Törökország felemelkedése: Erdogan lett a Közel-Kelet új ura? - Wagner Péter

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat és nézőinket.

[00:00:01]Megkérek minden rendszeres hallgatót, nézőt, aki még nem tette meg, hogy iratkozzon fel a csatornánkra.

[00:00:07]És nagy tisztelettel köszöntöm vendégünket Vágner Pétert, az Ökonomosz Gazdaságutató Alapítvány vezető kutatóját és a Károli Gáspár Református Egyetem oktatóját.

[00:00:14]Köszönöm, hogy eljött.

[00:00:17]Köszönöm a meghívst.

[00:00:18]A közelkelet változásairól szeretném kérdezni itt a közelmúltban, és nyilván tudjuk, hogy zajlik ott most egy háború ugye Irán, Amerika és Izrael között.

[00:00:26]Ö nyilván, hogy ennek is van hatása a Közelkeletre, de azért ennek a háborúnak a kitörése előtt is már történtek olyan dolgok, amelyekről érdemes beszélni, például Szíriában, most már több mint egy éve, hogy megdőlt az Assad rezsim, és egyfajta mondhatjuk azt, hogy rendszerváltást hirdettek, tehát vagy ezt várták.

[00:00:46]Hogyan alakult ez úgymond ez a rendszerváltás?

[00:00:49]Van-e rendszerváltás, vagy mit látunk most Szíriában egyáltalán?

[00:00:53]Hát ezt ezt ezt nem kell mondanunk, hogy úgymond.

[00:00:54]Ez egy ez egy ez egy valódi rendszerváltás.

[00:00:58]volt, ahol ugye a az Asad rezimmel szemben több politikai erő nyert teret.

[00:01:07]Nem tudom, azért fogalmazok így, ugye, mert ez egy olyan ország volt az elmúlt t 13-14 évben, hogy volt az Assad rezsim, aki az ország területének nagy részét uralta.

[00:01:16]volt egy Kurd autonóm terület, kvázi autonóm terület, amit persze csak ők tartottak autónomnak, de a Zer rezsé nem ismerte el.

[00:01:25]És volt egy északnyugati szeglete az országnak, ahova a különböző dsihadista és szélsőséges szervezetek egyrészt behúzódtak, másrészt meg az Assad rezsim, ahogy felszámolta az ország többi részén az ellenállást, oda zsuppolta be azokat az ellenákat.

[00:01:45]nem úgy számolta fel, hogy legyőzött mindenkit és megölt mindenkit, hanem általában felajánlotta ezeknek az ország más szegleteiben levő iszlamista csoportoknak, hogy legyőzünk titeket, vagy buszokra szálltok, és mi elszállítunk titeket az ország másik végében.

[00:02:00]Ez olyan mintogyha lenne Vas megyében egy ellenállás, és az ellenkormány azt mondja, hogy adjátok meg magatokat, és akkor elviszünk titeket a nyírségbe, és ott békén élhettek.

[00:02:08]És akkor ezzel sokszor ezzel éltek a a felkelők.

[00:02:10]És ugye az országnak emellett az iszlamisták által uralt északnyugati terület mellett volt egy sávja, ahova pedig Törökország vonult be, kvázi megszállva tartott, és és oda pedig Törökbarát, felkelő csoportok működtek, vagy tartották fenn a rendet.

[00:02:27]Nyilván ezek az iszlamisták is erős török segítséget meg török védelmet élveztek azért, hogy az Aszad rezsim ne számolja fel őket.

[00:02:36]És ugye a török oldalról az volt ennek a logikája, hogy ott az egy olyan terület volt, ahol ha jól emlékszem, ilyen 7-800000 ember élt korábban, és a a polgárháború végére már olyan 3 millió ember csúfolódott be.

[00:02:48]Tehát ugye törökök igazából egy ilyen migrációs veszélyt láttak benne, meg mindenki, nem csak ők, és ezért támogatták gazdaságilag, török áramot fogyasztottak, török telefontárcsaság működtette a mobil hálózat.

[00:03:01]Tehát, hogy Törökország nagyon érdekelt volt.

[00:03:03]És és ugye ez a ez azért kellett ezekről így beszélni, mert ez az a ez az a térség, ez az a csoport, amelyik 2024 november végén egy igazából nem lát nem látszódott előre, hogy mi lesz ebből.

[00:03:18]Egy kisebb csetepatté kezdődött újból ezek között a szervezetek és az Asad erők között, ami váratlan módon a az ellen az Asad erők összeomlásával járt, és ezek a felkelőcsoportok mindig egy a kő elmentek a következő faluig, és akkor onnan is elfutottak az Assad hívei, és aztán a következő falig, és aztán jött Aleppoa, a második legnagyobb város az országba.

[00:03:41]Ott is egy pillanat alatt összeomlott az ellenállás, és akkor elindultak Damaszkusz felé.

[00:03:44]Tehát így lett ez egy rendszerváltás, nem úgy, hogy valami nagy koordinált offenzíva történt, vagy valami nagy nemzetközi vagy helyi összefogás történt, hanem hanem az történt, amit igazából nyugaton sem látott mindenki.

[00:03:59]Jó, ez nem igaz.

[00:03:59]Tehát ami a mainstream nézet az volt ebben az időben 24-ben, hogy az Aszad rezsim győzött épp már évekkel ezelőtt és hogy meg kell kezdeni a visszafogadását a nemzetközi közösségben, aminek voltak eli nagykövetségek újranyitása.

[00:04:13]Európai Unió képviselői már tárgyaltak vele.

[00:04:16]Egyes európai országok, arab országok mindenképpen újranyitották a nagykövetségeiket, visszafogadták az arab ligába, onnan még kizárták őket, nem tudom, 11-ben vagy 12-ben.

[00:04:28]volt egy ilyen trend, hogy oké, ez ez nem tudunk nem tudunk mit csinálni vele, ezek itt maradtak, Irán támogatja, Oroszország támogatja, élni kell, együtt kell velük élni.

[00:04:41]És ezért volt nagyon nagy meglepetés, hogy ezek a támadók elindultak, és a rezsim gyakorlatilag két hét alatt összeomlott, Aszad elmenekült Moszkvába, és lett egy új vezetése az országnak, akikről egészen addig a a nemzetközi közösség, a sajtó, a közt gondolta, hogy ezek terroristák, ezek az alkajdának a az egykori vezetői, vagy a szíriai alkaiddának a vezetői, és nekik ebbe az ellenszélbe kellett megkezdeni.

[00:05:10]a a kormányzást.

[00:05:14]Ugye amikor történt ez, akkor úgy tűnt, hogy nagyon hirtelen történik, és on is így fogalmazod, hogy hirtelen történtek ezek az események, de így most ennyi idő elteltével nem lehet látni esetleg olyan folyamatokat, miszerint akár a nyugati hatalmak, akár Törökország azért támogatta ezeket a folyamatokat, hiszen azt látjuk, hogy ami történt, az el végre úgy tűnik, hogy az ő érdekeiket valamilyen szinten szolgálja a térségben.

