40 éve történt a csernobili atomkatasztrófa

[00:00:10]Tisztelettel köszöntöm önöket.

[00:00:10]Csernobil 40 éve.

[00:00:10]Csernobil 40 éve történt.

[00:00:10]Ugye a mi nyelvünkben.

[00:00:15]Ez egy nagyon fura dolog.

[00:00:15]Ezt így mindannyian értjük, miközben ránézésre ennek semmi értelme nincsen.

[00:00:19]A csernobéli katasztrófáról beszélünk, arról katasztrófáról, ami rengeteg emberi mulasztást vett fel, és amely rengeteg technológiai kérdést vetett fel akkor is, és hagyott itt köztünk mind a mai napig.

[00:00:32]Illetve beszélhetünk arról is, ami azóta is a magyar társadalomban gomolyog, milyen hatása volt a Szovjetunióra, azon belül Ukrajnára, Fehér Oroszországra, illetve egész Európára ennek a katasztrófának.

[00:00:45]És mit éreztünk ebből mi magyarok?

[00:00:45]És mit kellett elviselnünk ebből nekünk magyaroknak?

[00:00:50]Asszódi Attilával, a Műszaki Egyetem Természettudományi karának dánjával fogjuk ezt megbeszélni a téma szakértőjével.

[00:00:54]Örülök, hogy itt van.

[00:00:58]Jó napot kívánok.

[00:00:58]Köszönöm a meghívást.

[00:01:02]1982-ben és 84-ben született két KGB jelentés.

[00:01:07]Ezt ma már lehet tudni.

[00:01:07]Ebben nagyon súlyos problémákra hívták fel a csernobli erőmű működtetőinek figyelmét mondván, hogy technológiai nehézségeik vannak, és ez veszélyes lehet.

[00:01:16]Ez ahogy akkoriban lenni szokott, ment a fiókba.

[00:01:22]Azt, hogy ezzel nem foglalkoznak, azt nyilván egy politikai döntés előzte meg.

[00:01:26]Ma azt mondják Oroszországban, hogy előtte soha nem volt atomkatasztrófa az ő térségükben.

[00:01:30]Igaz ez az állítás?

[00:01:30]Kezdjük akkor talán el innen és távolabbról egy kicsit.

[00:01:34]Nem, nem igaz.

[00:01:38]A Szovjetunióban volt jó néhány olyan esemény, aminek voltak egészségügyi következményei, voltak fegyverkísérletek alatti problémák, és hát a mai létesítményben volt az 50-es évek végén egy egy nagyon súlyos esemény, aminek hatására nagyon jelentős könyvzszennyezés történt.

[00:01:54]A KGB jelentésekhez azt tudnám hozzátenni, hogy ezek elsősorban arra tértek ki, hogy az építés során milyen mulasztásokat vétettek.

[00:02:05]Nagyon lényeges ezen a 40 éves évfordulón tisztába tenni, hogy a a Csernobileset alapvető okervezési hiba.

[00:02:15]Tehát számos olyan meg már számos olyan hiányosságot építettek be a tervezők ebbe a létesítménybe, ebbe a grafitmoderálású vízhűtésű reaktorba, ami egy nagyon szerencsétlen eseménysor következtében felerősödött, és aztán utána elvezetett magához a a balesethez, de szemben azzal, amit a szovjetek állítottak 86 után a kivizsgálás során, nevezetesen, hogy az üzemeltetők a főhíbásak, Ez ez ez nem így van.

[00:02:43]És a mai egyértelmű nemzetközi szakmai álláspont az, hogy ennek a balesetnek az alapvető oka tervezési hiba.

[00:02:52]Azért voltak itt személyes szálak, és hogyha az ember megnézte a nem tudom mennyire hiteles Csernobőf című sorozatot, ami óriási port kavart a világban, és azt gondolom, hogy nagyon sok ember cögezett a képernyő elé még akkor is, ha nem volt látszólag érintett ebben a történetben, nem úgy, mint az európaiak egy része.

[00:03:08]Szóval akkor azért ott lehetett látni, hogy a személyes ambíciók mire vezettek néhány embert, és hogy olyan döntéseket is képesek voltak meghozni, amiről mások mondták nekik, hogy veszélyes.

[00:03:21]Sok szempontból érdekes, amit felvetton.

[00:03:25]Egyrészről én azt látom, hogy a Csernobili balesetet egy hihetetlen mítosz veszi körül.

[00:03:29]Az, hogy a 40 éves évfordulón mi is beszélgetünk, szerintem ez is ennek a része.

[00:03:33]Szintén ezt a mítoszt erősíti az a az HP sorozat, amiről említést tett.

[00:03:38]Én azt látom, hogy az a film egyébként tényleg nagyon izgalmasan vett fel kérdéseket.

[00:03:44]Van benne számos pontatlanság, dramaturgiai pontatlanság, időbeli pontatlanság, de nagyon szemléletesen fogta meg a problémát, és emelt ki olyan kérdéseket, amivel a hétköznapi ember ritkán találkozik.

[00:03:57]És szakemberként is azt kell, hogy mondjam, hogy van benne számos olyan részlet, amikor a forgatókönyvíró rendező nagyon jó érzékkel fogta meg azt, hogy hogyan kell valami bonyolult technológiai kérdést elmagyarázni úgy, hogy az mindenki számára érthető legyen.

[00:04:14]Szóval én azt gondolom, hogy ezt a ezt a mítoszt erősítette ez a ez a sorozat, és hát felhívott egy csomó problémára, nagyon-nagyon lényeges elemre figy a figyelmünket felhívta.

[00:04:29]Az amit említ Egon, azt ma már úgy hívjuk a szakmában, hogy biztonsági kultúra.

[00:04:33]Ez egy rettentően lényeges kifejezés, és tulajdonképpen a csnobili baleset után találta ki a nukleáris szakma.

[00:04:37]A nukle a ez a biztonsági kultúra, ez azt jelenti, hogy hogy milyen fontossággal, milyen prioritással kezelek biztonsági kérdéseket egy létesítményben.

[00:04:52]Megkapja-e a biztonság kellő figyelmet?

[00:04:52]És amit Eg említett, hogy a a filmben is látjuk, hogy a az operátorok hogyan viselkednek egymással, hogyan viselkednek, hogy hogy mit kezdenek azzal a helyzettel, amikor látszik, hogy valami baj történt, de először nem akarják elhinni, hogy a baj nagyon nagy.

[00:05:11]Szóval ezek mind olyan elemek, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy igenis arra, hogy kritikusak legyünk biztonsági kérdésekben, és és a biztonságot helyezzük előtérbe, ennek óriási jelentősége van.

[00:05:21]A csendobili baleset óta ez a biztonsági kultúra egy külön olyan területté váltanunk lá szakmában, de egyébként más biztonságtirikus területeken is, amivel foglalkozni kell, külön foglalkozunk, fejlesztésén dolgozunk annak érdekében, hogy ilyen emberi mulasztásos események ne tudjanak a jövőben megtörténni.

[00:05:44]Hogy mekkora volt a baleset mértéke, úgy szokták ezt leírni, hogy a hirosímai és a nagaszaki atomrobbanás, atomrobbantás szennyezése együtt véve.

[00:05:54]Biztos nem pontos ez.

[00:05:54]És az egy egészen másfajta esemény volt.

[00:05:54]Az egy háborús esemény volt a két eddigi élesen bevetett atombomba.

[00:06:03]És ez ez pedig egy másik egy békés körülmények között létrejött atomkatasztrófa, de ettől még a hatása lehet ugyanaz a hosszútávú hatása.

[00:06:11]Nagyon örülök, hogy ezt felvetette, mert szerintem ez az egyik olyan félreértés, ami ezt a ezt a balesetet övezi.

[00:06:15]Egy atomreaktort nem arra terveznek, hogy az atombombaként felrobbanjon.

[00:06:20]Az atombombát meg arra tervezik, hogy hogy nagyon nagyot szóljon.

[00:06:24]És ennek következtében ez a ez az összehasonlítás szerintem rettentően torz.

[00:06:29]Ano 4-es reaktorban nem történt nukleáris rombanás.

[00:06:34]Egy reaktor megszaladásos baleset történt, aminek során rettentően gyorsan felszaladt a reaktor teljesítménye a névleges értéknek a százszorosára.

[00:06:43]És ebben a teljesítmény felszaladásban olyan sok gőz keletkezett, ami szétdobta a hűtőrendszert, és utána a a gőzrobbanás után volt egy gázrobbanás is, merthogy grafit volt ebben a reaktorban, és a víz és a grafit találkozásakor robbanóképes gázok keletkeznek.

[00:07:03]Tehát először egy közrobbanás volt, utána pedig egy gázrobbanás.

[00:07:06]Ez leszakította a reaktornak a a tetejét.

[00:07:09]A reaktor fölött volt egy 3000 tnás acélszerkezet.

[00:07:09]Ezt leszakította, felemelte egészen az épületteteig.

[00:07:15]Ez a ez a nagy vaslemez kiütötte gyakorlatilag az épületett tetejét, és minden hűtőcsatorna tönkrement, minden hűtőcsatorna kinyílt, gyakorlatilag minden üzemanyag megsérült, és ennek következtében jutott ki nagyon nagy mennyiségű radioaktív anyag.

[00:07:31]De ennek a radioaktív anyagnak az összetétele rettentően lényegesen eltér attól a radioaktív anyagösszetételtől, ami egy atombomba robbantás során kikerül a környezetbe.

[00:07:45]És még egyszer hangsúlyozzom, az atombombát úgy tervezik, hogy romboljon, és az alapvető primer hatása az a az a hőhatás a a robbanás környékén és egy lökéshullám.

[00:07:55]a sugárzásnak hosszabb távon van jelentősége, illetve egy nagyon-nagyon szűk körben.

[00:08:02]Itt pedig sokkal nagyobb mennyiségű radioaktivitás jutott ki a környezetbe valójában.

[00:08:11]És nagyon lényeges volt a radioaktív szennyeződés szempontjából hogy 10 napig égett az a graffit, ami a reaktorban volt.

[00:08:15]Ez egy 12 m átmérőjű nagyon nagy grafittöm.

[00:08:23]tulajdonképpen ez ez 10 napig égett, aminek hatására nagyon magas 2000 fok fölötti hőmérséklet volt a reaktornak a zónájában, és az 10 napig hordta ki a radioaktivitást, és mivel nagyon magas volt a hőmérséklet, magas légkörbe is fel tudott jutni ez a ez a radioaktivitás.

[00:08:40]És repető versig eljutott a a jutott messi emiatt jutott el nagyon messzire.

[00:08:47]És tulajdonképpen ez a 10 napos folyamatos kibocsátás azt eredményezte, hogy az északi félteként valamennyire mindenhol járt ez a ez a sugárzó felhő, és attól függően, hogy milyen meteorológiai körülményekkel találkozott, hol esett az eső akkor, amikor ez a felhő arra járt, attól függően okozott szennyeződést.

[00:09:07]A legnagyobb szennyeződés egyébként közvetlenül a létesítmény környékén van.

[00:09:11]Az első nagy kibocsátás nyugati irányba, a vörös erdő felé történt, illetve északi irányba.

[00:09:15]És a mai Ukrajna, Oroszország és Fehérroszország területe szennyeződött a leginkább.

[00:09:21]Ott vannak olyan területek, ahol nem is tudtak nem is tudták ottgyni az embereket.

