Friedrich Merz ultimátumot adott: Ukrajna csak területi engedményekkel kaphat békét? - Bauer Bence

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat és nézőinket.

[00:00:01]Megkérek minden rendszeres hallgatót és nézőt, aki még nem tette meg, hogy iratkozzon fel a csatornánkra.

[00:00:06]És nagy tisztelettel köszöntöm vendégünket itt a stúdióban Bauer Bencét, az MCC Magyar Német Intézetének igazgatóját.

[00:00:11]Köszönöm, hogy eljött.

[00:00:14]Kezit csokkolom és üdvözlöm a nézőket és a hallgatókat egyaránt.

[00:00:17]Németországgal kapcsolatos híreket hoztunk mára, mert szerint Ukrajna uniós tagság a területi engedményektől függhet.

[00:00:23]Ez a tegnapi nap fő híre volt.

[00:00:26]Ugye most április 28-án beszélgetünk egymással.

[00:00:28]És hát egyrészt egy csalódás nyilván az ukrán fél számára, hogyha feltételekhez van ez kötve, illetve el van tolva, mert olyan kijelentéseket is lehetett hallani, miszerint ezt nem lehet olyan gyorsított ütemben végrehajtani ezt a csatlakozást, mint amivel egyébként hitegették Ukrajnát.

[00:00:48]Miért Friedrich Mert szólal meg ezzel kapcsolatosan?

[00:00:52]Friedrich Mert, német kancellár, természetesen felismerte a reális helyzetképet.

[00:00:56]Ugye ő most már egy éve kancellár, május 6-án választották meg.

[00:01:01]És egészen természetes, hogy az az illuzorikus politikafelfogás, hogy Ukrajna azonnal tag lesz teljes szavazati joggal a területe integritása mellett.

[00:01:11]Ez nem egy reális kép.

[00:01:14]Megérkeztünk a reálitika idejébe, megérkeztünk oda, hogy Friedrich Mc mint a legnagyobb német ország, legnagyobb német legnagyobb európai gazdaság vezetője felismeri, hogy ez így nem működik.

[00:01:24]azozaz valamilyen koncessziókra sort kell teríteni.

[00:01:27]És ez addig, aki eddig megfogalmazta, az valamilyen orosz pártiként állították be.

[00:01:31]De ez egészen természetes szerintem, hogyha egy ilyen konfliktus már több mint négy éve dúl ott ugye Európa keleti részén, akkor előbb-utóbb úgy lehet ezt lezárni, hogy valamint kompromisszumra kerítenek sort.

[00:01:45]Szerintem ez minden okos konfliktus lezárásának a kulcsa.

[00:01:48]és hogy a német kancer ezt megfogalmazza, ez egy jó és üdvös, és egyébként egy olyan tendenciában illő folyamat, hogy a külpolitikában szerintem inkább egy pragmatikus hozzáállás kezdett uralkodni Németországban.

[00:02:00]Régebben ugye egy nagyon ideologizált alapú külpolitizálás történt.

[00:02:04]Ugye az értékalapú külpolitika, akár a feminista külpolitika, amit Anna Bérbok vitt, és ők morális alapon ítélték meg a világot.

[00:02:12]Az új kormány viszont sokkal közelebb van már a realitásokhoz, bár még talán még mindig nem érkeztünk el a végkimetelhez úgymond, de nagyjából ez már szerintem egy jó irány, hogy felfogják azt, hogy Oroszországgal is tárgyalni kell.

[00:02:27]mindenképpen le kell szögezni, és szerintem ez régebben is érvényes volt, és most is érvényes volt, hogy nyilván Oroszország a támadó fér és az ukránok védekeznek, de a másik oldalon el kell fogadnunk azt is, hogy itt egy harc van, több 100z ember halt meg és egy jó végkimentelt kell megcélozni, és hogy mert ezt megfogalmazna, megfogalmazta, szerintem ez egy pozitív dolog, és abba az irányba megy a világ, megy Európa, hogy ezt most már lassan felismerik.

[00:02:52]Természetesen sokan máshon még abban az illúzióban élnek, hogy ez területi engedmények nélkül is sikerülhet.

[00:02:56]De szerintem mi Magyarországon ezt már elég régóta felismertük, hogy valószínűleg itt ugye valamilyen megállapodásra kell sorelíteni.

[00:03:05]Mi minden konfliktusnál ez szerintem egy kulcsfontosságú kérdés.

[00:03:09]Ugye Friedrich Mercnek az a javaslata ezzel kapcsolatosan, hogy ezeket a kérdéseket egy párhuzamos népszavazás népszavazás lehetne eldönteni Ukrajnában.

[00:03:17]Tehát egyrészt a területi engedményekről kéne megkérdezni a társadalmat, illetve az Európai Uniós tagságról, és hát muszáj is adni valamit egyébként az ukrán társadalomnak annak fejében, hogy egy ilyen megállapodás létrejöhessen, ami úgy tűnik most már hosszú ideje, hogy valóban a területi engedményektől függ.

[00:03:34]Igen, szerintem ezt Ukrajnában is bizonyára nagyon sokan felismerték, hogy talán okosabb egy min valamilyen módon kisebb országgal továbbvinni Ukrajna jövőjét, mint az, hogy folyamatosan tovább tartson a háború.

[00:03:46]Szerintem az ukránok érdekeltek a legjobban abban, hogy végetérjen ez a szörnyű háború, hogy nekik igazán az érdekük és nekik jó, ha végetér, és szerintem bizonyára ott is vannak, akik ezt így látják, vagy hasonlóan ítélik meg, mint Friedrich Mert.

[00:04:00]Bár nyilvánvalóan egy nagyon nehéz dolog a saját országának a területére lemondani.

[00:04:06]Ugye mi magyarok ezt nagyon jól tudjuk.