[00:05:37]Igen, ez abszolút felmerült utána és és kerestük ennek a nyomait, de igazából ami ami azóta is így vagy ami azóta kiderült, mert ugye az egyik oka lehet a a győzelemnek a a török vagy nyugati vagy amerikai vagy CIA nem tudom milyen bárkit ilyenkor fel le cserélni támogatás.

[00:05:56]A másik pedig az, hogy miért gyengült meg az Assad rezim.

[00:05:58]És igazából ott láttuk azokat.

[00:06:01]Ugye az Aszad rezsim azért tudta megnyerni, ha mondhatom így, hogy nem nyerte meg, de hogy azért tudta stabilizálni a hatalmát Szíriában, mert mert 2015-ben ugye az akkor nagyon látványos volt.

[00:06:15]Oroszország, Irán és Libanonból a Hezboll beavatkozott ebbe az ő oldalán ebbe a konfliktusba.

[00:06:23]Ugye volt ez egy nagyon látványos pillanat volt, mikor assassiszem még talán a dátumra is emlékszek, pedig nem szoktam, hogy k 2015 szeptember 1jén, tehát pont talán így szeptember 15-ig megérkeznek az orosz repülőgépek váratlanul Szíriába leszállnak.

[00:06:39]Ugye egy egy évvel vagyunk túl a Krífél szigeten meg a kelet-ukrajináz eseményekkel.

[00:06:44]Tehát akkor akkor az egy nagy meglepetés volt, hogy Oroszországnak van ereje, nem csak egy ilyen nagy látványos Európát közvetlenül érintő akcióba, de be tud avatkozni a a Közelkeleten.

[00:06:53]És ugye akkor úgy beszéltünk errő, hogy hogy az orosz erőkifejtés mennyire erős, és hogy erősödik Oroszország a megelő évtizedhez képest.

[00:07:05]ugyanezt láttuk Irán részéről, aki több 10000 fegyverest küldött oda.

[00:07:07]És az Asad rezim ezeket a ezeket amiket mondtam, hogy el bekerítették ezeket az ellenállásokat és akkor áttelepítették őket északra.

[00:07:17]Ez mind úgy történt, hogy Oroszország biztosította a légitámogatást, irániak meg a Hezbollak biztosították a a katonai erőt a földön, és így tudta az Aszadrezs megerősíteni magát.

[00:07:27]És amit most így láttunk az elmúlt másfél évben, mik az okokat kerestük, akkor az végülis az volt, hogy hogy egyrészt Oroszország nagyrészt kivonta az erőit a 22-es orosz-ukrán háború miatt.

[00:07:37]Ugye megtámadták 22-ben Ukrajnát, nem sikerült.

[00:07:42]Nagy veszteségek a katonai légi eszközöknek egy jó részét kivonták Szíriából, mert szükség volt rá otthon.

[00:07:49]23 októbere után Izrael ugye akkor volt a a Gázai Hamasnak a támadása Izrael ellen 23 októberébe.

[00:07:56]Ugye Izrael után offenzívába ment egyrészt megtámadta Gázát, megtámadta a Libanont mármint a Hezbola déliban és megtámadta ugye Izraelt is, ami Iránt is, aminek aminek ugye az lett az eredménye, hogy a Hezbollak is elvesztette azt a képességét, hogy támogassa az Assad rezsimet.

[00:08:17]És ugye eközben 15 és 24 között ugye Iránban is egyre több probléma lett.

[00:08:23]Lehet, hogy ők ezt benézték, biztos nem állomásoztattak már továbbra is 40000.

[00:08:27]Nem állomásoztattak, mert nem volt ennyi ember, akit elfogtak volna a felkelők.

[00:08:31]Tehát Irán is a megelőző 10 évben kivonta szép lassan on az erőit, mert úgy látta, hogy stabil a helyzet, de ez egyébként valószínűleg sok pénzbe meg erőforrásba kerül.

[00:08:39]De mondjuk efölött a tény fölött én szerintem a az elemzők nagy része elaludt, vagy ezt ennek nem láttuk nyomát, tehát hogy ez így nem jelent meg a hírekbe.

[00:08:49]Ezt nyilván az irányiak nem kommunikálták, a szírek nem kommunikálták, nyugati elemzők nem nagyon jártak Szíriába, tehát hogy ez így nem tűnt föl senkinek.

[00:08:56]És így aztán amikor az amikor a felkelők támadtak 24 ugye 24 novemberében, akkor nem volt ott az a az a támogatás az asztad rezsim mögött, ami segített volna felfogni ezeknek az erőnek.

[00:09:11]És az aszadők asszad erők önmagukban szerintem már úgy voltak vele, szankciók, éhezés, pénztelenség, meg egy diktatúrában éltek végül ők is, hogy hogy már nem éri meg az életüket kockáztatni a rezsimért.

[00:09:24]És és hát ez ez a magyarázat, amit én láttam igazából, meg amit én magam is hitelesnek tartok, hogy hogy egyszerűen az az Aszad rezsim elvesztette a külföldi támogattait a megelőző 10 év, ami nem nagyon tűnt föl nyugaton senkinek, és ezért egy ilyen kis dominó, ami ott az elején elkezdődött, az végülis bedöntötte a rendszert.

[00:09:43]A jelenlegi helyzetről mit lehet elmondani?

[00:09:45]Ugye Törökország, ahogy említette is, ugye itt a ennél a folyamatnál már belépett végül is ebbe a térségbe olyan szinten, hogy a saját biztonsági saját biztonsági érdekeire hivatkozva ugye katonákat küldött egyébként Szíriába, ők egyébként most is ott vannak.

[00:10:02]Én azt olvastam, hogy meg is hosszabbították az ott tartózkodásukat.

[00:10:06]Mi itt ilyenkor a helyzet?

[00:10:06]Tehát hogyan néz ki nagyjából ez a térkép?

[00:10:08]Tehát ö a a külső hatalmak szempontjából szerintem Törökország a legnagyobb nyertese ennek a változásnak, hiszen egyrészt egy olyan politikai erő, vagy vagy politikai erőnek nevezhetjük, került hatalomra, amely Törökországnak köszönheti az elmúlt túlél a 15 évét a túlélését.

[00:10:27]Tehát Törökország abszolút egy akkult szereplő lett.

[00:10:33]A a török ugye most ott van ez a ez a ott vannak még ezek a törökpárti milíciák az ország északi részén.

[00:10:37]Az új rezsimnek az az érdeke, ezt kinyilvánította, hogy hogy egyesítse Szíriát.

[00:10:44]Tehát ugye az asszadsim alatt mondtam, hogy így fel volt szabdalva.

[00:10:48]Vannak ezeken a perifériák, ott vannak ezek a török által, Törökország által kormányzott erők, ami ami valószínűleg a legkönnyebb lesz integrálni, ha még nem történt meg az új szíriai hadseregből.

[00:10:57]Ott vannak a Kurd területek, amik amik ahol gyakorlatilag a legnagyobb változás történt az elmúlt másfél évben, mert először az új damaszkuszi vezetés megpróbált megegyezni a a Kurd.

