HAZAHÚZÓ – Kecel: település, természet és borászat

[00:00:00]เฮ Sok szeretettel köszöntöm a hazahúzó kedves nézőit.

[00:00:31]Én Tótenikő vagyok.

[00:00:31]Mai kirándulásom helyszíne a Bácskiskunvár megyében található, azon belül is a délalföldi régióban elhelyezkedő kecel.

[00:00:39]Ha önök is kíváncsiak arra, hogy a várost régen miért hívták a szökőkutak városának, vagy a közel 150 éves tölgyfa történetére, akkor tartsanak velem az elkövetkező 45 percben, és kiránduljunk együtt egy kellemeset.

[00:01:02]Kirándulásom első helyszíne a Keceli Liget, ahol a város történetével fogok megismerkedni.

[00:01:06]Szia!

[00:01:06]Nagyon szépen köszönöm, hogy fogadtál bennünket.

[00:01:09]Szervusztok!

[00:01:09]Nagy örömmel vettük a lehetőséget, hogy szerepelhetünk a műsoratokba és Isten hozott benneteket Kecelen.

[00:01:13]Itt vagyunk a ligetben, és javaslom, hogy járjuk is be, mert ez a városnak a tüdelje, a szíve.

[00:01:28]Mikor alakult Kecel?

[00:01:28]Kecelről azt kell tudnunk, hogy már a történel formásaink szerint itt a a honfoglalás idején is pásztornépek lakták.

[00:01:37]Aztán a tatárjárás, majd a törökdúlás után az 1500-as évek végre teljesen elnéptelenedett a település.

[00:01:42]És egy kis alvás után egészen pontosan erről van is feljegyzés.

[00:01:48]Ugye 1734.

[00:01:48]Április 22-én Patacsics Gábor Kalocsai érsek úr alapító okiratban rendelte el a település újraélesztését.

[00:01:54]Úgyhogy idén ünnepeljük az újkori Kecennek a 292.

[00:02:00]születésnapját majd.

[00:02:05]Mikor kapta meg a városi rangot?

[00:02:05]1993-ban lett Keccel település.

[00:02:05]Erre nagyon büszkék is vagyunk egyébként.

[00:02:10]Hát annyit azért el kell mondani, hogy a lakosságszámunk az lefelé csorog.

[00:02:15]Jelenleg olyan 8000 12-200-an laknak Keccelen.

[00:02:20]Hát bízunk benne, hogy majd változni fog.

[00:02:20]Ez azért alapvetően regionális sajátosság itt a régióban.

[00:02:27]Hol helyezkedik el földrajzilakkecel?

[00:02:27]Ugye itt a Dunatiszaak közének a nyugati részén a Kiskunsága, a Báska és a Kalocsai Sárrét találkozásában helyezkedünk el.

[00:02:35]Ez jól meghatározza a a az adottságokat is.

[00:02:35]Ugye itt nagyrészt főleg szülőtermesztéssel, gyümölcstermesztéssel foglalkoznak, foglalkoztak az emberek.

[00:02:44]A jelenlegi klimatizikus változások azért ez ez ezenek nehézségeket adnak, de azért azt el kell mondani, hogy még most is körülbelül 3000 hektáron termesztenek szőllőtit kecelen, ami az egyik legnagyobb mezőgazdasági bevételforrás, hogy így mondjam.

[00:02:58]De emellett azért ipar is található.

[00:03:11]Van Kecelnek testvért települése?

[00:03:11]Igen, kettő testvértelepülésünk van jelenleg.

[00:03:15]Idén lesz a németországi Schwarcenbrukkal 35 éves ez a kapcsolat, úgyhogy ez egy jubileumot is fogunk ünnepelni.

[00:03:20]Illetőleg a romániai lupénnyal pedig 17 éve tart a testvérvárosi egymétűködés.

[00:03:23]Mind a kettő úgy gondolom, hogy nagyon gyümölcsöző és előremutató.

[00:03:27]És jelenleg igyekszünk nyitni a Vajdaság felé, de ezek még puhatolózások, úgyhogy hamarosan lehet, hogy három testvértelepülésünk lesz.

[00:03:36]Azt a mindenit!

[00:03:36]Nagyon szép ez a hely, ahol itt vagyunk.

[00:03:40]Ez a liget ugye?

[00:03:40]Igen, ez a ez a liget.

[00:03:44]Mivel találkozhatunk itt?

[00:03:44]Mesélj nekem a liget.

[00:03:45]Itt ugye eljöttünk, talán láttátok is, hogy ott ott hátrébb ott eljöttünk az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékmű mellett, ahol 2024 óta egy sortűz emléktábla is található.

[00:03:54]Itt a helyi hely 56-os események kapcsán volt itt egy sortűzünk és és egy ember az életét vesztette.

[00:04:05]Aztán, hogy itt tovább jövünk, itt a Trianon emlékművünk, ez 2011-ben épült egyébként idén lesz 15 éves.

[00:04:09]Hát nyilván a Trialim Békediktátumnak állít emléket.

[00:04:13]Minden évben megemlékezések szoktak lenni mind a két helyen.

[00:04:16]És hát ahogy jövünk itt előre, ez pedig a hősöknek a szobra lesz.

[00:04:20]Ez az első világháborúban elhunyt keceli áldozatoknak állít emléket, illetőleg az 1919-es ellenforradalomnak, 300 hősi halottnak a neve van feltüntetve.

[00:04:29]Magáról itt a ligetről egyébként még annyit érdemes tudni, hogy ez egy közel 3 hektáros terület.

[00:04:33]A túloldalán egy nagy játszóterünk van, azt tavaly sikerült felújítani.

[00:04:37]Itt pedig ö a helyi városgazdálkozási csoportnak a működésével, irányításával, ugye öntöző rendszerrel igyekszünk ezt a égszerdobozt itt megtartani.

[00:04:53]Hát csodálatos, tényleg.

