Fekete Rita 45:35

Új Hidegháború: Amerika és Izrael rátámadt a BRICS-re Nyugat-Ázsiában? – Kussai Sándor

geopolitikaúj hidegháborúukrán háborúgazdaságpolitikaközélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Új Hidegháború: Amerika és Izrael rátámadt a BRICS-re Nyugat-Ázsiában? – Kussai Sándor
tl;dr

Fekete Rita műsorvezetője és Kussai Sándor, korábbi pekingi nagykövet beszélgetnek az új hidegháborúról, amely gazdasági, ideológiai és politikai síkon zajlik, de közvetlen katonai konfliktus helyett proxi háborúkban manifesztálódik. Az Egyesült Államok és szövetségesei (Izrael, Európa) a globális dominancia megőrzésére törekednek, míg Kína, Oroszország és szövetségeseik (Irán) a multipoláris világrend erősítésére. Az iráni konfliktus nem tárgyalásokkal, hanem a harctéren fog eldőlnie; az Egyesült Arab Emirségek OPEC-ből való kilépése propagandaértékű, amíg az olaj a Hormóz-szoroson át nem jut ki. Az ukrajnai háborúban sem Zelenski, sem Putyin nem tehet területi engedményeket politikai öngyilkosság nélkül, így a békemegállapodás reménye illuzórikus. Az Európai Unió gazdaságilag gyengül, és Ukrajna további bevonása csak mélyítené az uniós válságot. Az Egyesült Királyság által vezetett kilencország-flotta együttműködés elsősorban propagandisztikus, mivel konkrét katonai akciók azonnali háborút jelentenének. Kína az EU-s korlátozásokra a ritka földfémek és stratégiai anyagok exportjának tilalmával válaszolhat, ami az európai ipart súlyosan érintené.

Részletes összefoglaló megjelenítése

Az új hidegháború keretei

Kussai Sándor az aktuális nemzetközi konfliktusokat az „új hidegháború" koncepciójában értelmezi, amely alapvetően különbözik a klasszikus hidegháborútól.

„A hidegháborúknak az a jellemzője, hogy gazdasági, ideológiai, politikai és minden más téren küzdenek egymással a résztvevők, de közvetlen katonai konfliktusba nem lépnek, hanem a világ különböző területein, térségeiben úgynevezett proxi háborúkat vívnak" – Kussai Sándor *

Az új hidegháború szereplői két csoportra oszthatók: az egyik az Egyesült Államok és szövetségesei, akik a jelenlegi világrend megőrzésére és megerősítésére törekednek; a másik csoport (Kína, Oroszország, Irán) a multipoláris világrend kialakítását szorgalmazza. Az összes politikai indoklás és ideológiai szöveg csupán fedősztorik a valódi globális hatalmi harchoz.

Az iráni konfliktus és a Nyugat-Ázsia helyzete

Az Egyesült Államok és Izrael támadást indított Irán ellen, amely a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) tagja és Oroszország, valamint Kína kulcsfontosságú partnere Nyugat-Ázsiában. Az amerikai stratégia célja az olaj energiamonopólium megszerezése a régióban, ideális esetben Irán megdöntésével és amerikai-barát rezsim telepítésével.

„Az Egyesült Államok minden áron meg akarja őrizni globális dominanciáját, a petrodollár uralmát és minden és mindenek előtt ezt úgy kívánja elérni, hogy a világ olaj energia monopóliumát szerzi meg azzal, hogy Iránt kiiktatja a nyugat-ázsiai energiaforrásokhoz való hozzáférésből" – Kussai Sándor *

Az első öt-hat hétben az Egyesült Államok nem érte el Irán összeomlását. Irán hatékony gazdasági fegyvert vetett be a Hormóz-szoros lezárásával, amely eddig katonai eszközökkel nem szüntethető meg. Az Egyesült Államok folyamatosan növeli katonai erőit a térségben, és újabb katonai intervenciót készít elő, miközben tárgyalások címén fedősztorik zajlanak.

A Hormóz-szoros és az olajszállítás valósága

Kussai Sándor hangsúlyozza, hogy az amerikai blokkád propagandisztikus: Donald Trump bejelentette az Arab-tenger felőli blokkádot, de az elmúlt héten több mint 40 tankhajó haladt át a szoroson, ebből 39 sikeresen. Az Egyesült Államok flottája nem merészkedett megállítani kínai zászló alatt közlekedő hajókat, mivel Kína honvédelmi minisztériuma bejelentette, hogy bármely ország hajóját megállítja, ha kínai zászló alatt közlekedő hajót állítanak meg.

„A valóságban ami történik, az az, hogy a hormuzis szoros az arab országok számára le van zárva, azokat nem engedi át Irán. A velebaráti országok, illetve a díjat, az áthaladási díjat kifizető országok hajóit viszont átengedi" – Kussai Sándor *

Irán titkos megállapodásokat köthet egyes országokkal (például Japán, Kuvait) az áthaladási díjak fejében. A tankhajók továbbra is szállítanak kínai és indiai zászló alatt, valamint pakisztáni tankhajók is járnak a szoroson. Az Egyesült Arab Emirségek OPEC-ből való kilépésének gyakorlati hatása csak akkor lesz érzékelhető, amikor az emirátusi olaj valóban ki tud jutni a szoroson.

Az ukrajnai konfliktus és a békemegállapodás lehetőtlensége

Kussai Sándor kategorikusan elutasítja a Zelenski–Putyin csúcstalálkozó lehetőségét, amit „propagandakacsaként" jellemez. Putyin számára politikai halálnak számítana, ha Zelenszkijel tárgyalásra ülne, mivel az orosz közvélemény és a hazafias politikai erők azonnal megbuktatnák.

„Ez egy propagandakacsa. Ezt az utóbbi két-három évben folyamatosan halljuk, hogyha egy ilyen kétoldalú vagy több oldalú tárgyalásba, ahol Zelenszki részt vesz, abba Putyin belemegy, akkor az azt jelenti, hogy Putyin elnök napokon belül elveszíti a hatalmát" – Kussai Sándor *

Az orosz vezetés minden tagja illegitimnek és terroristának nevezi Zelenszkijt. Ha Putyin ezt követően tárgyalásra ülne vele, az belpolitikai és hatalmi halálát jelentené. Az orosz vezetés minden valamire való tagja ezt tudja, ezért nem fog csúcstalálkozó történni.

Zelenski politikai kényszerpályája

Zelenski sem tehet területi engedményeket anélkül, hogy politikai öngyilkosságot ne követne el. Az Ukrajna belpolitikai erői azonnal megbuktatnák, ha területi engedményt tennének. Az orosz követelések között szerepel az orosz nyelvhasználat Ukrajnában, a kisebbségek jogai, az orosz ortodox egyház betiltásának megszüntetése – mindezek politikailag elfogadhatatlanok Zelenski számára.

„Ha az Zelenszki nem akar politikai öngyilkosságot elkövetni, akkor nem tehet területi engedményeket, és nem tehet egy sor más engedményt, ami az orosz követelések között szerepel" – Kussai Sándor *

A tárgyalások valódi célja

A tárgyalásokról szóló hírek, Friedrich Merz német kancellár területi engedményekről szóló nyilatkozatai, valamint Trump–Putyin telefonbeszélgetése mind a „kóborapácák megtévesztésére" szolgáló „álságos dumák". A 90 perces Trump–Putyin beszélgetésből világossá vált, hogy érdemi előrelépés nem történt sem az iráni, sem az ukrajnai konfliktus ügyében.

Trump valószínűleg a „jó rendőr, rossz rendőr" szereposztást játssza: azt szeretné mutatni, hogy ő jót akart, de az európaiak és az ukránok nem engedik. A valóságban az ukrajnai konfliktus a harctéren fog eldőlni, és csak a harctéren elért végső állapotot fogják majd a tárgyalások során rögzíteni.

