Az euró bevezetése egy halálos vétek? - Lóránt Károly

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat, nézőinket.

[00:00:01]Megkérek minden rendszeres hallgatót, aki még esetleg nem tette meg, hogy iratkozzon fel a csatornánkra, lájkolja a videót, hogyha tetszik, és nyugodtan kommenteljenek a komment szekcióban is.

[00:00:11]Lá Károly, a vendégünk, közgazdász.

[00:00:11]Jó napot kívánok.

[00:00:14]Jó napot kívánok.

[00:00:16]Amiről pedig beszélgetni fogunk, az az euró bevezetésének a módja egyáltalán.

[00:00:19]Jó ez nekünk, nem jó nekünk.

[00:00:22]Ugye most, hogy kormányváltás van.

[00:00:26]Ez egy ígéret a Tiszapárt részéről.

[00:00:29]Magyar Péter részéről, hogy az eurót bevezetik.

[00:00:31]Azért látom ezzel kapcsolatosan a saját környezetemben is, hogy nem vagy nem tudják eldönteni az emberek, hogy ez jó-e nekünk, vagy pedig félnek attól, hogy mi lesz akkor, hogyha be lesz vezetve az euro.

[00:00:43]Úgyhogy nagyon örülök, hogy egy közgazdásszal sikerül erről beszélgetnem, hogy ő mit gondol erről az egész kérdéskörről.

[00:00:49]Egyáltalán Magyarország fel van-e készülve erre?

[00:00:51]Mi lesz a hazai fizetőeszközünkkel?

[00:00:56]Mennyire tesz bennünket kiszolgáltatottá?

[00:00:57]És hát egyéb olyan szempontok is vannak, amelyeket kérem akkor, hogy mondjon el, hogy ön hogyan látja.

[00:01:04]Hát mondjuk az Euró vezetésének hosszú története van az Európai Unióban.

[00:01:08]Tehát ezt már a 60-as években felmerült ennek a gondolata és a 70-es években készült három vizsgálatjelentés, amelyik gyakorlatilag a monetáris unió megteremtésének a feltételével foglalkozott.

[00:01:24]És ez a három jelentés.

[00:01:24]Ezt az egyiket úgy hívták, hogy Werner, a másikat úgy, hogy Marjolin, harmadikat úgy, hogy megdugász jelentés.

[00:01:31]Ha most betetszik írni a Google-be gyorsan, hogy mit tudom én, Werner jelentés vagy Werner report, ki fog jönni a De senki nem tud róla, egyszerűen elfelejtették.

[00:01:44]Na most ez tehát a 60-as évek, 70-es évek még az Európai Uniónak az a korszaka volt, amikor reális módon akarták megoldani az Európai Uniö problémáit.

[00:01:57]Tehát nem kerekedett felül ez a integrációs elképzelés, hogy minden áron, ha megvannak a feltételei, ha nem, akkor integrálni akarjuk, össze akarjuk hozni egy egységes állammá a éppenséggel tag.

[00:02:15]Akkor még csak hat tag volt egyébként, amikor ezt elkezdték.

[00:02:16]Aztán ugye ez most már 27-re bővült, tehát hogy összehozzák ez akkor még hogy mondjam egy kicsit azt mondanám, hogy tudományos alapokra épült és a következőt csinálta ez a három riport, de különösen az utolsó a a megdugvá, hogy megvizsgálták nyolc különböző országban, ahol egységes állam volt, mint Franciaország, vagy szövetségi állam, mint nyugat-németország, ugye akkor, vagy ö szintén Szövetségi Állam, mint az Egyesült Államok is.

[00:02:50]És még egy-két, hogy mekkora a jövedelmek átcsoportosítása azokra a területekre, amelyek kevésbé fejlődtek.

[00:03:00]Tehát ugye abból indultak ki, hogy egy ugye ugye a célban az volt egy föderális állam, és egy föderális államban törődni kell azokkal az országokkal is, amelyek kevésbé fejlettek.

[00:03:11]És ennek megvan egy meghatározott feltétel rendszere, jövedelem átcsoportosítás.

[00:03:16]Na most ez a jövedelem már ez körülbelül úgy nézett ki, csak a végeredményt mondom a meg dugá riportban van benne, hogy az integrációnak a kezdeti fokán a GDP-nek körülbelül a 1-2%-át, 2-3%-át kell összeadni egy magasabb fokon, ahol már az eurót, tehát a közös valutát be lehet vezetni egy ilyen 7-8%-ot, és a teljes integráció, tehát mikor mi létrehoznánk a Európai Unió óban a föderális államot, akkor a GDP 25%-át be kell tenni a közösbe és utána átcsoportosítani a kevésbé fejlett régiók fejlesztésére.

[00:03:56]És akkor a Werner és a Megdug riport között volt még egy Marion riport is, amelyik a társadalmi feltételével foglalkozott, és többek között azt mondta, hogy annak tehát, hogy a közös valut bevezetése, tehát a monetáris unió megteremtése, meg egyáltalán a szövetségi állam megteremtésehz az kell, hogy az emberek alapvetően az Európai Unióhoz tartozónak érezzék magukat és másodsorban csak nemzetállamnak.

[00:04:29]Egyébként érdekes, hogy én nemrég jó pár évvel ezelőtt beszéltem egy orosz katonákval, ami a egy nemzetiséghez tartozott, és akkor ő azt mondja, hát ő orosz is, meg meg mit tudom én.

[00:04:38]Tehát ugye ez a kettős identitása megvolt neki.

[00:04:42]Lehet, hogy azóta már meg is halt az ukrán fronton, nem tudom mi lett vele.

[00:04:46]Tehát lényeg az, hogy a tehát hogy az identitásban a emberek jussanak el oda.

[00:04:51]Első helyen azt mondják, hogy ők Európai Unióhoz tartoznak.

[00:04:55]Ez volt a maroni ro.

[00:04:55]Na most a valóság ezzel szát valóság ezzel szemben az, hogy nincs akkora szolidaritás az egész rendszerben, amelyik lehetővé tenné azt, hogy ilyen mértékű átcsoportosításokat lehessen tenni.

[00:05:14]Jelenleg az Európai Unióban a közös költség GDP körülbelül 1%-a, vagy annál egy kicsit több, de a nettó befizető országok ezt is sokkalják.

[00:05:24]Tehát nem akar, tehát mondjuk a németek, akik ettő befizetők, meg mondjuk hollandok, mit tudom én, dánok svédek sokalják és nem akarnak annyit befizetni, hogy ők nettó befizetők.

[00:05:34]Magyarul a rendszerben nincs meg az a szolidaritás, hogy itt lehetne egy egy hát egy szövetségi államot lehetne létrehozni.

[00:05:43]Na most a van egy másik oldalról való megközelítése ennek a közös pénznek, méghozzá hát van egy ilyen elmélet, hogy optimális övezethető, hol lehet bevezetni közös vautát azokban az országokban, akik a külső hatásokra nagyjából ugyanúgy reagálnak.

[00:06:05]Na most ez egy eléggé elvont fogalom.