[00:04:53]Tehát ahogy itt most is jövünk, ez a kis virágos kert itt meg a fák, tehát nagyon nagyon szép gondozott is rendben van.

[00:04:57]Igen.

[00:05:01]An a történelmi visszatekintésben annyit tudunk egyébként, hogy még már a középkori Kecelnek akkor talán annak egy utcája volt, már ott is ez volt a szíve és az az egyházsor, ami akkor itt az ittlakóknak az életterét jelentette.

[00:05:15]Az is ezt a területet határolta egy kicsit.

[00:05:19]Ennek a ligetnek egyébként a története az 1910-es évekig nyúlik vissza, akkor kezdték feltölteni ezt a területet.

[00:05:24]Ugye akkor még jóval több víz volt erre és mocsaras volt.

[00:05:27]Tölgyfák erről az időszakról már csak itt egy-két tölgyfát láttunk útközben.

[00:05:31]De 1960 az a 60-as évek az a dátum, amikor mondhatjuk, hogy a a liget felébred Csipke Rózsika álmából Borbyi Ferenc akkori tanácsi gazdálkodási köztisztviselő álmodta meg a a régi betegfákat.

[00:05:48]Ugye gesztenyefákra, hársfákra cserélte a sétányok, hogy hol legyenek.

[00:05:53]az is az ő elképzelése alapján valósult meg.

[00:05:53]És hát azóta kisebb ráncfelvarások történtek, de ami biztos, hogy ezt úgy kezeljük, mint a városnak a tüdejét, a város szívét.

[00:06:02]Id tavaly már egy városi rendezvény is volt itt egyébként grillezéssel.

[00:06:06]Úgyhogy nagyon igyekszünk óvni és nagyon büszkék vagyunk rá.

[00:06:10]Nagyon szép.

[00:06:10]És ahogy látom most ugye egy szökőkúthoz érkezünk, de hogy itt több szökőkút is van ugye itt a városban.

[00:06:16]Igen, az 1990-es években, aztán a 2000-es évek elején több szökőkút is épült.

[00:06:21]Ez talán a a legrégibb.

[00:06:27]Időről időre azért jelentős karbantartásnak kell őket alávetni.

[00:06:27]Ö a liget túloldalán a buszmegállóban is van egy.

[00:06:33]Tehát akkor arról volt híres Kecel a 90-es években, hogy a szökőkutak városa.

[00:06:37]Ö majd ha tovább megyünk, akkor ott van az, amire talán a legbüszkébbek vagyunk egyébként a túloldalon.

[00:06:43]A róma istenek kútja.

[00:06:47]Ez a ligetszökőkút.

[00:06:47]Ennek nincsen a a gömbele.

[00:06:47]Egyébként ez is az elmúlt években fel lett újítva, mert sajnos ellopták a gömböt róla, és most már látszódik, hogy hogy le van védve.

[00:06:57]Igyekszünk azért óvni a az értékeinket.

[00:07:17]Ez a városnak a központi élettere.

[00:07:17]Itt a napórát láthatjuk.

[00:07:17]Ez szintén a 90-es években épült egyébként.

[00:07:23]És majd ahogy jövünk itt a művelődési ház felé, de még először javaslom, hogy nézzük meg ugye a Róma Istennek útját, ami szintén a 90-es években épült 1994-ben egyébként egészen pontosan.

[00:07:30]És ugye a az alkotónak az volt az elképzelése, azt kell róla tudni, hogy az alföldi örömöket szerette volna ö így remekműbe foglalni.

[00:07:40]És így négy római isten ugye Bakkusz, Vénusz, Faunusz és Dianénak a a szobra van rajta, ugye a a pásztorkodás, a vadászat, a szőlő és bor és a szerelem istene.

[00:07:55]Ö ez egy komolyettér is egyébként így a a amikor már ilyen jó tavaszi idő van és működésbe lép.

[00:08:07]Nyilván ugye tényleg ezeket a szökők kutatokat nem tudjuk használni, mert a fagyveszély 12 ilyen ilyen víz adapteren keresztül jön a víz.

[00:08:16]Hát ő ő is már azért nem mai gyermek, hogy így mondjuk, de szerintem még mindig nagyon szép és érdemes karban tartani.

[00:08:21]Úgyhogy az Alföldi örömök megtestesítője ez a róma istenek kya.

[00:08:26]És ugye körbe pedig a azok a aknak a nevei, akik a amikor épült ez a adományokra hozzájultak, hogy megépíthessen szemben.

[00:08:35]Nagyon illetőleg ha szétnézünk szemben van egy második János Pál pápa szobrunk.

[00:08:46]Egyébként nevezetességek tetszenek, hogy kettő második János Pál pápa szobrunk is van.

[00:08:50]Ö egy itt és egy az iskolában, mert ugye a katolikus iskolánk az egyházi fenntartása és a János pápa nevét viseli, és ott a túloldalon láthatjuk az Alfa Haranglábat a városháza mellett.

[00:08:59]Ez a 2000-es évek elején épült egyébként.

[00:09:05]Patacsis Gábor ugye Kalocsai Érseknek a Melszobra előtte.

[00:09:05]Ennek az a nevezetés, hogy egyrészt azért Alfa, mert amikor új élet születik, új élet érkezik a városban, akkor ez a ezek a harangok meg vannak kondítva.

[00:09:14]illetőleg amikor valaki házasságot köt és jönnek ki a házasságkötő teremben, akkor akkor akkor is mennek ezek a harangok.

[00:09:23]Ez a két alkalom van, amikor ezek életbe lépnek és működnek.

[00:09:41]Elérkeztünk a katolikus templumunkhoz, ami 1802-ben nyerte el a mai formáját, később a stílusban épült.

[00:09:45]És ugye ami sajátossága, hogyha majd esetleg bemegyünk, hogy a főoltár az klasszicista stílusú egyébként.

