Trump nem áll le: katasztrófális következmények várhatók? – Kiszelly Zoltán
Fekete Rita műsorvezetővel Kiszelly Zoltán beszélget a globális geopolitikai és gazdasági válságokról, valamint azok Magyarországra gyakorolt hatásairól. A beszélgetés központi témája, hogy Trump amerikai elnök új politikája (a „nagyobb Észak-Amerika" koncepció) radikálisan megváltoztatja az USA-Európa-Oroszország-Kína közötti erőviszonyokat, miközben az energiaellátás világháborúja és a dedollarizáció folyamata az európai ipart dezindusztrializáció felé viszi.
Kiszelly szerint az Egyesült Államok Kínával és az iráni konfliktussal van elfoglalva, nem pedig Ukrajnával, így az európaiak egyedül maradtak az ukrán háború finanszírozásában. Az energiapiac kritikus szűk keresztmetszet: az orosz energiafüggőség amerikai függőséggé alakítása, az iráni háború miatt csökkenő olajkínálat, valamint a fosszilis energiaforrások katonai támadásai (vezetékek, finomítók) az életszínvonal drasztikus csökkenésére vezethetnek.
Németország ipari összeomlása már zajlik: az autógyártás 2017-es 5,6 millióról 3,6 millióra esett vissza, és a kínai elektromos autók miatt ez a tendencia folytatódik. Az iparűzési adóbevételek csökkenése, a munkahelyek elvándorlása és a szolgáltatási szektor összeomlása várható. Az EU zöld átállása és szabályozási terhe (GDPR) versenyképtelenné teszi az európai vállalatokat.
Magyar Péter új kormánya várhatóan kompromisszumokra kényszerül Brüsszellel: meg fogja szavazni az Ukrajna számára szánt 90 milliárd eurós hadikölcsönt, támogatni fogja a 20. szankciós csomagot, és elindítja az ukrán EU-csatlakozási tárgyalásokat. Ugyanakkor Kiszelly szerint a migrációs paktumból és az orosz energiafüggőség fenntartásából próbál majd kimaradni, hasonlóan Orbán Viktor stratégiájához, de Brüsszel irányában kevésbé konfrontatív módon.
Az USA-Európa-Kína háromszög és a Trump-adminisztráció új stratégiája
Az IMF és Világbank tavaszi találkozóján az európai politikusok megpróbálták az amerikai partnereket az európai gazdasági válságra fókuszálni, de sikertelenül. Az Egyesült Államok két fő prioritása: az 1) Kína elleni verseny (a 21. század hegemóniájáért), valamint a 2) republikánus külpolitika megvalósítása. Trump nemzetbiztonsági és védelmi stratégiája a „Greater North America" (nagyobb Észak-Amerika) koncepción alapul, amely a Panama-csatornától az északi sarkig az amerikai ellenőrzés alatt szeretne tartani minden területet.
„Trump elnöknek a legfontosabb célja már messze nem Ukrajna. Az egyik a Kínával kapcsolatos konfliktus, hiszen az USA és Kína között dől el, hogy melyik hatalom határozza meg a 21. századot." – Kiszelly Zoltán *
Ez a stratégia Mexikót, Kubát és Venezuelát érinti, ahol az USA-barát kormányok kiépítése a cél. Az európaiak nem hajlandók Trump „háborújában" részt venni (például aknaszedő hajók küldésével a Hormoz-szorosba), Trump pedig nem támogatja az Ukrajna számára fontos konfliktust. Ez az alapvető érdekellentét magyarázza az USA-Európa közötti szakadékot.
A fegyvergyártás kapacitáshiánya és az energiaellátás válsága
Az Egyesült Államok nem tudja ellátni sem Európát, sem Ukrajnát az igényelt mennyiségű fegyverrel. Évente mindössze 100 Tomahawk-rakétát képes gyártani, miközben már 2000-et lőttek el a raktárkészletből. Az autóiparhoz hasonlóan a fegyvergyártás sem működik „futószalagon", hanem kézműves módszerrel.
Az iráni háborúban az USA nem érte el céljait egy „huszárvágással", ezért elhúzódó konfliktusra készül, ami tovább csökkenti az Ukrajna-ellátás lehetőségeit. Közben Kína és Európa is próbál gesztusokat tenni Kína felé, de az energetika marad a szűk keresztmetszet.
„Egy világiaháborút látunk, ami a petrodollár megőrzését tűzte kérül amerikai részről, Donald Trump részéről." – Kiszelly Zoltán *
Az energiavilágháború két fő folyamatot rejt: a dedollarizáció és a dekarbonizáció. Trump és Putyin a fosszilis energia megtartásában érdekeltek (hogy szállíthassanak Európának és Ázsiának), míg Kína és Európa a leválásra törekszik. Ez a feszültség felgyorsítja a zöld átállást, de az energiaellátás biztonsága veszélybe kerül.
Európa dezindusztrializációja és az energiaválság gazdasági következményei
Az Európai Bizottság kritikusa, Scott Bessent, rámutatott, hogy az EU nem képes követni a növekedést és versenyképességét visszaszerezni. Az energiaválság azonban Európára sokkal súlyosabb gazdasági következményekkel jár, mint az USA-ra, és Trump nem hajlandó enyhíteni ezeken.
A dezindusztrializáció már Dél-Európában végbement (Olaszország, Franciaország), most pedig Németországot érte el. Az autóipar összeomlása szimbolikus:
„2017-ben még 5,6 millió német autót gyártottak, 2022 környékén ez még olyan 4 millió volt, és az utóbbi években már csak 3,6 millió autót gyártottak." – Kiszelly Zoltán *
A kínai elektromos autók (azonos áron, de jobb felszereltséggel és nagyobb hatótávval) végzetes konkurenciát jelentenek. Az iparűzési adóbevételek csökkenése német önkormányzatokat fenyeget (pl. Stuttgart, Ludwigshafen). A BASF Ludwigshafeni gyárában a termelés 25%-ról 30%-ra csökkent, a gyártást Ázsiába viszik.
„Egy ipari termelési munkahely három szolgáltatási szektor munkahelyet tart el. Tehát egy fodrászt, egy saruboltost, egy könyvelőt, aki kiszolgálta azt a termelőüzemet, és ha bezárnak az üzemek, mint most Németországban, akkor ezek a munkahelyek is elvesznek." – Kiszelly Zoltán *
Az energiaválság miatt az olajvezetékek sérülnek (pl. az Olaszország-Németország közötti vezeték „véletlenül" felrobbant), texasi és ausztrál finomítók égnek. Az energiaellátás biztonsága kritikus: ha kevesebb energia érkezik, az árak drasztikusan emelkednek, és az életszínvonal fenntartása kérdésessé válik.
Az EU tőkepiacának reformja és a Draghi-jelentés
Az Európai Bizottság jó irányba halad az egységes európai tőkepiac létrehozásával. Az európai polgárok bankszámláin körülbelül 10 000 milliárd euró van, amely nem befektetési jegyben, hanem csak számlapénzként van lekötve. A tavaszi uniós csúcson startupoknak hoztak létre egységes tőkepiacot, hogy ne kelljen Amerikába menniük.
A Draghi-jelentés 800 milliárd euró éves hitelfelvételt javasol az EU versenyképességének javítására. Az Egyesült Államok támogatja ezt, mert a New York-i Wall Street-en venné fel az EU ezt a hitelt. Azonban Brüsszel helyesen ragaszkodik ahhoz, hogy előbb az egységes tőkepiacot kellene megteremteni, majd utána élni a hitelfelvételi javaslattal.
