HAZAHÚZÓ – Szűcsi: tulipánok, pincesorok, népviselet

[00:00:42]Sok szeretettel köszöntöm a hazahúzó kedves nézőit.

[00:00:42]Én Tóth Enikő vagyok.

[00:00:42]Mai kirándulásom helyszíne Szűcsi, amely Hevesmár megyében helyezkedik el, azon belül pedig a Mátra alján található.

[00:00:50]Kirándulásom elkövetkező 45 percében bemutatom önöknek a település történetét, népdalát, népviseletét.

[00:00:55]és az isteni finom, szűcsítétest is meg fogom kóstolni.

[00:00:59]Ha önök is kíváncsiak ezekre, akkor tartsanak velem, és kiránduljunk együtt egy kellemeset ezen a csodás környéken.

[00:01:18]Kirándulásom első helyszíne, Szűcsi központi parkja lesz, ahol a település polgármester asszonyával fogok beszélgetni.

[00:01:23]Szervusz!

[00:01:23]Nagyon szépen köszönöm, hogy fogadtál itt bennünket.

[00:01:26]is nagyon hangulatos ez a település.

[00:01:39]Miért vonzó egy turista számára Szőcsi?

[00:01:39]Hát ezzel nagyon büszkén tudok neked egy pár mondat erejéig beszámolni, hisz egy polgármester, egy 1539 fős polgármesternél nagyon fontos az, hogy mondhatom azt megtapasztalva és látva, hogy nálunk kéz a kézben jár a falu fejlődése és a közösségépítés.

[00:02:05]Nagyon jó látni azt, hogy a közösség ereje igencsak megszilárdult az elmúlt időszakban, és hogy szépen fejlődik a falu.

[00:02:15]És számomra nagyon fontos az, hogy a múltat tiszteljük, a jövőt pedig tudatosan építsük.

[00:02:23]És nagyon fontos megtapasztalni szintén azt, hogy az infrastruktúrális fejlődések és a közösségnek ilyen hatalmas ereje, a közösség építése vonzóvá még élhetőbbé teszi a mi kis falucskánkat, ha ezt így mondhatom.

[00:02:51]Áruld el nekem kérlek azt, hogy hol helyezkedik el a falu.

[00:02:51]Nagyon csodás helyen van.

[00:02:54]Igen, közel a mátrához.

[00:02:54]Gyönyörű a a Mátra.

[00:02:59]Gyöngyöst említeném, itt van 18 kmre, és az már tényleg a Mátra kapuja.

[00:03:06]Úgyhogy tavakkal vagyunk körbeölelve, több tú is van.

[00:03:06]Nem az önkormányzat tulajdonában van.

[00:03:13]egyesületek és magánemberek tulajdonában eszméletlen szenzációs nagyon szép környék.

[00:03:19]Szokták kérdezni, hogy miért jó vidéken élni?

[00:03:26]Hát majd elviszlek titeket a falu legmagasabb pontjára, több mint 300 m mi úgy hívjuk, és az a neve, hogy Kecskekő.

[00:03:34]És amikor ott végignézek, és néha fölmegyünk a családdal, és szétnézünk, és a táj szépsége teljesen bekebelezi az embert, akkor nem is kell megindokolni, hogy miért jó vidéken élni.

[00:03:46]Ezért ezt szoktuk mondani a a családdal és és akikkel néha fölsétálunk oda ö jó vidéken élni.

[00:03:56]szép kis nyugodt faluban tehetjük ezt.

[00:04:11]Nagyon különleges a hely, és hogyha odasétálhatunk a a falufához, akkor mindjárt megmutatom neked, hogy miért különleges ez a park egy tavaly egy pályázatnak köszönhetően Magyarországon mint elsőnek kifaragott falufa ennek a pályázatnak köszönhetően itt nálunk Szűcsiben lett fölállítva népi iparművész népi fafaragók munkáját láthatjuk.

[00:04:46]És ami nagyon különlegessé teszi ezt a falufát, hogy minden egyes családnév, az élő, másik oldalon pedig a kihalt családnevek vannak fölgravírozva.

[00:05:01]Hát, ahogy mondtam, tisztelgünk a múltunk előtt és tisztelgünk a jelenünk előtt is.

[00:05:06]Így így tisztelgünk az itt élő és a kihalt családnevek előtt, hogy mindenkinek a családneve ide fel van gravírozva, és hogyha egy sétát tesznek, akkor akkor láthatják az ő családnevüket.

[00:05:19]Nagyon különleges.

[00:05:24]Tényleg nagyon büszkék vagyunk rá, mert először itt Szűcsiben lett ez a falufa.

[00:05:30]Ö.

[00:05:30]felállítva, és akkor mellé, hogy igazán szép környezetben legyen ez a falufa.

[00:05:37]Egy kicsit szépítgettük ezt a parkot.

[00:05:37]Előtte egy egyszerűbb rózsakert volt, de most már nagyon szép utcabútorok vannak.

[00:05:44]És ami nekem megint csak nagyon nagy büszkeség, hogy az értéktári elemeink, hisz nekünk értéktárunk is van itt a községben, az értéktári elemeinket meg tudják nézni többek között a falu fotóképeket.

[00:06:12]Van egy nagyon klasszul felépített értékes értéktárunk, és ennek mentén most tarts velem a faluházba, ahol élővé tesszük neked az egyik értéktári elemünket, mint népdal, és élővé tesszük neked, hisz felöltöznek és megmutatják a gyönyörű szép népviseletünket, mint Mindkét elem az értéktárunkba tartozik, és azt nem mutatjuk meg neked máshol, mint a faluházba.

[00:06:42]a Szűcsi Nyugdíjas Klub Egyesületnek az ingatlana.

