ATV Magyarország 49:31

Húzós podcast / Szalay-Berzeviczy Attila – Ha rendbe hozzuk a gazdaságot, jöhet az olimpia!

ukrán háborúgeopolitikamagyar politikagazdaságolimpiaközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
Húzós podcast / Szalay-Berzeviczy Attila – Ha rendbe hozzuk a gazdaságot, jöhet az olimpia!
tl;dr
  • A Hormuzi-szorosban kialakult helyzet alapján Irán bebizonyította, hogy bármikor lezárhatja a szorost, ami Kína győzelme és az USA veresége a régióban.
  • Az USA külpolitikája ellentmondásos: Kínára készül, de közben elidegeníti európai szövetségeseit, és fenyegetőzik más régiókban.
  • Az ukrajnai háború az európai stratégia miatt érhet véget; a szankciók és ukrán dróncsapások mélyen amortizálják az orosz gazdaságot és hadi kapacitásokat.

    „Igazából itt az Egyesült Államok vereséget szenvedett, csak megpróbálja eladni győzelemnek." – Szalay-Berzeviczy Attila

  • Az orbáni kül- és gazdaságpolitika zsákutca volt, amely egyetlen emberre tette fel az USA-val való kapcsolatot, és aktívan az orosz agresszor oldalára állított minket.
  • A magyar gazdaság növekedési válságban van a prociklikus költekezés, a haveri kapitalizmus és a jogbizonytalanság miatt, de nem államcsőd-közeli a helyzet.
  • A kilábaláshoz ki kell irtani az etatista szemléletet, és a jövő gazdaságát kell támogatni kutatás-fejlesztés, magas hozzáadott érték és KKV-k piaci alapon történő segítésével.
  • A 2036-os budapesti olimpia koncepciója régiós tehermegosztásra épül, a rendezés magántőkéből lenne nullszaldós, míg a szükséges infrastruktúra-fejlesztések EU-forrásokból valósulnának meg.
Részletes összefoglaló megjelenítése

Geopolitikai helyzet és a Hormuzi-szoros konfliktus

A beszélgetés elején a műsorvezető és Szalay-Berzeviczy Attila a korábbi beszélgetésük óta eltelt időszak geopolitikai fejleményeit értékelték. A műsorvezető felidézte, hogy hónapokkal ezelőtt éppen arról beszélgettek, hogyan alakítja át Kína az ázsiai térséget, és hogyan próbálja befolyási övezetévé tenni. Most a Hormuzi-szoros körüli konfliktus hozta össze a kínai befolyást (amely Iránban egyértelmű) és az Egyesült Államok szándékait.

Szalay-Berzeviczy Attila szerint az amerikaiak „belekormányoztak mindannyiunkat" egy olyan helyzetbe, amit nem remélt. Bár úgy tűnik, hogy kitört a béke és megállapodott a két fél, a helyzet alapvetően megváltozott:

„Innentől kezdve tudja mind Irán, mind a világ, hogy Irán bármikor lezárja a Hormuzi-szorost, és még az amerikaiak se tudják újra nyitni, és ez egy teljesen új helyzetet teremt." – Szalay-Berzeviczy Attila *

Ez a fejlemény a Perzsa-öböl régiójában különösen meghatározó, mind energetikai, mind agrárium szempontjából. Szalay-Berzeviczy szerint ez Kína győzelme is, mivel Irán a fő szövetségese. Az Egyesült Államok több szövetségese is leértékelődött a régióban, mert az a hit, ami korábban gazdaggá tette az Egyesült Arab Emírségeket, Szaúd-Arábiát, Kuvaitot és Katart – hogy biztonság és kiszámíthatóság van –, most megkérdőjeleződött.

„Igazából itt az Egyesült Államok vereséget szenvedett, csak megpróbálja eladni győzelemnek. Ezt azt hiszem így kimondhatjuk." – Szalay-Berzeviczy Attila *

A vendég hangsúlyozta, hogy bár most újra elindultak a hajók a Hormuzi-szoroson, a kockázat mindig ott lesz. Irán akár egy verbális intervencióval is lezárhatja a szorost, és „megáll a világ". Ezért feltételezhető, hogy mindenki megpróbál diverzifikálódni ettől a régiótól és az ott termelt olajtípustól, mivel a különböző lelőhelyekről származó olaj minősége eltérő, nem lehet egyszerűen helyettesíteni egyiket a másikkal.

Az iráni atomkérdés

A beszélgetés érintette Izrael és Irán kapcsolatát, valamint az iráni atomfenyegetést. A műsorvezető idézte Trump elnök előző napi kijelentését, miszerint ha hagyták volna Iránt, akkor „Izrael 10 percen belül nem lenne". Szalay-Berzeviczy szerint nem látszik egyértelműen, hogy az atomkérdés mennyire játszott szerepet a mostani háborúban, és hogy sikerült-e kiemelni a problémazónából.

A megállapodás állítólagos eleme, hogy Irán nem fog nukleáris fegyvert előállítani, de Irán két példát lát maga előtt: Észak-Koreát, amelyet nukleáris fegyvere miatt mindenki békén hagy, és Ukrajnát, amely önként feladta nukleáris arzenálját, és azóta folyamatos háborús zónában van. Ráadásul Irán már többször megígérte, hogy nem fog atomfegyvert előállítani, de folyamatosan haladt azon az úton, ami odavezet. Az uránium dúsítása elérte a kritikus szintet, ami már a harci eszközökhöz szükséges.

Szalay-Berzeviczy emlékeztetett arra is, hogy 1979 óta az amerikaiak többször faképnél hagyták az irániakat ígéreteik tekintetében, így a bizalom régóta hiányzik mindkét oldalon. A jelenlegi helyzetben örülni kell, hogy a fegyverek elhallgattak az öbölben, de ez hosszú távon nem kezelhető adottságként.

Az Egyesült Államok külpolitikájának ellentmondásai

Szalay-Berzeviczy Attila éles kritikát fogalmazott meg az amerikai külpolitikával kapcsolatban. Szerinte az Egyesült Államoknak tisztáznia kellene önmaga és a világ felé is, hogy mi a politikája. Érthető, hogy Kínát fő riválisnak tartja és készül egy esetleges háború elkerülésére a Csendes-óceáni térségben, de ebbe a felkészülésbe nem fér bele, hogy Grönlandon kihívják az európaiakat maguk ellen, és olyan stílusban kommunikálnak Európával, ami az egész kontinenst elidegeníti, a NATO-ba vetett bizalmat pedig megkérdőjelezi.

„Nem lehet úgy háborúba menni Venezuelába és Iránba, hogy ezt mindenki az újságokból tudja meg." – Szalay-Berzeviczy Attila *

A trumpi politika a béke ígéretével érkezett a Fehér Házba, de közben fenyegeti Kubát is. A vendég szerint az ukrajnai háború lassan a végéhez ér, és nem az amerikaiak, hanem az európaiak miatt.

Az ukrajnai háború és az európai stratégia

Szalay-Berzeviczy Attila kifejtette, hogy az európai stratégia bejön: Ukrajnát támogatni kell addig, amíg harcolni akarnak a hazájukért, mert az oroszok nem fogják bírni. A szankciók valóban hatással vannak az orosz gazdaságra – a másodlagos hatásokat is figyelembe véve ezek lassan, de folyamatosan amortizálják, darálják le az orosz gazdaságot.

A két legfontosabb csapásirány:
1. Az exportlehetőségek korlátozása (bevételek csökkentése)
2. A beruházások ellehetetlenítése – mind a harctéri eszközök, mind az energetikai eszközök, mind a repülőipar eszközei leginkább nyugati alkatrészekkel, nyugati beszerzéseken keresztül működnek

Ezek a csatornák el lettek vágva, és egyre nehezebb például az oroszoknak a finomítói kapacitásaikat megújítani az állandó ukrán dróntámadások következtében. A különböző elemzések szerint az orosz finomítói kapacitások 20%-a elpusztult, ami radikálisan formálja át a harctéri helyzetet.

A háború most már Oroszország mélyére is megérkezett: Szentpétervárt és Moszkvát is támadják az ukrán drónok. Az ukrán drónok már 1600 km távolságra is képesek behatolni, ráadásul olyan fejlesztéseket hajtottak végre, hogy a drónok kezelő vagy földi vezető nélküli kapcsolat hiányában is pusztítóan hatékonyak tudnak lenni.

Az orbáni külpolitika és gazdaságpolitika kritikája

Szalay-Berzeviczy Attila határozottan bírálta az elmúlt évtized magyar külpolitikáját és gazdaságpolitikáját. A műsorvezető felvetette, hogy az orbáni politika abból indult ki, hogy az Európai Unióval vitatkozunk, de a nagy hatalmakkal (Kína, Oroszország, a trumpi Egyesült Államok) jó kapcsolatot építünk ki, és akkor nem kell az EU. A vendég szerint ez a politika életképtelen volt.