„A brüsszeli bizottság azt jól csinálja, hogy szeretne egy egységes európai tőkepiacot létrehozni, mert az uniós polgárok bankszámláin nagyjából 10000 milliárd euró van." – Kiszelly Zoltán *
Az EU szabályozási terhe (GDPR és egyéb bürokratikus előírások) azonban továbbra sem csökken, ami versenyképtelenséget okoz.
Magyarország helyzete: az EU-s tárgyalások és a feltételek
Magyar Péter új kormánya pénteken délután fogadott brüsszeli bizottsági küldöttséget, szombaton pedig tárgyalt velük. Magyar Péter azt nyilatkozott, hogy előrelépés történt az uniós források elérhetővé tételében. Azonban a Brüsszel nem ad „Bianco checket" – konkrét feltételeket szabott meg.
Az EU 27 pontot határozat meg, amelyek között szerepel:
- Ukrajna támogatása (a szankciós csomagok, a 90 milliárdos hadikölcsön, az ukrán csatlakozási tárgyalások elindítása)
- Migrációs paktum (júniusban indul)
- Jogállamisági és igazságszolgáltatási reformok
„Brüsszel még nem ismerik Magyar Péter kormányát. Hiába van már két éve a Néppártban a Tiszapárt, az látszik, hogy 27 pontot határoztak meg." – Kiszelly Zoltán *
Az augusztus 30-i határidő: a covid utáni újjáépítési alap befagyasztott forrásait le kell hívni. Ez lehet az első gesztus Brüsszel részéről, ha teljesítik az elvárásokat.
Az ukrán háború finanszírozása és a 90 milliárdos hadikölcsön
Brüsszel még két évig szeretné finanszírozni az ukrán háborút. Ukrajna április végéig bírja a jelenlegi forrásaival (IMF 8 milliárd euró, Németország és Hollandia 3 milliárd euró). A 90 milliárdos hadikölcsön az unió költségvetésének terhére kerül felvételre.
Zelenszki új támadásokat akar indítani, ezért az ukrán férfiakat hazaküldik Franciaország, Írország, Ausztria területéről (2000 eurós hazatérési prémiummal). Az európai ipar lebomlása miatt már nincs szükség az ukrán munkaerőre.
Orbán Viktor, Andrej Babis és Robert Ficó kormányai nem vettek részt a hitelben. Kiszelly szerint Magyar Péter sem fog utólag csatlakozni, így elkerüli a plusz fizetési kötelezettséget, de átengedi az uniós költségvetés terhelésére a döntést.
„Magyar Péter itt olyan, mint a Mátyás király meséjében a lány, hogy hoz is ajándékot meg nem is, mert feltehetően meg fogja szavazni a 90 milliárdot, hogy az uniós költségvetés terhére vennék fel ezt a hadikölcsönt." – Kiszelly Zoltán *
A 20. szankciós csomag várhatóan szintén átmegy, és az ukrán csatlakozási tárgyalások elindulnak. Az oroszok az egész fronton támadnak (május 9-e, a győzelem napja miatt), így az uniós tagság motivációs eszköz lehet az ukrán lakosság és katonák számára.
Az ukrán csatlakozás és az új EU-bővítés
Sok ország azt mondja, hogy Ukrajnának teljesítenie kell az összes feltételt. Közben Izland és Norvégia is csatlakozhat az Unióhoz, mivel Trump Grönlandot szeretné, és ezek az országok felülvizsgálják semleges álláspontjukat. Mivel gazdag országok, előrengedik őket.
„Izland és Norvégia is lehet, hogy kopogtat az unió ajtaján. Ahogy az ahogy Trump elnök Grönlandot Einstenolná, úgy Izland és feltehetően Norvégia is felülvizsgálja az eddigi semleges álláspontját." – Kiszelly Zoltán *
Az európai szavazók többsége továbbra sem támogatja az Ukrajna felvételét, mivel az egyre szegényebb országok csatlakozása az életszínvonal romlásához vezetett (az ERO miatt, az ipar elvándorlása miatt).
A migrációs paktum és a magyar stratégia
A migrációs paktum június elején indul. Ez egy „vészhelyzeti szolidaritási mechanizmus", amely kötelező kvótákat ír elő: ha például 3 millió iráni migráns érkezne a görög határra, szétosztanák őket az EU-tagállamok között. Lengyelország felmentést kapott, mert az oroszok és fehér oroszok tolnak rá migránsokat a határon.
Magyar Péter számára ez a tárgyalási képesség próbája. Lehetőségek:
1. Felmentés kérése (mint Lengyelország)
2. Migránsok átvétele (pl. Görögországból)
3. Fejpénz fizetése (20 000 EUR személyenként az átvett migránsok után)
„Magyar Péternek itt ezt kell elérni, hogy vagy kapjunk kivételt, vagy ugye, hogy milyen módon tudja azt elérni, hogy ne jöjjön nagy számú migráns Magyarországra, mert akkor az ő szavazói is ellene fognak fordulni." – Kiszelly Zoltán *
A probléma: egyik tagország sem akarja majd befogadni a migránsokat. Az európai vezetőknek könnyebb lesz elfogadtatni bizonyos döntéseket, mivel Magyar Péter nem fogja olyan konfrontatívan felmutatni az alternatívát, mint Orbán Viktor.
Az európai erőviszonyok változása és a visegrádi együttműködés
A lengyel miniszterelnök meggyőzte Robert Ficót, hogy ne tartsa fent a vétóit. Ez azt jelenti, hogy Magyarország már nem számíthat a szlovákok és lengyelek automatikus támogatására. Azonban az országok érdeke nem változott: a szlovákok és lengyelek sem akarnak migránsokat.
Magyar Péter várhatóan szövetségeket fog keresni az opting out (kimaradás) mechanizmusán keresztül, hasonlóan Orbán Viktorhoz. A visegrádi együttműködés továbbra is lehetséges, mivel az alapvető érdekek azonosak.
„Egyes kérdésben, kérdésekben szerintem törekedni fog arra, hogy kimaradjunk, tehát opting autót fog keresni és ehhez épít majd szövetségeket." – Kiszelly Zoltán *
Magyar Péter várható külpolitikai stratégiája
Kiszelly szerint Magyar Péter várhatóan:
-
Moszkvába utazik – az oroszok fogadják, mert fontos nekik a barátságolajeték, a balkáni gázvezeték és a Paks 2 befejezése.
-
Kievbe utazik – Zelenszkivel tárgyalja az ukrán kérdéseket.
-
Brüsszelbe utazik – ahol megújítja az uniós politikát.
Ez az osztrák kancellár által is követett diplomáciai protokoll: Kijev → Moszkva → Brüsszel. Így el tudja adni a szavazóinak, hogy fenntartja az orosz energetikai együttműködést, de Brüsszel irányában is kompromisszumkész.
„Akkor itt megnyugodnak az emberek, hogy lesz orosz olaj, meg lesz dízel, és akkor utána elmegy Brüsszelbe, és akkor Brüsszelben meg mondja neki az úsula meg Manfel, hogy le kell válnunk az orosz olajról, azt meg meg fogja szavazni." – Kiszelly Zoltán *
Magyar Péter populista politikus, aki a Fideszben tanult. Ugyanazokat az eszközöket (nemzeti konzultáció, népszavazás) fogja használni, mint Orbán Viktor, de Brüsszel irányában kevésbé konfrontatív lesz. A Kína-politika is változik: a konnektivitási politika helyett „de-risking" (kockázatcsökkentés) lesz, amely követi a német és brüsszeli vonalat.
Szövetségeket fog építeni az agrárköltségvetés, kohéziós támogatások és migrációs kérdésekben, hasonlóan ahogy Orbán Viktor tette a franciákkal, spanyolokkal és olaszokkal. Az országok érdeke nem változott, csak a kommunikáció módja lesz más.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Kültpolitikával fogunk kezdeni" – az átirat elején egy rövidítés vagy szó hiányzik, de a kontextus alapján világos, hogy külpolitikáról van szó.
