ATV Magyarország 49:31

Húzós podcast / Balogh Petya, az angyalbefektető

interjústartupvállalkozásgazdaságpolitikakormánykritikaközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
Húzós podcast / Balogh Petya, az angyalbefektető
tl;dr
  • Balogh Péter tudatosan váltott a „Petya” megszólításra, hogy a 800 fős NNG-nél a kollégák merjék jelezni a hibákat
  • Gyerekként Commodore 64-en kezdett programozni, a számítástechnika menekülést nyújtott beteges, sportkerülő gyerekkorában
  • Vezetői készségeit – például a kommunikációt – könyvekből, videókból és tanfolyamokról tanulta, mert rájött, hogy nagy dolgokat csak csapattal lehet elérni
  • Legfájdalmasabb tanulsága az üzleti társválasztás: egy évtizedes peres, zsarolós időszakot hozott, amikor nem vizsgálta meg kellőképp a tulajdonostársait
  • Angyalbefektetőként a hit és az emberismeret fontosabb a mateknál, mert a korai fázisban még nincsenek számok – 110+ startupba fektettek be, a megtérülés a néhány világcégből származik
  • A csapatépítésben arra jött rá, hogy a saját „béna” oldalaira olyan embereket kell találnia, akik szuperjók azokban a területeken
  • Elutasítja a hivalkodó luxust, a pénzt inkább startup-befektetésekre és ázsiai utakra számolja át, és három lányát is ilyen értékrendben nevelte
  • A Restart Hungary kezdeményezéssel a startup-szektor egységes fellépését szervezi, kiemelt probléma az FDI-szabályozás, amely elijeszti a nemzetközi befektetőket
  • A korábbi kormányzat alacsony hozzáadott értékű munkahelyeket teremtett drágán, miközben a magas hozzáadott értékű szektorból elüldözte a tőkét és a tehetségeket

    „Nagy hozzáadott értékű munkákkal tudjuk az országot emelni, a kis hozzáadott értékűekkel csak megtámasztani.” – Balogh Petya

  • A magyar vállalkozók között elterjedt félelem – hogy „felkerülnek a radarra és elveszik a cégüket” – a beruházások visszafogásához és gazdasági stagnáláshoz vezetett
  • Cégvezetőként kerüli a pártpolitikai véleménynyilvánítást, de támogatja, hogy a cégek társadalmi ügyekben állást foglaljanak
Részletes összefoglaló megjelenítése

A „Petya" név története és a megközelíthetőség

Balogh Péter elmondta, hogy a „Petya" megszólítás tudatos döntés eredménye volt az NNG vezérigazgatójaként. A cég 800 fősre nőtt, és attól tartott, hogy vezetőként olyan emberek veszik körül, akik nem mernek szólni, ha hibát követ el. A „Balogh Péter úr" megszólítás távolságtartó, ezért váltott a közvetlenebb „Petya" névre, hogy a kollégák bátran jelezzék, ha valami „marhaságot" mond.

„Arra jöttem rá, hogy Balogh Péter úrnak a 800-ként felvett alkalmazott ott majd nem mer szólni. És arra gondoltam, hogy valahogy ezt le kell hozni. És akkor így lettem Petya, mert a Petyához oda lehet menni." – Balogh Petya *

Korábban „Tigrisnek" szólították, ehhez képest a Petya „igazi úriidő" volt. A névváltás nem direkt bejelentéssel történt, hanem a közvetlen környezet természetesen vette át, ahogy ő is így mutatkozott be.

Gyerekkori szenvedély: programozás Commodore 64-en

Balogh Petya elmondta, hogy gyerekkora óta programozik – immár 42 éve „lélekben". A számítástechnika iránti szenvedélyét részben annak tulajdonítja, hogy képes ultrafókuszált figyelemre bizonyos dolgok iránt, míg más témák egyáltalán nem kötik le – ezt a figyelemzavar egy sajátos eseteként írta le. Beteges gyerekkora miatt nem volt „focizós, rohangálós, sportolós gyerek", így a számítógép előtt töltött idő természetes menekülési útvonal volt számára.

A gépektől az emberekig: a vezetői készségek tudatos fejlesztése

Karrierje első felében könnyebben értett szót a gépekkel, mint az emberekkel. Frusztrálta, hogy az emberek „sokkal komplexebbek, kevésbé kiszámíthatóak", és nem azt csinálják, amit mond, hanem amit értenek belőle. Amikor rájött, hogy nagy dolgokat csak csapattal lehet elérni, tudatosan kezdte fejleszteni magát ezen a téren.

„Senki nem azt csinálja, amit mondok, hanem amit ért belőle." *

A kommunikációs képességet, a gondolatok átadását és a másokra gyakorolt hatást tanult képességnek tartja, nem velünk született tulajdonságnak. Könyveket olvasott, videókat nézett, tanfolyamokra járt – „beült a padokba" –, hogy fejlődjön.

A legfájdalmasabb tanulság: társválasztás az üzletben

Balogh Petya legmélyebb szakmai pofonját akkor kapta, amikor nem szánt elég időt arra, hogy megvizsgálja, kikkel áll össze üzletileg. Egy évtizedes nehéz időszakként írta le, amikor világcéget épített, de közben „mentek a perek, a zsarolások, a mindenféle kellemetlenkedések a tulajdonosi körben". Ez az időszak több energiát vitt el belőle, mint amennyit az ügyfelekre tudott fordítani.

„Egy átlagos sikeres cégtársi státusz, vagy társalapítói státusz, ha jól sikerül a cég, akkor tovább tart, mint egy átlagos házasság." *

A tanulság szerinte az, hogy az üzleti társválasztásnál nem szabad megspórolni a „randikat" – ahogy egy párkapcsolatnál is éveket töltünk együtt, mielőtt hosszú távra elköteleződnénk. Magyarországon alacsony ennek a kultúrája, mert az iskolarendszer nem tanít meg csapatban dolgozni, mindenki egyéni teljesítményre van kondicionálva. Ennek ellenére továbbra is hisz az erős szövetségekben, csak kritikusabb lett, és jobban átgondolja, hogy kivel van meg az értékrendi összhang.

Angyalbefektetői filozófia: hit, emberismeret és a „balek" szerep

Balogh Petya szerint az angyalbefektető „másik magyar szava valahol a balek". A recept egyszerű: vadidegenek elmondják az álmukat, ő elhiszi, és pénzt ad nekik. A megtérülés abból jön, hogy közülük néhányan világcéget építenek, és a befektetés akár tízszeres, százszoros, ezerszeres megtérülést hoz. A statisztikák – saját és globális szinten is – azt mutatják, hogy ez a matek kijöhet.

„Az a pont, ahol mi beszállunk, ott még hinni kell. Ott még el kell hinni, hogy ez az ember képes. A számok még nincsenek ott." *

A befektetési döntésnél az emberismeretnek nagyobb szerepe van, mint a mateknak. Azt kell felmérnie, hogy az alapító képes lesz-e kinőni egy iparág vezetőjévé, lesz-e benne elég kitartás végigmenni a „vadvízi evezésen", hiszen a startupok olyan területre próbálnak betörni, ami még nem is létezik igazán – nincs kész recept, nem kiszámítható a pálya.

Magyarországon kevés az olyan „veterán" alapító, aki már több céget is felépített és eladott – Amerikában ez a nagy trükk, ott az ilyen alapítóknak könnyebben adnak pénzt. Itthon inkább a „végtelen elszántságot" kell keresni az alapítókban, mert az ötlet maga „ér a legkevesebbet".

A csapatával eddig több mint 110 induló vállalkozásba fektettek be. A befektetések nagy részét fejből ismeri, bár van olyan amerikai orvosi technológiai cég is a portfóliójukban, amelynek vezetőjével még személyesen nem is találkozott. Az első egy-két évben aktívan segítenek, de ahogy nőnek a cégek és új befektetőik lesznek, a szerepük folyamatosan csökken. Ha baj van, vagy nagy siker történik, akkor hívják őket.

A kudarcok természetes velejárói a befektetésnek: a statisztika szerint az angyalbefektetést kapó cégek legalább fele csődbe megy. Ennek oka lehet piaci fordulat, új technológia megjelenése, vagy egyszerűen az, hogy a termékre mégsem volt akkora igény.

Csapatépítési filozófia: a „béna" oldalak kiegészítése

Balogh Petya egyik nagy felismerése volt, hogy nem kell mindenben tökéletesnek lennie. Ifjú cégvezetőként még ezt várta el magától, de rájött, hogy vannak dolgok – például adminisztráció –, amikben „egyszerűen nem tud jó lenni". A megoldás az, hogy olyan embereket gyűjt maga mellé, akik abban szuper jók, amiben ő béna.

„Nem egyedül kell nyerni a vállalkozások világában. Nem egyedül felelünk, nem egyedül kapunk osztályzatot, nem úgy, mint a suliban." *

Ez a szemlélet az egóját sem bántja – azért vannak ott a csapattagok, mert az ő szupererejük kell a közös célhoz. Előfordult olyan is, hogy egy csapattagot jobban megfizetett, mint amennyit ő maga keresett az adott üzlettel, mert szükség volt rá.

Luxus, pénz és értékrend

A befektetőkkel kapcsolatos sztereotípiákkal – jacht, magánrepülő, tihanyi belső tó – kapcsolatban Balogh Petya határozottan elutasító. Szerinte „a 10 milliós strandpapucsot az veszi meg, aki nem munkával kereste a pénzét". A sikeres vállalkozók, akiket ismer, „sokkal spúrabbak a pénzükkel", mert többre értékelik, semhogy hülyeségre költsék.

Idézte Dudic Dénest: „ha az embernek nincsen célja, akkor csak a hedonizmus marad". Ha valaki nem szereti, amit csinál, de sok pénzt keres vele – legyen az korrupció vagy haszontalan üzlet –, akkor csak az extrém fogyasztásban tudja kiélni magát.

A családjában két „mértékegységet" használnak: mindent át lehet számolni ázsiai útra, illetve befektetett startupra. Egy jacht ára „több ezer startup befektetés lenne". Három lányát is úgy nevelte, hogy egyikük sem igényli a luxusmárkákat, „talpig divatmárkában" járást.

„Én mindig tudom, hogy miért küzdök a világban, mi az a változás, amit szeretnék. Mindig van egy ilyen önmagamon túlmutató célom, ezért fel se merül, hogy jachtot vegyek." *

A befektetéseinél kettős szempont érvényesül: csak olyan cégekbe fektet, amelyekből „szeretné, hogy több legyen a világban", és amelyek – ha minden bejön – meg tudják százszorozni a befektetett pénzt. A befektető szerinte nem elvesz, hanem építi a világot maga körül.

