Direkt36 podcast – Mit kezd a kormány az energiaválsággal?
- A paksi atomerőmű az alacsony Duna-vízállás miatt alig termel; pótszivattyúkkal hűtenek, de a hidegindítás napokig tarthat, ami ellátásbiztonsági kockázat.
- A megújulók terjedése miatt ugyanannyi tartalékkapacitás kell, de a szélcsendes, sötét téli időszakok áthidalására nincs megoldás, a hibrid rendszer drága és sérülékeny.
- Dák három elmaradt beruházást nevesít: szélerőművi kapacitás (330 MW kevés), akkumulátoros tárolók (30–40 GWh hiány), és tartalék gázerőművek (2,5 GW, nem megtérülő).
- A korábbi kormány szakmai ok nélkül tiltotta a szélerőműveket; a TISZA 2030-ig 3–4 GW-ot ígér, ez az utolsó pénzügyileg is megtérülő kapacitásbővítés.
- A rezsicsökkentés fix árakat rögzített indexálás nélkül, ezért a piaci árakhoz igazítás 2–2,5-szeres drágulást jelentene; megoldás a dinamikus árazás és intelligens mérők lehetnének.
- A TISZA egyelőre nem nyúl érdemben a rezsicsökkentéshez, de a vállalati vízdíjak emelésével próbálja finanszírozni a lakossági kedvezményeket, ami bizonytalanságot okoz a közműcégeknél.
- Az orosz energiafüggőség 2035-ig való megszüntetése a Hormuzi válság miatt most nem vállalható; a TISZA a diverzifikációra és stratégiai tartalékok megőrzésére törekszik, Oroszországban nincs politikai akadály.
- A Hormuzi válság miatt finomítói kapacitáshiány lépett fel, ezért a benzin, dízel és kerozin ára az egekbe szökött; Európa és a fejlődő országok a kárvallottak.
- Paks 2-re három rossz opció van: görgetni, felmondani (költséges, Belene-eset), vagy folytatni (orosz függőség, német vezérlés); atomenergia nélkül 2050-ig nem megoldható az ellátás.
„Jó döntés nincs. Azt hiszem, hogy ha le kell válnunk az orosz földgázról meg olajról, akkor megy vele Paks 2 is.” – Dák András
Részletes összefoglaló megjelenítése
Aktuális helyzet: Paks és a Duna vízállása
A paksi atomerőmű az alacsony dunai vízállás miatt csak nagyon alacsony szinten, egyetlen blokkal működik. A 2 GW összkapacitásnak csupán a töredéke érhető el. Dák András, a John Lukács Intézet főmunkatársa elmondta: a vízkivételi pontok túl magasan vannak a mederben, ezért pótlólagos szivattyúkkal kellett biztosítani a minimális hűtést. Egy másik gond, hogy a Dunába visszaengedett meleg víz ökológiai kockázatot jelent, ha nem hűl le eléggé – ez korábban is okozott problémát.
A szakértő szerint egy lehetséges, de költséges megoldás a hűtőtornyok építése lenne, ami zárt körűvé tenné a szekunder kört, és megoldaná a vízvisszaengedés gondját. Csehországban és Szlovákiában hasonló rendszereket alkalmaznak. Kérdés, hogy érdemes-e egy életciklusa utolsó harmadában járó erőmű mellé ilyen beruházást végrehajtani. A paksi blokkok 14 hónapos folyamatos üzemre vannak tervezve, egy hidegindítás több napig is eltarthat, ami az alaperőműveknél korábban nem volt szempont. Ez a lassú felfutás a mai helyzetben komoly kockázatot jelent.
„A mostani paksi blokkok 14 hónapon keresztül folyamatosan egyenletesen tudnak termelni, akkor leállítják őket egy hónapra, kicserélik a hűtőelemeket, karbantartják… Tehát ez a rampup… ez nem volt egy probléma az alaperőműveknél, mert ugye az ott volt az elvárás, hogy ez folyamatosan megy.” – Dák András *
Az energiaválság okai és következményei
Az adás felvételekor úgy tűnt, hogy végül nem kell teljesen leállítani az erőművet. Dák András elmagyarázta: az alaperőművi ellátás (a legalacsonyabb fogyasztás hajnalban, kb. 4 GW) éppen fedezhető a meglévő gázerőművekkel, a szénerőművel és a csekély paksi teljesítménnyel. Amikor azonban a fogyasztás 7 GW fölé emelkedik (különösen este), a különbözetet importból kell pótolni. Ilyenkor az áramárak az egekbe szöknek, és még az alacsony hatásfokú gáz- vagy szénerőműveket is bekapcsolják a régióban, mert bőven megtérül. Ausztria, Svájc és a Balkán tárolókapacitásai is ilyenkor lépnek működésbe.
Európa energiahálózatát alapvetően feszíti, hogy a klímapolitika következtében az időjárásfüggő megújulók (nap, szél) egyre nagyobb teret nyertek, miközben a hagyományos, menetrendtartó erőműveket (szén, gáz, nukleáris) nem fejlesztették. A rendszer párhuzamos fenntartása – ugyanannyi áramot két forrásból biztosítani – rendkívül drága. Bár sokáig reménykedtek benne, hogy a megújulók a szélcsendes és éjszakai időszakokat is át tudják hidalni, a gyakorlat és a modellek is azt mutatják: télen hosszú periódusok adódnak, amikor se nap, se szél nincs, és ezekre a zöld energia támogatóinak sincs válaszuk.
„A mostani megújuló technológiák azok nem képesek teljes értékűen biztosítani a villamosenergia-ellátást, legalábbis úgy, ahogy eddig ismertük. Ezért szükség van majdnem ugyanannyi erőműre tartalékban.” – Dák András *
A szakértő rámutatott: egy valóban karbonmentes nyári ellátáshoz (napelemes nappalok és éjszakák közti átmenet) 30–40 GWh akkumulátoros tárolókapacitásra lenne szükség, miközben évek óta az 1 GWh elérése is küzdelmes. A kormány nemrég 3 GWh-t ígért, ami fontos előrelépés, de a teljes igény töredéke. A hibrid rendszer működtetése tehát drága, ellátásbiztonsági és pénzügyi szempontból sem feltétlenül jobb, mint a 30 évvel ezelőtti, még megújulókat nélkülöző rendszer.
Hiányzó beruházások Magyarországon
A műsorvezető kérdésére, hogy milyen beruházások maradtak el, Dák András három fő elemet sorolt fel:
- Szélerőművi kapacitás: A 330 MW-os jelenlegi állományhoz képest a TISZA-kormány 2030-ig 3–4 GW-ot ígért. A szélerőművek termelése kiegészíti a naperőművekét (télen és éjszaka is termelnek), és vállalkozók „ingyen” megépítenék őket, ha lenne engedély. Nagy hiba volt, hogy a napelemeknél nem kötötték ki tárolók telepítését – ezt a szélerőműveknél már kötelezővé kellene tenni.
- Akkumulátoros tárolók: A napelemes kapacitások puszta beengedése a rendszerbe tárolók nélkül súlyos mulasztás volt. A szakértő szerint a további naperőművekre olyan szabályt kellett volna hozni, hogy csak akkor kaphatnak hálózati hozzáférést, ha 10 év alatt saját tárolót építenek.
- Gázerőművek: Két projekt van előkészítés alatt, összesen kb. 2,5 GW kapacitással. Ezek kihasználtsága alacsony lenne, veszteséges üzemmel, de ellátásbiztonsági okból szükségesek – főleg a téli időszakokra, amikor sem nap, sem szél nincs.
Dák András szélesebb átalakítási igényt is jelzett a keresleti adaptáció (dinamikus árazás, okosmérők) és a hálózatfejlesztés terén.
Lázár János korábbi elismerése
A Tiszától származó információként hangzott el, hogy Lázár János még miniszterként, 2025 decemberében egy parlamenti válaszában elismerte: a kormány a víztározó kapacitásokkal gyakorlatilag egyáltalán nem foglalkozott, és „teljes megsemmisülés felé haladunk, olyan földrajzi, olyan természeti jelenségek vannak, amelyek brutális aggodalomra adnak okot”.
Szélerőművek és a TISZA tervei
A korábbi kormány miért tiltotta be gyakorlatilag a szélerőművek építését? Dák András szerint szakmai magyarázat nincs rá. Egyes politikusoknak egyszerűen nem tetszenek a szélerőművek, és a helyi közösségek ellenállását is kezelni kell. A 3–4 GW-os bővítés 2030-ig reális lehet, mert a koncessziók kiadhatók, az előkészítés pár év alatt megtörténhet. Ez az utolsó olyan termelőkapacitás-létesítés, ami pénzügyileg is értelmes („bankable”), szemben a tartalék gázerőművekkel, amelyek soha nem térülnek meg. Uniós forrás is szerezhető a hálózati csatlakoztatásukra és a tárolókra.
„Ez az utolsó olyan termelő kapacitás létesítés az országban, ami pénzügyileg is értelmes, tehát ami közgazdaságtanilag is értelmes, mert gázerőműveket építeni, ezt tartalékba csináljuk. Ennek közgazdaságtanilag nincs értelme. Ez veszteséges tevékenység, soha nem fog megtérülni. Az ellátásbiztonságot szolgál.” – Dák András *
Rezsicsökkentés és fenntarthatósága
A TISZA egyelőre nem nyúlt érdemben a rezsicsökkentéshez, sőt a tűzifa áfáját is csökkentették. Dák András szerint a rendszer szinte bármeddig tartható, mert Kelet-Európában általában a Nemzetközi Valutaalap szokta felszámolni az ilyen támogatásokat. A 2013–2014-ben bevezetett rezsicsökkentés a földgáznál kezdődött, és akkor még a piaci árak csökkenését követte, tehát a fix ár nagyjából indokolt volt. A vízdíjaknál viszont már a költségszint alá lőtték be az árat, ami politikai termék volt – talán a külföldi vízszolgáltatók kiszorítása is motiválta.
A fő baj, hogy fix árakat szabtak meg, indexálás nélkül. Míg 2020-ban a földgáz ára 15–20 €/MWh volt, a Hormuzi válság miatt most 40–60 € között mozog és emelkedik. Egy piaci árakhoz igazítás így két-két és félszeres drágulást jelentene egyik napról a másikra. A Fidesz 2022-ben már meglépte, hogy az átlagfogyasztás feletti gázt hétszeres áron adta, és az ország gázfogyasztása közel 1 milliárd köbméterrel csökkent – a lakossági szegmensben is, mert az emberek féltek az átlag fölé kerülni.
„Szerintem lehet ezt intelligensen csinálni, lehet ezt lépésenként csinálni. Itt valóban az a szörnyű az egészben, hogy nincs meg az emberekben az a félelem, hogy föl fog menni az ára.” – Dák András *
Dák András a megoldást a dinamikus árazásban látja: 15 perces idősávokban, intelligens mérőkkel jelezni a fogyasztóknak a pillanatnyi áramárat, hogy a negatív áras időszakokban töltsenek autót, melegítsenek vizet, hűtsenek be lakást, a csúcsidőszakban pedig takarékoskodjanak – akár úgy, hogy a fagyasztó fél órára kikapcsol.
A TISZA egyelőre a vállalati vízdíjak emelésével igyekszik keresztfinanszírozni a lakossági kedvezményeket, ami a szakértő szerint bizonytalanságot okoz a közműcégeknél, és a fejlesztéseket is hátráltatja. A Fidesz korábban uniós forrásokkal akarta betömni a lyukakat, de ezek nem érkeztek meg. A víziközmű-rendszer erősen leromlott, a földgáz- és áramhálózat viszont jobb állapotban van.
