van.

[00:11:38]Tehát, hogy óriási összegek, nem vagy kiesnek, be se kerülnek a költségvetésbe.

[00:11:44]És ami nagyon érdekes, hogy nem történt meg az dolgot kiigazították volna.

[00:11:49]Tehát nyilván úgy lehetett volna kihúzni ennek a dolognak a méregfogát, ha egyszerűen a az adókülönbözetet megszüntetik, tehát akkor nincs értelme csalni.

[00:11:58]És felállítottak még egy ilyen testületet is, hogy gazdaságvédelmi bizottság.

[00:12:03]Volt az Antal kormány idején volt ugye ez az első szabadon választott kabinet idején a rendszerváltás éveiben.

[00:12:15]Mindenféle ilyen szakértői testületet meg gazdaságvédelmi bizottságot, ilyen tárcak bizottságokat.

[00:12:19]És egyértelműen javasolta ez a bizottság, hogy hát ezt meg kell szüntetni, ezt a ö adó különbözetet.

[00:12:29]meg hát ugye szigorítani kellett volna a halasztott vámfizetésnek a szabályait.

[00:12:33]És akkor egy ilyen kitétel szerepel ott a végén már ilyen miniszteri, tehát ilyen kormányszintű értekezetek zajlottak ebből.

[00:12:41]És volt egy ilyen pont az egyik ilyen előterjesztésben, hogy a különbözetet az adó sávokban meg kell szüntetni.

[00:12:49]És van egy ilyen mondat a dokumentumban, hogy ezt a pontot külön kérésre töröltük.

[00:13:00]Na most én adatigényléssel fordultam ugye a miniszterelnökséghez mind az előző mind a jelenlegi kormány idején.

[00:13:10]Tehát megkérdeztem, hogy ezeknek a testületeknek a jegyzőkönyveit meg anyagait azt kikérheten-e.

[00:13:19]Most az előző kormány idején nem is válaszoltak.

[00:13:20]annyi változás történt, hogy most érkezett egy válasz a miniszterelnökség részéről, hogy az adatigénylésemet visszautasították, hogy nem ők kezelik az adatot.

[00:13:33]Akkor megkérdeztem tőlük, hogy akkor hol mely kormányzati szervnél található meg ez az adat?

[00:13:39]fogok még mondani számodatokat is, de látható az, hogy ezt valamiért nem akarták megoldani.

[00:13:47]1995-ig 95-re jutottak oda, hogy szigorították a halasztottvánfizetést és ezt az adókülönbözetet egyszerűen megszüntették.

[00:13:59]Most az nagyon nagyon jó kérdés, hogy miért kellett addig várni, amíg óriási vagyonok keletkeztek úgy, hogy akkor egy rendőrnek meg egy közszivataloknak a fizetése hát nem volt túl magas.

[00:14:10]Most ez a valakinek nagyon nagy vagyona van, a rendőrt meg nagyon rosszul fizetik.

[00:14:16]Hát ez önmagában a korrupció melegárja.

[00:14:17]Az aktualitásokról szólva, ugye az nem titok, hogy azért beszélünk most erről, azért készül el ez a podcast, mert neked 2026-ban idén már több cikked jelent meg az átlátszón ebben a témában, és te nagyon régóta ebben utazol.

[00:14:34]Miért aktuális ez most újra?

[00:14:38]Hát most az aktualitását tulajdonképpen az adja, hogy fény derülhet vagy fény derülhetne számos olyan dologra, amire korábban nem kaptunk választ.

[00:14:47]Tehát azt tudni kell, hogy 2000-ben, tehát 10 évvel ezután a olajszőkítés után, amikor a kár már megtörtént, tehát azzal már csinálni nagyon sok mindent nem lehetett.

[00:15:04]és eljut és ráadásul ugye tehát van volt ugye ez a szakasza a történetnek amikor ugye a vagyon felhalmozódott, megszüntették.

[00:15:16]Nem véletlen, hogy a gyilkosságok, a robbantások, a leszámolások utána kezdődtek, hiszen ebből már nem lehetett pénzt szerezni.

[00:15:23]aki ebből szerezte a pénzét az alvilágban, a szervezett bűnözésben, az elkezdett menni mondjuk más területek irányába, és ezek nyilván már egy máshova akarta beforgatni, vagy befektetni a pénzét.

[00:15:36]Ez nyilván érdeksérelmet okozott, a rendőrség is utólag már elkezdett késéssel, csúszással, de elkezdett nyomozni.

[00:15:53]És ugye ekkor történt az, hogy akadt már egy tanú is, a Boros Tamás néven elhíresült Boros József Károly, aki hát ehhez a körhöz tartozott, nem pont az Energol körhöz, de a Energol körhöz szorosan kapcsolódó KTIR társasághoz, amit egy Radnai László nemrég elhunyt személy vezetett, aki hát szintén így a szervezetbűnözéshez kötődött, és ő azért ért egy vallomásban, amit videóra is rögzítettek, elég sok mindent elmondott erről.

[00:16:27]És ugye az Aranykéz utcai robbantás, talán sokaknak ismerős, őt ott gyakorlatilag felrobbantották és gyakorlatilag ezzel így meg a már korábbi eseményekkel is elindult gyakorlatilag egy leszámolás sorozat.

[00:16:46]Na most ugyanúgy mint az olaj szőkítést, itt se talált a rendőrség senkit, tehát se az olajszőkítés eredeti tettesei vagy legnagyobb haszonélvezői nem akadtak horogra, de a gyilkosságokért, a leszámolásokért ö felelős embereket sem sikerült elfogni.

[00:17:07]Na most ezután jött ugye a harmadik fázisa ennek a történetnek, amikor a vagyont megpróbálták legalizálni, vagy valamilyen módon tisztára mosni.

[00:17:22]Na most nagyon érdekes egyébként a az Energol esetén, hogy magáért, a gazdasági bűncselekményekért igazából nem nagyon sikerült senkit felelősségre vonni.

[00:17:35]Tehát a Portik Tamás, amiért most börtönben ül, az nem az eredeti történet, az olajszűkítés vagy az olajozás.

[00:17:42]Ő azért ül börtönben, mert bizonyos ehhez kapcsolódó gyilkosságok, vagy ehhez kötött gyilkosságoknak a felbújtójaként nevezték meg.

[00:17:56]De hát maga az eredeti történet, amikor az Energ megpróbálták felelősségre vonni, az elég komikus, vagy ilyen mármár ilyen tényleg ilyen tragikumikus groteszk vagy szűreális elemeket sem nélkülözött.

[00:18:09]Itt most szó szerint idézem a Dezső András könyvét, hogy ez a 2003-ban kezdődött ez a tárgyalás, és 2007-ben bohózatba fulladt, mert az ügyészség a saját vádirata mögül hátrált ki.

[00:18:23]Sőt, a váthatóság szinte védte az energosokat, mondván a cég pénzügyei átláthatók és tiszták voltak.

[00:18:36]I illetve, hogy az Energ annak idején az APEC és a VPOP, tehát az adó és a vámhatóság is ellenőrizte, és soha nem találtak semmi szabálytalanságot.

[00:18:42]Na hát a bíró erre azt mondta, hogy hát a vádira több lényeges körülményt nem tartalmazott, nem felelt meg az alapvető feltételeknek, és a bíró az súlyos kritikával illette az ügyészség munkáját.

