Terrortámadás Kíjevben: Ukrajna szomszédai is megérezhetik a káoszt? - Siklósi Péter

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat és nézőinket, és megkérek minden rendszeres hallgatott, nézőt, aki még nem tette meg, hogy iratkozzon fel a csatornánkra.

[00:00:06]Tisztelettel, szeretettel köszöntöm Siklósi Pétert, a Magyar Külügyi Intézet elemzőjét, vezetőelemzőjét.

[00:00:12]Szervusz, köszönöm a meghívást.

[00:00:15]Iránnal kapcsolatban kezdeném ezt a műsorunkat, ugyanis ellentmondásos hírek jönnek arról, hogy egyáltalán hol tartanak most akár a tárgyalásoknak a területén.

[00:00:22]Egyrészt ugye Irán a béketárgyalásokról úgy nyilatkozott, hogy még nem döntötte el, hogy folytatja-e.

[00:00:27]Donald Trump azt mondta, hogy ha nem ülnek tárgyalóasztalhoz, akkor az energiainfrastruktúrát is porig bombázza, illetve ugye a gazdaságot is bedönti a hormózi szoros lezárása által.

[00:00:39]Mit tudunk arról, ami most történik?

[00:00:42]Illetve volt itt egy tűztszünet, egy ultimátum, ugye annak most már közeledünk a végéhez.

[00:00:45]Mi várható?

[00:00:48]Így van.

[00:00:48]Ugye ebben a pillanatban a egy nappal, vagy kevesebb mint egy nappal a tűzszünet lejárta előtt tartunk.

[00:00:57]Ez ugye magyar idő szerint holnap reggel 6: óra környékén fog lejárni.

[00:01:04]Most április 21 van, csak hogy akkor Igen.

[00:01:06]Így van.

[00:01:06]És és ugyan ezalatt a két hét alatt egy forduló tárgyalás lezajlott a két fél között.

[00:01:16]pontosabban pakisztáni közvetítéssel, de leült egymással a a két fél Irán és az Egyesült Államok.

[00:01:25]De nem jutottak megállapodásra.

[00:01:28]Szó volt többször arról, hogy közeledtek az álláspontok, aztán megint csak távolodtak.

[00:01:33]Ugye itt azért több kérdés is van.

[00:01:35]Az egyik, hogy iráni oldalon ki a tárgyalóasztalnál?

[00:01:42]Ugye, mert egyfelől Iránnak van egy hivatalos kormánya, van egy elnöke és van egy civil adminisztrációja, külügyminisztere, aki elméletileg felel a tárgyalásokért.

[00:01:57]Gyakorlatilag azonban Iránban a a hatalom most már teljesen egyértelműen az iszlám forradalmi gárda hatest.

[00:02:05]ö röviden csak hívjuk őket úgy, hogy a katonák kezében van.

[00:02:12]Tehát mostanra egy katonai diktatúrává vált Irán.

[00:02:20]És nem egyszer fordult az elő, hogy amit az elnök mondott, előremutató bizztató dolgokat, vagy a külügyminiszter, azt egy néhány órán belül a katonai vezetők megcáfolták, és pont az ellenkezőjét mondták, vagy cselekedték.

[00:02:41]Tehát nem lehet pontosan tudni, hogy egyáltalán ki fog ott ülni, és aki ott ül a tárgyalásokon, annak tényleg van-e hatalma kezében.

[00:02:49]Nagyjából azt lehet tudni, hogy a az Egyesült Államoknak ugye a legfontosabb követelése az a nemzetközi verifikáció, tehát ellenőrzés mellett Irán nukleáris potenciájának, mert úgy értem, a bomba készítő képességének a a megszüntetése.

[00:03:18]Ez mit jelent?

[00:03:18]Ez egyfelől azt jelenti, hogy a Irán tulajdonában levő, valahol Iránban levő arról is vita folyik, hogy hány kilogram urán, de mondjuk 400 kg 60%-ra dúsított urán adják elő, és azt szállítsák el az országból.

[00:03:38]Ennek vannak többféle megoldása, Amerikába szállítják, oroszok is ajánkoztak, hogy hozzájuk lehet ezt szállítani.

[00:03:49]A másik része pedig az urándítási képességnek, az iráni belső saját urándósítási képességnek a jövője, hogy ezt teljesen megszüntessék-e, vagy valakivel közösen az országhatáron kívül, vagy esetleg az országhatáron belül bizonyos számú centrifugát megtartva nemzetközi ellenőrzés mehet.

[00:04:10]Itt többféle variáció is lehet.

[00:04:14]De az biztos, hogy ahhoz Amerika ragaszkodni fog.

[00:04:17]hogy Irán ne rendelkezhessen nukleáris fegyverrel.

[00:04:21]Ez egyébként benne van az új amerikai nemzeti védelmi stratégiában is, szó szerint.

[00:04:28]Tehát ehhez ragaszkodni fog.

[00:04:32]Aztán ahhoz is ragaszkodni fognak, hogy valamilyen módon elfogadható szintre csökkentsék Irán ballisztikus rakéta készleteit, ami azt jelenti, hogy akár hatótávolságban, akár mennyiségben korlátozzák.

[00:04:47]Ezt nem akarják nullára redukálni.

[00:04:53]De de de jelentős, tehát olyan mértékben kell ezt csökkenteni, hogy a környezetét ne fenyegethesse jelentős mértékben.

[00:05:02]Ugye arról eltérnek a vélemények, hogy jelen pillanatban hány ballisztikus rakétával rendelkezik Irán.