Restart Hungary: a startup ökoszisztéma érdekérvényesítő kezdeményezése

A napokban indították el hivatalosan a Restart Hungary nevű kezdeményezést Sárospataki Alberttel közösen. A felismerés az volt, hogy a politikai változás reményt keltő, de a szakmának is meg kell szerveznie magát, hogy egységesen tudjon fellépni. Ha tíz véletlenszerűen választott startup-vezetőt megkérdeznének a problémákról, nagyjából ugyanazt mondanák el – de a megoldásokra már tíz embertől húsz válasz érkezne.

A cél, hogy a szektor szereplői megtalálják azokat a pontokat, amelyekben egyet tudnak érteni, és ezeket „egyféleképpen elmondva, aláírva" oda tudják adni a szakpolitikának. Jelenleg 70 körüli szervezet vesz részt a munkában, és 50 körüli ötlet egyeztetése zajlik. A következő hetekben szeretnék elérni, hogy az első törvényi szintű, szöveges javaslatok elkészüljenek.

Az FDI szabályozás problémája

Az egyik legnagyobb fájdalom a külföldi befektetések szabályozása (FDI). A covid után sok országban szigorították a külföldi befektetések ellenőrzését, de Magyarországon ezt „a state capture, a gazdaság-elfoglaló hadművelet egyik pilléreként" használták. Ha egy külföldi vevő 350 millió forint értékhatár fölött venne egy informatikai vagy szolgáltató céget, két külön engedélyt kell szereznie. Az állam fél év után nemet mondhat, és ezzel gyakorlatilag üzeni a cégnek, hogy „van egy kiváló ötletem, egy kicsivel olcsóbban van rá egy nagyszerű vevőm".

„Ki az az épelméjű befektető, aki egy olyan országba befektet egy cégbe, ahonnan azt a céget majd nem lehet eladni, csak az állam maffia jóváhagyásával?" *

Ennek következtében a nemzetközi befektetők azt mondták: „ha magyar, akkor oda nem fektetünk". Ez „kinyírja a szektort", pedig a külföldi befektető hozza a kapcsolatrendszerét, piaci tudását, és segít felépíteni a céget. A szakmában mindenki egyetért a szabályozás káros voltában, most azon dolgoznak, hogy közös javaslatot fogalmazzanak meg a helyes irányról.

Balogh Petya szerint hosszú távon az lenne az ideális, ha a szakmai egyeztetés mellett társadalmi egyeztetés is történne – véleménycikkek, interjúk, TikTok-videók formájában is el kell magyarázni a javaslatokat.

Gazdaságpolitikai kritika: alacsony vs. magas hozzáadott érték

Balogh Petya élesen bírálta az előző kormányzat gazdaságpolitikáját. Magyarország a működő tőke bevonzásában jól teljesített, de ez „nagyon koncentráltan egyedi kormánydöntések mentén" autóiparra és akkumulátorgyártásra korlátozódott – alacsony hozzáadott értékű területekre. Kapitány István adataira hivatkozva elmondta, hogy 100-150 millió forintot költöttek egy darab gyári munkahely megteremtésére, ami „soha meg nem térülő befektetés". Ráadásul voltak olyan állami források, amelyek már munkahelyteremtést sem ígértek, és a munkahelyeket import munkaerővel töltötték fel.

Eközben a magas hozzáadott értékű területekről – startupok, kutatás – elijesztették a tőkét. Az üzenet a fiataloknak az volt: ha szellemi munkát akarsz, húzz el nyugatra; ha gyári munkás szeretnél lenni, olyat teremtünk neked.

„Nagy hozzáadott értékű munkákkal tudjuk az országot emelni, a kis hozzáadott értékűekkel csak megtámasztani." *

A jövőbe vetett hit hiánya mint gazdasági fék

A GEM Report nevű nemzetközi felmérés szerint 55 ország közül Magyarország az utolsó előtti helyen állt abban, hogy a vállalkozók mennyire érzik támogatónak a környezetüket. Irán volt mögöttünk, de Ukrajna – a háború közepén – több hellyel előttünk végzett.

Balogh Petya szerint a magyar gazdaság legnagyobb kéziféke nem is az objektív valóság, hanem a szubjektív: a jövőbe vetett hit hiánya. A vállalkozók nem mertek beruházni, mert nem hitték el, hogy a cégük öt év múlva is az övék lesz. Személyesen ismert olyan vállalkozókat, akik nem akartak tovább nőni, mert nem akartak „feltűnni" – ha felkerülnek a radarra, „elviszik a cégét". Volt, aki több céget is rejtőző struktúrákon keresztül működtetett, hogy ki ne derüljön a tulajdonosi háttere.

„Volt, aki azt mondta, hogy nem akar több árbevételt, mert akkor ki fog lógni, és akkor el fogják kérni a cégét." *

Ennek makrogazdasági következménye is volt: ha a vállalkozók a fékpedált nyomják a gáz helyett, nem ruháznak be, nem fejlesztenek, akkor nem bővül a termelékenység, nem lesz több áru – ez pedig inflációhoz vezet. Ez magyarázza a „pangó gazdasági növekedési GDP-adatokat" is.

Politika és közéleti szerepvállalás

Balogh Petya 2012-ben kapott először „üzenetet", hogy „nem baj lenne, ha egy ilyen szépen prosperáló céggel gondok lennének, csak azért, mert a vezetője posztolgat". Ekkor letörölte az összes politikai témájú posztját, és azóta is nagyon nehezen, de többnyire megállja, hogy politikáról nyilvánosan beszéljen. Magánszemélyként lehet politikai véleménye, de cégvezetőként „jobb, ha nincs".

Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy egy cég kiállhasson társadalmi ügyek mellett. Az NNG annak idején csatlakozott a „Nyitottak vagyunk" mozgalomhoz, amely a nemi identitás miatti munkahelyi megkülönböztetés ellen küzdött. A probléma szerinte az, amikor a politika egy ilyen ügyből is politikát csinál, és a cégek már abban sem foglalhatnak állást.

„Egy cég hadd döntse el, hogy milyen témákban akar állást foglalni. Szerintem az, hogy melyik pártra szavazzunk, azt semmiképp ne egy cég akarja megmondani." *

A Cápák között hatása és a tudatos médiajelenlét

Amikor Máté Kriszta felkérte a Cápák között című műsorba, azonnal igent mondott. Ismerte a brit és amerikai verziót, és bár nem hitte, hogy Magyarországon bárkit érdekelni fog a befektetés és az üzleti modellek világa, a műsor népességarányosan itt lett a legnézettebb a világon.

Tudatosan használta a lehetőséget: azt akarta, hogy a startupokról és az angyalbefektetésről az embereknek ő jusson eszébe első asszociációként. „Mikrofont adott az élet", és ebbe olyan dolgokat mondhat, amik neki fontosak. A műsor a saját karakterét reményei szerint nem változtatta meg.

Jövőkép és kihívások

Balogh Petya számára mindig kell új kihívás. Jelenleg a Start Holding tőzsdei cég építése jelenti ezt, mert Magyarországon még kevesen nyitottak arra, hogy a pénzüket hazai innováció finanszírozásába fektessék. Évről évre bizonyítani szeretnék, hogy ennek van értelme, és anyagilag is megéri.

„Értékes tudományos eredményből, mérnöki áttörésből, innovációból sokkal több van az országban, mint amiből utána sok adót fizető, sok állást teremtő cég lesz." *

Szerinte ez Magyarország egyik nagy tartaléka: vannak jó kutatók, mérnökök, tudósok világra szóló gondolatokkal, de ezekből nem lesznek világra szóló cégek. A startup szektorra az állam évi néhány milliárd forintot költött – „egy darab palota felújításra vagy minisztérium felújításra lehet szarozd így össze". A teljes innovációs szektor startup-támogatására kevesebbet költöttek az utóbbi évtizedben, mint egyes épületfelújításokra.

Ugyanakkor óv attól, hogy mindent kidobjanak a korábbi rendszerből: voltak működő állami programok is, és a NER csak egy szűk része volt a gazdaságnak. A több tízezer szorgos vállalkozót, a startupokat nem kell „árokba lőni", hanem meg kell találni, hogyan tud az állam jobb környezetet teremteni – nem feltétlenül több pénzzel, hanem kiszámítható szabályozással.

A Restart Hungary kapcsán van nyitottság az új kormányzat felé, bár „most forr ki minden", még jelölik ki az államtitkárokat. A cél, hogy egyszerű, gyors változásokat fogalmazzanak meg, mert „mostani kormányzattól azt elvárni, hogy erre is több pénzt, arra is több pénzt – hát az nem lesz, nincs miből".

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Dudic Dénes fantasztikus józanság dealer" – a név és a titulus pontosan nem rekonstruálható az ASR-hibák miatt, de a kontextusból egyértelmű, hogy egy idézetről van szó, amely szerint „ha az embernek nincsen célja, akkor csak a hedonizmus marad".
  • „Sárospataki Alberttel" – a név így szerepel az átiratban, valószínűleg helyes, de a közéleti referencialistában nem szerepel, így nem ellenőrizhető.
  • „Start Holding nyertét" – valószínűleg „Start Holding Nyrt." (Nyilvánosan Működő Részvénytársaság).
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:16]Tisztelettel köszöntöm önöket a Húzós legújabb adásában a magyar üzleti élet egyik legsokoldalúbb szereplőjét, figuráját, alakját.

[00:00:20]Na majd ezt önök eldöntik, hogyan kell jellemezni őt.

[00:00:24]Szóval őt fogják megismerni.

[00:00:28]Remélem, legalábbis.

[00:00:28]Itt van egy rövid névjegy, és utána egy hosszabb beszélgetés.

[00:00:33]Balok Petya, szoftverfejlesztő, üzletember.

[00:00:38]Az navigációs szoftvergy gyártó cég alapítója, Angyalbefektető, azaz startupokba fektet be.

[00:00:44]A cápák között televíziós műsor szereplője, korábban a Jazzy Rádió Business Class című rádió műsorának egyik műsorvezetője.

[00:00:53]2022-ben több társával megalapította a Start Holding nyertét.

[00:00:58]A cég két fő tevékenysége a vezetők, cégvezetők képzése és a kockázati tőkebefektetés startup vállalkozásokba.

