Fekete Rita 33:46

Energiai világválság: Nagyobb az összeomlás veszélye, mint a 70-es években? – Hortay Olivér

energiapolitikaközel-keleti konfliktusszankciópolitikagazdaságpolitikaközélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Energiai világválság: Nagyobb az összeomlás veszélye, mint a 70-es években? – Hortay Olivér
tl;dr

Fekete Rita műsorvezetővel beszélget Hortay Olivér, a Századvég Kutatóintézet igazgatója az iráni konfliktus által kiváltott energiaválságról. A Nemzetközi Energiaügynökség vezetője szerint a mostani helyzet következményei meghaladhatják az 1973-as és 1979-es olajválságok együttes hatásait. A Hormuz-szoros lezárása és az ottani infrastruktúra megsérülése (80+ objektum) miatt tartósan szűkül az energiakínálat.

Az első probléma a kerozin: az EU kerozinigényének ötöde normálisan a Közelkeletről érkezik, az árak a háború óta háromszor olyan magasak, így a légitársaságok járatritkítást jelentenek be. A gázpiacot súlyosan érinti, hogy az EU gáztárolói többéves mélyponton vannak, az Oroszországból való LNG-beszerzés már tilos, Norvégia nem tud többet küldeni, és Katar exportja leállt az infrastruktúra sérülése miatt. A dízel- és gázárak több mint 50%-kal emelkedtek.

Hortay szerint a szankciók feloldása lenne a legkézenfekvőbb megoldás a kínálat bővítésére, azonban az EU az ellenkező irányba halad: központi koordinációt és mesterséges keresletcsökkentést tervez. Ez rossz ösztönzőket indít be és sérti a tagállamok szuverenitását. Az energiaválság hosszú távon nem oldható meg zöld fordulattal, mivel az új kapacitások évek alatt épülnek fel, a jelenlegi válság pedig hónapok alatt érkezik.

Magyarország számára a szankciós politika nagyobb veszély, mint a közelkeleti válság, mivel az EU-ból származó áremelkedés közvetlenül érinti az ország energiaárait. Az orosz energiahordozók kivezetése súlyos következményekkel járna. Hortay szerint az új kormánynak meg kell várni a konkrét intézkedéseket, de az energiaszuverenitás megtartása és a MOL regionális erősödésének támogatása lenne az ország érdeke.

Részletes összefoglaló megjelenítése

Az energiaválság mértéke és előzményei

„A mostani iráni háború következményeképpen felmerülő energiaválság következményei meghaladják, meghaladhatják az 1973-as és a 79-es olajválságok együttes következményeit" – Hortay Olivér *

A Nemzetközi Energiaügynökség vezetője többször hangsúlyozta, hogy az aktuális helyzet példátlan. Hortay szerint nincs történelmi tapasztalat arra vonatkozóan, hogy mi történik, ha tartósan lezárják a Hormuz-szorost, amely a világenergia-piac kritikus csomópontja. Az iráni konfliktus során már több mint 80 energetikai létesítmény sérült meg, ami az infrastruktúra helyreállítását évekre nyújtja.

Az energiaválság több fázisban érkezik Európához. Az első hullám a világpiaci energiaárak emelkedésén keresztül már több mint 50 nappal ezelőtt megérkezett, amikor de facto lezárták a Hormuz-szorost. A második hullám most érkezik meg az EU-ba: körülbelül két héttel ezelőtt futott be az utolsó olyan tankerhajó, amely az iráni háború kirobbanása előtt indult el.

A kerozin helyzete és a légiforgalom

Az első és legérzékenyebb energiahordozó a kerozin. Az Európai Unió kerozinigényének körülbelül ötöde normálisan a Közelkeletről érkezik, ami jelentős arány. Hortay szerint azonban nem szó szerinti hiányról van szó, hanem drasztikus áremelkedésről: az iráni háború után olyan időszakok voltak, amikor a kerozin ára háromszor olyan magas volt, mint a konfliktus előtt.

„Az iráni háború következményeképpen volt olyan időszak, amikor háromszor olyan magas árak voltak, mint a háborút megelőzően" *

Ez az áremelkedés és a beszerzések visszaesése arra kényszerítette a légitársaságokat, hogy „vízhelyzeti forgatókönyveket" készítsenek. Több nagyobb légitársaság már jelentős járatritkítást jelentett be a következő időszakra. Hortay szerint azonban nem szükséges lemondani a nyári repülős nyaralásról – inkább kevesebb járat közül lehet választani, és magasabb árakon.

Dél-Olaszországban és néhány más repülőtéren már helyi szintű kerozinhiány is tapasztalható volt.

A gázpiac válsága

A gázpiac helyzete összetettebb és súlyosabb. Az EU gáztárolói április elején nagyon alacsony szintről kezdték meg a betárolási időszakot (április–november), mivel egy kemény tél miatt többéves mélyponton voltak a készletek. Ez azt jelenti, hogy nagyobb mennyiségű gázra lesz szükség a következő hónapokban a felkészüléshez.

„Az Európai Unió körül beszerzési oldalról elkezdett fogyni a levegő" *

Ugyanakkor az Európai Bizottság Repower EU csomagja szombaton (a beszélgetés időpontja előtt) hatályba lépett, amely megtiltja az Oroszországból származó csepfolyósított földgáz azonnali szerződéseken keresztüli vásárlását. Az EU azt várja el a tagállamoktól, hogy jövő év elejéig a hosszútávú LNG-szerződéseket, őszéig pedig a vezetékes beszerzéseket is vezessék ki.

Ezzel párhuzamosan kereskedelmi konfliktus eszkalálódott az Amerikával, az EU energiaügyi biztosa pedig csökkenteni szeretné az amerikai LNG-beszerzések arányát. Norvégia jelezte, hogy rövid távon nem tud több gázt küldeni.

Az EU az iráni háború előtt arra számított, hogy Katarból új szerződéseken keresztül pótolhatja a kieső mennyiségeket, de az iráni háború miatt a katari csepfolyósított földgáz export leállt. A katari energiavállalat vezetője szerint az infrastruktúra sérülése miatt egyes létesítmények helyreállítása három–öt évig is eltarthat.

„A katari energiavállalat vezetőjének közlése szerint vannak olyan létesítmények, amelyeknek a helyreállítása akár három-öt évig is eltarthat" *

A katari vállalat már a tavaszi és nyári szállítmányait lemondta, illetve a hosszútávú szerződéseiből is visszalépett.

Az olaj és dízel helyzete

A gázárak mellett a dízelpiacon is drasztikus áremelkedés tapasztalható. Az első hullám az áremelkedés volt, amely az EU egészét érinti (kivéve azokat az országokat, ahol védőmechanizmust vezettek be). Helyi szintű hiányok is előfordultak – Franciaországban például a kutak negyedénél volt valamilyen olajtermék hiánya.

