ATV Magyarország 45:20

HAZAHÚZÓ – Adony: borászat, lovak, természet

turizmusborászattörténelemtermészetközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
HAZAHÚZÓ – Adony: borászat, lovak, természet
tl;dr

Tótenikő, az ATV Magyarország Hazahúzó műsorának vezetője Adonyba, a Fehérvár megye déli részén, a Duna mentén fekvő városba látogat. A beszélgetésből kiderül, hogy Adony római korból lakott település (Odon Plán), amely 2004-ben nyerte el a városi rangot. A város központjában található az 1848-as és 1956-os emlékművek, valamint a 2000. évet ünneplő Millenniumi kapu. A szőlőhegyen (6,5 km hosszú, 1200 telekkel) a borászat már a római korban kezdődött, majd a 18. századi sváb betelepítés után újult fel. Az Adonyi Szent Orbán borrend a szakmai színvonal emelésén dolgozik, és a helyi gazdák nemzetközi versenyeken is jó eredményeket érnek el. Az Adonyi Nagysziget egy 200 hektáros ártéri erdő a város közepén, amely Natura 2000-es védett terület, és ahol tavasszal hóvirágmezők virágoznak. A Zicsi Kúria és Park az egykori grófi család emlékét őrzi, ahol Zicsi Nándor gróf angol parkot alakított ki, és a család szeretett volt az adonyiak körében.

Részletes összefoglaló megjelenítése

Adony története és közigazgatási státusza

Adony a Duna jobb partján, Budapesttől 45 km-re helyezkedik el Fehérvár megye déli részén. A város római korból lakott település, amely az antik Odon Plán nevet viselte. A műsorvezető beszélgetőpartnerétől megtudható, hogy

„gyakorlatilag Adony a római kortól lakott, bizonytalan lakott település. Nyilván előtt is volt itt élet. Az évszázad, évezek alatt többször elnéptett, de mindig lakott település volt." *

A város hosszú ideig mezővárosi rangban működött, azonban 2004-ben sikerült elnyerni a városi címet. A polgármester hangsúlyozza, hogy a város vonzásköre és központi szerepe a környező településekre indokolta ezt az elismerést:

„a város vonzáskört kell bizonyítani, és Adony mindig egy központi szerepet játszott a környező településeken. Él járt fejlesztésekbe, kultúrába hatalmas civil szervezet van." *

A város lélekszáma a pályázat benyújtásakor körülbelül 3800 fő volt, amely azóta 4200 főre nőtt. A városi cím elnyerésének következménye, hogy Adonyban kormányablak működik, és a környező települések is központi szolgáltatásokat vehetnek igénybe itt.

Adony földrajzi elhelyezkedése és infrastruktúrája

A város a Mezőföld szélén helyezkedik el, és alapvetően mezőgazdaságból élő emberek lakták mindig. A település körül löszfal található, amely az Adonyi szőlőhegyet képezi. Az infrastruktúra megfelelő távolságban van a városközponttól, ugyanakkor van ipari kikötő, komp-átkelési lehetőség a Csepelzigetre, és vasút is közlekedik a településen.

A város legnagyobb beruházása a 2006-ban épített Közép-Európa legnagyobb sígabonatárolója, amely 650 000 tonna gabonatárolására alkalmas, kikötővel és vasúti közlekedéssel. A polgármester kiemeli, hogy

„sokan akartak itt Ócvastelepet nyitni meg sok minden mást, de mi úgy vagyunk, hogy mi ragaszkodunk a hagyományainkhoz." *

A város neve eredete

Az Adony nevet a római korban ismert Odon Plán helyről eredeztetik. A név az évszázadok alatt változott: Ódon → Adony. A római korból származó leletek, különösen egy szőlős motívummal díszített sírkő bizonyítja, hogy már akkor virágzott itt a szőlészet.

Adony központja és emlékművei

A város főterén található az ország zászlaja, amely egy régi emlékmű. Az egyik oldalán az 1956-os, a másik oldalán az 1848-as emléktábla látható. A polgármester hangsúlyozza a város pártatlanságát:

„a térnek a másik oldalán látjuk a szovjet hősi halataknak a síreit, amelyeket ugyanúgy megőriztünk ahogy voltak nem átalakítással, de hogy megemlékeztünk és ezt az orosz nagykövetség nagyon-nagyon megköszönte." *

A főtérről nyílik a Millenniumi emlékmű, amely a 2000. évet ünnepli. Az emlékmű két kapuból áll: az egyik fából, a másik kőből készült, római számokkal jelezve az évszámot. A kőkapu a római korig visszatekintve az első 1000 évet mutatja be, beépített római kori emlékekkel. Az emlékmű a Nemzeti Múzeumban is díjat nyert.

Az Adonyi Szőlőhegy: történet és jellemzői

Az Adonyi szőlőhegy egy 6,5 km hosszú domb- vagy hegyvonulat, amelyen mintegy 1200 telek és 1100 pince és présház található. A szőlőhegy kiindulópontja a kápolnasor, amely félbevágja a szőlőhegyet. A borászat már a római korban kezdődött itt, amit a szőlős motívummal díszített sírkő bizonyít. A beszélgetőpartner elmondja:

„Maga a borászat már a római korban kezdődött. Erre utal itt a Szőlőhegy illetve a kápolna sor elején is látható római kori sírkő, ami egy szőlős motívummal van díszítve." *

A 18. századi fejlődés Mária Terézia betelepítéseihez köthető, amikor svábok érkeztek Adonyba, és magukkal hozták a borászati kultúrát és a Szent Orbán kultuszt.

A Szent Orbán kultusz és a kápolna

A Szent Orbán ünnepe május 25-én van, amely az utolsó fagyos szent napja. Ettől kezdve a szőlőültetvények már nagyobb veszélytől mentesek a fagy szempontjából. A helyi gazdák minden évben az Orbán napot követő vasárnap körmenettel és litániával ünneplik ezt a napot.

A kápolna 1810-ben kezdett el épülni püspöki határozat alapján, 1812-ben készült el, és 1813-ban fejeződött be a harangláb. A felújítása 1992-ben történt a helyi szőlősgazdák összefogásával, az oltár restaurálása pedig 1996-ban az Adonyi Alapítvány szervezésében. A beszélgetőpartner kiemeli:

„1810-ben egy püspöki határozat kapcsán kezdték el a kápolnának a kivitelezését. 1812-ben készült el, és 1813-ban került vagy befejezésre a harangláb része." *

Az adonyi borok jellemzői

Az adonyi borokra már a római korban is az volt jellemző, hogy jól szállíthatóak voltak hajón a savösszetételükből adódóan. A szőlőhegy tagolt, és kisüzemi gazdálkodás folyik itt. Korábban a direkt termő szőlőfajták, különösen az Otelló volt jellemző, de az utóbbi időben világfajták terjedtek el, mint a Sauvignon Blanc, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon. Fehér szőlők közül szürke barátot és olasz rizlinget termelnek, a rozébor gerincét pedig a kék frankos alkotja.

A borversenyek során a helyi előállítású és az idegen termőhelyről származó szőlőből készült borok külön kategóriában díjazódnak. A beszélgetőpartner hangsúlyozza:

„Nem beszélve arról, hogy ha megkálnak egy adonyi borral, azért azt oda tudjuk tenni bármely más szőlészet borai mellé, vagy borászat borai mellé." *

A szőlőhegy talaja és a pincék

A talaj löszös összetételű, amely jelentősen befolyásolja a pincék építésének módját. A kápolnasor egyik oldalán fehér pincéket lehet építeni a löszbe, amely akár 60-70 méter hosszú is lehet, és 6-8-10 méter mélyen a föld felszín alatt található. A szemközti oldalon azonban téglával kirakott pincéket építenek, mivel ott nem lehet fehér pincéket vájni.

