Fekete Rita 33:56

Fordulat Ukrajnában: Autonóm gyilkos robotok vették át az irányítást? – Resperger István

geopolitikakatonai stratégiaközel-keleti konfliktusukrán háborúirán
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Fordulat Ukrajnában: Autonóm gyilkos robotok vették át az irányítást? – Resperger István
tl;dr

Fekete Rita műsorvezetővel beszélget Resperger István katonai szakértő az iráni–amerikai–izraeli konfliktusról, valamint az orosz–ukrán háborúról. Az iráni háború középpontjában a Hormozi szoros áll, amely a világkereskedelem kritikus pontja: ezen keresztül halad az olaj 20%-a és Irán exportjának 90%-a. Az amerikai blokád Iránnak napi 400 millió dolláros kárt okoz. A konfliktus során az USA és Izrael több milliárd dollár értékű fegyvereket vetett be (850 Tomahawk-rakéta, F-15-ös vadászgépek), Irán pedig aszimmetrikus hadviselésre támaszkodik. A Libanoni Hezbollah-elleni műveletek szorosan kapcsolódnak az iráni konfliktushoz, mivel Irán fegyverezi fel és irányítja a szervezetet. Az orosz–ukrán háborúban autonóm fegyverek jelennek meg, és az oroszok lassan, nagy veszteségek árán haladnak előre. Resperger szerint a konfliktusok középtávon geopolitikai átalakuláshoz vezethetnek, de azonnali világválság nem várható.

A Hormozi szoros – a világ legfontosabb stratégiai pontja

A beszélgetés középpontjában a Hormozi szoros áll, amely Resperger szerint „egy nagyon gyönyörűséges, 33 km szoros határozza meg úgymond a világ sorsát". A szoros stratégiai jelentősége abban rejlik, hogy ezen keresztül halad a világ olajkereskedelmének 20%-a, és Irán exportjának 90%-a. Az amerikai blokád Iránnak rendkívüli gazdasági nyomást gyakorol: naponta körülbelül 400 millió dolláros kár keletkezik az ország számára.

„Az iráni ola az egy nagyon finom, könnyen feldolgozható, az amerikai olaj egy feketébi, illetve hát a venezuelai szinte iszabszerű anyag. Ennek a feldolgozása nyilván hiányzik a világpiacról." – Resperger István *

A szoros körül több nagyhatalom is jelen van: az orosz és kínai flotta elektronikai hírszerzési adatokat gyűjt és továbbít Iránnak valós időben, amely kritikus a rakéták indítása szempontjából. Az olajárak jelenleg 100 dollár körül stabilizálódtak, ami szintén befolyásolja a globális gazdaságot.

Az iráni atomprogram és a béketárgyalások

Az iráni atomprogram továbbra is központi kérdés. Az Egyesült Államok és Izrael megtámadták az iráni atomlétesítményeket, és jelenleg egy 15 pontos béketervről tárgyalnak. A terv egyik eleme, hogy az Irán által 60%-os tisztaságra dúsított 2000 kg uránium átadása fejében Irán körülbelül 20 milliárd dollár értékű vagyont kapna vissza.

Resperger megjegyzi, hogy a buseri atomerőművet a Nemzetközi Atomenergiaügynökség felügyelete alatt működtetné, amely egy 640 000 négyzetkilométeres, 92 millió lakosú ország elektromosságellátásához szükséges.

A 21 órás béketárgyalás Vence alelnökkel azt mutatta, hogy Irán 60 magas rangú katonát vitt magával, közvetlenül pedig hat forradalmi gárda tábornokot. Ez jelzi, hogy a katonai vezetés döntő szerepet játszik az iráni politikában.

Irán vezetési szerkezete és a forradalmi gárda

Resperger szerint az iráni döntéshozatal a vallási vezetőre és a forradalmi gárda magas rangú tisztjeire koncentrálódik. A forradalmi gárda parancsnokai döntenek a rakéták és drónok bevetéséről, és jelenlétük Libanonban, Szíriában és a Gázai övezetben is dokumentált.

„Van a vallási vezető és körülötte a forradalmi gárda tábornokai magasrangú tisztjei." – Resperger István *

Bár az iráni vezetés tagadja, hogy szakadás lenne a béke és a háborús irányzat között, Resperger szerint a realisták között vannak, akik tudják: az iráni gazdaság nem bírja el a szoros lezárásának hosszú távú következményeit. A kerozin, gumiáruk és óvszerek terén már jelentős visszaesés mutatkozik.

A konfliktus katonai dimenziója és veszteségek

Az amerikai és izraeli légierő körülbelül az 50. nap körül már 13 000 csapást mért, 850 Tomahawk-rakétát lőtt el. Irán viszont már 270 milliárd dollár kárt szenvedett, és elvesztette rakétáiból közel 660-at, valamint több mint kétharmadát a kilövőállomásoknak.

Az emberi veszteségek jelentősek:
- Irán: 3000–6000 halott, majdnem 300 sérült
- Izrael: 43 halott, 8500 sérült
- USA: 15 halott, 538 sérült
- Libanon: 2600 halott, háromszor annyi sérült

Az USA már több milliárd dollárt költött fegyverekre: F-15-ös vadászgépek, harci helikopterek, szállítóhelikopterek és utántöltőgépek semmisültek meg.

„Több milliárd dollárnál járunk, hiszen jól látható az ábrán, hogy F15-ös vadászgép, harci helikopterek, szállítóhelikopterek, utántöltőgépek, illetve különböző repülőstechnikai eszközök semmisültek meg." – Resperger István *

Irán katonai képességei és korlátai

Resperger szerint Irán katonai képessége nem olyan erős, mint azt sokan gondolják. Bár nagy rakéta- és drónkészletekkel rendelkezik, a haditengerészeti képessége már nem 60%-os. Az összes nagy hajót az Amerika elsüllyesztette; Iránnak csak kisebb naszádjai és öngyilkos drónjai vannak a vízen.

A légi erő tekintetében Irán visszatartja magát, tudva, hogy az amerikai és izraeli vadászgépeknek légi uralma van. Az iráni vadászgépeket föld alatti létesítményekben tartják védett helyen.