[00:09:52]több renováláson esett át ebbe a az több mint 200 év alatt, ami lényeges, hogy egy van egy nagyon szép horgonánk, az az 1800-as évek végén készült el.

[00:10:03]A stációképek azok 1911-ben, azok ugye helyi lakosok adományai alapján.

[00:10:08]Először a templomnak a falai fehérek voltak, és 1959-62 között Takács, István, Freskó, festő freskói kerültek felhelyezésre, és azóta az díszíti a templomot.

[00:10:18]Hát kisebb-nagyobb renoválások történtek.

[00:10:23]Azért látszódik, hogy most is ráférne.

[00:10:27]Egyébként annyit kell tudni, hogy azért Kecelnek már eleve az alapításhoz kapcsolódan, papacis Gáborhoz kapcsolódan, ugye a nagy része azért római katolikus vallású.

[00:10:34]Az általános iskolánk is a római katolikus egyház fenntartásában van, és tényleg azt gondolom, hogy hogy a a hívek azért igyekeznek nagy számban még misére járni, és megbecsülik itt, hogy hogy hogy milyen alapjaink vannak.

[00:11:05]Itt majd elhaladunk a szabadságem emlékművünk mellett, ami ami ugye március 15-i megemlékezés szintere volt.

[00:11:10]Most itt nem is olyan régen látszódnak a a szép koszorok, és ugye itt egy szabadtéri színpadunk, kisebb rendezvényeket itt is meg tudunk tartani.

[00:11:19]Ez is szintén a 1990-es években épült ez az emlékmű is, mint oly sok minden itt a központban.

[00:11:29]És ha ide érkezünk, ugye most a művelődési ház mellé érkezünk meg, és itt is nagyon érdekes dolog látható, ugye itt oldalt a f.

[00:11:36]Igen, ez kecel egyik legnagyobb büszkesége.

[00:11:36]Ez Viktor Vazaralinek a az alkotása, az ő tervei alapján.

[00:11:41]készült a városi könyvtár és műdési ház egyébként 1995 óta viseli ezt a nevet de ez az alkotás ez régebbi.

[00:11:46]Ugye ennek a neve ott lent látszódható is, hogy lecek, ami a kecel visszafelé.

[00:11:51]Ez az 1984-ben készült el ez a kompozíció a a Vazarelli úr tervei alapján Koszta állatorvos úrnak a közreműködésével.

[00:12:06]Ö ezek pirogránit mozaikok és ezek a pécsi Zsolnai gyárban készültek egyébként és 1985-ben lett felavat úgy tudom hát igyekszünk rám nagyon-nagyon vigyázni.

[00:12:19]Maga egyébként a a megyei értéktárban is benne van ez a ez a maga művelődési ház és UNESCO védett is.

[00:12:24]Úgyhogy nagyon szép egy szép épület.

[00:12:28]És itt pedig már a húsvéti készülődést láthatjuk.

[00:12:28]Igen.

[00:12:28]Ö a könyvtárunk, művelődési házunk nagyon aktív, nagyon büszkék vagyunk rájuk.

[00:12:34]Rengeteg rendezvény van.

[00:12:38]Húsvétoló rendezvény lesz most nyilván ugye húsvétra készülve.

[00:12:42]Itt van egy a ebben az épületben egy nagyobb tornatermünk, ahol meg lehet tartani akár válakat, rendezvényeket is.

[00:12:51]A nagyobb rendezvények pedig a városi sportcsarnokban helyezkednek el.

[00:12:51]Ugye itt a egy helyen van a könyvtárunk, a múzeumunk, a sportcsarnokunk, az általános iskolánk.

[00:13:00]Ez valamikor általános művelődési központként funkcionált, és úgy is lett megálmodva.

[00:13:04]És ez ilyen szempontból azért hasznos, hogy minden itt egy helyen van.

[00:13:08]Van bent egy nagy terünk egyébként ott is szabadtéri rendezvényeket meg tudunk tartani, illetve a sportcsöndök mögött van egy nagy szabadtéri színpadunk is.

[00:13:24]Az elkövetkező pár percben itt Kecelen a fazekast, illetve a helytörténeti kiállítást fogom megtekinteni.

[00:13:28]Szervusz!

[00:13:28]Nagyon szépen köszönöm, hogy fogadtál bennünket.

[00:13:32]Szervusz!

[00:13:32]Nagyon örülök, hogy itt vagytok.

[00:13:44]Be is érkeztünk ide a fazekas kiállításra.

[00:13:44]Áruld el nekem kérlek, hogy miért különleges ez a kiállítás.

[00:13:49]Azért különleges ez a kiállítás, mert az ország minden területéről érkező fazekasok alkotásaiból látunk itt egy-egy gyöngyszemet.

[00:13:59]Nagyon sokféle technikával készülnek ezek az alkotások.

[00:14:03]Vannak áttört kerámiák, vannak fekete kerámiák, tiszafüredi, miskakancsok, habán kerámiák.

[00:14:08]És az is nagyon fontos, hogy ez a kezdeményezés, ez 2003 óta van itt a városunkban.

[00:14:15]Flóra virágfesztivál keretében országos fazekas kiállítás és pályázat került megrendezésre több éven át, és ezeknek a a kiállításoknak az alkotásaiból látunk itt egy-egy darabot.

[00:14:34]Minden évben más téma volt.

[00:14:39]Ennek megfelelően nagyon sokszínű a kiállítási anyag.

[00:14:43]Ugye ami nagyon fontos és nagyon jó dolog, hogy ingyenesen megtekinthető a kiállítás.

[00:14:49]Tehát bárki, aki erre jár, betér, és akkor ő megtekintheti ezeket.

[00:14:53]Így van.

[00:14:53]Igen, a kiállítás ingyenesen látogatható bármikor az intézmény nyitvatartása idejében, illetve ha nem vagyunk nyitva, akkor is egyetlen egy telefon és máris nyílik az ajtó, és bárki bármikor megtekintheti ezt a kiállítást, ami Kovács László fazekasmester, kalocsai fazekas mester kezdeményezésére indult útjára maga a fazekaspályázat is.