„Itt az volt a probléma, hogy fix árakat rendeltek ehhez. Már itt kezdődött, tehát még csak nem is indexálták ezeket a dolgokat. … ilyen márványszilárdságú árakat szabtunk meg, hogy akkor 35 Ft 1 kW áram.” – Dák András *
Orosz energiafüggőség és a TISZA programja
A TISZA eredeti ígérete szerint 2035-ig megszűnik az orosz energiafüggőség. Dák András ezt a kampány részének tartotta, hiszen az amerikai olajszankciók alóli egyéves mentesség 2026 őszén lejár, az EU-nak pedig 2027 végéig kell leállítania az orosz olaj- és gázvásárlást. A Hormuzi válság azonban mindent felülírt: egy ketyegő bombán ülünk, ami ha nem oldódik meg, olajellátási válsághoz vezet. Ilyen helyzetben szerinte felelőtlenség lenne önként lemondani az orosz olajról, és valószínűleg az EU-ban is lesznek „renitens lázadó államok”, amelyek inkább maradnak az orosz olajnál.
„Tehát egész egyszerűen nem lehet annak az ódiumát fölvállalni, hogy mi önként lemondjunk az olajról.” – Dák András *
Magyar Péter már az áprilisi nemzetközi sajtótájékoztatóján is diverzifikációról beszélt, hangsúlyozva, hogy a földrajzot nem lehet kikapcsolni – Oroszország itt van, vezetékek vannak. Dák András szerint jelenleg sem a le-, sem a maradás nem felelős döntés, ezért B és C tervekkel kell készülni. A TISZA olajfronton jó döntést hozott, amikor a választás előtti stratégiai tartalékból osztogatott olcsó üzemanyag politikáját leállította, és inkább a tartalékok megőrzésére törekszik – ne az elején használjuk el, amikor más országoknál még van.
A TISZA-kormány renoméja Oroszországban egyébként egész jó – jegyezte meg a szakértő. Bár megszavazták a pénzt Ukrajnának, fenntartásokkal, fegyvert nem szállítanak, és a migrációs politikában is vannak ellentétek a Bizottsággal, aminek Moszkva valószínűleg örül. Így orosz részről nincs akadálya az olaj- és gázüzletnek.
Az ukrán dróntámadások hatása
Az ukrán támadások eddig közvetlenül nem érintették a magyar ellátást, mert elsősorban finomítókat bombáztak, ami Oroszországban olajtermékhiányt okozott, de nyersolajból több jutott a világpiacra. A Barátság kőolajvezeték leállítását a szakértő politikai vezérlésű akciónak tartja, mert technikailag gyorsan helyreállítható lett volna.
A Hormuzi válság és hatásai a globális olajpiacra
A Hormuzi válság kapcsán Dák András kifejtette: a nyersolaj ára 80–90 dollár/hordó körül mozog, ami viszonylag kedvező, ugyanakkor a finomítói rések hatalmasra nőttek. A dízel, benzin és kerozin ára sokkal magasabb, mert az orosz finomítók bombázása, a kínai exportleállítás és a hormuzi helyzet miatt olajtermékhiány alakult ki a világban. A finomítók hatalmas hasznot termelnek, de Európa és a fejlődő országok kárvallottjai lesznek a helyzetnek: egyes légitársaságok kevesebb járatot indítanak, az emberek letehetik az autót a magas benzin- és dízelárak miatt.
Paks 2 jövője
A szakértő szerint a mai technológiai mátrixban egy dekarbonizált világban nem nagyon lehet meglenni atomenergia nélkül, legalábbis 2050-ig nem várható olyan menetrendtartó, megújuló termelési mód, ami kiváltaná. A kérdés az, hogy ezt egy orosz nukleáris erőművel kell-e megoldani. A Roszatom a világ épülő nukleáris blokkjainak felét építi, jellemzően harmadik világbeli országokban, ahol nincsenek olyan szigorú engedélyezési eljárások, mint Európában. A cég számára a nyugati szabályozás bonyolultsága és a rengeteg dokumentációs igény eleve probléma volt már 2014-ben is, amire rárakódott a geopolitikai nehézség.
Három opciót vázolt fel:
- Tovább görgetni az ügyet, az oroszokra tolva a terhet, hogy ők lépjenek ki. Ezt a szerződések függvényében lehet csinálni, de addig is foglalja a perspektívát a projekt.
- Felmondani a szerződést, ami kockázatos, mert nemcsak az eddig kifizetett összegeket kell állni, hanem már megrendelt, sehova máshova nem illeszthető műszaki egységeket is – mint a bolgár Belene atomerőmű 600 millió dolláros leszállított, de beépítetlen elemei.
- Folytatni az építkezést, ami szintén tele van kockázattal: bármikor jöhet olyan politikai fordulat, hogy a német vezérlést nem szállítják, kínaira kell cserélni, a Duna vízjárása bizonytalan, a szakemberek beutaztatása kérdéses. Ráadásul ha egyszer megépül, 60 évig az oroszokhoz kell fordulni műszaki problémákkal.
„Jó döntés nincs. Azt hiszem, hogy ha le kell válnunk az orosz földgázról meg olajról, akkor megy vele Paks 2 is. … Ha nem kell válni, vagy valamiért kitartunk mellette, akkor van elvi lehetőség, hogy ezen három közül válasszuk az egyiket. De közben meg atomenergia nélkül ugye nem tudunk létezni.” – Dák András *
Alternatívaként a kis moduláris reaktorok (SMR-ek) ígérete merült fel. Az első ilyet éppen az oroszok építik Üzbegisztánban, jégtörő hajókban használt elemekkel. Ez a 2030-as évek közepén lehet reális opció Magyarország számára, ami politikai szempontból kényelmes narratíva: „Nem lesz Paks 2, de majd építünk kis reaktorokat – majd a következő kormány”. Szakmailag azonban ez sem megnyugtató. A meglévő paksi blokkok a 2040-es évekig, esetleg az 50-es évek elejéig üzemelhetnek, így ha az SMR-ek gyorsabban készülhetnek el, akkor lehet egy átmeneti megoldás.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „már a Jöcskán az utolsó harmadában járó atom atomukleáris kapacitás” – valószínűleg „az életciklusán” vagy „az életútján” kifejezés torzult, de a pontos eredeti nem rekonstruálható teljes bizonyossággal.
- „hogyha ez a Tiki menne tovább” – feltehetően „ha ez így menne tovább” (a status quo fennmaradására utalva), de a „Tiki” szó eredete bizonytalan.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:06]Sziasztok!
[00:00:06]Ez a Direkt 36 podcastja.
[00:00:06]Én Galavics Patrik vagyok és külön köszöntöm a tiloson minket hallgatókat.
[00:00:11]A mai adást egy kicsit másképp terveztük.
[00:00:12]Úgy terveztük, hogy a Tiszapártnak az energiapolitikai elképzeléseiről fogunk beszélgetni és ez meg is fog valósulni, de hát aztán a valóság is így ránk rúgta az ajtót így a klímaválsággal és az annak örvénig érkező energiaválsággal.
[00:00:27]Úgyhogy van téma bőven Paks, hogy most éppen hogyan üzemel, hogyan nem üzemel, mit tudunk kezdeni a a az a Duna alacsony vízállásával, és hogy egyáltalán mennyire vagyunk felkészülve arra, hogyha még ennél is nagyobb problémák következnek, márpedig ennél is nagyobbak fognak, mert a klímaválság az nem fog minket békén hagyni, akkor arra mennyire van felkészülve az ország.
[00:00:49]Mindenről fogok beszélgetni Dák Andrással, a John Lukács intézetnek a főmunkatársával.
[00:00:53]Szia András!
[00:00:55]Köszi, hogy meg elfogadtad a meghívásunkat.
[00:00:57]Szervusz.
[00:00:57]Köszönöm a meghívást.
[00:00:59]Tehát, hogy nyilván fogunk majd beszélgetni tényleg itt a a Tiszának a terveiről, amiket lehet, hogy szintén nagyon átír az, ami ami most történik, de beszélgessünk akkor tényleg az aktualitásokról.
[00:01:13]Most Ket délben vesszük fel ezt az adást.
[00:01:15]Ket Hajnalban elkezdett növekedni a Dunának a vízszintje, és ez azt eredményezte, hogy nem kellett lekapcsolni végül teljesen a paksi atomerőművet.
[00:01:28]Mit lehet most elmondani arról, hogy hogy a a paksi atomerőmű, ahogy most tud működni, az mennyire elég?
[00:01:32]És és hogy az, ami itt viszont pótolni kell, azt honnan tudjuk pótolni?
[00:01:39]Mi most ezzel a helyzet?
[00:01:41]Ühüm.
[00:01:42]egy nagyon alacsony szinten működik a paksi atalomerőműv egyik blokja, ha jól tudom.
[00:01:49]Gyakorlatilag ugye van 2 GW kapacitása a paksi atomerőműnek, ennek a töredéke töredékéhez férünk most hozzá, ami azt jelenti, hogy mondjuk úgy az alaperőművi ellátás, ez azt jelenti a szakzsargomban, hogy az a mennyiség, amennyit a legalacsonyabb szinten folyamatosan a az áramrendszerbe be kell adni.
[00:02:14]A legalacsonyabb szint ez hajnalban van, amikor az egész ország alszik hajnali háromkor, ez egy ilyen 4 GW.
[00:02:23]Ezt ha megfeszülünk, és az papíron az összes gázerőművünk működik, szénerőművünk működik meg ez a kis paks, akkor egészen meg tudjuk közelíteni.
[00:02:34]Tehát, hogy ez az alaperőművi kapacitásunk most rendelkezésre áll.
[00:02:41]problémák akkor vannak, amikor az ország fölébred, elkezd dolgozni, vagy vagy megfűzi az este este vacsorát, ekkor ez a fogyasztás fölmegy 7 GW fölé.
[00:02:54]És ez nek része ugyanakkor zajlik, amikor a napelemeink is termelnek, de a csúcs az este van.
[00:03:03]Tehát a különbözet, ezt a 4 és 7 plus GW közötti különbözetet, ezt importból kell fedeznünk.
[00:03:11]Mindenkinek importból kell fedeznie a régióban, tehát hogy ez nem egy magyar speciál.
[00:03:16]Kinek van többlete?
[00:03:16]Tehát, hogy innentől kezdve azért az az érdekes, hogy ki az, aki viszont olyan jól áll, hogy azt tudja mondani, hogy hát akkor magyaroknak akkor küldünk még egy-két gigwattot.
[00:03:23]Igen.
[00:03:23]Hát ilyenkor bekapcsolnak mindent.
[00:03:26]Nagyon fölmegy az áramár ezekben az időablakokban.
[00:03:30]egészen egészen magas áramára ki tudnak alakulni, és akkor megéri arannyal is hűteni.
[00:03:36]Tehát akkor a régi adott esetben nagyon alacsony hatásfokú gázerőműveket is be lehet kapcsolni, mert bőven megtérül.
[00:03:44]Ilyenek vannak a régióban.
[00:03:47]a szénerőműveket is.
[00:03:47]Ugye még három nagyobb országban vannak nagy mennyiségben szénerőművek, mindenki bekapcsolja, illetve valamennyi tárolói kapacitás van Ausztriában, Svájcban, különben még a Balkánon is, amiket ilyenkor rá tudnak engedni a rendszerre.
