Gazdasági Hiroshima: Romokban a magyar költségvetés, jön a brutális megszorítás? – Pogátsa Zoltán

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat és nézőinket, és megkérek mindenkit, aki még nem tette meg, hogy iratkozzon fel a csatornánkra.

[00:00:04]Nagy tisztelettel, szeretettel köszöntöm vendégünket Pogácsa Zoltánt, közgazdázt, a Soproni Egyetem docensét.

[00:00:12]Köszönöm szépen a meghíván.

[00:00:14]Amiről beszélgetni fogunk, az természetesen hát szerintem adja magát most a téma, hogy milyen állapotban van a magyar gazdaság, mit lehet tenni vele és hogyan néz ki ez az egész kérdés.

[00:00:23]Ugye most többen azért az elmúlt időszakban megszólaltak ezzel kapcsolatosan, és vannak nagyon felhangosodtak, vagy úgy is mondhatnám, hogy szinte egyedülévé váltak most a kritikai megjegyzések, hiszen vége a kampánynak, és a választásban vesztes párt most ugye annyira nem is nagyon hallatja a hangját, vagy ha beszél, akkor inkább arról beszélnek, hogy a közösségükkel mi a tennivaló, és nem arról, hogy mi történt itt az elmúlt években.

[00:00:48]Tehát nagyon sok a kritikus hang, és pont ezért szerettem volna erről beszélni, hogy objektívan mi ebből, ami valóban annyira rosszul néz ki a magyar gazdaságot illetően, mi az, ami azért annyira talán nem annyira rosszul néz ki.

[00:01:00]Tehát mik azok a legfontosabb feladatok, amelyek most a magyar kormány előtt állnak majd?

[00:01:05]Hát szerintem itt ezt kétféleképpen lehet nézni ezt a kérdést.

[00:01:07]Az egyik egy rövidtávú kérdés, tehát hogy így most ebben a pillanatban mit kell csinálni, mi az, ami égető probléma, és egy ilyen hosszabb távú ránézése a magyar gazdaságnak, hogy az elmúlt évtizedekben hova fejlődött, vagy hova nem fejlődött.

[00:01:24]Ha a rövid távot nézzük, akkor a legégetőbb probléma egyeten a költségvetés helyzete.

[00:01:28]Tehát, hogy ugye márciusra az éves célszámnak a 80%-át elérte a költségvetés hiánya, nem kis részben a választási osztogatásnak köszönhetően.

[00:01:43]Ezt nyilván konszolidálni kell, de hogy úgy, hogy közben meg ugye jön egy teljesen új kormány, egy teljesen új gazdaságfilozófiával, tehát nem érdemes már ilyen rövidtávú [horkantás] kiegyensúlyozást csinálni, hanem akkor már érdemes átírni úgy a költségvetést, hogy az már tükrözze a mélyebb gazdaságfilozófiai prioritásait az új kormánynak.

[00:02:05]Ami tulajdonképpen át is visz minket a másik témakörre, az az ilyen nagyobb, hosszabb távú ránézés a magyar gazdaságra, ahol meg az a nagyon nagy problémánk, hogy alapvetően a hozzáadott értékünk nem nőtt a az Európai Unióhoz képest, tehát hogy nagyjából 2010-ben, amikor átvette a Fidesz a kormányzást, akkor ugyanúgy körülbelül ilyen 7012-3%-án volt a termelékenységünk az Európai Uniós átlaghoz képest, mint ahogy amikor átadta is nagyjából ugyan ugyanott.

[00:02:36]Tehát, hogy gyakorlatilag a a hozzáadott értékünkben, termelékenységünkben nem volt felzárkózás.

[00:02:43]ezzel kell valamit kezdeni.

[00:02:43]Tehát, hogy a legnagyobb problémánk az alapvetően egy ilyen versenyképességi probléma, aminek az okai között ugye elsősorban kiemelném az oktatásnak a gyengeségét, tehát hogy olyan elképesztően leromlott a humán tőke képző alrendszerünk, oktatás, egészségügy elsősorban, hogy ugye egy gazdaság a mai modern világban arról szól, hogy olyan munkahelyeket tudunk létrehozni, olyanokat tudnak ide hozni külföldi befektetők amilyen tudás az emberek fejében van.

[00:03:15]És hogyha a magyarok beszélnek a legkevésbé nyelveket az Európai Unióban, ha a magyaroknak elkopott a szakmai tudása, az iskolarendszer nem ad nekik egy alapvető tájékozottságot, hozzáteszem, a közmédia nem tölti be a szerepét, hogy tájékoztasson a világgal kapcsolatosan, akkor egy olyan társadalom alakul ki, ahol egy sok évtizeddel ezelőtti tudás szinten, technológiai szinten vagyunk.

[00:03:44]Tehát, hogy van itt egy ilyen elképesztő felzárkóztatási szükséglet, és ugyanez tükröződik infrastruktúrában is.

[00:03:48]Tehát, hogy itt leamortizálódott a vasüti rendszer, és már azon aggódnak vasüti szakértők, hogy akár a nyáron össze is omolhat konkrétan, ha nem csinálunk gyorsan valamit.

[00:03:58]Az alsóbb rendű utaknak az állapota az kriminális.

[00:04:01]Néha a városon belüli utaknak az állapota is kriminális.

[00:04:06]Ö tehát, hogy itt ugye a a vízközmű rendszerünkből elfolyik a víznek a negyede, tehát egy csomó olyan amortizációt kell itt nagyon gyorsan pótolni, ami igazából szintén ahhoz szükséges, hogy ez a gazdaság versenyképessé váljon.

[00:04:21]Tehát, hogy rövid távon kiemelném a költségvetést, hosszabb távon pedig a humántőket.

[00:04:29]Surányi György a volt jegybankelnök, arról beszélt egy interjúban, hogy romokban a költségvetés és az elmúlt 16 év legyarulta az ország növekedési lehetőségeit.

[00:04:39]Ezenkívül ugye az is elhangzott, hogy akkor marad ez a megelőlegezett befektetői bizalom tartós Magyarországon, amit most az új tehát a választások eredményei után tapasztaltunk, hogyha az új kormány hiteles és bátor költségvetési programot hirdet.

[00:04:55]Mit kell itt érteni?

[00:04:55]Vajon a bátor alatt.

[00:04:58]Itt arra is lehet gondolni, hogy akár valamilyen költséget vissza kell nyesni, ami mondjuk olyan programokat érint, ami a lakolakossági programokat érint.

[00:05:10]Mondjuk a 3%-os hitelre gondolok, vagy jövedelemmentességekre gondolok.

[00:05:15]Tehát itt a bátor alatt ezt értsük.

[00:05:18]A bátor alatt azt értsük, hogy hát egyrészt gyakorlatilag át kell szabni a teljes költségvetést.

[00:05:23]Tehát, hogy nincs egy nincs egy se a kiadási oldalnak, se a bevételi oldalnak nincs egy olyan pontja, ami tartható lenne egyébként.

[00:05:31]Tehát, hogy az adórendszerünk iszonyatosan igazságtalan.

[00:05:33]Az egykolcsos személy jövedelemadó rettentően igazságtalan.

[00:05:39]Valójában ugye az, amikor azt mondta a Fidesz, hogy ő az adócsökkentés kormánya abban az értelemben, hogy levitte a társasági nyereségadót, de valójában, hogyha összeadjuk az összes többi adót, amit viszont rávert a cégekre, akkor egyáltalán nem olyan alacsony az adóztatása a cégeknek.

[00:05:57]A külföldi működő tőkével működő cégeknek mindenfajta kedvezményeket adott a kormány, amit eltitkolt a választók elől.

[00:06:03]Tehát ugye az is egy feladata lesz az új kormánynak, hogy kinyissa ezeket az úgynevezett titkosított stratégiai megállapodásokat, hogy lássuk meg, hogy mit igért megszató Péter a CATL-nek, a BYD-nak és egyébként a német cégeknek is.

[00:06:19]Ugye az áfa rendszerünk a legfa szintünk a legmagasabb az Európai Unióban.

[00:06:22]Ezt differenciálni kell nyilvánvalóan.

