HAZAHÚZÓ – Fő a kávé!
- A Magyar Műszaki Múzeum azért rendezte a „Fő a kávé” kiállítást, mert a közlekedési témák mellett a műszaki muzeológiát is be akarták mutatni, és a kávézás mindenkihez köthető téma.
- A főigazgató személyesen is kötődik a témához: első kávéját 14 éves korában itta, a család a kotyogós erős főzetét „a nagyi mérgének” hívta, és a kávézást fontos közösségteremtő rítusnak tartja.
- Az igazi eszpresszó az 1940-es évek vége felé született meg Achille Gaggia rugós, karos gépének szabadalmával, ami létrehozta a kávé tetején az illóolajos crema réteget.
- A főigazgató kedvenc tárgya a sárga Mokka kávégép, amelyet a szocialista korszakban egy lenyűgöző olasz gép lemásolásával kezdtek gyártani, mert az „elvtársaknak” ízlett a kávéja.
- A kurátor szerint a kávé a felvilágosodás motorja lehetett, és a szellemi frissességnek köze lehetett az 1848-as forradalomhoz; Voltaire napi 30-40 csészét is megivott.
-
„Volt is egy ilyen mondás a korszakban, hogy a szép nők odajárnak, ahol a művészek vannak, a gazdagok pedig oda, ahol a szép nők vannak.” – a kurátor
- A legenda szerint a székely káposzta is egy kávéházban született 1846-ban, amikor Petőfiék a kifogyóban lévő konyha maradék pörköltjét és káposztafőzelékét összefőzették.
- Moldova György a New York kávéházban az otthoni nyomor elől menekülve írt, ahol napi egy dupla kávéval kihúzta a napot, és egy pofonnal rendezett le egy durva vendéget.
- A két világháború között megjelenő eszpresszók kétharmadának női tulajdonosa volt, és a hagyományos kávéházakban korábban csak művésznőként jelen lévő nők itt váltak törzsvendéggé.
- A 2000-es évek új hulláma a kávé eredetét és minőségét tette főszereplővé, miközben a precíz technológiában felzárkózott kínai gyártók komoly kihívást jelentenek az olasz dominanciára.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A kiállítás koncepciója és körülményei
A műsor helyszíne a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum elektrotechnikai gyűjteménye Budapesten, a Kazinczy utcában, amelyet gyakran „neonos múzeumnak” is neveznek. A helyszín egy art deco épület, amelyet kovácsoltvas párkányok, korlátok és Zsolnay kerámiák díszítenek, így az épület maga is megér egy sétát.
A múzeum azért döntött a „Fő a kávé” című kiállítás megrendezése mellett, mert az elmúlt öt évben szinte kizárólag közlekedési tárgyú kiállításokat rendeztek (például a „Volt egyszer egy Északi” járműkiállítás, a „Bringára vált” kerékpártörténeti tárlat, illetve az „Energiamix” című kiállítás). A műszaki muzeológia tárgyait mellőzöttnek érezték, és olyan témát kerestek, amelyhez mindenkinek van valamilyen kötődése. A kávézás ilyen téma, ráadásul két évvel ezelőtt sikerült egy nagyobb kontingenst szerezniük 1960-70-es évekből származó hazai kávégépekből.
A kiállítás a kávéfőzés történetét mutatja be a kezdetektől napjainkig, mintegy 300 év anyagát felölelve. A tárlat létrejöttében széleskörű szakmai összefogás valósult meg: a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, valamint magángyűjtők és nagy kávégép-forgalmazó cégek is kölcsönöztek tárgyakat. A kiállítás előreláthatólag fél évig, október végéig látogatható, de nagy érdeklődés esetén meghosszabbíthatják. A múzeum már a következő tárlaton is gondolkodik, és tervezik az állandó kiállítás felfrissítését is – ez azonban pénzkérdés.
A főigazgató személyes tapasztalatai és a kávézás mint rítus
A műsorvezetőt a múzeum főigazgatója kísérte körbe, aki a forgatás idejére „beállt kávét főzni”. A főigazgató elmondta, hogy az elmúlt napokban otthon próbált kapucsínót készíteni a családjának, mivel nagylányai már kávéznak és reklamálnak, ha nem kapnak. A kávézást fontos rítusnak tartja, amely közösséget teremt és hozzájárult az európai kultúra kialakulásához.
„Én azt gondolom, hogy a kávézás az egy nagyon fontos rítus, ami közösséget teremt és hozzájárult az európai kultúra kialakulásához” – a főigazgató *
Első kávéját 14-15 éves korában itta, kotyogós kávéfőzővel. Ezt a fajta kávét „a nagyi mérgének” hívták, mert a nagymamák méregerősre darált kávéból, jól megtömött szűrővel főzték, és a végén alig jött ki pár csepp sűrű fekete. A múzeum gyűjteményében a Keripar nevű szocialista cég által gyártott nagy bolti kávédarálók is megtalálhatók – ezeket a boltokban kirakták, és ott helyben le is darálhatták a kávét a vásárlók.
„Az elmúlt öt évben leginkább szinte kizárólag közlekedési tárgyú kiállításokat rendeztünk […] a műszaki muzeológia tárgyait azt picit mellőzöttnek éreztük, és próbáltunk olyan tárgyakat találni, amihez mindenkinek tud valamilyen kapcsolódása lenni.” – a főigazgató *
A műsorvezető felvetette a szerkesztőségi vitát a darált és az őrölt kávé között (a „szarvasi típusú” forró vizes főzésű kávé). A főigazgató technikai magyarázatot adott: a forráspontközeli víz, amely a kávépogácsán (a kávékarban lévő őrölt kávén) halad át, sok keserű és savanyú anyagot kiold. A fejlettebb technológiát a rugós, karos kávégépek jelentették, amelyeket egy Achille Gaggia nevű olasz úriember szabadalmaztatott az 1940-es évek végétől. Ekkor jelent meg a crema, a kávé tetején lévő vékony, habos réteg, amely az illóolajokat tartalmazza. A főigazgató szerint ettől a pillanattól lehet igazán krémkávéról vagy eszpresszókávéról beszélni.
Technikai részletek: a gyűjtemény és a beszerzés folyamata
A műszaki muzeológusok rendszeresen pásztázzák a piacot, illetve füleseket kapnak eladó gyűjteményekről. A múzeum az elképesztően bonyolult beszerzési szabályzaton keresztül próbálja megvenni ezeket, hogy a már így is gazdag gyűjteményt színesítsék. A gyűjtemény körülbelül 300 (vagy több ezer – a felvételen nehezen érthető) műtárgyat őriz a műszaki muzeológia körében: optikai eszközöket, Petzval József által fejlesztett objektívet, korai számítógépeket, háztartási eszközöket – „az üvegszemtől a rakétahajtóműig” mindenük van. A tárgyak között szerepel a golyóstoll is, amely szintén magyar találmány.
A kedvenc tárgy: a Mokka gép
A főigazgató a kedvenc tárgyának a sárga Mokka kávégépet választotta, amely a Kaszinó Mokka elnevezésű gépekre utal. A gép az Achille Gaggia-féle rugós karos elven működött, amelyet a 40-es években szabadalmaztattak. A történet szerint egy nemzetközi vásár alkalmával hoztak Magyarországra öt ilyen olasz gépet, amelyek annyira ízlettek a korszak vezetőinek („az elvtársaknak”), hogy mind az ötöt megvásárolták, szétszedték, és elkezdték gyártani a saját változatukat. A Mokka kompakt gép volt, finom, krémes kávét készített, és az Utasellátótól kezdve a kisebb kávéházakig, presszókig sok helyen használták.
A gép sárga színe jelzésértékű: látszik rajta, hogy a korábbi tulajdonosok már elkezdték a felújítást. A főigazgató hangsúlyozta, hogy restaurálás helyett a tárgyat a maga történetével együtt mutatják be, hiszen a viharvert külső is hozzátartozik a történetéhez. Ezek a gépek gyakorlatilag halhatatlanok – kazánrepedés nélkül, tömítéscserével és az elektronika rendbehozásával ma is életre kelthetők. A múzeum tervezi, hogy bizonyos szombatokon kávés workshop keretében bemutatják ezeket a gépeket működés közben is.
A kiállítás korszakai és felépítése
A kiállítás a hazai kávézás történetét korszakokra osztva mutatja be:
A kezdetek: kondéros kávéfőzés
A kiállítás elején két üst (kondér) látható, amely a kávékészítés kezdetleges és nagyon sokáig egyeduralkodó eszköze volt. Meglepő módon még a 20-30-as években – amikor az első olasz állótartályos presszógépek már megjelentek Magyarországon – a nagy neves kávéházak (New York, Hadik, Centrál) is sokáig kondérban főzték a nagy mennyiségű kávét, és csak a 30-as-40-es évek vége felé álltak át a kávégépekre. Petőfi Sándorék korában is ilyen nagy kondérokban, bográcsszerű edényekben kavargatták a kávét a kávéfőző mesterek, és onnan merőkanállal mérték ki a vendégeknek.
A törökök révén ismerhették meg a magyarok a kávézást, de ekkoriban a megszálló hadsereg és az idegen kultúra részeként a magyar emberek joggal óckodtak tőle, inkább a bort preferálták. Később, amikor Nyugat-Európából, Londonból, Párizsból, Bécsből érkezett a kávézás szokása, szimpatikusabbá vált.