[00:06:07]Én inkább azt mondanám ehelyett, hogy azok az országokba lehet bevezetni, ahol azonos fejlettségi szinten vannak, és nem jelent nekik problémát a külkereskedelmükben az, hogy a valutájukat, hogy nincs saját valutájuk.

[00:06:23]Már megmondom mindjárt, hogy mi a probléma ebben.

[00:06:27]A az alapvető probléma, és ezt nagyon sokan a Euró vezetésénél megmondták, hogy a kevésbé fejlett országokban a nagyobb az inflációs tendencia, mint a fejlettekben.

[00:06:42]Na most ezt ezt egy Balasa Samuelon hatásnak nevezik és a hatásnak a lényege az, hogy az iparban a termelékenység a felzárkózó országokban gyorsan növekszik és emiatt a bérek is növekednek.

[00:06:58]Igen ám, de parítást kell teremteni a szolgáltatásokban is a bérekkel.

[00:07:03]Tehát a szolgáltatásokban, ha nem nő annyira a termelékenység, ott is kell emelni a béreket, és ennek egy inflációs hatása van, és ezért a kevésbé fejlett országok hajlamosakkal magasabb inflációra.

[00:07:14]Na most mi tört, tehát hogyha mi történik akkor, hogyha hogyha mondjuk megvan az én saját valután?

[00:07:25]A következő, tehát képzeljük el, am külkereskedmel jelentkeznek a problémák, tehát a ahol magasabb a infláció, az az ország előbb-utóbb a fizetési mérlegében hiány keretkezik, és nem tudja kompenzálni.

[00:07:38]A vegyünk egy nagyon egyszerű példát, hogy van egy exportőr és mondjuk forint 1 eur az mondjuk 400 Ft ételezzük föl.

[00:07:49]És és akkor neki a költsége mondjuk 9, a nyereség az 1 a 9e mondjuk a forintban a költsége, a bérköltség, anyagköltség satöbbi.

[00:08:03]Mondjuk 910-et számoljunk ki.

[00:08:06]Akkor hogyha belső infláció nagyobb, mint a külső, akkor ő a tér termék mondjuk kint nincs infláció, akkor de bent van.

[00:08:15]Akkor egy idő után a forint költségei már nem 9 részét teszik ki, mondjuk ennek a 400 Ft-nak, amit egy euróér kap, hanem kiteszik az egészet, mert a bérek növekednek, de ugy de ugyanakkor az árfolyam stabil, akkor az 1 euróér, amire el tudja kint, nem tudja emelni az árát, 1 euróért eladja a terméket, kap 400 Ft-ot, eltűnik a nyeresége.

[00:08:40]Na most mi van akkor, ha megvan a saját valutám?

[00:08:41]saját ma után megvan, akkor akkor leértékelem a forintot, és akkor azt mondom, hogy mit tudom én 1 euró az most már 420 Ft-ot ér, és akkor megint megvan az exportőrnek a nyeresége.

[00:08:55]Na de hogyha bevezetem az eurót, ezt nem tehetem meg, tehát belül növekszik a költségem.

[00:09:01]Na most és gyakorlatilag elfoly a nyereség.

[00:09:04]Na most ez ugye azért egy vállalkozó, egy exportőr szintjén mondtam el, hogy talán érthető így az egész ország szintjén tehát úgy néz ki, hogy romlik a fizetési mérleg ahhoz, hogy az ország versenyenképes legyen.

[00:09:17]Le kellene értékelni a vautáját, de nem tudja leértékelni, mert nincs neki saját fautája, mert közös fautája van.

[00:09:23]Ennél fogva elkezd eladósodni, hiteleket vesz föl, és ez történt Görögországban, ez történt Olaszországban, ugye?

[00:09:32]Tehát, hogy most elég sok szó esik arról, hogy Olaszország eladósodott és emiatt a melóni politikai mozgáster erősen be van határolva.

[00:09:41]Ez ezért van.

[00:09:44]Tehát ugye Görögország, ha jól tudom, a mai napig nem állt talpra, tehát olyan országok előzték meg Görögországot, akár még Magyarországi is, Szlovákia a sokkal kisebb országok.

[00:09:52]Tehát a gazdasága nyilván annak több oka is lehet, ugye mostanában nem mennék bele, csak hogy nagyon megrángatta ez a időszak.

[00:09:59]Hát a görögök azok különösen rosszul jártak, és ami mutatja, hogy az Európai Unióban mennyire nincsen egy részvét a tagországok iránt, vagy vagy legalább a reális folyamatoknak a megtekintése.

[00:10:19]Ugye Német újságokban tereak hát a dél-európai országokkal, lusták, nem dolgoznak görögökkel, különösen.

[00:10:27]Ugye a Merkel asszonyság annak idején azt mondta, hogy nem csinálták meg a házi feladatot, mert ugye Németországban is volt egy ilyen harcreform, ahol gyakorlatilag lefaragták a fizetéseket, ugye, hogy versenyképessé tegyék a a német gazdaságot.

[00:10:43]nem csinálták, tehát gyakorlatilag kigonyulták, lenézték ezeket az országokat, amelyek kifejezetten azért jutottak ilyen nehéz helyzetbe, mert bevezették az eurót.

[00:10:50]Na most miért vezették be az eurót?

[00:10:54]Egyrészt aki a masterity egyezményben az volt, hogy az országoknak előbb-utóbb be kell vezetni az Eurót.

[00:11:00]Magyarország még nem volt meg ez a 10 ország, aki aztán 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, de az Európai Uniós csatlakozással ezek az országok aláírták, hogy előbb-utóbb bevezetik az Európ.

[00:11:14]Na most, hogyha megnézzük az országoknak a fejlődését, például a görög portugál felzárkózás addig volt, míg nem voltak tagjai az Európai Uniónak.

[00:11:23]Amikor az Európai Uniónak tagjai váltak, akkor már gyakorlatilag ez a felzárkózás, tehát hogy sokkal gyorsabban növekedtek, mint az uniós átlag, ez már megszűnt.

[00:11:32]És mikor bevezették az eurót, akkor meg gyakorlatilag a az ászlagtól is lemaradtak némelyik.

[00:11:37]Tehát például tipikusan igazett Görögországra.

[00:11:42]Na most a hogy ezt ez nem az én véleményem, én hoztam egy-két ilyen idézetet a hogy miért vezették be az eró.

[00:11:52]Tehát a a legrégebbel kezdem, melyik a legrégebbi, hogyha ezt meg lehet tenni, hogy hogy én fölolvasok ebből a jó, kezdjük avval.

[00:12:05]Tehát a Milton Friedman.

[00:12:07]Milton Friedman egy nagyon híres közgazdász volt, Nobeldíjas, liberális ráadásul.

[00:12:16]És a következőket mondta az euró.

[00:12:16]Azokat a problémákat, amelyeket a nemzet auták leértékelésével meg lehetett volna oldani, a közös autó súlyos politikai konfliktusokká alakítja át.

[00:12:29]Spanyolország és Olaszország példáját idézte, hogy nem fogják bírni a német gazdasággaló versenyt, és emiatt jelentős egyensúlytalanságok fognak kialakulni.