[00:06:24]Tehát mondjuk élelmiszerre, ugye ezt be is jelentette a Tissza, hogy mondjuk élelmiszerre, főleg zöldségekre, gyümölcsre csökkentené az az áfáját a a ezeknek az alapvetően fontos élelmiszereknek.

[00:06:39]A szóval és még vagyonadó ugye bejelentette, hogy a Fideszkorszakban meggazdagodott oligarchákra egy 1%-os vagyonadót vezetne be, ami megint nagyon-nagyon fontos bevételi forrás.

[00:06:52]Az uniós forrásokat vissza kell kapni.

[00:06:54]Ennek érdekében be kell vezetni egyfajta átláthatóságot, amit ugye a [horkantás] Fidesz nem volt hajlandó megcsinálni.

[00:07:01]És ez csak a bevételi oldal, amiről eddig beszéltem, a kiadási oldalon pedig hát elképesztő finanszírozási szükséglet van.

[00:07:09]Tehát alulfinanszírozott az oktatási rendszerünk, alul finanszírozott az egészségügyi rendszerünk, alulfinanszírozott a vasúti rendszerünk.

[00:07:19]Csak két példát mondok gyorsan, hogy milyen milyen óriási át alakítási szükséglet van.

[00:07:23]Ugye mondjuk egészségügyi kiadásaink azok olyan 4,9%-a volt a GDP-nek az elmúlt években.

[00:07:32]Egy átlagos Európai Uniós ország simán elkölt hetet, nyolcalt és egy nyugat-európai ország 10-11-et.

[00:07:39]Tehát masszívan alulfinanszírozott volt az egészség.

[00:07:41]És eznek ugye az is volt a hatása, hogy a magyarok egészségi állapota is egyébként rettentően le van romolva.

[00:07:46]Nem a visegrádió országok szintjén van, hanem Bosznia, Hercegovina szintjén.

[00:07:51]A másik ilyen a vasút.

[00:07:54]Mondjuk a tavalyi költségvetésben a vasút teljes karbantartására Lázár Jánosnak adtak 20, azaz 20 milliárd Ftot, ami vasúti szakértők szerint körb 10 km vasúti pálya felújítására elég, miközben vasúti szakértők szerint több 1000 milliárdos felújítási szükséglet van a vasúti rendszerben.

[00:08:14]És közben ugye épített a MÁV magának egy tizen nem tudom hány emeletes 200 milliárd Ft-ot érő székházat a Nerhetten tehát hogy közben ugye aki azt gondolja, hogy ezzel lehet rendbe rakni egy vasúti rendszert, az szeretném, ha megindokolná.

[00:08:33]És akkor hagy adjak még egy harmadikat hozzá.

[00:08:35]Ugye a nyugdíjaknak az aránya az a Fidesz kormezása alatt lement a 11%-áról a GDP-nek a 7,5%-ára.

[00:08:45]Ugye az első kettő az olyan példa volt, ami ilyen befektetés a versenyképességünkbe.

[00:08:50]Ugye ez az oktatási egészség vasüti rendszer.

[00:08:52]A második pedig egy méltányossági kérdés, tehát az, hogy Magyarországon 750000 nyugdíjas szegénységben él, és ebből 350000 mély szegénységben, az egy méltánytalan helyzet.

[00:09:03]Na, erre is már elmondta ugye a Tisza, hogy alapvetően a kis nyugdíjakat szeretné megemelni.

[00:09:08]Tehát itt a bevételi oldalt is markánsan át kell alakítani, és a kiadási oldalt is gyakorlatilag nem nagyon marad mozdítatlan eleme ennek a teljesen tarthatatlan költségvetésnek.

[00:09:22]Na, erre gondol szerintem Surányi György, amikor azt mondja, hogy nagyon bátran kell hozzányúlni.

[00:09:25]Ugye itt az elmúlt most arról szoktunk beszélni, hogy 16 év alatt mi történt, 16 év alatt mennyit fejlődött a gazdaság, satöbbi, satöbbi.

[00:09:34]De én úgy látom, hogy az emberek érzetében, tehát az egyéni érzetben körülbelül a problémák kezdetét azt a covidhoz vagy a covid utáni időszakhoz kötik sokan, mert azért előtte, ha ezt a 16 évet vizsgáljuk, azért voltak úgymond jobb évek Magyarországon, amikor akár a növekedés 3% fölött volt.

[00:09:51]volt ugye 2015 körül azért volt például defláció, tehát amikor nem volt infláció, nem negatív infláció volt, erre is emlékszünk, tehát azért voltak úgymond jobb évek.

[00:10:01]Hogyan értékeli összességében egyébként ezt?

[00:10:03]Mi az, ami elromlott a covidkor a covid után?

[00:10:08]És Magyarország miért nem tudott ezalatt az öt-h év alatt kilábalni abból, ami akkor ott történt?

[00:10:15]Én a Fidesz kormányzáset három periódusra bontanám.

[00:10:17]hogy az első időszakban alapvetően átvettek-e egy borzalmasan rossz hagyatékot a Gyurcsány időszaktól.

[00:10:24]Tehát 2010 után olyan 12-13ig alapvetően azzal kellett kezdeniük valamit, hogy hát Gyócsány Ferenc itt hagyott nekünk egy gazdasági Hirosimát, ahogy szoktam mondani, tehát hogy bajnai kormány ide-oda, ők nagyon [horkantás] rövid ideik voltak, és nagyon keveset tudtak ezzel kezdeni.

[00:10:42]Öt-ét év Gyurcsányi elképesztő félrek kormányzás után valamit kellett kezdeni a gazdasággal.

[00:10:50]13 és a covid között volt valóban egy növekedési periódus, akkor ugye átlagban olyan 2,8%-ot nőtt a grieping, de tegyük hozzá, hogy ugye ez volt ez az időszak, amikor évről évre a GDP 6-7%-át kaptuk meg uniós támogatásokból.

[00:11:09]Tehát ugye a szocialisták nem nagyon tudták felhasználni az uniós pénzeket, pedig azok jöttek 2004 óta masszív arányba, de nem tudták felhasználni.

[00:11:18]az a Fideszre maradt, és ugye a Fidesz ráadásul előre is hozott egy csomó uniós pénzt, tehát a következő ciklusból is előrehozott.

[00:11:26]Ebből adódóan évről évre 6-7%-át kaptuk meg a GDP-nknek uniós támogatásokból.

[00:11:31]Ehhez még hozzáadnám azt, hogy a nyugaton dolgozó magyaroknak a hazautalásai ezen a ponton már elérték a GDP 3%-át.

[00:11:38]Tehát akik Berlinben Bécsben, akkor még Londonban dolgoztak és utalták haza a vagy hozták haza, befektették rokonoknak adták a jövedelmük egy részét.

[00:11:53]Ez a kettő együtt kitette a magyar GDP 10%-át.

[00:11:55]Tehát miközben a Fidesz kormány plakátokon keltette a gyűlöletet Brüsszellel szemben, közben 10%-a a GDP-nek évről évre bejött.

[00:12:05]Ebből csináltak egy 2,8-as átlagos éves növekedést.

[00:12:08]Ez nem olyan jó.

[00:12:10]Tehát hogyha én az én vállalkozásom megkapna tök ingyen pénzben 10%-át a az éves árbevételemnek ingyen, és ebből tudok egy profit, egy mondjuk egy k, profit rátát csinálni, az nem olyan jó.

[00:12:24]És akkor mind-mindig mondtuk mi közgazdászok, hogy ez mi lesz akkor, hogyha nem lesznek uniós pénzek.

[00:12:29]Tehát, hogyha egy ekkora pénzbe tőkebbeáramlásból tudunk csinálni egy 2,8-as növekedést, akkor mi lesz akkor, ha nem lesznek uniós pénzek?

[00:12:37]Hát aztán nem lettek, tehát hogy egész egyszerűen Orbán Viktor és kormánya nem volt hajlandó az átláthatóságot bebiztosítani.

[00:12:46]Az volt a mondás, hogy itt mindenfajta ilyen háború pártja nem váltó migráns óvodások miatt megy a vita, de nem ezen ment a vita.

[00:12:54]De hát a covid idején még a háborúról azért nem sokat beszéltünk, ugye?

[00:12:56]De de utána sem ez volt a lényegi kérdés.