[00:04:08]Ugye gondoljunk vissza Trianonra, de itt azért ugye egy népszavazás lenne, és az ukránok erről döntenek, és szerintem az ukrán népnek a kezében van az végeredményben, de ugye ugyanúgy kell megállapodásra jutni a másik harcolóféllel, ugye Oroszországgal.

[00:04:23]Szóval ez itt egy nagyon nehéz ügymenet, nagyon bonyolult lesz, gondolom nem két nap zárják le, de ez egy fontos felismerés, és ha a legnagyobb európai ország vezetője ezt így megfogalmazza, akkor szerintem ennek bizonyára lesz foganata.

[00:04:37]Van itt egyébként versengés azzal kapcsolatosan, hogy ezt a konfliktust kinek a politikai akár javaslata, akár közbenjárása fogja majd eljuttatni a tárgyalóasztal a békés tárgyalóasztalokhoz?

[00:04:50]Mert itt most látni azt, hogy Donald Trump egy kicsit hátrébb vonult ebből a történetből, ugye Irán miatt, bár tárgyalások zajlottak a háttérben, de nem az ő vezetésével.

[00:04:58]És most azt látni, hogy Európa egyébként sokkal inkább exponálja magát ebben a kérdésben.

[00:05:03]Ha Friedrich Merc javaslatára jönne létre például egy ilyen népszavazást, vagy rendeznének meg egy népszavazást, aminek olyan eredménye van, ami tényleg előrevinni ezt a történetet, az politikailag mit hozna Friedrich Mersnek, mit hozna Németországnak?

[00:05:17]Szerintem ez egy teljesen helyes helyzetfelismerés, hogy Donald Trump egy kicsit visszavonult.

[00:05:20]Ugye megésem szerint az oroszok valószínűleg Donald Trumpot veszik igazán komolyan, vagy az Amerikai Egyesült Államokat veszik igazán komolyan.

[00:05:27]Amennyiben most az a forgatókönyv valósul meg, hogy az Amerikai Egyesült Államok egy kicsit hátrébb lépnek és Európának egy nagyobb szerepe van, akkor még mindig szerintem Németország az az ország, amely történelme kapcsolatai során leginkább predesztinálva van arra, hogy az oroszok komolyan vegyék.

[00:05:44]És szerintem erre van most esély, hogy ebben az űrbe belépjen Friedrich Merc.

[00:05:48]És ha tényleg most ne fussunk előre ennyire dolgokkal, de ha tényleg így beigazolódik mindez, amit most olvasunk, amit most feltételezünk, akkor ez egy óriási külpolitikai sikerich mert számára.

[00:06:01]és visszahozná Németországot, ha nem globális aktorként, de legalábbis egy európai vezető aktorként, ami egyébként mindig is volt.

[00:06:08]Szóval mi magyarok semmi mást nem várunk el Németországtól, mint az, hogy megint magabiztosan fellépjen és Európát vezesse.

[00:06:14]Szerintem ez így jó és természetes.

[00:06:16]És ezt nem azért mondom, mert magyarnémet intézetet vezetem, és mindig szimpátiával nézek Németországra, szerintem ez egyébként egy közép-európai érdek is.

[00:06:23]Szerintem ez jó, ha Németország itt erős és iránt mutat.

[00:06:25]És aztán ténylegesen ebből belpolitikai siker is lesz, hogy a német szavazó ezt valamilyen módon honorálja Frichmerc irányába, a CDU irányába.

[00:06:34]Ez egy teljesen más kérdés.

[00:06:36]Ugye talán ebben a műsorban is volt arról szó, hogy nem mindenképpen kongruál a belpolitikai siker a külpolitikai sikerrel is.

[00:06:43]Ugye voltak a történelemben nagy vezetők, akiket a saját választónpe bizonyos ide után elküldött.

[00:06:52]Azaz a belpolitikai siker is nagyon fontos, és szerintem egy alapozása lehet Friedrich Mert munkásságának, hogy ma külpoltikában sikert ér el, hisz belpoltikában nehéz a helyzet.

[00:07:04]Na de zajlik itt párhuzamosan egy másik folyamat is.

[00:07:06]És akkor ennek a magyarázatára is szeretném kérni.

[00:07:07]Ugye Friidrich Merc német kancellár vezette, német konzervatívok arra készülnek, hogy egy kemény ultimátum elé állítsák Uruszula von der Lent, az Európai Bizottság elnökét, hogy csökkentsék a bürokráciát és ön tehát, hogy önként korlátozzák a tagállamok feletti brüsszeli ellenőrzést, bürokráciát, illetve csökkentsék a német vállalkozásokat terhelő nehézkesnek tartott uniós szabályozásokat.

[00:07:31]Különben ha ez nem történik meg, akkor úgymond politikai offenzívát indítanak az Európai Bizottság hatásköreinek a visszaszorításának az érdekében.

[00:07:40]Nem csak Németországnak egyébként, hanem más tagállamnak is szemet szúrta az, hogy az Európai Bizottság milyen politikai hatáskörrökre tett szert itt az elmúlt években, és sokan ugye ellenezték, kritizálták ezt, de nem nagyon jutottak ennél tovább.

[00:07:54]Németországnak konkrétan, vagy hát a konzervatívoknak mi a problémájuk?

[00:07:59]Most én nyilván fölolvastam, de ezek az ilyen diplomácia megfogalmazások.

[00:08:02]Emögött mi a problémájuk, és mekkora erővel tudnak vagy befolyással lenni akár az Európai Bizottságra, hogy ez változzon?

[00:08:12]Ez egy nagyon régi folyamat.

[00:08:12]Ez nem tegnap óta van az asztalon, hanem évek óta, évtizedek óta beszélünk erről.

[00:08:15]A szakirodalom ezt úgy mondja, hogy lappangó kompetenciaturboriánzás.

[00:08:19]Azaz gyakorlatilag folyamatosan az Európai Bizottság vindikál magának bizonyos jogokat és folyamatosan túlmutat a saját hatáskörén.