[00:12:39]Ugye tehát az ő beszéde, nem tudom még itten keresgérek, mert más volt egy nagyon hol az ördögbe tettem a igen itt van a tehát mi a tehát megint a Milton Fritmannak a 1997-ből, tehát az euró bevezetése előtti időszakból származó cikke a Wall Street Journalben.

[00:13:09]A következő, tehát szó szerint idézem már hosszú idő óta az a véleményem, hogy az euro hátrányai meghaladják az előnyeit.

[00:13:15]Az eurozona potenciális tagjai sem elegendően rugalmas bérekkel és árakkal, sem elegendően mobil munkaerővel, sem pedig megfelelő hatékony pénzügyi kompenzációs mechanizmussal nem rendelkeznek, amelyek kompenzálhatnák a rugalmasárfolyam elvesztésének hatását.

[00:13:32]A valószínű eredmény az lesz, hogy az övezetben az egyes országokat eltérő módon érintő külső hatások, amelyeket az árfolyamok megváltoztatásával könnyen kezelni lehetett volna, megosztó politikai vitákká alakulnak át, és az egyes országok közötti politikai feszültségeket fogják növelni.

[00:13:50]A politikai egyesülés megteremtheti a pénzügyi unió feltételeit, de egy nem megfelelő feltételek mellett bevezetett monetáris unió a politikai egyesülési folyamat akadálya lesz.

[00:14:02]Na most ezt azért néztem ilyen hosszasan, hogy nem Lórán Károlynak a véleménye ez, hanem egy Nobeldíjas közgazdász.

[00:14:07]Tehát világ az első pillanattól világos volt, hogy az Eurónak ez a hatása.

[00:14:13]És miért vezették be?

[00:14:15]Itt a magyar szár vagy magyar Lámpalosi Sándort idézem, aki 2004.

[00:14:21]március 9-én a Mindentudás egyetemén elhangzott előadásában erről a következőt mondta.

[00:14:26]A berlini fal összeomlása majdnem biztossá tette, hogy Németország előbb-utóbb egyesül, ami döntő szerepet játszott a monetáris unió előkészítésének felgyorsításában.

[00:14:38]Ennek hátterében a Col Miterand alku állt.

[00:14:41]Franciaország, de nem csak Franciaország, elfogadja a német egységet.

[00:14:45]Ugyanakkor a német szövetségi köztárság elfogadja a monatáros uniót, amely együtt járt a mi a német márka márkának és a német márka hegemóniájának megszüntetésével.

[00:14:56]magyarul politikai okok voltak mögötte, de nem csak ez, amit a lánfóus említ, hanem gyakorlatilag amit a Finb mondott, hogy a integráció erőszakolásának az eszköze.

[00:15:10]Tehát ugye aki belép az eur a eurozónába, annak már közös adósága lesz, és nem lehet kilépni.

[00:15:17]Tehát ez ez hogy mondjam?

[00:15:23]olyan ugye, hogy mi volt ez az amerikai dala, hogy beléphetett valaki, de sose léphetett ki.

[00:15:30]Nem tudom milyen szállóda volt, vagy valami ilyesmi.

[00:15:32]Nem, majd eszembe jut.

[00:15:35]Be lehet lépni, nem lehet kilépni.

[00:15:35]Na most ezért ugye aláírtuk, hogy belépünk, de ezért az, hogy a Magyarország lemondjon arról, hogy le tudjon értékelni akkor, amikor a fizetési mérleggel mindig baj van.

[00:15:48]És ez a fizetési mérleg, ez most a magyar kormányok alatt mindegy most Orbán, nem Orbán, mert kint Brüsszelben még kint voltam ugye ott Káruntnak hívják angolul, tehát folyófizetés mérleg egyenlege.

[00:16:03]Ez olyan minthogy egy obszin szó lenne.

[00:16:05]Egyszerűen nem fordul elő az európai dokumentumokkal, de itt se beszélnek róla.

[00:16:09]És ez a külső eladósodásnak nem az az érdekes, hogy a költségvetése, tehát a pontosabban az államháztartási egyenek az hogyan alakul, mert azt lehet belülről is finanszírozni.

[00:16:21]Tehát ugye gondolom már itt is elhangzott más köznak a szájából, hogy japán államadóssága, mit tudom én, 260% vagy 320 közel, mégis semmi baja, mert a saját nem külföldnek tartozik, hanem a saját állampolgárainak tartozik, tehát nincs be.

[00:16:37]De ha külföldnek tartozol, akkor úgy rángatnak dróton, hogy mondjam, mint egy egy marionet bábut, mert tehát hogyha eladósodsz, a hitelminősítők egyre hosszabb osztárzatot adnak neked, egyre nagyobb kamatot kell fizetni a kölcsönöken, egyre jobban eladósodsz.

[00:16:58]És sajnos ugye hát ez történt a 74-es hitelfelvétel után is, hogy az ember bekerül egy adósságcsapába, és nem tud belőle kijönni.

[00:17:07]Tehát erre jók a déle-európai példák, de a magyar példa is jó.

[00:17:09]Úgyhogy tehát én azt gondolom, hogy most már felolvastam mindent, még lehetne egyet olvasni még a Pold Gruvnak a Lőveni egyetem hát ugyanezt mondta, hogy illúzió, hogy elérhetjük a politikai uniót.

[00:17:26]És ezz és gyakorlatilag azt mondta, hogy amit Európával lehet csinálni, az tulajdonképpen nem más, mint egy szabadkereskedelművezet.

[00:17:36]Tehát ez az integráció, hát most a tehát ez a legmagasabb foka az integrációnak reálisan.

[00:17:41]Reálisan ez a legmagasabb foka, szabad kereskedelmi övezet.

[00:17:43]És ettől még egy-két ország működhet együtt bizonyos kérdésekben szorosabban.

[00:17:49]Meg kell mondani, hogy hogy gyakorlatilag ami igazán működött, az a római szerződés volt.

[00:17:56]Tehát amikor a római szerződést átalakították, masz szerződés, ez már a centralizált centralizáció és nem lett eredményesebb.

[00:18:02]Tehát meg lehet nézni a Európai Unió gazdasági növekedését.

[00:18:05]A monetár, tehát a másodri szerződés előtt még meghaladta az Egyesült Államokért.

[00:18:13]Pedig elvileg egy tehát van egy ilyen tendencia, hogy a kevésbé fejlett országok bizonyos körülmények között gyorsabban fejlődhetnek, mint a fejlettebb országok.

[00:18:25]Egyszerűen azért, mert ott a fejlett országok már kitalálták, azt nekünk nem kell kifejleszten egyszerűen átveszik és ugrásszerűen növeksik a termelékenység.

[00:18:32]Tehát így járt Kína.

[00:18:34]Kína behozta az amerikai vállalatokat, megtanulta ugye ráadásul úgy, hogy kínai többség volt, ha jól tudom, ezekbe a vállalatokba behozta őket, pillanatok alatt ugye megtanulta és ugrásszerűen növekedett a termelékenység.

[00:18:48]Na most ugye egy egységes autával ezt nem lehet megcsinálni.

