Vége a német csodának, Magyarország is beleremeghet? – Csath Magdolna

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat és nézőinket.

[00:00:01]Megkérek minden rendszeres hallgatót és nézőt, aki eddig még nem tette meg, hogy iratkozzon fel a csatornánkra.

[00:00:05]Illetve ha tetszik a videó, mindenképpen kérem, hogy lájkolják és osszák meg velük velünk a véleményüket is a komment szekcióban.

[00:00:12]Nagy tisztelettel, szeretettel köszöntöm Csat Magdolnát, közgazdást itt a stúdióban.

[00:00:16]Örülök, hogy el tudott jönni.

[00:00:19]Köszönöm szépen a meghívást.

[00:00:19]És hát, hogy mutassam be mindenek előtt, mielőtt neki kellnánk a beszélgetésnek, fogunk itt beszélni majd a magyar gazdaságnak a helyzetéről.

[00:00:26]Azt a könyvet, ami nem régen jelent meg.

[00:00:29]Der és tudomány csatmagdolnak katedrán is a közéletben.

[00:00:33]Bármelyik könyvesboltban, ha szerencséjük van, akkor meg fogják tudni vásárolni a kedves hallgatók, nézők.

[00:00:40]Ugye ez egy személyes ikletésű könyv, de nagyon sok olyan momentum van benne, amely a Magyarország gazdaságával is összefüggésben van, tehát akár a rendszerváltásnak az időszaka és ezzel kapcsolatos információk.

[00:00:55]Meséljen egy picit arról, hogy mikte ennek a könyvnek a megírására.

[00:00:56]Csak egy pár mondatot legalább.

[00:00:59]Én nem én találtam ki egyébként.

[00:00:59]Nekem ez eszembe se jutott, hogy ilyen életrajzű könyvet meg kéne jelentetni.

[00:01:06]Van egy Lexika nevű kiadó, amelyik az a az a könyvsorozat címe, hogy magyar tudósok.

[00:01:11]És egy ilyen ilyen sorozatban most már nagyon sok életrajzi könyvet megjelentetett.

[00:01:17]éppen én előttem a Magyar Tudományos Akadémia elnökének, a Fraj Tamás úrnak a az életrajza jelent meg ugyanebben a sorozatban, de hát sok nagyon-nagyon komoly műszaki ember, tudósembernek az életrajzát már bemutatta a kiadó, hogy én magam meglepődtem, hogy hogy kerülök ide egyáltalán, meg miért, de aztán rábeszéltek, és hát ez úgy ment, hogy volt egy, hogy aki időnként kérdéseket küldött azokra én válaszoltam, aztán fotókat kért, aztán élő interjúkat készített, felvette Magnóra, amiket mondtam neki, és akkor ebből így összefésülődött a végére egy ilyen hát szerintem egy elég érdekes, tehát nem nem mondanám, hogy ilyen nagyon életrajz, inkább ilyen sztoriknak a egymáshoz kötése, hogy ilyen nagyobb események, amelyek voltak.

[00:02:12]Elég sok ilyen volt nekem az életemben, mert elég sokszor kirúgtak munkahelyről.

[00:02:18]elég sokszor kellett változtatni, akár külföldre is elmenni.

[00:02:21]És akkor ezeknek azért én leírtam, elmondtam a történetét, hogy hogyan volt.

[00:02:25]Talán az egyik legérdekesebb benne, hogy amikor hazajöttem Amerikából, ahova szintén nem Kaladványból mentem el, hanem akkor is kirúgtak épp a munkahelyemről és és hogy hogy meg voltam döbbenve azon, amit láttam itt rendszervás című, ami akkor ott ott lejátszódott.

[00:02:42]És tudom, hogy most mindenki már erről beszél, de nagyon sokáig erről nem volt illendő beszélni, hogy az igazából hát a nagyon sikeresnek nem mondható a magyar gazdaság szempontjából, ami a rendszerváltáskor történt.

[00:02:55]De hát ugye azóta is voltak olyan események, amelyeket azóta is már küldtek el munkahelyről, csak azért, mert mondjuk egy szakmai véleményt megfogalmaztam, ami ami korrekt szakmai vélemény volt, csak volt, akinek nem tetszett, és akkor ennek az lett a büntetése, hogy már egy hét múlva felmondtak.

[00:03:12]Tehát ezek a kis sztorik ott azok mind egymás után szerepelnek, de hát ugye vannak benne ilyen személyes dolgok is a három unokárról, meg a macskámról, meg a kertről, hogy miket termelek benne.

[00:03:25]Tehát szerintem egy nagyon érdekes olvasmány, és hát elég nagy történelmet fog állt tekintett arra, hogy már nem vagyok 20 éves.

[00:03:30]Úgyhogy volt miről miről elmondani a történelmi tényeket.

[00:03:33]Akkor lehet azt mondani, hogy Csat Magdolna a szemével, vagy hát az ő testközeléből, de mégis egyfajta lenyomat arról is, hogy milyen viszonyok vannak, voltak Magyarországon.

[00:03:48]Ez így igaz.

[00:03:48]Még az a levél is benne van, amit a Bus elnöktől kaptam annak idején, amikor ugye még az Antal kormány idejében ő Magyarországra jött látogatóba, és akkor én írtam neki egy gratuláló levelet, hogy ugye eldobta a papírjait és szabadon beszélt, és ő ezt nekem megköszönte.

[00:04:02]Úgyhogy van benne van a a fotója annak a levélnek, ami a a White Houseból ugye a a Fehér házból nekem jött, úgyhogy nagyon jó kis dolgok vannak benne.

[00:04:13]Na hát gratulálunk a könyvhez, aki itt a könyvhöz, és én meg köszönöm szépen a tiszteletpéldánit, nekik fogok állni olvasni és hát ahogy már belelapozgattam, most láttam, hogy izgalmas lesz, úgyhogy köszönöm szépen.

[00:04:25]És a témánk pedig először is a magyar gazdaságnak a helyzete.

[00:04:29]És az elmúlt napoknak mondhatjuk azt, hogy sláger témája az euró bevezetése.

[00:04:33]Kell-e euro, nem kell euró.

[00:04:35]Ugye BT Péter Ákos úgy láttam, hogy azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy a magyar forint mellett nem igazán szólnak érvek, de járt nálunk olyan közgazdász is, aki amellett érvelt, hogy miért nem lenne jó az eurónak a bevezetése Magyarországon, hogyan vélekedik Csatmagdolna erről.

[00:04:53]Úgyhogy minden esetben itt is az igazság, hogy van előnye és hátránya az euró bevezetésének.

[00:04:58]Ugye azt érdemes megnézni, hogy kinek jó, kinek nem jó.

[00:05:04]És nyilván abból kell kiindulni, hogy Magyarország amikor belépett az Európai Unióba, akkor vállalta azt, hogy bevezeti majd valamikor az eurót.

[00:05:13]De azt is érdemes megnézni, hogy voltak olyan országok, amelyek a mai napig nem vezették be az eurót.

[00:05:21]Ugye 21 ország van most az Eurózónában, ami azt jelenti, hogy hat ország nincs az Eurózónában.

[00:05:29]Ugye csak ha néhányat megemlítünk, ilyen Dánia, ilyen Svédország vagy Csehország, de hát mi mondhatjuk Lengyelországot is rajtunk kívül.

[00:05:37]És ha azt nézzük, hogy azok az országok, amelyek Euróval fizetnek, azok sikeresebbek-e, mint amelyek nem, akkor azt látjuk, hogy ilyen összefüggés nincsen.

[00:05:47]Az euro zónában lévő országok között vannak nagyon-nagyon rossz úteljesítők.

[00:05:52]ilyen például Görögország, amire érdemes külön még kitérni, és ilyen ország mondjuk annak függvényében, hogy milyen adatot nézünk, ha mondjuk pont a feltételeket nézzük, hogy hogy hiány mekkora, az államáztatási hiány, költségvetési hiány mekkora általában, illetve az adósságszint mekkora.