[00:01:08]Restart Hungary néven társaival létrehozta a magyar innovációs és Vállalkozói ökoszisztéma szakmai kerekasztalát.

[00:01:18]Balok Péter, azaz Petya.

[00:01:18]Szia!

[00:01:18]É szia!

[00:01:21]Miért Petya?

[00:01:21]Ennek igazából története van.

[00:01:21]Nekem amikor az NNG-nek a vezérigazgatója voltam, akkor a nagy dilemmám mindig az volt, hogy hogy szólnak nekem a kollégák, ha hülye vagyok.

[00:01:30]cégvezetőként veszünk föl, remélheteg magunknál is okosabb emberek.

[00:01:35]Hát megtelik a cég, ott volt több mint 800 ember.

[00:01:39]És a dilemmám az mindig az volt, a szorongásom az volt, hogy csinálok egy hülyeséget, és senki nem szól.

[00:01:43]És szerintem ez előfordul vezetőkkel, hogy hülyeséget csinálnak, és olyan emberek veszik őket csak körbe, akik nem mernek szólni.

[00:01:53]És arra jöttem rá, hogy Balok Péter úrnak a 800-ként felvett alkalmaz az ott majd nem mer szólni.

[00:01:59]És arra gondoltam, hogy valahogy ezt le kell hozni.

[00:02:03]És akkor így lettem Petya, mert a Petyához oda lehet menni.

[00:02:06]De szóltál a többieknek, hogy mostantól Petyának hívják?

[00:02:08]Nem, ez így ezt az ember, ha próbálja, könnyen beveszik ezt.

[00:02:11]Előtte tigrisnek szólított mindenki.

[00:02:11]Tehát ahhoz képest egy igazi úriidő lett ez, hogy Petya lettem.

[00:02:15]De hogy ezt a közvetlen környezet, ha megszokja, ha ők úgy szólítanak, ha úgy mutatkozom be, akkor gyorsan átveszik.

[00:02:25]És ennek az volt a trükkje, hogy hogy megközelíthető legyek, hogy mindenki érezze azt, hogy hát a Petához valamenjek szólok nekem, Petye, ez mi volt ez a marhaság, amit mondtál?

[00:02:32]És szerencsére elegen odajöttek elégszer ahhoz, hogy ez egy nagyon hasznos eszközöm legyen, mert belülről sosem érezzük, hogy mikor meztelen a császár, ugye, vagy hogy mikor van már nagy baj.

[00:02:45]kellenek azok az emberek, akik mernek szólni, és ezt ezzel tudtam támogatni.

[00:02:49]Te egészen picikodóta szoftvereztél tulajdonképpen Commodor 64, ha jól tudom, a te történetedet, tehát ahogy mindenki ismerkedett vele, te nem csak nyomkodtad, hanem próbálkoztál is rögtön.

[00:03:02]Volt ebben valami olyan megszállottság, ami miatt azt mondták rá, hogy hát ez valami baj van ezzel a gyerekkel?

[00:03:10]Valószínűleg a figyelmemet nagyon tudom fókuszálni, meg nagyon vannak dolgok, amik semennyire nem tudnak lekötni.

[00:03:15]Tehát valószínűleg ez a figyelemzavarnak az az eset, amikor megvan az ultrafókusz.

[00:03:18]Nekem a számítástechnika, az informatika, programozás az nagyon hamar nagyon szenved DM-vel.

[00:03:22]Hát nagyon izgatta az agyam, hogy mit lehet ezzel kezdeni, és bármennyit eltöltöttem volna a számítógépemmel.

[00:03:31]segített az, hogy beteges gyerekkorom volt, nem voltam ez a focizós, rohangálós, sportolós gyerek, ezért ami időt tehettem, és amennyit a szüleim engedtek, annyit a számítógépemmel töltöttem.

[00:03:42]És hát ez az utolsó, most már 42 éve 42 éve vagyok programozó így lélekben.

[00:03:46]Ez elég meghatározó lett.

[00:03:52]Csak, hogy a gépeket emberekre cserélted az elmúlt években, mert most inkább emberek az is.

[00:03:56]Igen, igen, igen.

[00:04:00]Ez megváltoztatott téged?

[00:04:00]Azt gondolom, hogy a karrierem első felében egy nagyon nagy könnyebbség volt az, hogy nagyon már megértettem, hogy hogy gondolkodnak a gépek, hogy működnek a gépek, és velük nagyon jól szót értettem.

[00:04:13]De nagyon frusztrált az, hogy az emberekkel valahogy ez sokkal nehezebb, mert sokkal komplexebbek, meg kevésbé kiszámíthatóak.

[00:04:18]Senki nem azt csinálja, amit mondok, hanem amit ért belőle.

[00:04:25]De aztán rájöttem, hogy ha nagy dolgot akarok csinálni, és nagy hatással akarok lenni a világra, akkor ahhoz csapatra lesz szükségem.

[00:04:29]Akkor ezt nem egyedül fogom tudni megcsinálni, hanem úgy, hogy csapatot építek.

[00:04:33]Úgyhogy ebben volt egy tudatosság, hogy elkezdtem egyre jobban figyelni erre, egyre egyre inkább azon dolgozni magamban, azt fejleszteni, hogy hogy tudok csapatot vezetni, hogy tudok másokra hatással lenni.

[00:04:46]De ezt hogy lehet belülről vezérelni?

[00:04:51]Merthogy ezt tanítani szokták.

[00:04:51]Ez ügyben padokba szoktak beülni emberek, hogy ezt megtanulják.

[00:04:56]Te meg azt mondod, én elkezdtem figyelni rá.

[00:04:56]Hát hogyan?

[00:05:00]Könyveket olvasni, videókat nézni, elmenni tanfolyamokra, beülni, padokba.

[00:05:05]Így van.

[00:05:05]Így van.

[00:05:05]Így van.

[00:05:05]És az egyik nagy felismerésem, hogy ez a kommunikációs képességünk, a beszélőképességünk, a gondolatok átadása, a másokra való hatásunk, ezek nem velünk született tulajdonságok, hanem ezek javarészt tanult képességek.

[00:05:18]Úgyhogy ezzel ahogy elkezdtem foglalkozni, mindig lehet foganátja, mindig egy picit jobb lettem benne.

[00:05:26]Vannak olyan döntéseid, amikre így utólag azt mondod, azt nem kellett volna, vagy tanít vagy tanítod-e ezeket, merthogy ugye könnyebb tanulni valami hibából, mint a sikerből.

[00:05:35]Pers igen.

[00:05:35]És ilyen szempontból szerintem az átok, hogy leginkább tanulni saját hibából tudunk.

[00:05:43]Nyilván volt egy csomó olyan ballépés, amit utána meg tudtam bánni.

[00:05:47]Összességében nem bánom az utam, mert azt gondolom, hogy az utunknak a hibáink is a részei.

[00:05:51]A tanulságainkat azok adják.

[00:05:51]A a nagy pofonok, amiket oszt az élet, azoktól leszünk erősebbek, vagy azok miatt fog legközelebb jobban sikerülni.

[00:06:01]De persze volt jó pár olyan pontja a karrieremnek, ami utólag visszanézve rá tudtam bökni, hogy na ott ott azt az egy pontot, ha máshogy csinálom, akkor lehet, hogy máshová jutok el.

[00:06:09]De szerintem mindannyiunknak megvan, hogy hogy vannak fájdalmas tanulságok.

[00:06:13]Megvan a legmélyebb.

[00:06:18]A legmélyebb.

[00:06:18]És akkor ez nehéz.

[00:06:18]Ez egy és akkor megpróbálok világ virágnyelven beszélni.

[00:06:22]Az egyik nagy történetet, amikor indítottam az életemben, akkor nem szántam arra elég időt, hogy jobban megvizsgáljam, hogy kikkel állok össze, és kikkel alkotunk majd egy csapatot, vagy kikkel állunk össze üzletileg.

[00:06:31]És ennek később nagyon sok kárát láttam.

[00:06:36]Ezt tanítom is vállalkozóknak, hogy egy átlagos sikeres cégtársi státusz, vagy társalapítói státusz, ha jól sikerül a cég, akkor tovább tart, mint egy átlagos házasság.

[00:06:48]Azaz, amikor összeállunk egy cégbe, hogy csináljunk együtt egy céget, akkor akkor ott nem szabad elmaradjon a randi, jó pár randi, ott nem szabad megspórolni azt az időt, amit egy párkapcsolatnál azért megteszünk.

[00:07:01]nem első randjük meg a másik kezét, hanem egy legalább egy pár évet jellemzően együtt töltünk, együtt próbálkozunk, amíg utána azt mondjuk, hogy jó, ez végül is működik, el tudom képzelni, hogy ez még egy évtizedig vagy kettőig menjen a az életemben.

[00:07:14]Na ugyanezt az üzletben nagyon ritkán tesszük meg, és az a jellemző üzletemberként, hogy amikor elindulunk egy vállalkozással, akkor azt azokkal alapítjuk, akik épp akkor ott vannak, akikkel épp együtt ültünk a kocsól.

[00:07:27]Vannak közös érdekek, közös gondolatok, közös tőkét alakítunk ki van.

[00:07:30]Csináljuk.

[00:07:34]És akkor csináljuk, akkor osszuk föl, akkor mi ketten együtt csinálunk egy válatot.

[00:07:37]És ennek a kultúrája Magyarországon nagyon alacsony.

[00:07:37]Nem tanultunk meg, szerintem az iskolarendszer nem tanít meg csapatban játszani, nem tanít meg együttműködni, mert mindenkit külön-külön feletnek külön csináljuk a házinkat, külön írjuk a dolgozatot.

[00:07:50]Ezért aztán amikor így összezárva találjuk magunkat, akkor nincsenek meg az eszközeink, hogy ezt jól csináljuk.

[00:07:59]És ezért nagyon sok cégnél Magyarországon ez egy komoly probléma, hogy a az alapítók elkezdenek együtt valamit építeni, aztán rájönnek, hogy utálják a másikat, vagy nem tudnak együtt dolgozni, és akkor inkább szétrban az egész cég, vagy megcsömörlik valahol a veled ez történt.

[00:08:14]Nekem volt egy ilyen évtizedes nehéz időszakom, amikor amikor egy világcéget építettem, de közben mentek a perek, a zsarolások, a mindenféle kellemetlenkedések a tulajdonosi körben.

[00:08:30]A biztos, hogy sokkal nehezebbé tették ezt az időszakot.