Reformkor és a Pilvax kávéház
A kiállítás bemutatja a Pilvax kávéház híres képét, amely összenőtt Petőfi Sándor nevével. A reformkorban a kávézás már abszolút bevett dolog volt, és a kurátor szerint a felvilágosodás egyik motorja is lehetett, hiszen filozófusok és nagy politikusok elképesztő mennyiségű kávét megittak – Voltaire például 30-40 csésze kávét is elfogyasztott naponta. A történelmi nagyjaink rengeteg szellemi munkát áldoztak a haza felemelésébe, és ehhez kellett az energia. Petőfi Sándorról tudható, hogy milyen péksüteményeket szeretett a kávéházban, és kávét is ivott a borozás mellett, bár konkrét fajtáját nehéz lenne rekonstruálni.
„Elég csak a Pilvaxra gondolni.” – a kurátor *
A forradalmi lelkesedéssel kapcsolatban a kurátor nyitottan kezelte a gondolatot, hogy a kávé által okozott szellemi frissességnek köze lehetett az 1848-as forradalom kitöréséhez.
A székely káposzta legendája
A kiállítás érinti a legendát, amely szerint a székely káposzta a kávéházban született. A történet szerint 1846-ban a már jó hangulatban lévő Petőfi Sándor és barátja, Székely József ügyvéd betértek a Zenélő Óra vendéglőbe (bár a helyszín sem biztos – lehetett a Komlós kert vagy a Kispipa is). Enni akartak, de már csak káposztafőzelék és maradék pörkölt maradt. Székely javaslatára összefőzték a kettőt, és az így készült ételt Petőfi barátja vezetéknevéről székely káposztának nevezte el. Bár a történet valóságtartalmát senki sem tudja bizonyítani, Gundel Imre – a Gundel család híres tagja – tényként mesélte egy ötven évvel ezelőtti újságban. Székely József 48-as hős volt, sírköve a Fiumei úti temetőben áll, alig 50 méterre Kossuth mauzóleumától, de a sírfelirat nem tesz említést a székely káposztáról.
A 20. századi irodalmi kávéházak
Egy külön enteriőr a 20-as, 30-as évek átlagos kávéházát mutatja be. A kurátor megjegyezte, hogy az „irodalmi kávéház” kifejezés kissé mesterséges, hiszen a korszakban 300-400 kávéház működött, és az írók száma nem töltötte volna fel az összeset. A kávéház-tulajdonosok jó PR-érzékkel felismerték: ha akár egyetlen író egész nap egy kávét szürcsölve ott ül, az is rengeteg vendéget vonz.
„Volt is egy ilyen mondás a korszakban, hogy a szép nők odajárnak, ahol a művészek vannak, a gazdagok pedig oda, ahol a szép nők vannak.” – a kurátor *
A kávéházak az információáramlás elképesztően fontos helyszínei is voltak. A kiállítás egy stilizált fali telefont is bemutat, amelynek fülhallgatóját felemelve Karinthy Frigyes és Babits Mihály eredeti hangját hallgathatják meg a látogatók.
Moldova György emlékei a New York kávéházból
A műsor betétként egy 2020-ban Moldova Györggyel készült interjú részletét is bemutatta. Az író azért dolgozott a New York (vagy Hungária) kávéházban, mert otthon rendkívüli nyomorban éltek: egy kétszobás lakásban hatan-heten laktak, íróasztala sem volt. A kávéház ezzel szemben csendes, elegáns hely volt, ahol egy dupla kávéval reggel, majd ebédre a kis Rukuruszba (valószínűleg kis vendéglő) tért be, utána vett egy második kávét, és ezzel elvolt. Másokkal ellentétben nem ivott alkoholt, ami feltűnést keltett. Elmesélt egy történetet is: amikor egyik reggel a pincért inzultáló vendéggel szemben először vízzel, majd pofonnal intézte el a konfliktust. Az író édesapjáról elterjedt, hogy ügyvéd volt, ami rendkívül megtisztelő volt számára, bár az apjával kapcsolatban csak egy dolog tudta volna meglepni: ha kiderül, hogy az Antialkoholista Szövetség főtitkára – ami nem következett be.
A kávéfőzők technológiai fejlődése
Az első presszógépek
A 20. század elejének legelső kávégéptípusaiból rendkívül kevés maradt fenn világszerte. A múzeum egy Milánóban található gyűjteménytől is próbált kölcsönkérni ilyen gépeket, sikertelenül. Végül egy magyar gyűjtő, Gajdán Béla segítette ki őket egy Omega típusú, századeleji, állótartályos első presszógéppel. Ezt a típust Angelo Moriondo és Luigi Bezzera fejlesztette ki (a Pavoni nyomán), és egy ilyen gép piaci értéke milliókban mérhető.
A korszak kávégépeinél az alkotók nem csak a használati értéket tartották szem előtt, hanem az esztétikait is. Az enteriőrben csillárok, pompa és ragyogás uralkodott – a kávéház az elegancia és a luxus helyszíne volt.
Az „eszpresszó” születése
Az 1920-as évek végétől, a 30-as évek elején megjelent Budapesten egy új típusú vendéglátóipari egység, az eszpresszó (olaszosan írva). Ez nem keverendő össze a későbbi, 60-70-es években kivirágzó presszókkal. Az első eszpresszók sokkal kisebb alapterületen működtek, professzionális szemlélettel, jó szendvics- és fagylaltkínálattal, a legmodernebb presszógépekkel. Itt már nem az volt a cél, hogy a vendég egész nap ott ücsörögjön és újságot olvasson – bement, elfogyasztotta a kávét, és ment tovább, olasz mintára. A kortárs irodalmárok közül sokan értetlenül és szükségtelen újdonságként tekintettek erre. Az első világháború utáni gazdasági válságban a kávé megdrágult, sok kávéháznak be kellett zárnia, ellenben ezek a kisebb költséggel működő üzletek jobban érvényesültek.
A nők megjelenése a kávézókban szorosan összefüggött az eszpresszók térnyerésével. A hagyományos kávéházak aranykorában (1800-as évek végétől a 20-as, 30-as évekig) a hölgyek elsősorban énekesnőkként, művésznőkként voltak jelen a férfiak oldalán. Pincérnőként vagy kasszírnőként is legfeljebb a nagyobb kávéházakban alkalmazták őket. A háború után azonban megüresedtek a pozíciók, az eszpresszók kétharmadának női tulajdonosa volt, akik előszeretettel alkalmaztak női pénztárost, pincérnőt, és a törzsközönség is főleg nőkből tevődött ki.
A filmek és a kávé kapcsolata
A kiállítás legkisebb termében egy moziszoba kapott helyet, amely az olasz filmek és a kávézás kapcsolatát érzékelteti. Az 50-es, 60-as, 70-es, 80-as évek presszóiban, kávézóiban tetten érhető az olasz lendület, modernitás és stílusvilág, amit a filmek jól visszaadtak. A teremben egy filmes montázs látható, például a Római vakáció részleteivel, ami azt az olasz életérzést mutatja be, ahol az eszpresszó nem egész napos ücsörgést jelent, hanem gyors felhörpintést, kétperces beszélgetést, majd továbbállást a következő eszpresszó bárba.
A műsorvezető megjegyezte, hogy ha egész nap kávézóról kávézóra járna, estére magas lenne a vérnyomása, de a kurátor szerint a kávé erőssége sok mindentől függ, és az olaszok egyszerűen hozzászoktak a rendszeres fogyasztáshoz.
A magyar kávégépgyártás és a szocialista blokk
Az olaszok a kezdetektől napjainkig uralják a kávégép-gyártást (a kiállításban egy Faema E61-es típus is látható, ami legendás sikert aratott a világban), de Magyarország különleges helyet foglal el a történetben: a szocialista blokkon belül a kávégépgyártás központja volt, és sokat exportáltak. A kiállítás többnyelvű (német, angol, olasz, spanyol) feliratai is részben azt a célt szolgálják, hogy a bulinegyed szívében járó turisták rácsodálkozhassanak: abban az időszakban, amikor Olaszországban ilyen gépeket gyártottak, a szocialista blokkban is hasonlók készültek.
A mai technológia és az új hullám
A mai technológia és az „új hullám”
A 2000-es évek elejétől Magyarországra is megérkezett a kávézás „új hulláma”, amely Ausztráliában és Amerikában született meg, és a kávét tette a kávézók főszereplőjévé. Hatalmas hangsúlyt kapott a származás és a minőség: melyik ültetvényről, milyen gondos eljárások során kerül a kávébabszem a felszolgálás helyszínére. Ezzel párhuzamosan erős technológiai fejlődés következett be: a mai gépekben minden szabályozható a legapróbb részletig, így ha sikerül egy tökéletes presszót készíteni, azt a beállítást akár tízezerszer is reprodukálni lehet. A rendkívül képzett baristák kezében ezek a modern eszközök kivételes minőségű presszókávékat eredményeznek. Megjelent a latte art is – a tálalás művészete –, valamint barista képzések és versenyek szerveződnek, amelyekben magyar sikerek is születtek: Kis Zoltán például a jazzva (valószínűleg cezve vagy ibrik – törökös kávéfőzési mód) kategóriában világbajnok lett.