[00:18:56]És lehetett látni, hogy hogy tehát ezen a grafikon az ember megnézte, hogy ma már az Egyesült Államok gazdasági növekedése jelentősen fé1% ponttal meghaladja az Európai Unió gazdasági növekedését.

[00:19:10]Tehát gyakorlatilag ez egy ez egy alapvető alapvető hiba.

[00:19:12]Na most az, hogy ugye hallom most, hogy az új kormány pezzegeti ezt a kérdést.

[00:19:18]Na most az, hogy pezzegeti, azt önmagában nem tartunk bajnak, mert mert hogy mondjam, mit tudom én, a horgász is pedzegeti, ugye a vacagot, ugye, tehát ugye a kukacot, tehát ez ez na most az, hogy vagy de bekapni a horgot nem kell, tehát tehát a nem egyszerűen ezt nem szabad, tehát lehet mondani, gondolkodunk rajta, megteremtjük a fél.

[00:19:42]Na most, hogyha a feltételeit tényleg meg akarnák teremteni, akkor itt olyan mértékű megszorításokat kellene csinálni, hogy a Tiszakormány ugye nem, tehát olyan a rendszer, hogy ami mondjuk amikor csinálták, az tulajdonképpen jó is volt.

[00:19:57]Tehát olyan a rendszer, hogy itt a mindenki minden kormány az adott idejét kitől.

[00:20:06]Nem lehet kormányt megbuktatni.

[00:20:07]Erre a Fidesz még rá is tett egy-két lapáttal.

[00:20:09]Most aztán szívja ugye a a negatív hatásait, ugye, mert olyan stabil a kormányzás, hogy Igen, hogy a stabil Igen, mert mert eleve stabil kormányzás és ez jó, tehát az, hogy ne lehessen, mert van olyan, hogy mit fél évenként kormányválság, ez nem jó.

[00:20:25]Tehát megadjuk a Tisza kormánynak azt, hogy négy évig mutassa meg, hogy mit tud.

[00:20:32]Egyébként ugye én Fidesz szavazó voltam.

[00:20:35]A Fideszt én kritizáltam múltkor is megv a Fidesz szavazó meg alapvetően sok mindennel egyetértek amit a a Orbán kormány képviselt meg Orbán Viktor maga is képvisel de én nem voltam egy Fidesz rajongó úgyhogy és de most is az a véleményem egyébként hogy hogy jó olyan párt jött be amire én mondjuk végképp nem szavaztam volna de ha egyszer már kormányon van akkor a nemzeti érdek az hogy valamennyire sikeres legyem ha a kormány kudarcos lesz akkor az azt jelentő hogy az ország és kudarcos, de ebben egyik alapvető dolog az, hogy nem szabad bevezetni az eurót, mert egy olyan megszorításokat kellene csinát amit ugye volt a volt ugye a a az új kormányfőnek ugye a Magyar Péternek egy nemzetközi sajtót tájékoztat egy három órás.

[00:21:24]Na most, hogy az ember véghallgatta az tulajdonképpen úgy nézett ki, hogy folytatjuk a Orbán politikáját csak egy kicsit más eszközökkel, rugalmasabb eszközökkel.

[00:21:32]Na most, hogy abból mennyit tart meg, mennyit nem, mert ugye mikor szembenéz a problémákkal, akkor akkor az egy nagy kérdés.

[00:21:42]Egyébként ugye Magyar Péter egy nagy szolgálatot tett av, hogy nyert az Európai Uniónak, mert a fájos csúkszemet, ugye Orbán Viktort ugye az kiküszöbölte, tehát már nem fáj a tykszem, de evvel együtt Magyarország leértékelődött.

[00:21:54]Ugye a tyúkszem nem fáj, ugye, akkor akkor Magyarország megkapja a GDP-ben talán az Európai Unióban 1%- a részáry, akkor megkapja az 1%-os súlyt.

[00:22:05]Na most, hogy legyen valami kártyája a Magyar Péternek, neki is kell valami.

[00:22:10]Tehát előbb-utóbb ő rá fog jönni, hogyha feltétel nélkül kiszolgálja Brüsszelt, akkor tulajdonképpen igazából nem lesz mozgástere.

[00:22:18]Na most de a Brüsszel is rugalmas, tehát mert nekik az, hogy Magyarország belépjen ebbe az eurozónába, am lehet kilépni, a fontosabb, mint az, hogy a magyar gazdaság az teljesítse a kritériumokat, mert ott voltak ezek voltak a máslíti kritériumok, ugye?

[00:22:44]Tehát Magyarország nem tudja most teljesíteni ehhez megszorítások kellenének meg tehát ez nyilvánvalóan a kormány megítélését azt nagyon negatívba vinné.

[00:22:52]Nyilván a kormánynak nem érdeke.

[00:22:54]Ezért a Európai Unió, hogy mégis megtartsak hallottam már, hogy eltekint ettől ezektől a kritériumoktól.

[00:23:02]Tehát csak vezessük csak be az eurót, eltekintenek a kritériumoktól.

[00:23:06]Na most hát aztán nem tudom, hogy bekapják-e a horgot mondjuk a jelenkormány.

[00:23:12]Ezt nem tudom, de mondjuk mondom egy igen nagy ő azt kecsegtetni avval, hogy igen, majd ha feltételek meglesznek, ma Magyarország ugyanolyan versenyképes lesz, mint az Európai Unió.

[00:23:20]a fizetési mérleg rendben lesz, hogyha a külföldi adósságunk az lemegy a nullára, a mit tudom én, tehát lehet ilyeneket mondani és evvel eludázni igazából a a bevezetésnek a lehetőségét, de mondom, hogy ez az új kormánytól egy alapvető hiba lenne és azért idéztem itt lehet mondjuk unalmas, hogyha az ember idéz másoktól, de az, hogy ez nem nem az én okosságom, hanem gyakorlatilag ezt ez ez mindenki tisztában van, és meg kell nézni, mit tudom, de mit a szlovákok bevezették az eurót, nem tudom, egy évtizede, valamikor 2011-ben, nem tudom, valami ugye nézzük, az önövekedésük is lehasult, ugye, tehát korábban dinamikusában növekedtek hogy mondjam, tehát teljesen világosan látszik, tehát ezt még nem is lehet tévedni, mert nem először lépjük meg.

[00:24:08]Na, szumma szummárum.

[00:24:10]Erről az a ez a véleményem, hogy nem szabad vezetni, és nem tudom azt, hogy a hogy az új kormány majd mit fog csinálni.

[00:24:21]Nagyon nagyon nagyon kíváncsi vagyok, mert ugye nem tudom, hogy ugye ismerős az a vicc, hogy vezérigazgató nyugdíjba vonul és az utógyának átad három borítékot, hogy amikor nehézségekkel néz szembe bontsa föl őket egyenként.

[00:24:38]Mi van az első borítékban?

[00:24:41]Kenj mindent rám.

[00:24:41]Mi van a másodikban?

[00:24:44]Hivatkozz az objektív nehézségekre.

[00:24:44]Mi van a harmadikban?

[00:24:46]Ír három borítékot.