[00:12:58]Nem ez a dolog arról szólt, hogy az uniós pénzek elosztásának az átláthatóságát kellett volna biztosítania a magyar kormánynak, de mivel az egész növekedési modellje a magyar kormánynak alapvetően erről szólt, hogy az uniós pénzeket megkapjuk és odaadunk rengeteg pénzt haveri cégeknek, tehát hogy a kormányhoz közelálló haveri cégekhez.

[00:13:23]Ez az ez a növekedési modell befuladt akkor, amikor nem jöttek az uniós pénzek.

[00:13:26]Tehát, hogy a legnagyobb hiba, amit talán Orbán Viktor a saját szempontjából elkövetett, hogy nem teljesítette ezeket az általhatósági követeléseket, mert egyébként simán lehet, hogyha továbbra is kapta volna az uniós pénzeket, akkor nem nulla lett volna az utolsó ciklusában a növekedés, hanem valamekkora lett volna, és nem lett volna ekkora elégedetlenség az országban.

[00:13:45]Tehát az, hogy négy éven keresztül nem kaptunk uniós pénzeket, nem volt növekedés.

[00:13:52]Vidéki térségek, ebből élő vállalkozások, önkormányzatok elestek ezektől a pénzektől.

[00:13:57]Ez egy hatalmas érvágás volt ennek az országnak, nulla növekedéssel.

[00:14:01]És egy csomó mindenki akkor fordult el a Fidesztől, mert azt látta, hogy egyébként más ötletük nincsen.

[00:14:07]Tehát amit mindenki mondott, hogy csinálni kéne, befektetni a humánt tőkébe, egy autonóm módon átállítani a magyar gazdaságot egy növekedési pályára, azt nem voltak hajlandók csinálni.

[00:14:19]Nem voltak hajlandók egy oktatási minisztert kinevezni, nem voltak hajlandók egy egészségügyi minisztert, egy közlek, egy környezetvédelmi minisztert.

[00:14:26]A közlekedési miniszternek meg ugye azt a feladatot adták, hogy vágja el az összes eddigi megígért beruházást.

[00:14:32]Most ebből nem nagyon tud más kijönni.

[00:14:35]A gazdasági miniszter nem értette, hogy neki dolga van a humánt tőkével.

[00:14:40]Tehát én többször vitáztam vele, nyilvánosan háromszor, négyszer.

[00:14:44]és teljesen világossá vált számomra, hogy Nagy Márton fejében a humántőke az egy tőleteljesen különböző történet.

[00:14:51]Azt valaki másnak kéne csinálni.

[00:14:53]Az más kérdés, hogy miniszter sincs rá.

[00:14:55]Ugye a gazdasági miniszter feladatát azt ő abban látta, hogy nagy állami pénzeket adjon kormányközeli cégeknek.

[00:15:02]Ezt így explicit el is mondta, és azt gondolta, hogy a humán tőke az nem a gazdaságfejlesztés feladata.

[00:15:08]Miközben ugye Orbán Balázs explicite leírta egy stratégiai anyagban, hogy Magyarországnak a helyzete az egy közepes fejlettségű csapda.

[00:15:16]Ez egy egyébként ezzel mindenki egyet is értett, hogy tényleg Magyarország a közepes fejlettség csapdájában van.

[00:15:21]Csak a közepes felettség csapdájának a közgazdaságtudományi irodalma az teljesen egyértelműen leírja, hogy azok az országok kerültek a közepes fejleség csapdájából ki, és lettek fejlett országok, ahol masszívan befektettek a humán tőkébe.

[00:15:36]Tehát az ilyen [horkantás] japánok, délkorák, szingapúrok, izraelek, írországok, Kína, ezek mind mind azzal emelkedtek ki ebből, hogy befektettek a humán tőkébe.

[00:15:50]És ezt valamiért, és ez a regik legnagyobb rejtély, Orbán Viktor kormánya nem volt hajlandó csinálni, és ezzel gyakorlatilag nem volt növekedési modellje.

[00:15:59]Az uniós pénzekről csak egy mondatot hadd kérdezzek még arról az időszakról, amikor ezek megérkeztek Magyarországra, kérdezném azt, hogy ezeknek egyébként a felhasználása mennyiben volt hatékony, és ez mennyiben mondjuk a magyar gazdaságpolitikának a hibája, ha nem volt az, és mennyiben az uniós elosztási rendszer, pályázati rendszer, pénzek kiosztásának az ütemezése, satöbbi, satöbbi a hiba, vagy volt a hibája, mert hogy azért lehetett látni olyanokat, legalábbis én az élelmiszeri parban láttam egy nagyon-nagyon picit it bele.

[00:16:29]Tehát tényleg csak egy kulcsikon keresztül, hogy azért voltak olyan szituációk, hogy felhúztak üzemeket, de aztán nem nem kezdtek el ott termelni, mert ugye uniós pénzből kvázi, most ezt idézőjelben mondom, ingyen fel lehetett ezeket húzni, de aztán rájöttek, hogy nem olyan egyszerű ezt üzemeltetni.

[00:16:44]Tehát odament x, tehát milliók úgy mentek el, hogy az ott áll azóta is egy nagy kőhalom.

[00:16:50]Aztán ugye volt olyan is, amikor mondjuk nem úgy jöttek, vagy nem jöttek ezek a pénzek, akkor meg senki nem akart beruházni semmit hosszú évekig, mert arra vártak, hogy majd amikor jönnek a pénzek, akkor tehát, hogy egy ország gazdasága számára gondolom egyik dolog sem teljesen ideális.

[00:17:07]Az uniós pénzeknek két fajta hatása van.

[00:17:09]Az egyik egy ilyen nettó keresleti hatás, tehát hogy elköltjük ezeket a pénzeket a magyar gazdaságba, az keresletet terem cégeknek, fogyasztás satöbbi.

[00:17:18]Tehát, hogy van egy ilyen keresleti hatás.

[00:17:19]A másik hatás az a szerkezeti hatás, tehát hogy átalakítja a működését, javítja a hatékonyságát.

[00:17:23]Az első hatás az mindenképpen érvényesült, ugye ettől tudtunk egy 2,8-as átlagos növekedést csinálni.

[00:17:31]Tehát mondok egy teljesen abszurd példát.

[00:17:32]Ugye Hadházi Ákos bemutatta, hogy mit tudom én, uniós pénzből építettek elméletileg bekötőutat.

[00:17:40]Aztán ugye odaállt a kamera elé Hatázi Ákos, és mutatta, hogy hát itt még csak bitumen sincsen.

[00:17:47]És ugye ott ilyen nem tudom, vadászházakat építettek maguknak, polgármesterek meg lomkorona nélküli lomkoronasétány, meg ilyen elképesztő történetek vannak.

[00:17:56]Ezeknek ennek ellenére van nettó kereseti hatása, hiszen valahol az a polgármester elkölti a pénzét ott a ha nem is arra, amire kellett volna, tehát hogy mutat épít belőle, de mondjuk nem tudom, mulatoik belőle, és akkor annak is van nettó keresleti hatása, tehát hogy ez pörgeti a gazdaságot.

[00:18:15]Ami sokkal rosszabb, hogy ugye ennek elméletileg meg kellett volna mozgatnia a magyar gazdaságnak a szerkezeti átalakulását, de azt meg akkor lehet csinálni, hogyha autonóm szereplők vannak.

[00:18:25]Tehát, hogy ugye ha azt kérdezi, hogy az Európai Uniós rendszer az mennyire szabja meg, hogy egy ország hogyan ossza el a pénzeket, abban az értelemben nem nagyon, hogy ezt csinálhatja egy ország úgy, hogy partnerséget csinál, képessé tesz önkormányzatokat, hogy azok tervezzenek, hosszabb távon, jól beilleszkedik egy fejlesztési tervébe a az adott önkormányzatnak, ugye állami intézménynek, vagy akár egy magáncégnek.

[00:18:53]Meg lehet úgy is, ahogy a Fidesz csinálta, hogy egy ilyen top down módon gyakorlatilag odaadták ilyen helyi kiskirályoknak, és akkor a helyi kiskirályok ilyen teljesen haveri alapon kiosztották az ő saját klienseiknek.