A kínaiak megjelenése a piacon komoly kihívást jelent az olasz dominanciával szemben. A kurátor információi szerint a kínaiak technológiában már elérték ugyanazt a szintet, olcsóbban és nagy mennyiségben tudnak gépeket előállítani, így gyakorlatilag már le is győzték az olaszokat.
Társadalomtörténeti aspektusok
A kiállítás három fő aspektus köré szerveződik: a technológiai háttér, a társadalomtörténet és a gasztronómia (ez utóbbi a kiállítás végén kap nagyobb hangsúlyt). A kávé kiemelkedő társasági szerepét jól példázza, hogy a kezdeti időszakban olyannyira a felnőtt politizálások háttere volt, hogy II. Murád török szultán halálbüntetés terhe mellett tiltotta be a kávézást, mert félt a konspirációktól. A klasszikus kávéházakat a kurátor – Sali Noémi kávézás-történész nyomán – „felnőtt napköziként” jellemezte, ahol a férfiak egész napjukat eltöltötték politizálással, biliárdozással, kártyázással. A kiállítás egy biliárdasztalt is elhelyezett az interaktivitás jegyében, hiszen a kávé gyakran „nem volt főszerepben” – az emberek más tevékenységek miatt jártak a kávéházakba.
A kávézás jövője
A műsor zárásaként a műsorvezető visszautalt az elsőként bemutatott tárgyra, a kávéfőző kondérra. A kontraszt a 2026-os technológiai szinttel megmutatja, milyen hosszú utat járt be a kávézás kultúrája. A műsorvezető meggyőződése, hogy a kávé kirobbanthatatlanul az emberiség része marad, és valószínűleg gyermekeink és unokáink is fogják fogyasztani.
A napi kávémennyiségről szóló kérdésre a műsorvezető bizonytalan választ adott: a „nála okosabbak” szerint három-négy kávé még belefér. Személyes preferenciája a fekete, otthon darált kávé, 90 fokon főzve, sok cremával – ami nem mindenkinek ízlik, de ahogy megjegyezte: „Nem vagyunk egyformák.”
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „a kandóálmán által feltalált villanymotort” – A szövegkörnyezet alapján a feltaláló neve nagy valószínűséggel Kandó Kálmán (híres magyar mérnök, a villamos vontatás úttörője). Az ASR a nevet „kandóálmán”-ként értelmezte.
- „egy Akille Gadzsa” – A kávégép-feltaláló neve a szövegkörnyezet és a későbbi említések alapján szinte bizonyosan Achille Gaggia (olasz feltaláló, a rugós karos presszógép megalkotója). Az ASR kétféleképpen is torzította a nevet.
- „Pecvá József” – A híres magyar optikus neve a szövegkörnyezet alapján Petzval József. Az ASR „Pecvá”-ként értelmezte.
- „10 cziusz fokra pontossággal” – Valószínűleg tized fokra pontossággal (esetleg Celsius fokra), az ASR értelmezése bizonytalan.
- „kondóálmán” – Lásd fentebb, Kandó Kálmán.
- A
műtárgyatszó helyenként „műtárgyat”-ként, amuzeológia„muzológia”-ként, amuzeológus„muzeológus”-ként szerepelt, ami egyértelmű ASR-hiba.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:19]Jó napot kívánok a kedves nézőknek.
[00:00:19]Viszonylag ritkán köszöntöm önöket guggolva.
[00:00:23]Ennek most megvan az oka, mert hogy meg akarom önöknek mutatni ezt a tárgyat, amely mellettem van.
[00:00:28]Az idősebbek pontosan tudják, hogy ez egy kávédaráló.
[00:00:32]A fiataloknak pedig elmondom, hogy ez a kávédaráló annak idején általában nem az otthonokban volt, hanem például a csemege élelmiszerű üzletekben.
[00:00:40]Az állampolgár megvásárolta a kávét, szépen beleöntötte, ledarálta, vissza, engedte a saját zacskójába, aztán hazavitte és lefőzte.
[00:00:51]Na, ilyen érdekes tárgyakat fogok mutatni önöknek a következő 3árom negyed órában, ha velünk tartanak.
[00:01:07]A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban vagyunk, annak is az elektrotechnikai gyűjteményében Budapesten, a Kazinci utcában.
[00:01:11]Így nyitották meg a fő a kávé című kiállítást, amelynek tematikája benne van a nevében.
[00:01:20]A kávéfőzés történetét mutatja be a kezdetektől napjainkig.
[00:01:20]300 esztendő kávét történetét nézhetjük meg.
[00:01:49]Nem mindenki olyan szerencsés, mint amilyenek mi vagyunk.
[00:01:49]A hazahúzó forgatásának idején ugyanis a Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója egy kis időre maga is beállt kávét főzni.
[00:01:58]Nyugodtan mondhatom tehát, hogy illusztris személy adta nekünk a forrófeketét.
[00:02:12]Főigazgató, mennyit gyakorolt a kávéfőzés előtt?
[00:02:16]Hát az elmúlt egy-két napban próbáltam otthon néhány kapucsinot készíteni a családomnak.
[00:02:20]Nekem már nagylányaim szoktak kávézni, vagy reklamálnak, hogyha nem kapnak kávét.
[00:02:25]Tehát próbáltam készülni, de hát nyilván még nagyon sok mindent lehet és kell is tanulni.
[00:02:29]De én szívesen foglalkozom ezzel, hiszen azt gondolom, hogy a kávézás az egy nagyon fontos ritus, ami közösséget teremt és hozzájárult az európai kultúra kialakulásához, legalábbis az új korban.
[00:02:42]És hát Magyarország kultúrtörténetének mindenféleképpen egy elválaszthatlan részét képezi.
[00:02:46]Emlékszik arra, hogy hány évesen itta az első kávéját?
[00:02:48]Hát olyan 14-15 éves lehettem, de hát az kotyogós kávéfőző volt.
[00:02:53]Mindenki úgy hívta, hogy a nagyinak a mérge, hiszen ilyen méregerős kávécsát nagyon finom szerműre darálta, jól megtömte és a végén alig jött ki belőle ilyen feketén néhány csep, és akkor azt kellett inni.
[00:03:07]De hát akkor gyerekkorunkban ez volt a kávé, meg az omnia, meg ugye ezek a nagy kávédarálók, amiket a Keripar nevű szocialista cég gyártott, és amit itt egyébként a tárlatban is bemutatunk, és amit gyerekkoromban a boltokban kiraktak, és ott mindjárt le is darálhattuk a kávét, ha megvettük.
[00:03:22]Így van.
[00:03:22]Megvettük az omniát, beleszórtuk a zacskóból.
[00:03:22]A zacskót az aljára fölerősítettük, megnyomtuk és egész nap a közértegben ezt a a kávé dararálónak ezt a hangját lehetett hallani, és finom kávéillat terjengett ez így.
[00:03:34]Hát nálunk most nagy vita volt a szerkesztőségben, hogy a daráló, otthon darált kávét igyuk, vagy ahogy mi mondtuk, a szarvasi típusút.
[00:03:40]Tehát ezt a őrölt kávéból fő, forró vízzel főzött kávétő melyikre esküszik?
[00:03:45]Hát én azt gondolom, hogy a tehát a forróvíz, amikor a forráspont közeli víz megy át a kávé pogácsán, ezt úgy hívják, amikor az örölt kávét beleteszik a kávékarba, az egy csomó olyan anyagot kiold, ami nagyon keserűvé, nagyon savanyúvá tudjá tenni a kávét.
[00:04:00]Ennél egyel fejlettebb technológia az, amikor valamilyen mechanikus vagy gépi erővel ezek a ruggós, karos kávéggépek, amiket egy Akille Gadzsa nevezetű olasz úriember talált föl, és az 1940-es évek végétől jelentek meg először Olaszországban, aztán elterjedt az egész világon, és onnantól kezdve jelenik meg a krema, ez a bizonyos vékony krémes habos réteg a kávénak a tetején, ami az illóolajokat tartalmazza.
[00:04:28]Tehát én azt gondolom, hogy onnantól lehet igazából krémkávérl vagy espresszó kávéról beszélni, de nyilván magának a kávézás története az sokkal korábbra nyúlik vissza.
[00:04:38]Eleinte Petőfi Sándorék még egy ilyen nagy kondérokban, bográsszerű kondérban kavargatták a kávéfőző mesterek a kávét.
[00:04:42]És akkor abból ilyen merőkanállal merték ki Petőfinek, Vasvári Pálnak, vagy aki éppen megkívánta a kávét.
[00:04:51]És akkor innentől fejlődött el egészen ma napig, amikor már applikációk által vezérelt kávégépeken lehet 10 cziusz fokra pontossággal beállítani a a hőfokot, vagy éppen a nyomásprofilt.
[00:05:07]Azt szokták mondani, hogy jó kávét a titkárnő tud főzni a főnöknek.
[00:05:07]Hát most a főnök főzött.
[00:05:11]Ön szerint íz lene a titkárnőnek, amit előállított?
[00:05:11]Én bízom benne, bár őszintén szólva az én titkárságom nem mindenki kávézik, de én azért próbálom megfertőzni őket ezzel a szokással.