[00:09:25]nem ki kellett telepíteni nagyon sok embert.

[00:09:29]De utána ez a ez a felhő ez ez északnak ment, és ugye Skandináviában érzékelték két nappal később ezt a sugárzást, és Magyarországra Skandináviából visszafordulva, déli irányba haladva jutott el a felhő, és a magyar szennyeződés sem egyenletes.

[00:09:49]Budapest ké vannak erre, bocsánat, vannak erre egészen pontos adatok, mert a a meteorológiai szolgálat éppen most adott ki a napokban egész pontosan 26-án reggel 8:33-kor annyira a napokban, hogy ma reggel.

[00:10:05]Szóval adott ki egy közleményt, ahol ezt részletesen elemzi, hogy milyen meteorológiai körülmények hova szállították.

[00:10:13]Igazából ennek a a leglényegesebb része például az, hogy először Szombathelytérsége, majd Pécs térsége kapott nagyon komoly dózisz zivatör által.

[00:10:22]Pécset például 500-szorosára nőtt a légköri rádioaktivitás 30-áról május 1jére, és egészen május 5-éig a kiszabadult rádioaktív sugárzásnak különböző záporok és zivatok által okozott mennyisége hullott, főleg Közép-magyarországra.

[00:10:39]És érdekes ez, amit ők írnak, merthogy ők a számítások alapján, ugye a Hungaromet számításairól beszélek, úgy állítják, hogy a rádioaktív anyag 0,2%-a hullott Magyarországra, a sugárzásnak pedig 600%-a érte el Magyarországot.

[00:11:03]Ugye erre lehet mondani, hogy tát ez semmiség, miközben persze minden mennyiség túl sok.

[00:11:09]A az az akkori közvélekedés, amikor már tudtunk egyáltalán a dologról, a félelemről szólt leginkább.

[00:11:16]Tehát a ne egy egünk paprikát, hogyha szabadföldi termesztésű, mert ki tudja, hogy mi lesz belőle.

[00:11:24]Ne fogyasszunk az őstermelőktől a piacon vásárolt gyümölcsökből, zöldségekből, meg ki tudja, hogy mi lesz.

[00:11:30]Ugye itt április volt, tehát olyan nagyon sok gyümölcs még az őstermelőktől nem volt.

[00:11:33]Úgyhogy itt inkább a félelem volt az, ami nálunk dominált.

[00:11:38]Máshol pedig rengeteg halálesetről számoltak be.

[00:11:43]Nagyon jól foglalhatta össze.

[00:11:43]Igen, szerintem a félelem egy nagyon lényeges eleme a magyar lakosság terhelésének.

[00:11:51]A sugárzásadatokról annyit érdemes tudni, hogy a legnagyobb kihullás tényleg Győr Sopron megyében és egyébként Budapesten volt, egyszerűen a csapadékviszonyok következtében.

[00:11:59]Ugye nem csak a pillanatnyi sugárzásérek értékek lényegesek ilyenkor, hanem hogy tartósan mennyi radioaktív anyag hullott ki a a környezetbe.

[00:12:08]Ez ez a radioaktív anyag elsősorban cézium, strancium és és jód jódból állt.

[00:12:13]Ez nagyon-nagyon jól mérhető volt Magyarországon a környezetben.

[00:12:19]Érdekes módon a legkevesebb radioaktivitás éppen kelet Magyarországra esett, ami ugye legközelebb van Ukrajnához, mert hogy nem onnan jött, mert mertogy nem direktben jött, hanem hanem északról kaptuk.

[00:12:29]És hát mondjuk, ha Budapestet nézem, illetve Gyorsopron megyét, akkor azt tudom mondani, hogy hogy április 30-án akkor a a környezetben kin a szabadban a dózisteljesítmény négy-ötzszöröse volt a a normális értéknek, és ez május 1jén, május 2-án is egyértelműen mérhető, látható volt ez a négy négyszörös érték.

[00:12:54]Most ez egyrészről így első harrásra egyébként nagynak nagynak tűnik, hogy nem 100 nan szívert per óra, hanem 400 vagy 450 nanoszívert peróra.

[00:13:04]Ez tényleg jelentősen, szignifikánsan nagyobb, mint a normál érték.

[00:13:09]Ugyanakkor azt is látni kell, hogy hogy mondjuk egy repülőutazás során 12000 m magasan ott ott ennek még a tízszerese van.

[00:13:14]Tehát, hogy Magyarországon nagyon jól mérhető volt.

[00:13:21]Egyértelműen többlet dózist adott.

[00:13:26]egyébként az éves háttérsugárzásnak nagyjából a 20%-át kaptuk meg pluszban ott akkor 86 áprilisától a következő egy éven belül.

[00:13:32]És nagyjából még ennyit a a a hátralévő időben.

[00:13:43]De ez olyan olyan mérték, amiből nem várható egészségkárosodás Magyarországon.

[00:13:48]A legnagyobb probléma, nagyon jól mondtam, még egyszer hangsúlyozom, a a félelemben jelentkezik.

[00:13:52]És itt szerintem nagyon lényeges egy kicsit kitérni a kommunikációs ügyekre.

[00:13:56]Ugyanis amikor április 30-án hozzánk megérkezett a felhő, és utána volt ez a jelentős növekedés a a háttérsugárzásban, erről az akkori sajtó és az akkori politika nem számolt be, hanem napokkal később arról voltak már híradások, hogy hogy csökken a sugárzásnak a szintje.

[00:14:18]De ez mihez képest, ugye?

[00:14:22]De de mihez képest ugye?

[00:14:22]Na itt álljunk is meg egy kicsikét, ha már kommunikációt említi.

[00:14:25]Ugye a szovjet doktrina az az volt, hogy amiről nem beszélünk, az nincs.

[00:14:30]És ezt megpróbálták a csernobili erőmű katasztrófájánál is alkalmazni egészen addig, ameddig a svédek nem érzékelték, hogy valami nem stimmel, és ők a világán nem kürtölték, hogy valószínűleg történt valami a Szovjetunióban, mert onnan jön a a szél, és onnan jön valami, amit akkor a szovjetek még mindig tagadtak.

[00:14:50]Hát hogyne.

[00:14:50]Aztán az történt, hogy miután itt 26-án éjjel 1: 21 néhány perckor történt ez a katasztrófa, ehhez képest kettő nappal később este a TAS kiadott egy közleményt, nagyon szűk szavú, és ugyanez szó szerint vette át az MT.

[00:15:05]Ezt én fel is olvasnám a kedves nézőknek, mert szerintem igen tanulságos, hogy mennyire nem tudtunk, és mennyire nem voltunk tájékoztatva semmiről, ami egyébként ránk tartozik.

[00:15:13]Szóval így szólt: Szerencsétlenség egy szovjet atomerőműben.

[00:15:18]Szerencsétlenség történt a Szovjetunióban.

[00:15:21]A csernobili atomerőműben megsérült az egyik atomreaktor pont.

[00:15:24]A Szovjetunió minisztertanácsának hétfő este Moszkvában kiadott közleménye, amelyet a Szovjetevízió esti híradója, a Vrémia is idézett, arról számolt be, hogy intézkedéseket tesznek a baleset következményeinek elhárítására.

[00:15:38]A sérülteket orvosi ellátásban részesítik, kormánybizottságot hoznak létre.

[00:15:42]Csernobil Ukrajnában vajon a leírész.

[00:15:48]Kievtől északja a Pripiaty és az Úzs összefolyásánál itt kezdődik a Nyeperen létrehozott kievi víztározó.

[00:15:53]A TAS hírügynökség egy dokumentációs összeállításban rámutatott, hogy ez volt az első ilyen eset a Szovjetunióban.

[00:15:58]A szerencsétlenség okairól, a reaktor sérülésének jellegéről, az áldozatok számáról és a károk mértékéről részletek együ nem ismeres nem ismeretesek.

[00:16:09]MTI.

[00:16:16]Ennyit lehetett tudni.

[00:16:16]Ezt én a Népszabadság keddi számából olvastam fel.

[00:16:20]Akkor a negyedik napja voltunk már egy atomkatasztrófa árnyékában, és ennyit tudtunk róla hivatalosan.

[00:16:25]Ugye az akkori kommunikációs protokoll azt mondta, hogy a Szovjetunióban történtekről csak azt lehet elmondani, amit a szovjetek hivatalosan kiadnak.

[00:16:36]Más nem is történt, mint tudjuk.

[00:16:36]Úgyhogy igazándiból egyébként Magyarországon többlet információ ezzel kapcsolatban nem nagyon volt.

[00:16:44]Ö mi pénteken tartottunk egy konferenciát az MTA-n, ahol Vedő Iván is jelen volt, aki akkor a a Magyar Rádiónak az egyik szerkesztője volt, és ő a a 28-ai éjszakai adásban bemondott egy egy mondatot, ami több volt annál, mint a mint a hivatalos közlés, merthogy a a rádióban akkor az volt a protokoll, hogy követték a nyugati hírforrásokat, tehát a BBC-t.

[00:17:13]it a Szabad Euróurópa Rádió figyelték és ő ő tovább ment annál, mint ami a hivatalos közlésben szerepelt, és aztán őt utána emiatt meg is meg is büntették, és aztán levették azt a azt a kiegészítő információt.

[00:17:29]Tehát hosszú időn keresztül a magyar hivatalos kommunikáció ahhoz ragaszkodott, amit a szovjetek mondtak.

[00:17:37]Mindamellett, hogy a ugye Egon említette az előbb ezt a félelems szót, még egyszer hangsúlyozom, hogy a magyarországi lakosságban kialakult félelemben nagyon jelentős szerepet játszott az, hogy nem engedte az akkori politikai vezetés az információkat szabadabban áramlani, és ragaszkodott ahhoz a rengeteg ferdítést, félinformációt vagy adott esetben hazugságot tartalmazó szovjet kommunikációs protokollhoz, ami ami Moszkva ából érkezett.

[00:18:06]A a szovjeteknek a a kommunikációs helyzete a nemzetközi politikában elképesztően kellemetlenné vált rövid időn belül, mert még egyszer hangosúlyozom, a legelején tagadták, hogy bármi is történt, aztán utána nyilvánvalóan el kellett ismerniük és a a hivatalos közlésre több mint két hetet kellett válni.

[00:18:26]Tehát amikor Gorbacsov kiállt és azt mondta, hogy na hát akkor tényleg baj baj történt nálunk és akkor nagyjából ezek a peremfeltételek az több mint két héttel később.

[00:18:33]De az a döbbenetes, ahogy a saját népükkel bántak, mert hogy ha most egyként kezeljük a Szovjetunió népeit, márpedig ugye ott ez volt a mondás mindig, akkor a fehéroroszokat és az ukránokat gyakorlatilag teljesen maguk rajták ebben a katasztrófában, hisz őket sem informálták.

[00:18:50]A környékbelieket három nap múlva kezdték el els elzállítani.

[00:18:56]Ugye Pripatya a legszennyezettebb város volt 45000 lakossal.

[00:18:56]Ez volt az erőmű üzemeltetőknek a városa.

[00:19:01]Egy vadonatúj szocialista város.

[00:19:07]Pripityot másfél nappal később telepítették ki, tehát 27-én délután született meg a döntés.

[00:19:12]Akkor pár nap múlva visszajö.

[00:19:12]Akkor nagyon hatékonyan telepítették ki Pripyjatyót.

