Húzós podcast / Malek Miklós – Egész popzenei életművek születtek a kezem alatt!
Malek Miklós, 80 éves zeneszerző, karmester és hangszerelő beszélgetett az ATV Húzós podcastjában. Pályafutása során legendás magyar popzene-slágereket hangszerelt (Hofi Géza, Kovács Kati), majd az 1990-es évektől komoly zenei műveket komponál fúvósokra. Feleségét, Toldi Máriát nevezte kollégájának – olyan szorosan összefonódott az életük, hogy gondolatban is szinkronban vannak.
Malek szerint a magyar könnyűzene és komolyzene közötti falak ledöntésében nagy szerepe volt. Trombita-végzettségét tisztán véletlennek tartja: gyermekkori játékból nőtt ki, amikor unokatestvérei mellett belefújt egy trombitába, és a tanár azt javasolta, hogy tanuljon rá. A zenei képzettség azonban kulcsfontosságú volt: míg sok „fütyülőszerzőnek" hívott popzenész nem tudott kottát olvasni, Malek szimfonikus gondolkodásmódja lehetővé tette, hogy a popdalok mögé igazi zenei szerkezetet építsen.
A digitális forradalom során megtapasztalta az analóg világból a digitálisba való átmenetet. Fia, ifj. Malek Miklós producer, aki az elektronikus hangszerkészítésben messze megelőzte apját. Malek szerint az AI és a szoftverek csodálatos lehetőségeket nyitottak meg, bár a vokális kultúra szerinte egy kicsit lecsökkent az évek során.
Legjelentősebb munkái közé tartozik „A hulla az elsárgult levél" (Hofi Géza), valamint tíz koncertó különféle hangszerekre. Úgy gondolja, hogy az igazi sláger akkor születik meg, amikor a szöveg és zene hiteles egységet alkot – a dal csak akkor működik, ha az előadó szívből énekli. Jelenleg egy Hofi Géza 90. születésnapjára szervezett koncerten fog zongorázni Hofi énekén, amely érzelmileg és technikai szempontból is kihívást jelent, mivel Hofi már meghalt.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Kezdetek és családi háttér
Malek Miklós tisztán véletlenből lett trombitás. Gyermekkora során unokatestvérei kezdtek el trombitálni, ő pedig előbb harmonikázni tanult, mivel az volt otthon. Amikor meglátta az unokatestvérek trombitáját, belefújt, és „tök jól sikerült". A tanár ezt meglátva azt javasolta, hogy tanuljon rá. Így dőlt el a sorsa.
Családjában amatőr szinten voltak zenészek: anyja kristálytisztán énekelt, apja pedig magától tanult meg valamennyit hegedülni és harmonikázni. Szombat délutánonként magyar nótákat és operett-betéteket énekeltek. Malek szerint ha nagyobb lakásuk lett volna, akár cimbalmos is lehetett volna – de az elfért a trombitához.
„Tiszta véletlenül lettem trombitás. Az unokaőcséim, akik egyútba raktunk, ők kezdtek el tanulni trombitálni." *
Zenei képzettség és a komoly zene világába való belépés
Az Újpest zeneiskolában kezdett, majd gimnázium után egy évig nem járt sehová. Ez alatt tanult zongorázni, elméletet és népzenét, majd felvételizett a Zene Akadémiára. Ez a komoly zenei képzettség később kulcsfontosságúnak bizonyult.
A könnyűzene világában sokan nem rendelkeztek ilyen szintű képzettséggel. Malek szerint ez egy „fütyülőszerzőknek" nevezett csoportot eredményezett – olyan embereket, akik zenei gondolatokkal rendelkeztek, de nem tudtak kottát olvasni vagy hangszeren játszani. Ők csak a dallamtöredéket adták, a hangszerelő pedig megcsinálta belőle az egész dalt.
„Én innen jöttem, ugyanolyan volt a diplomámon a pecsét, mint a másik én. És mégis azt mondták, a lenézett könnyű zenébe, nem?" *
A falak ledöntése: komoly és könnyűzene összefonódása
Malek szerint egyik legnagyobb pozitívuma pályafutásának az volt, hogy ledöntögetni tudta azokat a „csőlátásos falakat", amelyek a komoly és könnyűzenét szétválasztották. A szimfonikus zenekari muzsikusok lenézték a könnyűzenét, és fordítva.
„Ebben úgy gondolom, hogy nagy részem volt akkor és talán a mai napig is, hogy nyitottabbá vált a szemlélet mindkét oldalról, hogy a szimfonikus zenekarba ülő is belejátszik, hogy nyitottabbá válnak, elmernek vállalni olyan más jellegű muzsikát, amit korábban tiltottak." *
Az 1960-as évek forradalmát a ritmusvilág megjelenésével kapcsolja össze. Korábban csak képen láttunk dobot és gitárt, mivel a hangszerek fejletlenek voltak. Az akkori hangszerelők csodálatos felépítményeket építettek, de nem volt ritmusvilág – csak „pönc pönc pönc" volt az egész. Majd egyszer csak megszólalt a nagy dob, a basszusgitár, és végre volt egy basszus, amelyre építeni lehetett.
A popzene evolúciója és a szöveg szerepe
A könnyűzene szövegvilága teljesen megváltozott. Korábban szerelmes és táncdal volt a jellemző, majd jöttek olyan előadók, mint Kovács Kati, aki „szakadtból üvölthette, hogy nem leszek a játékszered". Ez egy másik világ lett.
„Korábban jóképű férfiak szépen tenorhangon énekeltek, nagyon szépen megírt dalokat. Ez volt a tánczene. Aztán jött a te generációd, ahol nem kellett tenorhangon szépen énekelni, hanem jöhetett a Kovács Kati." *
Malek szerint a vokális kultúra az évek során egy kicsit lecsökkent. Korábban még akkor is törekedtek arra, hogy több szólamú legyen legalább a refrén, vagy hogy az emberi hang gazdagabban legyen jelen. Most viszont a szöveg vette át a lényeget – ahol sok a szöveg, ott kevés a zene, és fordítva.
A digitális forradalom és az analóg-digitális átmenet
Malek szerencsésnek tartja magát, hogy végigélhette az analóg világból a digitális világba való átmenetet. Az elektronikus hangszerek megjelenése után jött az AI és a szoftverek kora.
„Ez egy nagy szerencséje az én életemnek, hogy ezen végig, ezen a fejlődésen az analóg világon és az analóg világ hogy megy át a digitálisban, és ez hogy néz ki a zenén belül." *
Fia, ifj. Malek Miklós producer, aki messze megelőzte apját az elektronikus hangszerkészítésben. Amikor az első Commodore 64-et vásároltak, Malek az utasításokat olvasta, fia pedig azonnal a gyakorlati részbe ment. Azóta is így van – fia azt mondja: „én már tudok kutyába macskát is csinálni" a digitális térben.
A szoftverekkel való munka előnye, hogy a demó visszajátszódik, és hallod a rossz hangokat. Korábban egy órát avval foglalkoztunk egy szimfonikus darabon, hogy a hibákat javítgassák. Ma erre nincs szükség – a kinyomtatott, számítógépen írt kottám már nem tartalmaz hibákat.
Hangszerelés: a szimfonikus zenekar komplexitása
A szimfonikus zenekar hangszerelése iszonyú nehéz. Rengeteg hangszer együtt és külön szólaltatva úgy, hogy ráüljön a dallamra és segítse az előadót.
„Szimfonikus zenekart hangszerelni az iszonyú nehéz lehet. Az nagyon bonyolult. Az ott rengeteg hangszer együtt és külön megszólaltatva úgy, hogy ráüljön a dallamra, hogy segítse az előadót." *
Malek szerint a hangszereléshez szükséges:
-
Hangszerismeret: tudni kell, hogy melyik hangszer meddig képes játszani, melyek a kényes regisztrációi, mik a játékmódjai. Még egy hegedűnek is kiismerhetetlen mennyiség általa nem ismert lehetősége van.
-
Invencióság: a hangszerelőnek invenciózusnak kell lenni – megtölteni az egészet, fenntartani a figyelmet, valami meglepetést okozni.
-
Dinamikai és harmonikai gondolkodás: a szerző szerzői kötelessége, hogy dinamikailag felépítse a művet, hogy az hallgató ne aludjon el közben.
A stúdiómunkákban nyerte el elsősorban a szimfonikus zenekar hitét. Olyan hallásom van, hogy amikor megálltottam a rádiózenekarnak, az meg is állt. Innentől kezdve már nem volt probléma.
A „fütyülőszerzők" és az igazi hangszerelés
Rengeteg „fütyülőszerzőnek" nevezett szerző volt a popzenében. Ezek az emberek nem tudtak kottát olvasni, nem játszottak hangszeren, de volt egy zenei gondolatuk a fejükben. Azt gondolták, hogy ez egy dal – de az nem egy dal. Malek feladata volt, hogy belőle dalt csináljon.
„Aki nem tud kottát, nem játszik hangszeren, de van egy zenei gondolat a fejében, és azt gondolja, hogy ez egy dal. Igen. És hát az nem egy dal. De akkor jössz te, hogy csinálj belőle egy dalt, miközben ő fog a dicsőségben fürdőni." *
Ma már producereknek hívják ezeket az embereket. Ők képesek a dallamtöredéket megharmonizálni, ritmusvilágba beültetni és az alkalomra alkalmazni – nyitányt, finálét, fődallt, szerelmes dalt írnak belőle.
Annak idején nagyon sok ilyen szerző volt, és nagyon sok sláger született, mert a hangszerelők – mint Gyulai Gál János – nagyon magasan képzett emberek voltak, és aránylag könnyen össze tudták rakni az egészet.
Hofi Géza és a hiteles előadás
Az igazi sláger akkor születik meg, amikor a hitelesség érvényen jön ki az előadó száján. Malek szerint „A hulla az elsárgult levél" életének popslágere, de nem véletlen, hogy pont ez lett sikeres.
„Az az ilyen a hitelesség, hogy mikor tud működni egy dal, hogyha a hitelt érvényen jön ki annak a száján, aki előadja. A másik is elénekli jól, de mégis olyan, mintha egyik hegedű ugyanaz a hegedű, a másik ember kezében teljesen másképp szól." *
Hofi Géza esetében Malek már úgy próbálgatta a dalokat, hogy hallva minden sort, hogyan jön ki az ő száján. A dalok java része szövegre készült, nem pedig a zenére – Szenes Iván nagyszerű szövegei voltak hozzá. Az egyik csúcspont a „Kiirgedett vadászkutya", amely egy hosszú vers volt. Malek megzenesítette úgy, hogy hallva minden sort.