[00:11:08]Ugye ez a kurdvezetés, ez a PKK-nak a törökországi kurdmunkáspártnak a helyi szervezete.

[00:11:16]Így aztán ugye Törökországnak eminens érdeke volt, hogy hogy a hogy a szíriai kurdok, tehát itt nem itt nem én én azt mondom, hogy szíriai kurdok, vagy úgy szoktunk beszélni, hogy a szir kurdok, de ezek nem a szíriai kurdok, ez a szir kurd politikai szereplők közül az egyik, aki domináns szerepet tett szert az elmúlt 15 ében.

[00:11:34]azért fontos, mert ott, mert nem minden szíri kurt gondolkodik úgy, mint ahogy a mint ahogy a az a az SDF, így hívjuk, ugye mondjuk ez az egyszerűsítő neve ennek a politikai erőnek.

[00:11:44]Ez egy baloldali progresszív, női emancipációt hirdető, társadalmi egyenlősítő, szocialisztikus elképzeléseket valló, tényleg nagyon progresszív baloldali szervezet Szíriában, ami totál idegen természetesen a Közelkelett tradicionális gondolkodás.

[00:12:02]Vannak ilyen erők, de hát ezek ugye ez egy kisebbségben voltak.

[00:12:07]Tehát ők ők úgy dominálják Szíriát, hogy az összes többi Kurtpártot, akik tradicionálisan gondolkodnak, és akinek eszükbe se jutna a nőket fegyveres csoportokba toborozni és és társelnöki pozíciót adni neki a pártok élén, és és minden mindenkinek lokális önrendelkezést adni.

[00:12:27]Tehát ezek ezek ők el vannak nyomva.

[00:12:30]Ők ki lettek szorítva az elmúlt 15 évben az új damaszkuszi vezetésnek az volt tetsz, hogy ezt a ezt a baloldali sokak szerint a török PKK felől támogatott az ő ide hát és egyértelműen az ő ideológiájukat továbbvivő szervezettel valahogy kompromisszumra jussanak abban, hogy hogyan lehet az SDF által uralt autonóm területet visszavinni az a a szíriai egységes szíriai vezetés alá.

[00:12:56]Na most erről megegyeztek tavaly márciusban és azt már már bocsánat ugye 24 december 25 márciusában és aztán nem történt semmi.

[00:13:07]Nyilván az SZDS akinek ez egy óriási eredménye volt, hogy ezt a kurda autonómiát meg tudta teremteni a megelőző 10 évben, nem akart erőlönként lemondani.

[00:13:14]És ennek az lett a vége, hogy talán idén január-február tájékán, amikor el voltunk foglalva Venezuelával meg Gröllandal, akkor akkor a kormánerők és nem tudjuk, hogy milyen amerikai, meg nem tudjuk, hogy milyen török támogatással ö felgöngyölítették ezeket a ezeket a területeket.

[00:13:33]Tehát egy egy ilyen egy egy újabb villámháborúban kiszorították a kurdokat ezekről a általuk elfoglalt területekről.

[00:13:40]Ugye itt az amerikaiak mondjuk szerepe világosan tetten értő volt, mert ebben az időben még voltak amerikai katonák a kelet szíriai területen, ezen a kurdok általó területen, hiszen a kurdok úgy tudtak a megelőző 10 évben ilyen nagy befolyásra szerteni, hogy az Egyesült Államok katonai ereji mindig ott volt mögöttük.

[00:13:58]Ugye a közös érdek az Iszlám Állam elleni harc volt, amit a kurdok arra is felhasználtak, hogy az a saját érdekeiket is kibővítsék.

[00:14:03]Az Iszlám Államot nagyrészt ugye felszámolták.

[00:14:08]Az amerikaiak még ott maradtak, mert a mert az Egyesült Államok katonai vezetése úgy értékelte, hogy ez ez nekik kell.

[00:14:14]Donald Trump úgy értékelte, hogy nem kell.

[00:14:16]És ugye ez az első amerikai elnökségén ez egy nagyon hát így utólag viccesnek mondanánk, de inkább furcsa volt, hogy Donald Trump bejelentette, hogy kivonjuk az amerikai katonákat Szíriából, majd a Pentagon elkezdte masszírozni a helyzetet, hogy az amerikai katonák ott maradjanak.

[00:14:32]És Donald Trump kétszer jelentette be, hogy a Szíri, hogy Szíriából kivonjuk az amerikai katonákat.

[00:14:37]És mikor Joe Biden lett az elnök, még mindig volt 1000 amerikai katona Szíriában.

[00:14:44]Most másodszorra lett elnök.

[00:14:44]Most ez is a programja része volt, hogy akkor tényleg jöjjünk ki.

[00:14:48]Mi van most?

[00:14:48]Április 30-a van, most már egyszerem egy hete az utolsó, vagy két hete az utolsó amerikai katona is eljött.

[00:14:54]Tehát az amerikaiak azzal jelezték, hogy kinek az oldalán állnak, hogy mikor a kurdokat támadás érte, akkor az amerikai katonák nem csináltak semmit.

[00:15:03]Hiába kérte az SDF, hiába kértek a kurdok, hogy segítsetek, segítsetek, jönnek a ugye az ő nézetükből dsihadisták vagy szélsőségesek.

[00:15:12]Az amerikaiak mondták, hogy aláírtatok egy megállapodást márciusba, beszéljétek meg egymás között, amiből azt látjuk, hogy hogy igazából az amerikai érdekek most már a kurdok, tehát a a az amerikai érdekek szíriai érvényesítése az most már nem a kurdokon nyugszik washingtoni szemszögből, hanem ezen az új exsihadista, exszélsőséges kormányon.

[00:15:37]Ami ugye azért érdekes, mert ezek az embereket csak most vették le az amerikaiak a terrorizmus elleni listájukról.

[00:15:42]Ezek az emberek régen amerikai katonák ellen harcoltak, amerikai börtönben voltak, és és igazából a világ, amin igazán csodálkozik már azok, akik ezt a folyamatot itt figyelik, hogy hogy tényleg volt egy politikai vezetés, akik csihadisták voltak, alkajdások voltak, és miután megszerezték a hatalmat Szíriában, egy év alatt átmentek Amerika ellenségéből Amerika szövetségévé.

[00:16:06]Akkor azt el lehet mondani, ha már úgy fogalmazod, hogy Törökország az egyik legnagyobb nyertese itt a régióban ezeknek a folyamatoknak, és majd akkor ide behoznám Iránt is egy mondat erejéig, akkor a Kurdok a legnagyobb vesztesei, és ezt úgy kérdezem, hogy ugye akár ha Törökországot nézzük, hát a hírekből úgy tűnik, hogy ott is meggyengültek politikailag mindenképpen.

[00:16:24]Akkor itt ugye Szíriáról most beszélt viszonylag hosszabban.

[00:16:29]Mi mi van a kurdokkal?

[00:16:29]Mi lesz a kurdokkal?