[00:19:16]Azt mondták nekik, hogy két-három nap múlva visszajöhetnek a dolgaikért, úgyhogy nagyon kevés cuccot vigyenek magukkal.

[00:19:25]Hát ez természetesen nem teljesült.

[00:19:25]De Egon nagyon jól mondja, hogy hogy Fehér Oorroszország Ukrajna területén számos olyan rész van, amit amit magára hagytak.

[00:19:36]Szerintem a legdöbbenetesebb az egészségügyi hatások szempontjából nézve az, hogy 11000 gyereknél tudtak a későbbiekben pajsbrigy rákot azonosítani, ami egyértelműen a csernobili balesetben kibocsátott 831-nek a következménye.

[00:19:52]ezeket a gyerekeket meg lehetett volna ettől kimélni, meg lehetett volna óvni, hogyha a az egész szennyezett területre vonatkozóan olyan lakosságvédelmi intézkedéseket foganatosítanak, amelyek hatékonyak.

[00:20:08]Ez nem volt abszolút lehetetlen, hiszen jó tabletták osztásával a helyben eléllított tejnek a a a fogyasztásának a korlátozásával, adott esetben a tej feldolgozásával lehetett volna intézkedni annak érdekében, hogy ezek a gyerekek ne vegyék magukhoz, mert alapvetően a tejjel jutott be a szervezet.

[00:20:29]Hát ez egy beismerő vallomás lett volna, hogy valami tragédia történt.

[00:20:33]Igen.

[00:20:33]Tehát, hogy rengeteg lakosságvédelmi intézkedés elmaradt, mindamellett, hogy számos dolgot jól csináltak.

[00:20:43]Pripjegy kitelepítése, bár későn indult el, de amikor eldöntötték, akkor azt azt hatékonyan hajtották végre.

[00:20:48]Voltak olyan kitelepítések, amelyek megfelelőek voltak.

[00:20:53]Az, hogy az, hogy a kárelhárításra mozgósítani tudott a Szovjetunió 600000 embert, hogy a hogy utána a következő nagyjából egy évben 600000en megfordultak a telephelyen, hogy a különböző munkákat elvégezzék.

[00:21:08]Az, hogy a szarkofágot felépítették nyolc vagy kilenc hónap alatt, ezek mind elképesztő emberi mérnöki teljesítmények.

[00:21:17]Tehát bizonyos dolgokban hatékony volt ez a rendszer, de bizonyos dolgokban nem.

[00:21:21]és a leginkább a a az ukrán és a fehérorosz lakosságok megóvásában vallott kudarcot a szovjet rendszer.

[00:21:31]Ez a 600000, illetve általában az áldozatok száma, ez ez mennyire követhető és mennyire dokumentált.

[00:21:36]Azért is kérdezem, mert mind a mai napig mita van arról, hogy valójában a csernobéli atomkatasztrófa hány áldozatot szedett közvetlenül és közvetetten akár.

[00:21:46]Igen.

[00:21:46]Szóval vannak olyan áldozatok, akik közvetlenül adódnak és és névszerint azonosíthatóak, és vannak olyanok, amikről csak statisztikai alapon tudunk.

[00:21:56]Kik a név szerint azonosíthatóak?

[00:21:56]Tehát a a balesetben közvetlenül meghaltak hárman ott az erőmű üzemeltetői közül, és utána 237 ember lett sugárbeteg.

[00:22:09]Ők elsősorban üzemeltetők és tűzoltók.

[00:22:15]Ebből a 237 sugárbetegből az első évben 28-an haltak meg, és a WHO adatai szerint utána még még ők ő közülük meghaltak a sugárbetegség következm következtében.

[00:22:27]Tehát összességében az ilyen direkt haláleset a WHO 50 főben határozza meg.

[00:22:31]Ők névszerint tudhatóak, hogy hogy kik voltak.

[00:22:41]közvetlenül tudható a 11000 pajzsmirigy rákos gyermek, akiknek ugye mondtam, hogy rossz volt a a védelem.

[00:22:47]Ugyanakkor a nemzetközi segítséggel a Szovjetunió végrehajtott egy nagyon precíz monitoring programot, ami kiszűrte gyakorlatilag ezt a 11000 esetet.

[00:22:59]Ő nekik a 99%-át meggyógyították.

[00:23:05]Nyilván bekövetkezett egészségárosodás, hiszen el kellett távolítani a parsmirigyüket örök életükre.

[00:23:10]Ö ezt a hormont ezt gyógyszerrel kell pótolni.

[00:23:15]De a az ömüket meg lehet gyógyítani.

[00:23:15]De az, hogy Parsminirák alakult ki náluk, ez egyértelműen Csernobil következménye.

[00:23:25]Lehet tudni azt, hogy a likvidátorok, tehát az ez a 600000 fő a a 600000 főből az a 115000 fő, aki a legnagyobb dózist kapta, ez is azért ha belegondol hatalmas száma 115000 ebben a populációban, akik 150 m szívertnél nagyobb dózist kaptak, az ő esetükben, kétszeresére nőtt a leukémiának a gyakorisága.

[00:23:45]Tehát van a leukémiának egy egy normál a ames normál populációban megfigyelhető gyakorisága.

[00:23:55]Ő esetükben ez a duplájára nőtt.

[00:23:55]És kell mondanom egy még egy utolsó számot.

[00:24:00]Van a legnagyobb dózist kapott likvidátorok, vannak azok a kitelepítettek, akik későn lettek kitelepítve és na nagy dózist kaptak, tehát a lakosság.

[00:24:11]És van egy harmadik rész, nagyjából 200000 ember, akik ott maradtak olyan helyeken Ukrajna szovjet a Ukrajna Oroszország és Félorzország területén, ahol jelentősen nagyobb maradt a háttérsugárzás.

[00:24:30]Tehát őket nem telepítették ki, de egy olyan helyen kellett lakniuk, ahol a háttérsugárzás magasabb volt.

[00:24:33]Ez összességében ez a három népcsoport, ez összesen szintén 600000 ember.

[00:24:42]És ebből a 600000 emberből a WHO azt mondja, hogy körülbelül 4000-rel lesz több a rákos haláleset ebből a 600000 emberből, mint normál esetben lett volna.

[00:24:53]Tehát ezek a a a számok a Szovjetunió és közvetlenül a az erőmű környezete vonatkozásában.

[00:25:00]Mindenesetre a Szovjetunióban kreatív módon kezelték azt, hogy milyen sugárzási normák az elfogadottak tíszesére emelték még abban az esztendőben, hogy azt lehessen mondani, hogy ja hát az rendben van, de semmi nem volt rendben.

[00:25:14]Erre még vissza is fogunk térni, meg megbeszéljük a műsor folytatásában azt is, hogy most mi a helyzet, hogy milyen intézkedések történtek azóta, milyen milyen helyzet alakult ki a háború miatt, mert hiszen ott érte sérülés az erőművet, illetve, hogy mire számíthatunk a következőkben.

[00:25:32]Asszódi Attila.

[00:25:32]Köszönöm, folytatjuk.

[00:25:32]Ezt mondom önöknek is.

[00:25:32]Rögtön jövünk vissza.

[00:25:36]Kösönöm.

[00:25:47]A Cobir Atomkatasztrztrófa 40.

[00:25:47]évfordulója a mai nap, és hát arra emlékezünk, hogy mi történt 40 évvel ezelőtt, illetve beszélünk arról is, hogy mi történt azóta.

[00:25:55]Például az egy félreértés valószínűleg, hogy a csernobéli atomkatasztrófa egyúttal azt is jelentette, hogy az erőművet bezárták, mert hogy ez egy reaktor volt a négyből.

[00:26:02]A másik három, lehet, hogy ez így furcsán hangzik.

[00:26:07]Nekem például biztosan a szakembernek meg gondolom nem.

[00:26:11]Szóval a másik három az működött, ameddig a működési idejük le nem járt.

[00:26:17]Egon őszintén szólva nekem is furcsa, hogy azok a reaktorok továbbmentek.

[00:26:20]Szóval a helyzet az volt, hogy 86.

[00:26:20]április 26-án még napközben leállították a többi reaktort, mert nem tudták, hogy hogy hova terjed ki a tűz, és hogy hogy mi lesz a a vége az eseménysornak.

[00:26:30]De aztán később visszaindították a másik három reaktort, és hát különböző időpontokban álltak le, de tulajdonképpen még még több mint 10 évig működött ez az erőmű.

[00:26:42]Akkor álltak le, amikor az üzemidejük lejárt?

[00:26:44]Nem, nem teljesen.

[00:26:44]Szóval, hogy őnekik azért nagyon komoly gondjaik voltak.

[00:26:47]Egyrészről nyilván a telephely jelentősen szennyeződött, amit meg kellett tisztítani, de tökéletesen nem lehetett.

[00:26:54]De hát a a ugye itt a turbinák azok egyetlen egy csarnokban voltak, és azzáltal, hogy a négyes reaktor megsérült, és ez sérülést okozott a turbinacsarnokban, ez tulajdonképpen érintette a mellette lévő blokknak is a egy részét, úgyhogy a azt ott stabilizálni kellett.

[00:27:09]Ez nem nem volt annyira nem volt annyira egyszerű.

[00:27:14]És hát azt is belátták később, hogy a hogy a a műszaki problémák, amik ott jelentkeztek később volt, hogy hogy beomlott a a tető a hóterhelés alatt a turbinacsarnokban, tehát mindenféle gondjaik voltak.

[00:27:28]Végül leállították ezt az erőművet.

[00:27:28]De nagyon lényeges hangsúlyozni, hogy nem csak Csernobilban voltak ilyen reaktorok.

[00:27:36]Tehát ugyan a Szovjetunió teretéről nem engedték ki ezt a technológiát, de ugye Litvánia akkor a Szovjetunió része volt.

[00:27:45]Litvániában építettek két ilyen blokkot, Csernobilban volt négy ilyen blokk, és Oroszország területén 11 ilyen ilyen blokk működött.

[00:27:54]Na most ugye mivel említettem a legelején, hogy a baleset alapvető oka a tervezési hiba, ezért hozzá kellett nyúlni a a maradék reaktorokhoz, tehát úgy üzemeltek tovább, hogy bizonyos átalakításokat végrehajtottak rajtuk, de teljes egészében a tervezési hibát nem lehetett kijavítani, mert ez egyszerűen a grafit és a vízegyüttes alkalmazásából jönnek nagyon komoly problémák.

[00:28:14]Ö, úgyhogy a a Litván két blokk 2004-ig és 2009-ig működött.

[00:28:20]A Litvánia a Litvánia az EU csatlakozása kapcsán vállalta, hogy le fogja állítani a reaktorokat, és az EU csatlakozás évében az egyes reaktort, és öt évvel később a kettes reaktort.

[00:28:36]Milyen érdekes, hogy ez az Európai Unió nyomása kellett maguktól nem tették meg, miközben ott élnek mellette.

[00:28:41]Így így van.

[00:28:41]És Oroszország területén 11 ilyen reaktor üzemben maradt.

[00:28:41]Ma is üzemel még hét Oroszországban.

[00:28:47]Ugyanezzel a technológiá ugyanezzel a technológiával.

[00:28:50]Hangsúlyozom, hogy bizonyos átalakításokat végrehajtottak, de sosem tud egy ilyen RBMK reaktor olyan biztonságos lenni, mint a mint a nyomott vizes reaktorok, amiket szerintem a kedves nézők fejében azonnal megjelenik a kép a paksi atomerőműről.