„Franciaországból például volt olyan időszak, amikor azt lehetett olvasni a különböző szakértőktől, hogy a kutak negyedénél valamilyen olajtermékből hiány van" *

Az áremelkedés már megjelent a benzinkutaknál és a gazdasági folyamatokban. Az előrejelzések nem kedvezőek.

Az energiaválság időzítése és fázisai

Hortay szerint az energiaválság több fázisban fog érkezni az EU-hoz:

  • Jelenleg: kerozin piacon drasztikus problémák
  • Nemsokára: dízelpiacon hasonló problémák
  • Ősztől: a gázpiacon várhatóan nehéz lesz a helyzet

Az elmúlt héten megjelent elemzések szerint a Hormuz-szoros teljes megnyitása akár hat hónapot is igénybe vehet, és az exportkapacitások helyreállítása még hosszabb időt vesz igénybe, még azoknak az infrastruktúráknak a helyreállítása is, amelyeket nem ért fizikai támadás.

Az EU válságkezelési stratégiája és Hortay kritikája

Az Európai Bizottság javaslatcsomagja kommunikációs kampányokat, mesterséges keresletcsökkentést és nagyobb központi koordinációt tartalmaz. Hortay ezt rossz megközelítésnek tartja.

„Én ezeket rossz megközelítésnek, rossz iránynak tartom. Ugyanis a koronavírus járvány alatt megtapasztalhattuk, hogy a gazdasági aktivitás mesterséges lecsavarása nagyon súlyos társadalmi, gazdasági következményekkel jár" *

Hortay szerint a szankciók feloldása lenne a legkézenfekvőbb megoldás, mivel egy felelős vezető minden lehetséges forrásból igyekszik többletmennyiségeket szerezni. Ázsia nagyobb mozgástérrel rendelkezik: képes növelni az Oroszországból és Amerikából való beszerzéseit. Az elmúlt hetekben több tucat hírt lehetett olvasni arról, hogy amerikai LNG-szállítmányok útközben jobb ajánlatot kaptak ázsiai országoktól, és irányt változtattak.

A központi koordináció problémája, hogy súlyosan sérti a tagállamok szuverenitását. Az energia beszerzések, tartalékolások tagállami hatáskörbe tartoznak, és jelenleg bilaterális megállapodások szabályozzák a szolidaritási mechanizmusokat. Egy központi irányba való elmozdulás rossz ösztönzőket indíthat be: a tagállamok nem biztos, hogy kellő mértékben készülnek fel a télre, ha tudják, hogy majd valaki más megmenti őket.

Az árszabályozás kérdése

Hortay támogatja a tagállamok árszabályozási intézkedéseit, amelyeket az Európai Bizottság általában ellenez. Szerinte ezek az intézkedések segíthetnek elkerülni a pánikot és a káoszt.

„Én alapvetően ezeket az intézkedéseket jónak gondolom, mert segíthetnek elkerülni a pánikot és a káoszt" *

Ázsiában már tapasztalható volt, hogy a fogyasztók a várakozásaikban előre beépítették az áremelkedést, ami pánikvásárláshoz és helyi szintű üzemanyaghiányhoz vezetett. Németország például napi egyszeri áremeléskényszert vezetett be, ami azonban a kereslet időbeli koncentrálódásához és logisztikai problémákhoz vezetett.

Hortay szerint az Európai Bizottság rá fog kényszerülni, hogy elfogadja a tagállamok árszabályozási intézkedéseit.

A zöld fordulat és hosszú távú megoldások

Az optimista hangok azt sugallják, hogy az energiaválság felgyorsíthatja a zöld fordulatot Európában. Hortay szerint azonban két dolgot érdemes tisztázni:

Időtáv-probléma: Az új megújuló vagy nukleáris kapacitások nem fogják megoldani az ősz problémáját, mivel az energiaszektor nagyon robosztus ágazat. Egy nagy szabású kapacitásfejlesztés vagy energiahatékonyságnövelés hosszú évek munkája. A jelenlegi problémát a következő hónapokban kell kezelni, ezekre az intézkedések nem alkalmasak.

„Az energiaszektor egy nagyon robosztus ágazat, mire egy nagy szabású kapacitásfejlesztést meg lehet valósítani... az hosszú évek munkája" *

Az ár: Az átalakulások valóban történnek nagy válságok után (az 1970-es olajválságok felgyorsították a nukleáris technológiát, az elektrifikációt, az energiahatékonyságot), de ennek súlyos társadalmi ára van. A 2021–2022-es energiaválság után jelentősen megnövekedett az energiaszegénység, csökkent az EU versenyképessége, sok vállalat csődbe ment vagy termelést csökkentett.

„Olyan problémákat okoz a magas energiaár, amik nagyon is negatívak" *

Hortay szerint az alapvető szabály: olcsó energia jó, drága energia rossz; biztonságos ellátás jó, ellátási zavarok rossz. A mellékhatások között lehetnek pozitívnak tekinthetőek, de összességében az iráni háború következményeképpen kibontakozó energiaválságot rossz fejleménynek tartja.

Magyarország helyzete

Mennyiségi oldalról a magyar ellátásra inkább a szankciós politika jelent veszélyt, nem a közelkeleti válság. Magyarország nem vásárol jelentős mennyiséget olajat vagy gázt a Közelkeletről. Sokkal fontosabb, hogy a Barátság-olajvezeték működjön és a Török Áramlaton keresztüli gázbeszerzések fennmaradjanak.

Az árak tekintetében azonban az iráni háború okozta energiaválság súlyos károkat okozhat Magyarországon is, mivel az európai energiapiacok szorosan összefonódnak. Ha a világpiaci olajárak, kerozinárak, üzemanyagárak vagy gázárak emelkednek, az áramárak is emelkednek, ami növekvő árkörnyezetet teremt Magyarországban is.

Az új kormány ígérete alapján le szeretne válni az orosz energiáról, vagy legalábbis diverzifikációt szeretne megvalósítani. Hortay szerint azonban energetikai és gazdasági szempontból Magyarország érdeke, hogy minél több lehetséges útvonalon és forrásból szerezzen energiahordozókat.

„Energetikai, gazdasági szempontból Magyarországnak az az érdeke, hogy minden lehetséges, vagy minél több lehetséges útvonalon keresztül minél több lehetséges forrásból energiahordozókhoz juthasson" *

Magyarország a regionális energiaelosztó központ funkcióját építi ki: az orosz gázmolekulák nem csak a magyar igényeket elégítik ki, hanem Szlovákia is rajtunk keresztül látja el gázigényeinek egy jelentős részét. Ez kedvező pozíció. Hortay nem híve annak, hogy egy energiaválság közepén kitiltsunk beszállítókat a piacunkról – éppen ellenkezőleg, minél több beszállítótól minél nagyobb mennyiség szerzése teremt mozgásteret a válság tompítására.