[00:08:30]És motivációban így belülről szerintem többet vitt el belőlem ez az időszak, mint amennyit az ügyfelekre kellett figyeljek, vagy tudtam figyelni.

[00:08:40]Tehát a nagyon sokat kivett belőlem, és így is nagy sztori lehet, de enélkül azért sokkal nagyobb lehetett volna.

[00:08:47]De ebből mi a tanulság számodra, hogy nem állsz össze másokkal, vagy ha összeállsz, akkor az egy laza szövetség, mint amit most alakítottatok.

[00:08:53]Erről majd úgy is beszéljünk két mondatot.

[00:08:57]Én én nagyon hiszek az erős szövetségekben.

[00:08:57]Inkább abban abban változtam, hogy ebben kritikusabb vagyok, jobban átgondolom, hogy ki az, akivel megvan az értékrend.

[00:09:05]Belerakom a munkát az elején, hogy hogy megértsük jobban egymást.

[00:09:10]Ugyanakkor még mindig tudok ebben hibázni, de utána, hogyha hibáztam, akkor tudni kell azt lekezelni is és tovább lépni is.

[00:09:15]A végén ugyanaz maradt mostanra is a a vezérelv, hogyha nagy sztorit akarok építeni, akkor annak azt nem tudom egyedül, és nem csak rólam kell szóljon, hanem úgy kell összerakjak egy csapatot, hogy abban mindenki a saját számítását megtalálja, mindenkinek egyformán, egyformán fontos legyen.

[00:09:34]Talán ez a tanulság.

[00:09:34]Na, ezekről a randikról annyit benne volt a névben is, hogy angyalfektető vagy.

[00:09:40]És hát egyrészt értelmezzük ezt, hogy mit jelent.

[00:09:46]Másrészt pedig hát azt feltételezi, hogy nagyon mélyen nem ismered a másikat, hanem belenézel a szemébe és elhiszed, ami egy ilyen villámszerel inkább, mint egy randi.

[00:10:02]Igen.

[00:10:02]Ez érdekes.

[00:10:02]Az angyal befektetőre szerintem a másik magyar szavunk az valahol a balek.

[00:10:06]Mertogy nagyon egyszerű.

[00:10:06]Tehát ha angyal befektod magad, ez jó.

[00:10:10]Nem azért ügyes balek vagy szerencsés balek.

[00:10:15]A hogyha szeretne valaki angyalbefektető lenni, akkor a recept nagyon egyszerű.

[00:10:19]Az első fele az annyi, hogy odajönnek vadidegenek, akik elmondják az álmukat, és te elhiszed, és adsz nekik pénzt.

[00:10:29]Ehhez amúgy nem kell más, mint sok pénz, amit oda lehet adni.

[00:10:29]A második fele, hogy utána közülük az, aki jól csinálja és ért hozzá, és képes tanulni és fejlődni, az majd felépít egy világcéget, és az odaadott pénzedért lesz egy sokszoros térülésed, akár 10szeres, százszoros, 1zerszeres megtérülésed a befektetéseden.

[00:10:47]És nyilván nagyon kis százalékuk jut majd el a világcégig, de a matek összességében a statisztikák, a saját és a globális statisztikák alapján is ki tud jönni, tehát tud működni.

[00:10:56]De azért az első lépés az az, hogy valakire ránézel, ő elmondja az álmot, és te azt mondod, hogy szerintem ezt meg fogod tudni csinálni, és benyúlsz a zsebedbe, és egy értelmezhető összeget odaadsz neki azért, hogy oké, csináld.

[00:11:15]És ebben szerintem az emberismeretnek nagyobb a szerepe, mint a mateknak, mert az a pont, és ezért hívnak minket angyal, ha befektetenek, az a pont, ahol mi beszállunk, ott még hinni kell.

[00:11:24]Ott még el kell hinni, hogy ez az ember képesse.

[00:11:28]Azaz ott van benne egy kicsit egy ilyen hit a dologban, mert a számok még nincsenek ott.

[00:11:35]A cég még lehet, hogy el se indult, még nincs ügyfele, vagy nincs még árbevétele, vagy még bőven veszteséges, vagy csak egy álom az egész, vagy még csak egy álom az egész.

[00:11:42]És akkor azt tudod csak megnézni, hogy hogy az oké, hogy egy álom egyáltalán egy reális álom-e, lehet-e ilyen cég.

[00:11:49]A másik, hogy kiálmodja.

[00:11:54]Az az ember, aki odajön hozzád róla, elhiszed-e, hogy ő ezt meg is tudja csinálni?

[00:11:58]És egy céget elindítani, majd egy nemzetközi céget felépíteni, az teljesen más sztori, teljesen mást igényel az embertől.

[00:12:04]Elhiszed, hogy ő végig tud ezen menni, és a végére majd ő kinő-e egy iparág vezetőjévé, ő kinő-e egy felnőtt üzletemberré, aki nagyban tud dolgokat csinálni, és nagyban tud gondolkodni.

[00:12:18]És hogy ezen az egész küzdelmes úton lesz-e annyi kitartás, hogy ő bárhogy fáj, végig fog menni.

[00:12:23]Ehhez neked mi kell?

[00:12:23]Vagy láss egy profit, aki most valami újba akar kezdeni, de pontosan tudja, hogy ez hogy működik, hiszen volt már ilyenje valami, vagy egy álmodozó, aki aki az egész életét rá tudná tenni arra, hogy az ő álma megvalósulja.

[00:12:38]Melyiknek hiszel inkább?

[00:12:42]Az a baj, hogy Magyarországon kevés még az a profi, aki már épített fel nagy dolgokat.

[00:12:45]a semmiből, és jön, hogy akkor építene megint.

[00:12:50]Ebből még borzasztó kevés van.

[00:12:50]Pedig igazából Amerikában ez a nagy trükk.

[00:12:55]azért adnak annyi pénzt olyan könnyen induló vállalkozásoknak, mert azokat az induló vállalkozásokat olyan veteránok vezetik, akik már hármat felépítettek és eladtak több 100 millió dollárért.

[00:13:04]Ha ők kezdenek valamit, akkor a befektetők azt mondják, hogy figyelj, ez a srác már háromszor felépítette, megcsinálta, eladta, elhisszük, hogy megtudja negyedszer is.

[00:13:16]És azt mondják, hogy igen, Magyarországon nagyon kevés az ilyen alapító.

[00:13:19]Úgyhogy amit inkább látni kell a az alapítókban, az az, hogy nem csak álmodozni tud, mert azt bárki tud, az ötlet ér a legkevesebbet az egészből, hanem benne van az a végtelen elszántság, hogy akkor is végigmegy az úton, hogyha emiatt egy ideig kevesebbet keres, mintha elmenne alkalmazottnak, többet fog dolgozni, stresszelni fog, lesznek nehézségek, és az szinte biztos, hogy nincs meg nála a a mesterterv, mert nincsen mesterterv, minden ilyen startup olyasmit próbál csinálni, amit még más nem csinál régóta.

[00:13:50]Úgyhogy mindenki olyan olyan területre próbál betörni, ami terület még nem is igazán létezik, azaz valami újat próbál, valami innovatívat.

[00:13:59]Az azt is jelenti, hogy nem tud készreceptje lenni, hogy ebben a hónapban ez történik, utána meg az, utána meg úgy jutok oda, hanem ez nem egy ilyen kiszámítható, mint amikor csodálatos dolog, ahogy elmegy a holdra egy űrhajó, majd visszajön, de a nagy trükk benne, hogy egész jól kiszámítható az a röbbpálya, hogy mikor indult, mekkora erővel, milyen energiával, milyen szögben, hol fog landolni.

[00:14:21]A vállalkozások világában nincs ilyen.

[00:14:25]Ez vadvízi evezés.

[00:14:25]Itt a legfontosabb képesség az az, hogy hogy éli túl a pillanatot, és hogy halad a célja irányába minden egyes lépéssel egy kicsit.

[00:14:37]Ilyenkor te csak pénzt adsz vagy tudást is, tehát a saját tapasztalatodat be tudod-e csatornázni az ő vállalkozásába, és akarod-e?

[00:14:46]A az elején ebből sokkal többet tudtam végezni.

[00:14:46]Onnan kezdtem ezt a az angyal karrieremet, hogy az elején csak mentoráltam indulóvállalkozókat, tehát csak a tudásommal segítettem.

[00:14:56]De aziszem volt, aki mondta, hogy hát egy kis pénz is jó lenne ahhoz, hogy tudjunk gyorsabban haladni.

[00:15:00]Nem 100-b.

[00:15:00]Hát akkor beszálltam.

[00:15:03]Mostanra több mint 110 ilyen indulóvállalkozásba fektettünk be a 110.

[00:15:10]Igen, mert a csapatommal mennyit tudnál elsorolni belőlük?

[00:15:10]Tehát mennyire vagy mennyire mennyire vagy képben egyáltalán?

[00:15:15]110 vállalkozás.

[00:15:19]Igen.

[00:15:19]Ez a nehéz, hogy most már van egy csapatom, aki ezeket a döntéseket is hozza.

[00:15:22]Én én megfigyelő támogatóként segítem a munkájukat.

[00:15:22]Szerintem olyan 80-90-et fejből meg tudnék szépen sorban nevezni, tehát a nagy részüket ismerem, többségükkel találkoztam, de vannak olyan olyan befektetéseink is egy amerikai orvosi technológiai cégben, ahol még csak nem is találkoztam a cég vezetőjével, csak prezentációkat láttam, meg hívásokban voltam, de még nem még nem ismerjük egymást.

[00:15:46]Úgy azért arra arra törekszünk mi, hogy amikor befektetünk valahova, akkor ott az első egy-két év az az érzékeny időszak, amikor még javarészt mi vagyunk és pár másik angyal befektető, ott igyekszünk, amennyit tudunk segíteni, de aztán ahogy nőnek fel ezek a cégek, újabb és újabb befektetőik lesznek.

[00:16:06]Idővel majd lesz neki százszor annyi pénzt fektet be, mint amit mi az elején.

[00:16:11]És akkor nyilván az ő szava már többet ér, az ő tapasztalata arról a szintről fölfelé többet ér.

[00:16:19]Úgyhogy a szerepünk az folyamatosan csökken, de viszonylag sok cégünkkel van olyan kapcsolatom, hogy ha baj van, hívnak.

[00:16:24]Ha valami nagy, jó dolog történik, akkor hívnak.

[00:16:28]Szoktunk néha beszélni.