„Az ukrán háború is a harctéren fog eldőlni. És ugyanígy egyébként a közelkeleti, illetve, hogy ne legyek én is rasszista ebben a tekintetben, a nyugat-ázsiai konfliktus is végül a harctéren fog eldőlni" – Kussai Sándor *

Az Európai Unió helyzete és Ukrajna integrációja

Az Európai Unió súlyos gazdasági és energetikai problémákkal néz szembe. Németország ipari termelése folyamatosan 2-3%-kal csökken évente. Az EU 27 tagállamként rohamosan adósodik el, nyakló nélkül veszi fel a hiteleket. Az Európai Parlament, Bizottság és tagállamok között számos feszültség van.

Az EU egy új lehetőségen dolgozik: Ukrajna számára gyorsított tagság helyett valamiféle előnyt szeretne kidolgozni, amely lehetővé tenné, hogy Ukrajna már a hivatalos csatlakozás előtt részesüljön az egységes piachoz való hozzáférésben és az uniós intézmények munkájában.

„Tudomásul kell venni, hogy az Európai Unió jelenleg nagyon nehéz helyzetben van. Gazdasági problémák, energetikai problémák, a nyugat-ázsiai válság hatására még nagyobb energetikai problémák előtt áll" – Kussai Sándor *

Kussai szerint Ukrajna bármilyen formában való bevonása az EU-s struktúrákba nem csak egy háborút hozna be az unióba, hanem az összes gazdasági, társadalmi, szociális és politikai feszültséget is, amely Ukrajnához kapcsolódik. Ez tovább mélyítené az EU kohézióját érintő válságot.

„Ha ezt még megfejelik azzal, hogy bármilyen formában Ukrajnát tulajdonképpen az unió kerítésén belülre hozzák, akkor nem csak egy háborút hoznak be az Európai Unióba, hanem behozzák az összes gazdasági, társadalmi, szociális, politikai és egyéb feszültséget is, ami Ukrajnában van" – Kussai Sándor *

Ezeknek az elképzeléseknek pillanatnyilag nincs realitása, mivel az orosz drónok és rakéták továbbra is lövik az ukrán gyárakat. Az egész kezdeményezés csak akkor lenne értelmes, ha az ukrajnai háború lezárulna.

A brit–európai flotta együttműködés és az északi vizek militarizálása

Nagy-Britannia kilenc európai partnerével közös haditengerészeti erőt hoz létre az északi vizek megvédésére és az orosz tengeri jelenlét ellensúlyozására. A brit királyi hadtengerészet feje arra figyelmeztetett, hogy a stratégiai fókuszt nem lehet levenni Oroszországról, annak ellenére, hogy a Nyugat-Ázsiában zajlik a konfliktus.

Kussai szerint ezek a bejelentések nagyrészt propaganda. Oroszország nem akarja megtámadni a NATO-t, mivel az ukrajnai háborúban nem tudja legyőzni a nyugati országokat. Az Oroszország és a nyugat közötti összeütközésnek zéró lehetősége van a belátható időben (akár 10 év).

„Ennek zér lehetősége. Belátható időben akár mondhatom azt, hogy 10 évben. Ez mindcsak arról szól, ezek a háborús kijelentések nyugatról a felkészülésről, hogy tovább lehessen militarizálni a nyugati társadalmakat, tovább lehessen csökkenteni a szociális ellátásokat és az ebből megtakarított pénzt a hadiparra, Ukrajna támogatására és így tovább fordítani" – Kussai Sándor

A balti tenger valódi helyzete

A balti tenger Oroszország kivételével mára a NATO beltengere lett. A nyugatiak az elmúlt egy évben többször orosz kereskedelmi hajókat megállítottak a balti tengeren, hogy Oroszország kereskedelmi hajózását megbénítsák és Kalinyingrádot elszigetelják.

Erre az orosz válasz az lett, hogy a balti tengeren és az északi tengeren az orosz kereskedelmi hajókat (olajszállítókat és egyéb hajókat) az orosz hadtengerészet hajói kísérik. Kialakult az a helyzet, hogy sem a svéd, sem a finn, sem az angol, sem a német flotta nem szokott orosz hajókat megállítani, mivel az orosz hadihajó vagy tengeralatjáró visszalőne.

„Szöveg van flotta együttműködésről, papírok meg vezérkari egyeztetések, meg mindenféle ilyen fantasztikus dolgok vannak, de konkrét flotta akciók nincsennek, mert azok azonnali háborút jelentenének" – Kussai Sándor *

Konkrét flotta akciók azonnali háborút jelentenének, és mivel Oroszország még mindig atomhatalom, ezt józan ember nem kívánja. Egy ilyen háborúban taktikai atomfegyverek kerülnének bevetésre, ami sem Nagy-Britanniának, sem a többi kilenc országnak nem lenne kedvező, mivel ezek viszonylag kis területű országok, amelyeket néhány vagy egy tucat nukleáris töltéssel ki lehet üríteni.

Az Európai Unió és Kína gazdasági konfrontációja

Az Európai Unió az új hidegháború egyik fázisaként már régen bevezette a „kockázatmentesítés" politikáját, amely a Kínával folytatott gazdasági együttműködés lazítására irányul. Az Egyesült Államok a szétválasztás politikáját követi (a kínai és amerikai gazdaság szétszakítása), de az EU ezt nem tudta vagy nem merte fölvállalni, mivel Európa gazdasági összefonódottsága Kínához még az Egyesült Államoknál is nagyobb.

Az EU az úgynevezett kockázatmentesítés keretében igyekszik Kínát bizonyos olcsó termékek beszállítójává és félkészgyártmányok szállítójává tenni, miközben Európa diktálja a feltételeket. Ennek egyik eleme Kína technológiai fejlődésének lelassítása és megállítása, hogy Kínát az európai technológiákra függővé tegyék.

„Ez ugyanaz, amiről a másik két esetben ukrajnai háború, illetve nyugat-ázsiai háború beszéltünk, már beszéltünk, ez európa technológia, illetve a nyugat, az Egyesült Államok és Európai technológiai, pénzügyi, gazdasági világuralmának a megőrzése, illetve helyreállítása" – Kussai Sándor *

Az EU új korlátozó intézkedések

Az Európai Unió új szabályokat készít, amelyek megtiltanák a kínai cégeknek a közbeszerzési szerződésekre való pályázást és a kritikus hálózatok felszerelését. Egy másik javaslat a kiberbiztonsággal kapcsolatos, amely elsősorban a kínai technológiák Európa kritikus infrastruktúráiban való jelenlétét szabályozná.

A kínai tisztségviselők felszólaltak ezek ellen. Az első javaslat kapcsán azt mondták, hogy ha Brüsszel erőszakkal kiszorítja az országot az egységes európai piacról, akkor Peking készen áll a cselekvésre. A kiberbiztonsági javaslattal kapcsolatban pedig egy 30 oldalas jegyzéket adtak át az EU végrehajtó szervei számára, amelyben részletesen kifejtik az ellenépéseket.

Kína lehetséges válaszlépései

Kínának jelenleg még van valamekkora szüksége az európai piacokra, amíg Európa viszonylagos jólétben él és vásárlóereje van. Ha azonban Európa gazdasági hanyatlása folytatódik, ez a motiváció csökkenni fog. Egy gazdasági válságba boruló Európa, ahol az embereknek nincs pénzük drága kínai termékeket vásárolni, nem érdekes Kína számára.

„Ebből következően azt látjuk, hogy a kínai álláspont a korábbi sokkal megengedőbb, kompromisszumos, keresőbb hozzáállásból egyre inkább a keményedés felé halad" – Kussai Sándor *

Kínának vannak eszközei arra, hogy válaszlépéseket tegyen. Tavaly megtörte Trump elnök vámháborúját azzal, hogy a ritka földfémeket és stratégiai anyagok exportját megtiltotta az Egyesült Államokba. Pontosan 32 nap után Donald Trump csökkentette a vámokat.