„Az orosz energiahordozók kivezetésének, kitiltásának nagyon súlyos következményei lennének mind az olaj, mind a gáz piacon az egész régióra nézve" *

A MOL és a NER-tranzakció

A MOL a magyar olajvállalat, és Magyarország és a MOL érdeke, hogy erősödjön regionálisan. A NIS-tranzakció (szerb olajvállalat) ugrásszerű fejlődést biztosítana. Az elmúlt években a MOL sokat erősödött, és a magyar külpolitika és energiapolitika szoros együttműködése segítette ezt.

Hortay szerint természetes, hogy egy ország energetikai nagyvállalata szorosan együttműködjön az állammal – ez mindkét fél számára előnyös. Olvasta azokat a híreket, hogy a NIS-tranzakció veszélybe kerülhet, de szerinte érdemes felidézni, hogy a MOL olyan szereplő volt, amely valamennyi érintett fél (oroszok, szerbek, amerikaiak) számára elfogadható.

„A MOL egy olyan szereplő volt, vagy egy olyan szereplő, ami valamennyi érintett fél számára elfogadható, mind az oroszok számára, akik értékesítik a tulajdonrészt, mind a szerbek számára, akik szintén erősen érintettek, hiszen egy szerb vállalatról van szó, mind az amerikaiak számára" *

Hortay reméli, hogy a külpolitikai viszonyok nem romlanak olyan mértékben, hogy veszélybe kerüljön a tranzakció, és hogy az új kormány intézkedéseit megvárnák az értékelés előtt.

Az EU-s nyomás és az energiaszuverenitás

A Lisszaboni Szerződés óta állandó harc zajlik az energiapolitikában az uniós központi intézményrendszer és a tagállamok között a hatáskörmegosztásról. Az uniós intézmények igyekeznek bővíteni hatásköröket a tagállamok kárára.

Ez különösen szemléletesen tapasztalható volt a szankciók kapcsán: az Európai Bizottság a Repower EU keretében kereskedelpolitikai intézkedésként keretezve vitt át szankciós intézkedéseket, holott egyhangú támogatásra lett volna szükség. Ezért indított pert Magyarország és Szlovákia.

Hortay szerint az Európai Bizottság az olajra vonatkozó kivezetési tervet is hamarosan az asztalra akarja tenni, és más szakpolitikákban is a központosítás irányába halad.

„Én azt gondolom, hogy minden egyes tagállamnak, Magyarországnak is az érdeke, hogy megtartsa ezeket a hatásköröket magánál, mert egy tagállam sokkal rugalmasabban, hatékonyabban és gyorsabban képes reagálni a világ eseményeire" *

A 2021–2022-es válság kapcsán ez egyértelműen megtapasztalható volt: 2021 őszén az első nagyobb ársokkot követően a tagállamok szinte azonnal reagáltak, az Európai Bizottság azonban csak 2022 tavaszán fogadta el azokat az intézkedéseket, amelyeket már fél éve bevezettek a tagállamok.

Hortay szerint az új kormány azzal kampányolt, hogy jobb viszonyt alakít ki az Európai Bizottsággal, és nagyobb mennyiségű uniós forrást hoz haza. Azonban ennek ára lesz: az új kormánynak erősebben igazodnia kell az Európai Bizottság szakpolitikai törekvéseihez.

„Hogyha az új kormány azzal kampányolt, hogy egy sokkal jobb viszonyt alakítana ki az Európai Bizottsággal, aminek egy következménye lenne az is, hogy nagyobb mennyiségű uniós forrást hoz haza, annak bizony én is azt gondolom, hogy lesz egy olyan ára, hogy neki erősebben igazodnia kell az Európai Bizottság szakpolitikai törekvéseihez" *

Hortay ezt rossz üzletnek tartja, mert az uniós források fel vannak címkézve, és az Európai Bizottság mondja meg, hogy mire lehet költeni. Viszont azok a hatáskörök, amelyekről cserébe le kellene mondani, soha nem fogja tudni Magyarország visszaszerezni.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • Nincs ilyen szakasz.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat és nézőinket, és megkérek mindenkit, aki még nem tette meg, de rendszeres nézőnk és hallgatónk, hogy iratkozzon fel a csatornánkra.

[00:00:05]És köszöntöm Hortai Olivért, a századvég kutatóintézeti igazgatóját.

[00:00:10]Szeretettel köszöntöm a kedves nézőket, és nagyon szépen köszönöm a meghívást.

[00:00:14]Amiről kérdezni szeretnélek, az természetesen az aktuális kérdések, az iráni konfliktusnyomán létrejövő várható energiaválság, amelynek az első jelei vagy hát már már betette ide az energiaválság, végülis a lábát mondhatjuk azt Európába.

[00:00:27]Tehát erről szeretnélek kérdezni.

[00:00:29]Vannak olyan hírek vagy olyan cikkek, amelyek már azt sugalják, hogy itt a nyárra már senki ne is készüljön arra, hogy repülős utazást vagy repülővel fog tudni nyaralni, menni, mert a kerozin hiánya addigra valószínűleg olyan szinten jelenik meg az Európai Unióban, hogy nem tehát akár járatcsökkentésekre lehet számítani, aminek már most is vannak egyébként jelei, akár nem is nagyon lehet majd a repülőjegyeket utazásra váltani.

[00:00:53]Ezzel kapcsolatban kérdeznélek, hogy mekkora a baj valóban.

[00:00:59]A baj az energiapiacon meglehetősen nagy.

[00:01:02]A Nemzetközi Energiaügynökség vezetője több ízben elmondta, hogy a mostani iráni háború következményeképpen felmerülő energiaválság következményei meghaladják, meghaladhatják az 1973-as és a 79-es olajválságok együttes következményeit.

[00:01:19]Egyszerűen nincs abban történelmi tapasztalatunk, hogy mi történik akkor, hogyha tartósan le van zárva a hormuziszoros, ami egyfajta folytópontja a világenergia piacának.

[00:01:28]És abban meg pláne nincs tapasztalatunk, hogy mi történik akkor, hogyha ezzel párhuzamosan a térség épített energetikai infrastruktúráját is jelentős támadások érik.

[00:01:39]Már több mint 80 létesítmény sérült az ottani harcokban.

[00:01:46]Tehát a baj nagyon nagy a Közelkeleten, és ennek a hullámai több fázisban érik el az Európai Uniót.

[00:01:56]Az első fázis az talán a világpiaci energiaárak emelkedésén keresztül már eljutott a közösségbe hetekkel ezelőtt, több mint 50 nappal ezelőtt zárták le de facto a hormozi szorost.

[00:02:06]A második hullám pedig most érkezik meg az Európai Unióba.

[00:02:12]Körülbelül két héttel ezelőtt futott be az utolsó olyan energiahordozókat szállító tankerhajó, amely még az iráni háború kirobbanása előtt indult.