„Már úgy, hogy hallva minden sort, hogy hogyan jön ki a Géza a száján. És talán ezért is működik ennyire a máig a dolog." *
A popzenekarok azért tudtak előbbre lépni a tánczenekaroknál, mert olyan dalokat gyötörtek a garázsban, amelyek az őszájukból hitelesen jöttek elő. Addig gyötörték, csavarták, amíg nem kaptak egy olyan leletet, hogy menjenek be és énekeljék el jól.
Toldi Mária: a család és a munka összefonódása
Malek felesége Toldi Mária, korának sztárénekese, énekpedagógus. Malek mindig „kollégájának" nevezi, de ő maga is elismeri, hogy ennyi év után ez már nem csupán kollegiális kapcsolat.
„Annyira egyformák vagyunk, hogy az a minimum, hogy gondolok valamit és ő kimondja." *
Szükségük van egymásra a kritikában is – Malek először neki mutatja meg az új darabjait, és ő elmondja a véleményét. Malek megsértődik, fordítva történik, majd visszajut a hangszerhez vagy a számítógéphez, és elgondolkodik.
Toldi Mária az 1960-as és 70-es évek egyik legnagyobb sztárja volt, de aztán abbahagyta a színpadot. Malek szerint sokat vesztettünk vele – a drámai énekhatása, a lírai dallamok olyan súlya volt, ahogy ő tudta előadni, hogy ez volt a sikerének egyik lényege. Azonban másik oldalról nagy nyert a magyar zenés színpad, mert tanítványai – köztük olyan énekesek, mint Marika – elfoglalták a magyar zenés színpad 70%-át, és magukkal vitték Toldi Mária lényegi tulajdonságait.
Gyermekek: a család zenei folytatása
Malek gyermekei: ifj. Malek Miklós producer és Malek Andrea énekesnő. Ifj. Malek Miklós az Egyesült Államokban is sokat dolgozik, és napi szinten tudja, mi történik az apja munkájában.
Malek Andrea énekesnővel közösen készítette el egy lemezt. Andi jelentkezett, hogy szeretne énekelni az apja darabjainak néhányát. Malek akkor elkezdett gyakorolni a saját darabjait, hogy egy zongorán megállja a helyét. A stúdióban az a pillanat volt a legfontosabb – először az ember kiszolgálja a zenét, de közben ott van a gyerek. Amikor leütötték az utolsó akordot, Malek ránézett és megölelte – de sokszorosan, mert abban sokszoros tartalom van.
„Együtt muzsikálni a saját gyerekeddel az az valami egészen elképesztő élmény lehet." *
Malek szerint az, hogy nem tudott zongorázni kezdeni, az egyik bánata. A szomszédfűben mindig zöldebb – ha korábban zongorázni kezd, előbb ismeri meg a harmóniavilágot.
A komoly zene felé fordulás
Az 1990-es évek körül Malek visszatalált a komoly zenéhez. Ehhez szükséges volt az a hangszerelői mennyiség, amit a rádióban végzett – megtanult annyira a hangszereket, hogy bátorsága lett nekiugrani a zenekarnak.
„Ez körülbelül olyan 50 éves koromra ér, hogy alakult ki bennem. És az a kívánalom, hogy a könnyezenében nem tudtam mindent beletenni." *
Az első trombita versenyt Geigge Gyurinak, a rádiózenekar szóló trombitásának írta. Akkorra már olyan hitele volt, hogy megkapta a rádiózenekarnak, és maga is vezényelt. Gyuri megtanulta, és óriási sikert arattak vele – később a Margitszigeten és a Zene Akadémián játszották, olyan szinten jó volt, hogy majdnem a harmadik tételben Póbzenekali sikereket értek el.
Ezt követően minden fúvósnak kapott egyet – kürtösnek, harsonásnak, mindenkinek. Ezek lemezre kerültek, és Malek kapott egy Erkel-díjat.
„Kereklett a Zene Akadémiától az Erkel-díjig. És közben három perc 20 másodperc Popsláger." *
Koncertók és szimfonikus művek
Malek nem akar nagy számokat mondani, de végigírta 10 darab koncertót. Van benne hegedűverseny, fuvola, oboa, vonószenekarra komponált darabokat, szóló csellóra, árfára, hegedűre szóló darabokat. Németek ő maga kísérli zongorán és együtt játszik velük.
„Érdekes, hogy egy másik világba beülve és milyen jól működik az az énem, és hogy milyen jól tudom őket magammal húzni." *
Malek szerint a popzene és a szimfonikus zene más jellegű. A popzene függőleges – minden pillanatban tudod, milyen harmónia, milyen ritmus van. A szimfonikus zene lineáris – hosszan beszél, hosszan mondja a történetet, vissza tud jönni, más színben tudja elmondani, és új fejezeteket tud hozni a történetbe.
A koncertó születése
A koncertó sokkal összetettebb, mint egy popzene. Egy koncertóhoz szükséges:
-
Egy téma, amely karaktert ad a hangszerre: ha egy trombitás kiáll, a témának trombitaszerűnek kell lenni, nem árpaszerűnek vagy hegedűszerűnek.
-
Hangszertechnikai ismeretek: a fúvósokra jellemző technikák, mint a dupla nyelv vagy a tripla nyelv – ezeket ismerni kell.
-
Dinamikai és harmonikai gondolkodás: hogy tartsd ébren a hallgatóságot, hogy a dinamikai térképe milyen, hogy a harmónia és ritmika hogyan alakul.
„Egy kicsit mérnöki munka, nem? Először is kell lenni egy témának, ami a hangszerre karaktert ad." *
Malek szerint a koncertó két részből áll: az invencióból (dallamalkotás) és az agyad munkájából (szakmai tudás). A szakmai tudásod akkor az agyad dolgozik – tudod az összhangzottan, tudod a szabályokat. De az invencióval kell tovább lépni, mert nem csak a főszólamok vannak, hanem a belső szólamok is.
„A belső szólamok igazából amik alátámasztják, vagy néha még jobban beszélnek, mint a főszólam. Az az a kérdés merült fel bennem szerintem logikusan a te pályafutásodból kiindulva, hogy operát miért nem írsz?" *
Miért nem írt operát?
Malek szerint túl le van heterítve az opera írása. Az embernek tisztábban kell lenni a saját határaival – mi az, ami általa átfogható, általa elfogadható, amiben nyugodtan meg tudja mutatni magát. Idáig nem jutott el az operáig.
„Talán nem a dráma és nem a hangszeres. Lehet, hogy kellett volna valami olyan háttér, ami biztat. Lehet, hogy kellett volna hozzá olyan librettó, ami bolygat folyamatosan. De odáig nem mertem elnyúlni." *
Azt gondolja, hogy az opera nem az ő területe, és ezt nem is bánja.
A tripla nyelv és Geigge Gyuri
A beszélgetés végén Malek elmagyarázza, hogy mi a tripla nyelv. A fúvósok egy üres csővel játszanak – a hang létrehozásához az ember megüti a fogával a nyelvét, mintha köpne egyet. Ez az ütés létrehozza a csőben lévő hullámot, és megszólal a cső az alaphangjának megfelelően.
Dupla nyelvvel gyorsabban lehet játszani (taka-taka-taka), de ha ez sem elég, akkor van a tripla nyelv – általában triollákat így pörgetik a rezesek.
„Persze az új tudja kísérni ezt a tempót, de ha még ez sem elég, akkor van a tripla nyelv." *
Malek szerint vannak, akik ezt boszorkányosan tudják művenni. A hazai viszonylatban Geigge Gyuri volt az egész szaxofonközösségnek a kimagasztó, csodás időszaka – legendás muzsikus volt. Amikor Malek odaadta neki a koncertó kottáját, Gyuri nem azt kérdezte, hogy hol tudna könnyíteni rajta, hanem hogy itt és ott nem tudnák-e még többet tenni, vagy még többet mutassanak.
Hofi Géza 90. születésnapja
Jelenleg egy Hofi Géza 90. születésnapjára szervezett koncerten fog zongorázni Hofi énekén. Ez érzelmileg és technikai szempontból is kihívást jelent, mivel Hofi már meghalt.
„Ezt értem, de én engem meg az érdekel inkább most. Oké, értem, persze meg lehet idézni, de hát neked ő barátod volt, ő munkatársad volt, mennyi 30 évet dolgoztatok együtt, lehet, hogy többet is." *
Malek azt mondja, hogy nem tudja nézni a képernyőt, csak hallgatja. A kivetítőn megy, mindenki látja, csak ő csak hallgatja, mert meggyötöri, amit ő mond – ez az igazság. De nem csak őt, hanem a zenésztársait is, meg maga a szituáció.
„Hogy nem tudom nézni a képernyőt, csak hallgatom. A kivetítőn megy, mindenki látja, csak én csak hallgatom, mert hát hát meggyötörem, amit mi mondjak ez az igazság." *
Azonban azt gondolja, hogy jobb koncert lesz, és hogy Hofi Géza megérdemli ezt.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Expressygyüttes" – az átirat „Expresszügyüttes" vagy hasonló alakban szerepel, de a pontos név nem azonosítható az ASR-hibák miatt.
- „Pöbzenekali sikereket" – valószínűleg „Póbzenekali" vagy hasonló, de a pontos kifejezés bizonytalan.
- „Szaxofonközösség" helyett az átirat „rezesek" kifejezést használ, amely általánosabb kategória.
- Több helyen az átirat szó szerinti szövege értelmezhetetlen vagy hiányos (pl. „hogy hogy", „vagy vagy"), ezeket az értelmes szövegkörnyezet alapján javítottam.
- „Geigge Gyuri" – a pontos név írása bizonytalan, de a kontextusból egyértelmű, hogy a rádiózenekar szóló trombitásáról van szó.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:16]Tisztelettel köszöntöm önöket a 20 legfrissebb adásában.
[00:00:16]Egy legendás muzsikust vártam ide a stúdióba, és itt is van, úgyhogy egy névjeggyel kezdjük, ahogy a szokást, és aztán jön a beszélgetés.
[00:00:29]Malek Miklós, zeneszerző, karmester.
[00:00:29]Trombita művészként végzett, de elragadta a táncene, a beat és a pop világa.