[00:05:21]Tehát a környezetemben tudják azt, hogy én viszonylag sok kávét iszom egy nap és hogy szeretem a jó kávékat, de azért a többség ezzel így van.
[00:05:30]Én azt tapasztaltam, tehát tárgyaló partnerek, kollégák, mindig egy jó kávé mellett születnek a legjobb gondolatok.
[00:05:43]A folytatásban pedig irány a kiállítóhelyiségekbe, vagyis oda, ahol tényleg megismerkedhetünk a kávéfőzés múltjával.
[00:05:50]Főigazgató úr, bejöttünk a kiállítás legkisebb termébe.
[00:05:50]Itt van a legnagyobb csönd most jelen pillanatban.
[00:05:54]Hogyan jött önöknek az ötlet egyáltalán, hogy egy fő a kávé című kiállítást rendezzenek?
[00:05:58]Alapvetően onnan jött az ötlet, hogy azért ugye mi műszaki és közlekedési múzeumban vagyunk, és az elmúlt öt évben leginkább szinte kizárólag közlekedési tárgyú kiállításokat rendeztünk.
[00:06:11]Tehát rendeztünk kiállítást a volt egyszer egy északi, ami ugye az északi dízelcsarnokában nagy járművekről szólt.
[00:06:19]Volt bringára vált kerékpárttörténeti, volt egy energiamix, ami a különböző közlekedési eszközöknek az energiafelhasználásáról szólt, de a műszaki muzeológia tárgyait azt picit mellőzöttnek éreztük, és próbáltunk olyan tárgyakat találni, amihez mindenkinek tud valamilyen kapcsolódása lenni.
[00:06:37]Tehát hiába tartjuk nagyon fontosnak a kandóálmán által feltalált villanymotort, vagy annak a fázisváltóját, azért azt viszonylag kevés ember szokta reggelente kapcsolgatni.
[00:06:45]viszont a kávéz mindenkinek van egyfajta kötődése, és mivel két évvel ezelőtt tudtunk szert tenni egy jó nagy adag hazai kávigépre, amiket a 60-as-70-es években gyártottak, ezért azt gondoltuk, hogy próbáljunk egy ilyen kiállítást, főleg, hogy 10-16 évvel ezelőtt volt utoljára Magyarországon érdemi kávétörteti kiállítás, és szerencsére a különböző társintézményeknek a főigazgatói, mint a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, vagy az iparművész Múzeum, vagy éppen a Petőfi Irodalmi Múzeum nagyon segítőkészen álltak hozzá, tehát egy csomó olyan tárgyat tudtak kölcsönözni nekünk, amelyek nem voltak meg a saját gyűjteményünkben.
[00:07:25]És hát rajtuk kívül nagyon sok magánygyűjtőtől is kaptunk, illetve nagy kávé gépforgalmazó cégektől is.
[00:07:34]Tehát azt mondhatni, hogy egy nagyon széleskörű szakmai összefogásnak az eredménye ez a mostani kiállítás.
[00:07:37]Megütötte a fülemet, amit mondott közben, hogy szerettek egy nagyobb kontinges 60-70-es évekből származó kávé gépre.
[00:07:46]Ez hogyan működik?
[00:07:46]Valaki betelefonál, hogy van nekem három Budapest kávéfőzőm, vagy hogyan kezdődik egy ilyen folyamat?
[00:07:50]Igazából a műszaki muzeológusaink azért rendszeresen pásztázzák a piacot, illetve kapnak olyan füleseket, hogy valaki elad valamilyen ritka tárgyakból álló gyűjteményt, és akkor, hogyha múzeumnak éppen van rá lehetősége, és a elképesztően bonyolult beszerzési szabályzaton keresztül tudjuk ezt vinni, akkor megpróbáljuk megvenni azt az adott gyűjteményt annak érdekében, hogy az eleve már nagyon gazdag gyűjteményünket még színesebbé tudjuk tenni.
[00:08:16]Egyszer egy kollégája azt mondta, hogy műszaki tárgyakból az üvegszemtől a rakétajtóművig mindenük van.
[00:08:24]Ez tényleg így van?
[00:08:24]Ez így van.
[00:08:24]Tehát 300 műtárgyat őrzünk a műszaki muzológia körében.
[00:08:29]Ebben vannak optikai eszközök.
[00:08:29]Pecvá József által fejlesztett objektív a a golyóstól, ami ugye szintén magyar találmány, de vannak korai kezdetleges számítógépek is, illetve a háztartási gyűjteményünk.
[00:08:43]Mi alapján döntötték el, hogy visszatérjünk ehhez a kiállításhoz, hogy milyen tárgyakat mutatnak itt be, hiszen és milyen enteriöket, mert ez legalább ilyen fontos, hiszen óriási lehetett a kínálat.
[00:08:55]Igazából próbáltuk korszakokra osztani a hazai kávézásnak a történetét, és hát nyilván a reformkorral kezdődött, vagy hát a reformkor kezdeteinél már voltak Pesten kávéházak.
[00:09:04]Utána hát a kávéházaknak az aranykora az adta magát, hiszen azért ez egy ez egy nagyon komoly toposz az irodalomtörténetben, hogy az irodalmi kávéház lehet tudni azt, hogy melyik köröknek, melyik íróknak melyik volt a törzseje.
[00:09:18]És hát a a kádárkori espresszók az pedig szintén adta magát, hiszen egyrészt a gyűjteményünkbe tartoznak a hazai kávéggépek, másrészt pedig az szintén egy nagyon emblematikus korszaka a kávézásnak.
[00:09:28]Az pedig, hogy el kell érnünk a napjainkig, és be kell tudni mutatni a a mai napnak, vagy a fél évvel ezelőtti legújabb technológiát, az meg szerintem szinte egy kötelesség egy múzeumnak, hiszen ez úgy tud teljes lenni, hogyha a kezdetektől egészen napjainkig be tudjuk mutatni.
[00:09:45]Hogyan tervezik, meddig lesz látogatható ez a kiállítás?
[00:09:49]Egy fél évig biztosan, tehát jelenleg úgy néz ki, hogy október végéig.
[00:09:53]Ö ha nagy lesz az érdeklődés, akkor egy picit meg lehet majd hosszabbítani, de most már elkezdtünk a következő tárlaton is gondolkodni.
[00:10:00]Nekünk mindig fél évvel, egy évvel, két évvel előre kell gondolkodni.
[00:10:03]És én bízom benne, hogy lehetőségünk lesz ezt az új kiállítóhelyet, ami most itt megnyílt.
[00:10:07]Ennek a ennek a létrejöttét követően lehetősünk lesz arra, hogy különböző más tematikákat is itt elhelyezzünk.
[00:10:13]Nyilván itt nem a nagy járműveket tudjuk bemutatni, arra ott van az északi járműjvító, de a technikai műszaki muzeológia tárgyait azt itt be lehet mutatni még a jövőben is.
[00:10:24]Még egy dolog, ha már említette ezt a helyet, ugye mi átlagos sétáló emberek úgy szoktuk mondani, hogy ez a neonos múzeum, hiszen a neonok kint vannak a falon, vagy az elektrotechnikai múzeum, de ugye ez a műszaki és közlekedési múzeum egyik tagintézménye, ha mondhatom így.
[00:10:41]Így van.
[00:10:41]És ez egy nagyon-nagyon szép árt dekó épületben van, ahol Kovácsoltvas ártó párkányok meg korlátok vannak, és emellett zsolnai kerámiák díszítik a az egész lépcsőházat.
[00:10:53]Tehát azt gondolom, hogy maga az épület is megére sétát.
[00:10:57]A benne levő állandó kiállításnak a megújítása az napirenden van.
[00:11:01]Ez pénzkérdés lesz.
[00:11:01]Hogyha lesz rá forrásunk, akkor szeretnénk felfrissíteni és egy picit az állandó kiállítást is a napjaink követelményének megfelelően prezentálni a nagydemű közönségnek.
[00:11:23]Arra kértem főigazgató urat, hogy mutassa meg a kedvenc tárgyát.
[00:11:23]És hát az a helyzet, hogy nem volt könnyű dolga itt annyit elárulok, hogy sétált, néelődött jobbra-balra.
[00:11:30]Végül amellett a sárga gép mellett döntött.
[00:11:30]Miért?
[00:11:34]Igen.
[00:11:34]Hát ez tulajdonképpen azt mutatja meg, ez a Mokka gép volt kaszinó, volt Mokka, és van egy olyan kávép pörőkörű üzem a Magyarországon, hogy kaszinó Mokka, ami tulajdonképpen erre a korszakra utal.
[00:11:41]Ugye ez a gép erről azt azt érdemes tudni, hogy az Akille Gadsa által feltalált vagy szabadalmaztatott ilyen rugós karos elven működő kávép, amit a 40-es években szabadalmaztak Olaszországban, és állítólag egy nemzetközi vásár alkalmával idehoztak Magyarországra belőle öt darabot, amit annyira ízlett a korszak akkori vezetőinek, az elvtársaknak, hogy megvásárolták mind az ötöt, és utána ezt szétszedve elkezdtek ehhez hasonlókat gyártani, illetve tovább fej fejleszteni.
[00:12:14]És ennek az egyik ékes példája ez a Mokka kávép, ami elég kompakt volt, de finom olyan kávét tudott készíteni, amin már volt kréma.
[00:12:25]És és nagyon sokat főztek ezzel.