[00:15:17]és Imre Károly a Bácskiskú megyei nemzeti Művelődési Intézet nyugalmazott igazgatója a védnöke volt a védnöke.

[00:15:23]Ugye említetted az előbb, hogy többféle kerámia megtalálható itt.

[00:15:28]A akkor itt szerintem kezdjük is az elsőnél, ahol itt megálltunk, ugye itt mellettem is látható, illetve a hátad mögött is ezek az áttört kerámiák, ugye?

[00:15:38]Beszélgessünk ezekről, kérlek.

[00:15:38]Ö ez egy nagyon nehéz technika az áttört kerámia.

[00:15:42]Ö ez már egy picit újabb ö technikának számít, tehát ez már a keramikusság és a fazekaság közötti út.

[00:15:55]Ö ezek a kerámiák többnyire dísztárgyak, de nagyon sok használati eszköz is van.

[00:16:02]Ö a régi paraszti kultúrában fazekasság többnyire használati tárgyakat készített, amiket láthatunk is.

[00:16:08]Tehát vannak fazekak, nagy fazekak, virágtartók, vizes korsók, de de nyilván ahogy múlt az idő, egyre inkább a a kordivatjának megfelelő kerámiákat, használati tárgyakat, illetve dísztárgyakat kellett készíteni, tehát haladni kell a kórral, és ezek a tárgyak mind-mind a az ünnepi berendezéshez tartoztak.

[00:16:44]A következő kerámia típus, ami amit itt látok, ugye ez a ez a sötét kerámia.

[00:16:50]Nagyon sok helyen forgattam már és sok helyen jártam már, de sötét kerámiával még nem találkoztam.

[00:16:54]Ez honnan való ez a hát Erdélyből származik elsősorban, de nyilván Magyarországon és Tata környékén is készítették.

[00:17:02]Ö ez egy különleges technika, egy elfolytásos égetéssel készül, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag máat nem is használnak, hanem az égés termék, tehát a a vegyi folyamat következtében alakul ki ez a csodálatos szín.

[00:17:30]És ha tovább haladunk, akkor itt a a sarokban van a másik érdekesség, a habánkerámia, ugye?

[00:17:35]Igen, igen, igen.

[00:17:39]Ez Olaszországból jött hazánkba ez a technika Máttyás király udvarába található az eredeti az első darabokból.

[00:17:48]És hát ezt vette át a magyar fazekasság.

[00:17:54]Hm.

[00:17:54]Nagyon csodálatos.

[00:17:54]Kerámiából igazából nagyon sokféle tárgyat lehet készíteni, ugye?

[00:17:59]Tehát tényleg fel lehet használni konyhába, étkészletként, díszítőelemként, dísztártyként, nem is tudom mi mik gyerekjáték is.

[00:18:08]Tehát itt vannak például gyereksípok.

[00:18:17]Igen.

[00:18:17]Nagyon.

[00:18:17]Hát ugye a kincskereső kis ködmönben is ilyennel találkozhatunk.

[00:18:21]Igen.

[00:18:21]Úgyhogy nagyon nagyon gyerekjátékokat is készítettek.

[00:18:21]Persyt készítettember.

[00:18:24]Így van.

[00:18:24]Igen.

[00:18:24]Kis csengettyű has mindenféle használat.

[00:18:30]És hát ott lehet látni egy csillárt is.

[00:18:30]Igen.

[00:18:30]Csodálatos.

[00:18:30]Nagyon szép.

[00:18:30]És ugye a másik, amit még említettél, ami itt is van mellettünk a másik kerámia fajta, ugye ez a Miska kancsó, ugye Tiszaföldvárról származik.

[00:18:39]Ugye Tiszaföldvárat annak is emlegetik, hogy a Miska kancsó hazája.

[00:18:43]Ö nekem is volt már szerencsém ott forgatni, és láttam, igen, hát valóban egy egy nagyon ikonikus és jellegzetes dolog.

[00:18:51]Igen, és azt is készítik már nagyon sokfélé, tehát itt láthatjuk a tradicionális hagyományos motívumokkal elkészítve, de egyszínű zöldet is látunk, és hát ott hátul van egy egy kék fekete díszítésű fehér vagy vajszínű alapon.

[00:19:19]A fazas kiállítás után átjöttünk ide a helytörténeti gyűjteménybe.

[00:19:19]Ugye ez is egy ingyenes kiállítás.

[00:19:24]És itt ahova most belépünk elsőként ez a keceli iskolásokról fog igazából szólni.

[00:19:29]Ugye mivel találkozthatunk itt ebben a teremben?

[00:19:33]Ö ebben a teremben a régi iskolák az 1921-es évektől, 1910-es évektől is látunk már fotót, íróeszközöket, tehát gyakorlatilag iskolatörténeti kiállítás, azt tudni kell Kecellről, hogy túlnyomórészt állattartással és földműveléssel foglalkoztak az itt lakó emberek.

[00:19:57]És hát azért nekik is volt igényük.

[00:19:57]Nagyon sok tanyasi iskola volt, merthogy tanyákban laktak a az állattartás és a földművelés miatt, és ezek a kisebb is ezekben a kisebb iskolákban egy-egy kisebb osztály, és ott ott gyakorlatilag elsőtől nyolcadik tanították a gyerekeket, tehát összevont csoportok voltak.

[00:20:34]És hát ami nagyon érdekes, ugye beszélgetésünk elején még említetted, hogy itt a gyerekek télen jártak csak iskolába.

[00:20:40]Igen, télen, illetve késő ősszel kezdtek iskolába járni, amikor már a betakarítási munkákkal is végeztek.

