HAZAHÚZÓ – Tordasi élményfalu és a település
- A Fejér megyei Tordas Budapest közelségében fekszik, mégis megőrizte nyugodt, barátságos légkörét a Váli-völgyben.
- Első írásos említése 1235-ből való; a török hódoltság után elnéptelenedett, majd a 18. században magyar, tót és német evangélikus telepesek népesítették be.
- A gesztenyefasort Erzsébet királyné emlékére ültették; egykor a tordasi Sajnovics- és a martonvásári kastélyt kötötte össze egy grófi úton.
- 1904 óta működik a dán mintájú Hangya szövetkezet, amely a helyi termelőket segítette, és hozzájárult a művelődési ház, az egészségház, a posta és a kocsma megépítéséhez.
- A Sajnovics János Általános Iskolát 1989-ben közösségi összefogással emelték; Makovecz Imre tanítványa, Tamás Gábor tervezte organikus stílusban.
-
„Az önkormányzat nem segített semmit, ezért az egyesületünk gondolt egyet, és hát akkor építsünk egyet." – a tájház vezetője
- A háromosztatú tájház az 1930-as évekbeli paraszti életet mutatja be; berendezését 90%-ban helyi adományokból gyűjtötték, és itt őrzik a húsvéti „sibálás” hagyományát.
- A Western Élményfalu korhű vadnyugati település, ahol a látogatók beöltözhetnek cowboynak és indiánnak, és megtalálható a szalon, a bank, a kápolna, a seriff irodája és a ruhatár is.
- A vadnyugati múzeumban indián relikviák (álomfogók, nyilak, kések) és cowboy emlékek (fegyverek, patkók) láthatók; a víztározó a gőzmozdonyok vízellátását, az állattartást és a tűzvédelmet szolgálta.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Tordas település általános bemutatása
A műsorvezető, Tótenikő Tordasra látogatott, amely Fejér megyében, a Közép-Dunántúli régióban, a Váli-völgyben helyezkedik el. A település Budapest közelségében fekszik, mégis sikerült megőriznie nyugodt, barátságos légkörét. A helyi idegenvezető szerint éppen ez a kettősség – a főváros közelsége és a nyugalom – adja Tordas legnagyobb értékét.
„Tordas a váli völgyben fekszik Budapest közelében, de mégis sikerült megőrizni a nyugodt légkörét. Ez a kettősség, a közelség és a nyugalom, ami legnagyobb értékünk." – a helyi idegenvezető *
A település története
Tordas első írásos említése 1235-ből származik. A falu története során többször elnéptelenedett: a török hódoltság idején teljesen kipusztult, és közel száz évig kopár pusztaság volt a helyén. A 17. században a területet a Sajnovics család kapta meg, és ekkor indult el a falu újjáépítése. A 18. század elején többnyire magyarok, tótok és német telepesek népesítették be, többségükben evangélikusok, ami meghatározta a település kulturális és vallási arculatát. A későbbi évszázadokban Tordas tovább fejlődött, de megőrizte paraszti jellegét – az itt élők életében fontos szerepet játszott a gazdálkodás, a kézművesség és a vallási élet.
Vallási élet és templomok
Tordason több felekezet él egymás mellett: római katolikus, evangélikus, baptista és református közösségek is jelen vannak. Az evangélikus templom a 18. század vége felé épült barokk stílusban, míg a római katolikus Gyümölcsoltó Boldogasszony-templom a 18. század közepén. A baptista gyülekezet több mint száz éve van jelen a településen.
Háborús emlékművek
Az első világháború 58 tordasi hősi halottjának nevét emlékmű őrzi. Mellette helyezték el a második világháborús emlékművet, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékművét is.
A Gesztenyefasor
A település egyik legkedveltebb és legszebb része a gesztenyefasor, amelyet a lakosok előszeretettel használnak sétálásra, kutyasétáltatásra, futásra és biciklizésre. A fasor minden évszakban más arcát mutatja: tavasszal virágzik, nyáron árnyékot ad, ősszel pedig színpompába borul. Különleges története van: Erzsébet királyné („Sissi") kedvenc fája volt a gesztenyefa, és halála után az ő emlékére telepítették a fasort, amely egykor a tordasi Sajnovics-kastélyt (akkor már Dreher-kastély), illetve a martonvásári kastélyt kötötte össze egy grófi úton. Mára csak a tordasi szakaszon maradtak meg a gesztenyefák.
„Sziszi királynő kedvenc fája volt a gesztenyefa, és halála után az ő emlékére telepítették a gesztenyefasort, ami a tordasi Sajnovics-kastélyt, akkor már Dréher kastélyt és a Martonvásári kastélyt kötötte össze egy grófi út." – a helyi idegenvezető *
A Sajnovics park és turisztikai látnivalók
A Sajnovics park Sajnovics Jánosról kapta a nevét, a közeli kastély miatt. A település igyekszik kihasználni a park adottságait: húsvétkor például tojáskeresést szerveznek a gyerekeknek. Tordason halad keresztül a Budapest–Balaton kerékpárút, amelynek mentén nyáron bálaszínházat hoztak létre, ahol mozizásra, koncertekre és színházi előadásokra is lehetőség nyílt. Augusztus 20-án falurendezvényt tartanak, ahol a tűzijátékot az állatokra való tekintettel lézershow-val váltották ki. A tordasi majális főzőversennyel indul, egész napos gyerekprogramokkal és félmaratoni futóversennyel folytatódik. Valamennyi rendezvény ingyenes.
A Hangya szövetkezet és a művelődési ház
Tordas különlegessége, hogy 1904 óta tagja az országos Hangya szövetkezeti mozgalomnak, Almási Balog Elemérnek köszönhetően, aki nemcsak gazdasági, hanem közösségi szerepet is betöltött. A szövetkezet dán minta alapján jött létre, saját bolttal rendelkezett, és segítette a termelők értékesítését. A Hangya szövetkezetnek köszönhetően épült meg a művelődési ház, egy saját egészségház orvosi lakással, egy fejlett posta és kocsma is. Ezt a közösségi szemléletet máig őrzik: minden évben ősszel megrendezik a Hangya-pikniket, ahol a helyi termelők és civil szervezetek mutatkozhatnak be.
A Sajnovics János Általános Iskola
Az iskola 1989-ben, a rendszerváltás idején épült, közösségi összefogással. Építészetileg is különleges: Makovecz Imre szellemiségét viszi tovább, organikus stílusban. Makovecz tanítványa, Tamás Gábor tervezte az iskolát, valamint a település egyedi buszmegállóit, a teniszklubház öltözőjét és a szabadtéri színpadot is.
A tordasi Tájház
A tájház története és építése
A tájház helyén harminc évvel ezelőtt még pocsolya és szántóföld volt. A téesz-földek kiosztása után egy tordasi fiatalember bontott téglákból felépített egy csárdát. 2006-ra világossá vált, hogy a faluban nincs megőrizhető régi parasztház, ezért az egyesület úgy döntött, hogy maga épít egyet. Az önkormányzat nem nyújtott segítséget, így társadalmi munkában, a lakosság összefogásával valósult meg az építkezés. A házat egy építészmérnök tervezte az 1800-as évek végének, 1900-as évek elejének parasztházai mintájára. A tető és a gerendázat elkészítésekor, 2010-ben érkezett először pénzügyi támogatás, addig a lakosok adták a „vájópénzt" és maguk végezték a falazást. A tájházat 2010-ben adták át Tordas község lakosságának.
