Ukrajna: Éhező katonák és brutális korrupció a frontvonalon? – Seremet Sándor
Fekete Rita műsorvezetője beszélget Seremet Sándorral, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójával az orosz–ukrán háborúról. A Trump–Putyin telefonbeszélgetés önmagában pozitív jelként értelmezhető, de konkrét előrelépésre nem mutat; Oroszország továbbra is a Doneck megye teljes kiürítésére nyomást gyakorol, Ukrajna pedig ezt elutasítja. Friedrich Merz német kancellár megjegyzése a területi engedményekről precedensértékű – az EU először fogalmaz meg nyíltan olyan lehetőséget, hogy Ukrajna területveszteséget vállalhat az EU-tagság fejében. Az ukrán társadalom azonban szkeptikus a nyugati ígéretekkel szemben, és feszültség lehet, ha csak „szelídített" EU-előnyöket kap a teljes tagság helyett. Ukrajna gazdaságilag és demográfiailag súlyosan sérült (8 millió emigráns, GDP 40%-a katonai kiadás), míg Oroszország saját erőforrásokra támaszkodik, de 2027–2028-ra gazdasági fordulat várható. Az élelmezési botrány a hadseregben és a dezertálás a harci morált súlyosan aláássa. A drónhadviselés megváltoztatta a háború dinamikáját, de önmagában nem döntheti el azt – a végkimenetel a hátország kimerülésétől függ.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Trump–Putyin beszélgetés és diplomáciai kilátások
Donald Trump és Vlagyimir Putyin 90 perces telefonbeszélgetést folytatott, amely pozitív visszhangot kapott az amerikai vezetéstől. Azonban Seremet Sándor szerint a beszélgetés ténye önmagában az eredmény – a valódi előrelépés még várat magára.
„Annak a ténye, hogy beszélnek, az pozitív, mert összességében az orosz–ukrán háború rendezésében nem nagyon történt előrelépés." *
Az alapvető ellentét megmarad: Oroszország a Doneck megye maradék részének kiürítésére követeli Ukrajnát, amit Kijev továbbra is elutasít. Az amerikai vezetésnek két út áll előtte – vagy Ukrajnára gyakorol nyomást (amit az oroszok várnak), vagy Oroszországra (amit az ukránok remélnek). Jelenleg egyik sem valósul meg egyértelműen.
Friedrich Merz és a területi engedmény kérdése
A német kancellár megjegyzése, miszerint az EU-tagság „valószínűsíthetően együtt járhat egy területi engedménnyel", precedensértékű az európai politikában.
„Eddig ugye európai vezető szájából maga a területi engedmény szó se nagyon jelent meg." *
Ez három okból lehet fontos: az EU hosszú támogatás finanszírozásától fárad, a háború elhúzódása eszkalációs kockázatot hordoz, és az Unió felismeri, hogy kompromisszumra lehet szükség. Merz azt is javasolta, hogy népszavazás útján lehetne legitimálni az esetleges területveszteségeket – ezzel a felelősséget a nép vállára helyezve.
Ukrajna alkotmányában 2020-ban törvényt hoztak, amely megtiltja a területi kérdésekről szóló népszavazást, de ezt elvileg meg lehetne kerülni. Az ukrán logika azonban egyértelmű: „valamit valamiért" – ha területeket feláldoz, akkor kézzelfogható eredményt (EU-tagság, NATO-tagság vagy biztonsági garanciák) kell kapnia.
Az EU kredibilitási válsága
Az ukrán társadalom szkeptikus az EU és NATO ígéreteivel szemben. Elterjedt az a metafora, hogy az Unió olyan, mint egy futózalag – Ukrajna folyamatosan mászik felfelé, de az EU mindig lejjebb tolja a célt.
„Sok ukránban egyébként ez jelen van. Tehát úgy vélik, hogy ha tényleges szándék lett volna emögött, akkor a támogatás is olyan lenne, amilyen a fegyverrendszerek fegyverrendszereknek az átadása is olyan lenne, ami nem azt fontolgatná, hogy milyen eszkalációs kockázattal jár egy-egy rendszernek az átadása." *
Ha Ukrajna csak „szelídített" EU-előnyöket kap a teljes tagság helyett, az komoly feszültséget okozhat. Az EU már 17 éve vár a nyugat-balkáni országok csatlakozására, és Grúzia még ennél is rosszabb helyzetben van. Egy korlátozott EU-tagság (szavazati jog nélkül, mezőgazdasági támogatás nélkül) azonban társadalompszichológiai okokból elfogadhatóbb lehetne az ukránok számára – a tagság ténye önmagában értékes.
Érdekes, hogy az ukrán közvélemény-kutatások szerint az ukránok jelentős része úgy gondolja, hogy Ukrajna jelenlegi állapotában nem kész az EU-csatlakozásra, és sokan azt vallják: ha az EU-tagság az ukrán nemzeti érdekekkel ütközne, akkor nem szükséges.
Gazdasági és katonai kimerülés
Ukrajna helyzete
Ukrajna súlyos gazdasági és demográfiai válsággal küzd:
„Ukrajnából nagyjából 8 millió ember utazott el. Az energetika infrastruktúrája szét van lőve. A gazdaságának, tehát a GDP-nek 40%-át fordítja katonai kiadásokra." *
A költségvetés 60%-a katonai kiadás, amit teljes egészében külső finanszírozásból kell fedezni. Az ország általános mozgósítás alatt áll – minden férfi hatköteles bizonyos kortól felfelé. Az utcáról összeszedett katonák gyakran felkészületlenek és alacsony motivációjúak, ami több kárt okoz, mint előnyt.
Oroszország helyzete
Oroszország saját erőforrásokra támaszkodik, és még mindig általános mozgósítás nélkül működik. A katonák magas fizetésért önkéntesen vonulnak be, bár vannak olyan esetek, amikor rendőri intézkedésekből „ment" a hadseregbe való belépés.
„Még mindig egy átlag orosz férfi, aki betöltötte a 25. életévét, még mindig biztonságosabban tud közlekedni az orosz városok utcáin, mint mondjuk teheti ezt Ukrajnában a gazdaság." *
Oroszország GDP-je az elmúlt hónapokban 2%-kal csökkent, az infláció nő, és a hadipar felpörgetése miatt a civil szektorban munkaerőhiány van. Orosz szakértők szerint 2027–2028-ra bekövetkezik az a fordulat, amikor már nem lesz elegendő erőforrás a háború finanszírozásához és a társadalom viszonylagos jólétének fenntartásához.
A hosszú távú dinamika
Seremet szerint az orosz gazdaság ugyanolyan rendszerességgel „omlik össze" a médiában, mint az ukrán frontvonal. Az igazság összetettebb: Ukrajna külső finanszírozástól függ, Oroszország saját erőforrásokra. Ha egész Európa finanszírozza Ukrajnát, az tovább bírja a háborút – de a kérdés az, hogy lesz-e elég ember, aki meghúzza a ravaszt.
„Kérdés az, hogy lesz-e elég ember, hogy meghúzzák a ravaszt azokon a fegyvereken, amit Ukrajna európai pénz meg tud vásárolni. Ebben a tekintetben Ukrajna nagyságrendkel rosszabbul áll, mint Oroszország." *
Az élelmezési botrány és a korrupció
Kitört egy élelmezési botrány az ukrán hadseregben. Több fronton harcoló egység nem kapott megfelelő élelmiszert, vagy olyan élelmiszereket kaptak, amelyek fogyasztásra alkalmatlanok voltak. Az egyik eset egy önkéntes katona fotóját mutatta – bekerüléskor jó fizikumú volt, később szürke tekintettel és soványan jelent meg a képen.
„Tavaly volt egy olyan eset, hogy több mint 340 tonna élelmiszert utasítottak el, mondván, hogy az fogyaszthatatlan minőségű volt." *
Ez nem az első eset. Korábban már volt „tojásbotrány" az akkori honvédelmi miniszter, Olexikov idejében, amikor túlárazott tojásokat vásároltak a hadseregnek. A probléma logisztikai (az élelmiszer nem jut el a frontra) vagy korrupciós (leírják, máshova teszik, vagy rossz minőségű terméket küldenek).