[00:05:09]Amit biztosan tudunk, hogy a háború elején az első nap még 350 ballisztikus rakétát tudott kilőni Izraelre, illetve az Öbölmenti Arab Államokra.

[00:05:22]Míg a tűzszünet előtt most mikor hányat tudott, de mondjuk három és 20 között volt a a kilőtt ballisztikus rakétáinak a száma.

[00:05:34]Tehát jelentős mértékben csökkent.

[00:05:37]Ugye ez egyfelől azért van, mert már ellőtték a rakétáikat, másfelől azért van, mert az amerikaiak és izraeliek a földön megsemmisítettek sok rakétát és individuál.

[00:05:49]Illetve a harmadik, hogy bezárták őket a hegyekbe, ugye hegyekbe, vájt bunkerekben tárolták ezeket.

[00:05:59]Most ezek megóvják ezeket a rakétákat, csak hogyha a bejáratokat, kijáratokat rombolják, akkor nem tudnak kijönni onnan.

[00:06:08]Úgyhogy valószínűleg jelentős számú ballisztikus rakétája maradt még Iránnak, bezárva a hegyekbe, és nyilván ezeknek a sorsáról is dönteni kell a a tárgyalások során.

[00:06:19]Az amerikaiak kezében mi van?

[00:06:22]Ö, egyfelől azzal tudnak fenyegetni, hogy az szemben az eddigiekkel, amikor alapvetően Iránnak a katonai képességeit támadták, rátérnek a civil gazdaságilag értelmezhető célpontokra, tehát mondjuk az erőművekre, áramtermelő képességre, vagy a hidakra.

[00:06:48]Ög Iránban rendkívül nagy jelentősége van a hidaknak, mert ez egy olyan ország, ahol ahol néhány hígy lebombázásával nagyon komoly károkat lehet okozni.

[00:06:59]És ugye már ennek a a nyomásgyakorlási tevékenységnek a része az amerikaiak részéről a hormózi szoros lezárása, vagy viszont lezárása, mert így ugye megakadályozzák, hogy Irán, amit korábban az amerikaiak engedtek, ugye egyik felől bombázták a katonai létesítményeket Iránban, másik felől viszont engedték, hogy az irániak a szankciók ellenére exportáljanak.

[00:07:29]nak olajat azért, hogy csökkentsék a a nemzetközi piacon a az olaj árra nehezedő nyomást.

[00:07:37]Na ezt elzárták.

[00:07:41]Ezzel már egy nyomás, egy gazdasági nyomásgyakorlást hajtottak végre.

[00:07:46]említettél egy pár személyt, akik most ugye Irán élén vannak úgymond, és ők vezetik az országot, de hát sokan azt sejtik, vagy talán a sejtésnél sokkal több, hogy maga az iráni forradalmi gárda az, aki valóságban egyébként a politikai hatalmat is gyakorolja most már Iránban.

[00:08:02]Tehát arról beszélhetünk, hogy egy katonai diktatúra lépett életbe az eddigi mondjuk vallási diktatúra helyébe.

[00:08:09]Ugye egy ilyen összefonódott rendszer volt ez a vallás és a politika között.

[00:08:13]Ezt hogyan látod?

[00:08:16]ennek a politikai részét ennek a szituációnak, mert ugye Donald Trump az első napokban, amikor elindult ez a támadássorozat, akkor arról beszélt, hogy egy rezsimváltást így szeretnének elérni.

[00:08:26]Egyébként úgy tudom, hogy az izraeli politikának egyébként feltett célja, hogy ez a rezsimváltás végbe is menjen, vagy náluk úgymond elsődlegesebb cél ez, mint mondjuk az amerikai stratégiában.

[00:08:36]Ö de ha megszilárdul egy ilyen katonai diktatúra, akkor sikeresnek mondható ez az amerikai izraeli koalíciós támadássorozat, vagy pedig nem?

[00:08:48]Ugye induljunk ki abból, hogy mi volt a régi rendszer Iránban.

[00:08:50]Iránban egy ilyen vegyes rendszer volt, ahol egyfelől volt a legf legfelsőbb vallási vezető, ugye leegyszerűsítve, csak ajatollának szokták hívni.

[00:09:03]ö akinek a leg legfőbb hatalom volt a kezében, de ez nem egyedülálló hatalom volt.

[00:09:09]Rajta kívül azért volt egy civil kormány elnökkel az élén, aki hivatalosan az államfő volt.

[00:09:20]És a harmadik hatalmi tényező pedig ugye az IRGC, tehát az Iszlám forradalmi gárda hadtest.

[00:09:26]És azzal, hogy rögtön az első nap lefejezték a vallási részét ennek, és egyébként meggyengítették a civil részét is ennek a háromlábú széknek, ha úgy tetszik.

[00:09:44]Persze a katonai részt is nagyon súlyos csapások érték, de ott könnyebben termelődik újra a vezetés.

[00:09:51]Ugye egy katonai rendszerben automatikusan lépnek előre.

[00:09:57]Ráadásul náluk van a fegyver, és végsősoron a az állam egy adott államban az a vezető, akinél a fegyver van.

[00:10:06]És gyakorlatilag mostanra ez a helyzet.

[00:10:08]Ö van ugyan ö kormány, meg van elnök, meg külügyminiszter, de a valós hatalom nem az ő kezükben van, hanem a hanem a hadsereg Iszlám forradalmi gárda hadtestnek a a kezében, amiről egyébként azt is tudni kell, hogy Iránban az nem csak katonai hatalom, hanem gazdasági hatalom is.