[00:12:25]Utasellátóktól kezdve kisebb kávéház kávézókban, vagy pedig presszókban is alkalmazták ezt a gépet.
[00:12:31]Ez a sárga szín, ez egy nagyon jelezes szín.
[00:12:35]Tehát látszik, hogy itt a korábbi tulajdonosok már felújítási munkákat elkezdtek, de tulajdonképpen ez mindennek a tárinak a története.
[00:12:44]Tehát mi most elkezdhetnénk ezt reszelni, csiszolni, visszaállítani a gyári állapotot, de az már nem lenne valódi restaurálás, hiszen nekünk az a célunk, hogy a tárgyat a maga történetével együtt mutassuk be.
[00:12:52]És azt gondolom, hogy ez a kis mókagép, ez kiválóan tudja reprezentálni az egész korszakot.
[00:13:01]Hát maga a vihar vertségével együtt valóságos.
[00:13:03]Így van.
[00:13:03]Egyébként tudom, hogy nem szerelő, de biztos tudja, hogy ezek hallhatatlanok.
[00:13:07]Tehát ez a gép mondjuk ma is életre kelthető lenne, és lehetne benne kávét főzni.
[00:13:16]Igen, itt vannak olyan gépek ebből a korszakból, amit megkértem a restaurátor kollégáinkat, hogy állítsuk talpra, és lesz olyan, amivel valamelyik szombaton, amikor lesznek ilyen mindenféle kávés workshopok, kávés műhelyek, amikor ezeken fogunk kávét készíteni.
[00:13:28]Itt igazából a tömítéseket kell cserélni meg az elektronikát, de mivel alapvetően nem mikrochipek és nem applikációvezéreltek ezek a gépek, ezért igazából olyan nagyon tönkremenni nem nagyon tud bennük.
[00:13:42]Mi?
[00:13:42]Hogyha az ember kicseréli el a tömítéseket és megnézi azt, hogy nem reped a kazán vagy valami, akkor utána ezzel lehet kávét készíteni.
[00:13:49]Nyilván nem lehet úgy állítani a hőmérsékletet, mint egy mai korszerű gépen, de lehet reprodukálni a 60-as-70-es években főzött kávékat.
[00:13:59]Még egy dolog, most pont látom az ön háta mögött a feliratokat több nyelven.
[00:14:03]Miért fontos ez?
[00:14:03]Mit jelenthet egy német, angol, olasz, spanyol nyelvű vendégnek az, hogy mi a helyzet a magyar kávézás történetével?
[00:14:12]Ugye itt vagyunk a úgynevezett buli negyed szívében, tehát a turista központjában Budapestnek, és nagyon fontosnak tartottuk azt valóban, hogy aki eljön Budapestre, az a különböző kulturális élmények között egy ilyennel is tudjon találkozni.
[00:14:26]hiszen ennek egy része az az nemzetközi, tehát az olasz vonalt mindenki ismerheti, vagy legalábbis közérdeklődésre tarthat számot.
[00:14:35]Viszont az, hogy Magyarország volt a szocialista blokkon belül a kávéggépgyártásnak a központjára nagyon sokat exportáltak.
[00:14:39]Ezt talán nem minden külföldi turista tudja, és talán rácsodálkoznak ezekre a gépekre, hogy abban az időszakban, amikor Olaszországban ilyen gépeket gyártottak, abban az időszakban a szocialista blogban is gyártottak hasonló kávéggépeket.
[00:14:53]Most pedig menjünk vissza a múltba.
[00:14:53]No nem a 60-as években, mint eddig, hanem annál is sokkal, de sokkal korábbra kísérünk.
[00:15:02]A múltbéli látogatásunkban a Kiállítás egyik kurátora lesz.
[00:15:06]Hivatalosan nem nevezhetem őt kávétörténésznek, de annyit dolgozott ezen a tárlaton, és annyit kutatott a témában, hogy szerintem akár úgy is hívhatnám.
[00:15:15]A kiállítás elején vagyunk mindenféle értelemben, és a hátad mögött megbeszéltük, hogy tegeződni fogunk.
[00:15:18]Ott van két üst.
[00:15:22]Hogy kerül ez a kávékiállításra?
[00:15:26]Ezek az üstök vagy kondéroknak is nevezhetjük őket.
[00:15:26]A kávékészítésnek a kezdetleges és nagyon sokáig egyeduralkodó eszközei voltak.
[00:15:30]Fel is hívják arra a figyelmet, hogy a a kiállításunkban nagyon nagy szerepet kap a technológiai háttere a kávénak.
[00:15:39]A másik két fontos aspektus pedig a társadalomtörténet és a gasztronómia.
[00:15:45]Ez utóbbi a kiállítás végén lesz hangsúlyosabb.
[00:15:50]A társadalomtörténeti vonal viszont végig nagyon erőteljes lesz.
[00:15:54]Mikor ittak az emberek ilyen kondérokból kávét?
[00:15:58]Egészen meglepő, hogy milyen sokáig, mert a az első olasz állótartályos kávépek, espresso gépek megjelenése Magyarországon az mondjuk úgy a 20-as30-as években történt, de a nagy neves kávéházakban New York, Hadig Centrál igen sokáig még kondérban főzték a nagy mennyiségű kávét, és csak szépen lassan álltak át a 30-as-40-es évek vége felé a a kávéggépekre.
[00:16:19]A kondérban főzött kávé íze hasonlítható a mai kávé ízéhez?
[00:16:30]Itt a mai kávé az az egy elég elég tágfogalma attól függ, hogy hol isztuk azt a kávét.
[00:16:34]Mert napjainkban ugye a igen nagy szerepet kapott az újhullámos kávézás, tehát az az a fajta hozzáállás.
[00:16:46]Akkor könnyítek a kérdés.
[00:16:46]Az úgynevezett presszó kávéhoz, amit mindannyian ismerünk, hasonlítható volt a kondérban főzött kávé?
[00:16:50]Ö minden bizonnyal, mert alapvetően a kávé a a ahogyan a forróvízbe belekerül, és az ízek kioldódnak, ez ez nem változik, ez az elv.
[00:17:03]Én először talán a kávéval annak valamiféle változatával az egri csillagokban találkoztam a feketeleves formájában.
[00:17:07]Hogyan jött Magyarországra a kávézás?
[00:17:13]Tudunk-e ennek a történelméről valamit?
[00:17:13]Nagyon jó a példa, mert a török a törökök révén ismerhették meg a magyar emberek a kávézást, a kávét.
[00:17:19]Viszont azt is tudni kell, hogy ekkoriban még a a megszálló hadsereg és a a egy teljesen idegen kultúrának volt a a kávé sajátja, és a a magyar emberek joggal óckodtak tőle, és inkább a bort preferálták.
[00:17:37]Aztán szépen lassan, amikor már Nyugat-Európából érkezett ide, Londonból, Párizsból, Bécsből, a kávézásnak a a szokása, úgy már szimpatikusabbá vált.
[00:17:50]Amikor kondérból itták az emberek a kávét, mondjuk nem tudom 200 évvel ezelőtt, akkor jellemző volt az már, hogy beszélgettek közben, vagy a kávé egyfajta ilyen pörpöljük le és menjünk tovább?
[00:17:58]Ital volt?
[00:17:58]Ez egy nagyon fontos kérdés, mert elképesztően fontos a a a társasági szerepe a a kávézásnak.
[00:18:11]napjainkban is, hogyha egy fotós megbeszélést vagy akár egy randevutt szeretnénk lebonyolítani, az biztos, hogy vagy annak egy kávézó lesz a helyszíne.
[00:18:19]A kezdeti időszakban olyannyira volt a a felnőtt beszélgetések, politizálásoknak a a háttere, a kávézás, hogy Török Szultán még második Murád még be is tiltotta és alálbüntetés terhe mellett tiltotta a kávézást, mert félt a a konspirációktól, amik amik születhettek kávézás közben.
[00:18:40]Ha jól tudom, akkor itt ha egy kicsit tovább megyünk, akkor mindjárt látunk egy olyan enteri, amikor a a KB már tényleg a társadalmi érintkezés egyik alapeszköze volt.
[00:18:48]Jól mondom én ezt?
[00:18:52]Ez így van.
[00:18:52]Elég csak a Pilxra gondol.
[00:18:52]Na, menjünk tovább.
[00:18:52]Akkor azt javaslom, egy nagyon jól ismert kép a hátad mögött.
[00:19:11]Ezt még én is rögtön felismertem, hogy a Pilvax kávéházról van szó, a híres Pilvax kávéházról.
[00:19:20]Mennyire volt gyakori ott már a kávézás az 1800-as évek közepén?
[00:19:20]Hát ez abszolút bevett dolog volt már a a kávézás ebben az időszakban.
[00:19:25]Ugye már jócskán a felvilágosodás után vagyunk.
[00:19:30]Csak azért említem ezt a ezt a ezt a korszakot, mert sokan azt mondják, hogy a felvilágosodás egyik motorja is volt a kávé, hiszen filozófusok, nagy politikusok elképesztő mennyiségű kávét megívtak.
[00:19:42]Walter volt talán a legnagyobb kávéfogyasztó, 30-40 csésze kávét is megívott egy nap.