„Én mindig nagy kritikusának számítottam. Nyilván nem nyilvánosan, de a saját környezetemben meg amikor egy-egy interjúban ennek hangot adhattam, akkor igenis hangot adtam, hogy nem értek egyet az orbáni külpolitikával, és nem értek egyet az orbáni gazdaságpolitikával. Mind a kettő egy látszatcselekvés és zsákutcába viszi az országunkat." – Szalay-Berzeviczy Attila *

Kifejtette, hogy nem igaz, hogy az Egyesült Államokkal jobb lett a kapcsolatunk – az csupán elnöki szinten, egy adott személyhez kötődően volt jobb. A jó kapcsolat az lenne, ha tök mindegy lenne, melyik oldal vezeti a Fehér Házat. Magyarország mindent egy emberre tett fel, és ha az nem jött volna be, akkor most nézhetnénk az Egyesült Államokkal a kapcsolatot. Nincs még egy ország a világon, amely megengedhetné magának azt a luxust, hogy a világ első számú hatalmával a kapcsolata egy emberen múljon. Ugyanez igaz Oroszországgal is.

Az eredmény: elkezdtek minket lassan kitolni a saját szövetségi rendszereinkből, mert megbízhatatlan szövetségesekké váltunk.

Az ukrajnai háborúhoz való viszonyulás

Szalay-Berzeviczy szerint elfogadhatatlan, hogy Oroszország a náci Németországhoz hasonló inváziós agressziót hajt végre egy békés országon, és Magyarország az elmúlt négy évben egy rossz szót nem mondott az oroszokra, hanem teljes tűzerővel az ukránokat támadta.

A 2022-es választások idején még csak néhány hetes volt a háború, a kormány akkor még nem döntötte el, miként áll a kérdéshez, és a regnáló kormány biztonságot ígért. Négy évvel később azonban már egyértelmű volt, hogy minden erőnkkel az oroszok oldalán voltunk, és ezt a külpolitikát a magyarok elutasították.

„Ez a szakasz lezárult a külpolitikánkban, és remélhetőleg egy normalizálódó, megbízható szövetségesi külpolitika fog érvényesülni a következő években. És soha többet ilyen nem történhet, hogy egy agresszornak leszünk mi az aktív támogatói a világgal szemben." – Szalay-Berzeviczy Attila *

A magyar gazdaság jelenlegi helyzete

A műsorvezető rákérdezett, hogy a 90% fölötti államadóssággal, gyakorlatilag üres kasszával való kormányátvétel mit jelent a gyakorlatban. Szalay-Berzeviczy Attila szerint nem államcsőd közeli a helyzet, hiszen az állam maga nyomtatja a saját pénzét. A külső finanszírozási helyzet viszonylag jó, a forint és a magyar tőkepiaci eszközök egyre értékesebbek a külföldi befektetők szemében.

A valódi probléma egy növekedési válság, és ebből való kitörés a kulcskérdés. A 2009-10-es helyzethez képest, amikor valóban államcsőd közeli helyzetben voltunk, most nincs totális kivéreztetett válsághelyzet.

Az uniós források kérdése

Az uniós pénzekkel kapcsolatban a vendég elmondta, hogy a parlament gyorsított eljárásban próbálja elfogadni azokat a törvényeket, amelyek kellenek a folyósításhoz. Ezeket a gyakorlatba is kell ültetni, és a pénzek sem rögtön érkeznek. Az új kormánynak azokat a költségvetési lépéseket kell megtennie, amelyek a bizalmat kiérdemlik.

Szalay-Berzeviczy üdvözölte, hogy Kármán András és Varga Mihály között teljesen jó munkakapcsolat van, ellentétben azzal, amikor az Orbán-kormányban Nagy Márton, Varga Mihály és Matolcsy György között minden volt, csak nem harmonikus kapcsolat.

„A Matolcsy meg a Nagy Márton volt a két gazdasági sarlatán, akik az egész orbáni gazdaságpolitikát egy zsákutcába vitték, és aminek az eredményeképpen egy Európa-rekord, sőt világrekord inflációs helyzetbe találtuk magunkat." – Szalay-Berzeviczy Attila *

A megváltoztatandó gazdaságpolitikai elemek

A vendég három fő problémát azonosított, amit azonnal meg kell változtatni:

  1. Prociklikus gazdaságpolitika: Amikor a növekedési és jóléti évek voltak, nem tartalékoltunk, hanem még inkább a gázra léptünk. Amikor beborult az ég (először a covid, aztán az energiaválság az ukrajnai háborúval), nem voltak költségvetési tartalékok a gazdaság támogatására.

  2. Felelőtlen, pazarló költekezés

  3. A piaci folyamatok és a versenyhelyzet teljes felszámolása, kiszorítása – haveri kapitalizmus

Ez a három együtt beszűkítette a gazdaságpolitikai lehetőségeket, felélte a tartalékokat. Bár az inflációt sikerült menedzselni (részben az energiaárak helyreállása miatt), a növekedés nehezen indul. Elveszett a bizalom, elment a beruházási kedv, az állandó jogi környezeti változások és jogbizonytalanságok nem ösztönözték a piaci szereplőket arra, hogy a megtermelt javaikat, jövedelmeiket újra beruházzák Magyarországon.

Befektetési kilátások és a gazdaság jövője

A műsorvezető elmondta, hogy egy befektetési tanácsadótól azt hallotta: sok multinacionális cég vezetője kérdezi, hogy mibe ruházzanak be most Magyarországon, ami azt mutatja, hogy az elmúlt években teljesen visszafogták a beruházásokat, de most ott a lehetőség.

Szalay-Berzeviczy hangsúlyozta, hogy nem a kormányt kell megkérdezni – az etatista szemléletet kell kiirtani a magyar gazdaságpolitikai gondolkodásból. A kormánynak versenyképes gazdaságot kell létrehoznia, ami az oktatással és egészségüggyel kezdődik, és sok évvel később fog hatni.

A beruházások ösztönzésében:
- Nem az összeszerelő üzemeket kell ösztönözni
- Nem szabad egy adott szektorra feltenni minden zsetont
- A jövő gazdaságát kell támogatni: olyan beruházásokat, amelyek hozzáadott értékben kimagaslóak, természetvédelem szempontjából fontosak, vagy kutatás-fejlesztésben intenzívek
- A KKV-szektort szakmai, piaci alapon kell támogatni, nem kapcsolat és lojalitás alapján

A hosszú távú beruházási döntéseknél a befektetők azt nézik: milyen a magyar munkaerő képzettsége, hogy néz ki az adórendszer, mi kap támogatást a kormányzattól, milyen Magyarország logisztikai erőssége és energiaellátottsága. Mindezt körbeveszi a bizalom kérdése: a piaci szereplők azt figyelik, hogy Magyarország örökre biztos tagja marad-e az EU-nak, és hogy állunk az euróhoz.

A 2036-os budapesti olimpia terve

Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Olimpiáért Mozgalom alapítójaként részletesen beszélt az olimpiai pályázatról. Elmondta, hogy a választásokig tudatos csend volt az ügyben, de a nyári szünetek után közeledik a pillanat, amikor ki kell jönni és meg kell ismertetni az országot azzal a koncepcióval, amit az elmúlt két évben kitárgyaltak a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal.

A koncepció fő elemei

  • Budapest egy régióban gondolkodik, továbbra is Budapest a pályázó és rendező város
  • A támogató városok lehetnek országhatáron túliak is (de ez nem közös rendezés más országokkal)
  • Ennek oka: a reptéri kapacitások, az ötcsillagos szállodaszobák mennyisége és a sportinfrastruktúrákban való tehermegosztás

A vendég hangsúlyozta, hogy a távolságok növelése alapjában véve szembemegy az olimpia szellemiségével – a milánói-cortinai téli olimpia fájdalmas példa erre, ahol a távolságok szuperközlekedési kapcsolat nélkül megölik az eseményt. Ezért világszínvonalú közlekedést kell létrehozni.

Az olimpia gazdasági jelentősége

Szalay-Berzeviczy szerint az olimpia nem a két hetes sporteseményről szól, hanem arról, hogy egy olyan fejlesztési folyamatba kényszerítjük bele magunkat, amit egyébként képtelenek lennénk megtenni – részben a négyéves parlamenti ciklusok, részben azért, mert az infrastruktúrafejlesztések önmagukban nem hoznak szavazatot.

A görög példával kapcsolatos tévhitet is eloszlatta: Görögország nem az olimpia miatt került bajba, hanem a fiskális politikája, a gazdasági szerkezete, a hatalmas katonai finanszírozás és az euró idő előtti bevezetése miatt. Az olimpia anticiklikus gazdasági erőként hatott.

Két nagy költségvetési fejezetet kell értelmezni:
1. Az olimpia rendezése és szervezése: A koncepció szerint ez nullszaldós, nem költségvetési pénzekre építkező történet, magántőkére (nemzetközire is) és a NOB-tól kapott összegre (több mint 2 milliárd euró a tévéközvetítési jogokból, licencjogokból, jegyértékesítésből, szuvenírértékesítésből) építve.
2. A költségvetést érintő fejlesztések: Ezek jelentős része EU-fedezetű lenne. Ide tartozik a Bécs-Budapest autópálya kiszélesítése, a reptér kapacitásának növelése, a Balaton felé történő közlekedés fejlesztése – amelyekre olimpia nélkül is szükség van.

