Magyar Péter ígérete az Európai Birodalom építés eszköze? - Hack Péter

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat és a nézőinket.

[00:00:01]Megkérek minden rendszeres hallgatott nézőt, aki még nem tette meg, hogy iratkozzon fel a csatornánkra, támogassa ezzel a munkánkat.

[00:00:08]Nagy tisztelettel, szeretettel köszöntöm vendégünket Hakpétert, egyetemi tanárt, lelkészt.

[00:00:13]Nagyon köszönöm, hogy eljöttél.

[00:00:14]Köszönöm a meghívást és köszöntöm a kedves hallgatókat.

[00:00:17]Itt az elmúlt időszakban ugye több közjogi kérdés is felmerült, és ezekkel szeretném kezdeni, ezekkel szeretnék foglalkozni.

[00:00:24]És az első ilyen kérdés az Európai Ügyészséghez való csatlakozás, aminek vannak nyilván jogi vonzatai is, illetve látni ezzel kapcsolatban egy ilyen, nem is tudom, hogy fogalmazzam meg, sztorit, történetet vagy mítoszt, hogyha az európai ügyészséghez csatlakozunk, akkor itt minden jó lesz.

[00:00:40]De azok az emberek, akik ezt nagyon szorgalmazzák vagy pártolják, gyakran kiderül, hogy nem igazán tudják, hogy egyáltalán mi az az európai ügyészség, amihez csatlakozni szeretne Magyarország.

[00:00:50]Úgyhogy ezzel szeretném kezdeni, hogy erről egy kicsit hadd kérdezzelek, hogy egyáltalán mi ez?

[00:00:56]Miért van az, hogy az Európai Unióban Magyarország még nem csatlakozott egyébként az Európai Ügyészséghez?

[00:01:00]Ugye az előző kormány szuverenitási kérdésekre hivatkozva nem tette ezt meg.

[00:01:07]Tehát mit jelent ez konkrétan a gyakorlatban Magyarország számára?

[00:01:09]Igen.

[00:01:12]Kezdjük haza, hogy az európai ügyészségre nem azért van szükség, mert az európai ügyészség jobban ki tudja nyomozni a dolgokat, mint a nemzeti rendőrség vagy nemzeti ügyészség, hanem azért lett szükség rá, a csatlakozó országok azért fogadták el, mert olyan esetekben, amikor az nemzeti igazságszolgáltatás nem akarja feltárni az európai pénzügyi érdeket, sértő cselekményeket, akkor az európai ügyészség ezt megcsinálja helyettük.

[00:01:50]Nyilvánvalóan úgy, hogy együttműködik a nemzeti joghatóságokkal.

[00:01:55]Ugye a magyar ügyészségen belül lesznek majd, amint csatlakozott Magyarország ehhez a szervezethez, lesznek olyan ügyészek, akik a magyar törvények szerint ügyészi kvalifikációval rendelkeznek, de szervezetileg nem a legfőbb ügyész alárendeltségében, hanem az európai főügyész alárendeltségében tevékenykednek.

[00:02:14]Ugye ezt a szervezetet nem az unió hozta létre, hanem államok hozták létre.

[00:02:19]és az elsődleges célja, a meghirdetett célja az Európai Unió pénzügyi érdekeinek a védelme, mert az volt a tapasztalat, hogy a nemzeti érdek és az európai érdek az néha nem esik egybe, és így a nemzeti igazságszolgáltatások nem voltak elég aktívak akkor, amikor európai pénzekkel történt visszaélés.

[00:02:40]ö több okból ugye, mert egyfelől vissza kellett adni a pénzt, ami amit szabálytalanul használtak fel.

[00:02:48]Ugye Magyarország vonatkozásában is volt ilyen a négyes metró építése kapcsán nagyon nagy összegeket kellett visszafizetni.

[00:02:57]És hogyha egy országról kiderül, hogy visszaél az európai pénzekkel, akkor akkor a következő pályázatoknál, illetve a következő pénzelosztásoknál hátrányba került.

[00:03:11]És érthető módon sok nemzeti ügyész, bíró, rendőr, most nem magyarokról beszélek, hanem bármelyik európai tagállamba, azt mondta, hogy hát ha nem vagyok elég aktív ebben az ügyben, akkor megtartom az országomnak azt a pénzt, és nem fog hátrányt érni bennünket, és az európai kalapban úgy is van bőven, nem fog senkinek hiányozni.

[00:03:37]Na most ezt nagyon lehetegyszerűsítve mondom, nem akarom unuttatni a szakmai érvekkel a hallgatókat.

[00:03:40]Tehát az európai ügyészség a nemzeti igazságszolgáltatásnak nem a képességeit, hanem a hajlandóságát kívánja pótolni.

[00:03:50]Ugye ezért érdekes, hogy amikor bejelentette ezt a Tiszapárt elnöke, hogy csatlakozunk a legópai ügyészséghez, nagyon nagy öröm volt, miközben van egy ígéret, hogy ezen túl odafigyel a magyar igazságszolgáltatás is.

[00:04:05]Tehát a új parlamenti többség olyan igazságszolgáltatási rendszert alakít ki, ami megakadályozza a korrupciót, megakadályozza az európai pénzekkel való visszaélést.

[00:04:16]Tehát hogyha a jövőben a magyar rendőrök, a magyar ügyészek, a magyar NAV, vagy bárki, akinek ebben az ügyben feladata lehet, jól látja el a feladatát, akkor akkor az Európai Ügyészségnek nem lesz munkája, mert hát mindent a nemzeti hatóságok feltárnak.

[00:04:33]legfeljebb az Európai Ügyészség abban segíthet, hogy a a brüsszeli szál szálát felgöngyölíti a visszaélésnek, hogyha a visszaélés úgy történik, hogy nem csak Magyarországon vesznek ebben részt, hanem esetleg a kiúta pénzt kiutalók oldalán is van vissza valamilyen visszaélés.

[00:04:52]Na most aért az egy érdekes helyzet, hogy az európai szervezetek, az európai bürokrácia az európai pénzek megőrzésére nem úgy tesz erőfeszítéseket, ahogy mondjuk egy normális bank, hogy addig nem fizetek, amíg meg nem győződök arról, hogy arra megy a pénz, amire kérték.

[00:05:17]Ugye bárki, aki Magyarországon vet fel bankot építkezésre vagy ingatlanvásárlásra, az tudja jól, hogy az építkezésre felvett bankthitelből nem lehet lapostévét venni, vagy vagy elektromos autót, mert a bank csak akkor fizet, ha meggyőződik róla.

[00:05:39]Most Európának is lenne lehetősége erre, hogy megelőzze a visszaéléseket.

[00:05:46]Ugye ehelyett nem a megelőzést, hanem az utólagos feltárást és az utólagos büntetést preferálja.

[00:05:53]És ennek ez nem véletlen, hogy ezt teszi.

[00:05:56]tulajdonképpen az európai ügyészség, az európai birodalom építésének, vagy a más, ha valakinek ez így szimpatikus, az Európai Egyesült Államok építésének egy fontos intézménye.