„Az önkormányzat nem segített semmit, ezért az egyesületünk gondolt egyet, és hát akkor építsünk egyet." – a tájház vezetője *
A tájház elrendezése
A tájház egy háromosztatú parasztház, amely eredetileg szoba-konyha-kamra beosztással épült. Tiszta szoba nincs benne, mivel ez nem egy gazdag paraszt háza volt: egy szobát építettek, majd amikor a tulajdonos megöregedett, hátrament a kamrába, a fiatalok pedig az első szobában éltek. A konyhában a szabadkéményt nem sikerült megépíteni, mert nem találtak hozzá mestert, de a gerenda megvan, rajta a tordasi jellegzetességnek számító díszpolccal, amelyen vásárban vásárolt tányérok, csuprok és egyéb dísztárgyak sorakoznak. A konyhában sparhelt és kemence is található, valamint minden olyan eszköz, amire egy háziasszonynak szüksége lehetett.
A berendezés 90%-ban a faluban összegyűjtött anyagokból, eszközökből áll, és az 1930-as évekbeli lakásviszonyokat idézi. A tájház vezetője megjegyezte, hogy Tordasnak nem volt népviselete, amit Budapest közelségével magyarázott: a két világháború között a fiatalok már bejártak a fővárosba dolgozni és tanulni, magukkal hozva Budapest szellemét. Ez okozta a tótság elmúlását is – a két világháború között még beszéltek néhányan tótul, de utána ez teljesen megszűnt.
„Tordas tulajdonképpen elrontotta Budapest, hisz 30 km-re vagyunk, és a két világháború között már bejártak a fiatalok dolgozni, tanulni és hozták magukkal Budapest szellemét." – a tájház vezetője *
A „sibálás" hagyománya
A tájházban kiállítottak egy szalagos kis botocskát, amely a falu egyetlen igazán jellegzetes hagyományához, a húsvéti locsoláskor használt „sibáláshoz" kapcsolódik. A fiúk ezzel a bottal „sibálták" meg a lányok fenekét, akik szalagot kötöttek rá, majd piros tojást és pálinkát adtak cserébe. A tájház vezetője elmondta, hogy a közeli Pázmándon is él ugyanez a szokás, ami a tót rokonságra utalhat, de a tordasiak ezt sajátjuknak tekintik.
A második szoba és a kiállítások
A harmadik helyiség eredetileg kamrának épült, de a tájházban második szobaként rendezték be, mintha egy egyedülálló özvegy lakta volna. Ezt a teret minden évben aktuális kiállításra is használják, ahol a falu értékeit, szokásait és érdekességeit mutatják be. A szobában látható egy képsorozat a tájház vezetőjének felesége nagymamájáról az 1920-as évekből, amelyen a tordasi viselet is megfigyelhető.
Gyűjteményi érdekességek
A tájházban számos régi használati tárgy található, köztük egy 1838-as gereben (kenderfésülő eszköz), amelyen egy szív látható – a vezető szerint a készítője a kedvesének faraghatta. Van egy 1870-ből származó nagy mángorló a szomszédos Gyúróról, valamint egy ugyancsak 1870-es szőlőprés, amit egy félig ledőlt pincéből mentettek meg. A kukoricafeldolgozás összes eszköze, egy szerszámos gyalupad, kukoricamorzsoló és szánkó is megtalálható a gyűjteményben. A gyerekek számára külön érdekességet jelentenek a csontgombok és a 3D-s mesekönyvek.
„Van egy gombos kosarunk a varrógép mellett, rengeteg gombbal. (...) mondtam, hogy gyerekek, ezek öreg gombok, és ebbe csontgombok vannak, és mindig mondják, hogy csont. Mondom, igen, valamikor nem műanyagból készültek a gombok, és amikor elkapott a ruha, levágták, mert a gombok kellettek az új ruhára." – a tájház vezetője *
A Western Élményfalu
Általános bemutatás
A műsor második felében a műsorvezető ellátogatott a tordasi Western Élményfaluba, amelyet Gergő mutatott be. A falu teljesen korhűen épült meg, autentikus vonásokkal, mintha az ember 200-250 évet visszacsöppenne az időben.
„Amit itt láttok, ez teljesen korhűel lett megépítve. Nagyon figyeltünk pontosan azokra a részletekre, azokra az autentikus vonásokra, amiket ez a régi amerikai feeling ezt adja nekünk." – Gergő, a western falu vezetője *
A western falu létesítményei
Egy tipikus vadnyugati falu tartalmazott bankot, templomot vagy kápolnát, seriff irodáját, szalont, aranymosót és kovácsműhelyt. Az élményfaluban a kovácsműhely kivételével minden megtalálható.
A ruhatár és a kosztümök
Az első helyszín egy ruhatár, ahol a látogatók korhű öltözékekbe bújhatnak. A gyűjteményben megtalálhatók a cowboyok, seriffek, banditák mellényei, hölgyek kosztümjei, indián beöltözős ruhák, cowboy kalapok, kockás ingek és csizmák. A műsorvezető be is öltözött cowboynak, amihez elengedhetetlen kellék volt a kalap, a piros kockás ing, a fegyver és a fegyvertok.
„Hát igen, régen az ökölszabály uralkodott és hát ilyen szempontból ez így is érvényes." – Gergő *
A szalon
A szalon korhű bútorokkal van berendezve, autentikus asztalokkal és székekkel. A falakon relikviák, nyergek és tehénbőrből készült díszek láthatók. A szalon a vadnyugati falvak egyik központi helyszíne volt, közösségi térként funkcionált. A műsorvezető és Gergő egy pohár ital mellett folytatták a beszélgetést.
A múzeum
A múzeumban indián és cowboy relikviák tekinthetők meg. A kiállítás része egy nagyméretű makett, amely egy teljes western várost ábrázol, segítve a látogatókat abban, hogy elképzeljék, milyen épületek és szolgáltatások léteztek akkoriban – még szépségszalon is volt.
Az indián részlegben álomfogók, totemoszlop, indián nyilak és kések láthatók, amelyeket a mindennapi életben és vadászathoz használtak. A cowboy részlegben különböző fegyverek és a lovakkal kapcsolatos tárgyak, patkók kaptak helyet – a ló a cowboy hű társa volt a hosszú utakon. A sarokban egy vegyes részleg található, ahol mind a cowboy, mind az indián történelemről lehet olvasni.
„Egy cowboynak a lova volt a mindene, a hű társa (...) ő kísérte el őket a hosszú úton." – Gergő *
A víztározó
A víztározónak több funkciója volt a korai western időszakban: a gőzmozdonyok itt tankolhattak anélkül, hogy 20-30 kilométerenként meg kellett volna állniuk. Emellett szolgálta az állattartást, a lakossági felhasználást, és tűzeseteknél mentőtartalékként is funkcionált.
A kápolna
A vadnyugaton jellemzően fából építkeztek, mert ez gyors és tartós megoldás volt. A kápolna egy kisebb, körülbelül 50-60 fő befogadására alkalmas fakápolna, korhű üvegablakokkal, padokkal és festményekkel. A vallásosság fontos szerepet játszott a korabeli emberek életében, és a kápolnákat igyekeztek díszessé tenni, hogy bevonzzák a hívőket.