- „Politikó cikke" – valószínűleg egy újságcikk vagy politikai blog, de a konkrét forrás nem azonosítható az átiratból.
- „Pad aláestek" – valószínűleg „padlóra estek" vagy hasonló kifejezés, de az ASR nem értelmezte helyesen.
- „Drági jelentés" – valószínűleg Mario Draghi jelentésére utal, de az átiratban „drági" alakban szerepel.
- „Hormozo" – a Hormoz-szoros, de az ASR torzította.
- „Barátságolajeték" – valószínűleg „barátság-olajvezeték" vagy „barátság-gázvezeték", amely az Oroszország-Magyarország közötti energetikai kapcsolatot jelöli.
- „Balkáni áramlat" – valószínűleg a Balkáni Áramlat gázvezeték, de az ASR nem értelmezte helyesen.
- „Úsula" – Urszula von der Leyen EU-bizottsági elnök rövidített neve.
- „Manfel" – valószínűleg Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője.
- „Einstenolná" – értelmezhetetlen szó, valószínűleg egy szó hiányzik vagy az ASR súlyosan torzította. Kontextus alapján Trump Grönland-annexiós terveire utal.
- „De-risking" – angol kifejezés, amely a kockázatcsökkentést jelenti, az átiratban így szerepel.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat.
[00:00:02]Április 20-án rögzítjük ezt az adásunkat a déli órákban, és tisztelettel köszöntöm vendégünket a vonal túlsó végén Kiszeli Zoltánt, a század végpolitikai jellemzési igazgatóját.
[00:00:12]Jó napot kívánok.
[00:00:14]Jó napot kívánok.
[00:00:15]Kültpolitikával fogunk kezdeni, de lesznek majd olyan híreink is, amely Magyarországot is érintik.
[00:00:19]Az első ilyen hírünk pedig a politikóban jelent meg egy cikk azzal kapcsolatosan, hogy egyre nagyobb a szakadék Európa és Amerika között.
[00:00:28]És talán már önnél is beszéltünk itt a NATO kapcsán, ugye az iráni konfliktus kapcsán ezekről a kérdésekről, de hogy most volt ugye itt a tavaszi találkozója az IMF-nek és a világbanknak is, az amerikai fővárosba tartották ezeket a találkozókat, és hát a politikus szerint megpróbálták az európai partnerek bevonni az amerikaiakat is, úgymond ezekbe a tárgyalásokba kicsit hatékonyabban, hogy a kontinenst, tehát Európát sújtó egzisztenciális gazdasági kérdésekkel kapcsolatban van ők is foglaljanak állást, vagy próbáljanak valamilyen megoldási javaslattal előállni, de a politikó cikke szerint ez kudarcot vallott, nem igazán sikerült, hiszen Amerika egyrészt Kínával van elfoglalva, most itt van az iráni háború, és hát az Ukrajnával kapcsolatos álláspontjukat pedig ismerjük.
[00:01:16]Igen, két malomban őrölnek.
[00:01:16]Az európai politikusok számára az ukrajnai konfliktus a legfontosabb.
[00:01:21]Nyilván ez földrajzilag közelebb van Európához, azonban ott két cég között a pad aláestek.
[00:01:27]Ugye a nem támogatták eddig a tárgyalásos megoldást, most is azt mondják, hogy Ukrajnát olyan helyzetbe kell hozni, hogy le tudja győzni Oroszországot.
[00:01:36]És akkor úgy oldódik meg legalábbis az Európa, legtöbb európai politikus szerint a konfliktus, hogy Ukrajnát még jobban kell támogatni, az legyőzi Oroszországot, és ezzel helyreáll Ukrajna területi szuverenitása, illetve Oroszország kárpótlást fizet háborús jóvátételt Ukrajnának, amiből az újjáépítést plusz az eddigi hiteleket Ukrajna vissza tudja fizetni, illetve finanszírozni tudja.
[00:02:00]Tehát ez az európai álláspont, és az európaiak ehhez szeretnék az USA-t megnyerni.
[00:02:04]Már Biden elnök idején sem volt az USA támogatása akkora, hogy az ukránok ezt a célt elérhessék.
[00:02:09]Az amerikaiak figyeltek arra, hogy csak annyi támogatást adjanak az ukránoknak, és olyan fegyvereket, amelyekkel víz fölött maradnak, de a konfliktus elhúzódik, mert az USÁnak a főenfele Kína, és az amerikaiak Oroszországon keresztül Kínát akarták gyengíteni, mármint a Bidenék.
[00:02:27]Ugye a Trump elnök egy teljesen más politikája van.
[00:02:30]Trump elnöknek a legfontosabb célja már messze nem Ukrajna.
[00:02:34]amit átadna az európaiaknak.
[00:02:37]A Trump elnöknek két fontos célja van.
[00:02:39]Az egyik a Kínával kapcsolatos konfliktus, hiszen az USA és Kína között dől el, hogy melyik hatalom határozza meg a 21.
[00:02:45]századot.
[00:02:45]Ugye ez a dedollarizációnak a kérdése.
[00:02:47]Ugye ez Iránban most csúcsra jár.
[00:02:50]A másik kérdés, ami Trump szempontjából fontos, hogy a demokrata külpotikával szakítva ő megvalósíthassa a saját maga republikánus politikáját.
[00:03:03]Ugye ennek a két dokumentuma megszületett tavaly ősszel, illetve idén év elején a nemzetbiztonsági és a védelmi stratégia.
[00:03:11]Ebből az látszik, hogy Trump elnök egy nagy Észak-Amerikát akar csinálni.
[00:03:14]Ezt Greater North Amerikának hívják.
[00:03:16]Tehát ez azt jelenti, hogy a Panama csatornától az északi sarkig a trumpék mindent amerikai ellenőrzés alá akarnak vonni.
[00:03:25]Ez az ő nagy észak-amerikájuk, az egyenlítőtől északra.
[00:03:28]Amerikai befolyás.
[00:03:31]Ez Mexikóban, Kubában egy venezuelai típusú átmenetet jelentene, hogy ahol most nem USA vagy Trámbarát kormány van, ott valamilyen módon be kell állni szélirányba.
[00:03:41]Tehát ez ezért nincsen egyetértés a két oldal között, mert az európaiak nem akarnak beállni Trump háborújába, nem küldenek aknaszedő hajókat, amíg tart a konfliktus a hormozorosba.
[00:03:53]Trump meg nem vesz részt az európaiak számára fontos ukrajnai konfliktusban.
[00:03:58]kézpénzért hajlandó lenne fegyvert adni, csak most nincsen fegyver.
[00:04:02]Erről sokat beszéltünk itt az önműsorában is, hogy igazából ezeket nem futószalagon gyártják már, hanem manufakturálisan.
[00:04:10]Tehát itt láthattuk a számokat, hogy egy évben talán 100 tomahók rakétát tudnak gyártani Amerikában, és most 2000et lőttek el a raktárkészletből, vagy tehát ismerjük ezeket a számokat, hogy nem bírnak lépést tartani, ezért nem tudnak az amerikaiak már Európának és Ukrajnának annyi fegyvert szállítani, mint amennyire az ukrajnai háború plusz a az európai légtér védelme ezt indokolná.
[00:04:32]És ugye ott van Izrael biztonsági igénye, ott van az amerikai öbölmenti bázisoknak az igénye, plusz az öbölmenti országok igénye.
[00:04:39]Tehát igazából most már ott tartunk, hogy hogy két felé megy a történet, hogy az európaiak próbálják a kárt enyhíteni, de nem tudnak fegyvert gyártani, mert nincs olyan kapacitásuk, vagy amerikai alkatrészek kellenének.