A pincék kiváló hőmérsékleti tartományt biztosítanak a borok tárolásához és érleléséhez. Az ideális hőmérséklet körülbelül 14 fok, bár egyes pincék hidegebb, 11-12 fokosak. A beszélgetőpartner megjegyzi:

„Ezek a pincék jellemzően a hidegebbek, azok ilyen 11-2 fokosak, de a ideális ilyen 14 fok körüli hőmérséklet jellemző a nagyobb részeire a pincéknek." *

Az Adonyi Szent Orbán borrend

Az 1996-ban alapult borbaráti társaság később Adonyi Szent Orbán borrenddé alakult. A borrend célja a szakmai színvonal emelése és a helyi gazdák támogatása. A szőlészet és borászat jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben, és a helyi gazdák ma már nemzetközi versenyeken is jó eredményeket érnek el.

A Szent Orbán napon nyitott pincéket tartanak, ahol a hozzábetérő vendégeket megvendégelik. A borokat térítésmentesen kínálják fel, nem értékesítésről van szó. A borrend több Szent Orbán borrenddel tartja a kapcsolatot a régi Magyarország területén, és látogatják egymás ünnepségeit.

Az Adonyi Szőlőhegy gasztronómiája: a gatyás krumpli

A szőlőhegyen egy jellegzetes adonyi étel, a „gatyás krumpli" készül. Ez az étel a szőlőmunkások hagyományából származik. A beszélgetőpartner elmondja:

„Amikor kiálltak napi szinten dolgozni az a szőllőjükkel, ugye gondozták, ápolták, akkor ugye hát a legegyszerűbb dolog volt, amikor kijöttek valamit, el szerettek volna ugye és ebből adódóan hát egy sonka kolbász vagy szalonna mindig valahogy valamilyen formában ugye lógott a présázon belül." *

Az étel alapanyagai: sonka, kolbász és mangalica szalonna darabokra vágva, krumpli, lilahagyma (savanyúság helyett), babérlevel, fokhagyma, és szükség esetén erős paprika. Az összetevőket egy bográcsba vagy tálba teszik, vízzel felöntik, és a krumpli a levében fő meg. Az ételt a szőlőmunkások mellett fogyasztották, hogy erőt kapjanak a napi munkához.

Az étel készítésének helyszíne egy gyönyörű porta, amely az egyik beszélgetőpartner családjának egykori tanyája volt az 1800-as évek végétől. A család később kihaladt, a tanya elhagyatottá vált, de 40 év után a beszélgetőpartner visszavásárolta a területet, és az ő emlékükre próbálta ezt újra eleveníteni.

„Az 1800-as évek végétől itt a tulajdonképpen egy olyan család élt, akire mai napig büszke vagyok. Rengeteg fénykép, rengeteg irat áll rendelkezésem van az ő múltjukról." *

Az ételt ma is készítik, és minden télen az adonyi sétatúrán (több mint 23 éve) körülbelül 60-70 fő részére készítik el ezt az ételt. A beszélgetőpartner hangsúlyozza:

„Ezt most már több mint 23 éve őrizzük ezt a hagyományt, és akkor mindig jellegzetesen ez az étel fogyasztható itt kint nálunk, amit örömmel és szeretettel illetve lehet enni." *

Az Adonyi Nagysziget: természeti értékek

Az Adonyi Nagysziget egy 200 hektáros ártéri erdő a város közepén. Ez az egyik leggazdagabb élőhely, amely szervesen hozzátartozik a város életéhez. A terület horgászok, evezősök, és családok számára népszerű kikapcsolódási hely. Az erdőgazdaság hosszú évtizedek során jó kapcsolatot alakított ki a lakosság bizalmának megnyerésével.

A Nagysziget Natura 2000-es, európai jelentőségű védett terület, amely a Dunai Nemzeti Parkhoz tartozik. Az erdőgazdasági munkák nagy odafigyeléssel folynak, és szoros kapcsolat van a nemzeti park vezetésével.

A hóvirág és a tavaszi virágzás

A Nagysziget hóvirágmezőiről a beszélgetőpartner személyes emlékeit osztja meg. A hóvirág egy hagymás növény, amely a hó alatt még virágzik, és azért hóvirág, mert a hó még rajta van, amikor elkezdett virágozni. A fény nagyon fontos számára, és az első virág az erdőben, mert már akkor kibújik, amikor még nem levele az erdőnek, így nincs árnyékhatás.

A beszélgetőpartner fiatal erdész korakor emlékszik arra, hogy hatalmas mennyiségben gyűjtötték a hóvirágot. Hevesvárosi parasztasszonyok 80-an szállást kerestek Adonyban, és március 8-án Budapestre vitték a virágokat. A nőnap alkalmából minden női dolgozónak hóvirágcsokor járt. Ma már azonban a hóvirág szigorúan védett növény, ezért nem szabad gyűjteni.

„Hát kérlek szépen, egy hagymás növény és nagyon gyorsan ugye a hát azért hóvirág, mert a hó még rajta van, meg most is, amikor elkezdett virágozni, ráesett a hó. Tehát a hideget viszonylag jól tűri." *

A virágzás végén megjelennek a tavaszi csillagvirág és a saláta boglárka, valamint az illatos ibolya is. Az erdő lassan kilombosodik, és az árvacsalán veszi át a hóvirág helyét.

A Zicsi Kúria és Park: történet és emlékek

A Zicsi Kúria az adonyiak számára kedves helyszín, amely már a beszélgetőpartner időszakában nyitva volt a kastély, és mindenki számára elérhető és látogatható volt. A második világháború után a grófi család kitelepítésre került, az épületet államosították, és rövid ideig laktak benne családok. Hamar azonban kultúrális célra szánták az épületet, kultúrházzá alakult, és rövid ideig óvoda is működött benne.

A beszélgetőpartner nagymamája még emlékezett arra az időszakra, amikor a kastély teljesen zárt volt. A nagykapu és a kiskapu is zárva volt, és évente csak kétszer nyitották ki a nagyközönség számára. Az egyik alkalom a gyerekek első áldozása volt, amikor a grófnő kakaó zsonnát adott nekik. A másik alkalom a grófnő születésnapja volt, amikor az angol parkot lehetett meglátogatni.

„Évente kettőször nyitották ki két alkalommal a a nagyközönség számára. Az egyik az a gyermekeknek az első áldozása volt akkora grófnő, aki ugyanolyan vallásos érzelmű volt, mint az édesapja." *

A második világháború vetett véget a Zicsi család itt lakásának. A város szeretett grófnőjét próbálta megtartani, de ő Budapestre ment, ahol meghalt. Itt van eltemetkezve az Adonyi Kistemetőben, az édesapjával és édesanyjával együtt.

Zicsi Lívia, a család második legfiatalabb gyermeke, aki nem ment férhez, olyan szeretett volt az adonyiak körében, hogy mindent megtettek annak érdekében, hogy békességben élje le az utolsó éveit. Zicsi Nándor gróf amatőr botanikusnak nevezhető, aki nagyon szerette a parkját. Óriás gesztenye fasor volt az angol parkban, ahol szeretett üldögélni. Legendák szerint négy lóvontatású szekéren hozták az akkor kifejlett nagy egyedeket, faegyedeket, akár gesztenyét, akár tölgyeket.

A gróf megvásárolta az ítélő emberek földterületét, hogy kiterjeszsze a parkot. Ahol most a Magyar utca és a Szent István utca környéke van, ott lakóházak voltak végig. A gróf felajánlotta a településnek, hogy ha ezeket a házakat elbontják, ő új házat építtet az embereknek, és új utcát nyit meg számukra. Az elbontott házaknak a törmelékéből készült a mostani „Filának" nevezett filagória, amelynek tetején egy rózsakert volt, ahonnan a gyerekek szánkóval csúsztak le.