Irán azonban továbbra is alkalmas az aszimmetrikus hadviselésre, és olyan módszereket alkalmaz, amelyekkel károkat tud okozni az amerikai támaszpontoknak a térségben. Resperger szerint Irán „időszakos, kiváró és felőrlő műveleteket" folytat, bár gazdaságája rendkívül problematikus.

Terrorfenyegetések és kibertámadások

Az iráni vezetéshez kötött terrorszervezetek fenyegetéseket tettek közzé. Egyrészt azt közölték, hogy akik az iráni olajlétesítményeket támadják, azoknak az olajlétesítményeit támadják majd; másrészt Donald Trump és lánya, Ivanka Trump megölésére buzdítottak.

„A doktoranduszom éppen azt dolgozta fel, hogy hány terrorszervezettel, úgynevezett proxi helyettesítő szervezettel állnak kapcsolatban, és ez egy ilyen hálózat." – Resperger István *

Resperger szerint Irán alvóügynökökkel rendelkezik Európában, és bár valószínűtlen, hogy közvetlenül magas rangú személyiségeket támadnának meg, terrorcselekményeket bármelyik országban elkövethetnek, különösen, ha az adott ország részt vesz a műveletek támogatásában.

A kibertérben is aktív az irániak: védett vezetési pontokról támadják az arab öböl térségének és az Egyesült Államok kiberrendszereit.

Libanon és a Hezbollah szerepe

A libanoni háború szorosan kapcsolódik az iráni konfliktushoz. A Hezbollah terrorszervezet iráni fegyverekkel, rakétákkal és drónokkal támadja Izraelt. Az iráni forradalmi gárda vezetői ott vannak, és ez az egyik legveszélyesebb terület Izrael számára.

„A Hezbollak rendelkezik 75 és 150 km-es hatótávolságú rakétákkal. Több 100 ilyen eszközt tudnak bevetni." – Resperger István *

A libanoni lakosságnak mindössze 15–20 másodperce van, ha rakéta indul Libanonból, hogy óvóhelyre menjen. Ezért akarta Izrael a dél-libanoni területekre benyomulni egy „sárga vonalig", hogy legalább a sorozatvetőkkel ne tudják lőni Izrael területét.

Izrael 450 vadászgéppel rendelkezik, és több csapást tud mérni, de a Beka völgyben levő síita milíciák föld alatti létesítményekben tárolják fegyvereiket. Resperger szerint nem valószínű, hogy a libanoni kormányzat vagy hadsereg képes lenne ezek fölött átvennni az irányítást, mivel sem kiképzettségben, sem felszerelésben nem rendelkeznek megfelelő eszközökkel.

Az orosz–ukrán háború: autonóm fegyverek és lassú előrehaladás

Az orosz–ukrán háborúban az oroszok egyre több autonóm drónt alkalmaznak, amelyek már nem igényelnek különösebb felügyeletet, és önmaguk választják ki a célpontokat. Budanov, az ukrán vezérőrnagy, most kabinetvezetőként ígérte, hogy erre meglesz az oroszoknak a válasza.

Ukrajna szintén autonóm fegyvereket fejleszt: szárazföldi kis lánctalpas eszközöket, amelyeket egy területre állítanak be, hogy megvédjék azt.

Geraszimov tábornok bejelentette, hogy az oroszok körülbelül 700 négyzetkilométernyi területet foglaltak el, de sok szakértő szerint nem a terület nagysága, hanem az emberveszteség az igazi mérőszám. Ez körülbelül 300 fő havonta Ukrajna részéről, amelyből általában a fele meghal, de az orosz veszteségek hasonlóak.

„Körülbelül egy hét alatt 3-4000 siklóbombát, napi 5600 tüzérségi csapást jelent." – Resperger István (Pokrov térségéről) *

Az oroszok stratégiája az, hogy az erődvárosokat (Konstantyinfka, Sloviansk, Kramatorsk) április közepére, végére elszigetelni próbálják. Az arcvonal egyes szakaszain egy hét alatt nem változott egyik irányba sem.

Harckocsik és védelmi rendszerek

Resperger bemutat néhány harckocsit és védelmi rendszert, amelyek túlélhetik a háborút. Ilyen például az izraeli Merkava harckocsi körül egy félgömb alakú védőzónát képező Trophy rendszer, amely páncéltörőfegyverek és drónok ellen kis rakétákat indít.

„Az olyan eszközök fogják túlélni a háborút, amelyek különböző védelmi képességgel rendelkeznek." – Resperger István *

Az Ukrajna által kapott 45 Gepard légvédelmi komplexum nagyon jól szerepelt a háborúban, és sokkal olcsóbban tudja megsemmisíteni a drónokat, mint a légvédelmi rakéták.

Az amerikai fegyvergyártás bővítése

Az Egyesült Államok 200 000 darab autonóm fegyvert szeretne beszerezni 46–47 milliárd dollár értékben, és ezt 2027-es költségvetési évben szeretné megkezdeni.

A Lockheed Martin, amely a Patriot rakéták gyártója, eddig évi 600 darabot gyártott, most 2000-re szeretné növelni a termelést. Az Aegis rendszert (amely hadihajókon és szárazföldön elhelyezett ballisztikus rakéták elleni védelemre tervezték) egységesíteni akarják Törökország, Románia, Lengyelország és Nagy-Britannia között.

Diplomácia és a konfliktus lehetséges kimenetele

Resperger szerint Trump elnöknek el kell gondolkodnia a konfliktus folytatásáról. Több lehetősége van, de szerinte „valahol a kooperáció és a diplomácia fele kell elmennie".

„Én azt gondolom, valahol a kooperáció és a diplomácia fele kell elmennie, mert mindig azt hangoztatni, hogy már nyertünk, megnyertük ezt a háborút, ez nem biztos, hogy mindenkinek átmegy." – Resperger István *

Resperger szerint most kell okosan a diplomáciának a diplomáciai fegyvert elővenni. Iránnak jogos kérései vannak a szankciók feloldása és a befagyasztott vagyon felszabadítása tekintetében, így mindkét fél jobban járhat a konfliktus lezárásával.