[00:06:48]Ők alakították ki ezt a csodás kis faluházat, ami nagyon-nagyon fontos volt számomra, hisz ezt csak egy pár évvel ezelőtt sikerült megvásárolniuk ezt az ingatlant, és nagyon szépen, tiszta szobával, hagyományőrző berendezéssel, mint mint kiskonyha kialakították, folyamatosan építik, szépítik.

[00:07:25]Beérkeztünk ugye ide a házba és az első részébe, ez egy két osztatú parasztház.

[00:07:30]Az első része az a konyha.

[00:07:30]Mesélj nekem kérlek.

[00:07:30]A konyha.

[00:07:33]Igen.

[00:07:33]Először is bemutatnám.

[00:07:33]Ez meg egész helység, minden helységben látható, hogy fagerandás a mennyezete.

[00:07:40]Ez eredeti állapotban van, így vásároltuk.

[00:07:46]Ehhez nem kellett hozzányúlni.

[00:07:46]Mindösszesen annyi, hogy itt le van kezelve már az előző tulajdonosok gondolom, mivel hogy ez lakásként szerepelt, gondolom akkor festették egy ilyen fehér színre.

[00:08:02]Ez a konyha, ha szétnézünk, valóban visszarepülünk az idővel.

[00:08:08]Én úgy gondolom legalábbis, hogy visszarepülünk az idővel.

[00:08:13]Ezeket az összegyűjtött tárgyakat, textíliákat itt a falun belül gyűjtögettük az egyesület tagjaival, illetve meg volt hirdetve, és akiknek a faluban voltak ilyen megőrzött emlékek tulajdonképpen, merthogy ezek mind emlékek az emberek számára, azokat megkaptuk és valamilyen szinten egy picit rendbe raktuk, megtakarítottuk és berendeztünk belőle egy konyhát.

[00:08:42]Ha bejövünk ebbe a helységbe, olyan mintha visszarepülnénk az időbe.

[00:08:51]Tehát egy igazi szűcsi konyha régen így nézett ki.

[00:08:53]Így van.

[00:08:53]Így van.

[00:08:53]Nagyon szép ezek voltak a jellemzőhelt masina, illetve masina.

[00:08:57]Igen.

[00:09:00]Hátulról közben jön a segítség.

[00:09:00]Igen.

[00:09:00]Köszönöm szépen.

[00:09:00]Masina.

[00:09:05]Ugye a mai nyelven azt mondják, hogy konyhaszekrény.

[00:09:05]Ez kredenc.

[00:09:09]Úgy hívták régen a kredenc.

[00:09:09]illetve vannak ugye a hokedly.

[00:09:16]Így van.

[00:09:16]Igen.

[00:09:16]Régen nem volt külön a fürdőszoba, mert ugye olyat nem ismertek, hanem itt megtalálható a lavor, a lavortartóval és rajta a szép hímzett törölközővel, amit saját kezűeleg készítettek a az emberek maguknak.

[00:09:32]Ha körülnék, vannak szép falvédők, ezek is, mint kézművesek tulajdonképpen.

[00:09:40]Mindenki saját magának hímezte ezeket a falvédőket, illetve az asztalterítőt, a hokedli takarót, ami valóban egy örök emlék.

[00:10:06]Fáradjunk be a tiszta szobába.

[00:10:06]Mint az előbb említettem, ugye a ennek is a mennyezete fagerendás, ami eredeti állapotban van szintén.

[00:10:12]Kisebb-nagyobb felújítások azért itt történtek, de nem számottevő, meg törekedtünk arra, hogy megőrizzük a régi időknek a jellegzetességeit.

[00:10:31]Itt ha körülnézünk az ajtón, az ablakokon horgolt függönyök vannak, amiről szeretnék beszélni, mertogy régen a nagyszüleink, détszüleink téli időszakba leginkább kézimunkával foglalkoztak, és többek között ezeket is akkor készítették.

[00:10:54]Itt a berendezési tárgyak.

[00:10:54]Néhány dolgot szeretnék róla mondani.

[00:10:54]Itt oldalt van a kaszli.

[00:11:01]Ez régen szinte minden nőnek megvolt, hiszen a ruháikat ebbe tárolták.

[00:11:12]Látható, hogy három nagy fiókja van neki, illetve két kisfiókja.

[00:11:17]A nagyfiókokba kerültek bele a pendelyek úgymond, illetve a felső szoknyák.

[00:11:24]Ott is volt, ami ünnepi, illetve hétköznapi viselet volt.

[00:11:31]Ez természetesen úgy, ahogy ma is.

[00:11:34]Igen.

[00:11:34]Mai korban is van.

[00:11:34]Itt látható nagyon szép hímzett kötény.

[00:11:38]Ez is a saját magának készítette a tulajdonosa.

[00:11:45]És vannak ráncolt szoknyák.

[00:11:45]Nagyon szépek.

[00:11:50]Nagyon finom, hogyha megnézzük picit közelebbről.

[00:11:50]Annyira finom, apró ráncúak.

[00:11:56]És milyen kis könnyű.

[00:12:00]Igen, igen, igen, igen.

[00:12:00]Olyan apró ráncúak.

[00:12:00]És erről, ezzel kapcsolatosan szeretnék egy kis történetet elmondani.

[00:12:05]Ugye az én nagymamám az haláláig, amíg élet tartott bőszoknyás volt.

[00:12:10]És amikor a szentmiséről vasárnaponként hazajött, az volt az első, ugye átöltözött, mert az ünnepi viseletet levetette magáról, és az volt az első, hogy visszaráncolta a ruháját, a szoknyáját, és úgy rakta el.

[00:12:30]Nagyon figyeltek erre a régi Igen.

[00:12:30]a régi idős emberek, illetve aki ilyen népviseletet viselt, az mindenki így tett.

[00:12:42]Igen.