„Már akkor is azért rámentek, hogy érdekessé akarták tenni a hívőket, hogy minél jobban bevonzák őket a kápolnába." – Gergő *
A bank
A bank a korabeli mintákat követi, bár páncélszekrény nélkül. Itt nemcsak pénzt, hanem aranyat, ezüstöt és más értékeket is tároltak és kereskedtek velük. A falon körözési plakátok láthatók – ezeket nemcsak a bankban, hanem a seriff irodája előtt és a szalonban is kifüggesztették, olyan helyeken, ahol sok ember megfordult.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Tótenikő": A műsorvezető így mutatkozott be, de ez valószínűleg egy művésznév vagy becenév, a pontos írásmód nem ellenőrizhető.
- „Sziszi királynő": Az átiratban így szerepel, a helyes alak Erzsébet királyné („Sissi"), a kontextus alapján egyértelműen azonosítható.
- „Dréher kastélyt": Az átiratban így szerepel, a helyes név valószínűleg Dreher-kastély.
- „Makc Imre": Az átiratban így szerepel, a kontextus (organikus építészet, tanítvány) alapján egyértelműen Makovecz Imre.
- „Tamás Gábor": Az átiratban így szerepel, Makovecz Imre tanítványaként említik, de a név pontos írásmódja nem ellenőrizhető.
- „hangyaművelődési ház": Az átiratban így szerepel, a Hangya szövetkezet által épített művelődési ház.
- „Gesztényev fasor": Az átiratban így szerepel, a helyes alak gesztenyefasor.
- „Toldoson": Az átiratban egyszer így szerepel, a helyes alak Tordason.
- „cvg" / „cvgör": Az átiratban így szerepel, a kontextus alapján cowboy.
- „kávboy" / „kávykalap": Az átiratban így szerepel, a kontextus alapján cowboy, illetve cowboykalap.
- „ruaszalon": Az átiratban így szerepel, a kontextus alapján ruhaszalon.
- „Sajnovic": Az átiratban így szerepel, a helyes alak Sajnovics.
- „Almási Balog Elemér": Az átiratban így szerepel, a név pontos írásmódja nem ellenőrizhető.
- „sibálás": Az átiratban így szerepel, egy helyi húsvéti népszokás neve, a pontos írásmód nem ellenőrizhető.
- „vájópénzt": Az átiratban így szerepel, feltehetően a „vállalópénz" vagy hasonló kifejezés torzult alakja, jelentése a kontextus alapján: a lakosok által adott pénzadomány.
- „ocodni": Az átiratban így szerepel, a kontextus alapján valószínűleg „ólálkodni" vagy hasonló jelentésű szó.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:56]Sok szeretettel köszöntöm a hazahúzó kedves nézőit.
[00:00:56]Én Tótenikő vagyok.
[00:00:56]Mai kirándulásom helyszíne Fehérvár megyében helyezkedik el és a középdunán túli régióban található.
[00:01:04]Egy olyan helyszín, ahol önök, kedves tévnézők megismerkedhetnek a település történetével, hagyományaival, és betekintést nyerhetnek egy western falu életébe.
[00:01:11]Ha önök is kíváncsiak ezekre, akkor tartsanak velem, és kiránduljunk együtt egy kellemeset az elkövetkező 45 percben.
[00:01:37]Mai kirándulásom helyszíne nem más, mint Tordas, ahol elsőként itt a Sajnovic kastélyal fogunk megismerkedni a település történetével.
[00:01:42]Szia, nagyon szépen köszönöm, hogy fogadtál bennünket.
[00:01:45]Köön köszönöm a nézőket.
[00:01:53]Toldoson mindig kék az ég, énekli a Kopikon zenekar, és ugye a sorai tökéletesen tükrözik a tordos hangulatát és a a lelki világát.
[00:02:06]Bár most egy ilyen nyugodt, csendes, barátságos települést látunk, de a történelemben egészen messzire nyúlik vissza a Tordas története.
[00:02:17]Az első írásos dokumentumokat, dokumentumot 1235-ből származik.
[00:02:27]A tordas település története többször kipusztult a a település.
[00:02:36]Például a török hódoltság idején teljesen elnéptelenedett.
[00:02:42]Ugye kopár pusztaság volt a a település helyén közel 100 évig.
[00:02:48]Majd aztán a 17.
[00:02:48]században a területet megkapta a sajnovis család, és elindult a falu újjáépítése.
[00:02:59]A 18.
[00:02:59]század elején többnyire magyarok, tótok és német telepesek népesítették be a települést.
[00:03:06]Többnyire evangélikusok.
[00:03:12]Ugye ez meghatározta tordas kulturális és vallási arculatát is.
[00:03:35]A későbbi évszázadokban Tordas tovább fejlődött, de sikerült megőrizni a paraszti jellegét.
[00:03:40]Az itt élőknek fontos szerepet játszott az életében a gazdálkodás, a kézművesség és a vallási élet is.
[00:03:46]Tordas a váli völgyben fekszik Budapest közelében, de mégis sikerült megőrizni a nyugodt légkörét.
[00:04:01]Ez a kettősség, a közelség és a nyugalom, ami legnagyobb értékünk.
[00:04:08]Tordas életében mindig nagy szerepet játszott a a felekezetek élete.
[00:04:14]Több vallás található tordason és több felekezet élmás mellett.
[00:04:22]a római katolikus, az evangélikus, a baptista és a református is.
[00:04:29]A tordasi evangéikus templomunk a 18.
[00:04:29]század vége fele épült barokstílusban.
[00:04:37]A katol, római katolikus templomunk pedig a 18.
[00:04:42]század közepén.
[00:04:42]Ez a gyümölcsoltó boldogasszony Lébánia templomunk, és a baptista gyülekezet is több mint 100 éve jelen van a településen.
[00:05:01]Sajnos az első világháború is nyomot hagyott Tordas életében.
[00:05:06]58 hősi halottunk maradt a fronton.
[00:05:06]Ezt a hősi emlékmű őrzi nevüket.
[00:05:06]Itt mellette helyeztük el a második világháborús emlékművünket is, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékművét is.
[00:05:38]Egy újabb gyönyörű helyszínre érkeztünk.
[00:05:38]Ugye ez itt a településen belül itt a gesztenyefasoron sétálunk.
[00:05:42]Most nagyon hangulatos.
[00:05:46]Így van.
[00:05:46]A Tordasi Gesztényev fasorról annyit érdemes tudni, hogy a település egyik legkedveltebb és legszebb része közkedvelt a lakosoknak.
[00:05:52]Rengetegen járnak ide sétálni, kutyát sétáltatni, futni, biciklizni.
[00:06:05]Minden évszakban megmutatja a Gesztenye fasor az arcát.
[00:06:11]Ugye tavasszal a virágzás idején nyáron árnyékot ad, ősszel pedig különböző színpompákban várja az ide látogatókat.
[00:06:18]Annyit érdemes tudni a fasorról, hogy egy különleges történelmi pillanatban telepítették.
