Direkt36 56:34

Direkt36 podcast – Így esett szét a Fidesz közmédiája

közmédiapropagandatisza pártmagyar péterújságírásoknyomozás
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
Direkt36 podcast – Így esett szét a Fidesz közmédiája
tl;dr
  • Janecskó Kata mesél a Direkt36-podcastban cikke alapján: hogyan élte meg a közmédia (MTI, M1, Kossuth) a Tisza április 12-i győzelmét és az azt követő hónapokat.
  • A vereség meglepte a propagandagépezet dolgozóit, akik hittek a Nézőpont- és Századvég-felméréseknek; a vezetők az eredmény éjszakáján eltűntek.
  • Április 15-én Magyar Péter beinterjúzott a Kossuth Rádióba és az M1-be; a dolgozók szégyenérzetet éltek meg, a tapsukról pedig Facebook-poszt készült.
  • A maradásmagyarázatok: egzisztenciális kényszer, nehéz élethelyzetek, MTI-s hivatástudat és a „lassan melegedő vízben főző béka" élménye.
  • Az MTI-sek közel száz aláírással „parasztlázadás"-levélben követelték a független hírszolgáltatást és Német Zsolt hírigazgató leváltását.
  • A cenzúra nem szűnt meg azonnal (a Rogán-név eltűnt egy lapszemleből), de hamarosan felszabadulás jött: megjelentek az Amnesty-hírek, új vendégek kaptak meghívót.
  • Az M1-es, propagandamédiában szocializálódott fiatal állománynak nehéz volt valódi újságíróként dolgozni; az MTI-sek elszoktak a kérdezéstől.
  • Július 7-én az M1 képernyőjén jelent meg a bocsánatkérés; belül a többség jogosnak tartotta, külföldről is visszhangot kapott.

„A közmédia nem hazudhat. Bocsánatot kérünk, amiért hosszú éveken át mégis ezt tettük." – az M1 felirata, 2026. július 7.

  • A cikk megjelenésekor kiderült: 100 fős leépítés készül, a régi és új munkatársak pedig kölcsönösen bizalmatlanok egymással.
  • Nyitott kérdés, ki fogja nézni az új közmédiát: a médiafogyasztás megváltozott, a régi minták mélyen beivódtak a gondolkodásba.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A Direkt36 podcast adásában – amely a Tilos Rádión is hallható – Galavics Patrik kolléganőjét, Janecskó Katát fogadja, aki október 2-án jelent meg „Sírás, veszekedés, felszabadulás – a közmédia átállásának belső története" című cikkében az április 12-i választástól nagyjából a nyár közepéig terjedő időszakot dolgozta fel: azt, hogyan élte meg a közmédia (az MTI, az M1, a Kossuth Rádió és a többi MTVA-s részleg) a Tisza győzelmét, a propagandagépezet hirtelen megbénulását és az utána következő újjáépítést. A beszélgetés a cikk megjelenése után néhány nappal készült.

Április 12: az este, amikor elengedték a kezüket

A történet április 12-én kezdődik: Orbán Viktor a Bálnában elismerte a Fidesz választási vereségét, és Janecskó Kata egyik forrása szerint ettől az estétől kezdve egyszerűen eltűntek a vezetők a közmédiából. A helyben maradóknak végül egy egyszerű szerkesztő mondott köszönetet a munkáért, ami a forrás szerint jellemző és tanulságos pillanat volt:

„Vehetjük, hogy itt lett a kezünk elengedve." – Janecskó Kata egyik forrása az április 12-i estéről *

Ettől a pillanattól kezdve a közmédia dolgozói „gazdátlanokként", magukra maradottakként érezték magukat. Az első napokban a feszültség és a bizonytalanság határozta meg a hangulatot: mindenki elgondolkodott, hogy megmarad-e a munkája, és meddig. Aki örült is a Tisza-győzelemnek, annak az örömébe is vegyült feszültség.

Miért ért meglepetésként a vereség?

Janecskó Katának voltak olyan forrásai, akik „vakon" voltak a Fidesz vereségének esélyeit illetően – borzasztóan meglepte őket, ami történt. Ezek az emberek hittek a Nézőpontnak és a Századvégnek a számainak. Kata hozzáteszi: az Alapjogokért Központ sem kutatóközpont igazából, és még ők is prezentáltak számokat és becsléseket – a választás estéjén az M1 éppen egy ilyen felmérést mutatott be (Kata visszanézte az adást), amely elég magabiztos Fidesz-előnyt rajzolt.

Galavics Patrik említi a propagandagépezet „hangulatalábontó" videóit is – köztük a felvételen torzan rögzített nevű, feltehetően Ágoston Sámuellel azonosítható kommunikációs figurát, aki magyarázta az eredményeket –, amelyek egészen más képet festettek arról, mi várható a választáson, mint ami valóságosan történt.

Ugyanakkor április 12. előtt is lehetett érezni valamit: az MTI középvezetői közül olyan emberek, akik korábban a cenzúra működtetői voltak, aktív szerepet vállaltak abban, hogy egyes anyagok el legyenek dobva, és a lelkiismereti kérdésekkel nem igazán foglalkoztak – ők, ahogy közeledett a Tisza-győzelem esélye, elkezdtek „nyájasabbak", kevésbé „pököndiek" lenni a munkatársaikkal szemben. Ez a stílusváltás nem jelentett megengedőbb tartalmi politikát – nem engedtek be több hírt –, csak azt, hogy milyen stílusban, mennyire magas lóról kommunikálnak.

A Magyar Péter-interjúk: mémek, taps, szégyenérzet

Április 15-én csúcsosodtak ki a vereséget követő napok eseményei. Ezen a napon Magyar Péter, pár nappal a győzelem után, bement a közmédiába, és interjút adott először a Kossuth Rádiónak, majd az M1-nek. Galavics Patrik szerint ezek „szakmai szempontból is nagyon érdekes csemegék" voltak, „mém-alapanyagnak sem voltak utolsók" – sőt talán annak a legjobbjai.

Belülről ezeket a napokat más élményként élte meg az állomány: a források szerint a munkatársak a Magyar Péter-interjúk közben egyfajta szégyenérzetet éltek meg, azt az érzést, hogy „ezzel azonosítják őket", ami ott folyik. Galavics ezzel kapcsolatban megjegyzi: „bocsánat, de részesei voltatok."

Magyar Péter ki is posztolta Facebookra, hogy a közmédia dolgozói megtapsolták. A már leköszönő, kormányközeli médiában ezért rácsodálkoztak: a Tisza eleve azt ígérte a kampányban, hogy óriási változások lesznek a közmédiában – akkor miért tapsolnak? Ez valódi paradox helyzetet teremtett.

Lelkiismereti számadás: miért maradtak mégis?

Janecskó Kata elmondta, hogy a cikkben fontos volt számára, hogy ő maga ne menj bele morális ítélkezésbe – arról írt, hogy az ott dolgozók a saját lelkiismeretükkel hogyan számolnak el. A téma egyébként nem is kellett kérdésként felmerüljön: szinte minden beszélgetésben magától előjött.

Fontos torzítás, hogy a munka természetéből adódóan elsősorban olyan forrásokkal tudott beszélni, akiknek okozott lelkiismereti konfliktust a közmédiánál dolgozni – ők jellemzően abba a táborba tartoznak, akik nem hittel csinálták ezt. Az ő forrásai között egyértelműen ez a csoport volt többségben, és ők úgy közvetítették, hogy ők voltak többségben az intézményben – de Kata szerint lehet, hogy ő is rosszul vont le belőle következtetést.

A magyarázatok szinte mind egyéni, nehéz élethelyzetekre vonatkoztak: az egzisztenciális ok (szükség van állásra) mellett sok helyen hozzáadódott valamilyen különösen nehéz élethelyzet, amit Kata a források azonosíthatósága miatt nem részletez. Nagyon sokan használták a lassan melegedő vízben megfőző békához való hasonlatot: a tarthatatlan helyzet lassan alakult ki, és közben nem érezték, hogy ki kellene ugrani.

Egy MTI-s munkatárs a hivatástudatát hozta fel: úgy érezte, rossz körülmények között is végeznie kell a munkát, mint egy orvosnak. Az MTI-ben olyan speciális tudás gyűlik össze az évek során, amit egyszerűen csak a gyakorlatban lehet átadni – ha minden tapasztalt munkatárs egyszer kiszáll, akkor amikor újra lehet kezdeni a tisztességes munkát, nem lesz ki átadja a tudást, és megszűnik a folytonosság, ami 1881-ben kezdődött. Ugyanő abban is bízt, hogy a Fidesz-rendszer annyira rossz, hogy hamarosan végeztet. Galavics felvetette: ez a reménykedés végigkísérte a teljes ciklussort (2014, 2018, 2022), akkor is, amikor a felmérések éppen azt mutatták, hogy nagy változásra nincs esély.

Több forrásnál elhangzott az is, hogy azt, ami velük történt, egyfajta megszállásként fogták fel – erre jött a dacválasz:

„Mi voltunk itt előbb. Menjenek el ők." – Janecskó Kata forrásai a „megszállókra" adott válaszként (a megszállók azok, akik vállalhatatlanná tették a közmédiát) *

A műsorvezető ellenvetése: volt döntési lehetőség

Galavics Patrik nem állta meg, hogy ne jelezze: az egzisztenciális érv szerinte „borzasztó álságos". Azoknak, akik az Indexnél felálltak, vagy akiket az Origótól kirúgtak, szintén volt családjuk, be fizetendő számláik, lakáshitelük – mégis olyan döntést hoztak, hogy kockáztatnak. A 16 év alatt is lehetett másképp dönteni; az volt, aki nem úgy döntött, hogy „lenyeljük a békát", és részt vesz a propaganda gyártásában. Szerinte ezért ne játsszuk, hogy nem volt döntési lehetőség.

Kata válasza: a közvélemény a tömeges felállásokat természetes gesztusnak sem fogta fel, pont azért voltak nagyot ütő pillanatok, mert nem ezek voltak az alaphelyzetek. Ha többen döntöttek volna így, „valószínűleg az MTVA sem jutott volna oda, ahová jutott" – de ez már „mi lett volna ha" feszegetés.

A kezdőjelenet: „Pitbull" állománygyűlése és a Császár Attila-vitás

A cikk egy jelenettel nyit: Császár Attila, a Fidesz-szimpatiáját nem rejtegető riporter – aki a Hírvé(?)hez... pontosabban a Hír TV-nél vált híressé azzal, hogy a 2006-os televíziós ostromnál élőben úgy mutatta be az eseményeket, hogy „itt forradalom történik" – erősen kiabált egy MTI-s munkatársával. Ez azért is szimbolikus, mert a munkatárs nem sokkal korábban, egy állománygyűlésen kritikus kérdéseket tett fel a vezetőségnek: most hogyan lesz tovább, folytatjuk-e a propagandát. Császár Attila személyéről egyébként lehetett tudni, hogy képernyőre kerül, és nem titkolta az unszimpátiáját a Tiszával szemben.

Az április 15-i állománygyűlést Német Zsolt hírigazgató tartotta, akit házon belül csak „Pitbull" néven emlegettek. A gyűlésről hangfelvétel készült, ami kiszivárgott a Telexhez, és a lap hosszú cikket írt róla. Német Zsolt nyugalomra próbálta inteni a kollégákat, szó szerint is erős szavakkal:

„Ne öljék meg egymást a kollégák." – Német Zsolt hírigazgató az április 15-i állománygyűlésen (a kiszivárgott felvétel alapján, közel szó szerint) *

A Császár Attila-féle üvöltözés épp ennek a gyűlésnek a lezárása után történt – ami azt jelzi, hogy nem egyetlen jelenet volt az összecsapásokból. A két tábor (Fidesz-szimpatizánsok és a változásban reménykedők) a mindennapokban is egymásnak feszültek: Kata szerint az emberek „cikizték" egymást azzal, hogy kit fognak kirúgni. A kirúgás levegőben lógott, és mindkét oldalnak volt félnivalója. Akit hittel végezte a munkát, az is látványosan élte meg a vereséget – volt, aki sírt a választás éjszakáján; a többinél inkább zavarodottság alakult ki. A vezetőségről Kata nem feltételezi, hogy lett volna illúziója a saját jövőjét illetően; az állománygyűlés tartása annak a jele volt, hogy próbálták kezelhetőbbé tenni a belső viszonyokat.

Határtesztek és az eltűnt Rogán-név

A korábbi, szorosan központilag irányított működésről sokat lehetett tudni – a Direct36-nak volt egy remek kétrészes cikksorozata (Wuzsi tollából, 2022 körül), és a beszélgetésben szóba került, hogy utasítások akár közvetlenül Havasi Bertalantól, illetve minisztériumoktól is érkeztek a propagandamédiához. Kata forrásai szerint viszont a felülről való irányítás, belenyúlás „egyik pillanatról a másikra" megszűnt. Galavics megjegyzi: a választás utáni napokban a kormánynak volt más dolga – ő Szabó Andrással írt cikket az akkori hangulatról –, valószínűleg nem az volt az első teendő, hogy utasításokat osztogassanak az MTV-nak.