[00:12:42]Ugye a tiszta szobára itt is jellemző, hogy utcafrontra nézek.

[00:12:47]Így van.

[00:12:47]Így van.

[00:12:47]Pici ablakkal.

[00:12:51]Igen.

[00:12:51]És ugye ott is rajta van a függöny, a kis horgolt függöny.

[00:12:59]Igen.

[00:12:59]És amit még említettél nekem, hogy ez a ládika nagyon érdekes.

[00:13:02]Igen.

[00:13:02]Szeretném ezt a ládikát megmutatni nektek, mégpedig azért, mertogy talán ez az legrégebbi darab a tiszta szobában.

[00:13:07]Ez az egyik klubtársnak a dédmamájá volt.

[00:13:16]Ezeket a párnákat addig leteszem ide.

[00:13:26]És be is írta ide, hogy ez a láda a dédmamámé volt, aki 1867-ben született.

[00:13:33]Szóval az ő tulajdona volt természetesen.

[00:13:33]Nem akkor kapta, nem 1867-ben, hanem egy picikét később.

[00:13:43]Ez a ládika arra szolgált, hogy a kelendjét rakták bele.

[00:13:58]Még maradunk itt a Szűcsi tájházba, ahol a népviselettel és a népdallal fogunk megismerkedni.

[00:14:02]Marika néni Légyój kedves.

[00:14:02]Mutasd be nekem a szücsinépis.

[00:14:05]Nagyon szívesen.

[00:14:05]Hát először is elkezdeném a harisnyárú cipőrű, mert ezt úgy kezdődik, hogy azt mikor már rajta van a sok szoknya nem tud öltözkedni, mert ugye van egy pár szoknya.

[00:14:15]Ez a pendely, ezzel kezdődik.

[00:14:15]Ezt jószorosan meg kell meg még itt fölszokták gyűrni, hogy tartsa a ruhát.

[00:14:26]És akkor vannak a singolszoknyák.

[00:14:26]Ezek szépen ilyen laposra vannak ráncolva.

[00:14:26]1 2 3 négy.

[00:14:36]És a felső az egy kartonanyag, ami nagyon szépen lehet ráncolni.

[00:14:36]Szép apró ráncos.

[00:14:43]És akkor van a kötény.

[00:14:43]Az általában már a idősebbeknek fekete kötény van.

[00:14:47]Aznak még fehér kötény szokott lenni.

[00:14:47]A singolt kézzel varrót zsebkendőt se felejtsük el, mert ez a dísz.

[00:14:53]Akkor van a Pruszlik, ami hát egy kicsit dészes, de nem olyan, mert még mink a palócba már nem nagyon tartozunk bele a palóc tájba.

[00:15:05]Az újja buggyos, de valamikor ilyen zsákújja volt az ingeknek.

[00:15:10]Meg hát van a nagyon szép fejdísz, ezt úgy hívják, hogy főkötő.

[00:15:15]Nagyon szép.

[00:15:15]Gyönyörű.

[00:15:15]Ez a jellemző ide szűcsire.

[00:15:19]Ez a fejdísz.

[00:15:19]Ilyen fejz.

[00:15:19]Meg akkor ez a ez a színvilág így népviseletben.

[00:15:24]Ez a kékes világos szín.

[00:15:24]Igen, halványak.

[00:15:28]Trikitó, nem cicsázott, nem szűcsiben nem volt olyan.

[00:15:31]És akkor van a nyakukban a szép gyöngysor, van neki kettes sor, hármas sor, ki milyen gazdag volt az attól függött.

[00:15:39]Nagyon szép.

[00:15:39]Úgyhogy a főkötő az nagyon szép.

[00:15:39]Díszes.

[00:15:44]Az az mondjuk díszes.

[00:15:44]Az díszes.

[00:15:44]Igen, de a többit.

[00:15:44]És akkor azt az mutatta a ruhán, hogy mondjuk már egy idősödő hölgy vette föl, hogy fekete volt elől a a kendő.

[00:15:52]A kötén kötény fekete igen hát az ünnepi a akik már férjhez ment vagy idősebb azoknak már mint fekete a lányoknak általában fehér kötény és amúgy minden más a ruhán az ilyen csodálatos világos színű volt.

[00:16:07]Igen.

[00:16:07]Igen.

[00:16:07]Igen.

[00:16:07]Úgyhogy de van hosszú jó blu, mert a templomba ugye általában hosszú jó blu mentek, úgyhogy az is van.

[00:16:18]Az van, hogy egy nem mintás, hanem sima anyag.

[00:16:18]Azok már olyan finomabb sején, vagy egy kicsit másabb a templomba járók.

[00:16:26]És akkor térjünk át a főfisel azt nem tudom, hogy melyiket vettem föl először.

[00:16:33]Prices nadrág vagy brices, ahogy mondják.

[00:16:33]Mink úgy híuk, hogy priccses nadrág, merthogy itt van egy kis valami neki.

[00:16:38]És a lajbi lajbi és a bőújúink.

[00:16:45]Ez volt a jelen.

[00:16:45]A bőújing meg a görbezárú csizma.

[00:16:45]kalap a fejébe, reguta, bevonuló nemzeti szín szallag van neki.

[00:16:56]És akkor a férfi viseletet így lehetett elkép Ez változott.

[00:16:56]Vagy ünnepi vagy a Igen, az ünnepi.

[00:16:59]Igen.

[00:16:59]És akkor így van egy házaspár, de ők csak a játék kedvéi vannak.

[00:17:05]Igen.

[00:17:05]Tehát ez egy házaspári viselet.

[00:17:23]Nem leszek én még az őszelmegyecske.

[00:17:30]Kár volna még engemet férhez adni.

[00:17:30]Rózsa helyett bimbót leszakajtani károlna még engemet féhez adni rózsa helyett bimbót leszakajtani.