„Semmi mást nem kell Kínának csinálni, sok más, kisebb jelentőségi intézkedést is hozhat, de semmi mást nem kell csinálni, mint megtiltani, hogy a kínai vállalatok ritka földfémeket, különleges mágneseket és más stratégiai fontosságú anyagokat szállítsanak Európába" – Kussai Sándor *

Ha Kína megtiltja a ritka földfémek, különleges mágnesek és más stratégiai anyagok exportját Európába, az azonnali hatással lenne az európai iparára. A német–francia autóipar azonnal leállna, mivel ezekbe az ipari termékekbe több tucat kilónyi ritka földfémből készült alkatrész épül be.

A hagyományos chipek szállítása

Kína a hagyományos chipek legnagyobb szállítója. Amikor a hollandok megpróbálták ezt a szférát elvenni a kínaiaktól – a Hollandiában működő kínai csípgyártó vállalatot megpróbálták államosítani –, a kínaiak megtiltották a nem legfejlettebb, csak közepesen fejlett chipek exportját Európába. Az eredmény az volt, hogy a Mercedes, a Volkswagen, a Renault gyáraiban leállt a termelés.

A kompromisszum lehetősége

Ahogy éleződik a gazdasági hidegháború, a hatékony kompromisszum lehetősége folyamatosan csökken. Azonban rövid távon mindkét félnek az lehet az érdeke, hogy kössenek valamilyen kompromisszumot, hogy ne eszkalálódjanak a dolgok. Az Európai Unió nem vezetne be olyan szigorú korlátozásokat a kiberbiztonsági és egyéb kérdésekben, vagy azokat nem alkalmazná olyan szigorúan, mint ahogy a médiában bejelenti. A kínaiak pedig nem tagadnának meg mindent az európai ipartól, hanem csak bizonyos dolgokat vagy csak ilyen-olyan mértékben.

„A kereskedelmi tárgyalások minden mindig ilyenek, de ami a folyamatnak a lényege, hogy a kockázatmentesítés a derisking formájában első Ursula von der Leyen által elindított Európa és Kína közötti gazdasági konfrontáció és szétválasztás az folytatódik" – Kussai Sándor *

A küzdelem nem áll le, és a küzdelem a két fél között egyre erőteljesebb lesz.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Grixnek, a sankhái együttműködési szervezetnek" – az átirat valószínűleg a „Shanghai Cooperation Organization" (SCO) rövidítésére utal, de az „Grix" kifejezés értelmezhetetlen marad. Az összefoglalóban a „Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO)" helyes alakot használtam.
  • „Kusai Sándor" vs. „Kussai Sándor" – az átiratban mindkét forma előfordul, az összefoglalóban a konzisztencia kedvéért a „Kussai Sándor" alakot használtam.
  • „Ursula von der Leyen" – az átiratban „Ursula császárnő" alakban szerepel, amely nyilvánvalóan az Európai Bizottság elnökére utal, az összefoglalóban a teljes nevet használtam.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat és nézőinket.

[00:00:01]Megkérek minden kedves hallgatót és nézőt, aki még nem tette meg, de rendszeres nézőnk, hogy iratkozzon fel a csatornánkra.

[00:00:07]És nagy tisztelettel, szeretettel köszöntöm a Zoom másik oldalán Kusai Sándor urad, korábbi pekingi nagykövetet, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem címzetes docensét.

[00:00:18]Jó napot kívánok.

[00:00:20]Jó napot kívánok.

[00:00:20]Én is üdvözlöm a hallgatókat.

[00:00:24]Nemzetközi kérdéseket fogunk most feszegetni itt a ebben a következő adásunkban.

[00:00:28]És hát itt ugye egy kicsit ilyen globális szemszögből kezdeném el a kérdést, vagy a nagyképet vizsgálva, hogy hogyan értékeli, látja itt az elmúlt heteknek a történéseit akár az Ukrajna Oroszország viszonylatban, akár Irán-Amerika viszonylatában és hát egyáltalán abban, hogy milyenféle fajta átalakuláson mennek keresztül ezek a nemzetközi kapcsolatok, és természetesen nem fogjuk kihagyni Kínát sem.

[00:00:53]Hogyan viszonyul mindehhez Kína?

[00:00:55]Ez egy rendkívül fontos kérdés.

[00:00:58]Hogyan értékeli?

[00:01:00]Kezdjük akkor először talán az iráni háborúval, mert most ez tűnik egy ilyen nagyon akut problémának.

[00:01:05]Abba talán nem érdemes belemenni, hogy ma mit mondott Donald Trump, meg tegnap mit mondott Donald Trump, vagy mit mondtak az iráni vezetéstől, mert azt látni, hogy ez nagyon-nagyon kaotikus, hogy mikor melyik percben mi történik.

[00:01:18]A nagy képet vizsgálva hogyan értékeli ezt?

[00:01:25]Úgy látom, hogy magával ezzel az iráni háborúval, ezzel egy újabb eszkalációs lépés történt abban a folyamatban, amit én nem minden szakértővel egyetértve, én a magam részéről úgy gondolom, hogy a világrend átalakulása, a nemzetközi viszonyok fundamentális megváltozása az egy új hidegháború keretében zajlik.

[00:01:49]A hidegháborúknak az a jellemzője, hogy gazdasági, ideológiai, politikai és minden más téren küzden küzdenek egymással a résztvevők, de közvetlen katonai konfliktusba nem lépnek, hanem a világ különböző területein, térségeiben úgynevezett proxi háborúkat vívnak, azaz valamilyen szövetségesük vagy vazallusuk háborúzik helyettük az ellenf féllel.

[00:02:20]Ezt látjuk bizonyos értelemben Ukrajnában, hiszen Ukrajnában Oroszországgal tulajdonképpen az egész kollektív nyugat háborúzik, az Egyesült Államok, az ő európai szövetségesei és bizonyos értelemben még a távolkeleti szövetségesei is, Dél-Korea satöbbi.

[00:02:46]Iránban pedig ennek egyfajta fordítottját látjuk.

[00:02:48]Az Egyesült Államok és az ő legközvetlenebb szövetségese, Izrael támadást indított Irán ellen, amely a Grixnek, a sankhái együttműködési szervezetnek is a tagja, és egyfajta létfontosságú partnere, szövetségese Oroszországnak és Kínának a nyugat-ázsiai régióban.

[00:03:12]A nyugat-ázsiai emberek nem szeretik, ha őket közelkeletnek hívjuk, hiszen a közelkelet az egy Európa centrikus, kulturálisan fennhéjázó, kissé akár rasszista fogalom is.

[00:03:28]Az a rész a Perzso térsége, az Nyugat-Ázsia része.

[00:03:33]Ö, Nyugat-Ázsiában ugyanaz a konfliktus, ugyanaz a világrend átalakításáról szóló illetve amerikai részről, a világrend megőrzéséről, sőt megerősítéséről szóló konfliktus van.

[00:03:47]Ennek mindenféle ürügyét kitalálták Iránban.

[00:03:51]Itt szó van a nukleáris fegyvertől a rakétákoná.

[00:03:56]Tehát ugyanúgy, ahogy az ukrajnai konfliktusban szó volt az Ukrajna NATO tagságáról, EU tagságáról, az ottani orosz kisebbség elnyomásáról satöbbi.

[00:04:06]Ezeket a felszíni jelszavakat, ideológikus szövegeket egyszerűen le kell hántani az eseményekről.

[00:04:16]Itt arról van szó, hogy az Egyesült Államok minden áron meg akarja őrizni globális dominanciáját.

[00:04:26]a petrodollár uralmát és minden és mindenek előtt ezt úgy kívánja elérni, hogy a világ olaj energia monopóliumát szerzi meg azzal, hogy iránt kiiktatja a nyugat-ázsiai energiaforrásokhoz való hozzáférésből, vagy lehetőleg Iránba megdönti a rezsimet, és saját bábzsémjét teszi oda vissza, ugyanúgy, mint a sakidejében volt.

[00:04:53]Nagyjából hasonló a helyzet egyébként Ukrajnában is, meg a világ más részein is.