[00:00:34]A táncdalfesztiválok díjai az Expressygyüttes, Hofi Géza Kovácskati sikerei övezték pályafutását.
[00:00:46]Éve legnagyobb slágere, ahulla az elsárgult levél.
[00:00:46]A legválasztékosabb ízlésű, a szimfonikus zenekari hangzást magabiztosan használó hangszerelőként tartják.
[00:00:55]Nyilván az ezret fordulótól a komoly zene felé fordulva versenyműveket ír, elsősorban fúvósokra.
[00:01:00]Egyebek mellett Artisziusz életmű díjas, Erkel és Máté Péter díjas alkotó.
[00:01:05]Felesége Toldi Mária, korának sztárénekese, énekpedagógus, gyermekei ifjab Malek Miklós producer és Malek Andrea énekesnő.
[00:01:16]Malek Miklós, örülök, hogy itt vagy.
[00:01:21]Köszönöm, hogy itt vagy.
[00:01:21]Köszönöm a meghívást.
[00:01:21]Elmúltál 80, 60 éve vagy a pályán, azért ezek ezek kemény, komoly számok.
[00:01:25]Van még igazi örömed a zenében?
[00:01:29]De még mennyire, hogy van?
[00:01:33]Nem sűrűn, csak ilyen napi szinten.
[00:01:33]Hát muszáj, amit én csinálok és csináltam, és ahová jutottam, azt igazából nem lehet abbahagyni.
[00:01:39]Tehát minden napra jut a zenének valamelyik része.
[00:01:48]Az hogyan van, hogy az embernek eszébe jut?
[00:01:48]egy dallam, egy gondolat, egy zenei gondolat.
[00:01:54]Tehát azzal nem biztos, hogy minden reggel így ébredsz.
[00:01:54]Ez munka is egy úttal, amikor oda kell ülni zené zenélni, vagy a zenét szeretni éppen amikor a már megvan a sugalac, vagy a megvan a a tématöredék, akkor az olyan, mint mikor föladod valakinek a leckét, hogy na most itt van, aztán fejezd be.
[00:02:16]Jó, ha van határidő, akkor meg van szabva, hogy mikorra, de ha nincs, akkor az agyadvalon folyamatosan foglalkozik.
[00:02:21]De hazol, és mindig mindig mindig ő jelentkezik, ő jelentkezik, és és neked azt és kiszolgatod csiszolgatod a hangszered mellett és csiszolgatod.
[00:02:32]És a legfontosabb, hogy gondolatban igazában, legalábbis esetemben a témák nagy része az mindig csöndbe születik, és nem zongorádás közben.
[00:02:43]zongrázás közben a hangszerelést nagyon jól ki tudom csiszolni, de igazából amikor az egészet az ember visszahallja, mert kiépül ennyi idő alatt egy ilyen belső hallás sorozat, hogy akkor tud legfinomabban hozzányúlni a dolgokhoz, vagy reggel fölébredsz és eszedbe jüt a hangszerelésedre, odamész és kijavítasz két két hangot, mert tudod, hogy rossz.
[00:03:09]Féljem érdekes.
[00:03:09]Szóval onnantól kezdve, hogy megvan az agyad, nem hagy békén.
[00:03:15]Így így válik ez ilyen hivatásszerű dolog, hogy nem te szólítod őt.
[00:03:19]Persze az embernek megvan a napi rutinja játszva.
[00:03:25]Muszáj a napi rutinnak meglennie?
[00:03:27]Hát muszáj.
[00:03:27]Egyrészt fizikálisan is muszáj rutinnak, mer meg hát hozzászoktam hozzászoktam, hogy a hogy a zongorához vagy valamelyik hangszerhez napi találkán van.
[00:03:37]Hát nem úgy megy az.
[00:03:37]Igen.
[00:03:37]A tek kezedben láttunk gitárt Hajdanában.
[00:03:42]Zongorá zongora mellett ültél nagyon sokat és egyébként rombita művész vagy.
[00:03:46]Tehát lényegében azt gondolom valamennyi fúvós hangszert is meg tudod szólaltni.
[00:03:51]Iga zenebohót, ha erre nem akar.
[00:03:55]Igen, tulajdonképpen nem zárod, de teljesen vállalom.
[00:03:58]Várolom és azt is várolom, hogy igen.
[00:03:58]Pestőhelyen nálunk bohó iskola van.
[00:03:58]Hát tudod hogy a véletlenek sorozat folyamán kerültem volna, hogy hogy végül is trombitán végeztem az akadémiát.
[00:04:10]Talán így utólag visszanézve jobb lett volna, ha a zongorán vagy elméleti szakaszon tanulok, de persze nem bántam meg, mert a trombitán való gondolkodás és a jelenlét az egy olyan olyan különleges helyet foglal még a nagy zenekarban is.
[00:04:26]Mondjuk a trombita megszólóan, ott nincs mezott azt mindenki hallja még akinek.
[00:04:31]Tehát ott ott egy ez egy uralkodó pozíció.
[00:04:37]kiszól a zenekar kiszól nem beszélve, hogy a a jazzben és a izére pedig abszolút uralkodó.
[00:04:41]Az első drombitás az minden szempontból királyi pozíciót foglal el egy big bandben, vagy egy szóló trombitás a berlíneknél.
[00:04:46]Hát az na jó, ha már így benne vagyunk, te komoly zenész komoly zenésznek indult, erről fogunk beszélgetni, de volt a családodban egyáltalán bárki, akinek volt köze a muzsikához?
[00:05:00]Hát amatőr szinten.
[00:05:04]Amatőrszinten.
[00:05:04]Úgy úgy, hogy a a mama nagyon jól énekelt, kristálytisztán énekelt, és apám pedig magától megtanult valamennyit hegedülni, kicsit harmonikázni, és akkor ilyen ilyen szombat vagy ritkábban összejöttek, és énekeltek.
[00:05:20]Pop játszotta jó rosszul a a dallamokat, vagy igazából ők nem ismertak ott, tehát nem is volt rá szüksége.
[00:05:26]De és akkor a azokat a magyar nótákat, az operet betéteket, amik amik akkor voltak a a szórakoztató zenén.
[00:05:35]Hát ennyi erővel a cimbalmos is lehettél volna.
[00:05:38]Ilyen erővelettem volna címbamosit, de ott a molekulányi lakásban nem fért el a címbom.
[00:05:44]De így lettél trombítás.
[00:05:46]Hív parancsol.
[00:05:46]Így lettél trombítás.
[00:05:46]Az elfért.
[00:05:50]Tiszta véletlenül lettem trombitás.
[00:05:50]Az unokaő öcséim, akik egyútba raktunk, ők kezdtek el tanulni trombitálni.
[00:05:56]Én korábban harmonikázni kezdtem, mert az volt otthon kis tango harmonika, és ilyen elméleti téren már előttük jártam, és akkor átmentem hozzájuk, és nézegettem, hát egy ilyen csőbe mindenki bele akar fújni, a gyereket még nem láttam, aki igen én is belefújtam és tök jól sikerült.
[00:06:14]És akkor ugye már volt zenei képzettségem, és megtalálgattam a három billentyűvel a esznyom így úgy amúgy, hogy valamelyen dallamot kényögtem rajta.
[00:06:22]Akkor jött a tanár be, azt mondja, hát ennek kéne tanulni trombitálni, és el is dőlt.
[00:06:29]És el is el is dőlt dolog.
[00:06:29]És akkor innentől kezdve Újpest zeneiskola, gimnázium akkor utána gimnázium után, hogy akkor most mi legyen?
[00:06:37]Nem, hát nem volt zenei képzettségem, csak alsó szinten.
[00:06:42]Akkor egy évig nem jártam sehová.
[00:06:47]Tanultam zongorázni, tanultam elméletet, népzenét, mindenfélét, és felvételiztem a zene akadémiára.
[00:06:52]amen is felvettek a te pályafutásodban, hogy ez így alakult, valószínűleg ez többszörösen visszaköszönt és meghálta, mert az, hogy neked volt egy nagyon komoly zenei képzettséged, miközben az induló a formálódó bitzenek körében hát nem olyan nagyon sokaknak.
[00:07:11]Igen.
[00:07:14]Ettől te olyan kulcspozícióban kerültél, hogy mindenki téged keresett, hogy segíts, hogy hogyan szólaljon ez meg, hogy hogyan hangszereljük ezt meg, hogy mit mi mitvők legyünk.
[00:07:21]Valóban.
[00:07:21]És te tudtad?
[00:07:24]Valóban.
[00:07:24]De ez hozzátartozik, hogy én igazából szerettem volna most mai napig is belelátni a folyamatban.
[00:07:28]Tehát ez engem nekem ma is ha elmegyek színházba vagy operában, látnom kell a zenekar.
[00:07:34]Annyira valami olyan vonzás van irányában, hogy nekem meg kellett tudnom, hogy hogy működik.
[00:07:39]Neked nem elég hallanod, hogy lásd őket a szemeid szemeiddel mégis nem látod, mert tudom sokszor tudom mi fog történni előre és mégis minden alkalommal magával vz a hangszer mikor ha igazából összekapaszkodnak és igazából összejönnek a felhangok hát ott valami olyan varázslat történik de visszatér hát te mondtad nekik hogy az úgy legyen.
[00:08:00]Miért lepődsz meg?
[00:08:05]Hát az próbák hosszúsra, mire mire az egységes gondolkodás összeáll, akkor viszont remekül.
[00:08:10]De visszatérve arra, hogy valóban zenei képzettség terén előnyben voltam az akkor alakuló és popzenének vagy bit zenének vagy nem tudom.
[00:08:21]Ö, és az egész életemnek talán egyik legnagyobb pozitívuma az, hogy hogy ledöntögetni azokat a csőlátásos falakat, ami hogy az egyik lenézte a másikat, a másik nem mert szóba állni, mert azt gondolták, hogy így vagy nem.
[00:08:38]Én innen jöttem, ugyanolyan volt a diplomámon a pecsét, mint a másik én.
[00:08:42]És mégis a a azt mondták, a lenézett könnyű zenébe, nem?
[00:08:47]És nyitogattuk a kapukat, és egyre inkább megtaláltuk egymással a hangot.
[00:08:52]És ebbe úgy gondolom, hogy hogy nagy részem volt akkor és és talán a mai napig is, hogy hogy a hogy nyitottabbá vált a szemlélet mindkét oldalról, hogy a hogy a a szimfonikus zenekarba ülő, de ebbe kor is belejátszik, hogy nyitottabbá válnak, elmernek vállalni olyan olyan más jellegű muzsikát, amit korábban tiltottak.