[00:29:05]Az egy teljesen más technológia.

[00:29:05]teljesen.

[00:29:05]Tehát a a paksi reaktorok, a Nyugat-Európában lévő reaktorok azok vízhűtésű, vízmoderálású reaktorok.

[00:29:14]Nincsen bennük grafit.

[00:29:14]És ennek következtében az az instabil működés, ami a balesetet okozta Csernobilban, az az instabil működés az nem tud bekövetkezni ezeknél a vízütésű, vízmodellárású reaktoroknál, de számos más különbség is van.

[00:29:27]Rettentően lényeges, hogy a a paksi reaktorok, a nyugati reaktorok körépítettek egy olyan hermetikus védőépületet, amiben kell, hogy tartsa a radioaktivitás nagy részét egy komoly baleset során is.

[00:29:35]Ilyen hermetikus védőpülete egyáltalán nem volt a Csernobil reaktoroknál, aztán lett a aztán majd mindjárt beszélünk erről.

[00:29:43]És akkor még egy dolgot hadd hadd mondjak, hogy a csenoby reaktorokat nem méretezték arra, hogy nagy mértékű hűtőközegvesztés lehetne benne.

[00:29:52]Tehát egy nagyon fontos baleseti száriót bele kell tenni a tervezési alapba, arra méretezni kell a reaktorokat.

[00:30:01]Na hát ezt nem csinálták megban, úgy készül egy reaktor terve, hogy hogy ami emberi számítás szerint el előfordulhat, azt mindent bent lehessen tartani, tehát mindent ki lehessen küszöbölni.

[00:30:14]A a az emberi számítás szerinti az mi úgy mondjuk, hogy hogy van egy tervezési alap, amiben különböző kezdeti események vannak, és egy adott valószínűségi szint fölötti kezdeti események a tervezési alap részét képezik.

[00:30:28]Bizonyos valószínűségi, alacsonyabb valószínűségi szintű események a tervezési alap kiterjesztésében vannak.

[00:30:34]És aztán vannak olyan nagyon-nagyon ritka események, amelyeket közvetlenül nem kezelünk, hanem súlyos balesetkezelési utasítások.

[00:30:45]Egy olyan olyan eset volt, amit nem számoltak, ami ami Így van.

[00:30:47]Így van.

[00:30:47]Tehát, hogy amit Sulsbásetkezelési utasítások vagy intézkedések segítségével kezelünk.

[00:30:52]szarkofág.

[00:30:52]Beszéljünk már egy kicsikét a szarkofákban, mert ugye ez jelenidejű kérdés is.

[00:30:59]Ugye készült egy rögtön akkor ugye a likvidátorok munkáját dicsérte az előbb, hogy emberfeletti teljesítményt nyújtottak meg a mérnökök, akik ezt megtervezték, ezzel próbálták elejét venni annak, hogy a sugárzás továbbra is aktív maradjon, de ez egy záró lejáratú szarkofág volt.

[00:31:17]Tehát azt lehetett tudni, a 2000-es évek elejére kérdéseket fog felvetni.

[00:31:21]felismerültek a kérdések, repedések lettek a tetején, muszáj volt egy másikat építeni.

[00:31:25]Az új, az az eredeti fölé épült.

[00:31:31]Na, menjünk sorba.

[00:31:31]Ez egy rettentően lényeges dolog, és a és a mostani veszélyek szempontjából is nagyon-nagyon lényeges.

[00:31:34]Tehát a ugye 86 április 26 után világossá vált, hogy hogy muszáj ezt a szerkezetet valahogy bezárni, mert egyébként ha nem zárják be, akkor folyamatosan jönni fog ki belőle a a radioaktivitás.

[00:31:46]Úgyhogy építettek tulajdonképpen köré egy egy betonszerkezetet.

[00:31:51]Az oldalfalak az betonból vannak.

[00:31:51]És a a szarkofágot egy ilyen acélszerkezettel tudták befedni, mert hát egyszerűen nem volt meg ebben a nagy méretben nem volt meg azon sugárveszélyes körülmények között az a technológia, amivel ezt hermetikusan be lehet zárni.

[00:32:11]Tehát valójában a szarkofág sosem volt hermetikus.

[00:32:16]A a a lemeztetőn voltak rések, ugye gondolj meg, hogy hogy ugye Magyarországon is nagyon szélsőséges hőmérsékletviszonyok tudnak lenni, azért nálunk tud lenni mínusz 20 fok télen és és plusz 40 fok nyáron.

[00:32:24]Na most ott Csernobil az ukrán területen ott ott még hidegebb tud lenni télen és nagyjából ugyanolyan meleg nyáron.

[00:32:34]Tehát mondjuk egy olyan 80 fokos hőmérséklet változás lehet egy éven belül.

[00:32:39]A hőtágulás ezeket a szerkezeteket nagyon komolyan kihívja.

[00:32:45]Úgyhogy valójában a ez a szarkofág sosem volt hermetikus, és bizony az idő előrehaladtával megjelentek rajta egyre nagyobb rések, amin keresztül befolyt az eső, be tudott hullani a a hó.

[00:32:56]Úgyhogy komoly kérdések merültek fel.

[00:32:56]Ráadásul a a fő probléma az az, hogy ez a ezt a szerkezetet 20 évre tervezték, és egy idő után a a stabilitása is kérdésé vált.

[00:33:11]Meddig tud úgy megállni, ahogy van.

[00:33:17]Most miért gond a stabilitás?

[00:33:17]És hát ha belegondol abba, hogy mondjuk egy-eg egy része ennek leomlik és beesik a reaktorba, a ott több tonna por van.

[00:33:28]Amit felkever egy ilyen leomló épületdarab, akkor az a por fog jönni a környezetbe, és akkor megint elszennyeződik a telephely.

[00:33:33]Messzre nem fog eljutni Európába, nem fog eljönni, de a telephelyet a telephely környéként nagyon jelentősen érint.

[00:33:40]És azt se felejtsük el, hogy közben emberek dolgoztak, hiszen a többi reaktor működ.

[00:33:45]Emol így van.

[00:33:45]Így van.

[00:33:45]illetve hát van nagy mennyiségű, kiégett üzemanyag a telephelyen, tehát teendők, teendők vannak.

[00:33:48]És egyébként a lezárt zónában most is laknak még emberek.

[00:33:53]Úgyhogy végül is az a döntés született, hogy építenek a szarkofág fölé egy egy új szarkofágot, de ez nem is hívják szarkofágnak igazándiból, hanem úgy hívják, hogy új hermetikus védőépület.

[00:34:08]De az volt vele a nagyon nagy kihívás, hogy ugye említettem, hogy oldalt a szarkofág az betonfalakból áll, ami jól árnyékol, de fönt csak egy lemeztető van tulajdonképpen.

[00:34:19]Most felfelé ez a szerkezet, ez a mostani, vagy hát az eredeti szarkofág az sugárvédelmi árnyékolást nem nyújt.

[00:34:23]Tehát nem lehetett volna egy új védőépületet építeni ott a helyszínen.

[00:34:27]Úgyhogy azt csinálták, hogy síeket építettek be.

[00:34:33]Ö ezekre a sínekre felépítettek egy hangárszerű egy ilyen ö hengeres ö vagy hengerdarab ö szerkezetet egy 250 m fesztávú, több mint 100 m magas ívet, boltívet fémből.

[00:34:55]Ez egy dupla membrán, külső fala is dupla, meg a belső fala is dupla.

[00:34:55]És amikor ezt megépítették, akkor utána a síneken rátolták a a régi szarkofákal, rá kellett ereszteni.

[00:35:07]És és gyakorlatilag a végeket a végeit is bezárták annak érdekében, hogy ez ez hermetikus legyen.

[00:35:10]Most ez egy francia cég csinálta.

[00:35:14]Európai uniós források is voltak.

[00:35:14]Így van.

[00:35:20]Hát a franciák megbízhatóbbak ebből a szempontból, mintogyha az ukrán mérnökökre bíztuk volna.

[00:35:23]Ezért született mellettük a döntés.

[00:35:23]Én azt gondolom, hogy a a franciák egyrészről rengeteg tapasztalattal bírnak.

[00:35:28]Ez egy hatalmas nagy építőipari vállalat, ami a konzorciumot vezette.

[00:35:32]De hát alapvetően európai pénzekből valósult ez meg, és szerintem az volt a a fő szempont, hogy akkor európai kezekben is legyen ennek a szerkezetnek a professzor úr 100 évet ígérnek.

[00:35:44]Ez ez a mi életünkben belátható táv, de az atomerőmű sugárzása szempontjából meg gyerekség.

[00:35:50]Hát hiszen így több 1000er évről szólnak a hírek.

[00:35:55]Tehát a az új védőépületnek az a feladata, hogy elzárja a bent lévő anyagokat a környezettől.

[00:35:59]Ha leomlana egy faldarab a légi szarkofákból, akkor is maradjon benne a por ebben a ebben az új védőépületben.

[00:36:09]Ellátták légkondicionálóval, tehát hogy nagyjából azért stabilizálni lehessen benne a hőmérsékletet.

[00:36:14]ellátták egy nagyon bonyolult daru rendszerrel annak érdekében, hogy a az új védőépület segítségével lehessen bontani a régi szarkofágot, hozzá lehessen férni a a reaktor anyagához, és onnan ki lehessen szedni, hogy biztonságba lehessen helyezni.

[00:36:35]Tehát az az az a 100 év, amit Egon említ, ez arra szolgál, hogy ezalatt a 100 év alatt kell lebontani a a régi épületet és a régi szarkafágot, és a és a a reaktort magát.

[00:36:45]és biztonságba helyezni minden radioaktív anyagot.

[00:36:49]Most ennek a dolognak a a legsúlyosabb szépséghibája az, hogy bár ez a 100 év ez tartható lenne, de egy évvel ezelőtt, tavaly februárban, akkor egy egy orosz drón eltalálta ezt a ezt az újvédőépületet, és mind a külső falat, mind pedig a belső falat átszakította.

[00:37:10]Meggyújtotta a két fal közötti hőszigetelést, és ez jó pár napig égett.

[00:37:16]Úgyhogy nem csak a az a lyuk, az a tizenvalahány négyzetméteres lyuk van, amit a a drón robbanása okozott, hanem még utána a tűzoltóknak a munkája következtében még további lyukak keletkeztek ezen a védőépületen.

[00:37:26]Úgyhogy igazándiból a a hermetikussági funkcióját, hogy elzárja az esetlegesen kiszabaduló porokat a környezettől, ezt a funkcióját jelenleg ez nem tudja.

[00:37:36]Most akkor még egy hasonlot kellene fölépíteni.

[00:37:44]Betölteni.

[00:37:44]A terv az, hogy hogy kijavítják ezeket a lyukakat, amiket a drón és utána a tűzoltók munkája okozott.

[00:37:49]A problémát az jelenti, még egyszer mondom, hogy ez ugye felül van és felül sugárvédelmi árnyékolás igazándiból nincsen.

[00:37:59]Tehát nagyon nehéz lesz ez a munka, mert oda, ahova fel kell menni 80-90 m magasra, oda nem ér fel a sugárvédelmi árnyékolás.

[00:38:04]Úgyhogy korlátozott az az idő, amit a javításban dolgozó szakemberek majd ott el fognak tudni tölteni.

[00:38:16]Nagyjából egy adott ember az én számításaim szerint olyan öt öt napon keresztül négy-négy órát fog tudni dolgozni, és aztán kipontozódik, kap annyi dózist, amivel az egy éves foglalkozási dózis korlátot kimeríti.