A pápa és Trump vitája

Sor került egy csörtére a pápa és Trump elnök között. A pápa mindig a békét képviseli és nem ért egyet a háborús megoldásokkal. Trump azonban másképpen látja az iráni konfliktust: az atomfegyver-szerzés lehetőségét látja Irán részére, amely több millió halottat okozhatna a térségben.

Egy felmérés szerint a pápa támogatottsága 60% Amerikában, Trump elnöké 36%, így stabil vitázhatnak.

Középtávú geopolitikai átalakulások

Resperger szerint a közeljövőben nem várható világválság, de középtávon biztosan bekövetkezik. Ezt a geopolitikai stratégiai soknak hívja, mint amit szeptember 11 vagy az 1973–1979-es olajválság okozott.

„Én azt gondolom, hogy a közeljövőben nem, de középtávon biztosan bekövetkezik." – Resperger István *

Ehhez azonban még egy-két dimenziónak változni kell:
1. Az orosz–ukrán háború lezárása szükséges, hogy mindenki a szövetségeseivel tudjon foglalkozni.
2. Kína továbbra is Tajvanra készül.
3. Irán márban és kriptovalutában kéri a tankerek után a tarifát, ami a BRICS-országok dollárleváltási elképzelésének része.

Resperger szerint az Egyesült Államok és a nyugati világ olyan gazdasági tartalékokkal rendelkezik, amely nem rendíthető meg egy csapással, de öt év alatt elképzelhető, hogy ezek az országok elérhetik saját rendszerükben a változásokat.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „feketébi" – valószínűleg „fekete" vagy „könnyebb feldolgozású" típusú olajra utal, de az ASR nem egyértelmű
  • „iszabszerű" – valószínűleg „szaruszerű" vagy hasonló, de az átirat nem világos
  • „Kes sziget" – valószínűleg egy iráni szigetre utal, de az ASR nem egyértelmű
  • „padthelyzet" – valószínűleg „patthelyzet", de az átirat így szerepel
  • „Slovians" – valószínűleg Sloviansk város neve, de az átirat eltérően írja
  • „Vence alelnök" – valószínűleg egy amerikai alelnök, de az ASR nem egyértelmű
  • „Ö, ezért is akarta Izrael azt" – a mondat eleje értelmezhetetlen
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat és nézőinket.

[00:00:01]Megkérek minden rendszeres hallgatót, aki még nem tette meg, hogy iratkozzon fel a csatornánkra.

[00:00:06]Nagy szeretettel és tisztelettel köszöntöm Resperger Istvánt, katonai szakértőt.

[00:00:09]Köszönöm, hogy eljöttél.

[00:00:11]Köszönöm szépen.

[00:00:11]Szép napot kívánok mindenkinek.

[00:00:14]Az iráni háborúval fogunk most az elején foglalkozni, aztán egy kicsit talán lesz egy-két olyan rész is, amiben az orosz-ukrán háborúra is ki tudunk térni.

[00:00:22]De akkor kezdjük kérlek ezzel.

[00:00:22]És hát ami úgy látom ennek az iráni háborúnak a kelős közepe az a hormuzzoros.

[00:00:27]Zárva van, nyitva van, blokád alatt van, nincs blokád alatt, kiaknamentesíti, egyáltalán el van-e aknásítva.

[00:00:33]Én úgy látom, hogy itt minden egyes mondat után tehetünk egy kérdőjelet.

[00:00:39]Igen.

[00:00:39]Ugye Magyarországon most a belpolitika kicsit elnyomta a külpolitikai történéseket.

[00:00:43]Én azt gondolom, hogy ez a szoros a világ egyik legfontosabb pontjává vált.

[00:00:48]Ugye itt négyszorosról beszélünk valójában.

[00:00:51]Ugye itt van a Hormuzi szoros, itt van a Babel Mandel szoros, a Suezi csatorna, a Bosporus és a Dardanellák, de valójában a Kaszpienger is nagyon fontos szerepet játszik az orosz iráni kapcsolatokba, hiszen sok fegyverszállítmányt ezen a területen visznek át.

[00:01:10]Tehát egy nagyon gyönyörűséges, 33 km szoros határozza meg úgymond a világ sorsát.

[00:01:18]Hát volt esetleg szó róla, hogy majd megegyeznek a felek, de mostanában inkább ezt a ábrát lehetne mutatni, hogyha az egyik lezárja, akkor a másik kinyitja, illetve fordítva.

[00:01:34]A történetnek a lényege, hogy most tűzszüneti helyzet van, de az amerikai hajók nem engedik át az irániakat, tehát egy gazdasági blokádot, nyomást helyeznek Iránra mindenképpen.

[00:01:49]Irán közben elfoglalt, megszállt kettő hajót, háromra pedig lőtt a szorosnak ezen a részén.

[00:01:55]Ugye a gazdaság nagyon fontos Iránnak, hiszen a 90%-ban ezen az útvonalon szállítja ki az export termékeit, azazt lehet mondani, hogy közel 400 millió dollár kár keletkezik Iránnak, az amúgy sem rózsászdasági helyzetben levő Iránnak.

[00:02:20]A másik fontos kérdés ugye az olajkérdése, hiszen ezen a szoroson keresztül megy ki a világ kereskedelmének a 20%-a, és ennek is a java része az az ázsiai országokba irányul.

[00:02:38]katonai szempontból is.

[00:02:38]És ugye az olajkülönbségeket mutatja ez az ábra, hogy az iráni ola az egy nagyon finom, könnyen feldolgozható, az amerikai olaj egy feketébi, illetve hát a venezuelai szinte iszabszerű anyag.

[00:02:55]Ennek a feldolgozása nyilván hiányzik a világpiacról.

[00:03:00]Ugye Irán az Uránnal is kapcsolatba került, hiszen ez az egyik sarokkő, ami miatt az amerikaiak és az izraeliek megtámadták.

[00:03:12]Most van egy olyan tervezet is, hogy körülbelül felszabadítanak 20 milliárd dollárnyi vagyont Irán részére, amennyiben átadja ezt a 2000 kg 60%-os tisztaságra dúsított uránt.