[00:04:07]nagyon kifeszíti valóban Európa energiaellátását ez a nyár, illetve ez a helyzet, amikor alaperőművek nem csak nálunk, hanem máshol is, Franciaországban például kiesnek a hálózatból, és olyan fosszilis erőművekkel kell ezt pótolni, amelyeket az utóbbi időben már nem fejlesztettünk, mert egész egyszerűen nem volt érdemes.
[00:04:31]Mi hiányzik ahhoz, hogy az ilyen helyzeteket zökkenőmentesebben tudjuk átvészelni úgy Magyarországon, mint mint Európában?
[00:04:40]Ez egy törvényszerű helyzet, egy azt kell megérteni, hogy tehát hogyha 30 éve fejlesztettük volna az a villamosenergiahálózatot, akkor úgynevezett alaperőművekből és kiegyenlítő erőművekből raktuk volna ezt össze.
[00:04:56]Tehát lettek volna jellemzően nukleáris és szénerőműveink, talán valamennyi gáz erre a 4 GW-ra, és jellemzően gázerőműveink a csúcsigények kiégítésére.
[00:05:09]Ezek mind úgynevezett menetrend tartó előművek.
[00:05:11]Ez azt jelenti, hogy az ember dönti el, hogy mikor üzemelnek.
[00:05:12]Vagy hát legalábbis Paksban eddig így történt.
[00:05:18]Tehát olyan, mint egy villágapcsoló, én kapcsolgatom be.
[00:05:19]Ide jött be a klímapolitika, ami egy kényszer, tehát valamit tenni kell, nem főzhetjük meg a bolygót, csak hogy az a két megújuló energiaforrás, a nap és a szél, azok nem menetren tartó erőművek.
[00:05:35]Itt a természet dönt, a nap meg a szél, hogy ezek mikor üzemelnek, mikor nem üzemelnek.
[00:05:41]Ezért kialakult egyfajta ilyen vegyes rendszer egész Európában, hogy vannak hagyományos menetrendtartó jellemzően fosszilis vagy nukleáris erőműveink és megújuló erőműveink.
[00:05:54]Ugye ez nagyon drága ez az állapotnak a fenntartása, mert ez egy párhuzamosság.
[00:05:59]Tehát ugyanannyi villamosenergiát két forrásból kell tudni ellátni.
[00:06:04]Amikor fúj a szél, akkor éppen szélből meg napból, amikor pedig ilyen hiányok vannak akkor hagyományos erőművekből.
[00:06:16]És sokáig volt arról szó, hogy akkor majd megújuló erőművekből ki fogják tudni ügyeskedni, művészkedni azokat a pillanatokat is, amikor se szél, se nap nincs Európában.
[00:06:26]Valójában, valójában modell szinten is, és a gyakorlat is azt mutatja, hogy főleg télen vannak egészen hosszú periódusok, amikor nincs se nap, se szél.
[00:06:39]És erre akkor még nincsen válasz így a a zöld energiának a a támogatóitól, vagy vagy egyértelműen támogatóitól, akik mondjuk nem tudom atomerőműveket is le akarják szerelni, hogy oké tök jó, hogyha zöld energiánk lesz, de ezeket az időszakokat akár télen, akár akár akkor, amikor így megnyövezik megnövekszik az energiaigény, akkor akkor azokat hogyan hidaljuk át?
[00:07:02]Igen.
[00:07:04]Tehát úgy mondanám, hogy a mostani megújuló technológiák azok nem képesek teljes értékűen biztosítani a villamosenergiaellátást, legalábbis úgy, ahogy eddig ismertük.
[00:07:17]Ezért szükség van majdnem ugyanannyi erőműre tartalékban.
[00:07:21]Nem is használjuk őket csak pár hónapot az évben tartalékban, mintogyha nem lenne szelünk meg napunk.
[00:07:31]A kalkuláció onnan indul.
[00:07:33]Ez nagyon drága egy ilyen rendszer fönntartani.
[00:07:35]És még nem beszéltünk akkor arról, hogy a ahhoz, hogy mondjuk a szél meg a a napenergia penetrációját növelni tudjuk, elvileg akkumulátorokat, tehát tárolói kapacitásokat kell létesíteni, vagy a keresletet kell hozzáigazítani a időjárási viszonyokhoz.
[00:07:51]Egyik sem olcsó különben.
[00:07:54]Ö és ez még egy pluszt tétel.
[00:07:57]Hát ez egy nagyon drága folyamat, ami igazából nincs meg szerintem a társadalmi támogatottság, hogy teljes egészében végigvigyük ma Európában.
[00:08:05]Ezt így nem szoktuk kimondani, de hát akkor gázelműveket kéne építeni tartaléknak, rengeteg asit be kéne rakni Magyarországon.
[00:08:15]Ugye ahhoz, hogy nyáron egy két mondjuk napfényes nap között az éjszakákat csak akkumulátorokból átvisszeljük, meg mondjuk a pakssal.
[00:08:26]gáz nélkül.
[00:08:28]Ezt hívjuk ugye nyári karbonmentességnek.
[00:08:33]Ez úgy 30-40 GWó akustárolói kapacitás kéne.
[00:08:41]Most évek óta azon küzdük, hogy elérjük az egyet.
[00:08:44]Még most elhangzott az egyik kormánytájékozat, hogy akkor majd lesz három, ami nagyon sokat segít és egy fontos előrelépés, de egyszerűen prohibitív ennek a kocsik.
[00:08:53]Tehát azt kell mondanom, hogy ebben a hibr ennek a hibrid rendszernek a működtetése drága.
[00:09:03]Nincs más technológiai opciónk, csinálnunk kell a klímaváltozás miatt, de sem ellátásbiztonságban, sem pénzben nem feltétlenül vezet egy jobb helyzethez, mint ami volt mondjuk 30 éve, amikor még nem voltak megújuló.
[00:09:20]Ez a ez a szomorú helyzet.
[00:09:23]Magyarországon is az történt, hogy nem volt lényegében kapacitásfejlesztés a hagyományos erőművi szektorban.
[00:09:29]Az utolsó ilyen nagyobb gázos erőművünk, amit átadtunk, ez a Gönyői volt 2010 körül.
[00:09:39]A azelőtt is, azután is ilyen nem történt.
[00:09:41]Gázmotoros erőműveket építgettünk párat.
[00:09:42]Egyetlen nagy dolog történt, ugye ez a hatalmas naperőművi fejlesztés.
[00:09:49]Ez jó, szerintem túlzott, de végül is lehet neki örülni, de képtelen teljes értékű ellátást biztosítani, mert hát a nap az csak akkor csak abban az időszakban üzemel, amikor a megőjolokra még szeretnék majd visszatérni, de beszéljünk még egy kicsit Paksról, mert most pont úgy tűnik tényleg, hogy nem kell teljesen leállítani, de ha teljesen le kell állítani, az mivel járt technikailag?
[00:10:15]Ugye beszélt arról Magyar Péter is, hogy ha ha le kell állítani, akkor vissza majd a visszakapcsolás lenne a a a hosszadalmas dolog, meg a meg a nehéz dolog.
[00:10:23]Hogy néz ki ez technikailag egyáltalán?
[00:10:24]Miért ennyire problémás ez az egész?
[00:10:27]Hát, ha jól értem, akkor ugye a paksi erőmű is hűtésre szorul, ugyanúgy, mint mondjuk egy egy robbanómotoros jármű.
[00:10:36]Most ez egy nagyon elnagyolt hasonlat.
[00:10:40]Vzhűtésre szorul, és azt a Dunán keresztül oldjuk meg.
[00:10:42]EG egész egyszerűen most nagyon leegyszerűsítő átfolyatjuk a Dunát egy részét a az erőműv.
[00:10:48]Amiért ezt most nem tudjuk megtenni, az a Duna alacsony vízszintje.
[00:10:53]Tehát ezek a vízkivételi pontok, ahonnan kiszivattyúzzuk a Dunából a vizet, ezek túl magasan vannak.
[00:11:00]Ezeket mélyebbre kellett volna tenni korábban a mederben, hogy ki tudjuk venni.
[00:11:04]Ez az egyik probléma, tehát hogy pótlólagos szivattyúkat kellett oda vinni, hogy valamennyi kapacitást el tudjan el tudjunk látni.
[00:11:14]És van egy másik, ez egy ökológiai probléma, hogyha alacsony a vízszint, akkor ez a viszonylag forró víz, amit ugye kijön az erőműből, és egy az egyben vissza, tehát nem egy az egyben, de kis pihentetés után visszaengedjük a Dunába.
[00:11:27]Hát ezzel is volt már probléma évekkel ezelőtt, hogy nem volt annyira azért hideg még, vagy nem hűlt le annyira még, amikor visszaengedték, hogy ez hogy ez lehet-e vagy nem lehet.
[00:11:37]Hát van egy másik megoldás, ami drága.
[00:11:42]Ö, tehát ugye ez a vészhűtéses rendszer, tehát hűtőtornyokat kéne építeni.
[00:11:45]Most ez egy nehéz döntés, mert hát ez egy azért az életútjának már, ha nem is a legvégén, de már a Jöcskán az utolsó harmadában járó atom atomukleáris kapacitás mellé most új hűtőtornyokat építsünk, ez egy kérdés.
[00:12:03]Ez megoldaná a víz visszaengedés kérdését.
[00:12:06]Tehát akkor le tudnánk hűteni ezt a vizet, és egy zárt körben tudnánk a szekunder kört is kgatni.
[00:12:16]Öy nagy kérdés, hogy ez megéri-e most egy ilyennek nekiállni.
[00:12:24]Csehországban meg Szlovákiában különben így oldották meg ezeket a kérdéseket.
[00:12:31]És miért nehéz visszakapcsolni?
[00:12:31]hogyha most tényleg arra arra kerülne a sor, hogy hogy lekapcsoljuk Paksot már lekell, akkor akkor az miért tarthat el sokkal sokkal hosszabb ideig?
[00:12:41]Fizikája van az erőműveknek.
[00:12:45]Ö nukleáris erőműnek egy elég bonyolult fiziká kémiája van.
[00:12:48]Én nem fogom tudni ezt, mert egy közgazdász vagyok, nem fogom tudni elmondani teljes egészében.
[00:12:54]Tehát egy ilyen hideg indításnál valóban több napig eltarthat ennek a folyamata.
[00:13:02]Ez ugyanaz, mint megint csak a gépjármű hasonlatot tudom hozni, hogyha hideg időbe elindítjuk a motort, akkor kell neki 15-20 perc, amíg amíg fölmelegszik és eléri az üzemi hőmérsékletet, a nominális hőmérsékletet.
[00:13:16]Ugye az alaperőműveknél is a paksierőmű egy alaperőmű.
[00:13:18]Ez azért nem probléma, mert úgy volt megkonstruálva, hogy elindítjuk, és akkor működik hónapokon keresztül.
[00:13:25]A ugye a mostani paksi blokkok 14 hónapon keresztül folyamatosan egyenletesen tudnak termelni, akkor leállítják őket egy hónapra, kicserélik a hűtőelemeket, karbantartják, megnézik, hogy mi romlott el.
[00:13:43]Vannak vagy mi várható, hogy elromlik, ezeket lecserélik és akkor újra 14 hónapig működik.
[00:13:50]Tehát ez a rampup ez ezt így hívják, hogy mikor mennyi idő alatt éri el a nominális teljesítményét.
[00:13:59]Ez nem volt egy probléma az alaperőműveknél, mert ugye az ott volt az elváras, színerőművél is az az alapelváros, hogy ez folyamatosan megy.
[00:14:07]Igazából a kiegyenlítő erőműveknél volt ez hagyományos egy kérdés, ahol akiknek ezeket a hullámvölgyeket, hullámhegyeket kell kezelniük.