[00:04:51]Az USA pedig miután nem tudta elérni Iránban a céljait egy huszárvágással, ezért egy elhúzódó háborúra készül, ami még inkább rontja az ukrán front amerikai fegyverekkel való ellátásának az esélyeit.
[00:05:06]És igazából Kína meg háttérben ugye azt nézi, hogy úgy az európaiak, mind az amerikaiak most már próbálnak Kína felé gesztusokat tenni, legalábbis a kereskedelempolitika terén, miközben az energetika marad a szűk keresztmetszet.
[00:05:21]Tehát azt kell látnunk, hogy szerencsére nukleáris háborúról nincsen szó.
[00:05:26]Viszont egy világiaháború az, ami kitört.
[00:05:30]Egy olyan világiaháborút látunk, ami a petrodollár megőrzését tűzte kérül amerikai részről, Donald Trump részéről.
[00:05:39]Itt van ajánlat a Putyin felé, hogy egy G2-be beléphet Oroszország is, mint eladó, hogyha dollárban számolják el az oroszok az olajat.
[00:05:48]illetve hát ugye ott van Kína és Európa a másik oldalon, mint energiaimportőr országok, amelyek szeretnék biztosítani az energiaellátásukat, de azért van remény, van kiút.
[00:05:59]ugyanis Trump és Putyin a fosszilis energia megtartását szeretné, hogy ők szállíthassák a a fosszilis energiát Európának és Ázsiának, miközben Kína óriási léptekkel és Európa is, hát mondjuk így, hogy léptekkel próbál leválni a fosszilis energiáról.
[00:06:18]Ez a nagy energia világháború, vagy világiaháború itt talán jobban hangzik.
[00:06:25]Igazából ezt a dekarbonizációt is felgyorsítja.
[00:06:27]Tehát ha röviden kell válaszolni, két folyamatot látunk, a dedolarizációt és a dekarbonizációt.
[00:06:36]Mind a kettő kis Kína és az USA között dől Európa egy mellékhatszintér.
[00:06:41]Scott Beszent itt a héten ugye ezeken a találkozókon megismer megismételte azt a kritikát az Európai Unióval kapcsolatosan, hogy nem képes követni a drági jelentést.
[00:06:49]Nem tudja növelni a növekedését, illetve nem tudja a versenyképességi potenciálját vissza szerezni.
[00:06:56]Viszont azért hozzá kell tenni azt is, hogy például ez az iráni háború ugye Európára sokkal komolyabb gazdasági következményekkel jár, úgy tűnik, legalábbis mint magára az Amerikai Egyesült Államokra.
[00:07:07]És mivel Európa nem segítette ezt az iráni mi vagy hadműveleteket, úgy ahogy Donald Trump elképzelte, úgy tűnik, hogy nem is hajlandó Donald Trump enyhíteni úgymond ezeken a gazdasági következményeken.
[00:07:22]Hát nem, mert mint mondtam, neki az a célja, hogy az USA nyerje meg a 21.
[00:07:26]századot.
[00:07:26]Tehát neki az érdeke, hogy Európa az USA piaca maradjon.
[00:07:27]Ugye most az látszik, hogy leginkább az energiapiac az, ahol az amerikaiak Európát még jobban függővé akarják tenni.
[00:07:38]Ugye az orosz függőséget egy amerikai függőségre változtatni.
[00:07:40]Vagy amit ugye írtak korábban nyugati lapok is, hogy Trumpnak van egy ajánlata Putyin felé, hogyha ugye amerikai cégek adják el az orosz energiát Európának, mondjuk fölvásárolják az északi ár áramlat kettő gázvezetéknek a részvénytársaságát, ami felszámolás alatt van Svájcban.
[00:07:59]Amerikaiak újjáépítik, és akkor az amerikaiak adnák el a németeknek az orosz gázt.
[00:08:02]No persze dollárért, mert az amerikaiaknak az a lényeg, hogy ez dollárban történjen.
[00:08:09]Tehát igazából van és az európaiak meg le akarnak válni az orosz energiáról.
[00:08:13]Ezért is próbálták felgyorsítani a leválást az orosz energiáról, az olajról 27-ben a földgázról is, illetve a nukleáris fűtőelemekről.
[00:08:20]Ugye, ahogy az öbölmenti háború elhúzódik, és egyre kevesebb energia jut ki az öböl térségéből.
[00:08:27]Tehát úgy kell Brüsszelnek is ezt a politikáját felülvizsgálnia, mert igazából az euró az európai ipar egy dezindusztrializáción megy keresztül.
[00:08:35]Erről keveset beszéltek Magyarországon.
[00:08:37]A a liberális közgazdászok most sem beszélnek erről, hogy az ERONAK a hatása Olaszországban és Franciaországban katasztrofális volt.
[00:08:47]Délamer Dél-Európában azt látjuk, hogy az ERO nekik túl drága volt.
[00:08:49]Az ipar bezárt, elvándorolt, és ezért igazából ott már régen dezindusztrializáció következett be.
[00:08:56]az termelési ipari munkahelyek megszűntek, és ez most érte el Németországot.
[00:09:00]Tehát tavaly havonta 10000 ipari munkahelyet zártak be.
[00:09:03]Idén ez a tendencia felgyorsul.
[00:09:05]Azt látjuk, hogy az autóipar technológiaváltáson megy keresztül.
[00:09:09]az új autókat.
[00:09:11]Egyrészt sokkal kevesebb német autó fogy.
[00:09:14]Tehát 2017-ben még 5,6 millió német autót gyártottak, tehát Németországban.
[00:09:19]Ugye 20202 környékén ez még olyan 4 millió volt és az utóbbi években már csak 3,éssé 3,6 millió autót gyártottak.
[00:09:32]Tehát azt látjuk, hogy nagyjából 2 millióval kevesebb autót gyártanak Németországban, mint mondjuk 10 éve.
[00:09:36]És ez a tendencia csak csökken, mert ahogy megjelennek a kínai elektromos autók, amelyeknél mondjuk egy egy német átlag villanyautó árán egy kínai csúcsmodellt kapunk kézzelvart bőrkormánnyal, csupa bőr ülésekkel és sokkal hosszabb hatótávolsággal, mint egy európai autónál.
[00:09:55]Ezért igazából ez a technológiaváltás folytatódik.
[00:09:57]És ami még fontosabb, hogy egy ipari termelési munkahely három szolgáltatási szektor munkahelyet tart el.
[00:10:05]Tehát egy fodrászt, egy egy sar boltost, egy egy könyvelőt, aki aki kiszolgálta azt a termelőüzemet, és ha bezárnak az üzemek, mint most Németországban, vagy a többi nyugat-európai országban, akkor ezek a munkahelyek is elvesznek, ami egy új helyzet.
[00:10:20]Stuttgartban például az ottani egyik nagy német luxusautógyártónak ugye beesett a forgalma, nem tudtak megújulni.
[00:10:28]És például rengeteg német önkormányzatnak kell azzal szembenéznie, hogy az autógyárak bezárása miatt, az ipar el elköltözése miatt csökken az iparűzési adóbevételük.
[00:10:38]Ludwiighent szoktuk felhozni példaként, nincs orosz gáz, nincs műtrágyártás és a Ludwiig Hfenben a BASFA a termelésének eddig 25%-át zárta be, mert nem érte meg, most már 30%-nál tartanak, viszik át Kínába, Ázsiába a gyártást.
[00:10:54]Ez azt jelenti, hogy ahogy szűnnek meg az ipari munkahelyek, ezeket nagyon nehéz lesz visszaépíteni.
[00:11:01]Tehát van egy változás Európában.