[00:10:31]Tehát a az IRGC-nek a kezében a gazdaságnak egy jó nagy része az ő kezükben van.

[00:10:39]A az, hogy egyébként a az amerikaiak számára, amikor megindították a a háborút szerintem egyértelmű, hogy a a legfontosabb cél az a már említett ne lehessen irán nukleáris hatalom, illetve katonai képességeit jelentősen meg kell gyengíteni.

[00:11:00]persze szívesen vették volna, hogyha az iráni nép föllázad, és egy jó irányba menő politikai fordulat történik, de nem ez volt az elsődleges.

[00:11:13]Izrael számára már sokkal fontosabb.

[00:11:16]Ugye nekik kell ott a környéken együtt élniük, és nekik nyilván sokkal megnyugtatóbb lenne, hogyha egy olyan polgári kormányzás lenne Iránban, amelyik jól együtt tud velük működni.

[00:11:32]Ugye ilyenre volt példa, nem is olyan nagyon régen, hiszen ach iránya az kiváló kapcsolatokat ápolt Izraellel.

[00:11:43]És hát nyilván Izrael számára hosszútávon az lenne a a legmegnyugtatóbb, ha ne nemcsak Irán katonai képességei gyengülnének meg nagyon jelentősen, hanem még baráti viszonyt is lehetne velük ápolni.

[00:12:01]Ugye itt van már arra példa a térségben, akár Egyiptomra, ha gondolunk, hogy egy katonai diktatúrával is egyébként együtt tud működni a nyugat.

[00:12:07]Tehát hogy ha nem, ha ideológiaesen, pragmatikusan közelítik meg, akkor ezt is meg lehet tenni, vagy vagy lehet így élni.

[00:12:13]Csak kérdés az, hogy az iráni forradalmi gárdal mennyire van átszőve az ideológiával is.

[00:12:20]Tehát, hogy mennyire van ennek egy vallási úgymond töltete is, egy olyan vallási töltete, ami arra vonatkozik, hogy mondjuk akár Amerikát, akár Izraelt ugye el kell törölni a föld színéről, más nyugati államokat, mondjuk a keresztényeket, és ezt akár egy nukleáris hatalommal is megtámogatva kellene megtenni.

[00:12:38]Tehát ez itt a kérdés.

[00:12:40]Ebben látunk tisztán már, vagy nem?

[00:12:40]Hát szerintem ö ez tulajdonképpen nem is kérdés, mert van nekik egy ilyen ö ilyen ideológiai elköteleződésük, tehát ők nem egy egy ideológiailag semleges hadsereg, hanem nagyon határozott elköteleződésük van a az iszlám ugye síta iszlám terjesztése iránt.

[00:13:05]hogy a maga a nevükben is az első szó az erről szól, ugye Iszlám forradalmi gárda a test.

[00:13:13]A ugyanakkor inkább az a kérdés, hogy ha megállapodást kötnek velük, akkor annoknak annak a megállapodásnak a feltételrendszere olyan-e, hogy viszonylag hosszú távon garantálja azt, hogy még ha akarnának se, tudnának újra fenyegetést jelenteni akár a környéknek, akár a világnak.

[00:13:39]Tehát hogyha ha nemzetközi ellenőrzés mellett és fenntartott nemzetközi ellenőrzés mellett elszárítják a a az urán készletet az az egész nukleáris témát megnyugtatóan rendezik, akkor legalábbis egy jó darabig ez a fenyegetés lekerül az asztalról.

[00:14:04]Ugye nyilván nem örökre, pontosabban Irán évek múlvai vagy évek múlva történő politizálása dönti el, hogy vajon normális hatalomként viselkednek, vagy pedig visszatérnek a a a Közelkelet egészét érintő hatalmi ambícióikhoz, és akkor majd azzal a helyzettel megint kell valamit kezdeni.

[00:14:33]Ugye az a helyzet, hogy a Közelkeleten ilyen örök megoldások nem nagyon vannak.

[00:14:37]Az a tapasztalat, hogy időleges megoldások vannak, de hát az is jobb, mint amikor harcolnak egymással.

[00:14:48]Milyen globális hatásai lehetnek egyébként az iráni az irán elleni háborúnak?

[00:14:53]Gondolok itt olyan státuszkoknak a felrúgására is, mintogyha sikerül Iránnak átvinnie-e azt az akaratát, hogy díjat szedjen a hormozis szorosnál, ami ugye eddig nem volt jellemző.

[00:15:02]Tehát ez mindenképp Iránnak egy nyertes pozíció lenne, legalábbis ezt a kérdést tekintve, de gondolok olyan dolgokra is, ami ugye most megrengedte egy kicsit akár az öbölmenti arabországok biztonságával kapcsolatos kérdéseket, akár azt, hogy maradhat-e a világ vagy a számos ország gazdasága épülhet-e ezekre a fosszilis energiákra, amikor ennyire sérülékeny a rendszer, hogy egy ilyen úgymond konfliktus, ami bizonyos tehát a világnak egy bizonyos pontján zajlik, kihat az egész világra és az árakra.

[00:15:34]Hogyan látod, hogy ennek milyen globális hatásai lehetnek?

[00:15:37]Kezdjük akkor a a szorosokkal.

[00:15:37]Ugye az amerikaiak nem fogják engedni, hogy Irán itt precedenst teremtessen.