[00:08:30]Ugye ezt Jean-Claude Junker akkor úgy fogalmazta meg egy 15-20 évvel ezelőtt, hogy bedobunk valamit a köztudatba, szépen lassan megyünk előre, ha nincs nagy protest, akkor folyamatosan teret foglalunk.

[00:08:39]És ugye legkésőbb akkor, amikor Junker megfogalmazta a politikai bizottság elvét 2014-ben, akkor volt erről szó.

[00:08:48]Emlékezzünk arra, nem is tudom már mikor volt szent még báróza alatt, hogy egy volt erről egy bizottság és egy volt német miniszterelnök vezette a bürokrácia csökkentésre hivatott bizottságnak a elnöklését.

[00:09:00]Ez Stober Wayer miniszterelnök volt.

[00:09:04]Ő nagyon sok javaslatot is tett akkor le az asztalra.

[00:09:07]Ebből gyakoráb gyakorlatilag nem valósult meg semmi.

[00:09:09]És a probléma ott van, hogy ugye Németország felismerte, a német vezetés felismerte, hogy folyamatosan kompetenciabővítésben van az Európai Unió, és nem csak a bizottság, hanem akár a bíróság is.

[00:09:22]Beszélhetünk ott különböző bírósági ítéletekről.

[00:09:24]Ö a lényeg az, hogy most egy politika harzajlik a föderalisták között, meg akik inkább visszaveszik, vissza akarják venni az Európai Bizottságnak, az Európai Uniónak a jogköreit.

[00:09:36]És szerintem Friedrich Mercy, bármennyire fórán hangzik ez most ebben a műsorban, de egy német nemzeti érdek alapján politizál, és ezt megértette sok mindent megérte egyébként Friedrich Metz, és hogy tényleg ebből megértette azt, hogy itt itt egy probléma van, és a német választók is erre nehe rosszul reagálnak.

[00:09:53]Én sokat járok CD-s körökben, de Urzula Fonderellá meg az Európai Bizottság politikája ott nem osztatlan sikert aradt.

[00:10:00]Szóval látszik, hogy a német választók is elvárják azt, hogy a német vezetés egy kicsit erélyesebben lépjen fel.

[00:10:07]Most a probléma ugye onnan adódik, hogy a német vezetés az gyakran Európa vezetéssel egybe is esik.

[00:10:13]Ugye legalábbis pártpolitikai szinten egybe esik.

[00:10:16]Ugye Urzula Fonderná a CDU tagja, Friedrich Metz a CDU elnöke.

[00:10:19]Az az nyilvánvalóan a saját emberét az ember nem szívesen piszkálja, meg nem próbálja ott nehéz helyzetbe hozni.

[00:10:26]Hogy azt se felejtsük el, és ott megint bejön egy ilyen párton belüli rivarizálás, hogy Urzula von derá mindig is Angela Merkel embere volt.

[00:10:35]Angela Merkel ültett ebbe a pozícióba.

[00:10:37]Sokáig Angela Merkelné volt először egyébként szociális ügyekkel foglalkozó, későbbiekben védelmi miniszter.

[00:10:43]És von der Line úgy ment ki Brüsszelbe, hogy sokan a cédúban felkönnyebbültek, hogy jaj de jó, egy tehertétellel kevesebb, mert volt ott némi kérdő el a főleg a védelmi miniszter ideje alatt.

[00:10:53]És aztán későbbiekben most Európában födjötte a tevékenységét.

[00:11:00]És szerintem a németek és a CD-on belül is felismerték, hogy nem mindenképpen jó az, hisz gyakran megfélhető az a mintázat, és ez most nem csak Urzula von derenre érvényes, hanem sok politikusra, aki kimegy Brüsszelben, hogy átveszi a brüsszeli narratívákat, átveszi a brüsszeli politizálást, és már kevésbé a saját hazája érdekében lép fel, mert ő úgy gondol, hogy egész Európa érdekében kell föllépni.

[00:11:20]És valamikor az európai érdek mindenképpen egyezik a német érdekkel.

[00:11:25]És szerintem Friedrich Mertz ezt megint helyesen ismerte föl, mint egyébként gyakran föl híesen ismer fel problémákat, hogy aztán ebből politikai cselekvés következik, hogy aztán történik-e valamilyen konkrét akció, vagy ennek van valamilyen utóélete, azt nem tudjuk.

[00:11:40]Ez most még csak egy ötlet.

[00:11:42]És én egyébként e tekintetben kíváncsian figyelem a fejleményeket, mert szerintem ez egyébként egy filantrópikus érdeklődés szempontjából tényleg sokat mond, hogy hogy vannak ezek a mozgások.

[00:11:53]És ugye nyilvánvalóan Frik Mert kijelenthető, hogy a összkoordináták alapján azért Európának az erős embere.

[00:12:01]Ha Európában van erős ember, akkor az talán inkább Friedrich Mert.

[00:12:03]Bár a belföldi mérései nem a legjobbak, de ugye bízunk abban, hogy Európának akár tud adni kontúrt, akár tud adni irányzatot.

[00:12:13]Még vissza fogunk térni egy kicsit a belpolitikára is, de előtte még akkor hadd kérdezzek a brazil-német kapcsolatokról és ezeknek elmélyítéséről.

[00:12:21]ugyanis Friedrich Merc Lula de Silvával egyeztetett, ugye a brazil elnökkel.

[00:12:26]Ugye Brazilia része a vagy tagja a Merkurzúr megállapodásoknak, de nekem itt a leírásból vagy a hírekből úgy tűnt, hogy Németország még a Merkurzúr megállapodásoknál isnál is egy szorosabb együttműködést szeretne Brazíliával létrehozni, akár ugye a nyersanyagok, illetve a hadiipar tekintetében, ahogy a hírek ezt mondják.

[00:12:45]Miért és ez mit jelent?