[00:20:47]Persze szerencsésebb, gazdagabb paraszti családokban végigjártak a gyerekek iskolába, de nagyon sok család nem engedhette ezt megmondani, mert akkor ilyenkor a a gyerekek mentek ki tavasszal, nyáron a szülőkkel a földek.

[00:21:00]Így van.

[00:21:00]A földeken dolgoztak, illetve állatokra vigyáztak.

[00:21:00]Sőt, itt volt egy mentatelep, és ott már kilenc éves kortól rendesen munkaidőben dolgoztá, tehát hajnaltól, napfelkeltétől, napnyugtáig dolgoztak a gyerekek.

[00:21:14]Itt van balra tőlünk egy tanári asztal.

[00:21:19]Ugye így lehetett régen elképzelni.

[00:21:19]Ez ez volt itt a napló?

[00:21:23]Igen, ilyen volt a napló.

[00:21:23]Ez annyira nem régi napló, de de igen, ez egy régi ellenőrzők.

[00:21:30]Igen, igen, igen.

[00:21:33]Azt a mindenit, milyen volt?

[00:21:43]És hát látom, hogy itt vannak óvodai csoportképek is.

[00:21:43]Akkor feltételezt, hogy volt itt óvodai sketcelen?

[00:21:47]Ugye régen?

[00:21:47]Igen.

[00:21:47]1930-ból van fotóemlékünk, ami azt mutatja, hogy volt óvoda már, hogy képzett ovónő volt.

[00:21:59]Nem nincs róla dokumentáció.

[00:21:59]többnyire megőrzésre hozták a gyerekeket az óvodába, és hát egy-egy óvodás csoport elég népes ö fő létszámból állt.

[00:22:13]Igen.

[00:22:13]Akkoriban nem volt jellemző, hogy óvodába hordták a gyerekeket szerintem.

[00:22:18]De hát Keccel elmondhatja magáról, és a tszesítés után, illetve a gyárak megjelenése Magyarország, illetve Keccelen, akkor kezdett el, például Szőlőfürtnek is volt saját óvodája a TS-nek, de volt a KTS-nek is óvodája, tehát az egy-egy vállalatcég akkor kezdett elnézéni.

[00:22:44]Így van.

[00:22:44]akkor létesített óvodát, ahová a dolgozók elhozhatták a gyermekeiket, és bölcsöde is volt a Keccelen.

[00:23:00]Most átmegyünk egy újabb helyiségbe, ahol pedig azzal fogunk megismerkedni, hogy mivel foglalkoztak itt régen Keccelen, ugye?

[00:23:07]Igen.

[00:23:07]Azt tudni kell, hogy 2013-ban kapott minisztériumi engedélyt a helytörténeti gyűjteményünk.

[00:23:11]azóta működik úgy, mint egy muzeis intézmény.

[00:23:16]Először helytörténeti gyűjtemény volt, és akkor teljesen a paraszti kultúrát mutatta be.

[00:23:23]Itt már a mesterségek kerültek előtérbe, nem csak a paraszti kultúra.

[00:23:32]Palaszti kultúrából itt a disznó perzselő látszik, de a mesterségekből már látszik a szódás műhely, dudás téglagyár is volt.

[00:23:45]Téglagyár is volt.

[00:23:45]Így van.

[00:23:45]a volt kovácsműhelyész, cipészek is, nagyon sok cipész dolgozott Kecelen, illetve a kovács mesterség is nagyon-nagyon népszerű volt, hiszen a földműveléshez mindenkinek, tehát nagyon sok embernek volt loba és azokat ápolni is kellett.

[00:24:07]Sok mindennel foglalkoztak itt Kecellen színes volt.

[00:24:07]És itt a ezt még említetted nekünk nekem forgatásunk elején, hogy itt pedig a a vaj készítéshez való eszközök milyen szépz.

[00:24:17]És akkor ilyen volt tavaly ilyen mintás.

[00:24:22]De jó.

[00:24:22]Azt a mindenit.

[00:24:22]Gyönyörű.

[00:24:22]Nagyon szép.

[00:24:25]És ide ahogy áttérünk, ugye itt még több mesterséggel ismerkedhetünk meg.

[00:24:25]Igen.

[00:24:25]A Gilik János késes műhelyéből van itt néhány kés.

[00:24:37]Ő nagyon hosszú ideig dolgozott, és a fia is ezzel foglalkozott.

[00:24:40]A kékfestőműhely, a perényi féle kékfestőműhely itt Bács megyében elég híres volt.

[00:24:51]Nagyon sokáig vásárni sem kellett menniük, mert házhoz jöttek a kis mintatermökbe, bemutatótermökbe a a kékfestő kellméér az asszonyok, mert a hétköznapi viselet az többnyire kékfestő volt.

[00:25:07]És ugye ami még nagyon népszerű volt, az a az a fotós szakma.

[00:25:07]Hát népszerű.

[00:25:14]Igen, népszerű volt abból a szempontból, ha arra tekintünk, hogy abban az időben nem nagyon készültek fotók.

[00:25:32]Travnyik Mariska volt az első fotósunk.

[00:25:32]1914-től 16 éves korától fotózott.

[00:25:40]szüleitől kapott ö fényképezőgépet ajándékba, és tanulta a mesterséget szomszédvárosban élő fényképésztől, és ő elsősorban paraszti életképeket örökített meg.

[00:25:53]Hát nem hosszú ideig, mert 19-ig fotózott ő 1919-ig, mert mikor férhez ment, akkor nem fotózott tovább, abba ezt a mesterséget.

[00:26:07]de addig számtalan üveglapon örökítette meg a keceli falusi élet apróbb mozzanatait.

[00:26:20]És hát nagyon örültek ennek az itt lakók, mert ugye a háború idején nagyon sokszor így kommunikáltak, így üzentek.

[00:26:26]A harcba lévő apa így látta először a gyerekeit, családját.

[00:26:50]Következő helyszínem a Rózsabereg tanvény, ahol Keccel természeti értékeivel fogunk megismerkedni.