[00:09:15]Sőt, hát ez ugye manapság már menzel, hogy jaz zenész akar lenni, vagy ez volt a izé.
[00:09:20]Mi az, hogy jaz zené?
[00:09:20]Ha hogy ké nem kell nekünk ezt nekünk van népzeni.
[00:09:24]Na mindegy.
[00:09:24]Ez egy hosszú út és összefonódik szorosan avval a fejlődéssel, ahogy a hangszerek fejlődtek, ahogy megjelentek az új hangszerek, ahogy helyet helyet, hogy mondjam, követeltek ma.
[00:09:40]De ez egy milyen érdekes.
[00:09:40]Te a második változását éled meg a zenei világ hangszeres oldalának.
[00:09:46]Ugye először jöttek az elektromos hangszerek, tehát akkor robbantál te be a a tieiddel, a te korosztályoddal.
[00:09:57]Most meg itt van az AI-al kompon a digitális világ.
[00:09:57]És tényleg ez az én életemnek a nagy szerencséje, hogy ezen végig végigt ezen a fejlődésen az analóg világon és az analóg világ hogy megy át a digitálisban, és ez hogy néz ki a zenén belül.
[00:10:16]zenén belül egyáltalán, hogy ami kezdet a 60-as évektől, mikor megszólalt a dob a baszgétán és a gitár, mert korábban csak képen láttunk ilyet, egyszerűen a hangszerek fejletlenek voltak, ezért a korabeli hangszerelők csodás felépítményeket építettek, de nem volt ritmusvilág.
[00:10:30]Hát emlékez pönc pöntc pönc ez volt az egész.
[00:10:36]Igen.
[00:10:36]Egyszer csak megszólalt a nagy dob.
[00:10:36]Te jó Isten.
[00:10:39]Hát ilyen hangszer is van.
[00:10:39]Megszólalt a pergőn a 24.
[00:10:39]Hát a hideg király most is, mikor először hallottuk és megszólalt a balkitlár.
[00:10:44]Végre volt egy basszus, amire építeni lehetett.
[00:10:48]Ezek aztán szépen előjöttek és föntről meg visszajött a a felépítmény.
[00:10:53]És hátulról az emberek, akik odáig így így ültek, felálltak a pultnál és a gitárjakal előrejöttek és szólistává váltak.
[00:11:05]Ezt az útat.
[00:11:05]Izgalmas, hogy ezt te így látod.
[00:11:05]Azért most én nek belegondolok, hogy a nagymamám, amikor én gyerek voltam, ricajnak hallotta az egészet.
[00:11:13]Nem csodálom.
[00:11:16]Apa azt mondta mindig, hogy ez jó, csak nem kéne annyira kiabálni.
[00:11:20]Hát merthogy persze a mű a műfajból következett.
[00:11:20]Ugye nem szépen kellett énekelni, hanem hatásosan kellett előadni, és és nem volt baj, ha szépen is énekelt közben.
[00:11:29]De az, ahogy te látod, ahogy ezt te láttatod, ez meg úgy tünteti fel az egészet, mint egy generációs fejlődés a zenén belül is.
[00:11:38]Tehát nem csak a generációk harca, hanem egy ilyen teljesen természetes fejlődés.
[00:11:43]Abszolút, abszolút természetes fejlődés a színpadon lévő zenészek és a hangszergyártók közt is inkluzíve, mert az egyik azt mondta, hogy ez így nem jó, nem jó, nem elég jó.
[00:11:53]Akkor az elkezdte gyötörni magát, és a cége és most tart cégeknek hívjuk azokat, akik tolták előre, hogy a egyrészt az akusztikus térben, másrészt a stúdiók világában, hogy ilyen mikrofonban beszélünk és ilyen hangfalakon hallgatunk.
[00:12:07]Korábban jóképű férfiak szépen tenorhangon énekeltek, nagyon szépen megírt dalokat.
[00:12:13]Ez volt a tánczene.
[00:12:17]Így van.
[00:12:17]És aztán jött a te generációd, ahol nem kellett tenorhangon szépen énekelni, hanem jöhetett a Kovács Kati, megállatott a színpadén, és Torka szakadtából üvölthette, hogy nem leszek a játékszered.
[00:12:29]Ez is egy másik világ lett.
[00:12:31]Megértem a nagymamát.
[00:12:31]Persze, én én tökre értettem.
[00:12:31]Persze, csak hát négy éves voltam.
[00:12:36]Nekem tetszett.
[00:12:36]Tehát ott ott üvölt az há hogyne.
[00:12:40]Viszont viszont neked hangszerelőként ezt másképp kellett nyilván kiszolgálnod, mint bárkinek az elődeid közül, merthogy egészen más volt az instrumentum, amire építkeztünk.
[00:12:53]megváltozott a a a hangzás küszöb, hogy amire a nagyanyár azt mondta, hogy jaj de hangos, mert korábban egy mikrofonnal volt beenősítve az egész, és csönd volt aránylag ahhoz képest, ahogy ahogy nőttek a mikrofon száma, megváltozott, de a fiataloknak az kellett, a fiataloknak nem annyira a szerelmes és a tánczal kellett, hanem az, hogy ki tudják kiabálni az érzelmeiket, mert most így viszébe, vagy hangosabban mondják el az érzelmeiket, hisz átalakult az egész szövegvilág.
[00:13:20]másról kezdtek beszélni, és ez így természetes, mert a hangszereik is másról beszéltek, és ez így együtt ment előre, és fejlődött a mai napig.
[00:13:29]beletorkolott ez az egész egy most már nem akar mondani, hogy a digitál annyit annyit beszélünk róla, de ennek is megvannak a megvannak a szépségei és a kezelhető részei.
[00:13:38]De ez egy nagyon nagy fejlődés, ami nekem jutott, hogy láthattam végig és sőt színpadon végigélhettem és sőt és láthattam, hogy hogy tűnik el az utálat a komoly zenei arcokról és hogy fedezik fel a túloldalon az értékes embereket, hogy azoknak az előadásai mennyire vonzóak és mennyire szuggesztívek.
[00:13:58]És mennyire kezdtek összekacsingatni egymásra, és milyen boldogság volt, mikor végre együttmsikáltak.
[00:14:03]Ebben volt nekem nagy részem.
[00:14:07]Karmesterként, hangszerelőként.
[00:14:12]Igen.
[00:14:12]Egyrészt szerzőként is.
[00:14:12]Csak szerénykedni szerénykedek, mert hogy elfogadtak, az volt az a legnehezebb.
[00:14:18]Elfogadtak itt, elfogadtak ott.
[00:14:22]Közben meg, hogy ezt így emleetted nekem, erről az jutott mégis eszembe, hogy sokat bántottak az elején, hogy hogy keveredsz te oda?
[00:14:25]Hát ezért tanultál ennyit.
[00:14:29]A minden szakmán belül van egy egészséges utálat.
[00:14:32]Ezt ezt tudomásul kell venni.
[00:14:32]Ez nem nem a konkurenciaarc, hanem inkább a saját magam pozicionálása, vagy a nem megfelelő pozíció tudatból jövő.
[00:14:46]Hm.
[00:14:46]inkább fölemelem az óromat, és és nézem, nézem, de de igen, de én ebbe születtem be.
[00:14:53]Ez volt a tudod azt mondnak, hogy vedd ki a az akordból a a sámfát, vagy nem tudom micsodát, hogyha egyenesen ülünk kész, nem nézzük.
[00:15:06]A komoly zenének ez volt, de ez egy mesterségesen gerjesztett vagy valami, nem tudom hiányá már ez teljesen feloldódott és ez olyan boldogság nekem lát látni, hogy hogy együtt együtt tudnak játszani.
[00:15:16]Persze mint szerző is, szerző is jelen voltam, és aztán karmester.
[00:15:22]Hát a stúdiómunkákban nyertem el elsősorban a a szimfonikus zenekarnak a a hitelét, hogy olyan hallásom van, amilyen és nem tévedtem, soha nem tévedtem zeneireen, mert egyszerűen hallom.
[00:15:37]És megnézem a Kotát, és hallom, és a hatona ott állj meg, állj meg.
[00:15:37]És amikor rádiózenekar megálltottam, akkor rádiózenekar állt meg, és akkor már onnantól kezdve nem volt probléma.
[00:15:46]Jé, észrevette ő is.
[00:15:51]És innentől egy voltál közülük.
[00:15:51]Nem, mert mert a szak a szakszerűség és a izé ez magá veszi dolog.
[00:15:55]Azt azt nem lehet utánni, az a hát az a valóság.
[00:16:00]Na de erről akkor meg az jutott eszembe, hogy rengeteg bot csinált a szerző van a popzenében.
[00:16:04]Azt hiszem, ti fütyőszerzőknek szokták.
[00:16:08]Igen.
[00:16:08]Úgy úgy hívták annak fütyülőszerzők.
[00:16:11]Igen.
[00:16:11]Tehát aki nem tud kottát, nem játszik hangszeren, de van egy zenei gondolat a fejében, és azt gondolja, hogy ez egy dal.
[00:16:17]Igen.
[00:16:17]Igen.
[00:16:17]És hát az nem egy dal.
[00:16:17]De akkor jössz te, hogy csinálj belőle egy dalt, miközben ő fog a dicsőségben fürdőni, őt mutatják be a fesztiválon, mint a dal zeneszerzőjét.
[00:16:30]Te meg megcsináltad neki.
[00:16:30]Látod?
[00:16:34]Ha innen nézem, ahol most tartunk, érted, akkor eszembe jutt, hogy mi a fejlődés megszüntetve, megőrizve.
[00:16:38]De hát át átvinni a múltból a jót a a a jövőben, ez lehet, hogy egy egy nem jó szlogán, de ez ma is pont így működik.
[00:16:50]Ma is pont így működik, csak már producereknek hívják azokat az embereket, akik azt a dallamtöredéket vagy valamit képesek megharmonizálni, ritmis ritmusvilágba beültetni és az alkalomra alkalmazni, hogy nyitányt írunk belőle, finálét írunk belőle, fődalt írunk belőle, szerelmes dalt satöbbi.
[00:17:12]Tényleg annak idején is nagyon sok ilyen szerző volt, és nagyon sok sláger született, mert a hangszerelők ilyen szempontból hát a közben a bágyáittól kezdve a a körmendé ezek ezek nagyon nagy ágyok voltak.