[00:16:32]Nagyon jó kérdés, és azt mondom, hogy nem a nem a kurdok gyengültek meg, hanem a baloldali kurd politikai erők.

[00:16:39]Tehát az a az órán mindig az egyetemi órák mindig el szoktunk beszélgetni arról diákokkal, hogy hogy ugye Kurdisztán vagy Törökország lakosságának, nem tudom 15-20%-a kurd és ugye Törökországban választásokat tartanak, és hogy hova szavaznak a kurdok, hova szavaz a kurd lakosság.

[00:16:57]És ugye mindenki azt gondolja, hogy hát ők biztos Erdogán ellenesek, és és hogy az egy az egységes tömb.

[00:17:02]És aztán ugye mindig megnézzük, és kiderül, hogy a hogy a Kurd a kurdok a törökországi Kurdok fele az Erdogánra szavaz.

[00:17:10]Azért, mert a mert a törökországi kurdok nagy része, vagy egy egy fele legalább az értékelli az iszlám, a tradicionalizmus, a konzervativizmus üzeneteit, amit a amit a Erdogán vezető iszlamista párt képvisel.

[00:17:25]A kurdok másik fele, akik már len a tengerparton élnek, meg a nagyvárosokban élnek, meg urbanizálótak, azok nyilván ugyanúgy, mint az ott élő törökök sokkal progresszívebb nézeteket vallanak.

[00:17:34]Tehát amikor amikor a PKK amikor Abdullah Öcsalán a PKK vezetője, aki már börtönben él évtizedek óta, azt mondja, hogy akkor kérem a tagjaimat, hogy oszlassák fel a PKK-t.

[00:17:45]Ez a PKK-nak rossz, és ez a baloldali progresszív, akár militáns, törökországi kurdoknak egy egy visszalépés.

[00:17:53]Van Törökországban Kurd párt, amely progresszív, és amelyik begyűjti azokat a szavazatokat, akik nem Erdogára szavaznak, és akik nem erőszaknak a nem az erőszaknak a hívei.

[00:18:05]Szíriában is inkább én azt mondanám, persze ez a jövő zenéje lesz, de hogy a aki vesztes az a az a szíriai progresszív Kurd politikai projekt, aki a PKK-ból merítette a vezetőit, az ideológiáját.

[00:18:25]A hogy a szíriai kurdok hogyan fognak a többség vagy nem tudom, hogy nem tudom megmondani, hogy a többség vagy a kisebbség, nem tudom, hogy megmondani, hogy a szíriai kurdok mennyire szíriai kurdoknak mennyire tetszett ez a PK-k vagy a az SZDF-nek, tehát ennek a szir kurd progresszív csoportnak vagy pártnak a programja.

[00:18:41]Nem, erről nincsenek információk.

[00:18:42]Az biztos, hogy a a damaszkuszi vezetés az elmúlt egy évben csupa olyan üzenetet fogalmazott meg és intézkedést hozott, ami azt biztosítja, ha megvalósításra kerül.

[00:18:54]a szír kurdoknak, úgy mindenkinek gyakorolhatják az anyanyelvüket, nem lesznek másodrangú állampolgárok, valamiféle részleges önkormányzatisságot kapnak, ami óriási előrelépés ahhoz képest, hogy az Assad korszak idején sokaknak az állampolgárságát is elvették.

[00:19:14]Volt egy etnikai elnyomás az arabság részéről a kurdok felé.

[00:19:21]Úgyhogy ezek ezek benne vannak a megállapodásokban, amit az amit a amit az új damaszkuszi vezetés ígért a szíriai kurdoknak.

[00:19:28]Most, hogy most, hogy a a az SZDF-et, ezt a progresszív csoportot vagy pártot meggyengítették Szíriába, ugye egyik kérdés, hogy a többi szíriai Kurtpárt levegőhöz jut-e, mozgástérhez jut-e, mert nekik nekik igazából ezzel a ezzel az SZDF-el kell megküzdeniük a a Kurd térért.

[00:19:44]És utána pedig, hogy az, hogy a nem az asszadrezsim, hanem hogy a az új diaszkuszi vezetés betartja-e majd, vagy megadja-e azokat az ígéreteket, megtartja azokat az ígéreteit, amelyeket jogokként biztosítani szándékozott a korábbi megállapodásokban.

[00:20:00]Mi ha megtörténik, akkor ez egy másképpen, de szintén egy nagyon progresszív fejlemény lesz Szíriában.

[00:20:09]Ugye hagyományosan Törökországot, Szaarábi és Iránt szokták megnevezni, mint olyan versenytársakat, akik itt a közelkeleti úgymond befolyásért küzdenek.

[00:20:17]Most ugye ezek közül úgy tűnik, jelenleg Törökország áll a legjobban, mert Irán Amerikával folytat egy háborút.

[00:20:23]Ennek ugye még nem látjuk a végét.

[00:20:25]És hát az és ennek a háborúnak a következtében egyébként Szaudarábi is komoly változások érik, majd arra is kitérnék egy pillanatig.

[00:20:33]Tehát hogy néz ki most Törökországnak a úgymond a ebben a versenyben az előnye?

[00:20:38]Mekkora ez az előny?

[00:20:42]És akkor ide egy pár mondat erejéig kitérhetnénk a Kaukázusra is, mert félábal ott is jelen vannak.

[00:20:48]Alig bírom követni, de megpróbálom.

[00:20:50]Tehát én én általában még ki szoktam egészíteni Izraellel és az Egyesült arab Emiruségekkel, mint mint regionális hatalmakkal, ami talán Izrael részéről ez egyértelmű, hiszen a legerősebb katonai erő mondjuk Törökország mellett vagy talán még fölött állítólag van atomfegyver, amit egyébként is kiemelés.

[00:21:07]Hát ugye nagyon aktívan él a a katonai politikai erejével.

[00:21:11]Az emítség egy kicsit érdekesebb kérdés, de mert ugye ez meg egy relatíve kicsi ország méretre meg meg lakosságra, de így a ha megnézzük, hogy mennyire aktív a tágabb környezetében, akkor akkor szerintem rá is rá lehetne mondani, hogy hogy már lassan egy regionális hatalom.

[00:21:30]Törökországra visszatérve mi volt a kérdés, hogy Törökország, hogy hogy áll most ebben a versenyben?

[00:21:35]Hogy áll ebben a versenyben?

[00:21:35]Ő ugye szerintem jól leírta.

[00:21:38]Tehát egyrészt az érdekes, vagy érdemes rögzíteni, hogy Irán és Törökország között nem volt érdemi verseny.

[00:21:45]Tehát ez két olyan regionális hatalom egymás mellett, amelynek az érdeke viszonylag jól el vannak választva, mármint, hogy ők jól elválasztották egymás között.

[00:21:59]Talán igazából az egyetlen én az egyetlen ilyen valódi rivalizálási pontot a Kaukázusban látom, közöttük meg Törökország Azerbajdzsánnal.

[00:22:05]Ügye fűziorosra kapcsolatot.