[00:14:15]gázerőművnél ez egy nagy kérdés, hogy akkor a rempap az 15 perc vagy 4 óra van egy tradeoff, tehát hogy semmi nincs ingyen.
[00:14:25]Tehát hogyha 15 perc alatt fölmegy üzemi hőmérsékletre, akkor volt ilyen erőművünk, annak nagyon alacsony volt a hatásfoka.
[00:14:32]Assisem a könyvéje, hogy hidegindítástól teljes üzemi hőmérséklet az 4 óra, elemel az egy rendkívül hatékony erőmű, tehát hogy az háromszor olyan jobban üzemel, mint a mint ezek a nyitott kazános rendszerek.
[00:14:46]Tehát ez is nagyon sok karakterisztikája van egy erőműnek.
[00:14:52]Ez az egyik karakterisztikája, hogy milyen gyorsan éri el az üzemi műmérsékletet, üzemi teljesítményt.
[00:14:57]A az újabb nukleáris erőművek általában tudnak gyorsabban alkalmazkodni a változó viszonyokhoz.
[00:15:05]Tehát azok teljesítményük jobban változtatható, mikor nem is teljesen állítják le őket.
[00:15:14]Ez amikor ezek a paksi blokkok készültek, ez nem volt szempont.
[00:15:19]Egyelőre ugye nem vezet be a kormánykkorlátozásokat, kötelező korlátozásokat az áramfogyasztásra.
[00:15:25]Van-e olyan pont, meg lehet-e határozni egy olyan pontot, amikor ez tarthatatlan lenne?
[00:15:29]És mindenképpen azt kellene mondani, hogy akkor vagy az ipari fogyasztó, vagy vagy akár akkor nem kapcsolunk légkondit, kedves emberek, vagy nem tudom, tehát hogy hogy van-e olyan pont bármilyen értelemben, amikor azt kellene mondani, hogy oké, hát akkor van, hát amikor nem lesz elég import.
[00:15:48]Nem tudjuk, hogy lesz-e ilyen.
[00:15:50]Nagyon sok változós rendszer.
[00:15:50]Ez körülbel nem úgy működik, hogy a kormány bejelenti, hogy akkor most ne kapcsolja le senki a ne kapcsolja be se a légkondíját.
[00:15:59]Tehát ez ez úgy működik, hogy lekapcsolnak a fogyasztókat.
[00:16:04]Nem lesz áram.
[00:16:07]Ugye itt a a kormányzat teljesen érthető okokból különben azt mondta, hogy a lakosság lesz ebben a kérdésben az utolsó.
[00:16:13]Tehát ipari fogyasztókat fognak lekapcsolni.
[00:16:15]és egy vélemény.
[00:16:15]Én fundamentalista vagyok, tehát én ezt megosztanám az ipar és a lakosság között.
[00:16:25]Ezek úgynevezett szabályos lekapcsolásos rendszerekben szoktak menni.
[00:16:26]Tehát azt azt csinálják ilyenkor, hogy rotálnak mondjuk az ország különböző részein, általában egy-egy ilyen lakó negyedben fél óráig nincs áram.
[00:16:38]Ez alatt nem fagy le a fagyasztó, nem fagy le a hűtő.
[00:16:44]megpróbálják a kora órákra időzíteni, mikor még nincsen sötét, bejelentik előre, tehát az emberek tudják, ezt lehet csinálni.
[00:16:54]Attól függ, hogy mennyire lesz súlyos ez a helyzet.
[00:16:56]Ugye az alkalmazkodás, én tudom, hogy most úgy tűnik, minthogyha ezek ilyen önkéntes alkalmazkodások lennének, de azt meg kell érteni, hogy ezekben az időszakokban, amikor lemegy a nap, prohibitíven magas áramárak vannak Európában.
[00:17:11]Tehát egy ipari fogyasztó persze önkéntesen korlátozza magát, de vannak olyan ipari folyamatok, amiket már nem érdemes ilyen áramárak mellett.
[00:17:22]Attól függ milyen szerződése van, vállalatti szerződése van, de nem érdemes ilyen áramárak mellett csinálni Magyarországon.
[00:17:30]Tehát ez egy gazdasági fenyegetés is pusztán az árak révén, hogy ha ez tartós lesz ez a helyzet, és minden nyáron majd le kell állítani Paksot, akkor ez GDP 10% pontokban fog megmutatkozni előbb-utóbb az ország teljesítménye.
[00:17:49]Az import különben mennyire kiszámítható, ugye most említetted, hogy azért az elég változó tud lenni.
[00:17:54]Mennyire kiszámítható az, hogy hogy holnap is lesz rendesen elég import, és mit mit tudunk ezzel kezdeni?
[00:17:59]Mennyire lehet előrevezni?
[00:18:03]Hát egyrészt attól függ, hogy milyen a teszem azt a az északi tengeren a szélhelyzet sokat számít.
[00:18:07]Ha ott szélcsend van, rosszak a viszonyok, akkor nagyon rosszak.
[00:18:11]Iszonyú volatilitás van árakban.
[00:18:13]Tehát ezekben a nappali órákban Magyarországon is vannak meg Európában is vannak negatív áramáros időszakok, amikor a effektíve a termelő fizet azért, hogy elvigyék az áramát.
[00:18:26]Van le is állíthatja a kapacitást.
[00:18:30]És vannak ilyen időszakok, amikor az egekbe is fölmehet az áramár.
[00:18:32]Hát mondjuk egy ilyen, hogy is mondjam, egy szabályozási hiba is volt, de Németországban történt pár éve, hogy volt olyan időablak, amikor 40000 euró volt 1 megw, ami normális esetben mondjuk 50 és 100 között van.
[00:18:52]Azóta már limitálták, azt hiszem van, ahol 5000€ van, 10000 EUR lehet egy megvat órát.
[00:18:58]Ilyen egy ilyen helyzetben mindent, még akár az olaj olaj olajjal is fűtenek.
[00:19:07]Mert annyira megéri.
[00:19:07]Hát ez ez a fajta volatilitás, árvolatilitás, ez alapvetően a megújulók penetrációja miatt alakult ki.
[00:19:16]Azért alakult ki, mert nagyon sok megújó kapacitás jött be.
[00:19:20]Nem volt érdemes hagyományos gázerőműveket építeni, ö meg fönntartani sem.
[00:19:26]A szénerműveket le kellett állítani.
[00:19:30]Tehát ma Európában nincsen elég hagyományos erőmű, hogy ezeket az esti időszakokat áthidaljuk.
[00:19:40]Nyilvánvaló, hogy hagyományos erőműveket is kell építenünk egyelőre, mert a megújulók nem tudják azt nyújtani, hogy ezeket az időszakokat hátvészeljük.
[00:19:52]Ö ez így marad és így megy tovább, tehát nem építünk hagyományos erőműveket, akkor elkerülhetetlenek lesznek nagyobb lekapcsolások Európában ilyen időszakokban.
[00:20:03]Mik azok a beruházások, amik elmaradtak Magyarországon?
[00:20:07]szükség lett volna rájuk, mert azért valamennyire lehetett látni előre azt a helyzetet, hogy hidegebb nem lesz, hidegebbek nem lesznek a nyarak, és hogy kihívások elé fogunk nézni, mik azok, amik elmaradtak, és most akár relatíve rövid időn belül, mondjuk akkor azt mondom, hogy két-három éven belül, azokat lehet pótolni és akkor ezeket az időszakokat jobban át tudjuk vészelni.
[00:20:29]A Terek szúrta ki, hogy tavaly decemberben Lázár János még miniszterként Keresztes László Lórátnak egy kérdésére ismerte el, hogy a visztározó kapacitásokkal a kormány gyakorlatilag egyáltalán nem foglalkozott, nagyon el vagyunk maradva, és hogy olyan földrajzi, és most idézem Lázár János, hogy teljes megsemmisülés felé haladunk, olyan földrajzi, olyan természeti jelenségek vannak, amelyek brutális aggodalamra adnak okot.
[00:20:51]Itt vannak velünk.
[00:20:52]És és most ez csak ezek most csak a víztározók, amik elmaradtak, de nekünk egy egész filmünk van arról a a idén megjelent csapdában, hogy hogy mi minden vagy hogyan alakultak igazából itt Magyarországon a közszolgáltatások annak köszönhetően, ahogy a kormány általában gondolkozott ezekről, hogy rövid távon majd mindent megoldunk, aztán majd hosszú távon majd ami probléma lesz, akkor azt majd azt majd akkor kezeljük majd más rövidtávúval.
[00:21:19]Tehát, hogy hogy mik azok, amik most itt igazából elmaradtak, hiányoznak, de adott esetben tényleg tudnánk őket pótolni relatív rövid idő alatt.
[00:21:26]Ö hát mennyi időnk és mennyi pénzünk van erre?
[00:21:33]Mindig ez a kérdés.
[00:21:33]Tehát ami a legfájobb pont, az talán a szélerőművi kapacitások hiánya volt, mert gyakorlatilag azt mondanám, hogy ezt ezt magát a szélerőművet azt kvázi ingyen vállalkozók megcsinálnák.
[00:21:53]Ugye a szélerőműnek az a viszonylag jó tulajdonsága van, hogy a termelése az nem igazán fed át a naperőművé termeléssel.
[00:22:04]Tehát vannak olyan helyzetek persze, de például télen termelnek több szelet a szélerőművek itt legalábbis ebben a vidék zen vidéken éjszaka is termel.
[00:22:15]Tehát gyakorlatilag ezeket a szélerőműveket is itt egy nagyon komoly fejlődés volt.
[00:22:18]Megépítenék vállalkozók ingyen.
[00:22:23]Én nem hagynám neki különben, hogy úgymond meztelenül építsék meg.
[00:22:25]És ez mondjuk a második elem lenne, amit az mit értezik?
[00:22:31]A meztelen alatt azt értem, hogy én kötelezném őket, és már a napelennél is köteleztem volna őket, hogy akkumulátoros tárolót létesítsenek a nominális termelési kapacitásuk valahány százalékában.
[00:22:46]Tehát mondjuk célként ki lehetett volna azt tűzni, hogy pár év alatt, de két órányi nominális termelést legyen képes betárolni ott a helyszínen, ahol megtermelik.
[00:22:57]Ez egy nagy hiba volt, hogy a napelemi tárolást így meztelen módon beengedtük a rendszerbe, mert lehet, hogy az első két Gigot meg lehetett volna mondani, hogy hát akkor azt jó, azt lehet.
[00:23:09]Én a többi szerződésébe belefoglaltam volna, hogy 10 év múlva csak akkor kap hálózati hozzáférést, hogyha létrehoz mellé egy tárolót.
[00:23:24]Ez nagyon hiányzik ma.
[00:23:24]Ez egy másik dolog, ami hiányzik a magyar rendszerből.
[00:23:27]És hát ugye a harmadik, hogyha ilyen felülről lefele haladunk, csak hogy konzisztens legyek, kellene gázerőművek.
[00:23:36]Tehát van is építés vagy előkészítés alatt két ilyen projekt.
[00:23:40]Most nem tudom, hogy kett vagy 2,s5 gig kapacitással épülnének ilyen gázerőművek pont ilyen helyzetekre, meg a téli helyzetre, hogy nyugodtabban lekapcsolhassuk Paksot, meg ne fogjunk annyira az importól, hanem valóban viszonylag jó áron.
[00:24:04]viszonylag, tehát ez még még így is drágán, de viszonylag jó áron tudjunk termelni áramot.
[00:24:09]Hangsúlyoznám, hogy itt gázerőművekről van szó.