[00:02:23]Ahogyan azt el is mondtad, az első energiahordozó, ahol problémák tapasztalhatóak, az a kerozin.

[00:02:32]Ugyanis mennyiségi oldalról itt a legnagyobb a kitettsége a közösségnek.

[00:02:37]Az Európai Unió kerozin igényének körülbelül ötöde a közelkeletről érkezik normál esetben, ami egy eléggé nagy arány.

[00:02:45]Kerozinhiányt mondtál, és valóban a sajtóban rendre erre hivatkoznak.

[00:02:52]Egyelőre olyan értelemben hiány, hogy nincs elegendő kerozin, csak helyi szinten néhány repülőtéren volt tapasztalható.

[00:03:02]Dél-olaszországban például, de még van egy-két ilyen helyszín.

[00:03:05]Inkább ami most a problémát okozza, az a drasztikus áremelkedés.

[00:03:11]A kerozin piacon itt az Európai Unióban egy a világpiaci olajáraknál tapasztalhatónál jóval nagyobb áremelkedés volt tapasztalható.

[00:03:18]Az iráni háború következményeképpen volt olyan időszak, amikor háromszor olyan magas árak voltak, mint a háborút megelőzően.

[00:03:28]És ez a drasztikus áremelkedés, illetve a beszerzések visszaesése, a kínálat szűkülése arra készteti késztette a légitársaságokat, hogy vízhelyzeti forgatókönyveket gyártsanak le, és hogy újragondolják a következő hónapokat.

[00:03:44]Ez azt eredményezi, hogy már több olyan nagylégi társaság is van, ami jelentős drasztikus járatritkítást jelentett be, illetve helyezett kilátásba a következő időszakban.

[00:03:58]Tehát, hogy válaszoljak a praktikus kérdésedre is.

[00:04:00]Szerintem a jelenlegi helyzetben nem arról van szó, hogy nem tervezhetünk, nem tervezhetsz, vagy a nézők nem tervezhetnek repülős nyaralást mondjuk a nyárra, hanem inkább arról van szó, hogyha repülővel szeretnének valahova utazni, akkor kevesebb járat közül válogathatnak, és jobban a zsebükbe kell, hogy nyúljanak.

[00:04:24]Akkor itt újra egy hírt olvasnék be.

[00:04:27]Európában a földgáz és a dízelárat több mint 100%-kal emelkedett.

[00:04:28]Ez így van?

[00:04:32]Igen, volt olyan időszak.

[00:04:32]Hát mondjuk itt most a a gáz esetében tőzsdei árakról beszélhetünk.

[00:04:36]A 100% a jelenlegi, mondjuk mielőtt bejöttem a stúdióba, az azelőtti árszintekhez képest túlzó, amikor legutóbb néztem, akkor olyan 45€ körül mozgott megvatt óránként az irányadó holland gázt tőzsdén az ár.

[00:04:51]Ez a háború kirobbanása előtt 30 eur/ megwó környékén volt.

[00:04:58]Tehát egy-két héttel ezelőtt volt magasabban is, és nincs semmilyen garancia arra, hogy egy hét múlva nem lesz még magasabb.

[00:05:04]Ö a probléma az az, és itt érdemes valóban össze vagy külön választani az egyes energiahordozókat.

[00:05:13]Ugye a kerozinról már beszéltünk.

[00:05:13]Ami a gázpiacot illeti, ott onnan indultunk április elején, hogy az Európai Unióban a gáztárolók töltöttsége nagyon alacsony szintről indíthatta meg a betárolási időszakot a gázpiacon.

[00:05:28]Az évet két részre osztjuk.

[00:05:32]Az egyik a betárolási időszak.

[00:05:34]Ez tipikusan áprilistól novemberig tart, amikor a tárolókat feltöltik gázzal.

[00:05:38]A másik időszak a kitárolási időszak, amikor az eltárolt gáz készleteket kiveszik és és elfogyasztják, kitárolják és és elfogyasztják.

[00:05:49]Hát a mostani készletszint nagyon alacsony, többéves mélypont van, ami elsősorban annak köszönhető, hogy egy elég kemény telünk volt.

[00:05:59]De ebből az is következik, hogy ahhoz, hogy felkészüljünk kellő mértékbe a következő téli időszakra, nagyobb mennyiségű gázra lesz szükség a következő hónapokban.

[00:06:07]És ezzel párhuzamosan kirobbant az iráni háború, ami azért ütötte meg jelentősen már most is az Európai Uniót, mert az Európai Bizottság úgynevezett Repower EU csomagja éppen egyébként a múlt hétvégén hatályba lépett szombati napon, azaz csepfolyósított földgázt Oroszországból azonnali szerződések keretében már nem lehet vásárolni.

[00:06:32]És az Európai Bizottság a jelenlegi állás szerint azt várja el a tagállamoktól, hogy jövő év elejéig a hosszútávú LNG szerződéseket is kivezessék, és jövő év őszéig pedig a hosszútávú vezetékes beszerzéseket is.

[00:06:49]Tehát a korábbi legnagyobb beszállítót teljesen kitaná a piacról.

[00:06:55]Emellett néhány hónappal ezelőtt elkezdett eszkalálódni egy kereskedelmi konfliktus az amerikaiakkal is.

[00:07:00]Az EUergiaügyi biztosa elmondta, hogy szeretné, hogyha csökkentené az Európai Unió az amerikai LNG beszerzések arányát az energiamixébe.

[00:07:10]Norvéggia jelezte, hogy nem tud rövid távon több gázt küldeni, és az iráni háború előtt az Európai Bizottság arra számított, hogy majd a kieső mennyiségeket Katarból új szerződések keretében tudja pótolni.

[00:07:22]De az iráni háború következményeképpen a Katari csepfolyósított földgáz export leállt.

[00:07:30]Ráadásul a az infrastruktúrát ért támadások miatt a Katari energiavállalat vezetőjének közlése szerint vannak olyan létesítmények, amelyeknek a helyreállítása akár három-öt évig is eltarthat.

[00:07:41]Ö a katari energiavállalat egyébként a tavaszi nyári szállítmányait és már az idei szállítmányainak a jó részét is viszmajorra hivatkozva lemondta már a következő évekre vonatkozó hosszútávú szerződéseiből is elkezdett visszalépni.

[00:08:00]Tehát az Európai Unió körül beszerzési oldalról elkezdett fogyni a levegő.

[00:08:03]És bár még viszonylag messze van a betárolási időszak vége, és az Európai Bizottság elkezdte azt lebegtetni, hogy a a készletekre vonatkozó célértékeket csökkentené, tehát kevesebb gázt tároltatna be a tagállamokkal, és egy ilyen központi koordináció keretében igyekezne mesterségesen visszafogni a nyáron fennálló keresletet.

[00:08:29]Továbbra sem világos, hogy a következő hónapokban az Európai Unió honnan lesz képes beszerezni azt a gázmennyiséget, amire szüksége lenne a felkészüléshez.