[00:15:44]Ugye a nemzetközi tengerjog szerint ezek a természetes szorosok, ezek szabad vízi utak, amit mindenki ingyen használhat.

[00:15:57]Ugye Irán, bocsánat, de mondjuk a szeznél Egyiptom az más, az nem természetes víz, ugye az egy épített csatorna, tehát a suezi csatorna, a Panama csatorna az eredetileg nem volt.

[00:16:06]Azt azt azért az egy üzleti vállalkozásként építették annak érdekében, hogy lerövidítsék, jelentősen lerövidítsék a a hajóakat, és ennek fejében pénzt lehet szedni a csatornákon az áthajózásért.

[00:16:25]A természetes víziutakon ilyen nincs.

[00:16:27]Nem nem lehet pénzt szedni.

[00:16:27]Ö és hogyha ezt Iránnak megengednék, akkor másnap ugye a Bábelmandebb ö szoroson a adott esetben a jeleniek vagy mások másik oldal levők szedhetnének illetve mondjuk a malaka szoros, tehát egy csomó ilyen szoros van, ahol a parti államok pénzt szedhetnének, és ez fejreállítaná a nemzetközi kereskedelmet.

[00:16:57]Ö ezt nem fogják engedni.

[00:17:01]A ugye Iran azzal a trükkel próbálkozott, hogy elhíresztelte, hogy akná el van aknásítva, csak nem tudják, hogy hol pontosan a a normál hajózási útvonal.

[00:17:13]Ezért a biztonságos hajózási útvonal az Irán parti vizein keresztül zajlik.

[00:17:21]És ezért szednének pénzt.

[00:17:21]Itt a megoldás nyilván az lesz, hogy föl, ha vannak aknák, föl kell szedni és meg kell szüntetni az egyéb iráni veszélyeztetési kapacitásokat, tehát mondjuk drónokkal vagy csónakokból, egyéb módszerrel, hogy támadjanak.

[00:17:47]És valószínűleg egy darabig kísérgetni kell a a hajókonvolyokat, védeni kell őket mondjuk légitámadásoktól.

[00:17:56]Erre ugye erre folynak már előkészületek, például az európaiak is ilyenben törik a fejüket.

[00:18:02]A a másik ugye a fosszilis, amit kérdeztél, fosszilis energiának a jövője.

[00:18:12]Ugye kétségtelenül van olyan, aki ebből az egészből azt a következtetést vonja el, például az Európai Unió brüsszeli vezetése, hogy hát akkor legjobb egy az egybe eldobni a fosszilis energiahordozókat, még adott esetben annak árán is, hogy kevesebbet autózunk.

[00:18:31]Ö nem nyaralunk annyit, biciklivel járunk, meg otthonról dolgozunk.

[00:18:41]Valójában ez nem reális.

[00:18:41]A világnak az energiafogyasztása folyamatosan növekvőben van.

[00:18:48]A legnagyobb növekedés természetesen az elektromos energia felhasználásában van, és ez a jövőben még inkább növekedni fog.

[00:18:59]Ezt persze lehet máshonnan is pótolni, lehet megújulókra tenni, csak akkor másfajta kitettségek fognak előkerülni.

[00:19:10]Tehát például Kínától való kitettség a különféle anyagok, illetve előállított termékek, mondjuk napelemek tekintetében.

[00:19:21]Vagy lehet nukleáris energiára alapozni?

[00:19:24]Ez egy nagyon jó gondolat.

[00:19:24]Kár, hogy mondjuk Németország pont az ellentétes irányba ment ezzel csak azzal meg az a baj, hogy nem egy nap alatt épülnek ezek a nukleáris erőművek, hanem még ha ténylegesen nekiállnak nukleáris erőműveket építeni, abból 10 év múlva lesz majd igazándiból energia legkorábban.

[00:19:47]Úgyhogy ez lassú folyamat.

[00:19:47]Egész egyszerűen nem lehet nélkülözni a fosszilis energia hordozókat, legalábbis rövid és középtávon biztosan nem lehet.

[00:20:01]Tehát addig ez a ez a kényszer ez fenn marad.

[00:20:04]Most az iráni háborúról így összegzésként azt lehet elmondani, hogy jelenleg most amikor mi április 21-én itt tudom délelőtt egy kicsivel beszélgetünk egymásról, akkor egy pthelyzet van.

[00:20:14]Tehát és még nem látjuk teljesen azt, hogy ebből melyik irányba, tehát hogy merre dől a fa magyarul.

[00:20:22]Tehát lehet, hogy Donald Trump itt a következő napokban valóban nekiáll és egy hihetetlen mértékű bombázással próbálja meg Iránt rávenni arra, hogy üljön tárgyalóasztalhoz.

[00:20:31]És az is elképzelhető, hogy egyébként történik egy újabb tűzszüneti, tudom, megállapodás és enyhülnek ezek.

[00:20:37]Tehát most pont abban a percben vagyunk, amikor nem látjuk, hogy mi fog történni.

[00:20:42]Így van.

[00:20:42]Most pont ebben a helyzetben vagyunk.

[00:20:45]azért egy-két dolgot lehet tudni.

[00:20:45]Ö azt én egyáltalán nem tartom valószínűnek, hogy az Egyesült Államok dolga végezetlenül hazamenne.

[00:20:57]Tehát, hogy úgy hagyná ott ezt a konfliktust, hogy nem tudta Iránra rákényszeríteni az akaratát így vagy úgy.