[00:06:09]Ugye akik néznek amerikai filmeket, krimiket, azok különösebb utánanézés nélkül is tudják, hogy Amerikában ugye egy kettős jogrendszer létezik.

[00:06:21]Vannak a szövetségi törvények és a szövetségi végrehajtó szervek, és vannak az állami törvények és az állami végrehajtó szervek.

[00:06:30]És hát a az amerikai krimik egy része arról szól, hogy milyen konfliktus alakul ki az FBI és a helyi nyomozó között.

[00:06:38]És ebben különböző felosztások vannak.

[00:06:41]Van amikor az FBI-osok a jó fiúk és a helyi emberek a rossz fiúk, máskor meg a helyi emberek a jó fiúk, és az FBI-osok a rossz fiúk.

[00:06:52]De ez a konfliktus fenn áll.

[00:06:54]És aki az elmúlt időben nézte a híreket, az hát látta, hogy Amerikában központi hír volt ugye a a szövetségi bevándorlási hivatal, az ICE ugye a feladatát, a szövetségi törvényeket végrehajtandó próbált elfogni embereket, akik illegálisan tartózkodnak az Egyesült Államok területén és a helyi, ugye konkrétan talán Minneszotában a a helyi szervek meg más politikát látnak jónak, és ők nem támogatják az ICE működését.

[00:07:28]Ugye tüntetések voltak a helyi rendőrök, nem védték meg az ICE ügynökeit.

[00:07:33]Tehát, hogy ez a kettősség az USA-ban létezik, Európában nem csak elkezdett kialakulni.

[00:07:39]Ugye a kezdetek az OLAF nevű európai csalás elleni hivatallal indultak.

[00:07:45]Ugye az Olafot is arra hozták létre, hogy az európai pénzügyi érdekeket sértő pénzügyi visszaéléseket felderítse, tehát a az európai pénzekkel visszaélő csalókat leleplezze és rájuk bizonyítsa, mint rendőri szerv.

[00:08:07]Tehát tulajdonképpen az OLAF most nagyon leegyszerűsítve az FBI-nak az európai megfelelője lesz majd valamikor.

[00:08:15]Az európai ügyészség pedig a szövetségi ügyészségnek a megfelelője.

[00:08:20]És hát most elmondom, szinte bizonyosan állítható, hogy néhány éven belül fel fog vetődni az, hogy hát több európai országban a bírók nem elég együttműködőek az Európai Unió érdekeivel, és indokolt lehetne felállítani szövetségi európai bíróságokat is.

[00:08:37]És azt is érdemes meggondolni, erre már vannak tanulmányok, konferenciaanyagok jelentek meg, publikációk, hogy az a az OLAFnak is és az európai ügyészségnek is a hatáskörét ki kellene szélesíteni.

[00:08:53]Nem elég, hogy csak a csak a pénzügyi érdekeket sértő cselekményeket, hanem hanem a határon átnyúló egyéb cselekményeket, terrorizmust, emberkereskedelmet, kábítószerkereskedelmet, gyermekpró pornográfiát, és még sorolhatnám azokat az ügyeket, ahol mindegyiknél lehet valami érv amellett, hogy a együtt nemzetközi vagy unión belüli együttműködésben ben hatékonyabban lehet fellépni, mint a nemzeti igazságszolgáltatások közötti együttműködésbe.

[00:09:31]Ugye a az unió joga szabályoz nemzeti szinten is együttműködést.

[00:09:36]Ugye magyar jog is úgy hívja, hogy konzultációs eljárás.

[00:09:38]Tehát ha van egy olyan cselekmény, amely több európai uniós országot érint, tehát mondjuk Romániánból, Magyarországon, Ausztrián, Németországon keresztül csempésznek kábítószert, és mindegyik országban a kábítószercsempészést elkövetik, akkor nem mindenhol nyomozzák ki, és mindenhol külön ítélik el, mert az unión belül az ítéletek érvényét el kell fogadni, hanem az érintett rendőri szervek, a nemzeti rendőri szervek konzultálnak egymá és eldöntik, hogy melyik államban kell az adott ügyet felderíteni.

[00:10:13]Nyilván ahol a legtöbb bizonyíték rendelkezésre áll, és a többiek segítik annak az államnak az ügyét.

[00:10:21]Tehát ha az általam említett példában úgy döntenek, hogy Ausztria jár el, akkor a magyar hatóságok mindent megtesznek, hogy az osztrák rendőröket segítsék.

[00:10:30]Ha úgy és itt Magyarországon megszűnik az eljárás.

[00:10:32]Ha az a döntés születik a konzultációs eljárásban, hogy Magyarországnak kell eljárni, akkor meg éppen fordítva az osztrákok, a németek és a románok adják oda nekünk azt, ami ami a rendelkezésükre áll, és ami bizonyításra alkalmassá teszi.

[00:10:47]De ha létrejön egy szövetségi nyomozószervezet, aminek majd még csak a csírái vannak meg, amely ugyanúgy, mint az FBI önállóan is tud intézkedni, tehát nem kell feltétlenül egy magyar rendőrnek ott lenni az Olaf ügynök mellett, hogy letartóztasson valakit.

[00:11:07]Nem kell feltétlenül egy magyar ügyésznek ott lennie az európai ügyész mellett, hogy eljáron valakivel szemben.

[00:11:16]Akkor akkor gyakorlatilag az az a vízió, amit sokan szeretnének Európában egyébként ugye a főleg a a német politikusok, az Európai Néppárt német vezetői, Manfred Web Werulan Vanerleen és német kancellára is, hogy jöjjön létre egy sokkal egységesebb Európa, ami ugyanúgy működik, mint egy nagy szövetségi állam.

[00:11:38]Ennek az is a felkövetkezménye, hogy a Európa Parlament törvényeit, tehát amiket az Európai Parlament elfogad törvényeket, azokat már nem csak a nemzeti hatóságokkal hajtatják végre, hanem ezek a szövetségi hatóságok is végrehajtják.

[00:11:57]Tehát ha például ugye olyan törvény születik, hogy a határokat meg kell nyitni a migráció előtt, mert ez volt az európai politika, akkor ha létrejön ez a szövetségi szervezetrendszer, akkor akkor mindenkit letartóztatnak, aki ezt akadályozza, és mindenkivel szemben eljárást indítanak, aki a az európai politikát akadályozza.

[00:12:24]Ugyanúgy, ahogy a nemzeti hatóságok a nemzeti parlament által elfogadott törvény megsértőivel szembe fellépnek.

[00:12:32]Jelenleg az európai ügyészség úgy tudom, hogy ugye akár, hogy mondjam, személy, tehát személyek ellen is folytathat le ilyen eljárást vállalkozások ellen.

[00:12:44]És tehát, hogy arra arra vagyok kíváncsi, hogy mi ennek a konkrét gyakorlati menete mondjuk Magyarország tekintetében.

[00:12:53]És azt is olvastam, hogy ugye közvetlenül is lehet bejelentést tenni.

[00:12:56]Tehát van egy magyarországi cég.

[00:12:58]Én bennem felmerül a gyanú, hogy visszaéltek európai pályázati pénzekkel, akkor elmegyek most idézőjelbe és feljelentem őket az európai ügyészségnél és elindul akkor egy eljárás.