[00:26:53]Szia!

[00:26:53]Nagyon szépen köszönöm, hogy fogadtál itt bennünk.

[00:26:57]Szia!

[00:26:57]Nagyon szívesen.

[00:27:10]Most itt ugye elhagyjuk az első állomást a tanösvénynek.

[00:27:10]Ez 2006-ban épült, Kecelváros önkormányzata fenntartója, és hát végigvezet 5 kmenen keresztül magán a homoki élőhelyeken, magán a a lápi élőhelyeken, hol ezzel, hol azzal találkozunk, tehát rendkívül változatos.

[00:27:34]És hát így menet közben a táblákon főleg az egykori tájhasználati módokat menet közben gyalogosan, illetve a kilátókon pedig tapasztaljuk a mostani tájhasználati módokat.

[00:27:47]Emellett ugye a természeti értékeket a magán a táblán is meg tudjuk tekinteni azokat, amiket éppen aktuálisan nem láthattunk.

[00:27:58]De de mindeközben ugye nagyon sok élőlénnyel találkozhatunk itt a tanösvényen.

[00:28:09]Kecelnek a természeti értéke, ugye ezt majd most meg is fogjuk ismerni, mennyire színes?

[00:28:12]Hát Kecelnek nagyon színes, mert erről ugye volt is szó.

[00:28:16]Ez azért is van, mert mind homoki élőhelyeket foglal magában, mind pedig lápi élőhelyeket.

[00:28:22]Tehát a kettő együtt keveredik, a kettő élővilága megtalálható Kecel külterületén egyaránt.

[00:28:32]Sokan jönnek ide túrázni, sokan érdeklődnek a természeti értéke iránt a városnak.

[00:28:36]Elég sokan.

[00:28:36]Hát a város itt azt azt nyilván az önkormányzat tudná megmondani, illetve a turisztikával foglalkozó vállalkozók, de itt a természeti részen, a tanösvényen a főleg a covid óta megnövekedett a forgalom.

[00:28:55]Nagyon érdekes volt, hogy ugye itt a világjárvány idején mindenki felfedezte úgymond a helyben, hogy hogy mik a az értékek.

[00:29:00]És azóta én azt gondolom, hogy töretlen ez az érdeklődés itt a tanösvény iránt, illetve ugye ez a rózsaberek tanösvény mellett, vagy egymás mellett működik az erdészeti tanösvény.

[00:29:18]Ez a szilasi erdő, ahol most járunk.

[00:29:18]Az erdészeti tanösvény pedig végig végigvezet minket az alföldi erdőgazdálkodási használati módokon.

[00:29:30]idősebb tölgyerdőn keresztül a az akácosokon.

[00:29:46]Hova érkeztünk most?

[00:29:46]Hát most éppen a Méhesfoki kilátóhoz érkeztünk.

[00:29:50]Ez a tanösvénynek egyik talán legszebb megáll megállóhelye, kilátója.

[00:29:55]A tulajdonképpen ez tekint ki az őrre.

[00:30:02]Tehát ez a keceli őrjeg, ez része itt a lápvidéknek, és a maga az őrjek szó is egyébként egy érdekes, ennek az eredete kevésbé is a mindig ilyen lápos, mocsaras, tőzeges élőhelyet jelent.

[00:30:17]Most ugye hát eléggé egy picit visszás, hiszen itt a klímaváltozásnak, a szárazékhajlatnak köszönhetően most tulajdonképpen nekünk itt nyílt vizeket kellene látni.

[00:30:28]Én így az elmúlt 17 évben talán most ez a legszárazabb éve, ami már kezdünk, de majd meg fogjuk látni azt is, hogy ezekben a csatornákban végsőkig minden csepp vízért a helyben gazdálkodókkal, mindenféle szervezetekkel, vízügyi igazgatóságokkal próbáljuk ezeket a végsőkig megőrizni.

[00:31:01]Fel is érkeztünk.

[00:31:01]És akkor ez itt az őrjeg, ugye?

[00:31:01]Itt elő ez maga az őrjeg.

[00:31:04]Igen.

[00:31:04]A lényeg a lényeg, hogy a folyószabályozások, a folyamszabályozások, a belvíz elhárítások előtt itt minden évben azért idáig kiöntött a Duna, és azért ez elég jól meghatározta.

[00:31:16]Hát így is lehetett az, hogy hogy itt ugye ilyen tőzekképződés alakult ki.

[00:31:28]Ezeknél a amit is látunk itt a háttérben, ugye a fűzlápok, illetve a láprétek, amik most eléggé szárazak, ahogy ahogy mondtam is neked, de azért a látszatcsal, tehát ezek az élőlények, ezek a természeti értékek azért jelen vannak itt a térségben.

[00:31:43]Igen.

[00:31:43]Szerettem is volna kérdezni, hogy itt az örjegnek mi jellemző a természeti értéke egyre?

[00:31:52]Nagyon változatos ez jellemző.

[00:31:52]Nagyon változatos.

[00:31:52]Ugye kezdjük ott, hogy hogy mivel két táj találkozása pontján vagyunk, itt azért nem olyan határozottan látszódik ez, hiszen azért ez süköstől egészen kecelig egy markáns löszvonulattal választódik el, így csúnyán mondva.

[00:32:13]De ezen a keceli őben meg teljesen lankásan, tehát mozaikosan alakult ez ki.

[00:32:24]Itt már ninc nincs az a 10-15 mes szintülönbség, nincs az a lözgyep vegetáció, hanem foltokban található meg, és mint egy átmenetett kép ez a homoki élőhely, a lápi élőhellyel együtt.

[00:32:51]Az őrég után egy újabb különleges helyszínre érkeztünk itt a Rózsabereg tanösvényen belül.

[00:32:55]Egy tölgyfához jövünk, ugye?

[00:33:00]Így van.