[00:38:34]Úgyhogy itt jó pár emberre lesz megint szükség ahhoz, hogy a teljes munkát el tudják végezni, de nagyon lényeges, hogy ezt a javítást hajtsák végre azért, hogyha valami történik a szarkofágon belül vagy a szarkofággal, akkor akkor ne jusson ki por a környezetbe.

[00:38:51]Az ökonológiai katasztrófa megelőzhető Csernobil kapcsán most már ki lehet azt mondani, ha helyreállítják a hermetikusságát ennek az új védőépületnek, és utána tovább haladnak a tervek szerint, akkor nagyobb baj elkerülhető lesz.

[00:39:04]De elképesztően fontos, hogy a katonák ne menjenek oda, ne csináljanak több hülyeséget, mert mert elképesztően súlyos dolgokat csinálnak.

[00:39:15]Ugye emlékeztetnék rá, hogy 2022-ben, amikor elkezdődött az uroszukrán háborúnak ez a szakasza, akkor ugye ott a legelső héten bementek oda orosz csapatok a a lezárt zónába, és egyébként beásták magukat, löviszárkokat csináltak a a Vörös erdőhöz közel, olyan helyeken, ahol elképesztően magas a radioaktivitás ben a talajban, mert odaforgatták be annak idején 86-ban a a szennyeződést.

[00:39:38]Úgyhogy a katonák nagyon-nagyon sok hibát és és butaságot csináltak.

[00:39:43]Nagyon fontos lenne az, hogy egyrészt, hogy nyilván, hogy a háború érjen véget minél hamarabb, de másrész, hogy ezeket a létesítményeket ne is érintsék a katonák, mert csak rosszat tudnak csinálni.

[00:39:57]40 év hagyatéka most már a csernobéli atomerőmű és a katasztrófa maga az atomenergia megítélése maga változott Csernobil után.

[00:40:08]Tehát egészen odáig mindenki úgy gondolt az atomerőre magára, mint a jövő megoldására.

[00:40:14]szerte a világban épültek sorozatumen most eljutottunk oda, hogy Európa egy része gyakorlatilag tiltja és távoltartja magától az atomenergiát.

[00:40:25]A Csanobil baleset óriási ikárokat okozott nem csak a Szovjetunióban, hanem hanem máshol is.

[00:40:30]Ugye nálunk is a az akkori ötös-os reaktornak a projektjét törölték.

[00:40:35]Mondjuk elsősorban azért, mert a rendszerváltás után jelentősen csökkent a villamosenergiaigény, de mondjuk Olaszország a Csanobillban balaneset hatására döntött úgy, hogy hogy bezárja az atomerőket és nem épít újakat.

[00:40:47]Akkor ott a 80-as években Amerikában kevéssé volt hatása.

[00:40:53]De de még egyszer mondom, hogy Európában igenis mérhető hatása volt az energiapolitikára Csarobiri balesetnek.

[00:41:03]Ez szerintem mostanra relaxálódott.

[00:41:03]Ö most azt lehet látni energiapolitikai szempontból, hogy a az ellátásbiztonság, a klímavédelem, az árstabilitás olyan szempontok, amelyek felértékelték az atomenergiát.

[00:41:14]Itt a szerverfarmoknak a működtetéséhez szükséges folyamatos villamosenergiaellátás megint számos országban kiváltotta azt, hogy gondolkodnak atomerőművi projektekben.

[00:41:25]És hát megint az orosz-ukrán háborút kell említenem.

[00:41:30]Ugye a háború kitörése előtt volt Európában egy nagyon komoly gázár válság, illetve gáz, földgáz ellátási válság, ami az ellátásbiztonsági kérdéseket és az árkérdéseket felerősítette.

[00:41:42]Úgyhogy a németeket nem tudom mit említeni, de Hollandia, Belgium, Svédország csak, hogy néhányat említsek újra nukleáris projektekben gondolkozik.

[00:42:00]Nagy-Britannia mind nagy blokkokat, mind pedig kismoduláris reaktorokat akar építeni.

[00:42:04]Tehát jó pár helyen Európában is, és Európán kívül is a nukleáris projektek azok az újra az energiapolitika fontos eszközévé váltak.

[00:42:16]Még egyszer hangsúlyozom, sok szempont árstabilitás, ellátásbiztonság, klímavédelmi szempontok egyaránt ebbe az irányba mutatnak.

[00:42:25]előbb említette, hogy valamilyen módon meg kell szabadulnunk majd a reaktortól és annak a hulladékától.

[00:42:28]Azt hova lehet eltüntetni?

[00:42:32]Hova ássák el?

[00:42:32]A nagyon lényeges, hogy amikor majd szétszedik a Csernobyli 4-es reaktort, akkor minden egyes ilyen radioaktív anyagot konténerbe kell tenniük azzá annak érdekében, hogy azzal elzárják a környzettől, hogy az ne tudjon mobilizálódni.

[00:42:48]És utána hát az egyik lehetőség az, hogy feldolgozzák és eltávolítják ebből a keverékből a a radioaktív anyagot.

[00:42:54]A másik lehetőség, hogy ezeket a konténereket közvetlenül elhelyezik egy tárolóban.

[00:43:04]Ez én én nem láttam azt, hogy az ukránoknak erre milyen konkrét tervük van.

[00:43:09]Ö de egyértelműen a a hosszútávú elhelyezés az egy biztonságos tárolóba, akár felszínközeli, akár még geológiai tárolóba, ami biztosítja azt, hogy ez az anyag a környezetbe többet nem tud kijutni.

[00:43:23]Ez teljes egészében ukrán felelősség lett a Szovjetunió szétesése után.

[00:43:28]A csnobyi dolgok, ezek mind ukrán felelősségi körben vannak.

[00:43:32]Ez azt is jelenti, hogy amikor arról hallunk, hogy mondjuk napellenparkot szeretne Ukrajna létesíteni a csernobili előmű körül, hogy valahogy a területet hasznosítsák, milyen jó ötletnek tűnik.

[00:43:40]Ez tényleg a saját ötletük.

[00:43:40]Az is a saját ötletük, hogy idegenforgalmi központ legyen Csernobilból.

[00:43:50]Igen.

[00:43:50]Én azt látom, hogy hogy nagyon régóta művelik ezt az idegenforgalmat.

[00:43:56]egyébként ez egy ilyen nagyon furcsa valami, hiszen sugárvédelmi szempontból senki semmiképpen nem ajánlanám azt, hogy oda feltétlenül el kell menni, hiszen azért ott lehet elég sok butaságot is csinálni.

[00:44:05]De de igen, azt látjuk, hogy az elmúlt négy évtizedben, vagy hát a négy évtizednek egy jelentős részében idegenforgalmi látványosság lett a a lezárt zóna.

[00:44:15]elsősorban Pripjaty, az elhagyott város, de más területek is nagyon sok embert vonzottak mindaddig, amíg a háború nem eszkalálódott.

[00:44:31]Ugye felmerül az is, hogy a természet, hogy nyerte vissza az erejét az adott területen, hogy hogy jött létre egy újabb erdő a kiégett vörös erdőhelyén, hogy milyen állatvilág kezdett ott kialakulni.

[00:44:42]De ez egy nagyon furcsa dolog, mert közben meg ugye az ember azt feltételezni, hogy azok az állatok pont annyira összeszedik a radioaktivitást, mint ahogy mi emberek.

[00:44:50]Tehát számukra pont annyira pusztító, mint nekünk.

[00:44:55]Ez egy nagyon érdekes kérdés.

[00:44:55]A a helyzet az, hogy mi 2005-ben jártunk ott egy ilyen tudományos expedíción, ahol egy csomó mintát vettünk, végeztünk mérdeseket ott a helyszínen, de de gyűjtöttünk talajmintát, fűmintát.

[00:45:10]Nem, mert mert tudtam, hogy mit csinálok, tudtam, hogy hova megyek, és tudtam, hogy hogyan lehet korlátok között tartani a kockázatokat.

[00:45:18]Am erről majd beszéljünk egy mondatot, annál is inkább, mert jön majd a következő részben Wiit Vitkó, aki szintén járt ott többször is forgatott ott, hogy ő milyen képzést kapott ez ügyben, meg mi az, amit tud a szakember?

[00:45:29]Hát Ritkónak én magam adtam képzést, és segítettem abban, hogy ő ő biztonságban legyen.

[00:45:33]De mi amikor odamentünk, akkor tehát még egyszer mondom, hogy számos mérést és mintavételt végeztünk.

[00:45:39]És például a vörös erdőben azt tapasztaltuk, hogy a nem csak a növényzet, hanem például a a gyűjtött nyúl és őz ürülékben hatalmas aktivitás koncentráció volt tapasztalható.

[00:45:55]Tehát Egonnak teljesen igaza van.

[00:45:55]A az állatok jóval nagyobb sugárzásnak vannak kitéve, mint mint normál körülmények között.

[00:46:04]Ugyanakkor a a csernobyli van egy ilyen ökológiai központ, Szlavutisban működik.

[00:46:09]Ők nyomon követik mind a növényzet, mind pedig az állatvilágnak a a az alakulását.

[00:46:13]És ők azt mondják, hogy hogy néhány kivételtől eltekintve igazándiból nem tapasztalható extrém eltérés.

[00:46:23]A néhány kivétel van egy van egy fenyőfajta, ami mutálódott, másképpen jönnek a hajtásai, mint mint az az előtte volt.

[00:46:28]Ez a vörös erdőhöz kapcsolódik.

[00:46:33]Az látszik, hogy a az egerek egy kicsit nagyobbak lettek, de azt mondják, hogy nem genetikai változás miatt, hanem egyszerűen azért, mert a nagyobb sugárzásnak kitéve a a kisebb méretűek azok egyszerűen elpusztultak, és így volt egy ilyen szelekció a a nagyobb méretű egerek tekintetében.

[00:46:50]evolúció.

[00:46:56]Igen.

[00:46:56]A a a Pripjaty melletti víztározóban ott nagyon nagy méretű na segítsen nekem harcsák harcsák vannak.

[00:47:12]Itt megint azt mondják, hogy hogy nem lehetne pecás paradicsom, ha nem lennének szennyezett, ha nem lennének radioaktívak.

[00:47:15]Itt azt mondják, hogy hogy megint nem nem mutáció következett be, hanem egyszerűen ugye nem nem bántja őket senki.

[00:47:23]És emiatt nagyon nagyra nőttek.

[00:47:23]És ugyanez igaz egyébként a nagyakra.

[00:47:28]Tehát azt mondják, hogy hogy vadlovak, farkasok, rókák nagyon nagy számban vannak a lezárt zónában.

[00:47:33]Egyszerűen azért, mert nincs ott az ember, nem háborgatja őket az ember, és ennek következtében ők valójában jól érzik magukat ezen a területen.

[00:47:43]Mindamellett, hogy hangsúlyozzom még egyszer, a a gyűjtött minták alapján sokkal nagyobb sugárzásnak vannak itt ők ezt nem tudják.

[00:47:54]Az ember meg tudja, és az ember is odamegy, sőt az ember ott is maradt.

[00:47:57]Ugye jó néhányan laknak ott mind a mai napig.

[00:47:57]Az ő állapotukat mennyire és az ő családjukat mennyire befolyásolta?

[00:48:02]Tehát pont úgy reagálnak-e, mint az állatvilág?