[00:17:25]Gyulai Gáljani nagyon magasan képzett emberek és aránylag hogy könnyen könnyen össze tudták rakni abból a kis dallam mozaikból az egészet.
[00:17:35]Mondjuk mindenkinek van egy álma.
[00:17:35]És lett belőle egy olyan kép, amit ma mindannyian őrzünk.
[00:17:40]pedig a legjobban a aki a dalamat két az volt elcsodálkozva, hogy Jézus ez eztam én ki és nem beszélve a szövegé harangozottis sláger volt.
[00:17:52]Bocsánat nem de nem ezek fontosak, mert úgy is kérdezte volna mondj példát a saját pályádról, hogy miből lett olyan sláger, amiről amiről te is rácsodálkoztál, hogy hát végül is kaptam egy f egy kis ficnyit.
[00:18:05]Hát életműveket hangszereltem, hát az egész iházg a kordát a nem tudom kicsodákat mindenkit.
[00:18:14]mindenkit, de soha nem volt publikus.
[00:18:14]Soha nem volt publikus.
[00:18:14]Hát ez volt igazából a majdnem a fölfoglalkozásom.
[00:18:19]Délelőtt a rádió voltam, mert mentem feldipni a a De ez engem inspirált és ez volt a, hogy mondjam, az iskolám, nem a zeneakadémia.
[00:18:30]A zeneakadémia föltette bennem egy dolgot egy magas boltra, és egy elvárást támasztott velem.
[00:18:36]De ezen az úton nem volt képző, nem volt iskola, ahol ezt meg lehet tanulni.
[00:18:41]Ez egy nagy önképzőkör a mai napig is.
[00:18:45]Említetted az előbb a vonósokat, hogy a nagy zenekar, a szimfonikus zenekar.
[00:18:50]Igen.
[00:18:50]Szimfonikus zenekart hangszerelni az iszonyú nehéz lehet.
[00:18:50]Az nagyon bonyolul.
[00:18:55]Az ott az ott rengeteg hangszer együtt és külön megszólaltatva úgy, hogy ráüljön a dallamra, hogy segítse az előadót.
[00:19:03]Ezeket hogy tanult meg?
[00:19:03]Nagyon nagyon nem.
[00:19:03]Ez csak lépéséről lépés lehet.
[00:19:07]Most nem mondom a mai világot, mert ma már modellezni lehet az egészet.
[00:19:12]Először is hangszerismeret kell, tehát tudni kell, hogy melyik hangszer medtől meddig képes játszani, melyek a kényes regisztrációi, mik a játékmódjai.
[00:19:22]Na most egy hegedűnek számomra még máris kiismerhetetlen mennyiség, általam nem ismert lehetősége van, pedig ennyi év után.
[00:19:32]És ugyanígy de szimfonikus zenekar legalább öt zenekarból áll.
[00:19:37]vonosok, fák, rezek, ütők, árfok, kiegészítő hangszenek, nem tudom.
[00:19:37]És akkor kórusról nem beszéltünk, és akkor nem beszéltünk arról, hogy ezt a sok embert hány felé lehet elosztani.
[00:19:46]Nem kell mindenkinek ugyanazt játszani, hanem mondjuk a külső rész ezt, a belső rész azt, és megszólalnak az akkordok.
[00:19:55]De hát egy cdullak kódba ott is csak három hang van, tehát nincs mese.
[00:19:55]Na most a hangszerismeret önmagában nem elég ahhoz, hogy jó, hogy meg tudjál hangszerelni valamit, hanem muszáj a hangszerelőnek invenciónak invenciósa, invenciódúsnak lenni.
[00:20:12]egyáltalán megtölteni az egészet, fenntartani a figyelmet, valami meglepetést okozni, ami egyébként szerzői kötelesség lenne ezen a szinten.
[00:20:22]Meglepetésen fölépíteni dinamikailag, hogy ne aludj el közbe, miközben belecsempészni saját magát, esetleg a a már egy ideje próbálgatott kis újdonságait, mert ez a zene így csiszolódik.
[00:20:37]Tehát és a ezen a területen ilyen szempontból nincsenek nincsenek exper kísérleti muzsika meg nem tudom az a zenét meghangszereltük és másnap fölvettük a rádióban, harmad nap játszott a komáté vagy vagy tehát egyrészt napra neyed a megeszedbe jutott egy jobb ötlet egyre egyrészt napra késznek kellett lenni mert az egészet befolyásolja hogy a hogy mit hallgattunk luxemburgi rádiót hallgattunk aztán bejött az angol 100 zene bejött a pentatónia és ami nekem már nagy fájdalmam mára, hogy a vokális kultúra egy kicsit lecsökkent.
[00:21:14]annak idején még a gyönge meg a hallatott, hogy még nincs még minden rendben, de arra törekedtek, hogy hogy több szólamul legyen legalább a refrén, vagy vagy hogyha az emberi hang gazdagabban legyen jelen, ahogy a a hangzás elfoglalta a mai állapotját és és kikiabálom az igazat, és a ott van, és a inkább a szöveg átvette a lényeget, mert ez a kettő úgy van, ahol sok a szöveg, ott kevés a zene, ahol Sok lenne ott meg kevés a szövegen.
[00:21:49]Igen.
[00:21:53]De de ez nem úgy van, hogy azért ez hullámzik?
[00:21:56]Dehogy nem.
[00:21:56]Dehogy nem most ez van.
[00:21:56]De majd jó látod már már vannak visszatérő hullámai és ez így van rendben.
[00:22:02]Nincsen egyenes vonal mindig minden ilyen meg olyan.
[00:22:07]Egyrészt persze begyűrődik, mert az a modernek a meg most már a világot hallgatjuk, nem a luxembol rádiót hallgatjuk, hanem a világ zenéjét.
[00:22:12]Igen.
[00:22:17]Ha nem nem is győzzük, hogy hát akkor egyszerű volt.
[00:22:18]Ez lett a hét slágere.
[00:22:21]Kész.
[00:22:21]Igen.
[00:22:21]De hát óriási a szórás, óriási a merítés.
[00:22:21]Már hazaviszonylatban is óriási a merítés.
[00:22:26]Nem nem 100 emberekről beszélünk, hanem 10000-ről akik nap a nap nem tudom most aisztusnak hol tart a statisztikája, hogy naponta hány magyarddal születik.
[00:22:35]Nagyon sok.
[00:22:40]Hallgatod őket?
[00:22:40]Bele bele hallgatok, inkább úgy mondom.
[00:22:44]Van kedvenced a maiak közül?
[00:22:44]Én már nem emelek ki semmit, mert anélkül nem tudok kiemelni, hogy valami kritikát ne tudnék hozzáfűzni, és én nem vagyok kritikus.
[00:22:54]Nem akarok nem akarok kritikus lenni, hogy hogy egyet inkább meg.
[00:22:58]Akkor másképp kérdezem, hallasz olyat, akivel egyébként bár lehet, hogy 20 éves, de szívesen dolgoznál, mert érzed benne azt a zenét, amit ki lehetne fejteni?
[00:23:08]Igen, érzem és érzem a dallamra születés igényének a lényegét.
[00:23:13]Ez most érthető, amit mondtam?
[00:23:17]Azt hiszem, igen, de fejd ki.
[00:23:17]Tehát azt gondolom, hogy mi emberek dallamra születtünk.
[00:23:22]Ennek vannak határai, amíg lehet beszélgetni és akkor után valahogy át kell nevezni a dolgot.
[00:23:27]akkor már csak lexikálisan marad dallamin, de kilépett abból a befogadható tartományból, amire nekem X-nek, Z-nek szüksége van.
[00:23:36]Ezt ezt mindenkor igyekszik a a kor kiszolgálni harmónia világával, ritmikai világából.
[00:23:44]És amikor egyik vagy másik túlsúlyban túlsúlyba kerül, akkor akkor jönnek az anomáliák.
[00:23:53]Akkor az anomálk, akkor a másik visszajön.
[00:23:53]Tehát amikor nagyon sokat dobolunk és csak azt ordítjauk, hogy humhum, akkor sok zenéről nem tudunk beszélni, amikor előbb előbb már előbb már mondtam, de ide még bekavar egy ebben a a mai hangzásba az elektronika és amiről amiről nem beszéltünk, és annak hírnem a a amikor még a nagy azt mondta, hogy igen, mikor az első torzító megszólaltát, akkor ez a reakció teljesen normális volt.
[00:24:19]Hát persze, most viszont az idősebbek megőrülnek attól, hogy úgy hangzik minden, mintha minden egyforma lenne, merthogy merthogy ugyanazokon a számítógépeken ugyanazokkal a hangmintákkal készülnek a a dalok.
[00:24:36]Igen, vanan.
[00:24:36]egyébként ez egy nagy jó meglátás, mert a a dallamvilág azt hiszem, hogy beszorult egy ilyen pentaton közeli ö tehát abból az öt hangos valamiből, ami talán úgy jött a countryból a bluba, a bluból be a pop zenébe ezér nem vállok teljesen felelősséget, de javrészt ezt foglalja el majd dallomvilágot, és azok bizony rokonai egymásnak, mert az a fajta A tagolódás és itt az előbb a most eszembe jutott, mit akartam mondani, ami korábban megvolt, hogy volt bevezető, volt verze és refrén, majd jött hozzá bridge kevés vissza.
[00:25:17]Igen, igen.
[00:25:17]Visszatérünk, visszatérünk.
[00:25:23]Ez mára teljesen felborult.
[00:25:23]Pedig én mindig úgy gondolom, hogy még most is, hogy az a jó állapot, hogyha a megszólalásig téged odavezetlek.
[00:25:33]Erre volt a a a bevezető az intó.
[00:25:40]Igen.
[00:25:40]És mire megszorolt az énekes, akkor valamilyen minimális szituáció.
[00:25:40]De ez mára nem fontos.
[00:25:45]Egyből egyből a mondanivaló indítok, mert az mondjuk egy súlyos súlyos sor.
[00:25:49]És akkor most visszatérek arra, amit szerettem volna mondani, hogy a hogy mi a kritikát vajon alkalmazom-e.
[00:25:59]Nem, inkább próbálok megnézni, hogy mi az új lehetőség abban, hogy ilyen formák alakulnak ki.
[00:26:04]Érted?
