Bayer show - Sulyok Tamás nem mondhat le
- Bayer Zsolt ironikusan reagált Magyar Péter azon kijelentésére, hogy a HírTV-nek 18 nézője van, és büszkén közölte, hogy a Bayer Show-t 228 ezren nézték.
- Siffer András ügyvéd, volt képviselő „álszentnek" és „militánsnak" nevezte a 42 jogtudós levelét, amely az összes közjogi méltóság leváltását követeli.
- Elismerte ugyanakkor, hogy a Fidesz 2010 után valóban kisajátította a független intézményeket, ami megágyazott a jelenlegi méltatlan vitának.
- Siffer szerint a levél világnézeti üzenete, hogy aláírói egy európai „felettes én" alapján ítélik meg a magyar alkotmányos rendszert.
- Sulyok Tamás az első nem politikus köztársasági elnök, aki Siffer szerint nem mondhat le a miniszterelnök „minősíthetetlen" felszólítására.
- A mandátumok idő előtti megszüntetésének követelése „valóban a jogállam felszámolása", mivel e mandátumok szándékosan el vannak választva a parlamentétől.
- Az önkormányzati választások előrehozása példátlan lenne, és sértené a választói felhatalmazást, valamint a jogállamisági klauzulát.
- Siffer szerint a klasszikus liberalizmus kiüresedett, és a globális nagytőke ma már akadályként érzékeli a szabadságjogokat.
- Európa legvalószínűbb forgatókönyve a káosz, amit a kormányozhatatlanságot kódoló választási rendszerek és a demokratikus kontroll gyengülése okoz.
- A demográfiai trendek kapcsán Siffer szerint a globális északnak le kell szoknia felsőbbrendűségi képzeteiről, ami elsősorban a volt gyarmattartók felelőssége.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Bevezető: Bayer Zsolt reagálása Magyar Péter miniszterelnök HírTV-s megjegyzésére
Bayer Zsolt a műsor elején röviden reagált Magyar Péter miniszterelnök parlamenti kijelentésére, miszerint a HírTV-nek mindössze 18 nézője van. Bayer elmondta, hogy meghívták mind a 18 nézőt a stúdióba, és ironikusan megköszönte hűségüket. Emellett büszkén közölte, hogy a múlt heti Bayer Show-t 228 ezren nézték meg, így a helyes szám szerinte 18 + 228 ezer. A műsorvezető reményét fejezte ki, hogy a miniszterelnök még sok hasonló megjegyzést tesz, mert az csak növeli a nézettséget.
Ezt követően bemutatta vendégét, Siffer András ügyvédet, volt országgyűlési képviselőt, akit születésnapja alkalmából is köszöntött.
A 42 jogtudós levele és a közjogi méltóságok leváltásának követelése
A levél tartalma és Hack Péter reakciója
Bayer Zsolt a Mandiner szemléje alapján ismertette, hogy 42 jogtudós nyilvános levélben követeli az összes közjogi méltóság – a köztársasági elnöktől az alkotmánybíróság tagjaiig – leváltását. Hack Péter jogász erre reagálva úgy fogalmazott, hogy ez nem más, mint a kollektív bűnösség vagy kollektív felelősség „rettenetes eszméjének" feltámasztása.
Siffer András kritikája a 42-ek leveléről
Siffer András rendkívül kritikusan nyilatkozott a 42 jogtudós leveléről, amelyet „álszent szemforgató" és „militáns hangvételű" dokumentumnak nevezett. Elismerte ugyanakkor, hogy a Fidesz 2010 után – bár a formális szabályokat többé-kevésbé betartva – valóban kisajátította a független közjogi intézményeket, és ezzel megágyazott a jelenlegi, méltatlan színvonalú vitának.
Példaként említette:
- Sólyom László második elnöki ciklusának megakadályozását
- A Lex Baka néven ismert törvénymódosítást, amellyel Baka András volt főbíró mandátumát idő előtt megszüntették
- Az Alkotmánybíróság hatáskörének 2010. októberi „einstandolását"
- A független közjogi pozíciók Fidesz általi feltöltését
Felidézte Hiller István 2011 tavaszán tett megjegyzését is:
„Amit a Fidesz most csinál alkotmányozás címén, azzal az a legnagyobb probléma, hogy nagyon könnyen lehet egy más típusú kétharmad, és akkor az egész, amit most alkotmányba vésnek, nem írottnak lesz tekintendő." *
Siffer szerint ez a jóslat most beteljesedni látszik.
Kis János szerepe és a levél világnézeti üzenete
Siffer külön kiemelte Kis János filozófus részvételét a levél aláírói között, akit „még véletlenül sem jogtudósnak, annál nagyobb koponyának" nevezett. Siffer szerint a levél tulajdonképpen egy „önleleplező" dokumentum, amely megmutatja, hogy Kis János – és más aláírók – világnézeti pozíciója hogyan változott az évtizedek során aszerint, hogy éppen milyen osztálypozíciót kellett védeni:
„Amikor a saját osztálypozíciója védelmében marxistának kellett lenni, akkor marxista volt. Amikor liberálisnak kellett lenni, liberális volt. És amikor az egészet szemen kell köpni a saját hegemón pozíciója védelmében, pályafutása lezárásaként, akkor szemen köpi." *
Siffer szerint a levél legárulkodóbb érvelési eleme, hogy a közjogi méltóságok eltávolítását nem belső alkotmányos érvekkel, hanem az Európai Parlament és más európai intézmények Magyarországot autokráciának minősítő állásfoglalásaival indokolják. Ez szerinte egy alapvető világnézeti törésvonalat rajzol ki: vannak, akik szerint létezik egy „felettes én", egy európai fellebbezési fórum a magyar alkotmányos rendszer felett, és vannak, akik ezt elutasítják. Ez a törésvonal nemcsak Magyarországon, hanem Lengyelországban, Németországban, Romániában és más társadalmakban is jelen van.
Sulyok Tamás köztársasági elnök helyzete
Az első nem politikus elnök
Siffer András rámutatott, hogy a rendszerváltás óta most először van olyan köztársasági elnök, aki valóban nem politikus. Sulyok Tamás – aki korábban alkotmánybírósági elnök volt – maga is azt nyilatkozta, hogy soha életében nem érdekelte a politika. Siffer szerint az elnök pontosan érzi, hogy amikor a miniszterelnök „minősíthetetlen hangnemben" lemondásra szólítja fel, akkor egyetlen dolgot nem tehet meg: nem mondhat le.