[00:05:00]Szaharától Malinát, mindenhol két nagy erő feszül egymásnak.

[00:05:08]Az egyik azon országok csoportja, amelyek átalakít át akarják alakítani a világrendet.

[00:05:13]a híres multipolaritást akarják megerősíteni, a másik országcsoport pedig minden áron a nyugat és azon belül az Egyesült Államok dominanciáját megőrizni.

[00:05:25]Az összes többi politikai indoklás és egyéb, ez lényegében fedő sztori ahhoz, hogy a nagy igazi globális hatalmi harcot folytassák.

[00:05:39]Én úgy látom, hogy ebben most egyfajta padhelyzet alakult ki Nyugat-Ázsiában abban az értelemben, hogy az a háború első öt-h hetében nem sikerült elérni Irán összeomlását.

[00:05:55]Ebben nyilván szerepet játszottak Irán támogatói, Oroszország, bizonyos értelemben Kína és Irán egy nagyon hatékony globális gazdasági fegyvert vetett be a hormózi szoros lezárásával.

[00:06:11]Ezzel egyfajta kényszerhelyzetet teremtett, amit eddig katonai eszközökkel nem sikerült felszámolni.

[00:06:15]És most folyik az előkészület arra, hogy újra megpróbálja az Egyesült Államok a katonai eszköz bevetését, hiszen folyamatosan növeli a térségben a katonai erőit, folyamatosan készül a háború folytatására, miközben tárgyalások vagy egyeztetések címén mindenféle fedő sztorik zajlanak.

[00:06:42]Én nem hiszek abban, hogy az iráni konfliktus tárgyalásosan rendezhető.

[00:06:48]Ugyanúgy, ahogy abban sem hiszek, hogy az ukrajnai konfliktus tárgyalásosan rendezhető.

[00:06:55]Mind a két konfliktus már már régen az ukrajnai már három-négy évvel ezelőtt, a az iráni pedig hetekkel ezelőtt túllépett azon a szinten, amikor tárgyalásokkal rendezni lehet.

[00:07:12]Ennek mindkét konfliktusnak valószínűleg a harctéren kell eldőlnie, és majd a harctéren elért végső állapotot fogják a tárgyalások során rendezni, vagy rögzíteni valamilyen politikai vagy jogi formában.

[00:07:30]De ez még még szerintem a távolban van.

[00:07:33]Még egyik fél sem merült ki egyik háborúban sem.

[00:07:36]És amíg a felek nem merülnek ki, addig nem fogják fontos érdekeikben engedményekre tenni a hangsúlyt, hanem mindenki a maximális győzelmet akarja elérni.

[00:07:50]Amit említett Donald Trump nyilatkozatai, illetve az iráni vezetés nyilatkozatai is ez tükrözi, nagy engedményre a kardinális kérdésekben jelenleg egyik fél sem hajlandó.

[00:08:05]említette azt, hogy az Egyesült Államok ugye az olaj monopóliumát akarja megerősíteni azzal a lépéssel, hogy ugye Iránt némileg háttérbe szorítja ezen a piacon, de nem ez irányban mutatnak egyébként azok a fejlemények is, amelyek az öbölmenti országokat érték itt ebben a háborúban.

[00:08:22]Gondolok arra, hogy egyrészt az ellátás tehát a gyártásnak vagy a gyártáskapacitásoknak a megsérülése ezáltal ugye az, hogy egyáltalán kijusson onnan akár a gáz, akár az olaj, tehát maga az energia.

[00:08:33]És például az a lépés, hogy az emirségek a történetek hatására kilép az OPEGből, ami ugye az amerikai gazdasági befolyásnak az ellensúlyaként jött annó létre.

[00:08:47]És ha ez felbomlik, megbomlik, akkor az nyilván Amerikának egy üdvösebb, hogy mondjam, esemény.

[00:08:52]Tehát itt itt nem csak Iránról van szó, hanem még az öbölmenti országoknak a elszenvedett kárai is.

[00:09:01]Úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok malmára hajtja a vizet.

[00:09:07]Hát rövidtávon ezt könnyű így mondani.

[00:09:10]Egyelőre azt szeretném látni, hogy ezek a bizonyos öbölmenti országok beleértve az Egyesült Arabem Eésségeket valóban tudnak olajat exportálni, merthogy ezek mind ilyen gyönyörű szólamok kilépnek az OPEGből, ami egyébként azért van, mert az Egyesült Arab Emirségeknek feltétlenül és sürgősen szüksége lenne bevételekre.

[00:09:35]komoly pénzügyi nehézségei vannak.

[00:09:38]És tehát ő az OPECben ugye az olajár meghatározásból ez egy kartell akar kilépni, hogy bármennyi amennyit csak tud olajat kitermel, azt bármilyen áron eladja, mert azonnali bevételre van szüksége, akár olcsón is.

[00:09:55]Ez egy teoretikusan gyönyörű dolog.

[00:09:58]Ez egyértelműen az Egyesült Államok kezére játszik, hiszen játszik, hiszen megbontja.

[00:10:05]a az olajtermelő országok csoportjának árkarteljét.

[00:10:10]Viszont ahhoz, hogy ennek érdemi konkrét hatása legyen bármire, ahhoz előbb meg kéne oldani azt, hogy az olaj a perzsa öbölből egyáltalán ki tudjon jutni.

[00:10:19]Na most amíg az olaj onnan nem tud kijutni, addig az Egyesült arab Emérségek tetszőlegesen nyilatkozhat bármiről.

[00:10:29]Kiléphet, beléphet, felléphet, leléphet, mindenféleket léphet, de amíg az olaj nem jön ki, addig nem tud exportálni, és addig nem lesz bevétele se alacsony áron, se magas áron.

[00:10:40]Tehát itt ezek itt látszik ezek ilyen taktikai mellékfrontokon, politikai világgazdasági frontokon zajló küzdelmek, amelyeknek az alapkérdésre egyelőre nagyon kevés befolyásuk van.

[00:10:58]Hogy mi lesz a háború után, azt meg majd meglátjuk.

[00:11:01]egyelőre előbb a háború záruljon le, mert csak mondom közben, hogy miközben ki lép, nem lép ki, miből lép ki, ezt majd meglátjuk.

[00:11:11]Eközben a az Egyesült Államok olajmonopóliuma nem tud megvalósulni.

[00:11:22]Az Iránnal jó viszonyban lévő államok tankhajói továbbra is járnak a hormoziszoroson.

[00:11:27]kínai és indiai és pakisztáni tankhajók is viszik az olajat, nem az Egyesült Arab Emiruségek olaját, hanem itt iránít.

[00:11:40]És ezek az országok megfelelő kapacitással rendelkeznek ahhoz, hogy az Egyesült Államok ne merje a tankhajóikat megállítani az úgynevezett blokkád alatt.

[00:11:50]A legutóbbi adatok szerint csak az utóbbi héten több mint 40 tankhajó haladt át a szoroson.

[00:12:00]Donald Trump meghirdette, hogy ő a az arabtenger felől blokkádot érvényesít.

[00:12:08]Csak jelzem, hogy ebből a 40 tankhajóból 39 átment a blokkádon.

[00:12:11]Az Egyesült Államok flottája kínai zászló alatt hajózó hajót nem mert megállítani, mert a kínai honvédelmi minisztérium bejelentette, hogy bármiki megállít kínai zászló alatt közlekedő hajót, a kínai flotta annak az országnak a hajóját fogja megállítani bárhol, ahol eléri bármilyen hajóját.

[00:12:38]Tehát itt a a hogy mondjam, egy kicsit olyan ez, amikor a gorillák meldöngetve hangoztatják saját erejüket, aztán amikor szembe jön egy másik meldöngető, akkor kevésbé konfrontatívak.

[00:12:52]A realitást kell nézni, nem a propagandát, amiben egyébként az amerikai elnök is nagyon jó, az irániak is nagyon jók, nagyot mondani mindenki tud.