A honvédelmi minisztérium cinikus válasza az volt, hogy a vezetőség csak a közösségi médiából értesült az esetről, de nyomozást indítanak. A vizsgálatot 2026. május 20-áig kell lezárni, és rotációt szerveznek a fronton harcoló katonáknak – nem leszerelésről van szó, hanem hátországi pozíciókba való átvezetésről, ahol regenerálódhatnak.
„Ez nagyon nagy mértékben alássa a vezetőségbe vetett hitet, és nagyon nagyban nagyon nagy mértékben alássa a harci kedvet is." *
Ez különösen problémás, mert az ukrán hadsereg magas kredibilitásnak örvend, és sok pénz érkezik rá. Ha hivatalnokok a katonákon spórolnak, hogy gazdagodnak, az óriási botrányforrás. Ez arra ösztönzi az ukrán férfiakat, hogy korrupciós csatornákon keresztül vásárolják ki magukat, vagy elhagyják az országot.
Dezertálás és a férfiak visszahozatalának kérdése
Az ukrán hadseregben nagy probléma a dezertálás. Az ezzel kapcsolatos számokat már nem közlik, de nagyon sokan elhagyják a hadsereg sorait a már említett problémák miatt.
Az Európába menekülő férfiak visszahozataláról nincs politikai döntés, de Lengyelországban az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt azoknak az eseteknek a száma, amikor ukrán férfiakat kiutasítanak és visszatoloncolnak Ukrajnába – ami azonnal mozgósítást jelent.
„Volt arra példa, hogy valaki szemet altt az utcán és akkor eljárás indult ellene. Aztán kiderült, hogy egyébként elhagyta Lengyelországot és több mint 30 napig nem volt Lengyelországban. Ez már feljogosította a hatóságokat arra, hogy kitoloncolják ezt az embert." *
Ez nem egy rendszeresített folyamat, de az ilyen esetek száma fokozatosan nő. Seremet szerint ez nem egy Varsó–Kijev közötti megállapodás része, hanem elrettentő eszköz az egyes országok hatóságainak kezében.
Drónhadviselés: új dimenzió a háborúban
A drónok megváltoztatták a háború dinamikáját, de nem döntheti el azt önmagában. Seremet két kategóriát különböztet meg:
Mélységi csapásokra alkalmas drónok
Ilyen a Gerán (korábban Shahed) vagy az ukrán drónok, amelyekkel több száz kilométert repülve előre programozott útvonal mentén lehet károkat okozni az olajfinomítókon, energetikai infrastruktúrán stb.
FPV drónok
Ezek közvetlenül irányított, kis hobbi-kategóriájú drónok, amelyekre robbanó anyagot helyeznek. Az operátorok 20–30 km távolságról, joystickkal irányítják őket, mint egy videójátékban.
„Ezzel kialakítva frontvonal frontvonalak mentén korábban egy 10-15, most már ez eléri a 20 helyenként 25 km szélességű ilyen teljes gyilkolási zónát." *
Az FPV drónok ellen korábban rádió-zavarókkal próbáltak védekezni, de az oroszok és később az ukránok optikai vezetékre tértek át. Az oroszok új módszert alkalmaznak: drónrajokban rádió-modemekkel felszerelt drónok irányítják a többi drónt, így akár 200–220 km távolságon is lehet irányított csapásokat mérni.
„Ha elég alacsonyan száll, akkor a hajlás miatt ugye a kapcsolat meg tud szakadni. Ha elég magasan, akkor ugye van rá van rá lehetőség." *
A frontmenti települések között hálóalagutak vannak, ahol az emberek közlekedni tudnak, mert mindenhol berepülhetnek a drónok. A járműveket tüskékkel szerelik fel, hogy megakadályozzák a becsapódást.
A drónok stratégiai szerepe
Drónokkal nem lehet lehengerlő győzelmet aratni, de kifullasztani lehet az ellenfelet. Ukrajna célja az orosz energetika-infrastruktúra pusztítása (hogy Oroszország ne jusson pénzhez a háború finanszírozásához), Oroszország célja az ukrán energetika-infrastruktúra lerombolása (hogy a társadalom összeomljon).
„Nem úgy néz ki, hogy a a felek tartózkodnának ezeknek a a bevetésétől. Ha megnézzük Oroszország hátországában történő eseményeket, akkor tulajdonképpen már egy finomító sincs biztonságban az ukrán drónoktól." *
Seremet szerint a háború nem a fronton fog eldőlni, hanem azon, hogy kinek a hátországa fog hamarabb összeomlani.
A 50 000 fős veszteségi cél
Zelenszk azt tűzte ki célul, hogy havonta 50 000 orosz katonát kell kiiktatni ahhoz, hogy Oroszország képtelen legyen pótolni a veszteségeket. Ezt még nem érték el, de dolgoznak rajta. Az oroszok is hasonlóan törekednek az ukrán veszteségek maximalizálására.
„Pusztán drónokkal a háborút nem lehet megnyerni, és nem is lehet megfordítani ennek a dinamikáját." *
A drónok jók a kifullasztásra, de nem elegendőek a döntéshez. Az első világháborúhoz hasonlóan egy „gyilkolási zóna" alakult ki, amelyen át nem lehet áthaladni anélkül, hogy veszteségeket ne szenvedne az áthaladó fél.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Semet Sándor" – az átirat elején „Seremet Sándor"-ként szerepel, de az első bekezdésben „Semet"-ként jelenik meg. Az első előfordulás alapján a helyes név: Seremet Sándor.
- „Lindig Gren" – valószínűleg Lindsey Graham amerikai szenátor, de az ASR-hiba miatt nem egyértelmű.
- „Ankoricban" – valószínűleg Ankarában (Törökország fővárosa), ahol megállapodások születtek, de az átirat nem világos.
- „Mercnéet" – valószínűleg Friedrich Merz német kancellár.
- „Mercéket illeti" – ugyanez az illető.
- „Merc" – rövidítés Friedrich Merzre.
- „Olexikov" – valószínűleg Oleksij Reznyikov volt ukrán honvédelmi miniszter, de az ASR-hiba miatt bizonytalan.
- „Donyácencében lévő Donyack" – valószínűleg a Doneck megye, de az átirat redundáns és zavaros.
- „Kurt Walker" – valószínűleg Kurt Volker, a korábbi USA–Ukrajna különmegbízott, de az ASR-hiba miatt nem biztos.
- „Brisajtól" – valószínűleg Brisket (húsfajta) vagy valamilyen élelmiszer, de az átirat nem világos.
- „Csorbónának" – valószínűleg Csorbának vagy egy város neve, de az átirat nem világos.
- „Grúziát nem is említem" – a szöveg logikája alapján Grúzia EU-csatlakozási kérelmét érinti.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Szeretettel és tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat, nézőinket megkérek mindenkit, aki még nem tette meg, de rendszeres nézőhallgató iratkozzon fel a csatornánkra, és tisztelettel köszöntöm Semet Sándort, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját.
[00:00:12]Jó napot kívánok.
[00:00:13]Jó napot kívánok.
[00:00:13]Amiről kérdezni szeretném, az nyilván az orosz-ukrán háború főleg.
[00:00:18]És akkor kezdjük is a friss hírekkel.
[00:00:20]Ugye Donald Trump és Vladimir Putyin telefonon egyeztettek egymással.
[00:00:23]Egy 90 perces beszélgetés történt közöttük a hírek szerint.
[00:00:27]Szóba került Irán is, de természetesen az ukrán rendezés is.
[00:00:31]Donald Trump nagyon pozitív volt a beszélgetéssel kapcsolatosan.
[00:00:37]El lehet mondani bármilyen eredményt, ami születik egy ilyen beszélgetésnél, vagy önmagában a beszélgetés ténye egy olyan eredmény, amit így konstatálnunk kell, hogy él a kapcsolat és majd csak történik valami előrelépés?
[00:00:47]Én az utóbbira gondolnék, tehát annak a ténye, hogy beszélnek, az pozitív, mert összességében az oroszukrán háború rendezésében nem nagyon történt előrelépés.
[00:00:59]Ugyanazok a problémák vannak fenn, amelyeket nem tudnak áthidalni.
[00:01:02]Ugye Oroszország követeli a Donyácencében lévő Donyack megyének a a fennmaradó részeinek a kiürítését.
[00:01:11]Ukrajna ezt továbbra is elutasítja.