[00:16:32]Ebben a kudarcok is benne vannak abszolút.

[00:16:35]Tehát, hogy ugye vannak olyan remények, amik aztán nem jönnek be.

[00:16:35]Abszolút ez lehet, hogy nem is ők tehetnek, ti tehettek róla, hanem a piac valahogy nem a piac, a világ nem arra fordult.

[00:16:44]Az az érdekes, hogy minden ilyen cég az valamint a jövőben akar csinálni.

[00:16:48]És ha a jövő nem arra fordul, mert jön-e egy iráni háború, vagy jön-e egy vámháború, vagy jön egy bármi, egy másik, egy újabb technológia, ami még jobb, mint amiről elke, amit ők elkezdtek használni, akkor lehet, hogy egyszerűen okafogyottá válik.

[00:17:02]vagy kiderül, hogy amire ők gondoltak, hogy ez majd mindenkinek kell, az mégse kellett mindenkinek.

[00:17:09]Tehát egy csomó minden történhet.

[00:17:13]Az a statisztika, hogy az olyan cégek, amik kapnak egyáltalán ilyen angyal befektetést, nekik is legalább a felük csődbe fog menni.

[00:17:17]Még onnan, hogy megnéz kiválogattuk, biztos, hogy ilyesmi lesz nálunk is hosszú távon a statisztika.

[00:17:27]Efelé közeledünk.

[00:17:27]Neked kik a tanácsadóid?

[00:17:27]És milyen ügyekben kérsz tanácsot?

[00:17:30]Főleg a csapatom az, akik ahol nekem az az alapelvem, hogy legyenek a körülöttem levő emberek nálam okosabbak, és akkor nagy baj nem lehet.

[00:17:40]Nem.

[00:17:40]A ehhez talán még egy gondolat a csapathoz, és akkor visszatérek a tanácsadokra.

[00:17:45]Az egyik nagy felismerésem az volt, hogy én egy csomó mindenben béna vagyok.

[00:17:50]Amikor még ifjú cégvezető voltam, akkor azt gondoltam, hogy én egy szuper céget akarok építeni, egy világcéget.

[00:17:58]Ehhez nekem mindenben tökéletesnek kell lennem.

[00:17:58]És ezt vártam el magamtól, hogy mindenhez mindenhez nagyon értsek és mindenben tökéletes legyek.

[00:18:06]És ez nem sikerült és rájöttem, hogy vannak dolgok, amikben én én egyszer nem tudok jó lenni, mert például adminisztrációtól megőrülök, vannak dolgok, amik egyszerűen ösztönösen nem érdekelnek, nem izgatnak, vagy elfelejtem őket, vagy untatnak, vagy vissza a gyerekkorhoz, hogy fókuszálsz valamire, de az összes többi hagyjanak.

[00:18:25]Összes többivel hagyjanak békén.

[00:18:25]És ilyen szempontból a nagy felismerésem az volt, és ez ez számomra rengeteget adott, hogy nem egyedül kell nyerni a vállalkozások világában.

[00:18:34]Nem egyedül felelünk, nem egyedül kapunk osztályzatot, nem úgy, mint a suliban bármikor.

[00:18:42]Csak az a kérdés, hogy az a csapat, amivel együtt versenyzünk, az milyen jó.

[00:18:46]És ez ebbe belefér az, hogy én valamiben szuper jó vagyok, és egy csomó dologban vagyok ultra béna, de olyan csapattagjaim vannak, akikkel kiegészítjük.

[00:18:55]És ebbe az is belefér, hogy valakit most nyilván ez már nem jelen idő, de a múltban megfizettél jobban, mint ahogy te kerestél az adott üzlettel, merthogy rá volt konkrétan szükséged.

[00:19:06]Abszolút ilyen is van.

[00:19:06]Illetve hát a a másik, hogy nagyon sokszor én igyekszem egyenrangú félként kezelni a csapatot, egyenrangú fizetéssel, vagy egyenrangú juttatási csomaggal.

[00:19:18]És amián még fontosabb, annak a felismerése, hogy olyan embereket gyűjtöttem magam mellé, akik abban szuper jók, amiben én béna vagyok.

[00:19:28]És akkor így jól megférünk egymás mellett, mert az, hogy az, hogy rájuk hallgatok, vagy megkérdezem őket, hogy szerintük mit kéne, az nem az az egómat sehogy nem bántja.

[00:19:38]Azzal teljesen együtt tudok élni.

[00:19:38]Hát hiszen azért vannak ott, azért vannak ott, mi illetve együtt építünk valamit, amihez kell, az ő szupererejük, meg az én szupererőm, meg a harmadik, meg a negyedik, meg a nyolcadik embernek a szuperereje.

[00:19:49]És ilyen szempontból szerintem valahogy ha ezt megtaláljuk, hogy nem egyedül nyerünk, sokkal egyszerűbbé válik egy ilyen befektetőről, mint te vagy, az embereknek van egy képük.

[00:20:02]Hát ráadásul vannak olyan ismérvei a magyar közéletnek, amely alapján igen, nagyon könnyű odapasszítani hozzá a jachttot, a magánrepülőt és a nem tudom a tihanyi belső tó kiprivatizálását.

[00:20:17]Nagy lábon kell ahhoz élni, hogy hogy hiteles legyél?

[00:20:22]Szerintem pont, hogy nem.

[00:20:22]Én azt gondolom, hogy a 10 milliós strandpapucsot az veszi meg, aki nem munkával kereste a pénzét.

[00:20:31]Én aki vállalkozót ismerek, és sokra vitte, ők sokkal, hogy mondjam, sokkal spúrabbak a pénzükkel, sokkal többre értékelik a pénzüket, sem mintogy hülyeségre költsék el.

[00:20:45]És a a nagy az szerintem egó probléma.

[00:20:51]A van egy ilyen összefüggés, Dudic Dénes fantasztikus józanság dealer mondta, hogyha az embernek nincsen célja, akkor csak a hedonizmus marad.

[00:21:01]hogyha nem érti, hogy nem szereti, amit csinál, nincs vele célja, de tud vele sok pénzt keresni, és legyen ez korrupció, vagy legyen olyan üzlet, ami ami valahogy nem hasznos a világnak, akkor csak egy dologba tudja kiélni magát, hogy egyre hedonistább és egyre egyre extrémebb dolgokat vásárol meg, vagy enged meg magának, és akkor ez nyilván a a egy csomó mindent be tud hozni.

[00:21:25]Én meg azt gondolom, hogy én mindig tudom, hogy miért küzdök a világban, mi az a változás, amit szeretnék.

[00:21:33]Mindig van egy ilyen önmagamon túlmutató célom, ezért fel se merül, hogy jaktot vegyek.

[00:21:38]Hát abból a pénzből hány startupot lehetne segíteni?

[00:21:44]Na jó, de miért benne van a 110.

[00:21:44]után a 240.

[00:21:44]startupot elindítani?

[00:21:50]Mi értelme van jachttal rendelkezni?

[00:21:50]Ez egyébként egy jó kérdés.

[00:21:50]Tehát a a startupokról csak annyit, hogy amért a 107 a 200 is jobb, mert többet tudunk segíteni, mert többet tudunk hozzájárulni a Ezt te úled meg, hogy segítesz.

[00:22:03]Aha.

[00:22:06]Ez fontos.

[00:22:06]Tehát, hogy nem azt nézed, hogy mennyi a profit, mert majd az a vége, hanem az elején azt nézzük meg, hogy lehet-e belőle valami jó.

[00:22:13]Így van.

[00:22:13]Csak olyan cégekbe fektetünk, amiből szeretnénk, hogy több legyen a világban.

[00:22:17]a olyan dolgokba fektetünk, amiről elhisszük azt, hogyha ebből több lesz a világban, akkor egy jobb lesz, akkor jobb lesz a világ is.

[00:22:22]De mellette persze ott van bennünk az is, hogy nyilván akarunk rajta pénzt keresni, de hogyha befektetünk egy cégbe, az egyik szempont az az, hogy büszkék leszünk-e rá, ha sikerül neki.

[00:22:36]A másik szempont az, hogyha minden bejön, akkor meg tudja-e százszorozni a betett pénzünket.

[00:22:40]És nyilván nem jön be mindig minden, és nem fogja mindegyik megszázászorozni a pénzünket, de ez a kettő egyszerre igaz, hogy anyagilag is és erkölcsileg is nagyon elégedett lennék, ha bejönne innen ám annak az alapítónak, akkor azt csináljuk.

[00:22:58]És ez ilyen szempontból szerintem a a befektető az nem elvesz valamit.

[00:22:58]A befektető és a vállalkozás szerintem jó esetben építi a világot maga körül.

[00:23:03]És ebben szerintem most egy nagyon izgalmas úgy tanulási út elején állunk, mint társadalom, mert szerintem a világunknak az egyik alapelve, hogy egészen addig nem történik benne semmi, amíg oda nem jön valaki, aki megálmodik egy új dolgot, aki utána pénzt, munkát kockáztat, aki beleáll, hogy ott történjen valami a semmi helyett.

[00:23:28]Na, ők a vállalkozók, és szerintem egy országot a vállalkozók építenek.

[00:23:33]És ilyen borzasztó, de hogy Magyarországon egy egy csomószor azt láttuk az utóbbi évtizedekben, hogy hát vannak olyan vállalkozók, akik nem éppen építik, hanem széthordják az országot, de közben tudjuk, hogy ott van több 1000er és több 1zer vállalkozót ismerek, aki és valószínűleg több 10000 vagy 100z vállalkozó, aki pedig lelkesen becsülettel építi az országot, és közben a vállalkozását is építi, és munkahelyeket teremt, és adót fizet, és újabb terméket vagy szolgáltatást nyújt, amit ő jobb lesz a világ.

[00:24:05]És én nekik drukkoltam, és most én azt remélem ebben az új világban, hogy egy picit kevesebb lesz az országát széthordó vállalkozó, és egy picit több fény jut majd azoknak, akik építik.

[00:24:19]Ennyit a jachttokról.

[00:24:19]Ennyit a jachttokról.

[00:24:19]Nekem az ilyen luxusórák, luxus autók, jachtok.

[00:24:22]Mi a legnagyobb luxus az életedben?

[00:24:29]Legnagyobb luxus.

[00:24:29]Szeretek utazni.

[00:24:34]Nagyon szeretek új helyekre menni.

[00:24:34]Jellemzően turistaosztályon utazunk, mert akkor mindent visszaszámolunk.