A beszélgetőpartner személyes emléke, hogy nagyapja azt mondta neki, hogy énekelje el a születésnapi dalt, amit a grófnőnek szoktak énekelni a gyerekek. Ez a dal azóta megmaradt, és az adonyiak egymás között így köszöntik egymást.

„Ő pedig meglepetésnek szent, és ő megtaníttatta nekem azt, amit a a grófnőnek énekeltek. a a gyerekek mindig ugye a születésnapján, mikor nyitva volt a a kastély, és jöttek őt felköszönteni." *

Zicsi Nándor gróf minden idejét Adonyban töltötte, ha tehette. Csak akkor ment fel Budapestre, amikor a parlamenti ügyei szólították. Amint letudta a feladatot, azonnal Adonyba jött. Nem volt olyan nap, hogy a szentmisét elmulasztotta volna. A gróf nagy szerénységgel a gyontató szék előtt állt meg és várta a sorát, hiába adott neki utat a nép.

2025-ben az Icsi család megmaradt leszármazottai tiszteletüket tették a síroknál, és a beszélgetőpartner egy kiállítást készített a fényképemlékekből és tárgyi emlékekből, amelyek még a templomban megmaradtak, például a miseruhák és a monstráció, amit a grófnő adományozott a templomnak.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Ője meg a búzá. Úgyis más aí, Úgyis más aí. Oda már megkérem aestóje meg a hogy más lenis más len oda haz a báget emeletes az adonyi piró" – Ez a szakasz az átiratban értelmezhetetlen, valószínűleg ASR-hiba miatt. A kontextus alapján úgy tűnik, hogy a lovaskocsikázás után egy fogadtatásra érkezik, de a pontos tartalom nem rekonstruálható.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:30]Sok szeretettel köszöntöm a hazahúzó kedves nézőit.

[00:00:30]Én Tótenikő vagyok.

[00:00:30]Mai kirándulásom helyszíne a Fehérvár megye déli részén elhelyezkedő, azon belül is a Dunamentén található Adony városa lesz, ahol az elkövetkező 45 percben bemutatom önöknek a város történetét, a szőllőhegyét és természeti értékeit.

[00:00:43]Ha önök is kíváncsiak ezekre, akkor tartsanak velem, és kiránduljunk együtt egy kellemeset.

[00:01:02]Kirándulásom első helyszíne, Adony Főtere lesz, ahol a város történetéről fogunk beszélgetni.

[00:01:07]Szia, nagyon szépen köszönöm, hogy fogadtál bennünket.

[00:01:15]Mikor alakult Adony?

[00:01:15]Szia!

[00:01:15]Gyakorlatilag adony a római kortól lakott, bizonytalan lakott település.

[00:01:21]Nyilván előtt is volt itt élet.

[00:01:26]Az évszázak, évezek alatt többször elnéptett, de de mindig lakott település volt.

[00:01:30]Mikor kapta meg Adonya a városi rangot?

[00:01:35]adónya régi időben mezővárosi rangban volt nagyon sokáig, majd a járáshivatalok megszűnésével, átszerésével, sztalin város, Donőváros megépülésével csorbultak a lehetőségek és a feladatok, tehát közigazgatásilag háttérbe szorult, és 2004-ben sikerült vűnni a városi címet, amire pályáztunk, és első pályázatunkba a belminiszter Méltónak is alkalmas nak találta adonyt a város címre.

[00:02:03]Ugye sokan felteszik a kérdést celődve, hogy a a város mitől a város adony, mert nincs villamos meg nincs metró, de a város vonzáskört kell bizonyítani, és adony mindig egy egy központi szerepet játszott a környező településeken.

[00:02:25]Él járt fejlesztésekbe, kultúrába hatalmas civilet van.

[00:02:25]40 civil szervezet volt, amikor a pályázat beadtuk működő mind 40 civil szervezet.

[00:02:32]Akkor ilyen 3800 körül lélekszámról beszélünk.

[00:02:36]Most az 4200 főre emelkedett már.

[00:02:36]Tehát szépen lassan növekedik a a létszámunk.

[00:02:42]Úgyhogy ettől lett a városi cím, és azt gondolom, hogy egy közigazolás cím a városi cím, tehát nem nem egy egy magamutogatás, egy egy érdöm, hanem várcím elnyerése az egy felelősséggel is jár másokért és magunkért is.

[00:03:05]Úgyhogy ennek eredményei van kormány ablakunk tehát nem vitték el ugye helyben tudják intézni az ügyeket azonyiak és a körny település volt központi orvos ügytünk az utolsó pillanatig amíg lehetett tehát egy próbálunk egy olyan kapcsolatot tartani a környező településekkel amely amely amely amely amely amely bizonyítja és erősíti a városi szerepet Hol helyezkedik el földrajzilag a város?

[00:03:36]Úgy szoktam kezdeni ezt, hogy Adony a Duna jobb partján Budapesttől 45 kmre helyezkedik el.

[00:03:41]ö körbevesz bennünket egy löszfal, az adonyi szőllőhegy, ami amit idézőjelbe kell tenni, mert egy kis domb, de gyakorlatilag egy olyan mezőgait terártű ingatlanok sokasága vagy 7-8 km hosszúságban, ahol sokan megtalálja kikapcsolódásukat, főleg a régi időben, de ezt délután majd hallotok róla szően szerintem többet.

[00:04:11]autópálya, vasút infrastruktúra kellő távolságba, településtől, de mégis csak van kikötő, van, ipari kikötő van, komp átkerési lehetőség van a Csepelzigetre.

[00:04:24]Úgyhogy én azt gondolom, hogy az ország közepén helyezkedik el a Mezőföld szélén.

[00:04:28]Alapvetően mezőgazdaságból élő emberek lakták mindig is.

[00:04:28]Ebbe próbálunk és ez irányba próbálunk továbbra is fejlődni.

[00:04:35]Tehát nem engedünk nagyipart a környezetünkbe.

[00:04:42]9900 nem 2006-ban épült a a legnagyobb beruházása a településen.

[00:04:50]Ez Közép-Európa legnagyobb sígabonatárolója.

[00:04:54]650 t000 tonna gabonatárása alkalmas kikötővel a vostti közlekedéssel, amely csak azért valósult meg, mert mezősághoz kapcsolódik.

[00:05:00]Tehát sokan akartak itt Ócvastelepet nyitni meg sok minden mást, de mi úgy vagyunk, hogy mi ragaszkodunk a hagyományainkhoz.

[00:05:09]És a nevét honnan kapta a város?

[00:05:14]Az egy érdekes kérdés.

[00:05:14]Odon plán éven volt ismert a római korban.

[00:05:19]Onnan onnan erdik eredetik vissza az odonplánbó adonybra.

[00:05:19]Ódon, aztán adony változott az évszázak alatt, úgyhogy onnan datáljuk magunkat.

[00:05:26]A római korról kapcsolatban megmutatjuk, majd arra fog menni.

[00:05:36]Olyan emlékek kerültek elő, komoly lelkek kerültek elő, amelyek bizonyított ottan azt mondják, hogy helyőrség volt adony területén közelünkben.

[00:05:47]És a a helyőséghez tartozó kiszolgáló személyagot, tehát nem egy vársó, mai vársól beszélünk, de a Vtus Szaljna útnak a a egy őrbázisa volt a településünk magasságában.

[00:06:11]Ez az országzászló, ami egy régi emlékmű a településen.

[00:06:16]A központi ünnepiek általában itt vannak.