[00:01:16]Ukrajna arra számít, és azt szeretné elérni, hogy az amerikai vezetőség hallgatva egyébként az ilyen héjább republikánus politikusokra, mint Lindig Gren például, de helyenként akár akár Marco Rubiónak az a a megközelítésére, hogy inkább Ukrajnának az oldalára kellene állni és Oroszországra helyezni a nyomást annak érdekében, hogy inkább Ukrajnán a kedvező feltételek mellett zárják le a háborút, míg az orosz elképzelés és az orosz elvárás az lenne, hogy igenis Ukrajnára kellene a nyomást helyezni, ahogyan erről Ankoricban is megállapodtak, hogy akkor az ukrán fél kivonul, továbbiakban pedig ugye elindul a normalizáció, ha nem is a teljes nyugat is Oroszország között, de legalább Oroszország is az Egyesült Államok között.
[00:02:04]Valószínűleg a beszélgetésnek a célja az hát valószínűleg ez a kérdés lehetett volna, hogy na most akkor hol állunk, akkor fogtok nyomást gyakorolni az ukránokra és tartjuk magunkat a megállapodásokhoz, vagy vagy folytatódnak a folyamatok abban a mederben, amelyben eddig is?
[00:02:22]Ha nem tudjuk tárgyalásos úton megoldani, akkor megpróbálják megoldani katonai úton.
[00:02:27]Utóbbi azért egy nehéz nehéz feladat és kemu ugyanis hát nem az látszik, hogy Oroszország egyelőre olyan helyzetben lenne, hogy mit tudom én néhány hónap alatt katonilag meg tudná oldani a fennálló problémákat.
[00:02:40]Úgyhogy valószínűleg ez egy olyan beszélgetés volt, ami hát ki akarta puhatolni, hogy mire számíthat Oroszország, továbbra is azt elvárva vagy várva, remélve, hogy Kievre gyakorolnak a továbbiakban nyomást.
[00:02:55]Ez nem úgy néz ki, hogy megtörténik.
[00:02:59]Itt ugye a Kievre gyakorolt nyomásnál nagyon érdekes fejlemények történnek, ugyanis Friedrich Mercnéet kancellár beszélt arról, hogy az uniós tagság valószínűsíthetően együtt járhat egy területi engedménnyel is, vagy hogy mind a kettőre valamilyen módon szükség van.
[00:03:18]Eddig ugye európai vezető szájából maga a területi engedmény szó se nagyon jelent meg.
[00:03:22]maximum olyan olyan kontextusban, hogy senki nem gyakorolhat nyomást Ukrajnára, hogy ilyeneket tegyen, de ilyen megengedően finoman kifejezve azt, hogy lehet, hogy ez lesz mégis csak a megoldás, nem nagyon jelent meg.
[00:03:36]Én legalábbis nem olvastam ilyeneket.
[00:03:38]Mit gondol erről?
[00:03:41]Merthogy elképzelhető az, hogy egy olyan stádiumába érkezett a háború, mikor az Európai Uniós úgy látja, hogy hogy valamiféle kompromisszumot kell kötni és le kell zárni ezt mihamarabb, vagy pedig az Európai Unió rájött arra, hogy nem akarja ezt hosszútávon finanszírozni, vagy vagy egyáltalán mi lehet ennek az oka?
[00:03:58]Hát a önáltal vázolt okok közül mindegyik szerepet játszhat ebben.
[00:04:04]Egyrészt ha megnézzük a korábbi dinamikákat és az ukrán kommunikációt a területveszteségekkel vagy a területátadással kapcsolatban, akkor ugye ott eléggé hangsúlyosan volt kiemelve az, hogy hát Ukrajna lemondhat a területeiről de factó, de jóre nyilván nem cserébe a gyorsított EU csatlakozásért korábban NATO tagság, utána ezt váltott, leváltották ugye biztonsági garanciákra.
[00:04:28]Tehát Ukrajnának viszonylag logikus és érthető az álláspontja.
[00:04:33]Azt mondja, hogy valamit valamiért, tehát abban az esetben, hogyha áldozatot kell vállalni, ami politikailag kedvezőtlen lehet az ukrán vezetésnek, akkor olyan eredményt kell mögé tenni, ami indokoltá teszi ezt a politikailag kellemetlen vagy kedvezőtlen döntést.
[00:04:47]Ugye itt a politikai túlélés is nagyon fontos szerepet játszik.
[00:04:51]egyébként emiatt szokták felhozni a népszavazásnak a kérdését is, hogy a terület veszteséget, erről Merc is beszélt, hogy akár népsze népszavazás útján lehetne egyébként megoldani.
[00:05:04]mögött ugye a logika az, hogy ha a nép dönt arról, hogy igenis lemond a területekről, de facto nem nem dejóre, akkor azt tulajdonképpen elkeni a a felelősséget, és nem egy politika politikusnak a döntése lesz, hanem ugye a nép által felhatalmazott lépés, tehát hogy a nép megadja a politikai vezetésnek a felhatalmazást arra, hogy lépje meg azt, amit lehet.
[00:05:27]Nyilván ennek megvannak a maga jogi nehézségei azzal kapcsolatban, hogy miről szabad népszavazást tartani, miről nem.
[00:05:35]Ugye, hogyha most mélyen beleásnánk magunkat a az alkotmányozási kérdésekbe, akkor eredetileg az alkotmányban rögzített feltételek azt mondják, hogy népszavazást nem lehet tartani a költségvetésről, az amnesztiáról és az adókról.
[00:05:52]Majd 2020-ban hoztak egy olyan törvényt, ami ebbe a listába a területi veszteségekkel vagy területi integritásról szóló kérdéseket is beemelték, mert ugye korábban mindig arról beszéltek, hogy nem lehet népszavazást tartani területi kérdésekről, merthogy ezt az alkotmány tiltja.
[00:06:10]Nem az alkotmányt tiltja egy 2020-ban hozott törvény nem engedi.
[00:06:13]Ezt nem az alkotmány.
[00:06:15]Tehát végül is ezen ezen ezen át lehetne lépni.
[00:06:17]ami Mercéket illeti, vannak olyan elképzelések és vannak olyan elemzések egyébként, ezt még az ukás ajtóban is is elég nagyot ment, vagy hát nem túl nagyot, de hogy de hogy jelen volt az ukrán sajtóban, hogy a háború elhúzódása az egyébként eszkalációhoz vezethet.
[00:06:37]Tehát ugye egyre többet beszélnek arról, hogy nem zárható ki egy nyílt konfrontáció Európa és Oroszország között.
[00:06:43]Bár még mindig ugye az a általános álláspont, hogy Európának nagyobb a lakossága, nagyobb a katonai, tehát szélesebb a katonai lehetőségeinek az eszköztára, ha kivesszük ebbe a nukleáris eszközöket, jóval magasabb a gazdasági potenciál a lakossága, mint Oroszországnak.
[00:07:00]Tehát egy konvencionális kinetikus szemben állásban azért Oroszország nem tudna felülkerekedni Európán.
[00:07:06]Ugyanakkor az eszkalációnak a a kockázata fenn áll.
[00:07:09]És pont akkor magasabb ez a kockázat, hogyha ez a háború elhúzódik, és Oroszország annak érdekében, hogy befejezze az ukrajnai dolgait, az ukrajnai céljait elérje, ahhoz akár eszkalációhoz is nyúlhat, hogy az Európai Unió megváltoztassa a politikát Ukrajnával vagy Oroszországgal kapcsolatban.
[00:07:31]Nyilván erre nagyon kevés az esély, de lehet, hogy számolnak ezzel.
[00:07:36]Ezért az olyanfajta megnyilvánulások Merced részéről, amikor azt mondja, hogy igen, Ukrajánnak lehet, hogy le kell mondani a területeéről nem jogilag, de defektó, az nem zárható ki ahhoz, hogy az Európai Unió uniós tagságot el tudja érni.
[00:07:49]Nyilván záróban hozzátéve abban az esetben, hogyha minden kritériumnak és egyéb dolognak Ukrajna meg fog felelni.
[00:07:58]Úgyhogy ezért ezért több rétegű több rétegű ez a ez a dolog.
[00:08:00]Tehát nem csak arról szól, hogy hogy Ukrajnával kapcsolatban megváltozott volna az európai hozzáállás, hanem hanem valószínűleg a hosszútávú elképzeléseknél ez szóba kerülhet, hogy ilyen áldozatokat kell hozni.