A mandátumok elválasztásának elve
Siffer hangsúlyozta, hogy a köztársasági elnök, az alkotmánybírák, a Kúria elnöke és más közjogi méltóságok mandátuma szándékosan van elválasztva a parlament mandátumától – ezt az elvet már 1989-90-ben is rögzítették. A jelenlegi tisztségviselőket pontosan ugyanolyan legitimitással rendelkező parlament választotta meg, mint a mostani TISZA-többségű Országgyűlés. Siffer szerint a mandátumok idő előtti megszüntetésének követelése „valóban a jogállam felszámolása":
„Sok mindent lehet mondani, de bevezetni egy olyan gyakorlatot, hogyha nagyon nyerünk, márpedig a magyar rendszerben könnyen lehet nagyot nyerni, és utána nagyot veszíteni, akkor elsöprünk mindenkit, akinek a mandátuma egyébként szántszándékkal el van választva a törvényhozás mandátumától – na ez valóban a jogállam felszámolása." *
Hozzátette: a TISZA a választások előtt a jogállamiság helyreállítását ígérte, mert az valóban megsérült 2010 után, de most nem helyreállítás, hanem „a maradék pilléreknek és a romoknak az eltakarítása" történik.
Történelmi párhuzam: 1990
Siffer egy fontos történelmi párhuzamra is felhívta a figyelmet: 1990 májusában az első szabadon választott Országgyűlés nem kérdőjelezte meg azoknak a közjogi méltóságoknak a legitimitását, akiket még a pártállami parlament választott meg – például az első öt alkotmánybírót vagy az Állami Számvevőszék vezetőit. Pedig – mint mondta – lettek volna érvek a jogfolytonosság megszakítására, hiszen a régi parlament legitimitása „a szovjet szuronyokon nyugodott". Ennek ellenére senki nem vetette fel a mandátumok lejáratását.
Az önkormányzati választások esetleges előrehozása
A mandátumok lerövidítésének precedens nélküli volta
Bayer Zsolt felvetette, hogy egyre többet lehet hallani arról: a TISZA-kormány alkotmánymódosítással előrehozná az önkormányzati választásokat is. Siffer András erre reagálva kijelentette, hogy ilyenre – a helyhatósági mandátumok lerövidítésére – az újkori magyar történelemben nem volt példa. Hangsúlyozta: a polgármestereket és képviselőtestületeket közvetlenül a választók legitimálták, mandátumuk idő előtti megszüntetése „ugyanannak a választói felhatalmazásnak a szemenköpése, ami őket juttatta parlamenti és kormányzati hatalomhoz".
Alkotmányos aggályok
Siffer utalt arra, hogy a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma a jogállamisági klauzula része, amit a Sólyom-féle Alkotmánybíróság és a 2012 utáni testület is megerősített. Az alaptörvény módosításának nemcsak a kétharmados többség az eljárási követelménye, hanem a jogállamisági klauzula és az abból származtatott elvek betartása is. Reményét fejezte ki, hogy az országnak olyan köztársasági elnöke lesz, aki az ilyen „határátlépéseknél" megteszi, amit meg kell tennie.
A liberalizmus válsága és a globális trendek
A klasszikus ideológiák kiüresedése
A beszélgetés második felében Bayer Zsolt a nyugati világgal kapcsolatos csalódottságának adott hangot, példaként hozva az AfD esetleges betiltását Németországban és Jordan Bardella franciaországi politikus bírósági fenyegetését. Siffer András szerint azonban nem a liberalizmust kell kárhoztatni ezekért a jelenségekért, mert ezeknek semmi közük a klasszikus liberalizmushoz. Kifejtette: a 21. századra a három klasszikus eszmerendszer – konzervativizmus, liberalizmus, szocializmus – a maga „intakt, koherens" formájában egyszerűen nem kérhető számon a mai valóságon, mert a társadalmak olyan szinten megváltoztak, hogy ezek az eszmék „kicsúsznak" alóluk.
A globális kapitalizmus és a liberális elvek ütközése
Siffer egy Marxra való utalással érzékeltette a jelenlegi folyamatokat: a tőkés termelési mód egy idő után elhárítja az útjából azokat az akadályokat, amiket korábban ő maga állított. A globális nagytőke és az általa kitermelt „woke kapitalizmus" a klasszikus liberális elveket – szabadválasztás, pártok szabad működése, szólásszabadság, magánszféra, gyülekezési szabadság – ma már akadályként érzékeli és elhárítja. Példaként említette a romániai elnökválasztás körüli fejleményeket, a franciaországi és németországi pártműködési korlátozásokat, valamint a brit abortuszklinikák előtti gyülekezési szabadság korlátozását.
„A globális nagy tőke számára – és amit legyárt magának apológiát, ez a woke kapitalizmus, progresszív hajcihő – ez a klasszikus liberális elveket akadályként érzékeli és elhárítja." *
A káosz mint legvalószínűbb forgatókönyv
Bayer Zsolt a Bergman Kígyótojás című filmjére utalva a weimari köztársaság sorsával vont párhuzamot, és attól tartott, hogy a nyugati világ hasonló küszöbön áll. Siffer András szerint rövid távon nem egy patrióta hatalomátvétel vagy szocialista forradalom a legvalószínűbb forgatókönyv Európában, hanem a káosz. Ennek egyik okaként az európai országok többségének választási rendszerét jelölte meg, amelyek – néhány kivételtől eltekintve – kódolják a kormányozhatatlanságot.
Érdekes összefüggésre mutatott rá: Európában mindössze három ország van, ahol a választási rendszer mindig erős kormányzati többséget eredményez. Kelet-Európában ez csak Magyarország, aminek hátterében Siffer szerint az 1989-90-es hatalmas eladósodottság állt – a hitelezők számára a kormányozhatatlanság lett volna a legkevésbé kívánatos. A régi Európában Olaszország és Görögország tért át többségi dominanciájú választási rendszerre – szintén a két legeladósodottabb állam. A többi országban alig lehet összetákolni egy-egy kormánykoalíciót, ami oda vezet, hogy a globalizálódó „mélyállam" egyre jobban kivonja a demokratikus legitimáció alól az államhatalom intézményeit.
