Fekete Rita 32:37

Ukrajna: Totális területvesztés várhat Zelenszkijékre a tárgyalóasztalnál? – Kosztur András

ukrán háborúbékétárgyalásokgeopolitikaoroszországinterjúközélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Ukrajna: Totális területvesztés várhat Zelenszkijékre a tárgyalóasztalnál? – Kosztur András
tl;dr

Fekete Rita és Kosztur András beszélgetése az orosz–ukrán háborúról, a békétárgyalások lehetőségéről, valamint Oroszország afrikai jelenlétéről.

Az államfői szintű tárgyalások csak akkor valósulhatnak meg, ha már a vitás kérdések többsége rendezve van – jelenleg ez nem áll fenn. A Donbász-kérdés körül továbbra is mély nézetkülönbség áll fenn: Oroszország a terület meghagyását követeli, Ukrajna ezt nem hajlandó elfogadni. A Baku-t potenciális tárgyalási helyszínként felvetni inkább kommunikációs fogás, amely az ukrán–azeri kapcsolatok erősítésére irányul.

Az ukránok stratégiája az időnyerés: reménykednek, hogy Oroszország belső helyzete kedvezőtlenné válik, illetve hogy az amerikai választások őszén fordulat történik. A területveszteségek csökkentése reális cél, de teljes visszaszerzés és orosz jóvátétel már nem valószínű. A drónok szerepe a modern hadviselésben exponenciálisan növekszik, de önmagukban nem fordíthatják meg a háború menetét – csupán lassíthatják az orosz előrenyomulást.

Az ukrán védelmi ipar nemzetközi együttműködéseken keresztül próbál hosszú távon versenyképes maradni. A közös dróngyárak (brit–ukrán, lengyel–ukrán stb.) az ukrán szaktudás exportálásának és a háború utáni gazdasági fennmaradásnak a stratégiája. Az autonóm fegyverrendszerek etikai és technikai kérdéseit még nem tisztázták.

Oroszország afrikai jelenlétét a Védelmi Minisztérium Afrika Testén keresztül tartja fenn. Mali esetében az oroszok támogatják a kormányt a szeparatista és iszlamista lázadók ellen, de az instabil helyzet (szíriai forgatókönyv veszélye) kockázatot jelent. Szíria és Venezuela után Afrika elvesztése Oroszország világpolitikai pozícióját tovább gyengítené.

Részletes összefoglaló megjelenítése

A békétárgyalások lehetősége és jelenlegi helyzete

Kosztur András szerint előbb-utóbb valószínűleg létre fog jönni egy államfői szintű találkozó Zelenszkij és Putyin között, de ennek feltétele, hogy a vitás kérdések többsége már rendezve legyen. Jelenleg ez nem áll fenn. Mindkét ország vezetője hangsúlyozta, hogy csak akkor hajlandó legmagasabb szintű tárgyalást folytatni, ha annak valódi értelme van – vagyis a konfliktus lezárásáról van szó, nem pedig egy tűzszünetről.

„Ezt többször is hangsúlyozták, hogy ők csak akkor hajlandóak legmagasabb szintű találkozót folytatni, tehát államfői szinten találkozni, hogyha annak már valódi értelme van. Tehát ez a konfliktus lezárását jelentené, és nyilvánvalóan nem egy tűzszünetet, hanem valamiféle tartós békemegállapodást a két ország között." *

A Donbász-kérdés mint központi vita

A Donbász-terület meghagyása vagy visszaszerzése a tárgyalások kulcskérdése. Oroszország ezt feltételként szabta meg a háború lezárásához, Ukrajna azonban nem hajlandó erre. Ez a padhelyzet az elmúlt hónapok során nem változott, és a felek nem kerültek közelebb egymáshoz ebben a kérdésben.

„A domásokból való kivonulás lehet a háború lezárásának az ára. Az ukránok erre jelenleg nem hajlandóak. Oroszország ezt a feltételét nem hajlandó elengedni, tehát jelenleg van egy padhelyzet." *

Baku mint potenciális tárgyalási helyszín

Az Azerbajdzsánt tárgyalási helyszínként felvetni Kosztur szerint inkább kommunikációs fogás, amely az ukrán–azeri kapcsolatok erősítésére irányul. Az elmúlt években Azerbajdzsán eltávolodott Oroszországtól – ez jelentős változás ahhoz képest, hogy a háború kitörésekor még szoros kapcsolatok voltak közöttük. Az ukránok ezt az eltávolodást próbálják kihasználni.

„Tehát a tárgyalások potenciális helyszíneként nagyon sok országot és települést megneveztek. Már ugye hát annó Budapest is szóba került, nem is olyan régen, de egyébként a az arab országok, tehát a Perzsőből országai is többször is felmerültek." *

Az amerikai szerepe és a választások

Donald Trump kezdeti lendületet adott a tárgyalások elindulásához, de jelenleg az iráni konfliktussal van elfoglalva. Az amerikai politikai elit megosztott, és az amerikaiak félidei választásai (2026 ősz) jelentős szerepet játszanak az ukrán stratégiában. Az ukránok arra számítanak, hogy ha túlélik az év végét, az amerikai választások után egy demokrata többségű kongresszus visszatérhet az Ukrajna-támogatás politikájához.

„Tehát valószínűleg itt ukrán részről ez a terv. Értelemszerűen az, hogy közben a béketárgyásokról beszélnek, az az már egy viszonylag régi politika mind a két ország részéről, hogy megpróbálják magukat a tárgyalásra készebbnek mutatni, mint a másik." *

Az ukrán stratégia: időnyerés és területveszteség-csökkentés

Az ukránok célja az időnyerés, abban bízva, hogy Oroszországban a helyzet kedvezőtlenné válik. Azonban Kosztur szerint a teljes területi visszaszerzés és orosz jóvátétel már nem reális cél – valószínűleg soha nem is volt az. Az ukránok legfeljebb a területveszteségeket tudják csökkenteni, de ebben is van kockázat: ha a terv nem működik, és az orosz fölény érvényesül, akkor a területveszteségek még nőhetnek is.