[00:24:40]Nekünk két mértékegységünk van otthon a családban.

[00:24:44]Mindent át lehet számolni ázsiai útra, meg mindent át lehet számolni befektetett startupra.

[00:24:49]És akkor a tudjuk úgy számolni, hogy hűha, ez három út lenne, vagy tudjuk azt mondani, hogy húha, ez az összeg, egy egy jaktta az több 1000er startup befektetés lenne.

[00:25:01]Na jó, de ezt a gyerekkel hogy tudtad megbeszélni, hogy hát figyelj, az van, hogy ez most két startup, úgyhogy hagyjuk.

[00:25:12]Hihetetlen normális gyerekeim vannak ilyen szempontból.

[00:25:12]Mind a három lányomra büszke vagyok, hogy egyik se hord luxus márkákat, egyik sem egyiknek sincs gyémánt akármilyen.

[00:25:21]Mindegyik normális, átlagos, emberi módon viselkedik, ahogy ez szerintem lehetne gyémánt akármijük.

[00:25:31]Nem, mert nem veszem meg nekik.

[00:25:31]Na jó, hát úgy értem.

[00:25:35]Persze.

[00:25:35]Ja, de hogy anyagilag persze, tehát hogy hogy egyébként megkívánhatták, hogy ott van az a borzalmas drága.

[00:25:38]Igen, igen, igen.

[00:25:42]Vagy járhatnának talpig divatmárkában, de ők sem igénylik, és én sem így neveltem őket.

[00:25:47]Mennyire lógsz ki a korunkbeli vállalkozók közül ezzel a gondolkodásmóddal, vagy másképp kérdezem, van körülötted már egy olyan vállalkozói csapat, amelyik ugyanígy gondolkodik?

[00:25:58]Van egy azért nagyon sok nagyon jó vállalkozó van az országban, amit néha nem is látunk, de éves szinten több 1000er vállalkozó jön hozzánk tanulni, akiket oktatunk modern technológiákra, modern pénzügyekre, marketingre, értékesítésre a Start Akadémiánál.

[00:26:14]És mellette pedig benne vagyunk a bizalmi körben, ahol ahol lassan 1000 vállalkozó jár össze, hogy egymástól tanuljon.

[00:26:23]És azok a típusú vállalkozók, akik tanulni akarnak és fejlődni akarnak és jobb céget vezetni, ott nem merül fel a 10 milliós strandpucs.

[00:26:33]Milyen érdekes ez.

[00:26:33]De tényleg és hogy van van egy ilyen alternativ meg tudná venni a 10 milliós strandpapucsot, de hát abból a pénzből tudna egy új gépet, vagy egy új állást, vagy egy új üzletet, vagy egy valami mást is csinálni.

[00:26:44]Igen.

[00:26:44]És ez a különbség, amit mondtál, hogy nem megkereste a pénzt, hanem lett neki.

[00:26:51]Igen.

[00:26:51]És innentől kezdve szerintem aki lopta, az máshogy költi, mint aki megkereste.

[00:26:55]Most van egy vállal nem vállalkozás, egy kezdeményezésetek, amelyik sok-sok szervezetnek a közös összefogása valami jobbért.

[00:27:08]Igen.

[00:27:08]Ö ezt például minek csináljátok?

[00:27:08]És mit reméltek tőle?

[00:27:12]Akkor beszéljük is meg, hogy ez micsoda.

[00:27:15]Jó, a napokban indítottuk el hivatalosan a Restart Hungary nevű új kezdeményezést.

[00:27:21]Sárospataki Alberttel ültünk össze, azon gondolkodtunk vele, az volt a felvetésünk, hogy hogy változik a politika.

[00:27:26]Az most már látszik.

[00:27:30]mindenki tele van reménnyel, hogy hátha akkor ez a politika, ez ez egy befogadóbb, nyitottabb politika lesz, és egyelőre egyelőre nagyon reményteljes minden.

[00:27:39]És arra gondoltunk, hogy hú, de jó, akkor majd ez a politika szakpolitikai szinten nyitott lesz, hogy egy-egy területnek a problémáit majd meg akarja oldani.

[00:27:47]Csak a másik oldalon meg ott ül egy szakma, aki meg képtelen megfogalmazni, hogy mit akar.

[00:27:52]És arra gondoltunk, hogyha így a csak a mi kis startup ökoszisztémánkban megkérdeznének 10 véletlenszerűen választott vezetőt, hogy mik fájnak, akkor nagyjából ugyanazokat mondaná el.

[00:28:05]És ha megkérdezék, hogy oké, akkor ezt hogy oldom meg, akkor arra kapnának 10 embertől 20 választ, és akkor szerintem a politika van egy pont, amikor azt mondja, hogy na jó, hagyjatok, hagyjatok békén.

[00:28:16]Igen.

[00:28:16]Csináljuk azt, ami egyszerű.

[00:28:16]majd akkor én megmondom, hogy mi legyen.

[00:28:19]Igen.

[00:28:21]És arra gondoltam, hogy egy új politika, ahol jobban állnak majd szóba a szakmákkal vagy a a piaciérdekkel, az igényelne egy újfajta struktúrát, hogy jussunk el odáig, hogy egy szakma önmagát tudja annyira megszervezni, hogy legyenek olyan dolgok, amikben egyet tudunk érteni.

[00:28:39]És nem kell mindenben olyan sose lesz magyarok vagyunk.

[00:28:43]Van ez a mondás, hogy két magyar, három vélemény, négy sértődés.

[00:28:47]Tehát, hogy ez az alap kultúránk onnan indulunk, de hogy el tudjuk-e azt érni, hogy amiben úgy egyet tudunk érteni, azt mindannyian együtt mondjuk ki, egyféleképpen mondjuk el, a írjuk alá mindannyian és oda tudjuk adni a szakpolitikának, hogy nézzétek, a startup ökosisztémának ez a ez a 60 szereplője azt mondja, hogy szerintük, ha ezt így csináljátok, az jó lesz.

[00:29:08]Ha máshogy csináljátok, akkor majd szívetek De vagytok már itt, tehát megvannak már ezek az alapvetések?

[00:29:14]Van most ott tartunk, hogy van 70 körüli szervezet, aki már ebben aktívan részt vesz.

[00:29:20]Több nagy érdekképviseleti szerv.

[00:29:20]Van 50 körüli ötlet, amin elkezdődött a közös munka, hogy melyikben tudunk egyetérteni, melyikben nem.

[00:29:28]Ö elkezdődött ezeknek az egyeztetése, és a következő hetekben akarjuk azt elérni, hogy az első kidolgozott törvényi szintű javaslatok, szöveges javaslatok, azok elkészüljenek, amiket utána alá tud írni a tudsz mondani ilyen csomópontokat, hogy el tudjuk képzelni, hogy igazából min töritek a fejeteket.

[00:29:48]A az egész szakmának az egyik nagy kinya az, hogy a covidnál minden ország megijedt egy picit, hogy hűha, még még csak szájmaszkunk sincsen, meg fertőtlenítőszerünk sem.

[00:30:00]Ezért nagyon sok országban megszigorították azt, hogy hogy tud külföldi befektető befektetni, vagy céget vásárolni.

[00:30:05]Magyarországon is ez történt.

[00:30:10]Aztán évről évre tekertek rajta egyet.

[00:30:10]Egészen odáig, hogy ma már, ha egy nemzetközi vevő venne vagy befektetne egy magyar cégbe 350 millió Ft értékhatár fölött egy informatikai vagy oktatási, vagy egy szolgáltató cégbe, akkor szinte biztos, hogy két külön engedélyt kell hozzászereznie, két külön helyen kell jóvá hagyják azt, hogy ő egy ilyen céget vehet.

[00:30:36]Például ezt FDI szabályozásnak hívják, és az utóbbi években ez arra lett felhasználva, azért lett szigorítva, hogyha jön egy vevő, venne egy céget, akkor arról szólnia kell ugye az államnak az megnézés.

[00:30:51]Ha úgy dönt, hogy ez inkább valamelyik ismerősének lenne jó, akkor nemet mond erre a tranzakcióra egy fél év után, ezzel megüzeni a magyar cégnek, hogy hát ezt nem fogod tudni eladni, de van egy kiváló ötletem.

[00:31:03]van egy kiváló ötletem, hogy vég egy kicsivel olcsóbban van rá egy nagyszerű vevőm.

[00:31:07]És ilyen visszaélések remélem, hogy fel lesznek ezek derítve, de ilyenekről én tudok, amik történtek.

[00:31:16]És nyilván ez a state capture, ez a gazdaság elfoglaló hadműveletnek egy pillére tudott lenni ebben a formában.

[00:31:22]Ugyanakkor mit jelentett ez a mi szektorunknak, a startup ökoszisztémának?

[00:31:26]Ki az az épelmélyű befektető, aki egy olyan országba befektet egy cégbe, ahonnan azt a céget majd nem lehet eladni, csak az állam maffia jóváhagyásával, ki fog oda pénzt tenni.

[00:31:40]És sajnos ez meg is valósult.

[00:31:40]Emiatt az ilyen jellegű befektetések leestek a padlóra.

[00:31:44]A nemzetközi befektetők magyar cégekre azt mondák, hogy hát ha magyar, akkor oda nem fektetünk.

[00:31:49]És ez kinyírja a szektort.

[00:31:53]Pedig amúgy az, hogy befektet egy külföldi, befektet egy magyar cégbe, az a legjobb dolog, ami történt.

[00:31:57]Hozza a kapcsolatrendszerét, hozza a piaci tudását, segít felépíteni egy céget, segít eladni egy céget.

[00:32:02]És a legjobb az lenne, hogyha sok befektető sok pénzt keresne a magyar cégeken, mert akkor még többet fektetnének be ide, még több tudást kapcsolatrendszert hoznának ide.

[00:32:16]Na most ebben a szakmában mindenki egyetért, hogy ez a szabályozás így akadályoz minket, de hogy ebben legyen egy közös megfogalmazásunk, hogy oké, akkor mi legyen eh helyett, vagy hogy lenne ez jó.

[00:32:25]Na, ezen küzdünk most, hogy ezt is össze tudjuk hozni, mert szerintem könnyebbé tesszük a politika dolgát, hogyha le tudjuk tenni az asztalra két dolgot.

[00:32:33]Az egyik, hogy mi az, ami szakmailag helyes.

[00:32:37]A másik, ami szerintem egy új kihívás lesz ezzel a kormányzattal, hogy mi az, ami mögé a társadalom is fel tud sorozni.