A cenzúra azonban nem szűnt meg teljesen. Egy viszonylag késői példa lett a cikkben kiemelve éppen a szélsőségessége miatt: az április 26-i MTI-hír egy Guardian-lapszemle volt, amely arról szólt, hogy a Fideszhez közeli körök külföldre próbálják menekíteni a vagyonukat. Ez vasárnap, 9 óra után jelent meg, és a házon belül úgy fogták fel, mint egyfajta tesztet: ha ez kimászott, akkor most már mennyire bátrak lehetnek az anyagok.

Ugyanakkor a Magyar Péter április 15-i interjújában elhangzott Rogán Antal neve szerepelt az interjúról készült MTI-lapszemlében, majd egy ponton eltűnt belőle – valaki kihúzta. Az érintettek csak a megjelenés után észlelték, és nagyon rosszul esett nekik; ez volt az „utolsó csepp a pohárban" az MTI-seknek. A források szerint a név később visszakerült, bár Kata visszanézéskor nem találta meg.

A „parasztlázadás"-levél

Az állománygyűlésre és a Rogán-név törlésére felbuzdulva döntöttek úgy az MTI-sek, hogy közös kiállást szerveznek. Ez lett a „parasztlázadás" néven elhíresült levél – a nevet ők maguk adták. Egy valaki megfogalmazta, utána gyűltek rá az aláírások: közel 100-an, szinte a teljes MTI-állomány (kevés kivétellel) mögé állt.

A levélben követelték az MTI szakmai független, pártatlan hírszolgáltatásának visszaállítását, illetve Német Zsolt hírigazgató felügyeleti jogkörének megszűnését. Címzettjei az MTVA, illetve a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatói voltak – a „hírhamisítóként" ismertté vált, vagy ezt a nevet viselni kénytelen Papp Dániel és Altaji Anita (utóbbi név az átírásban torzult alakban szerepel). A levél április 15-én délután ment el, és nagyon hamar kiszivárgott; aznap sok cikk is megjelent róla.

A házon belül maradtak Fidesz-szimpatizáns hangok is: az egyik gúnyosan azt reagálta, hogy „eddig folyt szabad újságírás az MTI-ben, és most majd jön az elnyomás, megszállás..." (a mondat vége az átírásban értelmezhetetlen alakban rögzült), a másik pedig azon gúnyolódott, hogy „parasztlázadás, héhé – miután győzött a forradalom".

A vezetőségtől egy diplomatikus, türelemre intő válasz érkezett – az HVG írta róla először –, Altaji Anita részéről: új médiatörvény készül, addig a jogszabályok és a munkaszerződések szerint kell dolgozni, türelemmel, amíg meg nem születik az új médiatörvény.

Az MTI mint zárvány – és a Pro Domo munkacsoport

Volt, aki kifejezetten hangsúlyozta: sosem tekintette magát MTV-s vagy közmédiás dolgozónak, hanem MTI-snek. Ennek egyik oka, hogy a gárda nagyon nagy része régi maradt az MTI-en belül – voltak korábbi években fájdalmas távozások, de a nagy többség az eredeti munkatársakból áll. Nekik erős öntudatuk van, és nagyon rosszul élték meg, hogy a nagy múltú távirati iroda – amely 1881-ben alakult, túlélt világháborúkat és a rendszerváltást – beolvadt abba a konglomerátumba, amit többen „szörnyszülöttként" jellemeztek: az MTVA–Duna Médiaszolgáltató konglomerátumba.

A cikk időszakát lezáró nyár közepe után, utólag derült ki egy további fejlemény: az MTI-sek egy része, a magát Pro Domo munkacsoportnak nevező szerveződés kiállt az MTI új vezetése mellett, és átadott nekik egy több mint 400 oldalas gyűjteményt a korábbi kézi vezérlésről és cenzúráról szóló bizonyítékokról. Erre készülni kellett: nagyjából 10 évig gyűjtötték az anyagot, várták az alkalmat, hogy bemutathassák.

Felszabadulás, új meghívottak, elmaradt vendégek

A parasztlázadás-levél után következett a cím szó szerinti eleme, a felszabadulás: sokan mondták, hogy innentől kezdve tényleg szabadon jelenhettek meg az anyagok az MTI-ben, és többet nem tapasztaltak beleszólási kísérletet. A cenzúra és öncenzúra korábbi korszakában voltak tiltott témák és szervezetek – ilyen volt például az Amnesty International –, és hirtelen elkezdtek megjelenni az Amnesty-hírek az MTI-ben.

Megindultak a meghívások is: olyanok kaptak invitálást, akik korábban szóba sem jöhettek. Április végén (feltehetően április 29-én) Gulyás Márton, a Partizán akkori főszerkesztője is meghívót kapott, de egy adásban visszautasította, és „letarálta" az invitálást: arra hivatkozott, hogy ott még nagyon sokan vannak, akik eddig nagyon másfajta munkát végeztek, furcsán nézne ki, ha odamenne – és hogy nem történt meg a szembenézés, a bocsánatkérés vagy bármilyen reflexió a korábbi működésmódról.

Az MTV-s dolgozókat a visszautasítások nem érintették érzelmileg; a jellemző hozzáállás így hangzott:

„Ha eddig nem hívtak, akkor nem jövök most sem." – Janecskó Kata forrásai a korábbi kritikusok meghívására adott válaszokról *

Számukra ez inkább munkaszervezési kérdés volt: megnehezítette a munkát, ha nem jönnek azok az adásba, akiket akarnak hívni.

Amikor újra újságírót kellene játszani

Az új helyzet – a nagyobb szabadság – maga is nehéz volt. Az M1-nél részben azért adódtak szakmai hiányosságok, mert ott az évek során nagyrészt lecserélték az állományt (az MTI-vel szemben), és nagyon sok fiatal szocializálódott a Fidesz-médiában. Ahogy egy forrás fogalmazott:

„Nem is nagyon tudták, hogy ami ott zajlik újságírás címén, az nem újságírás." – Janecskó Kata egyik forrása az M1-nél dolgozókról *

Nekük hirtelen újságírói feladatokat végezni kihívást jelentett: Tiszáról nem mertek forgatni, Magyar Péternek nem mertek kérdéseket feltenni – és amikor kellett volna, lényegében nem tudták megfogalmazni azokat. Az MTI-nél meg az volt a probléma, hogy a korábbi időszakban egy idő után nem kérdezhettek sajtótájékoztatókon és kormányinfókon, így elszoktak a kérdezéstől. A forrásaikkal való kapcsolat is megsínylta a bezártságot: a telefonkönyveket fel kellett frissíteni, mert nem volt kontakt mindenkihez.

Az MTI-hez az előző rendszer lojális „ejtőernyőseit" is vitték – olyanokat, akik máshol a közmédián belül nem váltak be, mert alkalmatlanok vagy szakmailag nem megfelelőek voltak, és nekik kellett valami állás. Így kerülhetett pozícióba olyan ember is, aki csak Google Translate-tel tudott anyagokat fordítani.

Volt egy másik jellegű félelem is: hogy ne csapjon át az inga a túloldalra, azaz a közmédia ne váljon hirtelen más irányban elfogulttá. Erre utaló jelek voltak a hirado.hu oldalán: hirtelen tele lett Magyar Péteres anyagokkal – és nem negatívokkal, hanem pozitívokkal. Galavics szerint ezen lehet nevetni, de pontosan mutatja a helyzet abszurditását. Emlékeztetett egy régi mondatra, amit egy propagandamédiában dolgozó ismerősétől hallott: „mindenkinek joga van kormánypárti újságírónak lenni." Erre szerinte nincs válasz:

„Ilyen nincs... Vagy újságíró vagy, vagy nem vagy az. Kész." – Galavics Patrik *

Janecskó Kata a cikkből a cenzúra egy érdekes, pszichológiai oldalát is kiemelte: az is volt egyfajta védőháló. Ahogy egy forrás megfogalmazta:

„Ha nem te döntesz, vagy nem tiéd a végső döntés, akkor a felelősséged is nulla." – Janecskó Kata egyik forrása *

Ha viszont te írod meg a hírt, te szerkeszted, és te nyomod a publikálás gombját – akkor a tiéd a felelősség, „és ehhez fel kell nőni". A sajtóhistóriák felett a saját név megjelenése is felelősséget jelent ahhoz képest, ha csak „munkatársunktól" áll ott a szerző.

Az új vezetők és a július 7-i felirat

A választást követő hónapokban a jellemző félelem az egzisztenciális volt: az is elveszítheti a munkáját, aki szakmailag alkalmas és megfelelően látja el a feladatát. Ahogy egy forrás fogalmazott:

„Így kiöntik a fürdővízzel együtt a gyereket." – Janecskó Kata egyik forrása a leépítéstől való félelemről *

Sokan remélték, hogy az új vezetőség differenciálni fog – „én azt a munkát nem végeztem, engem meg lehet tartani" –, de nem voltak biztosak benne.

A nyáron megnevezett vezetők közül Mészáros Zsófia lett a hirado.hu főszerkesztője (korábban az Index és a 444 vezetőszerkesztője). Megérkezésekor – Boros Júliával, aki szintén 444-es újságíró volt – leült az online részleg munkatársaival. Ezek hadszíntérhez hasonlítható beszélgetések voltak: célja egyrészt felmérni a propagandagépezet korábbi működését, másrészt megismerni az embereket – szakmai múltjukat, képzettségüket, hozzáállásukat. Egy ilyen beszélgetésen szó szerint fel is tette a kérdést:

„Nem merült-e fel senkiben, hogy nem jó, amit csinálnak? Hogy a közszolgálatiság nem erről szól?" – Mészáros Zsófia kérdése (a cikk rekonstrukciója alapján) *

A forrás válasza szerint még ha voltak is ilyen felismerések az akkori munkakörnyezetben, ezeket a problémákat nem lehetett nyíltan megfogalmazni – Galavics ehhez megjegyzi, hogy Német Zsoltban („Pitbull") kevés nyitottságra számított. Nem tudni, hogy ezek a beszélgetések eldöntötték-e, ki marad és ki nem – de a vendég szerint „simán lehet", hogy ez benne volt a pakliban. Mészáros Zsófia mellett Bodac Balázs (a név az átírásban bizonytalan) az M1-nél, Kerényi György pedig a Kossuth Rádiónál lett vezető. Kata forrásainál nyitott várakozás érződött az új vezetők felé, miközben a régi figurák – Német Zsolt, Császár Attila, illetve az M1-es interjút vezető Csete Bertalan (a név bizonytalan) – eltűnése egyfajta igazságtételnek, mellőzésnek tűnt.

Július 7-én jelent meg az M1-en az a felirat, amit sokan lefényképeztek, és amely külföldről is visszhangot kapott:

„A közmédia nem hazudhat. Bocsánatot kérünk, amiért hosszú éveken át mégis ezt tettük. A közmédia most átalakul, hogy a jövőben független és hiteles legyen. A hírszolgáltatás átmenetileg szünetel, maradjanak velünk." – az M1 képernyőjén, 2026. július 7-én *

Belülről ez nem keltett nagy turbulenciát: nem volt előzetes, mindenkit bevonó egyeztetés, de a többség jogosnak élte meg, hogy legalább ilyen formában megtörtént a bocsánatkérés. Galavics Patrik személyes példát is hozott: éppen Bulgáriában nyaralt a kisfiaival, és egy szlovén ismerőse írta meg neki Twitteren, hogy mi történik – tőle tudta meg, hogy mi van az M1-en. Szlovén és osztrák ismerősök kérdezték, fordítsák le a szöveget. Szerinte ez egy olyan pillanat, amire az ember utólag is emlékszik, mit csinált akkor – a fehér betűk a fekete háttéren sokaknak beégett.

Leépítési hír és kölcsönös bizalmatlanság

A cikk megjelenésének napján (múlt pénteken) jelent meg a Telexen a hír: csoportos létszámleépítés készül, 100 körüli távozó lebegtetve – ez erősen rányomja a bélyegét a közmédia jelenlegi hangulatára, és a félelmek részben beigazolódnak.