[00:48:06]Már bocsánat az analógiáért, de hát élőlények vagyunk mindah.

[00:48:11]Ez megint egy rettentően lényeges kérdés.

[00:48:11]Szóval az a helyzet, hogy az egyik nagyon fontos tanulsága a csernobili balesetnek, hogy nem csak a sugárzással és a sugárzásnak a biológiai hatásaival kell foglalkoznunk, hanem a az emberi pszichével is.

[00:48:25]Az, hogy egy ilyen változást hogyan viselnek emberek, ez nagyon egyén függő.

[00:48:29]és rettentően befolyásolja mind a várható élettartamot, mind pedig az életminőséget.

[00:48:40]Hogyha az ember olvassa az irodalmat, akkor azt lehet látni, hogy nagyon sokakat nagyon megviselt az, hogy mondjuk egy tanyasi környezetben éltek, kitelepítették őket, és akkor be kellett menniük egy lakótelepre.

[00:48:55]Gondoljuk meg azt, hogyha valaki egész életében egy tanyán élt és állatokat tenyésztett, és beteszik egy 10eletes házba, az hogy fogja ott magát érezni?

[00:49:04]Szóval az történt, hogy hogy több százan visszaköltöztek a lezárt zónába, és őszintén szólva ma azt tudom mondani 40 év a tapasztalat alapján, hogy vélhetően jól tették, mert az, hogy hogy visszamentek az eredeti környezetükbe és komfortosan érzik magukat emberként ott, ahol élnek, annak a pozitív hatása jelentősen kompenzálhatja ö azt a hatást hogy hogy a sugárzás miatt ki vannak téve valamilyen kockázatnak.

[00:49:39]És ez nagyon igaz széles életkorspektrumban, de a legigazabb az idősekre.

[00:49:47]Gondolja meg, Egon, hogyha van egy 60 éves ember aki akit egyébként kitelepítenének azért, merthogy évente nem tudom én, egy két-3 milli szívert dózissal nagyobb lenne az ő dózisa, de a pszichés hatások miatt ebbe belebevolondul, vagy adott esetben belehal.

[00:50:13]Ez nem hasonlítható ahhoz, hogy 60 évesen arra lehet számítani, hogy esetleg majd 30 év múlva valamilyen valószínűséggel ő rákos lesz.

[00:50:22]30 évvel később ő 90 éves lesz.

[00:50:29]Tehát, hogy mennyiben számít az, hogy 30 év múlva esetleg valamekkora nem egyes valószínűséggel, hanem egynél sokkal kisebb valószínűséggel Rákos.

[00:50:40]az emberi belátást nem szokott ilyen távolra látni.

[00:50:40]Í így van.

[00:50:44]De ez ez még egyszer hangsúlyozom, hogy hogy rettentőenes.

[00:50:47]Hadd mondjak még egy dolgot, mert ezt szintén leírja a a szakirodalom nagyon precízen, hogy ugye a Szovjetunió teretén számos ilyen segélyprogram indult, tehát mind a likvidátorok, mind pedig a kitelepített lakosok esetében bizonyos dózis fölött állami segélyt kaptak emberek.

[00:51:02]És azt mondják a vizsgálatok, hogy sok esetben az, hogy valakit betettek ebbe a kategóriába, és azt mondták rá, hogy ő csernobili áldozat, és ezért jár neki valamekkora kompenzáció minden hónapban, ez nem segített rajta, hanem rontott a helyzetén, mert ő akkor belehelyezkedett abba a a helyzetbe, hogy ú hát ha ő áldozat akkor ő neki arra kell számítania, hogy ebbe bele fog halni.

[00:51:31]És ez olyan pszichés teher, amivel nagyon sokan nem tudnak együtt élni.

[00:51:35]Hányféle szempontja van ennek, miközben nehogy azt higgyék, hogy relativizálunk bármit is, ami ami itt én a végére itt had jöjjek elő adatokkal.

[00:51:43]A sugárzásnak kitettek egészségügyi ellátásával kapcsolatban WHO adat Oroszországban, Ukrajnában és Fehérroszországban 6,8 millió lakos kapja mind a mai napig a balesethez köthető juttatást és egészségügyi ellátást.

[00:51:59]Ez Ukrajnában az éves költségvetés öt, Fehér Oroszországban pedig az állam éves költségvetésének 6%-a.

[00:52:03]Irgalmatlan teher az államnak, irgalmatlan nehézség és teher egy csomó embernek.

[00:52:09]Szóval ez így van.

[00:52:13]Szóval igen, számtalan szempont van, de a legerősebb, azt hiszem ez.

[00:52:17]Abszolút.

[00:52:19]Professzor úr, köszönöm szépen.

[00:52:19]Mi pedig rögtön folytatjuk.

[00:52:36]1986.

[00:52:36]április 26-án, hajnalban robbanás történt a csernobili atomerőmű négyes reaktorában a mai Ukrajna területén.

[00:52:43]A baleset egy hibásan végrehajtott biztonsági teszt idézte elő.

[00:52:48]A robbanás és azt követő tűz következtében közvetlenül két ember halt meg a helyszínen, majd a következő hetekben további 29-en vesztették életüket akut sugárbetegségben.

[00:53:03]134 erőművi dolgozót és tűzoltót diagnosztizáltak súlyos sugárfertőzéssel.

[00:53:07]Közülük sokan maradandó egészségkárosodást szenvedtek.

[00:53:10]A környező Pripiáty városából több mint 49000 embert evakuáltak, később pedig összesen körülbelül 350000 főt telepítettek ki a szennyezett területekről.

[00:53:24]A radioaktív felhő Európa nagy részét érintette.

[00:53:24]A hosszútávú halálesetek számát nehéz pontosan meghatározni.

[00:53:29]A becslések néhány ezertől akár több 100zig terjednek, főként daganatos megbetegedések miatt.

[00:53:34]A baleset az akkori Szovjetunióban kezdetben eltitkolták, csak napokkal később ismerték el hivatalosan.

[00:53:43]A katasztrófa a mai napig a nukleáris ipar egyik legsúlyosabb balesetének számít.

[00:53:47]Van nekem egy kollégám, aki ezt az utat megjárta.

[00:53:53]Nem is egyszer.

[00:53:53]Vuistkó, szervusz.

[00:53:53]Örülök, hogy itt vagy a Messi Amerikából, hogy beszéljünk Ukrajnáról.

[00:53:57]Szia.

[00:54:00]Szervusz Egon.

[00:54:00]Amikor elindul az ember egy ilyen útra, mondta a szódi Attila azt is, hogy ő készített fel, akkor mire számít?

[00:54:03]Milyen felkészítést kaptál, és mitől tartott el a legjobban?

[00:54:11]Jaj, de jó a kérdés, mert hogy kétszer jártam Csernobilban, 2000-ben én még jártam a működő, tehát termelő erőműben.

[00:54:15]Ugye ez most is egy működő nukleáris létesítmény, mert bár nem termel, de a fűtőelemek és sok minden mi a fenntartási munkák vannak.

[00:54:25]Persze, így van.

[00:54:25]1000-2000 ember dolgozik ott napi szinten.

[00:54:28]És az első alkalommal én egy igazi posztszovjet, most is az, de igazi posztszovjet életbe csöppentem bele.

[00:54:34]Ne felejtsük el, 2000-es évek legelején Ukrajnában, és ebben most senki ne értsen egy aktuál politikai politikai felhangot, de egy nem egy jó működő állami struktúrában, kristályvázában porcukorral meg liszttel fizettek bizonyos helyeken, mert egyszerűen annyira nem volt értéke önmagának, mondjuk a pénznek, vagy kiszámíthatatlan volt a világ.

[00:54:57]Boldog boldogtalant megvettünk úgy, hogy az újságírás egyik alapelve, hogy például Kenőpénzt nem fizetünk, mert akkor befolyásoljuk mondjuk a riportalanyt, de érdekes volt azt megnézni, hogy hova hova lehetett néhány dollárért bejutni.

[00:55:10]És mindig végig az járt az agyamban, hogy végül is bárhova, végül is bárhova, hogyha én, mint egy másik mondjuk régióból származó ország riporterre be tudom magam vásárolni mondjuk egy egy lezárt zónába, akkor hogyha valakinek rossz szándéka van ezzel az egésszel kapcsolatban, akkor hogy tud bejutni?

[00:55:34]Mondjuk nekik se kerül többe.

[00:55:34]Így van.

[00:55:34]A második alkalommal pedig a Asszódi Attila volt az úunknak a mentora.

[00:55:39]Tehát ő volt az, aki először is az út elején, és itt most nagyon fontos, hogy elmondjam, hogy mindig a riporter van előtérben, de Varga Zsolt és Varga Dezső a az ATV-nek a az operatőre, drónoperatőre, technikusa volt velem testvéreimként szeretett barátaim.

[00:56:01]Tehát ők például olyan munkakörülmények között dolgoztak, hogy mi hárman megúsztuk sugárbetegség, sugárszennyezés nélkül.

[00:56:04]Viszont a kicsi drónunk, amelyet utólag éppen Aszód Attiláék bemértek, a kis rotorjával felverte a lerakódott radioaktív port.

[00:56:14]Ez megszennyeződött, és meg kellett semmisíteni önmagában a drónt.

[00:56:18]Az első utam alkalmával a magyar kamionsofőrök ügyében mentem, mert én úgy gondoltam, hogy akkor vagyok hiteles, hogyha bemutatom, hogy ők melyik térségbe jártak.

[00:56:27]Ugye arról volt szó, hogy 86 után a magyar állam teherfuvarozókat küldött a régióba.

[00:56:31]Nem tiltotta be, mint más szocialista országok tiltották a nagy rotációjú járművek, kamionok, teherautók vagy pedig helikoptereknek a az utazását.

[00:56:42]Ez különösen veszélyes volt.

[00:56:48]Azért mentem, hogy megtudjam, hogy mi történt Szabadszállási Kálmánnal, Szívós Gézával, Kis Csabával, Szabó Istvánnal és társaikkal.

[00:56:53]Egy mondat igazolódott, igazolódott, hogy az ott összeszedett sugárdózis volt a halálukokkal.

[00:57:02]Végül is egy bővített mondatban tudok válaszolni.

[00:57:06]Szabadszállási Kálmán esetében a legfelső bíróság jogerős ítéletében kimondta, hogy azért halt meg, mert ott járt.

[00:57:10]Ha azonos fulevélen ugyanazon az úton másik két kamionsofőr ugyanott járt.

[00:57:21]Viszont az özvegyeik nem pereskedtek az elévülési időn belül.

[00:57:21]Ettől még ettől függetlenül mindannyian meghaltak, akkor egy nagyon erős vélelem, tehát jogilag nem mondhatom ki, de ha Szabadszállási Kálmán ezért halt meg, és mindenki más meghalt, aki ott járt azon az úton, akkor vélelmezhetjük, hogy köze van mindez.

[00:57:39]A második útnál pedig arról volt szó igazából, hogy Aszódi Attilával mi nagyon régóta vagyunk, mondhatom azt, hogy baráti kapcsolatban, és nagyon érdekes volt a beszélgetés, főleg második fele itt álltam kint és hallgattam, hogy az a nukleáris mérnök, aki normális esetben proton, neutron, cézium, stroncium és ilyenekről beszél, a lelki okairól beszél.

[00:57:58]És Attila azt mondta nekem, hogy a lelki okokról valószínűleg azért beszél, mert a mi barátságunk egyre szorosabb lett.