„Én azt gondolom, hogy itt a legnagyobb esélye is ugye a területveszteségek csökkentésére van csak a az ukránoknak arra, hogy ténylegesen megfordítsák a a háború menetét és és egy tényleges győzelmet arassanak. Tehát a területeik visszaszerzésével és orosz jóátételi kötelezettségekkel. Ez ez már nem a realitás." *

A létszámhiány és a drónok szerepe

Az ukrán hadsereg súlyos létszámhiánnyal küzd. A kérdés az, hogy lehet-e ezt technikai megoldásokkal – elsősorban drónokkal – ellensúlyozni. Kosztur szerint a drónok szerepe a modern hadviselésben exponenciálisan növekszik, és valóban képesek nagy területeket veszélyessé tenni alacsony költséggel. A drónok előnye a tüzérséggel szemben, hogy mozgó célpontokat is el tudnak találni, és egy magányos katona ugyanúgy célpont lehet, mint egy drága harcjármű.

„Tehát hiába létszámhiány az egyik oldalról és hiába létszámfölény a másik oldalról, ezt ugye nagyon nehéz érvényesíteni olyan területen, amit ugye a drónok teljes egészében belőhetővé tesznek." *

Azonban a drónok önmagukban nem fordíthatják meg a háború menetét. Az oroszok is rendelkeznek drónokkal, és az utánpótlás biztosítása továbbra is kritikus probléma az ukránok számára. Hónapokig rotáció nélkül az első vonalban lévő katonák, nehéz sebesültszállítás és hiányos utánpótlás – ezek az árnyoldala a drón-alapú védelemnek.

„Én azt gondolom, hogy ez döntőfordulatot nem tud elérni, és a jelentős technikai, anyagi és létszámbeli fölényt azért csak drónokkal nem lehet hosszútávon ellensúlyozni." *

Az ukrán védelmi ipar és nemzetközi együttműködés

Az ukrán védelmi ipar és az állam egyaránt arra számít, hogy a háború előbb-utóbb véget ér. A jelenlegi szint hosszú távon fenntarthatatlan az ukrán költségvetésből. Ezért az ukránok külföldi megrendeléseken keresztül próbálják fenntartani a védelmi iparukat. Kihasználva azt, hogy az ukrán–orosz háború szintjét egyik konfliktus sem érte el az elmúlt években, az ukrán szaktudás és eszköztár világszerte keresett.

Lengyelország, Nagy-Britannia, Dánia és a balti országok közös dróngyárakat hoznak létre az ukrán szaktudás felhasználásával. Ez hosszú távon biztosíthatja az ukrán védelmi ipar fennmaradását.

„Én azt látom, hogy egyébként az ukránok, tehát mind az ukrán védelmi iipar, mind az ukrán állam maga így próbálja jelenleg versenyképessé tenni magát tulajdonképpen gazdasági anyagi értelemben is." *

A védelmi ipar átalakulása és az autonóm fegyverrendszerek

Az egyik fő tanulság az ukrán háborúból, hogy a nyugati országok az elmúlt évtizedekben a tömeghadseregekhez illő fegyverzetek helyett drága precíziós eszközöket gyártottak. Ez a megközelítés nem fenntartható, mivel olcsó, sufni körülmények között gyártott eszközökkel is lehet drága fegyvereket elpusztítani. Ez átformálja a védelmi ipart: a nagy vállalatok mellett kicsi műhelyek is részt vehetnek a fejlesztésekben.

Az autonóm fegyverrendszerek jövője még nyitott kérdés. Jelenleg még mindig van emberi kezelő a drónok mögött, de a mesterséges intelligencia fejlődésével felmerül a kérdés: meddig lehet csökkenteni az emberi részvételt? Lehet-e egy gépnek kezébe adni a döntést a támadási célpontokról?

„Tehát az emberi részvételnek a a szerepét, azt ma még nem láthatjuk. Ugye a mesterséges intelligencia fejlődésének ez az egyik nagy kérdésével, tehát hogy lehet-e egy gépnek a kezébe adni azt, hogy döntsön támadási célpontokról, vagy sem." *

Ukrajna jelenleg vezet a drón-hadviselésben, de hosszú távon nem valószínű, hogy ezt a pozíciót megtartja. Az oroszok gyorsan felvették a ritmust, és ma már nem beszélhetünk az ukránok óriási drón-fölényéről. A frontról érkező hírek inkább parítást mutatnak.

Oroszország afrikai jelenlétének átalakulása

Az orosz jelenlét Afrikában a Wágner-csoport 2023-as lázadása után átalakuló formában folytatódik. A Wágner csoportot a korábbi formájában megszüntették, és az afrikai jelenlétüket a Védelmi Minisztérium keretében Afrika Test néven folytatják. Az oroszok elsősorban Mali, Burkina Faso, Közép-afrikai Köztársaság és Niger területén aktívak, de Líbiában és Szudánban is jelen vannak.

„Tehát hogy viszonylag kiterjedt a a az orosz jelenlét az afrikai kontinensen." *

Mali: a szíriai forgatókönyv veszélye

Mali polgárháborús állapotban van. Az oroszok a mali kormányt támogatják az Alkaidához köthető iszlamista csoportok és a Touareg szeparatisták ellen. Az április 25–26-i támadás során a két lázadó csoport összehangolt támadást intézett a védelmi miniszter ellen és a főváros közelében.

A kritikus kérdés az, hogy Mali nem alakul-e olyasmivé, mint Szíria 2024 végén, amikor az Assad-rezsimet az irániak és az oroszok sem tudták megvédeni, és a kormánycsapatok harc nélkül vonultak vissza. A mali kormánycsapatok felkészültsége és lelkesedése alacsony, az orosz jelenlét pedig az ukrajnai háború miatt nem olyan kiterjedt, hogy több tízezer lázadóval tartósan szembe tudjanak helyezkedni.

„Sokan tartanak attól orosz részről, hogy Maliban valami hasonló történhet, mert a Mali kormánycsapatoknak a felkészültsége és a lelkesedése az nem volt túl magas a jelenlegi harcok során." *

Az afrikai szövetségek stratégiai jelentősége

Az afrikai országok (Mali, Burkina Faso, Niger, Közép-afrikai Köztársaság) korábbi francia gyarmatok voltak, de az új katonai vezetők visszaszorították a francia befolyást és az oroszokkal léptek szövetségre. Ez az orosz világpolitikai ambícióinak szempontjából nem jelentéktelen. Ezen országok nyersanyagokban gazdagok, és Oroszország nem engedheti meg magának, hogy ezeket az szövetségeseket is elveszítse.