[00:33:00]Hát a korát tekintve azért egy elégtiszteletre méltó, hiszen ez minimum egy 150 éves tölgyfa, egy kocsányos tölgy.

[00:33:06]Ez maradt meg a pusztai tölgyesek egyik hírmondójeként.

[00:33:18]És ahogy körbenézünk, a többi az gyebbület kaszáló legelő.

[00:33:18]Annak idején ugye az állatok is ezalatteltek.

[00:33:24]Tehát kétségtelen, hogy hogy egy rendkívül fontos egyedi tájérték, tájtörténeti szempontból is egy lényeges fa.

[00:33:36]Ezt óvjuk, védjük mindentől, hiszen most már ezen a területen felhozni egy kocsányos tölgyet igen nehéz lenne ebbe a száraz talajba, vagy az állatok miatt, a a vadak miatt is.

[00:33:48]Tehát mindenféleképp fontos.

[00:33:48]úgy, úgy kell erre tekinteni, mint egy biodiverzitási, hogy mondják, forró pont hotspot, hiszen egy ilyen tölgyfa azért rendkívül sok élőlénynek ad otthont.

[00:34:02]Hát kezdve ugye a gombák, amik mikorizás kapcsolatban vannak, egy ilyen kocsányos tölgy gyökerével, de a zúzmóktól kezdve azokon túl nagyon sokféle növény is él vele együtt, de az állatokat tekintve pedig hát látjuk, hogy vannak már elhaló részei, vannak élő részei, És itt a rovarok, a különféle cincérfajok, mint például a nagy hősincér, vagy a szarvasbogarat, ha megemlítem, mindmindhez kötődnek, de még ami ehhez kötődhet, ugye a madarak.

[00:34:51]Ha most így körbejárnánk, akkor biztosan találnánk egy két odvasabb részt.

[00:34:51]Ugye a madarak vannak olyan madarak, amik ebbe költenek, vannak denevérfajok, amik ebbe szívesen tartózkodnak, sőt át is terelnek itt, és meg általában a lomkoronában akár hogyha mondjuk egy egy csillpcsalpfüzikét, vagy harkályfajokat tekintve, fekete harkály, nagyfakopács, vagy egy érdekes kisebb méretű harkályfaj, a nyakteker Kács is itt nagyon gyakran előfordul.

[00:35:30]Ugye eddig szó volt arról, hogy ez a klímaváltozás azért sok-sok faj számára nem kedvez, de azért van itt egy-két sikertörténet is, hiszen például szalakót, ami szintén Odvas fákba költ, az itt az őrjekben nagyjából a 2000-es évekre eltűnt.

[00:35:49]Aztán különféle faj megőrző tevékenységnek különféle projektek keretében mesterséges adukat helyeztünk ki bízva abban, hogy majd egyszer ezek visszatelepülnek.

[00:36:01]Így is lett, elfoglalták és most már szinte el lehet hagyni ezeket a mesterséges adukat, mert elfoglalják a természetes adukat.

[00:36:13]És sajnos ugye ezt most itt nem látjuk, mert nagyjából olyan május elején érkeznek vissza április vége, május elején.

[00:36:18]ők még most úton vannak, ugye Afrikában töltik a telet, de egy nagyon szép színes madárról van szó.

[00:36:23]Ezt a szalakó tehát egykoron vasvarjúnak is nevezték, de egyébként így külsőleg egy gyönyörű ékszínkék madár, de van még ilyen madarunk egyébként, csak nem adukban költ, hanem hanem itt a lösz falakban is megtalálható.

[00:36:42]Így például a gyógyalagok, ezek szintén úton vannak most visszafele, remélhetőleg nemsokára megérkeznek.

[00:36:53]Bár a gyógyilag is egy picit későbben érkezik a többi vonulómadárhoz képest, illetve a partiskék is itt a környékbeli homok falakban költenek.

[00:37:21]Kirándulásom utolsó helyszíne egy borászat lesz, ahol a helyi szőllőfajtákkal és borvidékkel fogok megismerkedni.

[00:37:29]Szia!

[00:37:29]Nagyon szépen köszönöm, hogy fogadtál bennünket.

[00:37:31]Üdvözöllek titeket!

[00:37:31]fáradjatok ben.

[00:37:43]Mesélj nekem erről az épületről.

[00:37:43]Nagyon gyönyörű és jelentős múltra tekint vissza.

[00:37:46]Igen, erről a gajári kastélyról tudni kell.

[00:37:49]Gajári ödön épített a 19.

[00:37:49]század végén és a 20.

[00:37:49]század elején.

[00:37:49]Ez akkoriban egy ilyen 30 hektáros szőlőbtok középpontjaként szolgált.

[00:37:54]Ugye a kastélyunkhoz tartozik egy bolttíves pince is, amit majd a későbbiekben szeretnék megmutatni.

[00:38:02]Így már tudni lehet, hogy már akkor is így nagy szerepet játszott a szőllő és a borkészítés a kastély történetében.

[00:38:10]Viszont a kastély az ugye sok történelmi korszakot megélt, viszont a 12 vagy a második világháború idején kifosztották, majd az államosítás után mezőgazdasági üzemként szolgált.

[00:38:20]És akkor 2000 óta ezek a történelmi falak adnak otthont borászatunknak.

[00:38:25]Így azért igyekeztünk úgy az atmoszféráját is, illetve a berendezést is úgy kialakítani, hogy az korhűek legyenek.

[00:38:43]Mi jellemző a keceli borvidékre?

[00:38:43]Kezdeném onnan, hogy ugye mi az Alföldi borrégióhoz tartozunk, a Kunsági Borvidéken vagyunk.

[00:38:48]Ez most itt helyileg ugye Keccelen.

[00:38:53]Az Alföldnek nagyon jók a szőlőtermesztési adottságai, mint talaj, mint éghajlat és domborzat.

[00:38:58]Például talaj szempontjából nagyon jó a vízelvezető képessége.