Demográfiai kilátások és a nyugati civilizáció jövője
Bayer Zsolt a műsor végén felvetette a demográfiai trendekkel kapcsolatos aggodalmait: 60 év alatt a Föld népessége 3,5 milliárdról 9 milliárdra nőtt, és egy évtizeden belül a teljes nyugati világ (Európa és Észak-Amerika) a világon megszülető újszülöttek mindössze 6%-át fogja adni. A fennmaradó 94% Afrikában, a Távol-Keleten és Dél-Ázsiában születik majd. Bayer szerint ez „pusztán matematika", és ha a trendek folytatódnak, a nyugati civilizáció el fog tűnni.
Siffer András röviden reagált: az „apokaliptikus látomás" kivédésének első számú házi feladata, hogy a globális észak leszokjon arról, hogy felsőbbrendűnek képzelje magát a globális dél népeivel szemben. Hozzátette, hogy ez elsősorban nem Közép-Európa, hanem a volt gyarmattartó országok – Anglia, Franciaország, Belgium, Hollandia – felelőssége, amelyek Kelet-Európával szemben is előszeretettel beszélnek gyarmattartói pozícióból.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „mert mit tudom én elengedett, kézzel ült a Bilin" – Bayer Zsolt utalása Jordan Bardella francia politikusra. A „Bilin" szó jelentése a kontextusból nem rekonstruálható egyértelműen, valószínűleg egy francia kifejezés vagy tulajdonnév torzult alakja.
- „progresszív hajci hő" – Siffer András kifejezése a woke kapitalizmussal kapcsolatban. A „hajcihő" kifejezés pontosan nem azonosítható, feltehetően a „hacihő" vagy „halandzsa" szó torzult alakja, esetleg szándékos szóalkotás.
- „mondtak tolba" – Siffer András megfogalmazása az európai választási rendszerekről. Valószínűleg „tollba mondtak" (diktáltak) kifejezésről van szó, de a pontos jelentés a szövegkörnyezetből sem teljesen egyértelmű.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:14]Jó estét kívánok.
[00:00:14]Szép jó estét kívánok.
[00:00:17]Jó estét kívánok.
[00:00:19]Köszönöm szépen.
[00:00:21]Nagyon rövid leszek, mert a mai vendégemben sok megbeszélnivalóm van, de muszáj reagálnom.
[00:00:29]miniszterelnök hétfőn a parlamentben valamilyen rejtélyes oktál fogva eszébe jutott a hírtv és azt mondta, hogy 18 nézője van a hírtvek.
[00:00:44]Mi gondoltunk egy nagyot, és meghívtuk az összeset.
[00:00:47]Tehát per pillanat megszámoltam, itt ül minden nézőnk.
[00:00:53]Nagyon köszönöm, hogy hűségesen itt voltak velem.
[00:01:00]És ezen kívül szeretném azért elmondani, hogy hát öndicséret, büdös, de hát muszáj.
[00:01:08]A múlt heti Bayer showt 228000-en nézték meg, úgyhogy a 18 + 228000 ez a helyes szám.
[00:01:24]Úgyhogy pusziljuk miniszterelnök urat, és reméljük, hogy még sok ilyen okosat fog mondani, mert annál többen fognak majd mindig hétről hétre engem nézni.
[00:01:32]Ti pedig mindig gyertek mind a 18-an el.
[00:01:39]És akkor szólítom is mai vendégemet.
[00:01:42]Siffer András, ügyvéd, volt országgyűlési képviselő.
[00:01:45]Szervusz András!
[00:01:47]Köszönöm szépen, hogy elfogadtad a meghívást.
[00:01:56]Nem én voltam, aki utánad nézett, de reggel befele jövet fölhívott a szerkesztőm, hogy ne menjünk már el amellett, a tény mellett, hogy ma van a szülinapod, úgyhogy Isten éltessen.
[00:02:16]No és akkor vágjunk is bele, mert sok megbeszélnivalónk van.
[00:02:18]András, ma reggel szokásomhoz híven kávé mellé hírolvasás, mandiner szemlézve 42 jogtudós fejti ki abbéli véleményét, hogy itt az idő minden közjogi méltóságot köztársasági elnöktől alkotmánybíróságon át leváltani.
[00:02:47]hogy Hak Péter, aki azért szintén elég jó nevű jogász vagy jogtudós, erre azt mondta, hogy ez nem más, mint a kollektív bűnösség, vagy a kollektív felelősség rettenetes eszmélyének a feltámasztása, és hogy ez így nem lesz jó.
[00:03:05]Hát hadd kérdezzelek meg téged.
[00:03:08]Te mit szólsz ehhez az egész ügyhöz, ami a Súlyok köztársasági elnök úr és a többi közjogi méltóság körül zajlik immáron három hónapja.
[00:03:21]Próbálok nagyon visszafogottan fogalmazni a 42-ek levelével kapcsolatban, de igen nehéz lesz.
[00:03:25]Ö amúgy ami a közjogi méltóságok körül föllángolt, ott azért érdemes mindunalan megjegyezni, jól lehet ez nem menti sem miniszterelnök úrnak a forradalmi hevületét, sem a 42 álszent figurának a szintén forradalmi hevületét.
[00:03:47]nevezetesen, hogy 2010 után a formális szabályokat egyébként többé-kevésbé betartva is ennek pont itt ebben a vitában van óriási jelentősége, de mégiscsak a jogot körülvevő közmegyezés több pont ponton feltétlenül áthágva sajátította ki a Fidesz a különböző független közjogi intézményeket.
[00:04:15]Tehát most nem is elsősorban a köztársasági elnökre gondolok, jól lehet.
[00:04:20]Semmi oka nem volt arra a Fidesznek, hogy az általa 2005-ben megválasztott Sólyom Lászlónak második ciklusa ne adjon mandátumot, de erre most fátylat.
[00:04:30]Volt egy Lex Baka.
[00:04:30]Az aláírók között egyébként ott van Baka András volt főbíró is, ami hát, hogy mondjam, legalábbis súrolta azt a forradalmi jogalkotói lendületet, ami most a Tiszahíveket és képviselőket jellemzi.
[00:04:48]De egyebekben is, ahogyan hát végül is Orbán Viktor, aki egyedül volt, jogosult személyi javaslatokat tenné a Fidesz frakció számára, föltöltötte a független közjogi pozíciókat, azzal megyazott az ilyen nemtelen lefelé tartó színvonalon folytatott diskurzusnak.