[00:06:12]Akkor feltetjük a kérdést, hogy hogy van az, hogy 3% az a bizonyos masrichti kritérium szerinti hiány, amit nem illik túllépni.

[00:06:22]És akár Franciaországot nézzük, akár Belgiumot, már nagyon régen túllépik ezt az értéket.

[00:06:29]Ilyen 5% körül van mind a két ország.

[00:06:32]Tehát nem jelenti az eurozónában való működés azt, hogy feltétlenül az országgazdasága is jól sikeresen működik.

[00:06:43]Hiszen ha versenyképességi listákat nézzük, akkor a Dánia, Svédország, amelyek nincsenek az eurozónában, a versenyképességi listákon sokkal jobb pozícióban van, mint nagyon sok eurozónás ország.

[00:06:58]És amint az előbb említettem, még a az úgynevezett pénzügyi mutatóik tekintetében is sokkal fegyelmezettebbek a a dánoknál például nincs költségvetési hiány.

[00:07:08]Dániában többletben van a költségvetés.

[00:07:11]A svédeknél van, de nem nagy.

[00:07:13]És ugye előbb említettem, hogy például a a franciák vagy a belgák messze túllépik a ezt a bizonyos 3%-ot.

[00:07:22]Na most Görögországot azért érdemes megemlíteni, mert ugye Görögország 2001-ben lépett be a az eurozónába, és ugye vannak bizonyos feltételek, és ezt nevezik elsősorban az euróevezetés nagy előnyének, hogy pénzügyi fegyelemre kényszerít egy országot, hogy be kellene tartani a bizonyos alapösszefüggéseket.

[00:07:49]Na de nem mindegy, hogy amikor belép, akkor éppen ezek az összefüggések mennyire valósak.

[00:07:56]Görögország esetén az történt, és itt az egyik hátrányára mutatunk rá az eurónak, nevezetesen arra, hogy ez egy politikai projekt is, meg hogy kiknek az érdeke, hogy Görögország belépése alapvetően német érdek volt.

[00:08:10]A német üzleti körök érdeke volt, hogy mielőbb Görögország bekerüljön, hiszen az rengeteg költség vetési lehetőséget jelentett Németország számára meg üzleti befektetési lehetőséget.

[00:08:26]És azt is tudjuk, hogy ha egy ország az eurozónában van, akkor ugye nagyon sok bürokókratikus lépéstől is megszabadul, hiszen nem kell átváltani a pénzt, nem kell lepapírozni satöbbi.

[00:08:39]Tehát nagy érdeke volt a német gazdaságnak, különösen a német cégeknek, hogy Görögország belépjen.

[00:08:43]Na most ebből kifö Görögország úgy lépett be az euro zónába, hogy egyetlen egy mutatója sem felelt meg a masrichti kritériumoknak.

[00:08:55]A ilyen 8% körüli volt a hiánya, amit úgynevezett kreatív számvitellel annak idején a híres történet volt, ilyen Mario Dragi nevéhez fűződik.

[00:09:05]Az érdekes, mert ugye ő írt most arról egy nagy tanulmányt, hogyan kellene az Európai Unió versenyképességét javítani.

[00:09:11]Na, Mario Dragi az időt ájt, a Goldman Sexnek volt az európai vezetője, és valahogy megügyeskedték, hogy hogy a görög adatok azok alkalmasak legyenek az euró bevezetésére.

[00:09:25]Igen ám, de ilyenkor jön a probléma, hogy utána kiderült, hogy a gazdaság nem volt erre felkészülve, és a mai napig a görög gazdaság az bizony kullog az eurozónán belül.

[00:09:34]Ugye oda oda jutott, hogy versenyképességben, illetve annak a mutatónak a tekintetében, amit úgy hívunk, hogy fejlettségi mutatónak hívják, bár nem igazából fejlettséget mér, az az egy főre jutó GDP, amit az Európai Unió átlaghoz viszonyítanak, tehát az Európai Unió átlagát 100-nak tekintik, és ahhoz viszonyítják az egyes országok adat.

[00:10:01]Na, ebnek az adatnak a tekintetében mára Görögország lecsúszott mögénk, tehát a mi adatunk már jobb, mint a görög adat.

[00:10:12]És versenyképességben is lecsúszott.

[00:10:12]Ezt azért mondtam el, mert azt gondolom, hogy hogy a kulcskérdés az kétségtelen rövidt távon az, hogy mielőbb rendbe kell hozni a pénzügyeket Magyarországon.

[00:10:24]És ilyen szempontból jó dolog volt bejelenteni azt, hogy az eurozónához való csatlakozás az egy fontos célja az új kormánynak.

[00:10:32]Mert ez üzen sok irányba, hogy a magyar magyar kormány fontosnak tartja, hogy a költségvetési hiányt rendbe hozza, az adosságszintet mérsékelje, az inflációt mérsékelje, a kamatokat hozza lejjebb, hiszen a nagyobb Magyarországban a legnagyobb kamat az államadósságra az egész Európai Unión belül, ami azt jelenti, 5-6% körül van már, és gondoljuk el ennél, kevesebbet költünk például oktatásra, tehát Amit kifizetünk kamatra, azt jó lenne másra költeni.

[00:11:06]Tehát jó, ha ezeket mérsékelni lehet, rendbe lehet hozni, csak arra is oda kell figyelni, hogy emellett a gazdaságot is fel kell arra készíteni, hogy nehogy úgy járjunk, mint Görögország, hogy igazából gazdaság szempontjából nemhogy fejlődni tudnánk, hanem még inkább egy ilyen parkolópályára kerülünk, mert ugye sokat beszéltünk itt a magyar gazdaság problémáiról a korábbiakban is.

[00:11:31]Szírtak is engem néha a kommentelők, hogy folyton negatív vagyok.

[00:11:35]Ugye most mindenki hallhatja, hogy én nem voltam negatív, én objektív voltam.

[00:11:39]Ezek a gondok most mind előjönnek az új kormány kapcsán is.

[00:11:43]De ugye azt szeretném mondani, hogy ezeket nem könnyű azért rendbe hozni.

[00:11:47]Ugye a gazdaság az egy óriási tankhajó, tehát azt nem lehet az nem egy nem egy kis könnyű kis csónakocska, amit nagyon könnyű a hullámzó vizeken, mert a vizek nagyon hullámoznak köröttünk.

[00:11:58]Tehát itt minden van, csak ugye bizonytalanságon kívül más nincsen, semmi biztos.

[00:12:03]Pont nincsen most a világgazdaságban.

[00:12:07]És ugye ilyen körülmények között egy nagy rendszert, ami a magyar gazdaság átállítani egy rugalmas, egy versenyképes pályára nem lehet nagyon rövid idő alatt.

[00:12:19]Tehát azt gondolom, hogy nem baj, hogy ezt bejelentették.

[00:12:22]Én azt gondolom, nem kéne azon spekulálni most, hogy négy év vagy öt év, hanem az egy fontos cél, hogy hozzuk rendbe a pénzügyeket, és eközben a magyar gazdaság szekerét fordítsuk jobb irányba, mert most nem jó irányba van állítva a magyar gazdaságnak a szekere.

[00:12:40]Ugye pont önnel szoktunk beszélni arról, hogy a magyar gazdaság hogyan lehetne úgymond válságálló, vagy egy kicsit önellátóbb, tehát hogy a saját lábára tudjon állni, ne legyen ennyire kitett gazdaság, mint amit most látunk.

[00:12:52]És hát ezzel kapcsolatban kérdezném, mert ugye az euró bevezetés vagy az eurozónához való csatlakozás elleni egyik érv pont az, hogy veszítünk a nemzeti önrendelkezésünkből olyan tekintetben, hogy a saját monetáris politikánkat nem tudjuk úgy meghatározni, ahogy mondjuk a forint esetében erre van némi lehetőség.