[00:18:02]Következő értéktári elemünk helyszíne Isten házába szeretnék titeket téged invitálni.

[00:18:08]Nézzétek meg, hogy nekünk itt Szűcsi községben milyen csodálatos templomunk van.

[00:18:21]Mikor építették a templomot?

[00:18:21]Hát a községünk már az 1332 1337-es pápai tizedjegyzékbe szerepelt a plébánia, akkor ezt a templomot a szentkereszt fölmagasztalására szentelték föl.

[00:18:45]A kupolába látható három jelkép.

[00:18:51]Első angyali üdvözlet.

[00:18:55]Második az evangélisták szimbolikája.

[00:19:06]A harmadik apostolok pünkösdi üdvözlete.

[00:19:12]Milyen stílusban épült a templom?

[00:19:12]klasszicista stílusba épült.

[00:19:19]A negyedik a szentély fölött van a szent három a szentháromság szimbolikája.

[00:19:29]Megérkeztünk ide az oltárhoz.

[00:19:29]Meséljen nekem kérem a az oltárképről, illetve az oltárról.

[00:19:34]Hát a barok feszületet azt azt jelképezi a két kép kör körülvevő két kép.

[00:19:45]Ezt Mező Tamás Egrifestő készítette.

[00:19:45]Rajta a két képen látható Mária és Szent János.

[00:20:02]Kirándulásunk következő helyszíne egy különleges felépítmény, a harangláb.

[00:20:14]Pál, kérlek, mesélj nekem erről a különleges haranglábról.

[00:20:14]A haranglábunk, a 100 éves haranglábunk rövid története, hogy 1917-ben az első világháború idején a templomunkból elhurcolják a régi harangjainkat és ebbe az időszakba három évig nem szólal meg a harang.

[00:20:46]Tehát nem hallatszik harangszó a falunkban.

[00:20:50]Így 1920-ban a helyi vezetés úgy dönt, hogy új harangokat készített.

[00:21:02]Sajnos anyagi okok miatt ezek vasércből készülnek el.

[00:21:09]Abb az időben 1920-ban fel is kerülnek a helyükre.

[00:21:21]20-tól 34-ig működnek, majd 34-ben az a nagy harang elreped.

[00:21:39]935-ben lehetőség nyílik új harang elkészítésére, amit ötvözetből készítenek el, és 35-ben fel is szerelik.

[00:21:48]Azóta azokat a harangokat lehet hallani templomunkban.

[00:21:56]35-től a régi harangok, a régi sérült harangok a templomkertbe kerülnek elhelyezésre, és ott háborítatlanul vannak.

[00:22:21]Különleges a helyszín, ahová szintén invitállak titeket.

[00:22:26]Nem más, mint Bajza József szülőháza.

[00:22:26]Itt született a falunkban költő, publicista, író.

[00:22:31]És különleges dolog az is, hogy a helyi iskolánk, Szűcsi Bajza József Általán Iskola az ő nevét képviseli.

[00:22:46]Beérkeztünk ide a Bajza József emlékházba.

[00:22:46]Áruld el nekem, Henny, kérlek, hogy ki volt ő és miért volt fontos a falu történetében.

[00:22:54]Bajza József számunkra itt a szürcsi embereknek azért fontos, mert ugye településünk egyetlen híres szülötte.

[00:22:58]Ugye róla van elnevezve az általános Iskola és a 60i Bajza József Gimnázium is ugye az ő nevét viseli.

[00:23:08]Régen négy ilyen kastély vagy kúria volt a településen, de csak ez az egy maradt fent az utókor számára.

[00:23:13]Úgyhogy mi ezt nagy becs becchben tartjuk.

[00:23:13]Ez az emlékszoba maga nem túl nagy.

[00:23:17]94-ben hozták létre, akkor újították fel az épületet, már nagyon méltatlan lerobbant állapotban volt, és az akkori vezetés határozta el, hogy felújítja.

[00:23:29]És az egri Dobó István Vármúzeum segített a tárlatot létrehozni.

[00:23:34]Tehát a Bajzának a az életét mutatja be, a kéziratait, az irodalmi tevékenységét.

[00:23:40]Ugye ő volt a magyar irodalmi és színi kritika megteremtője.

[00:23:46]Tehát szerintem sokkal inkább jelentős tehát sokkal jelentősebb volt ez a tevékenysége, mint a költői oldala, de a reformkor egy meghatározó alakja volt, és a Nemzeti színház első igazgatójaként is ismerjük őt.

[00:24:02]Tehát a nemzeti színházban most is megtalálható májszobra.

[00:24:06]illetve amire még ez a tárlat kitér, az pont itt mögöttem van egyébként, hogy ugye ő volt az Atnaum nevű irodalmi folyóiratnak a szerkesztője, és Petőfi Sándor neki küldte el az első versét.

[00:24:16]A tehát Petőfi Sándor onnan eredezteti a pályafutását, hogy Bajza végül is őt felfedezte és megjelentette a borozó című versét ebben az irodalmi lap.

[00:24:33]Illetve még a tárlat kitér arra is, hogy ő volt Kossut hírlapjának a főszerkesztője az 1848-as forradalom idején.

[00:24:38]Nyilván a forradalom leverése után őt üldözték is, tehát azért is halt meg viszonylag fiatalon.

[00:24:49]állítólag megbomlott az elméje, hogy bujkálnia kellett, és ez a meghasonlott életállapot ezt így idézte elő nála.

[00:25:03]Tehát Bajza József itt született 1804-ben, amiről ugye egy emléktábla is amit egy emléktábla is hirdeti az épület falán.

[00:25:09]Egyébként az eredeti emléktábla megtalálható itt a folyosón.

[00:25:14]Hatan voltak annak idején ők testvérek.