[00:22:07]Iránnak Azerbajdzsán egy kicsit kockázatot jelenthet, mert egy hatalmas azeri kisebbség él Iránban, akik egy jól integráltak az iráni jelenlegi iráni politikai struktúrába.

[00:22:20]És van egy ugye Örményország, Irán és Oroszország között volt idáig egy ilyen szorosabb együttműködés, ami keresztezte a török ez a török azeri, ez az orosz iráni, ez az orosz örmény iráni.

[00:22:32]De de mind a kettőjüknek a kurdok az egy az egyetértés.

[00:22:37]Ugye egyik mind a kettéjük tart egy túlzott kurd önállóságtól, vagy attól, hogy mások külső hatalmak próbálják felhasználni.

[00:22:48]Irá Irakban szerintem azt mutatják a az elmúlt évtizetek eseményei oda, hogy ott mind a ketten azér a kikurdok között aktívan jelen vannak, de ott is, mert tehát tudjuk, hogy ki az Iránpárti, igább Iránpárti ö politikai erőkig, inkább az Irak a Törökországpárti kurt politikai, az ezek ott egymással versengenek, de az is le van határolva.

[00:23:13]Szíriában ugye láttuk azt, hogy hogy ott ellentétes oldalra kerültek, de hogy így de nincs iráni török konfliktus vagy harc vagy semmi olyan, amit rengeteg erőszakot látunk mostanában, és ez totál hiányzik a az ő relációjikban.

[00:23:24]Nincsenek titkoszolgálati akciók, nincsenek nincsenek nagy ilyen szájkarate gyakorlatok egymás vezetőivel szemben.

[00:23:33]Az amit ő mondott, hogy hogy gyakorlatilag ha ez versengés lenne, akkor Irán most rosszabb helyzetben lenne, azért, mert ő egy az Egyesült Államokkal van háborúban, és Izrael van háborúban.

[00:23:43]És ugye ez a konfliktus eddig is megvolt ebben a háromszögben, de 25-ben és most 26-ban látjuk először azt, hogy rendes katonai konfrontáció van.

[00:23:52]Ugye ez a ennek a két e ez a háromszög, ez 79-ig viszonyúlik.

[00:23:54]Láttuk, hogy meggyilkolták egymást, felrobbantották egymást, kirabolták egymást, elrabolták egymást.

[00:24:02]Tehát, hogy tényleg ez a ez a háború háborús küszöb alatt már mindent megtettek egymással, de a háborús küszöböt csak 25-ben lépték.

[00:24:11]Hát ami bizonyos szempontból aggasztó, hogy hogy ezt így meg tudtuk idáig úszni, mert ez ugye további eszkalációval fenyeget.

[00:24:17]Tehát Irán kvázi kiírta magát kicsit ebből, ha lenne verseny.

[00:24:21]Ö mert mert mert éppen le van kötve, és nem csak ugye katonailag van lekötve, hanem gazdaságilag is a hormózi szoros miatti akciókkal.

[00:24:31]A Szaarábia, Szaudarábiát én kevésbé érezném egy kategóriának, mert a szúdi érdekek az a perzsa öbőre, Afrika szarvára és és Egyiptom Szudán.

[00:24:45]Tehát, hogy ez az a ez az a tér, ameddig ameddig ő ellát.

[00:24:51]És ez csak nagyon óvatosan érintkezik a vagy nagyon áttételesen érintkezik a a ahol a töröki érdekek és a szúdi érdeket én ütközni láttam, az Katar esete volt, amikor egy időben Katar Katart kvázi kizárták a az öbölmenti országok maguk közül, mert túlságosan Hamas barátnak és túlságosan Irán barátnak érezték.

[00:25:12]És akkor Törökország segített részben Katarnak azért, hogy mert ez azért egy kicsi ország Szaudarábia ölelésében és az Egyesült Arab Emiriségek ölelésében.

[00:25:23]Tehát hogy itt itt itt itt nem láttam.

[00:25:25]Szíria még lehet majd egy olyan terület, de szerintem ott is az látszik, hogy ami ami meglehetősen furcsa, hogy Szíria gyakorlatilag mindenki a szíriai rendszerváltás vagy rezsimváltás működőképessége.

[00:25:36]Tehát azért azért szerintem tanulmányozásra érdemes, mert ez oroszoknak is végül is oké lett, az amerikaiaknak az érdeke, a törököknek az érdeke, a szaúdiaknak a tehát szinte mindenkinek mindenki mindenki befogadta ezt a változást.

[00:25:50]Mindenkinek oké volt.

[00:25:52]Még lassan úgy érzem, hogy az izraeliek is is elfogadják ezt a ezt a tényt, és és lassan őket is sikerül meggyőznie a a szíriai vezetésnek, hogy hogy mi nem terroristák vagyunk már, és már nem iszunk több embervért, hanem hanem mi vissza akarunk térni a nemzetközi közösségbe.

[00:26:08]Úgyhogy nyilván ez is, tehát egyrészt az, hogy Szíriában végülis úgy alakultak a tör dolgok, ami Törökországnak jó és az, hogy a hogy az öbölt térségben ez a háború most legyengíti, leköti az Egyesült Államokat is, leköti Izraelt is, leköti szaúdiakat is leköti, ugye akik csak áldozata gyakorlatilag ennek ábrak Iránt is leköti.

[00:26:27]Tehát ez ez elvileg azt indukálna, hogy a török mozgástér relatíven nő.

[00:26:35]És és ugye itt itt most hirtelen nem jut eszembe olyan folyamat, ami ami gyengíteni a törököket, csak olyan ami ami erősít.

[00:26:41]Itt van ez a kaukázus, amit amit említett, ahol ugye amerikai kezdeményezésre van egy örmény azeri közeledés.

[00:26:52]Ugye ez a ez a örmény ugye Azerbajdzsán legyőzte Örményországot és a hegyi Karabachot nem tudom 2000 már mikor győzte le 20-ba.

[00:27:00]20-ban, azt hiszem, 23-ban teljesen felszámolta ezt a karabachi örményterületet, és azóta mindjárt a következő lépés az volt, hogy akkor Azerbajdzsán szeretné összekötni a Azerbajdzsánt, és van egy nahiceváni meg nem tudom én, enclavé amit amit amit Törökország, Irán és és Örményország határol, de fő Azerbajdzán, tehát Azerbajdzsán nem tudom mainlandel vagy Azerbajdzsán területével nincs összekapcsolva és ott az azériek beentheték, hogy ők szeret szeretnének egy 48 km hosszú vasúti infrastruktúra folyosót létesíteni örményterületen, de gyakorlatilag mindezt az örményvereség másján bejelentették, ugye, amitől mindenki agyfrázt kapott Örményországban, meg Oroszországban, meg mindenhol, hogy hogy a következő mi lesz akkor most Örményországból is elfoglalnak egy darabot az eriek, akik ugye hát, hogy biztos ilyen agresszívek lesznek.