[00:32:41]Azaz meg kell tudjuk majd ezeket a szakmai javaslatokat a tágabb társadalomnak is mutatni.

[00:32:51]el kell tudjuk magyarázni egy-egy véleménycikkben, egy-egy interjúban, egy-egy tévszereplésben, egy TikTok videóban, hogy a társadalmi egyeztetés is valami módon megtörténjen.

[00:33:06]Hosszútávon én azt gondolom, hogy hogy ha minden jól megy, akkor majd olyan országban fogunk élni, ahol lesz szakmai egyeztetés, társadalmi egyeztetés.

[00:33:09]Mi ennek akarunk elébe menni azáltal, hogy ezért a szakma is tegyen valamit.

[00:33:14]Ugye ez egy nagyon izgalmas kérdés, mert hogy idáig az volt az ideológia amögé rakva, amit elmondtál, hogy hát nemzeti kézben tartjuk a nemzeti vagyont és magyar oligarchák legyenek, és ne külföldiek a mi oligarcháink.

[00:33:27]Ezzel szemben te azt mondod, hogy ez a fejlődés gátja, a kilépés lehetetlenítése, a tőkebevonzás reménytelensége.

[00:33:37]Így van.

[00:33:37]Tehát, hogy hogy ez az út, ez nem vezet ilyen módon sehova.

[00:33:40]Ha ha a statisztikákat nézem, akkor az látszik, hogy Magyarország működő tőke bevonzásban szuper jól teljesített, de ez nagyon koncentráltan egyedi kormánydöntések mentén gyártó cégek autóipar akkumulátorgyár köre.

[00:33:56]Igen.

[00:33:56]Viszont ez az alacsony hozzáadott értékű külföldi befektetés, és ott is sajnos nem is tudjuk a részleteit, de amiket Kapitány István is mondott adatokat, hogy 100-150 millió Ftot költöttünk el egy darab gyári munkahely megteremtésére, ami egy soha meg nem térülő befektetése az országnak.

[00:34:17]Ráadásul most már voltak olyan kihelyezett állami források, amelyek már azt sem ígérték, hogy ott munkahely teremtődik.

[00:34:28]Meg nem is biztos, hogy magyar embereknek teremtődtek ezek a munkahelyek, mert importmunkaerővel is töltötték fel.

[00:34:32]Közben a magas hozzáadott értékű területeken, mint amilyen a startvilág is, de a kutatási területek, egy csomó terület van, ahol ahol sokkal több adót fizet be minden egyes ember, mert magasabbért kap, és nagyobb az érték, amit teremt.

[00:34:47]Ezeken a területeken pedig elijesztették a tőkét.

[00:34:51]És az a baj, hogy ez nem az a baj, hogy jöttek be gyári munkahelyek, mert a több munkahely az mindig jó.

[00:34:56]Amúgy az a baj, hogy közben azt mondtuk a fiataloknak, hogyha te szellemi munkát akarsz, nagy hozzáadott értékű munkát akarsz végezni, hát húzzál el nyugatra.

[00:35:06]Ha gyári munkás szeretnél lenni, olyat teremtünk neked.

[00:35:11]És ez a balans szerintem a baj.

[00:35:11]Az az nem baj, hogy lesznek gyári munkák is.

[00:35:16]Legyen minél több munkahely, mindenkinek legyen munkahely, legyen verseny a munkaerőpiacon a a dolgozókért, de nagy hozzáadott értékű munkákkal tudjuk az országot emelni.

[00:35:25]a kis hozzáadott értékűekkel csak megtámasztani.

[00:35:30]Tulajdonképpen politizálsz ezekkel a gondolatokkal, bár te nem szoktál nyilvánosan.

[00:35:38]Nem szoktam.

[00:35:38]Ez egy ez egy befektetői óvatosság, nem csak rád jellemző.

[00:35:41]Ugye mondod, hogy egy csomó kiváló befektető van, akiket nem ismer a nyilvánosság.

[00:35:45]Hát ez az óvatosság miatt van.

[00:35:45]Igen.

[00:35:45]Hát nyilván egy lopakodó üzemmód is.

[00:35:51]És a másik szerintem magánszemélyként lehet politikai véleményem, de cégvezetőként jobb, ha nincs.

[00:36:00]Veszélyes.

[00:36:00]M 2012-ben üzenték meg először, hogy veszélyes.

[00:36:05]Az hogy szólt?

[00:36:08]Hát, hogy nem baj lenne, hogyha egy ilyen szépen prosperáló céggel gondok lennének, csak azért, mert a vezetője posztolgat.

[00:36:13]Na mindegy.

[00:36:13]Ebbe nem akarok belemenni.

[00:36:18]De hát azért ez izgalmas ebből ebből mi következett számodra?

[00:36:22]Abbagtad a posztot letöröltem letöröltem az összes politikai témájú posztomat.

[00:36:25]Azóta nagyon nehezen, de legtöbbször megállom, hogy politikáról nagyon keveset vagy szűk körben, de szerintem az a fele, hogy egy normálisan működő országban egy cégnek, egy művésznek nem kell politikai üzenete legyen, nem kell párt szimpátiát kifejezzen.

[00:36:41]Én ebben hiszek.

[00:36:41]Egy cég az ne politizáljon.

[00:36:46]Ezt én még megfejelném azzal, hogy de ha teszi, ne legyen baja belőle.

[00:36:50]Így van.

[00:36:50]Ez biztos.

[00:36:50]Ez biztos, hogy hiányzik hozzá, hogy a politika ne legyen, tehát politikai állásfoglalás ne legyen veszélyes.

[00:36:59]De ami ennél rosszabb, hogy hogyha túlpolitizálódik egy társadalom, akkor akkor nem csak politikai állásfoglalás válhat veszélyessé, hanem akár egy társadalmi ügy melletti kiállás is.

[00:37:08]Például mi NNG-ként annak idején csatlakoztunk a Nyitottak vagyunk mozgalomhoz, a ahol azért küzdött akkoriban több startup, majd egyre több cég, hogy a a nemi identitás miatti megkülönböztetést a munkahelyeken eltöröljük.

[00:37:26]Ez egy nagyon egyszerű nagyon egyszerű ügy, és szerintem egy nagyon pozitív társadalmi ügy, de hogy van az a pont, ahol a politika ebből is politikát csinál, és már már ebben sem foglalhat állást egy cég.

[00:37:39]És nekem a bajom az az, hogy egy cég hadd döntse el, hogy milyen témákban akar állást foglalni.

[00:37:47]Szerintem az, hogy melyik pártra szavazzunk, azt semmiképp ne egy cég akarja megmondani, vagy egy cégvezető.

[00:37:52]Az szerintem nem egészséges, de nyilván ráadásul kinek kinek a magánüge.

[00:38:00]Így van.

[00:38:00]Ez magánügy.

[00:38:00]Ugyanakkor meg az, hogy egy ügy mellé oda tudjon állni egy cég, és azt mondja, én egy olyan világban szeretnék élni, ahol nincs megkülönböztetés, ahol a tehetség bárhonnan jöhet, ahol esélyt adunk mindenkinek, abban meg én nagyon hiszek, hogy ilyen világban szeretnék élni, és ezért szoktam néha szót emelni.

[00:38:17]Ugyanakkor és ez a befektetői szakma amúgy nálam sokkal óvatosabb.

[00:38:23]Én egy kicsit aktivista vagyok, de ez azért van, mert forrófejű vagyok, és nagyon erős az a vágyam, hogy egy jobb ország épüljön körülöttünk, és amit tudunk, ezért tegyünk meg.

[00:38:36]A te közéleti szerepedet, az, hogy a cápák miatt a tévénnyilvánosság ismerté tett, az mennyire befolyásolta?

[00:38:41]Egyáltalán a saját karakteredet mennyire változtatta meg?

[00:38:46]Azt remélem, hogy nagyon nem.

[00:38:51]Igazából a ahogy én ezt megéltem, hogy nekem mindig vannak ilyen nagyobb dolgaim, nagyobb ügyek, amikben szeretném, hogy menjen előre a világ.

[00:38:55]És ebből én annyit éltem meg, hogy nekem most mikrofont adott az élet, és hogy ez egy szerencsés dolog, mert abba a mikrofonba mondhatok olyan dolgokat, amik nekem fontosak.

[00:39:07]Ez megint tudatos volt, vagy tudatossá próbáltad tenni?

[00:39:12]Volt benne, volt benne tudatosság.

[00:39:12]A amikor felkértek, Máté Kriszta felkért, hogy a cápák közöttben lennék-e én az egyik szereplőm, akkor azonnal mondtam neki: "Igent, ismertem ennek a brit és amerikai verzióját, és azt gondoltam, hogy ez fantasztikus."

[00:39:27]Azt nem nagyon hittem el, hogy Magyarországon bárkit érdekelni fog a befektetés, az üzlet, a százalékok, az üzleti modellek, az áfa.

[00:39:36]meglepő módon az egész világon, Magyarországon lett népesség arányosan a legnézettebb ez a műsor.

[00:39:42]Tehát, hogy úgy tűnik, hogy ebben tévedtünk.

[00:39:46]A másik oldalról az jutott eszembe, hogy ez milyen klassz lehetőség, mert milyen jó lenne, hogyha meg tudnám mutatni amivel foglalkozom, pont a startup befektetéseket, pont ezt a világot minél többeknek.

[00:39:59]És hogyha ezt meg tudjuk mutatni, akkor egy ilyen kis önzőcél megfogalmazódott, hogyha erre figyelek, akkor lehetne, hogy erről én jussak eszébe embereknek, amikor ez a téma feje, hogy startupok meg angyalbefektetés, akkor valahogy én legyek az első asszociáció, ezért elkezdtem erről aktívabban kommunikálni, mint mások.

[00:40:19]Azért mi jutott eszedbe?

[00:40:19]Például amikor megüzenték, hogy jó lenne csendben maradni inkább, hogy elmész.

[00:40:24]többször eszembe jutott az utóbbi évtizedekben, ami ami szerintem ott lapult mindenkiben, főleg a vállalkozói rétegben, hogy ami szerintem a máshonnan fogom meg, ami szerintem a magyar gazdaságnak az egyik legnagyobb kézifékelet, az nem is az objektív valóságunk, hanem a szubjektív valóságunk.

[00:40:49]Van egy ilyen felmérés, ez a GEM Report.