A leépítések kapcsán kölcsönös bizalmatlanság alakult ki. A régiek az újonnan felvett, nem propagandahátterű munkatársakkal szemben úgy tekintenek rájuk, hogy „a helyünkre veszik fel őket" – miközben nem tudják a jövőjüket. Az újak meg a régiekkel szemben bizalmatlanok, mert ők a propagandát gyártották, és még ha egyesek azt mondják is, „én pont nem írtam olyan híreket", a részvétel így is tény. Az újak között is megoszlanak a nézetek: van, aki teljes „tisztító tüzet" szeretne – „még a büfés néni is innen menjen" –, mások megengedőbbek: aki képernyőn volt, az ne kerüljön többet képernyőre, de egy vágót vagy egy háttérmunkást miért kellene kirúgni?

Praktikus korlátok is vannak: ha mindenkit kirúgnak, ki fog műsort csinálni? Elegendő kameramannek és vágónak nehéz találni, „kicsi ország vagyunk". Ráadásul a csere nem megy olyan gyorsan: vannak még olyan szerkesztők, akik most is dolgoznak, és nem sokkal korábban propagandát gyártottak. A 100 fős leépítés részben válasz ezekre a kérdésekre – de az egész időszak a későbbi cikkek témája lesz.

Ki fogja egyáltalán nézni az új közmédiát?

Galavics Patrik nem követi az új közmédiát, mert „nincsen tévem" – a mondatot is nehezen meri kimondani a saját buborékjában –, a kisfia Netflixet néz rajta, Grizzly és a lemmingeket. Nostalgikusan említi, hogy 2010 előtt, középiskolásként automatikusan az egyik első dolog volt, hogy a közmédia műsoraira kapcsolt (pl. Paló[?] György vagy Friderikusz műsorát) – ma viszont a médiafogyasztás megváltozott, és nehéz lesz visszaszoktatni az embereket, hogy a közmédia valódi híreket ad.

Janecskó Kata személyes anekdotával illusztrálta, mennyire beivódtak a régi minták: van egy családtagja, akitől mindig fideszes szólamokat hallott, és adottnak vette, hogy az M1 híradójából – most, hogy az megváltozott, kiderült, hogy nem onnan jönnek. Márpedig hogy honnan szivárog be az illető gondolkodásába a fideszes értelmezés, az máig rejtély előtte. Szerinte ez is mutatja, mennyire nehéz másképp gondolni a közmédiára, mint ahogy eddig megszoktuk.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Hannendre" / „Han Nendre": személynév két kontextusban (a támogatói események korábbi szakértőjeként, illetve az Alapjogokért Központ választás esti felméréséhez kapcsolódóan); a pontos név nem rekonstruálható biztonsággal.
  • „Ráz Ágoston Sámuel": feltehetően személynév-torzulat (valószínűleg Ágoston Sámuel), a pontos alak bizonytalan.
  • „pap Dánielnek" → a szövegkörnyezet alapján feltehetően „Papp Dánielnek" (MTVA-vezérigazgató); „Altójá Anitának" → feltehetően „Altaji Anitának" (Duna Médiaszolgáltató-vezérigazgató), a pontos név nem ellenőrizhető.
  • „megszállás a Lipsik részéről": egy MTI-beli gúnyos mondatban szereplő névalak, nem rekonstruálható.
  • „Bodac Balázs" (az M1 új vezetője) és „Csete Bert" (feltehetően Csete Bertalan, az M1-es interjú készítője): nevek torzulhatnak.
  • „Sebesén Balázs vagy Jákó László": M1-es műsorvezető-nevek a beszélgetés humoros pillanatában, torzult alakban rögzültek.
  • „Paló György": műsorvezető-név Galavics Patrik gyerekkori említésében; „Friderikus" → feltehetően „Friderikusz".
  • „Lázónak érezték": értelmetlen szótöredék a Rogán-név törlésének megéléseiről; „felgyilagos": értelmezhetetlen szó a hirado.hu-s anyagok jellemzésében.
  • „hogy ne legyen ki az inga most a túloldalra": szabdalt, torz mondat, jelentése kontextusból rekonstruált.
  • „a nagy múlt távira tér oda... 188-ben alapították": töredékes szakasz, feltehetően „a nagy múltú távirati iroda" és „1881-ben alapították" olvasható rajta.
  • „Prodomo munkacsoport": feltehetően „Pro Domo munkacsoport"; „hivatalásudat" → feltehetően „hivatástudat"; „hadszemközti beszélgetések" → feltehetően „hadszíntéri beszélgetések".
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:06]Sziasztok, ez a Direkt 36 podcastja.

[00:00:06]Én Galavics Patrik vagyok és külön köszöntöm a Tilos Rádió minket hallgatókat.

[00:00:11]Mielőtt elkezdjük a mai beszélgetést, szeretném felhívni a figyelmeteket arra, hogy a Direkt 36-nál elkezdődött a támogatás hónapja.

[00:00:17]Minél több új támogatót keresünk, hogy tudjunk cikkeket írni, hogy a dinasztiához vagy a csapdához hasonló filmeket tudjunk forgatni, vagy hogy egy ilyen podcast el tudjon készülni.

[00:00:27]Hogyha a támogatóink lesztek, akkor azzal nem csak segítitek a munkánkat és a Direkt 36-nak a fennmaradását, hanem például az exkluzív hírleveleinkre is feliratkoztok vele, amelyben amelyekben írunk a nyomozásainknak a hátteréről, illetve hogyha legalább partnerszintű támogatóink lesztek, az havi 1500 Fttól lehetséges, akkor meghívunk titeket a csak támogatóinknak szóló eseményekre is.

[00:00:53]Ezek olyan események, amelyeken korábban olyan szakértők vettek részt, mint mondjuk Hannendre, Bíró Nagy András, Szabó Andrea.

[00:00:58]Tehát nagyon izgalmas beszélgetések szoktak ezek lenni, és csak a támogatóinknak szólnak.

[00:01:05]Hogyha szeretnétek a támogatóink lenni és segíteni a munkánkat, illetve ezekre az eseményekre is meghívást kapni, illetve a hírlev hírleveleinkre feliratkozni, akkor ahhoz minden szükséges infót megtaláltok a direkt36.hu, H, illetve természetesen linkeljük az ehhez szükséges oldalt a leírásba is.

[00:01:22]És akkor a mai beszélgetés, amit Janecskó Katával fogok folytatni kollégámmal, akinek nemrég jelent meg október 2-án cikke a közmédiáról, aminek az a címe, hogy sírás veszekedés felszabadulás a közmédia átállásának belső története.

[00:01:39]Szia, Kata!

[00:01:39]Erről a cikkedről fogunk beszélgetni.

[00:01:42]Sziasztok!

[00:01:45]a közmédia átállása ugye április 12-én kezdődik tulajdonképpen a a történet, és gyakorlatilag így a nyári eseményeket dolgozott fele a fel a a cikkedben.

[00:01:57]Mi történt április 12-én és április 12-e után?

[00:02:01]Mik azok a legfontosabb dolgok, amikre amikre felfigyeltél, meg amiket a a forrásaid elmondtak?

[00:02:06]ami egy nagyon jellemző esemény volt az egyik forrás elmondása szerint, hogy abban azon április 12-ének estéjén, miután Orbán Viktor a bálnában elismerte a a Fidesznek a választási verességét, egyszerűen eltűntek a vezetők a közmédiából.

[00:02:22]Tehát végül egy egyszerű szerkesztő köszönte meg az ott maradott tagak munkáját, és ezt elég jellemzőnek élte meg a a forrásom.

[00:02:27]Úgy fogalmazott, hogy vehetjük, hogy hogy itt lett a kezünk elengedve.

[00:02:34]Hát ettől a pillanattól kezdve kicsit ilyen gazdátlanok vagy magára maradottak lettek a közmédia dolgozói.

[00:02:41]Már az is tök érdekes különben.

[00:02:41]Meg ezen ezen aztán utólag gondolkoztam, hogy tudod jelentek meg a videók mondjuk arról, hogy tudod ezek a hangulat alábontó videók, hogy Ráz Ágoston Sámuel hogyan magyarázza az eredményeket, meg nem tudom, ugye nagyon mást kommunikált a Fidesznek a propagandagépezete, amihez tartozott a közmédia arról, hogy mi várható a választáson, mint az, ami ami aztán lett, hogy már itt mondjuk az este folyamán ott nem tudom azt hogyan érzékelték az eredményeket erről.

[00:03:10]például, hogy hallottál-e bármit, meg hogy ott meg, hogy ott hogyan változott a hangulat, meg aztán a vezetők ezt hogyan próbálták kommunikálni, vagy egyáltalán ott mi történt?

[00:03:17]Akkor annak az estének a részleteibe annyira nem mentünk bele a forrásokkal.

[00:03:21]Azt tudom, hogy voltak akik akik ö úgy fogalmazott a forrásom, hogy egyik forrásom gyvakon voltak a választási vereség esélyeit illetően.

[00:03:31]Tehát akiket borzasztóan meglepett szintén az, ami ami történt.

[00:03:36]Akik elhitték, hogy hogy a nézőpontnak a számai azok tényleg olyanok, a századvégnek a számai tényleg olyanok.

[00:03:42]Meg aztán volt a alapjogokért központ, ami nem is kutatóközpont igazából, tehát az még tulajdonképpen nem is volt az, és még még ők is prezentáltak számokat meg meg becsléseket.

[00:03:50]Pont a választás estéjén egyébkéntáráskorra az M1-en, most ezt ahogy visszanéztem, ott pont egy alapjogért központ kutatást kutatást mutattak be.

[00:04:01]Most szerintem Han Nendre, hogyha néz minket akkor akkor itt húzza a száját, de hogy hogy ott is azt mutatták be, és akkor ott is egy ilyen elég magabiztos Fidesz fölényt mértek, vagy vagy rajzoltak tulajdonképpen.

[00:04:14]Hát igenishez képes volt nagyon meglepetés.

[00:04:15]Ö de azért április 12-e előtt is érezni lehetett már, és erről is írsz a a cikkben, hogy a közmédiában is érezni lehetett már azért, hogy ez nem biztos, hogy pont ugyanolyan választás lesz, mint az eddigiek így a Fidesz szempontjából.

[00:04:31]Miből lehetett ezt érezni?

[00:04:33]MTS középvezetőkről mondták azt nekem források, hogy olyan emberek, akik korábban a cenzúrának a működtetői voltak, vagy akik aktív szerepet vállaltak abban, hogy egyes anyagok el legyenek dobva úgymond, tehát ne jelenjenek meg, és a lelkiismereti kérdésekkel nem igazán foglalkoztak.

[00:04:48]Ők ahogy érezni lehetett, hogy közeledik a vagy esély van a Tiszaválasztási győzelmére, ők elkezdtek változtatni a viselkedésükön.

[00:04:56]A forrás úgy fogalmazott, hogy elkezdtek nyájasabbak lenni, vagy kevésbé pökkendiek.

[00:05:02]Az de ez mit jelentett?

[00:05:02]Tehát, hogy velük szemben voltak pökandiek már a munkatársakkal szemben.

[00:05:06]Munkatársakkal szemben, igen.

[00:05:08]És akkor mondjuk megengedtek, nem tudom, jó olyan híreket is lehozni, amiket addig nem.

[00:05:12]Tehát, hogy ez ez mi volt, ami még legalábbis a stílusokon változtattak szerintem.

[00:05:16]Tehát nem nem nem hiszem, hogy a a arra utalt volna, hogy hogy megengedőbbek lettek volna az anyagok megjelenésével kapcsolatban, hanem inkább csak az, hogy milyen módon közlik, amit közölni akarnak, hogy mennyire magas lóról beszélnek, vagy milyen igen milyen stílusban.

[00:05:31]Aztán április 12-e után szerintem nagyon sok jelenet volt, amit mi is láthattunk, és ami szerintem hát bizonyos szempontból médiatörténet, amikor mondjuk Magyar Péter pár nappal később bement a közmédiába, adott interjút a Kossut rádiónak, aztán az M1-nek, azok hát, hogy mondjam, szakmai szempontból is nagyon érdekes csemegék.

[00:05:54]Meg mém alapanyagnak sem voltak utolsó.

[00:05:56]mém alapanyagak se voltak utolsók, sőt talán annak voltak a legjobbak, hogyha őszinték vagyunk, de hogy azért közben nyilván ott a színfalak mögött történtek a az események a az MTV-nál, hogyan élték meg azokat a napokat?

[00:06:09]Ugye a volt egy kezdeti sok, amiről eddig tulajdonképpen beszéltünk már, aki ezt sokként érte meg, bár szerintem egyébként az is, aki pozitívan élte meg, annak is sok volt valószínűleg azon azon túl, hogy most ne menjünk bele pszichológizálásba.

[00:06:22]De hogy hogy erről erről például akkor erről először erről beszéljünk, hogy ez egyáltalán ez ez sok volt, vagy vagy egy vagy mi volt a az első reakció tulajdonképpen, ami ami ami ami jött a a az ott dolgozóknál?