[00:11:01]Ugye a drági jelentésnek volt egy olyan része, hogy csökkentsék a szabályokat.
[00:11:05]Hát nem csökkenti Brüsszel a szabályokat, marad a GDPR-tól kezdve rengeteg fölösleges bürokratikus előírás.
[00:11:11]Plusz ugye azt javasolta, hogy évi 800 milliárd euró hitelt vegyen fel az Unió, és ezt forgassa a gazdaságba.
[00:11:18]Igen ám, a Bent azért támogatja ezt a drági jelentést, mert ha most az Uniónak föl kéne vennie 800 milliárd euró éves hitelt, azt a New Yorki Wall Streeten venné föl.
[00:11:28]Tehát Amerika örülne ennek.
[00:11:30]A brüsszeli bizottság azt jól csinálja, hogy szeretne egy egységes európai tőkepiacot létrehozni, mert az uniós polgárok bankszámláin nagyjából 10000 milliárd euró van.
[00:11:44]Igen, bocsánat.
[00:11:44]De 10000 milliárd euró van nagyjából az európai polgárok számláján.
[00:11:49]És hát nagyon sok pénz az csak úgy ott van, tehát nem befektetési jegyben van, hanem csak úgy számlapénzként.
[00:11:55]És ezt szeretné a bizottság átcsatornázni a tőzsdére vagy befektetési alapokba.
[00:11:59]Ugye ezt a célt szolgálta most tavasszal az az uniós csúcs, ahol a startupok számára hoztak létre egy egységes európai tőkepiacot, hogy ne kelljen a startupoknak Amerikába átmenni.
[00:12:12]Tehát majd akkor fogják ezt az egységes tőkepiacot megteremteni.
[00:12:17]Utána fognak csak a drági féle javaslattal élni, hogy az európai tőkepiacról vegyenek fel évi 800 milliárd euró hitelt a versenyképesség javítására.
[00:12:26]Tehát igazából ez a meccs zajlik, Európa nagyon le van maradva, és igazából nem látszik, hogy hogy a zöld átállásból hogyan jönnének ki, mert még mindig ott vannak a zöldek, akik ragaszkodnak a zöld átálláshoz.
[00:12:37]Ugye ott vannak a szavazók, akiknek azt mondták, hogy zöldátás kell, nem kell marhahús, nem kell benzines autó.
[00:12:44]Na hát most ugye ott tartunk, hogyha nem érkezik friss olaj, akkor őszre nagyon megdrágul az energia.
[00:12:50]És ennek a a világenergiaháborúnak a következményeiként Európában még nagyobb inflációval számolhatunk, hiszen hogyha nem lesz gázolaj, ugye a szállítás megdrágul, vagy kevesebb lesz.
[00:13:01]Tehát nem azt mondom, hogy leáll az élet, mert nem áll le az élet, mert lesz kerozin, meg lesz dízel.
[00:13:08]Csak Olaszországban látjuk, hogy a belföldi járatokat például már lemondták, hogy ne repülővel közlekedjenek Olaszországban az emberek, hanem vonattal.
[00:13:15]És ugye ez várható, hogy lesz nyilván kerozin, lesz dízel, csak hát ha kevesebb lesz, akkor fölmennek az árak, és egyáltalán nem látszik, hogy hogy honnan lenne a korábbi életszínvonalunkhoz szükséges mennyiségű energia, mert ugye Oroszországtól nincs.
[00:13:31]Az ukránok támadják az orosz energetika infrastruktúrát, és hát nyilván csak így ideszem a hallgatóknak, hogy lássák, hogy véletlenül felrobbantották az Olaszországot, Németországgal összekötő kőolajvezetéket.
[00:13:45]Ö Texasban tűz ütött ki az ottani legnagyobb olajfinomítóban.
[00:13:49]Ugye tavaly nálunk 103 wattán volt egy nagy tűz.
[00:13:52]Az olajfinomítóban csökkent is a feldolgozási kapacitás.
[00:13:55]Ausztráliában egy nagy olajfinomítóban ütött ki tűz.
[00:14:01]Tehát azt látjuk, hogy az energia világháború azt jelenti, hogy a fosszilis energiára az eddigi életünkre épülő energiabázis az sérül, vagy katonai akciók, vagy ilyen idézőjelben véletlenek miatt.
[00:14:12]És ez azt jelenti, hogy lesz nyilván energia, csak sokkal drágábban, mint eddig, ami azt jelenti, hogy az életünket át kell majd alakítani, hiszen az eddigi formában nem biztos, hogy hogy fenntartható marad.
[00:14:26]Akkor egy kicsit Magyarországra jönnék vissza, és kérdeznék itt arról az Európai Bizottsági találkozóról, küldöttségről, amelyről lehetett hallani.
[00:14:35]Ugye pénteken délután érkeztek meg, és még szombaton is tárgyaltak Magyar Péterrel a hírek alapján.
[00:14:40]Ugye azért is érdekes ez, mert a Tiszakormány még nem alakult meg, illetve Magyar Péter sem lépett még be a hivatalába, tehát hivatal, vagy nem iktatták még be, mint miniszterelnököt, de egyrészt Urszula Vonder derlennel a saját elmondása szerint is már telefonon többször egyeztetett, illetve most egy ilyen bizottsági küldöttség érkezett meg Magyarországra.
[00:15:02]Magyar Péter úgy nyilatkozott, hogy előrelépés történt a tárgyalásokon, amelyeknek az volt a célja, hogy az uniós forrásokat mielőbb elérhetővé tegyék Magyarország számára.
[00:15:14]Tudunk erről bármit erről a találkozóról ezen a egy mondaton kívül?
[00:15:16]Mit mit gondol az egész szituációról?
[00:15:22]Hát meg kell nézni, mit mondanak a brüsszeli politikusok.
[00:15:23]Ugye Kajakalas vagy mások azt mondják, hogy minél hamarább meg kell szavazni a 90 milliárd euró hadi kölcsönt, mert Ukrajna csak nagyjából április végéig bírja a jelenlegi forrásaival.
[00:15:36]Tehát azt látjuk, hogy ugye kapott az IMF-től 8 milliárd euró hitelt Ukrajna, tehát hogy átvidalták ezt az időszakot a német hollandoktól is kaptak 3 milliárd eurót.
[00:15:49]Tehát a nyugati országok támogatták Ukrajnát, de igazából ez a 90 milliárd euró lenne az, ami két évig finanszírozza a háborút.
[00:15:54]Tehát Brüsszel még két évig akarja a háborút finanszírozni.
[00:15:58]É, Zelenszki elnöknek vannak olyan tervei, ő mindig újabb támadásokat akar indítani.
[00:16:02]Tehát látunk egy változást.
[00:16:04]Most lejár az unió területén az ukrán menekültek két éves engedélye.
[00:16:10]Ugye ezér ilyen mindig megújítják, tehát ezt meg fogják most is újítani.
[00:16:13]Igen ám, csak azt látjuk, hogy Zelenszki egy új támadást akar indítani.
[00:16:17]Ugye most már Franciaországból Írországból, Ausztriából most már az ukrán férfiakat hazaküldenék.
[00:16:22]Ö például ilyen 2000 eurós hazakü hazatérési prémiumot fizetnének azoknak az ukrán férfiaknak, akik hazamennek, mert már nincs szükség úgy a munkaerejükre.
[00:16:31]Tehát ugye, hogy az európai ipar le le leépül, növekszik a munkanélküliség, már nincs szükség az ukrán munkaerőre.
[00:16:38]Mondjuk Lengyelországban biztos szükség van, de Németországban már nincsen.
[00:16:41]És ezért van az, hogy hazaküldenék az ukrán férfiakat, és Zelenski egy újabb ukrán hadsereget építene fel, és ehhez is kell a pénz.