[00:24:48]Na most hogyha nem akar nagyon nagyon hamar három borítékot írni, akkor a tehát akkor a kenj mindent rám, ugye ez elfogja egy pár hónapig megy.

[00:24:57]Tehát ez egy ez fog menni, és akkor majd lehet, hogy valakit meg is hurcolnak.

[00:25:01]Jön a fekete autó és akkor éjszaka elviszik, és akkor aztán hogyha ugye már az ítélet, virágtás, az ítélet már megvan, ugye?

[00:25:11]Tehát az íté most már csak a vádat kell ugye valahogy aláttámasztani.

[00:25:17]Tehát tehát én azt gondolom, hogy hogy ha jó ha a józanul átgondolja az úkormány a saját helyzetét, akkor igyekszik folytatni az orbáni politikát, amennyire ezt az adott dolgok engedik, és brüsszeli követeléseknek annyira ellenállni, amennyire lehet.

[00:25:34]Na most itt két alapvető dolog van, ami hogyha három mondjuk, de kettő alapvető.

[00:25:43]Az egyik a migránsok beengedése, ugye?

[00:25:45]Tehát ez egy nagy kérdés, ugye, mert fizetjük a na most ezt nem lehet visszacsinálni.

[00:25:51]Tehát én 2005-ben csináltam 200300-ig egy Európai Unióra egy demográfia előrejelzést, ami mondjuk azért volt egyedülálló mondjuk a Európai Unió kutatóintézetei között, demográfiai kutatóai között, mert én megmontottam az európai lakosságot muszlimra meg nem muszlimra.

[00:26:13]Tudik én mint Lót Kárő megtehettem, de egy kutatóinzett nem tehettem meg politikail a korrektség miatt.

[00:26:19]Na most hát ebből az jön ki, hogy ennek a századnak a második felében gyakorlatilag a muszlim lakosság többségbe kerül.

[00:26:26]egyébként mikor én az Európai Unióban voltam a van Európai Parlament földszintjén Brüsszelben egy kioszk és ott lehet mindenfajta dolgot kapni többek köz képeslapokat és akkor lehetett olyan képeslapokat kapni hogy Európa, hogy Európai Unió 2100-ban és akkor olyanok voltak mint Germanisztán, Frankisztán, mit tudom én micsoda.

[00:26:53]Tehát ezeket már nem lehet, mert ugye a politikai körösség miatt ilyen lapokat most már amikor legutolójára kint voltam, néztem, hen hasonló nincs, de a lényeg az tehát egy ez egy ez egy sarokkérdés.

[00:27:02]Tehát ezt ez tehát ez egy halálos véteek ezt ezt meglépni.

[00:27:06]Hát aztán mondom, nem tudom, hogy aztán mit csinálunk.

[00:27:10]A második ilyen halálos dolog, amiről előbb beszéltünk, az euró.

[00:27:12]Abból se lehet kilépni.

[00:27:14]Egyikből se lehet kilépni.

[00:27:15]A harmadik, ami egy nagyon nagy őrültség lenne, az, hogy amit az Orbán nagy nehezen visszaszedett a privatizáció után, tehát az alapvető közműveknek a az alapvető szolgáltatásoknak egy részének legalább a hazai kézbó visszaszerzése.

[00:27:34]Ugye ezt újból privatizálják.

[00:27:36]Tehát a annak idején a szocialista Ezzmánynak a legnagyobb bűne az volt, hogy alapvető infrastrukturális szolgáltatásokat privatizálták.

[00:27:48]Tehát itt az áramhálózat vagy az áram kereskedésre meg ezek vé tehát a vízellátás áram és a többi.

[00:27:54]Ugye hát a Molot az oroszoktól 25%-os része visszaszerezték.

[00:28:00]Sokat kínódott vele az Orbán.

[00:28:00]Tehát na most egy picit hadd beszéjek arról, hogy most ugye mindenki elmeg hibákat beszélhetek arról, hogy igen nyugodtan persze, hogy hogy a szóval én ezt nyilván vereségnek ért értem meg ezt a mostani választást, mert én a Fideszel szavaztam és mondjuk én gondoltam, hogy a Fidesz veszi, de azt gondoltam, hogy esetleg egy kisebbségi kormány tud alakítani.

[00:28:25]Tehát mondjuk ezt a ezt a hogy mondjam fenomenális győzelmét a Tiszának én ezt ezt ezt erre mondjuk tényleg nem gondoltam, de a másik dolog, hogy én megszoktam az ellenzéki létet.

[00:28:38]Én azt szoktam mondani, én 50 éve ellenzékben vagyok, mert én egy nem neoliberális közgazdász vagyok, és és sajnos a Fidesz idején is, főleg a utóbbi 16 évben a nagyon erősen dominál ez a neoliberális szemlélet.

[00:28:58]Majd erről egy kicsit beszélek, mert ez egy nagyon fontos dolog.

[00:29:00]Most kérdés, ugye olyan emberek kerültek be, hát a mondjuk a kapitány gazdaságpolitikával foglalkozni, ugye ő vállalati gyakorlata van, nyilván, hogy mondjam, jóképességű ember, mert nem vihette volna annyira, mint amennyire, de a nemzetgazdaság az egészen más, mint egy vállalat.

[00:29:18]Na most egy-két dolgot mondok, hogy mi itt a mi itt a a szemletbeli különbség és mi itt az alapvető probléma és és mi az, amit változtatni kellene, ami a Fideszel szemben is mondjuk nekem kritikám volt.

[00:29:33]Tehát a 68-as mezikmus reform óta tulajdonképpen akkor két koncepció készült.

[00:29:38]Egyet Nagy Tamás csinált, a másikat Moral Tamás csinált.

[00:29:41]Morad Tamás volt az, aki Jánus, tehát egy egy nem neoliberális szemlélettel próbálta volna megközelíteni a reformot, a másik egy ilyen neoliberális szemlélet volt.

[00:29:55]Tehát a neoliberális szem azt mondja, hogy nem kell gazdaságpolitika, tehát hogy beavatkozók, hanem majd a piacon kialakul.

[00:30:01]Na most hát ez nem ment, és egyedileg kellett beavatkozni koncepció nélkül.

[00:30:06]A és ez ez 70 77-től kezdve már gyakorlatilag így nézett ki a dolog.

[00:30:10]és a 80-as évtizedben ugye a világban végbement ez a váltás, tehát ez és a magyar közok szolgai módon lekövették.

[00:30:19]Tehát ugye ez a Margaret Secser meg a Ronald Régnek a a reformj kapcsolódik.

[00:30:26]Tehát bejött ez a neoliberális személet és mondom ezt átvetni és hát evvel kinultunk a meg az eladósodással a 80-as évtizedben.

[00:30:33]És ak jött a rendszerváltás és hogyha emlékszik valaki, ugye az volt, hogy minden jó, csak ne legyen állami vállalat, ugye?

[00:30:40]És akkor elbek 30-adjára az egészet, és akkor megszűntek 100 éves vállalatok.

[00:30:45]De nem csak az, hogy vállat megszűnt, hanem mögötte tudás szűnt meg.