[00:06:35]Hát, hogy azok is szerintem, akik akik örültek a Tisza választási győzelmének, az ő örömükbe is vegyült egyfajta feszültség, vagy vagy hát és egy iszonyú bizonytalan helyzet alakult ki, az meg a saját egzisztenciák vonatkozóan, tehát hogy mi lesz a közmédiával ezek után, hogy a Tisza veszi át a hatalmat.

[00:06:54]Tehát itt mindenkinek el kellett gondolkozni az, hogy megmarad-e még a munkája, vagy meddig marad meg a munkája.

[00:06:59]És azért ez egy óriási igen feszültséget generál.

[00:07:04]egyébként az utáni a következő napokban elsőban tényleg ez a feszültség és ez a bizonytalanság volt, ami meghatározta a közmédiában a hangulatot a a forrásaim szerint és az egész nap, egész folyamatok ezek április 15-ében csúsodtak ki, ami egy nagyon-nagyon sűrű nap volt.

[00:07:19]Ugye ez volt az a nap, amit az előbb említettél, amikor Magyar Péter bement interjút adni a közmédiában először ugye a Kossut rádióba, aztán a az M1-be, ugye ezeket is belülről megélni.

[00:07:29]Tehát beszélt nekem arról forrás, hogy miközben nézték a belülről a Magyar Péter interjút, ott egyfajta ilyen ilyen nem is tudom, hogy fogalmazzam, ilyen ilyen szégyenérzetet éltek meg, hogy ez nagyon rossz, hogy ezt ezzel azonosítják őket, ami ott folyik.

[00:07:46]Tehát, hogy ők mintogyha részesei lennének ennek, ami ami a Hát bocs, de részesei voltatok.

[00:07:51]Tehát, hogy most, hogy értem értem, hogy mi tehát volt egy ilyen különbsége a belső megélésben, meg hogy az ha jól emlékszem volt is egy olyan jelenet után, hogy a Magyar Pétert néhán megtapsolták a közmédia dolgozói közül.

[00:08:03]Igen, ezt ugye Magyar Péter aztán ki is posztolt a a Facebookra, ami amit aztán meg a meg láttam a ilyen kormányközeli, vagy hát akkor már inkább a leköszönő kormányközeli médiában ott rácsodálkoztak, hogy na hát aztán most itt a nem tudom miért csinálják ezt egyáltalán, meg hogy azért nagyon durva, mert hogy ugye a Tisza már eleve azt ígérte a kampányban, hogy itt óriási változások lesznek a közmédiában, akkor ennek most miért tapsolnak?

[00:08:28]Tehát, hogy itt tényleg ezt ezt nem értették például a a azon az oldalon és hát ez ez tényleg tényleg érdekes ilyen paradox helyzet lehetett, de hogy azt, amit amit most említettél, hogy hogy ezt nehezen élték meg sokan, vagy hogy vagy így megpróbálták maguktól távol tartani ezt az egészet, hogy ott ott most mi történik abban a stúdióban Magyar Péter a Magyar Péter interjúk során, azért ez egy nagyon nagyon-nagyon érdekes dolog, és ez most csak kapcsol kapcsolódik a a cikkedhez, de nyilván erről erről nem írt el, mert ez inkább egy ilyen morális dilemma, hogy hát hogyan lehet elválasztani magadtól azt, hogy hogy miben vettél részt akkor is, hogyha ha mondjuk nem te írtad a propagandahíreket, hogyha nem te kerültél képernyőre, aki aki felolvasta a hazugságokat, de mégis ott dolgoztál, és ott ott ehhez hozzájárultál tulajdonképpen ehhez a ehhez a működéshez.

[00:09:29]Erre nem tudom, erre láttál-e bármilyen reflexiót, vagy ez ez egy ez mennyire van ott ugye a az embereknek a gondolkodásában, akik akikkel te beszéltél?

[00:09:39]Hát én a tehát a én arra nagyon figyeltem a cikkben, vagy azt nekem nekem fontos volt, hogy én magam ne menjek bele ilyen morális ítélkezésben, de arról arról akartam írni, hogy ők maguk a saját személyes életükben vagy saját személyes lelkiismeretükkel hogyan számolnak el, vagy egyáltalán okozza nekik ilyen belső konfliktusokat.

[00:09:56]És ezeket egyébként nem is nagyon kellett kérdésként fölhozni, mert szinte minden beszélgetésben magától jött elő ez a téma, hogy hogy élték meg ezt belülről.

[00:10:06]Ugye én dolog természet természetéből adódóan elsősorban olyan forrásokkal tudtam beszélni, akiknek okozott lelkiismereti konfliktust az, hogy a közmédiánál dolgoznak, miközben olyan a közmédia, amilyen és olyan dolgok zajlanak benne, amilyenek zajlottak.

[00:10:23]Hát nagyon sok magyarázat volt, ami ilyen egészen, ami nem soha nem önmagában áll, de majdnem minden elhangzottak ilyen egyéni személyes, nehéz élethelyzetre vonatkozó vonatkozó elmondások, tehát a az egzisztenciális okok ugye, hogy szükség van az embernek valamilyen állásra és ez nagyon sok esetben hozzáadódott ehhez valamilyen egy ilyen élethelyzet, amihez különösen tehát egy átlagos élethelyzetnél nehezebb helyzetek, amik most nem akarok belemenni, mert az azonosíthatóvá tenni a forrásokat.

[00:10:54]De ez volt az alap, és erre jött hozzá mindenhol valami mást.

[00:10:56]Nagyon sokan használták a ezt a lassan melegedő vízben, lassan megfővő békához való hasonlatot.

[00:11:06]Tehát, hogy hogy lassan alakult ki az a tartozatlan helyzet, ami ami kialakult, és hogy ez közben nem ugrottak ki, mert hogy nem nem érzékelték.

[00:11:14]Akkor volt, aki azt mondta, ez egy nagyon érdekes magyarázat volt, vagy az elég egyedi volt, aki egy MTS munkatárs, aki a hivatalásudatát hozta föl, tehát azt mondta, hogy hogy őt a hivatalosudat tartotta a helyén, mert hogy úgy érezte, hogy neki, mint MT-s dolgozónak a rossz körülmények között is végeznie kell a munkáját, mint egy orvosnak.

[00:11:36]és arról beszélt, hogy az MT-ben olyan speciális tudás gyújt össze a az évek során, amit egyszerűen csak a gyakorlatban lehet átadni, és hogyha mindenki, aki már tapasztalt munkatárs volt, egyszerűen kiszáll az MT-blől egy ponton, akkor egyszer majd amikor újra lehet kezdeni a tisztességes munkát, akkor nem lesz, aki átadja a tudást az újnan érkezőknek meg a fiataloknak, és gyakorlatilag megszűnik ez a folytanosság, ami 1881-ben kezdődött.

[00:12:01]Tehát volt ez a magyarázat, de ő azt is ugyanú azt is elmondta, hogy abban bízott, hogy a a Fidesznek már hamarosan végeztet rendszer annyira rossz, hogy egyszerűen nem maradhat fenn.

[00:12:09]Ez ebben mióta bízott ki 14 óta?

[00:12:09]Tehát, hogy azért azért, mert ugye ez ez csak szor így persze, hát mindig volt egy választás, meg előtte mindig volt az ellenzéki, akkori ellenzéki közegben reménykedés, még akkor is, amikor én nagyon reménytelen volt az, hogy meg hát az a felmérések azért nagyon jól mutatták, hogy mint 14-ben, 18-ban vagy akár 22-ben, hogy itt azért nagy változásra nincs lehetőség, vagy vagy esély.

[00:12:31]Tehát, hogy hogy például ez a ez a falet mióta bízott abban, hogy hát akkor majd majd ezt kihúzzuk, és akkor akkor akkor oké lesz.

[00:12:41]Hát valószínűleg hosszú idejónál igen, hosszú időn keresztül ment ez.

[00:12:43]És volt még egy nagyon jellemző, amit így többektől hallottam, hogy egyfajta ilyen megszállásként fogták fel azt, ami velük történik.

[00:12:50]És akkor erre jött egy ilyen dacválasz, hogy mi voltunk itt előbb.

[00:12:54]Menjenek el ők, mármint a megszállók, akik átalakították ilyen vállalhatatlanná a közmédt.

[00:12:58]Ez volt még egy gyakori.

[00:13:00]Hm.

[00:13:02]Hát nagyon érdekes ez.

[00:13:02]És most anélkül, hogy én is nagyon mélyen bele akarnék menni itt moralizálásba, mert nem feladatunk szerintem ebben a műsorban, azért azt nem állom meg, hogy amikor ez az egzisztenciális kérdés megfogalmazódik, akkor és ez nem csak nem csak a közmédiánál volt így, hanem hanem nagyon sok celebek esetében, akik mondjuk TV2-nél dolgoztak, és hogy akkor hogy akkor ki miért miért volt ott azért és és kimondottan az egzisztenciális És érvre gondolom azt, hogy azért az egy az egy borzasztó álságos dolog.

[00:13:37]Tehát most pont, hogy itt veled beszélget, és tudom, hogy te ezt ezt életben nem hozn föl, de akik annak idején ti felálltatok az indextől, hát nektek is van családotok, nektek is volt számlátok, amit be kellett fizetni hónapvégén, meg meg lakáshitel, meg nem tudom, meg mindenféle élethelyzet.

[00:13:53]Ti mégis úgy döntöttetek, hogy azt akkor ott tovább nem vállaljátok.

[00:13:58]vagy az Origótól, akik fölálltak, vagy akik alól csak úgy simán kirúgták a szerkesztőségüket.

[00:14:02]Tehát, hogy ezeknek az embereknek is volt voltak egzisztenciális kérdéseik, és ott mégis tudtak ők olyan, vagy akár ti olyan döntést hozni, hogy jó, akkor akkor viszont kockáztatunk.

[00:14:18]És és azért ezt nem állom meg, hogy ez szerintem nem feltétl, tehát hogy én ezt nem tudom igazán ilyen érvként elfogadni ezektől az emberektől.

[00:14:27]Értem, hogy ez nagyon-nagyon nehéz döntés, és valamennyire még empatizálni is tudok velem, mert tudom, hogy hogy mennyire nehéz lehet ez, és én igazából nem kerültem ilyen helyzetbe.

[00:14:39]De de azért közben meg azt azt azért mégis csak tegyük mellé, hogy ebben a 16 évben is nagyon lehetett más döntéseket hozni nagyon hasonló helyzetekben.

[00:14:47]Csak én azt érzem, hogy a közvélemény az nem fogta fel ezt ezeket a gesztusokat vagy ezeket a felállásokat természetesnek.

[00:14:56]Tehát, hogy ezek pont, hogy pont, hogy ilyen furcsa pillanatok voltak a történetben.

[00:14:59]Tehát, hogy nem ez nem ez az a alap.

[00:15:03]Mármint, hogy a például az, hogy hogy hogy feláltunk az indexnél például.

[00:15:07]Ühüm.

[00:15:07]Tehát, hogy ezt valahogy ennek a pillanatnak a tehát ez pont attól különleges, hogy nem ez volt a természetes, vagy nem ez volt az alap, amit mindenki elvárt volna.

[00:15:14]Ö nem is mint elvárás fogalmazódott ez meg, és talán pont azért szólt például az is, az is nagyot, mert nem ez volt az alap, vagy hogy nem ez nem ez volt a a feltétlenül a ami ami történt.

[00:15:25]Miközben hogyha ez történt volna, akkor valószínűleg egyébként mondjuk az MTVA sem jutott volna talán oda, ahova ahova jutott, vagy nem így.

[00:15:34]Nyilván ez most már egy mi lett volna ha feszegetése, csak szerintem ezt ezt nagyon fontos megjegyezni itt, hogy azért hogy azért ne játsszuk azt, hogy itt nem volt döntési lehetőség az elmúlt 16 évben, mert volt és tudom, hogy nagyon sok egyéni élethelyzet van, tudom, hogy nagyon sok nehézség van.

[00:15:52]És igen, csak azt is tudjuk, hogy az volt, aki nem úgy döntött, nem úgy döntött, hogy jó, akkor most akkor lenyeljük a a békát, és akkor és akkor részt veszünk a propaganda gyártásában.

[00:16:03]Tehát ezt azért ezt szerintem itt nagyon fontos aláhúzni, és anélkül, hogy tényleg most itt feltétlenül pálcát akarnánk törni bárkinek a a feje fölött.

[00:16:15]azt egyébként hogyan érzékelted, mert szerintem ez egy nagyon érdekes kérdés volt, és ezt nekem is sokszor föltették, mint újságírónak olyanok, akik akik nem a médiában dolgoznak, hogy mit gondolok, hogy milyen arányban lehetnek azok a a propagandamédiában, akik hittel csinálják, amit csinálnak, és milyen arányban vannak azok, akik meg mondjuk egzisztenciálisokból, vagy azért, mert ahogy az MT is forrásot fogalmazott, hogy a tudás ne vesszen el.