„Az, hogy háromsávos legyen az autópálya Bécsbe és ne ott caplassunk egy kétsávos autópályán, amiből az egyiket elfoglalják a kamionok, ez szerintem egy közérdek olimpiától függetlenül." – Szalay-Berzeviczy Attila *

Időzítés és feltételek

Az olimpiával kapcsolatos döntés 2029-re várható. Ha megnyerjük, akkor hét év lesz a teljesítésre. A sportinfrastruktúránk nagyjából megvan (BL-döntő, úszó-világbajnokság, atlétikai világbajnokság), a velodrom és a teniszközpont hiányzik. Fontos, hogy kialakult egy tapasztalt munkaerőbázis, ami miatt a külföldiek bízhatnak benne, hogy Magyarország képes nagy világversenyeket megrendezni.

A vendég hangsúlyozta, hogy ez nemzeti ügy, nem lehet egy párt vagy a kormány ügye. A fővárosnak, a résztvevő városok önkormányzatainak és a Magyar Olimpiai Bizottságnak kell vinnie, ami mögé be kell állnia a kormánynak is.

A nemzetközi tőkéhez kell fordulni, elsősorban az osztrák, olasz és német vállalatokra lehet számítani. Az olimpia turisztikailag is teljesen más helyzetbe hozná Magyarországot, amely Európán kívül még mindig meglepően ismeretlen.

A Budapesti Értéktőzsde és a NER-cégek jövője

A műsorvezető rákérdezett, hogy a NER-hez köthető cégek megerősödése nem jelent-e veszélyt a tőzsde számára a következő időszakban. Szalay-Berzeviczy szerint azok a cégek vannak bajban, amelyek úgy pozicionálták magukat, hogy a NER a világ végtelenéig tartani fog. A cégek döntő többsége azonban egyre inkább nemzetközi terepen versenyez, és nem lehet őket zavarba hozni egy politikai kurzusváltással.

A Mészáros Lőrinchez köthető papírok esetében is úgy véli, hogy a bank a piacról él, az ország egyik legnagyobb bankja volt, lesz és működni fog. A piac már elkezdte árazni az osztalékpolitikai kilátásokat és a megrendelési oldal alakulását.

A Budapesti Értéktőzsde szerinte fantasztikus pálya előtt áll – cégek eltűnnek, de jönnek újak, mert a gazdaság ilyen. Példaként hozta fel, hogy a New York-i tőzsdén 100 év alatt szinte az összes cég kicserélődött, pedig az Egyesült Államok területén nem volt világháborús cselekmény vagy rendszerváltó forradalom.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „a meg multinacionális cégek vagyunk nagy importtartalommal, akkor meg tök mindegy" – a mondat eleje hiányos, a beszélő valószínűleg egy feltételes szerkezetet kezdett („ha meg..."), de a pontos szövegkörnyezet nem rekonstruálható teljes biztonsággal.
  • „Vidikről viszik el a katonákat" – valószínűleg „vidékről" lehetett az eredeti szó, de a kontextus alapján nem egyértelmű, hogy pontosan mely területekre utalt a beszélő.
  • „Bajnai OSCO 2-öss" – az ASR valószínűleg félreértette a kifejezést, a pontos jelentése nem rekonstruálható a szövegkörnyezetből.
  • „Nazdakról most ne is beszéljünk, mert az viszonylag egy új tőzsde számomra" – a beszélő valószínűleg a Nasdaq tőzsdére utalt, de a mondat második fele értelmezési bizonytalanságot hordoz (lehet, hogy „számomra" helyett „számára" vagy más szerkezet volt az eredeti).
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:16]Tisztelettel köszöntöm önöket.

[00:00:16]Gazdaságról lesz szó elsősorban, de nem csak a következő előttünk álló 3:4 órában nem is akárkit hívtunk hozzá, szakember a vendégünk.

[00:00:24]Természetesen ismerkedjünk is meg vele.

[00:00:28]Szalai Berzevici Attila, közgazdász, fotóművész.

[00:00:28]Tanulmánya és karrierje is nemzetközi és hazai intézmények váltakozásával indult.

[00:00:34]Bécsben a kredit anstalt, Budapesten az unikredit igazgatója volt, majd a budapesti értéktőzsde elnöke lett.

[00:00:43]Még 2005-ben 100 közismert személyiséggel közösen létrehozta a budapesti olimpiáért mozgalomegyesületet, melynek elnöke lett.

[00:00:52]A mozgalom a hazai olimpia megrendezését és a tehetséges sportolók támogatását tűzte ki céljául.

[00:00:57]Fotóművészként is sikeres.

[00:00:57]Számos kötet és kiállítás mutatta be dokumentarista műveit.

[00:01:08]Attila, örülök, hogy itt vagy.

[00:01:08]Köszönöm, hogy eljöttél.

[00:01:10]Köszönöm a lehetőséget.

[00:01:10]Beszélgettünk mi hónapokkal ezelőtt arról, hogy geopolitika és a világgazdaság hogyan alakul át, és hogy hogyan mozgatja a geopolitikai meggyőződés sok-sok állam működését.

[00:01:17]És hát akkor itt említettük, hogy Kínával mi a helyzet, és hogyan formálja a saját arcára az ázsiai térséget, vagy próbálja a befolyás övezetévé tenni.

[00:01:30]beszélgettünk az Egyesült Államok terveiről, és hát rám csak ez a Hormúzi szoros körüli történet, ez valahogy ezt a kettőt, a kínai befolyást, ami ugye Iránban elég egyértelmű, és az Egyesült Államok szándékait, és akkor itt beszélhetünk Izraelről is, egészen közel egy ütköző zónába hozta össze.

[00:01:44]Úgyhogy amiről beszéltünk, igazad lett.

[00:01:49]Hát azt kell, hogy mondjam, hogy amit nem remél, vagy bíztam, hogy nem kerül a világ ilyen helyzetbe, abba az amerikaiak belekormányoztak mindannyiunkat, mert most kialakult az a helyzet, hogy igaz, hogy a úgy néz ki, hogy kitört a béke, megállapodott a két fél, de az biztos, hogy innentől kezdve tudja mind Irán, mind a világ, hogy Irán bármikor lezár a hormuszi szorost, és még az amerikaiak se tudják újra nyitni, és ez egy teljesen új helyzetet teremt.

[00:02:27]Ha máshol nem, akkor a Perzsa öböl régióban, ami viszont eléggé meghatározó energetikai szempontból, meg nyilván az agrárium szempontjából is.

[00:02:39]És ez bizony egy győzelem Kínának is, mert mert hát főszövetségese, és azt gondolom, hogy ez ez viszont leértékeli az Egyesült Államok több szövetségesét is ott a régióban, mert innentől kezdve az a az a hit, ami korábban gazdaggá tette az Egyesült Arab Emirátusokat, Szaudarábi, Kuvaitot, Katárt, A az olajon kívül az a hit, hogy biztonság van és kiszámíthatóság.

[00:03:16]Ez innentől nem igaz.

[00:03:16]Na ha baj van, majd megvéd minket az Egyesült Államok.

[00:03:19]De hát lámcsak és nem tudja az Egyesült Államok.

[00:03:19]Sőt, sőt az ő jelenléte komoly kárt okozott ezeknek a a Golf államoknak az életében.

[00:03:31]Igazából itt az Egyesült Államok vereséget szenvedett, csak megpróbálja eladni győzelemnek.

[00:03:34]Ezt azt hiszem így kimondhatjuk.

[00:03:39]aminek nyilván hosszútávú következménye van.

[00:03:39]Például a világ egy jelentős részének el kell gondolkozni rajta, hogy a hormozi szoros nélkül hogyan tudja maga kőalaj ellátását biztosítani a következő évtizedekben, mert hiszen ez innentől kezdve egy veszélyövezet számára.

[00:03:54]Így van.

[00:03:54]Tehát most újra elindultak a hajók a hormuszis szoroson, de a kockázat mindig ott lesz, hogyha Iránnak valamilyen problémája van a világgal, akkor fogja és gyakorlatilag egy verbális intervencióval, mert nem is kell az aknákat kihelyezni, tulajdonképpen csak egy verbális intervenciót végrehajtva bejelenti, hogy le van zárva a hormuszi szoros és megáll a világ.

[00:04:21]Tehát azt feltételezem, hogy innentől kezdve mindenki megpróbál diverzifikálódni ettől a régiótól, amennyire csak lehet el, meg hát magától attól az típusú olajtól, amit ott termelnek ki, mert azt azért fontos tudni, hogy mindenhol különböző olaj minőséget bányásznak, kiállítanak, előfinomítanak.

[00:04:46]Tehát nem lehet simán egyiket a másikkal helyettesíteni.

[00:04:52]Van itt egy másik kérdés, ami tulajdonképpen az alapja ennek a konfliktusnak, Izrael és Irán kapcsolatai, illetve az iráni atomfenyegetés Izrael irányában, amire Trump elnök hát igen finoman azt a mondatot mondta az előző nap, a beszélgetésünkhöz képest, előző nap, hogy hát hogyha hagytuk volna Iránt, akkor Izrael 10 percen belül nem lenne nyilván.