[00:03:28]És ezt felhasználják.

[00:03:28]korábbi megállapodás tervezetbe, a 15 pontos béketervbe itt láthatóak az iráni atomlétesítmények, amelyek közül nagyon sokat támadtak az amerikai és az izraeli vadászgépek.

[00:03:46]a buseri atomerőműről van szó, hogy ez esetleg ugye a Nemzetközi atomenergiaügynökség felügyelete alatt működne, hogy egy ilyen nagy országnak, ami ugye 640000 n km és 92 millió lakossát el tudja látni elektromossággal.

[00:04:08]Én azt gondolom, hogy ez egy fontos kérdés.

[00:04:12]Mi van a szorosban?

[00:04:12]Hát a szorosban szinte mindenki ott van, vagy megfigyel, vagy hallgat, vagy gyűjti az adatokat.

[00:04:20]Van egy vonal, ahol nem mehetnek át az iráni hajók, ezeket visszafordítják.

[00:04:25]nagyobb esemény még nem történt.

[00:04:28]Van egy rész, ahol ott vannak a kínai járőrhajók, illetve az orosz flottának is bizonyos részei, akik elektronikai harcot, elektronikai adatokat, hírszerzési adatokat adnak áll, át valós időben iránnak, ami azért nagyon fontos ugye a rakéták indítása kapcsán is.

[00:04:50]Hát tart közben természetesen a pszichológiai hadviselés is.

[00:04:56]A lakosság részéről ugye a rendszerhez fű hölgyeket fotóztak, meg hát, hogy majd mi nyerünk.

[00:05:03]Ugye a flották tekintetében, ami ott van az oroszok és a kínaiak részéről, az azt a célt szolgálja.

[00:05:12]Egyrészt a saját hadseregüknek gyűjtenek adatokat arról, hogy milyen rádióforgalmazást csinál az amerikai és az izraeli légierő, a flotta, hogy indítják a rakétákat, milyen kommunikációjuk van mondjuk az új vadászgépek fele, de valójában az Egyesült Államoknak is módosítani kellett a stratégiáját, hiszen azért se orosz, se kínai hajót nem szeretne kilőni ebben a szorosban, inkább 12 tengeri mérföldes körzetben járőröztek.

[00:05:47]Ugye nagyon fontos a elektronikai adatok és a rádióadatoknak a cseréje.

[00:05:52]Ez is zajlik Irán és az oroszok között, illetve a kínaiak között.

[00:05:58]És hát a kínai és orosz hírszerzési haszon az ebből jön, hogy be tudja gyűjteni azokat az adatokat, hogy harcol Amerika.

[00:06:13]illetve Izrael.

[00:06:13]Hát a fegyvereknek azért óriási hatása van ugye Ukrajnára is, hiszen csak a tomahók rakétákból, amiből korábban kértek volna, de nem kapták meg, 850 darabot használtak el az amerikaiak az első 20 napban.

[00:06:29]3,6 millió dollárba kerülnek ezek a fegyverek.

[00:06:38]Szintén a háborúhoz kapcsolódik, hogy autonóm fegyvereket akar beszerezni az Amerikai Egyesült Államok.

[00:06:43]200000 darabot 46-47 milliárd dollár értékben, és ezt szeretné majd 2027-es költségvetési évben megkezdeni.

[00:06:57]És a fegyvertyártók is elgondolkodtak, hiszen a Lockheid Martin ugye, aki gyártja a patriot rakétáknak a rakétáit, amiből évente eddig 600 darabot gyártottak, most 2000-re szeretnék ezeket növelni.

[00:07:15]illetve egységesíteni akarják az égisz rendszer, ami ugye hadihajókon elhelyezett, illetve szárazföldön elhelyezett ballisztikus rakéták elleni védelemre tervezték, hogy ezeket a rakétákat megpróbálják egységesíteni.

[00:07:32]Ugye ez az égisz rendszer Törökország, Románia, Lengyelország, Nagy-Britannián keresztül gyűjti az adatokat.

[00:07:38]A fő célja az, hogy Oroszország, illetve a távolkelet és a közelkeletről, főleg Iránból érkező rakétákat el tudják fogni.

[00:07:50]Ennek ugye egy nagyon bonyolult parancsnoki rendszere van azért, hogy megvédjék Európát, főleg hadihajókon, balti részen, illetve a földközi tengeren helyezték el ezeket.

[00:08:01]És ugye ezekről a rakétákról van szó, amiknek a teljesítményét növelni kell, hiszen csak a háború kezdetére 23 patriot rendszert és három TEDrendszert küldtek ebbe a térségbe az amerikaiak, hogy az öbölben levő országokat és főleg Izraelt meg tudják védeni.

[00:08:27]Én azt gondolom, hogy a személyi dolgok is egyre inkább előtérbe kerülnek.

[00:08:34]Reza Paklavi az az EU semlegességét bírálja, hogy nem állnak ki az iráni népért.

[00:08:39]Nyilván nagyon régen eljött az országból.

[00:08:43]Én még Irakban is láttam azt a törekvést, hogy próbáltak ugye Irakba is egy úgynevezett emigrációban levő vezetőt hozni.

[00:08:54]Senki nem fogadta el.

[00:08:54]Nyilván van hatása volt sak fiának a arra, hogy esetleg az emberek melléálljanak, de egyelőre nincs az a belső ellenzék, aki ezt tudná támogatni.

[00:09:11]Hát sor került egy csörtére a pápa és a Trump elnök között.

[00:09:16]Nyilván a pápa mindig is azt fogja mondani, hogy őneki a békét kell képviselni.

[00:09:20]Ő nem ért egyet a háborús megoldásokkal.

[00:09:24]már venezuela idején is jelezte Trumpnak, hogy talán a gazdasági nyomásgyakorlással is célt lehetne érni.

[00:09:32]A Trump elnök ugye korábban mondta, hogy ő lenne a legjobb pápa, mert ő már ehhez is ért.

[00:09:40]De azt gondolom, hogy ő más szemüvegen átnézi az iráni konfliktust.