[00:06:16]A az egyik oldalán 56-os tábla van, a másik oldalán a március 15-et a 48-as kőtáblánk van kihelyezve.

[00:06:29]Sok mindent megélt ez a az emlékmű.

[00:06:29]56-ban lehúzták a a csillagot róla, mert akkor az volt a divat, visszakött a korona, és ez a központi tér is mutatja, hogy milyen gondoskod a település, és mennyire nem poltizálunk, már párkoltizálunk, hiszen a a térnek a másik oldalán látjuk a a szovjet hősi halataknak a a síreit, amelyeket ugyanúgy megőriztünk ahogy voltak ném átalakítással, de hogy megemlékeztünk és ezt az orosz nagykövetség nagyon-nagyon megköszönte annak idején, amikor ezt elődjén csinálták még megcsináltuk és el voltak érzékenyülve, hogy kevés település van, ahol nem negatívként tekintenek el a dologra.

[00:07:14]Úgyhogy erre büszkék vagyunk a kis térünkre és és arra, amit amit te sugároz szerintem mások irányába is.

[00:07:18]És ha tovább jövünk, erre a térből nyílik a a Mű Millenő emlékmű, amely amely nem más, csak a 2000 évünket említi és alakítja ki.

[00:07:32]Az előbb említettem a azt a plébánost, aki több mint 40 évig szolgált a településünkön.

[00:07:38]Lendvai Zoltán atyáról beszélek.

[00:07:38]aki fölhívott a mű év előtt egy évvel.

[00:07:44]Ugye sok gondolkodás volt, hogy hogy milyen emlékmű csináljunk.

[00:07:50]Akkor minden településnek volt ilyen vágya megemlékezni.

[00:07:53]És fölhívott egyik reggel plébános úr, polgármester úr, kitaláltam valami emlékművet, akkor már sok válatunk volt, és mondtam, hogyha meghallgatom, persze.

[00:08:03]És azt mondta, hogy ő azt javasolja, hogy tekintve, hogy Millenium, ugye ez a 2000 év, csináljunk két kaput.

[00:08:08]egyiket fából, másikat pedig kőből, amelyik emmalok és a római számokkal a 2000 jelzőleg.

[00:08:20]Elkészült ez a fakapu és a másik kapu, ami kőből van, azon viszont a római korig visszatekintve az az első 1000 év, ott vannak olyan emlékek, amelyek valóban római korból jövő ö lehetek lettek beépítve.

[00:08:30]Tehát aki eljön a Milum alapján, elolvas a táblákat, akkor képet kap arról, hogy hogy nagyjából mióta vagyunk lakottak, és hogy miért lakott ez a történet egy kis ivókúttal.

[00:08:47]Úgyhogy egy kellemes kis séta.

[00:08:47]Az emberek nagyon szeretik, nagyon sokat mennek erre.

[00:09:01]Most átmentünk előbb ugye a fakapu alatt, és akkor most átmegyünk a a és nagyon nagyon nagy tetszést aratott, mert ugye a az emlékműveket zsűrizhetni kellett Budapesten, és teljes csodálkozásunkra abszolút támogatták a és nagyon jónak tartották a az emlékmű elképzelését.

[00:09:23]Megrajzoltunk és akkor megépítettük.

[00:09:35]Most egy nagyon hangulatos utazáson fogok részt venni, hiszen ezzel a gyönyörű lovaskocsival fogok felmenni a szőllőhegyre.

[00:09:49]Fel is érkeztem ide a szőllőhegyre.

[00:09:49]Nagyon hangulatos utam volt a lovaskocsival, és hát gyönyörű ez a szőllőhegy magáért beszél.

[00:09:52]Úgyhogy most megyek is, és itt fogok beszélgetni a Szőllőhegyen, és betekintek egy borászatba is.

[00:10:05]Szia!

[00:10:05]Nagyon szépen köszönöm, hogy fogadtál itt bennünket ezen a hangulatos csodás helyen.

[00:10:08]Szia!

[00:10:08]Üdvözöllek itt az Adonyi Szőlőhegyen és örülök, hogy sikerült összehoznunk ezt a találkozást.

[00:10:19]Ez a szőlőhegynek a kiindulópontja, ugye most?

[00:10:21]Ez a a szőlőhegy közepe.

[00:10:21]Igen.

[00:10:21]A jelenleg a kápolnasoron vagyunk.

[00:10:21]Ez nagyjából félbevágja a adonyi szőlőhegyet, ami egy 6,5 km hosszú hegy vagy hegyvonulat.

[00:10:32]És itt található mintegy 1200 telek, amin 1100 Pince és Présház található szintén.

[00:10:42]Nincsenek nagy birtok, mint mások hét az országban.

[00:10:42]Itt megmaradt ez a kisüzemi borászkodás, és ez nagyon jó ilyen hagyomány ápoló a családok, ahogy viszik tovább.

[00:10:54]Szerencsére nagyon sok fiatal foglalkozik a borászattal, és amit most az utóbbi időben el tudtunk érni, vagy elsikerült érni egy 1996-ban alapult borbaráti társaságnak köszönhetően, amiből később borrend alakult, az Adonyi Szent Orbán borrend, hogy a szakmai színvonal nagyon sokat javult az elmúlt évtizedekben.

[00:11:19]ben és ők folyamatos támogatást nyújtanak a helyi gazdáknak abban, hogy a szőlészet és borászat egy jelentős fejlődésen ment keresztül, és ma már Magyarországon színvonalas versenyeken is nagyon jó eredményeket tudnak elérni a helyi gazdák.

[00:11:40]Nem beszélve arról, hogy ha megkálnak egy adonyi borral, azért azt oda tudjuk tenni bármely más szőlészet borai mellé, vagy borászat borai mellé.

[00:11:50]Még a szőllőhegyről beszélgessünk egy kicsit kérlek, hogy mióta vannak itt présházak.

[00:11:55]Maga a borászat már a római korban kezdődött.

[00:12:00]Erre utal itt a Szőlőhegy illetve a kápolna sor elején is látható római kori sírkő, ami egy szőlős motívummal van díszítve.

[00:12:07]Ilyen sírköveket egyébként adonyból vittek fel a Nemzeti Múzeumba is.

[00:12:12]Ezekre nagyon büszkék vagyunk, amik nagyon szépen mutatják, hogy milyen korán elkezdődött itt már a szőlészet a faluban, vagy most már városban.

[00:12:20]És ezt követően igazából a Mária Terézia által történ történő betelepítések következtében Adonyba svábokat telepítettek, és ők hozták magukkal egy ismételt fellendülést hozva a borászatnak a szőllészet kultúráját.

[00:12:38]És velük együtt jött adonyba a Szent Orbán kultusz, aminek a ünneplését minden évben az Orbán napot követő május 25-ét követő vasárnap körmenettel, illetve litániával ünneplik a helyi gazdák.

[00:12:55]És ehhez 1812-ben egy püspöki rendelet értelmében készült is egy kápolna, épült itt a kápolnasor elején.

[00:13:15]Mesélj nekem kérlek erről az Orbán naapról, még Szent Orbán napról, bocsánat, még bővebben.

[00:13:19]Gyakorlatilag a Szent Orbán ünnepe az utolsó fagyos szent május 25-én, és ekkortól tekinthetjük azt, hogy már nagyobb baj nem érheti fagy szempontjából a szőlőültetvényeket és ehhez kapcsolódik az Orbán napi ünnep, illetve ennek az egész kultusznak a részlete.

[00:13:42]És hát ezt mindenhol, ahol szőlővel foglalkoznak, igyekeznek ápolni.

[00:13:46]Több Szent Orbán borrend van egyébként a régi Magyarország területén.

[00:13:51]Ezekkel az itteni borrend is tartja nagyon jól a kapcsolatot.