[00:08:38]A dízelt mondtad még?

[00:08:41]A dízel tekintetében is az iráni háború következményei jelentős kihívások elé állítják a közösség egészét.

[00:08:49]Az első hullám, amit tapasztalhattak az európaiak, az egy drasztikus áremelkedés volt.

[00:08:54]Helyi szinten voltak hiányok is.

[00:08:59]Franciaországból például volt olyan időszak, amikor amikor azt lehetett olvasni a különböző szakértőktől, hogy a kút kutak negyedénél valamilyen olajtermékből hiány van.

[00:09:12]De de az áremelkedés az a közösség egészét, kivéve azokat az országokat, ahol valamiféle védőmechanizmust vezettek be, de érintette, és ez már most is megjelent a benzinkutaknál, most is megjelent a gazdasági folyamatokban, és egyelőre itt sem túl kedvezőek a kilátások.

[00:09:31]A nagy kérdés, hogy mi lesz a közelkeleten?

[00:09:36]A az első lépést a hormuziszoros újbóli megnyitása jelenthetné, illetve a konfliktus lezárása.

[00:09:41]De a probléma az az, hogy hogyha ez megtörténne, akkor sem oldódna meg egyik napról a másikra a helyzet.

[00:09:49]Az elmúlt héten jelentek meg olyan elemzések, amik azt arra a következtetésre jutottak, hogy a hormóziszoros megnyitás, teljes megnyitás akár hat hónapot is igénybe vehet, és az ottani exportkapacitások ö helyreállítása is sok időbe telik, még azoknak az exportkapacitásoknak a helyreállítása is, amiket egyébként nem ért fizikai támadás.

[00:10:12]Tehát az Európai Unió egy éppen még befelé megy az alagútba.

[00:10:19]Elsőként a kerozin piacon jelentkeznek drasztikus drámai problémák, és nemsokára a dízelpiacon is jelentkezni fognak ilyenek, és ősztől várhatóan az én várakozásaim szerint a a gázpiacon is is nehéz lesz a helyzet.

[00:10:37]Igen, én is ilyen elemzéseket olvastam, amelyek azt prognosztizálták, hogy így nyár közepére vagy az ősz elejére jöhet meg az a fajta igazán kemény következménye ennek az iráni háborúnak, ami fájdalmas lesz.

[00:10:49]Fel lehet erre egyáltalán készülni?

[00:10:52]Most Európai Uniós szinten kérdezem, vagy pedig mit lehet tenni, figyelni tágra nyílt szemekkel, hogy mi történik a hormozis szorosnál?

[00:11:01]Tehát tud az európai politika, döntéshozók bármilyen intézkedéscsomagot mondjuk addig elfogadni, ami enyhíti legalább a károkat, mert ugye itt rögtön arra gondolunk, mondjuk, hogy nem repülhetünk, vagy nem fogunk tudni annyit tankolni, vagy olyan áron, amin szeretnénk, de hát ugye itt van az iparnak a kérdése, amely számára elengedhetetlen az energia.

[00:11:23]Szerintem többet is lehet tenni, mintogy csak szemléljük az eseményeket, és többet is kell tenni.

[00:11:27]Ö amit más nagy régiókban látunk, de az Európai Unióban nem látjuk, pedig szerintem szükség lenne rá, az a szankcióknak a feloldása.

[00:11:38]Tehát egy ilyen helyzetben egy felelős vezető az minden lehetséges forrásból, minden lehetséges csatornán keresztül igyekszik többletmennyiségeket szerezni, hiszen egy kínálati szűkület az, ami adódik.

[00:11:51]A legkézenfekvőbb megoldási lehetőség, hogy megpróbálom bővíteni a kínálatot és a kieső mennyiségeket máshonnan pótolni.

[00:11:59]Ázsia az mennyiségi oldalról érintettebb, erősebben érintett a közelkeleti beszerzésekben, mint Európa, de mégis Ázsiának nagyobb mozgástere van abban, hogy képes növelni a beszerzéseit, mondjuk a gáz esetében vagy az olaj esetében Oroszországból, vagy akár mondjuk a csepfolyósított földgáz esetében Amerikából.

[00:12:20]Az elmúlt hetekben több tucat olyan hírt lehetett olvasni, hogy Amerikából elindult egy csepfolyósított földgázszállító hajó Európába, és útközben kapott egy jobb ajánlatot egy ázsiai országtól, és irányt változtatott, és inkább Ázsiába értékesítette a a termékét.

[00:12:37]Tehát szerintem a legkézenfekvőbb lépés az ez lenne, igyekezni tágítani az energiapiaci mozgásterét a közösségnek, a kínálatot bővíteni.

[00:12:48]Amiben az Európai Bizottság a jelenlegi állás szerint inkább gondolkodik, az az energiaigények mesterséges és drasztikus csökkentése, és a nagyobb központi koordináció.

[00:13:00]Tehát múlt héten kiadott a bizottság egy javaslatcsomagot, amiben olyan intézkedések szerepelnek, mintogy például kommunikációs kampányokkal rá kellene valahogy venni az európaiakat, hogy kevesebb helységet fűtsenek ki, csökkentsék az energiaigényeiket, kevesebbet utazzanak gépjárművekkel és így tovább.

[00:13:25]Én ezeket rossz megközelítésnek, rossz iránynak tartom.

[00:13:30]Ugyanis a koronavírus járvány alatt megtapasztalhattuk, hogy a gazdasági aktivitás mesterséges lecsavarása nagyon súlyos társadalmi, gazdasági következményekkel jár.

[00:13:43]Szerintem inkább arra kellene a szakpolitikának nagyobb hangsúlyt fej fektetnie, hogy hogy lehetőleg minél inkább elkerülje az ilyen típusú beavatkozásokat.

[00:13:56]Elindult a bizottság megint egyébként 2021-22-ben ugyanez történt a nagyobb központi koordináció fele, tehát mind a gáz, mind az olaj esetében a tartalékok felszabadítását, illetve a tartalék képzését szeretné központilag koordinálni, vagy hogyha a vészhelyzet áll fönn, akkor a a tartalékok elosztásában is nagyobb szerepet vállalna.

[00:14:20]Ezzel az a probléma, hogy nagyon súlyosan sérti a tagállamok szuverenitását, energia szuverenitását, hiszen az energia beseszerzések, tartalékolások, ezek mind-mind tagállami hatáskörbe tartoznak.

[00:14:30]És jelenleg az ilyen típusú szolidaritási mechanizmusokat bilateriális kétoldalú megállapodások szabályozzák.

[00:14:37]Tehát én megállapodok veled, hogyha bármelyikünk bajba kerül, akkor kisegítjük egymást.