[00:13:02]A valóságban ami történik, az az, hogy a hormuzis szoros az arabors országok számára le van zárva, azokat nem engedi át Irán.

[00:13:15]A velebaráti országok, illetve a díjat, az áthaladási díjat kifizető országok hajóit viszont átengedi.

[00:13:23]Csak mondom, egy japán szupertankhajó éppen tegnap haladt át a szoroson.

[00:13:33]elsősorban egyébként ez a tankhajó, ez kuvaiti olajat szállított.

[00:13:37]Tehát itt van egy valahol a háttérben egy Kuvaiti iráni titkos megállapodás, gondolom én.

[00:13:42]A japánok kifizették a az irániaknak a megfelelő díjat, a hajó kijött.

[00:13:47]És hogyhogy nem senki nem állította meg a hajót, ez Japán számára kulcskérdés.

[00:13:55]Tehát azért mondom, hogy mindig a tényeket kell nézni, nézni kell a forgalmat és azt, hogy mit mondanak a különböző politikusok, legyen az akár amerikai elnök, akár iráni elnök, akárki más, azt ennek fényében kell értelmezni.

[00:14:12]Én így látom a helyzetet.

[00:14:12]Fontos dolog, hogyha az Egyesült Arab Emirérségek tényleg kilépnek majd az OPEGből.

[00:14:17]Az egy fontos változás lesz abban, hogy a világ olajára az olajellátás majd hogyan alakul, de ez csak akkor lesz majd fontos, amikor végetér a háború.

[00:14:32]Egyelőre ennek csak elvi jelentősége van, meg propaganda jelentősége az amerikai kormány, amely amely évtizedek óta harcol az OPEC ellen, igyekszik azt megtörni, megbontani és így tovább.

[00:14:44]Az most természetesen az összes rendelkezésre álló média dobbal veri a tamtamot, hogy milyen nagy siker.

[00:14:55]De ez a siker gyakorlatban akkor fog realizálódni, amikor az Egyesült Arab Emiruségekből olajat szállító tankhajók átjutnak a hormozi szoroson.

[00:15:06]Amíg nem jutnak át rajta, addig ennek semmi jelentősége nincs.

[00:15:11]Akkor hadd kérdezek egy kicsit az ukrán orosz háború lezárásának lehetőségeiről is.

[00:15:15]Ugye Friedrich Mercnéet kancellár volt itt az elmúlt időszakban, aki beszélt területi engedményeknek a talán szükségességéről.

[00:15:21]És az lenne a kérdésem, hogy hogyan ítéli meg ilyen tekintetben Ukrajnának a mozgásterét ebben a kérdésben, mert eddig Donald Trump beszélt ugyanerről, de annak nem sok hatása volt.

[00:15:33]De hogyha az Európai fél is, vagy az Európai Unió is itt a Németország hangján keresztül ezeket az üzeneteket küldi, akkor van-e vajon más lehetősége Ukrajnának, mint sem, hogy területi engedményekbe belemenjen és ilyen tekintetben kompromisszumot kössön Oroszországgal?

[00:15:49]És hát most egy olyan tárgyalásról is szólnak a hírek, hogy legalábbis, hogy ennek egyfajta előkészítéséről, amelyen akár Zelenski és Putyin együtt vehetnének részt.

[00:16:01]Látit arra, hogy itt a következő időszakban ez a háború lezajlodjon és így zajlódjon le vagy záródjon le.

[00:16:08]Jó.

[00:16:08]Jó.

[00:16:08]Szóval ha megengedi, én szeretnék a velem készült interjúkban egyszer és mindenkorra véget vetni annak, hogy bárki Zelensk Putyin találkozóról beszéljen.

[00:16:23]Ez egy propagandakacsa.

[00:16:26]Ezt időről időre bedobják.

[00:16:26]Ezt az utóbbi két-három évben folyamatosan halljuk, hogyha egy ilyen kétoldalú vagy több oldalú tárgyalásba, ahol Zelenszkégy részt vesz, abba Putyin belemegy, akkor az azt jelenti, hogy Putyin elnök napokon belül elveszíti a hatalmát.

[00:16:46]Én szerintem ennél ő jobb politikus.

[00:16:52]Ő jobban tudja, hogy az orosz közvélemény, az orosz, mondjuk úgy, hogy nép, de mindenképpen a hazafias többségű politikai erők őt azonnal megbuktatják, hogyha leül Zelenskélyel tárgyalni.

[00:17:07]Ez egy propagandakacsa.

[00:17:09]Ez nem, ha ez megtörténik, ezt Putyin elnök pontosan tudja, az egyenlő Oroszország összeomlásával, kapitulációjával, Putyin elnök személyes bukásával, aminek Oroszországban az ilyen típusú állami vezetők bukásának az szokott lenni a vége, hogy kivégzik őket.

[00:17:32]Nem hiszem, hogy Putyin elnök erre törekedne.

[00:17:34]Tehát nem lesz csúcstalálkozó, nem lesz békemegállapodás.

[00:17:41]Zelenszk és Putyin között semmiképpen egyébként Zelenszki elnök és nyugati támogatói azért szedik elő ezt a lemezt újra és újra és újra, most már nem tudom, legalább 41-ére, mert pontosan tudják, hogy ha Putyin ebben engedményt tesz és leül Zelenszkijel, az egyenlő a nyugat teljes győzelmével, Oroszország megsemmisülésével.

[00:18:07]az első lépés ahhoz, hogy Oroszország megbukjon, kapituláljon és minden későbbi következménnyel.

[00:18:12]ugyanis ha valaki figyeli a politikai állásfoglalásokat, akkor világosan látja, hogy az utóbbi egy évben, különösen az utóbbi fél évben az orosz vezetés minden valamire való tagja, beleértve Putyin elnököt is, mindenféle jelzőkkel illeti, illegitimnek nevezi Zelenskit, terroristának nevezte tegnap Putyin elnök az ukrajnai rezsimet.

[00:18:40]Tehát itt, hogyha ő ezután leül egy terroristával tárgyalni, akkor az egyenlő az ő belpolitikai és hatalmi halálával.

[00:18:49]Nem hiszem, hogy ebbe belemenne a Mert kancellárhoz és a vele kapcsolatos kommentárhoz hadd tegyek annyit hozzá, hogy tegnap volt egy telefonbeszélgetés, egy 90 perces telefonbeszélgetés Donald Trump amerikai és Putyin oroszelnök között.

[00:19:11]Aki az erről szóló leíatokat elolvassa, mármint amit nyilvánosságra hoztak, annak ha számára világossá válik, hogy érdemi előrelépést a két elnöknek sem az iráni konfliktus ügyében, amiről tárgyaltak, sem pedig az ukrajnai konfliktus ügyében nem sikerült elérniük.

[00:19:32]ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy az ukrajnai konfliktus vonatkozásában, hogy az amerikai elnök a tavaly nyáron Alaszkában, Enkoricban létrejött elvi egyetértését Putyin elnökkel az ukrajnai kérdésről nem tudja érvényesíteni.

[00:19:54]Az Egyesült Államok képtelen arra, hogy azokat a megoldásokat rákényszerítse Ukrajnára, illetve az Európai Unióra, az európai hatalmakra, amikben egyébként Trump és Putyin elnök már tavaly nyáron megegyezett, azaz az amerikai kormányzat vagy nem tudja, vagy nem is akarja.

[00:20:24]A például a területi kérdésben elért kompromisszumot a valóságba átültetni.

[00:20:31]Márpedig ha a valóságba nem tudja átültetni, vagy nem akarja, mert az is lehet, hogy Donald Trump soha nem is akarta ezeket a kompromisszumokat, hanem eleve egy szereposztást írt elő.

[00:20:43]Az európaiak és az ukránok elzárkóznak a kompromisszumtól, így ő széttárhatja a kezét, és azt tudja mondani Putyin elnöknek, hogy én mindent megtettem, én jót akartam, de lám lám, ezek nem engedik.

[00:20:57]Ezt ismerjük a filmekből.