[00:09:47]ő az atomfegyver megszerzésének a lehetőségét látja Irán részére, és annak esetén ugye azért több millió halott is bekövetkezhetne ebben a térségben.

[00:10:00]Említetted itt, hogy mennyire fontosak a személyek?

[00:10:02]Azt lehet tudni biztosan, hogy kik azok, akik most egyébként ott állnak Irán élén, akik mondjuk döntenek arról, hogy leüljünk-e tárgyalni Amerikával, döntenek arról, hogy milyen támadásokat indítanak el, vagy hogy a Hormozi szorosson milyen követeléseik vannak.

[00:10:17]Tehát ki az, aki erről most dönt?

[00:10:19]Én azt gondolom elég egyértelmű, hogy van a vallási vezető és körülötte a forradalmi gárda tábornokai magasrangú tisztjei.

[00:10:26]A 21 órás béketárgyalás is mutatta Vence alelnökkel, hogy 60 magas rangú katonát vittek magukkal, a közvetlen tárgyalásokra hat forradalmi gárda tábornokat.

[00:10:38]És ugye nagyon jól látható, hogy Libanonban, amiről majd szintén lesz szó egy pár gondolaterejéig, ott is ott vannak a forradalmi gárda parancsnokai, akik döntenek a rakéták bevetéséről, döntenek a drónok bevetéséről, Irán területén ről, és azt gondolom, hogy ez ez az irányzat megvan.

[00:11:02]Most tagadja az iráni vezetés, hogy lenne egy törés a béke és a háborús irányzat között.

[00:11:10]Nyilván kifele egységes álláspontot kell képviselni, de azért a realisták, akik ott vannak, azok is látják, hogy az iráni gazdaság nem fogja bírni azt, hogy bezárják a szorost.

[00:11:25]A világga is óriási hatással van.

[00:11:25]Ugye a kerozin jelent meg, mint probléma.

[00:11:28]A gumiáruk, az óvszerek tekintetében is óriási visszaesés lesz.

[00:11:35]Tehát sok mindenben érintett a világ.

[00:11:41]Egy pillanatra visszatérve csináltak egy nagyobb felmérést, ami azt mutatta, hogy a pápa támogatottsága 60% Amerikában, Trump elnöké 36 most stabilan tehát vitatkozhatnak.

[00:11:57]Dél-Koreát azért említeném meg, mert ők hamarabb kifogyhatnak a készleteikből.

[00:12:02]ők már külön tárgyalásokat kezdtek Iránnal, és Irán ugye már több hajónál szedte a 2 millió dolláros tarifadíjat.

[00:12:13]Én azt gondolom, hogy a képességeknél van egyfajta diszsonancia, hiszen sokan azt mondják, hogy még mindig nagy rakétakészletekkel, drónkészletekkel rendelkeznek.

[00:12:23]Ezek igazak.

[00:12:26]Ezekről hoztam számokat is, illetve, hogy a haditengerészeti képesség, én ezt vitatnám, nincs már 60%.

[00:12:34]Az összes nagy hajót elsüllyesztette Amerika.

[00:12:36]kisebb naszádjaik, öngyilkos drónjaik vannak vizen, ezekkel tudnak hatást kifejteni.

[00:12:46]Ugye a háború első hetében beszéltünk róla, hogy ez egy hosszú folyamat mindig egy ilyen nagyszág esetében, hogy azokat a sarokpontokat, gyenge pontokat megtaláljuk egy haderőnél, egy országnál, és láttuk, hogy a vallási vezető kiiktatása nem borította föl a rendszert.

[00:13:05]Ez lehet, hogy egy európai állam esetén bekövetkezhetne, hogyha egy vezetőt megölnek, itt egy új vallási vezetőt választottak.

[00:13:16]Illetve ne felejtsük el az óriási nagy térséget.

[00:13:18]Itt 1648000 n km-ről beszélünk.

[00:13:25]Rendkívül átszegdelt terepről és ugye gondoljunk bele, egy izraeli pilóta helyzetében felszáll.

[00:13:30]1400 km-t repülnie kell.

[00:13:35]egyszer újra tankolják, ezek között a magas hegyek között manővereznie kell, csapást mérni, visszamenni, újra tankolni, hazamenni, tehát óriási megterhelésnek van kitéve a személyi állomány is.

[00:13:49]A gárda, bármennyire is nem szeretnénk, azért még mindig közel 1 millió katonát tud mozgósítani a reguláris haderővel együtt.

[00:14:01]Ezeknek az elhelyezkedéséről vannak képek.

[00:14:03]Valahol itt van a választóvonal, amit az amerikaiak meg az izraeliek csapnak, illetve ott vannak még az iráni rakéták.

[00:14:15]Ezt is láthatjuk.

[00:14:17]A vadászgépeikről is vannak adataink, ugye, hogy az amerikaiak rendkívül modern, új típusú vadászgépekkel vettek részt, de azért már egy F35-ös ott is megsérült.

[00:14:31]Irán visszatartja a légi erőt, tudja, hogy légi uralma van az amerikai és az izraeli vadászgépeknek.

[00:14:37]Nem avatkoznak bele, inkább védett helyen tartják ezeket az eszközöket föld alatti létesítményekbe.

[00:14:47]Közben az olajárak ugye 100 dollár körül vannak.

[00:14:49]Ez is egy fontos hatása a történetnek.

[00:14:54]És hát hoztam egy kisországnak a véleményét az egész történetről.

[00:14:59]Lettországnak a védelmi minisztere Sprüc nyilatkozott.

[00:15:03]Ő mondta, hogy ő bízik az amerikaiakban továbbra is, hogyha őket támadásérni, mert mindig ugye kongatják a vészharangot, akkor az ötödik cikke életbe lép, és minden NATO tagország az ő segítségükre siet.

[00:15:20]Ő is jelezte, hogy hát a közelkeleti válságot azért hamarabb fel kellene számolni.

[00:15:26]Van néhány adat a háborúból, hogy mennyi eszközt veszített már az USA, és ez mennyibe kerül.

[00:15:33]Több milliárd dollárnál járunk, hiszen jól látható az ábrán, hogy F15-ös vadászgép, harci helikopterek, szállítóhelikopterek, utántöltőgépek, illetve különböző repülőstechnikai eszközök semmisültek meg.