[00:30:48]És akkor azt kellett volna, hogy jó, nem tarthatunk meg mindent, de nézzük meg azt, hogy mi az, ami ami ami amit fönntarthatunk.

[00:30:57]Na most hadd mondjak még, szórjak ide be egy dolgot, hogy volt a Kádár féle gulyás kommunizmus, ugye szokták mondani.

[00:31:05]Ez körülbelül azt jelentett, hogy 20 valahány 57-től 78-ig magyar gazdaság az évi 5,7%-kal fejlődött.

[00:31:16]Az egy nagyon din a magyar gazdaságtörténet legdinamikusabb fejlődési szakasza ez volt.

[00:31:20]Ajegyezés után a fejlődés az igaz 40 évig, de az olyan 3-4%-ot.

[00:31:25]Na most miért miért múlott ez?

[00:31:28]És ez érinti az Európai Uniónak a gondolkodását is.

[00:31:30]Azon, hogy az oroszoktól kaptuk a olcsó nyersanyagót, azt egy kicsit feldolgoztuk, tehát a kőolajból csináltunk úgynevezett intermediereket, mit tudom én, benzint satöbbi.

[00:31:42]És ezt el tudtuk adni a nyugati piacon, mert a gépeinket nem tudtuk eladni.

[00:31:46]Ezért kaptunk dollárt, ezért vehetünk korszerű berendezéseket, ezeket beéphettük, beépíthettük a magyar gépekbe.

[00:31:52]Azokat az oroszok meg megvették, mint a cukrot.

[00:31:56]Gondoljuk meg, hogy évi 10000 autóbuszt gyártottunk.

[00:31:59]Szerintem a világ nagy részén még mindig szaladgálnak az ikut autóbuszok.

[00:32:02]És és ez adta, tehát ez a hát mi akkor úgy neveztük gépnyersanyagcsere.

[00:32:07]Tehát ez adta az ország dinamikáját, ami a kőolaj robbanásig az meg is maradt.

[00:32:11]És ugye amikor megszűnt a KGST, ugye ezt nagy diadallnak mondtuk be, de mit szüntettünk meg a KGST-vel?

[00:32:22]megszüntettük az orosz piacunkat, tehát megszüntett megszüntettünk egy egy olyan piacot, ami a magyar árukat átvette, és jó, hogy már a gépeket nem nagyon akarta átvenni olajér, ugye, de a mezőgazdasági termékeket igenis átvette.

[00:32:38]Nem tudom, a ismerős az a szó, hogy zakuska.

[00:32:40]Zakuszka savanyúság, uborka, mit tudom én.

[00:32:42]Így hívják oroszok.

[00:32:44]Borzasztóan szerették az oroszok a zakuszkát.

[00:32:46]Tehát gyakorlatilag élem el lehetett adni, ezért lehetett nyeresokat venni.

[00:32:49]Na most ezt is feladtuk.

[00:32:49]Tehát a rendszerváltásnálás feladtunk mindent.

[00:32:53]Na most európai dimenzióban hát a legnagyobb őrültség, amit az Európai Unió most csinál, hogy az oroszokkal háborúzni akar.

[00:32:59]Tehát az Európ most szemben állunk Kínáva, már európai uniót mondom, szemben állnak Egyesült Államokkal, szemben állnak oroszokkal, hova az ördögbe akarják eladni a német gépeket és a német technológiát.

[00:33:12]Sőt, most már Kína az túllép Európán technológiai színvonal szempontjából.

[00:33:18]Tehát már ott se nagyon egyedül az orosz piac lenne még az, ami mégis csak egy 130 milliós piac, ahova lehetne valamit és tehát teljes őrültség, amit csinálnak, ugye, tehát semmilyen gazdasági haszna az egésznek nincsen.

[00:33:32]Na, tehát eljutottam oda, hogy a tehát a tehát hogy a neolívális politika mi megint tudok mond mondani egy konkrétan általam átélt dolgot.

[00:33:41]mi a különbsége a neoliberális meg a nem neoliberális politika között?

[00:33:45]Én a második Orbán kormány idején 2010-ben bekültem Nemzetgazdasági minisztériumba, ott volt egy olyan főosztály, hogy hogy Kárpátmedencei gazdaságfőosztály.

[00:33:59]Ott a főosztályvezető, akit kineveztek, az valam abban az időben sokat szerepeltem így a tévében ismert, és nagyon boldog volt, mikor jelentkeztem, hogy hát ilyen evvel akarok foglalkni.

[00:34:09]És akkor ugye az én koncepcióm meg ugye a neki is a koncepciója az volt, hogy Szakál István Lóránnak hívták egyébként az volt, hogy megpróbáljuk a kárpát határon kívüli cégeket közösen Erdélybe gondolkodtunk ismert összehozni magyar cégekkel úgy, hogy együttműködés során nyugati piacra tudjanak exportálni.

[00:34:33]Tehát ez volt a koncepció.

[00:34:35]És ehhez ehhez a következő kellett és ezt mondom, hogy mi a nem neoliberális közgazdásznak a odamenni Erdélybe, végigjárni a vállalkozásokat, mindenkivel beszélni, megnézni az összes statisztikát, megnézni, hol vannak piaci rések, össze ugyancsak a magyar válaszatokat összehozni a dolgot, adni egy kis banki támogatást és és gyakorlatilag azt mondani, hogy kérem szépen, gyertek össze és érjétek el, hogy ebben és ebben a szektorban a ti terméketek érjen el egy megh határozott piaci részesedést.

[00:35:04]Ez a cél, nem az, hogy gazdaságossak le.

[00:35:07]Na most ezt benne hát ugye átszervezték, mit tudom én, nem akarom őket kritizálni.

[00:35:13]Matócsi elment, Matócsi volt a Fidesben az egyetlen a már így magas szinten nemerál és közgazdást azért is piszkálták ki egyébként ez a Nemzeti Bank is evvel kapcsolódik a nézeteltéssel Vargával a hogy mondjam.

[00:35:28]És akkor utána mi jött?

[00:35:30]Az, hogy kiírunk pályázatokat.

[00:35:30]Most a pályázat nagyon jó.

[00:35:33]A pályázatok pályázatokra mindenki beadja a pályázatát, mert pénzhez akar ütni.

[00:35:38]De ez egy szikrát nem segíti elő azt a politikát, amit én mondtam, hogy ő versenyképesen megjelenjen az Európai Unió piacán.

[00:35:49]Tehát ez a különbség.

[00:35:49]Na most is azt mondom, hogy hát az ember nem adja föl, mert erre mondtam, hogy mindig ellenzékben vagyok, mert mert ezt kellene Ja, és akkor itt még egy viccet hadd süssek el, ha nem sütöttem el a múltkor, hogy mi a különbség a mérnök a a jogász meg a a közgazdász között.

[00:36:07]Ha van egy probléma, a mérnök azon töri a fejét, hogy hogyan lehet megoldani a jogász, hogy ki leheten, kire lehet kenni a felelősséget.

[00:36:17]A közgadász meg utólag megmagyarázza, hogy miért történt az egész.