[00:27:55]És akkor itt itt itt volt egy ilyen nagyon kényes diplomáciai feszengés, és aztán jött Donald Trump és és benyomott egy ilyen egy ilyen abszolút üzleti megközelítést, hogy akesült Államok belép közvetítőként az örmény örményország és Azerbajdzsán közé és és majd amerikai cégek fogják megoldani azt, hogy ez a úgy ezt úgy hívjuk, hogy Zangezur koridor, hogy ez a azerbajdzsán és az azerbajsáni Enclavé közötti örményterülete legyen valami.

[00:28:26]Amit amit amiről volt egy nagyon ugye ilyen trumpi módon nagyon látványos a két államfő kaukázusi államfő jelenlétében aláírt megállapodás, amint mindenki csóválta a fejét, hogy hát ez ez oké, tegyük el a Nobel Békedíjas projektjei közé, amik tartanak néhány hónapot és és azt látjuk, hogy hogy ez ahelyett, hogy szétesett volna, ahelyett, hogy az aziek meg az örmények egymásnak estek volna az elmúlt nem tudom egy másfél évben, be.

[00:28:55]Ehelyett csupa olyan lépések történnek, amik azt mutatják, hogy ez hogy ez lehet, hogy így, hogy így működni fog.

[00:29:00]Ö született már egy megállapodás Örményország és az Egyesült Államok között külügyminiszteri szinten, amit ami ami létrehozza azt a céget, amelyik működtetni fogja ezt a koridort.

[00:29:14]Ugye azt nem mondtam, ez a ez az úgynevezett most úgy hívják, hogy trip vagy igen trip koridor vagy Trump koridornak.

[00:29:20]Saját magáról nevezte el, nem azt hiszem, de igen, ez a Trump Peace.

[00:29:25]koridor.

[00:29:25]Tehát benne van a saját neve az elnöknek.

[00:29:27]Tényleg mindent az örvények azért mindent megtettek, hogy az elnök szívét elrabolják ehhez a a projekthez.

[00:29:34]Most azt látjuk, hogy az USA és Örményország között megvan a tárgyalás.

[00:29:38]Örményország és Azerbajdzsán között van a megvannak a közeledésnek azok a lépései, amelyek lehetővé teszik, hogy ez a koridor működjön.

[00:29:45]It azerieknek az volt a követelése, hogy ők úgy akarnak árut küldeni Azerbajdzsánból, Nahsevánba, hogy ahhoz az örményeknek semmi közük ne legyen.

[00:29:55]Az örményeknek az volt a követelése, hogy bármi, ami áthalad örményországon keresztül, arról ők tudjanak és lássák nyilván.

[00:30:01]Ja, ugye itt itt ez egy ilyen szuverenitási kérdés fajult.

[00:30:04]És akkor itt jött be az Egyesült Államok, hogy akkor hozzunk létre egy vegyes vállalatot, mi beszállunk ebbe tőkével, amit majd kivesszünk a projektből, mert ezért ugye fizetni kell.

[00:30:12]És akkor az amerikai örményvállalat amerikai részéről lesz az, akik látják azt, hogy azeriek mit küldenek át.

[00:30:19]És akkor ez egy ilyen közvetítő jelleggel mindenkinek jó volt.

[00:30:23]És igazából itt jön Törökországnak a szerepe be megint, hogy ugye Törökország és Azerbajdzsán között az elmúlt 10 évben van egy folyamatosan erősödő, egyre szorosabbá váló politikai, gazdasági, katonai együttműködés.

[00:30:35]Ugye 20-ban úgy tudta Azerbajdzsán meglepetésűen legyőzni Hegyi Karabachot és mögötte Örményországot, hogy ezek a török Bajraktár drónok hirtelen és nagy számban fel megjelentek azeri hadseregben, és ezekre nem tudott választani törvényozták.

[00:30:53]És mindenki azt kereste a hírekben, hogy honnan van azieknek ilyen török drónja, és ki vezeti ezeket a török drónokat?

[00:31:00]Mert a hírekben semmi nem volt arról, hogy a megőző két-három éve Azerbajdzsán vett volna ilyen török fegyvereiket, ilyen törődrónkat, ami ugye azt perciteleztük, hogy Törökország nagy indiszc móda, adott reggetek drónt kiképző, tehát nagyon mélyen beavatkozott ebbe a kompő és ugye ha ez a koridor, ez a az angezur koridor meg létrejön annak török azért baj, hogy elő hasznúvezője, de Töröpország is, mert ugye itt van egy elképzelés, hogy Kína, Közép-Ázsia a Kaukázus és Törökországon keresztül hogyan lehet egy közlekedési koridort nyitni.

[00:31:37]Tehát ennek ez a geopolitikai szitje, hogy hogy ezzel a ezzel a ez ez a ez az Angezur folyosó, ez egy ez egy nagyon fontos legó kocka abb a legok kockába, ami ami Kínából indul.

[00:31:47]És ugye így aztán ez Kíná is való itt azt látsuk, hogy itt a török kínai érdekek akkor egybenesnek.

[00:31:54]Az amerikai érdek török érdek az az, hogy ha ez az kontinentból működni fog, és ez Őországot és Azerbajdzságát még közelet hozza, akkor őményiország kikerül a hagyományos orosz befolyási térből.

[00:32:09]És akkor ugye ez egy ez megint egy gyeng geopolitikai nyereség lenne Törökországnak is, aki megerősíti a befolyását az ő közvetlen szomszédság régi az oszodalom régi területei volt, tehát hogy ez nekik ez a közelkülföld, ha úgy tetszik.

[00:32:26]És és Oroszország pedig gyekül.

[00:32:29]Izraelt is említette, mint egy ilyen befolyásra törekvő tényezőt, ugye a térségben, és érdekes módon 2023 óta egyre mélyebbek a török izraeli diplomácia kapcsolatok.

[00:32:40]Ugye itt az elmúlt hetekben már olyan jídek is volt, tehát miszerint fegyveres konfliktussal is megfenyegette Törökország Izrael.

[00:32:45]Itt elkerülhetetlen az, hogy ők úgymond sorlódjanak egymással.

[00:32:53]Ő azt mondta, hogy egyre mélyebbek a török zöeli kapcsolatok, amitől nagyon megijedte, mert azt hittem, hogy lemaradtam, de amit példálat hozzott, az az, hogy egy rosszabb.

[00:33:03]Igen.

[00:33:03]Ugye tehát hogy hogy egyre mélyebben vannak a diplomácia kapcsolatok.

[00:33:05]Így fogalmaztam, de már ezt ez nézőpont kérdés ugye megszatították a kereskedelő kapcsolatokat.

[00:33:10]Így van rosszabbak.

[00:33:13]Egyre rosszabb rosszabb.

[00:33:13]Ugye az szerintem itt az semmi se elkerülhetetlen, tehát minden elkerülhető, hogyha megvannak a derre a politikai meg gazdasági érdekek.

[00:33:27]A tehát a amennyire amennyire követtem ezt a ezt a relációt, ugye itt az egyik ütközés új ütközési pont szíria lett.