[00:15:59]Ami szintén fontos a veszteségek kérdése.

[00:16:02]Ugye ebbe a térségbe azért egyrészt Irán részéről 3005-6000 halottról és majdnem 300 sebesültről beszélnek.

[00:16:12]Izrael részéről is van már 43 elhalálozott személy és 8500 sebesültjük.

[00:16:21]Ezek könnyebb vagy súlyosabb sebesültek.

[00:16:24]Amerika 15 halottal és 538 sérülttel áll jelenleg a háborúban.

[00:16:34]És hát Libanonisban is elég súlyos a helyzet, azt lehet mondani, hiszen 2600 halott és háromszor annyi sérült van.

[00:16:43]A műveletek adatai szerint körülbelül az 50.

[00:16:47]nap körül járunk.

[00:16:50]13000 csapást mért az izraeli és az amerikai légierő.

[00:16:56]850 tomahók rakétát lőtek el, illetve Irán már most jelzi, hogy 270 milliárd dollár kár érte a háború folyamán.

[00:17:08]Hát ezt majd nyilván utána kell felmérni.

[00:17:10]Elveszítette a rakétáiból közel 660-at, elvesztette a kilövőállomásoknak a több mint kéthát, de még rengeteg drónja van.

[00:17:21]Tehát az aszimmetrikus hadviselésre továbbra is alkalmas.

[00:17:27]Hát ugye most közelegnek a választások Trump elnöknek, tehát ő neki el kell gondolkodni, hogy hogyan is tovább.

[00:17:36]Hát több fajta lehetősége van.

[00:17:39]Én azt gondolom, valahol a kooperáció és a diplomácia fele kell elmennie, mert mindig azt hangoztatni, hogy már nyertünk, megnyertük ezt a háborút, ez nem biztos, hogy mindenkinek átmegy.

[00:17:53]Irán pedig továbbra is az aszimmetriát fogja alkalmazni, olyan módszereket alkalmaz, amivel károkat tud okozni a térségben az amerikai támaszpontoknak, és ő ráér, időszakos, kiváró és felőrlő műveleteket folytat, bár a gazdasága az ugye rendkívül problematikus.

[00:18:18]ide akkor hadd fűzzek be egy kérdést, ha már itt mutattad a két országnak a lehetőségeit, mert hogy friss hírek vannak azzal kapcsolatosan, hogy Irán egyrészt azzal fenyegette, vagy egy olyan fenyegetést tett közzé, hogy akik az ő olajlétesítményeiket támadják, azoknak az olajlétesítményeit a saját földjükön fogják megtámadni.

[00:18:37]Ez most ugye Izraelre és Amerikára is vonatkozhat.

[00:18:39]illetve a Iránhhoz kötött terrorszervezet tett közzé olyan nyilatkozatot, miszerint Donald Trumpnak a tehát megölésére buzdítanak, illetve ugye a lányának, Ivanka Trumpnak is a a likvidálására vagy megölésére buzdítanak.

[00:18:54]Te el tudod azt képzelni egyébként, hogy akár Európában, akár Amerikában ilyen Iránhhoz köthető terrorszervezetek működésbe lépjenek?

[00:19:03]Most ugye ettől féltek eddig is, de még olyan nagyobb mozgulódást ezen a területen nem láttunk.

[00:19:08]De ez még ott van az arenában vajon?

[00:19:11]Igen, ott van az arenában.

[00:19:11]A doktoranduszom éppen azt dolgozta fel, hogy hány terrorszervezettel, úgynevezett proxi helyettesítő szervezettel állnak kapcsolatban, és ez egy ilyen hálózat.

[00:19:22]És itt ugye főleg az Izrael körülvő terrorszervezetek, Hezbollak, Iszlám, Dihad, Hamas és ugye a jemeni lázadók is mind arra vannak predesztinálva, hogy Izraelt támadni tudják.

[00:19:38]Emellett mindig beszélünk az Európában letelepedett irániakról, akik között lehetnek alvóügynökök.

[00:19:46]Nyilván ezek az emberek nem fognak egy Donald Trump, egy miniszterelnök, egy rokon közelébe jutni, de terrorakciót bármelyik országban elkövetnek, elkövethetnek, főleg akkor, ha mondjuk ezek a az országok mondjuk részt vesznek ezekben a műveletekben, vagy támogatják ezeket.

[00:20:06]Ami még szintén érdekesség, hogy a kibertérben is ott van Irán, tehát az ő embereik nyilván nem a egyszerű Palesztin rendszerben, hanem Irán területén belülről védett vezetési pontokról támadják a világnak az arab öböltérségének és hát nyilván az Amerikai Egyesült Államoknak a kiberrendszerei.

[00:20:30]Tehát a háború az nemcsak a valóságban, kinetikusan, hanem a kibertérben is folyik.

[00:20:36]Ugye itt szó van hosszabb távon esetleg egy amerikai beavatkozásról, a Kes szigetnek az elfoglalásáról.

[00:20:47]Hát erről is rengeteg információ jött, hogy itt is olyan védett objektumok vannak nagyon mélyen a föld alatt, hogy ezek nem biztos, hogy elpusztíthatóak.

[00:20:58]Hiába van a bunkerromboló rendszere Amerikának.

[00:21:00]Nagyon nagy mélységben vannak ugye a a hegyvidékeken ezek a területek.

[00:21:06]És most olvastam éppen a jelentéseket, hogy a tapasztalatok azt mutatják, hogy sokszor az izraeli meg a amerikai hírszázés megtalálja a bejáratokat, ezeket rombolja, de nagyon rövid idő alatt helyre tudják állítani a szellőztetőrendszert, a légellátást, és folyik a munka.

[00:21:25]Most az izraeliek arra váltottak, hogy a bulldózereket, darukat és ezeket az eszközöket is kilövik, hogy ne tudják helyreállítani, és ne jöjjön ki onnan rakéta technikai eszköz.

[00:21:35]Tehát eléggé padthelyzet van ebben a tekintetben is, azt gondolom a a térségben.