[00:13:15]Ez egy ez egy nagyon érdekes érvelés, meg kell, hogy mondjam.

[00:13:17]Ugye ez arra utal, hogyha ha versenyképességi gondok vannak, tehát mondjuk a az exportáló cégeknek a az exportja nem túl sikeres, hogy akkor olyan rásegítést kapnak a cégek, hogy mondjuk gyengíti a kormány a nemzeti Valuta értékét, tehát leértékeli a forintot, ami azt jelenti, hogy amikor elad x mennyiségű terméket mondjuk euróért vagy dollárért, akkor a gyenge forint miatt több bevétele lesz, mintha erős lenne a forint.

[00:13:50]De ez nem azt jelenti, hogy a gazdaság erős.

[00:13:52]Ez egy mesterséges lépés annak érdekében, hogy a cégek azok jobb helyzetbe kerüljenek, és talán ha több a bevételük, akkor tudnak több bért fizetni, esetleg tudnak beruházni, de ez egy nagyon rövidtávú szemlélet.

[00:14:07]Tehát ezzel hosszútávon egy gazdaságot tulajdonképpen nem lehet jó irányba vinni, hiszen a kérdés az, hogy miért van probléma a cégnél, miért nem tud exportálni?

[00:14:18]És valószínű, hogy a probléma az vagy az, hogy nem gazdálkodik eléggé hatékonyan, tehát nem jól nem jól menedzseli az erőforrásaid, legyen az ember, anyag, energia, vagy nem jók a termékei, nem elég innovatívak a termékei, nem nagyon kapkodnak érte a piacon, nincs elég minőség a termékben.

[00:14:41]Tehát itt valójában a hosszútávú megoldás az lenne, hogy jobb legyen a termékszerkezet.

[00:14:45]Tehát amit gyárt az ország, azok keresettebb termékek legyenek, több legyen az innováció tartalmuk, minőségi termékek legyenek, olyanok, amelyekből nincs 1 millió a piacon.

[00:14:58]Tehát ne azzal versenyezzen a cég, hogy ő olcsóbban is el tudja adni, csak hogy eladhassa, hanem azzal versenyezem, hogy annyira jó, hogy kapkodnak érte.

[00:15:08]Most egy kicsit szélsőségesen fogalmazok.

[00:15:09]és a valuta gyengéntartása ehhez nem járul hozzá.

[00:15:15]Igazából csak megmenti a cégeket, vagy segíti a túlélésüket.

[00:15:18]Tehát ilyen módon azt gondolom, hogy az az érvelés, hogy hogy ez a fő gond a a az euróbevezetésével az hosszú távon nem állja meg a helyét.

[00:15:27]Hosszútávon az lenne a jó, hogyha magyar gazdaság szerkezete az elmenne a minőség, az igényesség, az innovatív termékek irányába.

[00:15:36]És ehhez nagyon nagy változásokra van szükség a gazdasági szerkezeten belül.

[00:15:40]És az egyik nagy gondunk, amit sajnos ki kell mondani, hogy a magyar gazdaság tényleg nagyon függő helyzetben van.

[00:15:46]Ebben lavíroztuk magunkat azzal, hogy függünk a német gazdaságtól, amelyik most köszöni szépen nem áll jól, mert ugye legalább két dolgot említhetünk.

[00:15:56]Az egyik az az, hogy az egész járműpar gondokkal néz szembe.

[00:16:00]Ráadásul most ugye Trumpnak a lépései sem kiszámíthatók.

[00:16:06]Most legutóbb ugye bejelentette a 25%-os vámot a az európai járműgyártásról.

[00:16:09]Ez többnyire azért a németeket fogja a leginkább megrázni, de ugye az egész német gazdaság továbbra sem teljesít olyan jól, hiszen a kancellár éppen most említette, hogy erre az évre felére kellett a növekedési előrejelzést csökkenteni 1%-ról, ami önmagában már alacsony, mert a világ érték az ilyen kettő kettő, fél körül van a a a világ GDP növekedés, és a német az egyre volt tervezve, most már csak 05-nél tartunk, sőt a 27 évit is már lejjebb vitte 0,7-re.

[00:16:45]És mi ehhez a gazdasághoz odakötöttük magunkat azzal, hogy nagyon nagy az arány a magyar értéktermelésben, ami kötődik a járműgyártáshoz, az meg kötődik Németországhoz.

[00:16:58]Tehát ebből nagyon nehéz lesz kikeveredni.

[00:17:02]Nyilván itt itt ahogy érzik érzi is már az ember, hogy a hogy a az új kormány is már emlegeti ezt, amit körülbelül én 20 éve mondok, hogy a magyar KKV szektorra kell most már odafigyelni.

[00:17:15]ez a magyar tulajdonban lévő kisközepes vállalatok, illetve hát a magyar tulajdonban lévő nagyvállalatok, mert ők függetlenebbek az Európai Unión belül, ugye a német dominanciától.

[00:17:31]És és akkor talán ön említette, hogy a legutóbbi GDP adat az ugye már kijött.

[00:17:36]Ugye arra érdemes odafigyelni, mert a 1,7-es éves szintű GDP növekedés az ugye még nincsenek meg ez egy első becslése még csak a KSH-nak.

[00:17:47]még a részleteit nem tudjuk, de azt már tudni lehet, hogy mely területek húzták a magyar gazdaságot, és nem az ipar húzta, és nem a járműipar húzta, hanem a van egy olyan, hogy tudásalapú szolgáltatások, ez a műszaki területek, tudományos területek, amelyek jól teljesítettek meg a szolgáltatások egy része, mint például a turizmus.

[00:18:09]Tehát ugye ez megint arra arra utal, hogy hogy itt helyi tudásteremtésről volt szó, és a helyi tudásemtés és a szolgáltatások azok, amelyek hozzájárultak ehhez a növekedéshez.

[00:18:25]Tehát ez már érzékelteti azt, hogy merte mely területeken vannak lehetőségek Magyarországon.

[00:18:29]És nagyon sok olyan terület van, amelyet egy kicsit eddig hanyagoltunk, és most itt a lehetőség, hogy ott a növekedési potenciált beindítani.

[00:18:41]És ugye az, hogy a az, hogy a a magyar ipar, a magyar ipar, hát az ipar, ami többségében nem is magyar, az ilyen 20% körüli a brutto hozzáadott értéken belül, és ezen belül 25% körül csak a járműgyártás.

[00:18:57]Tehát ez egy hatalmas nagy arány tulajdonképpen, hogy itt változtatni kell, mert ez a tudásalapú tevékenység például 6%, tehát itt arányokat kell majd módosítani, és ezt nyilván nem lehet egy-két év alatt, de ha már az irányokat kitűzzük, hogy erre kell menni, akkor ugye arra rá tud csatlakozni az üzleti világ, a vállalkozások, de még az egyetemek is, kutatóintézetek, sőt a társadalom is, hogy hogyha érzik, hogy hogy jó irányba megy a változás, akkor azt érdemes támogatni.

[00:19:28]Ha már említette a Trump vámokat, vagy itt ez a minnapi bejelentését Donald Trumpnak, ugye valahogy úgy fogalmazott, hogy 25%-os vám sújtaná az Európában jövő járműveket, vagy ha ezt nem szeretnék az európaiak, akkor vigyék a termelést vagy a gyártást ugye Amerikába.

[00:19:43]Na most ugye rögtön eszembe jutott az, hogy itt az elmúlt hetekben is lehetett hallani, hogy például a Mercedesnek Európában nálunk van a legnagyobb gyárai.