[00:18:57]Hát valószínűleg ez okozta azt, hogy ezért a gazdasági bűncselekményért nem tudták elítélni őket.

[00:19:04]Most, hogy mi adja az aktualitását, az az, hogy tehát például ki volt, feltettem a kérdést már az egyik cikkemben is, hogy ki volt 2003-tól 2007-ig a vádemelés éveiben, meg a tárgyalás éveiben.

[00:19:22]Ennek a dolognak a legfőbb felelőse, először mint legfőbb ügyész, aztán meg a büntetőbírósági ügyek főosztályának a vezetője, Polt Péter.

[00:19:29]Tehát, hogy ez ugye és ezekben az években a először a rendőrség legfőbb szakmai vezetője, később pedig belügyminiszter, aztán meg elég sokáig Pintér Sándor volt.

[00:19:41]És hát mivel ugye nem jutottak semmire ezen a nagyon sokáig ezen a büntető jogi úton, most itt tudok mondani néhány számot, tehát 2000-ben, amikor összeült ez az olajbizottság, aminek az iratairól majd lesz még szó, 91 és 99 között 4300 olajhoz kapcsolódó bűncselekményt követtek el, és 340 vádlott Ott voltak itt valamilyen börtönbüntetésre ítéltek.

[00:20:17]Na most ezen várlottak közül egy azaz egy rendőr volt és egy az egy darab minisztériumi tisztviselő.

[00:20:27]Tehát gyakorlatilag tudjuk, hogy a világon mindenütt a szervezett bűnözés ilyen szinten, ilyen nagyságrendben nem lehetséges valamilyen fajta politikai, hatósági, rendőrségi korrupció nélkül.

[00:20:44]De hát ezeket nem derítették fel.

[00:20:44]És akkor 2000-ben indult egy olajbizottság, tehát egy parlamenti vizsgálóbizottság.

[00:20:56]Erről, bocs, erről mindjárt kérdezek.

[00:20:59]És bocs, hogy közbevágok.

[00:21:02]Úgy fogalmaztál, hogy nem sikerült felelősségre vonni egy csomó érintettet, fogalmazzunk így.

[00:21:12]Nem sikerült, vagy nem volt rá politikai akarat?

[00:21:14]És anélkül, hogy bármit sugalmaznék, mert azért ez egy komoly téma, az elmúlt 16 évben még mindig nem sikerültek a felelősségre vonások, vagy nem volt rá politikai akarat, vagy mondjuk relevanciája nem volt?

[00:21:30]Hát ugye a lényeg a történetben az, hogy ha van politikai akarat, akkor a politikusnak azt is be kellett volna vállalnia, hogy bevallja a hibáját.

[00:21:41]Tehát például ugye magának az oknak a megszüntetése is azért nem történt meg, mert akkor ugye be kell ismerni, hogy hibáztunk.

[00:21:48]Tehát az első kormány idején, az Antal kormány idején erre nem került sor.

[00:21:53]Ez egy következő kormány idején 95-ben került sor.

[00:21:55]A másik pedig az, hogy hát, hogy mondjam, a korrupció az valószínűleg kiterjedtebb volt annál sem, hogy egy darab korrupt rendőrt tudtak elítélni.

[00:22:09]Én beszél folytattam ezzel kapcsolatban háttérbeszélgetést.

[00:22:14]mondta nekem egy forrásom, hogy hát amikor felvetődött ez, hogy ugye nemzetbiztonsági ellenőrzésnek kell alávetni a rendőrséget, akkor volt olyan rendőri vezető, aki azt mondta az ellenőrzést végző személynek, hogy figyelj, oké, csinálhatunk ilyen ellenőrzést, csak akkor majdnem a teljes kapitányság, a kapitányság teljes állományát el kell majd bocsátani.

[00:22:41]Tehát, hogy olyan mértékben voltak érintettek.

[00:22:43]Hát most, hogy mennyire akartak úgymond a hatóságok, tehát mondjuk a Polt Péter által vezetett ügyészség együttműködni.

[00:22:53]Pont a amikor az olajbizottság megalakult, akkor lett éppen Polt Péter a legfőbb ügyészség vezetője először 2000-ben az akkori legelső Orbán kormány idején.

[00:23:04]És hát ugye folyamatosan kérte a bizottság egy úgynevezett olajtérképet, a cégek, személyek körét, személyi összevonódásokat dokumentáló úgynevezett olajtérképet.

[00:23:17]Na most a bizottság, a kormánypárti, tehát a fideszes többség által megválasztott és kormánypárti többségű bizottság állapította meg, hogy az ügyészség által átadott anyagok nem tartalmazták azokat az adatokat, amelyeket a bizottság kért.

[00:23:29]Egyáltalán nem tartalmazták a tulajdonosi kört, amit a feladat abszolút lényeges eleme volt.

[00:23:38]Tehát itt majd szerintem szó fog esni nem csak az ügyészség, hanem a rendőrség, illetve az akkori rendőrfőkapitány, majd belügyminiszter Pintér Sándor szerepéről is.

[00:23:51]De én azt, hogy milyen volt a hozzáállás, azt az egyik cikkemnek a a cikk a riportorozatom egyik részének a címével tudnám leírni.

[00:23:59]a forráson mondta ezt, a rendőrség kereste Portikot, de mindig olyankor, amikor nem volt ott.

[00:24:07]Tehát, hogy nyilvánvaló például az egyik Portikhoz eléggé közelálló, vagy az ő tevékenységére nagyon közeli rálátással rendelkező forrásom is azt mondta, hogy nyilván Portik neki vagy nekik se mondta azt, hogy milyen kapcsolata van vagy lehet, de ez egy érdekes történet, hogy mindig akkor keresték, amikor éppen nem volt ott.

[00:24:26]És hát a cikkemnek az egyik ALV-t is érdemes idézni, hogy vajon melyik rendőrtábornokot rúgták ki korrupció miatt.

[00:24:37]Ög Pintér Sándorról van egy ilyen történet, amit még a Dezső András kollégám írt meg, hogy országos főkapitányként egyszer egész nap az irodájában ült és nem jött ki, csak hogy ne kelljen találkozni az odakint várakozó titkosszolgával, aki a rendőrségi korrupcióval kapcsolatban szeretett volna átadni dokumentumokat.

[00:24:59]Na most én kíváncsi lettem rögtön, hogy vajon mi lehetett ezekben a dokumentumokban, és a forrásom révén legalább addig eljutottam, hogy hát ezekben a dokumentumokban olyan információk voltak, amik egy nagyon magas rangú rendőri vezetőre vonatkoztak, és itt szó szerint idézem a forrásomat.

[00:25:17]Az illető rendőrtábornokot később aztán elbocsátották a testülettől, de semmiféle feljelentés, büntetőeljárás nem történt ellene.

[00:25:26]És ez nem kirívó egyedi eset.

[00:25:26]a titkos szolgált, valamint a rendőrség belső elhállítása, és nem egyszer járt hasonlóan.

[00:25:32]Tehát most konkrétan megint a Dezső Andrást tudom idézni, hogy országos kapitányként főkapitányként a Pintérszer konkrétan megtiltotta a belső elhárítás munkatársainak, hogy belépjenek egy rendőri objektumba.