[00:25:20]Az édes apja a három idősebb gyermekkel Gyöngyös orosziba költözött, és a az édesanyja maradt itt a három fiatalabb gyerekkel.

[00:25:26]Tehát Bajza József már Gyöngyös orosziból járt be Gyöngyösre gimnáziumba.

[00:25:30]Később ugye a Budapestre került, ott folytatott jogi és irodalmi tanulmányokat.

[00:25:35]Tehát igazából keveset élt itt, de a gyerekkorát itt töltötte.

[00:25:40]És ugye ezt a verseibe is felidézi, ugye a szülőföldjéről is írt verseket.

[00:26:01]Henia Bajza József emlékház emlékszoba után most áttértünk ide a bányász emlékházba.

[00:26:06]Ugye itt a bányászat jelentős volt a települése.

[00:26:06]Mesélj nekem kérlek erről.

[00:26:10]Igen.

[00:26:10]Szürcsi alapvetően bányászfalu volt, illetve bányász településként ismert.

[00:26:14]A második világháború után kezdődtek itt ilyen bánya feltárási munkálatok, és 54-ben, illetve 55-ben nyílt meg a Szűcsi 10-es és 11-es akna.

[00:26:25]Tehát ezek mélyművelésű aknák voltak.

[00:26:25]A Petőfi bányai bányaüzemhez tartoztak, és a lőrinci erőműnek termeltek lignitet.

[00:26:37]Nagyon sok bányász volt a településen.

[00:26:37]Inkább úgy mondanám, hogy szinte nincs olyan család, ahol ne élt vagy dolgozott volna a családban bányászként valaki.

[00:26:45]Apa, nagypapa, testvér.

[00:26:45]Tehát szinte minden család kötődött akkoriban a bányászathoz.

[00:26:50]A ez a kis bányász emlékszoba igazából a szűcsi bányászat történetét tárja föl.

[00:26:54]Így az indulástól, újságcikkeken, kordokumentumokon, régi fotókon keresztül egy-két bányászközzel.

[00:27:06]vagy bányász egyel ruhával egészen a bánya bezárásáig.

[00:27:18]Nyilván az akkori technológiai követelményekhez képest itt voltak a legmodernebb eszközök.

[00:27:23]Termelési versenyekbe nyertek a munkások.

[00:27:29]A bányászok nagyon megbecsültek voltak, bányásznapokat szerveztek.

[00:27:29]Örsc József volt a bányafőmérnök, aki például egy hidraolikus pajzsot fejlesztett ki, amiért Kossutdíjat is kapott, amivel nyilván a hogy az akna ugye stabilabb, biztonságosabb legyen, és könnyebb legyen a vájatokban dolgozni a bányászoknak.

[00:27:48]És azt is például itt vetették be először.

[00:27:52]Tehát azért mondtam, hogy a az akkori technológia szempontjából a legmodernebb dolgok itt voltak, és tényleg minden újságcikben szerepel, hogy a élmunkások voltak, és hogy micsoda mennyiségeket termeltek az akkori bányászok.

[00:28:06]Az elismertségüket mutatja be itt ez a sarok, ugye, hogy megjelentek az újságokban az, hogy ki kapott bányászemlékér, mert ugye okleveleken is láthatjuk és ugye a helyi embereknek fontos igazán ez a tárlat, hogy amikor eljönnek, megnézik és fölismerik, hogy igen, ez a szomszédom, ez az apukám, tehát hogy az újságokban viszontlátják ugye az ismerőseiket, tehát hogy kapcsolódnak ezekhez, hiszen helyi történelem szempontjából ez jelentős.

[00:28:35]egyébként az én nagypapám is bányász volt, és a az egyik oklevél az övé, amit Kádár János írt alá, és adott át neki személyesen.

[00:28:46]Tehát tényleg nagyon megbecsültek voltak akkor a bányászok.

[00:28:57]Itt helytörténet szempontjából fontos ugye, hogy 59-ben történt ez a bányaszerencsétlenség, a Mátravidéki szénbányászati Trösz legnagyobb tragédiája volt.

[00:29:07]November 25-ről 26-ra Víradóra volt egy bányatűz, és akkor 175-en dolgoztak lent a bányában, de 31-en nem látták meg a napvilágot.

[00:29:19]Közülük 13-an voltak szürcsi bányászok, és minden évben megemlékezik erről a tragédiáló lakosság.

[00:29:27]86-ban egy faragott kopjafát Jakel Mihály fafaragó művész készítette egyébként ott a tragédia helyszínén a tehát a az akna fölötti részen odaállították ezt a kopjafát és akkor ott volt a koszorúzás, de 99-ben áthelyezték a templomkertben, és ott szokott lenni a koszorúzás.

[00:30:01]Nem hiába vettük fel az értéktárunkba, mint önkormányzat, mint képviselőtestület, ezt a különleges helyszínt, a szűcsi pincesort, több mint 100 pince és több mint 100 éves pincék.

[00:30:09]Különleges pincesort mutatunk be neked a mai nap folyamán.

[00:30:15]tufakőbe vájt pincék és egy nagyon különleges régi borzt szeretnék neked bemutatni Puskás Károly bácsi személyében.

[00:30:34]Meséljen nekem kérem a Szűcsi borvidékről mi jellemző rá.

[00:30:34]Hát itt enned már a régi 100 éves időszakol mindig szőllő mezőgazdaság volt a főrészvénye a falunak.

[00:30:48]És a borászat ez mindig benne volt.

[00:30:53]Mindenkinek volt a faluba általában szőleje.

[00:31:00]Van, aki nagy üzem mondom tartelte, van, aki csak a saját családi fogyasztásra.

[00:31:06]Hát mi mi is csak így a családi gazdaságba fogyasztunk, nem ipari módon eladásra, de a falu ez állandóan mindenki termelte a szőllőt.