[00:05:09]Ahogyan 2010 októberében einstandta az alkotmányozó többség az alkotmánybíróságot, az megyazott annak, hogy az alkotmányos szabályokat minduntalan az éppen aktuális kétharmados többség a saját politikai érdekei szerint hajlítja.
[00:05:26]És felidézném azt is, amit ugye nem szokás ilyen magánbeszélgetéseket kifecsegni, de mégis az alkotmányozás idején valamikor 2011 tavaszán nekem Hiller István mondott ott a folyósón hogy amit a Fidesz most csinál alkotmányozás címén, azzal az a legnagyobb probléma, hogy nagyon könnyen lehet, ezt mondta 11 tavas szánhillár, nagyon könnyen lehet egy más típusú kétharmat, és akkor az egész ész amit most alkotmányba vész vésnek nem írottnak lesz tekintendő.
[00:06:01]Hát itt vagyunk, de amit most elmondtam, semmi íben nem támasztja alá a 42-eknek az ászent szemforgató militáns hangvételű levelét.
[00:06:14]azért mondanám, hogy állszent szemforgató, mert én nekem veletek elég sok vitám volt 2010 után, de azt mondani, hogy Orbán Viktor és csapata burkolta volna, hogy mit akar, ezt igazán nem lehetett mondani.
[00:06:30]Tehát, hogy úgy mondjam, legalább pestiesen szólva pacekba tolták a fideszesek bent a parlamentbe, hogy mire megy ki a játék.
[00:06:37]De amikor fölvezetnek egy szöveget úgy, hogy nehéz döntést hoztunk meg, meg a végén fölszúítják a kétharmados többséget, hogy de amúgy egyébként legyen önkorlátozó, akkor azért a bicska kinyílik a zsebembe.
[00:06:51]És azért álljunk meg ott egy pillanatra, hogy a 42-ek között van egy olyan, aki még véletlenül sem jogtudós, annál nagyobb koponya.
[00:06:58]Kis János, aki tulajdonképpen ennek az egész rendszerváltásnak, hozzáteszem, rendszerváltása egyszer volt Magyarországon.
[00:07:07]Nem 2010-ben a fülkékben, és nem is most, 8990-ben.
[00:07:16]Azért az, amikor Kis János jegyez egy olyan levelet, ahol függetlenül attól, hogy az adott pozícióban mikor helyezték a szemét, távolítsuk el őket, hiszen Magyarország fölöttesénye az Európai Parlament meg más európai intézmények kimondták, hogy ez egy autokrácia volt.
[00:07:34]Akkor azért megfordul bennem, hogy itt mind a 10 millióan át lettünk vágva annak idején, merthogy itt koránt sem az alkotmányos felfogás és egyebek vannak szemen köpve.
[00:07:49]Maga az egyenlőségelvű liberalizmus is, amit Kis János hirdetett.
[00:07:54]És nekem rögtön az első gondolatom az volt, hogy tulajdonképpen ez egy önlelep leszű levél.
[00:08:00]És itt az összes többi személynek a neve érdektelen is a történetünk szempontjából, hogy nem arról van véletlenül szó, hogy vannak személyek, például Kis János, aki amikor a saját osztálypozíciója védelmében marxistának kellett lenni, akkor marxista volt.
[00:08:17]Amikor liberálisnak kellett lenni, liberális volt.
[00:08:19]És amikor az egészet szemen kell köpni a saját hegemon pozíciója védelmébe, pályafutása lezárásaként, akkor szemen köpi.
[00:08:26]És szerintem itt van az ebe elhantolva, és elég szomorú belátni, mert én elég sokat tanultam a műveiből a 90-es években, hogy tulajdonképpen az egészet bátran nem írottnak tekinthetjük, mert csak a pillanatnyi hegemon osztályhelyzetnek az aláduccolására szolgáltak a hosszú filippikák a Rolziánus egyenlőségelvű liberalizmusról.
[00:08:54]Te hogy látod, ki fog tartani, ki tud tartani mondjuk Sullyok Tamás?
[00:09:04]Szerintem igen.
[00:09:06]Jó lehet.
[00:09:06]egyébként ez nagyon vicces, mert folyamatosan az a követelés volt a rendszerváltása óta, tehát amikor a pozsgai elleni hergelést az akkori liberális pártok elkezdték 89 őszén, hogy a köztársasági elnök ne legyen politikus.
[00:09:23]Mindegyik köztársasági elnök politikus volt.
[00:09:25]Én ezt nagy tisztelettel még Solom Lászlónak is mondtam, hogy nem volt tehát ő távolságot tartott a pártoktól.
[00:09:32]Na de ő egy igazi homopolitikus volt.
[00:09:34]Márl Ferencát végigszolgálta az Antalboros kormányt és a többi.
[00:09:42]Most először megérkezett az elnöki székbe egy olyan személy, aki tényleg nem politikus.
[00:09:47]Most azon és hát Súlyak Tamás a megválasztása előtt egy-két évvel alkotmánybírósági elnökként ezt nem is nagyon lehet főrúni neki.
[00:09:57]Ugye ő azt mondta, hogy ő soha életében nem érdekelte a politika.
[00:09:59]És ez így is van.
[00:10:03]De az a helyzet, és ezt nagyon pontosan érzi szerintem, hogy akkor, amikor egy miniszterelnök valójában nem is az elnöki pozíciót, hanem a miniszterelnöki pozíciót lejáratva minősíthetetlen hangnemben lemondásra szólítja föl a köztársasági elnököt, akkor az elnök sok mindent megtehet, egyet nem, hogy lemond.
[00:10:26]És itt egy pillanatra még egyszer vissza, hogy miért váltott ki ez az egész 42 levele bennem egy rettenetes indulatot, amiért én visszamenőleg például a 2010-13-as időszakot illetően is átverve érzem magamat, hogy akkor úgy tűnt, mintogyha egyékényen árulnánk, merthogy vannak bizonyos fundamentális elvek, és ezt képviseltük az Orbán rezsimmel szemben is 11-12-ben.
[00:10:53]Ilyen például az, hogy bizonyos pozícióknál az, hogy a mandátum el van választva az aktuális alkotmányozó többség parlamenti többség mandátumától, ez egy ez egy alapvető verdikt, tehát sok mindent lehet mondani, de bevezetni egy olyan gyakorlatot, hogyha nagyon nyerünk, márpedig a magyar rendszerben könnyen lehet nagyot nyerni, és utána nagyot veszíteni, akkor elsöprünk mindenkit, akinek a mandátuma egyébként szántszándékkal el van választva a törvényhozás mandátumától.