[00:06:31]Sziszi királynő kedvenc fája volt a gesztenyefa, és halála után az ő emlékére telepítették a gesztenyefasort, ami a tordasi Sajnovicskastélyt, akkor már Dréher kastélyt és a Martonvásári kastélyt kötötte össze egy grófi út.
[00:06:46]Sajnos ma már csak a tordasi szakaszon találhatók meg a gesztenyefák.
[00:06:53]Ez a fasor tökéletesen mutatja, hogy tordasan a természet és a közösségi élet összekapcsolódik, és számunkra nagyon fontos, hogy megőrizzük ezeket az értékeket a településen.
[00:07:20]A híd összekötte a földeket és a tűzoltó tavat, ami annak idején az erdő helyén volt található.
[00:07:27]A hidat 2000-ben az önkormányzat teljesen felújítatta, úgyhogy már nem csak egy történelmi emlék, hanem egy elég látogatott helyszín, ami itt található a tanösvényünk bejáratánál.
[00:07:40]És ugye a tanösvényn ott pedig egy kellemeset lehet sétálni, igaz?
[00:07:47]Tehát az egy ilyen kis patakparti sé patakparti sétány, ami visszavezet a geszten fasorra.
[00:08:07]Áttértünk most ide a Sajnovic parkba.
[00:08:07]Nagyon gyönyörű ez a hely is itt a a településen.
[00:08:12]Mesélj nekem kérlek erről a parkról egy kicsit, illetve, hogy miért lehet vonzó szerinted a turisták számára Tordas?
[00:08:20]Ugye a park, a Sajnovics park nevet kapta Sajnovics Jánosról, mivel a kastély ilyen közel van, igyekszünk kihasználni az adottságait.
[00:08:32]Például húsvétkor egy tojáskeresést szerveztünk a gyerekeknek a parkban.
[00:08:37]Turisztikai szempontból Tordason megy keresztül most már a Budapest Balaton kerékpárút.
[00:08:46]Nyáron pont a kerékpárút mellett létrehoztunk egy bálaszínházat, ami több mint bálából állt, ahol mozizni lehetett, koncertek voltak és színházi előadások.
[00:08:56]Augusztus 20-án mindig falurendezvényünk van, amire rengeteg ember csatlakozik hozzánk.
[00:09:04]Tavalyi évben először volt lézersónk egyébként.
[00:09:10]A tűzijátékot megszüntettük az állatokra való tekintettel, valamint a közelgő eseményünk a tordasi majál is, ami főzőversennyel indul, és egész napos program a gyerekeknek, valamint futóversenyt szervezünk, egy félmaratonos futóversenyt.
[00:09:29]Nagyon jó.
[00:09:29]És meg ezek azért jó ezek a rendezvények, mert ugye mindegyik ingyenes, tehát bárki ellátogathat.
[00:09:32]Teljesen ingyenesek a rendezvényeink.
[00:09:48]Egy újabb helyszínre érkezünk a település művelődési házához.
[00:09:48]Jövünk most, ugye?
[00:09:52]Így van.
[00:09:52]Itt állunk a hangyaművelődési házunknál.
[00:09:56]Ugye ez egy különleges helyszín, mivel Tordast azt teszi különlegessé, hogy csatlakozott az országos hangyaszövetkezet mozgalomhoz.
[00:10:11]1904 óta tag tagja hangya szövetkezett a mozgalomnak almási Balog Elemérnek köszönhetően, aki nem csak gazdasági, hanem közösségi szerepet is töltött be.
[00:10:23]Volt saját boltjuk, itt a segítette a termelőknek az értékesítést is.
[00:10:29]És ez a szemlélet hosszú távon meghatározta a település gondolkodását.
[00:10:35]A hangyaszövetkezet Dán minta alapján jött létre.
[00:10:40]Rengeteget köszönhet a település ennek a hatalmas fejlődésnek, mivel létrejött a hangyaművelődési házunk, lett egy saját egészségházunk orvosi lakással, egy fejlett posta, kocsma.
[00:10:58]Ez a fajta gondolkodás ma is él a településen.
[00:10:58]Ennek a legszebb példája minden évben megrendezésre kerülő hangyapok, amit ősszel szoktunk rendezni, ahol a helyi termelők és a helyi civil szervezetek bemutatkozhatnak, és igazi közösségi térré változik a település.
[00:11:27]Az általános iskola elé érkeztünk meg, és azért jöttünk ide, mert nagyon különleges az építészeti stílusa.
[00:11:31]Korábban is említettem már, ugye az iskola nevét Sajnovics Jánosról kapta.
[00:11:36]1989-ben épült a rendszerváltás idején.
[00:11:43]Különlegessége, hogy egy közösségi összefogással született meg ez az épület.
[00:11:53]építészetileg is külön figyelmet érdemel, mivel Makc Imre építész szellemiségét és vitte tovább, és organikus stílusban épült meg.
[00:12:02]Ugye Makc Imre tanítványa Tamás Gábor tervezte a az iskolánkat, ahogy sok mást is a településen, egyedi buszmegállóinkat, a teniszklubház öltözőjének épületét, valamint a szabadtéri színpadunkat.
[00:12:47]A település történetének megismerése után most a tordasi tájházba érkezem, ahol megismerkedem azzal, hogy hogyan is éltek itt az emberek régen.
[00:12:52]Szervusz!
[00:12:56]Nagyon szépen köszönöm, hogy fogadtál itt bennünket!
[00:13:10]Mesélj nekem kérlek a tájháznak a történetéről.
[00:13:12]Hát ez egy nagyon hosszú történet, mert úgy kell elképzelni, ha majd képpel is fölveszitek, hogy itt 30 évvel ezelőtt egy pocsolya volt és szántóföld.
[00:13:21]Aztán a tsz földek kiosztása után volt egy tordasi fiatember, aki azt mondta, hogy itt víznek kell lenni.
[00:13:25]majd mivel sok bontott téglát hozott Budapestről, fölépítette a csárdát.
[00:13:30]2006-ban pedig már az történt, hogy nem volt a faluban semmiféle öreg paraszház, nem volt olyan, amit fölhasználhattunk volna.
[00:13:36]Az önkormányzat nem segített semmit, ezért az egyesületünk gondolt egyet, és hát akkor építsünk egyet.
[00:13:45]És ebben van az érdekesség az építésében.
[00:13:51]A tájház ötlete az már korábban felvetődött, mert a hangyaszövetkezetről, de nem tudom a polgármester mesélte, Tordas a hangyaszövetkezeti mintafalunak nevezte ki a hangyaszövetkezet, és nagyon sok dolgot elkezdett építeni.
[00:14:03]Így nagyon sok értéket épített és mivel jött a háború, két dolgot nem tudott megcsinálni.
[00:14:08]a kultúrával nagyon komolyan foglalkozott a vidék kultúrájával, és már akkor megemlítette, hogy a hagyomány, a múlt az szükséges a jelenben, de hát nem sikerült neki a múzeumat megcsinálni, ugyanúgy, mint ahogy az iskolát nem tudtam megcsinálni.
[00:14:21]Tehát visszatérve 2006-ra, akkor az egyesületünk úgy döntött, hát akkor mi is pucolunk bontott téglát, és akkor építünk egy tájházat.
[00:14:29]A tájházat egy építészmérnök tervezte az 1900-as évek elején, 1800-as évek végén épült parasztházakra jellemzően, illetve azok mintájára, ami egy háromoztató paraszház.