[00:40:49]megkérdezték 55 országban a vállalkozókat, hogy mennyire érzik például támogatónak a környezetüket arról, hogy ott vállalkozást indítsanak.

[00:40:59]És Magyarország az utolsó előtti lett a tavalyi évben.

[00:41:05]Irán mögöttünk volt eggyel, de Ukrajna több hlyel volt előttünk tavaly a háború közepén.

[00:41:10]És szerintem objektíven nem volt annyira rossz vállalkozni Magyarországon, mint ahogy megéltük.

[00:41:21]mint amilyen érzés volt vállalkozni.

[00:41:21]És ez nagyon összefügg a jövőbe vetett hitünkkel, azzal, hogy elhisszük-e, hogy ez az ország jó irányba halad, elhisszük-e, hogy a cégem még az én cégem lesz öt év múlva, hogy megéri beruházzak, mert ha beruházok, akkor egy jobb cégem lesz jövőre, meg azután is, és még 10 év múlva is az enyém lehet ez a cég, és még 10 év múlva is folyamatosan fejlődni fog.

[00:41:45]És ez a jövőbe vetett hit, szerintem ez csökkent le a béka feneke alá.

[00:41:50]És én azt remélem, hogy most egy picit ez az, amiben a legtöbbet várom, és valószínűleg ennek önmagában nagyobb hatása lesz még a hazahozott EU pénzeknél is, hogyha sikerül a jövőbe vetett hitet visszaépítsük.

[00:42:04]Volt olyan ismerősöm vállalkozó, aki azt mondta, hogy nem akar tovább nőni, mert nem akar feltűnni, mert ha feltűnő lesz, akkor elviszik a cégét.

[00:42:11]Igen.

[00:42:11]És ezt egy-két milliárd köré húzták be a legtöbb vállalkozók.

[00:42:15]Ismerek, akinek több cége volt, de mindegyik ilyen mindenféle rej rejtőző struktúrán keresztül, hogy ki ne derüljön, hogy az övé.

[00:42:23]Volt, aki azt mondta, hogy nem akar több árbevételt, mert akkor ki fog lógni, és akkor el fogják kérni a cégét.

[00:42:27]És voltak ilyenek, akiknek elkértek a cégét.

[00:42:32]Ilyen példákat is ismerek személyesen, de ez egy teljes gazdasági féket is okozott, mert nagyon sok kisvállalkozó azt mondta, hogy dehogy leszek én középvállalkozó, vagy középvállalkozó mondta azt, hogy dehogy ruházok be, meg fektetek be újra, hogy nagy vállalkozóvá nőjek, mert akkor felkerülök egy radarra, bekerülök egy ilyen erőtérbe, és abból bajom lesz.

[00:42:51]De ez összességében azt jelenti, hogy a a vállalkozók maguk a fékpedált nyomták a gáz helyett, nem ruháztak be, nem forgatták vissza a pénzt, nem fejlesztették a cégüket.

[00:43:05]És ennek az egyik legegyszerűbb hatás amúgy az infláció, mert ha nem bővül a termelékenység, a produktivitás, akkor nem lesz több áru.

[00:43:14]Úgyhogy a magasabb pénzből nincs mit megvenni, ezért drágulni fog minden.

[00:43:18]Ezért értéktel hát meg a pangó gazdaságrásdanódás GDP adatokat éveken keresztül.

[00:43:23]Hallgatva téged, úgy kerek az életed, működnek a vállalkozások, rendben vagy.

[00:43:31]Van még van még kihívás?

[00:43:31]Keresel kihívást, kell valami új, vagy vagy ebben így el lehet lenni?

[00:43:41]Nekem mindig kell új, meg mindig kell valami kihívás.

[00:43:41]Most azért amit csinálunk, ez a tőzsdei cégemmel a start holdingal, az még az még nagyon nagy kihívás, mert Magyarországon nagyon kevesen nyitottak még arra, hogy a a pénzükből valahogy a hazai innovációt finanszírozzák.

[00:43:55]Azt remélem, hogy így évről évre mindig bizonyítjuk, hogy ennek van értelme, ennek van hatása, sőt ez anyagilag is megéri, amit mi csinálunk.

[00:44:04]És ahogy ezt tudjuk bizonyítani, hogy szépen haladunk előre, de én sokkal gyorsabban szeretnék előrni, mert azt gondolom, hogy értékes tudományos eredményből, mérnöki áttörésből, innovációból sokkal több van az országban, mint amiből utána sok adót fizető, sok állást teremtő cég lesz.

[00:44:22]És hogyha ezt tudjuk gyorsítani, akkor az a mi és a részvényeseink is jól tudunk keresni, de ami fontosabb, hogy az ország tud gyorsabban növekedni.

[00:44:32]És én nagyon hiszek abban, hogy ez az egyik nagy tartaléka Magyarországnak, hogy vannak jó kutatóink, mérnökeink, tudósaink, akiknek van világra szóló gondolata.

[00:44:46]Csak ezekből a gondolatokból cégeket kell építeni, világra szóló cégeket.

[00:44:46]És szerintem itt ez a folyamat akad el, és nem nincs olajunk.

[00:44:51]Fociból sose fog az ország megélni, stadionépítésből pláne nem.

[00:45:01]De hogyha ezzel tudunk foglalkozni egy picit többet, akkor abból lehet csoda.

[00:45:04]És erre az egész szektorra amúgy a magyar állam költött valamennyit az utóbbi időben, de mondjuk a startup szektorral közvetlen állami támogatási programokban évi néhány milliárd Ftot költött el összesen.

[00:45:20]Egészen röhelyes.

[00:45:20]Tehát, hogy azt számoltam, azt számoltam, hogy hogy egy darab palota felújításra vagy minisztérium felújításra lehet szarozd így össze.

[00:45:29]Várjál, de hogy arra többet költöttek el, mint az utóbbi évtizedben a teljes innováció szektorban a a startup támogatásra.

[00:45:37]Oké.

[00:45:37]Csak közben meg pont arra gondolok, hogyha most azt tudnád mondani, hogy különböző startupok állami támogatásból valósultak meg kizárólag, akkor akkor hozzátehetnéd azt is, hogy hát ez az államstartup valakinek a valakije, merthogy most pont azt a kort éljük, amikor minden gyanús, amit az állam épített föl.

[00:45:59]Igen.

[00:45:59]Igen.

[00:45:59]Ami eddig meg voltak működő programok is.

[00:46:02]Voltak a és tudom, ez most nem népszerű ma erről beszélni.

[00:46:05]Voltak azért olyan programok is, állami programok, amik működtek.

[00:46:09]Volt, ami teremtett értéket, volt ami nem.

[00:46:09]De ha így nézem az az összképet, akkor akkor az egyik oldal 2400 vagy 600 milliárd elment tőkeprogramokra.

[00:46:21]Azokból a tőkeprogramokból egy kis része az a piaci tőkebefektetőkhöz jutott, akik ebből utána fektettek be később sikeres cégekbe.

[00:46:29]Azaz a nagy mixben egy nagyon pici része piaci volt.

[00:46:36]Voltak olyan programok, ahol induló vállalkozások, induló startupoknak egy ilyen tovább adott támogatási modellben inkubátorok tudtak adni támogatást.

[00:46:45]Abból is lehet számos jó történet, számos felnőtt cég.

[00:46:53]Ami szerintem nehéz, hogy nem kéne mindent kidobni, de közben meg annyira vágyom arra, hogy kitakarítsa valaki mindazt a mindazt a költést, ami volt, csak közben ne felejtsük el, hogy nem nulláról indul a gazdaságunk, nem új vállalkozókat kell a nullából kihúzni.

[00:47:07]És a NER az egy szűk része volt a gazdaságnak.

[00:47:13]Ott volt mellette a több 10000 szorgos vállalkozó, aki aki ellenszélben is építette a sajátját.

[00:47:19]Ott voltak a startupok, amikből pici a magyar ökoszisztéma, de vannak nagyon jó sztorijaink.

[00:47:25]Őket nem kell mindenkit árokba lőni azonnal, hanem meg kell találni azt, hogy hogy tud az állam nem végtelen pénzt elköltve, de hogy tudja jobban betölteni a saját szerepét.

[00:47:40]Talán még fontosabb a pénznél, hogy tud abban segíteni, hogy olyan kiszámítható környezetet teremtsen, amiben utána a befektetőkbe tudnak jönni, mernek befektetni, indul sok startup lesz reguláció.

[00:47:53]Keresed a kapcsolatot, vagy keresitek a Restart Hungaryvel a kapcsolatot ezzel az új szerveződéssel a kormányzat felé?

[00:47:57]Absolút, abszolút.

[00:48:02]És van nyitottság, hogy látjátok?

[00:48:02]Én úgy látom, hogy lesz nyitottság.

[00:48:05]Igen, van nyitottság.

[00:48:05]Még nyilván most forr ki minden, tehát hogy még még most jelölik ki az államtitkárokat meg de azt azt reméljük, hogy minél előbb és minél szélesebben reprezentálva mindazt az ökoszisztémát, ami Magyarországon működik, meg tudjuk mutatni, hogy hol tart most, és meg tudjuk fogalmazni, és talán ez a legfontosabb, hogy mik azok az egyszerű, gyors változások, amikkel ez a szektor jobban tud teljesíteni, mert szerintem a mostani kormányzattól azt elvárni, hogy erre is több pénzt, arra is több pénzt, amarra is több pénzt.

[00:48:39]Hát az nem lesz nincs miből.

[00:48:42]Nincs miből.

[00:48:42]Az hogy meg máshogy kéne megfogni.

[00:48:44]Így van.

[00:48:44]De az, hogy mi az a változás, ami ami egy betegre torzult rendszerből az egészségesebb irányba tovább viszi a környezetet, vagy mitől lesz kiszámíthatóbb a a szektor, azt meg lehet fogalmazni és remélheteg át lehet vinni.

[00:48:59]Így legyen.

[00:48:59]Gyere vissza és megbeszéljük, hogy hogy alakul.

[00:49:01]Jó, jövök.

[00:49:04]Vallok Petya, köszönöm szépen.

[00:49:04]Köszönöm.

[00:49:04]Önöknek pedig köszönöm a figyelmet.

[00:49:07]Nem tudom, hogy Petyából mennyit tudtam megmutatni, de ami foglalkoztatja, abból egészen biztosan sok mindent.

[00:49:11]Köszönöm, hogy velünk tartottak.

[00:49:15]Jövünk egy hét múlva is.

[00:49:15]Viszontlátásra!

[00:49:24]เฮ