[00:11:25]Na ez valóban a jogállam felszámolása.
[00:11:31]Tehát azt gondolom, hogy nagyon helyesen hirdette meg a Tisza két 2026.
[00:11:33]április 12-e előtt, hogy ő a jogállamiságot helyre akarja állítani, mert volt mit helyre állítani, mert a jogállamiság megsérült 2010 után.
[00:11:43]De most itt nem a helyreállítás történik, hanem a maradékpilléreknek és a romoknak az eltakarítása.
[00:11:54]Akkor ennek kapcsán hadd kérdezzek rá, ha már fölhoztad, hogy a mandátumot el kell választani, és a mandátum, az elnyert mandátum az addig tart, ameddig elnyerték.
[00:12:09]egyre többet hallani arról, hogy nyilván alkotmánymódosítás segítségével előrehozzák az önkormányzati választást is.
[00:12:21]Akkor muszáj megkérdeznem, hogy azok, akik a legutóbbi önkormányzati választáson polgármesteri és önkormányzati képviselői tisztségeket nyertek el öt évre, és ha tényleg bekövetkezik egy előrehozott önkormányzati választás, akkor az akkor akkor mi van?
[00:12:42]Szerintem itt a visszamenőleges hatályú jogalkotással kapcsolatban, és hogy ott az alaptörvény megnyit egy kis kaput a köztársasági elnöknek, hiszen a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma a jogállamisági klauzulának része.
[00:12:56]Ezt kimondta a sólyombíróság is 90 után és megerősítette a 12 utáni alkotmánybírósági esetjok.
[00:13:02]és az alaptörvény módosítás eljárási követelményeihez nem csak a nagy kétharmat tartozik hozzá, hanem a jogállamisági klauzula és a belőle származtatott elveknek a betartása is.
[00:13:15]Tehát ezt csak arra mondom, hogy remélem, hogy olyan köztársasági elnöke lesz a továbbiakban és az országnak, aki az ilyen határátlépéseknél megteszi azt, amit meg kell cselekednie.
[00:13:26]De vissza az eredeti kérdésedhez.
[00:13:31]Szóval itt itt még az előbbi pozícióknál, tehát nem csak az önkormányzatoknál, az elnöknél, Kúria elnök, UBH elnök és így tovább, alkotmánybíráknál is fölmerül-e egy fontos legitimációs kérdés azzal kapcsolatban ugye amit az előbb elkezdtem fejtegetni, hogy szánts szándékkal az alkotmányozó nem 11-ben már 899-90-ben is elválasztotta a megbízatásukat a parlamentétől.
[00:14:00]Tehát az a helyzet, hogy Sullyok Tamást, az alkotmánybírákat, a kúria elnökét és így tovább, pontosan olyan legitimitású, tehát pontosan ugyanúgy a választók által ugyanúgy legitimált törvényhozás választotta meg, mint a jelenlegi törvényhozás.
[00:14:18]Sőt, tovább megyek.
[00:14:21]2010 előtt is, akiket a parlament megválasztott, és akiknek a legitimitását még Kís János forradalmi hevülete se vont kétségbe, pontosan ugyanannyi legitimitással rendelkeztek, mint a 10 és 26 között megválasztott közjogi méltóságok.
[00:14:35]És ez most sincs másként.
[00:14:39]Mondok még egy furcsát.
[00:14:41]1990 május-án.
[00:14:45]Igaz, hogy a nemzeti kerekasztal, de még csak ez sem igaz, mert volt ami még csak nem is a nemzeti kerekasztal végrehajtásaként, de mégis csak egy totalitárius rendszer parlament által lettek megválasztva a független közjogi méltóságok.
[00:14:57]Például az öt első alkotmánybíró 9.
[00:15:01]január 1jén, akik megkezdik a működésüket.
[00:15:06]Másrészt pedig a kerekasztal megállapodást egyébként némileg megpuccsolva az utolsó pártállami parlament megválasztotta a számvevő székelnökét és elnökhelyetteseit.
[00:15:17]Az első szabadon választott országgyűlés nem mondta azt, pedig utólag voltak jó érvek mellett, hogy egy pillanatra fölfüggesztjük a jogállamat, megszakítjuk a jogfolytonosságot, hiszen mégis csak egy totalitárius rendszer volt az a parlamentnek a legitimitása formá jelezhető volt minimum.
[00:15:38]Hát azért, hogy mondjam, a láncolat végén mégis csak a szovjet szuronyokon nyugodott.
[00:15:42]Pontosan.
[00:15:43]De szó sem volt erről.
[00:15:43]Szó sem volt erről.
[00:15:45]És azért és egy nagyon durva határátlépés volt Orbánék részéről, amikor Bakánok a mandátumát lejártát tették 11 végén, de legalább érezték, mert próbáltak mindenféle formális alkotmányogi érveket fölhozni, hogy ez mégis miért van rendjén.
[00:16:04]Ez a Lexbaka.
[00:16:05]De ez egy nagyon súlyos határátlépés volt a NER parlamentjétől.
[00:16:10]Egyebekben nem csak Sólyom Lászlónak a mandátumát várták ki augusztusig.
[00:16:12]Elég sok borsot is tört a parlament óra alá.
[00:16:18]Ott volt parlament szerve azonbucman, de nem véletlenül van elválasztva neki is a mandátuma a törvényhozás mandátumától.
[00:16:25]Szabó Máté, ahol lehetett, próbálta fékezni a NERnek a forradalmi lendületét, és föl sem merült, hogy akár Szabó Máté, akár az MSZPSDSZ által jelölt alkotmánybírák mandátumát lejártát egyer parlament, holott pontosan ugyanazzal a legitimitással, pontosan ugyanazok az eszközök rendelkezésére álltak, mint a Tisza parlamentnek.
[00:16:51]Most az önkormányzatok olyan történt az elmúlt években, hogy meghosszabbították a a négyről öt éves ciklus átérésnél.
[00:17:02]Volt olyan 90-ben is, hogy a tanácsoknak a mandátumát egy picit meg kellett hosszabbítani, hogy a helyhatóság üzeme, rendszerváltás ellenére üzemeljen tovább.
[00:17:13]De az a helyzet, bátran állíthatom, hogy olyan, hogy a helyhatóságok mandátumát lerövidítsék, ilyen az újkori magyar történben nem volt.