[00:14:41]Sokan kérdezik, hogy itt miért nincs tiszta szoba?
[00:14:46]Azért nincs, mert ez a ház valahogy úgy épült, hogy egy szoba, konyha és kamraként, és később, ahogy az öregek, illetve a tulajdonos öregedet ment hátra, hátra, hátra, és lett a kamrából még egy szoba, beháratónak nevezzük.
[00:15:01]És 2010-ben a nagy összefogással, társadalmi munkában akkor került először rá pénz, amikor a tető és a gerendázat ott ott csináltuk.
[00:15:16]Előtte pedig a lakosság adott vájópénzt, meg dolgoztunk, meg aztán mindenki kőműves volt és mindenki falazott.
[00:15:22]Na, megépítettük ezt a csodálatos valamit.
[00:15:27]2010-ben átadtuk a tordas község lakosságának összefogásával épült és az egyesületünk szervezésével épült tájházat.
[00:15:33]Ez a tájház tóttályház.
[00:15:39]Én Tótnak mondom, hisz oly sok minden nép élt és él ezen a hazában, és régen is a szlovákokra egy része tót volt, aztán voltak szlovákok, akkor voltak rácok, voltak szerbek, de nagyon nagyon nagyon sok nemzetiség, és ez tót, és ez nem is szégyen.
[00:15:54]Tulajdonképpen amikor ez felépült, akkor ugye új házként épült fel, de a benne lévő berendezés a faluban összegyűjtött 90%-ban összegyűjtött anyagokból, eszközökből áll.
[00:16:06]És elsősorban talán úgy határoznám meg, hogy a múlt század első harmadáig, tehát az 1930-as évekbeli lakást, illetve épületet adja vissza.
[00:16:45]Tulajdonképpen egy háromoztató házba jöttünk be, és a háromoztató paraszháznak az első része a pitvar, mögötte a konyha, majd pedig a szoba, illetve szobakamra, attól függően, hogy milyen ház épült.
[00:16:54]Ebbe a házba tulajdonképpen egy szoba, a konyha és egy kamra épült, ami kamrát mi eleve berendeztünk még egy szobának, hisz úgy, ahogy az elején mondtam, vagy talán csak említettem, vagy akartam említeni, a torda, ez a ez a ház, ez egy nem egy gazdag paraszt háza volt.
[00:17:16]Egy szobát építettek, aztán mikor megöregedtek, akkor az öregek bementek a kamrába, a fiatalok pedig az első szobában éltek.
[00:17:20]A konyha tulajdonképpen annyira lenne akkor lenne igazán érdekes, ha meg tudtuk volna csinálni a szabadkéményét, de már nem volt mester ebbe a nagy társadalmi munkába, aki azt megcsinálta volna.
[00:17:33]Ugye a szabadkéménybe megy minden helyiségnek a a füstje.
[00:17:37]Ezért van itt egy gerenda viszont az megvan.
[00:17:37]És a gerendán a tordasi jellegzetesség egy díszpolc, amin általában ilyen vásárba vásárolt tányérok, csuprok és egyebek szoktak díszítésként föltenni.
[00:17:46]beépít egy sparhelt, egy kemence, és a kemencén is látszik tulajdonképpen, hogy ilyen bemutatóra készült, mint minden.
[00:17:55]Az itt lévő eszközöket a toldasiak hozták darabonként szinte minden férfinak szoktam mondani, hogy ím azok a nő tányérok, abból lehet igazából levest enni, mert az mély.
[00:18:05]Jött belőle kettő, három, mert mindig maradt ott van, és semmit nem dobunk ki.
[00:18:10]Bármit mondanak az emberek, mindig mondom, tessék megmutatni, ide hozni, legfeljebb minőségi csere van, illetve raktárba föl a padlás, ami nem kell.
[00:18:16]És a konyhában itt minden olyan eszköz megvan, ami egy háziasszonynak szüksége volt és kellett.
[00:18:44]Ez a tájháznak az egyetlen egy igazi szobája.
[00:18:44]A építész szerint is csak szobának tervezte.
[00:18:49]ahol, mint ahogy említettem, ez a 19.
[00:18:49]század első harmadából származó bútorok vannak.
[00:18:54]Van néhány olyan ruhadarab, amit hoztak, gyűjtöttek, de Isten igazából Tordasnak népviselete nem volt.
[00:19:01]Olyan hagyományos kis ruhák voltak, úgy ahogy megszokták.
[00:19:07]Tordas tulajdonképpen elrontotta Budapest, hisz 30 km-re vagyunk, és a két világháború között már bejártak a fiatalok dolgozni, tanulni és hozták magukkal Budapest szellemét.
[00:19:16]És ez okozta talán azt is, hogy a tótság is elmúlott olyan mértékben, hogy a két világháború között még beszéltek néhányan tótul, de az utána teljes egészében megszűnt, már a háború után már nem igazán lehetett tót szavakat hallani.
[00:19:34]Ö, tehát amit itt látunk, az egy az egy átlagos szobaberendezés, nincs benne semmi nagy érdekesség képekkel, amit mi állítottunk ki tulajdonképpen, hogy milyenek voltak a ruhák, milyenek voltak a családok.
[00:19:44]És ki van állítva egy olyan kis szalagos kis botocska, ami tud egyetlen egy jellegzetessége, igazán jellegzetessége a fannak a húsvéti locsoláskor használják, és ez a sibálás.
[00:20:00]Éppen két nappal ezelőtt voltak pázmándiak.
[00:20:05]pázmándti pedagógusok és egy kicsit vitatkoztunk, hogy ki a siba sibálás eszméje, ugyanis Pázmánon ugyanez a Siba, ugyanez a húsvéti szokás.
[00:20:09]Ők is tótok tulajdonképpen, tehát valószínű rokonságok valahogy összekeveredtek, de egy biztos a tordasiak ezt maguknak mondják.
[00:20:19]Úgyhogy elmentek ocodni egy kicsit, megsibálták a lányok fenekét, szalagot kötöttek rá lányok, és akkor lehetett piros tojást meg pálinkát inni.
[00:20:28]Más különösképpen nagyobb jellegzetések ebbe a szobába úgy nincs.
[00:20:32]Mondom, ez is ugyanolyan, mintha ha meglátogatunk bárhol talán az országba ilyen tájházakat, akkor gyakran találkozunk hasonlóval.
[00:20:59]Most pedig átérkeztünk a a harmadik szobába.
[00:21:02]Igen.
[00:21:02]A második szobába.
[00:21:02]Második szobába.
[00:21:02]A harmadik helyiségbe.
[00:21:02]Igen.
[00:21:06]Ami tulajdonképpen eredetileg kamrának épült volna.
[00:21:06]De ahogy említettem már, az egy szobás lakásban élő családoknál történt az, hogy az öregek, illetve az építő, hogy megöregedett, akkor hátrament és a kamrából lett egy szoba.
[00:21:22]Ezt a szobát is úgy rendeztük be, mintha egy egyedülálló özvegy lakta volna.
[00:21:27]És mindemellett pedig az eszközök kiállítása mellett kihasználtuk a szobát arra, hogy minden évben egy aktuális kiállítást a falu értékeiről, a falu szokásairól, a falu érdekességeiről hírt adjunk mindenkinek.