[00:12:47]Ugye április 20-án voltak Hanoverben a harmadik brazil-német kormányközi konzultációk.

[00:12:52]És nem csak ugye a Merkur megállapodás része Brazília, mint ugye Argentína, Bolívia, Uruguay meg assiszem Paragi, hanem ugye a Brick része is Brazília és a Bricknek a globális szerepe felértékelődött.

[00:13:06]Megint el kell ismernünk, hogy Friedich Metz ezt szint úgy jól felismerte.

[00:13:08]Ugye a Brixről gyakran volt szó szerintem ebben a műsorban is.

[00:13:12]És a Brixnek globális úgymond térnyerése, brazilnak a megerősödése azzal jár, hogy ugye egy fontos, nem csak kereskedelmi, de akár más jellegű partnert is látnak a németek Brazíliában.

[00:13:26]Ugye most konkrétan itt egy hadihajó beszerzéséről is van szó, és úgy látom, hogy van atmoszférikus része is a dolognak.

[00:13:35]Ugye emlékezzünk vissza, szerintem novemberben volt, amikor Frichichz eléggé leszóló nyilatkozott tett Brazíliáról, azt elég rossz néven vették és természetesen ilyenkor egy meghívása a brazil elnöknek Németországban, egy pozitív képet adhat megint a villaterális kapcsolatoknak.

[00:13:50]És ennek a keretrendszernek a függvényébe tenném ezt be.

[00:13:53]Természetesen a megállapodások, amiket kötöttek, arról is szóltak, hogy egy ö szabályokon alapuló globális rendet akarnak teremteni.

[00:14:03]Ezek ugye szép szavak, de nyilvánvalóan itt meghúzódik az az érdek, hogy a brazilokkal többet lehessen együttműködni, akár a védelmi beruházások kapcsán, vagy akár gazdasági kooperáció kapcsán.

[00:14:13]Szerintem ez jó és üdvös.

[00:14:15]És ha megvalósítja Németország azt a politikát, hogy talán függetlenül attól, hogy most mit gondolunk annak az országnak a belpolitikájáról vagy a politika vezetéséről, mert ugye van ott nyilvánvaló eltérő vélekedés.

[00:14:25]Ettől függetlenül tudunk kooperálni, az szerintem jó irányba visz minket.

[00:14:29]És hogy a Brixnek a jelentőségét Németország így felismerte, az jó.

[00:14:32]Ugye tudjuk, hogy orosz, a Brix orosz részével vannak a németeknek a legnagyobb problémái.

[00:14:38]Ugye erre alapozzák egyébként azt is, hogy ugye a hadakozást, a védekezést erősíteni akarják, de a Brazíliával, amiket Indiával meg egyébként Kínával jó együttműködés van, akkor szerintem az az nem rossz.

[00:14:49]És ennek a keretrendszernek a leképződése mindez, ami most történt.

[00:14:55]Ugye Merkur úr mellett kiemelte a Brixet.

[00:14:56]Hogy néz ki ez vajon Trump szempontjából, Amerika szempontjából is mindez, ami történt vagy történik, ez mennyire üzenet az amerikaiak számára?

[00:15:07]Hát hasonló a képlet szerintem, mint a az ukránosz háború kapcsán.

[00:15:12]Amerika nyilvánvaló Kínában lát egy egy riválist, nem csak egy gazdaságpolitikai riválist, hanem akár egy geopolitikai riválist is.

[00:15:20]És ahogy Amerika esetleg visszavonul, vagy gyengül, vagy talán tétlenkedik, ott Németország, ha okosan felismeri ezt az érdekét, akkor tud lépni.

[00:15:29]Nyilván a dimenziók azok mások, és nyilvánvaló Németországnak a globális szerepe azért jelentősen kisebb, és összességében egyébként nem erősödik.

[00:15:37]egyébként az Amerika Egyesült Államokról is elmondható ez, hogy összességében visszaszorul a globális szerepbe, kereskedelemben, gazdasági erőben etc.

[00:15:45]Ha németek viszont felismerik azokat a réseket, ahol okosan tudnak akár kereskedelmi, akár diplomácia lépésekkel úgymond érvényt szerezni a saját érdeküknek, az szerintem érthető.

[00:15:53]És tényleg megint aláhúzza, most már a harmadik alkalman november műsor, megint aláhúzza a reál politikának a visszatérését, ami szerintem egy üdvös dolog, hisz az ideologizált érték úgynevezett értékalapú külpolitika, amit a régi baloldali koalíció folytatott, az nem vezetett semmibe.

[00:16:11]Ugye az volt annak a kiteljesedése, amikor odamentek Kínába és megmondták a kínaiaknak, hogy hogy kéne csinálni, és aztán már következő szinten már csak majdnem, hogy nagyon alacsony szinten fogadták őket, a régi német diplomáciát.

[00:16:23]És a német diplomáciának szerintem el kell érni azt, hogy globálisan erősen fel tud lépni, mindenkivel tud tárgyalni és kevésbé ideologizált, moralizáló szemüvegen keresztül érzi a világot, hanem a saját nemzeti érdekeket tudja képviselni, és szerintem ez így jó és üdvös.

[00:16:42]Na, akkor beszéljünk egy picit itt a hadiiparba jobban belemenve.

[00:16:43]Ugye Boris Pistorius bemutatta, ő a védelmi miniszter, a bundeszver új katonai stratégiáját, és ahogy említette is ugye Oroszországgal kapcsolatban vannak komoly aggodalmai Németországnak, őt is nevezi meg a stratégia egyértelműen, mint fő fenyegetés.

[00:17:02]En ennek a magyarázatára szeretnék kérni egyrészt, hogy miért, tehát mi az objektív oka annak, hogy a német stratégiába valóban Oroszország kerül be, mint főfenyegetés mi az, amit ki lehet ebből emelni?