[00:08:13]És megint csak visszatérnék a az alap az alap ponthoz, amiből kiindultunk, hogy az ukrán logikában a valamit valamiért szempontok vannak ugye túlsúlyban.
[00:08:26]És ha a háborút be kell fejezni, akkor Ukrajának kapnia kell valamit, amivel indokolni tudja azt, hogy miért tartott eddig, és hogy el eladható legyen a lakosság felé, hogy ezek az áldozatok nem voltak hiába valóak, hiszen itt van a 10 éve, már lassan 12 éve követelt cél az Európai Uniós csatlakozás.
[00:08:43]Ugye említette a NATO csatlakozás ígéretét is, és valóban ugye volt egy időszak, amikor ennek az ígérete rendszeres volt, aztán ez biztonsági garanciákra szelíült vagy módosult.
[00:08:52]És itt az Európai Uniós Európai Unióz val gyorsított csatlakozás most ott tart, mármint az erről való ötletelés és gondolkodás és az ezzel kapcsolatos ígéret, hogy 202-ig ezt valószínűleg nem lehet megcsinálni sok-sok oknál fogva.
[00:09:09]Ezért egy ilyen kedvezményen gondolkodnak most Ukrajnával kapcsolatosan, hogy kapjon meg bizonyos előnyöket előre, még mielőtt az Unió tagja lenne.
[00:09:19]És és úgymond a gyorsított el vagy a gyorsított felvétel helyett inkább mondjuk érje be ezzel.
[00:09:26]Ez ugye Ukrajna szempontjából egy szelídített változata az uniós gyorsított csatlakozásnak.
[00:09:31]Az Európai Unió szempontjából pedig egy veszélyes lépés is lehet akár jogi meg politikai szempontból, mert precedenst is teremthet, illetve felvetheti azokat a kérdéseket, hogy ezt mondjuk Szerbiával vagy más országokkal kapcsolatban miért nem tudták megcsinálni.
[00:09:46]Hogyan látja ezt a kérdést, illetve ebből van-e egyáltalán, mondjuk lehet-e feszültség?
[00:09:51]Így kérdezem inkább az ukrán társadalomban, mertogy az ő szempontjukból nézve megint egy szelídített változat van az asztalon.
[00:10:01]Úgy, hogy most már ugye Friedrich Mert is arról beszél, hogy egy népszavazásról lehetne dönteni a területi engedményekről.
[00:10:08]Ukrajnában eleve elég gyakran merülnek fel azok a a kritikák a nyugati partnerek szövetségesek irányában, hogy csak hitegetik Ukrajnát, és hogy ezek a belobogtatott EU és NATO csatlakozások, ezek még voltak is ilyen hát nem is tudom, meknek le lehetne ezeknek nevezni, amikor egy ilyen egy egy ilyen kis figura egy ilyen berendezést teker, amiben egy létra jön le, tehát olyan, mint egy futózalag tulajdonképpen, és akkor fölötte lóg a NATO és az EU, és Ukrajna pedig egy ilyen kis emberfiguraként.
[00:10:36]mászik egy létrán, aminek a csúcsárosa sem tud felérni, hiszen ahogy lép egyet, az lejjebb tolja a fokat, amiken amiken emelkedik.
[00:10:44]És ez sok ukránban egyébként ez jelen van.
[00:10:46]Tehát úgy vélik, hogy ha tényleges szándék lett volna emögött, akkor a támogatás is olyan lenne, amilyen a fegyverrendszerek fegyverrendszereknek az átadása is olyan lenne, ami nem azt fontolgatná, hogy milyen eszkalációs kockázattal jár egy-egy rendszernek az átadása, hanem mindent megtettek volna annak érdekében, hogy Ukrajna ne csak talpon maradjon, hanem le is győzze Oroszországot.
[00:11:08]Ugye ez a ez a percepció.
[00:11:10]hasonló lesz ez a megközelítés az Európai Uniós csatlakozással is.
[00:11:15]Tehát hogyha csak valamilyen előnyöket vagy valamilyen szelídített, ahogyan is fogalmazott csomagot kapna Ukrajna az EU csatlakozás helyett, akkor az nyilván generálne némi feszültséget.
[00:11:29]Hogy ennek a feszültségnek lenne-e valamilyen gyakorlati megvalósulása, tehát hogy Ukrajna konfrontatívabb retorikára váltanna már az egyetlen finanszírozójával szemben, az nem valószínű.
[00:11:40]vagy nem tudom tömegtöntetésekre kerülne sor az európai fővárosokban, ahol ahol sok ukrán menekült van.
[00:11:48]Hát lehet, hogy lenne néhány zászlós vonalat, de de ennél ennél ennél mélyebb problémák valószínűleg nem történnének meg.
[00:11:54]De az biztos, hogy a az EU egy komoly kredibilitási válságba kerülne most már Ukrajnával is, nem csak a nyugat-balkáni országokkal például, akik ugye már 17 éve várják a csatlakozást.
[00:12:03]Grúziát nem is említem.
[00:12:07]Úgyhogy ebből a szempontból valóban ez egy ilyen kredibilitási kérdés lenne.
[00:12:11]Lehet egyébként még az lenne az ukránoknak elfogadhatóbb, hogyha egy korlátozott EU tagságot kapnának, tehát hogyha Ukrajna EU tag lenne, de nem rendelkezne mondjuk szavazati joggal, vagy nem részesülne bizonyos például mezőgazdasági keret támogatásokból vagy egyéb dolgokból, tehát hogy önmagában sok ukránnak a ténye annak, hogy EU tagsz, az már az már jó.
[00:12:37]Tehát még akkor is, hogyha mondjuk az kevesebb mindennel járna, mint egy nem EU tagság, ugyanakkor kiszélesített jogokkal és kiszélesített lehetőségekkel.
[00:12:50]Ennek ennek inkább ilyen társadalomlélektanít társadalmpszichológiai okai vannak, mints sem mints sem gyakorlati okai.
[00:12:55]Ha megnézzük a korábban végrehajtott vagy vagy tartott ilyen különböző közelim kutatásokat, akkor egyébként az ukránoknak a túonomó része úgy gondolja, hogy Ukrajna jelenlegi állapotában nem kész az ecsatlakozásra, tehát azért nem teljesen elfogultak a az ukránok ebben a kérdésben.
[00:13:14]Sőt, még olyan hangok is jelen voltak, vagy hát olyan vélemények is is helyet kaptak ezekben a ezekben a közvénykatásokban, amelyek szerint az ukránnak egy jelentős része úgy véli, hogyha az EU csatlakozás során Ukrajnának, Csorbónának a nemzeti érdeke, vagy esetleg olyan intézkedéseket kellene tenni, ami szembegy az ukrán nemzeti érdekkel, akkor nem is szükséges az EU csatlakozás már Ukrajnának.
[00:13:41]beszélt itt az előbb arról, hogy ugye akár itt a telefonbeszélgetés kapcsán is, hogy most akár, hogy az Egyesült Államok Ukrajnára vagy Oroszországra helyez nyomást azért, hogy befejeződjön ez a háború, avagy a katonai szinten kell ezt megoldani.
[00:13:52]És hát egyelőre itt az elmúlt időszak azt mutatja, hogy katonai szinten kénytelenek megoldani, mert a diplomáciai szinten nem sokra jutottak eddig, még hogyha föl is vették a kapcsolatot egymással.
[00:14:03]És akkor erről kérdeznék, hogy ez a szokásos kérdés, amit egyébként a háború eleje óta az asztalon van, ki bírja tovább, ki hogyan áll, ki hol tart, ki kinek megy tönkre hamarabb a gazdasága, kinek fogy el a tölténye, és kinek maradnak emberei egyáltalán a fronton.
[00:14:20]Ugye Kurt Walker szólalt meg ezzel kapcsolatosan.
[00:14:22]Ő a korábbi USA- ukrajnai külön megbízottja.
[00:14:27]És erről a úgymond egy kicsit ilyen mérleget von arról beszélt, hogy ugye Ukrajna milyen tapasztalatokra és előnyökre tudott szertenni itt az elmúlt négy évben, és hogy Oroszország pedig gazdaságilag egyre inkább érzi meg a szankciókat, illetve itt az elmúlt időszaknak a nehézségeit.