[00:05:13]Ez az, ami tisztázandó, ez majd a jövő mondja meg, hogy a az egyrészt az atom kérdése az mennyire játszott valóban szerepet ebben a mostani háborúban.

[00:05:27]És ez az atomkérdés mennyire lett a a problémazónából kiemelve ezzel a mostani konflikt?

[00:05:38]Ez nem látszik őszintén szólva, mert hogy erről nem beszélnek a felek.

[00:05:40]Nem látszik, nem látszik.

[00:05:40]Hát ugye a az az a megállapodás állítólagos egyik eleme, hogy Irán nem fog nukleáris fegyvert előállítani.

[00:05:50]Azonban Irán két példát láthat maga előtt.

[00:05:55]Az egyik Észak-korea, akinek lett nukleáris fegyvere, azt az országot mindenki békén hagyja.

[00:06:01]És a másik Ukrajna, aki önként feladta a nukleáris fegyver arszenáját, és azóta folyamatos háborús zónában van.

[00:06:12]Tá a világnak van még egy fenyegető képe erről, hogy Irán már többször megígérte, hogy nem fogatom fegyvert előállítani, de folyamatosan haladt azon az úton, ami odavezet.

[00:06:21]Hát ugye ez az amerikai narratéva ez az, amit nem tudunk teljes biztonsággal.

[00:06:26]van az atomenergiaügynökség folyamatos jelentése.

[00:06:30]Tudjuk, hogy az uránium dúsítása az elérte azt a kritikus szintet, de ami egy ami már a harcászhathoz kell.

[00:06:42]Ami biztos, hogy az amerikai és az iráni fél konfliktusában azért a 1979 óta az amerikaiak többször faképnél hagyták az irániakat a a ami az ígéreteiket illette.

[00:07:03]Úgyhogy ez egy ez egy nagyon terhelt kapcsolat, ahol a bizalom az már régóta nincs egyik oldalon se.

[00:07:08]Tehát most örüljünk annak, hogy a fegyverek elhallgatnak az öbölben.

[00:07:14]Én csak azt akarom mondani, hogy ez hosszú távon nem adottság, nem lehet adottságként kezelni.

[00:07:25]Te a geopolitikai jóslatokban jó vagy, mer múltkor is, múltkor is elég jól bejött.

[00:07:30]Úgyhogy kérdezem, hogy ez most mennyire formálja át az erőviszonyokat?

[00:07:35]Kína Egyesült Államok is hát mindig elfelejtjük manapság már, de hát Oroszországnak is vannak igényei.

[00:07:39]Az azért a mozgásukból látszik, ugye a haderőket telepít az északi határvidékére a NATO közvetlen közelébe.

[00:07:49]Tehát olyan, mintogyha úgy gondolná, hogy fenyeget vagy fenyegetik.

[00:07:54]Hát az Egyesült Államoknak kéne valamelyest letisztázni önmagának is, meg a világ felé is, hogy most mi az ő politikája, mert egyfelől érthető, hogy Kínát főriválisnak tartja, de közben pedig és készül egy esetleges háború elkerülésére a Csendes Óceániában, de ebbe az egész felkészülésbe nem fér bele, hogy közben Gröllandon kihívjuk az európaiak magunk ellen, sőt olyan stílusban kommunikálunk Európával, hogy az gyakorlatilag egész az egész kontinenst elidegeníti a NATO ba vetett bizalom az megkérdőjeleződött.

[00:08:44]Nem lehet úgy háborúba menni Venezuellába és Iránba, hogy hogy ezt mindenki az újságokból tudja meg.

[00:08:51]Szóval miközben fenyegeti Kubát, ami izgalmas miközben a trumpi politika arra épült, úgy jött a fehér házba, hogy békét teremtünk.

[00:09:05]közben úgy néz ki, hogy Ukrajnában lassan a háború végéhez ér, és nem az amerikaiak miatt, hanem az európaiak miatt.

[00:09:17]Mire gondolsz?

[00:09:17]Hát az, hogy az európai stratégia bejön, hogy Ukrajnát támogatni kell addig, amíg ők harcolni akarnak a hazájukért, mert az oroszok nem fogják bírni.

[00:09:27]Itt a szankciók valóban olyan hatással lehetnénk az orosz gazdaságra, mint hogy azt sokan várják, vagy inkább a másodlagos hatás a a szankciók összességét kell venni, és ezek lassan, de folyamatosan amortizálják, darálják le az orosz gazdaságot.

[00:09:47]A legfontosabb két csapásirány az, hogy korlátozzák az exportlehetőségeiket, tehát a bevételeiket.

[00:09:54]Másik pedig a beruházásokat lehetetlenítik el mind a harctéri eszközök, mind az energetikai eszközök, mind a repülőipar eszközei leginkább nyugati alkatrészekkel, nyugati beszerzéseken keresztül működnek.

[00:10:12]Ezek a csatornák el lettek vágva, és ezért egyre nehezebb például most az oroszoknak a finomítói kapacitásaikat megújítani az állandó ukrán dróntámadások következtében.

[00:10:29]Ugye jelentős károk okozódnak.

[00:10:33]Ma már legalább a a különböző elemzések szerint a az orosz finomítói kapacitásak 20%-a elpusztult.

[00:10:41]Úgyhogy ez radikálisan formálja át a harctéri helyzetet, és bizonyítja azt, hogy az európaiak stratégiája volt a a a megfelelő.

[00:10:53]Am van egy érdekes képlet még ebben, hogy ugye nagyon sokáig az volt a hírmagyarázók véleménye, hogy merthogy Vidikről viszik el a katonákat Oroszországban, a nagyvárosi orosz ember, amelyik a vélemény formáló, alig találkozik a háborúval.

[00:11:07]De hát most már most Szent Pétervárt támadja az ukrán drónsereg, vagy éppen Moszkvát.

[00:11:16]Mus Igen.

[00:11:16]Azért ez most már egy közvetlen fenyegetés megérkezett a háború Oroszország mélyére.

[00:11:22]Abszolút.

[00:11:22]És most már 1600 km távolságra szabadon lepkednek a a az ukrán drónok.

[00:11:30]Ráadásul olyan drónok, mert ugye hihetetlen fejlesztéseket hajtott végre Ukrajna, amik már kezelő vagy vezető nélkül, földi vezető nélküli kapcsolat hiányában is pusztítóan tudnak hatékonyak lenni.

[00:11:48]az orbáni politika.

[00:11:48]És akkor térjünk egy kicsit közelebb a a mi világunkhoz.

[00:11:52]Egy utolsó hát majdnem évtizedben abból indult ki, hogy az Európai Unióval vitatkozunk, de azokkal a nagy hatalmakkal jó kapcsolatot építünk ki, amelyek a világ meghatározói.

[00:12:04]Kína, Oroszország, a trumpi Egyesült Államok.

[00:12:09]És akkor nem kell majd nekünk az Európai Unió.

[00:12:14]Ez a gazdasági elképzelés.

[00:12:14]És ugye összekötöm a te geopolitikai okfejtéseddel.

[00:12:21]Ez életképes?

[00:12:21]Lehetett volna egy jobb gazdasági környezetben, amikor nincsen covid, nincs ilyen infláció, nincs ilyen uniós gazdasági visszaesés, vagy pedig eleve életképtelennek látszik, mint ahogy most látjuk?

[00:12:36]Én mindig nagy kritikusanak számítottam.

[00:12:42]Nyilván nem nyilvánosan, de a saját környezetemben meg amikor egy-egy interjúba ennek hangot adhattam, akkor igenis hangot adtam, hogy nem értek egyet az orbáni külpolitikával, és nem értek egyet az orbáni gazdaságpolitikával.

[00:12:57]Mind a kettő egy látszatcselekvés és zsákutcába viszi az országunkat.

[00:13:01]Nem igaz, hogy az Egyesült Államokkal jobb lett a kapcsolatunk elnöki szinten egy adott személyhez kötődően.

[00:13:14]Igen.

[00:13:14]Én azt nevezem jó kapcsolatnak, amikor az Egyesült Államokkal a kapcsolat úgy adottság, hogy tök mindegy, melyik oldal vezeti a Fehérházat, vagy ki ül a fehér házban.

[00:13:26]Itt föltettünk egy emberre mindent.

[00:13:26]Ha az nem jött volna be, akkor ma nézhetnénk az Egyesült Államokkal kapcsolatot.

[00:13:36]Ilyen nincs a világon nincs még még egy ország, aki megengedheti magának ezt a luxust, hogy a világ egyes számú hatalmával a kapcsolata egy emberen múlik.

[00:13:46]Ugyanez igaz Oroszországgal, hogy hogy egy emberhez fűződődik a kapcsolat.

[00:13:51]Ha ő bukik, akkor megy az egész.

[00:13:51]De hát ugye láttuk a választások után, hogy ez semmit nem jelent, mert a kapcsolat folytatódik.

[00:14:03]A politika nem barátságokról szól.

[00:14:06]A politika az nagyon racionális.

[00:14:06]Azonnal kiderült, hogy így van.