[00:17:24]Tudnék, 1950-ben, amikor a tanácstörvény hivatalba lép, fővárosban ugyan szabad törvényhatósági választás '5-be, de ott nagyjából le is járt a mandátum.
[00:17:35]45 után Budapestet leszámítva egyáltalán nem volt helyhatósági választás, tehát Rákosiéknak nem volt mit lejártát tenni.
[00:17:41]Ilyen, hogy egyébként az állampolgárok által közvetlenül legitimált tisztviselők hívt polgármesternek, vagy képviselőtestületek mandátumát idő előtt lejártá tegyék.
[00:17:56]Ráadásul elnézve a Tisza jogalkotási lendületét és színvonalát, nem is nagyon tudom, hogy ezt mivel tudják úgy legalább formálisan aládúcolni, hogy elfogadható legyen, de mondom még egyszer, ilyenre példa nem volt, és ez ugyanannak a választói felhatalmazásnak a szemenköpése, ami őket juttatta parlamenti és kormányzati hatalomhoz.
[00:18:25]András, akkor most tartunk egy rövid szünetet, és aztán hamarosan folytatjuk.
[00:18:29]Mindjárt jövünk vissza.
[00:18:59]Folytatjuk az adást.
[00:18:59]Vendégem tehát a stúdióban továbbra is Siffer András ügyvéd volt országgyűlési képviselő.
[00:19:07]András, ugye mi rengeteg dologban nem értünk egyet, viszont meglepő módon, ami talán nem annyira köztudott, azért mi nagyon sok mindenben egyetértünk, és éppen ezért szeretnék egy kicsit elszakadva a napi politikai ügyektől egy rövid időre beszélgetni veled a a liberalizmus állás Áól, és elsősorban gondolok itt arra a nyugatra, ahová mi mindannyian itt felnövekedvén a Kádárrendszerbe és az egykori berlini fan rosszabbik oldalán, mi mindig, legalábbis én óriási illúziókkal és és hatalmas akarattal vágyakoztam erre a nyugatra.
[00:20:05]Most eltelt 38 év durván itt a rendszerváltás kezdete óta nézem ezt a nyugatot, és néha odajutok, hogy már meg sem próbálom megérteni.
[00:20:22]Például meg sem próbálom megérteni azt.
[00:20:23]És akkor itt rákanyarodunk a liberális mainstreamre.
[00:20:32]millió és egy oknál fogva azt látjuk, és szerintem ebben a volt miniszterelnöknek, aki most volt Brüsszelben, tökéletesen igaza van, mikor úgy fogalmazott, hogy a patrióta erők igenis erősödnek és tovább fognak erősödni.
[00:20:50]Ennek 1000 és egy oka van.
[00:20:50]De az én félelmem, és amit látok, az az, hogy lehet, hogy a patrióta erők erősödnek.
[00:21:02]Tény szerint mondjuk ma Németországban az AFD 30% fölött van.
[00:21:05]A kormánypártok együttesen alulról súrolják a 20-at, de ez semmit nem fog jelenteni, mert ha eljön a pillanat, akkor legfeljebb majd betiltják az AMD-t, majd jön a német alkotmány, ahogy ezt már egyébként számos önkormányzati választások előtt itt ott már megtették, mondjuk betiltják.
[00:21:27]Bárdellát Franciaországban már most megint bírósággal meg minden egyévben fenyegetik, mert mit tudom én elengedett, kézzel ült a Bilin.
[00:21:36]Tehát tök mindegy, majd valamit kitalálnak.
[00:21:42]És ez az, amire mondtam, hogy én már meg se próbálom megérteni, hogy mindez hogyan válik egyszer csak összeegyeztethetővé a liberalizmussal.
[00:21:56]Hát én picit hátrébb lépnék itt valóban, tehát ahogy a az utolsó mondatodban, erre végül is utalsz, és itt teljesen felesleges, sehová nem vezető a liberalizmust kárhoztatni amiatt, amit itt látunk, mert ennek semmi köze ehhez nincsen ezeknek a jelenségeknek.
[00:22:15]Odamennék vissza, amit én igazából már 15-20 évvel ezelőtt így mondogattam, akkoriban még voltak, akik ilyesmikre kíváncsiak voltak.
[00:22:22]Most már csak a fotó meg a fény meg ki kivel hol tűnik föl.
[00:22:28]Ennyi számít.
[00:22:28]De azért megkísérlem, hogy a helyzet az, hogy a 21.
[00:22:30]századra vagy a posztmodenre.
[00:22:35]a felvil felvilágosodás során vagy az azt követő évtizedekben megfogalmazott eszmerendszereknek, vagy a három klasszikusnak, konzervativizmus, liberalizmus, szocializmusnak, így a relevanciája egyszerűen megszűnt.
[00:22:51]De ez nem jó meg rossznak a kérdése.
[00:22:53]A világ és a társadalmak olyan szinten megváltoztak, hogy egész egyszerűen kicsbulnak.
[00:23:00]Ez ezeknek az eszmerendszereknek a számonkérése a 21.
[00:23:05]századi valóságon kicsbul.
[00:23:09]Én azt látom, hogy sokkal inkább új szinten fogalmazódnak meg a az ideológiák.
[00:23:15]Mind a három klasszikus valamilyen formában ezeknek a hagyományai tovább élnek.
[00:23:20]Kiben mi a túlsúlyosabb?
[00:23:23]Én a három közül mondjuk inkább a szocializmust érzem magaméhoz közel, de azt is most így számonkérni, ahogyan azt a 19.
[00:23:31]század közepén megfogalmazták, szerintem botorság.
[00:23:38]Viszont ha már a szocializmust meg a 19.
[00:23:41]századot emlegettem, azért akkor volt egy ilyen szakálos gondolkodó, aki szerintem elég találóan leírt valami olyasmit az egyik klasszikus művében, hogy a tőkés termelési mód egy idő után elhárítja az útjából azokat az akadályokat, amiket időlegesen ő maga állított.
[00:24:00]Na most éppen ez történik, hogy a globális nagy tőke számára és amit legyárt magának apológiát, ez a wók kapitalizmus, progresszív hajci hő, ez a klasszikus liberális elveket akadályként érzékeli és elhárítja, úgy is, mint szabadválasztás, mondjuk Romániában egy elnökválasztáson, úgy is, mint a pártok szabad működése Franciaországban.