[00:16:49]Plusz ugye, hogy még az államot működtessék.
[00:16:50]Tehát igazából ugye ott tartunk, hogy a ott tartunk, hogy a hogy a a brüsszeli bizottság szeretné ezt a pénzt minél hamaráb átutalni Zelenskinek.
[00:17:00]Ugye ezért is mondta Zelenski, hogy hirtelen csoda csodák csodájáról meggyógyult a vezeték, és most már fognak tudni olajat szállítani a barátságolajetéken Szlovákiába és Magyarországra.
[00:17:14]És akkor ugye, hogyha van olaj, akkor lesz pénz.
[00:17:19]Tehát akkor a vagy a távozókormány, vagy sokkal valószínűbben az új kormány meg fogja szavazni a 90 milliárdos hadikölcsönt.
[00:17:26]És hát Magyar Péter itt olyan, mint a ugye a a Mátyás király meséjében a lány, hogy hogy hoz is ajándékot meg nem is, mert feltehetően meg fogja szavazni a 90 milliárdot, hogy az uniós költségvetés terhére vennék fel ezt a hadikölcsönt.
[00:17:40]Ugye Orbán Viktor, Andrej Babis és Robert Ficó a kormányai nevében nem vettek részt ebben a hitelben, és feltelhetően Magyar Péter sem fog utólag csatlakozni ez ehhez a hitelhez.
[00:17:51]Tehát mert akkor rögtön ugye igazolná az ukrán barát vádakat, illetve hát ugye nem akar egy plusz fizetési kötelezettséget Magyarország nyakába varni.
[00:17:59]Hát ilyen szempontból ugye akkor át is engedi ezt a hitelt az uniós költségvetés terhére, de utólag sem csatlakozik hozzá, mint azt mondjuk sok kormány várta volna, mondjuk a lengyelek vagy a litvánok.
[00:18:11]Tehát igazából ez az első része a történetnek.
[00:18:13]Nyilván Orbán Viktor most nem pontosabban bejelentette Orbán Viktor, hogy nem fog elmenni az uniós csúcstalálkozóra.
[00:18:22]Tehát akkor vagy Magyarország nélkül szavazzák meg, vagy majd Magyar Péternek kell a következő már, hogyha ugye május utáni, hogyha amikor Magyar Péter lesz a miniszterelnök, akkori uniós csúcson ezt megszavazni, de én azt gondolom az eddigi nyilatkozatai alapján, hogy ezt átengedi és nyilván a a nem csatlakozik hozzá Magyarország.
[00:18:41]Ugye a másik, amiről beszéltek, ez a 20.
[00:18:45]szankciós csomag.
[00:18:45]feltehetően ezt is át fogja engedni az új kormány, és akkor a 20.
[00:18:51]szankciós csomagot hatályba lehet léptetni.
[00:18:54]Itt volt egy ilyen sztahanovista elvárás, hogy ezt február 24-én akarták életbe léptetni a a támadás negyedik évfordulóján.
[00:19:02]Ugye ez nem sikerült, most már azóta két hónap is eltett.
[00:19:06]Tehát igazából a a harmadik ilyen szempont az ukrán csatlakozási tárgyalások elindítása.
[00:19:10]Ugye az ukránok nagyon rossz helyzetben vannak.
[00:19:12]Az oroszok az egész fronton támadnak.
[00:19:13]Sőt olyan helyeken is elindult az orosz támadás Harkov megyében például vagy Szuminál, ahol az ukránok eddig tudták tartani a vonalat.
[00:19:25]illetve hát azt látjuk, hogy a korábbi frontokon, tehát a Harkov megyei Kupjansknál, vagy a Donesk megyei Konstantinyánál is az oroszok megint támadnak, hiszen május 9e Oroszországban a győzelem napja, és hát nem is egy nagy áttörés, de mégis valami részsikert fel kell mutatni az orosz hadseregnek.
[00:19:44]Tehát az ukránokat kell motiválni, és az uniós tagság lehet az a motiváció, amivel az ukrán lakosságot, a katonákat és a társadalmat lehet motiválni.
[00:19:53]Ezért a csatlakozási tárgyalások elindítása is egy olyan dolog, amit Brüsszel feltétlenül elvár az új magyar kormánytól.
[00:20:02]Hát ugye itt nyilván Magyar Péter most már nem lobogtatja azt a levelet, amit Manfred Wernek írt, hogy a gyorsított ukrán csatlakozást ellenzi, de az látszik egyébként, és ez egy egy kezd egy ilyen többségi állásponttá válni, hogy azért nagyon sok ország azt mondja, hogy Ukrajnának teljesítenie kell a az összes feltételt.
[00:20:26]Tehát Ukrajnának teljesíteni kell az összes feltételt, ugyanis kialakult egy új helyzet.
[00:20:32]Izland és Norvégia is lehet, hogy kopogtat az unió ajtaján.
[00:20:35]Ahogy az ahogy Trump elnök Grönlandot Einsteandolná, úgy Izland és feltehetően Norvégia is felülvizsgálja az eddigi semleges álláspontját, és szeretnek csatlakozni az Unióhoz, és akkor őket előreengedik, mert ezek gazdag országok, illetve hát nem állnak háborúban.
[00:20:50]Tehát ez ezt ezt még érdemes hozzátenni, amikor a az ukrán helyzetet látjuk.
[00:20:54]És a Brüsszel nem akar Bianco checket adni Magyar Péternek.
[00:20:58]Az látszik, hogy még nem ismerik.
[00:20:59]Hiába van már két éve a Néppártban ugye a Tiszapárt, az látszik, hogy ará ugye 27 pontot határoztak meg.
[00:21:07]Ezekben benne vannak ezek a tehát Ukrajna támogatásának hívják azt, amiről most beszéltünk.
[00:21:12]És feltetően, hogyha ezeket meglépi, és ezeket biztos meglépi, akkor a befogyasztott uniós pénznek egy részét felszabadítják.
[00:21:18]Ugye ebben az újságcikkben, amire hivatkozott, ebben az szerepel, hogy augusztus 30-ig le kell hívni a covid utáni újjáépítési alapnak a befagyasztott forrásait.
[00:21:27]Tehát lehet, hogy ez lehet az első ilyen gesztus Brüsszel részéről, hogyha ugye teljesítik a brüsszeli elvárásokat, ami egyesek szerint ugye zsarolás, hogy eddig nem adták oda a pénzt, most majd oda fogják adni.
[00:21:39]És akkor a magyar Péter pedig ezeket, amik erről beszéltünk, én azt gondolom, hogy meg fogja lépni, és akkor előt el tudja adni a saját szavazóinak, hogy ő nem konfrontálódik Brüsszellel.
[00:21:51]A fideszes szavazóknak meg el tudja mondani, hogy hát ez nem kerül a magyar költségvetlésnek pénzbe.
[00:21:55]Ugye ezt Orbán Viktor elérte, illetve hát azt is el tudja mondani, hogy hát azért nem engedi be olyan gyorsan az ukránokat, de nem azért, mert ő meggondolta magát, hanem mert Nyugat-Európában bekövetkezett egy változás.
[00:22:09]De ugye itt azért az uniós uniós források hazahozatalának több feltétele is van ennél.
[00:22:14]Tehát ugye meg megneveztek három fő feltételt, amelyek egyébként többnyire Ukrajnával, illetve a szankciós csomagokkal kapcsolatosak.
[00:22:20]De hát azért voltak itt migrációs paktummal kapcsolatos kérdések, olyan jogállamisági meg ilyen igazságszolgáltatási reformokkal kapcsolatos kérdések, amelyeket azért nem lehet egyik napról a másikra rendezni, még akkor sem, hogyha ekkora többsége van egy kormánynak.