[00:19:08]Az utóbbi tud hatékony lenni, tehát ugye a szocialisták azok elszúrták, nem nagyon tudták a pénzeket felhasználni.

[00:19:12]A Fidesz nagyon nagy arányban fölhasználta a pénzeket.

[00:19:17]Volt, hogy 100% fölött már a következő évi pénzeket használták.

[00:19:19]Sőt, olyan is volt, hogy más országok pénzeit is mi kaptuk meg, mert ők nem tudták fölhasználni.

[00:19:25]A Fidesz meg tudta, de ez azért volt, mert gyakorlatilag egy ilyen hierarchikus rendszerben ki voltak osztva a pénzek.

[00:19:33]Tehát, hogy nem azt nézték, hogy az adott önkormányzatnak, régiónak, állami intézménynek beilleszkedik-e egy hosszabb távú tervébe.

[00:19:42]Ilyen nem is nagyon volt.

[00:19:44]Hiszen az egész magyar állam az úgy működött, hogy Orbán Viktor hozott döntéseket mindenről.

[00:19:47]Tehát, hogy gyakorlatilag azt a döntést, hogy mondjuk a Zalazent Gróti iskolában legyen-e szappan, vagy nem, ezt Orbán Viktor hozta meg ezt a döntést, és nem túlzok, tehát konkrétan tudok mesélni olyan történeteket, amikor ilyen szintű fejlesztések arra vártak, ha megkérdeztük, hogy ez vagy az miért nincsen, akkor nagyon gyorsan elérkeztünk oda, hogy várjuk azt, hogy a minisztériumban Budapesten helybe hagyják.

[00:20:12]De miért nem dönt a minisztérium?

[00:20:14]Mert még nem került Orbán Viktor elé és nem szignózta.

[00:20:15]Tehát gyakorlatilag egy ember a teljes magyar vertikumot működtette.

[00:20:21]Településekbe be voltak lógatva ezek a közigazgatási hivatalok.

[00:20:27]Az önkormányzatoknak semmi érdemi döntése nem volt.

[00:20:29]És ez nem ez nem egy fejlesztéspolitika, tehát ez egy klienspolitikának nevezhető.

[00:20:33]De ugye vissza kell állítani azt a rendszert, és ez lesz az egyik feladata az új kormánynak, hogy érdemi autonómiát kapjanak ezek a szereplők.

[00:20:42]Tehát, hogy egy önkormányzat, egy régió, egy kamara, egy szakszervezet, egy szakmai szervezet, egy egyház, tehát hogy mindenki, aki Magyarországon működik, az ne függésben legyen az államtól, hanem autonom szereplőként tudja tervezni a saját sorsát, a saját jövőjét, és ehhez kérhessen pénzeket, hogyha beilleszkedik a stratégiájába, és ne az legyen, hogy a stratégiáját igazítja ahhoz, hogy mire lehet pénzt kapni, mert hogy Gyakorlatilag ez az a logika uralkodott, hogy ki volt írva a pénz, jóba kellett lenni a helyi elosztóval, és akkor kapott az ember pénzt valamire, de nem arra, amire igazából ő szeretett volna, és soha nem lett kapacitása, hogy a saját jövőjét tervezze, hanem mindig hát most erre lehet pénzt kapni, akkor erre pályázunk.

[00:21:31]A Fidesz KDNP kormányait főleg az utóbbi éveknek a gazdasági nehézségeivel kapcsolatban általában külső körülményeket jelölt meg, mint felelőst.

[00:21:39]Tehát akár a covid covidi járványt és az a amiatt bekövetkező válságot, vagy pedig ugye utána az orosz-ukrán háborút, aztán jött az iráni háború, tehát hogy egymásra jöttek ezek a történetek.

[00:21:49]Ö objektívan egyébként az, hogy a magyar gazdaságot ezek ennyire megrángatták például, hogy 2023-ban 17,2%-ot is elért az infláció, sőt ugye azt hiszem még fölött is volt 20-2% közelében, és azt hiszem volt időszak, amikor nálunk csak a török infláció volt magasabb.

[00:22:09]Tehát, hogy ez azért minek köszönhető, ez magyarázható ezekkel a külső okokkal, vagy mi volt a gyengesége a magyar gazdaságnak, hogy ennyire nagy hatással voltak akár ezek a külső körülmények ránk?

[00:22:19]Hát nézzük akkor sorba.

[00:22:21]Ugye a covidot gazdasági értelemben egyébként relatíven jól túléltük.

[00:22:25]Tehát hogy ugye nagyjából az történt velünk, mint mindenki mással.

[00:22:30]Bezuhant a gazdaság, elkezdtünk kinyomni állami pénzeket, tehát hogy engedélyezte az Európai Unió, hogy mindenki csináljon szépen deficiteket.

[00:22:37]Ezt kell csinálni egyébként ilyenkor.

[00:22:39]Tehát ez teljesen rendben volt.

[00:22:40]Magyarország is ezt csinálta.

[00:22:42]Ugye ne felejtsük el, hogy az előtte levő évben még Varga Mihály is és Orbán Viktor is arról beszélt, hogy ha recesszió lesz, akkor nullás költségvetést fognak csinálni.

[00:22:49]Hál istennek nem csináltak ilyet, hanem engedték, hogy deficit legyen.

[00:22:54]Gazdasági értelemben visszajöttünk a covidból elég hamar.

[00:22:58]Ott ugye a az egészségügyi kezelése volt tragikusa covidnak, tehát hogy a világon a harmadik legrosszabb halálozást Magyarország produkálta a covid idején, ezt ne felejtsük el.

[00:23:12]De de gazdasági értelemben azt hamar túléltük.

[00:23:16]Utána jött az ukrán, tehát az orosz beavatkozás bevonulás Ukrajnába, amiről ugye hosszú éveken keresztül azt kommunikálta például Nagy Mártonics de Orbán Viktor is, hogy ez az elsődleges oka annak, hogy itt Magyarországon nem nő a gazdaság.

[00:23:30]Két két okot sorolták fel.

[00:23:32]A másik az a német gazdaságnak a vergődése volt, tehát hogy azért nem megy nekünk [torokköszörülés] a szekér, mert az mert háború közelében vagyunk és mert a fő gazdasági partnerünk Németország vergődik.

[00:23:43]Na most, hogyha ez lett volna az igazi ok, akkor ugye Lengyelországnak és Csehországnak is stagnálnia kellett volna, de hát Csehország kitűnően növekedett ezekben az években.

[00:23:53]Lengyelország pedig hát az egész történetének a legnagyobb gazdasági sikerét élt állt.

[00:23:59]Tehát, hogy ma már az a helyzet, hogy egy főre jutó GDP-ben vásárló parításon Lengyelország megelőzte Japánt.

[00:24:08]Tehát elképesztő kiugrás volt ugyanebben az időszakban Lengyelországban, és a csehek is jól muzsikáltak.

[00:24:12]Tehát, hogy ezt nem lehet és ugye ők bizonyos értelemben még közelebb is vannak a válsághoz, a háborúhoz.

[00:24:17]Tehát azt nem lehet mondani, hogy külső okok miatt stagnált Magyarország.

[00:24:22]Nem.

[00:24:22]Ennek az volt az elsődleges oka, hogy nem volt növekedésű modell.

[00:24:26]Tehát kifulladtak az uniós pénzek, nem jöttek és kifulladt a a terv.

[00:24:32]Nem volt még minden héten előállt valamivel Orbán Viktor ott kérhetek, amikor nem tudom, minden héten előhúztak egy tervet, és akkor ezeknek ilyen nevei voltak, de így az egész sajtó találgatta, hogy ez most melyik terv, melyiknek a része.

[00:24:44]Nem tudom, minden héten Nagy Márton is, Orbán Viktor is ilyen-olyan tervekkel állt elő, és ezek két héten belül megbuktak.

[00:24:54]Nem volt egy átfogó stratégia arra, hogy hogyan lehetne megmoccantani a magyar gazdaságot.

[00:24:59]Ez az igazi oka, nem a külső oka.

[00:25:03]Az a az bennünket nem rángatott meg jobban itt az orosz-ukrán háborúval kapcsolatosan, hogy azért Oroszországba több magyar cég komoly mennyiséget exportált.