[00:14:42]egyébként ez több itt Magyarországon is voltak kutatóintézetek, akik ezzel kapcsolatban hoztak kiellemzéseket, hogy mennyire rossz állapotban van az orosz gazdaság és azt fogalmazta meg az interjújában a régi vagy a korábbi külön megbízót, hogy ha ez a tendencia folytatódik, akkor Oroszországnak kell valószínűleg hamarabb bedobni a töröl között.
[00:15:02]Tehát akkor ő lesz az, aki inkább rá fog szorulni egy tűztünetre, vagy valamilyen megállapodásra.
[00:15:07]Mit gondol erről?
[00:15:10]Hát Oroszországnak a gazdasága ugyanolyan rendszerességgel omlik össze a médiumokban, mint ahogy az ukrán frontvonal is az orosz csapatoknak a nyomása alatt.
[00:15:20]Tehát mind a két félről, vagy hát annak annak függvényében, hogy éppen ki kinek drukkol nevezzük ezt így, az a másik félnek az összeomlását, gazdaság vagy katona ös összeomlását vizionálja.
[00:15:31]Az orosz gazdaság nyilván nincs jól, tehát egyrészt négy éve sújtják szankciók, rekordmennyiségű szankciók alatt áll, másrészt négy éve zajlik egy háború, ami rengeteg pénzt visz el.
[00:15:47]Nyilván ennek megvannak a a a hatásai a a civil szférára, a civil gazdaságra.
[00:15:55]És nyilván megvan a a hatása a és meg az orosz társadalomra is ugye lenyomja a lenyomatát ugye ez az egész folyamat, de azt állítani, hogy ezek a folyamatok Ukrajnában ne lennének igazak, vagy Ukrajna csak tapasztalatot szerzett, és egyébként veszteségeket nem, hát az enyhén szólva mondjuk úgy az objektivitástól való ellépés lenne, ha nem mondjam azt, hogy hogy butaság.
[00:16:23]ugyanis Ukrajnából nagyjából 8 millió ember utazott el.
[00:16:26]Az energetika infrastruktúrája szét van lőve.
[00:16:28]A gazdaságának, tehát a GDP-nek 40%-át fordítja katonai kiadásokra.
[00:16:35]a költségvetésnek ez a 60%-át jelenti egy olyan költségvetésnek, aminek a fenntartását egyébként külső finanszírozásból tudja csak megoldani.
[00:16:45]Tehát Ukrajna komoly gondokkal küzd, és ugye hogyha csak a lakosságot vesszük figyelembe, akkor hát többszörösen kisebb, mint mint Ukra, mint Oroszország és általános mozgósítás van, tehát minden férfi hatköteles bizonyos kortól fölfelé.
[00:16:59]És azok az emberek, akiket az utcán szednek össze, mert maguk a katonák mondják, tehát a a front fronton lévő katonák ismerik be, hogy több kárt okoznak, mint mint sem előnyt jelentenek az ilyen alacsony motivációjú utcáról összeszedett emberek, ugyanis gyakran felkészületlenek, ha a felkészületlenségük ugye párosról egy alacsony motivációval, és vannak olyan vannak olyan közlések, amelyek szerint ezek a katonák a fronton néha, mint mondtam, több bajt okoznak, mint mint nem.
[00:17:31]Ugyanis tapasztalatlanságukból, alacsony motiváltságokból kifolyólag rengeteget hibáznak, sőt néha veszélyeztetik saját saját bajtásaikat ugye a a frontvonalon.
[00:17:42]Az, hogy Oroszországban ne lennének ilyen problémák, az is butaság, mert vannak.
[00:17:45]Ugyanakkor Oroszországban még mindig általános mozgóítás nélkül tartják fenn a hadsereget.
[00:17:51]Igen, vannak olyan hónapok, amikor több a veszteség, mint a mozgósított.
[00:17:58]De ezek az emberek még mindig magas fizetésért önkéntesen önkéntesen vonulnak be a hadseregbe.
[00:18:03]Igen, vannak esetek, amikor valakit megállít egy rendőr szabálysértésért, és ahelyett, hogy bíróságra menjen, mehet szolgálni a hadseregbe.
[00:18:13]Ezért a rendőr is kap egy prémiumot, ugye az illető pedig ugye elkerüli a az igazságszolgáltatást, és nyilván ezzel is visszaélnek, tehát van ebből a szempontból feszültség, de még mindig egy átlag orosz férfi, aki betöltötte a 25.
[00:18:30]életévét, még mindig biztonságosabban tud közlekedni az orosz városok utcáin, mint mondjuk teheti ezt Ukrajnában a gazdaság.
[00:18:37]Ugye Oroszországban most látható egy visszaesés a gazdaságban.
[00:18:41]A GDP az elmúlt hónapokban közel 2%-ot 2%-kal csökkent.
[00:18:48]Ez valóban problémát jelent.
[00:18:51]Ugyanakkor Oroszország sok szempontból önellátóbb, tehát a hadiarát saját maga tartja fenn.
[00:18:57]Ugye ez is biztosítja a magas GDP számokat korábban, tehát nem azért, mert a civil szférában az emberek többet vásárolnak, tehát több autót, több mosógépet, több nem tudom szolgáltatást, hanem az állam vásárolja a saját állami vállalataitól a fegyvereket, amelyeket ugye elküld a frontra.
[00:19:13]A hadiparnak a felpörgetése miatt megjelent az inflációs nyomás, növekednek az árak, növekednek a fizetések.
[00:19:20]Tehát a katonai szektorban magasabb fizetések vannak, ezért a civil szektorban kevesebb fizetésért nem mennek dolgozni az emberek, hanem akkor átmennek például gyárakba.
[00:19:29]Ugyanez vonatkozik a a hadseregre is.
[00:19:32]Tehát sokan sok pénzt elvisz a nagyon magas fizetés, amit a amit a katonáknak kifizetnek.
[00:19:39]Ez mind ránehezedik ugye az orosz gazdaságnak a vállára, és előbb-utóbb ugye komoly gondokhoz fog vezetni.
[00:19:47]Ezt orosz szakértők, azok is, akik Oroszországban vannak, azok is, akik Oroszországon kívül dolgoznak, elmondják, hogy 202-28-ra fog bekövetkezni az orosz gazdaságban az a fordulat, amikor már nem lesz elegendő erőforrás arra, hogy a háború is finanszírozható legyen, és az orosz, mondjuk úgy lakosságnak a az a viszonylagos jóléte, ugye nyilván viszonylagos jólétről kell beszélni.
[00:20:19]Ugye ezt tudomásról kell venni, hogy az orosz társadalmi szerződés jóval olcsóbb, mint bármelyik más európai.
[00:20:25]Tehát 28-ra elvileg már a lakosság is meg fogja érezni ezeknek a hatását.
[00:20:28]Tehát vagy fegyverre lesz pénz Oroszországban, vagy a vagy a társadalmi iszonyoknak a fenntartására, és ez nyilván meg fogja nehezíteni a dolgot.
[00:20:38]Ukrajnában ezek a folyamatok akkor következnek be, amikor a külföldi csapok elzárásra kerülnek.
[00:20:45]Tehát, hogyha Ukrajina nem kap finanszírozást külföldről, akkor önmaga nem tudja magát fenntartani.
[00:20:48]Tehát nem tudja fizetni a fizetéseket, nem tudja biztosítani a az eszközöket, amelyeket a a harcéren használnia kell.
[00:20:53]Így inkább azt mondanám, hogy hogy Ukrajnának a helyzete Oroszországgal szemben ugye azért jobb, hogyha ezt nevezhetjük így, mert Oroszország ugye saját erőforrásaira támaszkodik, amiből egyébként van elég.
[00:21:10]Ukrjna pedig a mögötte álló partnereknek az erőforrásaira.
[00:21:13]és a jó indulatára, amíg ugye Ukrajnát fenn tudják tartani, ahogy beszéltünk erről korábban, hogy Európának jóval nagyobb gazdasági lehetőségei vannak, mint Oroszországnak.
[00:21:25]Ezért hogyha egész Európa finanszírozza Ukrajnát, akkor Ukrajna tovább tudja bírni ezt a háborút vinni.
[00:21:28]Kérdés az, hogy lesz-e elég ember, hogy meghúzzák a ravaszt azokon a fegyvereken, amit Ukrajna európai pénz meg tud vásárolni.
[00:21:37]Ebben a tekintetben Ukrajna nagyságrendkel rosszabbul áll, mint Oroszország.