[00:13:55]Megy együttműködés és látogatják egymás ünnepségeit.

[00:13:55]Ez egy nagyon szép ilyen hagyományőrzés a továbbiakban, illetve Szent Orbán pápa nevéhez kapcsolódik a az esemény.

[00:14:18]Mikor épült ez a hangulatos kápolna?

[00:14:18]1810-ben egy püspöki határozat kapcsán kezdték el a kápolnának a kivitelezését.

[00:14:24]1812-ben készült el, és 1813-ban került vagy befejezésre a harangláb része.

[00:14:32]A felújítását, illetve karbantartását azt a helyi szőlősgazdák összefogásával végzik.

[00:14:43]Erre egyébként 1992-ben került sor.

[00:14:48]Akkor a akkor a egy kicsit az újjáépítés, illetve a cserébhélyazatnak a cseréje történt.

[00:14:52]Majd mint ahogy itt a táblán is láthatjuk az oltár restaurálása 1996-ban történt az Adonyér Alapítvány szervezésében.

[00:15:09]Itt általában ha lehet akkor lokál patriótaként adonyi kivitelezők, illetve mesteremberek munkáját igyekeznek igénybe venni, ezzel is támogatva a helyi közösségi összefogást.

[00:15:34]Mi jellemző az adonyi borokra?

[00:15:34]Az adanyi borokra főleg már a római korban is az volt a jellemző, hogy nagyon jól szállíthatóak voltak hajón a savösszetételükből adódóan.

[00:15:45]Egyébként mint ahogy erre már korábban is utaltam, eléggé tagolt a szőlőhegy és józt kiszemi gazdálkodás folyik.

[00:15:50]Ebből adódóan mindenki a saját céljára, illetve a családja céljára állít elő borokat, illetve ilyen kisebb rendezvényeken kínáljuk azokat.

[00:16:07]A az Orbán kultusszal kapcsolatban itt a Szent Orbán napon nyitott pincéket tartunk, és mindenki megvendégeli a hozzábetérő vendégeket.

[00:16:18]Ezáltal kínáljuk fel a borokat.

[00:16:18]Jellemzően nem értékesítés folyik, hanem csak egy térítésmentes felkínálása a boroknak.

[00:16:29]És milyen borokat készítenek itt a Donyban?

[00:16:29]Ö szőlőfajták tekintetében korábban jellemzőek voltak a direkt termő szőlőfajták, azon belül is az Otelló.

[00:16:38]Ez ma már inkább csak ilyen tradíció megőrzésre véget tartalmazza így a repertoár.

[00:16:42]Nagyon sok változás történt a helyi borrendnek a kezdeményezése kapcsán, illetve azáltal, hogy nagyon sok szakember látogatott el a rendezvényekre.

[00:16:53]Ezáltal bejöttek a világfajták, a sárdoné, kaberné fran, kabernévin emellett fehér szőlők közül szürke barátot, olasz rislinget termelnek a helyi gazdák, illetve a rozébor gerincét azt a kék frankos alkotja, mint amit az asztalon is látunk.

[00:17:24]Alapvetően nagyon jó savgerint és gyümölcsös rozébor állítható vagy készíthető belőle.

[00:17:30]Nagyon szeretjük ebből adódóan.

[00:17:30]Maga a termesztés technológiájából is következik az, hogy egy elég népszerű.

[00:17:39]Adonyban a saját szőlő termelés mellett van vásárolt szőlőfajták is, vagy megtalálhatóak.

[00:17:45]Ez itt jellemzően a velencei borvidék, illetve a szekszádi régióból kerülnek adonyba.

[00:17:58]Amikor borversenyek vannak, ott külön megkülönböztetést kapnak a helyi előállít vagy termelésű, illetve az idegen termő helyi szőlőből előállított borok.

[00:18:09]ezeket külön kategóriában díjazzák is.

[00:18:13]Hogyha visszatérünk még egy kicsit itt a a szőlővidékre, akkor a a talaj összetételére mi jellemző?

[00:18:18]Ö a talaj egy ö lösszös öösségi talaj és ami itt a pincéknél is látható és nagyon érdekes, hogy mely változatos, hiszen csak itt a kápolna soron, ha megnézzük, a szemközti oldalon nem lehet white pincéket építeni a löszbe.

[00:18:36]Ott jellemzően téglával kirakott pincék vannak.

[00:18:40]Még ezen az oldalon akár 60-70 m hosszú pincék is előfordulhatnak, ami simán lözbe vájt.

[00:18:46]Ezek általában 6-8 10 mrel a föld felszín alatt találhatóak, és nagyon szépen megállnak 100 évek óta.

[00:18:54]Egyébként tudomásom szerint az utóbbi időszakban már white pincéket vagy lözbe vágypincéket nem engednek építeni.

[00:19:07]Ezeket igyekezzünk a igyekszünk a régi állapotuknak megfelelően megóvni, karban tartani és ezekben bort készíteni.

[00:19:13]Ö ez a talajadottság nagyon jó egyébként abból adódóan is, hogyha már itt a pincékre áttértünk, hogy egy nagyon jó hőmérsékleti tartományban tudjuk a borokat tárolni, érlelni és kezelni.

[00:19:30]Ezek a pincék jellemzően a a hidegebbek, azok ilyen 11-2 fokosak, de a ideális ilyen 14 fok körüli hőmérséklet jellemző a nagyobb részeire a pincéknek.

[00:19:51]Zoli pincéje után még itt maradunk a Szőllőhegyen, és most egy helyi ételt fogunk elkészíteni.

[00:19:55]Úgyhogy most odatartok éppen ezzel a hangulatos lovaskocsival.

[00:20:10]Ője meg a búzá.

[00:20:10]Úgyis más aí, Úgyis más aí.

[00:20:10]Oda már megkérem aestóje meg a hogy más lenis más len oda haz a báget emeletes az adonyi piró A hangulatos kis fogadtatás után betérek ide erre a gyönyörű portára, és itt fogom elkészíteni a helyi ételt.

[00:20:51]Szia!

[00:20:51]Nagyon szépen köszönöm, hogy fogadtál bennünket, és nagyon szépen köszönjük a hangulatos fogadtatást.

[00:20:55]Ugye zenéltetek, énekeltetek nekünk, de ugye most egy helyi ételt fogunk elkészíteni, úgyhogy szerintem akkor menjünk is, és akkor készítsük el.

[00:21:04]Jó, fogadunk benneteket.

[00:21:04]Tessék.

[00:21:04]Parancsol.

[00:21:06]Nagyon szépen köszönjük.

[00:21:14]Milyen ételt fogunk elkészíteni?

[00:21:14]Hát egy olyan jellegzetes adonyi ételt szeretnék bemutatni, amire szerintem egész adony büszke lenne, vagy büszke is lesz tulajdonképpen.

[00:21:23]Ez a annak idején ugye ez a szőllőhegy amiről gondolom már szó esett.

[00:21:27]Így van.

[00:21:27]Itt annak idején ugye a felmenőink tulajdonképpen amikor kiálltak napi szinten dolgozni az a szőllőjükkel, ugye gondozták, ápolták, akkor ugye hát a legegyszerűbb dolog volt, amikor kijöttek valamit, el szerettek volna ugye és ebből adódóan hát egy sonka kolbász vagy szalonna mindig valahogy valamilyen formában ugye lógott a présázon belül.

[00:21:46]És tulajdonképpen ezt nagyon egyszerű módon feltették egy kis bográcsba a Jancsikályán vagy éppen a Sporhelen.

[00:21:55]Ezt összekészették, feltették, alágyújtottak és még közben ez földögért ez az étel, addig tulajdonképpen rájöttek nyugodtan szorgalmasan rendezni a szőllőjüket, hurulták, fötözték vagy satöbbi.