[00:25:47]Na most ehhez képest elég vicces, hogy akkor például Ignác István dandár tábornok, az ORFK akkori bűnügyi főigazgatója konkrétan azt mondta, hogy természet, hogy tévedés az az állítás, hogy a szervezetbűnözés hidat vert a politikai élet magas szintű vezetőjéhez, vezetőihez.

[00:26:06]Konkrétan a tábornok azt mondta, hogy ez sem a konkrét bűnügyekben lefolytatott eljárások, sem a titkoszolgálati módszerkel gyűjtött információk nem támasztják alá.

[00:26:13]Na most ami újdonságot hozhatott volna ebbe a történetbe, hogy ugye ez az olajbizottság összeült, a jelentése maga az nyilvános.

[00:26:26]Érdekes módon a jegyzőkönyvek azok már nem teljesen, pedig a maguk az ülések azok nyílt ülések voltak.

[00:26:33]De mikor én utána néztem, akkor egy ilyen mondat szerepelt, hogy a bizottsági ülések nyilvános jegyzőkönyvei csak 2006-tól érhetők el.

[00:26:42]Tehát valamiért az sem volt fontos.

[00:26:47]Viszont volt ennek a bizottságnak egy forrásjegyzéke, tehát hogy milyen iratokat, dokumentumokat kértek be.

[00:26:55]És hát ezek között szinte mindegyiknél szerepelt az, hogy szigorúan titkos.

[00:27:00]De gondoltam, hogy hát eltelt azóta mégis egy huszonvalahány év.

[00:27:06]hátha már ezeknek a dokumentumoknak a minősítését, titkosítását feloldották.

[00:27:14]És az előző kormány idején én összesen négyszer írtam Pintér Sándornak, illetve az általa vezetett tárcának konkrét dokumentumokra rákérdezve, hogy titkosak-e még, hol vannak, megvannak-e, hozzáférhetőek-e.

[00:27:31]Nem is válaszoltak.

[00:27:31]Semmit nem válaszoltak.

[00:27:32]És most jön az érdekes csavar, ami aktualitását adja az egész történetnek.

[00:27:40]Lezajlott a kormányváltás.

[00:27:40]Én újra beadtam ezeket a kérdéseket, adatkikéréseket, és gyakorlatilag a négy aktából háromra azt mondták, hogy nem találják.

[00:27:50]Tehát, hogy a nyilvántartásban nincs nyoma, és ráad a 2015-ben eltűnt, vagy a 2015-ös eltűnt dokumentum.

[00:28:02]nem hanem négy ilyen tétel volt.

[00:28:03]Az egyik az ugye a 405-ös számú ukrán nyomozati anyag, aminél ráadásul megjegyzés rovatban az is szerepelt a bizottság forrás jegyzékében, hogy ez be sem érkezett természet.

[00:28:17]És ráadásul fel volt tüntetve felelősként Pintér Sándor, belügyminiszter, hogy neki kellett volna ezt eljuttatnia.

[00:28:25]És megkérdeztem Pintér Sándort a legillékesebbet, hogy miért nem érkezett be ez a dokumentum?

[00:28:28]titkos-e még, feloldották-e már, megvan-e még?

[00:28:31]Illetve volt még két másik rendkívül érdekes dokumentum.

[00:28:35]Az egyik a rendvédelmi szervek védelmi szolgálata.

[00:28:41]Az a gyakorlatilag a rendőrség belső elhárítása, tehát pont kifejezetten az ilyen ügyek, tehát a rendőri korrupció, visszaélések, belső összeférhetetlenségek, elleni ügyekben nyomoz, vagy folytat eljárást.

[00:28:56]A másik ilyen akta az a belső elhárítás, tehát a rendvédelmi szervek, védelmi szolgáltatnak a jelentései lettek volna.

[00:29:05]És volt ugye egy olyan, ami pedig a belügyminiszter kabinetfőnökének a titkos jelentése lett volna.

[00:29:14]Nyilvánvalóan az is olajügyben keletkezett.

[00:29:16]Erre a háromra azt mondták, hogy ezt nem találják, nem is szerepel a nyilvántartásban.

[00:29:21]Tehát valószínűleg nem véletlenül nem válaszolt korábban az előző belügyminiszter úr, nem voltak meg ezek az akták, és mivel neki kellett volna annak idején, vagy neki kellett ezt eljuttatnia, akkor valami feleletet azért adni kellett volna arra is, hogy hova tűntek ezek.

[00:29:35]És a 2015-ös, amiről kérdeztél, bocs, mindjárt rákérdezek arra is, hogyan lehetne Pintér Sándor felelősségét ebben az ügyben utólag több évtizeddel később akár megvizsgálni?

[00:29:48]Hát ugye ez ez a karaton vagy eszközök hiányán múlik?

[00:29:54]Hát most már ugye van egy olyan dolog, hogy bejátszik ugye az elévülés, tehát hogy nyilvánvalóan, ha korábban történt valami korrupció, akkor bárkit érintően, most ugye nem akarok én prejudikálni, hogy az kit érintett, lehet az egy bűncselekmény, a korrupció, de ugye az elévült.

[00:30:14]Viszont ugye van egy olyan dolog, hogy egy rendőrtisztnek, egy köztisztviselőnek nem elég büntetlennek lenni, fedhetetlennek kell lenni.

[00:30:25]Tehát azt például meg lehetne szerintem csinálni, hogyha akár utólag évekkel, évtizedekkel később az elévülési időn túl bebizonyosodik, hogy egy korábbi rendőri minisztériumi vezető érintett volt ezekben a dolgokban, azt meg lehet csinálni, hogy például a belügyminiszter, a jelenlegi országos rendőrfőkapitány visszavonja az ő rangját, megfosztja a rangjától, lefokozza, ha ő kapott egy kic kitüntetést, aki kitüntetésre érdemtelen, attól a kitüntetést vissza lehet vonni.

[00:31:03]Utólag akár ha neki volt valamilyen tudományos fokozata, díszdoktori címe, ha erre érdemtelenné vált, vissza lehet vonni, tehát jelképes szankciókatne alkalmazni.

[00:31:14]Másik dolog az, hogyha eltűnt egy irat, és nem lett volna szabad eltűntnie, vagy vagy eleve nincs meg, tehát illegális módon megsemmisítették, vagy szabálytalanul zúzták be.

[00:31:24]illetve selejtezték le.

[00:31:26]Ez is ugye hivatali visszaélés.

[00:31:29]Ezt is lehetne még ugye nyilván vizsgálni, bizonyítani.

[00:31:35]Ugye a 2015-ös történetben az az érdekes, hogy ez Orbán Péter, aki csak névrokona a volt miniszterelnök úrnak, akkori rendőrfőkapitány, titkos jelentése az olajbizottságnak.

[00:31:48]Na most gondoljunk bele, én tudom, hogy én történelem és politika elmélet szakon abszolváltam az egyetemen, de nem kell ehhez levéltárosnak lenni, ha bárkit megkérdezünk, hogy figyelj, van itt egy ilyen dokumentum, hogy az országos rendőrfőkapitány titkos jelentése a parlamenti bizottságnak, vagy a kormánynak.

[00:32:13]Szerinted ezt bezúzzuk, vagy ez egy esetleg egy köztörténetileg jelentős dokumentum?

[00:32:17]Hát mindenki azt mondaná, hogy ez jelentős.