[00:36:21]Tehát tehát hogy tehát bele kell fektetni az energiát abba, hogy én gazdaságpolitikát tudjak csinálni.

[00:36:29]Tehát le kell menni a vállalatok szintjére.

[00:36:31]Tehát nem az, hogy kiírok egy pályázatot, aztán pályázzál, mert van uniós pénz, és akkor megnézi ott a milyen lehet most pályázni, és akkor arra pályázok, mert jövjön a pénz, hanem azt mondani, hogy megnézni a vállatokat, hogy mire alkalmas, megnézni az Európai Uniót, hogy hol van olyan piac.

[00:36:48]Itt ugye ezt a Fidesz egyébként csinálja, hogy a bedolgozottsági szintet növeli, tehát erre ezt ezt ezt próbálják csinálni.

[00:36:57]Csak hát az, hogy Nyugat-Európa leállt gazdaságilag ugye MS tagnál, tehát amikor ugye azt mondják, hogy Orbánkormány utolsó négy év nem nézzük meg az Európai Uniót.

[00:37:04]Tehát ugye az a koncepció, hogy mi ráépülünk a német gazdaságra, am az volt a mozdonya Európai Uniónak, hát nem volt egy rossz koncepció akkor, amikor még nem volt klímapolitika, amivel tönkretették a német gazdaságot, meg nem volt az, hogy háborúzunk Oroszországgal, ugye háborúra készülünk.

[00:37:21]A ez ez tök és így meg meg hát Kínával, hogy mondjam, kakaskodunk tulajdonképpen, mert nem tudjuk, hogy mit csináljunk vele.

[00:37:28]Tehát addig addig ez egy jó koncepció volt.

[00:37:31]Hát most vagyunk nehéz helyzetben, mert ugye a német gazdaság az az lehet.

[00:37:34]Tehát mondom, hogy ez a különbség a neoliberális, tehát az, hogy kiírunk egy pályázatot vagy valami és a nem neoliberális között.

[00:37:42]Na most itt még hadd mondjam azt, hogy ez nem az én találmányom.

[00:37:46]Tehát a Kossut Lajos annak idején a iparegyletet, ha jól emlékszem, megszervezte.

[00:37:54]Minek a hatására?

[00:37:54]Hogy egy német közgazdásznak a munkáját elolvasta?

[00:37:58]Ő is olyan liberális volt, mint Széchenyi egyébként ilyen szempontból.

[00:38:01]Elolvasta a Fried Friedrich Lisnek a könyvét, aminek az volt a címe, hogy a politikai gazdaságtalan nemzeti rendszere.

[00:38:11]És akkor abban az volt leírva, hogy a német gazd, hogy mit kell csinálni ahhoz, hogy fölzárkózzon akkor, amikor már Anglia sokkal előbbre volt, mint ő.

[00:38:18]Na most Dél-Korea megcsinálta, tehát 80-as években Japán megcsinálta korábban terhivatalban, ami evvel tisztában voltunk, hogy hogy zárkózott föl Japán, hogy hogyan zárkózik föl akkor éppen Dél-Korea.

[00:38:32]Nem én találtam ki, nem én.

[00:38:32]Tehát mondom, hogy ez ez megvolt a a de mondom a Kossut Lajos vissza lehet menni, hogyha az ember a magyar gazdaságtörténetet nézi.

[00:38:40]Tehát most is arra kellene kitérni, hogy azt kellene előtérbe helyezni, hogy melyek azok a piaci rések, ahol így és ezt a Kárpátmedencét megint csak elő kéne venni.

[00:38:53]Tehát, hogy ennek az alakkoncepciója az az volt, hogy ott tartani helybe az embereket, ne az, hogy mindenki átjöjjön Magyarországra, úgy, hogy ott megvan a munkahelye, megvan és boldog.

[00:39:03]Tehát ez ezeket a koncepciókat megint csak előtérbe kellene helyezni, de ehhez meg kéne változni a gondolkodásnak.

[00:39:10]Na most a gondolkodás megváltozik-e?

[00:39:13]Azt azt azt azt nem tudom, mert ahogy látom a szakértői hátteret, nem azt, akiket kineveztek, hanem megszólaltak mögötte.

[00:39:22]Hát az az én korosztályom, az én kedves terhvatali vagy nem terheli kollégáim, akikkel mi mikor volt ez?

[00:39:27]40 évvel ezelőtt sem értettem egyet, ugye, mert ők a neoliberális közgazdászok, ugye, és hogy mennyire értenek a dolghoz, hát még ezt elmondom, aztán visszaadom azt, hogy már nincsen, ninc ninc nincs olyan sok szó, nincs olyan sok lehetőség még van azért egy nyolc percünk legalább nyolc percünk, de hadd mondjak el ezt ezt az összödi beszédből hadd idézzek, mert mert az összödet ugye ugye úgy vették el, hogy hazugsák, hogy hazudtak meg éljen nappal satöbbi.

[00:39:59]Nem ez a lényeg.

[00:39:59]Közadás szempontból nem ez a ez politikai szempontból köz nem ez a lényeg.

[00:40:08]Nem tudom túl sok van, aki tehát összö beszéd 2006 ugye mondja Gyurcsány, aki a Magyar Szocialista Párt környékén befolyásos véleményformáló makrogazdás ügyekben, Kornaitól, Bokrosig, Békesitől, Surányig, Vértestől, a jó ég tudja, azokkal végigbeszéltük, végigszenvedtük, végigüvöltöztük.

[00:40:30]És azt is meg kell mondom, mondjam nektek, hogy nagyon sok nagy ötlettel találkoztam.

[00:40:34]Hű, a 700-át nekünk.

[00:40:34]És kiderült, hogy még a legnagyobbak is, legtöbbre tartottak is 100 milliárdos nagyságrendű tévedésben vannak.

[00:40:42]Vessünk ki ingatlan mindenkire.

[00:40:44]Tudjátok, hogy mennyi jön be ingatlan?

[00:40:46]Mert most is szóval egyébként.

[00:40:48]Ingatlanadóból ha minden ingatlant megadóztatunk, ami 5 milliárd Ftnál drágább, azt mondja kevesebb mint 20 milliárd Ft.

[00:40:55]Ugye odajön hozzá Magyarország talán legbefolyásosabb üzletembere.

[00:40:59]Demján Sándor hatalmas nagy hanggal.

[00:41:01]Ferikém, olvasom a sárközi tanulmányban, hogyha minden háttérményét bezárunk, akkor 700-800 milliárd Ftot fogunk megtakarítani.

[00:41:10]Mondom, ésikám, normális vagy te?

[00:41:13]Hát legalább te tudnád számolni, áldjon meg a jó Isten.

[00:41:15]Odajön Surány barátunk, hogy őnek meg, hogy o hogy olyan kell átalakítani a minimárbér adómentességét, hogy közben fönt lehessen tartani az igazságosságot is.

[00:41:28]Dolgozunk sokáig vele, majd elküldi a papírjait, kiszámolja és kiderül, hogy minden nagyon jó, csak azt nem tudja, hogy létezik az adói jóváírás intézménye ma Magyarországon, és azt is át kell alakítani, és az 230 milliárd Ft összességében.