„Tehát nem elhanyagolható terep. És az is egy fontos szempont, hogy azért Oroszország most nem igazán engedheti meg magának azt, hogy hogy az afrikai szövetségeseit is elkezdje elveszíteni. Tehát ugye Szíria és Venezuela után ez ez most már kellemetlen kellemetlen lánc lenne valószínűleg." *

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Alaszka" – az átirat „tavaly nyári alaszkai találkozó" kifejezést tartalmaz, amely valószínűleg egy konkrét diplomáciai eseményre utal, de az átiratban nem tisztázódik, hogy pontosan mire. Lehetséges, hogy egy valós helyszín vagy kódnév, de az adott kontextusban nem egyértelmű.

  • „Perzsőből országai" – valószínűleg „Perzsa-öböl országai" vagy „Közel-keleti országok" volt az eredeti kifejezés, de az ASR félreismerte.

  • „Szudán van, és valamit csinálnak" – az átirat homályos marad arról, hogy pontosan mit csinálnak az oroszok Szudánban, az ASR-hiba miatt az eredeti gondolat nem teljesen világos.

Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat.

[00:00:01]Április 27-én a kora délutáni órákban rögzítjük ezt az adásunkat.

[00:00:06]És köszöntöm vendégünket a vonal túlsó végén, Kosztur Andrást, a Patrióta külpolitikai szerkesztőjét, történész.

[00:00:12]Nagyon köszönöm, hogy tudunk beszélni.

[00:00:15]Szervusz.

[00:00:15]Köszöntöm a hallgatókat.

[00:00:17]Amivel kapcsolatban először szeretnélek kérdezni, az az esetleges békekötés, vagy legalábbis a tárgyalásnak a reménye.

[00:00:23]Ugye itt az elmúlt napokban több alkalommal is felmerült az, hogy akár Volodimir Zelenszki és Vladyimir Putyin leülnének egymással beszélni.

[00:00:34]Most ahogy láttam, legfrissebben itt Azerbajdzsán lett megemlítve, mint egy lehetséges helyszín.

[00:00:38]És arról is láttam cikkeket, hogy itt akkor tartják értelmét ennek a tárgyalásnak, megbeszélésnek, hogyha valódi lépéseket tudnak úgymond előrelépni ebből a padhelyzetből.

[00:00:52]Tehát ha valamilyen szinten akár mondjuk Ukrajna, itt a területekkel kapcsolatban kompromisszum készeb.

[00:00:59]Mit gondolsz, létrejöhet egy ilyen találkozó valóban?

[00:01:01]És ha igen, akkor az mit jelent az a háború egészére nézve?

[00:01:10]Hát én azt gondolom, hogy előbb-utóbb valószínűleg létre fog jönni egy ilyen találkozó.

[00:01:15]Persze nyilván a két ország belpolitikai eseményeitől is függ, hogy konkrétan ki lesz ki lesz majd ennek a találkozónak a résztvevője.

[00:01:26]Mondjuk ugye a kettéi közül jelenleg Vladyimir Putyin pozíciója az, ami stabilabbnak tűnik, de nyilván ugye soha nem tudhatjuk, hogy milyen váratlan fordulatok töretnek még.

[00:01:33]Ugye Zenski esette az kérdésesebb, de azért az ő széke sem inog annyira, hogy most már biztos a versük, hogy hogy nem ő lesz az, aki végül majd békét köthet Oroszországgal.

[00:01:44]Tehát, hogy a háború belátható időn belül, és itt akár évetre is gondolhatunk, véget fog érni, akkor akkor nyilvánvalóan a két-két ország vezetője arra valamilyen módon valószínűleg áldását adja, és akkor egy személyes találkozó az előbb-utóbb mindenféleképpen megtörténhet.

[00:02:04]Ezt többször is hangsúlyozták, hogy ők csak akkor hajlandóak legmagasabb szintű találkozót folytatni, tehát államfői szinten találkozni, hogyha annak már valódi értelme van.

[00:02:14]Tehát ez a konfliktus lezárását jelentené, és nyilvánvalóan nem egy tűzszünetet, hanem valamiféle tartós békemegállapodást a két ország között.

[00:02:21]Tehát erre akkor kerülhet sor, hogyha már a vitás kérdéseknek a többsége rendezve van.

[00:02:27]Jelenleg ugye ez a helyzet nem áll fenn.

[00:02:30]Tehát látható az, hogy van egy egy legalábbis egy nagyon súlyos nézetkülönbség a két ország között.

[00:02:34]Ez a Donbász kérdés ugye az elmúlt hónapokban is már tulajdonképpen sokat beszélhettünk erről tulajdonképpen Alaszka, tehát a a tavaly nyári alaszkai találkozó óta forog fenn ez a kérdés, hogy hogy a dombász kivonulása lehet a háború lezárá.

[00:02:53]A domásokból való kivonulás lehet a háború lezárásának az ára.

[00:02:55]Az ukránok erre jelenleg nem hajlandóak.

[00:03:02]Oroszország ezt a feltételét nem hajlandó elengedni, tehát jelenleg van egy padhelyzet.

[00:03:06]Ilyen szempontból nyilván inkább kommunikációs fogásnak tűnik az, hogy most ukrán részről felvetették ezúttal a bakut, mint esetleges tárgyalási helyszínt.

[00:03:14]És nyilván itt inkább az ukrán azeri kapcsolatokról is lehet szó.

[00:03:20]Tehát a két ország kapcsolatának a a mérítéséről, arról, hogy hogy Azerbajdzánt megpróbálják távolítani Oroszországtól.

[00:03:27]Azért az elmúlt években voltak viták Moszkva és Baku között.

[00:03:33]Tehát Azerbajdzsán azért eltávolodott már Oroszországtól egy picit, ami ami újdonság ahhoz képest, hogy konkrétan ugye a a háború kitörésekkor is, ha jól emlékszem, akkor legalábbis azokban a napokban ugye azeri elnök volt éppen Vladyimir Putyin vendége még négy évvel ezelőtt, tehát azért ahhoz képest ugye jelentős változás állt be már a két ország kapcsolatában, és nyilván ezt az ukránok már próbálják ilyen módon is kihasználni.

[00:04:03]Ugye a tárgyalások potenciális helyszíneként nagyon sok országot és települést megneveztek.

[00:04:13]Már ugye hát annó Budapest is szóba került, nem is olyan régen, de egyébként a az arab országok, tehát a Perzsőből országai is többször is felmerültek.

[00:04:23]Értelemszerűen ott ott most a háborús helyzet miatt ez ez már nem nem igazán esélyes a közeljövőben.

[00:04:32]Most ugye Baku alapvetően egy olyan helyszín lenne, ami elviekben mind a két félnek megfelel, de de mint mondtam, ugye még nem tartott ott a tárgyalási folyamat, hogy valójában ennek ennek realitása legyen.