[00:32:19]Hát ember nincs, aki azt mondaná egy ilyen fontos dokumentumra, hogy ezt zúzzuk be, tüntessük el.

[00:32:26]És jön még egy csavar a történetben, hogy a a aki tehát ma már azt se lehet megállapítani egyébként, legalábbis a ORFK, a Országos Rendőrőfőkapitányság közlése szerint, hogy ki rendelte el a bezúzást.

[00:32:44]De elvileg kaptam egy olyan választ, hogy ők egyeztettek ebben az ügyben a levéltárral.

[00:32:50]Tehát elvileg a levéltár ezt látta, és most jön a csavar.

[00:32:52]A levéltár ugyanis nem a konkrét dokumentumot érdemileg, tartalmilag, tételesen tekinti át és ellenőrzi.

[00:33:03]Ugyanis annyi dokumentum keletkezik, ők irattári tételszámokat látnak.

[00:33:08]Na most, hogy milyen tételbe sorolják be, milyen tételszámot adnak neki, az nyilván az adatgazda kompetenciája és felelőssége.

[00:33:20]Tehát gyakran a az, hogy a levéltárnak ezt úgymond megmutatták, az csak igazából egy formai eljárás, mert a levéltár nem tud mindent tételesen, tartalmilag végignézni.

[00:33:33]És ami nagyon érdekes, hogy kísértetiesen hasonló dolog történt egy másik minisztériumban, voltak katonai akták is, a hadseregen belül is voltak olajozással kapcsolatos visszaélések.

[00:33:47]Volt például az úgynevezett olajezredesek pere.

[00:33:48]Tehát érdekes, hogy rendőrből alig vontak felelősségre valakit.

[00:33:54]katonából összesen azt hiszem kilencet is, tehát katona tisztből, tehát ott valószínűleg még több dokumentum kellett volna keletkezzen erről.

[00:34:04]A honvédelmi miniszternek, az akkori honvédelmi miniszternek volt egy titkos jelentése.

[00:34:10]Én nem bocsánat, szintén 2015-ben járunk ekkor.

[00:34:14]Ugye ez szintén ugye 2000-es bizottsági meghallgatásra küldte be ezt a jelentést, vagy adta be az akkori honvédelmi miniszter, a kisgazda Szabó János, aki ugye akkor koalícióban volt a Fidesszel, a pártja, és ott az történt, hogy szintén az Orbán kormány idején zúzták be.

[00:34:35]2010-ben járt le a minősítése, és bezúzták 2011 márciusában, tehát szintén az Orbán kormányat.

[00:34:43]Én azt is megkérdeztem konkrétan, hogy kutató látta-e ezeket.

[00:34:49]Tehát kutatási engedélyt adtak be.

[00:34:52]Megnézte-e valaki ezt tételesen, és mondták, hogy nem.

[00:34:55]Tehát, hogy konkrétan kutatási engedélyt nem adtak ki, nem adtak be.

[00:34:59]Ö, tehát semmi ilyen nem történt.

[00:35:01]És ott is a Hovdelmi minisztérium vonalán is van egy ö hát egy ilyen érdekes történet, hogy volt egy másik akta is, és ott meg szintén azt mondták, hogy azt meg nem találják.

[00:35:13]Na mondjad csak, mit gondolsz, hogy miért vártak ezeknek a ennek a négy darab négy darab dokumentum volt ez az eltűnt dokumentum.

[00:35:22]Miért vártak 2015-ig ezeknek a bezúzásával?

[00:35:27]Hát mi volt 2015-ben?

[00:35:29]Jó kérdés.

[00:35:29]És ugye azt, hogy igazából 2015-ben vagy 2011-ben történt a bezúzás, azt mi én én csak onnan tudom, hogy velem ezt közölte-e az a szerv, amelyik ezt végrehajtotta.

[00:35:42]Fogalmam sincs, hogy ez ténylegesen akkor történtek.

[00:35:44]Kénytelen vagyok elhinni.

[00:35:45]Nyilván itt azért történhetett ez a körül vagy akkor, ugyanis előtte ez titkos dokumentum volt, minősített adat.

[00:35:56]feloldották a minősítést, és utána már ehhez bárki hozzáférhetett volna.

[00:35:59]Tehát azért bizonyos értelemben a bezúzás ilyen értelemben sürgőssé azért válhatott, mertogy attól kezdve már én is, vagy bármilyen kutató ezt ki tudta volna kérni, de nyilvánvalóan elébe mentek úgymond ennek a dolognak azzal, hogy a levéltár úgymond nem kérte, de a levéltár az úgy nem kérte, hogy ők csak egy számot láttak, ők csak egy ügycsoportot láttak, tehát ők is ugyanúgy, ahogy én kénytelen vagyok tudomásul venni a minisztérium tájékoztatását.

[00:36:31]Igazából a levéltárs se tud odamenni, hogy kérem szépen mutassák meg, hogy ez tényleg nem egy olyan akta.

[00:36:39]Itt a itt egyszerűen arról szól a dolog, hogy addig ezt korlátozottan lehet hozzáférni.

[00:36:44]Van egy még viccesebb sztori egyébként, amikor ez a bizottság ülésezett.

[00:36:49]Most a Tót Károly a bizottságnak az MSZP-s tagja, akkor ugye ellenzéki pártként, párt politikusként volt a tagja.

[00:36:57]Ezt egy Facebook posztjában köze is tette a napokban, hogy a Pintér Sándor által vezetett minisztériumból érkezett rengeteg dokumentum.

[00:37:07]Úgy fogalmazott, hogy ilyen ilyen szekrénnyi nagyságrendű történet.

[00:37:13]Tudomásom szerint ez ilyen négy-öt tételbe vagy aktába vagy doszéba volt így szétválasztva.

[00:37:19]És egyszer csak jött a kijelöltek egy helyiséget a bizottság tagjainak, hogy ott ők ezt megnézhetik.

[00:37:27]És akkor egyszer csak jött a futár pihegve, hogy az egyik dokumentumot visszakérjük, mert az mégsem szabad megnézni.

[00:37:35]Azt visszavitték.

[00:37:35]Tehát ez kicsit hasonló történet ahhoz, mint a 405-ös számú ukrán nyomozati anyag, hogy volt valami, amit odaadtak volna, vagy oda kellett volna adni, és aztán mégse adták oda vagy visszakérték.

[00:37:52]Erre vonatkozóan a Póvai Gábor belügyminiszter úrnak én most adtam be egy adatigénylést, hogy ebben az ügyben, hogy kiadtak valamit, amire ők mondták, hogy nem lett volna szabad kiadni, visszakérték, és ezt egy korábbi bizottsági tag állítja.

[00:38:09]Erre vonatkozólag keletkezett-e bármiféle vizsgálat?

[00:38:13]Vizsgálták-e, hogy történt-e titoksértés?

[00:38:15]megvan-e még ez a dokumentum, ez a titokzatos odajuttatott, aztán mégis csak ö ö eltűnt ö vagy vissza visszavitetett ö dokumentum?

[00:38:28]Tehát ugye az egy nagyon érdekes kérdés egyébként, hogy volt egy illető egy akkori rendőrtábornok, aki megjelent volna a bizottság előt, vagy beidézték őt.