[00:19:47]Na, ez a fajta szemlélet, ez szerintem a reformkorban is eléggé ö eléggé tetten érhető volt, hiszen a a történelmi nagyjaink ebben az időszakban rengeteg munkát, főleg szellemi munkát áldoztak a haza felemelésébe, és én azt gondolom, hogy ahhoz kellett a az energia, úgyhogy bizonyára sokká fogyasztottak.
[00:20:06]Ugye ismerjük a verset, hogy Borozgaték apámmal ivott jó öreg, de hát Petőfi Sándor, aki ezt írta és a Pilvax kávéház összenőttek, tudjuk-e azt, hogy ő kávézott-e a borozás mellett?
[00:20:19]Kevés adatunk van erről, de azt tudjuk, hogy milyen péksüteményeket szeretett tenni a a kávéházban, és milyen milyen milyen más ételeket, és mellette kávét is ivott.
[00:20:29]Van is arra, van is arról említés, hogy milyen kávét, de ezt ezt nem biztos, hogy ezt most rekonstruálni tudnánk.
[00:20:39]Akkor még egy legenda, ami vagy igaz, vagy nem, te mit tudsz róla?
[00:20:39]Petőfi és a székely káposzta állítólag a kávé mellett ott találódott föl, hogy ilyen csúnyán fogalmazzak.
[00:20:46]Hát így van.
[00:20:46]Azt fontos tudni, hogy a kávéházakban etek az emberek, és nem elsősorban a kávé miatt mentek oda.
[00:20:56]Ezt a történetet a székely káposztáról én is ismerem, hogy későn értek oda az adott vendéglátóipari egységbe, és már csak a pörköltés és mindenféle káposztamaradványokat dobálták össze.
[00:21:06]És akkor ebből született egy nagyon finom étel a székely káposzta.
[00:21:12]Az a helyzet, hogy ennek a legendának néhány évvel ezelőtt itt a hazahúzóban már után jártunk.
[00:21:16]Emlékezzünk vissza, hogy akkor mire is jutottunk.
[00:21:27]A legenda szerint ezen a helyen született meg mai riportom főszereplője.
[00:21:32]1846-ot írtak akkor, és még nem ez a ház állt itt, hanem ez.
[00:21:41]Ahol ma a megkopott patyolatt neonfelirat van, ugyanabban a magasságban lehetett egy hatalmas óra a falon.
[00:21:45]Hogy miért?
[00:21:45]Mert akkoriban ebben a házban működött a zenélő óra vendégül.
[00:22:00]Talán így zenélt.
[00:22:00]Riportom itt született főszereplőjének állítólag két szülőatja is volt.
[00:22:07]Az enyhén spicces Petőfi Sándor és jó barátja Székely József.
[00:22:07]És akkor most mutatom be a riport főszereplőjét.
[00:22:23]Igen.
[00:22:23]Kitalálták.
[00:22:23]Nem emberről, hanem egy ételről van szó, s hogy végre kimondjam a nevét is, ez a székely káposzta.
[00:22:36]Szóval a helyszín a valamikori zenélő óra vendéglő, vagy nem?
[00:22:36]Merthogy a legendának már a helyszíne sem biztos.
[00:22:41]Van, aki azt gondolja, hogy nem a zenélő órában történt az eset, hanem a közeli Komlós kertben, esetleg a szintén közeli kispipában.
[00:22:51]De mi most maradjunk a zenélő óránál.
[00:22:51]Állítólag ide tért be 1846.
[00:22:57]estéjén a már jó hangulatban lévő Petőfi Sándor és barátja, a fiatal ügyvéd, Székely József.
[00:23:01]Enni akartak, de már nem nagyon volt mit.
[00:23:06]A felkínált káposztafőzelék nem hozta őket lázba, ahogyan a maradék pörkölt sem.
[00:23:11]Székely azonban kitalálta, hogy lesz ami lesz, főzzék össze a kettőt.
[00:23:16]Hát az lett, hogy nagyon ízlet nekik az étel, amit Petőfia barátja vezetéknevét felhasználva azonnal el is nevezett székely káposztának.
[00:23:30]Találtam egy bő 50 éves újságot, amelyben a Gundel család egyik híres tagja, Gundel Imre tényként mesélte, hogy a Székelykáposzta atjai valóban Székely József és Petőfi Sándor.
[00:23:46]Azt ma már senki sem fogja nekünk bebizonyítani, vagy éppen cáfolni, hogy Székely József ott volt-e Petőfivel azon az estén a zenélő órában.
[00:23:50]Azt viszont tudjuk, hogy most hol van.
[00:23:55]Sírköve a fiúi temetőben áll, alig 50 mre Kossut mauzóleumától.
[00:24:00]Kopott felirata büszkén hirdeti, hogy Székely 48-as hős volt.
[00:24:04]A székely káposztáról nem tesz említést a sírfelirat.
[00:24:08]Na akkor térjünk át arra, ami melletted van.
[00:24:12]Ez ránézésre egy billiárdasztal, billiárd golyókkal.
[00:24:16]Hogy kerül a csizma az asztalra?
[00:24:16]Hogy kerül a billiárdasztal ide?
[00:24:20]Ennek az az oka ennek az interaktivitásnak a kiállításban, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy mint említettem a kávé nem volt főszerepben.
[00:24:28]Ellenben a az emberek itt politizáltak, biliárdoztak, kártyáztak, nagyon jól érezték magukat, hangos, hangos politikai viták folytak.
[00:24:37]Sali Noémia a kávézás történetének egyik nagy kutatója mondta, hogy ezt felnőtt napközek is lehetne hívni, mert itt egész napjukat nagyon vigan eltöltötték a az urak.
[00:24:47]Akkor voltak már billiárd asztalok egyébként.
[00:24:51]Ez így van.
[00:24:51]Tehát hogyha ha megnézzük ezt a ezt a közismert képet, ezen is látszik, hogy hogy már zajlik a a biliárd.
[00:24:58]Ott biliárdoznak.
[00:24:58]Lehetette-e, és lehet, hogy ez csak egy elméleti kérdés, a kávé által okozott frissességnek köze a 48-as forradalom kitöréséhez.
[00:25:08]Ez egy elég erős kijelentés.
[00:25:08]Én viszont azok között vagyok, akik támogatják ennek a a létjogosultságát.
[00:25:13]Én azt gondolom, hogy tényleg a szellemi frissességhez kellett a kávé.
[00:25:20]Te egyébként hány kávét iszol egy nap?
[00:25:20]Én szigorúan csak egyet, mert kicsit nehezebben viselem a koffeint, és ha már délután iszok, akkor nem lesz belőle alvás.
[00:25:29]Na jó, akkor azt mondom, hogy most a 19.
[00:25:33]században menjünk tovább egy kicsit.
[00:25:33]Rendben.
[00:25:50]Idézted az előbb Sali Noémit, aki azt mondta, hogy férfi megőrző volt a kávézó egyúttal.
[00:25:54]Hát most előreléptünk az időben mondjuk egy olyan 5060-70 évet, és a hátad mögött a falon irodalmáró kiírók, költők.
[00:25:59]Szerintem ez egy nagyon helyes kis enteri, mondjuk el, hogy mit ábrázol.
[00:26:07]Köszönjük szépen.
[00:26:07]Mi is nagyon szeretjük.
[00:26:10]Ez az enteri a 20-as30-as éveknek egy átlagos kávéházát próbál igyekszik bemutatni, egy irodalmi kávéházat.
[00:26:17]Habár ez a kifejezés, ez egy picit mondva csinált.
[00:26:23]Hogyha belegondolunk, hogy hány kávéház volt több 100, 300, 400 a korszakban és mennyi írónk volt, hát nem tudta volna az összes írónk feltöltérni az összes helyet, viszont nagyon jó PR érzékkel a kávéház tulajdonosok felfedezték azt, hogyha akár csak egyetlen kávét szürcsöl egész nap egy író, nekik az is nagyon megéri, hiszen rengeteg vendéget bevonz a híresség.
[00:26:44]Volt is egy ilyen mondás a korszakban, hogy a szép nők odajárnak, ahol a művészek vannak, a gazdagok pedig oda, ahol a szép nők vannak.
[00:26:52]És ezt ezt elég jó érzékkel alkalmazták ezt ezt az elvet a kávéház tulajdonosok.
[00:26:57]Úgyhogy természetesen az irodalomnak és a a kávéházaknak elég szoros kapcsolata van.
[00:27:01]Ez az a szabad alkotó légkör, ami itt volt.
[00:27:06]Ez az információl, ez elképesztő nagy volt.
[00:27:11]Tehát tehát egy nagyon komoly kölcsönhatásról van szó.
[00:27:11]viszont ezek ez egy-egy kávéházra igaz, és és nem pedig nem pedig az összesre.
[00:27:19]Szerintem azt mindenki tudja, hogy rejtőjen ő soks-sok időt töltött a kávéházakban írással.
[00:27:23]Azt talán már kevesebben tudják, hogy Moldova György is így tett.
[00:27:27]Jöjjön most egy részlet abból az interjúból, amelyet 2020-ban készíthettem az íróval.
[00:27:32]Azzal kezdtük a beszélgetést, hogy miért éppen a New York kávéház volt a törzshelye, miért éppen itt írta a könyveit és a cikkeit.