[00:24:15]Ezeknek a gázerőműveknek a kihasználtsága nagyon alacsony lenne, mert az idő javában szélerőművek, naperőművek, illetve az import, ha olcsóbb, akkor ellátná az országot, akkor kéne ezeket bekapcsolni, amikor ez nincs.
[00:24:31]Akkor viszont ennek jegyében ugye ennek a szennyezése mérsékletne, de nem lenne egy ilyen nagyon prohibitív probléma.
[00:24:40]és földgázzal is valószínűleg el tudnánk látni őket a tárolóinkba.
[00:24:44]Ezt a hármat sorolnám első helyre, és aztán kis millió ötletem lenne még arra, hogy a hogy a keresleti adaptációt hogyan lehetne elősegíteni, hogy akkor fogyasszuk az áramot, amikor arra szükség van, háztartásokban, iparban, hogy hálózatokkal mit lehetne csinálni.
[00:25:07]Hát ez egy nagyon nagyon széleskörű átalakítási tevékenység.
[00:25:09]maradva a szélerőműveknél jelenleg 330 MW a kapacitása a magyarországi szélerőműveknek.
[00:25:16]És azt ígérte Kapitány István, hogy 2030-ig 3-4000 MW-ra ezt felpörgeti Magyarország.
[00:25:23]Ez hát gyakorlatilag egy tízszeres, több mint 10szeres kapacitás bővítés lenne.
[00:25:32]Megvalósítható-e ez?
[00:25:32]Tehát egy reális cégkitűzése ez négy éven belül?
[00:25:34]És mit jelentene igazából ez a a magyar Energiamixnek, ez a 3-4000 MW?
[00:25:38]Most nem tudom megmondani, hogy effektíven meg is fog-e épülni ez a kapacitás, de nyilván a koncessziók kiadhatók, az előkészítés megtörténhet pár év késéssel is, de ez szerintem megépülhet.
[00:25:56]Hát ez azt jelentené, hogy azokban az időszakokban, amikor fúj a szél, akkor nem kéne, nem lennénk importra szorulva, és hogyha mázlink van, akkor pont akkor fúj a szél, amikor drága az áram.
[00:26:10]régióban.
[00:26:10]Tehát ez megtakarítás az országnak.
[00:26:13]Főleg, hogyha erre ilyen példá a hálózati csatlak ez ennek a ezeknek a rendszereknek a hálózati csatlakoztatására vagy a tárolókkal való ellátására uniós pénz beszerezhető, akkor ez egy nagyon ütös tevékenység.
[00:26:27]Szerintem ez az utolsó olyan ö, hogy is mondjam, ö termelő kapacitás, létesítés az országban, ami pénzügyileg is értelmes, tehát ami közgazdaságtalanilag is értelmes, mert gázerőműveket építeni, ezt tartalékba csináljuk.
[00:26:47]Ennek közgazdaságailag nincs értelme.
[00:26:48]Ez veszteséges tevékenység, soha nem fog megtérülni.
[00:26:52]Az ellátás biztonságot szolgál.
[00:26:57]De úgy önmagában nem biztos, hogy hogy megtérül.
[00:26:59]A szélerőmű mindenképp olyan dolog, hogy üzleti módon bankable, ahogy mondja az angol.
[00:27:06]Hogyha meghirdetjük, akkor lesznek fejlesztők, akik ezért fizetnek, hogy ezt megvalósíthassák.
[00:27:13]Van arra bármilyen logikus magyarázat, vagy ilyen értelmezhető magyarázat, hogy az előző kormány az miért így állt a szélőműve gyakorlatilag ugye betiltotta a a az építésüket.
[00:27:23]Miközben most te is arról beszélsz, hogy ezeknek bőven meglenne a helye igazából a a magyar energiamixben, meg tudnának segíteni akár ilyen válságos időszakokban is.
[00:27:35]Miért miért kellett ennyire óckodni a a szélelő üvegtől?
[00:27:38]Ugye van egy olyan magyarázat, hogy ezek csúnyák.
[00:27:39]Ö nem tudom ezt Rogers Krutonnál is olvastam meg meg talán fideszes politikustal is hallottam, hogy ez milyen milyen csúnya, de hát most nem tudom, Paks 2- se néz ki majd nagyon szépen.
[00:27:48]Hát szakmai nincs.
[00:27:51]Tehát a ha ha szűken értzem, ez szakmai magyarázat erre nincs.
[00:27:57]Valóban egyrészt van a konteók, hogy hogy akkor kinek nem tetszettek ezek a szélerőművek.
[00:28:03]Ez különben egy létező probléma ez a része, tehát hogy bizonyos politikusoknak tudnék most neveket mondani.
[00:28:10]Nem tetszenek a szélerőművek, ezért nem támogatják őket.
[00:28:12]Öltalában azért helyi közösségek számára, hogy is akkor még kicsit ilyen marketing megoldásokat kell alkalmazni, tehát nem örülnek sok helyen arra, hogy a falu határában épül egy szélerőmű park.
[00:28:31]Itt ugye a meggyőzésre különböző technikák vannak, ezeket kell alkalmazni.
[00:28:37]Ebből még lehet különben pár gubanc a valóban, de de még e mármint, hogy valaki nem akarja majd, hogy a földjeire ott Igen.
[00:28:45]Igen.
[00:28:45]Hát változó.
[00:28:45]Tehát hogyha például olyan helyre rakják, ahol nehezen megközelíthető, és akkor létesül egy szervít, akkor lehet, hogy az a földtulajdonos örülni fog, de lehet, hogy a faluban a falugyűlés az majd óskodik ettől.
[00:28:58]Tehát itt egy kicsit azért mocorogni kell, hogy ennek a társadalmi elfogadottsága meglegyen, de mint mondottam volt, szakmai érvet nem tudok mondani ellen.
[00:29:10]Beszéljünk a rezsicsökkentésről egy kicsit, mert Magyar Péter azt mondta, hogy ahhoz még senki nem akar hozzányúlni, sőt még igazából röicsökkentés plusz van, meg a tüzi fáfáját és leviszik.
[00:29:24]Na de hát közben meg azt látjuk, hogy a hogy rengeteg fejlesztés elmaradt amiatt, mert egyszerűen nem volt pénz arra, hogy nem tudom a akár mondjuk a a vízvezetékeket rendben tartsuk, és rengeteg víz gyakorlatilag csak így elfolyik a a magyar vízvezetékrendszerből.
[00:29:42]Meddig tartható az, hogy szenthénként kezelje a a magyar politika a rezsicsökkentést?
[00:29:51]Hát azt kell mondanom, hogy majdnem, hogy bármeddig.
[00:29:54]Tehát itt a Kelet-Európában a környéken általában a nemzetközi Valutaalap volt az, ami ezeket a rezicsökkentő rendszereket Ukrajnában, Bulgáriában, egyéb helyeken felszámolta.
[00:30:07]Ami persze közgazdaságilag és szakmailag sem egy hatékony dolog.
[00:30:14]Termületenként eltérő azért a helyzet.
[00:30:16]Tehát hogyha ugye ennek a születését nézzük 2013- 14-ben megyünk vissza, akkor ez a földgáz szektorból indult, ahol volt egy ilyen árcsökkenő trend, amire az oroszok is, meg Orbán Viktor is egy ilyen politikai lehetőségként tekinthetett, és el tudta adni, mintogyha ezt ő ő adná a népnek ezt a 25%-os importár csökkenést.
[00:30:38]Közgazdaságilag ez egy indokolt csökkentés.
[00:30:41]volt akkor tehát, hogy a lecsökkentett ár is nagyjából a piaci áraknak felelt meg.
[00:30:50]És ezzel együtt ugye ment a villamosenergia ára is lejjebb.
[00:30:55]Tehát ott is azt kell, hogy mondjam, hogy hogy indokolt volt akkor a csökkentés, de például a vízdíjak csökkentésében nem volt ilyen lefele menő világ gazdasági trend.
[00:31:05]Tehát ott ott amit bevezettek hozzá, ez egy ilyen politikai termék volt.
[00:31:10]Lehet, hogy még a külföldi vízszolgáltatok kiszorításának vágya is benne volt ebben a dologban, de ott már akkor is szerintem a költségszint alá lőtték be az árakat, aztán hogy a mit tudom én, a kéménysseprés és egyéb díjakat már nem tudom megítélni.
[00:31:26]Tehát különböző különböző területeken különböző a helyzet.
[00:31:30]Itt az volt a probléma, hogy hogy fix árakat rendeltek ehhez.
[00:31:37]már már itt kezdődött, tehát még csak nem is indexzálták ezeket a dolgokat.
[00:31:40]Ugye a Tálas Péter nevezetű kollégám szokta mondani, hogy őt arra emlékezteti, voltak ezek a szovjet tollasütők, aminek a fém részébe be volt ütve, hogy két kopka a fém részébe.
[00:31:53]Tehát, hogy ilyen márványszirádságú, hogyha szabán képzavarral élnem árakat szabtunk meg, hogy akkor 35 Ft 1 kW áram.
[00:32:02]Hát kem 2020-ban elléptünk, azért azt jelezném, tehát hogy ott azért volt egy föllazítása a a a rezsicsökkentésnek.
[00:32:12]Ö na hát ma már kilométerekre vagyunk árviszonyokban, például Földgázban.
[00:32:19]Tehát azt kell, hogy mondjam, hogy hát nem tudom, hogy éppen melyik nap, de amikor ugye ez a rezicsöketés megtörtént, akkor 15 eur 20€ volt egy megavat óra földgáz az európai piacon.
[00:32:31]Most így Hormúz idején 40 és 60 euró között mozgunk és fölfele megyünk.
[00:32:41]Tehát, hogyha most kéne itt földgázárakat a piaci viszonyokhoz igazítani, akkor egy ilyen két-két és félszeres emelés alsó hangon kellene egyik napról a másik.
[00:32:54]Tehát nyilvánvalóan ez egy nagyon nehéz dolog, nagyon nehéz ezt megcsinálni.
[00:33:03]Én úgy gondolnám különben, hogy ez is egy olyan termék, mint a többi.
[00:33:06]Fizessük meg az árát.
[00:33:08]És azt a pénzt, amit elköltünk szubvencióra, azt én leosztanám az önkormányzatoknak, hogy a rászorulók, vagy egy részét az önkorm rászorulóknak valamilyen algoritmus mentén osszák ki.
[00:33:24]Ez a ez a földgáz.
[00:33:27]Áramban kicsit más a helyzet, mert ott dinamikus árazásra lenne szükség minél inkább.
[00:33:35]Tehát ahogy mondtam, volt itt a mínuszos áraktól megyünk fel a csillagos égig napszakonként változóan.
[00:33:44]az lenne a cél, hogy az emberek a mínuszos árakban mellett töltsék az autóikat, melegítsék otthon a melegvizet, hűtsék be a lakást, és aztán amikor lemegy a nap, meg nem fúj a szél, akkor pedig próbáljanak takarékoskodni.
[00:34:02]Tehát én egy úgynevezett dinamikus árazást vezetnék be.
[00:34:04]Ez különben egy intelligens mérő kell ehhez.
[00:34:06]Ez drága különben, tehát nem feltétlenül éri meg a kis háztartásokba ezt alkalmazni.
[00:34:11]De az 15 perces idősávokban ad egy jelet a fogyasztóknak, hogy most mennyi az áram, és akkor ott beállítható egy algoritmus mentén, hogy akkor most mit tudom fagyasztó, mert drága az áram, most 30 percig ne fagyasszon, semmi baja nem lesz a fagyasztónak.