[00:21:04]Most azon belül persze lehet kompromisszumokat kötni a a hasadóanyag sorsáról, a centrifugák mennyiségéről, meg egy csomó mindenről lehet kompromisszumot kötni.

[00:21:18]De hogy dolga végezetlenül hazamenne, azt nem tartom valószínűnek, hogy a céljait mikor éri el.

[00:21:24]Kell-e hozzá még bombázás, vagy egyéb nyomás gyakorlás is elég lesz.

[00:21:31]Ezt még nem lehet tudni.

[00:21:34]Lehet, hogy kell hozzá.

[00:21:34]Az se biztos, hogy egyből teljes erővel fognak bombázni még, hogyha újra kezdik.

[00:21:39]Lehet, hogy fokozódó mértékben annak érdekében, hogy mutassák, hogy komolyak a bombázási szándékaik, de mégse okozzanak azonnal évszázados károkat, mert ugye ha itt a civil infrastruktúrát elkezdik lerombolni, azt nagyon lassan lehet csak újjáépíteni.

[00:22:05]Áttérek akkor az orosz-ukrán háborúra is.

[00:22:07]Beszéljünk erről is, mert itt van a szomszédunkban vannak olyan szallagcímek itt az elmúlt napokban, hogy egy hatalmas offenzíva készül Oroszország részéről, ugye elindul a tavaszi nagy offenzíva, és akkor Ukrajna már igazából úgymond a az utolsó kis nem tudom, morzsákat kapargatja össze, hogy tudja folytatni ezt a háborút.

[00:22:26]Mit lehet objektívan elmondani a jelenlegi helyzetről?

[00:22:30]Most nem mennék bele annyira részletesen, de ha gondolod, akkor a frontról is beszélhetünk egy-egy fontos irányról, amit te kiemelnél esetleg akár Harkiv, ugye akár itt például Konstantinka kapcsán, mert látom, hogy itt azért történtek dolgok, de mi a nagy kép, és mi történik ott fizikailag?

[00:22:50]Hát ugye itt is egy csomó bizonytalanság van.

[00:22:52]Amit látunk, az az, hogy alig van változás.

[00:22:56]ö a frontvonalon persze folyik a harc, és még mindig ugye a Dyeck megyének a maradékrésze, amelyik még nincsen ö orosz fennhatóság alatt, ez tulajdonképpen a a súlypontja meg a legfontosabb vitapont is a béketárgyalások során.

[00:23:16]Konstantinka például ugye itt helyezkedik el.

[00:23:22]De azt nem nem egészen világos, hogy tényleg lesz-e egy nagy orosz offenzíva tavasszal.

[00:23:29]Egyfelől a az időjárási feltételek meg az évszakos feltételek, azok tulajdonképpen kedveének ennek, mert ugye a a drónok teljesen átalakították a hadviselést.

[00:23:45]És még régebben sokkal nagyobb szerepe volt annak, hogy mennyire sáros a talaj, mert a nehéz járművekkel nem lehetett a nagyon sáros talajban kievickélni, addig mostanra sokkal fontosabb lett, hogy a fákon vannak-e levelek vagy sem.

[00:24:04]Mert ugye drónok mindenhol ott vannak, és a levegőből ugye teljesen más a látvány.

[00:24:11]Hogyha hóborítja a mezőt és nincsenek a fán levelek, akkor sokkal egyszerűbb észrevenni a katonákat.

[00:24:20]hogyha nincsen hó a talajon és vannak levelek a fákon, akkor a a fák takarásában ezek a a kis csoportok sokkal könnyebben tudnak előre vonulni.

[00:24:35]És itt ugye most már ilyen 30, adott esetben 50 km mély egy ilyen gyilkos zónákat állítottak már föl, amin belül folyamatosan bujkálni kell a a drónok elől, mert különben csapást mérnek rájuk.

[00:24:54]Ugye ezért is nincsenek nagy manőverek ebben a háborúban.

[00:25:01]Tehát a a hadszintéren ennyi.

[00:25:01]A hátország támadása, és ott is tulajdonképpen folyik minden, ahogy eddig folyt.

[00:25:08]Az oroszok támadják azokat a hátországi létesítményeket, amiket vagy azért támadnak, mondjuk az odesszai kikötőt, hogy Ukrajna utánpótlását károsítsák, vagy az export képességét károsítsák, vagy azért támadnak területeket, mert mondjuk dróngyártó gyárakat gondolnak oda.

[00:25:36]Most ez tényleg ott van vagy nincs, az egy más kérdés.

[00:25:41]Vagy pedig egész egyszerűen csak civil célpontokat támadnak a lakosság elszántságának megtörése érdekében.

[00:25:49]Eközben pedig Ukrajna alapvetően a petrokémiai infrastruktúrát támadja.

[00:25:59]Ugye az a helyzet, hogy Oroszország a közelkeleti háborúból egyértelműen profitál.

[00:26:05]több szempontból is profitál.

[00:26:07]Az egyik, hogy az Egyesült Államok föloldotta vele szembe az olaj export tilalmat, majd ezt a föloldást még meg is hosszabbította.

[00:26:19]Most már május hányadik-áig szabadon kereskedhetnek az oroszok a az olajukkal.

[00:26:30]És nem csak, hogy szabadon kereskedhetnek, de ráadásul az olajára föl is ment.

[00:26:35]Tehát ebből extra profitot realizál Oroszország már, ha Ukrajna hagyja, mert ugye az utóbbi időben több sikeres támadást is hajtottak végre.