[00:19:53]Ugye most történtek fejlesztések itt az elmúlt időszakban, és hát nagyon, hogy mondjam, büszkén jelentették be, hogy Európa legnagyobb termelése itt zajlik egyébként hazánkban, ugye Kecskeméten, hogy ha ha a németek mondjuk azt mondanák, hogy a 25%-os vám annyira sok, hogy ők az azt megöli a gazdaságot és vagy a maga a járműgyártást, és akkor inkább kiviszik a termelést, akkor az bennünket hogyan érint?

[00:20:24]Hát nagyon kellemetlenül érintene, de ugye ezzel szembe kellett az első perctől néz szembe kellett volna az első perctől kezdve nézni, hiszen ezek a globális cégek saját üzletiérdekből, amit nem lehet bírálni, hát a cégeknek van üzleti érdeke, profitot akarnak termelni a tulajdonosoknak.

[00:20:45]Na most úgy működnek a globális cégek, hogy a tevékenységeiket szana széljel szórják a világban olyan olyan olyan érvek mentén, hogy hol lehet a legtöbbet megtakarítani.

[00:20:58]Magyarországra azért szerettek jönni, mert egyrészt a magyar munkavállalók minősége, fegyelmezettsége még mindig nagyon jó.

[00:21:07]A tudása sem rossz.

[00:21:11]Bár ott már azért most már lenne ugye szükség egy kicsit tovább képzésekre.

[00:21:18]És ami a legfontosabb, hogy olcsó.

[00:21:20]Nagyon olcsó.

[00:21:20]Hát az Európai Unió 27 országa között azt nézzük, és azzem ez mindent megmagyaráz, azt nézzük, hogy a bérköltség mekkora, tehát milyen bérköltséggel működnek a cégek, akkor Magyarország a 25 öödik helye van, tehát magyarul kevés kevésbe kerülünk a cégeknek, kevésbe kerül a munkaerőfoglalkoztatása.

[00:21:43]És akkor volt még egy dolog, amivel sajnos a külügyminiszter rendszeresen dicsekedett, Szilártó Péter rendszeresen elmondta, hogy hát mindenki hozzánk beruházni, csak nem tette hozzá, hogy sehol annyi ingyen pénzt nem adnak a cégeknek, mint amennyit a magyar kormány ad.

[00:21:56]És ennek soha nem kereste a kormány a hatékonyságát, hogy a nemzet szempontjából itt lesz-e megtérülés, mert adhatunk, ha van megtérülés, semmi gond, csak hozzon valamit a konyhára, növelje a nemzeti vagyonunkat.

[00:22:08]Na most ezek tudható dolgok voltak, és amíg ment a szekér, amíg a németeknek jól ment a járműgyártás, amíg el tudtak a világban mindenhol adni, mert egy márka volt a német autó, ugye addig ugye húztak bennünket is.

[00:22:24]Ezt előre lehetett jelezni, hogyha bármi gond lesz, akkor az nálunk is gondot okoz.

[00:22:29]Egy előre gondolkodó politikusnak igenis ezt tudnia, látnia kellett.

[00:22:33]Az elemzők tudták, látták, mondták, a kutyát sem érdekelte.

[00:22:38]Na most ebből azt tudom kikövetkeztetni, hogy hogyan elmennének netán, akkor az egy kétségtelen probléma, mert az azt jelenti, hogy annyi embert el kell, hogy küldjenek, azoknak máshol kell munkahelyet keresniük.

[00:22:49]Tehát itt itt tulajdonképpen Magyarországon tényleg az lenne jó, ha német gazdaság rendbe tudna jönni ilyen szempontból, de de hosszú távon ez nem megoldás, hogy szomorkodunk, hogy hogy hogy nálunk majd ez milyen gondot okoz, hogy itt vannak ezek az összeszerelő üzemek, hanem el kell indulni egy más irányba, és közben a többi sikerrel kecsegtető ágazatot fel kell fejleszteni, ami nem lehetetlen, ha jól költjük el a pénz pénzeket.

[00:23:19]És én azt gondolom, hogy ez lesz a kulcskérdés az új kormánynál is, hogy hogy a hatékonyságot az élére tenni a szempontoknak, hogy ebből azt azt a következtetést lehet levonni, hogy hogy persze most nyilván ezek a veszélyhelyzetek itt vannak, látjuk, ezek miatt lehet szomorkodni, de ez nem oldja meg a problémákat.

[00:23:40]Tehát most el kell indulni egy egy új irány felé, és egy új fejlődési pályát kell felvázolni Magyarország számára.

[00:23:49]Ezt akár összes lehet kötni az Euróbevezetéssel olyan szempontból, hogy mit kell tenni a gazdaságban is ahhoz, hogy az Euróvezetés majd sikeres lehessen.

[00:23:58]És itt nagyon oda kell arra figyelni, hogy most mi a helyzet.

[00:24:03]És én két dolgot nagyon fontosnak látok.

[00:24:06]Az egyik az az, hogy egy nagyon nagyon nagyon objektív adatokra alapuló elemzést mindenképpen el kell végezni, hogy amilyen most a gazdasági szerkezet, amilyen most a termelékenységi szint, az mire ad lehetőséget és hol kell változtatni.

[00:24:22]És még egy dolgot fontosnak tartok, amit már a rendszerváltásnál meg kellett volna csinálni.

[00:24:28]fel kell mérni, hogy mekkora a magyar nemzeti vagyon, mert ezt növelni kellene.

[00:24:35]Nem elég a gazdasággal foglalkozni, hogy növeljük a GDP-t, mert ugye ez is mindig minden kormánynál az első, hogy megígéri, hogy növelni fogja a GDP-t, mert ez ő jól hangzik, meg mindenkinek egy egyszerű mondás, amit érteni tud.

[00:24:48]A GDP növelésnek ára is lehet, az is olyan, mint az Euróvezetés, hogy lehet úgy növelni a GDP-t, hogy ártunk vele az országnak.

[00:24:59]Ha mondjuk olyan term olyan olyan olyan tevékenységeket futtatunk fel, amelyek mondjuk egészségre ártalmasak, vagy netán a természetet károsítják, tehát nagyon nem mindegy, hogy a GDP-t mivel növeljük.

[00:25:14]Tehát én azt gondolom, hogy egy újfajta mérési módszert is be kellene az új kormánynak vezetnie, hogy a GDP mellett azt is megnézni, hogy fejlődni kell-e az ország.

[00:25:25]Tehát nem csak növekedni kéne, mert ugye a rák is növekszik, pedig az nagyon nem jó dolog, hanem fejlődni is kellene, és mind mérjük a fejlődést az életminőségen.

[00:25:33]És az életminőség nem csak pénz, hanem ugye az egészségi ellátás, az oktatási színvonal, de de az is, hogy a környezetünk mennyire tiszta.

[00:25:43]Még egyet mondok, hogy az emberek mennyire boldogok, mennyire érzik jól magukat a bőrükben, mert egy boldog ember jobban teljesít a munkahelyén.

[00:25:50]Tehát a társadalmi elemeket be kell hozni a gazdasági elemek mellé, mert ez az egész egy rendszer a nemzeti vagyonnak nem csak a gazdasága a része.

[00:26:01]Tehát ilyen módon a nemzeti vagyont kéne felmérni, és akkor szembe kellene azzal nézni, hogy tényleg mennyire magas a tudásszint, hogy áll az innováció Magyarországon, hol állnak a KKV-k, termelékenységben hol állunk, mert akkor lehet azt meghatározni, hogy hogy tulajdonképpen mit érdemes tenni, hol lehet előrelépni, de ahhoz kell egy jövőkép, tehát hogy mit akarunk ezzel az országgal csinálni.

[00:26:24]Ezt meg kell fogalmazni, és ehhez nem elég azért a az Euró bevezetését jövőképnek tekintenit.

[00:26:32]A jövőkép szerintem valahogy úgy kéne, hogy hangozzék, ami úgy el is hangzott, hogy hogy minden hogy egy megbízható, boldog most nem tudom idézni ezt a mondást, hogy milyen Magyarország kell.