[00:14:09]Érdekekről szól.

[00:14:09]Tehát ez nem egy nem volt egy különleges helyzet.

[00:14:14]Viszont amek az eredménye ennek a politizálásnak lett az ország számára az, hogy elkezdtek a saját szövetségi rendszereinkből minket lassan kitolni, mert megbízhatatlan szövetségesekké váltunk.

[00:14:27]És ez egy ez egy probléma és örülhetünk, ha ennek nincsen hosszútávú hatása.

[00:14:35]Miért nem érdekelte ez vajon a kormányt?

[00:14:35]Ugye számokból dolgozik a gazdaságpolitika akkor is, ha egyetértünk vele, meg akkor is, ha nem.

[00:14:43]Tehát nyilván látniuk kellett azt, hogy az uniós konfliktusok azok nem segítik az országot.

[00:14:48]És nem csak az uniós konfliktus, hanem az ukrajnai háború maga.

[00:14:52]Tehát az elfogadhatatlan, hogy Oroszország, a náciémországhoz hasonló inváziós agressziót hajt végre egy békés országon, és mi az elmúlt négy évben egy rossz szót nem nem mondunk az oroszokra.

[00:15:06]hanem teljes tűzerővel az ukránokat szí támadjuk még nem is hadi eszközökkel persze.

[00:15:21]Tehát ez ez tehát ezzel én sose tudtam mit kezdeni.

[00:15:21]Ez ez annyira szörnyű külpolitika volt.

[00:15:29]Az nem furcsa, hogy hogy bár ugye az ellenzék hallotta a hangját, de végső soron itt az elmúlt évtizedben mondjuk nevezzük egy évtizednek, ugye a migrációs hullám megjelenésével lettek ezek a konfliktusok különösen élesek.

[00:15:44]Tehát ma látjuk, hogy a társadalom éhes volt arra, hogy valami változzon, valami történjen, de mégis alapvetően tűrte.

[00:15:54]Ott is volt még két választás, 18-22.

[00:15:54]Ugyanúgy behúzta a Fidesz.

[00:15:54]Tehát mintogyha bár különböző okoknál fogva volt elégedetlenség, az ukrán kapcsolat miatt is volt elégedetlenség, de mégis azt mondta a többség, hogy sok minden összeállt.

[00:16:09]Ne felejtsük el a 22-es választások idején még csak néhány hetes volt a háború.

[00:16:15]Akkor még a kormány nem döntötte el, hogy miként áll az orosz ukrajnai kapcsolatokhoz.

[00:16:22]A kommunikációja egyértelmű volt, hogy én vagyok a regnáló kormány, ilyenkor biztonsággal nem kell kísérletezni.

[00:16:35]És hát nem szabad elfelejteni, hogy akkor egy teljesen más összetételű, gyengébb formát formát mutató ellenzék sorako föl, ami több kommunikációs hibát is vétett az akkor kirobbanóháborúval kapcsolatban.

[00:16:49]Négy évvel később már egyértelmű, hogy mi minden erőnkkel az oroszok oldalán voltunk, és az oroszoknak drukkoltunk, és az ukránokkal és az Európai Unióval szemben.

[00:17:01]És ezt a felállást, ezt a külpolitikát elutasították a magyarok, ezt is.

[00:17:08]Ö tehát ez gyakorlatilag ez a szakasz leárult a külpolitikánkban, és egy vélhetőleg és remélhetőleg egy normalizálódó, megbízható szövetségesi, külpolitikai külpolitika fog érvényesülni a következő években.

[00:17:27]És soha többet ilyen nem történhet, hogy hogy egy agresszornak leszünk mi az aktív támogatói a világgal szemben.

[00:17:38]gazdaság, látunk számokat.

[00:17:38]Hát tudjuk, hogy elborzasztó helyzetben, 90% fölötti állammesztartási hiánnyal, gyakorlatilag üres kasszával kapta meg a a Tisza a kormányzást.

[00:17:48]Ugyanakkor a valóságban ez a gyakorlatban mit jelent?

[00:17:48]Ez tényleg azt jelenti-e, hogy üres a kassza, vagy egy állam államnak soha nem üres teljesen a kasszája?

[00:17:57]Hát nem, főleg főleg ha az állam maga nyomtatja a saját pénzét.

[00:18:01]Ö, tehát akkor nem tud valós államcsőtbe megint, de de ilyen helyzetem nincs.

[00:18:08]Tehát nem az a probléma a magyar gazdaságon belül, hogy krízis közelében lennénk, vagy államcsőd közelébe.

[00:18:15]Ilyen nincs.

[00:18:15]Hát nyilván pont ez az, ami miatt a forintis és a magyar tőkepiaci eszközök is egyre értékesebbek a külföldi befektetők szemében.

[00:18:27]A egy növekedési válságban voltunk.

[00:18:27]vagy kerültünk és vagyunk.

[00:18:34]És ebből való kitörés most a kulcskérdés, hogy ezt hogy oldja meg az új kormány, hogy ez a egy helyben dagonyázásból kitörünk és ha elindul a növekedés, akkor ez miként hozza rendbe a költségvetés helyzetét.

[00:18:54]Másik fontos, ami hogy a a külső finanszírozási helyzetünk, az viszonylag jó.

[00:18:59]Tehát ez a másik, ami miatt most könnyebben fektetnek be a forintba is, meg a magyar értékpapírokba is a a külföldi befektetők.

[00:19:12]Tehát nem egy egy totális kivéreztetett válsághelyzetben vagyunk, mint mondjuk voltunk 2009-10 körül.

[00:19:24]Az nagyon súlyos volt annyira, mint ahogy azt az Orbán kormány utóbb mondta.

[00:19:28]Tehát ott tényleg államcsőt közeli helyzetben voltunk.

[00:19:28]Ö amikor a bajnaiék vették át, akkor voltunk a mélyponton, és akkor a Bajnai OSCO 2-öss már egy emelkedőpályán adta át az Orbán kormánynak 2010-ben, de hát nyilvánvalóan a kedvező hatásaira még sok évet várni kellett a lakosságnak.

[00:19:45]Ö de a de a mélypont az a Gyurcsány távozásakor uniós pénzek ugye most itt a napokban gyorsított eljárásban próbálja a parlament is elfogadni azokat a törvényeket, amelyek kellenek ahhoz, hogy az Európai Unió folyósítani tudjon.

[00:20:03]Ezeket utána nem elég elfogadni, a gyakorlatba is kell ültetni, de tételezzük fel, hogy ez rendben van.

[00:20:08]Azt várja szerintem most mindenki, annyit halljuk ezeket az elképesztő számokat, hogy és akkor most hus, egy pillanat alatt rendben leszünk.

[00:20:22]De hát ezek a pénzek sem rögtön érkeznek.

[00:20:22]Így kezdődik.

[00:20:26]Nyilván nem rögtön.

[00:20:26]Ezért ezért inkább azt fog azt mondanám, hogy azokat a költségvetési lépéseket kell megtenni az új kormánynak, amelynek amelyek a bizalmat tényleg ki is érdemlik.

[00:20:45]Most van egy megelőlegezett bizalom, hogy ez a kormány felelős gazdaságpolitikát fog, felelős költségvetési politikát fog folytatni.

[00:20:55]Van egy nagyfokú bizalom Varga Mihály iránt, hogy ott a Matolcsi Éra után egy felelős monetáris politika folyik.

[00:21:00]És azt kell, hogy mondjam, hogy mindenki üdvözli azt, hogy Kármán András és Varga Mihály között egy teljesen jó munkakapcsolat van.

[00:21:11]Ezt ahogy kívülről mindenki látja, ellentétben azzal, amikor az Orbán kormányba a Nagymárton a Varga Mihály és a Matolcsi között hát minden volt, csak nem harmonikus kapcsolat.

[00:21:24]Az is szórakoztató volt, mert a nyilvános hát ez a bőkre ment, és főleg ott a Matolcsi meg a Nagymárton volt a két á ma már úgy mondom két gaz közgazdasági sarlatán, akik akik a az egész orbáni gazdaságpolitikát egy zsákutcába vitték, és aminek az eredményeképpen ugye egy Európa rekordel, sőt világrekordel inflációs helyzetbe találtuk magunkat.

[00:21:53]Álljunk meg egy kicsikét.

[00:21:53]mondod, hogy sarlatánok voltak.

[00:21:56]Mi az, amit ebből, ahogy éltünk az elmúlt években, azonnal meg kell változtatni?

[00:22:04]Mi az, ami nem megy tovább, vagy amit nem lehet így csinálni, mint ők csináltak?

[00:22:08]Hát az egyik az nyilvánvalóan a az úgynevezett prociklikus gazdaságpolitika, ami magába hordozta a hatalmas inflációs kockázatot, ami azt jelentette, hogy amikor a növekedési és a a jóléti évek voltak, akkor mi nem tartalékoltunk, hanem még inkább a gázra léptünk.

[00:22:29]És amikor ö amikor beborult az ég a világ felett, és ugye két hullámba jött velünk szembe a krízis, először a covid, aztán az energiaválság az ukrajnai háborúval, akkor pedig nem voltak a költségvetési tartalékaink, hogy hogy támogassuk a gazdaságot.