[00:17:13]Most nem fogjuk tudni szétfeszíteni a műsor kereteit, hogyha ezt teljesen szétszálaznánk, de hogy amit ön kiemelne belőle, arra az az érdekelne, hogy mi az.

[00:17:24]Ugye Németország abból indul ki, hogy Oroszország egy fenyegetési jelent, nem csak Ukrajnának, ugye Ukrajna esetében ezt konkrétan látjuk, de ők abból indulnak ki, hogy ugye előbb-utóbb a balti államok irányába is fenyegetést jelent Oroszország, Lengyelország és aztán a saját hazájuk irányába is fenyegetés jelent.

[00:17:41]és összességében a NATO-nak a fenyegetéseként jelenik meg Oroszország.

[00:17:45]Ezt ugye többszörösen leszögezték, és szerintem ennek ékes bizonyítéka az, hogy amikor 2025- február 28-án Zelenski járt Trumpnál, és eléggé kevésbé diplomatikusra sikerült ez a forgókamerák előtt történt párbeszéd, akkor németek azt a következtetést vonták le, hogy instant módon azonnal lépni kell nagyon sok pénzeszközzel, hisz az amerikaiak úgymond cserben hagyják a NATO-t, cserben hagyják Németországot, cserbe hagyják Ukrajnát.

[00:18:13]És akkor gyakorlatilag 10-15 napon belül tárgyálták ezt a több 100 milliárdos hitelcsomagot, amit ugye alapvetően védelmi kiadásokra akarják költeni.

[00:18:18]Meg ugye klíma meg infrastruktúra.

[00:18:21]Aztán kijött egy Német gazdaságutatónak az elemzése pár héttel ezelőtt, h egyébként 86%-ot nem erre költötték, hanem teljesen másra.

[00:18:29]Ez már csak egy mellékes megjegyzés.

[00:18:31]De itt látják a nagy fenyegetést.

[00:18:33]Azaz nem csak Németországra, hanem az egész NATO-ra nézve.

[00:18:35]És a másik rész, amit kizetnék emelni, hogy ez nem csak egy konvencionális katonai eszközökkel történt fenyegetésként élik meg a németek, a német politika vezetés, hanem ez egy hibrid háborúként is éli meg Németország.

[00:18:47]Dezinformációs háborúként, akár a NATO belső bomlasztásaként éli meg Németország, és eéren akarnak lépni, és tényleg Oroszországot látják, mint első számú fenyegetés.

[00:18:58]Ha ez most tényleg így van, és ez be fog-e idazzolódni?

[00:19:01]Reméljük nem.

[00:19:01]azt én nem tudom megítélni, de gyakorlatilag a politikai közbeszéd ebbe az irányba mozdul el.

[00:19:07]Nyilvánvalóan vannak vannak a világon más jellegű zsarnokreimek is.

[00:19:12]Ugye ott van talán említsük meg Iránt, arról kevés szó esik, legalábbis német földön és nagyon visszafogottak a németek téren.

[00:19:19]De ugye Ukrajnánál van, vagy Oroszország esetében van egy egész konkrét eset.

[00:19:24]Ugye Ukrajna itt zajlik a szomszédságban, ami alapján ezt a ezt a feltételezést gondolom a materizálódik.

[00:19:33]Szóval ez ez a leglényegesebb.

[00:19:33]És ugye ennek a függvénye ugye az új katonai stratégiának az a további része, hogy ugye a hadakozást nem csak eszközökkel akarják növelni és a legnagyobb konvencionális katonaerőt akarja Németország felépíteni, hanem ugye a személyzet tekintetében is, azaz a hatkötzettséget előbb-utóbb vissza fogják hozni.

[00:19:56]Szerintem ez eldőlt.

[00:19:56]A CDU ezt nagyon favorizálja.

[00:19:58]Ugye CDU kongresszusi határozat van erről, hogy visszahozzák a hatkötezettséget.

[00:20:03]Jelenleg 1800-es a a bundeszvél létszáma.

[00:20:06]Ezt 260000-re akarják növelni.

[00:20:09]De ugye, hogy Németországban nem olyan gyorsan mennek a dolgok, az azt mutatja, hogy ezt kilenc év múlva akarják elérni 2035-re ezt a 2600 létszámot.

[00:20:15]Ha most azt nézzük, hogy évente 10-12000-rel tudták eddig növelni egyébként a önkéntes jelentkezők alapján történő létszámot, akkor szerintem nem is anirális az a kép, hogy kell ide egy 8-10 év.

[00:20:30]Ha nem úgy halad az önkénteseknek a jelentkezése, ahogy ezt elképzelték, akkor szerintem, és ez nagyon valószínű, akkor a kötelező erővel történt hatkötezettség bevezetése lesz.

[00:20:42]A 2008-ban születteknek már ugye kötelezően, férfiaknak kötelezően meg kell lenni egy katona, egy orvosi vizsgálaton, ki kell tölteni egy kérdőívet és enyhe presszió van, hogy menjenek a hadsere irányába.

[00:20:55]Mondom, ha a presszió nem elég, a önkéntesség nem lesz elég, akkor kötelező erővel kerül mindez bevezetésre.

[00:21:04]Pistorius úgy is fogalmazott ezen a sajtónyilvános eseményen, hogy rövid távon növeljük védelmi és kitartási képességeinket.

[00:21:10]középtávoli jelentésen átfogó képességnövekedésre törekszünk, illetve, hogy Európa legerősebb hagyományos hadseregévé fejlesztjük a Bundeszvert.

[00:21:20]Na most ezzel kapcsolatban kérdezném, hogy mégis mit szól ehhez mondjuk a társadalom?

[00:21:25]Lehet-e tudni azt, hogy hogyan viszonyulnak ehhez az emberek?

[00:21:29]Egyrészt ezek ehhez egy egy ilyen tervhez, illetve a szomszédos országok, mert én gyakran hallom azért biztonságpolitikai szakértőktől, hogy na attól óvjon bennünket az Isten, hogy Németország újra fegyverkezni kezdjen.