[00:21:37]Nagyon érdekes minden kiállításunk, és mindig sokan át is nézik, amit itt látunk.
[00:21:43]Tehát még egyszer csak úgy van berendezve, mint ahogy egy általános szoba.
[00:21:51]Ami érdekessége ennek a szobának, az a képsorozat, az a feleségem nagymamája 1920-as évek táján csinos fiatalasszony volt.
[00:22:05]Ott viszont látszik a tordasi viselet is.
[00:22:05]Azért azért nem is beszéltem meg, nem is tudok beszélni épviseletről, mert mert nincs.
[00:22:10]Ott ott látszik, ott van a férje, ott van az egész rokonság, ott van tulajdonképpen, és szegényekük meghaltak, és ezért kerültek ide.
[00:22:18]Más tulajdonképpen ebben nincs.
[00:22:18]Játéka játékokat szedtük össze, olyan mesekönyveket 1900-as évek legelejéről, amit egy egy lakás kiürűrítése során találtam, ki akarták dobni.
[00:22:28]Nem a 77 magyar népmese, de csodálatos maga a könyv is, a nyomata is és maga a mese is.
[00:22:38]Amit a gyerekeknek, például csoportoknak szoktam mondani, van egy gombos kosarunk a varrógép mellett, rengeteg gombbal.
[00:22:42]Még én is játszottam szerintem egy némelyikkel, mert én hoztam el otthonról, mert nem kellett.
[00:22:51]És mondtam, hogy gyerekek, ezek öreg gombok, és ebbe csontgombok vannak, és mindig mondják, hogy csont.
[00:22:55]Mondom, igen, valamikor nem műanyagból készültek a gombok, és amikor elkapott a ruha, levágták, mert a gombok kellettek az új ruhára.
[00:23:03]Tehát ennyi érdekesség volt meg a 3D-s mesekönyv, amit egy én még nekem is kérem szépen.
[00:23:08]Amit amit amit egy egy harmadikos gyerek mondott, itt volt a csoport és egyszer valamit megszólalt, hogy gyerekek nézzétek 3D-s mesekönyv.
[00:23:18]Mondom mit kell nekem megtanulni 70 év fölött?
[00:23:18]3D-s mesekönyvünk van.
[00:23:22]És igen, az és nagyon szeretik azt a kis mesekönyvet.
[00:23:40]Itt vannak olyan dolgok is, amelyek a 19-19.
[00:23:45]században készültek.
[00:23:45]A Gereben, amelyen, amelyen a a kendert frissülték, 1838-as.
[00:23:53]Kedves ember lehetett, mert gondolom a kedvesének csinálta ész rajta a szív.
[00:23:56]Igen.
[00:23:56]Van egy nagy vasalónk.
[00:23:59]Azt a mindenit!
[00:23:59]Az 1870-ben készült, na az már a szomszédfaluba készült, Gyúrón.
[00:24:04]Ez egy nagy mángorló.
[00:24:04]Hallottam róla hírből és olvastam is.
[00:24:11]A Kékfestő Múzeumban lehet ilyet találni.
[00:24:11]Azokon a hengereken a nagyobb vásznakat vasalták ki az emberek.
[00:24:19]Hihetetlen.
[00:24:19]Van itt mindenféle eszköz.
[00:24:19]Minden a kukoricafeldolgozás összes eszközeit például minden megtalál.
[00:24:23]feldolgozásának az eszköze, egy szerszámos gyalupad, ami ahol ahol dolgoztak a kukoricamorzsoló, a szánkó, a megmentett szőlőprés 1870-ből.
[00:24:36]Hát csak ennyit sikerült megmenteni a félig ledőlt pincéből, de hát ez is valami, ezt is meg tudjuk mutatni.
[00:24:42]Igen.
[00:25:14]Adásunk elején már említettem önöknek, hogy itt Tordason belecsöppenünk egy kicsit a western életbe, úgyhogy most ez fog következni.
[00:25:18]Szia!
[00:25:18]Nagyon szépen köszönöm, hogy fogadtál itt bennünket.
[00:25:22]Szia!
[00:25:22]Én is köszönöm, hogy jöttetek.
[00:25:25]Szerintem akkor menjünk is be, és akkor ismerkedjünk meg a western élet stílusra.
[00:25:29]Rendben, parancsoljok!
[00:25:51]Meg is érkeztünk ide a vadnyugatra, ha mondhatom itt.
[00:25:51]Hát elképesztő, tehát mintha egy ilyen időutazáson vettünk volna részt.
[00:25:56]Ugye előbb tortast mutattuk be, Magyarország, most is Magyarországon vagyunk, de olyan, mintha nem is itthon lennénk.
[00:26:06]Így nézett ki, vagyis így néz ki egy vadnyugati falu.
[00:26:09]Igen, pontosan.
[00:26:09]Pontosan.
[00:26:09]Ahogy mondod, igazából úgy kell elképzeljétek ezt, hogy amit itt láttok, ez teljesen korhűel lett megépítve.
[00:26:18]Nagyon figyeltünk pontosan azokra a részletekre, azok a azokra az autentikus vonásokra, amiket ez a régi amerikai feeling ezt ugye ezt ott nekünk.
[00:26:32]Igazából szintén majd meg fogjátok látni, majd körbevezetlek titeket, hogy minden egyes helység és szoba úgy van berendezve, hogy teljesen korhűjel, mintogyha visszacsöppennénk egy ilyen 200-250 évet az időben.
[00:26:46]Úgyhogy én azt gondolom, hogy akkor nézzük is meg az első helyszínet.
[00:26:51]Megyünk is.
[00:26:51]Azt árult még el nekem, hogy miket tartalmazott egy ilyen falu, milyen helyszíneket, milyen boltok voltak?
[00:26:58]Igen, igen, igen.
[00:26:58]Hát általában ugye egy ilyen falu tartalmazott értelemszerűen egy bankot, ugye az volt az alapja mindennek.
[00:27:01]Tartalmazott egy templomot, vagy esetünk mond egy kápolnát, a seriff irodáját tartalmazta, a központi helységet, a szalont, igazából egy aranymosót, hogyha esetleg lehet még azt azt, ami ami egy fontos helyszíne lehetett egy ilyen westernfalunak.
[00:27:23]Úgyhogy ezek a ezek a főbb létesítmények voltak általában.
[00:27:23]Nyilván mellette voltak még kovácsműhely satöbbi satöbbi.
[00:27:27]Az egyelőre itt most nincs, mert nem található meg, de minden más igen.
[00:27:52]Itt az első rész, ahova megérkezünk, ez egy ruaszalon.
[00:27:52]Mondhatjuk így.
[00:27:52]Ugye elengedhetetlen volt azért az ő idejükben is az öltözködés meg a Igen, igen, igen.
[00:28:01]Ez így van.
[00:28:01]Pont amiatt, hogy hogy ugye itt ezt az egész western feelinget mi ezt át tudjuk adni, kialakítottunk egy ilyen egy ilyen kosztümös részleget, ahol, mint látjátok, mindenféle ruha megtalálható, ami anno vadnyugaton megtalálható volt, és és mint karakter úgymond létező.
[00:28:22]karakter volt.
[00:28:22]Tehát itt igazából ahogy látjátok vannak különböző mellények, amiket ugye a kávboyok, esetleg ugye a serif, a banditák viseltek.