[00:22:05]Amikor ez elkészült, akkor tulajdonképpen a szomszédok, mert így egy jó viszonyt ápolt itt adonban mindenki, meg mai napig is.

[00:22:12]És akkor tulajdonképpen amikor evd volt, akkor mindenki összejött, és akkor ezt éppen nyugodtan elfogyasztották, és ezt mi örömmel őrizzük az ő hagyományukat, és szeretnénk tovább adni tulajdonképpen a az utók számon is ezt az egyszer étet, aminek tulajdonképpen a neve az, hogy adonyi szinten gatyás krumpli.

[00:22:29]Gatyás krumpli.

[00:22:33]Nagyon jó.

[00:22:33]Akkor szerintem lássunk is hozzá, hogy milyen alapanyagok kellenek hozzá, vagyis hogyan van a folyamat, mivel hát tulajdonképpen amit említettem, hogy sonka kolbás szalonna, mert ugye paraszt emberekről beszélünk, ez ugye a házaknál konyhákban mindig volt.

[00:22:48]Tulajdonképpen ennek az alapanyagja a sonka, a kolbász, a szalonna ezt összevágták darabokra, közben vágom és akkor jó, rendben van.

[00:22:57]Tehát ez nem volt apróra vágva, tulajdonképpen a kolbász ilyen ilyen darabokra volt feldarabolva.

[00:23:05]Hát ez ahányház annyi szokás volt, de nagyjából körülbelül ennyit tettek vele, mert ugye nem az ételről előkészítéséről szólt a dolog, hanem tulajdonképpen arra, hogy jól lakjanak és közben tudjanak mellette dolgozni.

[00:23:18]Ez körülbelül ilyen darabokra összeszeletelték.

[00:23:22]Így ez volt a kolbász része neki.

[00:23:22]Ezt hogyha így teszem, akkor ugye elfogadhatóan vállalhatok.

[00:23:27]Igen, nagyon gos így van.

[00:23:29]Ez amúgy attól füg, ez minden házi attól függetlenül a szalonna az mangalica szalonna.

[00:23:33]Ezt felvágták ilyen centis csíkókra általában.

[00:23:48]És tulajdonképpen ezt az ételt így, ahogy van, ez volt az alapanyagja.

[00:23:48]Ezt feltették egy bográgyba, vagy éppenséggel, vagy egy olyan tálba, ami nekik éppen aktuálisan helybe helybe volt.

[00:23:58]És amikor ez tulajdonképpen az amikor elkészül a és mekkora a legvégén ugye a krumplit tesszük hozzá, ami megfől maga a levében neki, illetve szoktak babélevelet a vízbe tenni, egy kis fokhagymát és utána igazándiból lilahagyma, ami össze van aprítva kicsit megcsózva, az volt hozzá a savanyu helyett a a körítés.

[00:24:19]És akkor ebben jól aktak, és után nagyon szívesen mennek tovább a szőlőbe a munkálat.

[00:24:28]Igen.

[00:24:28]És egy kis erős paprika is ha természetesen a nyári időszakban a paradicsomy erős paprika ez akkor dukált hozzá téli időszakban ugye ez nem volt nyáron a nagy vörös az kielégítette teljes mértékben és utána egészségesen tudtak tovább dolgozni.

[00:24:39]Így van.

[00:24:39]Mesélj nekem erről a a helyről kérlek még, mert azért ez ez gyönyörű ez a itt hely ez a hely itt milyen múltra tekint vissza?

[00:24:47]Hát igazándiból ez a múlt a az én felmenőimnek volt a a tulajdonképpen a birtoka, tulajdona.

[00:24:54]Itt egy tanyvilágon éltek ők annak ideként.

[00:24:59]Az 1800-as évek végétől itt a tulajdonképpen egy olyan család élt, akire mai napig büszke vagyok.

[00:25:05]Rengeteg fénykép, rengeteg irat áll rendelkezésem van az ő múltjukról.

[00:25:10]Tehát ugye az idő elteltében sajnatos módon ugye kihaltak.

[00:25:15]Ez a tanya ugye üressé vált.

[00:25:20]Tulajdonképpen a tanya a múltnak indult el és összeomlásnak esett és akkor jó pár éven keresztül ez gondozatlanná vált és egy 40 év elteltével tudtam én tulajdonképpen újra visszavásárolni azt a területet, ahol ők éltek.

[00:25:31]és őző emlékükre próbáltam ezt.

[00:25:37]Ha már teljesen más világba, teljesen más harcolattal, az ő emlékre próbáltam ezt vissza visszaelevenni, és az ő tiszteletükre csináltam ezt az egész dolgot.

[00:25:56]Ugye már betettük a a kondérba úgymond a hozzávalókat az ételhez, ugye felengedtük vízzel, és akkor most alágyújtunk, ugye most kezdődik a Így igaz.

[00:26:05]Tulajdonképpen alágyújtunk az egésztük.

[00:26:05]Így igaz.

[00:26:17]Tulajdonképpen abban az időben nem volt konkrétan, mint a mai világban mindenféle savanyoság.

[00:26:21]A legegyszerűbb dolog volt, hogy a parasztember számára mi volt szalonna, vőrö hagyott a tarcában, így abban a világban azért hagyma mindig található volt ez mellé.

[00:26:29]És akkor ezt lillahagymát összeapítottak, megsózták, kicsit levet engedett és ezt fogyasztották mellé, illetve egy pohárvörös bort természetesen, amit áthoz.

[00:26:37]Igen.

[00:26:37]Akkor rendben van.

[00:26:41]Ső lehet igen egy adoni.

[00:26:41]És ezt még ma is készítik itt ezt az étel rendeséget.

[00:26:45]Itt szokott lenni minden évben nálunk egy adonyi sétatúra, ahol azért elég szép létszámmal mi rendelkezünk, és akkor ilyen 60-70 főre mondhatni a a jelentkezők számát.

[00:26:55]És akkor minden télen ez, hogyha szerencsék van, akkor idén volt, mert hó volt, ugye, tehát havastáb jöttünk ki és hogyha minden jól megy, akkor jövőre is így fog történni.

[00:27:10]Ezt most már több mint 23 éve őrizzük ezt a hagyományt, és akkor mindig jellegzetesen ez az étel fogyasztható itt kint nálunk, amit örömmel és szeretettel illetve lehet enni, mert ez ez az étel után azért elég bátran lehetett dolgozni is.

[00:27:24]Tehát ugye egy régi parasztembernek olyan kalóriát kellett azért bevinni a szervezetbe, hogy azért azért tudjon dolgozni, illetve fogyasztás is lehetett erre, mert ugye az ember megvetette a termést, ugye, akkor arra lehetett bátran fogyasztani.

[00:27:38]Így van.

[00:27:45]Nagyon szépen köszönöm, hogy töltöttél bort.

[00:27:45]Ezt oda is teszem hozzád.

[00:27:45]És akkor szerintem kóstoljuk is meg az ételt, amit kész.

[00:27:51]Nagyon örülök neki, hogy ez egészség.

[00:27:51]Remélem, hogy nagyon izleni fog.

[00:27:56]Még sosem ettem ilyet.

[00:27:56]Veszek innen egy nagyon tápláló étel és krumplit.

[00:28:00]Tulajdonképpen a a jövőben a az új generációnak őrizzük ezt az état.

[00:28:05]Esetlegesen előtte egy kocintás erejére.

[00:28:09]Egy adonyi bolt.

[00:28:09]Egy adonyi bolt egészségünkre köszönjük szépen.

[00:28:12]Nem mondom, hogy fené kicsik amennyi jól esik.

[00:28:12]Egészség.