[00:16:43]ők ők ott maradnak és akkor csinálják tessék lássék módon, de de nem szívvel lélekel.

[00:16:48]Tehát milyen arányban lehettek így a a az a az emberek ebben?

[00:16:50]Hát ugye itt van ez a torzítás megint, hogy énféle olyan forrásokkal beszéltem, akik egyáltalán direkt 36-tal szóba állnak, vagy leülnek beszélgetni.

[00:17:01]Ők jellemzően az egyik táborba tartoznak, tehát akik nem hittel csinálták ezt, hanem kvázi bele ugye ezt úgy élték meg, hogy belekényszerülnek ebbe a helyzetbe, vagy vagy beleragadnak ebbe a helyzetbe.

[00:17:12]Tehát ott a az én forrásom között ugye egyértelműen ez a csoport volt többségben.

[00:17:16]És szerintem ők mintha azt közvetítették volna, hogy többségben voltak azok, akik hozzá hasonlóak voltak.

[00:17:23]De aztán lehet, hogy én is ezt így rosszul rosszul vontam le magamnak, de nekem talán ez jött le.

[00:17:28]Hát ugye van egy nagyon érdekes jelenet a cikkedben, amivel kezdett tulajdonképpen a a cikket, amikor Császár Attila a a Fideszes szimpátiáját nem rejtegető riporter, aki korábban ugye a Hírtvénél várt azzal igazából híressé, hogy ott a 2006-os TV ostromnál ott gyakorlatilag úgy mutatta be az eseményeket ott élőben, hogy itt forradalom történik, és aztán a közmédiánál is nagyon hasonló szellemben folytatta a a munkáját, és akkor ő vele van egy jelenet, ahogy ahogy kiabál tulajdonképpen egy egy MTs munkatárssal, aki egy korábbi állomgyűlésen, vagy nem sokkal korábbi állomgyűlésen már a választás után kritikus kérdéseket tett föladta az MTV vezetőségének, hogy akkor most hogyan lesz így tovább, hogy akkor folytatjuk-e a propagandát vagy sem.

[00:18:21]És akkor Császár Attila ő ő vele így így erősen kiabált.

[00:18:26]És őróla például lehetett tudni, hogy nyilván képernyőre kerül, nem isette Véka alá az unszimpátiáját például a Tisza felé, ahogy azt lehetett látni az ő ő munkájában, hogy hogy valószínűleg akkor az lehetett, és most ez tényleg így a forrásaid alapján kérdezem, hogy hogy az első vonal, akit akiket a képernyőn láttunk, ők azok, akik ezt tényleg arccal névvel vállalták.

[00:18:51]Akkor az egy ez egy ilyen lehet, hogy egy sokkal szűkebb réteg volt, és sokkal többen lehettek azok, akik meg ilyen-olyan okból, de megmagyarázták maguknak, hogy miért kell ott maradnunk.

[00:19:00]Szerintem valószínűleg jól látod.

[00:19:00]Igen.

[00:19:03]És azok ember, akik akik hittel végezték ezt a hát munkát, mert mondjuk végül is munka volt, tehát hogy a újságírásnak ugye ne nevezzük, de hogy de hogy munkának munka volt, azok azok hogyan élték meg a az április 12-i eredményeket?

[00:19:20]Mennyire lehet itt tényleg ilyen vonalat húzni abban, hogy voltak a akik hittel végezték a propagandát, és ők úgy élték meg, meg azok, akik aztán akik akik aztán még akár felszabadulásként élték meg ezt.

[00:19:33]Hát a forrásim szerint voltak ilyen nagyon látványos volt az, hogy hogyan élt meg, mert mondjuk sírt a választás éjszaká, tehát ilyen jeleneteket is lehetett lehetett látni.

[00:19:41]De egyébként ahogy ahogy talán már beszéltünk róla, hogy ez a zavarótság volt még jellemző ugye sokaknál, akik akik úgymond vakon voltak a Fidesz vereségének az esélyét.

[00:19:54]illetően ö tehát egyfajta igen egyfajta zavarodottság alakult ki a a választások után.

[00:20:05]És azt is írod a cikkben, hogy tulajdonképpen egymásnak feszültek azok, akik Fidesz szimpatizánsok voltak, meg akik örültek a a Tisza győzelmének, vagy reménykedtek valamiféle változásban.

[00:20:17]Most az előbb elmondtam itt a Császár Attilás történetet, de hogy egyébként az mit jelentett így a mindennapokban, hogy ez a két csoport egymásnak feszült.

[00:20:28]Hát igazem én úgy vettem, hogy az emberek így cukkolták egymást, hogy kit fognak kirúgni, vagy téged fognak kirúgni, vagy nem téged fognak kirúgni.

[00:20:36]Tehát így keltették a keltették a feszültséget.

[00:20:38]Ez a kirúgás volt ugye levegőben, amitől mindenki félt mind a két oldalnak volt ugye félnivalója.

[00:20:46]Igen, hogy itt volt a volt egy állománygyűlés április 15-én, amit a Német Zsolt hírigazgató tartottak itt csak Pitbull néven ugye emlegettek a házon belül.

[00:20:56]És ennek erről készült egy hangfelőt, ami kiszivárgott a Telexhezhez, és a Telexnek volt is erről egy egy hosszú cikke.

[00:21:01]És ebben, ha jól emlékszem, talán szerepelt az, hogy szó szerint valahogy úgy fogalmazott Német Zsolt, aki nyugalomra próbálta inteni a a munkatárskat, és próbálta kicsit csillapítani ezt a kialakult feszültségekkel, meg összeugrásokkal a helyzetet, hogy ne öljék meg egymást a kollégák, tehát hogy azért elég erős szavakkal fogalmazott ezekről az összeugrásokról.

[00:21:24]Akkor azért ezt ők is érezték, és ráadásul nem is csak ilyen kis összefeszülésnek tűnt ez.

[00:21:27]Tehát hogyha azt mondja, hogy ne öljétek meg egymást, meg nem tudom, akkor akkor azért az azt jelenti, hogy ott hogy ott azért valószínű nem az az egyetlen jelenet volt, ami a Császár Attilával a kiabálásig fajult.

[00:21:40]Igen.

[00:21:40]Az ráadásul pont az állománygyűlés után volt, tehát pont azután történt a Császár Attilás üvöltözés, hogyan próbálták őket nyugalomra inteni.

[00:21:45]Hát ennyire sikerült a sikerült lehűteni a kedieket, mint látjuk.

[00:21:50]De igen, szóval valószínűleg voltak hasonlók.

[00:21:54]És hogy egyébként mit lehet tudni arról, hogy a a közmédia vezetősége itt bulék hogyan reagáltak erre a az egészre, arról mennyi jutott el hozzád, akár tényleg így a konfliktuskezelésben, akár a saját jövőjükkel kapcsolatban, hogy arról arról mennyit lehetett megtudni.

[00:22:13]A saját jövőjükkel kapcsolatban, hogy mit láttak, vagy mit terveztek, valószínűleg nem nem hiszem, hogy nagyon illúzióik lettek volna.

[00:22:19]Ö az meg, hogy hogyan reagáltak, az meg ö az, ahogy mondtam előbb, ezen az állománygyűlésnek a tartásán, egyáltalán a megtartásán látszik, hogy próbálták egy kicsit kezelhetőbb tenni a belső viszonyokat, vagy kicsit igen túlélhetőbbé tenni ezeket a előttük, tehát előttük lévő napokat vagy heteket.

[00:22:44]Aztán az is tök érdekes része volt a a cikkednek, hogy egy a MTs munkatársak meg az MTV-s munkatársak úgy általában igazából egy kicsit felbátorodtak, meg elkezdték tesztelni a rendszert, hogy oké, most még itt áprilisban vagyunk, meg még májusban vagyunk, tehát hogy még azért az új közmédia az nem indult el, de azt azért már elkezdték próbálgatni, hogy mi az, amit a megváltozott helyzetben megengedhetünk magunknak, amit eddig Nem, és erre is volt példa.

[00:23:14]Mi volt ez a címb?

[00:23:16]Egy viszonylag késői példa szerepel már, csak az talán a szélsőségessége miatt lett kiemelve a cikkben.

[00:23:22]Ez egy április 26-ai MTI hír volt, ami arról szólt, egy Guardian lapszemle volt, ami arról szólt, hogy a Fideszhez közeli körök külföldre próbálják menekíteni a a vagyonukat.

[00:23:36]Ez vas napán ilyen 9 óra után jelent meg az MT-nés, hogy ezt fogták föl valahogy úgy a házon belül, hogy ez egyfajta teszt, hogyha na haha ez ez kimát, akkor most már minden mennyire bátor anyag.

[00:23:50]Tehát egy igen egy ez egy guardian szeml.

[00:23:52]Tehát nem is az, hogy saját anyag lenne, nem tudom egy guardian lapszem le.

[00:23:57]Hát de hogy mégis mégis arról szól, hogy a ner mit kezd a hozzá ilyen-olyan módon került vagyonnal.

[00:24:03]Igen.

[00:24:03]Nem, te ezt abszolút értem, csak hogy a az helyzet abszurdításátra csodálkozok rá még mindig ilyen kicsit naivan vagy álnai van inkább.

[00:24:11]De azért ezt teljesen nem szűnt meg a cenzúra.

[00:24:15]De hogy milyenek voltak a korábbi viszonyok, arról viszont tök sokat lehetett olvasni, meg arról, ugye a direkt 36-nak volt egy remek kétrészes cikkorozat, amit Wuzsi írt még talán 2022-ben.

[00:24:25]Tehát ahhoz képest, hogyha azt az ember mondjuk újra olvassa, akkor ahhoz képest tényleg nagyon nagy bátorságnak tűnik ez a Guardián, hogy ne?

[00:24:31]Tehát, hogy azt ezt tökre értem, hogy tulajdonképpen ez egy tesztje volt tényleg a a rendszernek, meg annak, hogy most akkor már mennyire működünk másképpen, mint mint mint eddig.

[00:24:40]Viszont hát azért nem szűnt meg teljesen a cenzúra április 12-e után sem, mert például Magyar Péternek a az április 15-e interjújába már azért belenyúltak, vagy hát annak a szemlébe, ott mi történt?

[00:24:53]Ez volt egy kicsit egy ilyen utolsó csep a pohárban egyébként az MT-Eek részére részére.

[00:24:57]Itt annyit meséltek nekem, hogy Rogán Antalnak a neve elhangzott az interjúban, és ez szerepelt is a interjúról készült MT is lapszemlében, de de ezt valahogy egy ponton eltűnt belőle, hogy valaki kihúzta, és ezt akik érintettek voltak, azok már csak a megjelenés után észlelték, és nagyon-nagyon rosszul érintett őket.

[00:25:14]Én meg a Lázónak érezték.

[00:25:16]És visszakerült különben.

[00:25:19]Én nem találtam meg, tehát ahogy visszaolvastam, visszakerestem, nem nem én úgy emlékszem, hogy visszaolvastam és nem nem láttam, de ez volt az utolsó chatep, meg ugye volt ez az állománygyűlés és ezután ezen felbuzzdulva döntöttek úgy emések, hogy valamiféle közös kiállást szerveznek, és ez lett a parasztlázadás.

[00:25:40]Néven elhíresült levél, amit egyébként ők maguk neveztek el.

[00:25:43]Így amiben követelték az MT-nek a szakmai független pártatlan hírszolgáltatásának a visszaállítása, illetve Német Jo hírigazgató felügyeleti jogkörének a megszűnését.

[00:25:54]Még mielőtt így a magára a parasztázadásra kitérünk, említetted te is, hogy azért erről már születtek akár, hogy direkt 36-nál is cikkek, hogy milyen jellegű szoros ellenőrzés volt a kormányzat részéről így a közmédia felé, hogy ez miből volt érzékelhető, ha ez érzékelhető volt most azon túl, hogy így emberek próbálgatták a cenzúrának a a határait, hogy ez a ez a ez az ellenőrzés ez megszűnik, tehát arról mennyit lehetett tudni, mert az arról hallottunk azért sokat, meg tényleg erről születtek cikkek, hogy akár tényleg direktben Havasi Bertalantól jöttek utasítások a a propagandamédiához, meg hogy meg hogy minisztériumoktól jöttek utasítások, tehát hogy hogy ez akkor itt egy az egyben megszűnt.

[00:26:41]Mi mi volt az, ami így a tényleg így a a Fidesz részéről mint enyhülés volt tapasztalható, vagy legalábbis hát nem is enyhyűlés, de mondjuk az, hogy már nincs olyan ellenőrzés.

[00:26:53]Tát, hogy tényleg eltűntek ezek az utasítás utasítások.