[00:28:26]Vannak ugye a a kis hát ily mindenféle kosztümök a hölgyeknek.
[00:28:31]Igen.
[00:28:49]Vannak ugye az indiános beöltözős ruhák.
[00:28:53]Ugye rengeteg cowboy kalapunk van.
[00:28:56]Igen.
[00:28:56]A kockás ugye ami elengedhetetlen.
[00:28:56]Az egy csizma csizmák.
[00:28:59]Így van.
[00:28:59]Így van.
[00:28:59]Úgyhogy ezek ezeket ezek voltak a főbb kellékek annó vagy nyugat.
[00:29:08]Ők így öltöztek, ezt a stílust képviselték.
[00:29:08]Mindenkinek megvolt ott a maga stílusa, ugye voltak külön az indiánok, voltak külön a kávolyók, tehát ilyen külön szegmensekre osztódottak.
[00:29:17]Igen, igen, ez így van.
[00:29:17]Hát igen, pont emiatt úgy már egészen messziről lehetett látni, hogy hogy éppen egy indián jön velem szembe, vagy egy cboy.
[00:29:25]Úgyhogy nagyon nagyon karakteres és erős vonásai voltak ezeknek a ruháknak annak idején.
[00:29:51]Első helyszínem után itt a vadnyugaton úgy döntöttem, hogy a többi helyszínt egy korhű ruhába szeretném körbejárni, úgyhogy be is fogok öltözni egy cvgnek.
[00:30:00]Mutatom, hogy mik kellenek hozzá.
[00:30:00]Elengedhetetlen a kávykalap, a piros kockás ing, a fegyver és a fegyvertótok.
[00:30:05]Úgyhogy most átöltözöm és jövök is a ruhába.
[00:30:28]És hát el is készültem.
[00:30:28]Így néz ki egy igazi cvgör, ugye, Gergő?
[00:30:28]El is készült.
[00:30:33]Igen, igen.
[00:30:33]Jól áll.
[00:30:33]Nagyon szépen köszönöm.
[00:30:33]Úgyhogy szerintem akkor most már mehetünk is.
[00:30:36]Most már azért én is úgy érzem, hogy azért így jobban illik körbejárni egy ilyen falut.
[00:30:43]Hát igen, így most már nem lógsz ki a sorból, azt gondolom.
[00:30:46]Igen, igen.
[00:30:46]Jó, akkor akkor menjünk a következőre.
[00:30:49]De azért nem semmi.
[00:30:49]Tehát azért így a fegyvert viselni oldalt nem volt ez egy egyszerű öltöz, de azért lenge volt.
[00:30:53]Tehát a meleg ellen ugye azért kellett nekik volt.
[00:30:57]Igen.
[00:30:57]Viszont ahogy régen is érezték azt a magabiztonságot, én gondolom te is érzed most azt a magabiztonságot, ami itt az oldaladon lógy.
[00:31:06]Igen.
[00:31:06]Igen.
[00:31:06]Sétálgatsz a faluban.
[00:31:06]Na akkor kis szólna be neked ugye alapon?
[00:31:10]Igen.
[00:31:10]Igen.
[00:31:10]Meg megvédem magam.
[00:31:10]Igen, abszolút.
[00:31:14]Hát igen, ez régen régen ugye hát az ökölszabály uralkodott és hát ilyen szempontból ez ez na ez így is érvényesen.
[00:31:25]Jó, rendben.
[00:31:25]Akkor menjünk is a következő helységbe.
[00:31:28]Jó.
[00:31:41]Ez lenne a szalonunk.
[00:31:41]A szalon, amint látjátok, szintén kórhűlyen van berendezve.
[00:31:45]Ezek direkt ezeket az autentikus asztalokat és székeket hoztuk ide be, illetve a falon is rengeteg olyan relikvia, nyereg illetve ilyen hát ilyen tehénbőrből való kis szép díszek vannak fönt, amik amik azt sugálják, hogy ugye hát ez egy ez egy ez egy vestenfalu.
[00:32:07]Igen.
[00:32:07]És hát van egy kocsmárosunkás.
[00:32:07]Köszönjük szépen.
[00:32:10]Köszönjük szépen.
[00:32:10]A kocsma nekik közösségi tér is volt.
[00:32:17]Igen.
[00:32:17]Igen.
[00:32:17]Tehát ugye amikor ez volt úgymond az egyik a faluban az egyik központi helység.
[00:32:34]Hát akkor egészségünkre, hiszen még hosszú út áll előttünk.
[00:32:37]Egész.
[00:32:37]Egészség.
[00:32:46]Most, hogy felfrissültünk a szalonba, most áttérünk a múzeumba.
[00:32:46]Itt fogunk megismerkedni igazából az ő használati tárgyaikkal, ugye?
[00:32:53]Így van.
[00:32:53]Így van.
[00:32:53]Itt bent van mindenféle indian és cábor relikvi, amit akkor nézzünk is be.
[00:32:58]Nézzük.
[00:33:11]Így nézett ki egy eredeti igazi vagy nyugat, ugye?
[00:33:14]Igen.
[00:33:14]Igen.
[00:33:14]Tehát igen, van egy egy elég komoly makettünk, ami azt ábrázolja, hogy annoó ténylegesen hogy nézhetett ki egy western falu, egy western város.
[00:33:20]Ö itt amin amint látod fel van szépen tüntve szinte minden ö úgyhogy ez is ez is hozzájárul ahhoz hogy tudják a kedves vendégek elképzelni hogy hogy hogy hogy nézhetett milyen különböző épületek voltak milyen szolgáltatásokat tudtak akkoriban már nyújtani úgyhogy nagyjából egy erre erre korlátozódott le az a az a falu, amit amit látható.
[00:33:58]Hihetetlen, hogy még szépségszalon is volt.
[00:34:02]Igen, hát akkoriban is már ugye ez a szépség idézben ipar kezdett ugye kibontakozni.
[00:34:05]Már akkor is azért voltak emberek, akik azért adtak magukra.
[00:34:11]Nyilván teljesen más arhányban, mint a mai nap.
[00:34:11]Igen.
[00:34:15]De de már akkor is ez elindult.
[00:34:15]Igen.
[00:34:15]Tehát így lehetett akkor elképzelni.
[00:34:18]Nagyon színes volt akkor is, és teljes mértékben élhető.
[00:34:18]És akkor itt ugye ahogy látjuk itt oldalt a a falon itt részekre van bontva.
[00:34:23]Ugye ez itt az indián Igen, ez itt az indián részleg úgymond.
[00:34:32]Itt amit láttok a falon itt balról kezdve vannak ugye indián álomfogócsapdák például totemoszlop, mindenféle olyan dolog, akár a az indián nyíli illetve az indián kés, amik ugye akár a vadászathoz, illetve ugye a mindennapi élethez voltak szükségesek.
[00:34:55]Ezeket gyűjtöttük mi így egybe, és és ezeket a fontos dolgokat tettük ide ki a falra.
[00:35:01]Ezek mindennapi használatban voltak náluk, ugye?
[00:35:04]Tehát minden nap használták.
[00:35:04]És itt a másik pedig ugye, aminek én is beöltöztem a kávból.
[00:35:08]Viselett fegyverek.