[00:26:43]Igen, de ez mit jelent a gyakorlatban?

[00:26:46]És ugye én szerintem a gazdaság oldaláról azt jelenti, hogy egy tudásalapú fejlődési úton van Magyarország.

[00:26:53]Nem olcsósággal versenyez már a jövőben, alacsony bérekkel, nagy állami támogatásokkal, környezetszennyező beruházásokkal, csak azért, hogy a GDP-t növelje, hanem olyan tudásalapú útra tér, ami jó minőségű munkahelyeket teremt, jól fizetőállásokat hoz létre, és használja a szellemi tőkét, mert van szellemi tőke Magyarországon, azt nem lenne szabad elfelejteni, hogy ez ez igazából nem volt használva az elmúlt időben.

[00:27:21]Tehát meg kell mozgatni az emberek agyát mindenhol a cégeken belül, a kutatóintézetekben, az egyetemeken és a az új kormánynak támaszkodnia kell erre a tudásvagyonra, mert ugye ez az, ami lendületet adhat a annak, hogy új gazdasági utat tudjunk kijelölni.

[00:27:43]Hogyan lehet vajon hatékonyan fejleszteni ugye a KKV-kat?

[00:27:45]említette ön is azt, hogy a kis és középvállalkozások mennyire fontosnak kellene, hogy legy legyenek, vagy kellettek volna, hogy legyenek itt az elmúlt időszakban is.

[00:27:53]És ahogy így utána néztem, itt az elmúlt időszakban, azért voltak a kormánynak, az előző kormánynak, tehát a Fidesz KDNP kormánynak is olyan programjai vagy pályázatai, amelyek ezt ezt célozták.

[00:28:06]Elvileg több milliárd Ftot osztottak ki ugye a munkavállalók egészsége miatt, digitális fejlesztésekre.

[00:28:10]Tehát voltak ilyen különböző pályázatok, célok, amelyeket meg lehetett úgymond pályázni.

[00:28:19]Mégis azt látjuk, hogy nem igazán sikerült ezt az ezt ezt a részét felhúzni a magyar gazdaságnak.

[00:28:23]mit lehet tenni, hogy ez hatékonyan legyenek úgymond ezek a pénzek akár elköltve, ha már támogatásokról beszélünk, illetve látja a garanciát itt az újonnan felálló kormány összetétele kapcsán arra, hogy ez a terület felvirágozhat vagy kivirágozhat, mert ugye nagyon sok kritika jelenik meg azzal kapcsolatosan, hogy az új kormányban majd a gazdasági meg az ilyen pénzügyi ö pozíciókért felelős miniszterek inkább a nemzet nemzetközi vagy globális nemzetközi irányból jönnek.

[00:29:00]Én azt gondolom, hogy az első első dolog itt is az a objektivitás és le kell számolni bizonyos míoszokkal, amelyek úgy úgy velünk voltak.

[00:29:10]Kenosz volt például az, hogy hogy a hogy a magyar KKV szektor nem hatékony, nem termelékeny.

[00:29:21]Ez azért nem jó így, ez az általános megállapítás, mert az adatok azt bizonyítják, hogy az egész magyar gazdaság nem termelékeny és nem hatékony.

[00:29:32]ami ott mérhető le, hogy akár a kicsit nézzük, akár a nagyot nézzük, nagy vállalatot nézzük, akár a magyart, akár a külföldit, összehasonlítjuk mondjuk az osztrákkal, akkor azt látjuk, hogy a saját kategóriájában a kicsi a kicsivel összehasonlítva, nagy a naggyal összehasonlítva sokkal kevéssé hatékony, mint Ausztriában.

[00:29:55]Tehát itt egy általános probléma van.

[00:29:57]Nem érdemes megcímezni, hogy a KKV szektorral van probléma.

[00:30:01]egyébként én nemrégiben írtam a növekedés.hu Pontosan erről egy elemzést, hogy például a magyar feldolgozó iparon belül a a német cégek, kimondottan külföldi cégeket elemezgettem, hogy a német cégeknek Magyarországon a termelékenysége az osztráknak, tehát ugyanannak ugyanabban az ágazatban működő külföldi cégnek Magyarországon a termelékenysége 40%-a az osztráknak, tehát az Ausztriában működő ugyanolyan cégtípusnak mondjuk járműgyártás.

[00:30:35]Tehát itt egy általános termelékenységi probléma van.

[00:30:38]Tehát nem a kicsik nem termelékenyek, hanem az egész gazdasággal van baj.

[00:30:40]Na most akkor mi ennek az oka?

[00:30:42]És ilyen módon mit lehet tenni akkor pont a KKV szektorban?

[00:30:45]Ugye nyilvánvalóan itt tudáshiány is van, menedzsment problémák is vannak, de van még egy probléma, hogy hogy azok a pénzek jól voltak-e megcímezve, amiket eddig a a szektor kapott.

[00:31:00]Ugye nekem nagyon sok felmérésem volt a KKV szektorban.

[00:31:05]Nagyon-nagyon sok vállattal vagyok kapcsolatban, és sok helyen hallottam azt, és lehet, hogy ez úgynevezett városi pletyka volt, vagy mondani szokták, hogy ő nem is pályázik, mert tudja már, hogy ki fogja megkapni.

[00:31:15]Tehát hogyha a a korrupció, vagy a korrupciónak az érzete megszűnik, az már hozzájárul ahhoz, hogy a termelékenység javuljon.

[00:31:26]De hát hadd említsek még egy dolgot, ami megint csak ilyen ilyen lehet, hogy városi legenda, de ugye sok helyen beszéltek arról, hogy azért sem mer fejlődni, beruházni, innoválni nagyon sok egyébként sikerre úgy egyébként alkalmas vállalat, mert bizony voltak olyan esetek, amikor valaki megjelent ott és azt mondta, hogy ugye ez a cég eladó.

[00:31:52]Most ebből mennyi a valós helyzet, és hány esetben fordult elő, azt én nem tudom.

[00:31:56]Ezt fel lehet mérni.

[00:31:56]Nyilván jelentkezhetnek azok az emberek, akikkel ez megtörtént.

[00:32:04]De ha ilyen van, akkor az a cég nem akar sikeres lenni, mert akkor felfigyelnek rá, hogy ő sikeres.

[00:32:12]Nem tudom, mennyire érthető, amit mondani próbálok.

[00:32:13]Tehát én azt gondolom, hogy a tiszta viszonyok, a mondjuk azt, hogy a tiszta piaci verseny, amin azt értjük, hogy az a cég lesz sikeres, amelyik innovatívabb, termelékenyebb.

[00:32:28]És még nem beszéltünk arról, hogy pénzt adunk neki, mert nem ott kezdődik, hogy pénzt adjunk, ott kezdődik, hogy legyenek tiszták az üzleti viszonyok, hogy te, hogy mondjam, a a tevékenység alapján, tehát hogy mennyire jó minőségű terméket gyárt, mennyire keresett a piacon, hogy milyen milyen milyen tudástartalom van a termékben, tehát mennyiben tud ő jobb lenni, mint a versenytársai, akár a hazai versenytársai, akár a külföldiek, annak alapján legyen Ő eredményes.

[00:32:56]Ne azért legyen eredményes, mert bizonyos körökhöz, hogy mondjam, megnyílik neki az ajtó, ha meg akarja nyitni azt az ajtót.

[00:33:06]Aztem, hogy érthető, amit akarok mondani.

[00:33:08]Tehát a az üzleti környezetnek a a kitisztítása, átláthatóvá tétele, a megbízható kormánydöntések, kiszámítható kormánydöntések, amikor évközben nincsenek adóváltozások és így tovább.

[00:33:27]Ez önmagában jót tesz már a gazdaságnak.