[00:13:07]És lehet ezt úgy garantálni, hogy emögött nincsen mondjuk politikai szándék akár az én részemről, mint bejelentő részéről, akár mondjuk, hogy az ügyészség önhatalmulag vagy önállóan milyen eljárásokat kezdeményez?

[00:13:23]Hát ezek mind jó kérdések, ugye, és az alapkérdések, tehát ugye azok, akik most örülnek és ünneplik az európai ügyészség felállítását, ugye azért szerették meg ezt az intézményt, mert úgy ítélték meg, hogy a az előző 16 évben a Fidesz kormányzás visszaélt az európai pénzekkel, és ebben a visszaélésben a magyar igazságszolgáltatási szervek hát segítséget nyújt újtottak a kormánynak azzal, hogy olyan ügyekben, ahol fel kellett volna lépni, ott nem léptek fel.

[00:13:59]Most ugye ennek bizonyos értelemben ellentmond, hogy részben az OLAF is, tehát az Európai Csalás elleni hivatal is, részben az Európai Ügyészség is azt mondta, hogy ugyan Magyarország nem tagja az európai ügyészségnek, de amikor az európai ügyészség Magyarországtól segítséget kér, vagy eljárási segítséget, akkor Magyarország mindig megadja.

[00:14:20]Ugye azok, akik kritizálják az Orbán kormány időszakát, azok hivatkoznak valószínűleg joggal olyan ügyekre, amikor az OLAF feltárt valamit, és szerintük a magyar ügyészség nem járt el.

[00:14:34]Ugye a korábbi legfőbb ügyész, meg a mostani is, már én a korábbitól hallottam személyesen már a hallottam a nyilatkozatát.

[00:14:44]Ugye ők mindig arra hivatkoztak, hogy hát amit nekünk az Olaf jelzett, azokban mi eljártunk.

[00:14:48]De ugye ez a probléma, hogy a az európai bűnüldöző szervek és a magyar bűnüldöző szervek nem működnek együtt, ez a probléma a választással megoldódott, hiszen a az új parlamenti többség azt ígérte, hogy korrupciómentes országot fog teremteni.

[00:15:08]Tehát nem lesz olyan, hogy a magyar rendőrség, vagy a magyar ügyészség, vagy a magyar NAV nem jár el olyankor, amikor el kellene járni.

[00:15:19]De ezzel együtt megteremtődik a kettősség, tehát megnyílik a lehetőség arra, hogy közvetlenül az európai ügyészséghez forduljanak.

[00:15:26]Nyilvánvaló, az európai ügyészség is átteheti a nemzeti hatóságnak ezeket az ügyeket, és az európai ügyészségnek is lesz joga ugye fellépni a házkutatást elrendelni, okiratokat lefoglalni, lehallgatást kezdeményezni, de azért ezekhez már a nemzeti bírók hozzájárulása kell.

[00:15:52]Tehát ha olyan titkos eszközt kívánnak alkalmazni az Európai Ügyészség, amely a magyar jog szerint bírói engedélyhez kötött, akkor magyar bírónak kell ezt engedlyezni.

[00:16:04]Ha leartóztatást akarnak elrendelni, akkor az európai ügyészeknek egy magyar bíróság elé kell odavinni az illetőt, és a magyar bíróságot kell meggyőzni, hogy le kell tartóztatni.

[00:16:20]Tehát jelenleg még nem létezik a a szövetségi bíróság.

[00:16:23]Ha kiépül a szövetségi bíróság rendszere, akkor a akkor a nemzeti bíróság ezzel ezzel hát funkcióját veszti.

[00:16:35]De jelenleg még nincsen ilyen szövetségi bíróság, még papíron nem is nem nincs is terv róla, bár vannak olyan szakemberek, akik akik ezt helyesnek, jónak tartanák.

[00:16:46]Újra mondom, hogy tulajdonképpen az Európai Egyesült Államok víziója, amit sokan támogatnak, ugye Magyarországon eddig legyértelműbben a DK támogatta, de hát ugye ők ebből a küzdelemből kiestek.

[00:16:59]De kérdés, hogy az új parlamenti többség hogy áll az Európai Egyesült Államok gondolatához, az is egyértelmű, hogy akár az ügyészség jogköreinek a megteremtése, akár majd egy bíróság jogköreinek a megteremtése, az a nemzeti szuverenitás csökkenését jelenti.

[00:17:20]Ugye a Európa pártiak, vagy az Unió pártiak, a globalisták azt mondják, hogy ez jó, hogyha a szuverenitás csökken, mert a problémák forrása szerintük a nemzeti szuverenitás.

[00:17:35]De hát látjuk, hogy ma a világban a küzdelem nem annyira a bal és a jobb oldal, hanem a globalisták és a szuverenisták között zajlik.

[00:17:42]És ugye az Európai Unió magyarországi bevezetése, az azért a szuverenisták győzelmét jelenti, ez az ő törekvésük, az ő követelésük volt.

[00:17:52]Hozzáteszem, hogy Európában vannak olyan országok, amelyek eleve nem is csatlakoznak az Európai Unióhoz, például Norvégia arra hivatkozva, hogy nem akarja a szuverenitását feladni.

[00:18:05]És ha jól emlékszem, az utolsó adat, amikor láttam, talán Dániel még nem csatlakozott az európai ügyészséghez, mert mert ők is úgy ítélik meg, hogy ez a szuverenitásukat, az igazságszolgáltatásuk működését károsan befolyásolná.

[00:18:23]De de hát Magyarországon ez már eldöntött kérdés.

[00:18:26]Ugye amikor a amíg a Tisza ellenzékben volt, illetőleg amíg az ez egy ellenzéki követelés volt, addig sok választót meggyőztek ennek helyességéről, és bizonyos, hogy hogy sokan csalódottak lennének, ha ezt nem vezetnék be.

[00:18:44]Visszatérek a 27 pontra.

[00:18:44]Ugye ez egy olyan lista, amelyről azt lehet tudni, hogy egyrészt érint korrupcióellenes intézkedéseket, igazságszolgáltatási reformot, közbeszerzési átláthatóság.

[00:18:55]Ugye tök jogállamiságot érintő része van ennek, meg még sok minden más is.

[00:18:58]Majd érdekelne, hogy te mit emelnél ki ebből.

[00:19:02]Ugye itt a kétharmados többség megszerzése miatt az Európai Unió is kifejezte, vagy a bizottság azon szándékát, hogy szigorúbb elvárásaik lesznek a magyar kormánnyal szemben, mint mondjuk a lengyel kormánnyal szemben voltak itt az elmúlt időszakban.

[00:19:18]Tehát valóban akkor lehet megszerezni úgymond azokat az augusztusban lejáró forrásokat az Európai Uniótól, hogyha ezek teljesülnek.

[00:19:25]Egyrészt reális-e egy ilyen 27 pontos csomagot ennyi idő alatt teljesíteni, mikor közben azért itt lesz egy parlamenti szünet, időszak is?