[00:21:41]És maradnék is Ukrajnánál.
[00:21:41]Ugye kitört egy élelmezési botrány a hadseregen belül, és ezzel kapcsolatban a védelmi minisztérium vizsgálatokat is rendelt el.
[00:21:50]Ha én jól értelmeztem, próbáltam többféle hírt is elolvasni ezzel kapcsolatosan.
[00:21:55]Tehát voltak olyan csoportok, vagy hadsereg csoportok, vagy a frontnak olyan szakaszai, ahova nem jutott élelmiszer, vagy ahova olyan élelmiszer jutott, amely fogyasztásra alkalmatlan volt.
[00:22:07]Mit tudunk erről?
[00:22:07]És mekkora jelentősége most ennek a botránynak, ami kitört?
[00:22:14]Ez elsősorban ugye harci moráltása alá.
[00:22:17]Ugye Ukrajnában, az ukrán hadseregben az jelmezés kérdése ez már többször is a a különböző sajtóbotrányoknak a keresztűzébe került.
[00:22:23]Legelőször még a a korábbi honvégi miniszter Olexikovnak a az idején idején, amikor ilyen tojásbotrány volt, hogy hogy iszonyatösen túlárazott tojásokat vásároltak a a hadsereg számára, és akkor kiderült, hogy ott egy ilyen napi élezési csomagban, tehát Brisajtól kezdve ilyen prémium termékeken át minden volt papíron, még ugye a frontra meg hát az jutott, ami jutott, és ezek azért néha-néha felbukkan annak a köztudatban.
[00:22:54]A legutóbbi eset az arra vonatkozott, hogy több fronton harcoló egység, ha jól emlékszem, ugye a a 14.
[00:23:02]ilyen gépesített dandárnak az egyik katonájáról került ki egy fotó, aki önkéntesként vonult be még 2022 februárjában.
[00:23:11]Egy ilyen hát egy egy jó fizikumú fiatalemberről került ki egy kép, ugye amikor bekerült, és egy mostani, amikor szegény nagyon soványan ilyen szürke tekintettel van a a fotón.
[00:23:24]Ha jól tudom, akkor a felesége rakta ki ezt a bejegyzést.
[00:23:26]Erre reagált több ukrán politikus is.
[00:23:28]És ugye az a hír járja, hogy igen, olyan problémák vannak a fronton, hogy az élelem vagy nem jut el oda, vagy tehát logisztikai problémák miatt, vagy különböző korrupciós elemek miatt egyszerűen leírják, máshova teszik, vagy egyszerűen csak elveszítik a dolgokat, vagy rossz minőségű élelmiszereket küldenek.
[00:23:49]Tavaly volt egy olyan eset, hogy több mint 340 tonna élelmiszert utasítottak el, mondván, hogy az fogyaszthatatlan minőségű volt.
[00:23:59]Vagy le volt járva, vagy egyszerűen rossz volt a a minősége, és ezt nem vették át a a beszállítóktól.
[00:24:02]Ugye ez probléma.
[00:24:06]Tehát Ukrajnában ugye a hadseregnek nagyon magas a kredibilitása és nagyon sokan támogatják az ukrán hadsereget.
[00:24:15]Mindenki küldt pénzt külföldről.
[00:24:18]Mindenkinek a fizetése az minden minden fizetését alátvettik, ugye a hadiadónak mindenkinek a fizetését.
[00:24:26]Tehát rengeteg pénz megy elvileg a hadseregre.
[00:24:28]És annak a ténye, hogy vannak olyan hivatalnokok vagy olyan döntéshozók, akik a katonákon spórolnak azért, hogy ugye önmagok gazdagodjanak, az egy ugye iszonyatosan nagy botrányforrás, és ezt gyakran használni is szokták.
[00:24:42]Sajnos ez nem az első eset már, és valószínűleg nem is az utolsó eset lesz, tehát azért ezt ezek elő fognak bukkanni a jövőben is.
[00:24:50]És hát hát, hogy mondjam, eléggé cinikus a hozzállása a honvédelmi minisztériumnak és Ukrajnában, ugyanis olyan megnyilvánulások érkeztek, amelyek azt feltételezik, hogy erről a vezetőség nem tudott, csak a közösségi médiából értesült, de mindenképpen nyomozást fognak indítani, és akkor majd kiderítik, hogy mi a helyzet.
[00:25:12]És 2026.
[00:25:16]május 20-áig, ha jól emlékszem, addig vizsgál, tehát a vizsgálatot addig meg kell meg kell tartani, és majd megszervezik egyébként a rotációt is, ami a fronton harcoló katonáknak a visszavonatását írná elő.
[00:25:27]Fontos kitétel, hogy ez nem azt jelenti, hogy leszerelnek, hanem csak olyan hátországi pozíciókba vezinlik őket át, ahol ugye regenerálni tudnak, pihenni tudnak, fel tudják tölteni egyébként a a készleteiket az adó csapatok.
[00:25:42]Utána pedig amikor a az őket leváltó csapat is hasonlóan leharcolódik, akkor majd visszavezélik őket vagy ugyanarra, vagy egyébként más szakaszának a frontra.
[00:25:55]Mint mondtam, ennek elsősorban tehát ugye a korrupciót most tegyük félre, az egy az egy olyan dolog Ukrajnában, ami ami van, és ez inkább hagyomány mint probléma, de de összességében ez egy ez egy ez egy nagyon tehát a morális szempontból nagyon rossz helyzet.
[00:26:08]Tehát ez nagyon nagy mértékben alássa a vezetőségbe vetett hitet, és nagyon nagyban nagyon nagy mértékben alássa a harci kedvet is.
[00:26:17]Tehát hogyha valakinek úgy kell a frontra vonulnia, hogy előtt összeverik, berángatják és akkor mit tudom én, aláírja a szerződését, ami alapvetően önkéntes kellene, hogy legyen, és így is fut.
[00:26:26]Tehát Ukrajnában önkéntes szerződéses alapzolgálat van, nem pedig nem pedig az, amit amit amit szoktunk látni.
[00:26:34]És erre még rárakódik az, hogyha ki is kerül a frontra, akkor valószínűleg még az élmezésre lesz élmezése sem lesz jó.
[00:26:41]Nem tudni, mikor fog rotációra kerülni.
[00:26:46]Tehát ez mind arra ösztönzi egyébként az ukrán férfiakat, hogy próbálják elkerülni a szolgálatot, próbálják megtalálni azokat a korrupciós csatornákat, amelyekből ki tudják, amelyek útján ki tudják magukat ebből vásárolni, vagy hagyják el az országot, ezáltal biztonságban helyezve magukat.
[00:27:00]Tehát ez nem egy jó tendencia egy négy éve háborúban álló ország számára.
[00:27:05]Arról sokat lehet hallani, hogy milyen személyi problémákkal küzd ugye az ukrán hadsereg.
[00:27:10]És kérdezném azt, hogy az is gyakran fölmerült, hogy az Európába menekülő férfiakat valamilyen módon visszahozni az országba és ugye velük föltölteni a hadsereg létszámát.
[00:27:20]Ezzel kapcsolatosan van bármilyen olyan fejlemény, amely az irányba mutatna, hogy egy ilyen folyamat elindul, vagy elinduljon?
[00:27:30]Ö hát olyan, hogy erről politikai döntés szülessen, hogy akkor mostantól kezdve az ilyen kategóriában, belső férfiakat, ezekében meg lehet határozni, visszaküldik Ukrajnában, még nincs.
[00:27:42]Ugyanakkor Lengyelországban az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt azoknak az eseteknek a száma, amikor ukrán férfiakat kiutasítanak Lengyelországból és ugye visszatoloncolnak Ukrajnába.
[00:27:52]Ez pedig ugye azonnal azonnali mozgósítással is jár.
[00:27:55]Tehát olyan most például a az egyik ukrán hírportál hozott le olyan olyan híreket, amelyek szerint ilyen kisebb adminisztratív vétségekért ki kitoloncolás vagy kiutasítás járt.
[00:28:10]Tehát volt arra példa, hogy valaki szemet altt az utcán és akkor eljárás indult ellene.
[00:28:15]Aztán kiderült, hogy egyébként elhagyta Lengyelországot és több mint 30 napig nem volt Lengyelországban.
[00:28:19]Ez már feljogosította a hatóságokat arra, hogy kitoloncolják ezt az embert, hogy valaki részegen ment a gyerekért az óvodába.