[00:31:19]Volt, aki feldolgozta, volt, aki eladta, értékesítette.

[00:31:27]Ugye ez jellemző általában a falura.

[00:31:27]Ö milyen szőllőnek kedvez ez a borvidék?

[00:31:31]Hát ez a borvidék szinte minden fajta a saszlától kezdve a borszőllőkig most leginkább a tramini van kék frankos cserszegi fűszeres.

[00:31:51]Ez ezek itt a leginkább honosak.

[00:31:51]Beszéljünk a a pincékről, hogy milyen pincék épültek ide.

[00:31:57]Ugye tufaketből építették a pincéket.

[00:32:01]Igen, itt ez négy soros pince van.

[00:32:01]vagyis pincesor, négy soros.

[00:32:07]Ez a három, ez tufakő.

[00:32:12]Ebben vannak kiválva.

[00:32:12]A belső a pataknak a jobb oldalán az sziklákban van.

[00:32:12]Az keményk.

[00:32:18]Azok azok durvábbak, de ezek nagyon szép faragott pincék.

[00:32:18]Ezt már az 1800-as években már erre építették.

[00:32:39]És mai napig is népszerű itt a a borvidék, tehát mai napig is készülnek itt borokat.

[00:32:43]Igen, készültenek még, de most már inkább a a szőllőt értékesítik.

[00:32:52]Van két-három gazda még, aki a borászottal foglalkozik, de inkább a szőllő értékesítéssel.

[00:32:57]Ha a akinek vannak ide vorkint, azok is inkább ilyen csak családi fogyasztásra, tehát a nagyobb részét eladják a szőlőknek, értékesítik.

[00:33:18]Itt Szürcsén belül most egy csodálatos helyre érkezem, egy tulipán mezőre, és a tulipánokról fogunk beszélgetni.

[00:33:22]Szia!

[00:33:22]Nagyon szépen köszönöm, hogy fogadtál itt bennünket.

[00:33:34]Ideérkeztünk a a tulipán sorokhoz úgymond.

[00:33:34]Ugye most már az időjárás miatt április közepe vége fele járunk.

[00:33:40]Most már előbb említetted nekem még kamerán kívül, hogy most már a vége van a szezonnak.

[00:33:46]Igen, valóban így van.

[00:33:46]Az időjárást ugye nem mi befolyásoljuk.

[00:33:46]Aztán ez mindig minden évben változó, de próbáltuk úgy kialakítani a kertet, hogy legyen korai, közép és késői virágzású fajták.

[00:34:05]Megmaradt pár tulipán azért.

[00:34:05]Tehát ezek akkor a később nyílóak, amik még itt így éppek.

[00:34:11]Nem, a később nyílóak még mindig bimbósak.

[00:34:13]Ők a közép virágzásúak, inkább így fogalmaznak.

[00:34:13]Ö de gyönyörű, szép, hatalmas serleg alakú ö szirmokkal rendelkeznek.

[00:34:19]Viszont ugye a napnak a forrósága már nem kedvezett nekik.

[00:34:29]És ezeket a a közép nyíló tulipánokat mikor kell, vagy ez hogy van, mikor nyílnak?

[00:34:34]Mert ugye ők állandóan a földben vannak, ugye, ugye hagymás növény a tulipán.

[00:34:37]Ők bent maradnak a földbe, ugye?

[00:34:40]Igen, így van.

[00:34:40]Szeptemberben szoktuk ültetni őket.

[00:34:40]téléren kap egy ugye egy hideghatást, ezáltal arra sarkaljuk a a virágokat, hogy tavasszal élni akarjanak, és minél hamarabb előbújjanak és kinyíljanak.

[00:35:03]És hogyha valaki otthonra szeretne mondjuk ültetni, akkor neki mit javasolsz, hogyha ugye tehát megveszi a hagymát, akkor mire figyeljen oda?

[00:35:12]Hm.

[00:35:12]Igazából a hely az, ahova ülteti.

[00:35:12]Nyilván, hogyha árnyékosabb helyre az tovább további virágzást eredményez, vagy hát ugye hosszabb hosszan tartó virágzást eredményez a napos helyen, ugye ott nyilván hamarabb el fog majd nyílni, de így semmilyen extra igénye nincs magának a tulipának.

[00:35:35]Nyilván otthon jobban tudjuk locsolni.

[00:35:35]Talán ez az, ami ami úgy jobban befolyásolja.

[00:35:41]Honnan származik a tulipán?

[00:35:41]Ugye nagyon sokan mondják, hogy Hollandiából, de vannak olyanok, akik azt mondják, hogy Törökországból voltak.

[00:35:48]Igen, igen, igen.

[00:35:48]Ez mind a kettő valós és igaz.

[00:35:51]De én úgy gondolom, hogy a magyar a legszebb.

[00:35:54]Így van.

[00:35:54]Igen.

[00:35:54]Igen.

[00:35:54]Népszerű hazánk van a tulipán.

[00:35:58]Persze.

[00:35:58]Tehát a csak gondolj bele, hogy mennyi motívumba fa vagy vagy ruhamotívumba szerepel maga a tulipán így népi hagyomány szempontjából is.

[00:36:08]Úgyhogy igen, népszerű.

[00:36:10]És hogyha valaki ugye most én itt leszedem a tulipánokat, mire figyeljek otthon, hogyha hazaviszem?

[00:36:15]Ugye nyilván beteszem vízbe.

[00:36:15]Igen.

[00:36:15]Nézd csak, még mindig folyik belőle a víz, tehát ropognak a levelei.

[00:36:23]Igen.

[00:36:23]Érd, hogy nagyon friss ugye esett az eső.

[00:36:26]Így van.

[00:36:26]Így van.