[00:33:30]És akkor utána jön még az, hogy egyébként ha vannak állami pénzek, amelyeket bizonyos projektekre oda lehet adni, akkor én azt mondom, hogy nem vállalatokat kellene feltétlenül felhívni arra, hogy napályázatok, hanem mondjuk egy egy tevékenységhálózatot, mert ugye ma már a sikeres cégek úgy működnek, hogy együttműködnek egymással is.

[00:33:53]mondjuk négy-öt kicsi lehet, hogy tud piaci lehetőséget szerezni külföldön, de egy nem tud.

[00:33:59]Tehát itt igazából a a azokat a tevékenységi láncolatokat érdemes esetleg állami pénzen megtámogatni, amelyek lehetővé teszik a piacbővítést, mert ugye nem csak az Európai Unió piaca van, bár ugye nekünk pillanatnyag az a legnagyőbb piacunk, hanem vannak egyéb piacok.

[00:34:16]És itt hadd említsák meg a V4-eket.

[00:34:19]Hát ott van Lengyelország.

[00:34:21]A lengyel termékek elöntik Magyarországot.

[00:34:25]Hát a magyar termékek elöntik Lengyelországot, vagy elöntik Csehországot.

[00:34:29]Tehát ha nem is kell olyan nagyon messzire menni, a V4-eknek a gazdasági együttműködése gyakorlatilag alig létezik.

[00:34:36]És ugye ebben a magyar KKV szektornak óriási lehetősége van.

[00:34:42]Tehát megint van politikai feladat is, hogy visszaépíteni a V4-es együttműködést.

[00:34:46]És ugye a V4-ekes, V4-es együttműködésben az is elképzelhető, hogy nem magyar cégek működnek csak együtt, hanem mondjuk egy magyar, egy szlovák, egy lengyel működik együtt azért, hogy mondjuk sikeres legyen, tételezzük fel a kínai piacon.

[00:35:02]Tehát én azt gondolom, hogy az nem jó, hogy arra gondolunk, hogy az a cégnek adunk majd attól ő innovatívabb lesz.

[00:35:08]Tehát kicsit rendszerbe kellene a jövőbe gondolkodni és és együttműködésekben, és annak egyértelmű célját kellene megfinanszírozni.

[00:35:19]És akkor azért még azt is hagy említsem meg, hogy azt is szokták mondani, hogy nagyon nagy gond a kisvállatoknál, hogy nem exportálnak.

[00:35:24]Tehát ez teljesen egyértelmű.

[00:35:26]Egyrészt nem kell minden kisvállalatnak exportálnia, hiszen a itt működő nagy külföldi cégek nem azért vannak itt, mert nekünk adnak eladni terméket.

[00:35:37]Külföldön máshol adják el a termékeket, itt nálunk csak legyártják.

[00:35:43]Hát a hazai piacot valakinek ki kell szolgálnia.

[00:35:45]Mondjuk a KKV szektor tipikusan olyan, amelyik a hazai piacot is kiszolgálja, beleértve, hogy a szolgáltató tevékenységet.

[00:35:52]Nézzük meg Ausztriát, tele van kisvállalatokkal.

[00:35:57]Ausztria is, és senki nem mondja nekik, hogy mindenkinek hajrá menjetek a külpiacra, de azok a cégek, amelyek erre képesek, együttműködések formájában, mert egyénként nem tud elmenni az USába, sikeresnek lenni egy AG, hát kivéve, ha valami nagy informatikai találmánya van, tehát azért vannak ilyen egyedi esetek, de tömegesen nem, de együttműködve igen.

[00:36:18]És itt ugye a V4-eknek az együttműködésére lehetne gondolni, mint egy lehetőségre.

[00:36:22]Tehát nem tudom mennyire jött ki ebből, amit mondani szerettem volna, hogy rengeteg lehetőség van, csak újszerűen kéne gondolkodni az egész gazdaságfejlesztésről, és nem ebben a menetbe, hogy akkor van ennyi állampén, ide-oda elosztjuk, az biztos, hogy nem lesz így hatékony.

[00:36:37]Tehát azokat a módszerekat nem lenne szabad folytatni, amelyek eddig látható módon nem hoztak eredményt, hiszen se a versenyképességünk nem javult, se a termelékességünk, miközben az egész Európai Unióban GDP arányosan Magyarország költötte a legtöbbet gazdaságösztönzésre.

[00:36:55]Messze a legtöbbet.

[00:36:55]És hol az eredmény?

[00:36:57]A dánok alig költenek direktbe öszt gazdaságösztönzésre, és ott vannak a versenyképességi listák elején.

[00:37:02]Tehát szemléletváltásra is szükség van, én úgy gondolom.

[00:37:08]Még ugye a második kérdésemre, ha esetleg egy pár mondatban csak válaszolni, hogy optimista a tekintetben, hogy itt akár a személyi összetétel a következő kormányban olyan, amely hát mondjuk ez lehet, hogy merész kijelentés, de garancia lehet arra, hogy hatékonyabb dolgok fognak történni ebben a szektorban.

[00:37:25]Kis és középvállalkozásokra gondolok.

[00:37:28]A vezetés arról szól, hogy sok-sok emberrel együttműködünk.

[00:37:31]Tehát az, hogy most inkább azt látjuk, hogy a én nem ismerek senkit se személyesen, se úgy élet mű szempontjából, akik most bekerültek a kormányba, neveket tudok, tudom, hogy honnan jönnek, de abból se sokat.

[00:37:45]Én azt gondolom, hogy abból önmagában, hogy a nemzetközi pénzvilágból jön valaki, nem kell feltétlenül negatív következtetésekre jutni, mert én azt gondolom, hogy a vezetőnek az a dolga, hogy csapatot szervezzen, együttműködjön, és hogyha megfelelő szakmai hátteret összehoz, amelyben meghallgat sok-sok embert, vitát is lehetővé teszi, hogy mondjuk a lehetséges fejlődési utakról vitázni lehessen, akkor van esély arra, hogy a hogy az optimális megoldást meg lehet találni, de ehhez ez kell, hogy csapatmunka legyen.

[00:38:19]Azt is hozzáteszem, hogy most nagyon sok minisztérium van, ugye van 16, ha jól emlékszem, és az is nagyon fontos, hogy ez a 16 együttműködjön.

[00:38:27]Ezeket nem lenne szabad versenyeztetni, ezeknek együtt kéne egymással működni, mert az ország az egység, az egy rendszer akkor is, hogyha ilyen részekre osztjuk, hogy ilyen meg olyan tevékenységek vannak.

[00:38:37]Tehát itt az együttműködés, a vita, az adatalapú elemzés és a jövőben való tekintés együtt, hogyha megvalósul, akkor még még jó dolgok is ki is jöhetnek ebből a ugye nagy változások várhatók.

[00:38:53]Egy változás mindig lehet sikeres és meg nagyon el lehet szúrni.

[00:38:57]És azt gondolom, hogy a kulcskérdés az lesz, hogy milyenek lesznek a csapatok, hogy mennyire lehet őszintén kritizálni, bírálni az esetleges nem jó gondolatokat, mert olyanok lehetnek, az nem baj.

[00:39:10]Hát bármilyen ötlet előkerülhet, csak legyen arra szabadság, hogy az az ország érdekéből kiindulva, mert ez a kulcskérdés, hogy az ország érdekéből kell kiindulni, a nemzet fejlődésének az érdekéből kell kiindulni.

[00:39:23]akkor nincsen semmi gond.

[00:39:25]És akkor azt gondolom, hogy még egy dolgot el lehet érni.

[00:39:27]Ha ezt a társadalom látja, hogy így történik a a munka, hogy van csapat, van együttműködés, akkor a társadalom is hajlamosb lesz arra, hogy támogassa a változásokat, mert ugye én tanítok változás, változtatás, mer a változás az egy passzív dolog.