[00:28:18]És akkor már én meg is kóstolom ezt a kis fat.

[00:28:20]Igen, örülök neki.

[00:28:20]Örülök neki.

[00:28:20]Lilahagyma, ami éppensége abszolút dukár hozzá, mert ugye az konkrétan hozzájár.

[00:28:25]Tehát savony helyett, ahogy beszéltük, ugye konkrétan az volt, ami egy kicsikét nagyon kellemes íze van.

[00:28:34]Nagyon örülök.

[00:28:34]Könnyű étel, de mégis laktató.

[00:28:36]Így nagy rettentő laktató étel.

[00:28:36]Tehát abszolút ez abszolút, hogy a szalonna sonka kolbász ez abszolút egy olyan laktató étel, hogy hogy egész nap utána bátran tudtak dolgozni.

[00:28:44]Így van.

[00:28:44]Úgyhogy nagyon szépen köszönöm, hogy elkészíthettük.

[00:28:47]Örülök neki.

[00:28:47]Nagyon szépen.

[00:28:47]Köszönöm, hogy fogyasztottátok és egészségetekre.

[00:29:00]Mostani helyszínem az Adonyi Nagysziget lesz, ahol a város természeti értékeiről és a Nagyszigetről fogok beszélgetni.

[00:29:05]Nagyon szépen köszönöm, hogy fogadtál itt bennünket.

[00:29:08]Üdvözöllek benneteket nagy szeretettel.

[00:29:21]Kérlek, mesélj nek-em erről a csodálatos helyről itt.

[00:29:25]Hát a a legnagyobb csoda ugye ebben az, hogy ahogy látjátok ö szinte a a városnak a a közepén van tulajdonképpen egy 200árnyi dunaszigeti erdő.

[00:29:40]és az ártéri erdő, ami ugye azt jelenti, hogy hogy tehát ez egyik leggazdagabb élőhely és hát ez ez szervesen hozzátartozik a város életéhez, tehát ez itt horgászók evezősök, kisgyerek fiatalok, tehát ez egy nagyon velt és szeretet helye az adonyiaknak, és hát figyelnek is rá.

[00:30:13]Igen.

[00:30:13]Tehát őgazdaság természetesen hosszú-hosszú évtizedekre menően a nagyon jó és és gyümölcsöző kapcsolatot alakított itt ki.

[00:30:27]Nem csak itt a kerületemhez tartozott a az Ercsély meg a Ráchalmási sziget is, ami hasonló adottságú és mindegyik helyen sikerült a a lakosság bizalmát megnyerni azzal a természet alakító munkával, amit itten itt itt itt végeztünk.

[00:30:54]És hát ugye a Natura 2000-es, tehát európai jelentőségű védett terület.

[00:31:00]És hát a a az erdőgazdasági munkák ennek megfelelően folynak nagy odafigyeléssel.

[00:31:07]Nagyon figyelünk arra, amit a nemzeti park mond a Dunaihoz tart Dunai nemzeti parkhoz tartozik.

[00:31:12]Ővelük is nagyon jó kapcsolatot építettünk ki az évtizedek során, és tulajdonképpen lehet nyugodtan mondani, hogy közösen munkálkodunk ezeken a a területeken.

[00:31:44]Mesélj nekem kérlek a a hóvirágról.

[00:31:44]Tehát ez itt egy hóvirágmező, mondhatni így most már nyilván nem olyan.

[00:31:48]Igen, hát egy kicsit a virágzás végén vagyunk már, de ennek van előnye is, mert a ugye a virágzás végére a hóvirág virágzásának a végén jelenik meg a tavaszi csillagvirág meg a saláta boglárka.

[00:32:04]És akkor így tényleg valóban egy színes kárpithoz hasonló a a fák alatt virágzó lágyszárúak.

[00:32:10]Hát én nem az okát nem tudom pontosan, de tényleg én mióta hát 60-as évektől kezdve mint gyerek ugye jöttünk fürődni a Dunára meg nem tudom, itt mindig töménytelen hóvirág volt, de de hihetetlen mennyiségben, olyan mennyiségben, hogy én emlékszem rá fiatal erdész koromban két dologra emlékszem.

[00:32:43]hogy Heves megyéből jöttek parasztasszonyok 80-en, és akkor szállást kerestek itt adonyba, és gyűjtötték a hóvirágot.

[00:32:50]És akkor március 8-án fölvitték Budapestre, és ott ilyen hatalmas laborokból árulták nőnap alkalmából.

[00:33:01]A másik meg az, hogy ugye nekem, mint fiatal erdésznek szintén ahány hölgy dolgozója volt az erdészetnek, annyi csokorhóvirágot elő kellett állítani, és akkor ilyen nagy lavorba bele volt téve.

[00:33:14]És ha igazán szépen meg akartuk csinálni, akkor pont megvártuk ezt a végét a virágzásnak, amikor a tavaszi csillagvirág kék hét is hozzá tudtuk tenni, és akkor minden minden hölgy kapott egy-egy csokor hóvirágot nőnap alkalmából.

[00:33:33]Ugye ezt most már nem szabad, mert ő védett növény, tehát a bárki esetleg ebben gondolkod szigorúan védett.

[00:33:37]Most egyébként az utolján vagyunk, mert lassan kilombosodik az erdő, és és akkor el fog tűnni, el fog tűnni.

[00:33:49]Átveszi a helyét az árvacsalán, de itt még illatos Ibolja is van.

[00:34:05]Térjünk még vissza egy kicsit a a hóvirágra, hogy mi jellemző rá.

[00:34:10]Hát kérlek szépen, egy hagymás növény és nagyon gyorsan ugye a hát azért hóvirág, mert a hó még rajta van, meg most is, amikor elkezdett virágozni, ráesett a hó.

[00:34:23]Tehát a hideget viszonylag jól tűri.

[00:34:28]A fény, a fény az nagyon font, tehát a azért az első virág az erdőben, mert már akkor gyorsan kibújik, amikor még nem levele, tehát nincs árnyékhatás, nincs kizöldülve az erdő.

[00:34:41]És hát aztán ugye igyekszik gyorsan gyorsan virágozni, erőt gyűjteni, a hagymákat feltölteni, és akkor elvirágzik gyorsan.

[00:35:03]Kirándulásom utolsó helyszíne az egykori Zicsi Kúria és Zicsi Park.

[00:35:03]Szia!

[00:35:03]Nagyon szépen köszönöm, hogy fogadtál itt bennünket.

[00:35:10]Szia!

[00:35:10]Nagyon szívesen.

[00:35:19]Mesélj nekem kérlek a Zicsi Kúriának a történetéről.

[00:35:19]Zicsi Kúria az adonyiaknak egy nagyon kedves helyszíne.

[00:35:25]Mi már?

[00:35:25]Hát azt mondom szerencsére, bár igazából ha mélyen belegondolok, talán nem is biztos, hogy akkora szerencsénk volt, de már az én időszakomban nyitva volt a kastély, mindenki számára elérhető volt és látogatható.

[00:35:38]Elég korán sikerült kulturális célra az épületet felhasználni.

[00:35:45]egy nagyon rövid ideig voltak csak a második világháború után, amikor a a grófi család kitelepítésre került innen, vagyis hát elvették tőlük, államosították ezt az épületet, rövid ideig laktak csak benne családok, és nagyon hamar már a kultúrának szánták.

[00:36:00]Kultúrház is lett belőle gyorsan.

[00:36:00]Egy még egy kicsi rövid időszakra az óvoda került be.

[00:36:07]az óvodát elvileg majd a kastély mellett kiskastély néven illető illetett épületben helyezték el már az icsik is kisedóvóként használták és szóval a mi időnkben maga a park és maga az épület is egy egy még ha kinézetre nem is patináns, de egy nagyon jó emlékekkel teli épület volt.