[00:19:35]Másrészt meg mi az, amit kiemelnél esetleg belőle, ami azért megfontolásra méltó, hogy valóban jó-e Magyarország számára, vagy sem?

[00:19:43]Igen, nekem nekem érdekes volt, hogy sokan úgy beszéltek erről, mint egy új követelményrendszerről, ami meglepetésként éri őket.

[00:19:50]De hát ha valaki figyelmesen nézte az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti több éves vitát, ezek amennyire én ha én azt láttam, ami valóban a 27 pontban szerepel, ez csupa olyan kérdés, amely a jogállamisági eljárásba eddig is felmerült, tehát kivétel nélkül, amit én láttam, olyan pontok, amiben a magyar kormány, az előző magyar kormány nem akart engedni az Európai Uniónak.

[00:20:20]Az Európai Unió pedig ezneknek a pontoknak a teljesüléséhez kötötte a visszatartott uniós pénzeknek a kifizetését.

[00:20:33]És ugye jelenleg folyik egy eljárás az Európai Bíróság előtt, amely eljárásban az Európai Parlament támadta meg a bizottságot, arra hivatkozva, hogy a bizottság korábban anélkül utalt át Magyarországnak pénzeket, hogy Magyarország teljesítette volna a mérföldköveket, amik amik részben benne vannak a 27 pontban is.

[00:20:58]Ugye akkor a bizottság azt mondta, hogy ezeknek a pontoknak egy részét Magyarország teljesítette, ezért felszabadítja a pénzeket ugye egy korábbi döntés értelmében.

[00:21:12]És ezt a parlament többsége vitatta és megtámadta az Európai Bíróságnál.

[00:21:17]Ez az eljárás még tudomásom szerint folyamatban van.

[00:21:20]Tehát ebben benne vannak a azok a pontok, amiket eddig is követelt az Európai Unió.

[00:21:26]Ebben vannak olyan pontok, amelyek úgymond a az ugye az igazságszolgáltatás függetlenségének megteremtését szolgálják, és amelyekből elég sok mindent a kormányzat már teljesített.

[00:21:44]Tehát ugye megjelent, hogy az országos bírói tanács, amely a bíróságok igazgatásának egy önkormányzati szerve, hogy a bírák választják meg ennek a testületnek a tagjait, a kormányzat semmilyen módon nem tud ebbe beleszólni.

[00:22:02]A bírák maguk közül választanak meg.

[00:22:02]A különböző szintű bíróságokból előre meghatározott számú képviselőből áll.

[00:22:07]És az Európai Bizottság már régóta azt követeli, hogy ennek a országos bírósági tanácsnak nagyobb jogkörei legyenek.

[00:22:20]Ellensúlyozzák az Országos Bírósági Hivatal elnökének a jogköreit.

[00:22:23]Tehát, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke az ne tudjon kinevezésekkel, elmozdításokkal, ügyek áthelyezésével belenyúlni az igazságszolgáltatásba politikai úton.

[00:22:44]A bírói tanács a legfontosabb döntéseit a hivatal vezetőjének vétózhassa meg.

[00:22:50]ugye a hivatal vezetőjét kétharmados többséggel a köztársasági elnök javaslatára a a parlament választja meg.

[00:22:58]Na most ezt a megválasztási módot is támadta az Európai Bizottság és azt mondta, hogy ez nem biztosít a hivatal elnökénél és a Kúria elnökénél nem biztosít függetlenséget a hivatalt betöltő személy számára.

[00:23:16]És erre reagálva a magyar parlament módosította a szabályokat a jövőre nézve.

[00:23:23]Tehát a következő bírói hivatal elnökét a ma még hatályba lévő szabályok szerint csak azok közül jelölhetné a köztársasági elnök, akiket a bírósági bírói tanács is támogat.

[00:23:37]Ugye a kritikusok azt mondják, hogy jó, jó, akkor ez majd 2009 után jó lesz, de addig is olyan személyek vannak döntési pozícióban, akiket ha ez a választási rendszer lett volna, amit a bizottság jónak tart, nem lehetett volna megválasztani.

[00:23:56]Tehát itt kifejezetten a Kória elnökének és a bírósági hivatal elnökének a pozíciója az, ami ami vita kérdés, és erről esetleg máskor lehet is beszélni.

[00:24:07]Ugye nagy csomag a korrupció ellenes csomag.

[00:24:11]A korrupció ellenes csomag keretébe a büntetőeljárási törvénybe bekerült egy olyan szabály, ami az úgynevezett népád intézménye, hogy bárki, aki korrupcióra gyan utaló körülményt észlel lezárt büntető ügyekbe, tehát amikor a hatóságok nem indítanak meg ügyeket, ezeket a nem nem megindított ügyeket vagy megszüntetett ügyeket mind a rendőrség mind az ügyészség honlapján közzé is teszik.

[00:24:43]Ez már évek óta ott van anonim módon, de ha valaki azt látja, hogy itt van egy ügy, amiben szerintem nem lett volna szabad lezárni, mert mert itt volt valami korrupció, akkor bárki, tehát nem kell sértetnek lenni, nem kell az ügyben érintettek lenni, bárki indítványozhatja, hogy a bíróság adjon utasítást, hogy igenis folytassák az eljárást.

[00:25:08]Sőt, vádat is képviselhet, ha a vádemelési szakaszba lépnek vissza.

[00:25:13]Tehát ez a rendszer már működik, amit az európai bizottság követelt.

[00:25:18]Kérdés, hogy mit akar még tenni, de itt nem lesz nagyon nagy vita, hiszen a hiszen a Tisza párt eleve mondta, hogy egy ugye egy egy korrupció ellenes platformon indult el, tehát őneki kellemi érdekük, hogyha meg akarják tartani a választóikat, hogy ezen a területen tegyenek valamit.

[00:25:37]Az egy nagy kérdés, hogy amit tesznek, az az milyen mértékben, a szükséges mértékben csökkenti a szuverenitást, vagy vagy azon túlmenően is csökkenti.

[00:25:47]Erről nyilván a következő években lesznek viták.

[00:25:52]benne van a csomagban a az idegenrendészet, illetőleg a bevándorlás migráció kérdése is.

[00:25:57]Ugye ezt tudjuk jól, hogy Magyarország jelenleg napi nagy összeget fizet azért, hogy kivonja magát, azért, mert kivonja magát az európai bevándorlási politika alól.

[00:26:15]Ugye sokan azt mondták idáig, hogy megéri ezt a pénzt kifizetni.

[00:26:17]Most ez kérdés, hogy a az új kormány mit fog tenni.

[00:26:23]Nyilvánvaló, hogy a az Európai Bizottság ugye éppen amiatt, amire az előbb utaltam, hogy legutóbb, amikor engedte, hogy Magyarország kapjon pénzt, utána a az Európai Parlamenttől kapott egy pofont, hogy miért engedte meg.

[00:26:39]Ezért valószínűleg a az utolsó pontig ragaszkodni fog.

[00:26:43]És ugye ez Lengyelországgal szemben, ahol egy sajátos helyzet, hiszen ott nem kapott kétharmadot a Tuskféle koalíció, és a köztársasági elnök sem a a globalista oldalhoz tartozik, ezért ott a TUSK kormányzat gyakran hivatkozhat arra, hogy a jogi keretek meg az elnök döntései akadályozzák az Uniónak való megfelelést.