[00:22:52]Tehát volt ez a gazdaságpolitika, volt egy felelőtlen pazarló költekezés.

[00:22:58]És a harmadik pedig a piaci folyamatok és a versenyhelyzetnek a teljes felszámolása és kiszorítása.

[00:23:05]Egy haveri kapitalizmus.

[00:23:09]És ez a három együtt olyan mértékben beszűkítette a gazdaságpolitikai lehetőségeinket, fölélte a tartalékainkat, ami miatt a növekedés, még az inflációt sikerült is menedzselni, nem annyira magunknak, mint egyszerűen helyreálltak az energiaárak a a még az iráni háború előtt, ami miatt most a növekedés nehezen indul.

[00:23:36]elveszett a bizalom, elment ezzel a beruházási kedv, a állandó jogi környezet tet érő változások, a jogbizonytalanságok.

[00:23:46]Ehhez hozzáadódva nem igazából ösztönözték arra a piaci szereplőket, hogy a megtermelt javaik, jövedelmeiket újra beruházzák Magyarországon.

[00:24:02]És és ha ez több évig így van, akkor bizony nehéz az a növekedés újraindítása.

[00:24:07]A növekedés nélkül meg nincs elköltségvetési bevételek adók.

[00:24:12]hamár növekedést találkozva egy befektetési tanácsadóval azt mondja, hogy egy csomó olyan nagy multinacionális cég vezetőjével van kapcsolata, akik anyacégeket képviselnek itt Magyarországon, és hogy mindegyiktől azt hallja, hogy azt kérdezik tőlük, hogy mibe ruházzunk be, mibe fektessünk be most Magyarországon, ami azt mutatja, hogy az elmúlt években azt teljesen visszafogták, vagy majdnem teljesen visszafoghatták, de hát voltaképpen ott a lehetőség, kérdés az, hogy és akkor most mit csináljunk a magyarokkal.

[00:24:44]Hát mindenkinek ezt nem na ez egy nagyon fontos dolog, hogy nem a kormányt kell megkérdezni, ezt az etatista szemléletet kell kiirtani a magyar gazdaságpolitikai szereplő gondolkodás.

[00:24:54]Kérdezik ők is a saját vezetőiket.

[00:24:54]Tehát itt vannak.

[00:24:57]Nézzétek meg.

[00:24:57]Így van.

[00:24:57]Tehát nek tehát a kormánynak azt kell megteremtenie, hogy egy versenyképes gazdaságot hozzon létre.

[00:25:07]Oktatás, egészségügy, ez az alap.

[00:25:07]innen kezdődik, és sok évvel később fog hatni.

[00:25:13]Aztán a beruházások ösztönzésében nyilván nem az összeszerelő üzemeket kell ösztönöznünk, és főleg nem egy adott szektorra föltenni minden zsetonunkat, hogy vagy bejön, vagy nem.

[00:25:28]Ha nem, akkor így jártunk, hanem sokkal inkább a jövőgazdaságát kell támogatásba részesíteni.

[00:25:35]Olyan olyan beruházásokat kell támogatni, amelyek elsősorban hozzáadott értékben kimagaslóak.

[00:25:43]vagy vagy pedig a természetünk természetvédelem kapcsán fontosak, vagy pedig kutatásfejlesztésekben nagyon intenzívek.

[00:25:59]Az összes többit azt hagyni kell a piaci folyamatoknak.

[00:26:05]Nyilván a KKV szektor az, amelynek a amelynek a támogatása fontos, mert sok jó ötlet az elején tőke hiányában tud odavészni.

[00:26:19]De de ezt is egy sokkal inkább szakmai piaci alapon, és nem pedig kapcsolat és lojalitás alapon történő finanszírozással kell megoldani.

[00:26:31]Azt te el tudod képzelni, hogy állnak a dollár és euró milliók arra várva, hogy hogy jöhetnek be Magyarországra?

[00:26:35]Van, vannak azok a dollármilliók, amelyek megnézik, hogy milyen az állampapírhoz, mik a kilátások, milyenek az osztalék kilátások a budapesti értéktőzsdén, milyenek az ott levő cégek növekedései, és vannak, akik azt gondolják, hogy megnézik, hol van a jegybanki alapkamat, hol van a forint árfolyama, és döntenek azonnal ezek vásárlásáról.

[00:27:04]Ezek a rövidtávú döntések, ezeknek a kedvező hatásait láthatjuk.

[00:27:08]Hát kedvező ugye az is relatív, hogy a piaci szereplők ép így van.

[00:27:13]Ha épp nyaralásra készülünk, akkor nagyon örülünk ennek az árfolyamnak.

[00:27:19]Ha exportra termelünk, akkor nem örülünk ennek.

[00:27:19]a meg multinacionális cégek vagyunk nagy importtartalommal, akkor meg tök mindegy.

[00:27:32]De a hosszútávú beruházások az pont az egy hosszabb döntési folyamat.

[00:27:32]annak a kérdése.

[00:27:38]Megnézik, hogy a magyar munkaerő milyen képzettségben ott részesül, milyen területen van a magyar munkaerőnek kimagasló tudása, tapasztalata.

[00:27:54]Hogy néz ki az adórendszerünk?

[00:27:59]Mi az, ami a kormányzat szempontjából támogatást kap?

[00:27:59]Mi az, ami nem?

[00:28:07]hogy néz ki Magyarország logisztikai erőssége elhelyezkedése, és hogy néz ki az energet energiaellátottsága.

[00:28:13]Tehát, hogy ezek azok, amelyek a hosszú távon döntenek.

[00:28:18]És hát ezt az egészet pedig körbeveszi az a bizalom, amit amit úgy hívunk, hogy európai unió, hogy azt gondolj a politika is egy az és itt a legfontosabb kérdés, hogy a piaci szereplők, a nemzetközi azt gondolja, hogy Magyarország örökre biztos tagja marad az Európai Unió közösségének, vagy épp az a mindig a kérdés, hogy vajon minket löknek ki, vagy magunkat akarjuk kiléptetni?

[00:28:48]Tehát ez ez egy kulcskérdés.

[00:28:48]A másik kulcskérdés, hogy állunk az euróhoz.

[00:28:53]Tehát ez a két fontos elem, ami meghatározza a Magyarország helyzetét a a bizalmi skálán.

[00:28:59]Te a budapesti olimpiaér mozgalom budapesti olimpiáért mozgalom alapítója vagy.

[00:29:08]Igen.

[00:29:08]Most volt itt a Nob elnökasszonya.

[00:29:13]És ez az olimpia dolog, ez azt gondolom, hogy pontosan azt szimbolizálja, hogy nem beszélünk meg semmit egymással igazán.

[00:29:18]Tehát be lett hajítva a Hajdanában, hogy legyen olimpia.

[00:29:22]Jött a momentum, azt mondta, hogy legalább legyen népszavazás.

[00:29:26]Azt mondta, akkor menj, akkor nem.

[00:29:26]És most függetlenül attól, hogy nem nagyon szokás sikeres népszavazásokat rendezni olyan kérdésekben, amik eldönt, valódban eldöntendő gazdasági kérdések, mert akkor az emberek inkább azt mondják, hogy köszönöm, nem kérem, de mégiscsak ezt a kérdést például meg kell beszélni a társadalommal, és nem csak azon a módon, hogy akarunk-e mi büszkék lenni arra, hogy Budapest lengai zászló, mibe kerül, mit kell csinálnunk érte, és meg tudjuk-e csinálni.

[00:29:50]És most itt vannak az uniós források.

[00:29:54]Rengeteg olyan fejlesztést ígér az Unió és általa a kormányzat, amely pont ahhoz kellene, hogy ilyen nagy léptékű rendezvényeket, eseményeket Magyarország meg tudjon rendezni.

[00:30:03]Neked, mint alapítónak felcsillant a szemed?

[00:30:07]Természetesen.

[00:30:11]A hisz az EU-s pénzek alapvetően fontosak Magyarország az országos és a fővárosi közlekedésfejlesztéshez.

[00:30:22]Ha ezeket sikerrel tudják lehívni, és Vitézi Dávid vis végigviszi a programját, akkor akkor azt jelenti, hogy egy 10 éves távlatban Magyarország megérkezik ahhoz a az állomáshoz, ami meg van jelölve abban a koncepcióban, ami amit a háttérben most már lassan két éve dolgozik a főváros és a Magyar Olimpiai Bizottság.

[00:30:50]Karácsony Gergény nagyon támogatólag beszél mindig az olimpiáról és az olimpia esélyéről.

[00:30:55]Tehát ez nem nem árultál el olyan titkot.

[00:30:55]Igen, ő ebben benne van.

[00:31:00]Ezt lehet.

[00:31:00]Hát a a kedves hallgatók és nézők viszonylag keveset hallhattak, sőt semmit a a 2036-os olimpia ügyéről, mert a választásokig volt egy tudatos csönd ebben az egész ügyben, de azt gondolom, hogy most eljött az a közeledik az a pillanat szerintem a nyári szünetek után, amikor ki kell jönni és meg kell ismertetni a a az országot azzal a koncepcióval, amit az elmúlt két évben ki lett tárgyalva a Nemzetközi Olimpiai bizottsággal.