[00:26:04]Ha innen nézem a dolgot, akkor mindjárt visszafogom az egész kritikai.
[00:26:09]Hú, ez olyan, mint a nem tudom micsoda meg bordasztó meg ezt a legkönb.
[00:26:13]Ez már nem nekem szól, meg nem én vagy hát persze, hogy nem nekem szól.
[00:26:18]De itt tulajdonképpen új lehetőségek teremtődnek, mert nincsen olyan szabály, hogy hogy négy taklust meg nyolc takatlusos periódus.
[00:26:27]Hiába az érzetünk, mert jön egy olyan effekt, ami az egészet képes felborítani, hogy az elektronika hogy belépett és hogy kombinálódik evvel az egésszel, nagyon érdekessé tud vágni.
[00:26:40]Hát ezt te megszeretted, mert izgalmas.
[00:26:40]Hát én nagyon izgalmas.
[00:26:44]Ez kész.
[00:26:44]Hát nagyon izgalmas.
[00:26:44]Egy egy biz én magam is csinálom.
[00:26:47]Egy bizonyos szintig én magam is csinálom.
[00:26:47]De hát én istenmben csak kikerüljek ebből, vagy hátat fordítsak.
[00:26:51]Hát hát ez a maga nemében valahol gyönyörű.
[00:26:56]Hát, hogy próbálom.
[00:26:56]Igen, próbál.
[00:27:01]Írsz még kottára, papírra, vagy már csak száít?
[00:27:04]Nagyon ritkán.
[00:27:04]Nagyon ritkán.
[00:27:04]Már megtanultam ezeket a izeket, a szoftvereket és amiknek az az előnye, de de tudod kinek adtam odadtam egy komoly zeneszerző barátomnak az 1000 ív megmaradt 26 soros papíromat, mert annak idején ilyen tételbe vettem a akotta papírokat.
[00:27:24]egy-egy hangszer is elvitt 15-20 lapot vagy 20 oldalt és ez megmaradt ahogy át átkért.
[00:27:30]De mi a mi a jól ben a a szoftveresktam a szoftverkodtam, hogy előbb van a előbb van a zene, el a demo, aztán lesz belőle, és csak a végén szólal meg.
[00:27:43]Végén szólal, amikor kiosztjuk a izét.
[00:27:47]Viszont nincs benne hiba, mert a a demó visszajátszon neked, és hallod a rossz hangokat.
[00:27:53]korábban egy órát avval foglalkoztunk egy ilyen szimfonikus darabn, hogy a a Kot Tamás által vétett hibákat meg a szerző által javítgattuk, hogy így van, így van, így van.
[00:28:02]Többek közt ebbe voltam én egészen jó, hogy hogy ebben a javítgatás gyorsan ment.
[00:28:06]Ma erre nincsen szükség, mert egy kinyomtatott számítógépen írt kottám, amit már megcsinálták a demóját, de nincs benne hiba.
[00:28:17]Kiuk és játsszuk.
[00:28:17]Most ebből szálljak ki?
[00:28:17]Hát dehogy szállok ki.
[00:28:22]Hát gyönyörű.
[00:28:22]Hát olyan gottakép van, hogy leugrik a papírról.
[00:28:22]Hát csodálat.
[00:28:27]Az, hogy kövesd, hogy mi van a világban, azt a fiad mennyire támogatja, mennyire tud ebben neked segíteni.
[00:28:29]Ugye ifja Malek Miklós, akit megvert a az apja meg az élet, azój el az a keresztneve.
[00:28:34]Tehát mindig meg kell magyarázni, hogy ő az ifiabb, ő producer, zeneszerző, az Egyesült Államokban dolgozik sokat és hát nyilván napi szinten tudja, hogy mi történik.
[00:28:47]Abszolút.
[00:28:47]Aztán ha valaki képben van ebben az ügyben, az a az a Miklós.
[00:28:51]együtt kezdtük annak idején, és csak jellemzően a két út fejlésére, mikor az első határit megvettük, vagy a Comodon 64-et, és volt egy ilyen zenei program, aminek 1 MB volt a tárolóképessége elindultunk, én elkezdtem olvasni a gépkönyvet, ő azonnal be a tapasztalati hát persze ő is magasan képzett, tehát zeneakadémia és ő azonnal a tapasztalati részébe ment, és ahogy bővítettük a homestúdiót, ő nagyon jól gyorsan elkezdte tudni kezelni ezeket a perifériákat, amik amik a digitális hangokat adják, vagy utánozzák az eredetit, vagy nem tudom én.
[00:29:30]Hát neki volt kitalálva, mint mint minden elektronikus dolog.
[00:29:33]Ő korának volt kitalálva, és ahogy én mentem a kis lépteseimmel, ő óriás lépteket tudott hozzám képest haladni ez ezen a területen.
[00:29:38]És a mai napig is, ha ha beszélgettünk erről, erről egyszerűen azt mondja, én már tudok kutyába macskát is csinálni.
[00:29:50]Tehát, hogy gyakorlatilag itt ebben a digitális térben nincsen lehetetlen, és erre újra is ráújrázik minden nap, hogy bárki bár hangján tudom előadni, vagy vagy le tudom venni a hangot.
[00:30:02]Hát most föllépünk a a Hofi Gézának lesz 90-es a katrens és ott együtt játszom a Gézával.
[00:30:18]Fú!
[00:30:18]Az ő énekelén meg Zongolázom.
[00:30:18]azért az érzelmileg sem egyszerű, de most a technikai részét akartam megközelíteni.
[00:30:25]Ezt értem, de én engem meg az érdekel inkább most Oké, értem, persze meg lehet idézni, de hát neked ő barátod volt, ő munkatársad volt, menny 30 évet dolgoztatok együtt, lehet, hogy többet is.
[00:30:37]Csukat sokat.
[00:30:39]Ez ez érzésben milyen, hogy most akkor együtt lépünk színpadra, de ő már nincs.
[00:30:45]Milyen?
[00:30:45]Hogy nem tudom nézni a képernyőt, csak hallgatom.
[00:30:50]a kivetítőn megy, mindenki látja, csak én csak hallgatom, mert hát hát meggyötörem, amit mi mondjak ez az igazság, de nem csak engem, hanem a a zenésztársaimat is, meg a maga a szituáció a a és még a tartalomról nem is beszéltem, tehát hogy hogy egy ilyen mára összehozható, és hogy hogy így tud ez működni.
[00:31:11]Hát persze ez egy olyan olyan olyan kell, mint a Géza.
[00:31:11]Tehát jó barát volt.
[00:31:17]Igen, nagyon jó barát.
[00:31:22]Nagyon jó barát.
[00:31:22]És nagyon megérdemli, hogy és már volt egy ilyen egy bemutató vagy ilyen begyakorló koncert, és hát óriási volt, óriási igény van most is rá.
[00:31:32]Ennyi, ennyi, ennyi éveltével kész.
[00:31:32]olyan szinten beíródott a magyarok köztudatában, hogy ahogy átment a mondanivalója a köznyelvben köznyelvben visszaköszön folyamatosan vagy folytatjuk a szavaival, vagy nem is tudjuk már, hogy ő de igen.
[00:31:52]És jobb koncert lesz, úgy gondolom, úgy gondolom jobb koncert, de nem akartam így gyökeret verni.
[00:32:00]Tehát csak ez egy de fontos egy olyan olyan pillanat és igen, amit nagyon megérdemel.
[00:32:09]Vannak ilyen pillérek a pályafutásodon.
[00:32:09]Az egyik ő az az egy az nyilvánvaló.
[00:32:14]A rengeteg lemez, amit készítettél.
[00:32:14]A hulla az elságult levél, ami azt gondolom, hogy életed popslágere.
[00:32:18]Ez egy nagyon fura dolog, hogy az ember rábök egyre, de de mégis azt gondolom, tudod a a az az ilyen a hitelesség, a hitelesség, hogy hogy mikor mikor tud működni egy egy dal, hogyha a hitelt érdően jön ki annak a száján, aki aki előadja.
[00:32:41]A másik is elénekli jól, de mégis olyan, mintogy egyik hegedű ugyanaz a hegedű, a másik ember kezében teljesen másképp szól.
[00:32:46]a dal is ilyen és a talán a Géza sikerének meg az egyik titka az, hogy már hogy eleve azt próbálgattuk vagy próbálgattam magamban, hogy hogy jön ki ez az ő száján.
[00:33:02]És mivel a dalok java része szövegre készült, nem pedig a zenére írta a Dván, azokes Iván szöveg.
[00:33:08]Szenes Iván nagyszerű.
[00:33:08]Nem tudom, a kiirgedett vadászkutya az ma ilyen szempontból az egyik csúcson ennek az egész együtt.
[00:33:15]Az egy az egy az egy hosszú vers, amikor megláttam, hogy teljesen rosszul lettem, és akkor most hogy lesz?
[00:33:19]És akkor nekiem és megzenesítettem, de már úgy, hogy hallva minden sort, hogy hogy jön ki a a géz a száján.
[00:33:28]És talán ed is működik ennyire a máig a dolog, meg még egy jó pár.
[00:33:32]És hogy hogy miért tudtak a a povzenekarok előbbre lépni a tánczenekar?
[00:33:40]Azért, mert olyan dalokat gyötörtek a garázsban, ami az őszájukból hitelesen jött elő.
[00:33:50]Addig gyötörték, addig csavarták, addig nem pedig kaptak egy lelet, hogy menj be és énekeld el jól.
[00:33:54]És akkor bement és elénekelte jól a másik oldal.
[00:33:54]Itt pedig ki volt csiszolva hitelesen.
[00:33:59]Tehát amikor negondoltott ilyen a világ, az az olyan őszintén és olyan az sehogy másképp nem jöhetett ki csak így.
[00:34:10]E ettől van neki a hitelessége és a a sok-sok dalnak is, amiről így sose gondolkodunk, csak az leültett az, ha a kocsiba keres a rádiót nem tekeredett tovább.
[00:34:21]Ha a tévében látod, megállsz egy pillanatra.
[00:34:25]És akkor ott igen, ott ott nem akarok nagy szavakat mondani, de akkor ott belép a művészet.
[00:34:29]Akkor nyugodtan beszélhetünk róla, hogy ott az, hogy megszületik-e éppen valami, azt azt egy idő után érzi már az alkotó.