[00:04:46]Tehát az a helyzet állt fenn, hogy tulajdonképpen a tárgyalások kapcsán továbbra is csak ugyanazt tudjuk elmondani, amit az elmúlt hónapokban vannak még vitatott, vannak még nyit nyitott kérdések, és ezek ez ezekben nem kerültek közelebb egymáshoz a felek.

[00:04:58]És mivelme az iráni konfliktusra irányul, és nem igazán tudnak valóban nyomást gyakorolni se Moszkvára, se kijebbre annak érdekében, hogy engedjen a követeléseiből, ezért úgy tűnik, hogy ez ez még egy darabig így is lesz, hacsak nem történik valamilyen politikai fordulat a nemzetközi térben, vagy katonai fordulat a fronton.

[00:05:23]Most ez ennek a tárgyalásnak a belengetése, hogy esetlegesen hajlandóak lennének erre a felek, mennyiben Amerikának a munkájának a következménye, akár közvetlenül is.

[00:05:33]Most nyilván arról külön beszélhetnénk, hogy Donald Trump milyen erőfeszítéseket tett, hogy itt egyáltalán meginduljanak bármiféle valamiféle tárgyalások, ugye kommunikáció, de az, hogy en ez most erre most kerülhetne sor esetleg, amikor éppen Donald Trump igazából el van foglalva az iráni konfliktussal, ez kinek lenne az érdeke, vagy ezt hogyan látod ezt az egész szituációt?

[00:05:57]Tehát az orosz-ukrán konfliktusban Donald Trump a kezdeti lendület megadásán túl kolonc lett már, és már egyes mondjuk erőknek nem is érdeke, hogy ő általa jöjjön létre valamiféle békekötés, mert őt politikailag gyengíteni akarják.

[00:06:13]Vagy pedig amit most látunk, az ugyanúgy az amerikai munkának a következménye, csak nem olyan látványosan, mint eddig.

[00:06:23]Hát ugye alapvetően nehéz pontosan megmondani, hogy hogy most ki hogyan is áll az Egyesült Államokkal.

[00:06:30]Ugye azt is megkérdezhetnénk, hogy melyik Egyesült Államokkal, hiszen azért az Egyesült Államok politikai vezetése is, pontosabban a a politikai elitje is megosztott, és hogy azért itt nem hagyhuk figyelmen kívül a azt, hogy idén ősszel félidei választásokat tartanak az Egyesült Államokban, és azért azt régóta emlegetik, hogy az ukránok egyik reménysége az, hogyha kihúzzák a idén év végéig, akkor ott a választásokon olyan fordulat történhet, ami a kedvezőtlen Trump és kedvezőtlen a republikánusok számára, és akkor mondjuk egy egy demokrata többségű kongresszus visszatérhetne a támogatások, tehát az Ukrajnák nyújtandó támogatásoknak a politikájához, és akkor Ukrajna újabb lélegzetvételhez jutna azon túl, hogy ugye addig pedig az EU-s pénzekből valahogy ki kellene kellene kihúznia.

[00:07:19]És ugye most, hogy ugye a uniós hitelnek a blokkolása megszűnt, értelemszerűen erre lehetősége is van Ukrajnának.

[00:07:27]Tehát valószínűleg itt ukrán részről ez a terv.

[00:07:32]Értelemszerűen az, hogy közben a béketárgyásokról beszélnek, az az már egy viszonylag régi politika mind a két ország részéről, hogy megpróbálják magukat a tárgyalásra készebbnek mutatni, mint a másik, hogy a háború elhúzódása az a másik fél felelősségeként tűnjön fel.

[00:07:48]De mostanra azért szerintem mind két oldalról látszik, hogy alapvetően mind a két fél a a saját céljait próbálja elsősorban elérni a tulajdonképpen a tárgyalások körüli különböző húzások révén is, és a húzások alatt itt a egyes lépéseket is beleértetjük, és egyébként a konkrét időhúzást is.

[00:08:09]Tehát van egy van egy ilyen ilyen árnyalata is ennek az egésznek.

[00:08:14]Tehát a tárgyalásoknak az elvét most már nem igazán adhatja fel egyik ország sem, mert akkor túlságosan nyilvánvalóan céltáblává tenni saját magától tágabb értelemben, mert nemzetközi közösség.

[00:08:26]Tehát itt most nem a európai országokra gondolunk, hanem a az egész világ szemében, és amibe most már bele kell érteni az Egyesült Államokat is.

[00:08:34]öö viszont nagyon előre rohanni sem akarnak a tárgyalások tekintetében, mert egyszerűen vannak olyan követeléseik vagy olyan feltételeik, amikből még most nem igazán akarnak engedni, és nagyon úgy tűnik, hogy itt itt tényleg a a fronthelyzet lehet a a a döntő.

[00:08:51]Hogy mikorra, az persze megint nagy kérdés itt, hogy az emberhiánya az, ami az ukránok elsősorban szembe kell, hogy nézzenek.

[00:09:01]Tehát valószínűleg pénzben, fegyverben nem feltétlenül lesz jelentős hátrányuk, és ugye itt annyiból vannak úgymond szerencsésebb helyzetben, hogy azért az orosz tartalékok sem végtelenek, hiszen Oroszország pedig nem akar nagyobb mozgóításba kezdeni ugye a társ ennek társadalmi okai miatt, és ez azért javítja az ukránoknak a helyzetét, tehát hogy a a potenciálisan kihasználható orosz lét létszám fölénnek csak egy kis részét tudja Oroszország a gyakorlatban is érvényesíteni.

[00:09:38]Jelenleg ugye tehát ebben a helyzetben próbálnak az ukránok minél több időt nyerni saját maguk számára, abban bízva, hogy előbb-utóbb Oroszországban a helyzet olyan szinten kedvezőtlenné válik, hogy az egy számukra pozitív fordulatot eredményezhet a háborúban.

[00:09:54]Hogy ennek mennyi a realitása, az más kérdés.

[00:09:59]Én azt gondolom, hogy itt a legnagyobb esélye is ugye a területveszteségek csökkentésére van csak a az ukránoknak arra, hogy ténylegesen megfordítsák a a háború menetét és és egy tényleges győzelmet arassanak.

[00:10:10]Tehát a területeik visszaszerzésével és orosz jóátételi kötelezettségekkel.

[00:10:14]Ez ez már nem a realitás.