[00:31:41]Azért pár dolog csak kiszivárgott, tehát van nektek egy ilyen dunamenti koncepciótok, ami hát azt gondolom, hogy adja magát a Kárpátmedencéből és az ország fekvéséből, de nem egyedül rendeznénk, és szerintem ez például egy nagy dolog.

[00:31:54]Én a az egész koncepció részleteit majd akkorra hagynám, amikor amikor a főváros és a MOB azt mondja, hogy kész van.

[00:32:00]De azt de azt azt gondolom, hogy annyi azért már köztudott, hogy hogy Budapest egy régióban gondolkodik, tehát továbbra is Budapest a pályázóváros és a rendező város.

[00:32:18]Csak a azt támogató városok lehetnek országhatáron túliak is.

[00:32:25]Ez nem azt jelenti, hogy ez egy közös terve, közös rendezés lenne más országokkal, de nem lenne egyedül.

[00:32:31]Ö ez azért lényeges, mert a reptéri kapacitások a szállodai, főleg azon belül az öt csillagos szállodaszobák mennyisége és a szükséges sportinfrastruktúrákban való tehermegosztás mégiscsak egy jobb helyzetet teremt a a magyar pályázat és a magyar rendezés szempontjából.

[00:32:55]És ami még fontosabb, hogy az is fontos, hogy a Nemzetközi Olimpia bizottság szempontjából ez miért jó, vagy miért lenne jó, miért lenne egy egy regionális pályázat, ami még eddig igazából nem volt a labdarúgó világbajnokságok esetében?

[00:33:14]Látjuk, hogy van, működik egyelőre hibátlanul.

[00:33:18]Ugyanakkor arra is ügyelni kell, hogy ami a labdarúgó VB esetében kevésbé fontos, az olimpia esetében annál inkább, és ez egy fájdalmas élmény volt a milánói kortinai téli olimpia esetében, akik esetleg személyesen ott voltak, a távolságok szuperközlekedési kapcsolat nélkül megölik azt az eseményt, És és ugye hát a az olimpiai játékok szerkezete és napi tartalma azért sokkal másabb, mint a labdarúgó világbajnokságoké.

[00:33:59]Tehát a távolságok növelése az alapjába véve szembegy azzal a szellemiséggel, ami amit egyébként úgy szeret az mindenki az olimpiai olimpiá ilyen terv beszorít minket abba, hogy egy világszínvonalú közlekedést kell létrehoznunk, ami hát az egyik legnagyobb nehézségünk most éppen hogy ez mennyire ját én én én a kezdetektől egyébként nem a tehát a két hetes sportesemény meg a másfél hetes paralimpia az a az a jut utalom az a habatta, de nem ez nem ez a lényeg.

[00:34:32]Engem soha nem ez emiatt izgatott ez a projekt, hanem azért, mert akkor egy olyan fejlesztési folyamatonba kényszerítjük be magunkat, amit egyébként képtelenek lennénk megtenni.

[00:34:52]Részben azért, mert négy éves egy parlamenti ciklus.

[00:34:58]Másrészt pedig ezek az infrastruktúrafejlesztések önmagukban nem hoznak szavazatot semelyik politikai pártnak.

[00:35:06]Nem ettől.

[00:35:06]A hosszútávú hatásai azok kreálhatnak egy gazdaság, egy kellemes gazdasági környezetet, amelyben gazdagabbnak érezhetjük magunkat, elégedettebbek lehetünk a általunk választott politikai erővel kapcsolatban, de az, hogy most megépítek egy egy metró szakaszt, attól nem lesz egy politikai párt népszerű.

[00:35:27]Pedig mennyire kellene néhány metró szakasz?

[00:35:30]Van elég pénzünk ehhez?

[00:35:30]Ez egy állandóan visszatérő kérdés.

[00:35:30]Mindig azt látjuk, hogy a gazdagországok jó olimpiát rendeznek, a szegény országok meg bajba kerülnek.

[00:35:39]Ugye a görög példát szokták mondani.

[00:35:42]Igen, a görög példa az szerintem egy teljesen tévhitre alapuló eset.

[00:35:47]A görögök nem az olimpiájuk miatt kerültek bajba, hanem a fiskális politikájuk, a gazdasági szerkezetük, a hatalmas katonai finanszírozásuk és a euro idő előtti bevezetése miatt.

[00:36:05]E a maga az olimpia az anticiklikus gazdasági erőként hatott, ami azt jelentette, hogy ugye a világ 2000-ben a NZDAQ lufi kirobbanása, 2001-ben a tornyok összeomlása miatt recesszióba került.

[00:36:23]Az egyetlen ország, ami gazdasági növekedést produkált, az Görögország.

[00:36:28]De mindegy, ezt tegyük is félre.

[00:36:28]Ez a görög példa.

[00:36:32]Nekünk kettő nagy költségvetési fejezetet kell értenünk, értelmezni.

[00:36:38]Az egyik a maga az olimpia rendezése és szervezése.

[00:36:43]Ennek és a koncepció szerint is ez egy nullszaldós nem költségvetési pénzekre építkező történet.

[00:36:52]A másik várjátok a magántőkét.

[00:36:54]Így van.

[00:36:54]És nemzetközit, tehát nem csak magyarországi, hanem nemzetközi.

[00:36:59]És ebbe tartozik a a Nemzetközi Olimpiai bizottságtól kapott most már több mint 2 milliárd euró az az összeg, ami ami jár ezért.

[00:37:08]Ebben van ugye a tév közvetítési jogokért kapott pénzek.

[00:37:15]ide tartozik a licencjogok értékesítése, jegyértékesítés, szuverí szuvenír értékesítés és satöbbi.

[00:37:23]És a a kiadási oldal pedig mindent tartalmaz, ami csak és kizárólag az olimpia miatt van.

[00:37:30]És akkor van egy nagyobb fejezet, ami a költségvetést érintő dolog, és ennek egy ennek kell, hogy egy jelentős része legyen az EU fedezete.

[00:37:42]ide tartozik a Bécs-Budapest autópálya kiszélesítése, ami megtörtént, a reptérnek a kapacitásainak a növelése, a balatoni közlekedésnek a fejleszt Balaton felé történő közlekedés fejlesztése, amelyekre szükség van olimpia nélkül is.

[00:38:07]Azt gondolom, igen.

[00:38:07]Tehát az, hogy háromsávos legyen az autópálya Bécsbe és ne ott caplassunk egy kétsávos autópályán, amiből az egyiket elfoglalják a kamionok.

[00:38:22]Ez szerintem egy közérdek olimpiától függetlenül az, hogy ne egy kétszer egy csávos út vezessen ki a reptérre, ahol ha valakinek balesete van, akkor az egész légi forgalmunk megáll.

[00:38:31]Ez is, azt gondolom egy közérdek, nem az olimpiához köthető.

[00:38:37]De mégis 36 évig nem tudtuk ezeket megcsinálni.

[00:38:42]De azt remélhetjük, hogy ilyen értelmesen beszélgetünk majd erről.

[00:38:45]Tehát hogy hogy ezek az érvek ezek ezek szerintem teljesen valós érvek.

[00:38:50]Ez így van.

[00:38:50]És én alig várom, hogy megkezdődjön a társadalmi egyeztetés.

[00:38:53]az egész koncepció hivatalos bemutatása, ezt a főváros és a magyar olimpiai bizottság és ehhez kell nyilván majd a szervezetet felállítani.

[00:39:02]Hát nyilván az ember nem lepődik meg, ha vár az EC stakeholder várnak arra, hogy a kormány is elfoglalja a helyét.

[00:39:14]Legyen valamiféle viszony ehhez az egészhez.

[00:39:20]Azzal nagyon egyetértek, hogy ezt ez egy nemzeti ügy, és annak is kell lenni.

[00:39:25]Ez nem lehet egy párt vagy a kormány ügye, ezért nagyon fontos, hogy ezt a főváros, a résztvevő városok önkormányzatai és a magyar olimpiai bizottság vigye, ami mögé majd beáll a nyilván be kell állni a magyar kormánynak is, hiszen egy csomó finanszíroznivalója lesz.

[00:39:42]Hát így van.

[00:39:42]És a terveket össze kell egyeztetni, hogy a végén minden 2036-ban összefusson.

[00:39:50]Mert azért ez 10 év.

[00:39:50]Tehát hogyha a 36-os olimpiáról beszélünk, akkor ha a magyar gazdaság mostani helyzetét nézzük, számos fontosabb ügy van.

[00:39:54]Rendbe kell rakni az egészségügyet, rendbe kell rakni azan futó dolgok.

[00:40:02]Tehát, hogy itt azért vannak olyan dolgok, amik most legalábbis, ha a tőkét nem is, de a figyelmet elvonják.

[00:40:06]A maga a az olimpia olimpiával kapcsolatos döntés az 29-re várható.