[00:26:48]olyan tengeri olajterminálok, már úgy értem, kikötők ellen, ahonnan az orosz olajxport történik, úgy a feketeengeren, mind a leningrádi területen található két kikötő, tehát a balti tengeri kikötők ellen, és jelentős károkat tudtak okozni, amivel csökkentik Oroszország bevételeit.

[00:27:16]Ugye itt lehetett olvasni arról, hogy megszakadtak a háromoldalú tárgyalások az elmúlt hetekben itt az iráni konfliktus miatt, és nem nagyon lehet tudni, hogy mikor fognak ezek újraindulni.

[00:27:27]Mit gondolsz ezzel kapcsolatosan?

[00:27:27]Tehát a diplomáciai szintéren most teljesen megállt úgymond a béketeremtésnek a folyamata, vagy valamilyen háttértárgyalást el tudsz képzelni?

[00:27:35]Az is elképzelhető, hogy habár nem látunk ilyen nagy tárgyalási köröket, egyszer csak bejelentik majd, hogy valamilyen megállapodás született, és akkor gyorsabban végetérhet ez, mint gondolnánk.

[00:27:48]Tehát én itt a vágyálmaimat próbálom felfesteni.

[00:27:49]Mit gondolsz ezzel kapcsolatosan, hogy menny?

[00:27:53]Én azt gondolom, hogy az ugye nincs kizárva, hogy a háttérben két oldalú tárgyalások folynak, már úgy értem, amerikai orosz és amerikai ukrán, mert orosz-ukrán nincsen kétoldalú tárgyalás.

[00:28:07]Tehát azt inkább egyeztetéseknek hívnám ezeket.

[00:28:09]Tehát ez nem kizárt, hogy hogy történik, de háromoldalú tárgyalások egyértelműen nincsenek, és nem is lesznek addig, amíg az Egyesült Államok alapvetően az iráni háborúval van elfoglalva.

[00:28:24]Amikor az iráni háborút lezárja, azonnal rá fog fordulni.

[00:28:29]Nyilván, hogyha lezárta, akkor ott egy sikert ért el, és ennek a sikernek a birtokában azonnal rá fog fordulni az orosz-ukrán háborúra.

[00:28:37]Addig pedig egyszer volt Trumpnak egy egy egy kijelentése, hogy néha hagyni kell a feleket, hogy kiharcolják magukat.

[00:28:47]Tehát tulajdonképpen addig hagyja őket főni a levükben.

[00:28:53]Ö tart a háború, nem haladnak semerre, és mind a két fél láthatóan fárad, mind a két fél súlyos sebeket kap, mind a két fél vagy vagy egyik félnek sem tűnik nagyon hogy is mondjam csak rózsásnak a a jövőbeli kilátásai más-más okokból egyébként, de egyiknek se tűnik nagyon rózsásnak.

[00:29:19]Ö, ezért aztán most hagyják őket, és majd amikor újra ebbe a erre a konfliktusra tud koncentrálni az Egyesült Államok, akkor jobb helyzetből tudja azt mondani, hogy legyen ez az üzlet, mert mindenki enged itt meg ott, de minden mindegyik fél kapc cserébe valamit, tehát nem nem lesz tisztán győztes és tisztán vesztes.

[00:29:46]mind a két fél el tudja majd adni odahaza győzelemként a a megállapodást.

[00:29:55]Mind a két félnek engednie kell majd valahol.

[00:29:58]Ö de ugyanakkor mind a két fél kap valamit a jövőre nézve is.

[00:30:05]Voladimir Zelenszkély ukrán elnök egy tegnapi interjújában kritikával illette egyébként Steve Witkoffot és Jaredet Knert, amerikai különmegbízottakat, merthogy az ukrán tisztviselőkkel készültek találkozni oroszokkal.

[00:30:21]Tehát, hogy hogy a az oroszokkal találkoztak volna, megbeszélést folytattak volna.

[00:30:24]Most ezt nem tudom, hogy meg fog-e történni itt a következő napokban vagy sem.

[00:30:27]Mindenesetre Zelenski ezt kritizálta, hogy itt ukránuk Ukrajna háta mögött történnek valamilyen fajta amerikai orosz tárgyalások.

[00:30:34]És amióta Donald Trump az elnök, azóta mindig a média is felfeldobja ezt a fajta vonulatot, hogy itt Amerika az oroszokkal megállapodhat Ukrajna háta mögött.

[00:30:46]Ugye voltak olyan európai nyilatkozatok is, vagy hát politikusok, akik ez ellen szólaltak éppen fel, hogy ezt nem lehet, hogy Ukrajnát be kell vonni a tárgyalásokba, és nem lehet a feje fölött vagy a háta mögött eldönteni, hogy mi legyen.

[00:30:58]látott-e ennek egyébként a akár a mozgását, akár a realitástát, hogy valóban azért Oroszország mégis csak inkább pariban van úgymond az Egyesült Államokkal, ha csak a nukleáris erőt is nézzük, mint mondjuk Ukrajna, és hogy ők próbálnak meg ketten valami olyat kitalálni, ami amivel lezáródik ez a jelenlegi padhelyzet.

[00:31:16]hogy először is a váddal kapcsolatban tulajdonképpen Trump első elnöksége, sőt az azelőtti választási kampány óta folyamatosan azzal vádolják Trump elnököt, hogy ő itt az oroszoknak a zsebében van, és az oroszoknak a az agendáját, napirendjét tolja előre.