[00:38:44]Ő a rendvédelmi szervek védelmi szolgálatának a belső elhárításnak a vezetője volt.

[00:38:48]Külföldi útja miatt sajnos nem tudott megjelenni.

[00:38:50]Most ez is olyan, hogy ugye ezt kénytelenek vagyunk elhinni, hogy neki külföldi útja volt.

[00:38:56]Nem tudom, meddig tartott ez a külföldi út, mert a bizottság hónapokon át ülésezett, de valamiért ő nem ment oda be.

[00:39:05]És itt idézném is idéznék is tőle valamit.

[00:39:12]Ugye Dezső Gyula tábornok, a rendvédelmi szer védelmi szolgálatának vezetője azt mondta, konkrétan a az Energol vezérigazgatója, tehát a, hogy mondjam, a az olajszőkét és csatahajójának vagy vezérhajójának a ügye kapcsán azt mondta szó szerint, hogy ezáig nem merült fel olyan személy neve ezzel kapcsolatban, vele kapcsolatban, Csikós Józseffel kapcsolatban, aki a BM vagy a rendőrség állománya ában dolgozik.

[00:39:47]Most erről például konkrétan tudom, hogy nem igaz, vagy nem felel meg a valóságnak.

[00:39:49]Tehát a későbbi cikkeimben konkrétan meg fogom nevezni azt a személyt, aki kapcsolatban volt az Energolvezérigazgatójával és nagyon magas beosztásban vagy pozícióban a rendőrségen is korábban vagy egy időben, de valamilyen idő sávban ő a rendőrségen is pozícióban volt.

[00:40:14]Tehát ez konkrétan nem igaz, és ezt akkor már tudni lehetett.

[00:40:19]Ö konkrétan aikós József mondja el ezt a rendőrségen a kihallgatási jegyzőkönyvében.

[00:40:26]Az új információkról mindjárt kérdezlek.

[00:40:29]Sokszor emlegetjük itt ezeket a bizonyos 405-ös ukrán aktákat.

[00:40:31]Mik ezek?

[00:40:31]És te mikor találkoztál velük először?

[00:40:37]Hát én magával a témával úgy találkoztam, hogy az egyik cikkemnek megint a címét tudom idézni.

[00:40:45]Ezek szerint ilyen találó cíveket sikerült adnom.

[00:40:51]Az egyik cím az volt, hogy a az Oroszországba vezető szálakat mintha kiradírozták volna a portik ügyből.

[00:41:00]Egyébként nem csak az Oroszországba vezető szálakat, hanem a Szlovákiában vezető szálakat is, de fogalmazhattam volna úgy, hogy a postszovjet egykori szovjet térségbe vezető szálakat.

[00:41:11]Itt egyszerűen itt szerintem érdemes ezt is, hogyha már ha már ha már klasszikust, akkor ezt is idézzük pontosan.

[00:41:21]Tehát, hogy itt nyilvánvalóan az ukrán nyomozásra én azért kaptam fel a fejem, mert azért ennek a történetnek volt egy a volt Szovjetunióba vezető szála, tehát hogy megjelentek ugye Magyarországon a rendszerváltás után.

[00:41:37]Tehát ugye a szovjet állam, elég sok szovjet állampolgár volt itt a rend a rendszerváltás előtt is ugye a hazánkban ideglenesen állomásozó szovjet csapatok.

[00:41:45]Tehát rengeteg embernek lett itt Magyarországgal kapcsolata a szovjet állampolgárok közül.

[00:41:49]És hát megjelent ez az úgynevezett posztszovjet szlávajkú bűnözés, oroszok, ukránok és hát a a a Portik Tamás által részben tulajdonolt vagy vezetett Energol tulajdonosai közül a Drobilic Gábor, azt például a Semjon Mogil javítse el, akit Szeak szoktak becézni.

[00:42:14]ők nagyon jó viszonyban voltak, és hát a a Aranykéz utcában később felrobbantott Boros Tamás néven elhíresült Boros József Károly.

[00:42:27]a vallomásában beszélt is arról, hogy Radnai Lászlónak a energal így összefüggésben meg kapcsolatban valamilyen kapcsolatban lévő konti kár egyik tulajdonosának például Semjon Jon Mogiljevics adott kölcsön 100 millió Ftot, hogy az olajos cégek révén be tudjanak szállni az olajozásba.

[00:42:52]Hát ezt Boros Tamás állította.

[00:42:54]Nyilván Szemjon Mogéjavics ezt cáfolja.

[00:43:00]De hát Dezső András ezt le is írja a könyvében, hogy Drobic, Ferencsik Attilla, akinek brazil volt a bec neeve, és Portik alkotta a vezető hármast.

[00:43:12]Közülük a Portik a szervezet védelmének irányítását látta el, és Drobilis tartotta a kapcsolatot Semjon Mogiljevicsel, az a Sevával, aki gondoskodott róla, hogy Oroszországból elegendő mennyiségű olajszállítmányt kapjanak.

[00:43:28]Na most ezért, hogy mondjam, a keleti akkor is volt egy ilyen fajta keleti nyitása, hogy így fogalmazzak az alvilágnak vagy akkor az alvilágnak volt keleti nyitása.

[00:43:37]És az látványos volt számomra, vagy nagyon érdekes volt, hogy korábban állandóan ezeket a postszovjet szlávajkú, orosz-ukrán származású bűnözőket, azokat elég sokat emlegették a rendőrségi hírekben, és hirtelen ezek valahogy így kikerültek a hírekből.

[00:43:57]Ö tehát amikor a portikot letartóztatták, bírósági elé állították, akkor erről az orosz szárról már semmiféle nem nagyon esett szó, és egy ilyen magyarázat született, hogy tulajdonképpen az oroszok ebben nem vagy kevésbé voltak benne, és csak a Portik volt az, aki ráfogta az oroszokra.

[00:44:22]Tehát, hogy engem meg elkezdett érdekelni azt, hogy ha ha egyszer mégis csak felmerült egy ilyen posztszovjet a Szovjetunióhoz fűződő szávaú szál vagy kapcsolat, akkor nézzük már meg, hogy mi ez.

[00:44:36]De hát a az egyetlen érvényes vagy hivatalos válasz arról szól, hogy ez az irat valószínűleg már megsincsen, vagy legalábbis a nyilvántartásban ők nem találják.

[00:44:58]Hát ugye az jó jó kérdés.

[00:45:01]Az az, amit például a következő riportjaim egyikében meg fogok írni, az konkrétan mondjuk egy rendőri szál, ami a Csikós Józsefnek, az Energol vezérigazgatójának a vallomásán alapul.

[00:45:19]Tehát ő konkrétan a rendőrséghez kötötte valamilyen módon, ilyen módon az Energolt a vallomásában.

[00:45:27]Na most itt tulajdonképpen nem is az a kérdés, tehát nagyon ú olyan új nevet vagy új szereplőt találunk meg találhatunk még, nem is az az, ami igazán titok itt, hanem az, hogy ezeknek a szereplőknek mi volt a pontos szerepe.

[00:45:47]Tehát most ez egy nagyon érdekes történet, hogy most a nyilván ugye a parlament élén is úgymond nem csak kormányváltás történt, de hát a parlament vezetése is kicserélődött.

[00:45:56]a parlament irattárában is őriznek ma még titkos dokumentumokat az olaj bizottság irat anyagából.