[00:25:12]Tehát most most akár az élelmiszeriparra is gondolok, de ugye egy idő után Oroszország egyébként átállt az önellátásra, és onnantól kezdve már nem kellett oda a magyar áru.

[00:25:22]Tehát ez mennyiben hatott egyébként erre, mint mondjuk Lengyelországgal szemben például, ahol nem volt ilyen év nagyon nagyon periférikus a magyar exportban, tehát hogy Magyarországnak egyetlen komoly kapcsolata van Oroszországgal, és ez a fosszilisek importja.

[00:25:36]Tehát, hogy az olajgáz import az egyetlen lényeges tényező a magyar orosz kereskedelmi viszonyokba.

[00:25:43]ezenkívül akár exportban, akár importban elhanyagolható ennek a két országnak a kereskedelme.

[00:25:50]Ami nagyon negatív hatott ránk, az természetesen az, hogy az orosz invázió után felment az egekbe a a energiaár, és mivel Magyarország valamilyen megint csak valamilyen élthetetlen okból fenntartotta az egyoldaló függést Oroszországtól, energetika szempontjából nem volt hajlandó leválni, miközben mindenki más levált és köszöné szépen, jól van.

[00:26:11]Közben a magyar kormány ilyen ilyeneket kommunikált, hogy megfagynak a németek, meg ilyen teljesen abszurd dolgokat, miközben pár hónapon belül, köszönjék szépen, kitűnően leváltak a nyugati nyugat-Európák.

[00:26:24]Sö gyakorlatilag Magyarországon és Szlovákián kívül mindenki, a lengyelek is, a csehek is, Magyarország meg fogal körömmel ragaszkodott az orosz függéshez.

[00:26:32]Szóval nagyon rosszat tett nekünk Orbán Viktor egyik szövetségese Vladyimir Putyin.

[00:26:37]És itt a vége felé nagyon rosszat tett nekünk Orbán Viktor.

[00:26:41]Másik szövetségese, sőt harmadik szövetségese Donald Trump és Benjamin Netanyahu, amikor ugye megtámadták Iránt.

[00:26:48]Tehát, hogy a másik dolog, ami ami szintén ugye nagyon negatívan hat ránk, az az, hogy ugye megint a hormoziszoros körüli feszültségek miatt az egekbe megy felfelé a benzinára.

[00:27:04]a gázára, a műtrágya ára, az alumíniumára és egy csomó minden másé.

[00:27:11]És ezt mind mind megérezzük majd ebben az évben.

[00:27:13]Tehát ha nem lenne úgynevezett védett ára a kutakon, akkor már éreznénk gyakorlatilag a tartalékainkat használjuk fel.

[00:27:21]És ezt megint kinek köszönhetjük?

[00:27:23]Netanyahunak, Trumpnak, korábban Putyinnak.

[00:27:25]Orbán Viktor szövetség, miközben Orbán Viktor úgy brandingelte magát, hogy ő a biztonság embere, közben az összes szövetségese gyakorlatilag elképesztő káoszt hozott létre a világgazdaságban.

[00:27:36]Amit sikerként szoktak még kommunikálni ugye itt az elmúlt évekből, azzal foglalkoztatási ráta, tehát a munkanélküliségnek a visszaszorítása.

[00:27:45]Most direkt kikeresnem ezeket az adatokat, hogy 2008 és 10 között ugye 55-5 57% körüli volt ez a ráta, 2012-19 már 75%-os volt, és jelenleg pedig itt 2020 és mondjuk ez 2024-es adat, de itt a 20 és 64 évesek között már 80% fölé emelkedett a foglalkoztatottaknak az aránya.

[00:28:07]És az a kérdésem ezzel kapcsolatosan, hogy hogyan fogja tudni az új kormány, és mekkora kihívás ez egy gazdaság esetében mondjuk megtartani ezt az eredményt, tehát hogy a foglalkoztatottság ne csökkenjen, a munkanélküliség ne nőjön, viszont a költségeket vissza lehessen valamennyire nyesni, mert gondolom, hogyha valahol visszanyesnek ezekből, akkor azt meg fogják érezni, mondjuk egyéni vállalkozások, kisvállalkozások.

[00:28:34]Ez mekkora kihívás?

[00:28:34]Tény, és való, hogy az az egyetlen igazi nagy eredménye az Orbán korszaknak az a foglalkoztatás emelése volt.

[00:28:41]De tegyük hozzá, hogy ez az egész térségben így történt.

[00:28:43]Tehát, hogy ez nem egy magyar specifikum volt.

[00:28:46]Ugyanúgy emelkedett nagyon jelentősen a foglalkoztatás Lengyelországban, Csehországban, meg Szlovákiában is azzal a különbséggel, hogy ezekben az országokban közben a termelékenység is nőtt.

[00:28:57]Tehát miközben mindenkinek nőtt itt a térségekben a foglalkoztatása.

[00:29:01]Magyarország volt az egyetlen, akinek egyébként stagnált.

[00:29:03]Egyébként volt még egy nagyon Rosszág, Szlovákia, tehát hogy ficó alatt visszaesett a a [horkantás] lengy a a szlovák termelékenység az Unió átlagához képest.

[00:29:14]Mi legalább stagnáltunk, de de konkrétan Szlovákia visszaesett.

[00:29:16]De Lengyelországban, Csehországban, Romániában, Bulgáriában elképesztő mértékben emelkedett a termeléesség.

[00:29:26]Csak ity megint elmondom, nagyon fontos, mert mindig látom a kommentek között, hogyha Romániát pozitív színben tüntetjük fel, akkor mindig ugye jönnek ezek a kommentek, hogy akkor menj oda lakni, meg hogy nem tudom milyen szegény falvak vannak ott.

[00:29:39]Nem az a mondás, hogy Románia fejlett országgá vált.

[00:29:44]Az a mondás, hogy Románia onnan indult, hogy a román bérek azok az 1adán voltak a magyar béreknek, és mára nettóban fölé emelkedtek a magyar béreknek.

[00:29:56]Tehát, hogy ahhoz a szintz, hogy ők egy nagyon-nagyon elmaradott ország voltak, gyakorlatilag a visegrádi országokat utolérték.

[00:30:03]Nem arról beszélünk, hogy Romániából Svájc lett.

[00:30:07]Nyilvánvalóan vannak szegény falvak és szegény települések Romániában, de hozzáteszem Magyarországon is.

[00:30:12]Tehát, hogy én tudok mutatni annak, aki ezt az összehasonlítást teszi a Nyírségben, vagy a Dráva mentén olyan magyar falvakat, amik ugyanúgy néznek ki.

[00:30:20]Na most ugye fent adható elfoglalkoztatás olyan mértékben igen, hogy Magyarországban nettó munkaerő importer.

[00:30:32]Tehát, hogy azt se felejtsük el, hogy közben körülbelül 70-80000 külföldi vendégmunkás jött Magyarországra dolgozni.

[00:30:38]Nem kisrészben azért, mert ugye nem találnak a cégek szakképzett hazai embereket.

[00:30:42]Tehát hála olyan embereknek, mint Parag László, aki mondja azt mondta, hogy csökkentsük a kötelező iskolai korhatárt, ezért ugye kiengedjük az embereket az oktatási rendszerből, ahelyett, hogy képeznénk őket, és azért kénytelenek a vállalkozások behozni külföldi munkaerőt Magyarországra.

[00:31:00]Tehát nem nem hiszem, hogy itt veszélyben lenne a magyar foglalkoztatás, hogy jó oktatási rendszerrel semmi baj nem lesz a foglalkoztatással.

[00:31:10]És nem az ugye a kérdésében benne volt, a kérdésedben benne volt implicita az is, hogy hogy itt valamifajta megvágások lesznek, de itt nem megvágások lesznek.

[00:31:18]Itt valójában ugye amit eddig a Tisza bejelentett, az alapján jobban jár majdnem mindenki.

[00:31:22]Ugye emelik a nyugdíjakat, ez le fog csapódni abban, hogy ugye a kis nyugdíjasok többet fognak tudni költeni.

[00:31:31]Lesz egy két kulcsos adó.

[00:31:31]Ez azt jelenti, hogy a kiskeresetűek jobban fognak járni, kevesebb adót kell fizetniük.