[00:21:43]Hát ugye mindig kérdezik, hogy vajon meddig fog ez tartani?

[00:21:48]Hát a különböző háborúk időtartama az nem haladta meg sosem a 100 napot.

[00:21:53]Itt még szerintem lesz egy 20-30 nap, hiszen Izraelnek rengeteg azonosított célja van, amit meg akar semmisíteni, hiszen látjuk azt, hogy Izrael ugye egyrészt Délibanon területén, Szíriában, a Gázai övezetben megsemmisítette azokat az eszközöket és erőket, akik nekik problémát okozhattak.

[00:22:20]Hát ha a háború dimenzióhoz visszamegyünk, akkor még több csapást kell mérnie majd a továbbiakban Amerikának és Izraelnek, hogy a háború katonai céljait teljesíteni tudja.

[00:22:32]Iránnak pedig ugye el kellene tudni húzni ezt a háborút, hogy Amerikának jobban fáj meg a világnak.

[00:22:38]Én azt gondolom, erre nem fog sor kerülni, mert törékenyebb lesz az iráni gazdaság és az iráni katonai képesség.

[00:22:54]Akkor egy kicsit az orosz-ukrán háború, akkor bocsánat, nem tudtam, hogy már az orosz ukránra térnél át.

[00:22:57]Akkor Libanonról kérdeznék még ezzel kapcsolatosan, hogy ott hogyan illeszkedik ehhez a nagy képhez a libanoni háború.

[00:23:06]Ugye az ott úgy tűnik egyébként, hogy azt mintogyha Izrael egy ilyen másik dimenzióban vívná ettől némileg függetlenül.

[00:23:14]Ez hogyan néz ki, és hogyan kapcsolódik az iráni konfliktushoz?

[00:23:20]Ugye úgy kapcsolódik, hogy az ott levő Hezbollak terrorszervezet az iráni eszközökkel, rakétákkal, drónokkal tudja támadni Izraelt.

[00:23:30]Ott vannak a forradalmi gárda vezetői, és ez az egyik legveszélyesebb területe Izraelnek, hiszen a lakosságnak ugye 15-20 másodperce van, ha elindul egy rakéta Libanonból, hogy a határ melletti körzetben óvóhelyre vagy védett helyre menjen.

[00:23:49]Ö, ezért is akarta Izrael azt, hogy benyomul dél Libanon területére, egy úgynevezett sárga vonalig fog előrenyomulni, hogy legalább a sorozatvetőkkel ne tudják lőni Izrael területét.

[00:24:03]Sajnos a Hezbollak rendelkezik 75 és 150 km-es hatótávolságú rakétákkal.

[00:24:13]Több 100 ilyen eszközt tudnak bevetni.

[00:24:17]Tehát ez az, ami Izraelt megakasztotta abban, amikor Trump ugye azt hirdette, hogy békét akarunk kötni, békem megegállapadás kell Iránnal és tűzszünet lesz, akkor ugye Irán, illetve Izrael nem fejezte be a csapásokat Libanon ellen, mert lét érdeke volt, hogy ezeket a technikai eszközöket, rakétákat meg tudja semmisíteni.

[00:24:41]Most ott is három héttel meghosszabbították a tűztszünetet Izrael és Libanon között.

[00:24:47]Tehát most helyreállt az a helyzet, hogy lehetne tárgyalni.

[00:24:52]Én azt gondolom, most kell okosan a diplomáciának a diplomáciai fegyvert elővenni.

[00:24:57]A bot után most a répára kerülhet sor, hiszen Iránnak is vannak jogos kérései, hogy a szankciókat oldják fel ellenük, illetve a befagyasztott vagyonból kapjanak, akkor azért ők is úgymond jobban járhatnak ebben a konfliktusnak a lezárásával.

[00:25:19]Sikerült szerinted Izraelnek úgy meggyengíteni a házbollahót, hogy a libanoni hadcsereg úgymond a befolyását ki tudja terjeszteni azokra a régiókra is, ahol eddig a hezbollak erősen jelen volt?

[00:25:33]Hát ahhoz még több hónap támadásra lenne szükség.

[00:25:35]Ugye Izraelnek 450 vadászgépe van.

[00:25:38]Ez közelebbi terület, több csapást lehet mérni, de ugye a Beka völgyben Bejruttól délre levő síta milíciák is hasonló föld alatti létesítményekben őrzik a fegyvereiket.

[00:25:54]Én nem hiszem, hogy olyan számot tevő lenne a libanoni kormányzati akarat, illetve a libanoni haderő, hogy ezek fölött át tudná venni a irányítást.

[00:26:06]Sem kiképzettségben, sem felszerelésben nem rendelkeznek olyan eszközökkel.

[00:26:14]Orosz-ukrán háborúban ugye most nem a múzsák hallgatnak, hanem Oroszországról hallgatunk sokszor.

[00:26:20]Nincs jelentősebb frontvonalbeli változás.

[00:26:23]Konstantyinfka város ugye az első erődváros, aminek egyes részeit most birtokba vették.

[00:26:33]ukrán jelentések szerint egyre több olyan drónt alkalmaznak az oroszok, ami már nem igényel különösebb felügyeletet, autonóm módon választja ki a célpontokat, és megpróbálja ezeket megsemmisíteni, és hát lassan, nagyon lassan haladnak előre ezen a területen.

[00:26:53]Budanov volt vezérő, nagy most kabinetvezető, ígérte, hogy erre meglesz az oroszoknak a válasz is.

[00:27:02]Ukrajna részéről ők is alkalmaznak autonóm fegyvereket.

[00:27:05]Most rengeteg olyan eszközön gondolkodnak, ami szárazföldi kis lánctalpas eszközt, beállítják egy területre, hogy megvédje azt a területet.

[00:27:16]Tehát ezek a technikai paraméterek vannak.

[00:27:22]Vannak kisebb nyereségek.

[00:27:22]Geraszimov tábornok jelentette be, hogy körülbelül 700 n kmnyi területet foglaltak el az oroszok, de ugye sok szakértő mondja, hogy itt nem arról van szó, hogy hány négyzet kilométert foglaltak el, hanem az a felőrlés, hogy mennyi katonába kerül ez Ukrajnának.