[00:33:37]Ö voltak ilyen ugye tehát az izireliek eleve ugye mikor a összedőlt ők kiterjesztették a befolyásokat a goláb fensükon és aztán aztán magába Szíriába is bementek és ott van ugye Bér Szíriában egy Gruce nem Gruce hanem Dru közösség ami ami az Assad rezim alatt is nagy függetlenséget élvez nagy önálló belső önállóságot élvezett ebben a Kaptabon kereskedelemben ami egy ami A szíriánnak ez egy k ez egy kábítószer gyakorlatilag és a az aszad rezim úgy működtette, úgy tudta fenntartani magát, az volt a beritelve, hogy ezt jártotta és terjesztette a világok keresztül és ez ezen a Dru területen keresztül mehet ki.

[00:34:19]Tehát akik Dru vezetők ott voltak, azok haszonyérvezői voltak.

[00:34:23]Az Asad rezsinek.

[00:34:25]Ezt akarod csap.

[00:34:25]Amikor megdőlt az Assad rezsim, akkor ők úgy mondták vele, hogy jönnek a dsihadisták, ezek vallásilag is fenyegetnek minket, politikai önállóságunkat is fenyegetik, és a gazdasági prosperitásunkat is fenyegetik.

[00:34:40]És és ugye mindehhez még hozzájárult, hogy hogy mikor az aszbő számlót, akkor ott ugye mindenkinek volt fegyvere, és ez az új vezetés, ez nem nem került egyből teljes kontroll, nem vette egyből teljes kontrollja alá alá az országot, mert azok a milíciák meg fegyveres csoportok, aki fölöttő ott uralkodott, ezek nagyon örültek a faradalomnak meg a tőzelemnek, aki mindenki azt akarta csinálni, amit szeretett volna.

[00:35:02]Mindenki le akart számolni a régi jelenség.

[00:35:05]hogy itt ilyen családi elletétek, törzsi ellettétek 10 éve elgázosítottad a gyerekemet, három éve megölted a apósomat, nyolc évvel kiitottad a falat.

[00:35:18]Tehát ugye ez ilyen ilyen ezt ahhoz képest szerintem elég kevés leszámolás volt, de ugye emlékszünk voltak volt az alabita tengerpartiságon egy súlyos összecsapás, ahol nem tudom 2-3000 civilt öltek meg.

[00:35:33]És a druszoknál is volt egy ilyen.

[00:35:33]A drus vezetők, a dró vezetők között bita volt arról, hogy hogy mi a mi a helyes megoldás.

[00:35:40]Közeledjünk Damaszkuszhoz, vagy inkább közeledjünk Izraelhez, és próbáljuk az Izraeleket behúzni, hogy megvédjének minket.

[00:35:46]Ugye Izraelben pont a határ túloldalán van egy jelentős drúz kisebbség.

[00:35:50]Az izraeli drózok elég jelentősen vagy mélyen integráltak az izraeli társadalom.

[00:35:55]Tehát, hogy ők őket nem palesztinok meg meg nem kuszlimok meg nem tudom minek.

[00:36:00]Hadseregbe is hadseregbe.

[00:36:00]Így van.

[00:36:00]Tehát hogy az az különösen fontos, hogy a hadseregekben is nagyon jelentős pozíciókban vannak.

[00:36:06]Tehát a zelői dúzok úgy emlékszem, hogy ők abszolút azon az állásponton voltak netó felé, hogy menjünk be, segítsünk a a testvéreknek és a és biztos vannak rokoni kapcsolatok, emlékszem még ott voltam, hogy egy család, tehát a házassági kapcsolatok azok még élnek, a szívétúzok, tehát át át lehetett menni korábban is házasodni vagy vagy lehetett feleséget hozni a másik oldok.

[00:36:28]Nyilván a szíró az izraeli perpen fordítva, de hogy tehát ez egy érőkapcsolatot a két plusz közödös ködött és és Izrael Git is beavatkozott és és ami nyilván ugye az új szíriai rezsimet nagyon kényelmetlen helyzetben hozta, de szerintem diplomáciilag ezt is prahúan meggondották, mert mert nyilván nem is tudtak volna mivel fenyegetni mellett a az új szír hadsereg sehol nincs az hadseregész képest, de még retorikailag se álltak bele ezekbe a konfliktusokba, sőt megszellőztették hogyha, hogy legyen valami megoldás, hogy esetleg még akár Izrael elismerése is felmerülhet.

[00:37:04]Tehát én szeriket láttam így így izraeli ismerősöktől meg szíriai ismerősöktől, hogy így nem azt mondom, hogy megvették egy ilyen egy ilyen egy ilyen egy ilyen szeretet offenzívával az izraelieket, tehát azt nem lehet, de hogy így szerintem az izraelek is meglepetést okoztak, hogy mennyire pragmatikusak.

[00:37:21]De Törökország visszatérve ugye törökök ö ahogy az az Asadsim elbukott, ugye ők a katonai jeléteket kiterjesztették Szíriában.

[00:37:31]Nem azt mondom, hogy katonák, a török katonák 100jába mástoznak most Szíriába, de török trónok és talán a török légierőnek a jelenléte szirén légibázisokon az az vagy felmerült, vagy felmerült és meg is valósult.

[00:37:47]És itt jött el igazából az ütközés.

[00:37:49]Tehát itt volt egy nagyon hangos csörtel, nem tudom hónapokkal ezelőtt, vagy lehet, hogy már ez tavaly volt, hogy ugye Izraelnek a törő az iraki és iráni szabadbejárását ugye nagyban akadályozná egyrészt a a török légierő jelenléte Szíria fel, mert csak azért be egymást bejelez a kis nem tudom monitorom valami és akkor elevik egymást.

[00:38:14]A másik ugye, hogy hogy a Hezbollach d libanoni légi elleni légicsapásokat ugye ha valaki tkép, akkor látja, hogy azt ahhoz kell a szívé légtér valamilyen módon.

[00:38:26]Na most ugye Izrael a szívény légteret úgy használta az elmúlt Ptied, mintha ott nem lett volna más az országban.

[00:38:34]És a törőfők megjelenése és általában a törő politikai befolyás, ez egy ilyen ütközést jelentett.

[00:38:38]És akkor ott van még Gáza, ott vannak még a palesztinok és a Hamasznak a kérdése, ugye, ami ami korábban is ütköző pont volt Izrael és és Törökzág között, amikor amikor a török kormány a maga iszlamista gyökere tekintette, úgy volt fel, hogy a hogy a kázai helyzetet valamilyen módon neki ebbe szerepet kell vállalni és egy és monetárius segítséget kellítani.

[00:39:03]Én nem azt nem mondanám, hogy ez háború biztos nem vezet háború felé, mert egyik fél se érdekelt abban, hogy egy újabb konfliktus legyen.

[00:39:09]Ugye Izraelben is választások lesznek, ebbőben is elég rég.

[00:39:13]Ezért szerintem itt mind a két oldalról figyelembe kell venni, hogy két olyan vezető van, akik már nagyon régen az ország vezetői, és akik talán egy kicsit a realitás érzékük is már ugye így sérül be.

[00:39:24]Hát ők kicsit buborék felé haladnak.