[00:14:44]Az a probléma, hogyha egy ilyen központi irányba elmozdul a közösség, az nagyon rossz ösztönzőket indíthat be, mert onnantól kezdve már nem is biztos, hogy az az érdeke egy tagállamnak, mondjuk, hogy kellő mértékben felkészüljön a télre, hiszen majd valaki más az úgy is megmenti.

[00:14:59]És még egy harmadik dolgot hadd vessek föl.

[00:15:05]Ezek a rövidtávú árakba történő beavatkozási kísérletek, illetve konkrét beavatkozások.

[00:15:11]Itt több tagállam már lépett.

[00:15:13]Itt is nagyon hasonló zajlik, mint 2021-22-ben, hogy a tagállamok már beavatkoznak ároldalról különböző árögzítő intézkedésekkel vagy transzerekkel.

[00:15:30]Ezeket a bizottság általánosságban erősen helyteleníti.

[00:15:35]Konfliktusa is adódott több tagállammal már ezek miatt az intézkedések miatt.

[00:15:37]Én alapvetően ezeket az intézkedéseket jónak gondolom, mert segíthetnek elkerülni a pánikot és a és a káoszt.

[00:15:50]Hát Ázsiában most az elmúlt hónapokban is tapasztalható volt, hogy egyes területeken már azelőtt probléma alakult ki, hogy az áremelkedés az elindult volna, mert a fogyasztók látták, hallották, értesültek róla, hogy nagy baj van kibontakozóban, Iránban.

[00:16:08]a várakozásaikban megjelent az áremelkedés, és azonnal pánikvásárlás alakult ki, és ez a pánikvásárlás volt az, ami helyi szinten üzemanyaghiányhoz vezetett.

[00:16:18]Vagy hogy egy közelebbi példát mondjak, Németország úgy reagált a növekvő üzemanyagárakra, hogy hogy rákényszerítette, szabályozta a benzinkutakat, hogy naponta csak egyszer délben emelhetnek árat.

[00:16:30]És ennek az lett a következménye, hogy mindenki délelőtt ment tankolni, és a kereslet időbeli eloszlása az koncentráltabbá vált, ami ellátási oldalról, logisztikai oldalról jelentős kihívás elé állította az értéklánc egészét.

[00:16:51]Tehát szerintem az árbeavatkozások rövidt távon azok igenis indokoltak lehetnek.

[00:16:55]És én arra számítok, hogy az Európai Bizottság is rá fog kényszerülni, hogy elfogadja a tagállamok részéről ezeket a típusú intézkedéseket.

[00:17:06]Itt a rémisztő újságcímek, vagyis hát ilyen online címek mellett megjelennek ugye azok az optimista hangok is, miszerint ez egy hosszútávú pozitívuma lehet úgymond ennek a kialakult válságnak, hogy felgyorsul a zöld fordulat Európa szerte.

[00:17:21]És ez ezzel kapcsolatban kérdeznélek, hogy valóban mi a realitása ennek?

[00:17:28]egyáltalán megoldható-e zöld fordulattal kiküszöbölni azt, ami most történik, vagy történni fog az európai szintéren, mert és a koronavírust említetted, és nekem ezekről a optimista cikkekról ez jutott eszembe, mert számtalan ilyen cikk volt a koronavírus ideje alatt is, hogy hát nagyon rossz, meg tudjuk, hogy katasztrófa, mi történik a világban, ugye emberek halnak meg satöbbi, satöbbi, de legalább majd most nem fogunk annyit utazni, meg lesznek majd ilyen jó szokások, amik megmaradnak, meg rájövünk, hogy milyen jó otthon lenni.

[00:18:00]Hát ezeknek a pozitívumokból hosszú távon én nem sok mindent tapasztaltam, hogy megmaradt volna.

[00:18:05]És egy picit ilyen dezsavó érzése van az embernek ezzel kapcsolatosan.

[00:18:09]Két dolgot szerintem mindenképpen érdemes tisztázni ezzel kapcsolatban.

[00:18:10]Az egyik az az, hogy itt van egy időtávéma, tehát hogy az új akár megújuló vagy nukleáris kapacitások azok nem fogják megoldani az ősz problémáját.

[00:18:25]ugyanis az energiaszektor egy nagyon robosztus ágazat, mire egy nagy szabású kapacitásfejlesztést meg lehet valósítani bármilyen technológiából, amíg nagy szabású energiahatékonyságnövelést meg lehet valósítani akár a háztartásoknál, akár a vállalatoknál, az hosszú évek munkája.

[00:18:43]Na most nekünk itt van egy problémánk, amit kezelni kellene a következő hónapokban, és ezek az intézkedések ezek a rövidtávú kezelésre nem alkalmasak.

[00:18:55]Középtávon persze segíthetnek.

[00:19:00]De de szerintem ezt érdemes egyrészt markánsan összev szétválasztani.

[00:19:04]Másrészt én tartózkodnék attól, hogy hogy ezeket pozitív keretbe helyezem ezeket a folyamatokat.

[00:19:10]Valóban, hogyha megnézed a 70-es éveket, 70-es évek két nagy olajválságát, annak is voltak olyan következményei, amelyek visszatekintve hát fogalmazhatunk úgy, hogy az energiaszektor radikális átalakulásához vezettek, vagy az energiapolitika jelentős átalakításához vezettek.

[00:19:28]Hogy ez jó volt vagy nem volt jó, az ízlés dolga.

[00:19:33]De valóban a 70-es évek olajválságai is például adtak egy lendületet a nukleáris technológiának.

[00:19:41]A az olajválságok következményeképpen egyszerűen több atomerőmű épült világszerte.

[00:19:46]Ez felgyorsította az elektrifikációt, az energiahatékonyság az nagyobb hangsúlyt kapott, több autógyár elkezdett kisebb fogyasztású autókat gyártani.

[00:19:57]Tehát valóban ilyen átalakulások mindig történnek a nagy válságok után, vagy a nagy válságok következményeképpen, de ennek az az ára, hogy a nagy válságok azok nagyon súlyos társadalmi károkat is okoznak.

[00:20:13]Hát már a 2021-es22-es energiaválságot követően is megtapasztalhattuk, hogy itt Európában jelentősen megnövekedett az energiaszegénység, hogy a közösség versenyképessége visszaesett, hogy nagyon sok vállalat csődbe ment, de még több vállalatnak vissza kellett, hogy fogja a termelését.

[00:20:34]Tehát olyan problémákat okoz a magas energiaár, amik nagyon is negatívak.

[00:20:39]Én szerintem a, hogyha már ilyen értékiet kell mondani, akkor akkor abban megállapodhatunk, hogy a a hogyha olcsó az energiaára, az jó, hogyha drága az rossz, ha biztonságos az ellátás, az jó.

[00:20:55]Hogyha ellátási zavarok vannak, az az rossz.