[00:27:41]Ez körülbelül 300 fő havonta, akiből 1ad általában meghal, vagy a közel a fele is sokszor, de orosz részről is ugyanezek a veszteségek vannak, és a pótlás az egyfajta problémát jelent.

[00:27:59]Ugye a földrajz nem hazudik.

[00:28:04]Nagyon jól látható, hogyha ezek az erődárosok elesnek, akkor nyílt területek fognak majd a oroszok rendelkezésére állni.

[00:28:13]Tehát nem tudhatjuk, hogy az itteni három erődváros, Szlovians, Kramatorsz és Konstantinfka körbezárása és elfoglalása az milyen hatással lesz még az arcvonalra?

[00:28:30]Hát, hogy egy kicsit úgy kép legyen róla itt látható Pokrov és térsége.

[00:28:33]Bocsánat, itt jól láthatóak ezek a sárga bevetések.

[00:28:41]Ez a légierő, a tüzérség bevetése.

[00:28:44]Ez körülbelül egy hét alatt 3-4000 siklóbombát, napi 5600 tüzérségi csapást jelent.

[00:28:54]Tehát amikor négyzetkilomékkről beszélünk, akkor sokkal inkább arról kell beszélni, hogy ezen a területen mennyi embervesztesége lett a ukrán félnek.

[00:29:05]A stratégia az továbbra is az, amit Geraszimov tábornok megígért, hogy ezeket a erődvárosokat úgymond megpróbálja április közepére, végére elszigetelni.

[00:29:18]Hát most már április közepéhez járunk közelebb.

[00:29:21]Én azt gondolom, hogy azok a tanulságok, amik jöttek itt már az oroszok hosszabb távon azon gondolkodnak, hogy a reguláris haderő és a sorkatonák külföldi bevetését is szorgalmazni fogják törvényileg, illetve volt olyan hét, amikor nem változott az arcvonal egyik irányba sem.

[00:29:49]Hát harckocsikról hoztam pár képet, illetve videót, amik jól mutatják, hogy azok az eszközök fogják túlélni a háborút, amelyek különböző védelmi képességgel rendelkeznek.

[00:30:07]Ilyen például a tropi rendszer Izraelben, ami a Merkava harckocsi köré egy ilyen félgömb alakú védőzónát képez, és bármit kilőnek felé, páncéltörőfegyver, vagy drón érkezik, akkor arra egy ellen kis rakétát indít.

[00:30:26]És hát egy régi eszköz a Gepard légvédelmi komplexum, ami a drónok megsemmisítéséhez sokkal olcsóbban tudja megtenni, mint a légvédelmi rakéták.

[00:30:37]Ebből 45 darabot kapott Ukrajna.

[00:30:41]Ezek nagyon jól szerepeltek itt a háború alatt.

[00:30:43]Hát zárásként én azt tudom elmondani, hogy nem gondoltuk volna, hogy 7379 után újra olajválsággal és ennek a következményeivel nézünk szembe, illetve azzal, hogy a ez a háború is azt mutatja, hogy rendkívül nagy asszimetria van a felek között.

[00:31:07]Az egyik oldalon óriási mennyiségű katona 1 millió fő, a másik oldalon a Hightech technológia.

[00:31:15]És a háború katonai részében sok sikert élt el Amerika, de még nem tudja ezt politikai, diplomáciai győzelemmé változtatni.

[00:31:27]Hát én azt szeretném, mert én szeretem a gyerekeket, ez már talán átjött, hogy minden katonánk hazaérjen, minden katona haza tudjon menni.

[00:31:38]Hát köszönöm a figyelmet.

[00:31:40]Egy utolsó kérdést engedj még meg, kérlek.

[00:31:42]Azért itt az olajválság nyomán, hogyha ha már a ugye a 73-at említetted meg a 79-et, ugye azoknak a következményei egyrészt egy nagyobb pénzügyi átalakulás volt.

[00:31:52]Tehát ott olyan dolgok történtek, amit ma is tanítanak, mint ilyen fordulópontokat a a világgazdaságban, akár a geopolitikában.

[00:32:00]Számítasz arra, hogy akár ez is egy olyan szintű világválság vagy energiaválság legyen, ahol akár geopolitikai átalakulások, akár nagyobb gazdasági reformok, vagy nem is tudom, ilyen ilyen új dolgok szülessenek meg?

[00:32:16]Én azt gondolom, hogy a közeljövőben nem, de középtávon biztosan bekövetkezik.

[00:32:20]Ezt a geopolitikámon stratégiai soknak hívják, mint amit mondjuk szeptember 11 okozott, illetve ez az ez a válság.

[00:32:28]Ön azt gondolom, ehhez még egy-két dimenziónak változni kell.

[00:32:34]Egyrészt az orosz-ukrán háború lezárása szükségeltetne ehhez, hogy mindenki a szövetségeseivel tudjon foglalkozni.

[00:32:43]Kína nagycsöndben azért készül Tajvanra bármennyire is el szeretnénk felejteni ezt a részt, illetve vannak jelek.

[00:32:52]Irán márban és kriptovalutában kéri a tankerek után a tarifát.

[00:33:00]Ez is ugye a Bricks országoknak egy nagy elképzelése, a dollár leváltása.

[00:33:05]Én azt gondolom, hogy ez nyilván azonnal nem fog menni, hiszen Amerika, illetve a nyugati világ olyan gazdasági tartalékokkal, gazdasági képességekkel rendelkezik, ami nem rendíthető meg egy csapással, de középtávon öt öt-h éven belül elképzelhető, hogy ezek az országok elérhetik-e ezt a saját rendszerükben, illetve hát olyan változások következhetnek be, hogy ez a Ö ez a iráni fiaskó is mutatja azért azt, hogy bármekkora nagy hatalom is, ő is leragadt mond az iszabban, mint az orosz hadsereg Ukrajnában, illetve ehhez azért még több időre lesz szükség.

[00:33:52]Nagyon szépen köszönöm.

[00:33:52]Resperger István katonai szakértő volt a vendégünk.

[00:33:55]Köszönöm szépen.