[00:41:41]Ja.

[00:41:41]Ha a 230 milliárd Ft benne van a pakliban, akkor úgy már nincsenek megoldásunk.

[00:41:47]És akkor erre a vége általában sok jó ötlet van egészen addig, míg nem kell számolni.

[00:41:53]Amikor számolni kell, elfogy a tudomány.

[00:41:55]Na most hát ugyanez vonatkozik mára, tehát ugye ez 2006-os dolog, ugyanez vonatkozik, borzasztó sok jó ötlet lesz, de mikor elkezdenek utána számolni, akkor kiderül, hogy a mozgástér az rendkívül szó.

[00:42:08]Tehát megígérni mindent, és a megígérni Brüsszelnek is mindent.

[00:42:13]és betartani ezt roppant nehéz.

[00:42:13]És akkor én most ebből be is fejeztem.

[00:42:15]Na, akkor nekem van kérdésem még az euró bevezetéséhez kapcsolatosan, mert hogy azt lehet látni, hogy nyilván most nem közggaz köz gazdasági szakemberekről beszélek, hanem az átlagemberekről, hogy hogyan viszonyulnak az euró bevezetéséhez, hogy azt remélik tőle sokkal, én azt látom, hogy ha ha euró lenne a fizetőeszköz, akkor európai uniós bérek, akkor egyfajta felzárkózás történhetne meg az európai viszonyokhoz, amire Magyarország egyébként nagyon rég régóta vár ugye már az EU csatlakozásnál ez volt a remény, hogy akár mint a a bécsi színvonal vagy nyugat-európai színvonal előbb utóbb, de utolérjük úgymond ezt a színvonalat.

[00:42:58]Mit gondol erről?

[00:42:58]Vagy mit tudna mondani azoknak, akik emiatt gondolják azt, hogy ez egy jó ötlet, és emiatt támogatják ezt?

[00:43:06]Ú múltkor néztem egy ilyen pótkáztot a a pogácsával és a pogácsa elmondta azt, hogy nem szabad bevezetni az eurót.

[00:43:15]Alatta néztem a hozzászólásokat döntő többség, de nekünk euró kell, de nekünk erró kell.

[00:43:19]Átlag ember nem tudja megítélni.

[00:43:21]Nem tudja megítélni.

[00:43:21]Tehát teljesen hiú ez a remény.

[00:43:26]Tehát tulajdonképpen még rosszabb helyzetbe kerül.

[00:43:29]egyébként a mondjuk én kritizáltam mindig a Orbánkormányt amiatt ugye neoliber de egyébként az Orbánkormánynak sok eredménye volt és az emberek ezt természetesnek tudják tehát a bukás egyik oka is hogy amiben van az természetes tehát nem és ugye 16 év alatt ugye mindenki elkopik ugye tehát és azt ami ami megvolt neki az természet mi én ingyen utazhatok például mert mit tudom elmúltam 65 vagy mit tudom Ennyi.

[00:43:59]Jó van, hogy természetesnek veszem.

[00:44:02]Most hogyha hirtelen azt mondják, hogy de ki kell fizetnem egy átszállóért 400 Ft-ot, vagy nem átszállóért, egy vonalér egy ilyen 400 Ft-ot, nem tudom mi lenne, ugye.

[00:44:13]Tehát gyakorlatilag az emberek term és van egy illúzió és ugye egy illúzió rombolás, hogyha az ember elmondja, nem az lesz, hogy te bíz be cukrázdát, nem az lesz, hogy te azt a színvonat, hanem az lesz, hogy amid van, még azt is elveszted, mert mert bejön az, ami Görögországban.

[00:44:27]Tehát a a előbb, mert mondom, a belső infláció mégis csak gyorsabb lesz, és ez a el kell kezdeni a belső leértékelést, és a belső leértékelés nem más, mint a költségvetési kiadások lefaragása.

[00:44:38]Hol lehet a költségvetési kiadásokat lefaragni?

[00:44:42]Az oktatásnál és az egészségügynél.

[00:44:47]Úgyhogy, úgyhogy én nem, tehát nem lehet szó az emberekben mondjuk naiv hit van.

[00:44:54]Hát nem lehet, nem lehet mit csinálni.

[00:44:56]Tehát én szóval én tényleg azt mondom, hogy mindent megpróbál, mert mondom, hogy ez a két dolog végzetes, az euró meg a meg a migránsok, ez a kettő végzetes.

[00:45:04]Tehát, hogy hogy ezt valamilyen formában meg kellene akadályozni.

[00:45:11]És a az emberek igen, hát mindig jobbra vágynak.

[00:45:14]Hát az ember mindig azt hiszi, hogy jó, hogy jobb lesz.

[00:45:18]Tehát ez egyáltalán nincs garantálban, hogy jobb lesz.

[00:45:22]Keményen kell dolgozni.

[00:45:24]mindig azt szokta mondani, hogy hogy sok mindent átéltem már, volt ilyen is, olyan is.

[00:45:29]Ha az ember ameddig egészsége van, keményen dolgozik, akkor akkor akkor túl lehet élni.

[00:45:33]Magyarország szempontjából meg egész Európai Unió szempontjából a demográ szófiai helyzet a legkatasztrófálisabb.

[00:45:42]És és ha ezen tudunk változtatni, akkor 200 éven belül a európai fehér ember el fog tűnni.

[00:45:49]Kész.

[00:45:49]Tehát ez a ez a ez a legnagyobb probléma.

[00:45:53]Nem akarok belemenni, mert nyilván erre már nincs idő, meg nem evvel kezdtünk, hogy mi minden.

[00:45:56]Egyszer erről is lehetne beszélni, hogy mi ennek az oka.

[00:45:58]Orbán próbálta pénzzel, ment egy darabig, egy szint fölé nem lehet vele menni.

[00:46:03]Nem itt másút.

[00:46:06]Úgyhogy szóval rengeteg ilyen problémánk van, amivel szembenézünk.

[00:46:11]Ez az euróra visszatérve még, hogy én arra kérem most, akik ezt a podcastot nézik, hogy higgyék el nekem, hogy meg azoknak, akiket idéztem, hogy az euró bevezetése egy rossz ötlet.

[00:46:24]Tehát, hogy az euró bevezetése politikai jogokra történt.

[00:46:27]Az Európai Uniót is tönkretette, de különösen tönkretik azokat az országokat, amelyek nem elég versenyképesek az Európai Unió piacán.

[00:46:38]Lá Károly volt a vendégünk.

[00:46:38]Nagyon hálás vagyok, hogy eljött.

[00:46:40]Köszönöm szépen.

[00:46:40]És hát ahogy mondta is, hogy még mi mindenről lehetne beszélni, hát azt gondolom, hogy a következő időszak arról fog szólni, hogy újdonságokkal fogunk találkozni akár itt a gazdaságpolitika területén is.

[00:46:51]Úgyhogy lesz bőven miről beszélni, úgyhogy szeretettel várjuk majd.

[00:46:54]Nagyon szépen köszönöm a meghívást.