[00:28:25]konfliktusba keveredett a odahívott rendőrökkel.
[00:28:31]Néhány napon belül az úriember is elhagyni kényszeret Lengyelországot, és azt mondják, hogy ezeknek az eseteknek a száma fokozatosan nő.
[00:28:42]Nyilván ez nem egy rendszeresített, nem egy határozat mentén született, vagyis zajló folyamat, ugyanakkor az ilyen kiemelhető eseteknek a száma megnőtt az elmúlt időszakhoz képest.
[00:28:57]Nem gondolom, hogy ez egyébként egy Barsó és Kiev közötti megállapodásnak lenne a része.
[00:29:02]Csak úgy látszik egyes országokban a hatóságok ilyen eszközökhöz folyamodnak, hogyha konfliktusba keverednek a a mozgósítási korú férfiakkal.
[00:29:13]Ez egy elrettentő eszköz, hogy azért mindenki tartsa be a szabályokat azokban az országokban, amelyekben tartózkodik és menedik meledik státuszt kapott.
[00:29:23]Visszatérek az ukrán tapasztalatokra, amelyeket szereztek ugye a háború alatt.
[00:29:27]Ugye itt a drón gyártást, a drónok használatát szokták kiemelni, mint egy ilyen nagyon komoly fejlődésen átment terület Ukrajnát tekintve.
[00:29:35]És a lehetett olvasni egy cikket azzal kapcsolatosan is, hogy a dombaszi régió ennek a drón drón háborúnak köszönhetően olyan olyan területté vált, ahol az ellenséges katonáknak szinte lehetetlen életben maradni.
[00:29:52]Ugye ezzel kapcsolatban kérdeznék egyrészt azt, hogy ez ez valóban így van-e, tehát valóban ennyire előrehaladott, vagy ennyire hatékony a drón hadviselés Ukrajna részéről, hogy ez valóban ekkora kihívást jelent.
[00:30:05]A másik kér vagy ennek a kérdésnek a másik része pedig az, hogy volt itt az elmúlt hónapokban olyan mondás, hogy az a cél, hogy minél több orosz katonát öljenek, hogy eljusson az orosz hadsereg egy olyan szintre, ahol már szinte képtelen pótolni a kieső veszteségeket.
[00:30:20]Na, ebben látunk, tehát látjuk-e ezt a folyamatot az orosz hadsereg részéről?
[00:30:27]Tehát, hogy valóban akkorák a veszteségek, hogy már szinte képtelenek pótolni, és el lehet-e érni Ukrajnál szempontjából egy ilyen egy ilyen eredményt, amit maguk elé tűztek?
[00:30:40]Törekednek törekednek erre, hogy ez a szám, amit mondtak, az 50000 fő per hónap lenne az elérendő mennyiség, amit ugye Zelenszk is is kitűzött, hogy ezt kéne elérni, és akkor Oroszország képtelen lenne pótolni ezt.
[00:30:56]Ezt még nem tudták elérni, dolgoznak rajta.
[00:30:58]De azért az oroszok is dolgoznak azon, hogy Ukrajnában is nagyjuk legyenek a veszteségek.
[00:31:02]Ugye Ukrajnában a fizikai veszteségek mellett nagy problémát jelent a dezertálás.
[00:31:06]Tehát ezeket a számokat már nem is közlik.
[00:31:09]Nagyon sokan el nagyon sokan elhagyják a a hadsereg sorait a már említett problémák miatt.
[00:31:13]A drónok valóban nagy gondot jelentenek.
[00:31:16]Ugye itt érdemes ketté választani a drónokat ebben a ebben a k kontextusban.
[00:31:21]ugyanis vannak a az olyan típusú drónok, mint mint a az oroszoknál használt Gerány, vagy ugye korábban leánykori nevén saed, vagy a különböző ukrán drónok, amelyekkel mélységi csapásokat tudnak mérni az orosz olajfinomító infrastruktúrán, vagy az oroszok ugye az ukrán energetika infrastruktúrán, tehát ezek ilyen repülőgépszerű viszonylag nagy légi járművek, amelyeket pilóta nélkül légi légi járművek, amelyekkel ugye több 100 km-t repülve előre programozott útvonal mentén ugye tudnak károkat okozni a hátországban.
[00:31:58]és más kategóriát jelentenek az FPV drónok.
[00:32:03]Tehát ezek a közvetlenül irányított ilyen kis tulajdonképpen korábban hobbi kategóriájú drónok, amelyekre bizonyos robbanó, tehát bizonyos mennyiségű robbanó anyagot helyeznek el, és ezzel akár egy járművet, akár egy katonát is ki lehet iktatni azzal, hogy ráreptetik a operátorok, mint a 20-30 km-es távolságról biztonságban egy kis kis joystickkal, mint egy játékban tulajdonképpen rá tudnak repülni a célpontokra.
[00:32:30]Na most ugyanezeknek, tehát ugyanezeknek a drónoknak vannak kitéve az ukrán katonák is és az orosz katonák is.
[00:32:37]Ezzel kialakítva frontvonal frontvonalak mentén korábban egy 10-15, most már ez eléri a 20 helyenként 25 km szélességű ilyen teljes gyilkolási zónát, amelyet mint mondtam, ennek ezeknek a zónáknak a határától több 10 kmre elhelyezkedő emberek tudnak ugye belőni.
[00:32:57]próbáltak ez ellen harcolni ugye korábban azzal, hogy ilyen különböző rádió jeleket zavaró berendezéseket telepítettek, és így a drónoknak az irányítása lehetetlenné vált.
[00:33:09]Ezt úgy tudták kiküszöbölni mind az oroszok, később az ukránok, hogy optikai vezetéket helyeztek ezekre a drónokra és akkor tulajdonképpen nem rádió jellel, hanem ugye fizikai kapcsolatot létesítve tudják ezeket a drónokat mozgatni.
[00:33:25]És ez bár ugye nagyon megnöveli a hatékonyságát ugye a az ellens ellenfél gyalogságának a kiiktatására, de összességében azt a azokat a lehetőségeket gátolja, amelyek az előre törésre irányulnak.
[00:33:40]Tehát nem arról van szó, hogy akkor most mindenkit kilőnek, hanem hogyha valaki esetleg támadásra készülne, vagy valamilyen rajja elindulna, akkor ebben a zónában, tehát ebben az övezetben, ami ugye a kontaktvonal mentén kialakult, lehetetlennél teszi ugye a mozgást pontosan, ami az, hogy aki láthatóvá válik, az az meghal.
[00:33:58]Ugye itt ilyen tömeges bevetésről előre, tehát nincs szó, hogy akkor mit tudom én, 500-asával repülnek ezek a drónok, célzottan használják ezeket.
[00:34:08]Nagyon ilyen tragikus látni amúgy azokat a felvételeket, amikor ugye az utak mentén ilyen felállított oszlopokon vannak meg kifeszítve a hálók, amelyek így tulajdonképpen lehetetlenné teszik a drónoknak a becsapódását.
[00:34:24]Tehát a frontmenti települések között tulajdonképpen ilyen ilyen hálóalagutak vannak, ahol az emberek közlekedni tudnak, mert ugye mindenhol be tudnak repülni ezek a drónok.
[00:34:35]Tehát ez nagyon tehát nagyon lesújtó látvány.
[00:34:38]És minden eszközt amúgy, tehát az ilyen tankokat, egyéb járműveket ilyen tüskékkel szerelik fel.
[00:34:45]Tehát ilyen sünndisznószerű gépeket kell elképzelni, amelyek ugye megátók az, hogy ezek az FPV drónok be tudjanak csapódni, de pusztán drónokkal a háborút nem lehet megnyerni, és nem is lehet megfordítani ennek a dinamikáját.
[00:34:58]Tehát ezt tulajdonképpen az első világháborúhoz visszanyúlva lehet analógiát vagy vagy hasonlóságot felállítani, hogy amikor ugye a lövészárkokba ott ültek a katonák és ugye a gépfegyvereknek köszönhetően ugye egyik féle sem tudott úgy áthaladni a ezen a gyilkolási zónán, hogy tulajdonképpen a katonai céljet elérja elérje, most ezt a szerepet a drónok töltik be, de önmagában drónokkal havi 50000 embert kiiktatni egyik félnek sem fog sikerülni.