[00:31:37]Tehát valójában most lesz az, amit az Orbán kormány mondott, adócsökkentés, amit nem csinált meg az adó az Orbánkormány valójában, mert ugye azt mondta, hogy egykulcsos adó, de hát az egykulcsos adó az kinek volt jó?

[00:31:48]a legfelső jövedelmi kategóriának, akinek csökkentették az adóját.

[00:31:52]A legalacsonyabb jövedelműek az Orbán kormány alatt rosszabbul jártak az egykulcsos adóval.

[00:31:57]Most fognak jobban járni, hiszen lesz egy csomó elkölthető jövedelmük.

[00:32:02]Ezzel meg jobban járnak a vállalkozások, hiszen egy csomó kiskeresető ember, ők tipikusan nem külföldön költik el a pénzüket, ők elmennek majd innentől fogva és el fogják költeni cégeknél.

[00:32:14]És így tovább, és így tovább.

[00:32:14]Tehát rengeteg olyan intézkedés, amivel tulajdonképpen valójában jobban járnak a magyar gazdaság szereplői, nem pedig rosszabbul.

[00:32:22]Nem, nem, nem vágásokról beszélünk, átalakításokról beszélün.

[00:32:25]Ug itt még ugye a tervekről beszélünk egyelőre, ha jól tudom.

[00:32:27]Tehát a a még nem állt fölü ugye el, mikor mi most beszélgetünk a az új magyar kormány, tehát még ilyen konkrét programokat gondolom azért sem tesznek közé, hiszen ahogy említetted is az elején még nem tudják, hogy hogyan néz ki.

[00:32:39]meg ezt.

[00:32:41]Ugye erről Magyar Péter is beszélt, hogy még meg kell ismerniük a magyar gazdaságnak azokat a számait, amelyek a nyilvánosság számára nem elérhetőek, hanem majd meg kell mondom, azok konkrét bejelentések.

[00:32:51]Tehát, hogy amiket most itt felsoroltam, azok Kármán András leendő pénzügyminiszternek és Kapitány István leendő gazdasági miniszternek a konkrét bejelentései, illetve részben Magyar Péter Lehendő miniszterelnöknék, tehát hogy ezek elköteleződések.

[00:33:05]Azt gondolom, hogy két héttel a kormány megalakulása előtt nem jelentenek be olyan dolgot, amit aztán nem akarnak megcsinálni.

[00:33:12]Tehát ez tulajdonképpen a tervük.

[00:33:13]Itt Para Lászlóhoz visszatérve csak egy mondat erejéig, ugye én úgy értelmeztem egyébként azt, hogy hamarabb kiengedik az iskolából úgymond a fiatalokat, hogy hogy ez egy filozófia, hogy nem akarnak szociális segélyt nyújtani többet, vagy legalábbis egy minimálisat nyújtanak csak.

[00:33:33]És ezért azok a családok, ahol mondjuk már 16 évesen munkába tudna állni egy fiatal, ott akkor álljon munkába, és ne ne kényszerítsék arra, hogy mondjuk 18 éves koráig maradjon ugye bent az iskolarendszerben.

[00:33:45]Tehát most ezt csak azért hoztam ide be, hogy emögött ugye van egy gazdaságpolitikai filozófia, munkaalapú társadalom minél hamarabb dolgozzon, szociális segélyeket pedig nagyon minimális szinten tart.

[00:33:58]Abszolút van egy filozófia, de hát ez egy szociopata filozófia.

[00:34:00]Tehát amikor azt mondom, hogy embereket, akiket egyébként hozzá tudnék ahhoz segíteni, hogy valamifajta képzettséget szerezzen, tehát még egyszer, a mai gazdaságban attól függ, hogy egy országnak a polgárai mit tudnak csinálni, és ez konkrétan egy ember esetében is, hogy milyen képzettséget szerzett, ha feladunk embereket, tehát konkrétan az volt az érve Barag Lászlónak, hogy fel kell azok az emberek, akik nehezen tudnak tanulni, azokat fel kell adni, őket nem kell tanítani.

[00:34:30]nem engedjük ki őket, de hogyha nincs végzettsége a nincs rendes képzettsége, akkor kell szociális segédt adni nekik, hiszen nem végezték el azokat az iskolákat, amivel egy olyan munkahelyet találnának maguknak, amiből magukat és a családjukat el tudják tartani.

[00:34:44]Tehát sokkal nagyobb az esélye annak, hogy ezeket az embereket nekünk el kell tartani.

[00:34:50]Erre konkrét közgazdasági kutatások vannak.

[00:34:53]van egy kertesi köllőtan kertesi és kert nem nem jut eszembe pontosan a szerző de kertesi biztos, hogy az egyik szerző akik kimutatták, hogyha a magyar társadalom mindenkit elvinne a kertesi kézdi, megvan közben egy kertesi kézdi tanulmány, hogyha minden magyar állampolgárt minimum az érettségéig elvinénk, akkor nettóban a magyar államnak valami ez sok évvel ezelőtt mérték, de ilyen sok-sok millió Ftos nettó extra bevétele lenne.

[00:35:26]Tehát, hogy ezek az emberek magasabb munkahelyeket találnak, akkor ők több adót fizetnek.

[00:35:33]Ha nem képezzük őket, akkor szociális segélyre szorulnak, akkor az államnak kell feléjük áramoltatni forrásokat.

[00:35:39]Tehát, hogy azt az elképzelést, ami teljesen szembegy azokkal az országokkal, ahol sikeresen, tehát sikeres országok azok képzik az embereiket, és nem nem nincs olyan, hogy bárkit feladunk.

[00:35:50]Tehát, hogy tudom, hogy most sok mindenki erre azt fogja mondani, de hát ezek taníthatatlanok.

[00:35:55]Nincsenek taníthatatlan emberek.

[00:35:55]Tehát, hogy pont ez az, ami egy tényleg filozófia.

[00:35:59]Tehát az egy az egy filozófia, ha valaki lemond bizonyos emberekről.

[00:36:05]Kedvenc példám Írországban, amikor volt a Keltigris gazdasági kiugrása 70-es években, alkoholistákat hoztak vissza tömegesen a munkaerőpiacra.

[00:36:17]Tehát, hogy sok 10000 olyan embert, ugye Írországban a whisky az egy komoly probléma, so 10000 olyan embert, akiről teljesen lemondtak, mert masszív alkoholisták voltak, vissza tudtak hozni a munkaerőpiacra.

[00:36:30]Senkiről nem szabad lemondani, mindenki képezhető.

[00:36:34]Nyilván nem ezekből az emberekből lesz a jövő agysebésze, de egy olyan munkát fog tudni vállalni, ami ami ami megélhető és biztosít a családja számára.

[00:36:44]Tehát, hogy az a megközelítés, hogy leépítünk oktatási rendszert, és nem pedig fölfelé a 21.

[00:36:50]században, azt nem tudom másnak nevezni, ez egy szoci szociopata filozóf, gazdaságfilozófia.

[00:37:00]Azt prognosztizálják itt a világgazdaság szempontjából nézve a történetet, hogy egy súlyos energiaválság fog begyűrűzni Európába is, és és hát az egész világot érinti az iráni konfliktus miatt, aminek a lezárását most jelen pillanatban április 23-án még nem látjuk, amikor mi most beszélgetünk egymással.

[00:37:18]És aztán ha történik is valami lezárás, fél nap múlva újra történik valami.

[00:37:21]Úgyhogy ezt nem tudjuk, hogy meddig fog zajlani.

[00:37:24]Az a kérdésem, hogy mennyire komoly a baj, mennyire komoly energiaválság közelít felénk is, hogyan érheti-e el ez a vihar a magyar gazdaságot, és min múlik az, hogy az újonnan felálló magyar kormány hogyan tudja úgymond ebben a viharban a magyar hajót kormányozni?

[00:37:40]Igen, nem csak az a probléma, hogy állandóan változik a helyzet, tehát ugye megszületett a vicc, hogy a hormozi szorost át kéne keresztelni Schrödinger szorosára, mert hogy sose lehet egyszerre van nyitva meg zárva, és sose lehet tudni, hogy most mi az éppen aktuális helyzet, hanem az a probléma, hogy nem is nagyon tudjuk, hogy mi a célja ennek az egésznek.