[00:34:27]megoldható olcsón is különben.
[00:34:29]Tehát ezek technikai eszközök, kütyük, tehát egy vízbojilerhez egy egy wifis kapcsolódás egy chippel simán tud egy olyan jelet adni, hogy akkor most ne ne melegíts vizet.
[00:34:43]Ezek nagyon jól hangzanak, csak nekem én ott azon a részén vagyok szkeptikus, hogy hozzászoktattunk most jó sok millió embert ahhoz, hogy hát jó olcsón van az energia, használjad, töltsed fel a medencét, meg meg nyomjad a klímát, meg satöbbi.
[00:34:58]Ne mondja meg neked senki.
[00:35:00]És akkor most elmondani nekik, hogy hát be szerezzél be egy kütyüt, ami majd elmondja, hogy esetleg a kapcsoljuk ki a fagyasztót, mert az mert fél ór alatt nem lesz baja.
[00:35:08]Hát igen, ez így van.
[00:35:13]ilyen politikai felhatalmazás, ami ma Magyarországon van, ilyen nem lesz többet.
[00:35:21]Tehát ha ők nem csinálnak ezzel valamit, kezdenek valamit, akkor akkor nem lehet azt mondani, hogy nincs nincs mire fogni egész egyszerűen, hogyha nem kezdtek ezzel valami valami dolgot.
[00:35:35]azon kívül, hogy nem akarták ezt valamiképpen, mert nem tehát politikai okokra itt hivatkozni nem lehet.
[00:35:47]Szerintem lehet ezt intelligensen csinálni, lehet ezt lépésenként csinálni.
[00:35:50]Itt valóban az a szörnyű az egészben, hogy nincs meg az emberekben az a félelem, hogy föl fog menni az ára.
[00:35:59]És én ezt megértem, egy politikus megpróbálja eztől a félelemtől megóvni a nyugdíjast, a szegény embereket, hogy hogy jövőre lehet, hogy kétszer annyiba kerül a földgáz, de ez a fajta félelem az, ami miatt leszigetelem a házat.
[00:36:14]Én nem tudom meggyőzni az anyámat arról, hogy szigetelje le a házát, mert már hát 2000 Ftak számája.
[00:36:22]Míg ez nem is fűt nagyon, nem is lenne értelmes, de nem fogom tudni, amíg 100 Ft a földgázár, mert azt mondja, hogy sosem tér.
[00:36:30]Hogyha van egy ilyen félelme, hogy esetleg 200 lesz jövőre, vagy 250, ezt nagyon rossz ilyen félelemben élni, akkor mégis egy csomó beruházást megcsinál.
[00:36:42]És erre nagyon jó példa volt a covid bocsánat a az orosz-ukrán válság első felvonása, amikor fölemelték a gázárat egy bizonyos átlagfogyasztás fölött a hétszeresére.
[00:36:54]És azt láttuk, hogy láss csodát, majdnem egy milliárd köbméterrel csökkent az ország gázfogyasztása.
[00:37:02]Nem csak ezért, ipari fogyasztók is végiggondolták a dolgokat, de a lakossági szegmensben is, mert az emberek azt mondták, hogy húha, nehogy már az átlag fölé kerülje.
[00:37:12]Tehát ez van igenis ilyen kapat ilyen ilyen mechanizmus.
[00:37:20]A Fidesz is túlélte 2022-ben azt, hogy bizonyos csoportoknak hétszeresére emelte a földgázárat.
[00:37:28]Túlélhető.
[00:37:28]Én túlzottnak gondolom ezt a félelmet, és hogyha most nem csinálják meg, akkor később sokkal nehezebb lesz.
[00:37:37]azt mondod, hogy valószínű, hogy egyébként gyorsabban edukálódna a vagy gyorsabban edukálódnának a magyar fogyasztók is, mint mint azt adott esetben képzeljük, meg amennyire a politika attól tart, hogy jó, akkor most nem is az, hogy szabad elengedjük az árakat, de lépésenként mondjuk azt mondjuk, hogy hát nem, ez innentől nem lehet ezen az áron.
[00:37:54]az áram ett a gázon akkor egy kicsit alakítanunk kell, tehát hogy ez ez azért tudna működni valószínűleg, vagy legalábbis kevésbé kellene tartani.
[00:38:05]Igen.
[00:38:05]Hát ugye amit lehetett látni, hogy most folytatjuk azt a fideszes gyakorlatot, az volt az első intézkedése a kormánynak, hogy a vállalatok számára a vízi közmű díjakat megemelte elég jelentősen különben.
[00:38:16]Ez egy keresztfinanszírozás.
[00:38:18]és így preferenciákat fejez ki, csak nem feltétlenül hasznos a gazdaság fejlődése szempontjából, hogy prohibitíven magas vízdíjak vannak bizonyos vállalkozástípusok számára, miközben a lakosság az határnézést a kifejezéséért, de tényleg potomáron messze a költségszint alatt kapja ezt a vizet.
[00:38:43]És hát nyilvánvalóan ez a fajta ilyen méricskérés, összerakogatás egy bizonytalanságban hagyja magát a közművállalatot is.
[00:38:53]Tehát, hogy akkor most jövőre tudjak egy fejlesztést csinálni, nem tudok fejlesztést csinálni.
[00:38:58]Ugye itt eredetileg az volt a fideszes elképzelés 14-ben, hogy semmi gond, majd az Európai Uniós pénzekből, vagy majd én adogatok pénzeket, hogy ezeket a hiátusokat itt befoltozzátok.
[00:39:11]Csak hát Európai Uniós pénzek nem jöttek, meg egyéb pénzek se jöttek.
[00:39:15]Ezek a ezek az ilyen eseti kézzel irányított fejlesztések elmaradtak.
[00:39:18]Ott vagyunk valóban, hogy egy nagyon leromlott a vízi közmű esetében egy nagyon leromlott rendszerünk van.
[00:39:25]Gö földgázban meg villamosenergiarendszerben azért jóval jobb a helyzet.
[00:39:33]Csak egy olyan dolog jutott eszembe egyébként itt a arról, hogy ki hogyan gondolkozik erről, hogy nekem kultúrsok volt hét évvel ezelőtt Németországban, amikor hosszabb időt töltöttem ott és a német lakótársaimat kérdeztem november végén, hogy hát akkor egy kis hejcung vagy valami és akkor mondták, hogy a az drága ter úgyhogy az az most nem lesz.
[00:39:51]Tehát, hogy hogy ott már és azért a németekről tudjuk, hogy ők egyrészt persze fiatalabbak is, általában jobban megnézik, hogy hogy hova teszik a a pénzüket, de hogy tényleg mennyire be tud kapcsolni ez a ez a dolog.
[00:40:01]Ez nem feltétlenül mondom, hogy jó, mert nem volt mindig kellemes novemberben fűtés nélkül létezni, de de ez de ez bizony ki tud alakulni elég gyorsan.
[00:40:12]Igen.
[00:40:12]Tehát ebben is tesztelgetni kéne a lehetőségeink határát.
[00:40:16]Nem tesztelgetjük, én azt érzékelem.
[00:40:20]bőven lenne térre arra, hogy legalább indexáljunk árakat, vagy legalább valamilyen részleges áremelést érjünk el.
[00:40:28]Térjünk át akkor konkrétan a a Tiszának a programjára meg a meg az ígéreteire, ami ami ami miatt eredetileg hívtalak még még múlt héten.
[00:40:35]Itt van egy olyan ígéret, hogy Magyarország 2035-ig megszünteti az orosz energia függőségét.
[00:40:44]Ez egy reális vállalás-e?
[00:40:44]Mennyire fogunk függünk mi most tulajdonképpen az oroszoktól?
[00:40:49]Hát ugye amikor ezt tették ezt az az ígéretet, akkor hát így kicsit kicsit olyan értetlenül nevetgelve figyeltem ezt a bejelentést.
[00:41:00]Kamp részeként gondoltam, hisz hát sokkal korábban már problémák adódhatnak ebből.
[00:41:08]Most ősszel lejár az amerikaiaknak ugye az olaj szankcióra tett egy éves engedményünk.
[00:41:15]Ezt követően gyakorlatilag, ha ezt nem hosszabbítják meg, ezt az ezt a kivételt, akkor nem fogunk tudni az oroszoktól olajat venni.
[00:41:23]Á, tehát nem 35-ről van szó, hanem 26 őszéről.
[00:41:25]És az Európai Uniónak is van egy 27 végéig, őszéig vonatkozó határideje, amikor le kéne állni az orosz olaj és földgáz vételével.
[00:41:37]Ez akkor volt és ma is érvényben van.
[00:41:40]Tehát van is ez a fenyegetés, ez ez ott van.
[00:41:41]Tehát most tudom, hogy volt pár, hogy is mondjam, Tiszában hívő komment, aki ezt úgy magyarázta, hogy a 35 csak a nukleárisra vonatkozik, mert az olajjal meg a gázzal úgy is le kell állni korábban.
[00:42:00]Azt hiszem, hogy nem ez volt a fő üzenet, hanem itt valamiképpen versenybe kellett szállnia a Fidesznek azzal az ígéretével, hogy márpedig Naszarán, tehát hogy az orosz olajat meg gázt nem adjuk.
[00:42:11]Nem lehetett kimondani ehhez képest a kampányban azt, hogy akkor dehogy dehogy le fogunk várni.
[00:42:20]Ugye hát azóta egy csomó minden megváltozott, és itt legfőképpen a hormózra gondolok.
[00:42:27]Tehát egy gyakorlatilag egy ketyegő bombán ülünk, ami hogyha nem oldódik meg, akkor egy ellátási válságban fog kicsúcsosodni.
[00:42:38]Olajban mindenképp, de gázban is elég nehéz idők jönnek még jövőre, talán idén is jövőre.
[00:42:48]És ez emellett, hogyha ez ugye itt itt ha így marad, vagy eszkalálódik a helyzet, akkor egész egyszerűen nem lehet annak az ódiumát fölvállalni, hogy hogy mi önként lemondjunk a az olajról.
[00:43:01]Tehát egész egyszerűen nem fogjuk tudni ezt megtenni.
[00:43:05]Már csak azért sem szerintem, mert az Európai Uniónak is újra kell majd gondolnia ezt az egész dolgot.
[00:43:11]Tehát lesznek egész egyszerűen renitens lázadó államok, akik azt mondják, hogy hát egy ilyen helyzetben, amikor választanom kell, hogy teszem azt ne legyen olajom, vagy orosz olajam legyen, akkor az orosz orosz olajra fog szavazni.
[00:43:26]Ez mindent felülír.
[00:43:26]Tehát hogyha a hormuszt kéne tudni, hogy akkor ebből most mi lesz.
[00:43:31]És az lenne a legrosszabb kimenetel talán, hogyha ez a Tiki menne tovább, tehát nem dőlne el, nem lenne egy világos kimenetele ennek.
[00:43:39]Márpedig ez a legvalószínűbb, mert ebben nyilvánvalóan azok is majd egy érvet találnak, akik azt mondják, hogy márpedig le kell válni az orosz olajról és gázról, meg azok is érveket fognak találni, akik azt mondják, hogy rajta kell maradni.
[00:43:53]Ö éppen ezért én nagyon nehéz helyzetben gondolom most a Tisza vonatkozó szakpolitikáját, mert mert azon kívül, hogy a kivárásra kell játszani, és érdemi válaszokat nem lehet adni arra, hogy most mit tegyünk, mit ne tegyünk.
[00:44:12]Önem tudnék egy felelős magatartást ebben a helyzetben ö elképzelni.