[00:21:42]Tehát mi ezzel kapcsolatban a hangulat, a közhangulat?

[00:21:45]Ez egy nagyon fontos kérdés, és szerintem erről mindenképpen kell beszélni.

[00:21:47]A német közhangolt egyébként olyan, hogy minél idősebb valaki, és minél kevésbé érintett saját maga egy esetleges bevonulásban, annál inkább támogatja, és minél inkább a politikai spektrum jobb oldalán helyezkedik el, annál inkább támogatja.

[00:22:01]Most ugye az a nehézség van itt még, hogy az AFD viszont ebben egy kicsit szkeptikus, illetve legalábbis megosztott ugye az alternatív Dutchland.

[00:22:09]A fiatalok ezt nagyon nem díjazzák, hogy nekik valamilyen módon kötelező szolgálatot kellene végezniük.

[00:22:13]És ugye voltak mindig azok a felmérések, hogy ha tényleg egy fenyegetettség van, akkor a németeknek hány százaléka nyúlna [torokköszörülés] fegyverhez és megvédeni hazáját.

[00:22:23]Tehát ez egy csúfosan alacson számadat.

[00:22:26]És ugye már elindultak azok a tüntetések a német városokban, ahol a diákok kimennek az utcra és azt mondják, hogy nem akarunk hadakozni, nem akarunk harcolni.

[00:22:35]Ez nem csak Ukrajnára vonatkozik, hogy nem akarnak Ukrajnáért úgymond meghalni.

[00:22:39]ezt meg lehet érteni.

[00:22:41]Tehát a saját országok is akarnának harcolni.

[00:22:43]És ez azért némi kétséget kétséget vett fel azzal kapcsolatosan, hogy ez a nagy ívű terv, amit Boris Pisztür védelmi miniszter ugye leírt, ez tényleg reális.

[00:22:53]Azaz német társadalomban megjelentek ezek a tendenciák, elszokott a német társadalom a a fenyegetésérzéstől, és ugye el is kell mondanunk, hogy nagy jólét van, és azért így bizonyos elkényelmetesedés lép fel.

[00:23:06]Egy fiatal 2008-ban, 2006-ban született ember nem nagyon ismeri fel, hogy az eddig mindig nagy jól élt, meg a kényelem, meg a biztonság, amiben élt, az most miért lenne fenyegetve.

[00:23:15]És az, hogy most nekik akkor ebből politikai vagy személyes következménye lenne a tekintetben, hogy neki be kelljene vonulni, az az nagyon nehezen szűrhető le.

[00:23:25]A másik kérdés viszont még érdekesebb szerintem, hogy a nemzetközi partnerek, európai partnerek ugye erre hogy reagálnak?

[00:23:32]német hadakozásból nem mindig sült ki valami jó a történelem során.

[00:23:36]Nyilvánvaló most Németország egy békés NATO meg EU kötelékében lévő ország, és nem hinném, hogy Németországnak rossz szándéka van bármilyen európai országra nézve.

[00:23:45]Viszont nagyon fontos az ilyen kijelentéseknél meg hadakozásnál azért figyelembe venni a történelmi dimenziót és a szomszédoknak a aggodalmait és az optikára is kell ügyelni.

[00:23:57]És hogyha ezt ilyen kerekperec kijelentik, hogy muszáj a legnagyobb konvenciáls haderő, hogy akkor sokan egy kicsit visszeriadnak, azt meg tudom érteni.

[00:24:06]Én nem hinném, hogy Németorszánk rossz szándéka lenne, de szerintem a kommunikációban is fontos ezt okosan beépíteni egy közös gondolkodásban.

[00:24:14]Ugye mindig a németek Európa politikán próbálták az érdekeit definiálni.

[00:24:21]Érdekes módon most nem az Európa politikában beágyazva ez a kijelentés, hanem úgy önmagában áll.

[00:24:24]Szóval ez azért egy másik nuans, ezért meg tudom érteni, ha sokan kétségeket jelentenek be, de összességében nyilvánvalóan ebbe az irányba mi az világ, hogy a hadi képességet mindenhol fejleszteni kell.

[00:24:39]És szerintem teszik ezt egyébként nagy erővel a lengyelek, teszik ezt a románok.

[00:24:43]Egyébként Magyarország is teszi ezt.

[00:24:44]Valószínűleg a lengyelektől annyira nem félnek Európában, meg a románoktól, mint a németektől, mert ott van mindig a rossz történelmi példa meg minta.

[00:24:50]De ugye 2026-ot írjuk, szerintem legyünk annyira nagy vonalak, hogy elvonatkoztatunk már egy kicsit ettől a történelmi dolgoktól, és bízunk abban, hogy Németországnak nincsenek rossz szándékai, és tényleg úgy van ez, hogy jogot meg a demokráciát meg a közös értékeinket védik esetleg egy külső fenyegetettség ellen.

[00:25:12]Arról beszélt, hogy körülbelül Németországon belül akár korapján hogyan oszlik meg ennek a támogatottsága a társadalomban.

[00:25:17]De mit gondol, hogyha kötelezővé teszik akár a sorkötelezettséget, illetve voltak olyan hírek is itt egy jó pár héttel ezelőtt, hogy bizonyos korú férfiak már csak engedéllyel, vagy vagy legalábbis le kell jelenteniük, hogyha hosszabb időre hagyják el Németországot, satöbbi, satöbbi.

[00:25:34]Tehát ha lesznek ilyen úgymond szigorúbb intézkedések, akkor elképzelhetőnek tartja, hogy akár tüntetésekre úgymond a a ez ellen való lázadásra kerüljön sor.

[00:25:47]Abszolút.

[00:25:47]Hisz ugye ez a három hónapos rendelkezés egyébként úgy született, hogy ez egy régi törvényi rendelkezés, amit most január 1-en visszahoztak.