[00:39:44]Az aktív az a változtatás, hogy én változtatok, nem csak elviselem a változást.

[00:39:49]Tehát a változtatás menedzsmentnek az a lényege, hogy csapatot kell építeni és be kell vonni mindenkit, aki okos ötlettel hozzá tud a változáshoz járulni, támogatni tudja.

[00:40:02]És akkor akkor ugye el lehet indulni egy jó irányba, ami azt gondolom, hogy a még az egészségi állapotnak is jót tenne, hiszen tudjuk, hogy az egészségi állapotunk nagyon-nagyon csapnivaló, és az lelki kérdés, is azt mondják a pszichológusok meg az orvosok is, hogy milyen az egészségi állapotunk.

[00:40:19]jól érezzik magunkat a bőrünkben, az is fontos.

[00:40:24]Van itt egy friss bejelentés is azzal kapcsolatosan, hogy ahogy az új kormányhi hivatalba lép, az első intézkedések között lesz a vendégmunkások behozatalára vonatkozó tilalom.

[00:40:34]Ugye ezt Kapitány István Kapitány István a Tisza leendő, gazdasági és energetikai minisztere jelentette be.

[00:40:40]A lényeg az, hogy június 1:00-től nem lehetne vendégmunkásokat behozni Magyarországra, és felülvizsgálnák a vendégmunkások jogi szabályozását is.

[00:40:48]Kiemelték, hogy ez az Unión kívülről érkező nem magyar vendégmunkásokra vonatkozik természetesen.

[00:40:58]mit gondol, hogy ennek milyen hatása lehet, vagy lesz a magyar gazdaságra, mert úgy tudom, hogy munkaerőhiány van, és azok a nagy cégek, amelyek bejöttek itt az elmúlt időszakban, akár az akkumulátorgyárak, akár itt a felfejlesztett Mercedes gyárra is vonatkozik egyébként ez a kérdés, mert láttam, hogy legalább 1000 lakást kell építeni Kecskeméten, hogy hogy ugye az ott dolgozó embereknek legyen hol lakniuk vagy megszállniuk.

[00:41:21]Tehát hogyan érint, hogyan érintheti ez rövid távon a magyar gazdaságot?

[00:41:27]Mit tudunk erről?

[00:41:29]Legalább csak egy pár mondatot nem tudunk már mélyen belemenni, csak ugye itt is a szerintem a a legfontosabb dolog az az, hogy ezeknél a utóbbi nagy beruházásoknál mindenképpen meg kell azt nézni, hogy ezek a cégek hogy működnek.

[00:41:42]Tehát hogy milyenek a munkavállalói körülmények, a a az egészségi körülmények a cégeken belül, milyen a környezeti terhelés ezeknél a cégeken belül, és amennyiben nem felelnek meg az Európai Uniós szabályoknak, akkor bizony azért vagy büntetés jár, vagy akár én még azt se tartom teljesen ördögtől valónak, hogyha ő csak azért van itt, mert itt lehetett a környezetet szennyezni lehetett ugye olcsó béren vendégmunkásokkal dolgoztatni, aminek egyébként a költségeit az állam viseli tulajdonképpen, mert ugye ilyenkor ilyen externáliák vannak, amikor a egy egy cég így működik, hogy a ha a környezetet megszényezi, azt majd az állam fogja kitakarítani, meg megbetegszik a a munkavállalom, mert egészségtelenek a munkakörülmények, akkor a magyar egészségügy látja el.

[00:42:36]Tehát a a magyar emberek fizetik meg azt, hogy hogy a cég az nem költ a munkavállalóira.

[00:42:41]Tehát én azt gondolom, hogy hogy ezek a cégek, amelyek itt vannak, egyrészt be kell, hogy tartsanak minden szabályt, és ha minden szabályt betart, akkor nyilvánvalóan a a megfelelően kell, hogy a a számvitelt is működtessék, és a az adókat is befizessék, és akkor rendben van minden.

[00:42:58]Ami a munkavállalokat illeti, én úgy hallottam, hogy ez egy időleges, tehát ez ez egy talán egy egy hónapra szóló, tehát nem arról beszélt a kapitány úr, hogy ez egy örökre kimondott tétel és igazság, hogy mától kezdve nincsenek vendégmunkások.

[00:43:13]Én úgy hallottam, hogy a hogy a egy rövid időre van egyelőre ez a bejelentés.

[00:43:22]Lehet, hogy valamiket nyilván át akarnak vizsgálni, meg akarnak nézni.

[00:43:24]Ugye az a nagy kérdés, és szerintem szerintem ez is megoldható, hogy nyilván, hogyha ha nagyobb bért fizetnének ezek a cégek, akkor a magyarok is, és jó lenne a munkahely, és jó lenne a menedzsment, és emberszámba venni a munkavállalókat, akkor a magyar ember is elmenne oda dolgozni.

[00:43:43]Tehát magyarul, hogyha a szabályoknak megfelel tisztességes bért ad, tisztességes adót fizet, akkor lesz munkaereje is.

[00:43:52]Az, hogy munkaerőhiány van, az többek között pont azért van, mert olyan alacsonyak a bérek, hogy az emberek egy része az elment külföldre.

[00:44:00]Hát rengetegen dolgoznak külföldön.

[00:44:03]Tehát én azt gondolom, hogyha tisztes fizetést Magyarországon kap egy magyar munkavállaló, akkor örül, hogy itthon dolgozhat, és itt fogunk fog dolgozni, mert nem csak az orvosok mentek el, meg az informatikusok, hanem hanem a a szakemberek, a a akik tudnának a gyárokba dolgozni, azok is külföldön vannak.

[00:44:20]Lehet, hogy nem is a szakmájukba dolgoznak, és szívesen visszajönnének.

[00:44:24]Tehát én én úgy gondolom, hogy nem nem kéne el siránkoznunk azon, hogy nem tud behozni munkavállalót, hanem azt kéne megnézni, hogy a magyar bérszerkezetet hogy lehet a az Európai Uniós bérszerkezethez közelíteni, és a magyar munkahelyeket minőségben közelíteni, és ezek a cégek is ezt meg tudják tenni.

[00:44:43]Csak miért tették volna eddig?

[00:44:43]Nem voltak rákényszerítve.

[00:44:45]Rengeteg támogatást kaptak, senki nem nézte, hogy egészségesek a munkahelyek.

[00:44:50]a szennyezésnél és ugye mindig félrenéztek, ha kaptak is büntetést, minimális volt abban a pillanatban, hogy normálisan piaci körülményekkel között kell működniük, akkor szerintem meg lehet oldani a munkaerőhelyzetet.

[00:45:04]És ha pedig olyan a tevékenység, amihez nagyon-nagyon sok fizikai munka kell, akkor ki kell mondani, hogy ilyenre már nincs szükség Magyarországon másfajta cégek kellenek, másfajta tevékenységek kellenek, és nem olyanok, ahol ugye ne jöjjön ide olyan cég, amelyik nem tud itthon munkaerőt találni magának, ezért külföldre kell hozni.

[00:45:29]Hát ez piaci szempontból érthetetlen, nem?

[00:45:31]Hát ha nincs munkaerő, miért megyek oda?

[00:45:33]Hát azért mentem oda, ugye, mert kaptam egy csomag ingyen pénzt, meg úgy működhettem, hogy senki nem nézte környezetet, szennyezeket.

[00:45:40]Tehát azt szeretném hangsúlyozni, hogyha visszatérünk a piaci gondolkodásra jó értelembe víve, és a cégek azok piacalpon működnek, akkor szerintem a munkaerő helyzet is megoldódik.

[00:45:51]Persze tegyük hozzá, hogy a munkaerő csökkenőben van, mert ugye a magyar lakosság erőteljesen fogy, de ez ugye már hosszabb távú probléma lesz, hogy mi van a jövőben, hogy honnan lesz Magyarországon munkaerő.