[00:58:08]Tehát én megpróbáltam megérteni az ő technikai hátterét.

[00:58:13]Ő pedig föltette azokat a kérdéseket, amiket én is föl tudok tenni, hogy az az asszony, aki kétségbe esett, hogy a magzatja lehet, hogy betegen születik, és ezt nem tudta elviselni, és fölakasztotta magát, így hát meghalt az asszony is, és meghalt a magzatja is.

[00:58:31]Ő Csernobil áldozata-e?

[00:58:37]Direkt módon vagy indirekt módon?

[00:58:37]Én azt mondom és úgy vélemzem, hogy direkt módon az.

[00:58:41]Akkor is, hogyha az a gyermek, mondjuk sosem tudjuk meg, de egészségesen született volna meg.

[00:58:46]Nem tudjuk, hogy mennyi például a plusz abortuszok száma ahhoz képest, hiszen a Szovjetunióban és a térség országaiban is extrém magas volt az abortuszoknak a száma, de vélelmezhető az, hogy több mint 100000 hölgy vetette el a magzatját, azért mert rettegett attól, félt attól, hogy esetleg beteget születik a gyermeke.

[00:59:08]Kérdeztem tőlető Asódi Attila mire készített fel?

[00:59:08]Nyilván ennek az útnak minden ilyen a valamiféle tragédia nyomában járó riporteri útnak van egy lelki nyomata is a az ember saját lelkében is.

[00:59:18]Te arra fel voltál készülve, hogy mit találsz, amikor odamész?

[00:59:23]Tudtad, hogy hova mész?

[00:59:27]Nagyon érdekes, amit kérdezel, mert 26 éve vagyok férj, és két hétig nem volt a 26 év alatt jegygyűrű az ujjamon.

[00:59:35]Nem akkor, ha összezördültem a feleségemmel, azt sosem merném, hanem azért, mert azban a két hétben le kellett vennem.

[00:59:41]És ez például egy olyan érdekes dolog volt, hogy minden reggel kerestem, hogy elhagytam az az egy másodperc, ja nem, otthon hagytam.

[00:59:50]Kettő 2000-es út, március.

[01:00:00]Hazérkezem, négy hónapja vagyok férj, nincs gyermekem, van egy gyönyörű feleségem.

[01:00:03]szerelmes belém, én is belé megállít az épületfolyosójón, és azt mondja, hogy itt ez a fekete zsák ez speciális zsák, ebbe vetközz le.

[01:00:16]Itt ez a cím, odavidd el, és utána majd gyere hazam.

[01:00:23]Azt a mi lakásunkba be nem hozod, igaz?

[01:00:26]Igen.

[01:00:26]És hogyha a gyer ha születendő gyermekeinkkel baj lesz, akkor majd megnézheted magad.

[01:00:32]élett mindig volt bennem egy félelem, és tudod, pontosan ugyanez a félelem az, amely kétségbe esett, kétségbeesésbe taszította azokat, akikről beszélünk.

[01:00:42]Hadd reagáljak arra, amit Asszód Attil, aki ugye nukleáris mérnökként volt kint, én pedig ott voltam Iván Ivanovic szemenyuknak a házában, aki egy Zalisia nevű településen egyedül lakik.

[01:00:52]És én megkérdeztem, hogy ketten költöztek vissza a feleségével, aztán meghalt a feleség, egyedül lakik ott, a katonák viszik nekik ott a a neki ott az élelmiszergyógyszert, ilyesmit.

[01:01:07]És mondtam neki, hogy hát ez azért csak veszélyes.

[01:01:13]És erre azt mondta nekem, én jól beszélek oroszul, anyukám orosz tanárnő, nővérem orosz tanárnő, megtanultam oroszul, tehát én tudok kommunikálni ott a közvetlenül nem kell tolmács.

[01:01:22]Nem kell tolmács.

[01:01:22]Igen.

[01:01:22]Tehát nem kellett lefordítani.

[01:01:22]Ott volt az az ezüstfogú, klasszikus szovjet típusú bácsi, aki egyébként az erőműbiztonsági őrzésén dolgozott annak idén, és azt mondta nekem: "Nézze, fiatal ember, én ezt a veszélyt nem láttam, nem látom, nem érzem, de a honvágy már évekkel ezelőtt megölt volna.

[01:01:48]Ez egészen biztos, mert ez az eg és ez az és akkor azokat, akiket megölt az a bizonyos honvágy vagy sok minden más a kétségbeesés, ne felejtsük el például Pripjegáy városát alig két óra alatt költöztették, és ott egy 50000-es városról van szó.

[01:02:03]Szóval ők Csernobil áldozatai nyilván.

[01:02:07]Igen, mert pszichésen mondjuk belebetegedtek.

[01:02:10]Igen, de ezt nem tudjuk, hiszen 32 halottja volt a robbanásban.

[01:02:10]ketten azonnal 50 halottja, 280 halottja volt mind az első napokban, vagy 200000 halottja volt, mert a meg nem született gyermekeket is hozzászámoljuk.

[01:02:22]Tehát ez az a katasztrófa, ahol még Ruandánál, Boszniánál, sok más háborúnál is meg tudjuk mondani, hogy hány áldozata volt.

[01:02:32]És itt most az áldozatnál csak a halálos áldozatokról beszéltem.

[01:02:37]És nem azok, akik hallássá károsodással, rákbetegséggel, de túlélve színtévesztő, vagy színvakon születtek például, őket bele se számolva, hány halottja volt, vagy hány áldozata volt Csernobilnak?

[01:02:52]32 vagy 200000.

[01:02:52]Ilyen nagy olló, ilyen széles sáv a világon nincs katasztrófa esetén.

[01:02:59]Visszamennél, hogyha úgy adódna.

[01:03:02]Most már lenne miért visszamenni?

[01:03:02]Érdekes, amit kérdezel ismételten, mert amikor én kétszer visszamentem, kétféle reakció volt.

[01:03:10]Úristen, vtkó, hát micsoda vakmerőség.

[01:03:10]Normális, normális.

[01:03:14]Tehát hülye vagy.

[01:03:14]Tehát meghallhatsz.

[01:03:14]Hát minden igazuk volt részben.

[01:03:18]Igen, mert mi voltunk ben nem vizsgálti épületben.

[01:03:18]Másik reakció.

[01:03:18]Hát mit kell ezzel felvágni?

[01:03:23]Hát turisták is mennek oda.

[01:03:23]Hát láttam képeslapot, hűtőmágnest is lehetett ott kapni, amit egyébként ott bizar módon fűtőmágnesnek hívtak.

[01:03:31]És ez és ez is igaz, mert van egy térkép, és ezt úgy képzeld Egon, hogy a itt most egy viszonylag pici stúdióban beszélgetünk.

[01:03:38]Stúdió egyik fele ugyanolyan norm Csernobilban vagy Pripiaton ugyanolyan sugárzás hát háttérsugárzás van, mint mondjuk egy budapesti stúdióban.

[01:03:47]6 mre odébb, 200-szorosa.

[01:03:52]Nekem megvolt az okom és a célom, hogy odamenjek.

[01:03:56]kamionsofőrök története, és utána, hogy hitelesen tudjak beszélni nekem az előadásaimon, és ez nem reklám, mert na ez például egy érdekes hírborzsa.

[01:04:06]Egyetlen előadásra sem lehet szabad helyet kapni.

[01:04:11]Vélelmezem, nem feltétlenül, remélem, de nem feltétlenül csak miattam.

[01:04:16]Csernobil ez szimbólum.

[01:04:16]Szimbólum a jelképe a hazugságnak és sok minden másnak.

[01:04:21]Mindenkinek megvan a csernobili története.

[01:04:21]Lehet, hogy neked is, mert valakinek a szomszédja, meg ő maga, meg akkor született a gyerekem, meg azóta prüszkölök, meg a legenda, hogy a magyar tév riporterek egy csoportja repülővel átrepült rajta, és Déri János, és ezért halt meg.

[01:04:38]Tehát mindenkinek megvan a ez mondom még egyszer urbán legenda, és valószínűleg nem igaz, de mindenkiben benne van ez a dolog.

[01:04:43]kaptam egy olyat, amikor a Kirádi Attila kollégámmal készítettük a halott kamionsofőrök nyomában című könyvet, és filmben dolgoztam fel, másnap a parlament erről szólt.

[01:04:56]Csináltunk egy egy oknyomozást ezzel kapcsolatban, és akkor kaptam egy levelet egy embertől, aki azt írta, hogy én is csernobili kamionsofőráldozat vagyok, mert Máté szalkáról én is átmentem Berekszázba, ami egy egymástól nem túl messze lévő település.

[01:05:14]Szovjetunió, Szovjetunió, miközben pont erről szól a dolog, hogy nem egy szöges drót állította meg ezt az egészet, nem egy országhatár állította meg, és akkor még nem is meséltünk a magyar következményekről, a magyar hazugságokról, mert arra mindenki emlékszik, hogy mossuk meg a salátát, ne együnk zöldséget, ne igyunk tejet, csukjuk be az ablakot, gyerek ne játszon a homokozóban.

[01:05:38]Nagyjából ennyit tudtunk.

[01:05:42]És itt vált ketté Miháil Gorbácsovot.

[01:05:42]Szerintem én politikust még nem idéztem, de azt hiszem, hogy itt most úgy tudom őt idézni az utolsó szovjet pártfőtitkárt, hogy még azt is tudom mondani, hogy szerintem igaza volt, amikor azt mondta, sokan mondják azt, hogy a Szovjetuniót a peresztro és a glasn glasnos, vagyis a nyitottság, szólás szabadság robbantotta föl.

[01:06:00]Nem igaz.

[01:06:05]Csernobil volt az.

[01:06:05]Ezt mondta Gorbacsov, az az ember, aki saját maga sem tudta azt, hogy mi történt, mert amikor a KGB ügynökök megérkeztek Pripiáyra, akkor nem mentesíteni próbálták a helyieket.

[01:06:16]Azért jött az első brigád, hogy a távolsági telefonvonalakat elvágják.

[01:06:26]Idéztem az MTI hírét három nappal, négy nappal később a balesethez képest.

[01:06:26]Itt a az adás elején a kedves nézők talán még emlékeznek rá, nem volt olyan régen, semmiféle információ nem volt.

[01:06:38]Ugye a TAS hírével volt azonos az MT.

[01:06:38]Ez a TAS pedig úgy tett, minthogyha ez egy egyszerű kis baleset lenne, aminek semmiféle következmény nincs.

[01:06:46]Igen, de még talán azt se mondták be a nyit.

[01:06:49]Még az se mond még azt sem mondták be.

[01:06:49]A sebesültek kezelése megkezdődött.

[01:06:49]valam valami ilyen szintű volt.

[01:06:54]És nagyon érdekes, mert éppen a mai napon, ez is már itt az elején elhangzott, adta ki a hungaromet, hogy hogy mi történt akkor a magyar légkörben, és milyen adataik voltak.

[01:07:04]És igen, a Mátészalkai kamionsofőrre reagálva Kelet-Magyarország volt a legkevésbé érintett a Budapest, Győv, Budapest, Szombathely, Győr, Pécs.

[01:07:12]Ez a ez a vonal volt a a legdurvább, de az sem volt durva, ez egy nagyon fura dolog.

[01:07:21]megúsztuk, azt lehet mondani.