[00:24:29]Németországban, de ez történik akkor is, amikor a szólás szabadság vagy a magánszféra szentsége elé azok vagy a gyülekezés szabadsága, mondjuk egy brit abortusz klinika előtt azoknak szúrja leginkább a szemét, akik annak idején vagy a politikai mozgalmaik annak idején pont a liberális törekvésekre álltak föl, mint dobbantóra.
[00:24:52]Mindez nem számít.
[00:24:54]És ez vissza kanyarodik oda, hogy egy Kis János, hogy jut el oda, hogy tulajdonképpen minden érve érdemi érvelés nélkül közjogi méltóságok eltávolítását követelje.
[00:25:09]Tehát, hogy itt szerintem egész egyszerűen annyi történik, hogy a világ fenekestül fölfordult az utóbbi 50 évben.
[00:25:17]Tehát, hogy a klasszikus eszméket a mai valóságon számonkérni hiábavaló, és egyébként pedig a globális kapitalizmus egy olyan fázisába ért, ahol a klasszikus liberális intézmények és jogelvek valójában akadályok.
[00:25:31]Épp úgy akadály, mint ahogy a nemzet állam is egy elhárítandó akadály.
[00:25:39]Ezt értem.
[00:25:39]És lám itt az egyik fontos, szerintem legalábbis fontos dolog, amiben mi tökéletesen egyetértünk.
[00:25:49]Csak mindaz, amit elmondtál most, ha ezt én tovább gondolom, akkor én én nagyon hamar megérkezem a a rettegés zsákutcájába, és már közönségem szerintem már halálra unja.
[00:26:06]Annyiszor elmondtam, de egy ha minden klasszikus ideológia, amit a felvilágosás óta ez a nyugati világ kitermelt magából, és amiben kiki ki hitt, ha mindez zárójelbe tevődik, és semmi más nem marad, csak a globális tőkés világ, és összenyitjuk a világot annak minden iszonyatával együtt, Az én rettegésem az az, végignézve a történelmet, hogy előbb-utóbb ezek a folyamatok mindig visszájára fordulnak, és az inga vissza szokott lengeni.
[00:26:52]Ezért szoktam példálózni Bergman zseniális filmjével a Kígyó tojással, hogy ugye arra keresi a választ, hogy mégis csak Hene és Boven nemzete hogyan állt be egy apró hülye bajszú kretén mögé, mert beállt, nyilván Thomas Man elment, de a németség úgy, ahogy van odaállt mögé, hogy ez hogy fordulhat elő.
[00:27:18]És Bergmannak van erre válasza, hogy a veári köztársaság, nevezzük így liberalizmusa mivé lett, és hogy gyalázták meg mondjuk a berlini kabaréban naponta a legszentebb német hagyományokat, meg mondavilágot, és az a híres jelenet, amit ilyenkor mindig emlegetni szoktam, az az egyik válaszom nekem, vagy Bergman válasza, de én úgy érzem, hogy a világ, a nyugati világ ma valami hasonlónak a küszöbén áll, csak azt nem tudom, hogy hova fog az inga visszalendülni, merthogy nem lehet az angol társadalommal még évtizedekig lenyeletni azt, ami ott folyik.
[00:28:01]Nem lehet a némettel se, a franciával se.
[00:28:05]Viszont közben, ahogy fogalmaztál, a globális tőkés világ például liberális alapelveket már akadályként érzékeli és kiiktatja.
[00:28:18]Akkor viszont előbb-utóbb a társadalom, hát fogalmazzunk finoman, az asztalra fog cseszni.
[00:28:26]Először is azzal én némiképpen vitatkoznék, vagy árnyalnám, hogy itt nem arról van szó, legalábbis én nem ezt mondtam, nem ezt gondoltam, hogy a felvilágosodás korából származó nagy eszméket zárójelbe tehetjük.
[00:28:45]Csak arra utaltam, hogy ezek a maguk intakt koherens voltukban számonkérhetetlenek a mai bármilyen kormányzati praxison vagy pártpolitikai gyakorlaton.
[00:28:56]Tovább tehát a hagyományaik ezeknek a klasszikus eszméknek tovább élnek csak különböző összetételekben.
[00:29:08]Még egy pillanatra és esküszöm utoljára visszautalnék a kezdőfelvetésedhez.
[00:29:11]Ez a 42-ek levele, annak a legtanulságosabb része az érvelés, hogy mire alapozzák, hogy el kell hajtani a parlamenttől elválasztott mandátummal rendelkező közjogi tisztviselőket a fenébe, mert egy-egy pozicionálást Kúria elnöke most nem akarom itt elvinni a műsoridőt üres jogászkodással.
[00:29:41]Lehet, meg nem akarok most már ötleteket adni, de lehetne teljesen releváns érveket találni, hogy miért lehetne mégis személyében is megváltoztatni a helyzetet.
[00:29:52]Más pozícióknál lásd köztársasági elnök, már ez sokkal kevésbé.
[00:29:54]De mit mond ez a 42 bölcs?
[00:30:00]Az Európai Parlament kimondta, hogy Magyarország egy autokrácia, és különböző európai székhelyű arbitrázsoknak az ítéletei, és ezt azt mondtak Magyarországra az elmúlt 16 évben.
[00:30:13]Ez egy nagyon fontos mondás, mert azt mutatja, akkor is, hogyha a költőknek nem ez volt ezzel a szándékuk, hogy valójában megérkeztünk oda itt Magyarországon is, amikor a fő törésvonal nem a klasszikus 19.
[00:30:30]századi ideológiai törésvonalak mentén rajzolódik meg.
[00:30:36]Még csak nem is a bal jobb törésvonal mentén jól lehet.
[00:30:40]A tőkemunka ellentét, ami kapitalizmus van, releváns, és létezik ez a törésvonal közöttünk is, hanem vannak azok, akik úgy gondolják, némi gyarmati gondolkodással megfertőzve, hogy oké, hogy itt van egy 93 n kmenen lehatárolt terület, nevezzük Magyarországnak, de van nekünk egy felettes énünk, egy fellebezési fórumunk, amit úgy hívunk, hogy Európa.
[00:31:09]Jelentsen ez bármit.
[00:31:09]És amit ők mondanak, az van.
[00:31:14]És a magyar alkotmányos rendszer felett is létezik egy fellebbviteli fórum, hívjuk azt például Európai Parlamentnek.