[00:26:57]Nekem ezt többen úgy írták le, hogy ilyen szint egyik pillanatról a másikra egyszerrel megszűnt ez a felülről való irányítás vagy felülről való belenyúlás.

[00:27:06]Ez nagyon érdekes.

[00:27:06]Jó, hát persze volt más dolguk ott a ott a a választás utáni napokban meg hát arról meg Szabó Andrásal mi írtunk egy cikket, hogy ott milyen milyen hangulat alkodott, úgy elhiszem, hogy nem az volt az első, hogy akkor most utasításokat osztogassunk a az MTV-nak.

[00:27:21]Viszont akkor vissza a parasztlázadásra.

[00:27:23]Tehát, hogy mi volt ez pontosan, kik szervezték, hányan voltak, mi volt ennek a lényege?

[00:27:30]Azt nem akarom nevesíteni, hogy ki fogalmazta meg a levelet, de hát egy valaki megfogalmazta, és utána elkezdtek gyűlni rá az aláírások, és ha jól tudom, közel 100-an írták alá végül a tehát szinte az MT-nek a teljes állománya egy kevés kivétellel beállt mögé.

[00:27:49]És ezt a MTVE, illetve a Dunamédia szolgáltató vezérigazgatóinak címezték, tehát a hírhamisítóként ismertétté vált, vagy hírhamisító nevet viselni kénytelen pap Dánielnek és Altójá Anitának címezték, és ez ugye április 15-én délután ment el, és nagyon hamar kiszivárgott egyébként a létezésre, vagy a híre a médiában, és akkor erről aznap sok cikk is megjelent.

[00:28:19]Igen, itt következő dolog az, hogy mondod, hogy azért 100-an aláírták, tehát ez egy elég jelentős szám, de hát azért ott is voltak még Fidesz szimpatizáns munkatársak, és ott ott például van egy nagyon vicces idézet, vagy hát én legalábbis jót nevettem rajta, ami ki úgy reagáltott belül erre, hogy eddig folyt szabadújságírás az NT-ben, és most majd jön az elnyomás, megszállás a Lipsik részéről.

[00:28:43]Tehát azért ezek a hangok bőven ott maradtak.

[00:28:45]Meg volt olyan hang is, aki aki így gúnyolódott, hogy parasztlázadás hehel, miután győzött a forradalom.

[00:28:50]Tehát volt ilyen fajta is.

[00:28:54]Aha.

[00:28:54]Hát ez Igen.

[00:28:58]És mi volt a a válasza erre a vezetőségnek?

[00:29:03]Mert hát mondod, hogy kiknek címezték, tehát hogy ott ott nyilván akkor ők is felkaphatták a fejüket, hogy hohó, akkor itt felbátorodtak az emberek.

[00:29:09]egy elég ilyen diplomatikus és türelemre indő válasz érkezett altójentától, ami egyébként a HVG írt is elő írt először még még annak idején.

[00:29:19]Ugye ott arról ő arról írt alorja, hogy új médiatörvény készül, és hogy addig is pedig milyen jogszabályok vonatkoznak az MT működési, illetve ott van mindenkinek a munkaszerződése, és hogy ezekhez tartsák magukat, és így dolgozzanak addig is türelemmel, amíg meg nem születik az új médiatörvény.

[00:29:36]Miért volt különben az MTI bizonyos értelemben zárvány, vagy legalábbis így tekintettek magukra az ott dolgozók, hogy az azért az egy kicsit más, mint mint mondjuk az M1, hogy ez miért volt így?

[00:29:47]És ez mennyire igaz különben.

[00:29:49]Igen, volt, aki külön hangsúlyozta, hogy ő sosem tekintett úgy magára, mint MTVL vagy közbényt a dolgozó, hogy ő MT is dolgozóként tekint magára.

[00:29:55]És kész ennek az egyik oka az volt, hogy nagyon a Gádbenak nagyon nagy része a régi maradt az MT-n belül.

[00:30:02]Ugye voltak ugyan korábbi években fájdalmas távozások, de a mégis a nagy többség az az megmaradt az eredeti munkatársakkal, és nekik van is egy ilyen öntudatuk, ami ami tehát egy rosszul egyrészt nagyon rosszul élték meg, hogy az a nagy múlt távira tér oda, ami ugye túlélt világháborúkkal túlélt rendszerváltást 188-ben alapították.

[00:30:27]Tehát ugye ez beavatt ebbe a konglomerátumba, amit ők csak ilyen többen szörnyszültként jellemeztek.

[00:30:31]az MTV Duna médiaszolgáltató kagyatyzba.

[00:30:36]És egyébként nagyon érdekes, hogy hogy utólag ugye mint kiderült az az a már az anyag tehát a azután történt, hogy a cikknek a időszaka lezárult, tehát nyár közepéig fog gyűjtött a nagyjából össze az eseményeket, de hogy ezután volt még az, amikor a az MT-Eek egy része egy magát Prodomo munkacsoportnak neve nevező szerveződés kiállt a MTV új vezetés éhez és továbbítottak nekik egy több mint 400 oldalas gyűjteményt a kézivezérlés korábbi működésének a bizonyítékairól, illetve cenzúra korábbi műkzúra korábbi működésének a bizonyítékairól.

[00:31:18]Tehát, hogy ez is mutatja, hogy a az MT-ben azért volt ö volt volt valamiféle ellenállás még, hogyha így Igen.

[00:31:27]Tehát erre készülni kellett azért már koráb 10 évig gyűjteni kellett.

[00:31:30]Igen.

[00:31:30]Tehát, hogy várták, hogy legyen majd alkalom ezt bemutatni.

[00:31:35]És mi történt aztán a parasztázadás után?

[00:31:38]Mi lett ennek a következménye?

[00:31:41]Hát ez a felszabadulás tulajdonképpen.

[00:31:43]Tehát sokan a ekkor mtól mondták, hogy innentől kezdve tényleg szabadon jelenhettek meg az anyagok a az MT-ben és többet nem tapasztaltak beleszólási kísérletet.

[00:31:57]Például nagyon volt, voltak a cenzúra meg az öncenzúra korábi működésében voltak bizonyos tiltott témák, voltak szerveztetek, amikről nem lehetett írni.

[00:32:06]Ilyen volt mondjuk a az Amnesty International, és akkor elkezdtek megjelenni amnesztis hírek hirtelen az MT-ben.

[00:32:13]Hát meg ne hallgassuk, téged is meghívtak.

[00:32:15]Aztán a szerintem te vagy az első direkt 36-os, akit aki aki híradóban szerepelt.

[00:32:19]M1 híradóban szerepel.

[00:32:21]Ez már az M1 újraindulásának a a napja volt.

[00:32:23]Ez már később volt.

[00:32:23]Ez augusztus 20-a volt, és Igen, ez egy elég elég vicces volt, mert aztán írtam a hírlevélben, ami csatlakozott a cikkhez, vagy a mi cikkünk megjelenéséhez, hogy az nap, amikor meghívtak az M1-be interjút adni, akkor éppen egész nap akkor jelent meg az előző cikk, amiről szintén beszélgettünk itt, ami egy gyerekvédelmi témelyű cikk volt.

[00:32:44]És akkor nagyon sokat csörgött az nap a telefonon, meg hívogattak meg jöttek mindenféle üzenetek, és akkor egyszer csak fölhívtak az M1-től, és először még annyira meg sem lepődtem, mert azt hittem, hogy emiatt a cikk miatt hívnak, amit amin éppen dolgozom, hogy valami forr valaki forrásnak akar ajánkozni, vagy csak hallotta, hogy hogy anyagot gyűjtök, vagy információt gyűjtök, és akkor jött a meglepetés, amikor kiderült, hogy interjúra hívnak, és először hirten nem is tudtam mit mondani.

[00:33:10]Így így elgondolkoztam, meg még fölhívtam a ez a kétszátverés.

[00:33:13]Honnan?

[00:33:13]Honnan ugrik majd elő?

[00:33:15]Sebesén Balázs vagy Jákó László?

[00:33:18]Igen, igen, igen, igen.

[00:33:18]Úgyhogy egy kis gondolkozási időt kértem, aztán aztán visszatelefonáltam, hogy rendben, és akkor leforgattuk gyorsan az internet.

[00:33:26]Ez volt 19-én, és akkor 20-án tényleg reggel, amikor a nemzeti ünnepen újraindult a amennyek a hírszolgáltatása, a TV-nek a hírszolgáltatása, akkor igen direktesként bekerültünk.

[00:33:39]Ahogy katacikkéből is kiderül, nagyon nem magától értetődő az, hogy újságírok függetlenül politikai és üzleti nyomás nélkül tudják végezni a munkájukat.

[00:33:51]Úgyhogy itt az adásnak ezen a pontján szeretném felhívni megint a figyelmeteket, hogy a Direkt 36-nak viszont elindult a támogatás hónapja, amiben minél több új támogatót keresünk.

[00:34:02]kérjük, hogyha szeretitek a független újságírást, hogyha úgy gondoljátok, hogy szükség van erre a munkára, hogyha szükség van olyan cikkekre, amiket Kata ír, olyan filmekre, mint a dinasztia, vagy a csapda, vagy akár ez a podcast, akkor álljatok mellénk és támogassátok a munkánkat.

[00:34:15]Minden ehhez szükséges infót természetesen linkelünk a leírásba.

[00:34:19]Köszi szépen megint, hogy hogy erre figyeltek és és támogatjátok a munkánkat, be vissza ehhez a cikkhez, merthogy volt ebben még még bőven érdekesség.

[00:34:30]Például ez, hogy hát nem csak téged hívtak meg, meg ez már relatíve később történt, de hogy azért ott a az áprilisi meg májusi időszakban már olyanok, akiket korábban tényleg szóba se kerülhetett, hogy meghívnak, ők ők kaptak meghívott.

[00:34:46]Például Gulyás Márton a Partizánnak akkor még főszerkesztője, aki aztán egy adásban, itt történ egy partizános adásban ezt ezt a meghívást visszautasította, úgyhogy letarálta azt a azt a meghívót, amit amit kapott.

[00:35:02]Igen.

[00:35:02]Ez még a korai időszakban történt.

[00:35:04]Ezt talán április hónapban még talán talán április 29-ben ebben nem vagyok teljesen biztos, de az majdnem teljesen, hogy áprilisban történt ez még.

[00:35:09]Igen.

[00:35:11]Arra hivatkozva, hogy hát még nagyon sokan vannak ott olyanok, akik akik eddig hát nagyon másfajta munkát végeztek, és akkor most elég elég furcsán nézne ki, hogyha ő most odamenne, és akkor most így tég komolyan vesszük egymást, hogy akkor most így nem tudom, meg hogy nem történt meg.

[00:35:24]arra is hivatkozott, ha jól emlékszem, ebben a beszédben, amit amit tartott a ledarálás előtt, hogy nem történt egy évfajta szembenézés, vagy bocsánat kérdés, vagy a korábban zajló működésmóddal nem történt meg a elref adott reflexió, vagy nem is tudom.

[00:35:41]És tehát nem is nem is Guyás Mártanról akarlak most így kérdezni, hanem hanem a az ott dolgozókról, az MTV-s dolgozókról, hogy ők hogyan élték azt meg, hogy most meg lehet hívni ezeket az embereket, és hogy aztán jönnek ezek a visszautasítások, meg hogy meg hogy milyen jellegű visszautasítások, meg milyen magyarázattal érkeznek ezek a visszautasítások.

[00:36:03]Te ez hogyan csapódott leban?

[00:36:04]olyan visszautasításokról beszéltek nekem, hogy abból volt több, hogyha eddig nem hívtak, akkor nem jövök most sem.

[00:36:10]Tehát ez volt a hozzáállás többek részéről.

[00:36:12]És egyébként én nem hiszem, hogy ezt nagyon tehát érzelmi kérdést csináltak volna ebből a dolgozók.

[00:36:17]Inkább csak egy munkaszervező munkaszervezési kérdés volt, vagy megnehezítette a a munkát, hogyha nem jönnek azok adásba, akiket akarnak hívni.

[00:36:28]De nem csak az nehezítette a munkát, hogy valakik nem jönnek, hanem maga az állomány is egy új helyzettel szembesült, mégpedig azzal, hogy azért nagyobb a szabadság.

[00:36:38]És és hát azért ahhoz is nagyon nehéz volt alkalmazkodni, és erről is írsz a a cikkben.

[00:36:44]Ez milyen szituációkhoz vezetett?

[00:36:46]Hát, hogy van egyfajta szakmai voltak egyfajta szakmai hiányosságok vagy szakmai felkészületlenség, ami az M1-nél részben abból adódott, hogy ott az MT-vel szemben ott igenis lecserődött az állomány az évek során nagyrészt.