[00:39:02]Az éghajlata az kontinentális, tehát hosszú tenyészidőszak jellemzi.

[00:39:06]Így a szőllőbogyóban a cukor felhalmozódásának is nagyon kedvező.

[00:39:11]A domborzat is kiváló, mivel ugye itt az Alföldön nagyon nagy síkterületek vannak, így könnyen gépesíthető.

[00:39:16]Így való itt így szinte mindenki gépesíti a szőlőt, illetve a szüretet is gépi szüret, tehát gépi szürettel végezzük a szüret.

[00:39:25]Ezek mellett tudni kell, hogy az Alföld az Magyarország legnagyobb úgymond borrégiója és ez azért vált a legnagyobb borrégióval, mivel a 19.

[00:39:37]században egy a filoxíra víz pusztított Európán belül, és rengeteg szőlőiltültetvényt ez a szőlőgyökért tető úgymond megkárosított, így az ültetvények elhaltak, viszont itt a homoktalajon nem tudott megtelepedni, így megtelepedni, illetve megélni.

[00:39:56]Így ez miatt ugye itt megmaradtak a szőlők, illetve úgy ültültetvényeket is ide telepítettek.

[00:40:00]Milyen fajta szőllők teremnek itt?

[00:40:00]Itt leginkább a fehér szőrlőfajták közül a cserszegi fűszerest, az irsai Olivért és a Rajnai rislinget emelném ki.

[00:40:11]A vörösszőllő borfajták közül pedig a kék frankos a főfajtánk.

[00:40:27]Áttértünk most ide a tárolótérbe.

[00:40:27]Ugye ezekben a nagy acéltartályokban vannak a borok.

[00:40:33]Igen.

[00:40:33]Szeretném bemutatni itt ez az új tárolóterünk.

[00:40:37]Ezek a tartályok 1000 hlesek.

[00:40:37]Mi fehér borainkat reduktívan készítjük, ami azt jelenti, hogy leginkább próbáljuk az oxigént kizárni, hogy megőrizzük a borok gyümölcsösségét, illetve frissességét.

[00:40:47]Vörös borainkat is szintén az erjedés az rozsdamentes acéltartályokban megy végbe, illetve az almasabb bontás is.

[00:40:57]Viszont ezeket utána átfejtjük fahordókba.

[00:40:57]Itt kapnak egy kis fahordós érlelést.

[00:41:03]Mennyiben különbözik a reduktív tartályban készített borok vagy előállított borok a a fahordós a reduktív tartáikban lévő borokat ugye mindenképp oxigén kizárásával készítjük így, hogy megőrizzék ezeket a jegyeket, amiket említettem.

[00:41:20]Ugye a fahordókban viszont ott az oxigén ugye belejut a tartályba, így ott meg annak a ugye azt használjuk ki, hogy az oxigén a tartályokba jut leginkább.

[00:41:30]Ugye itt a kör környező településekről származó termelőktől vásároljuk föl a szőllőt.

[00:41:39]Ugye a szőllőfeldolgozás préselés és akkor utána erjesztő tartályokba kerül.

[00:41:44]Itt történik az erjesztés.

[00:41:44]Mi ezt hidegen erjesszük meg irányítottan pont ezért, hogy a hőmérsékletet beállítsuk.

[00:41:49]Így a tárolóterünk nagy része az mind hűthető pont ez miatt, hogy megmaradjanak ezek a frissebb jegyek.

[00:42:07]Akkor szerintem kóstoljunk is meg egy keceli bort, és ha már itt a tartályoknál vagyunk, akkor tartályból kóstoljuk meg.

[00:42:14]Így igaz.

[00:42:14]Szeretném is bemutatni, akkor bemutatom ezt a borunkat.

[00:42:14]Ez a Gyirsai Olivér, egy minőségi fajta.

[00:42:19]Ő kimondottan saját ültetvényeinkről származik.

[00:42:23]Ő mind a feldolgozást és a most az érlelésig végigkövettem a folyamatokat.

[00:42:29]Ez egy öidegen erjesztett ö hidegen erjesztett tétel, úgyhogy kóstoljuk is meg.

[00:42:36]Hány fokon kell tartani?

[00:42:40]Itt a hőfok körülbelül most így 10 CUS F.

[00:42:40]Ugye itt a hőmérőn láthatjuk.

[00:42:40]Ez a tartáink például nem hűtött, viszont itt ugye ebbe a csarnokunkba nagyon hideg van, mert ezt úgy kell elképzelni, hogy itt egy ilyen pincébe mélyen vagyunk lent.

[00:42:52]Így itt ez nem szükséges hűtésre, illetve itt már ugye csak tárolni szoktuk a tételeinket, úgyhogy ez így meg is megfelelő neki.

[00:42:57]Nyáron is itt szinte mindig ugyanennyi a hőmérséklet, úgyhogy itt ezzel így nem szokott problémánk lenni.

[00:43:05]A borra az jellemző, ugye, hogy reduktívan készítettük így, hogy minél jobban megőrizzük az illatjegyeit, így jellemzően irsajoli vér az illata, illetve ezeket a gyümölcsös jegyeket is, illetve ez a friss ropogósság jellemzi.

[00:43:32]íz ízjegyeiben is visszajön az Olivér.

[00:43:32]Még egy kis Igen, nagyon kellemes.

[00:43:35]És főleg az utóízében lehet ezt érezni.

[00:43:44]Mai kirándulásom végéhez értem.

[00:43:44]Én ajánlom önöknek, hogy látogassanak el Kecerrel, ha szeretnének megismerkedni a város történetével.

[00:43:48]természeti értékeivel, vagy ha szeretnének megkóstolni egy keceli bort.

[00:43:52]Ha tehetik, tartsanak velem legközelebb is.

[00:43:56]Viszontlátásra!

[00:44:09]เฮ A műsor támogatója a Széchenyi Pihenőkártya.