[00:10:17]Valószínűleg soha nem is volt igazán az.

[00:10:20]sokkal inkább az, hogy hogy csökkentsék a területveszteségeket, amiből viszont benne van a kockázata annak is, hogyha ha nem jön össze a terv, és mégis érvényesül az orosz fölény, akkor nem csökkenni, hanem növekedni fognak a a területveszteségeik.

[00:10:32]azért láthatjuk az elmúlt hetekben is.

[00:10:34]Szumi környékén is támadnak az oroszok és több más frontszakaszon is.

[00:10:39]Tehát azért ebben benne van a kockázata annak is, hogy hogy még nagyobb területveszteséget kell majd elszenvednie Ukrajnának, hogyha a háborút tovább folytatják, és és nem következik be az a fajta fordult, amiben reménykednek, vagy Ukrajna egyszerűen hamarabb összeroppan, mints sem Oroszországot érni valamiféle hasonló trauma.

[00:11:03]Ha már itt a létszámhánnyal kapcsolatban voltak kijelentéseid vagy mondataid, akkor ebbe hadd kapaszkodjak bele, mertogy itt az elmúlt héten újra és újra, de ahogy láttam, több cikkben és elemzésben is előjött az a kérdés, hogy lehet-e vajon egy ilyen háborúban a az embert pótolni technikai megoldásokkal, akár ugye a drónok alkalmasak-e arra, hogy az ukrán létszámhiányt kipótolják, vagy valamilyen szinten ellensúlyozzák, illetve láttam olyat is, hogy ilyen önjáró robotok, ilyen önjáró drónok lehetnének azok, amelyek technológiai szinten adnának egy megoldást Ukrajnának erre a problémájára.

[00:11:43]Erről több vezető politikus is beszélt, ukrán politikus, hogy valamilyen szinten ez lenne a cél, vagy most ezen dolgoznak.

[00:11:50]Te mit gondolsz, hogy van idő arra Ukrajna számára, hogy például ezt egy ilyen technológiai ugrást végrehajtson, vagy in ez egy idealizmus, hogy hogy ezzel meg lehetne nyerni ezt a háborút, vagy fordítani?

[00:12:08]Én szerintem teljes fordulatra nincs esély.

[00:12:11]Az viszont látszik, hogy a drónoknak a szerepe a a kortárshadviselésben az az nagyon gyorsan növekszik egyébként.

[00:12:18]Ugye ez nem csak Ukrajnában, hát a az iráni háborúban is egyértelműen látszik.

[00:12:23]És azt láthatjuk, hogy tényleg egy drónokkal jól felszerelkezett ország ellen rendkívül nehéz bármiféle elhadviselést folytatni.

[00:12:34]Tehát egyszerűen nagyon olcsón tud óriási területeket rendkívül veszélyessé tenni egy ilyen ország.

[00:12:41]Itt ugye Ukrajna esetében is erről van szó.

[00:12:43]Tehát hiába létszámhiány az egyik oldalról és hiába létszámfölény a másik oldalról, ezt ugye nagyon nehéz érvényesíteni olyan területen, amit ugye a drónok teljes egészében belőhetővé tesznek, és nem úgy, mint ahogy annó a tüzérség, aminek azért van egy egy bizonyos korlátja.

[00:13:04]Tehát például a találati pontosságot tekintve, tehát ugye a mozgó célpontokat tüzérséggel kilőni viszonylag nehéz feladat.

[00:13:13]Ugye a drónoknak ez egyáltalán nem okoz gondot.

[00:13:14]Tehát ugye konkrétan menet közben is egy gyorsan mozgó célpontot is a adott esetben ügyes drón kezelő az az el tud találni.

[00:13:27]És nyilván itt ilyen szempontból a az eszköznek az olcsósága miatt igazából teljesen mindegy, hogy egy darab motoros katonáról van szó, amire például tüzérségi lövedékeknek a a sorozatát kár lenne pazarolni, hiszen jó eséllyel el se tudnák találni mozgás közben.

[00:13:45]Egy egy drón esetében egy egy magányos katona is ugyanúgy célpont lehet, mint ahogy egyébként egy egy több millió dolláros drága harcjármű is ugyanúgy célpont lehet, és mind a kettő ki van téve.

[00:13:56]annak, hogy harcképtelenné válik vagy megsemmisül egy néhány 1000 vagy néhány 10000 dollár értékbe kerülő drón támadása miatt.

[00:14:05]Tehát nyilván ilyen szempontból nagyon-nagyon költségessé lehet tenni a háborút a támadó fél számára, hiszen a támadófél van rákényszerülve arra, hogy előrenyomuljon az adott területen.

[00:14:21]Tehát és nyilván ugye ilyen szempontból egy viszonylag kislétszámú erő is tud tartani viszonylag nagy területeket, hogyha annak a az ellátását egyébként biztosítani tudják.

[00:14:34]Más kérdés persze, hogy az ukrán részes problémát jelent, hisz az oroszloknak is vannak drónja, és hiába tudják a maguk körül a területet védeni adott esetben drónokkal, és megközelíthetetlenné tenni, az ellenfél ugyanúgy megközel megközelíthetetlenné tenni ezt a területet, a saját utánpótlást az ukránoknak az utánpótlása számára is.

[00:14:57]És és és ugye erről sokat hallani, tehát hogy akár hónapokig rotáció nélkül az első vonalban vannak emberek, nagyon nehéz a sebesülteknek a a az elszállítása a a frontról, nem kapnak megfelelő utánpótlást a a katonák, tehát nyilván vannak ennek ennek árnyoldala is, tehát hogy a második fél is tudja alkalmazni ezeket a a módszereket.

[00:15:19]Én azt gondolom, hogy ez döntőfordulatot nem tud elérni, és a jelentős technikai, anyagi és létszámbeli fölényt azért csak drónokkal nem lehet hosszútávon ellensúlyozni.

[00:15:36]Ugye nyilván itt, hogy alapvetően a két országnak a a technológiai felettsége az az hasonló a és nincs igazán nagyon döntő anyagi fölényese a az oroszoknak.

[00:15:48]ugye a a nyugati segítségek miatt, az ukrának nyújtott nyugati segítségek miatt, ezért én én úgy gondolom, hogy itt inkább csak a annyiban tud segíteni az ukránoknak ez, hogy hogy fel tudják tartóztatni valamennyire az ukránok az oroszokat.