[00:36:26]Tehát hogyha mondjuk este 6-ra értek haza tőlünk, mert olyan jó programot szerveztek vagy terveztek, akkor sincs semmiféle probléma.

[00:36:30]ö ki fogja bírni, hiszen mi alapból becsomagoljuk, hogy sérülésmentesen hazajusson, amint pedig hazaértetek és vázába teszitek, a vázát annyira fel lehet tölteni vízzel, hogy magát a levelét is érje a víz, így a levélen keresztül is fel fogja tudni szívni a nedvességet.

[00:36:49]És van egy olyan különlegessége is, hogy vázába téve még tovább fog majd nyúlni, és így majdnem, hogy kiborul a a vázából maga a tulipán, úgyhogy van ilyen különlegességeink.

[00:37:01]De jó, nagyon jó.

[00:37:01]Hát igen, csodálatos növény, tényleg.

[00:37:01]Tehát a a konyhaasztalon, vagy csak bent a szobában is nagyon szép, meg hát a kertbe is a kertet is díszíti és szépíti.

[00:37:11]Igen, valóban így van.

[00:37:11]Egy igazi éke lesz a háznak.

[00:37:16]Igen.

[00:37:16]Egy kis egy kis természetet csempészve otthonunkba.

[00:37:30]Kirándulásom utolsó helyszínére érkeztem, ahol meg fogok ismerkedni a szücsi húzott rétessel.

[00:37:34]Nagyon izgatott vagyok, és én fogom elkészíteni, ha ha minden igaz.

[00:37:40]Úgyhogy lássunk is neki.

[00:37:40]Azért elfáradtunk, most már éhesek is vagyunk, úgyhogy jól fog esni ez a rétes.

[00:37:43]Áruld el nekem kérlek, hogy mitől különleges az a rétes, mitől másabb.

[00:37:48]A liszt minőségétől nagyon függ.

[00:37:48]olyan papírvékonyra kell kihúzni a tésztát és elhúzni, nyújtani, hogy átlásson rajta, tehát lehessen olvasni egy újságot is alatta.

[00:38:00]Tehát itt töltelékről beszélünk, 8-9 d töltelék és két dkar tészta.

[00:38:05]Azt a mindenit!

[00:38:05]Hú!

[00:38:05]Ehhez azért tudomány kell, azért nem mindent egyedül fogok végigvinni.

[00:38:10]Azért kérem majd a segítségedet, mert azért az így elsőre még nem készítettem ilyen rétest, úgyhogy De szerintem azért így közösen össze fogjuk tudni hozni.

[00:38:18]Úgyhogy akkor lássunk is neki, mi az első lépés.

[00:38:21]Mit csináljak?

[00:38:24]Megszitáljuk a lisztet.

[00:38:24]1 kg lisztből 60 szeletrétest készítünk.

[00:38:29]Most készítünk mákos megyeset és túrósat.

[00:38:32]Jó.

[00:38:32]Így.

[00:38:32]Úgy.

[00:38:32]Igen.

[00:38:32]És akkor megszitálod az egészet.

[00:38:35]Nyugodtan.

[00:38:35]Nem is mehet bele.

[00:38:35]Az egész.

[00:38:35]Jó.

[00:38:39]Az 1 kg liszthez kell egy kávés kanál só, egy kávés kanál cukor, kettő tojás.

[00:38:45]És akkor mehet a mehet így szitálhatod egy kicsit.

[00:38:48]Emeld meg.

[00:38:48]És akkor úgy nem azért kell megszitálni, mert valami piszkot találunk benne, hanem azért, hogy föllazítjuk a tisztának a sikértartamát.

[00:39:00]Tehát minél lazább legyen a tés lazább legyen a tészta.

[00:39:05]Kell hozzá még négy kanál étolaj és annyi víz, amennyit fölvesz.

[00:39:05]Ez általában 5-6 dci, de a liszt minőségétől függ.

[00:39:09]Ezt majd a kezünk kidolgozza.

[00:39:23]Nézd csak, szerinted így már teljesen jó.

[00:39:25]Jó.

[00:39:25]Szuper.

[00:39:25]Akkor ezt oda is adom.

[00:39:25]Ezt elveszem.

[00:39:28]Akkor a az első akadályt meg ugrottam.

[00:39:28]Akkor jöhet bele egy kanál, ilyen kis kávés kanál só.

[00:39:34]Igen.

[00:39:36]Egy ugyanilyen kanál cukor.

[00:39:36]Mehet bele a kettő tojás.

[00:39:36]A tojásról annyit, hogy nekünk növendékcsirkjeink vannak.

[00:39:42]Általában saját tojásunkat használjuk.

[00:39:47]Most is, ha majd akarjátok, megmutatom, van két-három napos kis csirkénk és három hetesek is, meg odakint 40 tyúk, aminek mindig a saját, tehát tudjuk, hogy mit eszik az a tyúk, és azért van házi tojás.

[00:40:01]Házi tojás, azért van olyan minőségű rétesbe a túró is, meg a tésztának az alapja is.

[00:40:05]Jöhet bele négy kanál olaj.

[00:40:17]Ez jó kis karizom gyakorlatnak is.

[00:40:20]Nem kell a fitness teremt menni.

[00:40:20]Nem még nagyon lágy lett a tészta.

[00:40:32]Azért, hogy gyorsan húzzuk is.

[00:40:37]Igen.

[00:40:37]Picit így nyúlik még.

[00:40:43]Köszönöm.

[00:40:43]És akkor így nagyjából ahhoz kellene még egy kicsi.

[00:40:51]Ahhoz még egy kicsi.

[00:40:51]Így körülbelül.

[00:40:51]Így jó.

[00:40:58]Igen.

[00:41:00]És akkor egyet megmutatok, kettő a tiéd.

[00:41:00]Jó.

[00:41:00]Jó.

[00:41:00]Köszönöm.