[00:27:09]a Tiszapárt esetén erre nem fognak tudni hivatkozni.

[00:27:15]Ugye ezt mondta a bizottság is, hogy ez egy annyira egyértelmű felhatalmazás, hogy hogy erre nem lehet hivatkozni.

[00:27:22]Ugye csak egy pillanatra visszatérve az előző témához, a Fidesz kormány azt mondta, hogy az európai ügyészséget azért nem vezeti be, mert az alaptörvényben benne van, hogy aki a legfőbb ügyész, a kizárólagos képviselője a vádnak.

[00:27:34]Ugye nyilván most látlátható ezt az alaptörvényrelkezést bármikor meg lehet választ változtatni és be lehet írni, hogy a legfőbb ügyész és az európai ügyész a a kép le rendelkezik azzal a joggal, hogy vádat képviselje Magyarországot.

[00:27:54]Akkor ugye vannak még olyan rendelkezések, amik a gyermekvédelmi törvényt illetik.

[00:27:57]Ög, amikor beszélgetünk kedden kora délután délelőtt született meg a hír, hogy az Európai Bíróság ebben az ügyben elmarasztalta Magyarországot, még nem volt alkalmam elolvasni a az ítéletet, de hát ez ez tulajdonképpen a gyermekvédelmi törvényben szereplő számos pontot érint.

[00:28:24]Tehát kíváncsi vagyok, hogy milyen kötelezettségeket ír elő a bíróság döntése a magyar kormány számára.

[00:28:31]És arra is kíváncsi vagyok, hogy a magyar kormány ezeket milyen mélységig teljesíti.

[00:28:37]Ugye zsarolt helyzetben van Magyarország az Európai Bizottság által.

[00:28:44]De hát kérdés, hogy hogy tud-e egyensúlyt teremteni.

[00:28:50]Lehet, hogy megszűnnek azok a gyerekvéd gyermekvédő intézkedések, amit az előző kormány bevezetett.

[00:28:58]Szeretnék még kérdezni a köztársasági elnök sorsáról is, de gyorsan két kérdést hadd tegyek föl ide itt az előzőekben elhangzottakhoz.

[00:29:02]Pár évvel ezelőtt az egyetemen volt szerencsém végigolvasni több jogállami jelentést, amely nem Magyarországgal, hanem más uniós tagállamokkal foglalkozott.

[00:29:10]És hát azokban is rendre megjelentek egyébként az igazságszolgáltatással kapcsolatos kritikák.

[00:29:18]Tehát látni azt, hogy azért Európán belül is a különböző tagállamoknak más hagyománya épült ki arra, hogy hogyan működnek a bíróságok, milyen szervezetek jönnek létre ezek körül, satöbbi, satöbbi.

[00:29:29]Tehát itt azért rendszeresek a kritikák, akár Ausztria, Olaszország, Spanyolország, Franciaország tekintetében is, hogy nagyokat is említsünk meg, kisebbeket is azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság milyen változtatásokat várna el.

[00:29:43]mégsem látni azt, hogy mondjuk emiatt feltétlenül pénzmegvonással sújtanák akár ezeket az országokat.

[00:29:50]Kérdezném azt, hogy miért?

[00:29:50]Mert amit elmondtál, hogy az Országos Bírói Tanács jogköreinek a bővítése, hát a én nem vagyok jogász, de ezek nem tűnnek olyan fajsúlyos kérdéseknek.

[00:30:01]Valóban nem.

[00:30:01]kétségtelen, hogy a hogy az előző kormány ellenzéke részben hát végig arra hivatkozott, hogy hogy Magyarország nem demokrácia és nem jogállam, és hogy Magyarországot a jelenlegi szabályok szerint nem lehetne tagja az Európai Uniónak.

[00:30:17]Ö szerintem a választás ténye maga megcáfolta ezt.

[00:30:23]Ugye volt egy olyan állítás, sok szerző vagy több szerző leírta, hogy a magyar diktatúrát vagy autokráciát demokratikus jogállami módon nem lehet leváltani.

[00:30:34]Hát áprilisi választások április 12-e bizonyította, hogy ez nem volt igaz ez az állítás.

[00:30:40]És ugye szinte mindannyian hallottunk ilyeneket, hogy hogy nem fogják átadni a hatalmat, hogy Orbán Viktor elnökké választatja magát és elmozdíthatatlanná teszi, hogy be hogy mindenképpen bebetonozza a hatalmát.

[00:30:55]ha be akarta volna betonozni, akkor akkor a Európa parlamenti választás után megváltoztatta volna a választási törvényt, és egy arányos választást írt volna ki, ami azzal járt volna, hogy az ellenzék nem fog nem tudott volna egységesen indulni, mert mert külön is lett volna esélyük bejutni vagy győzni.

[00:31:15]És ha van is győzelem, nem mekkora győzelem.

[00:31:18]Ugye most láttuk, hogy a 2011-ben bevezetett, a Fidesz által bevezetett választási törvény alapján négy választásból négyszer lett kétharmados többség.

[00:31:30]Előtte a korábbi szabályok szerint hat választásból csak egyszer lett kétharmados többség 2010-ben, mert 94-ben, amikor az MSZPSDSz koalíció megalakult, akkor a választás eredményeként az MSZP nem kapott kétharmados többséget, csak a koalíciós megállapodás.

[00:31:48]Tehát akkor megismétlem, ugye 10 választás történt Magyarországon, hat választás történt a a nagy parlament, 386 tagú parlament, 176 egyéni képviselői körzet kétfordulós választás során.

[00:32:06]Ugye ezt megváltoztatták, csökkentették a látszámot 199-re.

[00:32:12]Ugye, hogyha ha teljesen amerikai vagy brit mintára, többségi elvre álltak volna át, akkor jelen pillanatban ugye a a Tiszá Tiszának lenne körülbelül 100 70 képviselője a a jobb a az a a Fidesznek, tehát ha 199éni körzet lett volna, ha csak a meglévő 106 körzetet néztük, ott láttuk, hogy 10-ben ben nyert mindössze a Fidesz, ugye 96-ban a Tisza, tehát ha ha csak ez lett volna a része, akkor még nagyobb győzelmet arad, ami egyébként a többségi rendszerekben nem szokatlan.

[00:32:54]Ugye 1988-ban a kanadai Haladó Konzervatív Párt 188 képviselővel rendelkezett.

[00:33:04]93-ban volt egy választás, a választás eredményeként kettő maradt, tehát 17 186-tal kevesebb képviselői lett.

[00:33:16]Tehát ebben a többségi rendszerben benne van a totális összeomlásnak a lehetősége.

[00:33:21]Ugye az arányos rendszerben sokkal kevésbé van ez meg.

[00:33:23]Tehát visszatérve, hogy a a az Európa a magyar ellenzék ugye azt mondta, hogy hogy megszűnt a demokrácia, és hogy egyetlen út van az Orbán rendszernek a megbuktatására, az az Európai Unió radikális beavatkozása.