[00:20:59]Ez a jó rendőr, rossz rendőr szereposztás, amelyben az ukrajnai konfliktus vonatkozásában Trump elnök a jó rendőr szerepét akarja eljátszani, de közben a valóságban az történik, amit a rossz rendőr akar.

[00:21:15]Úgyhogy én nem hiszem, hogy ezek a kezdeményezések, ezek újra előjönnek.

[00:21:17]A területi engedmények kérdését az ukrán elnök nem fogadhatja el, mert ha ő ezt elfogadja, akkor az őt támogató belpolitikai erők nagyon gyorsan el fogják őt pucolni a felszínről.

[00:21:32]Tehát ha ő Ukrajnában olyan a belpolitikelyzet, hogyha az ukrán elnök területi engedményt tesz, akkor meg vannak számlálva a napjai a hatalomban biztosan, hogy az élők sorában is meg vannak-e számlálva a napjai, vagy vagy életben hagyják ezt, nem tudom, de ez itt egy ugyanolyan logikai és politikai kényszerpálya van számára, mint amilyen Putyin elnöknél, amit az előbb elmondtam, arról, hogy Zelenszkijel nem ülhet le tárgyalni, ha nem akar politikai öngyilkosságot elkövetni.

[00:22:09]Ugyanígy, ha az Zelenszkény nem akar politikai öngyilkosságot elkövetni, akkor nem tehet területi engedményeket, és nem tehet egy sor más engedményt, ami az orosz követelések között szerepel.

[00:22:19]Az orosz nyelvhasználat Ukrajnában, a kisebbségek jogai, az orosz ortodoxegyház betiltásának megszüntetése és így tovább.

[00:22:31]Itt van egy csomó olyan követelés, amit nem tehet meg Zelenszki elnök anélkül, hogy ne írná alá a saját, legalábbis politikai halálos ítéletét.

[00:22:42]Úgyhogy ezek mind arra vannak.

[00:22:42]Ezek a hírek, amik megjönnek, ezek a beszédek, ezek a kijelentések, ezek mind a kóborapácák megtévesztését szolgáló álságos dumák, hogy mi erről beszéljünk, hogy mi azt higgyük egyszerű közönséges halandók, hogy itt van valamilyen lehetőség a politikai rendezésre.

[00:23:05]Ez felszín, ez füstköld, ez kábítás, ez tudja Mercancellár is, Trump elnök is, Putyin elnök is, Zelenski elnök is.

[00:23:16]Ezt ők mind tudják, de mint politikusok egy húron pendülnek abban, hogy minket elkábítsanak.

[00:23:22]Nekem ez erről a véleményem.

[00:23:25]Az ukrán háború is a harctéren fog eldőlni.

[00:23:27]És ugyanígy egyébként a közelkeleti, illetve, hogy ne legyek én is rasszista ebben a tekintetben, a nyugat-ázsiai konfliktus is végül a harctéren fog eldőlni.

[00:23:41]Hoztam akkor két Európával kapcsolatos hírt, és aztán rátérnék Kínára.

[00:23:43]Az egyik, hogy a politikus szerint egy új lehetőségen dolgozik az Európai Unió, méghozzá azon, hogy Ukrajna számára a gyorsított tagság helyett valamiféle ilyen előny előnyt tudjon kidolgozni.

[00:23:57]A cél az lenne, hogy Ukrajna már a hivatalos csatlakozás előtt részesüljön bizonyos előnyökből, például szélesebbkörű hozzáférést kapjon az egységes piachoz, és részt vehessen az uniós intézmények munkájában.

[00:24:15]Üdvözlöm, csókoltatom őket.

[00:24:15]Valósítsák meg.

[00:24:21]Ezt tudom erre mondani.

[00:24:21]Tudomásul kell venni, hogy az Európai Unió jelenleg nagyon nehéz helyzetben van.

[00:24:27]Gazdasági problémák, energetikai problémák, a nyugat-ázsiai válság hatására még nagyobb energetikai problémák előtt áll.

[00:24:40]Az ipara bomlik le.

[00:24:40]Németország ipari termelése folyamatosan évig 2-3%-kal csökken.

[00:24:49]Ennek előbb-utóbb meglesznek a szociális következményei.

[00:24:54]Az Európai Unió, mint 27 ország közös gazdasági egysége rohamosan adósodik el, nyakló nélkül veszi fel a hiteleket.

[00:25:02]Ezt valamikor valakinek vissza kell majd fizetni.

[00:25:08]Az Európai Parlament, az Európai Bizottság és a tagállamok között millió feszültség van.

[00:25:16]Sok tagállam sokféle kérdésben megy szembe a bizottság döntéseivel.

[00:25:22]Ha ezt még megfejelik azzal, hogy bármilyen formában Ukrajnát tulajdonképpen a az unió kerítésén belülre hozzák, akkor nem csak egy háborút hoznak be az Európai Unióba, hanem behozzák az összes gazdasági, társadalmi, szociális, politikai és egyéb feszültséget is, ami Ukrajnában van, vagy Ukrajnával jár.

[00:25:49]És ez egy újabb szerintem nagyon-nagyon nagy lépés lesz.

[00:25:53]Lehet afelé, hogy az Európai Unió kohézióját, egységét tovább repesszék, tovább rombolják.

[00:26:04]Ez egy lépés továbbra is afelé, hogy az unió súlyos válsága tovább mélyüljön.

[00:26:12]A, hogy mondjam?

[00:26:12]Valószínű, hogy akik ezeket az ötleteket fölvetik, azokat a jó szándék vezeti már a saját szempontjukból, de a valóságban tudjuk, hogy a pokolvezetba vezető út jó szándékkal van kikövezve.

[00:26:25]Az Európai Unió számára az egyre mélyebb bevonódás az ukrajnai háborúba, azt a veszélyt hordozza.

[00:26:34]És márpedig Ukrajna ilyenfjta ö, hogy mondjam, tagság nélküli vagy tagság előtti bevonása az uniós struktúrákba, az maga a még nagyobb elköteleződés, és ez viszi Európát tovább a súlyos, egyre súlyosbodó uniós válság felé.

[00:26:54]Ha ez a jó szándék a céljuk, ám tegyék.

[00:26:58]Nem tudok rá jobbat mondani.

[00:27:05]Akkor fog ez egyébként majd kiderülni, tehát Ukrajnát bevenni, meg kivenni, meg előnyöket adni neki, meg nem tudom én mi.

[00:27:12]Ennek mindnek valójában csak akkor van értelme, ha az ukrajnai háború lezárul.

[00:27:18]Amíg orosz drónok, rakéták lövik a Livi különböző gyárakat, addig ennek az egésznek megint elsősorban propaganda célja van.

[00:27:33]Az oroszokat kívánják riogatni, megijeszteni, meghátrálásra kényszeríteni és a közvéleményt megfelelően hangolni.

[00:27:41]Én ezeknek pillanatnyilag a belátható jövőben azért nem látom realitását ezeknek az elképzeléseknek, mert ezek tovább éleznék az unió belső válságát, és hosszabb távon akár megkérdőjelezhetik az Európai Unió kohézióját, jelenlegi formában való fennmaradását is.

[00:28:06]A másik hír, amit hoztam a The Guardianben jelent meg.

[00:28:08]Nagy-Britannia kilenc európai partnerével közös haditengerészeti erőt hoz létre, hogy megvédjék az északi vizeket és ellensúlyozzák az egyre agresszívabb orosz tengeri jelenlétet.

[00:28:19]eddig az idézet, illetve a brit királyi haddi tengerészet feje arra figyelmeztetett, hogy hiába zajlik ugye a közelkeleten konfliktus, a hormozis szorosra irányul a figyelem, a stratégiai fókuszt nem lehet levenni Oroszországról, tehát Oroszországon kell, hogy maradjon a stratégiai fókusz, akár a NATO, akár az Európai Unió szempontjából, vagy az európai országok szempontjából.