[00:27:43]Az a lényege, hogy nekem otthon borzalmas nyomorult éltünk.
[00:27:49]Egy kétszobás lakásba voltunk hatan vagy heten, de még néha többen is.
[00:27:55]És nem volt íróasztalom a illetve volt úgy volt, hogy a anyámnak volt egy varógéphajója és arra rátettünk egy furnrapot.
[00:28:06]De hát végszükség esetében, karácsonykor meg hasonlókon, amikor a a New York vagy Hungária nem volt nyitva, akkor akkor leültem otthon.
[00:28:16]De hát ez egész más volt, csönd volt.
[00:28:22]Hát nem most tényleg egy kicsit csiszoltabb, de akkor a akkori viszonyok között ez nagyon elegáns hely volt.
[00:28:28]És hát ugye olyan egy két egy duplával reggel, akkor elmentem ebédelni a kis rukuruszba.
[00:28:42]Nem tudom, megvan-e még nincs.
[00:28:42]És akkor ott megvédeltem, és akkor visszajöttem és akkor akkor megvettem a második kávét, és ezzel megvoltam, és mindenki tudta, hogy bolond vagyok, mert nevetek a saját vicceimen, miközben írom.
[00:28:59]De hát úgy rechtem volt, mert nem ittam, és az az itt nagyon ritka volt, hogy egy író bejött és nem ivott.
[00:29:06]Hát aztán volt úgy, hogy verekedtem is otten.
[00:29:11]Hát érdekes.
[00:29:16]Miért vereked?
[00:29:16]Kérlek szépen.
[00:29:18]Reggel vagyok és bejön egy pali, hadd ne mondjam ki a nevét.
[00:29:24]Nem nagy név, különben, a feleségével, vagy a nője mit tudom mi milyen életási kapcsolatban voltak.
[00:29:29]És én ülök ott szembe ennyi távolságra, mint az oszlop van.
[00:29:35]és elkezdenek kiabálni, hogy miért nincs zóna reggeli, hogy hogy lehet ez, milyen hely ez, érted?
[00:29:46]Hát a János bácsi volt a pincér és hát nem nem volt még nyitva a konyha.
[00:29:52]És aztán mondom, Ádám, mondom, állj le, mit beszélsz, mit beszélsz?
[00:29:58]És elterjedt rólam, hogy az apám ügyvéde, ami rendkívül megtisztelő volt, azért apámnak volt három kereskedelmé, ha jól tudom, három év kereskedelme.
[00:30:09]És ez ezzel a proletár származással a akarták meg akarták megint.
[00:30:17]szól a közvélemény előtt, és rámragadt, hogy a na most a apámmal kapcsolatban csak annyit tudok mondani, hogy a hogy az Eszterházi Péternek a javít javított kiadászem az a címe, amit az apjáról írt, ott nagyon meglepte a Pétert, hogy az apja besugó volt.
[00:30:44]És hát engem nem lepett meg az apám egyetlen egy dologgal tudott volna meglepni, ha kiderül, hogy ő az antialkohista a szövetség főtitkára.
[00:30:56]Ez ez meglepött.
[00:30:56]Ez nem derült ki, persze nem is volt az.
[00:31:01]És ezt ezért nem szerettem ezeket a dolgokat.
[00:31:06]És amikor folytatta ezt a cukorást az a illető, akkor ott volt egy pohárvíz az asztalomon, odamentem és belvágtam az arcába.
[00:31:12]Akkor rögtön elkezdett sivodni, te ügyvédfi meg ilyesmi.
[00:31:18]Hát jó.
[00:31:18]És akkor ott ültem, maradtam tovább és és akkor egyszer csak eltűnik.
[00:31:26]Itt hátul volt a WC, idejött a illető és nem nem néztem, hogy mit csinál.
[00:31:31]Hozott egy pohárvizet, és a képembe suhintotta, és akkor akkor akkor adtam neki nagy pofont.
[00:31:45]És akkor hát mondjuk ez ebbe a kávéházba én voltam itthon, és akkor üvöltözött mindenféle ilyen gorumbaságokat.
[00:31:51]Aztán mondtam, hogy a még egyszer, még egyszer mondasz valamit megöllek.
[00:31:57]És akkor egy picit elhallgatott és hát ilyen ilyen nem biztos, hogy volt ilyen ilyen eset sok.
[00:32:09]Nos, hát így élték az életüket a kávéházakban az irodalmárak.
[00:32:13]Persze nem mindenki volt annyira bohém, mint Moldova, köztük is volt nagyon sokféle fajta.
[00:32:16]A folytatásban viszont jöjjön egy egészen különleges, mondhatni egyedi kávéfőzőgép.
[00:32:26]A század előnek a a legelső kávéggépt típusaiból rendkívül kevés maradt fenn, úgy szerte a világon is.
[00:32:32]Egy milánói múzeumban is jártunk annak érdekében, hogy kaphassunk ölcsön esetleg ilyen jellegű kábéggépeket, de ott se jártunk sikerrel.
[00:32:42]viszont eg egy magyar gyűjtő Gajdán Béla segítségünkre sietett, mert az ő gyűjteményében már megtaláltó volt ez az Omega típusú századelei állótartályos első espresszó gép.
[00:32:50]Itt az elsőt úgy értem, hogy ez volt az első típus, amit Angelo Moriondo és Luigi Bedzer a majd a Pavoni nyomán elterjedt a világban.
[00:33:08]Nem akarok Gajdánú zsebében nyulkálni, de vajon mennyit fizethetett ő egy ilyenért?
[00:33:12]Mondják azt, hogy ez felbecsülhetetlen, vagy azért ezeknek van piaci értéke?
[00:33:15]Van piaci értékük.
[00:33:15]Pontos számot most én sem tudnék mondani, de én azt gondolom, hogy millióban mérhető egy ilyen gépnek a az értéke.
[00:33:25]Nem értek hozzá, de azt gondolom, hogy egy ilyen nagy fémdarab nehezen romlik el.
[00:33:28]Lehet, hogy ebből még a mai napig lehetne kávét csiholni?
[00:33:31]Hát ehhez már komoly szakértelem szükséges, de hogyha arra gondolok, hogy a a kádárkori gépeinkbe való életlehelése, hogy ilyen kacifántosan fogalmazzak, is nagyon bonyolult.
[00:33:43]Nem tudom, hogy ez ez talán működhet-e.
[00:33:48]Az biztos, hogy egyszerűbb elven működnek ezek a gépek.
[00:33:52]Úgyhogy én azt sejtem, hogy ezeket be lehetne üzemelni akár.
[00:33:57]Nekem egy kicsit az az érzésem, mikor erre a gépre ránézek, meg ott a hátad mögött lévő másikra is, hogy az alkotók nem elsősorban vagy nem csak a használati értéket tartották szem előtt, hanem az esztétikait is.
[00:34:10]Ez pontosan így van.
[00:34:10]Ahogyan ez az enteri is itt itt mutatja körülöttünk.
[00:34:14]Itt elképesztően nagy szerepet kapott az elegancia, a luxus.
[00:34:14]Azért voltak ezek a csillárok is itt a a amit ami a fejünk fölött van, hogy hogy tovább szórják a fényt, a pompát, a ragyogást.
[00:34:29]Közben ott a hátad mögé nézek, és nem tudom nem észrevenni.
[00:34:29]A falon van egy rajz, ami engem egy telefonészülékre emlékeztet.
[00:34:33]Az így van.
[00:34:37]Ez egy fali telefonnak a stilizált rajza.
[00:34:37]Ezzel akartunk utalni arra, hogy az információáramlásnak is elképesztő fontos helyszínei voltak a kávéházak.
[00:34:46]És mi egy ilyen kedves kis geggggel is készültünk.
[00:34:46]ugyanis, hogyha azt a azt a fülhallgatót felveszi a lát a a látogató, akkor meghallgathatja Karinti és Babics eredeti hangját.
[00:34:57]Tehát kicsit megelevenednek ezáltal ezek a az irodalmárok.
[00:35:23]korai espresso azt mondtad, hogy odajövünk most.
[00:35:23]Hát ez a könyöklő, ez engem hát, hogy is fogalmazom, a késő kádári korszakra emlékeztet, amikor gyerekkoromba bejutottunk az ilyen könyöklőkhöz.
[00:35:31]Csak ott alul is volt egy polcocska, és az alsó polcon mi ittük a kólát, amíg a felső polcon a minket elkísérő felnőtt mondjuk a sört vagy a fröccsöt.
[00:35:40]No de itt most nem erről van szó.
[00:35:44]Igen.
[00:35:44]Itt most arról van szó, hogy a a kávéházak aranykorszakában megjelent egy új típusú vendéglátóipari egység, az espresszo, így olaszosan, amely nem keverendő össze a később 60-70-es években kivirágzó espresszokkal, ugyanis a 20-as évek végén, a 30-as évek elején megjelent Budapesten ez a ez az új típus, ah ami már sokkal kisebb alapterületen, kicsit mint egy gyorséttermi lánc, olyan olyan professzionalizmussal, jó szendvics és fagylalt kínálattal és mindemellett kiváló espresszóval, a legmodernebb espresszó gépekkel rendelkezett.
[00:36:22]Itt már itt már nem volt cél az, hogy a a vendégegész nap ott ücsöröghessen, újságot olvasson, és mint ahogy a korábbiakban beszéltük, felnőtt napköziként működjön.