[00:33:43]Vonják meg a pénzeket, tegyék lehetetlenné, hogy Magyarország élvezze az uniós tagságból á eredő előnyöket.

[00:33:52]ugye vonják meg Magyarország szavazati jogát.

[00:33:54]Hát ezt rengetegszer hallottuk.

[00:33:57]És ugye ennek a ennek a kampánynak egy része az egyértelműen ugye magyar ellenzéki akkori ellenzéki szervezetektől vagy civil szervezetekből származó szervezetektől származó információkból épült.

[00:34:10]Ugye a másik körülmény, ami miatt Magyarország szálka volt az Európai Bizottság szemében, amiről azt hiszem itt nálad is beszélgettünk, hogy a az áprilisi választás az nem pusztán arról szólt, hogy Magyarországot ki fogja kormányozni, hanem arról is szól, hogy az Európai Unió milyen módon, milyen irányba megy tovább.

[00:34:33]Ugye ha Orbán Viktor újra nyert volna, újra kapott volna 3 millió szavazatot, akár esetleg kétharmados többséget, akkor az európai patrióták megerősödtek volna, és a a az a vízió, hogy Európa egy amerikai mintájú Egyesült Államokká váljon, ez a vízió hát hátrább sorolódott volna.

[00:34:57]Most a Tiszapárt győzelmével az Európai Egyesült Államok hívei úgy érezt, úgy érzik, hogy hogy egy nagyon-nagyon lényeges küllőt vettek ki a kerekek a vagy a küllők, bocsánat, nem küllőt, hanem botot vettek ki a küllők közül.

[00:35:19]Tehát, hogy nagyon nagy lépést tettek annak érdekében, hogy az Európai Egyesült Államok vízióját előrelendítsék.

[00:35:28]Nyilván még lesznek Európában választások, de az biztos, hogy ah láttuk is, hogy a szuverenisták is fontos harcosuknak tekintették Orbán Viktort, és elmondták hát ők a saját szájukkal is, hogy az Orbán Viktor sikere az ősikerük is, és a veresége az ő vereségük is.

[00:35:45]És a bizottság ugye ebben az értelemben szemben áll a szuverenista nemzeti törekvésekkel.

[00:35:53]A bizottság európai birodalmat szeretne építeni, egységes európai országot, ahol a tagállamok tulajdonképpen egy tartománynak a funkcióját töltik be.

[00:36:04]Tehát ebben a jövővízióban az van, hogy hogy egy egy nemzeti kormányzatnak olyan szerepe van, mint most jelenleg egy önkormányzati testületnek egy város élén, vagy egy vármegye élén.

[00:36:23]Gyors másik kérdésem, ugye itt a migrációval kapcsolatos azt mondtad ugye, hogy itt nagy összegeket kell Magyarországnak fizetni azóta is ugye büntetésként, hogy nem állt be ebbe az európai migrációs politikába.

[00:36:31]Ha jól emlékszem, Magyar Péter úgy nyilatkozott ezzel kapcsolatosan az első nemzetközi sajtótájékoztatóján, hogy ő úgy gondolja, hogy lesz olyan kompromiszumos megoldás, hogy ne is kelljen befogadni, tehát ne is kelljen beállni úgymond a sorba, viszont ne is kelljen pénzeket fizetni.

[00:36:47]Az lenne a kérdésem, hogy lehet-e látni azt, hogy a majd megalakuló magyar kormánynak, újmagyar kormánynak, amit Tisza kormány lesz, a mekkora a mozgástere?

[00:36:58]Ugye az a helyzet, hogy valószínűleg ha szorosabb eredmény lett volna, nagyobb mozgást terere lett volna, mert akkor tudott volna arra hivatkozni az Európai Bizottsággal való tárgyalásba, hogy ha ti ezt le akarjátok nyomni az én torkomon, akkor fenn áll a veszélye, hogy visszatér a Fidesz, és az nektek rosszabb lesz.

[00:37:18]Amit az előbb is említettél, hogy hogy ugye az Európai Bizottság egyfelől óriási örömének adott hangot a választási eredmények miatt, másfelől azt mondta, hogy nem lesznek engedlékenyek, mert valójában hát kevés lap van ebben a tárgyalásban Magyar Péter kezében, mert mert nem hivatkozhat arra, hogy hogy a kormánnyá felmarad fennmaradása azon múlik, hogy ebben a kérdésben a bizottság engedjen.

[00:37:47]A bizottság azt fogja mondani, hogy hogy nincsen akadálya.

[00:37:50]Megvan a kétharmadotok, bármit meg tudtok tenni, nincs akadálya annak, hogy keresztül vigyétek ezeket a javaslatokat.

[00:38:01]Nyilván az ellenzék ezen fel fog szólalni.

[00:38:04]Nyilván az ellenzék, amit ami hát egy kicsi ellenzéké válik a parlamenti mandátumok száma alapján az ellene fog szavazni, ki fog vonulni a parlamentből, vagy nem tudom mit csinál.

[00:38:20]Lehet, hogy utcára is visz embereket, de ez a 71%-os, vagy több mint 70%-os többséget a bizottság szerint nem fogja fenyegetni.

[00:38:31]Tehát nem lát indokot a bizottság valószínűleg arra, hogy engedjen ezekbe a kérdésekbe.

[00:38:35]Annál is inkább, mert a parlament ott léheg a bizottság nyakában.

[00:38:40]Tehát a bizottság attól is fél, hogyha ha engednek, akkor az Európai Parlamentben újabb szemrehányásokat tesznek, illetőleg precedenseket teremtenek más országokra, akik szintén arra hivatkozhatnak, hogy ha a magyaroknak engedtetek, akkor nekünk miért nem engedtek?

[00:38:59]Magyar Péter azt kérte Sulyok Tamástól, a Magyar Köztársasági elnöktől, hogy mondjon le.

[00:39:02]Ugye május 31-ig Sullyok Tamás nem mondta, hogy nem fog lemondani.

[00:39:07]Nem tudjuk, hogy mi lesz erre a válasz.

[00:39:09]Viszont láttam egy kutatást, vagy egy ilyen rapid felmérést azzal kapcsolatosan, hogy egyébként a magyar választóknak nagyobb többsége helyesli azt, hogy bizonyos intézmények éléről el legyenek távolítva azok a vezetők, akik az előző kormányhoz kötődnek.

[00:39:24]Hogyan működik ez?

[00:39:26]Mert ugye ezzel a magas felhatalmazással, amit te is többször itt kiemeltél, mondhatja azt a majd megalakuló magyar kormány, hogy ekkora felhatalmazással és mondjuk egy ilyen szavazói támogatással igenis el kell távolítani ezeket a személyeket, mert ennek van legitimitása.

[00:39:45]Én itt különbséget tennék azok között a közjogi méltóságok között, akiket az elmúlt 16 évben úgy választottak meg, ahogy nem lett volna szabad megválasztani őket.

[00:39:57]Tehát személyre szabott jogalkotással, a úgy, hogy az ellenzék független pozíciókba, tehát deklaráltan független pozíciókba, a saját alaptörvényük szerint függetlennek minősített pozíciókba úgy választottak meg, hogy hogy a a legkisebb mértékben nem vonták be az ellenzéket.