[00:35:08]Láttam azért különböző fegyvereik voltak nekik.
[00:35:12]Igen, igen, igen.
[00:35:12]Így van.
[00:35:12]Ezekből is hoztunk egy kis gyűjteményt.
[00:35:17]Ölletve ugye itt a akár ugye a a ugye egy cowboynak a a lova volt a a mindene, a hőtársa és itt is, hogy a az a lovaknak a patkójáról egy-két olyan kép, ami ami azt sugalja, hogy itt a lovakkal milyen szoros kötelék volt.
[00:35:39]Mint mondtam, ugye, mint hújtársa, ugye ő kísérte el őket a B-be hosszú úton.
[00:35:44]Így van.
[00:35:44]Így van.
[00:35:44]Úgyhogy igazából ez meg a cowboyos részleg, illetve itt ez a sarokban ez szintén ez még egy ilyen kis hát ez egy ez egy ez egy azt gondolom egy ilyen kicsit vegyesebb rész, ugyanis itt mind a mind a cowboy és mind a az indián történet történelemről esik szó.
[00:36:07]Ezeket mind mind meg lehet nézegetni, el lehet olvasni.
[00:36:11]És ugye a kávboyok meg az indiánok azért tök ellentétben álltak egymással.
[00:36:15]Igen.
[00:36:15]Hát nem feltétlen álltak barátságban.
[00:36:21]Azért tudunk nyilván olyan dolgokról, hogy hogy volt egy-kettő barátság, tehát szövődött szövődött voltak kapcsolatok, de alapvetően ugye a részbőrűek és a és a és a a fehér bőrűek ők nem feltétlen vegyültek.
[00:36:57]Most ugye a kápolnához fogunk menni, de mielőtt odaérnénk a kápolnához, áruld el nekem kérlek, hogy miért volt szükség víztáruzóra akkoriban.
[00:37:03]Hát igen, akkoriban egy több funkciója volt egy ilyen vízszározónak.
[00:37:08]Egyrészt a kora, tehát a a korai western időszakban sok gőzmozdonyt pluszba kellett még tankolni, ugye vízzel.
[00:37:21]Ez egy nagyon fontos része volt így elsődlegesen így a mozdonyoknak, hogy nem kellett 20-30 kmenként megállni, hanem ilyenkor tudtak tudtak tankolni, amikor megálltak egy-egy állomáson, illetve egyrészt ugye hát az állattartás, a lakossági felhasználás, illetve esetleg úgy, hogyha bármiféle tűzeset ütött ütötte volna föl a fejét, akkor azokra ez mind-mind olyan mentőtartalékot tudott szolgálni, hogy ezzel ki tudták húzni ezeket a ezek ezeket a váratlan váratlan helyzeteket helyzeteket.
[00:37:56]Így van.
[00:38:11]Látom, hogy jellemző volt akkoriban, hogy fakápolnák voltak.
[00:38:11]Igen, igen.
[00:38:11]Hát a legfőbb felhasználása anno ez a ez a fa beütés volt mindenhol.
[00:38:22]Ugye ezzel relatíven egész gyorsan tudtak építkezni, illetve úgy, ahogy tartós is volt.
[00:38:25]Igen.
[00:38:31]Tehát igazából ugye ez nagyjából ténylegesen így is nézett ki annó annó a vannyugaton.
[00:38:39]Én azt gondolom, hogy hogy menjünk be, nézzünk meg bent, hogy hogy ott ténylegesen hogy kell elképzelni, amikor a mindennapi mindennapi, et a heti egyi vasárnapi istentiszteletet, amikor ugye megtették a az emberek, hogy mégis milyen környezetben tették.
[00:38:53]Rendben.
[00:38:53]Nagyon vallásosak voltak ők akkoriban.
[00:38:56]Igen.
[00:38:56]Abszolút, abszolút eléggé hittek ezekben a istentiszteletben, mondhatom így.
[00:39:05]Úgyhogy nagy jelentősége volt akkoriban a a templomi dolgoknak.
[00:39:34]Hát ez egy relatív egy kisebb kápolna direkt.
[00:39:34]Itt nagyjából, mint látod, itt nagyjából egy 50-60 ember tudna egy egyszerre leülni.
[00:39:44]Viszont viszont az üvegek itt körbe ezek abszolút korhűen hasonló módon néztek ki, mint mint 200 évvel ezelőtt.
[00:39:49]Úgyhogy mind a a padok, az üveg, illetve körbe ezek a kis festmények azt azt takarják, hogy hogy nagyon így így lehetett elképzelni egy kápolnát akkoriban.
[00:40:09]Nagyon szép.
[00:40:09]Tehát megvan a maga hangulata szerintem, hogy fából készül, meg hogy az ablakok ilyen dísztesek.
[00:40:13]Nekem nagyon tetszik, jól néz ki nagyon.
[00:40:17]Hát igen, mindenképpen ugye már akkor is azért rámentek vagy mondhatom így, tehát hogy érdekelté akarták tenni a hívőket, hogy hogy minél jobban bevonzák őket a a a kápolnába.
[00:40:29]Úgyhogy ez a vonal ugye ez már egészen visszonyult a az egészen korai történelmi valláshoz.
[00:41:00]A bankba érkeztünk meg, ugye?
[00:41:00]Igen.
[00:41:00]Igen.
[00:41:00]Hát ez lenne a ez lenne a bankunk.
[00:41:04]Ez igazából régen hasonlan volt felépítve.
[00:41:08]Annyi különbség, hogy régen azért itt még volt bent egy plusz olyan kis terám, ahol volt a páncélszekrény.
[00:41:17]Azt most mi nem szereztük be őszinte leszek, de de kinézetre kívülről ez hasonlóan nézett ki.
[00:41:21]Ugye hát itt ugye nem csak a pénzt, esetleg ugye az aranyat, ezüstöt, tehát minden olyan dolgot tudtak értékesíteni és kereskedni vele, ami ami akkoriban komoly értéket képviselt.
[00:41:29]Úgyhogy nagyjából ezt így kell elképzeljetek.
[00:41:37]És akkor látom, hogy itt a falon ki volt azért téve, hogy kit köröznek éppen.
[00:41:41]Igen.
[00:41:41]Igen.
[00:41:41]Hát ugye ez ez nem csak a bankban, ez akár ugye a seriff iroda előtt is volt, ami ahov szinten esetleg ellátogathatunk.
[00:41:45]Ugye a szalonban is volt egy-kettő így kirakva, úgyhogy Igen.
[00:41:49]Hát ezek ugye a figyelem, ahol ahol nagy sok ember fordult meg, azokat mind olyan helyre kirakták, ahol ahova ez érdemes volt.
[00:42:25]Mai kirándulásom végéhez értem.
[00:42:25]Én ajánlom önöknek, hogy látogassanak el Tordasra, amely a gyönyörű válvölgyben fekszik, ha szeretnének megismerkedni a település történetével vagy a vadnyugati élettel.
[00:42:33]Számomra nagyon nagy élmény volt, hogy még ha csak pár percre is, de megismerkedhettem a western világgal.
[00:42:38]Ha tehetik, tartsanak velem legközelebb is.
[00:42:42]Viszontlátásra!
[00:43:13]โ โ A műsor támogatója a Széchenyi Pihenőkártya.