[00:16:07]És ugyanúgy, mert az orvosok nem tudják a saját, mondjuk adott esetben drón fölényüket sem érvényesíteni Ukrajnával szemben, és ezzel a technológiával mondjuk új új új területeket nagyon gyorsan elfoglalni alacsony emberveszteség mellett, mert egyszerűen tehát tulajdonképpen bizonyosan való véresebbé teszi ezeket a küzdelmeket lassabbakká és ezzel időt nyer nyilván Ukrajnának, viszont döntőfordulat hoz.

[00:16:37]Én azt gondolom, hogy ez kevés.

[00:16:43]Na, ha már a drónok, akkor nagyon gyorsan hadd tegyek föl ide egy kérdést, aztán átérnék majd Oroszországra.

[00:16:46]Ugye itt a lengyel drón drónfotta tervezett létesítése során az ukrán szaktudást is alkalmazzák majd.

[00:16:53]Ezt Donald Tusk, lengyel kormányfő mondta el egy kelengyelországban amikor ugye a drón gyárokról volt szó.

[00:17:03]És ö itt a drónhadseregeknek az építése, a dróngyáraknak a létesítése nem csak Lengyelországban, de akár Nagy-Britanniában vagy a balti országok némelyikében.

[00:17:15]Ez szintén téma az elmúlt időszakban, és mindhez szeretnék szeretnék úgymond az ukrán szaktudást igénybe venni, illetve ukrán szakembereknek a segítségét.

[00:17:25]Sőt, én azt is olvastam, hogy vannak ilyen közös drógyárak, tehát ami mondjuk brit ukrán dróngyár.

[00:17:32]Ö te hogy látod ezt?

[00:17:32]Hogyan fogja átalakítani Európának úgymond a védelmi kapacitásait, képességeit?

[00:17:38]Sőt mondhatnánk azt is, hogy függőségeit ez a fajta együttműködés, amit most látunk kialakulóban?

[00:17:49]Én azt látom, hogy egyébként az ukránok, tehát mind az ukrán védelmi iipar, mind az ukrán állam maga így próbálja jelenleg versenyképessé tenni magát tulajdonképpen gazdasági anyagi értelemben is.

[00:18:00]Tehát nyilván Ukrajnában is számolnak azzal, hogy a háború előbb-utóbb végetér.

[00:18:04]Ugye az ukrán védelmi parnak a jelenlegi szintje az hosszútávon fenntarthatatlanná válik.

[00:18:12]Tehát az ukrán állami költségvetésből ez nem tud majd fennmaradni.

[00:18:13]És értelemszerűen abban is gondolkoznak.

[00:18:15]És itt nyilván egy az adott cégeknek az anyagi érdeke is benne van ebben, ugyanúgy az ukrán államnak a stratégiai érdekei, hogy majd külföldi megrendelések révén tudják fenntartani a saját védelmi iparukat.

[00:18:28]És most kihasználva azt, hogy azért az ukrán orosz háború szintjét azért egyik konfliktus se ért el az elmúlt években.

[00:18:38]És azért látható az, hogy a drónok elleni, tehát a drónokkal való küzdelem és a drónnokkal szembeni küzdelem területén is azért vannak hiányosságai még a világvezető katonai hatalmainak is.

[00:18:50]Tehát értem ez a szaktudás és ez az eszköztár, ez ez tehát erre lesz igény, világszer és ezt megpróbálják most eladni.

[00:18:57]Nyilvánvalóan a közös vállalatók azok a legjobb formáit jelentik annak, hogy hogy ez hosszú távon is megmaradjon.

[00:19:03]Ugye a Nagy-Britanniában, Németországban, Dániában már létesültek, vagy létesülőkben vannak ilyen közös üzemek.

[00:19:12]Tehát ilyen szempontból volt az egy egy racionális dolog, ami a magának a védelmi iparnak a az átalakulását jelenti.

[00:19:18]Az látható.

[00:19:21]Tehát és ez talán ez ukrajnai háborúnak az egyik fő tanulsága, hogy az az irány, amiben a amiben a a nyugati országok elmentek az elmúlt évtizedekben, tehát hidegháború után, tehát hogy a tömeghadseregekhez illő fegyverzetek helyett inkább nagyon drága precíziós eszközöket gyártottak.

[00:19:36]az a továbbiakban egyszerűen nem feltétlenül fenntartható, mert tényleg ilyen sufni körülmények között gyártott nagyon olcsó eszközökkel is, nagyon drága eszközöket lehet elpusztítani harctéri körülmények között, és akkor az a jó, hogyha a a másik félnek is vannak ilyen ilyen olcsó eszközei, amiket egyet tömegesen tud bevetni.

[00:19:59]az nyilván át fogja alakítani szerintem a védelmi iiparnak is a a struktúráját, tehát a nagy óriás vállalatok helyett mellett egyébként igazi kicsi műhelyek is egyébként részt tudnak venni.

[00:20:13]Most ebben a a ezekben a fejlesztésekben.

[00:20:15]Aztán persze nyilván a dróngyártás is előbb-utóbb valószínűleg monopolizálva lesz, mint ahogy általában minden startup ágazattal ez megszokott történni.

[00:20:26]gondoljunk csak a digitalizációra, ahol ugye alapvetően kicsi kezdeményezésekből nőttek ki azok a a az óriások, amelyek most uralják az egész piacot.

[00:20:34]Tehát itt is ezek valószínűleg vagy a nagy techneknek a a keretébe kerülnek majd át a mostani kicsi kezdeményezések is, vagy vagy eleve ott születnek meg, vagy maguk nőnek ki azzá, és de az látható, hogy hogy magukat az eszközöket tekintve lesz valószínűleg egy egy felfogásbeli változás a teljes védelmi iparban.

[00:20:58]Én azt gondolom, hogy az Ukrajnától való függőség az nem fog valójában kialakulni.

[00:21:03]Tehát ezt a tudást, ezt át lehet azért venni.

[00:21:10]Nyilván maga a gyakorlat az rendkívül fontos, viszont ez egy nagyon gyorsan változó terep.

[00:21:16]Tehát lehet, hogy olyan technikák, amik mondjuk két évvel ezelőtt még abszolút érvényesek voltak, azok mára már nem azok.

[00:21:25]Nagyon hamar elavótát tudnak válni.

[00:21:27]Ö valószínűleg Ukrajnában örökké azért nem fog tartani a háború, és onnantól kezdve más konfliktusok lesznek ennek az új hadviselésnek a gyakorlóterepeivé.