[00:37:00]Nagyon sokan voltak fiatalok, akik már a Fidesz Írában szocializálódtak, és egyszerűen ahogy egy forrás fogalmazott, hogy nem nem is nagyon tudták, hogy ami ott zajlik újságírás címén, az nem az az nem újságírás.

[00:37:10]Tehát nekik hirtelen újságűrév feladatokat végezni, az egyfajta kihívást jelentett.

[00:37:16]Tehát például voltak e abból a problémák, hogy Tiszárról nem nagyon mertek forgatni, vagy Magyar Péternek nem nagyon mertek kérdéseket föltenni.

[00:37:27]Aztán az MT-nél is voltak, vagy és akkor most amikor, bocs, amikor meg most kellett volna föltenni kérdésekéget, nem is tudták ezeket lényegében megfogalmazni, hogyha jól értem.

[00:37:37]Az MT-nél volt olyan is, arról beszélt nekem forrás, hogy a korábbi időszakban nem kérdezhettek már egy idő után sajtótájékoztatókon meg kormányinfókon, és ez mondjuk elszoktak attól, hogy milyen kérdezni.

[00:37:49]Aztán az is probléma volt, hogy a miután ennyire be volt határolva, hogy mit csináltak meg, mit nem csináltak, a forrásaikkal való kapcsolat is hát megsínyte ezt, és mondjuk telefonkönyveket fel kellett frissíteni, vagy újra visszaállni egy normális működésbe, annak ilyen praktikus korlátai is voltak, hogy a igen telefonkönyvak nem voltak a legfrissebbek vagy nem volt mindenkihez kontakt.

[00:38:17]Ja, ilyen nehézségként vagy ilyen problémaként felmerült ebben az újában igen, az MT dolgozóinál, hogy ott beszélt nekem arról, hogy voltak ilyen hát ilyen ejtőernyősök, akiket úgy vittek oda az MTI-hez dolgozni, hogy ilyen lojális emberek voltak az előző rendszerhez, lojális emberek, akik nem váltak be egy adott területen a közmédián belül, mert mond alkalmatlanok voltak, vagy szakmailag nem voltak megfelelőek, és őket az MThez rakták be, hogy legyen valami állásuk jobb hien az ott jö ott ott jó jól lesznek és így kerültek olyan emberek is pozícióba, akik nem voltak meg a megfelelő képességeik a feladatok ellátására hallottam ilyet, hogy olyan külpolos dolgozó, aki csak Google Translate-tel tud fordítani anyagokat, ilyen is előfordult, vagy ilyenre is volt példa.

[00:39:05]Aztán ami már nem így a szakmai felkészültséggel kapcsolatos probléma, hanem aztán cikkbe talán ez végül bele sem kerül, de hogy arról is beszéltek nekem többen, hogy volt egy ilyen félelem, hogy hogy ne legyen ki az inga most a túloldalra, tehát ne legyen az, hogy hirtelen most a másik irányba kezd elfogult lenni a közmédia, hogy voltak erre utalójelek mondjuk a híradó.hu oldalán.

[00:39:30]Milyen jel volt ez például?

[00:39:30]Hát hirtelen mondjuk tele volt magyar péteres anyagokkal a híradóponthho és nem negatív pozitív és jaj vagy legalább felgyilagos.

[00:39:41]Igen, ez igen, ezek ezzel nevetünk, de közben meg tényleg ezek a ezek a a helyzetnek a teljes abszolítását mutatja, hogy ezek ilyen dilemmák, hogy ha már tárgyilagosan írunk arról, akit eddig lejáratni akartunk, akkor ez most már az ingának a a kilengése, vagy hogy akkor most akkor akkor jó fejek leszünk, és akkor igazából pozitívabbat írunk róla, mint amit még akár meg is érdemelne, akkor ez hogyan kell működni?

[00:40:03]De tényleg ez ez ez ez a ez a ez a gondolkodás, ami ott az embereknek a fejében lehetett, azt azzal én így nagyon-nagyon nehezen tudok így azonosulni, vagy így dűlőre jutni a fölött, hogy tényleg mi mind kellett keresztülmennie embereknek, vagy vagy milyen megfontolásokat kellett itt vinni.

[00:40:20]És egyébként ilyenkor a fülembe cseng egy olyan mondat, amit jó pár éve hallottam már egy olyan embertől, aki propagandam médiában dolgozott, hogy és ez is egy ilyen önfelmentő magyarázat, meg ilyen nagyon nagyon hülye magyarázat szerintem, hogy hát mindenkinek joga van mondjuk kormánypárti újságírónak lenni és erre én tényleg nem tudok mást mondani, mint hogy ilyen nincs.

[00:40:44]Tehát, hogy akkor nem vagy újságíró, tehát nincs olyan, hogy tudom, ilyen vagy olyan párt újságíró vagy, hanem vagy újságíró vagy, vagy nem vagy az, tehát hogy kész.

[00:40:55]És akkor ezek a szituációk pontosan rámutatnak arra különben, hogy mi a különbség, amikor arról van szó, hogy az a kollégák azzal szembesülnek, hogy nem tudnak kérdéseket megfogalmazni, mert eddig nem ez volt a dolguk.

[00:41:07]Hát azért nem, mert nem voltál újságíró.

[00:41:10]Tehát, hogy most meg úgy kéne működnöd, akkor az akkor abba így bele kell tanulni.

[00:41:13]És ez és hát ezek tényleg tényleg ezek az abszurd helyzetek, amik amik ezeket szülik, ez ez a gondolkodás szüli, amiket aztán a a cikkedben is leírsz tulajdonképpen.

[00:41:28]Viszont ugye tényleg, és erről is egy kicsit azért most már beszéltél, de hogy van egy olyan mondat a a cikkedben, amiben arról írsz, hogy a cenzúra az egyben tulajdonképpen ilyen védőháló is volt ilyen értelemben.

[00:41:38]Ezt ez mit jelentett?

[00:41:41]És mondom tulajdonképpen egy kicsit így fölvezettük ezt, de hogy hogy ezt ki tudnád fejteni, vagy mi volt ez pontosan?

[00:41:45]Ez egy picit ilyen pszichológizálás, de hogy egy felelősségvállalással van ez összefüggésben a cenzornak a védőállom volta, hogy hogy a ha egy forrás talán valahogy így fogalmazt meg kár, hogy ezt nem írtam ki szó szerint, mert tök jó mondat volt, hogy hogy a ha nem te döntesz, vagy nem tied a végső döntés, akkor a felelősséged is nulla, még hogyha te írod meg a hírt, meg te szerkeszted meg, meg te nyomod a gombot a végén, hogy publikálás, akkor viszont tied a felelősségi is és hogy ehhez ehhez fel kell nőni.

[00:42:18]Hát igen, ez is olyan, hogyha az van ott a cikk mellett, már neved van ott a cikk mellett például, és nem az, hogy munkatársunktól meg nem tudom, akkor akkor azért megint egy megint egy olyan dilemma elé kerülsz, hogy hát ilyen felelősséget kell vállalni azért, amiket amiket leírsz.

[00:42:33]És és hát ez is érdekes, hogy hogy ez ilyenkor így jelenik meg, meg hogy ezzel ezzel így szembesülnek emberek, hogy hát ezért nem úgy van, hogy bármit leírunk és bármikor a hazugság lehet, és akkor az és akkor tulajdonképpen oké.

[00:42:46]Ö viszont többeknél megjelentek bizonyos félelmek a választást követő hónapokban.

[00:42:53]Erről is írsz?

[00:42:56]Milyen félelmek voltak ezek?

[00:42:56]Hát itt a legjellemzőbb ez a megint az egzisztenciális félelem, de az a munkájuk elvesztésétől való félelem, hogy azok is, akik akik szakmailag alkalmasak a feladatukra és és el is látják a munkájukat megfelelően, hogy őket is majd elbocsátás fogja utolérni, és hogy ahogy az egyik forás fogalmazott, hogy így kiöntik a fürdővízzől együtt a gyereket.

[00:43:23]Ühüm.

[00:43:24]Tehát, hogy hogy sokan voltak úgy vele, hogy én igazából itt maradnék, meg én nem azt a munkát végeztem, meg nem olyan munkát végeztem, mint amilyen ami ami ilyen megvetendő.

[00:43:34]Engem az igazán meg lehet tartani, de hogy nem b nem voltak benne biztosak, hogy lesz egy ilyenfajta differenciálás az új vezetőség részéről.

[00:43:42]Igen.

[00:43:42]Igen.

[00:43:43]És akkor beszéljünk is az új vezetőségről, mert ott is van egy érdekes jelenet, amit tudtál rekonstruálni.

[00:43:46]Mészáros Zsófia, aki a híradó.hu-nak H-nak a főszerkesztője lett, és korábban az Indexnek meg a 444-nek volt vezetőszerkesztője.

[00:43:56]Ő Boros Júliával, aki szintén 44-es 444-es újságíró volt, leült a munkatársakkal beszélgetni, ahogy ő megérkezett.

[00:44:06]Igen.

[00:44:06]Ugye ő az online részlegért felelős, és a az ott dolgozó munkatársakkal ült lebeszélgetni.

[00:44:12]Igen.

[00:44:14]És itt volt olyan, amit tudtál rekonstruálni, hogy néztek ki ezek a beszélgetések?

[00:44:18]Hát, hogy ezek ilyen hadszemközti beszélgetések voltak, és itt az volt a Mészero Zsófiának a célja igazából, hogy felmér, tehát egyrészt megismeri a propagandagépezetnek a a korábbi működését, tehát hogy hogy zajlottak, vagy hogy mentek itt a dolgok tulajdonképpen.

[00:44:32]De kíváncsi volt az egyes emberekre is, hogy őnekik mondjuk milyen a szakmai múltjuk, milyen a nem tudom képzettségük, milyenek a képességeik, illetve hogyan milyen a hozzáállásuk ehhez az egész korábbi működésmódhoz.

[00:44:47]És ott igen, rekonstruáltam egy egy kérdést, hogy egy ponton egy ilyen beszélgetés felmerült a kérdés a Mészer Zsófi részéről, hogy hogy az itt dolgozók közül nem merült-e fel senkiben, hogy nem jó, amit csinálnak, hogy a közszolgálataság az nem erről szól.

[00:45:00]Tehát ez így egyenesen föl lett téve ez a kérdés a a közmédiásoknak.

[00:45:06]És egyébként erre az én forrásom azt válaszolta, hogy még ha voltak is ilyen felismerések az akkori munkái környezetben, ezeket a problémákat nem lehetett nyíltan megfogalmazni.

[00:45:15]Hát igen, azt elhiszem, hogy német Jolt Pitbullnak ezt, hogy kevés kevés nyitottság lett volna benne ebben, de ez de az érdekes, hogy erre ennyi reflexió akkor.

[00:45:25]És egyébként tudod, hogy ezek mondjuk milyen milyen hangulatú beszélgetések voltak, mire volt igazából úgy kifuttatva ez az egész.

[00:45:32]Tehát mondjuk Mész Zsófia itt döntött arról, hogy ki az, akit akit ő megtartana, ki az, aki akit nem.

[00:45:38]Tehát, hogy mi volt ezeknek úgy úgy isten igazából a lényege?

[00:45:42]Ezt nem tudom sajnos, hogy mi volt a Pét.

[00:45:43]Tehát, hogy ugye Zsófia fejében mi volt ezeknek a beszélgetésnek a megtartásánál?

[00:45:52]De hát igen, meg megpróbálta felmérni a a a részlegét, tehát ami hozzátartozik, és igen, simán lehet ez egyébként, amit mondasz, hogy benne volt a pakliban, hogy ez alapjáendül, hogy ki vele tud még, vagy kivel akar együtt dolgozni, és kivel nem.

[00:46:04]Ezt ezt nem tudom.

[00:46:05]Miser Zsófia volt az egyik vezető, akit akit megneveztek nyáron, ugye tényleg a hiradó.hu-nál.

[00:46:13]Aztán Bodac Balázs és Kerényi György érkezett még.

[00:46:17]Bodac Balázs ugye az M1-nél, Kerényi György pedig a Kossut rádiónál lett vezető.

[00:46:24]Hogyan élték meg az ő kinevezésüket, meg mit gondoltak az ő ő róluk, mint személyekről ugye általában a az ott dolgozók, illetve arról mit gondoltak, hogy hogy a korábbi vezetés m Német Zsoltékkal akkor most elköszön?

[00:46:40]Hát ugye itt megint az van, hogy én akikkel én beszéltem, azok az egyik oldal, tehát akik beszélgetnek a direkt 36-os újságíróval, azok egy egyfajta hozzáállást képviselnek jellemzően, de hogy én az őrészükről egyfajta ilyen nyitott várakozást vagy nyitott várakozást éreztem az új fajta vezetőkkel kapcsolatban.