[00:35:27]Még akkor is, hogyha ezek a drónok egyébként jóval olcsóbbak, mint mint más eszközök, amiket a a fronton használnak, de valóban megváltoztatták a a háborúnak a dinamikát, háborúnak a menetét, jóval megnehezítve egyébként a mozgásterét a a hatban álló feleknek.
[00:35:45]Ugye ez a drónok versus mondjuk harckocsik, ez egyébként a közelkeleti háborúban is látható.
[00:35:50]Ez egyébként ez az aránytalanság és az, hogy hogy meg kell tanulni védekezni úgymond a drónok ellen még egy harckocsinak is.
[00:35:56]Ugye itt ilyen elhíresült videók vannak kint a Merkava tankok és az FPV drónoknak a találkozásából, amelyik hát nem nem vicces találkozások, tehát elég komoly dolgok ezek, de akkor itt, ha jól értem, akkor az orosz-ukrán fronton, mivel itt ez együtt fejlődött jóformán ezzel a háborúval, ugye a a drónhadviselésnek ez a fajtája, itt azért már eleve nyilván nagy veszteségekkel, de már már, hogy mondjam, technikailag már föl vannak készülve arra, hogy hogyan lehet a drónok ellen védekezni.
[00:36:30]Igen.
[00:36:30]Tehát a drónokat, tehát az FPI drónoknak a bevetését ugye Ukrajna indította el, és nagyon sikeresen alkalmazta ezeknek a bevetését.
[00:36:38]Ebben a parítás viszonylag hamar beállt.
[00:36:41]Aztán egyes technológiákban például ugye a az optikai szállás drónoknak a bevetésében az oroszok fel is kel fel is ker felül is kerekedtek.
[00:36:51]elnézést a az ukrán kapacitásokon, de ugye az ukránok nagyon gyakran, vagyis nagyon gyorsan hozzák be ezeket a a hátrányokat.
[00:36:59]Tehát ebben a hadviselő fél tulajdonképpen egy a két hadviselő fél együtt fejlődik és próbálnak felülkerekedni egymásnak a lehetőségein.
[00:37:10]Ugyanez vonatkozik egyébként a hosszú ható hatótalóságú támadó drónokra, amelyek ugye nem ilyen FPV szintű, hanem ugye ezek a ugye mint mondtam korábban, a Gerány meg meg társai drónoknak a bevetésére vonatkozik.
[00:37:23]Ö az ukrán haderő nemrég számolt be arról, hogy most új ö módszert alkalmaznak a az oroszok, és így akár 200220 km távolságon is tudják irányítani ezeket a a drónokat azáltal, hogy a drónrajokban vannak olyan rádió modemekkel felszerelt drónok, amelyek több drónnak az irányítását végzik, tehát tulajdonképpen mintogy egy ilyen működő, erősítő állomás is menne együtt a a drónok, és egy egész ilyen láncolatot ugye rajta tudnak ezáltal irányítani.
[00:37:55]Ugye ennek van előnye, hogy jóval messzebb lehet irányított csapásokat mérni.
[00:38:00]Ugyakor van egy hátránya is, hogy jóval magasabban kell, hogy szálljanak ezek a drónok, így jóval könnyebben lehet őket észrevenni.
[00:38:05]Sokkal több, hát nem sokkal, de valami több idő van arra, hogy hogy a becsapódás előtt ezeket kiiktassák.
[00:38:12]Itt olyan dolgokat is figyelembe vesznek, például, mint a földnek a hajlása.
[00:38:16]Tehát, hogyha elég alacsonyan száll, akkor a hajlás miatt ugye a kapcsolat meg tud szakadni.
[00:38:19]Ha elég magasan, akkor ugye van rá van rá lehetőség.
[00:38:23]Tehát ezek a ezek a technológiák fejlődnek.
[00:38:25]Ezek a technológiák sajnos egyre halálosabbá és veszélyesebbé válnak mind a két fél számára.
[00:38:31]És mint látjuk, nem úgy néz ki, hogy a a felek tartózkodnának ezeknek a a bevetésétől.
[00:38:38]Ha megnézzük Oroszország hátországában történő eseményeket, akkor tulajdonképpen már egy finomító sincs biztonságban az ukrán drónoktól.
[00:38:48]Tehát állandóan gyulladnak ki a finomítók, tározók.
[00:38:51]Tehát a vezetékeket ellátó létesítmények, kikötő infrastruktúra, tehát és ezek mind drónak, tehát ezek nem balisztikus rakéták, nem cirkáló rakéták, hanem tulajdonképpen azok azokhoz képest jóval olcsóbb tehát lebutítva ilyen funír lapokból tákolt kis propelleres eszközök, amik amik berepülnek jó mélyre, és tulajdonképpen alig lehet ezekkel ezekkel kezdeni valamit.
[00:39:18]És ugye ez a helyzet Ukrajnában is, tehát az egész ország területén nincs egy olyan transzformátoralállomás, amit ne tudnának elérni a az oroszok rakétával vagy drónnal.
[00:39:28]Úgyhogy nem nem túl jó a helyzet.
[00:39:32]Ezt úgy kell elképzelni, hogy ez ezzel a drónhadviseléssel egy folyamatos magas intenzitást föl lehet tartani a háborúban.
[00:39:39]Én ezt most úgy értem, hogy hatékonyan lehet veszteségeket okozni a másik félnek, de eldönteni magát a háborút nem lehet.
[00:39:46]Tehát kifullasztani, tehát megpróbálni kifullasztani a másik hadseregét annyi eszközveszteséggel, annyi emberveszteséggel, amennyit csak lehet, de úgymond olyan szintű, hogy mondjam, ilyen lehengerlő győzelmet nem lehet aratni.
[00:40:00]Lehengerlő győzelmet nem.
[00:40:00]Arra elég és arra jó, hogy a hátországban okozzanak problémát.
[00:40:05]És ezt többen is hát nem is az, hogy beismerték, hanem inkább azt vizionálják, hogy a háború nem a fronton fog eldőlni, tehát az oroszok háború nem a fronton fog eldőlni, hanem azon fog múlni, hogy kinek a hátországa fog hamarabb összeomlani, tehát hogy ki fog hamarabb kifogyni azokból az eszközökből, amelyekkel a háborús erőfeszítését fenn tudja tartani.
[00:40:29]Erre egyébként a drónok ugye jók ugye Ukrajnában, amikor az energetika infrastruktúrát pusztították a drónokkal, vagy egyébként egy valamilyen gyártókapacitásokat tettek tönkre, ugye pont azt akarták elérni, hogy a társadalom omójon összet, a társadalom olyan fáradtsági szintre jusson, hogy már ne akarja vagy ne bírja folytatni, vagy olyan üzeneteket fogalmazzon meg, amelyek konkrétan ahhoz vezetnének, hogy a politikai vezetésnek ne lenne más döntése, vagy ne lenne más lehetősége, mint sem a háború befejezése mellett dönteni.
[00:40:57]Ö ukrán részről pedig ezek a hátországi támadások azt a célt szolgálják, hogy Oroszországnak azok a lehetőségei, amellyel pénzhez jut, tehát gondolkit az olajinfrastruktúrára vagy gázinfrastruktúrára, amivel feltölti a költségvetését, amiből finanszírozni tudja a háborús erőfeszítését, az szűnjön meg.
[00:41:15]Tehát Oroszország ne tudjon pénzhez jutni, amely pénzzel a háborúját tudja finanszírozni.
[00:41:22]Tehát tulajdonképpen a a célok és az elképzelések ugyanazok, csak a célpontok és az és a célpontok kiatásából fakadó hatások másak.
[00:41:34]Nagyon szépen köszönöm Seremet Sándornak, hogy eljött és tudtunk beszélni ezekről a hírekről.
[00:41:36]Szeretettel látjuk legközelebb is.
[00:41:39]Bár bár nagyon örülnénk neki, ha most már arról lehetne majd lassan beszélgetni, hogy mi lesz a háború után, vagy hogy egy ilyen tűzszünet vagy békeszerződés le vagy megtörtént után.
[00:41:51]Mi hogyan lehet pacifikálni a feleket?
[00:41:54]Hát bízzunk benne, hogy hamarosan eljön egy ilyen beszélgetésnek az ideje is.
[00:41:59]Bízzunk benne.
[00:41:59]Köszönöm a meghívást.