[00:46:04]két ilyen titkosító dokumentum is van, és én a házelnökasszonytól kértem, hogy nem lehetne esetleg ezt feloldani.

[00:46:16]Az egyik az 2029-ig, a másik meg azt hiszem, hogy mindjárt meg is nézem pontosan 2042 december 31-ig szól, és hát azt mondta a házelnökasszony, illetve a a parlamentnek a biztonsági vezetője, hogy a titkosítókhoz, az adatgazdákhoz, vagyis a alkotmányvédelemhez, tehát a titkoszolgálathoz, illetve az országos rendőrfőkapitánysághoz fognak fordulni, hogy nem-e lehetne-e, vagy egy ilyen indítvánnyal, és mind a két testület mondta, hogy nem, nem lehet.

[00:46:50]Na most roppant érdekes helyzet, mert ugye 2026-ot írunk, tehát most nehezen tudom azt elképzelni, hogy 2029-ben jár le a titkosítás, de ha most 2027-ben már valaki azt olvassa, az hú de veszélyes, de 2029-ben már nem lesz veszélyes.

[00:47:08]Tehát azért ezt nehezen tudom elképzelni.

[00:47:09]A másik, ami érdekes, az a politikának a titkosításhoz való hozzáállása.

[00:47:15]Tehát szerintem az elég bizalmas információ volt, amikor 2008-ban a titkosszolgálat akkori vezetője és műveleti igazgatója találkozott a szervezetbűnözés akkori egyik legismertebb arcával, Portik Tamással, és hosszan beszélgettek.

[00:47:34]biztos, hogy keletkeztek ott érzékeny, szenzitív adatok, de a Fidesz kormány, mivel ez ugye az előző kormány által kinevezett embereket érinthette esetleg kínosan, 2013-ban az egészet nyilvánosságra hozta.

[00:47:46]Ez nem érdekes, hogy 2008-ban keletkezett adatnál nem veszélyes az, hogy nyilvánosságra kerül öt évvel később.

[00:47:53]2000-ben keletkezett adatnál 25 évvel később is veszélyes, hogy az nyilvánosságra kerül.

[00:47:58]Vagy most például a 2006-os ö ö 2006-os, mindjárt mondom, 2006 őszi ö zavargásuk idején történt kormányülések jegyzőkönyveit is nyilvánosságra hozták.

[00:48:17]Tehát meg most nyilvánosságra hozzák az ügynökaktákat.

[00:48:20]De hát könyörgöm, az ügynökakták között olyan is van, olyan szerencsétlen ember, akit mondjuk 1974-ben egyetemistaként megzsaroltak.

[00:48:30]két évig jelentett, soha a büdös életben pártba nem lépett be, kormányhoz nem volt köze, semmilyen soha életében nem politizált.

[00:48:38]Most már a békés nyugdíjas éveit éli, és akkor most ki fog derülni róla egy teljesen magánemberről, aki soha politikához nem kötődött, hogy ő ügynök volt.

[00:48:47]Tehát ezt nyilvánosságra szabad hozni, hogy egy tök magánember, aki soha bűncselekményt el nem követett, semmi köze nem volt, tulajdonképpen ő is áldozata volt ennek a zsarolásnak, így szervezték be.

[00:48:58]Ő most olvasgatható lesz ott, hogy ő most mit csinált, meg mit jelentett, vagy hogy jelentett.

[00:49:03]Ugyanakkor az, hogy egy közpénzből fizetett, közhatalmat gyakorló, rendvédelmi, titkosszolgálati, kormányzati szervet vezető ember milyen titkos jelentést adott egy ö parlamenti bizottságnak?

[00:49:18]Az titok, vagy meg sincsen.

[00:49:18]Tehát, hogy ő ebből a szempontból azért ezek szerintem roppant érdekes dolgok.

[00:49:28]Az, hogy az újságírók meg a történészek szempontjából miért lenne fontos ez a kérdés.

[00:49:33]Az azt hiszem, hogy nem szorul mélyebb tisztázásra, de mit gondolsz, hogy a nyilvánosság szempontjából az aktanyilvánosság miért lenne fontos?

[00:49:41]Miért lenne fontos megismerni vagy megismerhetővé tenni ezeket az iratokat?

[00:49:46]Az akta nyilvánosság azért lenne fontos a nyilvánosság számára ezt úgy tudom megmagyarázni, hogy mindig vannak ilyen aktuális ügyek.

[00:49:56]Vannak aktuális ügyek.

[00:49:59]Ez jellemzően úgy szokott lenni, ugye ezt most látjuk is mindig, hogy ilyen az előző kormány idején is így volt, most is így van, jövőben is így lesz.

[00:50:06]Szerintem ez egy majdnem, hogy egy ilyen örök érvényű történet.

[00:50:08]Viszik az embert vezetőszáron, bilincsen, előállítják nagy csinradatra, minden megvan.

[00:50:17]Utána viszont ugye amikor már nyomozni kell, bíróság elé kerül az ember, az már unalmas.

[00:50:23]Tehát egy bírósági tárgyalás, én rengeteg bírósági tárgyaláson ültem, amikor sok ezernyi oldalnyi aktákat ott olvasgatnak fel, meg lepedőnyi hosszúságú vádiratokat, az unalmas.

[00:50:31]És ott már nagyon gyakran az van, hogy megáll a tudomány.

[00:50:35]Tehát megbilincselni, bevinni, előállítani, látványosan csinálni egy ilyen látványpékséget, az oké.

[00:50:42]És a a bűnös ember is mindig arra játszik, hogy amikor a közvélemény valamiért el el elene hergelődik, és hirtelen egy nagy negatív értelemben vett hype lesz körülötte, [horkantás] akkor nem tud mit csinálni, akkor lefekszik a földre magzati pózba, ki kell várni azt, hogy ez elmúljon.

[00:51:02]Amikor töm népharag van.

[00:51:02]Viszont ha ezt megússza, és később a nyomozás meg a bíróság során nem lehet bizonyítani, vagy a vádak egy része megdől, akkor szép lassan kiderülhet, hogy egy enyhébb ítélettel megsza.

[00:51:18]És még ennél is könnyítettebb pálya az, ha el se jut a dolog bíróságig, akkor az ember úgy érzi, hogy megúsztam.

[00:51:28]Tehát, hogy nincsenek már tétje, a tömeg sem foglalkozik vele, senkit nem érdekel.

[00:51:35]És ugye a legtöbb ügyek ez a karrierje, hogy van egy nagy látványos felbuzzdulás, vigyék el vezetőszáron, kapják el, nyomozzák ki, de akár elkapják, akár nem, egy idő után ezek az ügyek elülnek.

[00:51:48]Tehát én az átlátszóra készítettem interjút a döglött akták osztályának a vezetői, korábbi vezetőjével, Kovács Lajos nyugállományú rendőrzredessel.

[00:52:00]Ugye szokták mondani, hogy a újságíróban is, meg a rendőrben is kétféle típus van.

[00:52:07]Persze ez általánosítás meg sztereotíp, de van a forrónyomos meg a döglött taktás.

[00:52:13]A forrón nyomos ugye az, aki a aktuális ügyre ugrik rá, és a rendőrnél is, a rendőr is tudja, hogy a a díjat, az előléptetést, a fizetésemelést azt hozza el, ha ő gyorsan megoldja.