[00:46:57]A korábbiak eltűnése az pedig tehát olyan olyan figuráknak az eltűnése, mint a Német Zsolt vagy a vagy a Császár Attila, vagy a Csete Bert, aki ugye az M1-es interjút csinálta, ez pedig egyfajta hát ilyen igazságtétel, vagy nem tudom melléttétel, hogy ők ők eltűntek a képből.

[00:47:20]Aztán elérkezünk július 7-éhez, amikor megjelent az M1 nen az a felirat, ami ami szerintem nagyon sokan aztán nagyon sokan lefényképeztek én is, merthogy ez egyáltalán itt történik, esőtt nekem volt külföldi ismerősöm, aki rámírt aznap, hogy ez valóban igaz, amit én Twitteren olvastam, hogy hogy mi vegy most a az M1-en Magyarországon, és akkor odakapcsoltam, és igazából én tőle tudtam meg, hogy hogy mi van, és akkor tényleg tényleg és lefényképeztenek, hogy tényleg ez van.

[00:47:49]Ugye ez volt az a felirat, hogy a a közmédia nem hazudhat, bocsánatot kérünk, amiért hosszú éveken át mégis ezt tettük.

[00:47:55]A közmédia most átalakul, hogy a jövőben független és hiteles legyen.

[00:47:59]A hír hírszolgáltatás átmenetileg szünetel maradjanak velünk.

[00:48:04]Ez volt a ez volt a felirat, ami tényleg azt hiszem, hogy pár hónappal ezelőtt is ilyen példátlan lett volna, és nem tudtuk volna elképzelni, hogy ez hogy ez megtörténik, meg ilyesmi megjelenik a az M1-en.

[00:48:14]Ehhez milyen volt ehhez milyen volt a viszonyulása az ott dolgozóknak?

[00:48:19]Nekem azt mondták, hogy ilyen nagyon nagy turbulenciát nem kell, tehát bár nem volt, tehát hogy nem volt egyfajta előzetes mindenkit bevonó egyeztetés, hogy akkor most megállapodunk abban, hogy ezt kiírjuk mindannyiunk nevében.

[00:48:29]Tehát ilyen nyilván nem történt, vagy nem volt, de hogy hogy j hogy a igen, hogy nem keltett nagy turbulenciát, és hogy a többség az jogosnak élte meg, hogy volt egyfajta ilyen legalább ilyen formában megtörtént egyfajta bocsánatkérés.

[00:48:44]egyébként, hogy milyen médiatörténeti jelentőségű pillanat volt ez a kérdés.

[00:48:47]Ez csak személyes példa, hogy én akkor éppen külföldön voltam, éppen Bulgáriában nyaraltam a kisfiamat, de hogy még nekem is így teljesen megvan a fejemen az a pillanat, amikor először láttam a telefonom kijelzőjén, hogy úristen, mi történt és miről maradtam.

[00:48:59]De ezek az a pillanatok, amikre tényleg az ember így utólag is meg tudja mondani, hogy mit csináltam akkor, amikor ez vagy az történt, és na ez ez pont ilyen pillanat volt.

[00:49:06]Abszolút, abszolút.

[00:49:06]Ez tényleg a a az egyik olyan része volt az elmúlt hónapoknak, amit tényleg nem tudtuk elképzelni, hogy ilyesmi megtörténik, és ez tényleg ez a ez a szöveg azon a fekete háttéren, a fehér betűkkel az tényleg szerintem olyasmi, ami ami nagyon sokaknak beégett.

[00:49:19]És hát mondom, külföldön is visszhangja volt, mert mert nekem egy szlovén ismerősöm írt, hogy hogy mi történik nálatok, és és aztán utána utána többen is rácsodálkoztak erre, hogy hogy úristen, meg fordítsátok le, kérlek a szöveget, meg nem tudom, ez később egy osztrák ismerősöm is volt.

[00:49:35]Szóval ez nagyon nagyon-nagyon izgalmas volt.

[00:49:38]Meg meg hát nyilván ezt aztán kívülről szemlélné a külföldiként aztán meg meg különösen érdekes, akik nem tudják igazából, hogy miről szólt az M1, vagy nem nyilván, hogyha bele is néztek egy adásba, nem értették, csak a a tőlünk tájékozódhattak magyaroktól arról, hogy ott hogy ott mi történik, és és mondjuk nekik aztán tényleg milyen képük lehetett erről az egészről.

[00:50:01]Ö milyen most a hangulata a közmédiában?

[00:50:07]Erről én is kérdezősködtem egyébként saját forrásaimnál.

[00:50:08]Nem tudom, hogy hogy azóta, de például, hogyha beszéltél a forrásaiddal, hogy hogy azóta történtek, ott ott hogyan csapódnak le, azért azóta is így elég elég jelentős történések vannak.

[00:50:22]Mondjuk itt Gulyás Istvánnak például ugye a a kirúgása meg ugye általában a mindennapok, hogy hogyan hogyan történnek.

[00:50:29]A mindennapokról nem annyira beszéltem, de egyébként pont a cikkünk megjelenésének a napján, ez ugye, ha jól emlékszem, múlt pénteken jelent meg, és pont az nap jött ki a hírt talán a Telexen, hogy csoportos létszámleépítés készül, és a Telex az ilyen 100 körüli távozó vagy távozni kényszerelő dolgozó lebegtetett.

[00:50:50]Úgyhogy ez gondolom nagyon erősen rányomja a a bélyegét, a hangulatát.

[00:50:56]Tehát ezek a félelmek a gondolom ezek ezek alatt hát részben vis és részben beigazolódnak.

[00:51:01]Ugye amiről te is beszéltél, hogy beszéltek neked arról, hogy hogy hát azért én nagyon sokan nem biztosak abban, hogy ők megtarthatják a munkájukat és egyáltalán nem biztos, hogy nem biztosak abba sem, hogy mi alapján fognak szelektálni adott esetben a vezetők, hogy akkor most ki menjen, ki maradjon.

[00:51:17]és akikkel vagy akivel én tudtam beszélni, és mondjuk rá lehet az ottani eseményekre, ő is valami hasonlót fogalmazott meg, hogy akik most jönnek újannan fölvett munkatársak, akik eddig nem a propagandának dolgoztak és azok, akik már már ott voltak.

[00:51:34]Tehát, hogy ilyen igazából egy ilyen furcsa feszültség, vagy ilyen bizalmatlanság van velük szemben már az újonnan érkezőkkel szemben, mert akarva akaratlanul azért egy kicsit úgy tekintenek rájuk, hogy hát, hogy a helyünk, lehet, hogy a helyünkre veszik fel őket, és és ők meg ugye nem tudják a a jövőjüket, miközben az újonnan érkezők pedig úgy vannak másfajta szempontból bizalmatlanok a az ott lévőkkel szemben, mert hát ők meg úgy vannak vele, hogy hát ők a eddig a propagandát gyártották, és lehet, hogy ők úgy úgy tekintenek magukra, hogy hát én pont nem írtam olyan híreket.

[00:52:07]Na de hát ők ebben mégis csak részt vettek, és abban meg nagyon különböző, hogy az újonnan érkezők ki mit gondolnak, mit gondolnak a a régiekről.

[00:52:17]Tehát van, aki tényleg így teljes, nem tudom, tényleg tisztító tüzet szeretne, és akkor itt menjen tényleg még a a büfés néni is innen, mert ezt mert ezt miért?

[00:52:28]Mások meg kevésbé szigorúak.

[00:52:28]Tehát mondjuk úgy vannak vele, hogy oké, aki képernyőn volt, tehát az tényleg ne kerüljön többet képernyőre, meg meg menjen.

[00:52:35]De hát most egy vágót mondjuk miért vegyünk elő, vagy egy vagy vagy vagy ott vagy egy háttér egy háttérmunkást, aki igazából nem feltétlenül vett ebben az egészben úgy részt, tehát hogy ez tényleg így nehéz differenciálni.

[00:52:49]Meg hát persze ott van egy olyan dolog is, hogy hát hogyha, hogy oké, akkor kirúgnak mindenkit, akkor ki fog műsort csinálni, mert azért meg annyi kameramant találni meg meg annyi vágót találni, azért kicsi ország vagyunk és nem feltétlenül olyan könnyű.

[00:53:04]Tehát, hogy itt ebben is meg van kötve az emberek kezé.

[00:53:06]De hát közben az is igaz, hogy hogy azért nem feltétlenül megy annyira gyorsan itt a a csere.

[00:53:14]Tehát, hogy vannak még olyan szerkesztők is, akik akik most dolgoznak, és közben ugyanúgy propagandát is gyártottak még nem sokkal korábban.

[00:53:21]Tehát azért ezek így nagyon érdekes dilemmák lehetnek.

[00:53:25]Meg meg érdekes, hogy ezt a az új vezetőség hogyan próbálja majd megoldani.

[00:53:29]De akkor ez a 100 fős leépítés, ez már valamennyire azért válasz erre a kérdésre.

[00:53:35]Igen, hát ez későbbi cikkek témája lehet ez a az egész mostani időszak is.

[00:53:41]Te egyébként nézed az új közmédiát, vagy követed a az új közmédiát?

[00:53:46]Nem, nem.

[00:53:48]Én a az a baj, hog ki se merem mondani ezt a mondatot, amit mindenkitől lehet hallani az én buborékomon, de hogy nincsen tévem.

[00:53:55]Jó.

[00:53:55]Oh, jó.

[00:53:55]Hát oké.

[00:53:55]Persze.

[00:53:55]Vagy ha van, akkor is csak mezót nézel rajta.

[00:54:00]A kisfiam néz Netflixet rajta, Grizly és lemingeket.

[00:54:03]Jó, tehát ezért nem követed, de egyébként nem tudom, nekem nagyon érdekes élmény, hogy nyilván mondjuk 2010 előtt néztem még sokkal nagyon nagyon fiatalom, mondjuk középiskolásként mondjuk Paló György műsorát, vagy a Friderikus műsorát az estét és azért az emlékszem, hogy az mennyire meghatározó volt, meg mennyire egyértelmű volt, hogy az ember, hogyha híreket akar, akkor adott eset az egyik első dolog, amire odakapcsol egy mert mert ez ilyen automatikus volt.

[00:54:35]Aztán azóta persze közösségi média és nagyon sok minden megváltozott, megváltoztak a médiafogyasztási szokások, ugye, hogy a klasszikust idézzük, és most már nyilván nem is feltétlenül kapcsolja be az ember a tévét-t vagy a rádiót, hogyha hogyha hogyha híreket akarna keresni.

[00:54:50]Csak ez csak közben azt érzem, hogy hogy nehéz lesz visszaszoktatni az embereket arra, hogy hogy ezt hogy hogy ez megint olyan alapvetésnek vegyék, hogy oké, a közmédiát, hogyha bekapcsolom, adott esetben tényleg valódi hírekkel találkozom.

[00:55:06]Én úgy szembesültem abban, hogy nehéz másképp gondolni a közmédéra, mint ahogy eddig megszoktam, hogy a van egy családtagom, akitől mindig hallottam vissza a ilyen fideszes szólamokat, így a éppen aktuál politikai eseményeknek a fideszes értelmezését és még adottnak vettem, hogy hát persze, mert nézi az M1 híradót, vagy nem tudom és és amikor most ilyeneket hallok tőle, akkor mindig ez ugrik be, hogy ja persze biztos néz í hírad, és akkor utólag jut eszembe a gondolat, hogy most már nem onnan jön most valahonnan máshol jön és hogy rá kéne jönni, hogy honnan jön még vagy honnan szivárok be az ő gondolkodásában, és ez még egyelőre egy rejtély előttem is.

[00:55:42]Ezért még nem jöttem rá erre a magyarázatra, de hogy igen.

[00:55:44]Szóval, hogy nehéz nehéz másképp gondolni ez egyre.

[00:55:48]Meglátjuk, hogy hogy ez is majd hogyan alakul.

[00:55:50]Nagyon szépen köszi a cikket, Kata.

[00:55:52]Gratulál hozzá és köszi azt is, hogy hogy ilyen jól tudtunk erről beszélgetni.

[00:55:55]Köszi a beszélgetést én is.

[00:55:57]Nektek pedig a figyelmeteket köszönjük meg.

[00:56:00]kérrek, ne felejtsétek el ugye az adás végén se, hogy a Direkt 36 a ti támogatásotoknak köszönhetően tudja végezni a munkáját.

[00:56:07]És mivel különösen fontos, hogy támogassatok minket, így a támogatás hónapjában, ezért most erre megint felhívom a figyelmeteket.

[00:56:13]Nagyon szépen köszi még egyszer a figyelmeteket.

[00:56:16]Galavics Patrikot láttátok, hallottátok.

[00:56:17]Sziasztok!

[00:56:19]Sziasztok!