[00:34:41]Tehát tudod, amikor egy dalramra csinálsz egy egész dalt és hozzá hangszerelést, lehet, hogy nem a te dallamod, de de érzed, hogy ez most itt ez itt most meglesz, főleg, mert tudod, hogy ki fogja énekelni, vagy ez csak akkor születik meg, amikor a Kovács Kati, vagy a Hofi, vagy a rengeteg előadó közül bárki, akivel dolgoztál, bemegy a stúdióba, és és ott megtörténik.
[00:35:03]Az az mondom, az már egy késői állapot a stúdió.
[00:35:08]Ott is meg tud történ igen.
[00:35:08]Tudnom kell hamarabb tudnom kell pláne, hogyha 6 ha nekiírom, nem pedig úgy, hogy van egy dalom és beadom a a rádióba, és akkor azt kiosztják X-re vagy Y-ra.
[00:35:23]Volt így naőven nagyon nagyon.
[00:35:24]Hát a a fütyülő zeneszerzők, vagy hogy hívtak őket, vagy nem tudom micsodát.
[00:35:28]nagyon soknak a rádióztotta ki, de ennélkül viszont nem lehetek nem lettek volna olyan számban magyar dalok jelent, de amikor az ember valakinek komponál a amikor a Kovács katinak írtam oda éjszakára éjszakára tudtam nagyon, hogy olyan téren szabad vagyok, hogy akkora hangtérelme van, mint a korában senkinek.
[00:35:47]Az szerintem egyébként ebből a szempontból életed al amit ő ott énekel végé amit ott ő énekel amit ott énekel akkor is le a kalappal és most is le a kalappal nem is tudták sokan elénekelni nem feltétlen a izé hanem hanem elfoglalni a pozíciót és megtölteni a szituációt ott fönt len ennél és a végén ki tudni nyílni kész és akkor azt na hát ez volt ez célzottan neki készült és azóta Andi Andi el tudja énekelni, és néha van alkalmam, lekísérem őt, és akkor tényleg tudod, olyan volt is egy ilyen lemezetek is.
[00:36:30]Igen, az az mekkora élmény.
[00:36:33]Ezt én úgy szeretném, de hát miután én magam sem, így aztán ez nekem nem fog megadatni, mert hogy a gyerekeim sem, de együtt muzsikálni a a saját gyerekeddel az az valami egészen egészen elképesztő élmény lehet.
[00:36:47]Most azt mondom, hogy óriási az nem fedetteljes, mert ez több csatornán megy.
[00:36:52]Ha ha ha igen.
[00:36:52]Először is van a a zenei elvárás, aminek nagyon kell működni.
[00:36:57]Tehát anélkül, hogy mondjam, nem mondom, hogy nagyon jó volt, miközben nem nem hanem nagyon a zenét vegyük komolyan és készüljünk föl ugyanúgy és úgy menjünk el a stúdióba, hogy készen vagyunk.
[00:37:13]Nem véletlenül a lemezzel úgy ment be zongoráztam, ő énekelt nem úgy, hogy rá, hanem ő is fölkészült, megvolt hozzá, mert sokáig nem, hogy nem vettek róla tudomást, hanem nem volt ilyen családi erőszak, hogy énekelni kell az én darajimat, vagy foglalkozni kell vele.
[00:37:27]Egyszer csak Andi jelentkezett, hogy papa én akkor elénekelném és összeírt egy nem tudom én egy lemezre való mennyiséget.
[00:37:35]És akkor én is elkezdtem gyakorolni a saját daraimat, mert hogy egy zongorán megállja a helyét.
[00:37:38]Mert az nem úgy van, ahogy az megmaradt.
[00:37:45]És és ott a stúdióban azok a pillanatok.
[00:37:45]Hát hát először az ember kiszolgálja a zenét, de közben ott van bele a másik és ott van, hogy a gyereket, de az nem jutt eszedbe ott abban a pillanatban.
[00:38:00]Leütötte az utolsó akordot, kész, akkor ránézel és akkor megöleled.
[00:38:00]De akkor sokszorosan.
[00:38:05]Tehát abban sokszoros tartalom van.
[00:38:10]A ti családotokban unblock ott a zene, a feleséged, gyermekeid, édesanyja, akkor a 60-as évek egyik legnagyobb sztárja volt, még talán a 70-es évekbe is nyúlónak.
[00:38:20]Igen.
[00:38:21]És az aztán ő azt mondta, hogy a gyerekek, és majd ő inkább csak tanít, és hagyjuk ezt a színpadot.
[00:38:25]Sokat vesztettünk mi vele, hogy ő, hogy ő ott hagyta a színpadot.
[00:38:29]Azt gondolom, hogy a az a része most én nem akarok nagy szavakat használni, ami a a a Marinak az erőssége volt, a drámai énekhatás, tehát hogy igen, hogy a a líra dallamot olyan súlyal tudta előadni, ahogy ő is ez volt a sikerének az egyik egyik lényege.
[00:38:53]A másik, amikor abbahagyta valahogy összejött, hogy hogy a hogy Andi születése az anyaságérzete, és közben a zene is egy picit változott, tehát neki még lett volna úgy gondolom, hogy bőven helye, hogy hogy tovább énekelt volna.
[00:39:09]Tovább énekelt volna.
[00:39:09]És úgy gondolom, hogy így aztán igazából vesztettünk is.
[00:39:16]Vesztettünk is, de más voltal meg nagyot nyertünk.
[00:39:16]Csomó énekes nyert nagyon sokat, mert hát rengeteg énekes a zenés színpad mit nyert vele, hogy a hogy a a tanítványai, hogy hogy a mit tudom én 70%-ban elfoglalták a magyar zenés színpad és és micsoda emberek lettek belőle mind a Marika néek mind vitték azt a a lényegi tulajdonságát magukkal és ezt ezt ezt nagyon jól látták.
[00:39:41]Nem mondtuk ki a vezeték nevit.
[00:39:41]Ne kelljen a nézőknek, hallgatóknak utánan nézni.
[00:39:43]Toldi Máriá beszélünk természetesen.
[00:39:46]Told Mári csak mindig csak Mariát én mindig úgy beszéljük, mert a kollégám is hát kész.
[00:39:52]Na ez igen.
[00:39:52]Ezt mindig elmondod, hogy a kollégát, de hogy kollégád ennyi együtt töltött év után, hát ez már ez nem egy kollegiális kapcsolat.
[00:39:56]Hát hogy tényleg erre már nem tudom már ennyi év együttlét után már sem az évek száma nem érdekes meg semmiér, de annyira egyformák vagyunk, hogy az a minimum, hogy gondolok valamit és ő kimondja.
[00:40:10]Tehát és és hogy igen, szükségünk van egymásra a kritikában is, hogy hogy nekijátszom el először, vagy neki mutatom meg először, és ő elmondja, akkor én megsértődöm és és fordítva és aztán visszajülsz a hangszerhez, vagy a szint vagy a számító akkor elgondolkodom.
[00:40:34]Igen.
[00:40:39]Ja, ez mondjuk jó.
[00:40:40]Ez így ez így szép lehet otthon időnként.
[00:40:40]De mondod, hogy nekimutasz meg mindent.
[00:40:43]Az elmúlt hát 25 évben már nem három perces darabokban gondolkozol elsősorban, vagy ha igen, az is egy komoly zenei felütéssel készül.
[00:40:53]Az teljesen természetes utad volt, hogy egyszer csak visszataláltál a komoly zenéhez?
[00:41:01]Azt gondolom, hogy igen, de ehhez ahhoz kellett az a hangszerelői mennyiség, amit amit elvégeztem a rádióban, kellett ahhoz, hogy annyira megtanuljam a hangszereket, amikor bátorságom van, mert tudod, ha az ember onnan, hogy mondjam, egy bizről nézve, bátorság kell, hogy hogy nekiugorja az a zenekarnak meg mondanivalódnak kell lenni, tisztában kell lenni a hangszerekkel.
[00:41:29]Ez körülbelül olyan 50 éves koromra ér, hogy mondjam, alakult ki bennem.
[00:41:35]És az a kívánalom, hogy a hogy mert a a a könnyezenében nem tudtam mindent mindent beletenni.
[00:41:42]Igyekeztem, de néha túl is hangszereltem szimfonikus megoldásokkal, mert ezek gyűlnek, gyűlnek, gyűlnek.
[00:41:52]Egyt csak ki kellett, hogy jöjjenek meg.
[00:41:52]És ez nagyon aranyos kis dolog, hogy hogy a a hatos stúdióban reggel zenészek befújnak, játszanak, 10-kor kezdődik a felvétel és akárszor elmentem elő mindenki kijbáltak, mikor isz nekem egy izét?
[00:42:08]Egy egy két poénkodtunk, aranyosak voltak, sokat játszottunk együtt, és akkor eljött ez a pillanat, mikor megjött a mondanivaló, már a hang a zenekart már tudtam kezelni és akkor megírtam az első trombita versenyemet Geigge Gyurinak a rádió zenekarnak a szóló trombításának.
[00:42:26]És addigra már olyan hitelem volt, hogy megkaptam a rádió zenekart, mert hogy én magam is vezényeltem, és a Gyuri megtanulta, és hát egy óriási óriási sikert alattunk vele.
[00:42:38]A Margi szigeten majd később a Zen Akadémián játszottuk, hogy hogy olyan szinten jó volt, hogy majdnem a harmadik tételben majdnem Póbzenekali sikereket értünk el.
[00:42:50]Egyszerűen annyira annyira tetszett a hallgatóságnak.
[00:42:55]És akkor ezen tovább lépve ott volt mellette a a kürtös barátom, ott volt mellette a Harsonás barátom.
[00:43:04]Mindenki kapott egyet.
[00:43:04]Mindenki kapott egyet.
[00:43:04]Így van.
[00:43:04]És akkor ez lemezre került, és akkor egy csak észrevették, hogy én is kaptam egy Erkedíat.
[00:43:10]És akkor azt gondoltam, hogy ez most így ez most így rendben van valahogy.
[00:43:15]Kereklett a Zene Akadémiától az erkedéig.
[00:43:18]És közben három perc 20 másodperc Popsláger.
[00:43:21]Igen, így van.
[00:43:21]Tudod, most akkor nem arra gondolok, hogy én Iker vagyok.
[00:43:25]Tudod az én szívemben a könnyű zene a komoly zene az teljesen egyben van.
[00:43:29]Nekem nincsenek kapuk.
[00:43:29]Nincsenek kap.