[00:25:57]Ami azt jelenti, hogy három hónapnál tartósabb külföldi tartózkodás esetén a 18 és 45 éves közötti férfiaknak egy előzetes engedélyt kell behozni a katonaságtól.

[00:26:05]Ez volt a jogi helyzet január 1-től.

[00:26:07]Akkor valamikor március elején ezt rájött a média, hogy van egy ilyen, akkor egy óriási hype ment végig, és akkor végül is a védelmi aztán jó nyilatkozott, hogy egyelőre ezt nem fogják alkalmazni, vagy valahogy így.

[00:26:18]És eddig is egy formalitás volt.

[00:26:20]Na de ugye én ott látom a a potenciált, a tüntetésnek a neek a potenciálját, hogy ez egy igazán a CDU-ból kiinduló kezdeményezés volt, hogy visszaállítsa adközetséget.

[00:26:33]egészen a párt berkeiből született, hisz a ifjúsági unió, a Jungeón, a pártnak az ifjúsági tagozata hozott először egy ilyen határozatot, és ők ezt bevitték a CDU kongresszusba, és ott lett egy CDU-s határozat, ami bement aztán a kormánypolitikába.

[00:26:47]És a szociáldemokraták mindig egy kicsit ebből ki akartak maradni, bár Boris Pisztür szocialdemokrata védelmi miniszter, nyilván neki ez a feladata, de miután ez a CDUból jött irányzat, nagyon nagy esélyt látok arra, hogy társadalmi elégedetlenség lesz, ami a CDU ellen fog irányulni.

[00:27:04]És azt az esélyt is látom, hogy akkor a szociáldemokraták esetleg kihátrálnak, vagy legalábbis kommunikációban egy kicsit visszaveszik, hisz ezt egy CD-os projektként tartják számon.

[00:27:13]És természetesen passzol az a régi narratíva, amit a baloldal sző akár Németországban, hogy a CDU ez egy ilyen háborúzós párt, ugye minden jobboldali pártról azt mondják, hogy azok háborúzósak és mi vagyunk ugye nem azok, mondják a szociemokraták, vagy akár a zöldek.

[00:27:29]De ugye itt fog megmutatkozni az, hogy mekkora a belső kohéziója ennek a német kormánykoalíciónak, és számos olyan probléma van, ahol a cédiusok ugye akarnának lépni, akarnának egy reformot megtenni, de a szociáldemokraták ezt akadályozzák, és vannak már arról is hírek, hogy lehetséges, hogy ő tavasszal akár még széthulllik ez a kormánykolc és kisebbségű kormányzásban lenne a CDU.

[00:27:50]Én ezt egy abszolút reális forgatókönyvbnek tartom.

[00:27:54]kivált kép a legfrissebb közvénykatási adatok tükrében.

[00:27:58]Térjünk is r ezekre a közvéleménykutatási adatokra.

[00:27:59]Én még április első hetében olvastam, hogy törtelmi mélyponton van Friedrich Mersnek a népszerűsége, de emlékszem rá, hogy ezt már egyébként pár hónappal ezelőtt is olvastam, úgyhogy felmerül az emberben, hogy van-e ennél még lejjebb, és hogy pontosan mit mutatnak ezek az adatok, akár Merccel kapcsolatosan, akár az AFD-vel kapcsolatosan, mert nyilván, hogyha van egy ilyen történelmi mélypont népszerűségben, akkor annak valahol meg kell mutatkoznia pluszban.

[00:28:24]Tehát ki az, aki akkor népszerű Németországon belül?

[00:28:29]Igen, hát ugye ez egy nagyon fontos ez a történelmi mélypont, ott mikor érjük el.

[00:28:32]Ez mindig egy aktuális történelmi mélypont.

[00:28:34]Hogyha az elején volt még 30% a támogatottsága, az már eléggé rossz.

[00:28:39]És majdnem a történelmi mélypont, akkor nem egy 25-re, az is egy történelmi pont.

[00:28:41]A 20 is történelmi pont, a 15.

[00:28:41]És akkor nézzük, hogy hol van a legalja.

[00:28:45]Szerintem azért az a 15% az már nagyon lent van és tényleg 15%.

[00:28:48]És 85 viszont úgy mondja, hogy nem jó a kormányműködés.

[00:28:52]Ez egy tragikus adat.

[00:28:55]Azért nagyon kevés országot ismerek a világon.

[00:28:57]85%-os elutat elutasítottsággal rendelkező kormány még sokáig húzná, de a németek ugye arról ismertek, hogy nagyon türelmesek, kivárnak, békésen megnézik, hogy mi történik, és hogyha egyszer csattan a dolog, akkor nagyon csattan.

[00:29:10]Ö már eleve az, hogy Németországban gondolkodnak egy kisebbségi kormányzásról, ez azt mutatja, hogy az AFD anteportas.

[00:29:21]Gyakorlatilag 28%-on áll most az AFD és 24%-on áll a CDU CSU.

[00:29:24]14%-on áll a szociemokrata párt, azaz a német kormánynak jelenleg, ha még a pártokat nézzük, hogy milyen mértékben szavaznak a pártokra, akkor 38%-os támogatottsága van, és az ellenzéknek ugye 62.

[00:29:40]Na most tudjuk azt is, hogy az AVD nem fog kormányozni a CDU-val.

[00:29:45]Ugye egy politikai tűzfal van, politika karanténban van az AFD.

[00:29:49]Viszont az a gondolkodás, hogy kellene csinálni egy kisebbségkormányt a CD részéről, ez ismét és ismét bejön a köztudatba, és egyre reálisabb ez a forgatóköz.

[00:30:00]Mit jelent ez egyébként?

[00:30:00]Ez azt jelenti, hogy a CDU-nak nincsen többsége, mert ugye egy arányos választási rendszer van Németországban.

[00:30:09]És minden egyes döntéshez, minden egyes törvényjavaslatnál meg kellene nézni, hogy ki tudja ezt támogatni.