[00:31:40]Most ehhez képest nem kényszerítette rá az ukránokat semmire se.

[00:31:47]Ugye hónapokkig tartottak a a tárgyalások és az ukránok keményen nem engedtek a a tárgyalások során és az amerikaiak nem kényszerítettek kényszerítették őket a az álláspontjuk feladására.

[00:32:03]Pedig hát azért a kettőjük között a a az erőben nagy a különbség.

[00:32:08]már úgy értem, Amerika és a és az ukránok között.

[00:32:11]Ukrajna egyértelműen rá van utalva az amerikai segítségre.

[00:32:17]Ez nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok számára Ukrajna ugyanannyira fontos lenne mint Oroszország.

[00:32:24]Tehát geopolitikai szempontból nézve a dolgot, Oroszország egyértelműen fontosabb szereplő az Egyesült Államok számára, meg objektíven nézve is, mint a mint mint Ukrajna.

[00:32:38]Ö fakad ez a nukleáris hatalom létéből, de fakad a méretéből, lakosság számából, gazdaság, nyersanyag forrásainak a és a földrajzi elhelyezkedéséből is.

[00:32:54]Ö az Egyesült Államok azt akarja, hogy Oroszország amennyire csak lehet, el lehessen rángatni Kínáról, mert Kína a nagy kihívó, és az Egyesült Államoknak sokkal jobb az, hogyha nem Kínával és Oroszországgal együtt kell megmérkőznie, hanem Oroszországot valamennyire félútig el lehet külön szereplőként lehet ebben a játékban elérni, hogy hogy külön szereplő lehessen.

[00:33:28]Ez ez számukra sokkal jobb.

[00:33:28]Egyébként az oroszoknak is sokkal jobb, mert sokkal jobb két lábon állni, mint egyen.

[00:33:32]És ezt az oroszok pontosan tudják, csak megpróbálják a dealből kihozni a legtöbbet, amennyit csak lehet.

[00:33:39]Még egy kis területet itt, még egy kis területet ott.

[00:33:44]De ez nem nem tart örökké.

[00:33:48]Úgyhogy én azt gondolom, hogy előbb-utóbb meglesz itt a megállapodás.

[00:33:53]És nyilván egyébként mind a két félnek kell kompromisszumokat kötnie.

[00:33:56]Ezek lesznek területi kompromisszumok meg egyéb jellegű kompromisszumok is.

[00:34:04]Hát például az elég világos, hogy Ukrajnának le kell mondani arról a feltételéről, hogy NATO tag lehessen.

[00:34:14]Egy utolsó kérdést tennék föl, és az egy kicsit inkább itt a lélektanra vonatkozik már.

[00:34:17]Mertogy szombaton történt ugye egy terrorcselekmény Ukrajnában, legalábbis az ukrán hatóságok terrorcsel cselekményként tartják számon.

[00:34:25]Ugye egy 58 éves férfi lövöldözött Kievben egy szupermárket közelében, illetve tuszokat is rejtett.

[00:34:35]Ugye nem tudtak vele tárgyalni.

[00:34:35]A lényeg, hogy lelőtték ugye a hatóságok, de több halálos áldozata van ennek az incidensnek.

[00:34:40]És hát erről jutott eszembe az a kérdés, hogy ugye hogyan lehet, hogy mondjam pacifikálni több két társadalmat is majd ezek után, hogy négy éven keresztül zajlott ez a háború.

[00:34:55]Mertogy itt nem olyan egyszerűek és egyértelműek ezek a szituációk.

[00:34:58]Ugye ez a férfi is állítólag moszkvai születésű, de mondjuk Ukrajná most konkrétan nem, tehát a moszkvai születést azt tudom, de hogy a további életútja hogyan vezetett, azt nem olvastam már végig, de hogy vannak ilyen családok, akik Ukrajnában élnek, de orosznak vallják magukat, orosz az anyanyelvük, olyanok is vannak, akik ukránok, de olyan helyen éltek, ahol oroszul beszéltek, és ahonnan és emiatt még nyugat-ukrajnából is kinézték őket.

[00:35:24]Tehát, hogy így azért nagyon nagy a nagyon bonyolult maga a társadalmi kép is, ami övezi ezt az egész konfliktust.

[00:35:32]Így van.

[00:35:32]Hát a társadalmi kép is nagyon bonyolult, és az a rossz hírem van, hogy itt a helyzet inkább romlani fog, mint javulni.

[00:35:41]Még akkor is, hogyha egyszer lesz egy megállapodás és békét kötnek.

[00:35:47]Most az vagy örökké fog tartani, vagy csak egy időleges béke lesz.

[00:35:51]De az a helyzet, hogy négy év háború nem múlik el nyomtalanul a lelkekben.

[00:36:00]Ott emberek fognak a frontról hazajönni, akik az elmúlt éveiket azzal töltötték, hogy sáros gödrökben, a hidegben vagy a forróságban folyamatos életveszélyben voltak.

[00:36:12]És azt fogják tapasztalni, hogy vannak vannak nagyon sokan, akik tök jól éltek.

[00:36:18]ö oda-haza.

[00:36:22]Ösze néha le kellett menniük az óvóhelyekre, de egyébként gyakorlat ő hozzájuké, az ő szenvedéseikhez képest gyakorlatilag egy nagyon kellemes életet éltek.

[00:36:37]Ráadásul iszonyú mennyiségű fegyver van közkézen.

[00:36:45]És ezek a a a értelemszerűen sérült emberek nagyon sok problémát fognak még okozni.