[00:52:26]Akár helyesen oldja meg, akár helytelenül, akár ártatlan az ember, akár bűnös, gyorsan meg kell oldani, mert a a politika ezt követeli.

[00:52:36]A döglött taktás nyomozó meg a döglött taktás újságíró az így piszmog, szöszmötöl, mindenféle poros iratokkal.

[00:52:45]De alapvetően itt az a lényeg, hogy azt hiszem, hogy ezt ezt Puzsé Róbert mondta.

[00:52:52]Ha nem, akkor ha nekiulajdonítom, és nem ő mondta, akkor elnézést kérek tőle, de ő is, ő is mondhatta volna, én ráemlékszem.

[00:53:00]Ő mondta egyszer azt, hogy beszélgetett egy ilyen háborgó Fidesz hívővel, aki mondta neki, hogy de hát hogy lehet az, hogy a Gyurcsányt meg a 2006 őszi atrocitásokban vétkes rendőrtábornokokat nem vonják felelősségre, és ezek meg fogják úszni.

[00:53:26]És a puzsérre azt mondta, hogy azért van ez így, mert akik most hatalmon vannak, azok azért engedik a megúszást, mert tudják, hogy ez az egyetlen esély arra, hogy ők is meg fogják úszni.

[00:53:39]Tehát, hogy én azt gondolom, hogy itt azért elég sok félnivaló, tehát arról beszélünk, hogy új dolog mi fog kiderülni, akkor tudok hozni egy párhuzamot ezzel kapcsolatban.

[00:53:53]Ö az Epstin akták, Jeffrey Epstein nevét azért elég sokan ismerik, ugye különböző szexuális bűncselekményt hozták nem csak őt, de hát ugye a a brit uralkodóház egyik tagját, meg rengeteg illusz személyiséget kapcsolatban.

[00:54:11]És itt van egy olyan történet, amiért nem akarják szerintem azt, hogy egy nyilvánosságra kerüljön, akkor sem, ha nem bűnösök.

[00:54:18]Tehát az epstin aktákban kiderült, hogy rengeteg ember volt levelezésben vagy kapcsolatban EPSinnel, de ezek az emberek nem követtek el szexuális bűncselekményeket.

[00:54:31]Annyi történt, hogy ő az Estinnel valamilyen kapcsolatban volt, mint egy ilyen úgymond emberbarát, filantróp milliárdossal, aki támogatta valami nonprofit projektjét.

[00:54:41]És ez a portikra is igaz, tehát hogy azokban a akár a lehallgatási felvételekben, akár a Portik által készített felvételekben, mert nem csak a rendőrség, hanem az alvilág is készített felvételeket, Portic gyakorlatilag minden találkozását rögzítette.

[00:54:58]Na most ugye előkerült például egy olyan fénykép, ahol ő egy helyiségben, vagy egy rendezvényen van Rogán Antallal.

[00:55:07]Semmit nem csinálnak együtt, nem beszélgetnek együtt, de mégis rohadt kínos.

[00:55:11]egy politikusnak, hogy egy többszörösen gyilkosságokért elítért bűnözővel szerepel egy fényképen.

[00:55:16]Ez megtörtént ugye más politikusokkal is már.

[00:55:21]Itt is ugye az van, hogy magyarázkodni kéne.

[00:55:25]Tehát hogyha nyilvánosságra kerülne az, hogy mondjuk Portik Tamással mennyi ember volt kapcsolatban, mennyi ember volt bizalmas kapcsolatban.

[00:55:34]Tehát most gondoljunk el, hogy a Portik, amikor ugye az utolsó fázis előtt, amikor letartóztatják, ő igyekezett, ahogy mondani szokták, legalizálni magát.

[00:55:44]Tehát akkor ő már úgymond a pénzét próbálta a legális üzletekbe fektetni.

[00:55:52]Hát az egyik kedvenc filmem a zuhanórepülés, ami egy gengster film.

[00:55:57]Annak a úgymond hát nem tudom, ilyen technical advisor vagy nem tudom, hogy nevezik ezt, valamilyen gyártási tanácsadója.

[00:56:03]A stáblistán szerepel Portik Tamás neve, vagy a Kaméleon című filmben is ő nyújtott valami ehhez hasonló gyártási tippeket.

[00:56:15]próbált így beszállni a filmiparba, és rengeteg emberrel beszélgetett, akiknek ma már ez nagyon kínos lehet.

[00:56:23]Erről persze bizonyos értelemben a közélet meg a közszereplők tehetnek, mert kialakult egy olyan karaktergyilkos világ, ahol teljesen mindegy, hogy mit csinálsz.

[00:56:33]Rákerülsz valakivel egy fényképre, beszélgetsz valakivel, téged kapcsolatba hoznak vele, és megindul ellened egy gépezet.

[00:56:43]Hát ugye ezt a gépezetet egyebek között pont a Portik Tamással egy fényképen is szereplő Rogán Antal működtette itt hosszú éveken keresztül.

[00:56:54]És ennek ugye pont az a lényege, hogy általánosítás.

[00:56:55]De én egyetlen kérdést teszek fel így a végére, ha tényleg az igaz, hogy ezen az egy árva szerencsétlen rendőrön kívül itt senki nem volt benne, senki nem tudott semmit, ö rendőri korrupcióról hát most bocsánat, tehát az egészségügyben van korrupció, volt korrupció, úgy nevezzük, hogy hálapénz.

[00:57:18]Most életszerű lenne az, hogyha azt mondanánk, hogy erről az orvosok nem tudtak, és senki nem tudott semmit arról, hogy ott orvos orvosok pénzeket fogadnak el.

[00:57:27]Hát ez nyilvánvalóan senki nem hinné el.

[00:57:29]Tehát itt a a ebben a védelmi szolgálat vezetőjének a nyilatkozatában is az szerepel, hogy nem merültek fel rendőri szálak.

[00:57:37]Csak én akkor azt nem értem, hogy miért nem lehet nyilvánosságra hozni akkor a jelentéseket.

[00:57:44]Én is fejezek egy utolsó kérdést.

[00:57:44]Van-e olyan dokumentum vagy információ, ami hogyha kiderülne, akkor szerinted alapvetően átiltna mindent, amit az olajaktákról tudunk?

[00:57:54]Én úgy fogalmaznék, hogy esetleg ha tényleg azok az információk, bár ugye mit mit reméljünk, mondjuk egy kormányülési jegyzőkönyvtől nézegettem ezeket a 2006 őszi jegyzőkönyveket.

[00:58:08]Hát körülbelül ilyenek voltak benne, hogy felhívom a minisztereket, hogy frissítsék a minisztériumok honlapját időben, mert elavultak meg hát mit tudom én, körülbelül ilyen közhelyek voltak benne, hogy a miniszterek a nemzet javára tevékenykedjenek körülbelül.

[00:58:20]Tehát, hogy ez nem túl érdemi dolog, de ha vannak olyan iratok, ahol érdemi dolgok vannak, nem is feltétlenül az, hogy valakit elvisznek bilincsben, de bálványok dőlhetnek le.

[00:58:34]Tehát például ugye ez az Antal kormány idején történt.

[00:58:41]Én nem állítom egyébként, azt koránt sem állítom, sőt, hogy ebben mondjuk MSZP-s vagy SZDS-es politik párthoz vagy politikához köthető emberek ne lettek volna benne vagy ne lett volna ebbe benne jócskán a másik oldal is.