[00:39:26]Azzal ott volna év évekkel, hogy már lassan többit egy évti Erdogán már ugye 2003 óta hasz van hatalmat, de hogy hogy hogy tehát ez ez egy olyan dolog, ami ami növeli a kockázatát annak, hogy hogy a hogy túdottan közel kerülnek egy konfliktussor, mert mind a kettő képes felhasználni külpolitikai lépéseket a belpolitikai pozíciók megerősítésére, de de mindezek ellenére elég úgy érzem, hogy elég messze van a két országpel és elég kevés itt közöpont ott van ahhoz, hogy ez bármiféle érdemi konfrontáció az örössel.

[00:40:01]Akkor zárókérdésként hadd kérdezzem meg azt, és egy kicsit akkor Iránra térnék rá, hogyha, mert ugye nyilván ez most egy akut probléma itt, hogyha ezt a háborút Amerika le tudná zárni ma mondjuk egy órán belül, akkor milyen irán lenne az, ami ott marad a jellegi állás terület?

[00:40:19]Merthogy igen, szerintem egy az a szó jut esz megerősödött Irán, tehát a a rezsim semmilyen módon nem igyengült meg.

[00:40:27]A re a rezsim szerintem gyenge volt, vagy gyengült az elmúlt években, amit én abból olvasok ki, hogy hogy milyen gyakran került sor társadalmi elégedetlenségre és az ebből fakadó tüntetésekre, és hogy ehhez az iráni rezsimnek mennyi erőszakra volt szüksége, hogy ezt lenyomja.

[00:40:49]És és azt látjuk, ha így visszakeressük, hogy hogy a 2000-es években talán volt egy vagy kettő, a 2009-ben volt egy nagyon nagy az elcsalt választások után és a 2000-es években már egy kicsit több volt ilyen három-négy jut az eszembe.

[00:41:01]És az utolsó öt évben már szinte minden évben vagy minden második évben volt és egyre komolyabb erőszakot kellett alkalmazni.

[00:41:10]Egyre több volt a halálos áldozatok száma, és egy az utolsó az idén januárban a a gazdasági problémák miatt kezdődtek, gazdasági problémák voltak, nem politikait.

[00:41:20]Ez a lényeg igen azt azt gondoljuk, hogy irán egy tiszta diktatúra és akkor az emberek néha kimennek tüntetni azért, hogy több szabadságot vagy mert elcsalták a választást.

[00:41:30]De amikor már azért mennek ki, mert a mert a az irány fizetőeszköz elértéktelenedik, hogy túl gyorsan elértéktelenedik el, túl magas az infláció, nem lehet államukat beszerezni, az már az már egy új szintje a társadalmi elégedetlenségek.

[00:41:44]Tehát abban a szempont De ez a háború, amit amit Izrael és a Dusá indított, ez nem gyengítette meg szerintem az irádi rezsimet, sőt hozzásegítette őket ahhoz, annak a nagyon kényes kérdésnek a rendezéséhez, hogy hogyan történjen meg a hatalomváltás iránom ügyeb volt az Ali Hamelei, aki már nem tudom 88 éves volt már, mert ugye valószínűleg még élt meg működött, de emlékszem, ugye az irány szakértők azt latogatták, hogy ki lesz az utódja, ki lesz az utódja és akkor ott sorolt a különböző szempontokat, és ugye az ellip volt a fia, akit akit akit esélyesként mondtak, amit én bevalló szerintem nem akartam elvinni, mert ez a ez az iráni az iráni iszlám forradalom ideológiájának a megcsufolása volt szerintem, hogy mert amit ami teljesen idegent e ez a forradalom azért jött létre többek között, hogy az előző irá sa rezsimjét megtagadja és ugye az egy monarchikus utódláson alapuló pszer volt és ebben az iránisztá forradalomban meg ennek az ideológiájában ugye a a az egyik vezérlő elv a legfelsőbb vallási vezetőnek a a politikai és és vallási hatalma az ő teológiai tudásra mit tüntáz csalakatlanná vagy tévedhetetlen mit teszi és és ugye ebben nem fér és ugye a korábbi szempontoknál is az volt oké mindig kellett egy kicsit masszírozni mert mert komen a halál után nem találtak még egy ugyanolyan vallási vallási nem képességgel, hanem hanem vallási szinttel rendelkező embert.

[00:43:16]És akkor így jött Aliamne, de hogy igazából a fiát válasszák meg, szerintem ez ez nekem egy kicsit csa kell.

[00:43:25]Jó volt az iráni rezsim szempontjában mondható két Budapest, hogy hogy nem volt nem volt nem tudott megújulni a rezsim annyira, hogy találjon egy vallási vezetőt, akár csak egy középszintűt, aki ideológiailag megbízható, aki aki a körön belül van, és aki nem a fia a a az előző üzem.

[00:43:45]Ez egy ilyen dinasztikus, egy ilyen dinasztikus töltetté alakult.

[00:43:50]Emlékszem, hogy amikor ezzel voltak Iránban, vagy vagy másszor, akkor beszélgettem egy ilyen iráni nem tudom értelmiségibel.

[00:43:57]Valaki mondta, azt mondta az éendsben, hogy hogy igazából az a különbség között meg a sa között a a különbséget nagyon kritikus volt, hogy régen ha egy rendőr vagy így tábornok parkolt valahol a városban, csak kitette a sisakját a a a kocsinak az orrába, és akkor a a az őr vagy akárki, aki jött bírságon, így tudta, hogy ehhez nem lehet hozzányúlni, mert ez a rezsébek a tagit.

[00:44:20]Na most turbán van a a kocsinak a tetejébe, és hogy ez kicsit a kocsinak az orrába kirakva, akkor jelezzze, hogy ez a kocsi nem lehet hozzányú, és hogy nekem nekem egy kicsit ebből szab én én többet vártasz, mondhatok ilyet az iránti rezsimtől, hogy hogy ennél ennél jobban képesek lesznek megújulásra.

[00:44:35]A problémáik nem múltak el az ország szépen bombázva.

[00:44:39]Tehát annak ellen ugye a rezsim most a az erőszak miatt megerősödött, meg talán összezártak minket, tehát ha vége lenne holnap a vagy ma a háborúnak, és elkezdődne a gazdasági újépítésnek, tehát az élet újjászervezésének a feladata, akkor lehet, hogy gyorsan elkezdene gyengülni.

[00:44:58]a mai hír ugye az is vagy tegnapi, hogy a hogy a hogy az irái fizetőeszköz történelmi méptol, tehát ilyen keveset még sosért dollárral szeme.

[00:45:04]Tehát lehet, hogy a rezsimdött most összezártak az emberek, de mi eljön az új elépítés kérdése, és hogy mit lehet enni, és hogy az mennyibé kevés milyen az infláció, jönnének a tövektőtetések.

[00:45:17]Nagyon szépen köszönöm Bept Péternek.

[00:45:19]Hát azt meglátjuk, hogy mikor és hogyan zárul majd.

[00:45:20]Igen.

[00:45:23]Ak.