[00:37:58]Tehát hogyha lenne egy olyan cél, amit így ki lehetne pipálni, hogy ezért indítottuk ezt a háborút, és hogyha ezt elérjük, akkor vége.

[00:38:07]De nincs ilyen.

[00:38:07]Tehát ugye szokták mondani, hogy nem tudom az iráni atom programot leállítani, de hát ahhoz ugye teljesen egyértelműen szárazföldi csapatokat kéne bevetni.

[00:38:17]Azt meg nem akarják bevetni, tehát hogy azt nem lehet elérni.

[00:38:22]Ugye volt egy ilyen, hogy akkor lefejezzük az iráni elitet.

[00:38:23]Hát azt lefejezték, megöltek ott nem tudom több tucat vezetőt, de hát ugye az iráni elit az nem úgy működik, mint a Kadafi meg a Csausescu diktatúrák, hogy ha a fölső egy vagy 10 embert elimináljuk, akkor vége, hanem egy ilyen ilyen piramis megy fölfelé szépen, és nagyon sok ezzer iráni katonatiszt meg a ilyen imán várja, hogy ő legyen az ajatolla meg a generális.

[00:38:48]És ők töképpen tökre örülnek annak, hogy akkor most akkor ők lehetnek.

[00:38:52]Ez így semmifajta értelmezhető célja nincsen ennek a konfliktusnak.

[00:38:57]Ebből adódóan azt se tudjuk, hogy hogyan tud végetérni.

[00:38:59]Tehát az a legnagyobb reményünk, hogy Donald Trump egyszer csak megunja, erre hajlamos, és egy nap előáll azzal, hogy ő győzött.

[00:39:07]És akkor az egész világ azt fogja neki mondani, mint a kisgyereknek a játszótéren, hogy igen, Doná, győztél.

[00:39:15]Fogalmunk sincs, hogy miért, de nem baj, érezd azt, hogy győztél.

[00:39:21]Mi ezt elfogadjuk, csak hagyd abba.

[00:39:23]Ez ez az egyetlen lehetséges kimenete ennek a konfliktusnak, hogy egy bizonyos ponton be fogja jelenteni, hogy győzöd, és egy teljes világ fog fölélegezni, hogy jól van.

[00:39:31]Most ameddig ez nincsen, addig ugye mennek fel az árak.

[00:39:36]Tehát, hogy ezt még most még azért nem érzékeljük, mert tartalékokból élünk.

[00:39:41]Tehát ugye azt a azt a benzin mennyiséget, amit most mi felhasználunk és amire védett árat adunk, azt azt a tartalékainkból hozzuk.

[00:39:51]Azta ugye ilyen hírek vannak, hogy az európai raptereken van aki négy hetet mond, van aki hat hetet mond, záró határidőn belül el fog fagyni a kerozin.

[00:40:06]Tehát, hogy nagyon-nagyon közel vagyunk oda, ami a harmadik világban egyébként már megtörtént.

[00:40:11]Tehát hogy olyan országokban, mint Tájföld, Bangladesh, Pakisztán, India, Fülöp-szigetek, konkrétan korlátozások vannak.

[00:40:18]Nincs benzin, nem nem le kell kapcsolni a az áramot satöbbi.

[00:40:24]Tehát társadalmi konfliktusokat szül, mert ugye a nagy energetikai cégek nyilván kit fognak először kiszolgálni?

[00:40:32]A fejlettebb országokat.

[00:40:33]fejletlenebb országokban érződött először a válság, de ez masszívan begyűrűzik hozzánk is.

[00:40:40]És ugye ennek van egy átfutása, tehát ugye most még sok szempontból azt az élelmiszert fogyasszuk, fogyasztjuk, amit korábban termeltünk meg.

[00:40:49]De hogyha mondjuk fölmegy a műtrágyaára, vagy ha nincs, vagy nincsen, akkor ugye akkor ez az élelmiszerárakba is be fog gyűrűzni, tehát hogy szépen lassan.

[00:41:01]És egyébként én azt gondolom, hogy ez már el is kezdődött.

[00:41:04]Tehát hogyha a ugye egy dolog az a általános infláció, amit mérünk, abban nagyon sok minden benne van, de kezdem azt gondolni, hogyha megnézem a bolti árakat, hogy megint elkezdődött egy drágulás az élelmiszerek tekintetében, és ezt szerintem regisztrálni is fogjuk a következő hónapokban.

[00:41:24]Ugye a hétköznapi ember által érzékelt infláció az nem teljesen ugyanaz, mint az általános infláció.

[00:41:30]Tehát ugye nem véletlenül mérünk például nyugdíjas inflációt, mert a nyugdíjasoknak a fogyasztói kosara az más.

[00:41:36]Egy hétköznapi embernek a fogyasztói kosara az lehet teljesen más, mint az általános inflációs kosár.

[00:41:44]És ugye ezekben nagyobb arányban szerepelnek ilyenek, hogy mint az élelmiszer, mint a rezsi és mint például, hogyha közlekednie kell, akkor a benzin ára.

[00:41:54]Ö, tehát, hogy nagyon-nagyon nagy eséllyel ez be fog ide gyűrűzni, hacsak nem hagyják [horkantás] abba végre ezt a konfliktust, aminek mondom semmi értelme nincsen.

[00:42:08]Nehéz megmondani, mert ugye ehhez tudni kéne, hogy hogyan tud végetérni ez a háború.

[00:42:14]Én ugye a közelkeletet figyelvén két fajta háborút láttam a közelkeleten.

[00:42:19]Az egyik az amit így pár nap után abbahagynak, ugye ez a hatos hat napos háborúk története, a másik meg amibe beleragadnak.

[00:42:25]És azért ilyent is nagyon sokat láttunk, ugye ezek az irakok és afganisztánok, ahol akár évtizedekre bele tudnak ragadni.

[00:42:32]Tehát, hogyha mondjuk véletlenül úgy döntenének, hogy szárazföldi csapatokat is beküldenek Iránba, na akkor onnantól fogva szerintem biztosak lehetünk benne, hogy ez egy adott esetben akár évtizedes probléma.

[00:42:45]És láthatólag nem tudnak mit kezdeni a hormozis szoros kérdésével, tehát a blokád blokádja című játék sem tudott működni.

[00:42:55]Nincs nincs egyelőre megoldás arra, hogy hogyan lehet ezt kezelni.

[00:42:57]Iránnak van a kezében egy olyan aduásza, amit nem tud Donald Trump és Benjamin kezelni.

[00:43:03]Akkor most egy teljesen ilyen ilyen kötbevesző időszak elé nézünk.

[00:43:06]Olyan tekintetben kérdezzem, hogy ugye nálunk most itt kormányváltás van.

[00:43:10]Itt arról beszéltünk eddig, hogy az előző évek rendkívül rosszul alakultak gazdasági szempontból Magyarország számára.

[00:43:17]És erre jön rá ez a begyűrűző probléma, amiről itt beszéltél, akár az energia, akár az élelmiszerinflációval [torokköszörülés] kapcsolatosan.

[00:43:25]egy új kormány, és azért egy olyan kormány, ahol a leendő miniszterelnök is először fogja betölteni ezt a tisztet.

[00:43:35]Milyen, tehát hogyan hogyan lehet ebből jól kijönni?

[00:43:40][horkantás] Én azt gondolom, hogy megint van egy rövid táv, meg van egy hosszú táv.

[00:43:43]Ugye a rövid távon lehet csinálni mindenfajta ilyen átmeneti intézkedéseket, például a tartalékokat felélni, meg segélyeket adni.

[00:43:52]Tehát, hogyha véletlenül nem tudom begyűrűzne, mondok egy példát.

[00:43:56]Például ugye ahelyett, hogy a benzinkutakon adnánk védett árat, amivel gyakorlatilag mindenkinek, annak is, aki hobbiautós, vagy akinek luxusautója van, és abba tankol, is adunk támogatást.

[00:44:09]Ehelyett például azt lehet mondani, hogyha valaki szegény és csak úgy tud dolgozni járni, hogy autóval, mert ugye nincs rendes közösségi közlekedés, akkor azt szociális oldalról kell neki odaadni.