[00:58:55]Tehát ez egy ilyen, ahogy az átlátszós cikkekben szokták mondani, nagy koalíciós mutyi volt.

[00:59:02]Tehát azért itt mindenki valamilyen szinten mi nekem úgy fogalmazta meg ezt az egyik politikus, hogy minden pártban vannak olyanok, akik korruptak, és minden pártban vannak olyanok, akik harcolnak a korrupció ellen.

[00:59:11]De abban az értelemben bálványok dőlhetnének le, hogy például Antal József ma már egy bálvány.

[00:59:21]Bálvány a Fidesz szemében is, tehát Orbán Viktor is egy ilyen politikai előképeként, eszményképeként tekintett rá.

[00:59:28]És ugye Magyar Péter is sűrűn idézte Antal Józsefet, hogy én addig szolgálok, amíg a nemzetnek javára van, és addig akarok csak itt lenni.

[00:59:37]Tehát látszik, hogy a Magyar Péter is példaképének tekinti.

[00:59:41]És ugye hát a Marl Ferenc, aki a jelenlegi miniszterelnök úrnak a keresztapja, ő pedig az Antalkormánynak konkrétan tagja is volt.

[00:59:52]És ha kiderülne, hogy mondjuk ott az Antal kormányban bizonyos emberek érintettek voltak, akár tevőlegesen, nem lehet elítélni, mert vagy meghalt, vagy elévült a cselekmény.

[01:00:03]De én mindenképpen azt mondom, hogy itt a ami tét, hogy amikor az ember idős, ugye én 50 éves leszek jövőre, már én is kezdem egy kicsit ezt érteni, amikor az ember idős, bizonyos értelemben elkezdi így kifaragni a saját szobrát, akkor már nem az a fontos, hogy megússzam, hiszen megúsztam.

[01:00:21]Tehát elévült az ügy.

[01:00:21]Az a fontos, hogy én a saját szobromat kifaragjam, és már ki is faragtam, hogy én vagyok a nem tudom milyen legenda, rendőri legenda, politikusi legenda.

[01:00:32]És ebből azért a rokonaim meg a családtagjaim is, meg az örököseim, a politikai örököseim is profitálnak.

[01:00:38]És akkor ha jön egy ilyen történet, hogy alapvetően, hát most mondok egy példát ami ugyanígy átírta a dolgokat, úgy, hogy igazából újat nem feltétlenül kellett hozzá megtudjunk.

[01:00:48]A a a meu meg a Black Lives Matter meg ezek a dolgok átírták azt.

[01:00:54]Én nekem kedvenceim voltak a Young Flemingnek a James Bond regényei.

[01:01:01]Ma már nem tudom a kezembe venni anélkül, hogy rosszul ne lennék tőle, mert annyira szexista.

[01:01:08]Meg ahogy ott a nőkről beszélnek, az már engem zavar.

[01:01:10]Már már én érzek egy ilyen szekunder szégyent.

[01:01:16]És csak annyi történt, hogy megváltozott a világ.

[01:01:18]Ez átkonstruálta azt, hogy hogyan gondolkodunk mondjuk egykori kedvenc könyveinkről, bálványainkról, akár színészekről.

[01:01:26]Na most ugyanez a folyamat a politikába is végbe mehet.

[01:01:31]Szerintem itt az történhet, inkább azért kínos ez a történet, hogy bálványok dőlhetnek le.

[01:01:37]És egy utolsó gondolat, hogy érdekes az is, hogy kik nem jelentek meg a bizottság előtt.

[01:01:46]nem jelent meg például ugye Kövér László titkosszolgálati miniszter.

[01:01:49]És a a másikat azt szeretném idézni is, mert ott konkrétan igen igen, hogy kit idéztek be még?

[01:02:04]aki volt már azóta mind a két oldalon ugye a bizottság nem tudta meghallgatni Dr.

[01:02:10]Csimicska Lajost, az Adó- és pénzügyi ellenőrzési a volt elnökét, a hiveteli ideje alatti adózással kapcsolatos tapasztalatairól, a kialakult gyakorlatról, az ellenőrzésrendjének esetleges problémáiról, a aki a bizottság elítélő határozata ellenére sem jelezte távolléte indokát.

[01:02:28]Tehát ha azt kérdezzük, hogy most nyilván azt tudjuk egyébként, és ezzel zárom az egész történetet, hogy beszélgettünk erről, hogy Fidesz kormány, Tiszakormány, mi az, amiben egy kormány nagyon készséges, és mi az, amiben nagyon nem készséges.

[01:02:42]Ha bukott ellenfeléről kell kompromittáló információkat megosztani, amik valósak vagy nem valósak, nagyon készségesen szereti az újságírókat tájékoztatni.

[01:02:50]Ha telik az idő és saját magáról kellene már ügyekről beszélni, akkor hirtelen megszűnik ez a készségeskedés.

[01:02:57]Ez független korszakoktól, kormányoktól.

[01:03:03]Valószínűnek tartom, hogy itt mondjuk akár Kövér Lászlót, akár Simicska Lajost, azt kérdezhették volna a már a saját korszakukról is érdeklődően, hogy hogyan történt mint történt.

[01:03:18]Ez volt egyébként egy ilyen történet, amit úgy neveztek, hogy hosszú bájtok éjszakája.

[01:03:22]Ezt nem lehetett bizonyítani, végül is ez nem bizonyosodott be, hogy a NAVról, az korábban Apek adóhivatalról eltűntek különböző dokumentumok.

[01:03:31]És hogy az előző korszakban mennyire vigyáztak itt a rendőrség iratokra, egy történet még, és akkor ezzel már tényleg befejezem.

[01:03:41]eltűnt bűnjelekről is, meg bizonyítékokról is írtam cikket pont az átlátszóba, és én kérdeztem 2016-ban a rendőrséget meg a belügyminisztériumot, mert bejelentették, hogy lesznek itt olyan bűnjelraktárok, amik nagyon tuti lesz, onnan már semmi nem fog eltűnni.

[01:03:59]2016-ban megkérdeztem, és hát azt válaszolták, hogy hát költségvetési fedezet vagy kormányzati döntés hiányában ez nem valósult meg.

[01:04:11]2025-ben újra megkérdeztem, gondolom 10 év alatt csak összeszedték a pénzt.

[01:04:12]Nem.

[01:04:15]Tehát, hogy ezek után annyira ne csodálkozzunk, hogy eltűnnek akták meg dokumentumok.

[01:04:22]Nagyon köszönöm, hogy itt voltál.

[01:04:24]Én köszönöm.

[01:04:25]Köszönjük.

[01:04:27]Ez volt a Papíron Szép, az átlátszó szerkesztőségi podcastje.

[01:04:29]Keressétek Pap László Tamás cikkeit az átlátszón, ahol az ügy újabb részletei derülnek ki.

[01:04:34]Ha pedig fontosnak tartjátok a független oknyomozó újságírást, támogassatok minket rendszeres adománnyal.

[01:04:40]Ugyanitt a készülő dokumentumfilmünket az akkumulátorgyárak történetéről szóló Fekete port is tudjátok támogatni.

[01:04:48]Köszönjük, hogy velük tartottatok.