[00:22:39]Igen, itt a lengyel tapasztalatok intik óvatosságra a bizottságot, illetve hát az, hogy Magyarország azért nem változott.
[00:22:45]Tehát ha megnézzük, a választás egyértelmű eredményt hozott a a magyar országgyűlésben.
[00:22:55]Azonban ha megnézzük a magyar emberek többsége, beleértve a Tiszás Tiszás szavazók többségét, ők továbbra sem akarnak migránsokat.
[00:23:01]Tehát azért a az alapvető dolgok nem változtak csak azért, mert a Tiszapárt nyert.
[00:23:06]Ugye hát Magyar Péter is a NERből jön.
[00:23:07]Két és fél éve még neres volt.
[00:23:09]Akiket ott látunk körülötte, azoknak a nagy része a Nerből jött, vagy a NERnek volt haszonélvezője, csak bizonyos pontnál kiugrott.
[00:23:17]Tehát azt látjuk, hogy hogy a legtöbb ember az az valahol a nerből ki kiszállt egy bizonyos ponton, de a szavazóik a a nagy része az is biztos, hogy a NER ben nem csak, hogy felnőtt, de azokat a dolgokat, amiket az előző rendszer épített, azokat vinnék tovább, mert ugye Magyar Péter azt ígérte, hogy ami jó, azt megtartja, plusz még ugye majd tesz hozzám.
[00:23:41]És hát igazából ugye a migráns paktum az most indul júniusban.
[00:23:43]Az azt jelenti, ez egy vészhelyzeti szolidaritási mechanizmus ez a hivatalos neve.
[00:23:48]Ez azt jelenti, hogy egy migrációs válság törne ki, mint 15-ben.
[00:23:50]Például Iránból hirtelen 2 millió ember ott kopogtatna a görög határon, vagy 3 millió ember, ha elfogy a víz, vagy ahogy Trump elnök mondta, lerombolja az erőműveket, ugye, akkor nem lehet vizet tisztítani, nem lehet vizet pumpálni, és akkor az úti elindul két-3 millió iránia a 94 millióból, és akkor ugye humanitárius válság tör ki.
[00:24:11]Az azt jelenti, hogy akkor a Junker képlet alapján szétosztják a migránsokat, hogy legörö országnak kelljen ezzel a 3 millió emberrel potenciálisan szembenézni.
[00:24:20]És ugye ez a szétosztási mechanizmus az és kötelező kvóta, ami hatályba lép.
[00:24:26]Ugye hát most megmutathatja Magyar Péter a tárgyalási képességeit, mert ez alól lehet felmentést kapni.
[00:24:32]Lengyelország felmentést kapott, mert az oroszok és a fehér oroszok tolnak rá migránsokat Lengyelországra.
[00:24:39]Ugye a közös lengyel-orosz határon vagy a lengyel-belarusz határron tolnak Lengyelországra migránsokat.
[00:24:45]Hát néhány ezer ember, tehát itt nem százezreől beszélünk, néhány ezer vagy maximum 100zres nagyságrendről és erre hivatkozva kapott Lengyelország mentességet, mert ha nem kapott volna, a Donatus kormánya még gyorsabban bukott volna meg.
[00:24:59]És hát ugye Magyar Péter elérheti azt, nem tudom, sikerül-e neki, én tényleg drukkolok Magyarország miatt, hogy kapjunk mi is mentességet a migráns kvóta alon.
[00:25:07]A a a másik ugye, hogyha nem kapunk mentességet, akkor lehet választani, hogy mondjuk Görögországból átveszünk-e x darab mikránst, x főt, ugye, akiket mondjuk Görögországban érkezik 3 millió iránni, és akkor abból tudom, és jutna nekünk mondjuk 300, akkor ezeket átvesszük-e, vagy ha nem vesszük át, erre is van lehetőség, akkor fejenként 20000 EUR büntetést kell fizetni az átnem vett személyek után, és akkor kifizetjük azt a 20000 EUR-t annak az országnak, amely befogadja ezeket a migránsokat.
[00:25:36]Hol a probléma?
[00:25:36]hogy hát egyik tagország sem akarja majd befogadni őket.
[00:25:40]Tehát ugye vagy tehát ugye hogy tehát még nem látjuk, hogy ez hogy működik.
[00:25:46]Nyilván azért lett volna jobb az egészet hagyni és arra a politikát fordítani vagy arra irányítani, hogy hogy lehetőleg úgy felfogni ezt a tömeget, hogy ne is jön ne is jussanak be az Európai Unió területére.
[00:25:58]Csak hát ugye nem ebbe az irányba ment a politika, mert azt gondolták, hogy az európai lélekszám csökkenését migrációval lehet pótolni.
[00:26:06]Csak az nem számoltak azzal, hogy hogy a a Közelkelet és és Észak-Afrika lakosság fölöslege jön Európába, és ezeket nem tudják integrálni.
[00:26:15]Tehát látjuk, hogy már eltelt több mint 10 év, és még mindig a többségük vagy nem dolgozik, vagy minimális hozzadott értékű munkát végez.
[00:26:23]Tehát ezek nem változnak ezek a dolgok.
[00:26:25]És Magyar Péternek itt ezt kell elérni, hogy vagy kapjunk kivételt, vagy ugye, hogy milyen módon tudja azt elérni, hogy ne jöjjön nagy számú migráns Magyarországra, mert akkor az ő szavazói is ellene fognak fordulni.
[00:26:38]Hogyan látja az európai erőviszonyoknak a változását itt a magyar választások után?
[00:26:42]A lengyel miniszterelnök úgy tűnik, vagy hát ez a hírekben így jelent meg, hogy meggyőzte Robert Ficót, hogy hogy ne tartsa fent azokat a blokkokat, vétókat, amelyekkel itt együtt Magyarországgal, tehát Orbán Viktorral végülis egymást támogatva éltek az elmúlt időszakban.
[00:26:59]És emlékszem rá, hogy még a választásokat megelőző napokban én már láttam ilyen híreket, hogyha egyedül maradó Robert Ficu, akkor nem fogja ezeket fenntartani.
[00:27:10]Mit gondol, hogy hogyan változhatnak ezek az erőviszonyok?
[00:27:12]illetve lehetnek-e olyan országok, tagállamok, amelyek eddig csendben voltak, de most itt Magyarországi politikai helyzet változásával akár felemelhetik a szavukat hasonló kérdésekben, mint mondjuk az ukrajnai csatlakozás, vagy vagy a szankciós csomagok, amelyekkel mondjuk nem értettek ők sem egyet, de eddig nem volt okuk úgymond fényrejhönni.
[00:27:36]Hát pontosan ez várható.
[00:27:36]Láttuk a 90 milliárdos hadi kölcsönnél, hogy Orbán Viktor ellenezte, mert mondta, hogy nem a háborút kell folytatni, hanem a tárgyalásokat megkezdeni.
[00:27:44]Ugye ő kisebbségben maradt ezzel a véleményével, de amikor az opting out lehetőségét megkapta, ez egy bevett eszköz egyébként az opting out, hogy hogy kimaradhatunk a döntésből, a a negatív következményeiből, cserében nem akadályozzuk meg a többieket, hogy hogy tovább menjenek.
[00:28:02]És akkor mi ki akkor derült ki, hogy csehek, magyarok, szlovákok nem vettek részt, a többiek a kútva ugranak, mi nem ugrottunk utánuk.
[00:28:10]Akkor a belga miniszterelnöknek kellett előállnia, hogy hát ő nem támogatja ezt, mert akkor Belgiumnak a a tehát Belgiumban van ugye ez a Euroclear cég, és ennek a Euroclear cégnek Oroszországban is van egy számlája, amin 18 milliárd euró van, ugye a két oldalú kereskedelmi forgalom elszámolása miatt.