[00:21:39]Értelemszerűen most elsősorban ugye a légónok azok, amiknek a az óriási szerepét látjuk.

[00:21:43]Ár Ukrajnában már a tengeri drónok is nagyon fontos szerepet kaptak.

[00:21:47]És most egyébként ugye már ezek megjelentek a a a közelkeleti konfliktusban is.

[00:21:52]És hát ugye ott vannak a a szárazföldi különböző drónok és robotok, amik szintén egyre nagyobb szerepet kaphatnak, és ezeknek a különböző típusai.

[00:22:04]És ugye jelenleg még nem látjuk, hogy tényleg a a tehát az autonóm fegyverrendszereknek hol van a a jövője, hiszen azért a legtöbb esetben még mindig van ezek mögött a fegyverek mögött egy emberi kezelő.

[00:22:22]Hogy meddig lehet ezt ugye csökkenteni?

[00:22:25]Tehát az emberi részvételnek a a szerepét, azt ma még nem láthatjuk.

[00:22:27]Ugye a mesterséges intelligencia fejlődésének ez az egyik nagy kérdéssel, tehát hogy lehet-e egy gépnek a kezébe adni azt, hogy döntsön támadási célpontokról, vagy sem, és hogy ha lehet ebben a döntéshozatali folyamatban részítele a gépeknek, akkor ez meddig terjedhet?

[00:22:45]Tulajdonképpen kihúzhatja meg a legvégén a ravaszt ilyen át értelemben.

[00:22:49]Tehát ezek ezek viszont már a jövő nyitott nyitott kérdései jelenleg.

[00:22:55]Annyit láthatunk, hogy van egy irány, ami felé az ukrajnai háború miatt nagyon gyorsan kezdett elindulni a a védelmiipar.

[00:23:01]olyan gyorsan, hogy még a nagy szereplőknek a többsége ezt nem tudta lekövetni, a védelemstratégiák ezt még nem tudták lekövetni, és most majd ugye hát sajnálatos módon, ahogy egyre több konfliktus zajlik le majd világszerte, úgy láthatjuk majd ennek a tényleges kifejlődését is.

[00:23:21]Ukrajna ma még élen jár, de azért hosszú távon nem valószínű, hogy ez a vezető szerepe ez megmarad.

[00:23:28]Tehát azt láthattuk egyébként Oroszország esetében is, hogy Ukrajna egyébként meg tudta előzni drónhadviselés terén Oroszországot a háború kezdetén.

[00:23:35]Tehát ez a tulajdonképpen egy olcsó és kéznél lévő innovációs lehetőség volt számára, de az oroszok nagyon hamar felvették a a ritmust, és most már azért nem állíthatjuk azt, hogy Ukrajnának Oroszországgal szemben óriási drónölénye lenne.

[00:23:49]Sőt, talán talán az oroszoknál mennyiségileg szinte biztosan, de de talán minőségileg is van némi fölény.

[00:23:58]Ezt így mivel nem vagyok azért a témának a konkrét specialistája, azért nem nem mernék erről konkrétan nyilatkozni, de de az alat láttunk így a frontról érkező hírekben inkább a parítás látszik a két ország között, nincsen valakinek a fölénye.

[00:24:15]Na, akkor hadd kérdezzek gyorsan Oroszországgal kapcsolatban is.

[00:24:16]Itt is majd kicsit elvonatkoztatok Ukrajnától, ugyanis itt az elmúlt napokban Malian történtek hát drámai események, ugye felkelők megölték a védelmi minisztert, Mali védelmi miniszterét, aki egyébként szoros kapcsolatokat ápolt Oroszországgal is.

[00:24:38]Itt az otthona ellen intéztek egy támadást a fővárosban Makó közelében.

[00:24:44]Ezt lehetett hallani az április 26-ai hírekből.

[00:24:46]Ez ugye elvileg április 25-én történt, ha én jól láttam a hírekben.

[00:24:51]Na most hol van itt Oroszország?

[00:24:54]Ugye lehetett olvasni arról, hogy a Wágner csoport megjelent újra Afrikában.

[00:24:58]Hát azért kérdezlek erről a kicsit ilyen nagy vonalakban inkább, mármint hogy kérlek, hogy amennyire részletesen tudsz, te úgy válaszolj.

[00:25:06]Csak azért nem megyek bele a részletekben a kérdésekbe, mertogy Afrikával az utóbbi időben kevesebbet foglalkoztunk, a Vágner csoporttal szintén keveset foglalkoztunk.

[00:25:13]Úgyhogy ez az újra megjelenés is kérdés számomra, hogy mennyire jelentek meg újra, vagy eddig is ott voltak csak a köz, tehát a figyelem, a nyilvánosság figyelme nem erre irányult.

[00:25:26]Ugye az orosz csapatok végig ott voltak, csak ugye miután még néhány évvel ezelőtt ugye történt az az emlékezetes lázadás kísérlet a Wagner részéről Oroszországban, akkor lényegében a Wagner csoportot a korábbi formájában megszüntették és a az afrikai jelenlétüket ugye a a Védelmi minisztérium kötelékében Afrika test néven folytatták tovább és de ez az Afrika hatás ez ugye végigjelen volt a a különböző nyugat-afrikai országokban.

[00:26:00]Ugye itt elsősorban ugye Malira, Burkinaasóra, Közép-afrikai Köztársaságra, Migerre kell gondolni, de egyébként ugye ott vannak Líbiában is az oroszok, tehát hogy viszonylag kiterjedt a a az orosz jelenlét az afrikai kontinensen.

[00:26:13]Ugye egyesek szerint Szudán van, és valamit csinálnak, de hogy pontosan a polgárháború melyik oldalán azért az eléggé vitatott kérdés volt a sajtóhírek alapján az elmúlt években.

[00:26:25]látható, hogy az oroszok továbbra is jelen vannak.

[00:26:27]És ugye most is arról szóltak a hírek, tehát hogy a támadás jelentős részét egyébként az oroszok háríthatták el.

[00:26:34]Legalábbis az orosz harítódósítói közlések szerint az oroszok voltak azok, akik akik akik jó részt kivédekezték a a most a fegyveres lázadók vagy fegyveres csoportoknak a támadását.

[00:26:45]Itt ugye azt azt fontos hangsúlyozni, hogy itt a a két fegyveres szervezet közül az egyik az tulajdonképpen az Alkaidának a helyi szövetségese vagy vagy fiók szervezete.

[00:26:56]A másik pedig egy tuereg separatista lázadó csoport.