[00:30:15]És valószínűleg ők arra építkeznének, hogy támogatják majd a szociáldemokraták meg a zöldek.

[00:30:19]Ugye ez a minta, de nem teljesen kizárt, hogy [torokköszörülés] vannak dolgozdnek a támogatása szükséges.

[00:30:25]És már ez gyakorlatilag egy föld csúszámlásszerű változás lenne Németországban, hogy az AFD-vel együtt szavaznának bizonyos dolgokat.

[00:30:32]Meg ez jelenleg még elképzelhetetlen, de mondom az is elképzelhetetlen volt még egy fél-3 évvel ezelőtt, hogy 15%-on álljon a német kormány megítélése.

[00:30:39]Azaz én nem tudom ezt most megjósolni, hogy mikor lesz, de nagyon reálisnak tartom, hogy előbb-utóbb elszakad a türelem a CDUS-oknál, és azt mondják, hogy csináljuk mindezt meg, amit kellene.

[00:30:50]És egyébként a kampányban megígértünk, csináljuk meg az AFD-vel, vagy részben az AFD-vel annak a mintának az alapján, ami ugye történt 2015 január 25.

[00:30:58]január végén, amikor volt már együttes szavazás az AFD-vel.

[00:31:03]A CD-nak el kell akkor tűrni a társadalmi protestet, el kell akkor tűrni, hogy megtámadják őket, hogy az irodáikat megtámadják, hogy gyakorlatilag a média ellenszelében kell dolgozniuk.

[00:31:15]Ezt akkor neki fel kell vállalni és el kell dönteni, hogy mi a jobb most valahogy a kedveskedni és a szociáldemokratáknak mindent teljesíteni, vagy viszont tényleg azt csinálni, amire a szavazóik szerint és a német szavazónak többsége szerint is szükség lenne.

[00:31:29]Ez egy nagyon nehéz döntés.

[00:31:31]És az a kérdés, hogyha ez így alakulna, akkor Friedrich Merc lenne-e az, aki ezt a kisebbségkormát viszi, vagy valaki teljesen [horkantás] más.

[00:31:38]De egy ilyen politikai karantént ilyen népszerűségi adatok mellett laikusként azt mondani az ember, hogy nincs is értelme fenntartani, nem?

[00:31:44]Tehát miért tartalnának fent egy ilyen karantént?

[00:31:48]Csak azért, hogy tartsák magukat ahhoz, amit az elején mondtak?

[00:31:53]Igen, ez egy komplex ügy, ugye ne felejtsük el a német történelmet, ugye volt most már erről szó, és az AFD-re mindig azt sütik rá, hogy valamilyen náci vagy neonáci.

[00:32:00]Nyilvánvalóan nem náci párt az AFD, de viszont az is igaz, hogy az AFD-ben vannak azért nagyon furcsa emberek, akik bizony mára talán azokkal a ideákkal szimpatizálnak.

[00:32:06]De ma a pártvezetés szerintem nem neonáci és nem is szélső jobb oldali.

[00:32:10]Nagyon heterogénpártról van itt szó az AD esetén.

[00:32:14]És ez a politika tűzfal karantén ez a baloldalnak a találmánya.

[00:32:17]Hisz nagyon egyszerű.

[00:32:19]Ha jobboldali szavazókat pontosan a felénél elválasztom, és az egyik felét kiküldöm a teremből, hogy te nem vagy szalonképes, úgymond, akkor a maradék jobb oldallal könnyebb megküzdeni.

[00:32:27]És ez történik most, hisz azért egy AFD nélküli politikai patkóban, vagy egy AFD ki AFD kiszorításával történő politikai spektrumban a baloldalnak mindig többsége van.

[00:32:39]Ez egy nagyon egyszerű taktika, és ez bevált a bal oldal számára, és a CD olyan mértékben bement ebbe a zsákutcába, hogy na na nagyon nehéz onnan már visszatáncolni, kilavirozni magát.

[00:32:48]Bár ez lenne a gordiuszi csomó, de ugye mindig félnek attól, hogy őt, hogy fogják őket megítélni, mármint a Cédiusok, hogy akkor tüntetések lesznek ellenük, hogy akkor visszajön a német múlt, hogy egyből azt mondják, hogy már ti is nácik vagytok, miután velük dolgoztok együtt.

[00:33:03]Ugye van a kontaktbűnnevezetű jelenség, hogyha valakivel egyen csak kezet fogok, vagy kezet rázok, vagy olyan rendezvényeim kellkel, ahol nem szalonképes emberek voltak, akkor én is úgymond bűnös vagyok.

[00:33:12]Szóval ez nagyon komplex folyamat, és ugye megvan itt a társadalmi vélt vagy valós társadalmi elvárásoknak történő megfelelés, ami nem teljesen egyezik a társadalommal, hisz a német politika közbeszéd az erősen egy baloldali baloldali média, baloldali közbeszéd, akadémia, akár egyházak, NGOK által van meghatárolva.

[00:33:31]és a mondjuk egy konzervatíva vagy polgári, jobboldali nyilvánosság olyan mértékben nem létezik, azaz a CDU most saját magával küzd, és szerintem ez a ez a küzdelem, ez még nagyon hosszú küzdelem lesz.

[00:33:45]Már szeptember 6-án lesz tartományi választás Szásanhátban, ahol az AFD valószínűleg első helyen fut be.

[00:33:52]Onnantól kezdve kell majd megérteni a dolgokat, hogy ott milyen változások történnek.

[00:33:55]Szerintem még sok változás lesz Németországban, és szükség is van arra, hogy Németországban sok változás következzen be, hisz valamilyen módon belpolitikában nagyon beálltak a viszonyok, és ott frissítésre van szükség.

[00:34:07]Nagyon szépen köszönöm Ber Bencének a beszélgetést.

[00:34:09]Én köszönöm.

[00:34:09]Ok.