[01:07:21]Igen, különösen, hogy jött május 1je.

[01:07:25]De például a fehér oroszok, akiknél volt három kitelepítés és visszatelepítés, mert nem tudták eldönteni, mert semmit nem tudtak ők sem, hogy most menni kell vagy nem kell, és aztán visszatelepítették őket.

[01:07:35]Róluk sem beszél ma senki a fehéros áldozatokról.

[01:07:39]Nyilván, mert a szovjeteknél nem az volt a fontos, hogy mi történt és mekkora a baj, hanem az, hogy ki tud róla, még inkább, hogy ki nem tud róla.

[01:07:47]Nem tudom, idézted-e.

[01:07:47]Ha igen, akkor mondjad légyszíves, hogy az első magyar hír az Bedő Iván híre volt, aki a BBC hírét hallgatva a Forsmarkiy atomerőmű svédországi atomerőmű jelzése alapján, akik egyébként az történt, hogy mentek reggel dolgozni a svéd munkások az atomerőműbe, és a beengedő kapu nem engedte be őket.

[01:08:05]Akkor ez egy nagy esés, nagy eső volt.

[01:08:09]És ezért a portás fölszólt a központi ügyeletre, hogy engedélyezzék kinyitni a póttermet és üzembehni a pótkaput, mert elromlott.

[01:08:20]Hát az nem létezik ugye, hogy 20 emberből 20-at nem enged át.

[01:08:20]Kinyitották és kiderült, hogy az sem engedi át őket.

[01:08:24]Ekkor a Forsmárki atomerőmű Svédországban elrendelte a ezt a veszélyhelyzeti protokollt életbe léptette, és elkezdte vizsgálni saját magát, mert ők azt hitték, hát atomerőmű sugár, valami nálunk ereszt.

[01:08:39]És aztán az izotópvizsgálatból kiderült, hogy ilyen izotóppal ők nem is dolgoznak.

[01:08:45]Ekkor fordultak a svéd meteorológiai szolgálathoz, akik az elmúlt néhány napnak a felhő térképéből megállapították, hogy a felhő az egy oszlobban, valahol Csernobil megyében egy oszlop fölfelé emelkedik, és azon a napon keresztelték el ezt az erőművet csernobili atomerőműre, hiszen ez a Vladyimir Ilyics Lenin atomerőmű volt, csak Lenin nevével nem illett akkoriban.

[01:09:11]Ezt jó, hogy mondod, ez el sem hangzott még az adásban.

[01:09:15]Igen, tehát az a csernobili atomerőműnek önmagában hazugság, sőt ugye volt Ukrajnában jóval később a deleninizációs folyamat, tehát hogy lebontották a Lenin szobrot.

[01:09:24]Szerintem a magyar nézők, hallgatók jól emlékezhetnek arra, hogy Csapon volt az egyik utolsó, és azt ledöntötték.

[01:09:33]Egyetlen egy Lenin szobor van Ukrajnában.

[01:09:33]Hát ez ott marad, ott maradt, mert ott aztán tényleg mindenkit menekítettek, de sarló kalapácsot, vörös csillagot, lenin idézetet.

[01:09:43]Tudod milyen érdekes az, hogy ott álltam a zalisiai kultúrházban, mindent kiloptak onnan, tehát radiátort is elloptak.

[01:09:51]egyébként az akkori mentesítő kocsiból a motorokat kilopták, és ott állok, és velem szemben egy idézet.

[01:09:56]Megpróbálom szöveghűen elmondani.

[01:09:56]A kommunizmus kísértete Európán átsöpört.

[01:10:03]Eltűnt, majd feltűnt a látókör szélein.

[01:10:10]S mikor még senki sem sejtette a végső diadalt, egy távoli kisvárosban, Szimbirskben megszületett egy apró cseprő kisgyermek, Lenin.

[01:10:14]És ott állok.

[01:10:20]Ez a félek, hogy ez egy vers.

[01:10:22]Igen, ez egy végtelenül bugyuta vers.

[01:10:22]És tudod mit éreztem?

[01:10:27]megérkeztem a Szovjetunióba, tehát hogy ott tényleg nem szedték le a sarlókalapácsokat.

[01:10:31]Ott maradt minden.

[01:10:31]Ott ott maradt minden.

[01:10:31]Egyébként egyébként.

[01:10:37]Igen.

[01:10:37]Tehát minden minden ami mozdítható elt minden amit mozdít.

[01:10:37]Én élő radiátorra már úgy értem, hogy radiátorral nem találkoztam.

[01:10:44]Na de azok is szennyezettek.

[01:10:44]Tehát, hogy ez a szennyezés, ez körbejárta a Szovjetuniót valószínűleg ö különösen.

[01:10:48]Tehát volt egy ilyen, hát mondjuk úgy, hogy ilyen, egy ilyen rossz tréfa, hogy Kievben ne ü akkoriban nyilvánvaló, mert azért eltelt 40 év és már nem korszerű a motor se, hogy ne üljél taxiba Kievben, merthogy a motorok azok hát, mert hiszen hiány volt mindenből, tehát ahonnan szerezni lehetett.

[01:11:06]Igen, igen.

[01:11:10]És valószínűleg Iván Ivanovi szemenyuk elve alapján, hát nem látom, nem hallom.

[01:11:16]Velem lesz az előadásomon professzor dr.

[01:11:16]Tiberi Ivanovic, a Csernobili zóna vörös erdő orvoscsoportjának, 12 orvoscsoport 12 fős orvoscsoportjának az életben maradt főorvosa.

[01:11:28]Ő minden egy 86 éves minden előadásomra.

[01:11:34]Ő egy kárpátaljai magyar.

[01:11:34]Ez egy szovjet név volt, ahogy őt hívták.

[01:11:38]De egyébként Dr.

[01:11:38]Szőlősi Tibor főorvos úrról van szó.

[01:11:38]És ő például azt mondta, hogy egy tűzoltópancsnokot, amikor meggyógyított, akkor a felesége egy ilyen kis kosárkában az erdő gyümölcseivel hálálta meg, mint egy paraszolvenc.

[01:11:52]És amikor fellibbentette azt a bizonyos kis a vásznot, ami ott volt, akkor egy ekkora gombával találkozott, és megkérdezte tőle, hogy és ezt maguk eszik, és még dicsekvéskül mondta, és akkor professzor úr, hát mi órákig szedtük a gombát, és több óra alatt összejött egy pörköltre való, most három napig esszük egy darab gombából.

[01:12:15]Tehát, hogy ők arra, nem csak arra nem voltak felkészítve, hogy mi ez az erőmű.

[01:12:21]Utaléknék arra, hogy az először kiérkező Pripjatyi és az erőműben dolgozó tűzoltók vízzel kezdték el oltani az izzógrafitot, amivel még nagyobb kárt okoztak.

[01:12:30]Tehát a tűzoltó is tudta, hogy kell szalmatüzet, lakástüzet, autótet.

[01:12:34]Nem volt.

[01:12:34]Igen.

[01:12:34]Tehát, hogy önöm maguk nem tudták, hogy ez az egész micsoda.

[01:12:40]Kérdeztem az előbb, hogy visszamennél-e, végül is elkezdtél válaszolni, aztán elkanyarodtunk.

[01:12:44]Hogy látnád-e azt, hogy mi lett azóta, illetve lenne-e értelme még visszamenni?

[01:12:54]Hadd válaszoljak.

[01:12:54]Igenis, meg nem is akkor, hogyha lenne értelme, akkor mennék vissza.

[01:12:59]Ugye az első áldozata Valerijemcsuk volt enn ez a ennek az egész tragédiának.

[01:13:05]Azt hiszem, hogy nincsen nagyobb jelképe és szimbóluma a csernobil és az egész térség tragédiájának, mert most a Csernobilt én egy szovjet, posztszovjet, kommunista és sok minden más ideológiai és nyilván technológiai katasztrófának látom, Valeriai Hodemcsuknak az özvegyét, aki egy egyfajta jelkép szimbólum volt, hiszen az első áldozat özvegye volt.

[01:13:27]Egy tavalyi orosz támadásban egy rakéta eltalált a Kievi házában, és ő meg a háborúban halt meg.

[01:13:33]Ennél nagyobb jelképét nem tudom ennek elmondani.

[01:13:37]Kettő.

[01:13:37]Az az ember, aki minket vitt, Maxim Pagyifko, mai napig jó barátom, rendszeresen beszélgetünk.

[01:13:46]Ő napi szinten várja a behívóját egy a a háborúba.

[01:13:52]Én úgy gondolom, és azóta ugye Attilával is, professzor úrral is megbeszélted, hogy mit okoz az a dróntámadás luk a védőpajzson, ha lenne értelme, hozzáadott értéke annak, amit első és második utam után megtettem, én én úgy gondolom, hogy egy elképesztően nagy hatása volt például az HBO Csernobil sorozatának, mert olyan 10 évesek kezdtek el foglalkozni Csernobillal, akik meg se születtek.

[01:14:18]Gondold el, ha én most előadást tartanék Fokusimáról, vagy nem tudom miről, nem jönnél, mert mert Csernobil nem csak egy robbanás helyszíne.

[01:14:26]És itt hadd említsem meg, hogy egyébként az ATV vezérigazgatója, Németes Szilárd, ő olyan mértékben érdeklődött Csernobillal kapcsolatban, hogy ő megkérdezte tőlem, hogy nincs-e kedved még egyszer elmenni megmutatni a mi nézőinknek.

[01:14:42]Aztán ott volt a Csernobil film, amely volt a csak Csernobil és volt a kamionsofőrök története is.

[01:14:52]Nem azért mondom, és ezt valószínűleg mindenki jól érti, nem dicsekvésből mondom, hogy brutális rekordnéséget hozott, mert ez nem szerintem, ha leszúrok egy kamerát, és azt mondom, hogy Csernobily ipari kamera nézzék kedves nézők, akkor is nézik, de olyan érdeklődést váltott ki, hogy én azt hiszem, hogy ennek a társadalomnak és ebben a magyar társadalmat is beleértem.

[01:15:14]És nem csak a 40 év fölöttieket, meg a következő generációt is értem ezalatt.

[01:15:19]szinte kötelességünk erről beszélni a szőlősi professzornak is, Attillának is és egy másik szempontból tév riporterként, közvetítőként, másoknak információt átadóként.

[01:15:30]Nekem is követtelességem ezt megtenni.

[01:15:34]Ha lenne plusz értelme és értéke, mondjuk egy háború után, hogy mi maradt, ott visszamennék, tudom, hogy kell ott viselkedni.

[01:15:43]Ha nem lenne plusz értéke, akkor én már nem mennék oda vissza.

[01:15:43]Most viszont meg tudjuk nézni azt a két filmet, amit forgattál korábban, mert hogyha velünk tartanak továbbra is a kedves nézők, akkor itt ezen a csatornán most a beszélgetést követően egymás után jön ez a két forgatott film, a Csernobilban készültó is ritkó filmek.

[01:15:59]Most meg köszönöm, hogy itt voltál.

[01:16:03]Egon, megtisztelt.

[01:16:03]Köszönöm szépen.

[01:16:03]Önöknek pedig köszönöm a figyelmet.

[01:16:03]40 éve történt a csernobili katasztrófa.

[01:16:07]Ennek áldozataira, ennek történetére emlékeztünk.

[01:16:12]Tartsanak velünk továbbra is.

[01:16:12]Jönnek a filmek.

[01:16:12]Viszontlátásra.