[00:26:59]És ennek a kettőnek az összehangolt támadása volt az, ami ami megtörtént ezúttal Malian.

[00:27:07]Mali nagyon régóta polgárháborús állapotban van.

[00:27:10]Ez odáig nyúlik vissza.

[00:27:12]Hogyha még valaki emlékszik, akkor ugye Líbiának volt egy Kadafi nevű vezetője, akinek a az oldalán álltak Touareg milíciák, Touareg csoportok.

[00:27:27]És amikor ugye a Líbiát nyugati segítséggel bedöntötték, és ugye kadakit akkor megbuktatták, és ugye Líbia is azóta ilyen polgárháborús állapotban lévő ország, akkor egyrészt rengeteg fegyver került a térség más országaiba, a széteső líbiai hadseregből és a polgárháborús állapotok közepette.

[00:27:47]Másrészt ugye amiről szintén tudhatunk, hogy Líbia lett a a az Afrikából, Európából irányuló migrációnak a az egyik ilyen tranzit országa.

[00:27:56]De hát ugye ez már egy másik kérdés.

[00:27:58]És ugye másik oldalról viszont tehát másik irányba is történt elvándorlás ebben a régióban.

[00:28:02]hogy a Tuaregeknek egy jelentős része, aki a Kaddafi támogatása miatt tulajdonképpen elvesztette a pozícióit Líbiában, azok azok ugye Maliba vándoroltak át, ahol megpróbáltak egy saját államot, egy saját Torreg államot, az Aavadot létrehozni.

[00:28:20]Ez nem sikerült.

[00:28:24]A Mali kormánerők azért ezt többé-kevésbé vissza tudták verni.

[00:28:27]És 2021 óta ebben az oroszok vannak a a segítségükre.

[00:28:35]És ugye most tulajdonképpen a harcok is ott folynak tovább azon a területen, ahol a tóregek élnek.

[00:28:43]Tehát a tóregeknek a régi központja körül továbbra is zajlanak a harcok.

[00:28:47]minden más frontszakaszon ezeket vissza tudták verni a a a az oroszok és a velük szövetséges mali kormánerők és velük szövetséges egyébként tehát a a lázadókkal szemben álló a kormányhoz hű tuerek csoportok is részt vettek ezekben a küzdelmekben.

[00:29:03]Itt a orosz szempontból igazából az érdekessége és a kérdése ennek az egész helyzetnek az, amit több haditódósítói csatornán is felvetettek, hogy nem alakul-e a mali helyzet olyasmivé, mint ami Szíriában történt 2024 végén, amikor ott is szintén az egyik ilyen fegyveres iszlamista csoport egyik pillanatra a másikra megindult a főváros felé, és nem ütközött ellenállásban, hanem hanem bedőlt hirtelen az egész rendszer.

[00:29:30]Ugye akkor emlékezhetünk rá, hogy az Assad rezsimet se az irániak, se az oroszok nem végték meg.

[00:29:37]Tehát ugye talán Aszadék arra számítottak, hogy már az ez a két ország viszi majd a harcoknak a a a nagyját és megvédik újra a rendszert.

[00:29:51]Viszont ez nem történt meg.

[00:29:51]A szí kormánycsapatok pedig maguktól egyszerűen ellen sem álltak, hanem ottgyták a pozícióikat, és tulajdonképpen szinte harc nélkül vonultak be a a lázadók Damaszkusba.

[00:29:59]Na most sokan tartanak attól orosz részről, hogy Maliban valami hasonló történhet, mert a Mali kormánycsapatoknak a felkészültsége és a lelkesedése az nem volt túl magas a jelenlegi harcok során.

[00:30:14]És az orosz jelenlét pedig főleg most az ukrajnai háború miatt azért nem olyan kiterjedt, hogy több 10000-nyi lázadóval tartósan egyedül szembe tudjanak helyezkedni.

[00:30:26]Tehát most még ugye érvényesülni tudott az oroszoknak a a tudásbeli és technológiai fölénye, de nem biztos, hogy ez mindig mindig így lesz.

[00:30:35]És azért ez egy dilemma az oroszok számára, hiszen Afrikát ottni kellemetlen lenne, viszont több 1000er orosz katonát feláldozni azért, hogy végül ugyanúgy elbukjon a a velük szövetséges Mali kormány.

[00:30:46]Az szintén nem lenne egy túl szerencsés helyzet Oroszország számára.

[00:30:50]Tehát itt ugye ez a döntőkérés, hogy meg sikerül-e erősíteni annyira a Mali saját hadseregét, hogy ne legyen mint amit Szíriában láttunk.

[00:30:57]vagy ami egyébként az amerikaiakkal is előfordult Afganisztánban, ahol afgán hadsereg amerikai támogatás nélkül szintén elpárolgott pillanatok alatt a a tálibok nyomása alatt.

[00:31:08]Tehát egy hasonló helyzetet kell jelenleg most Malian elképzelni.

[00:31:12]Annyi annyi a különbség, hogy most az orosz jelenlét az elég erős ahhoz, hogy ezt még el tudják hárítani jelenleg.

[00:31:18]Ugye a többi ország szempontjából is ennek döntő kérdése van, hiszen döntőjelentősége van, hiszen ezek az országok ugye francia gyarmatok voltak, viszont a francia befolyást visszaszorították mindenhol az új katonai vezetők és oroszokkal, az oroszokkal léptek helyettük szövetségre.

[00:31:37]Ez az orosz világpolitikai ambíciók szempontjából azért nem egy jelentéktelen dolog.

[00:31:41]Plusz ugye azért nyersanyagokban nagyon gazdag országokról van szó, még hogyha egyébként a lakosságuk alapvetően szegény és fejletlen országokról van egyébként szó, de a nyersanyagokban nagyon gazdagok, tehát ilyen szempontból is van ennek jelentősége.

[00:32:01]Tehát nem elhanyagolható terep.

[00:32:01]És az is egy fontos szempont, hogy azért Oroszország most nem igazán engedheti meg magának azt, hogy hogy az afrikai szövetségeseit is elkezdje elveszíteni.

[00:32:15]Tehát ugye Szíria és Venezuela után ez ez most már kellemetlen kellemetlen lánc lenne valószínűleg.

[00:32:24]Nagyon szépen köszönöm, hogy tudtunk beszélni erről a kérdésről és itt az oroszrán háborún túl.

[00:32:28]Kostur András volt a vendégünk.

[00:32:32]Én köszönöm.