[00:44:24]Tehát például ugye személyjövedelem adó csökkentéssel, például szociálpolitikai támogatásokkal, munkába járási támogatásokkal célzottan, vagy ugye mondjuk a kis és középvállalkozásoknak adok támogatást, fuvarozóknak adok támogatást, hogy ne épüljön be a benzinárába.

[00:44:39]Tehát, hogy sok mindent lehet csinálni rövid távon, hosszú távon meg megint teljesen egyértelmű, hogy mit kell csinálni.

[00:44:47]Energiafüggetlenség, energiafüggetlenség.

[00:44:48]Magyarország a zöld átmenetet megcsinálta volna itt az elmúlt évtizedekben.

[00:44:55]És a múltkor itt jártam nálad, akkor is megemlítettem a zöld átmenetet, és láttam, hogy milyen szkeptikusak a nézőid a zöld átmenettel kapcsolatban.

[00:45:04]Szerintem érdemes átértékelni azt, amit itt a Fidesz kormány 16 éve alatta az emberek fejébe beletömtek a zöld átmenettel kapcsolatban, mert abból szinte semmi nem volt igaz.

[00:45:14]Tehát ugye ezek a ezek a típusú mondások, hogy a németek megbánták a zöld átmenetet, ez egyszerűen nem így van.

[00:45:21]A németek gyönyörűen és kitörően megvannak a zöld átmenettel.

[00:45:26]Ők csinálták meg először.

[00:45:28]Nem azért van a német gazdaság bajban, mert a zöld átmenetet megcsinálták.

[00:45:33][zihálás] Nem, tehát hogy nagyon gyorsan le kell válni a külső energiafüggésről.

[00:45:38]Nem kis részben ebben Magyarország egyébként nagy lépést tett előre például a Solár területén, tehát azzal, hogy Magyarországon ugyanezt mondták 10-15 évvel ezelőtt, hogy nem vagyunk mediterrán ország, nincsen elég nagy szolárkapacitásunk.

[00:45:51]Aztán hogyhogy nem lett akkora szolárkapacitásunk, hogy az utolsó pár nyáron már az áramtermelésben nagyobb volt a szolár aránya, mint Paks.

[00:46:03]Úgy most ugye a szén széllel kapcsolatban mondogatnak hasonlókat, hogy nincs elég szél.

[00:46:06]miközben az Európai Bizottság széltérképei szerint testen egyértelműen van, és hogyha majd liberalizálják a széltermelést, szélenergiatermelést, akkor azt is látni fogjuk, hogy ott is óriási potenciál van, és még Solárban sem vagyunk messze a közelébe.

[00:46:23]És akkor ugye szokták mondani, hogy de hát akkor ugye bázisenergia, tehát hogy ugye állandó nem lehet a megújulókból.

[00:46:30][horkantás] Ez sem igaz már, tehát hogy ma már létező technológia, tehát hogy abból is ki kell lépni, hogy Magyarország az energiaellátását egy országon belül akarja megoldani.

[00:46:39]Nekünk vissza kell térnünk oda, amit az egész Európai Unió csinál.

[00:46:43]Energiarendszereket kontinentális szinten tervezünk.

[00:46:45]Nem véletlen, hogy Kína is ezt csinálja, és az Egyesült Államok is ezt csinálja.

[00:46:50]Egy ilyen pici ország nem tudja megoldani a saját energiaszükségletét.

[00:46:57]Ma már léteznek olyan áram továbbítási rendszerek, ahol 2000 kmre el tudom juttatni nagyobb veszteség nélkül az áramot.

[00:47:06]Kína ezt csinálja magyarul, ha az Európai Uniónak a hálózataiba becsatlakozunk sokkal nagyobb arányban, és akkor itt mindenről beszélünk, de elsősorban elektromos áram, hiszen a zöld átmenet az azt jelenti, hogy árammal fűtünk, hűtünk, közlekedünk satöbbi.

[00:47:26]minél hamarabb ide tovább lépni.

[00:47:26]És akkor ha éppen északi tengeren fúj a szél, ha éppen Mediterráneumban süt a nap, ha éppen az alpesekben van vízenergia, ezeket mind ki lehet egyensúlyozni és át lehet vinni Európa különböző rendszereébe, és mi is be tudjuk táplálni az áramunkat oda.

[00:47:42]Tehát, hogy csak ebben lehet gondolkodni minél hamarabb önellátó európai rendszerek.

[00:47:46]És akkor ezek a problémák, hogy most Olaszországtól függünk, vagy a Közelkelettől függünk, vagy az Egyesült Államoktól függünk, vagy Líbiától, Tunéziától függünk, nem kell senkitől függgenünk.

[00:48:01]Itt van a saját energiánk, amit meg tudunk termelni magunknak.

[00:48:06]Lejárt az időnk, de egy utolsó mondat, hogy most olvastam egy tanulmányt azzal kapcsolatosan, hogy a közelkeleti konfliktus miatt az ázsiai országok és Afrika egyes országai is felturbózták úgymond az atomenergiával kapcsolatos hogy mondjam fejlesztéseket.

[00:48:23]Pont azért, mert hogy ügyekítettek vagyunk a közelkeleti helyzetnek.

[00:48:27]Mennyire lehet az, hogy ez lesz a válasz?

[00:48:29]Tehát, hogy a zöld átállás vagy a zöld energia mellett az atomenergia kaphatja a másik nagy főszerepet.

[00:48:34]Vajon?

[00:48:36]Ezt kizártnak tartom.

[00:48:36]Mondok egy nagyon egyszerű példát.

[00:48:38]Ugye nekünk az a a zöld átmenetet globális szinten kell végrehajtani.

[00:48:45]Tehát az nem elég, hogy Magyarország vagy Svájc megcsinálja a zöld átmenetet.

[00:48:49]A világ legnagyobb országa tavalytól kezdve India.

[00:48:53]Ö a század közepére olyan országok lesznek a legnagyobb országok, mint Nigéria, Pakisztán, Bangladesh satöbbi.

[00:49:01]Na most aki azt gondolja, hogy ezekben a már most instabil országokban nukleáris energiával kéne megoldani az áramellátást.

[00:49:13]Ugye nem, ugye nem?

[00:49:13]Tehát, hogy hogy ezek olyan instabil országok már most, és egyre a népesség, mivel minél gyorsabban nő a népesség, ezek egyre inkább instabil országok lesznek.

[00:49:21]Minél jobban emelkedik a hőmérséklet, még inkább is stabil országok lesznek.

[00:49:25]Most tegyük félre azt a problémát, hogy nincs is annyi uránium, tehát hogy egyszerűen nem is technikailag sem lehetséges, de hogy egyszerűen biztonságpolitikailag nem szeretnénk mi azt, hogy a világ a legnagyobb országai a saját masszívan növekvő, tehát ezek sokkal több ember, sokkal magasabb energiafelhasználási szinten.

[00:49:48]Ha ezt beszorozzuk, hogy ilyen masszív, elképesztő energetikai rendszereket kéne.

[00:49:53]Ha azt gondolja valaki, hogy akkor ez azt jelenti, hogy akkor most ezresével építsük az atomerőműveket abba a világba, ahol nem csak Fukusimát és Csernobilt éltük át, hanem mondjuk jelenleg nem olyan messze tőlünk az aporsei erőműben, ott harcolnak az oroszok és az ukránok, alá van aknázva, és csak a jó Isten ment meg minket attól, hogy ne találja el valaki, vagy ne robbantsa fel valaki.

[00:50:19]Nagyon nagy.

[00:50:19]hogy azt se felejtsük el, hogy másfél évvel ezelőtt, vagy nem tudom mikor volt, amikor Ukrajna felől jött egy rakéta, és amíg mi alatt aludtunk, az átment a paksi a tömerőmű felett, és becsapódott egy zágrábi parkba, és semmi, senki semmit nem csinált azzal, hogy konkrétan Paks felett átment egy rakéta.

[00:50:39]Tehát, hogy még a mi térségünk sem annyira biztonságos, nem is szólva arról, hogy kizártnak tartom, hogy globálisan a nukleáris energia oltaná meg a az áramellátásunkat.

[00:50:52]Nagyon szépen köszönöm.

[00:50:52]Én is köszönöm szépen.