[00:40:20]Ugye utaltam itt már a Kúria elnökére, vagy a vagy az Országos Bírósági Hivvatal elnökére, akik akiket a Fidesz által azóta elfogadott törvény szerint sem választhattak volna meg, mert egyikük mögött sem volt ott a szakmai szervezeteknek a támogatása, a jelölés folyamatába ezeket a szakmai szervezeteket nem vonták be.

[00:40:41]És itt azért meg kell jegyeznem, hogy már 2010-ben, 2010 márciusában az Európa tanács, tehát nem egy uniós, hanem egy nagyobb szervezet, az Európa tanács jogi szakmai bizottsága, az úgynevezett velencei bizottság, aminek a teljes neve a joggal a demokráciáért bizottság, amely jogtudósokból, volt bírókból, alkot volt alkotmánybírókból álló testület.

[00:41:06]Ő elfogadott egy egy európai sztenderdet a bírói függetlenséggel kapcsolatban, és ott nagyon sok pontban leírták, hogy mik azok a kritériumok, amiknek egy független bírósági vezetőnek vagy egy független vagy egy ügy legfőbb ügyésznek a megválasztása.

[00:41:26]Ez két különböző dokumentum.

[00:41:28]A szükségesek azzal kezdik mindig, hogy tudják, hogy az egyes európai országok között nagyon eltérő gyakorlat, eltérő alkotmányos hagyomány, de bizonyos kritériumoknak meg kellene felelni.

[00:41:40]És ugye ezek között a kritériumok között 2010 óta benne volt az, hogy a megválasztáshoz a kormányzati többségnél nagyobb konszenzusra van szükség.

[00:41:51]És ez ebben a tekintetben a labda fel van vett fel van dobva a Tiszapártnak is.

[00:41:56]Tehát ha a Tiszapárt most a saját 70%-os többségével olyan embereket választ meg, akik csak a Tiszapárt szavazatait bírják, akkor ezek ez a probléma újra elő fog állni.

[00:42:09]Most más a helyzet szerintem a köztársasági elnök esetében.

[00:42:15]Ugye a köztársasági elnöknél a sem a választás, sem az elmozdítás szabályait az alaptörvény nem változtatta meg.

[00:42:24]Tehát Sujlyok Tamást ugyanazon szabályok szerint választották meg, mint Gönc Árpád, vagy majdnem ugyanazok szabályok szerint, lényegében ugyanazok szabály szerint, mint Gönc Árpádot, Bárl Ferencet, Sólyom Lászlót, Smid Pált, Áder Jánost, Novák Katalint.

[00:42:38]Tehát ugyanazok a szabályok voltak.

[00:42:40]Valami ugye volt Magyarországon, ha jól számolom, hét köztársasági elnök választás, ugye kétszer újraválasztotta Gönc Árpádot és Áder Jánost újra választották.

[00:42:59]Valamennyi választás közül egyedül Gönc Árpád esetében állt meg az, hogy konszenzussal választották meg.

[00:43:05]Ugye az MDFSDSZ megállapodás eredményeként.

[00:43:10]Amikor újra választották Göncárpádot 95-ben, akkor már a Fidesznek volt ellenjelöltje Marl Ferenc személyében, akit akkor nem választottak meg.

[00:43:18]2000ben Márl Ferenc újra megválasztásakor is csak a harmadik fordulóba sikerült őt megválasztani, mert nem volt kétharmados többség mögötte.

[00:43:30]Ugye Sólyom Lászlót 2005-ben úgy választották meg, hogy gyakorlatilag az ellenzék jelöltje volt és a kormánypártiak átszavazása következtében lett tulajdonképpen ellenzéki köztársasági elnök.

[00:43:43]Ö utána ugye gyakorlatilag, aki ugye Ád vagy az a Fidesz időszakban megválasztott elnököknél volt, amikor volt ellenjelölt, ugye volt ellenjelölt Majtényi László volt ellenjelölt Róna Péter de volt olyan ugye Súlyok László esetében, amikor ellenjelölt se voltál gyakorlatilag a kormánypártok támogatásával.

[00:44:12]De mivel a szabályok szerint 50%-kal is lehet elnököt választani, itt nem tért, nem sérültek alkotmányos elvek.

[00:44:20]Tehát nem történt az, hogy k hogy hogy kormánypártok választottak meg valakit, akit csak az ellenzékkel együtt lehetett volna megválasztani.

[00:44:31]Újra mondom, ugye magyar magyar Péter is pozitív példaként említette Gönc Árpád mellett Márl Ferencet és Sólyom László teljes joggal.

[00:44:39]Én is abszolút pozitív példának tartom őket, de ugye az ő esetükben volt négy választás.

[00:44:44]A négy választásból háromszor, tehát Gönc újraválasztásánál, Mil megválasztásánál és Sólyon megválasztásánál nem volt konszenzus a politikai erők között a megválasztásnál.

[00:44:56]A másik lényeges kérdés, hogy az alaptörvény a köztársasági elnök elmozdítását az alaptörvény előtti alkotmánnyal egyezően nem bízza rá a parlamentre.

[00:45:12]Tehát az alkotmány, most nevezzük így a 90-től 2011-ig hatályban lévő rendelkezéseket.

[00:45:19]Az alkotmány is nemzetközi péld mintát követve nem bízza a mindenkori többségre az elnök elmozdítását.

[00:45:28]Ugye azért nem bízza a mindenkori többségre, mert az elnök mandátuma túlnyúlik egy-egy cikluson.

[00:45:33]És nagy kérdés, hogy mikor alkalmas egy elnök?

[00:45:39]Akkor alkalmas-e az elnök, hogyha ha a parlamenti többséget segíti, tehát beáll a többség mögé, amit most várnak a leendő elnöktől, hogy majd támogatja a demokratikus többséget, és akkor lesz jó elnök, ahogy egyébként Göncárpát tette 94 és 98 között az MSZPSDSZ kormány idején, vagy akkor jó az elnök, akkor akkor alkalmas az elnök, hogyha minden létező módon próbálja korlátozni a többség akaratát, ahogy Gönc Árpár tette 90 és 94 között, vagy Sólyom László tette ugye 2005 és 2010 között.

[00:46:26]Tehát tulajdonképpen ez a ha van rajta sapka, akkor is alkalmatlan, ha nincs rajta sapka, akkor is alkalmatlan.

[00:46:34]nem véletlenül kerülik a nemzetközi gyakorlatba azt, hogy úgymond alkalmassági feltételhez kötnék.

[00:46:39]Ugye a magyar törvény is azt mondja, hogy akkor lehet elmozdítani, hogyha egyértelműen megállapítható, hogy alkotmányt sértett, megállapítható, hogy törvénysértett, vagy megállapítható, hogy tehát szándékosan törvénysértett, vagy szándékosan szándékos bűncselekményt követett el, de ennek a tényét sem a többség dönti el, hogy ez megtörtént-e, hanem a többség csak kezdeményezi, mégpedig minősített többséggel.