[00:28:43]mit gondol erről a hírről, ha már itt pont említette itt ugye az oroszokkal kapcsolatos hogy mondjam, riogatást valahogy így így fogalmazott, ugye, mert emellé a hír mellé odatehetnénk a német kommunikációt is, akik most már hosszú ideje, vagy hát több mint másfél két évvel biztosan azt a kommunikációt folytatják, hogy Oroszország hamarosan ugye itt a mindig az évszámok változnak, de 29-re, 30-ra, 32-re megtámadhatja a NATO-t, összetűzésbe kerülhet.

[00:29:14]Németországgal.

[00:29:16]Itt hozhatnék olyan hírt is, hogy hogyan kívánják legyőzni Oroszországot, de nem húzom az időt, hanem átadom a szót, hogy hogyan értelmezzük ezeket a híreket.

[00:29:26]Ezek a hírek egy része megint propaganda.

[00:29:28]Ö, tehát az teljesen nyilvánvaló, hogy Oroszország nem akarja megtámadni a NATO-t, hiszen ami ami a tény és a valóság, az az, hogy Oroszország az ukrajnai háborúban nem tudja legyőzni a nyugati országokat, mert Ukrajnában az ukrajnai háborúhoz az ukránok csak az élőt adják.

[00:29:56]az embereket, a fegyvert, a pénzt, a technológiát, mindent a nyugatad.

[00:30:08]Azért van Ukrajnában ilyen elhúzódó, felőrülő háború, mert a nyugat nem tudja legyőzni Oroszországot Ukrajnán keresztül, és Ukra és Oroszország meg nem tudja legyőzni a nyugatot az Ukrajnán keresztül folytatott háborúban.

[00:30:25]Ennek következtében annak, hogy Oroszország bármit csak úgy megtámadjon Európát, a NATO-t satöbbi, ennek zér lehetősége.

[00:30:37]Belátható időben akár mondhatom azt, hogy 10 évben.

[00:30:40]Ez ez mindcsak arról szól, ezek a háborús kijelentések nyugatról a felkész, hogy tovább lehessen militarizálni a nyugati társadalmakat, tovább lehessen csökkenteni a szociális ellátásokat és az ebből megtakarított pénzt a hadiparra, Ukrajna támogatására és így tovább fordítani.

[00:31:01]Ez a dolog egyik fele, hogy ez az általános politika, tehát a nyugati társadalmaknak, az európai brit társadalmaknak a militarizálása és egyben a belső életének a hatalomgyakorlásnak a koncentrálása megvalósulhasson.

[00:31:23]Ennek egyik fedezete vagy oldalága ez a Kilenc ország által létrehozott flotta együttműködés.

[00:31:32]Aztán van mindenféle ilyen kisebb-nagyobb országcsoportok különböző együttműködéseket csinálnak.

[00:31:42]Ez ez a háborús pszichózis fenntartását szolgálja.

[00:31:48]Különösen az északi vizeken, illetve a balti tenger térségében, hiszen a balti tenger Oroszország kivételével mára a NATO beltengere lett.

[00:31:58]Minden balti tenger, mentiország, NATO tagország, kivéve Oroszországot, amelynek két része van a balti tengeren.

[00:32:07]Egyrészt a Szentpétervár környéki része, az északi része, más részt a kalinyingrádi terület, ami ugye egy exklávé orosz szempontból.

[00:32:21]A nyugatiak az utóbbi egy évben, több mint egy évben többször orosz különböző orosz kereskedelmi hajókat megállítottak, megszálltak, majd utána szabadon engedtek a balti tengeren.

[00:32:38]Tehát megpróbálták Oroszország kereskedelmi hajózását megbénítani, és ezzel elszigetelni egyébként Kalinyingrádot az Oroszyaországtól.

[00:32:51]Erre az lett a válasz, erről nagyon keveset olvastam a magyar sajtóban, nem is értem, hogy miért hallgatják el az illetékes külpolitikai szerkesztők, de erre most az orosz válasz, hogy a balti tengeren és egyébként az északi tengeren is, tehát a dániai szorosok másik oldalán, ahol Nagy-Britannia egyébként közvetlenül érdekelt, ott az orosz kereskedelmi hajókat beleértve az olajszállítóhókat at és mindenféle más hajókat az odos orosz haditengerészet hajói kísérik.

[00:33:27]Tehát kialakult, ténnyé vált ma az a helyzet, hogy sem a svéd flotta, sem a fin flotta, sem az angol flotta, sem a német flotta mostanában nem szokott orosz hajókat megállítani a balti tengeren vagy az északi tengeren.

[00:33:43]És egyszerűen azért, mert az orosz hajótól belátható távolságra, orosz hadihajó vagy orosz tengeralatjáró van, amely azzal fenyeget, hogy visszalő, és ha egyszer két ország hajója egymásra lő a tengereken, azt úgy hívják, hogy háború.

[00:34:11]Tehát szöveg van flotta együttműködésről, papírok meg vezérkari egyeztetések, meg mindenféle ilyen fantasztikus dolgok vannak, de konkrét flokta akciók nincsennek, mert azok azonnali háborút jelentenének.

[00:34:29]És az Oroszország még mindig egy atomhatalom.

[00:34:31]És az, hogy Oroszországgal az Egyesült Királyság vagy kilenc ország, akik most a flottájukat egkal együtt fenekednek, az háborúba kezdjen.

[00:34:44]Ezt józanember nem kívánja, mert akkor előbb-utóbb egy ilyen háborúban taktikai atomfegyverek és bevetésre kerülnének, ami ami sem Nagy-Britanniának, sem a többi kilenc országnak nem lenne különösebben jó.

[00:35:00]lévén, hogy ezek relatíve oroszországhoz képest különösen kis területű országok és néhány vagy egy tucat nukleáris töltettel kiüríthetők a lakosságtól.

[00:35:16]Meg lehet szüntetni őket.

[00:35:16]Tehát itt több a füstje ezeknek a bejelentéseknek, mint a lángja.

[00:35:22]Ez a politikai heck kampány része egyébként nyomást gyakorol Oroszországra, az orosz közvéleményre.

[00:35:31]Hátha ennek a nyomásnak a hatására Oroszországban megdöntik Putyin elnököt valamilyen erők valamiért.

[00:35:38]Ez is ennek a történetnek a része.

[00:35:44]Én úgy gondolom, hogy a az aktuális helyzeten alapvetően nem változtat.

[00:35:49]Viszont a háborús veszélyt az ilyen fejlemények folyamatosan növelik.

[00:35:55]Ezek lépései a konfliktus, a nyugat és Oroszország közötti összeütközés folyamatos fokozásának, szakszóval eszkalálásának.

[00:36:09]Akkor végezetül hadd kérdezzem itt az Európai Unió és Kína relációjában.

[00:36:14]ugyanis olyan uniós szabályok vannak az asztalon, amelyek megtiltanák a kínai cégeknek a közbeszerzési szerződésekre való pályázást, vagy a kritikus hálózatok felszerelését.

[00:36:23]És van itt ugye egy másik lába is ennek.

[00:36:25]Ez egy kiberbiztonsággal kapcsolatos törvényjavaslat, amely módosítási javaslat, amely elsősorban a kínai technológiák Európa kritikus infrastruk struktúrákban való jelenlétét szabályozná.

[00:36:38]Na most mind a két javaslat ellen felszólaltak kínai tisztségviselők.

[00:36:43]Ugye itt az előzővel kapcsolatban azt mondták, hogy ha Brüsszel erőszakkal kiszorítja az országot az egységes európai piacról, akkor Peking készen áll a cselekvésre.

[00:36:55]Majd szeretnénk megkér vagy szeretném megkérdezni, hogy ez konkrétan mit jelent vajon.

[00:36:59]illetve itt a kiber biztonsági kapcsolatos kérdésekkel kapcsolatban pedig egy 30oldalas jegyzéket adtak át az Európai Unió végrehajtó szervei számára Pekingből, amelyben kifejtik részletesen azt, hogy milyen ellenépésekre lehet számítani Kína részéről, hogyha ez valóban elfogadásra kerül.