[00:31:22]És szerintem ez egy nagyon fontos világnézeti törésvonal.
[00:31:23]És ezt kell pontosan látnunk, függetlenül az aktuális közjogi perpatvaroktól, hogy ez egy ez tulajdonképpen egy áthidalhatatlan árok.
[00:31:32]Nem csak Magyarországon ez az árok húzódik a lengyel, német, román és a többi társadalmakban.
[00:31:42]Önem vagyok jövőbe látó jós, de azért elnézve a én se ezért rettegek.
[00:31:48]Ö nem feltétlenül kell rettegni, mert tényleg az nagyon könnyen bekövetkezhet, hogyha azok a trendek mennek tovább, amik igazából már a az államszocializmusok összeomlása, hidegháború vége óta kirajzolódnak, hogy Európának, illetve hát a globális északnak a részesedése a világ megtermelt jövedelméből folyamatosan zuhan, és most már az egykori gyarmattartókat is tessékelik ki az egykori gyarmatok okról, mint ilyen-olyan jogcímen ott tartózkodók, civilizátorok, akkor azért előbb-utóbb eljön az igazság pillanata, amikor már nem lesz elég az alkotmányvédelmet kivezényelni és egy-egy embert apránként eltiltani az elnökválasztáson indulástól.
[00:32:34]Viszont ez biztos, hogy nem lesz egy fáklyás menet.
[00:32:41]Rövidt távon én a legvalószínűbb forgatókönyvnek nem egy patrióta hatalomátvételt, nem egy szocialista forradalmat és így tovább tartok Európában, hanem a káoszt, mert ráadásul, és ez külön megérne egy misét, hogy miért meg hogyan, részben 'án az újjáilledő európai demokráciákban, részben 80, részben a 70-es években a dél-európai új demokráciákban és részben a rendszer rendszerváltások után itt Kelet-Európában néhány kivételtől eltekintve, hogyhogy nem olyan választás, illetve parlamentáris rendszereket mondtak tolba, ahol igazából kódolva van, hogy az előbb-utóbb kormányozhatatlansághoz vezet.
[00:33:25]Összesen három olyan ország van Európában, ahol a választási rendszer mindig valakit erős kormányzati többséggel ajándékoz meg.
[00:33:36]Kelet-Európában ez csak Magyarország, és nem véletlen, hogy 8990-ben senki nem akart arány arányos választási rendszert.
[00:33:42]Mi volt ennek a hátterében?
[00:33:45]Mi voltunk a legjobban eladósodva, és a hitelezők számára mi sem kevésbé kívánatos, mint egy folyamatos kormányozhatatlanság.
[00:33:54]Ezenkívül a régi Európában, vagy a Nyugaton, de helyesebb talán Déle-Európát említeni, két ország van, amelyik az elmúlt évtizedekben áttért a többségi dominanciájú választási rendszerrel.
[00:34:06]Ez Olaszország és Görögország, a két legaladósodottabb állam.
[00:34:11]Hogyhogy nem?
[00:34:11]a többieknél, cseheknél, szlovákoknál, hajjaj, de igazából a lengyeleknél, románoknál is, szlovéneknél, Nyugat-Európában, hollandoknál, dánoknál alig-alig lehet összetákolni egy-egy kormánykoalíciót.
[00:34:30]És ennek velejárója az, hogy hiába van egy egyre erősebb választói akarat az eddigi mainstreamnek az eltakarítására, ott, ahol évtizedeken keresztül a kormányzati hatalomban nincs meg az erős képesség a politikai akarat érvényesítésére, ott a globális vagy a globalizálódó mélyállam egyre jobban kivonja a demokratikus legitimáció alól.
[00:34:53]Az államhatalomnak egyébként a demokratikus legitimáció alá formálisan alárendelt intézményeit.
[00:35:04]Sajnos nincs időnk már, de ezt majd legközelebb megbeszéljük, amit most csak így fölvetek, hogy amikor én megszülettem 63 éve, akkor 3,s5 milliárd ember élt a földön, ma 9 milliárd.
[00:35:20]Tehát 60 év alatt nemhogy megduplázódott, hanem meg másfél szereződött az emberiség létszáma.
[00:35:29]És a legfrissebb, amit olvastam, meg most Kovács András el is mondta a másik műsorban.
[00:35:35]Nagyjából egy évtized múlva úgy nézünk ki, hogy a teljes nyugati világ, ebbe beleértve Európát és Észak-Amerikát, a megszületendő újszülöttek, a világon megszületett újszülöttek ebben a nyugati világban 6%-át fogják kitenni a megszületett újszülötteknek.
[00:35:58]És az összes többi Afrika, távolkelet, Dél-Ázsia.
[00:36:04]Sajnos lejárt a műsoridőnk, pedig érdekel, mert ez a a másik rettegésem az az, hogy ez pusztán matematika.
[00:36:13]Ha minden így marad, akkor akkor a nyugati, nevezzük így, már nem szép szó tudom, de én ragaszkodom hozzá, a nyugati fehér civilizáció, kultúra az el fog tűnni, mert föl fognak minket enni, és csinálhatunk, amit akarunk.
[00:36:31]Ha egyszer 6%-át fogjuk kitenni az emberiségnek, és ráadásul, ahol a 90% születik, ott nincs mit enni és inni, akkor senki ne csodálkozzon.
[00:36:47]Nagyon röviden.
[00:36:47]Akkor csak annyit erre egyetlen mondat, hogy azért ennek az apokaliptikus látomásnak a kivédéséhez az első számú házi feladat mindannyiunk számára itt a globális északon, hogy leszokunk arról, hogy magunkat felsőbb rendűnek képzeljük a globális dél népeivel szemben.
[00:37:08]És azt is tudom, hogy ez elsősorban vagy elsődlegesen nem is itt Közép-Európában házi feladat, hanem a volt gyarmattartó országok Angliában és Franciaországban, de belgák, hollandok és a többi, akik nem csak a globális délel, hanem Kelet-Európával szemben is előszeretettel gyarmattartói pozícióból beszélnek.
[00:37:29]Pontosan.
[00:37:29]Majd folytassuk.
[00:37:29]András, köszönöm, hogy itt voltál.
[00:37:34]Önöknek köszönjük a megtisztelő figyelmet.
[00:37:35]Jövő héten várom önöket.
[00:37:37]Addig is minden jót kívánok.
[00:37:37]Viszont látan