[00:36:30]Az emlékeket ugye az őseink hagyományozták ránk.

[00:36:36]Nekem még a nagymamám is emlékezett arra az időszakra, amikor a a kastély teljesen zárt volt.

[00:36:40]Ugye a nagykapu amin bejöttetek és majd lát, vagy lehet, gondolom, hogy lehet majd látni.

[00:36:45]Ö zárva volt a kiskapu is zárva volt.

[00:36:51]Évente kettőször nyitották ki két alkalommal a a nagyközönség számára.

[00:36:56]Az egyik az a gyermekeknek az első áldozása volt akkora grófnő, aki ugyanolyan vallásos érzelmű volt, mint az édesapja.

[00:37:09]fogadta a gyerekeket, és egy kakaó zsonnát kaptak tőle, és illetve a grófnő születésnapján lehetett látogatni a városi, vagy hát akkor még ugye vidéki falusi embereknek ezt a ezt az angol parkot, amiben most sétálunk.

[00:37:36]Meddig lakott itt a Zicsi család?

[00:37:36]Hát a második világháború vetett véget a ZicK itt lakásának.

[00:37:42]A város ameddig tudta szeretett Grof nőjét próbálta megtartani és tulajdonképpen, ha lehet ezt így mondani, tul csak meghalni ment Budapestre.

[00:37:55]Itt van eltemetva az Adonyi Kistemetőben, az édesapjával, édesanyjával együtt a Zicsi Zicsik a kisemetőnek nevezett uradalmi temetőnek hívtuk mi annak idején emlékszem.

[00:38:08]Ott van a Zicnek a a keresztje és hát a második világháború után gondolom, mint mindenhol nagyon nehéz évek következtek.

[00:38:20]volna a családra.

[00:38:26]Zici Lívia, aki nem ment férhez soha, ő a második legfiatalabb gyermeke volt Zicinándornak.

[00:38:32]Őt olyan olyannyira szerették itt az adonyiak, hogy hogy mindent megtettek annak érdekében, hogy békességben tudja az utolsó éve itt leélni a És ez a rész volt itt a az angol park, ugye?

[00:38:56]Igen, ez volt az angol park.

[00:38:56]Amatőr botanikusnak lehetne mondani Grof Zici Nándort.

[00:39:01]nagyon szerette a parkját.

[00:39:01]Itt is sérizte magát a a legnagyobb békében.

[00:39:09]Óriás gesztenye fasor volt nem is ezen az útvonalon, ahol mi jöttünk, hanem a ami most a focipálya mellett ment el, ott szeretett üldögélni.

[00:39:18]Erről is legendák beszélnek, de én azt gondolom, hogy van igazságtartalma a legendának, hogy négy örös szekéren hozták már az akkor kifejlett nagy egyedű nagy egyedeket, faegyedeket, akár gesztenyét, akár a tölgyeket, mert bár ugye annak idején volt már volt, mivel ez már lakott terület volt, voltak már itt ősfák, de ő szerette volna ezt egy komoly parká átalakítani, és erre az a feltett szándéka volt, hogy m megvásárolja az ítélő emberek földterületét, mert ahol most itt jöttünk, körülbelül a a még egy kicsit ott a lámpaoszlapig, ez az utca, amit most mi Magyar utcának hívunk, ez odáig tartott, tehát itt lakóházak voltak végig, és a Gróf ugye elképzelte, hogy ez a terület neki oda onnantól egy kicsit kevés a méltossághoz, vagy hát ahhoz, amit ő elképzelt, és felajánlotta a településnek, hogyha ezeket a házakat elbonj ák természetesen nyitott egy utcát azoknak az embereknek, akiknek a háza itt tönkrement, és a a ház az új ház felépítésében is segétkezett.

[00:40:21]Ez a mostani Adiendre és a Szent István utca környékén van, illetve a volt lovas területet is felajánlott, abból lett a mostani temetőnk.

[00:40:34]Tehát volt egy ilyen Bartel a gróf és a település között.

[00:40:39]És az elbontott házaknak a törmelékéből van a mi ne általunk csak Filának nevezett filagória.

[00:40:43]Ennek a tetején egy rózsakert volt, és mi gyerekkorunkban nagyon szerettünk róla szánkóval csuszkálni.

[00:40:52]Megkopott már, nem nincs igazi fénye, de a története az, hogy ezeknek a ennek a családi házaknak ez, tehát ez a filagóriának ez képezte az alapját.

[00:41:09]Szerették az Icsi családot itt a Donyban?

[00:41:19]Nagyon szerették az Icsi családot.

[00:41:24]Nekem ha megengedtek egy személyes személyes emléket, az az volt, hogy az én nagyszüleim is szintén katolikus emberek voltak.

[00:41:34]Zicsi Nándor Grofról el lehet mondani, hogy minden idejét, ha tehette adonyban töltötte.

[00:41:37]Tényleg csak akkor ment fel, mikor a parlamenti ügyei Budapestre szólították, de amint azt letudta, az a azt a feladatot, azonnal adonyba jött, és nem volt olyan nap, hogy a a szentmisét elmullasztotta volna.

[00:41:50]volt az ICKnek egy külön oratórium rész, ahol ahonnan ők ugye a kornak megfelelő elvárások miatt onnan nézték a a szentmisét, de az is volt, hogy a a gróf nagyszerénységgel a hátul a gyontató szék előtt állt meg és várta a sorát, hogy mikor kerül rá a sor.

[00:42:09]Hiába adott neki utat a nép, hogy hogy engedje a grófurat előre, ő ő csekintette őket, hogy ő ő nagyon szívesen várakozik.

[00:42:18]Ö és ö nagyapám azt mondta már, mikor 80-as éveibe járt, hogy a nagyanyádat fel kéne köszönteni, de énekeld már el neki azt, amit a grófnőnek szoktak énekelni a gyerekek.

[00:42:31]De hát én nem tudtam ugye, hogy miről van szó, és ő pedig meglepetésnek szent, és ő megtaníttatta nekem azt, amit a a grófnőnek énekeltek.

[00:42:40]a a gyerekek mindig ugye a születésnapján, mikor nyitva volt a a kastély, és jöttek őt felköszönteni, és én ennek nagyon örülök, hogy ez a dal így megmaradt véletlenszerűen, és mi ezt azóta, amikor adonyiakat egymás között köszöntünk, akkor ezzel köszöntjük.

[00:42:55]De jó.

[00:43:00]Igen.

[00:43:00]És és az is nagyon nagyon kellemes emlék, hogy az idei 2025-ben, ugye most már 265-ben itt volt az Icsi család megmaradt leszármazói, és tiszteletüket tették ugye a síroknál illetve készítettünk számukra egy kis kiállítást a fényképemlékekből, meg tárgyi emlékekből, amik még a templomban megmaradtak, miseruhák monstració amit még a Grofni adományozott a templomnak, és itt költöttek el egy ebédet, és én meséltem nekik ezt a történetet, és hát ők is nagyon hálásak voltak, hogy ilyen ilyen emlékekkel vagyunk még mindig a nagyon szép Igen.

[00:43:44]család iránt.

[00:43:58]Mai kirándulásom végéhez értem.

[00:43:58]Én ajánlom önöknek, hogy látogassanak el adonyba, ha szeretnének megismerkedni a város történetével vagy gasztronómiájával, vagy szeretnének egy kellemeset lovaskocsikázni a szőlőhegyen.

[00:44:10]Ha tehetik, tartsanak velem legközelebb is.

[00:44:10]Viszontlátásra!

[00:44:10]เฮ เฮ A műsor támogatója a Széchenyi Pihenőkártya.