[00:44:20]Tehát nem felelős leválni sem, nem felelős maradni sem.
[00:44:26]Valószínűleg ilyen B opciókat, C opciókat kell összeállítani.
[00:44:30]Olajban én különben úgy tudom, hogy megnek az előkészületek erre vonatkozólag, hogy mi lesz, hogyha ősztől nem lehet az oroszok olajat venni.
[00:44:37]De hát nagyon nehéz most megfelelő mennyiségű olajat és hát főleg olajterbéket találni a piac.
[00:44:46]egyébként már már április 13-án, amikor Magyar Péternek volt ez a nemzetközi sajtótájékoztatója, már ott azt mondta, hogy diverzifikálni kell.
[00:44:54]Itt különösen az olajra gondol, de nem felejthetjük el a földrajzot, a diverze.
[00:44:58]Ezért mindent megtesznek, de hát Oroszország meg itt van, még meg itt vagyunk vannak vezetékek, és ezt és ezt nem felejthetjük el.
[00:45:06]Tehát, hogy ennyiben az már ott reálisabb megfogalmazás volt.
[00:45:08]A kérdés az tényleg, hogy hogy hogy a hogy az egyéb elvárásoknak hogyan tudnak megfelelni.
[00:45:15]A a másik dolog az, amit említettél Hormúzzal kapcsolatban, hogy azt, aki még követni tudja, és azt állítja, hogy tudja követni, hogy Trump éppen most mikor jelenti be azt, hogy most már nagyon közel van egy deal, vagy most éppen lebombázunk valakit, és aztán hogy ez erre az iránniak mit reagálnak egyikre a másikra, az tényleg nagyon-nagyon követhetetlen ez ö akár már rövid távon mennyire nyúlhat hozzá a benzinárhoz, meg mit mit mi várható mondjuk a benzin benzinpiacon, mert ugye itt is volt egy védettár, amit aztán kvázi kivezetett a a Tisza, amikor lejjebb ment már a lejjebb ment már az olajára, és a benzin ára ez alá csökkent.
[00:45:56]De hát itt itt még ebben akár csak a te elmondásod alapján is még még bőséggel lehetnek itt ugrálások.
[00:46:05]Hát itt egy Varga betűvel szerintem helyes döntést hozott a Tisz a kormány és a stratégiai tartalék megőrzésére törekszik.
[00:46:12]Tehát azt a játékot, amit itt választás előtt ment, hogy akkor a stratégiai tartalékból adjunk olcsó benzint meg üzemanyagot, a lakosságnak, ezt nem lehetett felelősen folytatni.
[00:46:24]Itt valóban az lenne a célszerű, hogy amíg ez a helyzet fönn áll, addig amilyen áron csak tudjuk, védjük meg a tartalékainkat.
[00:46:34]Hogyha előbb-utóbb majd el kell kezdenünk használni, biztos, ha így marad.
[00:46:39]De de még de ne az elején használjuk el, és aztán üljünk ott meztelenül.
[00:46:44]Legyenek más országok, akiknél elfogy az olaj, és akkor majd egyensúlybe kerül az olajp.
[00:46:52]Ez a logika.
[00:46:52]De a másik dolog, hogy hogy a hogy az oroszoktól ez érdekes dolog, de ugye a Tiszakormánynoméja az oroszoknál egészen jó.
[00:47:00]Miért miért lenne rossz?
[00:47:03]Tehát nyilvánvalóan valamennyire siratják Orbán Viktort.
[00:47:06]Hát ilyen jó üzletük nem volt, de ugye eddig semmiféle olyan üzenet nem érkezett az oroszok irányába, ami ellenségesnek tartható.
[00:47:17]Hát volt ez a 35-ös határidő.
[00:47:21]Orosz Moszkvában örülnek.
[00:47:21]Ukrajna vonatkozásában ugye megszavaztuk a pénzt, de hát itt mindenféle ilyen fenntartásokat fogalmaztunk meg.
[00:47:29]Vannak a bizottsággal ellentmondásaink, amek szintén örülnek valószínűleg Moszkvában, migrációs politikában, egyéb kérdésekben nem szállítunk fegyvert az ukránoknak.
[00:47:40]Tehát hogy önmagában az a szet azt mondom, nincs kilométerekkel kívüle a mainstreamnek, mint az Orbán Viktor politikája volt.
[00:47:48]De hát azért még mindig nem vagyunk benne a mainstreamben, elég messze vagyunk tőle.
[00:47:53]Ez azért orosz részről én úgy gondolom, hogy ennek akadálya, hogy itt olajmeg gázszárítás legyen, nincs.
[00:47:58]A háború jelent egy kockázatot, nevezetesen az, hogy az ukránok valamit szétbombáznak.
[00:48:06]Leállítják ezt az ellátást, meg a szankciók.
[00:48:10]Ez a kettő az, ami veszélyezteti ma fura mód a magyar ellátást.
[00:48:13]Ez egy teljesen kicsit ilyen abszurd helyzet, de hát ez van.
[00:48:20]Ebben kell valamiféle döntést hozni jelen pillanatban.
[00:48:22]És én azt látom, és ezt tenném én is, hogy hogy várunk arra, hogy hogy a hogy a bizottság meg az amerikaiak, hogy dolgozzák föl ezt a helyzetet, ezt az egész hormózi kérdést.
[00:48:35]Jó, hogy az ukránokat felhoztad meg a meg az ő dróntámadásaikat a az orosz olajfinamítók ellen.
[00:48:40]Ez mennyire befolyásolta eddig a magyarországi ellátást?
[00:48:47]Hát a magyar ellátást közvetlenül nem.
[00:48:51]Ugye ami ami itt történt hogy finomítókat bombáztak jellemzően, ami azt jelentette, hogy Oroszországnak a olaj termékexport kivitele csökkent, meg a belföldön van egy olajtermékhiány.
[00:49:10]Elemb nyersolajból többjük van nekik.
[00:49:13]Tehát magának a finomítóknak a lebombázása odavezet, hogy több nyersolaj érkezik Oroszországból a világpiacra és kevesebb olajtermék, sőt akár importálhatnak is.
[00:49:22]Amikor ugye a csöveket bombázták egyik részről meg a másik részről a barátságot, az nyilvánvalóan a barátságon megszüntette azt a lehetőséget.
[00:49:31]De hát azt láttuk, hogy valójában technikailag ezek helyreállíthatók ezek a rendszerek viszonylag gyorsan.
[00:49:40]Én itt a kampány idején, amit az ukránok csináltak, azt egy politikailag vezérelt dolognak tartottam, tehát technológiailag több jel is utalt arra, hogy itt szó sincs arra, hogy ne tudnák helyreállítani ezt a ezt az áramlást.
[00:49:50]Ez egy politikai ügy volt.
[00:49:53]Ugye a probléma az az, hogy hogy megint csak a hormuzi válságból kiindulva a ottani nyersolajtermelés egy jelentős részét át tudták irányítani vöröstengerre vagy a zománia bölben.
[00:50:12]Ellenben az ottani olajtermékexport, tehát benzin, kerozin és dízelxportot nem tudták átirányítani, mer ez nincsen dedikált vezetékük.
[00:50:20]vagy hát nagyon kevés van, vasúton pedig nem tudják.
[00:50:26]Éppen ezért egy olajtermékhiány van a világban.
[00:50:28]M a kínaiak is rátettek, mert ők is leállították a mind a nyersolajimportjukat, mind az olajtermékexportjukat.
[00:50:39]És ez tetézi azt is, ez tetézi azt, hogy az ukránok most szétlőtték az orosz finomítókat, és még az is hiányzik a piacról.
[00:50:45]Tehát a nyersolaj árak egész jól néznek ki ebben a 80-90 dollár per brend árakban, de ehhez képest a dízel meg az egyéb olajtermékárak sokkal magasabban vannak.
[00:51:00]A finomítói rések azok hatalmasak, hülyére keressük magukat a finomítók.
[00:51:06]Ennek csak ez az oka, hogy a finomítók hülyére akarják magukat keresni?
[00:51:09]Nem, ennek az az oka, hogy az olajtermékpiacon van hiány.
[00:51:11]Tehát nincs elég finomítói kapacitás.
[00:51:13]Az amerikaiak azok, akik főleg valamiképpen ezt ellen tudják ellen tudják súlyozni, de egész egyszerűen nyersolajból kisebb volt a visszaesés, mint mint a finomítói kapacitásban, amennyit elvesztettünk.
[00:51:29]Tehát többet vesztettünk el finomítói kapacitást, mint nyersolaj nyersolajat.
[00:51:34]És azért törvényszerűen egy olajtermékhiány alakul ki a világban, aminek az egyik kárvallottja távolkeleten van egy csomó, de Európa.
[00:51:44]Tehát itt is főleg kerozénból elég elég rondán néz ki a helyzet.
[00:51:46]Ez nem fog egy ilyen katasztrófához vezetni.
[00:51:50]Hát az lesz, hogy egyrészt fölmennek majd a olajtermékárak egy idő után, és akkor valakik kihullanak a rendszerből, kevesebb repülőgépet fognak indítani, akik nem tudják megfizetni.
[00:52:04]Valószínűleg a fejlődő államokban, különben nem Európában, a dízel meg a benzin költségét, azok le leteszik a kocsit.
[00:52:13]Tehát egész egyszerűen lesz egy keresleti adaptáció, ha ez így fenn marad ez a helyzet.
[00:52:16]Ennek már az első jelei azért látszódnak.
[00:52:21]És az adás végén még az oroszoknál maradva beszéljünk Paks 2-ről, amit hát nem tudom, hogy a jelenlegi helyzetben mennyire kell másképp tekintenünk rá, mennyire kell még inkább jó lehetőségként tekinteni rá, meg egyáltalán, hogy hogy mit kezdjünk az egész helyzettel, ami ami van Paks 2-nél, ami egy ilyen kívülről ránézve egy ilyen egy helyben topogás tulajdonképpen.
[00:52:47]Mit lehet kezdeni PS 2-vel?
[00:52:47]Hogyan hogyan érdemes róla gondolkozni?
[00:52:52]Tehát talán ott kezdeném, hogy hogy tehát a mai technológiai mátrixban, ha ezzel érdemesebb egyáltalán beondolkodni, akkor nem nagyon tudunk meglenni nukleáris nélkül egy dekarbonizált világban.
[00:53:03]Lehet, hogy ez változik majd, de nem egy hamar.
[00:53:05]Tehát, hogy 2050-ig ebben nagy változás szerintem nem lesz.
[00:53:11]Nem lesz egy menetrendtartó, megújuló termelési módunk.
[00:53:17]És akkor akkor helye kellene legyen.
[00:53:19]Na most, hogy ez ez egy orosz nukleáris erőmű kellene, hogy legyen.
[00:53:24]Ugye itt eleve volt szerintem egy egy félértés, amit amit nem gondoltak végig.
[00:53:34]Nevezetesen az, hogy a rosszatom nagyon tud nukleáris erőműveket építeni.
[00:53:36]A világ jelen pillanatban épülő nukleáris blokkjainak a felét ő építi.
[00:53:41]Jellemzően körülb harmadik világban, nem nyugaton.
[00:53:48]Ellenben nem ezek ilyen konok mérnökök, akik azt mondják, hogy nézd, itt van ez tudja, itt van hozzá, mit tudom én, 300 oldal dokumentáció.
[00:53:59]Nézzétek végig.
[00:53:59]Kész.
[00:53:59]Kell vagy nem kell.
[00:54:04]És azon a azon a irgalmatlanul igényes és szőrőzős engedélyezési folyamaton, amit Európában meg a nyugati világban, de főleg Európában végig kell csinálni, ebben a rosszatom nem partner.