[00:41:05]Így.

[00:41:05]Igen.

[00:41:06]Vagy középre csak így hajtogatod.

[00:41:06]Igen.

[00:41:06]És akkor így könnyebb, négy kézzel.

[00:41:11]vagy két kézzel, vagy pedig ez a nagymama stílus, amelyiket szimpatikusnak volt.

[00:41:16]Ez a moderne volt a másik.

[00:41:20]Igen, az a modern az a fiatalos.

[00:41:20]Jó, egy kicsit beliszteznom a kezem.

[00:41:25]Igen.

[00:41:25]Jó.

[00:41:27]Ide tegyél egy csomó lisztet, mert innentől kezdted meg a tésztát.

[00:41:33]És akkor a melyik volt?

[00:41:33]Akkoret akar a fiatalos ké két fele.

[00:41:33]Így össze.

[00:41:38]Fatal így.

[00:41:38]Igen.

[00:41:38]Úgy.

[00:41:38]Úgy.

[00:41:38]És akkor az a lényeg, hogy ne ne keverjél bele több lisztet, mert nem szabad, hogy lisztes legyen.

[00:41:46]Viszont próbálj gömböt csinálni bele.

[00:41:46]Aha.

[00:41:58]Amíg pihen a tészta, akkor addig előkészítjük a a töltelékeket.

[00:41:58]A túróssal kezdünk.

[00:42:01]Túróssal kezdünk.

[00:42:01]Más5él kg túrót teszünk 20 szeletbe.

[00:42:05]Azt a mindenit.

[00:42:08]Tehát azért mondtam, hogy 8 d a tölteli, két dk.

[00:42:08]Igen.

[00:42:25]Akkor most megpróbáljuk kinyúni.

[00:42:25]Prá megpróbáljuk kihúzni.

[00:42:28]És akkor csak így próbáld meg a kezed fejével, ne a körömmel.

[00:42:28]És akkor csak húzzad.

[00:42:33]Aha.

[00:42:33]Azt a mindenit, de érdekes állaga van ennek a tésztának.

[00:42:36]Megyünk körbe, és akkor teljesen megpróbáljuk kihúzni.

[00:42:43]Ahol sok van, onnan teszünk egy kicsit.

[00:42:43]És akkor így ugye?

[00:42:46]Jaj, olyan félben nyúlok hozzá is.

[00:42:46]És akkor menjünk körbe.

[00:42:46]Itt van még sok tészta.

[00:42:50]Húzzuk egy kicsit arrébb.

[00:42:56]Alányúlsz, és akkor megpróbálod egy kicsit így rezegtetni.

[00:42:59]Aha.

[00:42:59]minél mékonyabb legyen.

[00:43:09]Így.

[00:43:09]És akkor így nem tud elszakadni.

[00:43:15]Ha elszakad, akkor majd bepótozzuk.

[00:43:19]Ühüm.

[00:43:19]Ott nekem elszakadt előbb egy kis baj megoldjuk.

[00:43:22]Jó.

[00:43:22]Azt a mindenit.

[00:43:22]Lehet függöny.

[00:43:22]Ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor vesszük fel a nylon harisnyát.

[00:43:26]Igen.

[00:43:26]Ez körülbelül az a vékonyság.

[00:43:30]Ott még sok van.

[00:43:30]Nézd csak.

[00:43:30]És akkor ide elhúztuk.

[00:43:35]Igen.

[00:43:35]Igen.

[00:43:52]El is készült a túrós rétesünk, úgyhogy akkor fel is vágom.

[00:43:52]Itt az elejéből.

[00:43:56]Vágjak rá egy kicsit.

[00:43:56]Egy picit.

[00:43:56]Igen.

[00:43:59]És akkor ezt a rudat ötbe, hatba, hétbe, ki milyenbe szeretné.

[00:43:59]Az is jó.

[00:43:59]Teljesen tökéletes.

[00:44:04]Esküvőre, ballagásra ez is nagyon jó.

[00:44:16]Még egy szelet.

[00:44:16]Még egy szelet legyen.

[00:44:20]Aki kéri, porcukrozzuk is.

[00:44:25]És elkészült a túrósétesünk.

[00:44:25]Jó étvágyat kívánunk hozzá.

[00:44:28]És én meg is kóstolom akkor már egy úttal, hogyha itt van.

[00:44:31]Szeretnétek porcukrot?

[00:44:31]Így nekem tökéletes.

[00:44:31]Nagyon finom az ágyat.

[00:44:40]Hm.

[00:44:40]Nagyon szépen köszönöm, nagyon jól sütöttünk együtt.

[00:44:43]És hát nagyon szépen köszönöm neked, hogy meg te is köszönöm, hogy megmutattad.

[00:44:47]Egy élmény volt számomra, úgyhogy nekem is.

[00:44:50]És szerintem mindenki álljon neki, vagy kezdj el megtanulni, mert sokkal jobban elkészül.

[00:44:53]Így van, így van.

[00:44:53]Sokkal finomabbat csinálunk otthon, mert szívünk, lelkünk benne van.

[00:45:00]Így van.

[00:45:00]Nagyon szépen köszönöm.

[00:45:00]Egészségetekre.

[00:45:19]Mai kirándulásom végéhez értem.

[00:45:19]Én ajánlom önöknek, hogy látogassanak el Szőcsire, ami itt található a Csodás Mátra alján.

[00:45:23]Ha szeretnének önök is megismerkedni a település történetével, borvidékével vagy az isteni finom húzott rétessel.

[00:45:32]Számomra nagyon nagy élmény volt itt kirándulni.

[00:45:32]Ha tehetik, tartsanak velem legközelebb is.

[00:45:36]Viszontlátásra!

[00:45:44]เฮ A műsor támogatója a Széchenyi Pihenőkártya.