[00:28:30]Ez egy bevett dolog, hogy Oroszországban is tartanak pénzt.
[00:28:32]És hát ugye akkor mondták az oroszok, jó, ha ti befagyasztjátok a mi 180 milliárdunkat, akkor mi meg befagyasztjuk válaszlépésként, másodikként a ti 18 milliárdotokat.
[00:28:42]És akkor emlékszünk arra, hogy ott poénkodott is a belga miniszterelnök, hogy hogy hát akkor most majd őt is leputyinozzák, vagy leputyinpincsizzék, hogyha hogyha nem támogatja ezt a kölcsönt.
[00:28:51]És ezért is választották azt, hogy az unió költségvetésének a terhére veszik fel, vagy nyilván azért ott van fedezettként a befogyasztott orosz pénz.
[00:28:59]Tehát igen, megjelennek majd azon, mert most a többieknek is elő kell állnia a farváb farbával, nem tudnak Orbán Viktor mögé elbújni.
[00:29:06]És hát ki fog derülni, hogy az európai emberek többsége továbbra sem támogatja Ukrajna felvételét.
[00:29:11]Ha megkérdezze egy Hollandot, egy belgát, vagy egy vagy egy vagy egy Luxemburgit, vagy egy nyugat-németet, akkor ő nekik elegük van a bővítésből, mert tényleg egyre szegényebb országokat vettek fel 95 után, és egyre szegényebb országok csatlakoznak.
[00:29:27]Jó, most norvégiai izlandkivétel lesz, de ők az életszínvonaluk romlását ahhoz kötik, hogy hogy egyre szegényebb országokat vettek fel.
[00:29:34]Persze nem emiatt romlik az élet színvonaluk, hanem az EO miatt, illetve az ipar elvándorlása miatt, ami az EOBól következik eddig Dél-Európában, most már Északon is.
[00:29:43]Tehát de tehát ők nem szeretik ezt, ugyanúgy nem szeretik a migránsokat, ugyanúgy nem szeretik a bűnözést.
[00:29:48]Tehát az európai vezetőknek lesz csak könnyebb elfogadtatni bizonyos döntéseket, mert az a fajta alternatíva, amit eddig Orbán Viktor felmutatott, azt Magyar Péter már nem fogja így felmutatni.
[00:30:00]Egyes kérdésben, kérdésekben szerintem törekedni fog arra, hogy kimaradjunk, tehát opting autót fog keresni és ehhez épít majd szövetségeket.
[00:30:08]Ha van össze, akkor továbbra is a visegrádi együttműködésen belül, mert a szlovákok se akarnak migránsokat, meg a lengyelek se akarnak migránsokat.
[00:30:16]Tehát lehetnek itt újabb körök.
[00:30:18]Nyilván itt Orbán Viktor által megkezdett munkára épít majd Magyar Péter.
[00:30:22]Orbán Viktor válán áll most még Magyar Péter.
[00:30:24]Még nem bizonyította be, ugye még nem miniszterelnök, de be kell bizonyítania, hogy van legalább annyira ügyes, mint mint Orbán Viktor.
[00:30:30]Hát képzeljünk csak egyet.
[00:30:32]Mondjuk biztos, hogy el fog menni Moszkvába, mert szeretné azt a fotót, mint ahogy Orbán Viktor ült a hosszú asztalnál, majd biztos, hogy Magyar Péter is elmegy Moszkvába, szerintem fogadni fogják.
[00:30:40]Ott fog ülni a hosszú asztalnál, meglesz a fotó.
[00:30:44]volt Moszkvában, mondjuk majd ősszel.
[00:30:46]És akkor nyilván az oroszok azért fogadják, mert nekik is fontos a barátságolajeték, fontos nekik a balkáni áramlat gázvezeték, és szeretnék tudni, hogy az új kormány hogyan akarja befejezni Paks 2-t.
[00:30:57]Tehát az oroszok emiatt fogják fogadni.
[00:30:59]És képzeljünk el egy olyat, hogy elmegy magyar Péter Kievbe, nyilván a Zenskihez, ott lesz nyilván majd ott lefutja a köröket, és akkor másnap mondjuk elmegy Moszkvába, mert az osztrák kancellár is így csinálta, hogy elment Zelenskýhez és utána ment el Moszkvába.
[00:31:15]És akkor ez így pipa, mert hát ugye ez a nyugati ö udvartás vagy etiket szerint ez így rendben van, és akkor majd megtárgyalja, hogy hogy mondjuk akkor az oroszokkal továbbra is nyilván fenntartja az együttműködést, az energetikai együttműködést, mert fontos a kőolaj.
[00:31:30]Akkor itt megnyugodnak az emberek, hogy lesz orosz olaj, meg lesz dízel, és akkor utána elmegy Brüsszelbe, és akkor Brüsszelben meg mondja neki az úsula meg Manfel, hogy le kell válnunk az orosz olajról, azt meg meg fogja szavazni, és akkor el tudja adni itthon, hogy hát ő ő ő fenn akarta tartani az orosz energetikai együttműködést, és de Brüsszelb és akkor eladja a saját szavazóinak, hogy hát ő nem konfrontálódik Brüsszellel, és akkor úgymond a káposzta is megmarad, meg a kecske is jól lakik, legalábbis akkor kommunikációs értelemben.
[00:32:01]Tehát egy ilyen politikára várhatunk, és tehát fog keresni talán szövetségeseket, mert nyilván a az országok érdeke nem változik, a lakosságnak a véleménye nem változik azért, mert a kormány változik.
[00:32:13]Ugye Magyar Péter annyiban ügyesebb, hogy egy új populista politikus, tehát egy populista politikus, aki a Fideszben tanult, ugye, és akkor már mondta is, hogy lesz nemzeti konzultáció, majd máshogy hívják, lesz népszavazás.
[00:32:23]Tehát ugyanazokat az eszközöket akarja az eddigi nyilatkozatok alapján használni, mint Orbán Viktor.
[00:32:29]És ezért azt gondolom, hogy a külpolitikában, a külgazdaságban sem fog tudni nagyon eltérni ettől annyi különbséggel, hogy ő mindig a brüsszeli politikát fogja fog követni.
[00:32:39]Tehát amit Kínával a konnektivitás politikáját látunk, abból egy dirisking politika lesz.
[00:32:44]Tehát nyilván a németek 29-ig akarnak együttműködni a kínai digitális cégekkel az 5G-ben, a 6G-ben.
[00:32:51]És akkor majd Magyar Péter azt mondja, jó, hát akkor majd Brüsszelben megszavazom, és akkor 29-ben majd mi is fordulunk, de addig meg ugye a konnektivitás, vagy hát ez az együttműködés fontos.
[00:33:01]Tehát egy ilyen politikára számíthatunk.
[00:33:03]az európai bizottsággal nem fog konfrontálódni annyit, ha ha ügyes, el tud érni, hogy mint Orbán Viktor elérte a 90 milliárdos hitelnél a kimaradást, hogy akkor példá migrációs paktumból kimaradhatunk, vagy ezt a 20000 eurós fejpénzt kifizetjük az átnemvett migránsok után, vagy mondjuk más politikákban is.
[00:33:22]Ugyanúgy, ahogy Orbán Viktor szövetséget épített a franciákkal, spanyolokkal, olaszokkal, a az agrárköltségvetés megtartása, vagy a kohéziós támogatások kapcsán, ugyanúgy Magyar Péter is meg fogja ezeket a szövetségeket építeni, mert az országok érdeke nem változott.
[00:33:40]Nagyon szépen köszönöm Kiszeli Zoltánnak, hogy tudtunk beszélni ezekről a kérdésekről.
[00:33:44]Köszönöm én