[00:54:20]Tehát egész egyszerűen tehát volt volt ugye egy ennek egy menete az Európai Bizottsággal már az állami támogatás kapcsán, tehát a finanszírozási modell kapcsán.
[00:54:28]ilyen problémák Bangladesben, Üzbegisztánban, Törökországban nincsenek.
[00:54:32]Itt már volt egy menet.
[00:54:35]Ez mondjuk a rosszatot nem érintette, de hogy még 200000 oldalnyi ilyen-olyan számítást, ilyen dolgot letegyenek az asztalra, ezt a rosszat nem csinálja meg.
[00:54:47]Ez benn megy egy vita, és ez egy általános probléma különben.
[00:54:51]Tehát mindig a francia erőműt, finországi francia erőmű példáját említeném, ahol a francia vállalkozó beperelte a Finn szabályozó hatóságot, mert azt mondta, hogy olyan mennyiségű adatot kért be, és olyan mennyiségű változást kért az építés során, amiből neki 3 milliárd eurós kár kára származott.
[00:55:11]Nem tudom, hogy megnyerte-e, de egy általános probléma, hogy a szabályozás olyan bonyolult és nehézkes a finanszírozás is, hogy ezt egész egyszerűen ezzel az oroszok nem foglalkoznak.
[00:55:27]Ez az, ez szerintem ez egy kiinduló probléma volt már 14-ben ott volt elrejtve, és akkor erre jött az az egész hát úgy mondjuk geopolitikai nehézség, ami van.
[00:55:41]Ez egy szomorú dolog, hogy ilyenek megosztják a világot.
[00:55:43]És nem csak a nukleáris téren van ilyen.
[00:55:45]Tehát megújulóknál a Kínával való feszült viszony ugyanígy szedi az áldozatait.
[00:55:54]Tehát, hogy miért nem kerül annyiba egy elektromos autó Európában, mint Kínában?
[00:56:00]Tudjuk a választ.
[00:56:02]Ennek egész egyszerűen politikai okai vannak mindkét oldalról, hogy inverterek miért kerülnek sokkal több Európában.
[00:56:10]Ugyanez politikai okai vannak Kínában, mint Európában.
[00:56:15]Nagyon, nagyon, nagyon kérdéses, hogy egy ilyen projektet meg lehet-e csinálni ebben a helyzetben.
[00:56:21]Gyakorlatilag két lehetőségünk van, vagy három.
[00:56:27]A az egyik, hogy ugye egy nagyon nagyon vonzó lehetőség, hogy rugdossuk lefele tovább az utcán ezt a nem tudom ezt a kavicsot.
[00:56:37]Tehát megpróbáljuk az oroszokra tenni a terhet, hogy ők lépjenek ki.
[00:56:39]Olyan feltételeket támasztunk.
[00:56:41]Ezt meg kell nézni a szerződéses rendszert, hogy ezt meddig tudjuk csinálni.
[00:56:45]Ezzel ugye az a baj, hogy eddig is foglalja a perspektívát a Paks 2.
[00:56:49]Lehet, hogy megép.
[00:56:51]Föl lehet mondani, ez rizikós.
[00:56:56]Több milliárd euró a kilépő, hogyha nem találunk valami jó érvet.
[00:57:03]Itt nem csak azt kell kifizetni, amit eddig kifizettünk.
[00:57:04]hanem egy csomó és viszonylag jelentős műszaki egységet már megrendeltünk.
[00:57:10]Tehát a Fideszes Fidesz kormány megrendelt korábban.
[00:57:13]Azt mondta, hogy jó, akkor készülhet mondjuk a kazán, vagy a turbina vagy az egyéb.
[00:57:17]És ezeknek csak egy részét fizettük ki.
[00:57:23]Ezeket meg fogjuk kapni.
[00:57:23]Kapunk egy, ezt teszem ezt egy turbinát, ami sehova máshova nem lesz beépíthető.
[00:57:31]Itt a bolgár belene erőművet hoznám példaként, ahol ma is ott áll egy negyedőmű lepakolva ilyen műszaki egységekként.
[00:57:39]600 millió dollár vagy euró volt az ára.
[00:57:44]Erőműs lett belőle.
[00:57:44]Ez a kilépésnek a kockázata, és hát nem is tudom, hogy ez még rizikósabb-e bevállalni, hogy akkor csináljuk tovább mindent.
[00:57:53]ö bevetve nagyon nehéz ezt meg azt is rizikosnak gondolodát azt is rizikósnak gondolom, mert hát mert tehát most ugye a a a az előző kormány azt állította, hogy neki van egy van egy teljes mentessége a Paks 2-re szankciós rendszer alól.
[00:58:16]Meddig?
[00:58:19]Bármikor.
[00:58:19]Az amerikaiak, az európaiak mondhatják azt, hogy nem.
[00:58:22]A ugye német kormány volt az, amelyik azt mondta, hogy ő tőlük márpedig vezérlés nem fog érkezni Paksra.
[00:58:34]Tehát kiesett a az a lehetőség, hogy itt majd valami nyugati vezérlési rendszert betegyünk.
[00:58:39]Beteszünk majd egy kínait, gondolom, de de rengeteg ilyen kérdés van, és ez egy mozgó mozgó dolog, ez egy mozgó célpont.
[00:58:48]Nem tudjuk, hogy mi lesz.
[00:58:49]Lehet, hogy lesz egy béke holnap, és nem tudom, mint elfelejtjük azt az egészet.
[00:58:53]nagyon valószínűtlen, de bármikor lehet egy olyan fordulata a történetnek, hogy még ezt sem fogják megengedni, hogy a Dunán behajózzák például azokat az azokat az egységeket, amelyeket ha egyáltalán lesz akkor még Duna amelyeket be kéne építeni mostra.
[00:59:10]Tehát rengeteg ilyen kis probléma van már most is.
[00:59:12]Akkor a szakemberek beutaztatása, hogy fizessünk satöbbi.
[00:59:18]Ír iszonyú veszélyes.
[00:59:18]Meg tartom magát az építést is.
[00:59:21]És hát utána ez egy azért ez egy valamennyire ez egy ilyen ortodox házasság.
[00:59:25]Tehát még ha a fűtő anyagellátást kiváltjuk is, utána hogyha valami műszaki probléma van, akkor az oroszokhoz kell fordulni 60 évig.
[00:59:33]Nem 60-ig, de még pár évig.
[00:59:39]Hát ez egy ez egy nagy rizikó.
[00:59:39]Tehát jó döntés nincs.
[00:59:44]Azt hiszem, hogyha ha le kell válnunk az orosz földgázról meg olajról, akkor megy vele Paks 2 is.
[00:59:52]Én azt hiszem, hogy az az akkor ez a kapcsolat gajra megy.
[00:59:56]Ha ha nem kell válni, vagy valamiért kitartunk mellette, akkor van-e elvi lehetőség, hogy ezen három közül válasszuk az egyiket.
[01:00:02]De közben meg atomenergia nélkül ugye nem tudunk létezni.
[01:00:06]azt azt így vagy legalábbis anélkül nem nagyon lehet.
[01:00:13]És akkor itt tényleg itt van egy ilyen kérdésünk, ami amiben most a teát felvázolt alapján egy nagyon jó döntést nem lehet benne hozni.
[01:00:20]Hát van egy nagy ígéret, azért ez még mindig csak egy ígéret, hogy akkor lesznek ilyen kis moduláris reaktorok, amit amég az amerikaiak hoznának, hogyha hát mindenki hozza.
[01:00:31]Tehát most az első ilyen moduláris reaktort az oroszok építik Üzbegisztánban, csak érzem.
[01:00:37]Tehát, hogy mer végülis ez létezett korábban is, ez a technológia mit tudom én, egy azt hiszem, hogy a Özbegisztánban olyan atom olyan olyan elemeket építenek be, amit a jégtörű hajókba raktak be korábban.
[01:00:49]Üüm leteszik szárazföldret ugyanaz.
[01:00:55]Ez egy ígéret, tehát egy megint csak egy csomó bizonytalanság övezi, de valamikor a 30-as évek közepén ez egy megnyíló lehetőség lehet, hogy akkor ez egy ilyen felsálázható rendszer legyen.
[01:01:12]Ez a ez lenne az alternatíva a nukleáris téren.
[01:01:14]Azt hiszem, hogy ha nincs Paks 2, akkor innen kell valamit válogatni.
[01:01:21]Bizonyos szempontból, hogyha én ugye én politikus vagyok és nem foglalkozom meg ezzel, akkor ez egy ilyen, hogy is mondjam, nagyon jutányos lehetőség, hogy hát akkor nem lesz Paks 2, de akkor majd építünk, ne aggódjatok, akkor majd építünk kis reaktorokat, majd majd a következő kormány.
[01:01:37]Tehát ez ez egy ez már így formálódik egy kicsit ez a ez a narratíva.
[01:01:44]Meglátjuk.
[01:01:44]Ö szakmai szempontból azt kell, hogy mondjam, hogy hát nem megnyugtató ami nukleáris téren zajlik Magyarország.
[01:01:52]2030-as évek közepére, hogyha ez reális, akkor már 20 éves lesz ugye a Paks 2 szerződéstől.
[01:01:57]Lehet, hogy addigra már el is felejtjük, hogy Paks 2-t, mert nem nem szólnak róla majd hírek.
[01:02:01]Szabó András kollégám se ír majd róla cikeket már.
[01:02:05]Igen.
[01:02:05]Ez könnyet 2030-as években tudjuk meg nagyjából megrendelni és akkor nem tudom hány év alatt fogják majd majd elkészíteni.
[01:02:12]Tehát mondjuk 40-es években tudunk erre érdemben számítani.
[01:02:15]körülbel pont időben, mert a paksegy, hogyha ha tud működni még, akkor nagyjából addig, tehát a 2040-es évekig gondolnánk azt, hogy bírja bír bír fennmaradni ez a termelési mód, esetleg bele lókat a 2050-es évek elejére.
[01:02:33]Tehát én azt mondanám, hogyha tényleg eztet a kismoduláris reaktorokat választjuk, akkor lehet, hogy van egy kis laufunk, mert ezek gyorsabban készülhetnek el, hogyha olyan lesz hozzá az engedélyezés.
[01:02:48]nyerünk vele egy kis időt, tehát ez lehet egy ilyen egérút, de de hát a bizonytalanság fennmaradt.
[01:02:55]Köszönöm szépen, hogy itt voltál András.
[01:02:57]Én is köszönöm a lehetőséget.
[01:02:59]Nektek pedig a figyelmet.
[01:02:59]Köszönöm akár, hogyha YouTube-on néztetek minket, vagy a tiloson hallgattatok, vagy valamelyik podcast platformon, kérem, hogy ne felejtsetek el, hogy iratkozzatok fel, bárhol is követtétek ezt az adást.
[01:03:08]És azt se felejtsétek el, hogy a Direct 36 azért tud cikkeket írni, azért tud ilyen adásokat készíteni, meg filmeket készíteni, mert van egy nagyon jó kis támogatói közösségünk.
[01:03:17]És hogyha ennek még nem vagytok tagjai, de szeretitek a munkánkat, akkor kérjük, hogy csatlakozzatok hozzá, és segítsetek ezzel a cikkeinknek, filmjeinknek és a és a podcastoknak a a megvalósulását.
[01:03:29]Nagyon szépen köszi a figyelmeteket.
[01:03:30]Galavics Patrikot láttátok, hallottátok.
[01:03:32]Sziasztok!