[00:47:07]Ugye öt képviselők egyde indíthatja.

[00:47:10]Kétharmat szavaz arról, hogy egy részletes indokolát indokolt határozatot elkülde az alkotmánybíróságnak, és végül az alkotmánybíróság dönt a megfosztásról.

[00:47:23]Az alkalmatlanság címén való leváltás az azt eredményezi, hogy bármikor bárkit le lehet váltani, akinek a tevékenysége valamiért nem tetszik a többségnek, akár az őt megválasztó többség is le tudja váltani, akár az őt megválasztó többséget leváltó többség is meg tudja le tudja váltani.

[00:47:43]Ebben az esetben viszont a köztársasági elnök a demokrácia fölötti örködési feladatát gyakorlatilag nem tudja ellátni, mert állandóan arra kell figyelni, hogy nem haragít-e meg döntési pozícióban lévőket, ha csak a parlament fozthatná meg.

[00:48:05]Tehát ha ugyanolyan lenne a pozíció, mint a miniszterelnöknek, hogy mondjuk egy konstruktív, bizalmatlansági indítvánnyal el lehet távolítani.

[00:48:13]Ha ilyen rendszer jön létre, akkor a köztársasági elnök az nincs kívül a politikai mezőn.

[00:48:18]Most elvileg kívül van.

[00:48:22]És újra szeretném mondani, hogy hogy természet én én az én emlékeimben azér, hogy 90 és 94 között az akkori jobboldal nagyon nem szerette Gönc Árpádot.

[00:48:37]2005 és 2010 között az akkori parlamenti többség nagyon nem szerette Sólyom Lászlót.

[00:48:43]Tehát önmagában attól, hogy az egyik politikai oldal számára nem népszerű az elnök, ez nem ad nem biztos, hogy ad alkotmányos vagy közjogi indokot a leváltására.

[00:48:54]Ugye azt is meg kell jegyeznem, hogy attól, hogy az elnök nem áll népszerű ellenzéki törekvések mögé, attól még lehet, hogy felelősen jár el.

[00:49:05]Mert hát minden kormány hozhat népszerűtlen intézkedéseket.

[00:49:11]Ugye azt se felejtsük el.

[00:49:13]Én emlékezetem szerint, lehet, hogy ebben tévedek, de emlékezetem szerint a bokros csomagot Gönc Árpád nem támadta meg, nem küldte vissza a parlamentnek és nem küldte el az alkotmány bíróságnak.

[00:49:25]Utána mások támadták meg az alkotmánybíróságnál és semmisítette meg semmisítette így meg az alkotmánybíróság.

[00:49:31]Tehát önmagában attól, hogy egy elnök a kormányzat, a többségi kormányzat által meghozott népszerűtlen intézkedéseket nem támogatja, szerintem ettől még nem válik alkalmatlanná.

[00:49:44]Természetesen teljesen érthető és jogos.

[00:49:47]Nyilván most a választók nagy többsége szemében Sullyog Tamás az a az a Fidesz áll Fidesz embere ugye vita is volt.

[00:49:54]Tehát a a megbízott miniszterelnök jelölt, vagy felkért miniszterelnök jelölt, Magyar Péter a kampányban is többször elmondta, hogy ő Sullyog Tamást és az alkotmánybírókat is, és másokat is úgy tekint, mint mint az ellenfélnek a játékosai, tehát nem tekinti őket elfogulatlan, független, pártatlan játékvezetőnek.

[00:50:26]És újra mondom, hogy a a alkotmánybíróságnál is jogosan fogalmazódik meg az a szabály, hogy a jelenlegi alkotmánybírókat más szabályok között választották meg, mint 90 és 2010 közötti alkotmánybírókat.

[00:50:41]a Kúria elnökénél is, a Országos Bírósági Hivatal elnökénél is, a legfőbb ügyésznél is, ott más típusú problémák is előkerülnek, de a köztársasági elnöknél alkotmány, tehát politikailag teljesen érthető a követelés, alkotmányosan nem.

[00:51:00]És ha ha alkotmányos indok nélkül leváltanak egy alkotmányos indokkal is leváltható lenne, tehát ha ő tényleg olyasmit tett, ami a hatályos szabályok alapján az ő hivatalba lépésekor is feltétele volt a tevékenységének, és ezeket a törvényeket szándékosan megszegte, akkor akkor elindulhatna a megfosztási eljárás, és hogyha meggyőzik a a bíróságot, hogy hogy ennek nek megvannak az indokai, akkor és erős alkotmányos indokokat hoznak fel, akkor a megfosztás megtörténhet.

[00:51:37]De ha ilyen erős indokok nincsenek, csak a népszerűtlenség, akkor az egy nagyon veszélyes útra terelődik.

[00:51:44]egy-egy Facebook megjegyzésbe ö felkért leendő házelnököt, aki azt mondta, hogy a szabályokat nem kellene akadálynak tekinteni a szabályok betartását, hanem hanem ezeket követni kellene.

[00:52:04]Tehát ez a új többségre is igaz.

[00:52:07]Hogyha ők maguk minden létező szabályt felülírnak, akkor kérdés lesz, hogy a jövőben van-e egyáltalán az új kormányzatnak az újkormányzat hatalmának korlátja.

[00:52:17]És ugye eddig az volt a nagy kritika, hogy az előző ciklus korlátlan hatalommal rendelkezett.

[00:52:27]Láttuk, hogy nem, mert a nép le tudta váltani.

[00:52:32]Utolsó nagyon gyors kérdés.

[00:52:32]Egy gyors választ kérek.

[00:52:33]Csak önmagában az, hogy Magyar Péter lemondásra szólítja föllyok Tamást, az ami a kampányban elhangzott, ami ugye itt a választási győzelem után elhangzott, ez egy politikai nyomásgyakorlás és egyáltalán en ezt lehet kifogásolni.

[00:52:50]Ez politikai nyomásgyakorlás, és az a helyzet, hogy az ügyből igazán jól nem lehet kijönni, mert hogyha az elnök alkotmányos indok nélkül lemond, akkor tulajdonképpen az esküjét, hogy az alaptörvényt és annak a rendelkezéseit megtartja és megtarthatja, meg kell szegniehoz, hogy lemondjam véleményem szerint.

[00:53:10]És teremt egy nagyon-nagyon rossz precedenst, mert ettől kezdve minden kormányváltás után az elnököket el lehet távolítani.

[00:53:18]Tehát az a konstrukció, amit eddig elgondolt az alkotmányozó 36 éven keresztül, és amiben az ellenzék is benne volt, az megdől.

[00:53:27]És erre a helyzetre nem ad választ a közvetlen elnökválasztás, mert a közvetlen elnökválasztás eredményeként még inkább megosztottá válik a társadalom.

[00:53:38]Látjuk Amerikába, látjuk Franciaországba, látjuk Lengyelországba, hogy hogy a közvetlen elnökválasztás egyik helyen sem békét teremtett, inkább a két oldal közötti konfliktust kiéleszte.

[00:53:52]Nagyon szépen köszönöm Hakpéternek, hogy eljött.

[00:53:54]Én köszönöm.

[00:53:54]M.