[00:20:58]Persze lehet, hogy lesznek olyan mellékhatások, amik amik pozitívnak is tekinthetőek, de összességében én azt, hogy az iráni háború következményeképpen a valaha volt legnagyobb energiaválságban kirob kibontakozóban, azt egy rossz fejleménynek tartom, tekintem és ennek megfelelően kell értelmezni.

[00:21:20]Magyarország tekintetében hogy néz ki ez a történet, akár itt ugye ez a begyűrűző iráni konfliktus miatt létrejövő válság.

[00:21:27]Plusz ugye, amit említhettél is, hogy az Európai Bizottság 2027-ig szeretné, hogyha ezek a hosszútávú szerződések is kivezetésre kerülnének.

[00:21:36]Nyilván van ennek egy ütemezése.

[00:21:36]Hogyan érintheti ez Magyarországot?

[00:21:38]És milyen mozgástere van Magyarországnak?

[00:21:41]Milyen kiút van?

[00:21:43]Milyen más megoldás van, hogyha nem az eddigi politikát vagy politika lesz folytatva?

[00:21:48]Márpedig valószínű, hogy nem.

[00:21:49]mennyiségi oldalról a magyar ellátásra inkább a szankciós politika az, ami veszélyt jelent, és nem a közelkeleti válság.

[00:21:58]Ugyanis Magyarország nem vásárol különösebben jelentős mennyiséget, sem olajat, sem gázt a közelkeletről.

[00:22:09]Szigorú a mennyiségi értelemben véve, Magyarország szempontjából sokkal fontosabb, hogy a barátságkőolaj vezeték működjön, hogy a török áramlaton keresztül történő gázbeszerzéseink azok fenn maradhassanak.

[00:22:21]Ami az árakat illeti, itt viszont már az az iráni háború okoztó energiaválság a a magyar piacon is súlyos károkat oko okozhat.

[00:22:34]Egyszerűen a világenergiapiac és különösen az európai energiapiac az annyira összefonódik, az egyes országok piacai annyira összefonódnak, az európai áram, gázpiacok annyira integráltan működnek, hogy hogyha hogyha megemelkedik a vízszint, akkor az minden hajót megemel.

[00:22:54]És hogyha a világpiaci olajárak növekednek, hogyha a kerozinárak növekednek, az üzemanyagárak növekednek itt a régióban, hogyha a gáz ára megemelkedik, ennek kapcsán az áramárak is megemelkednek, akkor az Magyarországban is egy növekvő árkörnyezetet teremt annak minden káros következményével együtt.

[00:23:17]Milyen mozgástere van Magyarországnak a tekintetben?

[00:23:19]Ugye itt az új jonan alakuló kormány még előttünk áll ez az időszak, tehát még nem alakult meg.

[00:23:23]De ígérete alapján le akar válni az orosz energiáról, vagy legalábbis egy olyan diverzifikációt tűzdött ki maga elé, ami ha jól értettem, akkor nagyban csökkenteni az orosz energia behozatalt Magyarországra.

[00:23:40]Ezzel kapcsolatban milyen kilátások vannak?

[00:23:43]Szerintem célszerű megvárni, amíg az új felálló, most felálló kormány meghozza az intézkedéseket és azokat értékelni.

[00:23:52]De annyit szerintem főszabályként leszögezhetünk, hogy energetikai, gazdasági szempontból Magyarországnak az az érdeke, hogy minden lehetséges, vagy minél több lehetséges útvonalon keresztül minél több lehetséges forrásból energiahordozókhoz juthasson.

[00:24:10]és ezzel párhuzamosan tovább építhesse azt a regionális energiaelosztó központ funkcióját, ami az elmúlt években kialakul.

[00:24:21]Magyarországra a például az orosz gázmolekulák nem csak azért érkeznek, hogy a magyar igényeket kielégítsék, de már Szlovákia is például rajtunk keresztül látja el a gázigényeinek egy jelentős részét.

[00:24:35]Ez Magyarország szempontjából egy jó, egy kedvező pozíció.

[00:24:40]Tehát én nem vagyok híve annak, hogy különösen egy energiaválság közepén kitiltsunk beszállítókat a piacunkról.

[00:24:49]Éppen ellenkezőleg azon kell dolgozni, hogy minél több lehetséges beszállítótól minél nagyobb mennyiségű gáz, oj juthasson Magyarországra, mert egyszerűen ez teremt számunkra olyan energiapiaci mozgásteret, amivel utána a válság következményeit hatékonyabban képesek lehetünk tompítani.

[00:25:12]És ez teremti meg hazánknak azt az ellátásbiztonsági szintet, amiből szerintem nem szabadna engedni.

[00:25:18]Az orosz energiahordozók kivezetésének, kitiltásának nagyon súlyos következményei lennének mind az olaj, mind a gáz piacon az egész régióra nézve.

[00:25:31]Úgyhogy én ezt egy én ezt egy téves útnak tartanám, hogyha ez merülne föl.

[00:25:37]Ahogy említetted is, nyilván meg kell várni a konkrét intézkedéseket, mert de addig csak az ígéretekből tudunk kiindulni.

[00:25:42]És hát ebből kiindulva a mollal kapcsolatban lenne még egy kérdésem, ugyanis itt szó volt arról, hogy egyrészt egy vezetési struktúrá, tehát a MOL vezetési struktúrájának az átalakítása következhet.

[00:25:55]Ugye az orosz energiáról való levállást.

[00:25:57]Nyilván a Molt is érinti, illetve fel szeretnék ugye a zöld fordulatot gyorsítani.

[00:26:02]A külföldi terjeszkedés felülvizsgálatára is sor kerülhet, ami bizonytalanná teheti ugye a szerbiai nisvásárlási terveket.

[00:26:12]Mit gondolsz, hogy ez a MOL régiós befolyására hogyan hatna, és ezen keresztül nyilván a hazai, nem tudom, befolyásra vagy Magyarországra itt a Mólon keresztül?

[00:26:26]Mall a magyar olajvállalat.

[00:26:28]Magyarországnak és a MOLnak is az érdeke, hogy egyre erősebb és erősebb lehessen regionálisan is.

[00:26:34]A NIS tranzakció egy ugrásszerű fejlődést biztosítana az olajvállalat számára.

[00:26:40]Az elmúlt években a MOL sokat erősödött, sokat tudott előrelépni és nagyon nagy lehetőségek állnak előtte a következő időszakra vonatkozóan.

[00:26:52]Ez a fejlődés, ez szerintem részben annak is köszönhető, hogy a magyar külpolitika és energiapolitika szorosan együttműködött a vállalattal, és a két entitás segítette egymást.

[00:27:05]De szerintem ez így is természetes, hogyha egy országnak van egy energetikai nagyvállalata, akkor akkor minél szorosabb, minél jobb az együttműködés, annál jobb lesz az ország energiaellátása, és annál jobb lesz a az adott vállalat fejlődési kilátása is.

[00:27:26]Szerintem Magyarországnak az az érdeke, hogy ez a folyamat, ez folytatódjon tovább, és ne szakadjon meg.