[00:36:31]Itt bement a vendég, elfogyasztotta a Kávát, aztán már ment is tovább, ugyanúgy, mint Olaszországban.
[00:36:38]Ezért ez az új, ez az új típus, az espresszo, ez a kortársak szemében, sokak szemében, irodalmárak szemében egy egy ilyen megérthetetlen és valahol szükségtelen újdonságnak számított.
[00:36:55]azért azt látni kell, hogy egy nagyon komoly gazdasági mozgató is volt emögött, hiszen az első világháború után egy olyan gazdasági váltsághelyzet volt, aminek a révén nagyon drága lett a a kávé, és nagyon sok kávéháznak be kellett zárnia.
[00:37:10]Ellenben ezek a ezek a kis alapterületű ö kisebb költséggel működő helyiségek, üzletek, ezek sokkal jobban tudtak érvényesülni.
[00:37:21]Valahogy úgy érzem, hogy eddig mindvégig mi férfiakról beszéltünk a Presszó és espresszó közönségét illetően, hogy hát a kávézókról lévén szó.
[00:37:29]Hogyan kerültek és mikor a hölgyek a kávézókba, presszókba, espresszókba?
[00:37:36]A az aranykorszakban a a hölgyek, mint énekesnők, művésznők a az urak oldalán elsősorban így jelentek meg a kár.
[00:37:43]Ez aranykorszak, ez az 1920-30-as évekről beszélünk.
[00:37:47]Így van.
[00:37:47]1800-as évek végétől 20-as30-as akár még talán 40-es évekig is tartott ez az időszak.
[00:37:51]Még a nagyobb kávéházakban is ruhatárosok, kasszírnők lehettek a hölgyek leginkább, mert a a még még pincérséget sem nagyon ajánlottak fel nekik.
[00:38:04]Aztán nyilván a háborúban elfogyott az emberanyag, és aztán megüresedtek a pozíciók.
[00:38:07]Ez volt az egyik mozgatóró.
[00:38:07]A másik pedig az, hogy az imént említett espresso megjelenésével szintén nagy teret kaptak.
[00:38:18]Érdekes adat, hogy a a megnyílt Espressó kétharmadának női tulajdonosa volt, és ők előszeretettel alkalmaztak akkor akkor női pénztárost, pincérnőt, és ráadásul még a a törzs közönség is főleg nőkből tevődött ki.
[00:39:02]A kiállítás legkisebb termében vagyunk.
[00:39:02]Elég kicsavarodott képet mutatunk most, de nem véletlen, hiszen szeretnénk, hogy a hát mögött látszódjék a vetítővászon, merthogy a filmek és a kávé kapcsolata gyakorlatilag a filmek kezletéig nyúlik vissza.
[00:39:15]Ez pontosan így van.
[00:39:15]Kifejezetten különösen igaz ez az olasz filmekre.
[00:39:18]Ö ebben a ebben a moziszobában azt szerettük volna érzékeltetni, hogy vajon mi az oka annak, hogy a későbbi korokban, 50-es,60-as, 70-es,80-as években is tetten érhető a az olasz lendület, modern modernitás, stílusvilág az espresszókban, kávézókban.
[00:39:37]ugyanis a filmek elég jól visszaadják azt a azt a lendületes rohanó életérzést, amit amit amit az olaszok élnek.
[00:39:46]És ezért a kiállításban is elhelyeztünk egy ilyen filmes montást, ami a közismert nagy Olaszországban játszódó film, mint a római vakáció, többek között abb abból láthatunk részleteket és és ezzel is mutatjuk azt, hogy hogy a az olasz életérzésben az espresszó az nem azt jelenti már, hogy egész napüsörögni a kávéházban, hanem felhörpinteni egy finom espresszót.
[00:40:05]Ö két perces beszélgetés, aztán tovább a következő espresszó bárba, hogy megint felröpintsünk még egy espresszót.
[00:40:15]Az olasz kávé az gyengébb, mint a magyar, mert hogyha egész nap kávéházról kávéházra járok, akkor estére már elég magas lesz a vérnyomásom.
[00:40:23]Hát ez biztos.
[00:40:23]Itt is, itt is nagyon sok múlik azon, hogy ki hogyan kéri a kávéját, melyik korszakban.
[00:40:31]Ez ez eléggé sok múlik azon, de én azt gondolom, hogy nem gyengébb semmivel sem az a kávé.
[00:40:36]Egyszerűen csak hozzászokik az ember.
[00:40:40]Azt szokták mondani, hogy az olaszok legjobb terméke az mégiscsak a Ferrari autó.
[00:40:44]Na de én úgy tudom, hogy a kávéfőzők készítésében is ott vannak a toppon mi az olaszok.
[00:40:49]Ez pontosan így van.
[00:40:49]A kezdetektől napjainkig a az olaszok uralják a a kávéggép gyártást.
[00:40:54]Ebben a teremben be is mutatunk egy Falma E61-es típust, ami egy nagyon legendás darab, mert ez elképesztő nagy sikerre tetszett a a világban.
[00:41:08]Hozzátenném viszont, hogy az utóbbi évtizedekben, években most már egy érdekes vetélytárs a kínaiak jelentek meg a a kávéggépgyártás piacán is.
[00:41:19]Igen.
[00:41:19]Ühüm.
[00:41:19]És le fogják győzni az olaszokat.
[00:41:22]Azt gondolom, hogy már vannak olyan információim, ami szerint már le is győzték, hiszen technológiában már ugyanazt tudják.
[00:41:26]Ellen olcsóbban és nagyon mennyiségben, nagyon mennyiségben tudnak előállítani olcsóbban kávépeket.
[00:41:47]Magyarországra is megérkezett aztán így a 2000-es évek elejétől az úgynevezett új hullám a ami ami Ausztráliában és Amerikában született meg, ami a kávét tette a főszereplőjévé a a kávézóknak, ami hát nem tűnik egy olyan nagy dolognak, de egy kicsit ha mélyebben belenézünk ebbe a dologba, akkor látszik, hogy elképesztő nagy szerepet kapott az, hogy konkrétan melyik ültetvényről mennyire gondos eljárások során kerül az a tip az a bizonyos arabika kávé abba a kávézóba, ahol ezt felszolgálják.
[00:42:17]Ráadásul egy nagyon erős technológiai fejlődés is bekövetkezett, mert a akár itt a mögöttem látható típusú kávépre gondolunk, akkor akkor láthatjuk azt, hogy mennyire bonyolult technológia van már ezekben a gépekben.
[00:42:35]Minden szabályozható tényleg nanogramra, nanoszekundumra.
[00:42:40]Tehát hogyha sikerül egyszerre készíteni egy tökéletes espresszót, akkor ugyanolyan espressót fogunk csinálni, csak mondjuk 10000-szer.
[00:42:48]És ehhez jön még hozzá az, hogy a rendkívül képzett baristák kezében vannak ezek a nagyon modern eszközök.
[00:42:52]Tehát elképzelhető az, hogy illetve hát ízlelhető az, hogy milyen minőségű, milyen tökéletes eszpresszókat lehet már ma készíteni.
[00:43:01]És ezzel együtt megjelennek olyan dolgok, amik eddig a korábbi évtizedekben nem voltak.
[00:43:07]Tehát a elég csak a latte artra gondolni, hogy már annak is művészete van, ahogyan ahogyan tálalják az adott kávéalt, de mindeközben olyan képzések, olyan barista képzések, barista versenyek vannak, amik mind-mind a további minőséget erősítik, és szerencsére már magyar sikerek is vannak ebben.
[00:43:26]Például elég Kis Zoltánra gondolni, aki barista versenyen jazzva kategóriában világbajnok lett.
[00:43:30]A végére pedig a nagy kérdés és a bizonytalan válasz.
[00:43:35]Hány kávét igyunk meg naponta?
[00:43:40]Ez a kérdés és a bizonytalan válasz.
[00:43:40]Azt mondják a nálam okosabbak, hogy három- négy még belefér.
[00:43:44]S hogy milyen legyen az a kávé.
[00:43:44]Nos, nekem a fekete szarvasi kedvencem 90 fokon főzve sok cservval.
[00:43:49]Erre mondaná az én barátom, hogy fúj, csak tönkreteszed a gyomrodat.
[00:43:55]Lehet, de én meg az ő semmilyen gyenge kávéját nem értem és nem szeretem.
[00:44:01]Nincs mese, nem vagyunk egyformák.
[00:44:01]Emlékeznek még úgy három negyed órával ezelőtt ez volt az első tárgy, amit bemutattunk, a kávéfőző kondér.
[00:44:13]Na, innen jutottunk el odáig, hogy most 2026-ot írunk, és a kávézás csakúgy, mint sok-sok évvel ezelőtt, a mai napig is a mindennapjaink része.
[00:44:19]És hogyha tippelnem kellene, akkor azt mondanám, hogy a gyermekeink és valószínűleg az unokáink is fognak majd kávét inni, merthogy vannak tárgyak, amelyek kirobbanthatatlanul kellenek az emberiségnek, és szerintem ilyen a kávé is.
[00:44:38]Köszönöm szépen a figyelmünket, viszontlátásra.
[00:45:00]A műsor támogatója a Széchenyi Pihenőkártya.