[00:40:13]Tehát az elkövetkezendő időszakba, ha nagyon egyszerűen akarom felvázolni a teendőket, akkor Vitézi Dávidnak van rengeteg feladata majd.

[00:40:25]Tehát neki az saját fejlesztési a vasút a vasútfejlesztési és közlekedési tervét kell végrehajtani, ahhoz a forrásokat megszerezni, és akkor minden rendben lesz.

[00:40:43]A maga az olimpiával kapcsolatos teendők, azok nyilván majd ha megnyertük, 29 után kezdődnek, és és hát akkor hét év lesz arra vonatkozóan, hogy hogy teljesítjük.

[00:40:55]Úgyhogy nem azt szoktuk mondani, hogy a sportinfrastruktúránk pont megvan.

[00:41:03]Ha nagyon egyszerűen akarok fogalmazni, akkor akkor a velodrom és a teniszközpont hiányzik az az egész pályázati anyagból, de de ha nagyon szakmai akarok lenni, akkor természetesen mindegyik meglévő infrastruktúránkon is van mit tenni, alakítani, de de a fő fő elemek azért mégis csak, amelyek tudtak BL döntőt, uszóvilágbajnokságot, atlétikai világbajnokságot ide hozni.

[00:41:30]És ami nagyon fontos, hogy kialakított egy olyan tapasztalt munkaerőbázist, ami mellett a külföldiek joggalhetik azt, és bízhatnak, hogy mi képesek vagyunk nagy világversenyeket nagy számban is megendezni, mert tudjuk, miről beszélünk.

[00:41:46]Van ahhoz magyar működő tőke elegendő, hogy ezt az olimpiát lebonyolítsuk, vagy valóban az történik, és az a normális is, hogy a a nemzetközi tőkéhez fordulunk, tehát hogy jöjjön a magántőke bárhonnan is?

[00:42:01]Nemzetközi tőkéhez kell fordulnunk.

[00:42:09]Nyilván van néhány oszlopos magyar vállalat a budapesti értéktőzsde húzó cégei, de nem elvárhatóak, hogy mindent mindent tőlük várjunk el.

[00:42:24]Magyarország mégis egy növekedési régiónak a tagja.

[00:42:24]Most már remélhetőleg tényleg hozzá is ad a növekedési átlaghoz, nem elvesz.

[00:42:34]És ennek sok kedvezményezetje van.

[00:42:34]Ha másokkalra nem gondolunk, akkor a elsősorban az osztrák és az olasz vállalatokra meg a németekre lehet itt számítani, akiknek igenis egy olimpia Budapestet, Magyarországot és a régiót is egy más polcra tenni.

[00:42:53]Ez a más polc egy növekvő gazdasági aktivitást, egy egy aktív beruházási periódust jelentene.

[00:42:59]Tehát ez egy közös érdek.

[00:43:07]Ez nem csak egy budapesti önkormányzati érdek, nem főleg nem egy sportérdek, hogy hogy beindítsuk ezeket a motorokat.

[00:43:12]És és akkor még még nyilván érdemes szót ejteni arról is, hogy turisztikailag egy teljesen más helyzetbe kerülünk.

[00:43:24]Hisz azért ma azt gondoljuk, hogy Budapest és Magyarország ismer, de meglepődnénk, ha Európá kívül utazunk, hogy mennyire még mindig ismeretlennek vagyunk.

[00:43:35]Tehát egy olimpiai játékok az azt gondolom, hogy hogy egy teljesen más ismertségi polcra tenne minket, mint ahogy a BL döntő is rengeteget segített nyilván például az európai ismertségben vagy a közbeszédben mondod a tsdét és hát igen, ott van néhány olyan cég, amelyik a Nerhez köthetően lett ilyen hatalmas és erősödött meg ennyire.

[00:44:00]Öö, ha már ebbe így belekapunk néhány mondat erejéig, ott te nem látod azt a veszélyt, hogy a következő időszak e tekintetben a tözsde számára is megrendítő lehet, nem?

[00:44:15]Nyilván mind a geopolitikában, mind a az aktuál politikában, gazdaságpolitikában folyamatosan vannak olyan események, változások, amelyek kihatással vannak mindegyik tőzsdei cég életére.

[00:44:31]Az a kérdés, hogy egy adott cég mennyire készül fel a különböző száriókra.

[00:44:37]Tehát azok a cégek vannak bajban, akik úgy pozicionálták magukat, hogy a NER a világ végtelenéig tartani fog, és semmi mást nem kell csinálnunk, csak igazából rácsatlakozni.

[00:44:56]már látszik néhány ilyen ö talán nem is azok azok nyilván azoknak át kell gondolni a tulajdonosi szerkezetüket, a stratégiájukat, a működési modelljüket.

[00:45:10]A de azt gondolom, hogy a cégeink döntő többsége a budapesti értéktőzsdén a gazdaságpolitikát, vagy hogy mondjam, a politikai kurzustól függetlenül egyre inkább nemzetközi terepen versenyezvennek, és és nem hoz igazából nem nem lehet őket zavarba hozni, csak azért, mert van egy politikai kurzus.

[00:45:34]Ezt a méres lőinc köthető papírok esetében is így gondolod?

[00:45:38]Hát ott ugye van egy bank, ami ami végül is a piacról él.

[00:45:45]Tehát itt nyilván az ez egy nagy kérdés, hogy hogy fog ez kinézni a jövője, de nem lehet kérdés, hogy ez az ország egyik legnagyobb bankja az volt, lesz és működni fog.

[00:45:58]más cégeket nem szeretnék kommentálni, mert nem ismerem a a konkrétan a működési modelljüket, de de majd a piac már elkezdte természetesen árazni az osztalékpolitika kilátásokat, a megrendelési oldal, hogy fog alakulni és a többi.

[00:46:16]Szóval be lesznek árazva ezek a cégek, de hát a tőzsde ilyen világon mindenhol, hogy vannak cégek, amik jönnek vagy esetleg eltűnnek, és vele sok esetben magánvagyanok is nyilván, mert hát ez ilyen műfaj, ez egy kockázati műfaj.

[00:46:35]Persze, de maga a budapesti értéktős, de azt hiszem, hogy egy fantasztikus pálya előtt áll, és egy cégek eltűnnek, de jönnek újak, mert mert a gazdaság ilyen.

[00:46:46]Ha megnézem az Egyesült Államok két nagy tőzsdéjét, Nazdakról most ne is beszéljünk, mert az viszonylag egy új tőzsde számomra.

[00:46:57]Az mindig egy érdekess ség a New Yorki tőzsdével kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok területén soha nem volt világháborús cselekmény, nem volt az országot elpusztító, most leszámítva az a 19.

[00:47:12]század civil háborúját vagy vagy polgárháborúját, nem volt háborús cselekvény, nem volt rendszerváltó forradalom.

[00:47:23]Mégis 100 évvel ezelőtt megnézzük a Dow Jones kosár összetételét, és összehasonlítjuk a maivval, és nincsen egyetlen cég talán a JP Morgan bankon kívül, ami akkor is volt és most is.

[00:47:38]Tehát, hogy három generációkon túl nem tovább örökíthetők a sem a vagyonok, sem a vállalatok, sem a vállalatok brendjei.

[00:47:45]Hát ez nyilván egy másik kérdés, amire most nem fogunk belemenni, de az, hogy hogy újul meg egy cég, és mikortól nem tud már megújulni, vagy hogy vásárolják feladott esetben erősebbek, ez már egy másik beszélgetésre való.

[00:48:00]Mondtuk ezt a 2036-ot, ez egy eldöntött dátum, hogy akkor akarunk olimpiát rendezni.

[00:48:10]Ez a következő kiadó.

[00:48:14]Az sincs eldöntve, hogy a Nemzetközi Olimpiaizottság egy vagy kettő, vagy esetleg három olimpiát oszt ki.

[00:48:18]Azt tudjuk, hogy a németek a fő ellenfelünk, a riválisunk inkább, és ők a 2040-et szeretnék megszerezni.

[00:48:32]Varsvó is jelentkezik, ugye?

[00:48:32]Nem tudunk, valami ilyesmiről volt szó.

[00:48:32]volt ilyen médiaz zaj, de nem látjuk jelét, hogy Varsó komolyan gondolta volna a régióból.

[00:48:41]Egyedül mi vagyunk azok, akik akik mondjuk részt veszünk ebbe a az egyeztetésbe a Nemzetközi Olimpia bizottsággal, és az 2036-ról szól.

[00:48:53]Hm, így van.

[00:48:57]Hát legyen úgy, meglátjuk.

[00:49:00]Beszélünk mi még erről.

[00:49:00]Köszönöm szépen ezt a mait is.

[00:49:02]Messzej jutottunk a világpolitikában és közzel jutottunk a saját dolgainkhoz.

[00:49:06]Szalai Berzevici Attila volt a vendégünk.

[00:49:10]Köszönöm szépen.

[00:49:10]Köszönöm szépen.

[00:49:12]Önök figyelmét is.

[00:49:12]Jövünk legközelebb is tartsanak velünk.

[00:49:12]Nézzék a húzóst.

[00:49:16]Minden jó viszontlátásra.

[00:49:24]เฮ