[00:27:30]Én is olvastam azokat a híreket a sajtóban, hogy a Niss tranzakció veszélybe kerülhet.

[00:27:38]Érdemes felidézni, hogy a NIS tranzakciónak az volt a a kiindulópontja, ami ami lehetővé tette azt, hogy ez egyáltalán az asztalra kerüljön, hogy a MOL egy olyan szereplő volt, vagy egy olyan szereplő, ami valamennyi érintett fél számára elfogadható, mind az oroszok számára, akik értékesítik a tulajdonrészt, mind a szerbek számára, akik szintén erősen érintettek, hiszen egy szerb vállalatról van szó, mind az amerikaiak számára, akik a szankciókat kivetették az adott ö vállalatra.

[00:28:14]Én azt remélem, hogy a külpolitikai viszonyok nem romlanak, vagy a külpolitikai mozgástér olyan mértékbe, hogy veszélybe kerüljön ez a tranzakció.

[00:28:23]Itt is megvárnám a konkrét intézkedéseit az új kormánynak, az új irányokat.

[00:28:26]Én azt remélem, hogy ezek az új irányok, ezek nem fogják sérteni a Mall növekedési kilátásait, mert az nagyon kár lenne, hogyha hogyha ilyenen akadna meg.

[00:28:41]Ez az egyébként az egész hazánk szempontjából nagyon fontos tranzakció.

[00:28:46]Akár itt a MOL nich körül, akár most nagyobb képet tekintve a Magyarország energiaellátásával kapcsolatosan, hogyan látod azt, hogy az Európai Uniónak a befolyása mekkora milyen módon próbál érvényesülni?

[00:29:00]És ezt azért kérdezzem egy kicsit ilyen kacifántosan, mert nyilván van itt az orosz energiahordozókról való levállásnak a gondolata, amit már itt hosszú ideje hallunk, és az nyilván Magyarországra is egyfajta nyomást helyez, de ugye most az újkormánynak a célja hazahozni az uniós pénzeket, és ahogy látom nagyon sokan akár a üzleti életben, nagyvállalati körökben is reménykednek abban, hogy ez sikerülhet.

[00:29:24]És itt ugye azért vannak feltételek, ö tehát, hogy mekkora, ilyen tekintetben a mozgásterünk, és van-e olyan nyomás Magyarországon, ami mondjuk az energia kérdéseinket érinti?

[00:29:36]nyomás az egyértelműen van, ez nem egy újkeletű sztori.

[00:29:42]A lisszaboni szerződés óta van egy állandó harc, vagy egy állandó konfliktus az energiapolitikában, az uniós központi intézményrendszer és a tagállamok, így Magyarország között is egy hatáskörmegosztási küzdelem zajlik.

[00:30:00]Az uniós intézményrendszer igyekszik bővíteni a hatásköreit a tagállamok kárára.

[00:30:05]A tagállamok pedig igyekeznek ellentartani ezeknek a törekvéseknek.

[00:30:11]Ez nagyon szemléletesen tapasztalható volt a szankciók kapcsán is.

[00:30:16]A Repower EU keretében az Európai Bizottság kereskedelpolitikai intézkedésként keretezve vitt át, nyomott át a tagállamokon így Magyarországon keresztül is egyértelműen szankciós intézkedést, amihez egyébként egyhangú támogatásra vagy többségre lett volna szükség.

[00:30:36]Ezért is indított pert Magyarország, és ezért is indított pertzovákia.

[00:30:39]Én arra számítok, hogy a következő időszakban az uniós intézményrendszer részéről, az Európai Bizottság részéről ez a törekvés, ez továbbra is fenn fog maradni.

[00:30:49]Egyelőre semmilyen jel utal arra, hogy ez enyhülne, sőt az Európai Bizottság nemsokára az asztalra akarja tenni az olajra vonatkozó kivezetési tervét is, és más szakpolitikához tartozó ö szabályokon is ezt látjuk.

[00:31:06]Hogyha az előbb szóba került energiaválságkezelési tervet megnézzük, ott ott is a központosítás irányába indulna el a bizottság.

[00:31:17]Én azt gondolom, hogy minden egyes tagállamnak, Magyarországnak is az érdeke, hogy megtartsa ezeket a hatásköröket magánál, mert egy tagállam sokkal rugalmasabban, hatékonyabban és gyorsabban képes reagálni a világ eseményeire, a az érkező sokkokra, sokhatásokra, mint a nagy robosztus közösség.

[00:31:41]Ezt a 2021-22-es válság kapcsán egyértelműen megtapasztalhattuk.

[00:31:47]2021 őszén történt az első nagyobb ársok ősszel a a a gázpiacon, és a tagállamok szinte azonnal reagáltak valamilyen módon.

[00:31:57]Az Európai Bizottság 2022 tavaszán fogadta el azokat az intézkedéseket, amiket már fél éve bevezettek a tagállamok.

[00:32:06]Tehát szerintem annak, hogy a tagállamok kezében marad megmarad a a a az a az energiaszuverenitásuk a hatáskörei, ez egy hasznos dolog.

[00:32:16]Én azt gondolom, hogy a mindenkori magyar kormánynak ezért kellene harcolnia.

[00:32:22]Persze az, amit mondasz, vagy amit felvetesz a felvetettél, felvetsz a kérdésedben, az nagyon is egy jogos kérdés.

[00:32:28]hogyha hogyha a új kormány azzal kampányolt, hogy egy sokkal jobb viszonyt alakítana ki az Európai Bizottsággal, aminek egy következménye lenne az is, hogy hogy hogy nagyobb mennyiségű uniós forrást hoz haza, annak bizony én is azt gondolom, hogy lesz egy olyan ára, hogy neki erősebben igazodnia kell az Európai Bizottság szakpolitikai törekvéseihez.

[00:32:56]Én ezt egy egy rossz üzletnek tartom, egy rossz üzletnek gondolom, mert azok az uniós források, amik potenciálisan beérkezhetnek, azok fel vannak címkézve, azokat az Európai Bizottság mondja meg, hogy mire lehet költeni.

[00:33:11]Viszont azok a hatáskörök, amikről cserébe le kellene mondanunk, azokat soha nem fogja tudni Magyarország visszaszerezni.

[00:33:20]De itt is szeretném azt aláhúzni, hogy ahhoz, hogy értékeljük az új kormány munkáját, ahhoz előbb az új kormánynak meg kell alakulnia, és ezeket az intézkedéseket meg kell, hogy hozza, de abban egyetértek veled, nekem is van egy ilyen félelmem, hogy ebben a tekintetben ebben egy sokkal megengedőbb álláspontot fog képviselni.

[00:33:41]Nagyon szépen köszönöm Hortei Oliviernak, hogy eljött.

[00:33:44]Nagyon szépen köszönöm.

[00:33:44]M.