[00:46:04]De ez megint gazdasági szerkezet kérdése is, hogy nem munkaigényes gazdaságot kell most már építeni, mert az egy fizikai meg mennyiségi dolog, hanem tudásigényes, mert az meg egy minőségi dolog.

[00:46:17]Tehát a mennyiségi szemléletről át kell állni a minőségi szemléletre, de hozzáteszem, mindezt rövid távon persze menedzselni kell, mert egyik percreől a másikra nem lehet megoldást találni, de az a lényeg, hogy a célokat jól tűzzük ki.

[00:46:33]Akkor a végére engedjem meg egy kicsit ilyen nemzetközi kérdést.

[00:46:38]Itt most beszéltünk arról, meg hát az eddigi adásokban is többször visszatértünk azért itt, ha valaki vissza is hallgatja arról, hogy a magyar gazdasági szerkezettel mi a probléma, hogyan kellene, hogy kinézzen, satöbbi, satöbbi.

[00:46:50]És hát most ugye van egy kormányváltás, jön egy új kormány, új emberek a aminek lehetnek nagyon jó változások is akár a következményei, viszont jön egy válság is, úgy tűnik, ugye az iráni helyzet miatt.

[00:47:05]Az IMF éppen most vagy hát ő közölte azt, hogy hatalmas inflációt hozhat az iráni háború elhúzódása.

[00:47:13]És hát egyre másra jönnek ezek a nagyon negatív előrejelzések, akár az iparra vonatkozóan, ugye az az energiára vonatkozóan egy energiaválság, ami begyűrűzhet egy általános inflációs és gazdasági válságba.

[00:47:26]Tehát, hogy most a jelenlegi helyzet, hát hogy mondjam, igencsak nehéz.

[00:47:33]Bárki ülne abban a székben, vagy azokban a székekben.

[00:47:38]Nagyon nehéz lenne.

[00:47:38]Ön hogyan látja ezt ezeket a következő hónapokat, illetve hogy mondjam, magyar választóként mit lehet és mit nem elvárni?

[00:47:48]Ugye hirtelen eszembe jutott, hogy az eurónál is ez ez egy nagy kérdés, hogy pont most a közelbe bevezetni azért sem lehet, mert most éppen felfele mennek az árak, miközben a bérek nem mennek annyira felfele, tehát egy komoly társadalmi életszínvonalbeli gondot okozna.

[00:48:02]Hát ugye itt megint nagyon szerencsétlen helyzetben vagyunk pont amiatt, amilyen a gazdaságunk szerkezete, merthogy nagyon ez a gazdasági szerkezet nagyon energiaigényes és a magyar ugye saját energiánk azért nagyon nem áll rendelkezésre, tehát mi nagyon sok energiát importálunk és ráadásul az energiahatékonyság sem olyan nagyon magas Magyarországon.

[00:48:25]Tehát ez ez valóban egy gond.

[00:48:28]És az is nagy kérdés lesz majd, hogy azok a kedvezmények, amelyeket az előző kormány adott, ilyen rezsivédelem meg egyéb, azok meddig lesznek fenntarthatók?

[00:48:36]Mert azok a költségvetést tudjuk, hogy terhelik.

[00:48:38]De ugyanakkor segítik a családokat, és hogy a családoknál nem valószínű, hogy a jövedelmek most a közeljövőben hirtelen meg fognak ugrani, de ha a költségek megugranak, mondjuk nyáron nem lesz annyira érzékelhető, de tényleg érzékelhető lesz, akkor ez nagyon komoly társadalmi gondokat is okoz.

[00:48:59]Itt nagyon sok lehetősége Magyarországnak nincs, hiszen ezek világpolitikai dolgok.

[00:49:02]Itt azt azt valóban a az IMF most előrevetítette ilyen van egy ilyen nagyon-nagyon negatív szcenáriója jövőképe, ami azt mondja, hogy ha nagyon tovább megy a a az olajár, akkor ugye az az infláció növekedésén túl azzal is együtt jár, hogy a kamatoknak is növekedniük kell, hiszen valahogy az inflációt vissza kell szorítani.

[00:49:26]És ilyenkor ugye a bankok kamatot emelnek.

[00:49:28]a kamatot emelnek, az visszafogja a vállalati beruházást is, visszafogja a magánemberek beruházását is, de visszafogja a fogyasztást is.

[00:49:37]Tehát ez mind visszaad a gazdaságnak a teljesítményére.

[00:49:42]Úgyhogy én itt én csak annyit annyit látok lehetőségként, hogy hogy amit saját magunk, a saját erőforrásainkból itt tudunk tenni itt akár az agráriumban, akár az élelmiszeriparban, akár a szolgáltatások területén, hiszen például a turizmusban még előnyt is jelenthet Magyarországnak az, hogy drágul a repülőt.

[00:50:02]Tehát lehet, hogy könnyebben elmegy valaki a szomszédországba, mintogy elrepüljön mondjuk Indonéziába, vagy Balira, vagy nem tudom én hova.

[00:50:10]Tehát ugye azt szokták mondani, hogy minden minden problémának van egy egy pozitív kicsengése is, hogy hol ad az lehetőséget.

[00:50:18]Tehát a lehetőségeket kell megkeresni.

[00:50:20]Például a turizmusban ez lehet Magyarországon lehetőség, de de lehetőség a a mezőgazdaság azért, mert élelmiszerre szükség van.

[00:50:28]És ugye itt is, itt is van még exportlehetősés is.

[00:50:35]Tehát az a dolog lényege, hogy a a saját lehetőségeinkre kell most odafigyelni és nem azon siránkozni, ahol nem tudunk mit tenni, mert a az energiaigényes feldolgozóiparunkat nem tudjuk egyik perccel másikra felszámolni.

[00:50:48]Viszont azokat a lehetőségeket, amelyeket eddig elhanyagoltunk, azokat most ki lehetne, azt gondolom használni.

[00:50:54]réseket kell, piaci réseket kell keresni, innovatívan kell gondolkodni, új lehetőségeket kell keresni, és szerintem, hogyha egy ilyen lendület beindul a változásokkal együtt, akkor én szerintem fogunk találni a lehetőségeket, hogy átvészeljük ezt a helyzetet, ami remélhetőleg nem fog soká tartani azért, mert azért nagyon kötődik Trumphoz ez a ez a rendkívüli világválság, és hogyan neki is már gondjai vannak otthon, hiszen hiába gazdagodik a a az olajipar az Egyesült Államok okban ugye azt tudjuk, hogy nagyon-nagyon jól jár a a ugye a az olajipar ezzel a válsággal, de azért oda is begyűrűzik az áremelés és a amerikai lakós az nagyon árérzékeny, és nagyon gyorsan el fog fordulni a vezetőjétől, hogyha elkezdenek fölfele menni az árak, vagy netán nő a munkanélkülség.

[00:51:46]Egyébként szerintem többek között ezért mondja a Trumpelnök, hogy menjenek oda a cégek, ne exportáljanak, hanem hozzanak létre gyárakat, mert úgy fogalmazott a Trumpelnök, hogy a kiváló minőségű amerikai munkást kell foglalkoztatni.

[00:51:59]Ez se véletlen, hogy ő erre gondol.

[00:52:01]Nyilván tart attól, hogy mi van, ha munkanélkülség lesz.

[00:52:03]Tehát ugye itt ők hozzab hosszabb távon gondolkodva azért nem kell annyira kétségbe esni.

[00:52:08]Én azt gondolom, így legyen.

[00:52:12]Köszönjük.

[00:52:13]Reménykedjünk.

[00:52:14]Így van.

[00:52:14]Köszönjük szépen ezt a pozitív üzenetet a végére, és nagyon szépen köszönöm Csat Magdolnának, hogy eljött.

[00:52:20]Köszönöm a lehetőséget.