[00:37:17]Mit gondol ezekről a kérdésekről?

[00:37:19]Mennyire jelentőségteljesek ezek a kérdések, illetve az európai politika Kínával kapcsolatban hogyan változhat?

[00:37:28]És mi lehet erre valóban a kínai válasz?

[00:37:31]Milyen hatékony választ tudre adni egyáltalán Kína?

[00:37:33]Ez itt a kérdés.

[00:37:39]Tudomások kell venni, hogy az Európai Unió részéről a az új hidegháború egyik fázisaként már régen bevezetésre került a kockázatmentesítés politikája.

[00:37:56]Ugye az Egyesült Államok részéről a szétválasztás a kínai és az amerikai gazdaság szétszakításának politikája érvényes.

[00:38:05]Ma is ez a folyamat zajlik.

[00:38:08]Ezt az Európai Unió ebben a formában nem tudta, nem merte fölvállalni, mert Európa gazdasági összefonódottsága, kötődése Kínához még az Egyesült Államoknál is nagyobb.

[00:38:25]nagyobb a kitettsége az európai gazdaságnak, ezért Európa az úgynevezett kockázatmentesítés keretében igyekszik lazítani a Kínával folytatott gazdasági együttműködését, illetve átalakítani olyan együttműködéssé, ahol Kína bizonyos olcsó termékek beszállítójaként, félgarmatként kiszolgálja európai igényeit, miközben Európa diktálja Kínának a feltételeket.

[00:38:58]Ennek többek között az egyik eleme az, hogy Kína technológiai fejlődését lelassítani, megállítani és Kínát rabszolgájává tenni az európai technológiáknak, mert így függésbe lehet hozni.

[00:39:12]Ez ugyanaz, amiről a másik két esetben ukrajnai háború, illetve nyugat-ázsiai háború beszéltünk, már beszéltünk, ez európa technológia, illetve a nyugat, az Egyesült Államok és Európai technológiai, pénzügyi, gazdasági világuralmának a megőrzése, illetve helyreállítása, az ezt a világuralmat aláásó vagy megkérdőjelező, vagy saját pozíciókat szerző ország országok többek között Kína alávetése, eltiprása.

[00:39:43]Ez a cél.

[00:39:43]Az Egyesült Államok ezt brutálisan nyíltan csinálja.

[00:39:50]Az Európai Unió ezt körülményeskedve, ahogy mindent csinál egyébként körülményeskedik, tutyimutyiskodik, tehetetlenkedik, de folyamatosan ebbe az irányba halad.

[00:40:02]Ezek az újabb tervezett uniós intézkedések ugyanúgy, mint az elektromos autókról kivetett vámok.

[00:40:10]Tehát itt az utóbbi időben ilyen több 100-at lehet felsorolni.

[00:40:12]Ez egy újabb lépés afelé, hogy Európát domináns helyzetbe hozzák Kínával szemben.

[00:40:22]Amit a kínaiak jeleztek, az az, hogy ezt ők nem fogják hagyni.

[00:40:25]Különböző válaszlépéseket fognak tenni az európai gazdasággal szemben, ami az európai gazdaságnak fog fájni.

[00:40:34]Kínának jelenleg még van valamekkora szüksége az európai piacokra addig, amíg Európa viszonylagos jólétben él.

[00:40:46]Tehát van vásárló ereje bizonyos drága fejlett technológiájú kínai termékek megvételére.

[00:40:55]De ha Európa gazdasági hanyatlása úgy folytatódik, ahogy most zajlik, akkor ez a motiváció a kínaiaknál csökkenni fog, hiszen egy gazdasági válságba boruló Európa, ahol az embereknek nincs pénzük, hogy drága kínai mobiltelefont vegyenek, azzal nem érdemes kereskedelmi engedményeket tenni, hiszen úgy így se úgy se fogják megvenni a különböző kínai termékeket, mert nem lesz pénzük.

[00:41:24]pont.

[00:41:24]Ebből következően azt látjuk, hogy a kínai álláspont a korábbi sokkal megengedőbb, kompromisszumos, keresőbb hozzáállásból egyre inkább a keményedés felé halad.

[00:41:37]És Kínának, mint tudjuk, vannak eszközei arra, hogy válaszlépéseket tegyen.

[00:41:46]Például ahogy a Kína tavaly megtörte Trump elnök vámháborúját azzal, hogy a ritka földfémeket és különös különösen fontos stratégiai anyajogok exportját megtiltotta az Egyesült Államokba.

[00:42:02]Pontosan 32 nap után Donald Trump csökkentette a vámokat.

[00:42:06]Semmi mást nem kell Kínának csinálni.

[00:42:09]sok más, kisebb jelentőségi intézkedést is hozhat, de semmi mást nem kell csinálni, mint megtiltani, hogy a kínai vállalatok ritka földfémeket, különleges mágneseket és más stratégiai fontosságú anyagokat szállítsanak Európába.

[00:42:28]És ezt már láttuk egyébként az előző körben is, hogy ez például rögtön ahhoz vezet, hogy a német-fancia autóipar azonnal leáll, hiszen ezekbe a az európai ipari termékekben több tucatkilónnyi olyan részegység és ritkaföldfényből készült termék és egyéb van.

[00:42:54]épül bele egyenként, amely nélkül ezek a termékek nem tudnak elkészülni.

[00:43:00]Az úgynevezett hagyományos csippeknek a legnagyobb szállítója.

[00:43:06]Kína.

[00:43:06]Azt láttuk, amikor a hollandok megpróbálták ezt a szférát ugye elvenni a kínaiaktól, a Hollandiában működő kínai csípgyártó vállalatot megpróbálták államosítani.

[00:43:21]Az eredmény az volt, hogy a kínaiak megtiltották ezeknek a nem legfejlettebb, csak közepesen fejlett csipeknek az exportját Európába, hiszen a gyártás mind Kínában volt.

[00:43:31]És abban a pillanatban az történt, hogy a Mercedes, a Volkswagen, a Renault gyáraban leállt a termelés.

[00:43:39]Tehát a kínaiaknak van eszköze a kezükben.

[00:43:42]Majd meg fogjuk látni, hogy mennyire kemény az uniós elképzelés ezekről az újabb korlátozásokról.

[00:43:53]És a tárgyalásokon a felek tudnak-e kompromisszumot kötni, vagy nem.

[00:43:56]Ö ahogy éleződik a gazdasági hidegháború, én sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy egy hatékony kompromisszum lehetősége folyamatosan csökken, de könnyen meg lehet, hogy rövid távon mindkett fél mindkét félnek az lesz az érdeke, hogy kössenek valamilyen kompromisszumot, ne egyék olyan forrónak ását.

[00:44:19]Tehát például az Európai Unió a kibertéri biztonságban meg az egyéb kérdésekben ne olyan szigorú korlátozásokat vezessen be, vagy azokat a korlátozásokat ne olyan szigorúan alkalmazza, mint ahogy egyébként tombolva a médiában bejelenti.

[00:44:40]És a kínaiak meg ne mindent tagadjanak meg az európai ipartól, amire annak szüksége van, hanem csak ezt, azt vagy csak ilyen-olyan mértékben.

[00:44:50]A kereskedelmi tárgyalások minden mindig ilyenek, de ami a folyamatnak a lényege, hogy a kockázatmentesítés a deris King formájában első Ursula császárnő által elindított Európa és Kína közötti gazdasági konfrontáció és szétválasztás az folytatódik.

[00:45:12]A küzdelem nem áll le.

[00:45:16]A küzdelem a két fél között egyre erőteljesebb.

[00:45:22]Nagyon szépen köszönöm Kusai Sándornak, hogy a rendelkezésünkre állt és segített ezeket a híreket értelmezni.

[00:45:26]Minden jót kívánunk.

[00:45:30]Köszönöm a figyelmet és minden jót kívánok önöknek és a hallgatóknak