[00:43:29]Na és ezen az úton közben aztán végigírtam és nem akarok nagy számokat mondani 10 darab koncertóná tartok.
[00:43:39]Tehát van benne hegedűverseny, fuvola, oboa.
[00:43:39]És közben a a vonó zenekart annyira megszerettem és a hogy számukra is komponáltam.
[00:43:45]És aztán szóló, szóló csellóra, árfára, hegedűre szóló darabot.
[00:43:59]Némeket én magam kísérlem zongorán és együtt játszom velük.
[00:44:03]Érdekes, hogy egy másik világba beülve és milyen jól működik a az az énem, és hogy milyen jól tudom őket maguk magammal húzni.
[00:44:16]És most kis dolgokról beszélek.
[00:44:16]Tehát nem óriási dolgás szokva tehát hogy nem nem úgy van, hogy ez a 60-as évektől ez épült fel benned, hogy ez épül gyerünk csináljuk.
[00:44:27]Igen.
[00:44:27]És van egy közvetlenség.
[00:44:27]Soha nem onnan onnan beszélek vagy nem nincsen hókuszpókusz.
[00:44:32]Én is csak egy olyan olyan nagyon egyszerű ember vagyok.
[00:44:37]Én is tudok tévedni.
[00:44:37]Én is tudok még ha ritkán is tévedek, mert csak úgy megyek oda, hogyha nagyon fel nagyon fel vagyok.
[00:44:44]Nem múze megérkezett a szerző.
[00:44:44]Nem nem.
[00:44:44]Jaj, hát milyen nap van?
[00:44:44]Kész.
[00:44:51]Bocsánat, ezt ezt kérem kihúzni.
[00:44:51]M, hogy keletkezik egy koncertó?
[00:44:56]Merthogy azt az ember nagyjából el tudja képzelni ugye a füttyösszerzők, tehát ezt most már utoljára fogom így említeni, de ez jól leírja azt, hogy egy popdalhoz nem kell egy három percnyi zene.
[00:45:03]Elég, hogyha van egy motívum és majd abból csinálunk valamit.
[00:45:08]Egy koncertóhoz, hogy születik?
[00:45:08]Az ennél sokkal összetettebb, bonyolultabb.
[00:45:12]Több réteg.
[00:45:16]Egy morzsájában morzsájában hasonlít, de egyébként nem.
[00:45:16]A popzene az ilyen függőleges.
[00:45:21]Minden pillanatban tudod milyen harmónia, milyen ritmusa van.
[00:45:21]A a szimfonikus zene az pedig ilyen lineáris.
[00:45:26]Hosszan beszél, hosszan beszél.
[00:45:31]Hosszan mondja a történetet, vissza tud jönni, vissza tud jönni.
[00:45:31]más színben el tud el tudja mondani, és és bele tud hozni a történetbe új fejezeteket.
[00:45:42]Egy kicsit mérnökb munka, nem?
[00:45:47]Először is kell lenni egy témának, ami ami a hangszerre karaktert ad.
[00:45:47]Karakter.
[00:45:52]Tehát a ha egy trombítás kiáll, akkor annak a téma, ami megszólal, annak trombitaszerűnek kell lenni, nem pedig árpaszerűnek vagy hegediszerűnek.
[00:46:01]A karakter nagyon fontos, hogy azt megtaláld.
[00:46:01]Ha azt megtalálod, akkor elkezded bővíteni fölfelé, lefelé.
[00:46:05]Vannak kötelező olyan kötelező dolgok, ritmikai kötelettségek, mondjuk a hangszerre jellemző a a fúvósokra a dupla nyelv, a triplanyelv, mert ezek a ezek a technikák ezt ezt könyvből olvasom nem ismerni kell őket.
[00:46:26]Ismerni kell őket, ismerni kell őket.
[00:46:26]Igen.
[00:46:26]Ugyanúgy van hangteredem, van ugyanúgy kit van meglepetés.
[00:46:34]hogy hogy tartom ébren a hallgatóságot, hogy hogy folyamatosan, hogy a dinamikai térképe milyen ennek a műnek, hogy akár tételen belül vagy csak egy rövid időn belül, hogy hogyan alakul a a dinamika, a harmonika, harmonizás, a ritmika.
[00:46:51]Errő közbevzettem, hogy ez mérnöki munka.
[00:46:55]Ezt én rosszul gondolom, hogy hogy azért ezt át kell látnod, és adott esetben azt kell mondanod, hogy ide most ez kell.
[00:46:59]Ez pontosan a van két része van az invenció, a dallamalkotórész és van amikor agyad dolgozik a szakmai tudásod.
[00:47:11]Ez a kettő együttesen adja azt, hogy képes vagy valami létrehozni, de az még nem biztos, hogy jó.
[00:47:16]Tehát tehát a szakmai tudásod akkor az agyad dolgozik.
[00:47:21]Tudod az összhangzottan tudod a szabályokat.
[00:47:24]Még ha kikilépsz belőle, akkor is tudod, hogy most itt nem, de utána invencióval kell tovább lépni.
[00:47:30]Tehát a dallamalkotásnak folyamatosan ott kell lenni az invenció, mert nem csak a főszónamok vannak, hanem a belső szólamok.
[00:47:39]Hát egy hát gondold el, mikor a egy elindul egy belső cselló szólam, vagy egy vagy egy belső, vagy egy klinét, vagy egy pagot, vagy bár el tudnám gondolni.
[00:47:49]Mem bár csak el tudnám gondolni, de hát ezért vagy de látom, hogy tűnősz az arcodon, hogy próbálsz fölidézni magadba valamit.
[00:47:59]Hát, hogy és a belső szollamok igazából amik alátámasztják, vagy néha még jobban beszélnek, mint a mint a mint a Dolna.
[00:48:08]Az az a kérdés merült fel bennem szerintem logikusan a te pályafutásodból kiindulva, hogy operát miért nem írsz?
[00:48:14]Hüm, merthogy rengeteg szöveggel volt dolgod, és rengeteg szöveggel megbirkóztál három percben.
[00:48:23]Egy opera gyakorlatilag rengeteg ilyen három percből áll.
[00:48:29]Hát ez így túl leá van heterítve, hogy azon kívül az embernek tisztábban kell lenni a saját határa.
[00:48:35]Tehát, hogy mi az, ami általam átfogható, általam elfogadható amiben nyugodtan nyugodtan meg tudom mutatni magamat.
[00:48:48]Idáig nem jutottam el a az operáig, megmondom őszintén.
[00:48:54]Talán nem a dráma és nem a hangszeres.
[00:48:58]Lehet, hogy kellett volna valami olyan háttér, ami biztat.
[00:48:58]Lehet, hogy kellett volna hozzá olyan librettó, ami ami ami bolygat folyamatosan.
[00:49:10]De odáig odáig nem mertem elnyúlni, mégha sok részét sok részét értem is meg igazából a kortás a kortásokák inkább távol tartottak ettől, hogy magam is belekezdjek egy ilyesmibe.
[00:49:28]És ezt ezt a részét nem is bánom.
[00:49:28]Úgy gondolom, hogy ez nem az én nem az én területem.
[00:49:36]Valamit bánsz?
[00:49:36]Az, hogy nem kezdtem el korábban zongoládni, azt bánom, tudod, a a szomszédfűben mindig zöldebb, tehát azok a hangszerek, amiket megtanultam, és utólag bepótoltam a valamennyire a zongorá a készségemet, de ha zongorázni kezdek, előbb ismerem meg a harmóniavilágot, mint így.
[00:49:59]Tehát micsoda pálya ez.
[00:49:59]Mikló, örülök, hogy itt voltál.
[00:50:04]Megtisztelő volt.
[00:50:04]Remélem, hogy nem szomorítottalak el, vagy nem, nem?
[00:50:07]mentem bele egy ilyen szakmai szerintem élmény volt.
[00:50:09]Ha még azt is elmondod, hogy a kettős és hármas nyelv az micsoda, amit az előbb említettél, és okosan bólogattam, és azóta is ezen gondolkozom, azt megköszönöm.
[00:50:17]Jó, kérlek szépen, a trombita és a részfúvósok az egy üres cső.
[00:50:22]Igen.
[00:50:24]Nincsen benne, mint egy nádv üres cső, hogy a megszólaljon valami lét kell hozni ebben egy hullámot.
[00:50:29]Az úgy történik, hogy az ember megüti a fogával a nyelvét, mintha, bocsánat, mintha köpne egyet.
[00:50:33]be, érted?
[00:50:33]Ez az ütés létrehozza a a csőben lévő hullámot, és megszólal a cső az alaphangjának megfelelően.
[00:50:44]Így vagy úgy?
[00:50:44]Most amikor nem csak aztanomot ta hanem taka taka taka taka taka taká akkor ilyen gyorsan tudok játszani.
[00:50:51]Persze az új tudja kísérni ezt a tempót, de ha még ez sem elég, akkor van a tripla nyelv nem azt meg azt mondja, teka tá tá tatá általában triollákat így pörgetik a redesek.
[00:51:06]Na most vannak akik ezt boszorkányosan tudják művenni egyszerűen az embertam marad a számom napig a hazai viszonatban a geyri tehát ő az egész svábközdösségnek a kimagasztó csodás ideje.
[00:51:21]Az ettől legendás muzsikus volt.
[00:51:21]Eszméletlen eszméletlen, hogy ezt ezt hogy tudta.
[00:51:26]Csak hogy mér megdicsérjem, amikor odaadtam neki a koncertok kottáját, elvitte, nem az abba jött vissza, hogy hol tudnák könnyíteni rajta.
[00:51:36]Hanem hogy itt meg ott nem tudnám még itt esetleg ezt beletenni, vagy hogy még többet mutass, hogy még többet legyen.
[00:51:44]Malek Miklós, te is mutass még nekünk többet.
[00:51:44]Köszönöm szépen.
[00:51:48]Örülök, hogy itt voltál.
[00:51:48]Köszönöm szépen.
[00:51:50]Köszönö szépen.
[00:51:50]És köszönöm az önök figyelmét is.
[00:51:50]A 80 esztendős elmúlt már, tehát nem születésnapi beszélgetés volt, de így maradt most egy darabig.
[00:51:57]Szóval a 80 éves Malek Miklós volt a vendégünk.
[00:52:01]Köszönöm, hogy itt voltál.
[00:52:01]Köszönöm a figyelmünket.
[00:52:01]Jövünk egy hét múlva is.
[00:52:05]Viszontlátásra!