[00:36:52]Egy részük hasonlót cselekményeket fog elkövetni, mint amit most láthattunk.

[00:36:58]Egy részük, mivel nem lesz más választása, el fog menni maffiózónak.

[00:37:04]Ögyezt láthattuk egyébként a délszláv háborúk esetében, és ezzel ráadásul még ki is fog gyűrűzni, hogy úgy mondjam Ukrajnából.

[00:37:16]Tehát ez ez kifelé is odakomzédos a szomszédos országok vagy távolabbi helyekre.

[00:37:24]Ugye itt azért nagyon nagy pénzkoncentrációk vannak, amik egyáltalán nem ö tiszta eszközökkel szereztek.

[00:37:33]Ezeket nyilván védeni kell, ez terjeszkedni akar.

[00:37:35]ez be akar fektetni, bizniszt akar csinálni mondjuk Nyugat-Európában.

[00:37:42]És és azt és azt fegyverekkel is meg kell támogatni.

[00:37:44]Lesz ebből még nagyon sok gond.

[00:37:46]Ráadásul ha végetér a háború, ugye sokan reménykednek abban, hogy akkor majd a több millió elvándorolt, kimenekült Ukránnak egy jó részét haza tudják csábítani, és újra tudják indítani az országot.

[00:38:02]Sajnos ennél sokkal valószínűbb, hogy pont az ellenkezője fog történni, mivel valószínűleg az emberek nem fognak 100%-ban abban megbízni, hogy ez a háború örökre lezárult, de ha végetér a hadi állapot, akkor azok is, azoknak egy jó része is el fog menekülni, aki eddig a hadiállapot miatt nem tudott elmenekülni.

[00:38:25]Tehát én inkább egy újabb menekült hullámra számítok, ami annál is tragikusabb már Ukrajna szempontjából, mert jellemzően a fiatalok menekülnek el, és akkor maradnak majd majd az öregek egyébként már most is hatalmas munkaerőhiánnyal küzdő országban.

[00:38:47]Nagyon nagyon rossz jövő előtt áll Ukrajna.

[00:38:49]Szerintem kérdés az, hogy tudnak-e még hova menekülni, mert ugye Európában pedig már úgymond teszik ki a a megtelt táblákat, tehát hogy én úgy tudom, hogy mind Nagy-Britanniában, mind Németországban, arról van már szó, hogy valahogyan szeretnék egyébként előkészíteni majd a hazajutásukat az ukrán menekülteknek.

[00:39:10]Ezt ugye az ukrán kormány szeretné, mert számukra ugye egyfelől a háborúhoz szükséges emberanyagot is látnak benne, meg az újjaépítéshez szükséges emberi erőforrást látnak ezekben.

[00:39:22]Tehát ők szeretnék, hogyha ha ha visszamennének.

[00:39:26]Hát csak hogy azért egyfelől abba gondoljunk bele, hogyha távoli válságokkal küzdő területekről, mondjuk Afrikából vagy a Közelkeletről Európába migrált tömegeket nem sikerült hazaküldeni, akkor egy nyilvánvaló háború elől menekült tömeget majd majd sikerül.

[00:39:50]Hát szerintem nem.

[00:39:50]Ráadásul egy csomó európai országnak bármit is mond, a gazdasági érdeke az, hogy az ukrán munkavállalók ott maradjanak.

[00:40:02]Tudik szemben a jellemzően kevéssé produktív és inkább a szociális ellátórendszerből élő mondjuk afrikai és közelkeleti migránsokkal az ukrán menekültek, azok dolgoznak.

[00:40:21]Tehát a nyugat-európai vagy lengyel vagy cseh munkaerőhiányt jó részt ukrán munkavállalókkal sikerül megoldani.

[00:40:33]Ugyan miért is erőszakolnák őket haza, hogyha ez nekik gazdasági érdekük?

[00:40:37]Hát feltéve, mert ugye most pont a hétvégén olvastam ilyen híreket, hogy hogy az marad, ami eddig volt, mertogy Németországban is olyan kilátások vannak, miszerint csak idén az iparban 150000 munkahely szűnhet meg.

[00:40:51]Ugye itt a válságok begyűrűzése miatt sokaknak le kell húzni a rollót, el kell bocsájtani az embereket, vagy robotizálni kell és úgy kell elbocsájtani az embereket, hogy olcsóbbá tenni úgymond a termelést.

[00:41:05]Tehát kérdés az, hogy meddig kell és van szükség ezekre a munkára.

[00:41:07]Kicsit olyan igaz.

[00:41:09]Tehát hogyha Európa tovább megy ezen az önmegsemmisítő úton és mindent megtesz annak érdekében, hogy az európai ipar elmeneküljön Európából, akkor kétségtelenül lesznek Európában olyan területek, ahol már nem lesz munkaerőhiány, de először is ezek a a kimenet menekülő ipar iparágak, ezek nem csak a távoli vidékekre menekülnek ki.

[00:41:38]Tehát ugye így így kerültek Lengyelországba, így kerül egy jó részük például Magyarországra, vagy így kerül majd vagy került Romániába, meg más mondjuk Nyugat-Európához közeli európai területekre, és majd és akkor majd ott lesz munkaerőhiány.

[00:41:59]Nagyon szépen köszönöm, hogy itt voltál, eljöttél és tudtunk beszélni ezekről a kérdésekről.

[00:42:02]Várunk majd vissza.

[00:42:04]Köszönöm, hogy meghívtál